CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Madarak – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"bdeb90f8-ae49-4253-8cac-fe3667f6ce1b","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Madarak","wgTitle":"Madarak","wgCurRevisionId":27615531,"wgRevisionId":27615531,"wgArticleId":57075,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal","Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 szeptemberéből","Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2022 októberéből","Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2020 februárjából","Kevés forrással rendelkező lapok","Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval", "Madarak","Gerinchúrososztályok"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"Madarak","wgRelevantArticleId":57075,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27615531,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":200000,"wgRelatedArticlesCompat":[],"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false ,"wgWikibaseItemId":"Q5113","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false,"wgSiteNoticeId":"2.196"};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","ext.tmh.player.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","jquery.tablesorter.styles":"ready","jquery.makeCollapsible.styles":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready", "ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready","ext.dismissableSiteNotice.styles":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","ext.tmh.player","site","mediawiki.page.ready","jquery.tablesorter","jquery.makeCollapsible","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022", "ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking","ext.dismissableSiteNotice"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.dismissableSiteNotice.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.tmh.player.styles%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cjquery.makeCollapsible.styles%7Cjquery.tablesorter.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.5"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/bf/Bird_Diversity_2013.png"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="1672"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bf/Bird_Diversity_2013.png/800px-Bird_Diversity_2013.png"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="1115"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bf/Bird_Diversity_2013.png/640px-Bird_Diversity_2013.png"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="892"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Madarak – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/Madarak"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Madarak"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Madarak rootpage-Madarak skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Főmenü </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z">Kezdőlap</a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom">Tartalom</a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja">Kiemelt szócikkek</a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r">Friss változtatások</a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x">Lap találomra</a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3">Tudakozó</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek">Kezdőknek</a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g">Segítség</a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg">Közösségi portál</a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel">Kapcsolatfelvétel</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"> Keresés </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Megjelenés </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu" class="">Adományok</a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Madarak" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class="">Fiók létrehozása</a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Madarak" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class="">Bejelentkezés</a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Személyes eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu">Adományok</a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Madarak" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"> Fiók létrehozása</a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Madarak" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"> Bejelentkezés</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről">további információk</a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y">Közreműködések</a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"><div id="mw-dismissablenotice-anonplace"></div><script>(function(){var node=document.getElementById("mw-dismissablenotice-anonplace");if(node){node.outerHTML="\u003Cdiv class=\"mw-dismissable-notice\"\u003E\u003Cdiv class=\"mw-dismissable-notice-close\"\u003E[\u003Ca tabindex=\"0\" role=\"button\"\u003Eelrejt\u003C/a\u003E]\u003C/div\u003E\u003Cdiv class=\"mw-dismissable-notice-body\"\u003E\u003C!-- CentralNotice --\u003E\u003Cdiv id=\"localNotice\" data-nosnippet=\"\"\u003E\u003Cdiv class=\"anonnotice\" lang=\"hu\" dir=\"ltr\"\u003E\u003Cdiv style=\"padding:3px 10px; margin:10px; border:1px solid #b3b7ff; font-size:95%; text-align:center;\"\u003E\n\u003Cp\u003ENovember 30-án \u003Cb\u003E\u003Ca href=\"/wiki/Wikip%C3%A9dia:Wikital%C3%A1lkoz%C3%B3k/Budapest,_2024._november_30.\" title=\"Wikipédia:Wikitalálkozók/Budapest, 2024. november 30.\"\u003Etalálkozót tartunk\u003C/a\u003E\u003C/b\u003E Budapesten, ahol téged is szeretettel várunk!\n\u003C/p\u003E\n\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E";}}());</script></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Törzsfejlődés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Törzsfejlődés"> <div class="vector-toc-text"> 1 Törzsfejlődés </div> </a> <button aria-controls="toc-Törzsfejlődés-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Törzsfejlődés alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Törzsfejlődés-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Rokonság" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Rokonság"> <div class="vector-toc-text"> 1.1 Rokonság </div> </a> <ul id="toc-Rokonság-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kapcsolat_a_dinoszauruszokkal" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Kapcsolat_a_dinoszauruszokkal"> <div class="vector-toc-text"> 1.2 Kapcsolat a dinoszauruszokkal </div> </a> <ul id="toc-Kapcsolat_a_dinoszauruszokkal-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Az_első_madárszerű_állatok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_első_madárszerű_állatok"> <div class="vector-toc-text"> 1.3 Az első madárszerű állatok </div> </a> <ul id="toc-Az_első_madárszerű_állatok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_korai_madárősök_sokfélesége" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_korai_madárősök_sokfélesége"> <div class="vector-toc-text"> 1.4 A korai madárősök sokfélesége </div> </a> <ul id="toc-A_korai_madárősök_sokfélesége-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Modern_madarak" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Modern_madarak"> <div class="vector-toc-text"> 1.5 Modern madarak </div> </a> <ul id="toc-Modern_madarak-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Elterjedésük" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Elterjedésük"> <div class="vector-toc-text"> 2 Elterjedésük </div> </a> <ul id="toc-Elterjedésük-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Testfelépítés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Testfelépítés"> <div class="vector-toc-text"> 3 Testfelépítés </div> </a> <button aria-controls="toc-Testfelépítés-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Testfelépítés alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Testfelépítés-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Idegrendszer,_érzékelés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Idegrendszer,_érzékelés"> <div class="vector-toc-text"> 3.1 Idegrendszer, érzékelés </div> </a> <ul id="toc-Idegrendszer,_érzékelés-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Látás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Látás"> <div class="vector-toc-text"> 3.1.1 Látás </div> </a> <ul id="toc-Látás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Hallás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Hallás"> <div class="vector-toc-text"> 3.1.2 Hallás </div> </a> <ul id="toc-Hallás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Egyensúlyozás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Egyensúlyozás"> <div class="vector-toc-text"> 3.1.3 Egyensúlyozás </div> </a> <ul id="toc-Egyensúlyozás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Szaglás_és_ízlelés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Szaglás_és_ízlelés"> <div class="vector-toc-text"> 3.1.4 Szaglás és ízlelés </div> </a> <ul id="toc-Szaglás_és_ízlelés-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Tapintás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Tapintás"> <div class="vector-toc-text"> 3.1.5 Tapintás </div> </a> <ul id="toc-Tapintás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Mágneses_érzék" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Mágneses_érzék"> <div class="vector-toc-text"> 3.1.6 Mágneses érzék </div> </a> <ul id="toc-Mágneses_érzék-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Csontváz" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Csontváz"> <div class="vector-toc-text"> 3.2 Csontváz </div> </a> <ul id="toc-Csontváz-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Izomzat" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Izomzat"> <div class="vector-toc-text"> 3.3 Izomzat </div> </a> <ul id="toc-Izomzat-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kültakaró" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Kültakaró"> <div class="vector-toc-text"> 3.4 Kültakaró </div> </a> <ul id="toc-Kültakaró-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Emésztőrendszer" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Emésztőrendszer"> <div class="vector-toc-text"> 3.5 Emésztőrendszer </div> </a> <ul id="toc-Emésztőrendszer-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Légzés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Légzés"> <div class="vector-toc-text"> 3.6 Légzés </div> </a> <ul id="toc-Légzés-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_tüdő_felépítése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#A_tüdő_felépítése"> <div class="vector-toc-text"> 3.6.1 A tüdő felépítése </div> </a> <ul id="toc-A_tüdő_felépítése-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_kettős_légzés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#A_kettős_légzés"> <div class="vector-toc-text"> 3.6.2 A kettős légzés </div> </a> <ul id="toc-A_kettős_légzés-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Keringés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Keringés"> <div class="vector-toc-text"> 3.7 Keringés </div> </a> <ul id="toc-Keringés-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kiválasztás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Kiválasztás"> <div class="vector-toc-text"> 3.8 Kiválasztás </div> </a> <ul id="toc-Kiválasztás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Szaporodó_szervek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Szaporodó_szervek"> <div class="vector-toc-text"> 3.9 Szaporodó szervek </div> </a> <ul id="toc-Szaporodó_szervek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Védekezés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Védekezés"> <div class="vector-toc-text"> 3.10 Védekezés </div> </a> <ul id="toc-Védekezés-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Életmód" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Életmód"> <div class="vector-toc-text"> 4 Életmód </div> </a> <button aria-controls="toc-Életmód-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Életmód alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Életmód-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Repülés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Repülés"> <div class="vector-toc-text"> 4.1 Repülés </div> </a> <ul id="toc-Repülés-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_repülés_fizikai_alapjai" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#A_repülés_fizikai_alapjai"> <div class="vector-toc-text"> 4.1.1 A repülés fizikai alapjai </div> </a> <ul id="toc-A_repülés_fizikai_alapjai-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Intelligencia" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Intelligencia"> <div class="vector-toc-text"> 4.2 Intelligencia </div> </a> <ul id="toc-Intelligencia-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Táplálkozás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Táplálkozás"> <div class="vector-toc-text"> 4.3 Táplálkozás </div> </a> <ul id="toc-Táplálkozás-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Ivás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Ivás"> <div class="vector-toc-text"> 4.3.1 Ivás </div> </a> <ul id="toc-Ivás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Tollászkodás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Tollászkodás"> <div class="vector-toc-text"> 4.4 Tollászkodás </div> </a> <ul id="toc-Tollászkodás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Vándorlás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Vándorlás"> <div class="vector-toc-text"> 4.5 Vándorlás </div> </a> <ul id="toc-Vándorlás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kommunikáció" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Kommunikáció"> <div class="vector-toc-text"> 4.6 Kommunikáció </div> </a> <ul id="toc-Kommunikáció-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Társas_kapcsolatok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Társas_kapcsolatok"> <div class="vector-toc-text"> 4.7 Társas kapcsolatok </div> </a> <ul id="toc-Társas_kapcsolatok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Pihenés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Pihenés"> <div class="vector-toc-text"> 4.8 Pihenés </div> </a> <ul id="toc-Pihenés-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Szaporodás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Szaporodás"> <div class="vector-toc-text"> 5 Szaporodás </div> </a> <button aria-controls="toc-Szaporodás-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Szaporodás alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Szaporodás-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Fészekrakás_és_költés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Fészekrakás_és_költés"> <div class="vector-toc-text"> 5.1 Fészekrakás és költés </div> </a> <ul id="toc-Fészekrakás_és_költés-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Utódnevelés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Utódnevelés"> <div class="vector-toc-text"> 5.2 Utódnevelés </div> </a> <ul id="toc-Utódnevelés-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Költésparazitizmus" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Költésparazitizmus"> <div class="vector-toc-text"> 5.3 Költésparazitizmus </div> </a> <ul id="toc-Költésparazitizmus-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Szexuális_szelekció" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Szexuális_szelekció"> <div class="vector-toc-text"> 5.4 Szexuális szelekció </div> </a> <ul id="toc-Szexuális_szelekció-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Beltenyészet_és_elkerülése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Beltenyészet_és_elkerülése"> <div class="vector-toc-text"> 5.5 Beltenyészet és elkerülése </div> </a> <ul id="toc-Beltenyészet_és_elkerülése-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Ökológiai_jelentőségük" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Ökológiai_jelentőségük"> <div class="vector-toc-text"> 6 Ökológiai jelentőségük </div> </a> <ul id="toc-Ökológiai_jelentőségük-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kapcsolat_az_emberrel" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kapcsolat_az_emberrel"> <div class="vector-toc-text"> 7 Kapcsolat az emberrel </div> </a> <button aria-controls="toc-Kapcsolat_az_emberrel-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Kapcsolat az emberrel alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Kapcsolat_az_emberrel-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Gazdasági_jelentőség" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Gazdasági_jelentőség"> <div class="vector-toc-text"> 7.1 Gazdasági jelentőség </div> </a> <ul id="toc-Gazdasági_jelentőség-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kultúra" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Kultúra"> <div class="vector-toc-text"> 7.2 Kultúra </div> </a> <ul id="toc-Kultúra-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Vallás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Vallás"> <div class="vector-toc-text"> 7.2.1 Vallás </div> </a> <ul id="toc-Vallás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Képzőművészetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Képzőművészetek"> <div class="vector-toc-text"> 7.2.2 Képzőművészetek </div> </a> <ul id="toc-Képzőművészetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Költészet" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Költészet"> <div class="vector-toc-text"> 7.2.3 Költészet </div> </a> <ul id="toc-Költészet-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Zene" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Zene"> <div class="vector-toc-text"> 7.2.4 Zene </div> </a> <ul id="toc-Zene-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Rendszerezés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Rendszerezés"> <div class="vector-toc-text"> 8 Rendszerezés </div> </a> <button aria-controls="toc-Rendszerezés-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Rendszerezés alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Rendszerezés-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Futómadár-szabásúak" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Futómadár-szabásúak"> <div class="vector-toc-text"> 8.1 Futómadár-szabásúak </div> </a> <ul id="toc-Futómadár-szabásúak-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Újmadárszabásúak" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Újmadárszabásúak"> <div class="vector-toc-text"> 8.2 Újmadárszabásúak </div> </a> <ul id="toc-Újmadárszabásúak-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_már_nem,_vagy_ritkán_használt_rendek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_már_nem,_vagy_ritkán_használt_rendek"> <div class="vector-toc-text"> 8.3 A már nem, vagy ritkán használt rendek </div> </a> <ul id="toc-A_már_nem,_vagy_ritkán_használt_rendek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Közismert_madárnevek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Közismert_madárnevek"> <div class="vector-toc-text"> 9 Közismert madárnevek </div> </a> <ul id="toc-Közismert_madárnevek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Veszélyeztetettség" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Veszélyeztetettség"> <div class="vector-toc-text"> 10 Veszélyeztetettség </div> </a> <ul id="toc-Veszélyeztetettség-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> 11 Jegyzetek </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Fordítás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Fordítás"> <div class="vector-toc-text"> 12 Fordítás </div> </a> <ul id="toc-Fordítás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-További_információk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#További_információk"> <div class="vector-toc-text"> 13 További információk </div> </a> <ul id="toc-További_információk-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kapcsolódó_szócikkek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kapcsolódó_szócikkek"> <div class="vector-toc-text"> 14 Kapcsolódó szócikkek </div> </a> <ul id="toc-Kapcsolódó_szócikkek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading">Madarak</h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 238 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-238" aria-hidden="true" > 238 nyelv </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Bird" title="Bird – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Bird" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target">English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ace mw-list-item"><a href="https://ace.wikipedia.org/wiki/Cic%C3%A9m" title="Cicém – achinéz" lang="ace" hreflang="ace" data-title="Cicém" data-language-autonym="Acèh" data-language-local-name="achinéz" class="interlanguage-link-target">Acèh</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ady mw-list-item"><a href="https://ady.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D0%B7%D1%8B%D1%83" title="Бзыу – adyghe" lang="ady" hreflang="ady" data-title="Бзыу" data-language-autonym="Адыгабзэ" data-language-local-name="adyghe" class="interlanguage-link-target">Адыгабзэ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-af mw-list-item"><a href="https://af.wikipedia.org/wiki/Vo%C3%ABl" title="Voël – afrikaans" lang="af" hreflang="af" data-title="Voël" data-language-autonym="Afrikaans" data-language-local-name="afrikaans" class="interlanguage-link-target">Afrikaans</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-als mw-list-item"><a href="https://als.wikipedia.org/wiki/V%C3%B6gel" title="Vögel – svájci német" lang="gsw" hreflang="gsw" data-title="Vögel" data-language-autonym="Alemannisch" data-language-local-name="svájci német" class="interlanguage-link-target">Alemannisch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-am mw-list-item"><a href="https://am.wikipedia.org/wiki/%E1%8B%88%E1%8D%8D" title="ወፍ – amhara" lang="am" hreflang="am" data-title="ወፍ" data-language-autonym="አማርኛ" data-language-local-name="amhara" class="interlanguage-link-target">አማርኛ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-an mw-list-item"><a href="https://an.wikipedia.org/wiki/Aves" title="Aves – aragonéz" lang="an" hreflang="an" data-title="Aves" data-language-autonym="Aragonés" data-language-local-name="aragonéz" class="interlanguage-link-target">Aragonés</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ang mw-list-item"><a href="https://ang.wikipedia.org/wiki/Fugol" title="Fugol – óangol" lang="ang" hreflang="ang" data-title="Fugol" data-language-autonym="Ænglisc" data-language-local-name="óangol" class="interlanguage-link-target">Ænglisc</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-anp mw-list-item"><a href="https://anp.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AA%E0%A4%95%E0%A5%8D%E0%A4%B7%E0%A5%80" title="पक्षी – angika" lang="anp" hreflang="anp" data-title="पक्षी" data-language-autonym="अंगिका" data-language-local-name="angika" class="interlanguage-link-target">अंगिका</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D8%B7%D8%A7%D8%A6%D8%B1" title="طائر – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="طائر" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target">العربية</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-arc mw-list-item"><a href="https://arc.wikipedia.org/wiki/%DC%9B%DC%9D%DC%AA%DC%90" title="ܛܝܪܐ – arámi" lang="arc" hreflang="arc" data-title="ܛܝܪܐ" data-language-autonym="ܐܪܡܝܐ" data-language-local-name="arámi" class="interlanguage-link-target">ܐܪܡܝܐ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ary mw-list-item"><a href="https://ary.wikipedia.org/wiki/%D8%B7%D9%8A%D8%B1" title="طير – Moroccan Arabic" lang="ary" hreflang="ary" data-title="طير" data-language-autonym="الدارجة" data-language-local-name="Moroccan Arabic" class="interlanguage-link-target">الدارجة</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-arz mw-list-item"><a href="https://arz.wikipedia.org/wiki/%D8%B7%D9%8A%D8%B1" title="طير – Egyptian Arabic" lang="arz" hreflang="arz" data-title="طير" data-language-autonym="مصرى" data-language-local-name="Egyptian Arabic" class="interlanguage-link-target">مصرى</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-as mw-list-item"><a href="https://as.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%9A%E0%A7%B0%E0%A6%BE%E0%A6%87" title="চৰাই – asszámi" lang="as" hreflang="as" data-title="চৰাই" data-language-autonym="অসমীয়া" data-language-local-name="asszámi" class="interlanguage-link-target">অসমীয়া</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ast mw-list-item"><a href="https://ast.wikipedia.org/wiki/Aves" title="Aves – asztúr" lang="ast" hreflang="ast" data-title="Aves" data-language-autonym="Asturianu" data-language-local-name="asztúr" class="interlanguage-link-target">Asturianu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-atj mw-list-item"><a href="https://atj.wikipedia.org/wiki/Pirecic" title="Pirecic – attikamek" lang="atj" hreflang="atj" data-title="Pirecic" data-language-autonym="Atikamekw" data-language-local-name="attikamek" class="interlanguage-link-target">Atikamekw</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-av mw-list-item"><a href="https://av.wikipedia.org/wiki/%D0%A5%D3%80%D0%B8%D0%BD%D1%87%D3%80" title="ХӀинчӀ – avar" lang="av" hreflang="av" data-title="ХӀинчӀ" data-language-autonym="Авар" data-language-local-name="avar" class="interlanguage-link-target">Авар</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-avk mw-list-item"><a href="https://avk.wikipedia.org/wiki/Zveri_(Aves)" title="Zveri (Aves) – Kotava" lang="avk" hreflang="avk" data-title="Zveri (Aves)" data-language-autonym="Kotava" data-language-local-name="Kotava" class="interlanguage-link-target">Kotava</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ay mw-list-item"><a href="https://ay.wikipedia.org/wiki/Jamach%27i" title="Jamach'i – ajmara" lang="ay" hreflang="ay" data-title="Jamach'i" data-language-autonym="Aymar aru" data-language-local-name="ajmara" class="interlanguage-link-target">Aymar aru</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az mw-list-item"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/Qu%C5%9F" title="Quş – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="Quş" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target">Azərbaycanca</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-azb mw-list-item"><a href="https://azb.wikipedia.org/wiki/%D9%82%D9%88%D8%B4" title="قوش – South Azerbaijani" lang="azb" hreflang="azb" data-title="قوش" data-language-autonym="تۆرکجه" data-language-local-name="South Azerbaijani" class="interlanguage-link-target">تۆرکجه</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ba mw-list-item"><a href="https://ba.wikipedia.org/wiki/%D2%A0%D0%BE%D1%88%D1%82%D0%B0%D1%80" title="Ҡоштар – baskír" lang="ba" hreflang="ba" data-title="Ҡоштар" data-language-autonym="Башҡортса" data-language-local-name="baskír" class="interlanguage-link-target">Башҡортса</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ban mw-list-item"><a href="https://ban.wikipedia.org/wiki/Kedis" title="Kedis – balinéz" lang="ban" hreflang="ban" data-title="Kedis" data-language-autonym="Basa Bali" data-language-local-name="balinéz" class="interlanguage-link-target">Basa Bali</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bar mw-list-item"><a href="https://bar.wikipedia.org/wiki/Vegl" title="Vegl – Bavarian" lang="bar" hreflang="bar" data-title="Vegl" data-language-autonym="Boarisch" data-language-local-name="Bavarian" class="interlanguage-link-target">Boarisch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bat-smg mw-list-item"><a href="https://bat-smg.wikipedia.org/wiki/Pauk%C5%A1t%C4%93" title="Paukštē – Samogitian" lang="sgs" hreflang="sgs" data-title="Paukštē" data-language-autonym="Žemaitėška" data-language-local-name="Samogitian" class="interlanguage-link-target">Žemaitėška</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bcl mw-list-item"><a href="https://bcl.wikipedia.org/wiki/Gamgam" title="Gamgam – Central Bikol" lang="bcl" hreflang="bcl" data-title="Gamgam" data-language-autonym="Bikol Central" data-language-local-name="Central Bikol" class="interlanguage-link-target">Bikol Central</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bdr mw-list-item"><a href="https://bdr.wikipedia.org/wiki/Memanuk" title="Memanuk – West Coast Bajau" lang="bdr" hreflang="bdr" data-title="Memanuk" data-language-autonym="Bajau Sama" data-language-local-name="West Coast Bajau" class="interlanguage-link-target">Bajau Sama</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be mw-list-item"><a href="https://be.wikipedia.org/wiki/%D0%9F%D1%82%D1%83%D1%88%D0%BA%D1%96" title="Птушкі – belarusz" lang="be" hreflang="be" data-title="Птушкі" data-language-autonym="Беларуская" data-language-local-name="belarusz" class="interlanguage-link-target">Беларуская</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be-x-old mw-list-item"><a href="https://be-tarask.wikipedia.org/wiki/%D0%9F%D1%82%D1%83%D1%88%D0%BA%D1%96" title="Птушкі – Belarusian (Taraškievica orthography)" lang="be-tarask" hreflang="be-tarask" data-title="Птушкі" data-language-autonym="Беларуская (тарашкевіца)" data-language-local-name="Belarusian (Taraškievica orthography)" class="interlanguage-link-target">Беларуская (тарашкевіца)</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bg badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://bg.wikipedia.org/wiki/%D0%9F%D1%82%D0%B8%D1%86%D0%B8" title="Птици – bolgár" lang="bg" hreflang="bg" data-title="Птици" data-language-autonym="Български" data-language-local-name="bolgár" class="interlanguage-link-target">Български</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bh mw-list-item"><a href="https://bh.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%9A%E0%A4%BF%E0%A4%B0%E0%A4%88" title="चिरई – Bhojpuri" lang="bh" hreflang="bh" data-title="चिरई" data-language-autonym="भोजपुरी" data-language-local-name="Bhojpuri" class="interlanguage-link-target">भोजपुरी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bi mw-list-item"><a href="https://bi.wikipedia.org/wiki/Pijin" title="Pijin – bislama" lang="bi" hreflang="bi" data-title="Pijin" data-language-autonym="Bislama" data-language-local-name="bislama" class="interlanguage-link-target">Bislama</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bjn mw-list-item"><a href="https://bjn.wikipedia.org/wiki/Burung" title="Burung – Banjar" lang="bjn" hreflang="bjn" data-title="Burung" data-language-autonym="Banjar" data-language-local-name="Banjar" class="interlanguage-link-target">Banjar</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bn mw-list-item"><a href="https://bn.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%AA%E0%A6%BE%E0%A6%96%E0%A6%BF" title="পাখি – bangla" lang="bn" hreflang="bn" data-title="পাখি" data-language-autonym="বাংলা" data-language-local-name="bangla" class="interlanguage-link-target">বাংলা</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bo mw-list-item"><a href="https://bo.wikipedia.org/wiki/%E0%BD%96%E0%BE%B1%E0%BC%8D" title="བྱ། – tibeti" lang="bo" hreflang="bo" data-title="བྱ།" data-language-autonym="བོད་ཡིག" data-language-local-name="tibeti" class="interlanguage-link-target">བོད་ཡིག</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-br mw-list-item"><a href="https://br.wikipedia.org/wiki/Evn" title="Evn – breton" lang="br" hreflang="br" data-title="Evn" data-language-autonym="Brezhoneg" data-language-local-name="breton" class="interlanguage-link-target">Brezhoneg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bs mw-list-item"><a href="https://bs.wikipedia.org/wiki/Ptice" title="Ptice – bosnyák" lang="bs" hreflang="bs" data-title="Ptice" data-language-autonym="Bosanski" data-language-local-name="bosnyák" class="interlanguage-link-target">Bosanski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bxr badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://bxr.wikipedia.org/wiki/%D0%A8%D1%83%D0%B1%D1%83%D1%83%D0%BD" title="Шубуун – Russia Buriat" lang="bxr" hreflang="bxr" data-title="Шубуун" data-language-autonym="Буряад" data-language-local-name="Russia Buriat" class="interlanguage-link-target">Буряад</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Ocells" title="Ocells – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Ocells" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target">Català</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cdo mw-list-item"><a href="https://cdo.wikipedia.org/wiki/C%C4%93u" title="Cēu – Mindong" lang="cdo" hreflang="cdo" data-title="Cēu" data-language-autonym="閩東語 / Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄" data-language-local-name="Mindong" class="interlanguage-link-target">閩東語 / Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ce mw-list-item"><a href="https://ce.wikipedia.org/wiki/%D0%9E%D0%BB%D1%85%D0%B0%D0%B7%D0%B0%D1%80%D1%88" title="Олхазарш – csecsen" lang="ce" hreflang="ce" data-title="Олхазарш" data-language-autonym="Нохчийн" data-language-local-name="csecsen" class="interlanguage-link-target">Нохчийн</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ceb mw-list-item"><a href="https://ceb.wikipedia.org/wiki/Langgam" title="Langgam – szebuano" lang="ceb" hreflang="ceb" data-title="Langgam" data-language-autonym="Cebuano" data-language-local-name="szebuano" class="interlanguage-link-target">Cebuano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-chr mw-list-item"><a href="https://chr.wikipedia.org/wiki/%E1%8E%AF%E1%8E%B8%E1%8F%8D%E1%8E%A9_%E1%8F%A5%E1%8F%8D%E1%8F%86" title="ᎯᎸᏍᎩ ᏥᏍᏆ – cseroki" lang="chr" hreflang="chr" data-title="ᎯᎸᏍᎩ ᏥᏍᏆ" data-language-autonym="ᏣᎳᎩ" data-language-local-name="cseroki" class="interlanguage-link-target">ᏣᎳᎩ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-chy mw-list-item"><a href="https://chy.wikipedia.org/wiki/Ve%27kese" title="Ve'kese – csejen" lang="chy" hreflang="chy" data-title="Ve'kese" data-language-autonym="Tsetsêhestâhese" data-language-local-name="csejen" class="interlanguage-link-target">Tsetsêhestâhese</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ckb mw-list-item"><a href="https://ckb.wikipedia.org/wiki/%D9%85%DB%95%D9%84" title="مەل – közép-ázsiai kurd" lang="ckb" hreflang="ckb" data-title="مەل" data-language-autonym="کوردی" data-language-local-name="közép-ázsiai kurd" class="interlanguage-link-target">کوردی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/Pt%C3%A1ci" title="Ptáci – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Ptáci" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target">Čeština</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-csb mw-list-item"><a href="https://csb.wikipedia.org/wiki/Pt%C3%B4ch%C3%AB" title="Ptôchë – kasub" lang="csb" hreflang="csb" data-title="Ptôchë" data-language-autonym="Kaszëbsczi" data-language-local-name="kasub" class="interlanguage-link-target">Kaszëbsczi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cv mw-list-item"><a href="https://cv.wikipedia.org/wiki/%D0%92%C4%95%C3%A7%D0%B5%D0%BD%D0%BA%D0%B0%D0%B9%C4%83%D0%BA" title="Вĕçенкайăк – csuvas" lang="cv" hreflang="cv" data-title="Вĕçенкайăк" data-language-autonym="Чӑвашла" data-language-local-name="csuvas" class="interlanguage-link-target">Чӑвашла</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cy mw-list-item"><a href="https://cy.wikipedia.org/wiki/Aderyn" title="Aderyn – walesi" lang="cy" hreflang="cy" data-title="Aderyn" data-language-autonym="Cymraeg" data-language-local-name="walesi" class="interlanguage-link-target">Cymraeg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da badge-Q17559452 badge-recommendedarticle mw-list-item" title="ajánlott szócikk"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Fugle" title="Fugle – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="Fugle" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target">Dansk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-dag mw-list-item"><a href="https://dag.wikipedia.org/wiki/Noo%C5%8Ba" title="Nooŋa – Dagbani" lang="dag" hreflang="dag" data-title="Nooŋa" data-language-autonym="Dagbanli" data-language-local-name="Dagbani" class="interlanguage-link-target">Dagbanli</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de mw-list-item"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/V%C3%B6gel" title="Vögel – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Vögel" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target">Deutsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-diq mw-list-item"><a href="https://diq.wikipedia.org/wiki/M%C4%B1ri%C3%A7%C4%B1ki" title="Mıriçıki – Zazaki" lang="diq" hreflang="diq" data-title="Mıriçıki" data-language-autonym="Zazaki" data-language-local-name="Zazaki" class="interlanguage-link-target">Zazaki</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-dsb mw-list-item"><a href="https://dsb.wikipedia.org/wiki/Pta%C5%A1ki" title="Ptaški – alsó-szorb" lang="dsb" hreflang="dsb" data-title="Ptaški" data-language-autonym="Dolnoserbski" data-language-local-name="alsó-szorb" class="interlanguage-link-target">Dolnoserbski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-dtp mw-list-item"><a href="https://dtp.wikipedia.org/wiki/Tombolog" title="Tombolog – Central Dusun" lang="dtp" hreflang="dtp" data-title="Tombolog" data-language-autonym="Kadazandusun" data-language-local-name="Central Dusun" class="interlanguage-link-target">Kadazandusun</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ee mw-list-item"><a href="https://ee.wikipedia.org/wiki/Xewo" title="Xewo – eve" lang="ee" hreflang="ee" data-title="Xewo" data-language-autonym="Eʋegbe" data-language-local-name="eve" class="interlanguage-link-target">Eʋegbe</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-el mw-list-item"><a href="https://el.wikipedia.org/wiki/%CE%A0%CF%84%CE%B7%CE%BD%CE%AC" title="Πτηνά – görög" lang="el" hreflang="el" data-title="Πτηνά" data-language-autonym="Ελληνικά" data-language-local-name="görög" class="interlanguage-link-target">Ελληνικά</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eo badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://eo.wikipedia.org/wiki/Birdoj" title="Birdoj – eszperantó" lang="eo" hreflang="eo" data-title="Birdoj" data-language-autonym="Esperanto" data-language-local-name="eszperantó" class="interlanguage-link-target">Esperanto</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Aves" title="Aves – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Aves" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target">Español</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-et mw-list-item"><a href="https://et.wikipedia.org/wiki/Linnud" title="Linnud – észt" lang="et" hreflang="et" data-title="Linnud" data-language-autonym="Eesti" data-language-local-name="észt" class="interlanguage-link-target">Eesti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu mw-list-item"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/Hegazti" title="Hegazti – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="Hegazti" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target">Euskara</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ext mw-list-item"><a href="https://ext.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1xaru" title="Páxaru – Extremaduran" lang="ext" hreflang="ext" data-title="Páxaru" data-language-autonym="Estremeñu" data-language-local-name="Extremaduran" class="interlanguage-link-target">Estremeñu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D9%BE%D8%B1%D9%86%D8%AF%D9%87" title="پرنده – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="پرنده" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target">فارسی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Linnut" title="Linnut – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Linnut" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target">Suomi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fiu-vro mw-list-item"><a href="https://fiu-vro.wikipedia.org/wiki/Tsirk" title="Tsirk – Võro" lang="vro" hreflang="vro" data-title="Tsirk" data-language-autonym="Võro" data-language-local-name="Võro" class="interlanguage-link-target">Võro</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fj mw-list-item"><a href="https://fj.wikipedia.org/wiki/Manumanu_vuka" title="Manumanu vuka – fidzsi" lang="fj" hreflang="fj" data-title="Manumanu vuka" data-language-autonym="Na Vosa Vakaviti" data-language-local-name="fidzsi" class="interlanguage-link-target">Na Vosa Vakaviti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fo mw-list-item"><a href="https://fo.wikipedia.org/wiki/Fuglur" title="Fuglur – feröeri" lang="fo" hreflang="fo" data-title="Fuglur" data-language-autonym="Føroyskt" data-language-local-name="feröeri" class="interlanguage-link-target">Føroyskt</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Oiseau" title="Oiseau – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Oiseau" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target">Français</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-frp mw-list-item"><a href="https://frp.wikipedia.org/wiki/Us%C3%A9l" title="Usél – Arpitan" lang="frp" hreflang="frp" data-title="Usél" data-language-autonym="Arpetan" data-language-local-name="Arpitan" class="interlanguage-link-target">Arpetan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-frr badge-Q17506997 badge-featuredlist mw-list-item" title="kiemelt lista"><a href="https://frr.wikipedia.org/wiki/F%C3%B6gler" title="Fögler – északi fríz" lang="frr" hreflang="frr" data-title="Fögler" data-language-autonym="Nordfriisk" data-language-local-name="északi fríz" class="interlanguage-link-target">Nordfriisk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fy mw-list-item"><a href="https://fy.wikipedia.org/wiki/F%C3%BBgels" title="Fûgels – nyugati fríz" lang="fy" hreflang="fy" data-title="Fûgels" data-language-autonym="Frysk" data-language-local-name="nyugati fríz" class="interlanguage-link-target">Frysk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ga mw-list-item"><a href="https://ga.wikipedia.org/wiki/Aves" title="Aves – ír" lang="ga" hreflang="ga" data-title="Aves" data-language-autonym="Gaeilge" data-language-local-name="ír" class="interlanguage-link-target">Gaeilge</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gan mw-list-item"><a href="https://gan.wikipedia.org/wiki/%E9%9B%80%E4%BB%94" title="雀仔 – gan kínai" lang="gan" hreflang="gan" data-title="雀仔" data-language-autonym="贛語" data-language-local-name="gan kínai" class="interlanguage-link-target">贛語</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gcr mw-list-item"><a href="https://gcr.wikipedia.org/wiki/Zozo" title="Zozo – Guianan Creole" lang="gcr" hreflang="gcr" data-title="Zozo" data-language-autonym="Kriyòl gwiyannen" data-language-local-name="Guianan Creole" class="interlanguage-link-target">Kriyòl gwiyannen</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gd mw-list-item"><a href="https://gd.wikipedia.org/wiki/Eun" title="Eun – skóciai kelta" lang="gd" hreflang="gd" data-title="Eun" data-language-autonym="Gàidhlig" data-language-local-name="skóciai kelta" class="interlanguage-link-target">Gàidhlig</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gl badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://gl.wikipedia.org/wiki/Aves" title="Aves – gallego" lang="gl" hreflang="gl" data-title="Aves" data-language-autonym="Galego" data-language-local-name="gallego" class="interlanguage-link-target">Galego</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gn mw-list-item"><a href="https://gn.wikipedia.org/wiki/Guyra" title="Guyra – guarani" lang="gn" hreflang="gn" data-title="Guyra" data-language-autonym="Avañe'ẽ" data-language-local-name="guarani" class="interlanguage-link-target">Avañe'ẽ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gu mw-list-item"><a href="https://gu.wikipedia.org/wiki/%E0%AA%AA%E0%AA%95%E0%AB%8D%E0%AA%B7%E0%AB%80" title="પક્ષી – gudzsaráti" lang="gu" hreflang="gu" data-title="પક્ષી" data-language-autonym="ગુજરાતી" data-language-local-name="gudzsaráti" class="interlanguage-link-target">ગુજરાતી</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gv mw-list-item"><a href="https://gv.wikipedia.org/wiki/Ushag" title="Ushag – man-szigeti" lang="gv" hreflang="gv" data-title="Ushag" data-language-autonym="Gaelg" data-language-local-name="man-szigeti" class="interlanguage-link-target">Gaelg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ha mw-list-item"><a href="https://ha.wikipedia.org/wiki/Tsuntsu" title="Tsuntsu – hausza" lang="ha" hreflang="ha" data-title="Tsuntsu" data-language-autonym="Hausa" data-language-local-name="hausza" class="interlanguage-link-target">Hausa</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hak mw-list-item"><a href="https://hak.wikipedia.org/wiki/Ti%C3%A2u" title="Tiâu – hakka kínai" lang="hak" hreflang="hak" data-title="Tiâu" data-language-autonym="客家語 / Hak-kâ-ngî" data-language-local-name="hakka kínai" class="interlanguage-link-target">客家語 / Hak-kâ-ngî</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%A2%D7%95%D7%A4%D7%95%D7%AA" title="עופות – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="עופות" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target">עברית</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hi mw-list-item"><a href="https://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AA%E0%A4%95%E0%A5%8D%E0%A4%B7%E0%A5%80" title="पक्षी – hindi" lang="hi" hreflang="hi" data-title="पक्षी" data-language-autonym="हिन्दी" data-language-local-name="hindi" class="interlanguage-link-target">हिन्दी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hif mw-list-item"><a href="https://hif.wikipedia.org/wiki/Chirriya" title="Chirriya – Fiji Hindi" lang="hif" hreflang="hif" data-title="Chirriya" data-language-autonym="Fiji Hindi" data-language-local-name="Fiji Hindi" class="interlanguage-link-target">Fiji Hindi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hr badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://hr.wikipedia.org/wiki/Ptice" title="Ptice – horvát" lang="hr" hreflang="hr" data-title="Ptice" data-language-autonym="Hrvatski" data-language-local-name="horvát" class="interlanguage-link-target">Hrvatski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hsb mw-list-item"><a href="https://hsb.wikipedia.org/wiki/Ptaki" title="Ptaki – felső-szorb" lang="hsb" hreflang="hsb" data-title="Ptaki" data-language-autonym="Hornjoserbsce" data-language-local-name="felső-szorb" class="interlanguage-link-target">Hornjoserbsce</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ht mw-list-item"><a href="https://ht.wikipedia.org/wiki/Zwazo" title="Zwazo – haiti kreol" lang="ht" hreflang="ht" data-title="Zwazo" data-language-autonym="Kreyòl ayisyen" data-language-local-name="haiti kreol" class="interlanguage-link-target">Kreyòl ayisyen</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/%D4%B9%D5%BC%D5%B9%D5%B8%D6%82%D5%B6%D5%B6%D5%A5%D6%80" title="Թռչուններ – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Թռչուններ" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target">Հայերեն</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ia mw-list-item"><a href="https://ia.wikipedia.org/wiki/Ave" title="Ave – interlingva" lang="ia" hreflang="ia" data-title="Ave" data-language-autonym="Interlingua" data-language-local-name="interlingva" class="interlanguage-link-target">Interlingua</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-iba mw-list-item"><a href="https://iba.wikipedia.org/wiki/Burung" title="Burung – iban" lang="iba" hreflang="iba" data-title="Burung" data-language-autonym="Jaku Iban" data-language-local-name="iban" class="interlanguage-link-target">Jaku Iban</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id mw-list-item"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Burung" title="Burung – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Burung" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target">Bahasa Indonesia</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ie mw-list-item"><a href="https://ie.wikipedia.org/wiki/Avie" title="Avie – interlingue" lang="ie" hreflang="ie" data-title="Avie" data-language-autonym="Interlingue" data-language-local-name="interlingue" class="interlanguage-link-target">Interlingue</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ik mw-list-item"><a href="https://ik.wikipedia.org/wiki/Ti%C5%8Bmiaq" title="Tiŋmiaq – inupiak" lang="ik" hreflang="ik" data-title="Tiŋmiaq" data-language-autonym="Iñupiatun" data-language-local-name="inupiak" class="interlanguage-link-target">Iñupiatun</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ilo mw-list-item"><a href="https://ilo.wikipedia.org/wiki/Billit" title="Billit – ilokó" lang="ilo" hreflang="ilo" data-title="Billit" data-language-autonym="Ilokano" data-language-local-name="ilokó" class="interlanguage-link-target">Ilokano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-inh mw-list-item"><a href="https://inh.wikipedia.org/wiki/%D0%9E%D0%B0%D0%BB%D1%85%D0%B0%D0%B7%D0%B0%D1%80%D0%B0%D1%88" title="Оалхазараш – ingus" lang="inh" hreflang="inh" data-title="Оалхазараш" data-language-autonym="ГӀалгӀай" data-language-local-name="ingus" class="interlanguage-link-target">ГӀалгӀай</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-io mw-list-item"><a href="https://io.wikipedia.org/wiki/Ucelo" title="Ucelo – idó" lang="io" hreflang="io" data-title="Ucelo" data-language-autonym="Ido" data-language-local-name="idó" class="interlanguage-link-target">Ido</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-is mw-list-item"><a href="https://is.wikipedia.org/wiki/Fugl" title="Fugl – izlandi" lang="is" hreflang="is" data-title="Fugl" data-language-autonym="Íslenska" data-language-local-name="izlandi" class="interlanguage-link-target">Íslenska</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it mw-list-item"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Aves" title="Aves – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Aves" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target">Italiano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja mw-list-item"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/%E9%B3%A5%E9%A1%9E" title="鳥類 – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="鳥類" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target">日本語</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jam mw-list-item"><a href="https://jam.wikipedia.org/wiki/Bod" title="Bod – Jamaican Creole English" lang="jam" hreflang="jam" data-title="Bod" data-language-autonym="Patois" data-language-local-name="Jamaican Creole English" class="interlanguage-link-target">Patois</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jbo mw-list-item"><a href="https://jbo.wikipedia.org/wiki/lo_cipni" title="lo cipni – lojban" lang="jbo" hreflang="jbo" data-title="lo cipni" data-language-autonym="La .lojban." data-language-local-name="lojban" class="interlanguage-link-target">La .lojban.</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jv mw-list-item"><a href="https://jv.wikipedia.org/wiki/Manuk" title="Manuk – jávai" lang="jv" hreflang="jv" data-title="Manuk" data-language-autonym="Jawa" data-language-local-name="jávai" class="interlanguage-link-target">Jawa</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ka mw-list-item"><a href="https://ka.wikipedia.org/wiki/%E1%83%A4%E1%83%A0%E1%83%98%E1%83%9C%E1%83%95%E1%83%94%E1%83%9A%E1%83%94%E1%83%91%E1%83%98" title="ფრინველები – grúz" lang="ka" hreflang="ka" data-title="ფრინველები" data-language-autonym="ქართული" data-language-local-name="grúz" class="interlanguage-link-target">ქართული</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kaa mw-list-item"><a href="https://kaa.wikipedia.org/wiki/Qus" title="Qus – kara-kalpak" lang="kaa" hreflang="kaa" data-title="Qus" data-language-autonym="Qaraqalpaqsha" data-language-local-name="kara-kalpak" class="interlanguage-link-target">Qaraqalpaqsha</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kab mw-list-item"><a href="https://kab.wikipedia.org/wiki/Aylal" title="Aylal – kabije" lang="kab" hreflang="kab" data-title="Aylal" data-language-autonym="Taqbaylit" data-language-local-name="kabije" class="interlanguage-link-target">Taqbaylit</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kbd mw-list-item"><a href="https://kbd.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D1%8A%D1%83%D0%B0%D0%BB%D1%8D%D0%B1%D0%B7%D1%83%D1%85%D1%8D%D1%80" title="Къуалэбзухэр – kabardi" lang="kbd" hreflang="kbd" data-title="Къуалэбзухэр" data-language-autonym="Адыгэбзэ" data-language-local-name="kabardi" class="interlanguage-link-target">Адыгэбзэ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kbp mw-list-item"><a href="https://kbp.wikipedia.org/wiki/Suma%C9%A3" title="Sumaɣ – Kabiye" lang="kbp" hreflang="kbp" data-title="Sumaɣ" data-language-autonym="Kabɩyɛ" data-language-local-name="Kabiye" class="interlanguage-link-target">Kabɩyɛ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kk mw-list-item"><a href="https://kk.wikipedia.org/wiki/%D2%9A%D2%B1%D1%81%D1%82%D0%B0%D1%80" title="Құстар – kazah" lang="kk" hreflang="kk" data-title="Құстар" data-language-autonym="Қазақша" data-language-local-name="kazah" class="interlanguage-link-target">Қазақша</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-km mw-list-item"><a href="https://km.wikipedia.org/wiki/%E1%9E%94%E1%9E%80%E1%9F%92%E1%9E%9F%E1%9E%B8" title="បក្សី – khmer" lang="km" hreflang="km" data-title="បក្សី" data-language-autonym="ភាសាខ្មែរ" data-language-local-name="khmer" class="interlanguage-link-target">ភាសាខ្មែរ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kn mw-list-item"><a href="https://kn.wikipedia.org/wiki/%E0%B2%AA%E0%B2%95%E0%B3%8D%E0%B2%B7%E0%B2%BF" title="ಪಕ್ಷಿ – kannada" lang="kn" hreflang="kn" data-title="ಪಕ್ಷಿ" data-language-autonym="ಕನ್ನಡ" data-language-local-name="kannada" class="interlanguage-link-target">ಕನ್ನಡ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%EC%83%88" title="새 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="새" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target">한국어</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-koi mw-list-item"><a href="https://koi.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D0%B0%D0%B9%D0%B5%D0%B7" title="Кайез – komi-permják" lang="koi" hreflang="koi" data-title="Кайез" data-language-autonym="Перем коми" data-language-local-name="komi-permják" class="interlanguage-link-target">Перем коми</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ks mw-list-item"><a href="https://ks.wikipedia.org/wiki/%D8%AC%D8%A7%D9%86%D8%A7%D9%88%D8%A7%D8%B1" title="جاناوار – kasmíri" lang="ks" hreflang="ks" data-title="جاناوار" data-language-autonym="कॉशुर / کٲشُر" data-language-local-name="kasmíri" class="interlanguage-link-target">कॉशुर / کٲشُر</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ku mw-list-item"><a href="https://ku.wikipedia.org/wiki/Balinde" title="Balinde – kurd" lang="ku" hreflang="ku" data-title="Balinde" data-language-autonym="Kurdî" data-language-local-name="kurd" class="interlanguage-link-target">Kurdî</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kw mw-list-item"><a href="https://kw.wikipedia.org/wiki/Edhen" title="Edhen – korni" lang="kw" hreflang="kw" data-title="Edhen" data-language-autonym="Kernowek" data-language-local-name="korni" class="interlanguage-link-target">Kernowek</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ky mw-list-item"><a href="https://ky.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D1%83%D1%88" title="Куш – kirgiz" lang="ky" hreflang="ky" data-title="Куш" data-language-autonym="Кыргызча" data-language-local-name="kirgiz" class="interlanguage-link-target">Кыргызча</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-la mw-list-item"><a href="https://la.wikipedia.org/wiki/Aves" title="Aves – latin" lang="la" hreflang="la" data-title="Aves" data-language-autonym="Latina" data-language-local-name="latin" class="interlanguage-link-target">Latina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lb mw-list-item"><a href="https://lb.wikipedia.org/wiki/Vullen" title="Vullen – luxemburgi" lang="lb" hreflang="lb" data-title="Vullen" data-language-autonym="Lëtzebuergesch" data-language-local-name="luxemburgi" class="interlanguage-link-target">Lëtzebuergesch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lbe mw-list-item"><a href="https://lbe.wikipedia.org/wiki/%D0%9B%D0%B5%D0%BB%D1%83%D1%85%D1%85%D0%B8" title="Лелуххи – Lak" lang="lbe" hreflang="lbe" data-title="Лелуххи" data-language-autonym="Лакку" data-language-local-name="Lak" class="interlanguage-link-target">Лакку</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lez mw-list-item"><a href="https://lez.wikipedia.org/wiki/%D0%9D%D1%83%D1%8C%D0%BA%D3%80" title="НуькӀ – lezg" lang="lez" hreflang="lez" data-title="НуькӀ" data-language-autonym="Лезги" data-language-local-name="lezg" class="interlanguage-link-target">Лезги</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lfn mw-list-item"><a href="https://lfn.wikipedia.org/wiki/Avia" title="Avia – Lingua Franca Nova" lang="lfn" hreflang="lfn" data-title="Avia" data-language-autonym="Lingua Franca Nova" data-language-local-name="Lingua Franca Nova" class="interlanguage-link-target">Lingua Franca Nova</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-li mw-list-item"><a href="https://li.wikipedia.org/wiki/Veugel" title="Veugel – limburgi" lang="li" hreflang="li" data-title="Veugel" data-language-autonym="Limburgs" data-language-local-name="limburgi" class="interlanguage-link-target">Limburgs</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lij mw-list-item"><a href="https://lij.wikipedia.org/wiki/Aves" title="Aves – ligur" lang="lij" hreflang="lij" data-title="Aves" data-language-autonym="Ligure" data-language-local-name="ligur" class="interlanguage-link-target">Ligure</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lld mw-list-item"><a href="https://lld.wikipedia.org/wiki/Vicel" title="Vicel – Ladin" lang="lld" hreflang="lld" data-title="Vicel" data-language-autonym="Ladin" data-language-local-name="Ladin" class="interlanguage-link-target">Ladin</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ln mw-list-item"><a href="https://ln.wikipedia.org/wiki/Nd%C9%9Bk%C9%9B" title="Ndɛkɛ – lingala" lang="ln" hreflang="ln" data-title="Ndɛkɛ" data-language-autonym="Lingála" data-language-local-name="lingala" class="interlanguage-link-target">Lingála</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lo mw-list-item"><a href="https://lo.wikipedia.org/wiki/%E0%BA%AA%E0%BA%B1%E0%BA%94%E0%BA%9B%E0%BA%B5%E0%BA%81" title="ສັດປີກ – lao" lang="lo" hreflang="lo" data-title="ສັດປີກ" data-language-autonym="ລາວ" data-language-local-name="lao" class="interlanguage-link-target">ລາວ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lt badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://lt.wikipedia.org/wiki/Pauk%C5%A1%C4%8Diai" title="Paukščiai – litván" lang="lt" hreflang="lt" data-title="Paukščiai" data-language-autonym="Lietuvių" data-language-local-name="litván" class="interlanguage-link-target">Lietuvių</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ltg mw-list-item"><a href="https://ltg.wikipedia.org/wiki/Putni" title="Putni – Latgalian" lang="ltg" hreflang="ltg" data-title="Putni" data-language-autonym="Latgaļu" data-language-local-name="Latgalian" class="interlanguage-link-target">Latgaļu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lv mw-list-item"><a href="https://lv.wikipedia.org/wiki/Putni" title="Putni – lett" lang="lv" hreflang="lv" data-title="Putni" data-language-autonym="Latviešu" data-language-local-name="lett" class="interlanguage-link-target">Latviešu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mdf mw-list-item"><a href="https://mdf.wikipedia.org/wiki/%D0%9D%D0%B0%D1%80%D0%BC%D0%BE%D1%82%D1%82%D0%BD%D0%B5" title="Нармоттне – moksán" lang="mdf" hreflang="mdf" data-title="Нармоттне" data-language-autonym="Мокшень" data-language-local-name="moksán" class="interlanguage-link-target">Мокшень</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mg mw-list-item"><a href="https://mg.wikipedia.org/wiki/Vorona" title="Vorona – malgas" lang="mg" hreflang="mg" data-title="Vorona" data-language-autonym="Malagasy" data-language-local-name="malgas" class="interlanguage-link-target">Malagasy</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mhr mw-list-item"><a href="https://mhr.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D0%B0%D0%B9%D1%8B%D0%BA" title="Кайык – Eastern Mari" lang="mhr" hreflang="mhr" data-title="Кайык" data-language-autonym="Олык марий" data-language-local-name="Eastern Mari" class="interlanguage-link-target">Олык марий</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-min mw-list-item"><a href="https://min.wikipedia.org/wiki/Buruang" title="Buruang – minangkabau" lang="min" hreflang="min" data-title="Buruang" data-language-autonym="Minangkabau" data-language-local-name="minangkabau" class="interlanguage-link-target">Minangkabau</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mk mw-list-item"><a href="https://mk.wikipedia.org/wiki/%D0%9F%D1%82%D0%B8%D1%86%D0%B8" title="Птици – macedón" lang="mk" hreflang="mk" data-title="Птици" data-language-autonym="Македонски" data-language-local-name="macedón" class="interlanguage-link-target">Македонски</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ml mw-list-item"><a href="https://ml.wikipedia.org/wiki/%E0%B4%AA%E0%B4%95%E0%B5%8D%E0%B4%B7%E0%B4%BF" title="പക്ഷി – malajálam" lang="ml" hreflang="ml" data-title="പക്ഷി" data-language-autonym="മലയാളം" data-language-local-name="malajálam" class="interlanguage-link-target">മലയാളം</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mn mw-list-item"><a href="https://mn.wikipedia.org/wiki/%D0%A8%D1%83%D0%B2%D1%83%D1%83" title="Шувуу – mongol" lang="mn" hreflang="mn" data-title="Шувуу" data-language-autonym="Монгол" data-language-local-name="mongol" class="interlanguage-link-target">Монгол</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mni mw-list-item"><a href="https://mni.wikipedia.org/wiki/%EA%AF%8E%EA%AF%86%EA%AF%A6%EA%AF%9B" title="ꯎꯆꯦꯛ – manipuri" lang="mni" hreflang="mni" data-title="ꯎꯆꯦꯛ" data-language-autonym="ꯃꯤꯇꯩ ꯂꯣꯟ" data-language-local-name="manipuri" class="interlanguage-link-target">ꯃꯤꯇꯩ ꯂꯣꯟ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mr mw-list-item"><a href="https://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AA%E0%A4%95%E0%A5%8D%E0%A4%B7%E0%A5%80" title="पक्षी – maráthi" lang="mr" hreflang="mr" data-title="पक्षी" data-language-autonym="मराठी" data-language-local-name="maráthi" class="interlanguage-link-target">मराठी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mrj mw-list-item"><a href="https://mrj.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D0%B5%D0%BA" title="Кек – Western Mari" lang="mrj" hreflang="mrj" data-title="Кек" data-language-autonym="Кырык мары" data-language-local-name="Western Mari" class="interlanguage-link-target">Кырык мары</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ms mw-list-item"><a href="https://ms.wikipedia.org/wiki/Burung" title="Burung – maláj" lang="ms" hreflang="ms" data-title="Burung" data-language-autonym="Bahasa Melayu" data-language-local-name="maláj" class="interlanguage-link-target">Bahasa Melayu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mt mw-list-item"><a href="https://mt.wikipedia.org/wiki/G%C4%A7asfur" title="Għasfur – máltai" lang="mt" hreflang="mt" data-title="Għasfur" data-language-autonym="Malti" data-language-local-name="máltai" class="interlanguage-link-target">Malti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-my mw-list-item"><a href="https://my.wikipedia.org/wiki/%E1%80%84%E1%80%BE%E1%80%80%E1%80%BA" title="ငှက် – burmai" lang="my" hreflang="my" data-title="ငှက်" data-language-autonym="မြန်မာဘာသာ" data-language-local-name="burmai" class="interlanguage-link-target">မြန်မာဘာသာ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-myv mw-list-item"><a href="https://myv.wikipedia.org/wiki/%D0%9D%D0%B0%D1%80%D0%BC%D1%83%D0%BD%D1%82%D1%8C" title="Нармунть – erzjány" lang="myv" hreflang="myv" data-title="Нармунть" data-language-autonym="Эрзянь" data-language-local-name="erzjány" class="interlanguage-link-target">Эрзянь</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mzn mw-list-item"><a href="https://mzn.wikipedia.org/wiki/%D9%85%D8%B1%D8%BA" title="مرغ – mázanderáni" lang="mzn" hreflang="mzn" data-title="مرغ" data-language-autonym="مازِرونی" data-language-local-name="mázanderáni" class="interlanguage-link-target">مازِرونی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nap mw-list-item"><a href="https://nap.wikipedia.org/wiki/Auciello" title="Auciello – nápolyi" lang="nap" hreflang="nap" data-title="Auciello" data-language-autonym="Napulitano" data-language-local-name="nápolyi" class="interlanguage-link-target">Napulitano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nds mw-list-item"><a href="https://nds.wikipedia.org/wiki/Vagels" title="Vagels – alsónémet" lang="nds" hreflang="nds" data-title="Vagels" data-language-autonym="Plattdüütsch" data-language-local-name="alsónémet" class="interlanguage-link-target">Plattdüütsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nds-nl mw-list-item"><a href="https://nds-nl.wikipedia.org/wiki/Voegel" title="Voegel – alsószász" lang="nds-NL" hreflang="nds-NL" data-title="Voegel" data-language-autonym="Nedersaksies" data-language-local-name="alsószász" class="interlanguage-link-target">Nedersaksies</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ne mw-list-item"><a href="https://ne.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%9A%E0%A4%B0%E0%A4%BE" title="चरा – nepáli" lang="ne" hreflang="ne" data-title="चरा" data-language-autonym="नेपाली" data-language-local-name="nepáli" class="interlanguage-link-target">नेपाली</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-new mw-list-item"><a href="https://new.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%9D%E0%A4%82%E0%A4%97%E0%A4%83" title="झंगः – nevari" lang="new" hreflang="new" data-title="झंगः" data-language-autonym="नेपाल भाषा" data-language-local-name="nevari" class="interlanguage-link-target">नेपाल भाषा</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Vogels" title="Vogels – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Vogels" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target">Nederlands</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nn badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://nn.wikipedia.org/wiki/Fuglar" title="Fuglar – norvég (nynorsk)" lang="nn" hreflang="nn" data-title="Fuglar" data-language-autonym="Norsk nynorsk" data-language-local-name="norvég (nynorsk)" class="interlanguage-link-target">Norsk nynorsk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/Fugler" title="Fugler – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="Fugler" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target">Norsk bokmål</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nrm mw-list-item"><a href="https://nrm.wikipedia.org/wiki/Oua%C3%AEs%C3%A9" title="Ouaîsé – Norman" lang="nrf" hreflang="nrf" data-title="Ouaîsé" data-language-autonym="Nouormand" data-language-local-name="Norman" class="interlanguage-link-target">Nouormand</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nv mw-list-item"><a href="https://nv.wikipedia.org/wiki/Ts%C3%ADdii" title="Tsídii – navahó" lang="nv" hreflang="nv" data-title="Tsídii" data-language-autonym="Diné bizaad" data-language-local-name="navahó" class="interlanguage-link-target">Diné bizaad</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-oc mw-list-item"><a href="https://oc.wikipedia.org/wiki/Aus%C3%A8l" title="Ausèl – okszitán" lang="oc" hreflang="oc" data-title="Ausèl" data-language-autonym="Occitan" data-language-local-name="okszitán" class="interlanguage-link-target">Occitan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-olo mw-list-item"><a href="https://olo.wikipedia.org/wiki/Linnut" title="Linnut – Livvi-Karelian" lang="olo" hreflang="olo" data-title="Linnut" data-language-autonym="Livvinkarjala" data-language-local-name="Livvi-Karelian" class="interlanguage-link-target">Livvinkarjala</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-om mw-list-item"><a href="https://om.wikipedia.org/wiki/Allaattiiwan" title="Allaattiiwan – oromo" lang="om" hreflang="om" data-title="Allaattiiwan" data-language-autonym="Oromoo" data-language-local-name="oromo" class="interlanguage-link-target">Oromoo</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-or mw-list-item"><a href="https://or.wikipedia.org/wiki/%E0%AC%AA%E0%AC%95%E0%AD%8D%E0%AC%B7%E0%AD%80" title="ପକ୍ଷୀ – odia" lang="or" hreflang="or" data-title="ପକ୍ଷୀ" data-language-autonym="ଓଡ଼ିଆ" data-language-local-name="odia" class="interlanguage-link-target">ଓଡ଼ିଆ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-os mw-list-item"><a href="https://os.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%C3%A6%D1%80%D0%B3%D1%8A%D1%82%C3%A6" title="Мæргътæ – oszét" lang="os" hreflang="os" data-title="Мæргътæ" data-language-autonym="Ирон" data-language-local-name="oszét" class="interlanguage-link-target">Ирон</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pa mw-list-item"><a href="https://pa.wikipedia.org/wiki/%E0%A8%AA%E0%A9%B0%E0%A8%9B%E0%A9%80" title="ਪੰਛੀ – pandzsábi" lang="pa" hreflang="pa" data-title="ਪੰਛੀ" data-language-autonym="ਪੰਜਾਬੀ" data-language-local-name="pandzsábi" class="interlanguage-link-target">ਪੰਜਾਬੀ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pam mw-list-item"><a href="https://pam.wikipedia.org/wiki/Ayup" title="Ayup – pampangan" lang="pam" hreflang="pam" data-title="Ayup" data-language-autonym="Kapampangan" data-language-local-name="pampangan" class="interlanguage-link-target">Kapampangan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pcd mw-list-item"><a href="https://pcd.wikipedia.org/wiki/Oizo" title="Oizo – Picard" lang="pcd" hreflang="pcd" data-title="Oizo" data-language-autonym="Picard" data-language-local-name="Picard" class="interlanguage-link-target">Picard</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pdc mw-list-item"><a href="https://pdc.wikipedia.org/wiki/Voggel" title="Voggel – Pennsylvania German" lang="pdc" hreflang="pdc" data-title="Voggel" data-language-autonym="Deitsch" data-language-local-name="Pennsylvania German" class="interlanguage-link-target">Deitsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pih mw-list-item"><a href="https://pih.wikipedia.org/wiki/Berd" title="Berd – Norfuk / Pitkern" lang="pih" hreflang="pih" data-title="Berd" data-language-autonym="Norfuk / Pitkern" data-language-local-name="Norfuk / Pitkern" class="interlanguage-link-target">Norfuk / Pitkern</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/Ptaki" title="Ptaki – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="Ptaki" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target">Polski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pms mw-list-item"><a href="https://pms.wikipedia.org/wiki/Osej" title="Osej – Piedmontese" lang="pms" hreflang="pms" data-title="Osej" data-language-autonym="Piemontèis" data-language-local-name="Piedmontese" class="interlanguage-link-target">Piemontèis</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pnb mw-list-item"><a href="https://pnb.wikipedia.org/wiki/%D9%BE%D9%86%DA%86%DA%BE%DB%8C" title="پنچھی – Western Punjabi" lang="pnb" hreflang="pnb" data-title="پنچھی" data-language-autonym="پنجابی" data-language-local-name="Western Punjabi" class="interlanguage-link-target">پنجابی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ps mw-list-item"><a href="https://ps.wikipedia.org/wiki/%D9%85%D8%B1%D8%BA%D9%87" title="مرغه – pastu" lang="ps" hreflang="ps" data-title="مرغه" data-language-autonym="پښتو" data-language-local-name="pastu" class="interlanguage-link-target">پښتو</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Aves" title="Aves – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Aves" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target">Português</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-qu mw-list-item"><a href="https://qu.wikipedia.org/wiki/Pisqu" title="Pisqu – kecsua" lang="qu" hreflang="qu" data-title="Pisqu" data-language-autonym="Runa Simi" data-language-local-name="kecsua" class="interlanguage-link-target">Runa Simi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rm mw-list-item"><a href="https://rm.wikipedia.org/wiki/Utschels" title="Utschels – rétoromán" lang="rm" hreflang="rm" data-title="Utschels" data-language-autonym="Rumantsch" data-language-local-name="rétoromán" class="interlanguage-link-target">Rumantsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro mw-list-item"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Pas%C4%83re" title="Pasăre – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Pasăre" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target">Română</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-roa-rup mw-list-item"><a href="https://roa-rup.wikipedia.org/wiki/Pu%C4%BEiu" title="Puľiu – aromán" lang="rup" hreflang="rup" data-title="Puľiu" data-language-autonym="Armãneashti" data-language-local-name="aromán" class="interlanguage-link-target">Armãneashti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%9F%D1%82%D0%B8%D1%86%D1%8B" title="Птицы – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Птицы" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target">Русский</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rue mw-list-item"><a href="https://rue.wikipedia.org/wiki/%D0%9F%D1%82%D0%B0%D1%85%D1%8B" title="Птахы – Rusyn" lang="rue" hreflang="rue" data-title="Птахы" data-language-autonym="Русиньскый" data-language-local-name="Rusyn" class="interlanguage-link-target">Русиньскый</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sa mw-list-item"><a href="https://sa.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AA%E0%A4%95%E0%A5%8D%E0%A4%B7%E0%A4%BF%E0%A4%A3%E0%A4%83" title="पक्षिणः – szanszkrit" lang="sa" hreflang="sa" data-title="पक्षिणः" data-language-autonym="संस्कृतम्" data-language-local-name="szanszkrit" class="interlanguage-link-target">संस्कृतम्</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sah mw-list-item"><a href="https://sah.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D3%A9%D1%82%D3%A9%D1%80%D0%B4%D3%A9%D1%80" title="Көтөрдөр – szaha" lang="sah" hreflang="sah" data-title="Көтөрдөр" data-language-autonym="Саха тыла" data-language-local-name="szaha" class="interlanguage-link-target">Саха тыла</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sat mw-list-item"><a href="https://sat.wikipedia.org/wiki/%E1%B1%AA%E1%B1%AE%E1%B1%AC%E1%B1%AE" title="ᱪᱮᱬᱮ – szantáli" lang="sat" hreflang="sat" data-title="ᱪᱮᱬᱮ" data-language-autonym="ᱥᱟᱱᱛᱟᱲᱤ" data-language-local-name="szantáli" class="interlanguage-link-target">ᱥᱟᱱᱛᱟᱲᱤ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sc mw-list-item"><a href="https://sc.wikipedia.org/wiki/Aves" title="Aves – szardíniai" lang="sc" hreflang="sc" data-title="Aves" data-language-autonym="Sardu" data-language-local-name="szardíniai" class="interlanguage-link-target">Sardu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-scn mw-list-item"><a href="https://scn.wikipedia.org/wiki/Aceddu" title="Aceddu – szicíliai" lang="scn" hreflang="scn" data-title="Aceddu" data-language-autonym="Sicilianu" data-language-local-name="szicíliai" class="interlanguage-link-target">Sicilianu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sco mw-list-item"><a href="https://sco.wikipedia.org/wiki/Bird" title="Bird – skót" lang="sco" hreflang="sco" data-title="Bird" data-language-autonym="Scots" data-language-local-name="skót" class="interlanguage-link-target">Scots</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sd mw-list-item"><a href="https://sd.wikipedia.org/wiki/%D9%BE%DA%A9%D9%8A" title="پکي – szindhi" lang="sd" hreflang="sd" data-title="پکي" data-language-autonym="سنڌي" data-language-local-name="szindhi" class="interlanguage-link-target">سنڌي</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-se mw-list-item"><a href="https://se.wikipedia.org/wiki/Loddi" title="Loddi – északi számi" lang="se" hreflang="se" data-title="Loddi" data-language-autonym="Davvisámegiella" data-language-local-name="északi számi" class="interlanguage-link-target">Davvisámegiella</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sh mw-list-item"><a href="https://sh.wikipedia.org/wiki/Ptica" title="Ptica – szerbhorvát" lang="sh" hreflang="sh" data-title="Ptica" data-language-autonym="Srpskohrvatski / српскохрватски" data-language-local-name="szerbhorvát" class="interlanguage-link-target">Srpskohrvatski / српскохрватски</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-shi mw-list-item"><a href="https://shi.wikipedia.org/wiki/Ag%E1%B8%8Di%E1%B8%8D" title="Agḍiḍ – tachelhit" lang="shi" hreflang="shi" data-title="Agḍiḍ" data-language-autonym="Taclḥit" data-language-local-name="tachelhit" class="interlanguage-link-target">Taclḥit</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-shn mw-list-item"><a href="https://shn.wikipedia.org/wiki/%E1%81%BC%E1%80%B0%E1%81%B5%E1%80%BA%E1%82%89" title="ၼူၵ်ႉ – san" lang="shn" hreflang="shn" data-title="ၼူၵ်ႉ" data-language-autonym="ၽႃႇသႃႇတႆး " data-language-local-name="san" class="interlanguage-link-target">ၽႃႇသႃႇတႆး </a></li><li class="interlanguage-link interwiki-si mw-list-item"><a href="https://si.wikipedia.org/wiki/%E0%B6%9A%E0%B7%94%E0%B6%BB%E0%B7%94%E0%B6%BD%E0%B7%8A%E0%B6%BD%E0%B7%9D" title="කුරුල්ලෝ – szingaléz" lang="si" hreflang="si" data-title="කුරුල්ලෝ" data-language-autonym="සිංහල" data-language-local-name="szingaléz" class="interlanguage-link-target">සිංහල</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-simple badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://simple.wikipedia.org/wiki/Bird" title="Bird – Simple English" lang="en-simple" hreflang="en-simple" data-title="Bird" data-language-autonym="Simple English" data-language-local-name="Simple English" class="interlanguage-link-target">Simple English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sk mw-list-item"><a href="https://sk.wikipedia.org/wiki/Vt%C3%A1ky" title="Vtáky – szlovák" lang="sk" hreflang="sk" data-title="Vtáky" data-language-autonym="Slovenčina" data-language-local-name="szlovák" class="interlanguage-link-target">Slovenčina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sl badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://sl.wikipedia.org/wiki/Pti%C4%8Di" title="Ptiči – szlovén" lang="sl" hreflang="sl" data-title="Ptiči" data-language-autonym="Slovenščina" data-language-local-name="szlovén" class="interlanguage-link-target">Slovenščina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-smn mw-list-item"><a href="https://smn.wikipedia.org/wiki/Lodeh" title="Lodeh – inari számi" lang="smn" hreflang="smn" data-title="Lodeh" data-language-autonym="Anarâškielâ" data-language-local-name="inari számi" class="interlanguage-link-target">Anarâškielâ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sn mw-list-item"><a href="https://sn.wikipedia.org/wiki/Shiri" title="Shiri – sona" lang="sn" hreflang="sn" data-title="Shiri" data-language-autonym="ChiShona" data-language-local-name="sona" class="interlanguage-link-target">ChiShona</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-so mw-list-item"><a href="https://so.wikipedia.org/wiki/Shimbir" title="Shimbir – szomáli" lang="so" hreflang="so" data-title="Shimbir" data-language-autonym="Soomaaliga" data-language-local-name="szomáli" class="interlanguage-link-target">Soomaaliga</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sq mw-list-item"><a href="https://sq.wikipedia.org/wiki/Zogu" title="Zogu – albán" lang="sq" hreflang="sq" data-title="Zogu" data-language-autonym="Shqip" data-language-local-name="albán" class="interlanguage-link-target">Shqip</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr mw-list-item"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%9F%D1%82%D0%B8%D1%86%D0%B5" title="Птице – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="Птице" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target">Српски / srpski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ss mw-list-item"><a href="https://ss.wikipedia.org/wiki/Tinyoni" title="Tinyoni – sziszuati" lang="ss" hreflang="ss" data-title="Tinyoni" data-language-autonym="SiSwati" data-language-local-name="sziszuati" class="interlanguage-link-target">SiSwati</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-stq mw-list-item"><a href="https://stq.wikipedia.org/wiki/Fuugele" title="Fuugele – Saterland Frisian" lang="stq" hreflang="stq" data-title="Fuugele" data-language-autonym="Seeltersk" data-language-local-name="Saterland Frisian" class="interlanguage-link-target">Seeltersk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-su mw-list-item"><a href="https://su.wikipedia.org/wiki/Manuk" title="Manuk – szundanéz" lang="su" hreflang="su" data-title="Manuk" data-language-autonym="Sunda" data-language-local-name="szundanéz" class="interlanguage-link-target">Sunda</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/F%C3%A5glar" title="Fåglar – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Fåglar" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target">Svenska</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sw mw-list-item"><a href="https://sw.wikipedia.org/wiki/Ndege_(mnyama)" title="Ndege (mnyama) – szuahéli" lang="sw" hreflang="sw" data-title="Ndege (mnyama)" data-language-autonym="Kiswahili" data-language-local-name="szuahéli" class="interlanguage-link-target">Kiswahili</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-szl mw-list-item"><a href="https://szl.wikipedia.org/wiki/Pt%C5%8Fki" title="Ptŏki – sziléziai" lang="szl" hreflang="szl" data-title="Ptŏki" data-language-autonym="Ślůnski" data-language-local-name="sziléziai" class="interlanguage-link-target">Ślůnski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-szy mw-list-item"><a href="https://szy.wikipedia.org/wiki/paayam" title="paayam – Sakizaya" lang="szy" hreflang="szy" data-title="paayam" data-language-autonym="Sakizaya" data-language-local-name="Sakizaya" class="interlanguage-link-target">Sakizaya</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ta mw-list-item"><a href="https://ta.wikipedia.org/wiki/%E0%AE%AA%E0%AE%B1%E0%AE%B5%E0%AF%88" title="பறவை – tamil" lang="ta" hreflang="ta" data-title="பறவை" data-language-autonym="தமிழ்" data-language-local-name="tamil" class="interlanguage-link-target">தமிழ்</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tay mw-list-item"><a href="https://tay.wikipedia.org/wiki/qbhniq" title="qbhniq – Tayal" lang="tay" hreflang="tay" data-title="qbhniq" data-language-autonym="Tayal" data-language-local-name="Tayal" class="interlanguage-link-target">Tayal</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tcy mw-list-item"><a href="https://tcy.wikipedia.org/wiki/%E0%B2%AA%E0%B2%95%E0%B3%8D%E0%B2%95%E0%B2%BF" title="ಪಕ್ಕಿ – Tulu" lang="tcy" hreflang="tcy" data-title="ಪಕ್ಕಿ" data-language-autonym="ತುಳು" data-language-local-name="Tulu" class="interlanguage-link-target">ತುಳು</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tdd mw-list-item"><a href="https://tdd.wikipedia.org/wiki/%E1%A5%98%E1%A5%A8%E1%A5%90" title="ᥘᥨᥐ – Tai Nuea" lang="tdd" hreflang="tdd" data-title="ᥘᥨᥐ" data-language-autonym="ᥖᥭᥰ ᥖᥬᥲ ᥑᥨᥒᥰ" data-language-local-name="Tai Nuea" class="interlanguage-link-target">ᥖᥭᥰ ᥖᥬᥲ ᥑᥨᥒᥰ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-te mw-list-item"><a href="https://te.wikipedia.org/wiki/%E0%B0%AA%E0%B0%95%E0%B1%8D%E0%B0%B7%E0%B0%BF" title="పక్షి – telugu" lang="te" hreflang="te" data-title="పక్షి" data-language-autonym="తెలుగు" data-language-local-name="telugu" class="interlanguage-link-target">తెలుగు</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tg mw-list-item"><a href="https://tg.wikipedia.org/wiki/%D0%9F%D0%B0%D1%80%D0%B0%D0%BD%D0%B4%D0%B0" title="Паранда – tadzsik" lang="tg" hreflang="tg" data-title="Паранда" data-language-autonym="Тоҷикӣ" data-language-local-name="tadzsik" class="interlanguage-link-target">Тоҷикӣ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-th mw-list-item"><a href="https://th.wikipedia.org/wiki/%E0%B8%AA%E0%B8%B1%E0%B8%95%E0%B8%A7%E0%B9%8C%E0%B8%9B%E0%B8%B5%E0%B8%81" title="สัตว์ปีก – thai" lang="th" hreflang="th" data-title="สัตว์ปีก" data-language-autonym="ไทย" data-language-local-name="thai" class="interlanguage-link-target">ไทย</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tk mw-list-item"><a href="https://tk.wikipedia.org/wiki/Gu%C5%9F" title="Guş – türkmén" lang="tk" hreflang="tk" data-title="Guş" data-language-autonym="Türkmençe" data-language-local-name="türkmén" class="interlanguage-link-target">Türkmençe</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tl mw-list-item"><a href="https://tl.wikipedia.org/wiki/Ibon" title="Ibon – tagalog" lang="tl" hreflang="tl" data-title="Ibon" data-language-autonym="Tagalog" data-language-local-name="tagalog" class="interlanguage-link-target">Tagalog</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/Ku%C5%9F" title="Kuş – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Kuş" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target">Türkçe</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tt mw-list-item"><a href="https://tt.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D0%BE%D1%88%D0%BB%D0%B0%D1%80" title="Кошлар – tatár" lang="tt" hreflang="tt" data-title="Кошлар" data-language-autonym="Татарча / tatarça" data-language-local-name="tatár" class="interlanguage-link-target">Татарча / tatarça</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tum mw-list-item"><a href="https://tum.wikipedia.org/wiki/Viyuni" title="Viyuni – tumbuka" lang="tum" hreflang="tum" data-title="Viyuni" data-language-autonym="ChiTumbuka" data-language-local-name="tumbuka" class="interlanguage-link-target">ChiTumbuka</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tw mw-list-item"><a href="https://tw.wikipedia.org/wiki/Nnomaa" title="Nnomaa – twi" lang="tw" hreflang="tw" data-title="Nnomaa" data-language-autonym="Twi" data-language-local-name="twi" class="interlanguage-link-target">Twi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-udm mw-list-item"><a href="https://udm.wikipedia.org/wiki/%D0%A2%D1%8B%D0%BB%D0%BE%D0%B1%D1%83%D1%80%D0%B4%D0%BE" title="Тылобурдо – udmurt" lang="udm" hreflang="udm" data-title="Тылобурдо" data-language-autonym="Удмурт" data-language-local-name="udmurt" class="interlanguage-link-target">Удмурт</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ug mw-list-item"><a href="https://ug.wikipedia.org/wiki/%D9%82%DB%87%D8%B4%D9%84%D8%A7%D8%B1" title="قۇشلار – ujgur" lang="ug" hreflang="ug" data-title="قۇشلار" data-language-autonym="ئۇيغۇرچە / Uyghurche" data-language-local-name="ujgur" class="interlanguage-link-target">ئۇيغۇرچە / Uyghurche</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%9F%D1%82%D0%B0%D1%85%D0%B8" title="Птахи – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Птахи" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target">Українська</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ur mw-list-item"><a href="https://ur.wikipedia.org/wiki/%D9%BE%D8%B1%D9%86%D8%AF%DB%81" title="پرندہ – urdu" lang="ur" hreflang="ur" data-title="پرندہ" data-language-autonym="اردو" data-language-local-name="urdu" class="interlanguage-link-target">اردو</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uz mw-list-item"><a href="https://uz.wikipedia.org/wiki/Qushlar" title="Qushlar – üzbég" lang="uz" hreflang="uz" data-title="Qushlar" data-language-autonym="Oʻzbekcha / ўзбекча" data-language-local-name="üzbég" class="interlanguage-link-target">Oʻzbekcha / ўзбекча</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vec mw-list-item"><a href="https://vec.wikipedia.org/wiki/Aves" title="Aves – velencei" lang="vec" hreflang="vec" data-title="Aves" data-language-autonym="Vèneto" data-language-local-name="velencei" class="interlanguage-link-target">Vèneto</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vep mw-list-item"><a href="https://vep.wikipedia.org/wiki/Lindud" title="Lindud – Veps" lang="vep" hreflang="vep" data-title="Lindud" data-language-autonym="Vepsän kel’" data-language-local-name="Veps" class="interlanguage-link-target">Vepsän kel’</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vi mw-list-item"><a href="https://vi.wikipedia.org/wiki/Chim" title="Chim – vietnámi" lang="vi" hreflang="vi" data-title="Chim" data-language-autonym="Tiếng Việt" data-language-local-name="vietnámi" class="interlanguage-link-target">Tiếng Việt</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vls mw-list-item"><a href="https://vls.wikipedia.org/wiki/Veugel" title="Veugel – West Flemish" lang="vls" hreflang="vls" data-title="Veugel" data-language-autonym="West-Vlams" data-language-local-name="West Flemish" class="interlanguage-link-target">West-Vlams</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vo mw-list-item"><a href="https://vo.wikipedia.org/wiki/B%C3%B6ds" title="Böds – volapük" lang="vo" hreflang="vo" data-title="Böds" data-language-autonym="Volapük" data-language-local-name="volapük" class="interlanguage-link-target">Volapük</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wa mw-list-item"><a href="https://wa.wikipedia.org/wiki/Oujhea" title="Oujhea – vallon" lang="wa" hreflang="wa" data-title="Oujhea" data-language-autonym="Walon" data-language-local-name="vallon" class="interlanguage-link-target">Walon</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-war mw-list-item"><a href="https://war.wikipedia.org/wiki/Tamsi" title="Tamsi – varaó" lang="war" hreflang="war" data-title="Tamsi" data-language-autonym="Winaray" data-language-local-name="varaó" class="interlanguage-link-target">Winaray</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wuu mw-list-item"><a href="https://wuu.wikipedia.org/wiki/%E9%B8%9F" title="鸟 – wu kínai" lang="wuu" hreflang="wuu" data-title="鸟" data-language-autonym="吴语" data-language-local-name="wu kínai" class="interlanguage-link-target">吴语</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-xal mw-list-item"><a href="https://xal.wikipedia.org/wiki/%D0%A8%D0%BE%D0%B2%D1%83%D0%B4" title="Шовуд – kalmük" lang="xal" hreflang="xal" data-title="Шовуд" data-language-autonym="Хальмг" data-language-local-name="kalmük" class="interlanguage-link-target">Хальмг</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-xmf mw-list-item"><a href="https://xmf.wikipedia.org/wiki/%E1%83%9B%E1%83%90%E1%83%A4%E1%83%A3%E1%83%A0%E1%83%98%E1%83%9C%E1%83%AF%E1%83%94%E1%83%94%E1%83%A4%E1%83%98" title="მაფურინჯეეფი – Mingrelian" lang="xmf" hreflang="xmf" data-title="მაფურინჯეეფი" data-language-autonym="მარგალური" data-language-local-name="Mingrelian" class="interlanguage-link-target">მარგალური</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yi mw-list-item"><a href="https://yi.wikipedia.org/wiki/%D7%A4%D7%95%D7%99%D7%92%D7%9C" title="פויגל – jiddis" lang="yi" hreflang="yi" data-title="פויגל" data-language-autonym="ייִדיש" data-language-local-name="jiddis" class="interlanguage-link-target">ייִדיש</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yo mw-list-item"><a href="https://yo.wikipedia.org/wiki/%E1%BA%B8y%E1%BA%B9" title="Ẹyẹ – joruba" lang="yo" hreflang="yo" data-title="Ẹyẹ" data-language-autonym="Yorùbá" data-language-local-name="joruba" class="interlanguage-link-target">Yorùbá</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-za mw-list-item"><a href="https://za.wikipedia.org/wiki/Duzroeg" title="Duzroeg – zsuang" lang="za" hreflang="za" data-title="Duzroeg" data-language-autonym="Vahcuengh" data-language-local-name="zsuang" class="interlanguage-link-target">Vahcuengh</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zea mw-list-item"><a href="https://zea.wikipedia.org/wiki/Veugels" title="Veugels – Zeelandic" lang="zea" hreflang="zea" data-title="Veugels" data-language-autonym="Zeêuws" data-language-local-name="Zeelandic" class="interlanguage-link-target">Zeêuws</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E9%B8%9F" title="鸟 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="鸟" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target">中文</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-classical mw-list-item"><a href="https://zh-classical.wikipedia.org/wiki/%E9%B3%A5" title="鳥 – Literary Chinese" lang="lzh" hreflang="lzh" data-title="鳥" data-language-autonym="文言" data-language-local-name="Literary Chinese" class="interlanguage-link-target">文言</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-min-nan mw-list-item"><a href="https://zh-min-nan.wikipedia.org/wiki/Chi%C3%A1u" title="Chiáu – min nan kínai" lang="nan" hreflang="nan" data-title="Chiáu" data-language-autonym="閩南語 / Bân-lâm-gú" data-language-local-name="min nan kínai" class="interlanguage-link-target">閩南語 / Bân-lâm-gú</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-yue mw-list-item"><a href="https://zh-yue.wikipedia.org/wiki/%E9%9B%80" title="雀 – kantoni" lang="yue" hreflang="yue" data-title="雀" data-language-autonym="粵語" data-language-local-name="kantoni" class="interlanguage-link-target">粵語</a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q5113#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Madarak" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c">Szócikk</a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:Madarak" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >magyar </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Madarak">Olvasás</a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Madarak&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >Eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/Madarak">Olvasás</a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Madarak&action=history">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/Madarak" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j">Mi hivatkozik erre?</a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/Madarak" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k">Kapcsolódó változtatások</a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q">Speciális lapok</a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Madarak&oldid=27615531" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához">Hivatkozás erre a változatra</a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Madarak&action=info" title="További információk erről a lapról">Lapinformációk</a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=Madarak&id=27615531&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban">Hogyan hivatkozz erre a lapra?</a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FMadarak">Rövidített URL készítése</a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FMadarak">QR-kód letöltése</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=Madarak">Könyv készítése</a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=Madarak&action=show-download-screen">Letöltés PDF-ként</a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Madarak&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p">Nyomtatható változat</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Aves" hreflang="en">Wikimédia Commons</a></li><li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-species mw-list-item"><a href="https://species.wikimedia.org/wiki/Aves" hreflang="en">Wikifajok</a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q5113" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g">Wikidata-adatlap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle">Ellenőrzött</indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2>Ez a lap egy ellenőrzött változata</div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Madarak">ellenőrizve</a>: 2024. november 21.<table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Disambig.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/19px-Disambig.svg.png" decoding="async" width="19" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/29px-Disambig.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/38px-Disambig.svg.png 2x" data-file-width="230" data-file-height="183" /></a></td><td>Ez a szócikk a madarakról szól. Hasonló címmel lásd még: <a href="/wiki/Madarak_(egy%C3%A9rtelm%C5%B1s%C3%ADt%C5%91_lap)" class="mw-disambig" title="Madarak (egyértelműsítő lap)">Madarak (egyértelműsítő lap)</a>.</td></tr></tbody></table> <style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r21422978">.mw-parser-output table.infobox.taxobox{width:272px;text-align:center;padding:2px}.mw-parser-output .taxobox-heading{background-color:white}.mw-parser-output .taxobox-bacteria .taxobox-heading{background-color:#c8c8c8}.mw-parser-output .taxobox-archaea .taxobox-heading{background-color:#afafaf}.mw-parser-output .taxobox-eukaryota .taxobox-heading{background-color:#afafe1}.mw-parser-output .taxobox-animalia .taxobox-heading{background-color:#e1afaf}.mw-parser-output .taxobox-plantae .taxobox-heading{background-color:#afe1af}.mw-parser-output .taxobox-fungi .taxobox-heading{background-color:#afc8e1}.mw-parser-output .taxobox-chromalveolata .taxobox-heading{background-color:#c8e196}.mw-parser-output .taxobox-amoebozoa .taxobox-heading{background-color:#e1c896}.mw-parser-output .taxobox-rhizaria .taxobox-heading{background-color:#afe1c8}.mw-parser-output .taxobox-excavata .taxobox-heading{background-color:#e1e196}.mw-parser-output .taxobox-virus .taxobox-heading{background-color:#e1afe1}@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output table.infobox.taxobox{width:100%}}</style> <table class="infobox biota taxobox taxobox-animalia"> <tbody><tr class="taxobox-heading"> <th><div class="noviewer" style="float:right;"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Taxobox" title="Wikipédia:Taxobox"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e4/Infobox_info_icon.svg/20px-Infobox_info_icon.svg.png" decoding="async" width="20" height="20" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e4/Infobox_info_icon.svg/30px-Infobox_info_icon.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e4/Infobox_info_icon.svg/40px-Infobox_info_icon.svg.png 2x" data-file-width="160" data-file-height="160" /></a></div>Madarak </th></tr> <tr> <td style="font-size:90%;">Evolúciós időszak: <a href="/wiki/K%C3%A9s%C5%91_kr%C3%A9ta" title="Késő kréta">Késő kréta</a>–Jelen <div id="Timeline-row" style="margin: 4px auto 0; clear:both; width:220px; padding:0px; height:18px; overflow:visible; white-space:nowrap; border:1px #666; border-style:solid none; position:relative; z-index:0; font-size:97%;"> <div style="position:absolute; height:100%; left:0px; width:183.10769230769px; padding-left:5px; text-align:left; background-color:rgb(255,216,134); background-image: linear-gradient(to right, rgba(255,255,255,1), rgba(254,217,106,1) 15%, rgba(254,217,106,1));"><a href="/wiki/Prekambrium" title="Prekambrium">PreꞒ</a></div> <div id="bar" style="position:absolute; height:100%; text-align:center; background-color:rgb(139,170,121); left:36.892307692308px; width:18.818461538462px;"><a href="/wiki/Kambrium" title="Kambrium">Є</a></div> <div id="bar" style="position:absolute; height:100%; text-align:center; background-color:rgb(0,168,142); left:55.710769230769px; width:14.08px;"><a href="/wiki/Ordov%C3%ADcium" title="Ordovícium">O</a></div> <div id="bar" style="position:absolute; height:100%; text-align:center; background-color:rgb(177,221,201); left:69.790769230769px; width:8.3261538461539px;"><a href="/wiki/Szilur" title="Szilur">S</a></div> <div id="bar" style="position:absolute; height:100%; text-align:center; background-color:rgb(207,156,90); left:78.116923076923px; width:20.409230769231px;"><a href="/wiki/Devon_(id%C5%91szak)" title="Devon (időszak)">D</a></div> <div id="bar" style="position:absolute; height:100%; text-align:center; background-color:rgb(103,174,178); left:98.526153846154px; width:20.307692307692px;"><a href="/wiki/Karbon" title="Karbon">C</a></div> <div id="bar" style="position:absolute; height:100%; text-align:center; background-color:rgb(232,100,74); left:118.83384615385px; width:15.907015384615px;"><a href="/wiki/Perm_(id%C5%91szak)" title="Perm (időszak)">P</a></div> <div id="bar" style="position:absolute; height:100%; text-align:center; background-color:rgb(141,82,161); left:134.74086153846px; width:17.126830769231px;"><a href="/wiki/Tri%C3%A1sz" title="Triász">T</a></div> <div id="bar" style="position:absolute; height:100%; text-align:center; background-color:rgb(0,185,232); left:151.86769230769px; width:19.055384615385px;"><a href="/wiki/Jura_(id%C5%91szak)" title="Jura (időszak)">J</a></div> <div id="bar" style="position:absolute; height:100%; text-align:center; background-color:rgb(134,199,111); left:170.92307692308px; width:26.738461538462px;"><a href="/wiki/Kr%C3%A9ta_(id%C5%91szak)" title="Kréta (időszak)">K</a></div> <div id="bar" style="position:absolute; height:100%; text-align:center; background-color:rgb(249,168,112); left:197.66153846154px; width:14.543692307692px;"><a href="/wiki/Paleog%C3%A9n" title="Paleogén">Pg</a></div> <div id="bar" style="position:absolute; height:100%; text-align:center; background-color:rgb(255,221,44); left:212.20523076923px; width:6.9215384615385px;"><a href="/wiki/Neog%C3%A9n" title="Neogén">N</a></div> <div id="end-border" style="position:absolute; height:100%; background-color:#666; width:1px; left:219px"></div><div style="margin:0 auto; line-height:0; clear:both; width:220px; padding:0px; height:8px; overflow:visible; background-color:transparent; position:relative; top:-4px; z-index:100;"><div id="Range-border" style="position:absolute; height:8px; left:185.98461538462px; width:34.015384615385px; background-color:#360; opacity:0.42;"></div> <div id="Range-border" style="position:absolute; height:8px; left:185.98461538462px; width:34.015384615385px; background-color:#360; opacity:0.{{{3}}};"></div> <div id="Range-Marker" style="position:absolute; height:6px; top:1px; left:186.98461538462px; width:32.015384615385px; background-color:#6c3;"></div> </div> </div><a href="#cite_note-1">[1]</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Bird_Diversity_2013.png" class="mw-file-description" title="A madárvilág változatossága"><img alt="A madárvilág változatossága" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bf/Bird_Diversity_2013.png/260px-Bird_Diversity_2013.png" decoding="async" width="260" height="362" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bf/Bird_Diversity_2013.png/390px-Bird_Diversity_2013.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bf/Bird_Diversity_2013.png/520px-Bird_Diversity_2013.png 2x" data-file-width="999" data-file-height="1392" /></a><div style="font-size:90%;">A madárvilág változatossága</div> </td></tr> <tr class="taxobox-heading"> <th><a href="/wiki/Rendszertan_(biol%C3%B3gia)" title="Rendszertan (biológia)">Rendszertani besorolás</a> </th></tr> <tr> <td> <table cellpadding="2" style="margin:0 auto; text-align:left; background:transparent;"> <tbody><tr valign="top"> <td><a href="/wiki/Orsz%C3%A1g_(rendszertan)" title="Ország (rendszertan)">Ország</a>: </td> <td><a href="/wiki/%C3%81llatok" title="Állatok">Állatok</a> (Animalia) </td></tr> <tr valign="top"> <td><a href="/wiki/T%C3%B6rzs_(rendszertan)" title="Törzs (rendszertan)">Törzs</a>: </td> <td><a href="/wiki/Gerinch%C3%BArosok" title="Gerinchúrosok">Gerinchúrosok</a> (Chordata) </td></tr> <tr valign="top"> <td><a href="/wiki/T%C3%B6rzs_(rendszertan)" title="Törzs (rendszertan)">Altörzs</a>: </td> <td><a href="/wiki/Gerincesek" title="Gerincesek">Gerincesek</a> (Vertebrata) </td></tr> <tr valign="top"> <td style="font-size:90%;">Csoport: </td> <td><a href="/wiki/H%C3%BCll%C5%91szer%C5%B1ek" title="Hüllőszerűek">Hüllőszerűek</a> (Sauropsida) </td></tr> <tr valign="top"> <td><a href="/wiki/Oszt%C3%A1ly_(rendszertan)" title="Osztály (rendszertan)">Osztály</a>: </td> <td>Madarak (Aves)<a href="#cite_note-2">[2]</a> </td></tr> </tbody></table> </td></tr> <tr class="taxobox-heading"> <th><a href="/wiki/Rend_(rendszertan)" title="Rend (rendszertan)">Rendek</a> </th></tr> <tr> <td style="padding:4px; text-align:left;"> 30 <a href="/wiki/Rend_(rendszertan)" title="Rend (rendszertan)">rend</a>, több mint 9900 ismert <a href="/wiki/Faj" title="Faj">faj</a> </td></tr> <tr class="taxobox-heading"> <th>Hivatkozások </th></tr> <tr> <td class="noviewer" style="font-size:90%; text-align:left;"><div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Wikispecies-logo.svg" class="mw-file-description" title="Wikifajok"><img alt="Wikifajok" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Wikispecies-logo.svg/23px-Wikispecies-logo.svg.png" decoding="async" width="23" height="27" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Wikispecies-logo.svg/35px-Wikispecies-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Wikispecies-logo.svg/46px-Wikispecies-logo.svg.png 2x" data-file-width="941" data-file-height="1103" /></a><figcaption>Wikifajok</figcaption></figure> A <a href="/wiki/Wikifajok" title="Wikifajok">Wikifajok</a> tartalmaz <a href="https://species.wikimedia.org/wiki/Aves" class="extiw" title="wikispecies:Aves">Madarak</a> témájú rendszertani információt. </div><div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Commons-logo.svg" class="mw-file-description" title="Commons"><img alt="Commons" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/20px-Commons-logo.svg.png" decoding="async" width="20" height="27" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/30px-Commons-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/40px-Commons-logo.svg.png 2x" data-file-width="1024" data-file-height="1376" /></a><figcaption>Commons</figcaption></figure> A <a href="/wiki/Wikim%C3%A9dia_Commons" title="Wikimédia Commons">Wikimédia Commons</a> tartalmaz <a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Aves" class="extiw" title="commons:Aves">Madarak</a> témájú médiaállományokat és <a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Aves" class="extiw" title="commons:Category:Aves">Madarak</a> témájú kategóriát. </div> </td></tr> </tbody></table> A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, <a href="/w/index.php?title=Melegv%C3%A9r%C5%B1&action=edit&redlink=1" class="new" title="Melegvérű (a lap nem létezik)">melegvérű</a> <a href="/wiki/Gerincesek" title="Gerincesek">gerinces</a> <a href="/wiki/%C3%81llatok" title="Állatok">állatok</a>. Mellső végtagjaik szárnyakká módosultak. Járólábaik vannak, melyeken megtalálható a jellegzetes csüd (lábtő és lábközépcsontok összenövése), amely elősegíti a landolást. Szegycsontjuk tarajos, melyhez erős mellizmok tapadnak, így segítve a repülést. A madárfajok nagy része ma is repülő életmódot folytat. Testüket <a href="/wiki/Toll" title="Toll">tolltakaró</a> borítja, csontjaik üregesek, légzsákokat tartalmaznak; ettől erősek, de könnyűek. Fogak helyett <a href="/wiki/Cs%C5%91r" title="Csőr">csőrük</a> van. Méretük az 5 cm-es <a href="/wiki/M%C3%A9hkolibri" title="Méhkolibri">méhkolibritől</a> a 2,75 m-es <a href="/wiki/Strucc" class="mw-redirect" title="Strucc">struccig</a> terjed. A legrégebbi ismert madárszerű faj az <a href="/wiki/Archaeopteryx" title="Archaeopteryx">Archaeopteryx</a> (ősgyíkmadár), amelynek csőre, karma, tolla, a lábán szarupikkelyek voltak (korábban ezt a fajt is az <a href="/wiki/Avialae" title="Avialae">Avialae</a> csoportba sorolták, ahogy a <a href="/wiki/Theropoda" title="Theropoda">Theropodákat</a> is, de azóta nem tekintik a madarak ősének). Őseik a <a href="/wiki/Theropoda" title="Theropoda">Theropoda</a> <a href="/wiki/Dinoszauruszok" title="Dinoszauruszok">dinoszauruszok</a> <a href="/wiki/Maniraptora" title="Maniraptora">Maniraptora</a> kládjába tartozó állatok voltak, ezáltal az utolsó fennmaradt dinoszauruszoknak tekinthetők. Legközelebbi élő rokonaik a <a href="/wiki/Krokodilok" title="Krokodilok">krokodilok</a>. A madarak mintegy 10 ezer fajjal a gerincesek második legnépesebb <a href="/wiki/Oszt%C3%A1ly_(rendszertan)" title="Osztály (rendszertan)">osztálya</a>. Ennek több mint fele énekesmadár. Ebből <a href="/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_mad%C3%A1rfajainak_list%C3%A1ja" title="Magyarország madárfajainak listája">Magyarországon</a> közel 400 faj fordul elő. A legtöbb faj szociálisan monogám, még akkor is, ha a párok nem mindig hűségesek. A párkapcsolat többnyire egy tenyészszezonra szól, néha több évig is eltart, de élethosszig ritkán. Néhány faj poligám, ezek lehetnek poligün fajok (egy hím, több nőstény), vagy poliandriát gyakorlók (egy nőstény, több hím). A nőstényeket tojóknak nevezik. Tojásait a legtöbb faj fészekbe rakja, de azok a fajok is saját testmelegükkel költik ki fiókáikat, amelyek nem építenek fészket. A legtöbb faj kikelés után még továbbgondozza fiókáit. A <a href="/wiki/H%C3%A1zi_ty%C3%BAk" title="Házi tyúk">házi tyúk</a> képes megtermékenyítetlen tojásokat is tojni. Több madárfaj is fontos az <a href="/wiki/Ember" title="Ember">ember</a> számára; ezek egy része háziasított. Táplálékot (hús, tojás) és nyersanyagot (toll) biztosítanak. Egyes fajokat házikedvencként tartanak. Egyes fajok ürülékével trágyáznak (guanó). Az ember tevékenysége miatt a <a href="/wiki/17._sz%C3%A1zad" title="17. század">17. századig</a> több száz, a 17. századtól 100-120 faj halt ki, és további 1200 faj veszélyeztetett. Megfigyelésük az ökoturizmus fontos része. <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Törzsfejlődés">Törzsfejlődés</h2>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: Törzsfejlődés">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Dinoszaurusz%E2%80%93mad%C3%A1r_kapcsolat" title="Dinoszaurusz–madár kapcsolat">Dinoszaurusz–madár kapcsolat</a></td></tr></tbody></table> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Lásd még: <a href="/wiki/A_madarak_evol%C3%BAci%C3%B3ja" title="A madarak evolúciója">A madarak evolúciója</a></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Rokonság">Rokonság</h3>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: Rokonság">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Naturkundemuseum_Berlin_-_Archaeopteryx_-_Eichst%C3%A4tt.jpg" class="mw-file-description"><img alt="Kőlap fosszilis csontokkal és tollenyomatokkal" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ca/Naturkundemuseum_Berlin_-_Archaeopteryx_-_Eichst%C3%A4tt.jpg/220px-Naturkundemuseum_Berlin_-_Archaeopteryx_-_Eichst%C3%A4tt.jpg" decoding="async" width="220" height="248" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ca/Naturkundemuseum_Berlin_-_Archaeopteryx_-_Eichst%C3%A4tt.jpg/330px-Naturkundemuseum_Berlin_-_Archaeopteryx_-_Eichst%C3%A4tt.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ca/Naturkundemuseum_Berlin_-_Archaeopteryx_-_Eichst%C3%A4tt.jpg/440px-Naturkundemuseum_Berlin_-_Archaeopteryx_-_Eichst%C3%A4tt.jpg 2x" data-file-width="1600" data-file-height="1800" /></a><figcaption>Az <a href="/wiki/Archaeopteryx_lithographica" title="Archaeopteryx lithographica">Archaeopteryx lithographica</a> fajt gyakran tekintik a legrégibb valódi madárnak</figcaption></figure> A madarakat először <a href="/wiki/Francis_Willughby" title="Francis Willughby">Francis Willughby</a> és John Ray rendszerezte 1676-ban kiadott Ornithologiae művükben.<a href="#cite_note-3">[3]</a> Carl Linnaeus ezt felhasználva alkotta meg saját rendszerét 1758-ban.<a href="#cite_note-4">[4]</a> Az ő nyomán a madarakat osztályként tartják nyilván, <a href="/wiki/Filogenetikus_rendszertan" title="Filogenetikus rendszertan">filogenetikailag</a> a Theropoda kládba sorolhatók.<a href="#cite_note-Theropoda-5">[5]</a> A madarak és testvércsoportjuk, a krokodilok az Archosauria klád ma is élő tagjai. Az 1990-es évek végéig az Archaeopteryx lithographica összes utódját a madarak közé sorolták.<a href="#cite_note-6">[6]</a> Jacques Gauthier inkább csak a modern madarakat tekintette valódi madárnak, és a csak fosszíliákból ismert fajokat a madarakkal együtt a bővebb Avialae csoportba sorolta.<a href="#cite_note-7">[7]</a> Ezzel elkerülte az Archaeopteryx körüli bizonytalanságot. A 21. században ez az osztályozás terjedt el. Gauthier<a href="#cite_note-gauthier&dequeiroz2001-8">[8]</a> négyféle meghatározást adott a madarakra. Ezzel azonban az a probléma, hogy nem ugyanazok a fajok tartoznak oda. Továbbá azt javasolta, hogy a madarakat a ma élő összes madár közös ősétől számítsák. Az általa meghatározott csoportok: <ul><li>tollas archosaurusok (<a href="/w/index.php?title=Avifilopluma&action=edit&redlink=1" class="new" title="Avifilopluma (a lap nem létezik)">Avifilopluma</a>)</li> <li>röpképes archosaurusok (<a href="/wiki/Avialae" title="Avialae">Avialae</a>)</li> <li>azok az archosaurusok, amelyek közelebb állnak a ma élő madarakhoz, mint a krokodilokhoz (<a href="/wiki/Avemetatarsalia" title="Avemetatarsalia">Avemetatarsalia</a> [=<a href="/wiki/Paraves" title="Paraves">Paraves</a>])</li> <li>a ma élő madarak legközelebbi közös ősének leszármazottai (<a href="/wiki/Neornithes" title="Neornithes">Neornithes</a>)</li></ul> <table style="border: 1px solid #ccc; background-color: white; margin-left: 1em; margin-right: 0em; width: 248px; float: right; clear: right; vertical-align: middle"> <tbody><tr> <td style="border: 1px solid #dedede; padding: 3px"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style="font-size:75%"> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px font-size:75% black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <a href="/wiki/Krokodilok" title="Krokodilok">Krokodilok</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> Madarak </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <a href="/wiki/Tekn%C5%91s%C3%B6k" title="Teknősök">Teknősök</a> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px font-size:75% black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px font-size:75% black; border-bottom:1px font-size:75% black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <a href="/wiki/Gy%C3%ADkok" title="Gyíkok">Gyíkok</a>, beleértve a <a href="/wiki/K%C3%ADgy%C3%B3k" title="Kígyók">kígyókat</a> (pikkelyes hüllők) </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td style="text-align: left; font-size: 88%; width: 248px; border: 0; padding: 0;">A madarak filogenetikai rokonsága a ma is élő hüllőkkel </td></tr></tbody></table> A negyedik definíció szerint az Archaeopteryx nem tartozik a madarak közé. Gauthier javaslatát a legtöbb paleontológus és a madarak evolúciójával foglalkozó szakértők is elfogadták, habár pontos meghatározás nincs. A kutatók gyakran az Avialae tudományos névvel illetett csoportot nevezik madaraknak.<a href="#cite_note-Nature-9">[9]</a> Az Avialae a legtöbb kutató szerint <a href="/wiki/PhyloCode#Filogenetikus_rendszertan" title="PhyloCode">ág-alapú klád</a>, habár a meghatározások eltérnek egymástól. Sok szerző értelmezésében azok a theropodák, amelyek közelebb állnak a madarakhoz, mint a <a href="/wiki/Deinonychus" title="Deinonychus">Deinonychushoz</a>.<a href="#cite_note-weishampel2004-10">[10]</a><a href="#cite_note-senter2007-11">[11]</a> Néha testi jellemzők alapján különítik el a kládot. Jacques Gauthier 2001-ben új definíciót adott: tollas lények, amik legalább siklórepülésre (voltak) képesek, köztük a tőlük leszármazó madarakkal.<a href="#cite_note-gauthier&dequeiroz2001-8">[8]</a><a href="#cite_note-gauthier1986-12">[12]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Kapcsolat_a_dinoszauruszokkal">Kapcsolat a dinoszauruszokkal</h3>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: Kapcsolat a dinoszauruszokkal">szerkesztés</a>]</div> <table style="border: 1px solid #ccc; background-color: white; margin-left: 1em; margin-right: 0em; width: 248px; float: right; clear: right; vertical-align: middle"> <tbody><tr> <td style="border: 1px solid #dedede; padding: 3px"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style="font-size:75%;line-height:80%"> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px font-size:75%;line-height:80% black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"><a href="/wiki/Paraves" title="Paraves">Paraves</a></td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> †<a href="/wiki/Scansoriopterygidae" title="Scansoriopterygidae">Scansoriopterygidae</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> †<a href="/w/index.php?title=Eosinopteryx&action=edit&redlink=1" class="new" title="Eosinopteryx (a lap nem létezik)">Eosinopteryx</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"><a href="/w/index.php?title=Eumaniraptora&action=edit&redlink=1" class="new" title="Eumaniraptora (a lap nem létezik)">Eumaniraptora</a></td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> †<a href="/wiki/Jinfengopteryx" title="Jinfengopteryx">Jinfengopteryx</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> †<a href="/w/index.php?title=Aurornis&action=edit&redlink=1" class="new" title="Aurornis (a lap nem létezik)">Aurornis</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> †<a href="/wiki/Dromaeosauridae" title="Dromaeosauridae">Dromaeosauridae</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> †<a href="/wiki/Troodontidae" title="Troodontidae">Troodontidae</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <a href="/wiki/Avialae" title="Avialae">Avialae</a> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td style="text-align: left; font-size: 88%; width: 248px; border: 0; padding: 0;">Kladogram Cau et al., 2015 filogenetikai eredményei alapján<a href="#cite_note-cauetal2015-13">[13]</a> </td></tr></tbody></table> A madarak az <a href="/wiki/Archosauria" title="Archosauria">Archosauriák</a> fejlődési irányához tartozó <a href="/wiki/H%C3%BCll%C5%91medenc%C3%A9j%C5%B1ek" title="Hüllőmedencéjűek">hüllőmedencéjű dinoszauruszok</a> (Saurischia) egy csoportjának (<a href="/wiki/Theropoda" title="Theropoda">Theropoda</a>) ágából alakultak ki. A valódi madarak a <a href="/wiki/Kr%C3%A9ta_(id%C5%91szak)" title="Kréta (időszak)">kréta korban</a>, 100 millió évvel ezelőtt jelentek meg.<a href="#cite_note-brown2011-14">[14]</a> DNS-elemzések szerint nagyobb mértékben a többi dinoszaurusz kihalása után terjedtek el a déli kontinensről világszerte. Fajszámuk különösen a globális jégkorszakok alatt gyarapodott.<a href="#cite_note-15">[15]</a> Primitív madárszerű dinoszauruszok a középső <a href="/wiki/Jura_(id%C5%91szak)" title="Jura (időszak)">juráig</a> visszakövethetők. A <a href="/wiki/Tollas_dinoszauruszok" title="Tollas dinoszauruszok">tollas dinoszauruszokból</a> alakult ki a legkorábbi ismert madárszerű lény, az <a href="/wiki/Archaeopteryx" title="Archaeopteryx">Archaeopteryx</a>. Ezek még nem repültek jól, és őseik testfelépítéséből még megőrizték a fogakkal teli állkapcsot, és a hosszú csontos farkat.<a href="#cite_note-divergence-16">[16]</a><a href="#cite_note-Alonso-17">[17]</a> A fosszíliák tanúsága és a biológiai bizonyítékok miatt a legtöbb tudós a madarakat specializálódott theropodáknak tartja.<a href="#cite_note-18">[18]</a> Speciálisabban, a <a href="/wiki/Maniraptora" title="Maniraptora">Maniraptora</a> klád része; ide tartoznak többek között a <a href="/wiki/Dromaeosauridae" title="Dromaeosauridae">dromaeoszauridák</a> és az <a href="/wiki/Oviraptoridae" title="Oviraptoridae">oviraptoridák</a> is.<a href="#cite_note-19">[19]</a> Ahogy egyre több, madárhoz hasonló theropoda került elő, elmosódtak a határok a madarak és rokonaik között. Északkelet-Kínában Liaoning tartományban a sok apró tollas theropoda került elő, ami tovább növelte a kétséget.<a href="#cite_note-20">[20]</a><a href="#cite_note-AP-20140731-21">[21]</a><a href="#cite_note-SCI-20140731-22">[22]</a> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Confuciusornis_sanctus_(2).jpg" class="mw-file-description"><img alt="Fehér kőlap törésekkel és madártollak és csontok lenyokatával, köztük hosszú páros faroktollakkal" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0e/Confuciusornis_sanctus_%282%29.jpg/220px-Confuciusornis_sanctus_%282%29.jpg" decoding="async" width="220" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0e/Confuciusornis_sanctus_%282%29.jpg/330px-Confuciusornis_sanctus_%282%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0e/Confuciusornis_sanctus_%282%29.jpg/440px-Confuciusornis_sanctus_%282%29.jpg 2x" data-file-width="1024" data-file-height="768" /></a><figcaption><a href="/w/index.php?title=Confuciusornis_sanctus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Confuciusornis sanctus (a lap nem létezik)">Confuciusornis sanctus</a>, egy kréta kori madár Kínából</figcaption></figure> A paleontológia 2010-es évekbeli állása szerint a repülő theropodák, azaz <a href="/wiki/Avialae" title="Avialae">madárszárnyúak</a> (Avialae) a <a href="/wiki/Deinonychosauria" title="Deinonychosauria">deinonychoszauruszok</a> legközelebbi rokona, és magukba foglalják a <a href="/wiki/Dromaeosauridae" title="Dromaeosauridae">dromaeoszauridákat</a> és a <a href="/wiki/Troodontidae" title="Troodontidae">troodontidákat</a> is.<a href="#cite_note-Xiaotingia-23">[23]</a> Ezek együtt alkotják a Paraves csoportját. Több emblematikus tag, mint a Microraptor, olyan jellemzőkkel bír, amelyek lehetővé tették számukra legalább a siklórepülést. A legtöbb emblemetaikus tag kis termetű volt. Ez felveti azt a lehetőséget, hogy a paravianok közös őse fán élt, és képes volt a siklórepülésre.<a href="#cite_note-AHTetal07-24">[24]</a><a href="#cite_note-xuetal2003-25">[25]</a> Az Archaeopteryxtől és a többi theropodáktól eltérően az első madárszárnyúak (Avialae) nem ragadozók vagy dögevők, hanem mindenevők voltak.<a href="#cite_note-26">[26]</a> Az Archaeopteryx a <a href="/wiki/19._sz%C3%A1zad" title="19. század">19. században</a> az egyik megkerült hiányzó láncszemnek és az evolúció egyik bizonyítékának számított. Ez volt az első lelet, amin látszódtak még a hüllők jellegzetességei: fogak, karmos mellső ujjak, hosszú, hüllőszerű farok, és a modern madarakhoz hasonló tollas szárnyak. Ma már nem tekintik a madarak közös ősének, de hozzá közel állónak igen.<a href="#cite_note-mayretal2007-27">[27]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Az_első_madárszerű_állatok">Az első madárszerű állatok</h3>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: Az első madárszerű állatok">szerkesztés</a>]</div> <table style="border: 1px solid #ccc; background-color: white; margin-left: 1em; margin-right: 0em; width: 248px; float: right; clear: right; vertical-align: middle"> <tbody><tr> <td style="border: 1px solid #dedede; padding: 3px"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style="font-size:75%;line-height:80%"> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px font-size:75%;line-height:80% black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"><a href="/wiki/Avialae" title="Avialae">Avialae</a></td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> †<a href="/wiki/Anchiornis" title="Anchiornis">Anchiornis</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> †<a href="/wiki/Archaeopteryx" title="Archaeopteryx">Archaeopteryx</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> †<a href="/w/index.php?title=Xiaotingia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Xiaotingia (a lap nem létezik)">Xiaotingia</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> †<a href="/wiki/Rahonavis" title="Rahonavis">Rahonavis</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> †<a href="/w/index.php?title=Jeholornis&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jeholornis (a lap nem létezik)">Jeholornis</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> †<a href="/w/index.php?title=Jixiangornis&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jixiangornis (a lap nem létezik)">Jixiangornis</a> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"><a href="/w/index.php?title=Euavialae&action=edit&redlink=1" class="new" title="Euavialae (a lap nem létezik)">Euavialae</a></td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> †<a href="/wiki/Balaur_bondoc" title="Balaur bondoc">Balaur</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"><a href="/w/index.php?title=Avebrevicauda&action=edit&redlink=1" class="new" title="Avebrevicauda (a lap nem létezik)">Avebrevicauda</a></td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> †<a href="/w/index.php?title=Zhongjianornis&action=edit&redlink=1" class="new" title="Zhongjianornis (a lap nem létezik)">Zhongjianornis</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> †<a href="/w/index.php?title=Sapeornis&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sapeornis (a lap nem létezik)">Sapeornis</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"><a href="/w/index.php?title=Pygostylia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pygostylia (a lap nem létezik)">Pygostylia</a></td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> †<a href="/w/index.php?title=Confuciusornithiformes&action=edit&redlink=1" class="new" title="Confuciusornithiformes (a lap nem létezik)">Confuciusornithiformes</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> †<a href="/w/index.php?title=Protopteryx&action=edit&redlink=1" class="new" title="Protopteryx (a lap nem létezik)">Protopteryx</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> †<a href="/w/index.php?title=Pengornis&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pengornis (a lap nem létezik)">Pengornis</a> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <a href="/w/index.php?title=Ornithothoraces&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ornithothoraces (a lap nem létezik)">Ornithothoraces</a> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td style="text-align: left; font-size: 88%; width: 248px; border: 0; padding: 0;">Kladogram Cau et al., 2015 filogenetikai eredményei alapján<a href="#cite_note-cauetal2015-13">[13]</a> </td></tr></tbody></table> A legkorábbi avialan fosszíliákat Kínában, a Tiaojishan Formációban fedezték fel, és a jura szakaszára datálták, 160 millió évvel ezelőttre.<a href="#cite_note-Nature-9">[9]</a> Az ismert akkori avialan fajok: Anchiornis huxleyi, Xiaotingia zhengi, és Aurornis xui. A jól ismert Archaeopteryx valamivel későbbi, 155 millió éves, és Németországban találták. Az ősi, dinoszauruszokra utaló jegyek mellett még további jellegzetességeik voltak, mint a második lábujj karma, ami sosem érintette a földet; és a hosszú tollak, amikkel a levegőben manővereztek.<a href="#cite_note-zhengetal2013-28">[28]</a> Az <a href="/wiki/Avialae" title="Avialae">Avialae</a> fajokból sok különböző forma alakult ki a <a href="/wiki/Kr%C3%A9ta_(id%C5%91szak)" title="Kréta (időszak)">kréta korban</a>.<a href="#cite_note-chiappe2007-29">[29]</a> Több csoport megtartotta a korai jegyeket, míg más csoportok elvesztették ezek egyikét-másikát. Így például a Pygostylia csoportban megrövidült a farok, és létrejött a pygostyl csont.<a href="#cite_note-chiappe2007-29">[29]</a> A késői krétában 95 millió évvel ezelőtt a modern madarak őseinek megjavult a szaglása.<a href="#cite_note-30">[30]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_korai_madárősök_sokfélesége">A korai madárősök sokfélesége</h3>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: A korai madárősök sokfélesége">szerkesztés</a>]</div> <table style="border: 1px solid #ccc; background-color: white; margin-left: 1em; margin-right: 0em; width: 248px; float: right; clear: right; vertical-align: middle"> <tbody><tr> <td style="border: 1px solid #dedede; padding: 3px"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style="font-size:75%;line-height:80%"> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px font-size:75%;line-height:80% black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"><a href="/w/index.php?title=Ornithothoraces&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ornithothoraces (a lap nem létezik)">Ornithothoraces</a></td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> †<a href="/w/index.php?title=Enantiornithes&action=edit&redlink=1" class="new" title="Enantiornithes (a lap nem létezik)">Enantiornithes</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"><a href="/w/index.php?title=Euornithes&action=edit&redlink=1" class="new" title="Euornithes (a lap nem létezik)">Euornithes</a></td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> †<a href="/w/index.php?title=Archaeorhynchus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Archaeorhynchus (a lap nem létezik)">Archaeorhynchus</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"><a href="/w/index.php?title=Ornithuromorpha&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ornithuromorpha (a lap nem létezik)">Ornithuromorpha</a></td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> †<a href="/w/index.php?title=Patagopteryx&action=edit&redlink=1" class="new" title="Patagopteryx (a lap nem létezik)">Patagopteryx</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> †<a href="/w/index.php?title=Vorona&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vorona (a lap nem létezik)">Vorona</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> †<a href="/w/index.php?title=Schizooura&action=edit&redlink=1" class="new" title="Schizooura (a lap nem létezik)">Schizooura</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> †<a href="/w/index.php?title=Hongshanornithidae&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hongshanornithidae (a lap nem létezik)">Hongshanornithidae</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> †<a href="/w/index.php?title=Jianchangornis&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jianchangornis (a lap nem létezik)">Jianchangornis</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> †<a href="/w/index.php?title=Songlingornithidae&action=edit&redlink=1" class="new" title="Songlingornithidae (a lap nem létezik)">Songlingornithidae</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> †<a href="/w/index.php?title=Gansus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Gansus (a lap nem létezik)">Gansus</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> †<a href="/w/index.php?title=Apsaravis&action=edit&redlink=1" class="new" title="Apsaravis (a lap nem létezik)">Apsaravis</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"><a href="/w/index.php?title=Ornithurae&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ornithurae (a lap nem létezik)">Ornithurae</a></td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> †<a href="/w/index.php?title=Hesperornithes&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hesperornithes (a lap nem létezik)">Hesperornithes</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> †<a href="/wiki/Ichthyornis" title="Ichthyornis">Ichthyornis</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> †<a href="/w/index.php?title=Vegavis&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vegavis (a lap nem létezik)">Vegavis</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> Aves </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td style="text-align: left; font-size: 88%; width: 248px; border: 0; padding: 0;">Egyszerűsített mezozoós madár filogenia Wang et al. szerint, 2015-ös filogenetikai elemzés alapján<a href="#cite_note-Wang2015-31">[31]</a> </td></tr></tbody></table> A rövid farkúakból kialakultak az enantiornithesek, melyek vállcsontjainak szerkezete fordított volt a modern madarakéhoz képest. Ők voltak az első változatos csoport a rövid farkúak közül. Sokféle ökológiai nichét foglaltak el, a homokban gázolóktól és halevőktől a falakó magevőkig. A kréta korban ők voltak a legelterjedtebb madárszerűek, azonban a kor végén kihaltak.<a href="#cite_note-chiappe2007-29">[29]</a> A másik ág, az Euornithes vízi vagy félig vízi életmódot folytattak, halakkal és más kisebb vízi élőlényekkel táplálkoztak; gázló, úszó és búvár fajaik voltak. Ide tartoztak a sirályszerű Ichthyornis,<a href="#cite_note-32">[32]</a> és a röpképtelenné vált Hesperornithiformes, amelyek tengerekben halásztak.<a href="#cite_note-chiappe2007-29">[29]</a> Az enantiornithesek ezzel szemben a szárazföldön terjedtek el.<a href="#cite_note-33">[33]</a> A modern madarak irányába mutat a csőr kifejlődése és a fogak elvesztése, habár voltak csoportjaik, amelyek megőriztek néhány hátsó fogat.<a href="#cite_note-louchart2011-34">[34]</a> Emellett mellcsontjukon taraj alakult ki. Farkcsontjuk mozgékonnyá vált, amivel a farok is szabadabban mozgott,<a href="#cite_note-yixianornis-35">[35]</a> és lehetővé tette a repülés közbeni manőverezést.<a href="#cite_note-zhengetal2013-28">[28]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Modern_madarak">Modern madarak</h3>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: Modern madarak">szerkesztés</a>]</div> <table style="border: 1px solid #ccc; background-color: white; margin-left: 1em; margin-right: 0em; width: 248px; float: right; clear: right; vertical-align: middle"> <tbody><tr> <td style="border: 1px solid #dedede; padding: 3px"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style="font-size:75%;line-height:80%"> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px font-size:75%;line-height:80% black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center">Aves  </td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"><a href="/wiki/Palaeognathae" class="mw-redirect" title="Palaeognathae">Palaeognathae</a> </td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <a href="/wiki/Struthioniformes" class="mw-redirect" title="Struthioniformes">Struthioniformes</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <a href="/wiki/Tinamiformes" class="mw-redirect" title="Tinamiformes">Tinamiformes</a> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> <a href="/wiki/Neognathae" class="mw-redirect" title="Neognathae">Neognathae</a> </td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> Tarajos szegycsontúak (<a href="/wiki/Neoaves" title="Neoaves">Neoaves</a>) </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"><a href="/wiki/Galloanserae" title="Galloanserae">Galloanserae</a> </td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <a href="/wiki/Anseriformes" class="mw-redirect" title="Anseriformes">Anseriformes</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <a href="/wiki/Galliformes" class="mw-redirect" title="Galliformes">Galliformes</a> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td style="text-align: left; font-size: 88%; width: 248px; border: 0; padding: 0;">A modern madarak főbb csoportjai <a href="/wiki/Sibley%E2%80%93Ahlquist-f%C3%A9le_mad%C3%A1rrendszertan" title="Sibley–Ahlquist-féle madárrendszertan">Sibley-Ahlquist taxonómiája</a> szerint </td></tr></tbody></table> A modern madarakat és őseiket az Aves, más néven <a href="/wiki/Neornithes" title="Neornithes">Neornithes</a> néven foglalják össze, aminek két ága van: (1) <a href="/wiki/Fut%C3%B3mad%C3%A1r-szab%C3%A1s%C3%BAak" title="Futómadár-szabásúak">Futómadár-szabásúak</a> (Palaeognathae), ahova az olyan röpképtelen madarak tartoznak, mint a <a href="/wiki/Struccalak%C3%BAak" title="Struccalakúak">struccalakúak</a> (Struthioniformes) rendje, és az olyan rosszul repülők, mint a <a href="/wiki/Tinamuf%C3%A9l%C3%A9k" title="Tinamufélék">tinamualakúak</a> (Tinamiformes) rendje; és (2) a <a href="/wiki/%C3%9Ajmad%C3%A1rszab%C3%A1s%C3%BAak" title="Újmadárszabásúak">tarajos szegycsontúak</a> (Neognathae), ahová a többi madarat sorolják.<a href="#cite_note-Theropoda-5">[5]</a> Ezeket többnyire nagyrendnek vagy alosztálynak tekintik,<a href="#cite_note-36">[36]</a> de Livezey és Zusi <a href="/wiki/Taxon#A_taxonok_listája" title="Taxon">cohorsként</a> (raj) tartja számon.<a href="#cite_note-Theropoda-5">[5]</a> A rendszertani nézőponttól függően a modern madarak ismert fajainak száma 9800<a href="#cite_note-37">[37]</a> és 10 050 között változik.<a href="#cite_note-38">[38]</a> A <a href="/wiki/R%C3%A9cef%C3%A9l%C3%A9k" title="Récefélék">récefélék</a> családjába tartozó késő krétában élt Vegavis faj leletei alapján a madarak már a <a href="/wiki/Kr%C3%A9ta_(id%C5%91szak)" title="Kréta (időszak)">kréta kor</a> végén több ágra váltak szét.<a href="#cite_note-39">[39]</a> Alaktani elemzések szerint a modern madarak valamivel a legkorábbi fosszíliák előtt, a kréta kor közepén jelentek meg.<a href="#cite_note-divergence-16">[16]</a> Az ágak közül először a <a href="/wiki/Galloanserae" title="Galloanserae">Galloanserae</a> vált le, ami a <a href="/wiki/L%C3%BAdalak%C3%BAak" title="Lúdalakúak">lúdalakúak</a> és a <a href="/wiki/Ty%C3%BAkalak%C3%BAak" title="Tyúkalakúak">tyúkalakúak</a> öregrendje. Valószínűleg tőlük származik a valódi madarak első fosszíliája is 85 millió évvel ezelőttről, az Austinornis lentus fajtól.<a href="#cite_note-40">[40]</a> Az újabb szétválások időpontjai vitatottak; a kutatók csak abban értenek egyet, hogy az első Galloanserae fajok a késő krétabeli dinoszauruszok kortársai voltak. Abban viszont nincs egyetértés, hogy a többi faj mikor és milyen úton terjedt el.<a href="#cite_note-Ericson-41">[41]</a> A bizonyítékok ellentmondásosak; a molekuláris elemzések szerint még a kréta kor végén, míg a leletek szerint csak a kainozoikum alatt; ez vitathatóvá teszi az összes eredményt.<a href="#cite_note-Ericson-41">[41]</a><a href="#cite_note-42">[42]</a> Mindenesetre az újabb eredmények azt mutatják, hogy a kréta kor végi kihalást csak kevés faj élte túl, és ezekből származik a mai madarak egy népes csoportja.<a href="#cite_note-43">[43]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Elterjedésük">Elterjedésük</h2>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Elterjedésük">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:House_sparrow04.jpg" class="mw-file-description"><img alt="Világosszürke begyű és hasú madár mintás szárnnyal és fejjel betonon áll." src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/House_sparrow04.jpg/220px-House_sparrow04.jpg" decoding="async" width="220" height="147" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/House_sparrow04.jpg/330px-House_sparrow04.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/House_sparrow04.jpg/440px-House_sparrow04.jpg 2x" data-file-width="1600" data-file-height="1067" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/H%C3%A1zi_ver%C3%A9b" title="Házi veréb">házi veréb</a> elterjedési területe nagyot bővült az emberi tevékenység következtében<a href="#cite_note-44">[44]</a></figcaption></figure> A madarak jelen vannak a hét kontinens legtöbb szárazföldi élőhelyén, egészen a <a href="/wiki/H%C3%B3hojsza" title="Hóhojsza">hóhojsza</a> költőtelepeiig, amelyek az Antarktiszon 440 kilométerre vannak a tengertől.<a href="#cite_note-Brooke_2004-45">[45]</a> A fajok a trópusi területeken a legváltozatosabbak. Korábban úgy gondolták, hogy ennek oka az erősebb fajképződés, azonban azóta kiderült, hogy a fajképződés inkább a magasabb szélességeken gyorsabb, mivel ott nagyobb a fajkihalás is.<a href="#cite_note-Brooke_2004-45">[45]</a> A szárazföldek mellett a vizeken is élnek, egyes családok még az óceánokban is előfordulnak. Némely tengerlakó faj csak költeni megy a partra,<a href="#cite_note-Burger-46">[46]</a> és néhány <a href="/wiki/Pingvinalak%C3%BAak" title="Pingvinalakúak">pingvinfaj</a> akár 300 méterre is lemerül az óceánban.<a href="#cite_note-47">[47]</a> Sok madárfaj az <a href="/wiki/Ember" title="Ember">ember</a> segítségével terjedt el. Ez lehetett akaratlagos, vadnak (<a href="/wiki/F%C3%A1c%C3%A1n" title="Fácán">fácán</a>)<a href="#cite_note-48">[48]</a> vagy véletlen, elszabadult díszállatként, mint a <a href="/wiki/Bar%C3%A1tpapag%C3%A1j" title="Barátpapagáj">barátpapagáj</a> Észak-Amerika egyes városaiban.<a href="#cite_note-49">[49]</a> Néhány faj hasznot húzott az ember tevékenységéből, így a <a href="/wiki/P%C3%A1sztorg%C3%A9m" title="Pásztorgém">pásztorgém</a>,<a href="#cite_note-50">[50]</a> a <a href="/wiki/P%C3%A1sztorkarakara" title="Pásztorkarakara">pásztorkarakara</a>,<a href="#cite_note-51">[51]</a> vagy a <a href="/wiki/R%C3%B3zs%C3%A1s_kakadu" title="Rózsás kakadu">rózsás kakadu</a>, és elszaporodott a mezőgazdasági területeken<a href="#cite_note-52">[52]</a> vagy a városokban. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Testfelépítés">Testfelépítés</h2>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: Testfelépítés">szerkesztés</a>]</div> A madarak, bár igen változatos állatcsoport, testfelépítés szempontjából viszonylag egységesek. Más gerincesekhez képest több szokatlan jellegzetességgel bírnak, amelyek elsősorban a repülőképesség kialakulásához kapcsolódnak. <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Lásd még: <a href="/wiki/A_madarak_anat%C3%B3mi%C3%A1ja" title="A madarak anatómiája">a madarak anatómiája</a></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Idegrendszer,_érzékelés">Idegrendszer, érzékelés</h3>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: Idegrendszer, érzékelés">szerkesztés</a>]</div> A madarak központi idegrendszere viszonylag fejlett.<a href="#cite_note-Gill-53">[53]</a> Az agy mozgással foglalkozó kérgében a repülést irányító rész a legnagyobb. A kisagy vezérli a pontos mozgásokat, míg a nagyagy a komplex viselkedésmintákat, például a tájékozódást, az udvarlást és a fészeképítést. Az idegrendszer egyes részeinek megnevezése új terminológiát igényelt, mivel a madáragy másként épül fel, mint az <a href="/wiki/Eml%C5%91s%C3%B6k" title="Emlősök">emlősöké</a>.<a href="#cite_note-54">[54]</a> Az 1990-es évek óta végzett vizsgálatok szerint a madarak értelmesebbek, mint ahogy azt korábban gondolták. A madáragyra jellemző a sok apró idegsejt; térfogatához és tömegéhez képest sok sejtből áll. Az intelligensebb fajok (énekesmadarak, papagájok) agya tömegarányosan sokkal több sejtet tartalmaz, mint az emlősöké, a <a href="/wiki/F%C5%91eml%C5%91s%C3%B6k" title="Főemlősök">főemlősöket</a> is beleértve. Testtömeghez képest az idegsejtek száma magasabb, mint a legtöbb emlősben, a főemlősöket kivéve. Például a <a href="/wiki/S%C3%A1rgafej%C5%B1_kir%C3%A1lyka" title="Sárgafejű királyka">sárgafejű királyka</a> testtömege kilencede egy <a href="/wiki/Eg%C3%A9rf%C3%A9l%C3%A9k" title="Egérfélék">egérének</a>, mégis kétszer annyi idegsejtje van. Az idegsejtek a nagyagyban, különösen a nagyagy kérgében helyezkednek el sűrűn, ami énekesmadaraknál és papagájoknál három-négyszer annyi idegsejtet jelent, mint a főemlősökben. A madárfajok között óriási a különbség az agy viszonylagos méretét illetően. A <a href="/wiki/Bankivaty%C3%BAk" title="Bankivatyúk">bankivatyúk</a> testtömege ötvenszerese a <a href="/wiki/Sz%C3%A9ncinege" title="Széncinege">széncinegének</a>, mégis ugyanannyi neuronja van. De még a tyúkalakúak és a struccok esetén is akkora az idegsejtek sűrűsége, mint a főemlősöknél. A papagájok és az énekesmadarak nagy agya az utódgondozásnak köszönhető. A fejlettebb utódgondozás, mint feladat egy összetett viselkedésminta lehetővé teszi, hogy a fiókák agya is nagyra nőjön.<a href="#cite_note-55">[55]</a> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Látás">Látás</h4>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: Látás">szerkesztés</a>]</div> <a href="/wiki/A_madarak_l%C3%A1t%C3%A1sa" title="A madarak látása">A madarak látása</a> általánosságban jól fejlett. A vízimadarak szemlencséje képes egyaránt alkalmazkodni a víz alatti és a víz feletti viszonyokhoz, és éles látást biztosítani.<a href="#cite_note-Gill-53">[53]</a> Egyes fajoknak két sárgafoltja van. Négyféle csaptípusuk van, a vörös, zöld, kék mellett ultraibolya fényt észlelő csapjaik is vannak (<a href="/w/index.php?title=Tetrakrom%C3%A1zia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tetrakromázia (a lap nem létezik)">tetrakromázia</a>).<a href="#cite_note-56">[56]</a> Az ultraibolya fény látása segíti őket a táplálékszerzésben és a párkeresésben is. A szem mellett agyukban is vannak fényérzékeny sejtek, amelyek észlelik a nappalok hosszának változását, és vezérlik az évszaknak megfelelő viselkedést.<a href="#cite_note-57">[57]</a> Egyes madárfajok, például a <a href="/wiki/K%C3%A9k_cinege" title="Kék cinege">kék cinke</a> tollazata ultraibolya mintákat is mutat. Ez segíti a nemek megkülönböztetését. A hím udvarlás közben ezeket mutatja különböző pózok felvételével és a tollak felborzolásával. A <a href="/w/index.php?title=S%C3%B3lymok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sólymok (a lap nem létezik)">sólymok</a> a rágcsálók által hagyott vizeletjelzések segítségével találják meg zsákmányukat. A <a href="/wiki/Galambok" title="Galambok">galambok</a> és néhány más faj kivételével a madarak nem a szemhéjukkal, hanem pislogóhártyával pislognak, ami vízszintesen mozog. Vízimadarak ezt kontaktlencseként használják a vízben. A madarak szemében a <a href="/w/index.php?title=F%C3%A9s%C5%B1szerv&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fésűszerv (a lap nem létezik)">fésűszerv</a> gondoskodik a tápanyagellátásról és szabályozza az üvegtest kémhatását. A legtöbb madár nem tudja mozgatni a szemét; ha máshova akar nézni, akkor a fejét kell elmozdítania. Ez alól csak néhány kivétel van, például a <a href="/wiki/K%C3%A1r%C3%B3katonaf%C3%A9l%C3%A9k" title="Kárókatonafélék">kormorán</a>. Azok a madarak, amelyeknek oldalt van a szemük, fejük elfordítása nélkül is látnak hátrafelé; azok a madarak, amelyeknek elöl van a szemük, távolságot tudnak becsülni, mint például a baglyok. <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Hallás">Hallás</h4>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: Hallás">szerkesztés</a>]</div> A madaraknak nincs külső füle, csak néhány fajnál alkotnak fülszerű mintázatot a tollak, például egyes baglyoknál. A középfülben csak egy hallócsont van. A belső fülben csiga is van, viszonylag rövid és nincs feltekeredve. A <a href="/w/index.php?title=Baglyok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Baglyok (a lap nem létezik)">baglyok</a> füle aszimmetrikus, így pontosabban meg tudják határozni a leendő zsákmány helyét. A baglyok hallását arcuk alakja és tollazatának elrendeződése is segíti.<a href="#cite_note-58">[58]</a> Ezzel szemben a legtöbb madárnak el kell mozdítania a fejét, hogy meghatározza a hangforrás irányát. Körülbelül ugyanazokat a hangokat hallják, mint az ember, a 100 Hz alatti hangok kivételével. A hallás időbeli felbontása kiváló, de érzékenyebb az erős zajokra. Egyes fajok akár négy hangot is képesek egyszerre kiénekelni. <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Egyensúlyozás">Egyensúlyozás</h4>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: Egyensúlyozás">szerkesztés</a>]</div> Nemcsak fülükben van egyensúlyozó szervük, hanem a medencében is, ami a testhelyzetet elemzi, és segíti az egyensúlyozást például ágon üléskor. Ha ez a szerv tönkremegy, akkor a madár nem képes reagálni az ág helyzetének megváltozására. <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Szaglás_és_ízlelés">Szaglás és ízlelés</h4>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: Szaglás és ízlelés">szerkesztés</a>]</div> A legtöbb madár szaglása kifejezetten gyenge, ami megközelítően az <a href="/wiki/Ember" title="Ember">emberének</a> felel meg. Ez alól kivételek a <a href="/wiki/Kivif%C3%A9l%C3%A9k" title="Kivifélék">kivifélék</a>,<a href="#cite_note-59">[59]</a> az <a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajvil%C3%A1gi_kesely%C5%B1k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Újvilági keselyűk (a lap nem létezik)">újvilági keselyűk</a>,<a href="#cite_note-Avian_Sense_of_Smell-60">[60]</a> és a <a href="/wiki/Viharmad%C3%A1r-alak%C3%BAak" title="Viharmadár-alakúak">viharmadár-alakúak</a>, akik szaglással keresik táplálékukat.<a href="#cite_note-61">[61]</a> Orrlyukaik a csőr tövén nyílnak. Az ízlelőbimbók nem a nyelven, hanem a nyelv tövénél és a garatban helyezkednek el. Számuk alacsony az emlősökéhez képest (kacsa 200, ember 9000). A táplálékszerzésben alárendelt szerep jut az ízlelésnek, szerepe mégsem elhanyagolható. <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Tapintás">Tapintás</h4>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: Tapintás">szerkesztés</a>]</div> A legtöbb madárnak a nyelve és a csőre a legérzékenyebb a tapintási ingerekre. Táplálékkereséskor a látást, táplálékfelvételben az ízlelést egészíti ki. Fára mászáskor a lábujjaik által észlelt ingerek alapján tájékozódnak. A lilealakúak és más madarak tapintással ismerik fel a táplálékukat, amikor az iszapban kotorásznak. <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Mágneses_érzék">Mágneses érzék</h4>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: Mágneses érzék">szerkesztés</a>]</div> Egyes fajok, különösen a vándormadarak észlelik a Föld mágneses terét, az erővonalak irányát. Ennek érzékszerve a szemben<a href="#cite_note-Hein_et_al.-62">[62]</a> (és/vagy) a csőrben helyezkedik el. Először Wolfgang Wiltschko mutatta ki <a href="/wiki/V%C3%B6r%C3%B6sbegy" title="Vörösbegy">vörösbegyen</a> a Zoologischen Institut in Frankfurt am Mainben 1967-ben. A szemben levő mágneses érzékszerv a gyökpárképződés elvén működik, ugyanis a szembe érkező fény hatására molekulák gyökökké bomlanak. Erre a folyamatra hathat a Föld mágneses tere. A csőrben mágneses részecskék alkotják az iránytűt; elmozdulásukat a környező idegszövet észleli. A technikai eszközökkel szemben ez az iránytű inkább az <a href="/wiki/Inklin%C3%A1ci%C3%B3" title="Inklináció">inklinációt</a> méri. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Csontváz">Csontváz</h3>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: Csontváz">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Vogelskelett.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/14/Vogelskelett.jpg/180px-Vogelskelett.jpg" decoding="async" width="180" height="282" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/14/Vogelskelett.jpg/270px-Vogelskelett.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/14/Vogelskelett.jpg 2x" data-file-width="319" data-file-height="500" /></a><figcaption>Egy <a href="/wiki/Galamb" class="mw-redirect" title="Galamb">galamb</a> csontváza</figcaption></figure> A madaraknak két <a href="/wiki/Koponya" title="Koponya">koponyatípusát</a> különböztetjük meg: a <a href="/wiki/Struccalak%C3%BAak" title="Struccalakúak">futómadarakra</a> és <a href="/wiki/Tinamuf%C3%A9l%C3%A9k" title="Tinamufélék">tinamukra</a> jellemző paleognath és a repülő madarakra, valamint a <a href="/wiki/Pingvinf%C3%A9l%C3%A9k" class="mw-redirect" title="Pingvinfélék">pingvinekre</a> jellemző, fejlettebb felépítésű neognath koponyát. Kifejlett madarakon a koponyacsontok összenőttek.<a href="#cite_note-Gill-53">[53]</a> Emellett a madarakra általánosan jellemző a fogatlan <a href="/wiki/Cs%C5%91r" title="Csőr">csőr</a> és a <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160916012223/http://astrojan.zz.mu/images/birds/57b.jpg">nagy méretű szemüreg</a>. A két szemüreget csontos sövény választja el. A madarak csontjai, szemben az <a href="/wiki/Eml%C5%91s%C3%B6k" title="Emlősök">emlősök</a> tömör csontjaival, üregesek, ezzel csökkentve az állat súlyát. A csontok nagyon könnyűek, üregeik a lélegzőrendszerhez kapcsolódnak.<a href="#cite_note-63">[63]</a> A madarak számos (11-24) nyakcsigolyája igen lazán, heterocoelikus módon kapcsolódik egymáshoz, így a madárnyak rendkívül mozgékony. A hát mozgása már korlátozott, a többi szakasz pedig mozdíthatatlanul összenőtt, és az úgynevezett álkeresztcsontot vagy ágyékkeresztcsontot hozták létre.<a href="#cite_note-Gill-53">[53]</a><a href="#cite_note-64">[64]</a> A bordák laposak, és a futómadarak kivételével az összes madárfaj szegycsontján jellegzetes tarajt (crista) találunk, amely tapadási felületet biztosít a repülőizmoknak.<a href="#cite_note-65">[65]</a> (A futómadarak közül egyedül a tinamualakúaknál található tarajos szegycsont, de ezek is röpképtelenek, vagy igen rosszul repülnek). A mellső végtagban (<a href="/wiki/Sz%C3%A1rny_(biol%C3%B3gia)" title="Szárny (biológia)">szárny</a>) elkülöníthető a felkarcsont, az orsócsont és a singcsont, valamint két kéztőcsont, de a többi kéztőcsont a kézközépcsontokkal összenőve hozza létre a carpometacarpust. A hátsó végtagban a combcsontot, a tibiotarsust (a lábszárcsont és néhány lábtőcsont összenövéséből), a vékony szárkapocscsontot, a csüdcsontot és a lábujjperceket különíthetjük el. A legtöbb madárfajnak 4 lábujja van, de a futómadarak esetében ez redukálódhat 3 vagy 2 lábujjra. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Izomzat">Izomzat</h3>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: Izomzat">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:WingMuscles.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e9/WingMuscles.svg/300px-WingMuscles.svg.png" decoding="async" width="300" height="162" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e9/WingMuscles.svg/450px-WingMuscles.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e9/WingMuscles.svg/600px-WingMuscles.svg.png 2x" data-file-width="912" data-file-height="493" /></a><figcaption>A repülőizmok</figcaption></figure> A madarak szárnyát hatalmas méretű mellizmok (musculus pectoralis, musculus supracoracoideus) mozgatják, amelyek a szegycsont taraján tapadnak meg. A tarajról indulva az egyik izom (a m. pectoralis) a felkarcsont alsó felületéhez, a másik (m. cupracoracoideus) a vállízületet megkerülve a felkarcsont felső felületéhez tapad. Vagyis a szárny lecsapását és felemelését végző izmok ugyanott erednek. A madarak lábának különleges izma a musculus pectinus, amely a térdízülethez tapad, és inakkal az egyes lábujjakhoz csatlakozik. Ha a madár behajlítja a térdét, a m. pectinus megfeszül, és a madár lábujjai összezáródnak, ezzel biztosítva a kapaszkodást. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Kültakaró">Kültakaró</h3>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: Kültakaró">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:African_Scops_owl.jpg" class="mw-file-description"><img alt="Csukott szemű bagoly egy hasonló színezetű fatörzsön. A levelek részben eltakarják." src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f1/African_Scops_owl.jpg/220px-African_Scops_owl.jpg" decoding="async" width="220" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f1/African_Scops_owl.jpg/330px-African_Scops_owl.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f1/African_Scops_owl.jpg/440px-African_Scops_owl.jpg 2x" data-file-width="1600" data-file-height="1200" /></a><figcaption>Az <a href="/w/index.php?title=Otus_senegalensis&action=edit&redlink=1" class="new" title="Otus senegalensis (a lap nem létezik)">Otus senegalensis</a> tollazata az álcázást segíti</figcaption></figure> A madarak testét <a href="/wiki/Toll" title="Toll">tollak</a> borítják, amelyeket evezőtollakra, fedőtollakra és pehelytollakra különítünk el. Ez ma már csak a madarakra jellemző; a földtörténeti múltban a nem a valódi madarakhoz tartozó dinoszauruszok között is voltak tollasak. Ez biztosítja a hőszigetelést, és segít a repülésben is. A tollak még fontos szerepet játszanak a párválasztás során, illetve az álcázásban.<a href="#cite_note-Gill-53">[53]</a> Több különböző tolltípus létezik a különféle célokra. A legtöbb madáron pásztákban nőnek, csak a <a href="/wiki/Pingvinek" class="mw-redirect" title="Pingvinek">pingvinek</a>, a tüskésszárnyúmadár-félék és a ratites fajokon oszlanak el egyenletesen.<a href="#cite_note-66">[66]</a> A pászták eloszlása jellemző a különféle rendszertani egységekre, így segíthetnek a meghatározásban. A tollazat egy fajon belül is különböző lehet, függ a nemtől,<a href="#cite_note-67">[67]</a> a kortól és a társadalmi helyzettől.<a href="#cite_note-68">[68]</a> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Red_Lory_(Eos_bornea)-6.jpg" class="mw-file-description"><img alt="Sárga csőrű piros papagáj farktollait tisztogatja" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/81/Red_Lory_%28Eos_bornea%29-6.jpg/170px-Red_Lory_%28Eos_bornea%29-6.jpg" decoding="async" width="170" height="212" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/81/Red_Lory_%28Eos_bornea%29-6.jpg/255px-Red_Lory_%28Eos_bornea%29-6.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/81/Red_Lory_%28Eos_bornea%29-6.jpg/340px-Red_Lory_%28Eos_bornea%29-6.jpg 2x" data-file-width="683" data-file-height="850" /></a><figcaption>Tollászkodó <a href="/wiki/V%C3%B6r%C3%B6s_l%C3%B3ri" class="mw-redirect" title="Vörös lóri">vörös lóri</a> </figcaption></figure> Rendszeresen vedlenek. Az évente kétszer vedlő fajok költési időn kívül nyugalmi tollruhát, udvarlási és költési időben nászruhát viselnek. A legtöbb faj évente vedlik; a nagy ragadozók még ritkábban, több évente. A vedlési mintázat fajonként változó. Az <a href="/wiki/%C3%89nekesmadarak" class="mw-redirect" title="Énekesmadarak">énekesmadaraknál</a> a szárnytollak vedlése szimmetrikusan halad belülről kifelé. A következő toll akkor hullik ki, miután az előző már kinőtt. A fedőtollak az alattuk levő tollakkal együtt kerülnek sorra. A belső primary az első; miután az első öt primary lecserélődött, azután a terciary tollak következnek. Utánuk a secondary tollak jönnek.<a href="#cite_note-pettingill-69">[69]</a> Néhány faj, például a <a href="/w/index.php?title=Kacs%C3%A1k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kacsák (a lap nem létezik)">kacsák</a> egyszerre vesztik el szárnytollaikat, így egy időre röpképtelenekké válnak.<a href="#cite_note-debeeretal-70">[70]</a> A faroktollak vedlési sorrendje a legtöbb fajon hasonló, belülről halad kifelé,<a href="#cite_note-pettingill-69">[69]</a> de például a <a href="/w/index.php?title=F%C3%A1c%C3%A1nok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fácánok (a lap nem létezik)">fácánoknál</a> kívülről kezdődik.<a href="#cite_note-71">[71]</a> <a href="/wiki/Hark%C3%A1lyok" class="mw-redirect" title="Harkályok">Harkályokon</a> némileg módosult, a kifelé haladó fázis kihagyja a középső tollakat, azok a végén cserélődnek, így a harkály közben is támaszkodhat rá.<a href="#cite_note-pettingill-69">[69]</a><a href="#cite_note-72">[72]</a> Énekesmadarakon a primary tollak kifelé, a secondary tollak kívülről befelé, és a farok belülről kifelé cserélődik.<a href="#cite_note-73">[73]</a> Költés előtt a legtöbb faj nőstényei megkopaszodnak a hasukon. A bőr gazdagon erezett, ez segít a költésben.<a href="#cite_note-74">[74]</a> A madarak többnyire minden nap tollászkodnak, ébren töltött idejük 9%-át fordítják erre a tevékenységre.<a href="#cite_note-75">[75]</a> Eltávolítják az idegen testeket. A madarak bőre mirigyekben szegény. Legfontosabb mirigyük a farcsíkmirigy (Glandula uropygii), amelynek zsírban gazdag viaszos váladéka vízhatlanná teszi a tollazatát, és akadályozza a baktériumok növekedését és szaporodását.<a href="#cite_note-76">[76]</a> Egyes madaraknál különösen fejlett, más fajoknál hiányozhat. Tollászkodás végén ezzel a váladékkal keni be magát a madár. Ezt kiegészítheti hangyasavas kezeléssel, amit a hangyáktól szerezhet meg.<a href="#cite_note-77">[77]</a> A madarak lábán a pikkelyek ugyanúgy keratinból vannak, mint a csőr, a tollak és a karmok. Többnyire az ujjakon és a metatarsuson láthatók, de egyes madarakon (<a href="/wiki/J%C3%A9gmad%C3%A1r" title="Jégmadár">jégmadár</a>, <a href="/w/index.php?title=Fakop%C3%A1ncsok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fakopáncsok (a lap nem létezik)">fakopáncsok</a>) bokáig terjednek. Úgy gondolják, hogy homológok a <a href="/wiki/H%C3%BCll%C5%91k" title="Hüllők">hüllők</a> és az emlősök pikkelyeivel.<a href="#cite_note-78">[78]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Emésztőrendszer">Emésztőrendszer</h3>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=19" title="Szakasz szerkesztése: Emésztőrendszer">szerkesztés</a>]</div> A madarak nyelőcsövének jellegzetes tágulata a <a href="/wiki/Begy" title="Begy">begy</a>, amelynek két típusa létezik: a két oldalra irányuló begyzsákokból álló valódi begy és a nyelőcső egyszerű tágulata, az álbegy. Előbbi a <a href="/wiki/Galambf%C3%A9l%C3%A9k" title="Galambfélék">galambokra</a>, <a href="/wiki/Ver%C3%A9balak%C3%BAak" title="Verébalakúak">énekesmadarakra</a> és <a href="/wiki/Ty%C3%BAkalak%C3%BAak" title="Tyúkalakúak">tyúkfélékre</a>, utóbbi a <a href="/wiki/Ragadoz%C3%B3_%C3%A9letm%C3%B3d" title="Ragadozó életmód">ragadozó madarakra</a> és a <a href="/wiki/R%C3%A9cef%C3%A9l%C3%A9k" title="Récefélék">récefélékre</a> jellemző. Több ragadozó madár köpetet képez a zsákmány maradékából.<a href="#cite_note-79">[79]</a> A madarak <a href="/wiki/Gyomor" title="Gyomor">gyomra</a> két részre tagolódik, a mirigyes gyomorra és az izmos <a href="/wiki/Z%C3%BAz%C3%B3gyomor" title="Zúzógyomor">zúzógyomorra</a> vagy zúzára, amivel a táplálékot megőrlik, mivel nincs <a href="/wiki/Fog" title="Fog">foguk</a>, mert az akadályozná őket a <a href="/wiki/Rep%C3%BCl%C3%A9s" class="mw-redirect mw-disambig" title="Repülés">repülésben</a>. A madaraknál ezért előfordul, hogy <a href="/wiki/Homok" title="Homok">homokot</a> vagy apró kavicsokat nyelnek le, hogy azok segítsék őket a táplálék összezúzásában. A legtöbb faj a repülő életmódhoz való alkalmazkodás miatt gyorsan emészt.<a href="#cite_note-Attenborough-80">[80]</a> Egyes vándormadarak fehérjében tárolnak tartalékokat a vándorlás idejére.<a href="#cite_note-Battley-81">[81]</a> Tápcsatornájuk rendre kloákában végződik, amely a tápcsatorna, az ivarszervek és a húgycső közös kivezetőnyílása. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Légzés">Légzés</h3>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=20" title="Szakasz szerkesztése: Légzés">szerkesztés</a>]</div> A szárazföldi állatok közül a madaraknál alakult ki a legbonyolultabb és leghatékonyabb <a href="/wiki/L%C3%A9gz%C5%91rendszer" title="Légzőrendszer">légzőszervrendszer</a>.<a href="#cite_note-Gill-53">[53]</a> Kettős légzéssel lélegeznek, melynek lényege, hogy a többi állattal ellentétben nemcsak be-, hanem kilégzéskor is történik <a href="/w/index.php?title=G%C3%A1zcsere&action=edit&redlink=1" class="new" title="Gázcsere (a lap nem létezik)">gázcsere</a>.<a href="#cite_note-Maina_545–79-82">[82]</a> Ezt elsősorban a <a href="/wiki/T%C3%BCd%C5%91" title="Tüdő">tüdő</a> speciális felépítése teszi lehetővé. Belégzéskor a levegő 75%-a a tüdőbe, a maradék 25% a légzsákokba kerül. További érdekesség, hogy a madarak hangképző szerve nem a <a href="/wiki/G%C3%A9ge" title="Gége">gégében</a>, hanem a <a href="/w/index.php?title=F%C5%91h%C3%B6rg%C5%91k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Főhörgők (a lap nem létezik)">főhörgők</a> elágazásánál található, ezért két helyen is képződik <a href="/wiki/Hang" title="Hang">hang</a>. Az alsó gégefők izmos kamrák, amelyek többszörös membránt tartalmaznak.<a href="#cite_note-Suthers-83">[83]</a> Egyes fajokban a légcső a testhez képest lényegesen hosszabb, ami felerősíti a madár hangját.<a href="#cite_note-Fitch-84">[84]</a> A madár ily módon képes egyszerre énekelni és levegőt venni, illetve egyszerre több hang kiadására is képes lehet. (A <a href="/wiki/F%C3%BClem%C3%BCle" title="Fülemüle">fülemülék</a> például egyszerre négy különböző hang kiadására is képesek.) <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="A_tüdő_felépítése">A tüdő felépítése</h4>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=21" title="Szakasz szerkesztése: A tüdő felépítése">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Respiration-in-birds.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bc/Respiration-in-birds.png/350px-Respiration-in-birds.png" decoding="async" width="350" height="264" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bc/Respiration-in-birds.png/525px-Respiration-in-birds.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bc/Respiration-in-birds.png/700px-Respiration-in-birds.png 2x" data-file-width="714" data-file-height="538" /></a><figcaption>A madarak tüdeje és a kettős légzés (A: normál légzés, B: erőteljesebb légzés) 1. Trachea 2. Paleopulmó 3. Neopulmó 4. Hátulsó légzsák (csak a leghátsó pár) 5. Elülső légzsák</figcaption></figure> A madarak <a href="/wiki/T%C3%BCd%C5%91" title="Tüdő">tüdővel</a> lélegeznek, melynek felépítése erősen eltér az <a href="/wiki/Eml%C5%91s%C3%B6k" title="Emlősök">emlősök</a> tüdejétől. Míg az emlősök tüdejében a levegő vakon végződő <a href="/w/index.php?title=L%C3%A9gh%C3%B3lyagok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Léghólyagok (a lap nem létezik)">léghólyagokba</a> (alveolusokba) fut, addig a madarakéban úgynevezett <a href="/w/index.php?title=L%C3%A9ghajsz%C3%A1lcs%C5%91&action=edit&redlink=1" class="new" title="Léghajszálcső (a lap nem létezik)">léghajszálcsövek</a> találhatók, melyeken a levegő folyamatosan keresztüláramolhat. Szerkezet alapján kétféle tüdőt különíthetünk el: a primitívebb paleopulmót, és a fejlettebb neopulmót. A paleopulmóban a levegő kilégzéskor és belégzéskor is ugyanabba irányba áramlik, a neopulmóban ellentétesen. A tüdőhöz 5 pár légzsák csatlakozik, amelyek hatékonyabbá teszik a ki- és belégzést, valamint könnyebbé teszik a madár testét. A madarak tüdejének térfogata állandó, a <a href="/w/index.php?title=L%C3%A9gcsere&action=edit&redlink=1" class="new" title="Légcsere (a lap nem létezik)">légcserét</a> a légzsákok nyomásváltozása működteti. <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="A_kettős_légzés">A kettős légzés</h4>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=22" title="Szakasz szerkesztése: A kettős légzés">szerkesztés</a>]</div> A <a href="/wiki/L%C3%A9gcs%C5%91" title="Légcső">légcső</a> (trachea) közvetlenül kapcsolódik a két hátulsó pár légzsákhoz valamint a paleo- és neopulmóhoz is. Belégzéskor a friss levegő közvetlenül átáramlik mind a paleo-, mind a neopulmón, így belégzéskor gázcsere történik. Ugyanekkor a hátulsó légzsákba is levegő kerül: egyrészt friss levegő közvetlenül a tracheából; másrészt a neopulmón átáramló, és már oxigénben szegényebb levegő is ide jut. Így a belégzés végére a légzsákban oxigénben viszonylag gazdag levegő lesz. Kilégzéskor a hátulsó légzsákokból a levegő egyrészt a légcsövön keresztül kiáramlik, másrészt ismét átáramlik a neopulmón így kilégzéskor is történik gázcsere. A légzsákból közvetlenül, és a neopulmón keresztül is kerül levegő a paleopulmóba, ezzel is növelve a gázcsere intenzitását.<a href="#cite_note-Maina_545–79-82">[82]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Keringés">Keringés</h3>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=23" title="Szakasz szerkesztése: Keringés">szerkesztés</a>]</div> A madarak az <a href="/wiki/Eml%C5%91s%C3%B6k" title="Emlősök">emlősökhöz</a> hasonlóan állandó testhőmérsékletű, úgynevezett meleg vérű állatok. <a href="/wiki/Sz%C3%ADv" title="Szív">Szívük</a> két-két, szilárd válaszfal által elkülönített kamrából és pitvarból áll, és rostos zsák veszi körül. A rostos zsákban a szív folyadékban úszik. A vér visszaáramlását a szívben billentyűk gátolják. A szívverés ütemét a jobb pitvar falában található szinuszcsomó adja meg. A depolarizációs jelet kalciumionok okozzák. A szív izomzata ívekbe rendeződik, amelyek rétegeket alkotnak, a belső, a középső és a külső rétegeket.<a href="#cite_note-Whittow-85">[85]</a> A pitvarok fala vékonyabb, mint a kamráké, mert a kamráknak erőteljesen kell összehúzódniuk az oxigéndús vér pumpálásához. Az azonos testtömegű emlősökhöz képest a madarak szíve nagy; így több vért tud egy időegység alatt pumpálni, hogy fedezze a repülés miatt megnőtt oxigén- és energiaszükségletet.<a href="#cite_note-Hoagstrom-86">[86]</a> Két vérkörük van, a jobb szívfél a kisvérköri, a bal szívfél a nagyvérköri keringést tartja fenn. A kis vérkörben a jobb kamrából a szén-dioxidos vér a tüdőartérián keresztül a tüdőbe áramlik, majd onnan oxigéndús vér áramlik vissza a bal pitvarba. A bal kamrából oxigéndús vér áramlik a test szövetei felé, onnan szén-dioxidban dús vér a jobb pitvarba. A madarakban nagyon hatékony a gázcsere; a tüdőben tízszer akkora felület áll ehhez rendelkezésre, mint az azonos méretű emlősöknek, és a tüdőben több vér van a kapillárisokban hosszegységenként.<a href="#cite_note-Hoagstrom-86">[86]</a> Az artériákat a szívből kiindulva vastag elasztikus izmok védik a szívverés okozta nyomáskülönbségtől. A szívtől távolodva ahogy vékonyodnak, egyre merevebbek lesznek, amelyek oxigént és tápanyagokat szállítanak az egész testnek.<a href="#cite_note-Hill-87">[87]</a> Az egyre kisebb ágakra oszló artériák megnövelik a felszínt, és a vér folyása lelassul. A vér befolyik a legkisebb kapillárisokba, itt lezajlik a gázcsere. A vér annyira lelassul, hogy a gázcsere a lehető leghatékonyabb legyen. Az oxigéndús vér a bal pitvarba, majd a bal kamrába folyik. Az oxigénszegénnyé vált vér kis vénákba, majd vénákba gyűlik, és visszajut a szívbe, ahol is a jobb pitvarba, majd jobb kamrába ömlik.<a href="#cite_note-Hill-87">[87]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Kiválasztás">Kiválasztás</h3>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=24" title="Szakasz szerkesztése: Kiválasztás">szerkesztés</a>]</div> A madarak kiválasztószervei a hüllőkhöz hasonlóan működnek. Veséjük a nitrogéntartalmú salakanyagot húgysavként választja ki.<a href="#cite_note-88">[88]</a><a href="#cite_note-89">[89]</a><a href="#cite_note-coprodeum-90">[90]</a> Néhány madár, például a kolibrik képesek egy másik anyagcsereúton ammónia formájában is megszabadulni a fölös nitrogéntől.<a href="#cite_note-91">[91]</a> Az emlősöktől eltérően kreatinin helyett kreatint választanak ki a kloákába, ami a végbél utolsó szakasza.<a href="#cite_note-Gill-53">[53]</a> Nincs húgyhólyagjuk; a vizelet a végbélbe folyik (a strucc kivételével), majd onnan félig folyékony állapotban az ürülékkel távozik.<a href="#cite_note-92">[92]</a><a href="#cite_note-93">[93]</a> A végbélnek ez a szakasza a kloáka, nőstényekben a tojások is ezen haladnak át. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Szaporodó_szervek">Szaporodó szervek</h3>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=25" title="Szakasz szerkesztése: Szaporodó szervek">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Lásd még: <a href="#Szaporodás">#Szaporodás</a></td></tr></tbody></table> A madarak két neműek, vannak hímek és nőstények. Nemüket a szexkromoszómák határozzák meg az <a href="/wiki/Ivart_meghat%C3%A1roz%C3%B3_ZW_rendszer" title="Ivart meghatározó ZW rendszer">ivart meghatározó ZW rendszer</a> szerint. Eszerint a nőstényeknek ZW, a hímeknek ZZ kromoszómáik vannak.<a href="#cite_note-Gill-53">[53]</a> Tehát a nem megtermékenyüléskor eldől, a hőmérsékletnek erre nincs hatása. Azonban előfordulhat, hogy az egyik nem érzékenyebb a melegre, ami nemtől függő halandóságot okoz.<a href="#cite_note-94">[94]</a> A madarak belső megtermékenyítésűek. A legtöbb faj a kloákák összeérintésével párzik. Néhány fajnál a hímeknek van péniszük, ilyenek a lapos szegycsontúak a kivik kivételével, a lúdalakúak a tüskésszárnyúmadár-félék kivételével, és a tyúkalakúak. A Neoaves többi csoportjánál nincs pénisz.<a href="#cite_note-95">[95]</a><a href="#cite_note-96">[96]</a> A pénisz méretét a spermaverseny erősségével indokolják.<a href="#cite_note-97">[97]</a> Párzáson kívül a pénisz a kloákában pihen.<a href="#cite_note-98">[98]</a> Ez az egyetlen <a href="/wiki/Gerincesek" title="Gerincesek">gerinces</a> csoport, ahol az elevenszülés semmilyen formában nem jelent meg. Minden madárfaj meszes héjú <a href="/wiki/Toj%C3%A1s_(biol%C3%B3gia)" title="Tojás (biológia)">tojásokat</a> rak. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Védekezés">Védekezés</h3>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=26" title="Szakasz szerkesztése: Védekezés">szerkesztés</a>]</div> A <a href="/wiki/Viharmad%C3%A1r-alak%C3%BAak" title="Viharmadár-alakúak">viharmadár-alakúak</a> néhány faja képes gyomrából olajat felöklendezni támadóira.<a href="#cite_note-99">[99]</a> Új-Guineában a <a href="/w/index.php?title=Pitohuis&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pitohuis (a lap nem létezik)">pitohuis</a> fajok közül egyesek tollai és bőre idegmérget tartalmaz.<a href="#cite_note-100">[100]</a> Néhány fajnak éles sarkantyúja van a szárnyán; ezek a <a href="/wiki/T%C3%BCsk%C3%A9ssz%C3%A1rny%C3%BAmad%C3%A1r-f%C3%A9l%C3%A9k" title="Tüskésszárnyúmadár-félék">tüskésszárnyúmadár-félék</a>, <a href="/wiki/F%C3%A1c%C3%A1nfark%C3%BA_lev%C3%A9lj%C3%A1r%C3%B3" title="Fácánfarkú levéljáró">fácánfarkú levéljáró</a>, <a href="/wiki/T%C3%BCsk%C3%A9ssz%C3%A1rny%C3%BA_l%C3%BAd" title="Tüskésszárnyú lúd">tüskésszárnyú lúd</a>, <a href="/wiki/Zuhatagi_r%C3%A9ce" title="Zuhatagi réce">zuhatagi réce</a> és kilenc <a href="/wiki/B%C3%ADbic" title="Bíbic">bíbicfaj</a>. Néhány más faj csontos bütyköt visel vagy viselt a szárnyában, ezek: a <a href="/wiki/G%C5%91zhaj%C3%B3r%C3%A9c%C3%A9k" class="mw-redirect" title="Gőzhajórécék">gőzhajórécék</a> (Tachyeres), <a href="/wiki/L%C3%BAdform%C3%A1k" title="Lúdformák">lúdformák</a>, <a href="/wiki/Rodriguez-szigeti_galamb" title="Rodriguez-szigeti galamb">Rodriguez-szigeti galamb</a> (kihalt), <a href="/wiki/Chionis" class="mw-redirect" title="Chionis">Chionis</a>, <a href="/wiki/Crax" title="Crax">Crax</a> és <a href="/w/index.php?title=Burhinus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Burhinus (a lap nem létezik)">Burhinus</a> fajok. A kihalt <a href="/w/index.php?title=Jamaikai_%C3%ADbisz&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jamaikai íbisz (a lap nem létezik)">jamaikai íbisz</a> szárnya hosszú volt, és kézfej is volt rajta.[<a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:T%C3%BCntesd_fel_forr%C3%A1saidat!" title="Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat!">forrás?</a>] Ezeket a fegyvereket használhatják a ragadozók vagy akár saját fajtársaik ellen is, amivel súlyos sérüléseket vagy akár halált is okozhatnak.<a href="#cite_note-long-101">[101]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Életmód">Életmód</h2>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=27" title="Szakasz szerkesztése: Életmód">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/w/index.php?title=A_madarak_%C3%A9letm%C3%B3dja&action=edit&redlink=1" class="new" title="A madarak életmódja (a lap nem létezik)">A madarak életmódja</a></td></tr></tbody></table> A legtöbb faj nappal aktív, éjjel és szürkületkor csak a baglyok és a <a href="/w/index.php?title=Lappanty%C3%BAk&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lappantyúk (a lap nem létezik)">lappantyúk</a> aktívak. A tengerparti madarak nem az éjjel-nappali ciklushoz, hanem az <a href="/wiki/%C3%81rap%C3%A1ly" title="Árapály">árapályhoz</a> igazodnak, és éjjel és nappal is járnak táplálkozni, ha a vízállás megfelelő.<a href="#cite_note-102">[102]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Repülés">Repülés</h3>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=28" title="Szakasz szerkesztése: Repülés">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Restless_flycatcher04.jpg" class="mw-file-description"><img alt="Fehér mellű fekete madár repülés közben. Szárnyai lefelé csapnak, farka kiterítve lefelé néz." src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5d/Restless_flycatcher04.jpg/220px-Restless_flycatcher04.jpg" decoding="async" width="220" height="147" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5d/Restless_flycatcher04.jpg/330px-Restless_flycatcher04.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5d/Restless_flycatcher04.jpg/440px-Restless_flycatcher04.jpg 2x" data-file-width="1600" data-file-height="1067" /></a><figcaption><a href="/wiki/Feh%C3%A9r%C3%A1ll%C3%BA_cs%C3%A1sz%C3%A1rl%C3%A9gykap%C3%B3" title="Fehérállú császárlégykapó">Fehérállú császárlégykapó</a> repülés közben</figcaption></figure> A madarak alkalmazkodtak a repüléshez. A legtöbb madár tud repülni, habár vannak röpképtelen fajok. A mellső végtag szárnnyá alakult.<a href="#cite_note-Gill-53">[53]</a> A szárnyak alakja és mérete határozza meg, hogyan repül a madár. Általában erős szárnyverdeséses szakaszok váltakoznak siklórepüléssel. Az erős repülőizmok eredése a mellcsonton kiemelkedő tarajon található. A testtömeg 15%-át teszik ki.<a href="#cite_note-Gill-53">[53]</a> Tollaik a bőr származékai, a szárny- és faroktollak a repülésre és a kormányzásra szolgálnak. Szivacsos szerkezetűek a csontjaik, ezért könnyebbek. A repülés nagy izommunkát igényel, ezért van szükségük fejlett légzésre és keringési rendszerre. Mindezek megkülönböztetik őket a többi gerincestől. A repülést felhasználják táplálékszerzéshez, fészeképítő anyagok kereséséhez, ragadozók elkerülésére és a ragadozók elől való menekülésre. Voltak szigetek, ahová a madarak eljutottak, de az emlős ragadozók nem.<a href="#cite_note-103">[103]</a> Ezeken a szigeteken a madarak az emlősök szerepét betöltve és a szűkös erőforrások miatt röpképteleneké váltak. Hatvan jelenleg is élő faj és több kihalt faj is röpképtelen (volt).<a href="#cite_note-104">[104]</a> Egyes fajok ugyan nem repülnek, de repülő mozdulatkat végeznek úszás, búvárkodás közben: pingvinek, alkák. Ezeknek a repülő fajokhoz hasonló izomzatuk van. Puffin fajok és vízirigók úgy úsznak, ahogy repülnek.<a href="#cite_note-105">[105]</a> Néhány faj az energiában szegény táplálék feldolgozásához alkalmazkodott. A futómadarak a gyors futásért váltak röpképtelenekké. <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="A_repülés_fizikai_alapjai">A repülés fizikai alapjai</h4>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=29" title="Szakasz szerkesztése: A repülés fizikai alapjai">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Hummingbird_flight_profil.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/55/Hummingbird_flight_profil.svg/270px-Hummingbird_flight_profil.svg.png" decoding="async" width="270" height="340" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/55/Hummingbird_flight_profil.svg/405px-Hummingbird_flight_profil.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/55/Hummingbird_flight_profil.svg/540px-Hummingbird_flight_profil.svg.png 2x" data-file-width="595" data-file-height="750" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/Kolibri" class="mw-redirect" title="Kolibri">kolibri</a> repülésének fázisai</figcaption></figure> A madarak repülését a <a href="/wiki/Sz%C3%A1rny_(biol%C3%B3gia)" title="Szárny (biológia)">szárny</a> felépítése teszi lehetővé. A madarak szárnya repülés közben úgy tereli a levegőt, hogy a szárny felett gyorsabban áramoljon, mint alatta. Így a felül áramló levegő <a href="/wiki/Nyom%C3%A1s" title="Nyomás">nyomása</a> kisebb lesz. A madár az ebből adódó <a href="/wiki/Felhajt%C3%B3er%C5%91_(aerodinamika)" title="Felhajtóerő (aerodinamika)">aerodinamikai felhajtóerőt</a> használja fel a repüléshez. <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Wing_lift.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/db/Wing_lift.png" decoding="async" width="230" height="93" class="mw-file-element" data-file-width="230" data-file-height="93" /></a><figcaption></figcaption></figure> A madárszárny (és a legtöbb repülő állat szárnyának) különlegessége, hogy lecsapáskor a <a href="/wiki/Sz%C3%A1rnyprofil" title="Szárnyprofil">szárnyprofil</a> az állat sebességétől függően változtatható, így képes a rá ható felhajtóerőt változtatni. A madarak repülése rengeteg kutatót és mérnököt foglalkoztat. Ez a mechanizmus ugyanis sokkal hatékonyabb, mint a <a href="/wiki/Rep%C3%BCl%C5%91g%C3%A9p" title="Repülőgép">repülőgépekben</a> alkalmazott, mivel ezek szárnyprofilját csak nagyon kis mértékben lehet változtatni. A madarak között egyedülálló a <a href="/wiki/Kolibrif%C3%A9l%C3%A9k" title="Kolibrifélék">kolibrifélék</a> repülési technikája. Szárnyaikkal előre-hátra csapkodva nyolcast írnak le a levegőben, így képesek egy helyben lebegni. (Erre egyetlen más madár sem képes.) Ehhez rendkívül gyorsan kell verdesniük: a legkisebb kolibrik másodpercenként akár hetven szárnycsapásra is képesek. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Intelligencia">Intelligencia</h3>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=30" title="Szakasz szerkesztése: Intelligencia">szerkesztés</a>]</div> Egyes madarakat, mint a varjúféléket és a papagájokat a legértelmesebb állatok között tartják számon. Több faj is készít és használ eszközöket, továbbá tudást örökít át, amit kultúrának is lehet tekinteni. A vándormadarak minden évben nagy távolságokat tesznek meg. Társas állatok, hanggal és látható jelzésekkel kommunikálnak, és sok közös tevékenységben vesznek részt, mint telepeken költés, közös vadászat, tollászkodás és ragadozók elkergetése. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Táplálkozás">Táplálkozás</h3>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=31" title="Szakasz szerkesztése: Táplálkozás">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:BirdBeaksA.svg" class="mw-file-description"><img alt="16 különféle típust ábrázolása különböző méretű és alakú csőrrel" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b4/BirdBeaksA.svg/170px-BirdBeaksA.svg.png" decoding="async" width="170" height="512" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b4/BirdBeaksA.svg/255px-BirdBeaksA.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b4/BirdBeaksA.svg/340px-BirdBeaksA.svg.png 2x" data-file-width="465" data-file-height="1400" /></a><figcaption>A csőr alakja alkalmazkodott a madárfajok táplálékához</figcaption></figure> A különböző madárfajok táplálkozása változatos. Fogyasztanak nektárt, gyümölcsöt, növényeket, magokat, de dögöt és más állatokat is, gerincteleneket és gerinceseket egyaránt, köztük más madárfajokat.<a href="#cite_note-Gill-53">[53]</a> Mivel nincsenek fogaik, emésztőrendszerük alkalmazkodott a rágás nélkül megevett táplálék gyors emésztéséhez.<a href="#cite_note-106">[106]</a> Vannak generalisták, akik többféle módszerrel többféle táplálékot fogyasztanak, míg a specialisták csak egyféle módszert használnak, és erősen válogatósak.<a href="#cite_note-Gill-53">[53]</a> Sok faj gerincteleneket, gyümölcsöket és magokat szedeget, de vannak fajok, amelyek lesből támadva kapják el apró zsákmányukat. A kártevőket elfogyasztó madarakat szívesen látják a gazdaságokban.<a href="#cite_note-lwa001-107">[107]</a> A nektárevők (<a href="/wiki/Kolibrif%C3%A9l%C3%A9k" title="Kolibrifélék">kolibrifélék</a>, <a href="/wiki/Nekt%C3%A1rmad%C3%A1rf%C3%A9l%C3%A9k" title="Nektármadárfélék">nektármadárfélék</a>, <a href="/wiki/L%C3%B3rif%C3%A9l%C3%A9k" class="mw-redirect" title="Lórifélék">lórifélék</a>) koevolválódtak táplálékadó növényeikkel, és ecsetszerű nyelvük van.<a href="#cite_note-108">[108]</a> <a href="/wiki/Kivif%C3%A9l%C3%A9k" title="Kivifélék">Kivifélék</a> és <a href="/wiki/G%C3%A1zl%C3%B3madarak" title="Gázlómadarak">gázlómadarak</a> hosszú csőrükkel keresik gerinctelen zsákmányukat; a gázlómadarak fajonként változó hosszúságú csőre és módszerei különböző <a href="/wiki/%C3%96kol%C3%B3giai_f%C3%BClke" title="Ökológiai fülke">ökológiai fülkékre</a> utalnak.<a href="#cite_note-Gill-53">[53]</a><a href="#cite_note-109">[109]</a> A búvármadarak, bukórécék, pingvinek és alkák víz alatt üldözik zsákmányukat, míg a <a href="/wiki/Szulaf%C3%A9l%C3%A9k" title="Szulafélék">szulafélék</a>, <a href="/wiki/J%C3%A9gmad%C3%A1rf%C3%A9l%C3%A9k" title="Jégmadárfélék">jégmadárfélék</a>, csérfélék légi vadászok, amelyek a levegőből csapnak bele a vízbe. A <a href="/wiki/Flaming%C3%B3f%C3%A9l%C3%A9k" title="Flamingófélék">flamingófélék</a>, három prionfaj, és néhány <a href="/wiki/Kacsa" class="mw-redirect mw-disambig" title="Kacsa">kacsa</a> a vizet szűri.<a href="#cite_note-110">[110]</a><a href="#cite_note-111">[111]</a> A libák és a réceformák főként legelnek. Egyes madarak, mint a <a href="/wiki/Fregattmad%C3%A1rf%C3%A9l%C3%A9k" title="Fregattmadárfélék">fregattmadárfélék</a>, a <a href="/wiki/Sir%C3%A1lyf%C3%A9l%C3%A9k" title="Sirályfélék">sirályfélék</a><a href="#cite_note-112">[112]</a> és a <a href="/wiki/Halfarkasf%C3%A9l%C3%A9k" title="Halfarkasfélék">halfarkasfélék</a><a href="#cite_note-113">[113]</a> <a href="/w/index.php?title=Kleptoparazita&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kleptoparazita (a lap nem létezik)">kleptoparaziták</a>, azaz más madaraktól lopnak élelmet. Viszont nem ez a fő táplálékforrásuk; a halászattal, vadászattal szerzett élelmüket egészítik ki. Egy kutatás a <a href="/w/index.php?title=Nagy_fregattmad%C3%A1r&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nagy fregattmadár (a lap nem létezik)">nagy fregattmadarak</a> <a href="/wiki/%C3%81larcos_szula" title="Álarcos szula">álarcos szuláktól</a> való lopásait vizsgálta. A cikk szerint átlagban csak 5%-ot lopnak, és ebből táplálékuk legfeljebb 40%-a származik.<a href="#cite_note-114">[114]</a> Egyes fajok dögöt esznek; vannak, amelyek emellett vadásznak is, mint a sirályok, <a href="/wiki/Varj%C3%BAf%C3%A9l%C3%A9k" title="Varjúfélék">varjúfélék</a> és más ragadozók, és vannak, amelyek nem, ezek a <a href="/wiki/Kesely%C5%B1k" title="Keselyűk">keselyűk</a>.<a href="#cite_note-115">[115]</a> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Ivás">Ivás</h4>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=32" title="Szakasz szerkesztése: Ivás">szerkesztés</a>]</div> A madarak vízigénye viszonylag kicsi, mivel nincsenek izzadtságmirigyeik és kiválasztásuk is hatékonyabb, mint az emlősöké.<a href="#cite_note-116">[116]</a> Egyes sivatagi madarak képesek csak a táplálékból fedezni folyadékszükségletüket. Emellett másként is adaptálódtak ehhez a biotóphoz, például túlélik, ha testhőmérsékletük megemelkedik, és összegyűjtik a harmatot.<a href="#cite_note-117">[117]</a> A tengeri madarak tengervizet isznak, a sót pedig a fejükön elhelyezkedő mirigyek választják ki.<a href="#cite_note-118">[118]</a> A legtöbb madár úgy iszik, hogy először a csőrébe veszi a vizet, majd felemeli a fejét, hogy a víz lefolyjon a nyelőcsövén. A <a href="/wiki/Galambf%C3%A9l%C3%A9k" title="Galambfélék">galambfélék</a>, <a href="/wiki/D%C3%ADszpintyf%C3%A9l%C3%A9k" title="Díszpintyfélék">díszpintyfélék</a>, <a href="/wiki/Eg%C3%A9rmad%C3%A1rf%C3%A9l%C3%A9k" title="Egérmadárfélék">egérmadárfélék</a>, <a href="/wiki/Guvatf%C3%BCrjf%C3%A9l%C3%A9k" title="Guvatfürjfélék">guvatfürjfélék</a> és <a href="/wiki/T%C3%BAzokalak%C3%BAak" title="Túzokalakúak">túzokalakúak</a> tudnak a fejük felemelése nélkül is inni.<a href="#cite_note-119">[119]</a> Néhány sivatagi madár függ a vizesgödröktől, és a pusztaityúk-félék seregestül járnak vízért. A hímek hastollaikba itatva visznek vizet családjuknak.<a href="#cite_note-120">[120]</a> Vannak fajok, amelyek begyükben szállítják a vizet, és a táplálékkal együtt öklendezik fel. A galambok, flamingók, pingvinek begytejet választanak ki a fiókák táplálására.<a href="#cite_note-121">[121]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Tollászkodás">Tollászkodás</h3>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=33" title="Szakasz szerkesztése: Tollászkodás">szerkesztés</a>]</div> A tollászkodás fontos a madár egészsége szempontjából. Mivel a tollazat életfontosságú, rendben kell tartani. A tollakat gombák, tollatkák és madártetvek támadják.<a href="#cite_note-122">[122]</a> A tollazat átkenése mellett a madarak szívesen fürödnek vízben vagy porban. Egyes fajok belemerülnek a vízbe, de vannak, amelyek inkább belerepülnek. Az erdei madarak gyakran a leveleken összegyűlt esővízben vagy harmatban mártóznak. Száraz területeken homokfürdőt vesznek. A <a href="/w/index.php?title=Hangy%C3%A1z%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hangyázás (a lap nem létezik)">hangyafürdőzés</a> azt jelenti, hogy a madár hagyja, hogy hangyák árasszák el tollruháját. A hangyasav tovább tisztítja a tollakat és a bőrt. Egyes fajok kitárt szárnyakkal napfürdőznek.<a href="#cite_note-123">[123]</a><a href="#cite_note-124">[124]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Vándorlás">Vándorlás</h3>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=34" title="Szakasz szerkesztése: Vándorlás">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:CanadianGeeseFlyingInVFormation.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/73/CanadianGeeseFlyingInVFormation.jpg/220px-CanadianGeeseFlyingInVFormation.jpg" decoding="async" width="220" height="147" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/73/CanadianGeeseFlyingInVFormation.jpg/330px-CanadianGeeseFlyingInVFormation.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/73/CanadianGeeseFlyingInVFormation.jpg/440px-CanadianGeeseFlyingInVFormation.jpg 2x" data-file-width="2894" data-file-height="1930" /></a><figcaption>V alakzatban repülő <a href="/wiki/Kanadai_l%C3%BAd" title="Kanadai lúd">kanadai ludak</a></figcaption></figure> Sok faj kihasználja a különböző éghajlati öveket, és vándorol. A vándormadarak közé tartoznak szárazföldi, vízi és parti fajok, amelyek mérsékelt vagy hideg égövben szaporodnak, és költési időn kívül a trópusokra vagy a másik féltekére repülnek. Indulás előtt feltöltik raktáraikat, testzsírjuk megnövekszik, és egyes szerveik összemennek,<a href="#cite_note-Battley-81">[81]</a><a href="#cite_note-Klaassen-125">[125]</a> mivel a hosszú repülőutak nagyon energiaigényesek, különösen, ha tengereken vagy sivatagokon repülnek át, és nincs lehetőség táplálkozni. A szárazföldi vándormadarak többnyire körülbelül 2500, míg a parti madarak 4000 km-t tudnak megtenni.<a href="#cite_note-autogenerated1-126">[126]</a> A rekorder a <a href="/wiki/Kis_goda" title="Kis goda">kis goda</a>, ami éjjel-nappal repülve 10 200 km-re jut el.<a href="#cite_note-127">[127]</a> Tengeri vándormadarak még hosszabb utakra indulnak, a leghosszabb utat a Chilében és Új-Zélandon költő <a href="/wiki/Sz%C3%BCrke_v%C3%A9szmad%C3%A1r" title="Szürke vészmadár">szürke vészmadár</a> teszi meg, és Japánban, Alaszkában és Kaliforniában tölti a nyarat. Évente összesen 64 ezer kilométert utazik.<a href="#cite_note-128">[128]</a> Más tengeri madarak inkább rögzített útvonal nélkül nagy távolságokra kóborolnak. A Déli-óceánon fészkelő albatroszok gyakran egészen az északi sarkvidékig repülnek.<a href="#cite_note-129">[129]</a> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Bar-tailed_Godwit_migration.jpg" class="mw-file-description"><img alt="A Csendes-óceán térképe, rajta útvonalakkal Új-Zélandtól Koreáig" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fe/Bar-tailed_Godwit_migration.jpg/220px-Bar-tailed_Godwit_migration.jpg" decoding="async" width="220" height="216" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fe/Bar-tailed_Godwit_migration.jpg/330px-Bar-tailed_Godwit_migration.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/fe/Bar-tailed_Godwit_migration.jpg 2x" data-file-width="416" data-file-height="408" /></a><figcaption>Kis godák műholddal megfigyelt útja. Ezek a madarak éjjel-nappal repülve évente több mint 10 ezer kilométert képesek megtenni</figcaption></figure> A többi faj is kóborol, azaz rögzített útvonal nélkül rövidebb távolságokat tesz meg, hogy elkerülje a rossz időjárást és táplálékot szerezzen. Ilyenek a pintyek, amelyek költőhelyükhöz sem ragaszkodnak; évről évre új helyet keresnek maguknak, így ha az egyik évben sokan vannak egy helyen, akkor a következőben lehet, hogy eltűnnek onnan. Előfordul, hogy ugyanannak a fajnak az északibb területein költő példányai oda húzódnak, ahol fajtársaik egész évben tartózkodnak.<a href="#cite_note-130">[130]</a> Mások csak részben vándorolnak, általában nőstények és alávetett hímek.<a href="#cite_note-131">[131]</a> Egyes régiókban sok faj viselkedik így; Ausztráliában a nem énekesmadarak körében 44%, míg énekeseknél 32%. Magassági vándorlásra hegyekben költő fajok indulnak, a rossz idő közeledtével lejjebb vándorolnak. Ezt többnyire a lehűlés váltja ki, és a hegyek lakói jobb táplálékellátottságú helyeket keresnek maguknak.<a href="#cite_note-132">[132]</a> Néhány faj nomád életmódú, nem tart territóriumot, hanem mindig oda vonul, ahol megfelelőek a körülmények. A papagájok rövidebb utakat tesznek meg.<a href="#cite_note-133">[133]</a> Már régóta ismert, hogy a madarak visszatalálnak fészkelőhelyükre. Az 1950-es években Bostonban útjára bocsátottak egy atlanti vészmadarat, ami 13 nap alatt 5150 km távolságról visszatért kolóniájába a walesi Skomernál.<a href="#cite_note-134">[134]</a> Vándorlásuk alatt a madarak többféleképpen is tájékozódnak. Nappal a Napot, éjjel a Holdat és a csillagokat használják iránytűnek. A Nap helyzetének változását belső órájuk segítségével kompenzálják.<a href="#cite_note-Gill-53">[53]</a> A csillagok közül a poláris csillagképek helyzetéhez igazodnak.<a href="#cite_note-135">[135]</a> Emellett egyes fajok a Föld mágnesességét is kihasználják.<a href="#cite_note-136">[136]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Kommunikáció">Kommunikáció</h3>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=35" title="Szakasz szerkesztése: Kommunikáció">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Stavenn_Eurypiga_helias_00.jpg" class="mw-file-description"><img alt="Nagy, barna mintás madár kitárt szárnyakkal. A szárnyak közepén egy-egy fehér pont látszik." src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/69/Stavenn_Eurypiga_helias_00.jpg/220px-Stavenn_Eurypiga_helias_00.jpg" decoding="async" width="220" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/69/Stavenn_Eurypiga_helias_00.jpg/330px-Stavenn_Eurypiga_helias_00.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/69/Stavenn_Eurypiga_helias_00.jpg/440px-Stavenn_Eurypiga_helias_00.jpg 2x" data-file-width="480" data-file-height="360" /></a><figcaption>A guvatgém nagy ragadozót mímelve védi fiókáit</figcaption></figure> A madarak látható és hallható jelekkel kommunikálnak. A jelzések egy része a fajtársakhoz, másik része más fajok tagjaihoz szól. Testtartásukkal és tollazatuk felmeresztésével kifejeznek dominanciaigényt,<a href="#cite_note-137">[137]</a> vagy fenyegetőznek, eljátszva a nagy ragadozót, mint például a <a href="/wiki/Guvatg%C3%A9m" title="Guvatgém">guvatgém</a> a ragadozókkal szemben, hogy megvédje fiókáit.<a href="#cite_note-138">[138]</a> A tollazat formája, színe és mintázata a faj, a nem vagy az egyed azonosítását is lehetővé teszi. A látható kommunikáció magában foglalja a rituálékat is, amelyeknek eredetileg nem jelzésértékük volt, hanem gyakorlati eredményük. A rituálék jelezhetnek agressziót, behódolást, vagy a másik párként való elfogadását.<a href="#cite_note-Gill-53">[53]</a> A legbonyolultabb rituálék az udvarlást kísérik; a táncok gyakran sok különböző mozdulatból állnak.<a href="#cite_note-139">[139]</a> A hímek szaporodási sikere ezektől a táncoktól függ.<a href="#cite_note-140">[140]</a> <div class="medialist listenlist" style="width:200px"> <a href="/wiki/F%C3%A1jl:Troglodytes_aedon_-_House_Wren_-_XC79974.ogg" title="Fájl:Troglodytes aedon - House Wren - XC79974.ogg">Madárének</a> <audio id="mwe_player_0" controls="" preload="none" data-mw-tmh="" class="mw-file-element" width="220" style="width:220px;" data-durationhint="39" data-mwtitle="Troglodytes_aedon_-_House_Wren_-_XC79974.ogg" data-mwprovider="wikimediacommons"><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/ea/Troglodytes_aedon_-_House_Wren_-_XC79974.ogg" type="audio/ogg; codecs="vorbis"" data-width="0" data-height="0" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/e/ea/Troglodytes_aedon_-_House_Wren_-_XC79974.ogg/Troglodytes_aedon_-_House_Wren_-_XC79974.ogg.mp3" type="audio/mpeg" data-transcodekey="mp3" data-width="0" data-height="0" /></audio> <div style="font-size:8pt;text-align:left;padding:4pt;line-height:1.25em">Egy Észak-Amerikában gyakori énekesmadár, az <a href="/wiki/Indi%C3%A1n%C3%B6k%C3%B6rszem" title="Indiánökörszem">indiánökörszem</a> éneke</div> Probléma esetén lásd:<a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:M%C3%A9diaf%C3%A1jlok" title="Wikipédia:Médiafájlok">Médiafájlok kezelése</a>. </div> A madarak hangképző szerve az alsó gégefő, ami a hörgők kettéágazásánál található. A hangzó kommunikáció hívásokból és énekekből áll, amelyek nagyon összetettek lehetnek. A madarászoknak le kell lassítaniuk a felvételeket, hogy értelmezni tudják a hallottakat. Egyes fajok külön tudják mozgatni a két gégefőt, így duettet tudnak énekelni önmagukkal.<a href="#cite_note-Suthers-83">[83]</a> A hívójelek sokfélék. Hívják társaikat,<a href="#cite_note-Gill-53">[53]</a> felmérik a közelben tartózkodókat,<a href="#cite_note-141">[141]</a> párzásra hívnak, védik területüket,<a href="#cite_note-Gill-53">[53]</a> azonosítják egymást;<a href="#cite_note-142">[142]</a> ragadozókra figyelmeztetnek, néha a veszély típusát is megjelölve.<a href="#cite_note-143">[143]</a> Néhány madár a saját hangját mechanikai hangokkal egészíti ki. A <a href="/wiki/Coenocorypha" title="Coenocorypha">Coenocorypha</a> fajai levegőt vezetnek át tollaikon,<a href="#cite_note-Miskelly-144">[144]</a> a <a href="/w/index.php?title=Fakop%C3%A1ncsok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fakopáncsok (a lap nem létezik)">fakopáncsok</a> fákon kopogtatva jelzik területüket,<a href="#cite_note-Attenborough-80">[80]</a> és a <a href="/wiki/P%C3%A1lmakakadu" title="Pálmakakadu">pálmakakaduk</a> eszközökkel dobolnak.<a href="#cite_note-145">[145]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Társas_kapcsolatok">Társas kapcsolatok</h3>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=36" title="Szakasz szerkesztése: Társas kapcsolatok">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Red-billed_quelea_flocking_at_waterhole.jpg" class="mw-file-description"><img alt="Apró madarak nagy tömegben olyan távolságról, hogy az egyes madarak kis foltoknak látszódnak." src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/95/Red-billed_quelea_flocking_at_waterhole.jpg/220px-Red-billed_quelea_flocking_at_waterhole.jpg" decoding="async" width="220" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/95/Red-billed_quelea_flocking_at_waterhole.jpg/330px-Red-billed_quelea_flocking_at_waterhole.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/95/Red-billed_quelea_flocking_at_waterhole.jpg/440px-Red-billed_quelea_flocking_at_waterhole.jpg 2x" data-file-width="1600" data-file-height="1200" /></a><figcaption><a href="/wiki/Piroscs%C5%91r%C5%B1_sz%C3%B6v%C5%91mad%C3%A1r" title="Piroscsőrű szövőmadár">Piroscsőrű szövőmadarak</a> raja. Ez a faj a legnagyobb egyedszámú a madarak között,<a href="#cite_note-flycatcher-146">[146]</a> és akár tízezres létszámú rajai is lehetnek</figcaption></figure> Néhány faj területhez kötve, családban él, míg mások nagy rajokat alkotnak. A rajképzés előnye a nagy szám által adott védelem, és a hatékonyabb táplálékszerzés.<a href="#cite_note-Gill-53">[53]</a> Az egy faj által alkotott nagy rajok biztonságot adnak, de növelik a versengést a táplálékért.<a href="#cite_note-147">[147]</a> A ragadozók elleni védelem különösen fontos a zárt területeken, mint az erdők, ahol a lombok eltakarhatják a ragadozókat, de több szem többet lát, így hamarabb riadót fújhatnak. Ez nagy, sok fajt magukban foglaló csapatok kialakulásához vezetett, ahol a különböző fajok nem versengenek egymással a táplálékért, és az egyes fajok létszáma kicsi. Ugyanis, ha túl sokan lennének egy fajból, akkor az alacsony rangú tagok bántalmazása nagyban csökkentené a táplálékszerzés hatékonyságát.<a href="#cite_note-148">[148]</a> A madarak néha más, nem madár fajokkal is társulnak. A tengeri madarak gyakran vadásznak együtt delfinekkel és tonhalakkal, így a zsákmányhalaknak egyik irányból sincs menekvés.<a href="#cite_note-AU-149">[149]</a> A <a href="/wiki/Szarvascs%C5%91r%C5%B1mad%C3%A1r-f%C3%A9l%C3%A9k" title="Szarvascsőrűmadár-félék">szarvascsőrűmadár-félék</a> a <a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ns%C3%A9ges_t%C3%B6rpemong%C3%BAz" title="Közönséges törpemongúz">közönséges törpemongúzzal</a> társulnak, és együtt keresnek táplálékot, és kölcsönösen figyelmeztetik egymást a veszélyre.<a href="#cite_note-150">[150]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Pihenés">Pihenés</h3>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=37" title="Szakasz szerkesztése: Pihenés">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Caribbean_Flamingo2_(Phoenicopterus_ruber)_(0424)_-_Relic38.jpg" class="mw-file-description"><img alt="Szürke lábú rózsaszín flamingó hosszú nyakát hátrafordítja, és fejét háttollai közé fúrja" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/77/Caribbean_Flamingo2_%28Phoenicopterus_ruber%29_%280424%29_-_Relic38.jpg/220px-Caribbean_Flamingo2_%28Phoenicopterus_ruber%29_%280424%29_-_Relic38.jpg" decoding="async" width="220" height="173" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/77/Caribbean_Flamingo2_%28Phoenicopterus_ruber%29_%280424%29_-_Relic38.jpg/330px-Caribbean_Flamingo2_%28Phoenicopterus_ruber%29_%280424%29_-_Relic38.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/77/Caribbean_Flamingo2_%28Phoenicopterus_ruber%29_%280424%29_-_Relic38.jpg/440px-Caribbean_Flamingo2_%28Phoenicopterus_ruber%29_%280424%29_-_Relic38.jpg 2x" data-file-width="3120" data-file-height="2460" /></a><figcaption>Alvó <a href="/wiki/Karibi_flaming%C3%B3" title="Karibi flamingó">karibi flamingó</a>. Ez a póz gyakori az alvó madaraknál </figcaption></figure> Gyors anyagcseréjük miatt a madarak az aktív napszakukban is alszanak időnként. Alvás közben néha rövid időre kinyílik a szemük, hogy szemrevételezzék a környezetet, nincs-e veszély.<a href="#cite_note-151">[151]</a> Úgy tudják, hogy a <a href="/wiki/Sarl%C3%B3sfecskef%C3%A9l%C3%A9k" title="Sarlósfecskefélék">sarlósfecskefélék</a> repülés közben is tudnak aludni, és radarmegfigyelések szerint a magasságcsökkenést a széllel szembe fordulva ellensúlyozzák.<a href="#cite_note-152">[152]</a> Egyes alvástípusok alkalmasak lehetnek arra, hogy a madarak repülés közben is pihenhessenek.<a href="#cite_note-153">[153]</a> Egyes fajoknál kimutatták, hogy agyféltekéik külön is tudnak aludni. Ezt a képességüket a rajban elfoglalt helyükhöz képest használhatják ki, mivel így az éber féltekéhez tartozó szem a kívülről érkező veszélyeket figyelheti. <a href="/w/index.php?title=Tengeri_eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tengeri emlősök (a lap nem létezik)">Tengeri emlősöknél</a> is ismert hasonló adaptáció.<a href="#cite_note-154">[154]</a> A madarak gyakran összegyűlnek éjszakára, aminek céljai a hatékony hőszabályozás és védekezés.<a href="#cite_note-155">[155]</a> A gyülekezőhelyet is ennek megfelelően választják. Izzadságmirigyek híján különféleképpen hűtik magukat, például árnyékba húzódnak, vízbe állnak, kitárják szárnyukat, vagy levizelik magukat.<a href="#cite_note-156">[156]</a> Sok madár alvás közben nyakát a hátára hajtja, és csőrét a háttollak közé fúrja, míg más fajok a melltollaik közé dugják csőrüket. Sok madár fél lábon alszik, míg mások mindkét lábukat a tollaik közé rejtik, különösen hideg időben. A <a href="/wiki/Loriculus" title="Loriculus">Loriculus</a> nem papagájai fejjel lefelé lógnak.<a href="#cite_note-157">[157]</a> Az énekesmadarak lába reflexesen zárul a gally körül alvás közben. Néhány nagyobb madárfaj, mint a <a href="/wiki/F%C3%BCrj" title="Fürj">fürj</a> és a <a href="/wiki/F%C3%A1c%C3%A1n" title="Fácán">fácán</a> éjszakára felgallyaz, vagyis fára települ alváshoz. Néhány kolibrifaj anyagcseréje jelentősen lelassul éjszakára.<a href="#cite_note-158">[158]</a> Ez több száz faj esetén megtörténik, így a <a href="/wiki/Kuvikfecskealak%C3%BAak" title="Kuvikfecskealakúak">kuvikfecskealakúak</a>, az <a href="/wiki/Fecskesereg%C3%A9ly-f%C3%A9l%C3%A9k" title="Fecskeseregély-félék">Artamus</a> fajok és a <a href="/wiki/Lappanty%C3%BAf%C3%A9l%C3%A9k" title="Lappantyúfélék">lappantyúfélék</a> esetén is. A <a href="/wiki/T%C3%A9li_estifecske" title="Téli estifecske">téli estifecske</a> hibernálódik.<a href="#cite_note-159">[159]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Szaporodás">Szaporodás</h2>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=38" title="Szakasz szerkesztése: Szaporodás">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Raggiana_Bird-of-Paradise_wild_5.jpg" class="mw-file-description"><img alt="Egy zöld fejű és begyű, fekete mellű és rózsaszín alsótestű madár felfelé néz. Szárnyain és tollain hosszú tollakat visel." src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ce/Raggiana_Bird-of-Paradise_wild_5.jpg/220px-Raggiana_Bird-of-Paradise_wild_5.jpg" decoding="async" width="220" height="293" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ce/Raggiana_Bird-of-Paradise_wild_5.jpg/330px-Raggiana_Bird-of-Paradise_wild_5.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ce/Raggiana_Bird-of-Paradise_wild_5.jpg/440px-Raggiana_Bird-of-Paradise_wild_5.jpg 2x" data-file-width="2736" data-file-height="3648" /></a><figcaption>Ahogy családjának többi tagja, a hím <a href="/wiki/Raggi-paradicsommad%C3%A1r" title="Raggi-paradicsommadár">Raggi-paradicsommadár</a> nászruhájával kelt benyomást a nőstényekre<a href="#cite_note-160">[160]</a></figcaption></figure> A fajok 95%-a szociálisan monogám. Ez azt jelenti, hogy egy hím és egy nőstény párba áll, a legtöbb fajnál egy tenyészszezonra, néhány fajnál évekre vagy egy egész életre.<a href="#cite_note-161">[161]</a> Ez lehetővé teszi, hogy a szülők közösen neveljék fiókáikat, mivel egy szülő csak nagy nehezen, vagy egyáltalán nem járna sikerrel.<a href="#cite_note-162">[162]</a> Azonban a legtöbb fajnál a félrelépés sem ritka.<a href="#cite_note-163">[163]</a> Ez tipikus, ha a nőstény domináns hímmel lép félre, vagy a <a href="/wiki/R%C3%A9cef%C3%A9l%C3%A9k" title="Récefélék">réceféléknél</a> a hím erőszakot követ el a nősténnyel.<a href="#cite_note-164">[164]</a> A nőstények tartalékolni tudják a spermát, egyes fajok akár 100 napig is,<a href="#cite_note-165">[165]</a> így több hím spermáját is összegyűjtheti, így bebiztosíthatja magát arra az esetre, ha a párjának nem működne a spermája.<a href="#cite_note-166">[166]</a> Ezeknél a fajoknál a párzási időszakban a hímek kísérgetik párjukat, hogy nehogy megcsalja őket, és hogy valóban a saját fiókáikat neveljék fel.<a href="#cite_note-167">[167]</a> Vannak más szaporodási rendszerek is, előfordul promiszkuitás és a poligámia több változata is (egy hím, több nőstény; több hím, egy nőstény; több hím, több nőstény). A poligám rendszerek akkor alakulnak ki, ha egy szülő, többnyire a nőstény egyedül fel tudja nevelni a fiókákat.<a href="#cite_note-Gill-53">[53]</a> Néhány fajnál több rendszer is előfordul, a körülményektől függően. Homoszexuális párokat is megfigyeltek hímeknél és nőstényeknél is, udvarlással, párba állással, párzással, félrelépéssel és közös utódneveléssel.<a href="#cite_note-168">[168]</a> A párba állást általában udvarlás előzi meg. Tipikusan a hím udvarol a nősténynek.<a href="#cite_note-169">[169]</a> A legtöbb egyszerű, az udvarló énekel; más rendszerekben kifinomult táncot ad elő, repül, fészket vagy lugast épít, néha testvéreivel közösen, lekben.<a href="#cite_note-170">[170]</a> Általában a nőstény választ párt, de ez alól is van kivétel: a <a href="/wiki/V%C3%ADztapos%C3%B3" title="Víztaposó">víztaposó</a>, ahol a nemek szerepe fordított. A hímek választanak párt a színpompás nőstények közül,<a href="#cite_note-171">[171]</a> és a hímek nevelik fel a fiókákat. Egymás etetése az udvarlás alatt nem jellemző, általában párzás után fordul elő.<a href="#cite_note-Attenborough-80">[80]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Fészekrakás_és_költés">Fészekrakás és költés</h3>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=39" title="Szakasz szerkesztése: Fészekrakás és költés">szerkesztés</a>]</div> Sok faj területfoglalással védi a család táplálékbázisát. Amely fajok nem foglalnak területet, azok telepesen fészkelnek, és a sokaság nyújtotta védelmet élvezik. Ők a fészekhelyet védik, mivel a telep belseje védettebb, mint a külső része. Egyes telepeken több faj költ, itt a küzdelem független a fajtól.<a href="#cite_note-172">[172]</a> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Golden-backed_Weaver.jpg" class="mw-file-description"><img alt="Fekete fejű sárga madár függ egy lefelé nyitott, fűből szőtt fészken." src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/02/Golden-backed_Weaver.jpg/220px-Golden-backed_Weaver.jpg" decoding="async" width="220" height="146" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/02/Golden-backed_Weaver.jpg/330px-Golden-backed_Weaver.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/02/Golden-backed_Weaver.jpg/440px-Golden-backed_Weaver.jpg 2x" data-file-width="1024" data-file-height="681" /></a><figcaption>A hím <a href="/wiki/Aranyh%C3%A1t%C3%BA_sz%C3%B6v%C5%91mad%C3%A1r" title="Aranyhátú szövőmadár">aranyhátú szövőmadár</a> jól kidolgozott fészket épít fűszálakból</figcaption></figure> Többnyire az üregekben költő fajok fehér tojást, a szabadon álló fészekben költők terepszínű tojást raknak; ez alól azonban sok a kivétel. A lappantyúfélék halvány héjú tojásukat tollakkal álcázzák. Azok a fajok, amelyeknek költésparazitáik vannak, többféle színű tojást raknak, hogy észrevehessék a <a href="/wiki/F%C3%A9szekparazitizmus" title="Fészekparazitizmus">költésparazita</a> tojását. Minden új szín előnyben van. A költésparaziták azzal alkalmazkodnak, hogy olyan fészket keresnek, ahol a tojások az övéihez hasonlóak.<a href="#cite_note-173">[173]</a> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:White-breasted_Woodswallow_chicks_in_nest.jpg" class="mw-file-description"><img alt="Három gondoskodásra szoruló fészeklakó fióka egy elhalt fa törzsében épült fészekben." src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/White-breasted_Woodswallow_chicks_in_nest.jpg/220px-White-breasted_Woodswallow_chicks_in_nest.jpg" decoding="async" width="220" height="147" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/White-breasted_Woodswallow_chicks_in_nest.jpg/330px-White-breasted_Woodswallow_chicks_in_nest.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/White-breasted_Woodswallow_chicks_in_nest.jpg/440px-White-breasted_Woodswallow_chicks_in_nest.jpg 2x" data-file-width="3888" data-file-height="2592" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/Feh%C3%A9rhas%C3%BA_fecskesereg%C3%A9ly" title="Fehérhasú fecskeseregély">fehérhasú fecskeseregély</a> fészeklakó fiókái</figcaption></figure> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Anas_platyrhynchos_ducklings.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Anas_platyrhynchos_ducklings.jpg/220px-Anas_platyrhynchos_ducklings.jpg" decoding="async" width="220" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Anas_platyrhynchos_ducklings.jpg/330px-Anas_platyrhynchos_ducklings.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Anas_platyrhynchos_ducklings.jpg/440px-Anas_platyrhynchos_ducklings.jpg 2x" data-file-width="682" data-file-height="511" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/T%C5%91k%C3%A9s_r%C3%A9ce" title="Tőkés réce">tőkés réce</a> fészekhagyó</figcaption></figure> A legtöbb madár fészekbe rakja tojásait. A fészek alakja sokféle lehet, lehet csésze, dóm, lapos, emeletes, üreg vagy halom.<a href="#cite_note-Hansell-174">[174]</a> Néhány fajnak nincs szüksége jól kiépített fészekre; az albatroszok csak kimélyítenek egy gödröt, az a fészek. A legtöbb madár elrejti, de a telepesen költők inkább nyitott fészket építenek, mivel védettebbek. Egyes fajok olyan növényeket válogatnak össze, amelyek védenek az élősködőktől, hogy a fiókák egészségesek legyenek,<a href="#cite_note-175">[175]</a> és hőszigetelésként gyakran építenek be tollakat.<a href="#cite_note-Hansell-174">[174]</a> Néhány faj egyáltalán nem épít fészket; a <a href="/wiki/Lumma" title="Lumma">lumma</a> a földre rakja a tojásait, a <a href="/wiki/Cs%C3%A1sz%C3%A1rpingvin" title="Császárpingvin">császárpingvin</a> a lábai között tartja. A fészek hiánya gyakori azoknak a fajoknak a körében, amelyek talajra rakják tojásaikat, és fiókáik fészekhagyók. A <a href="/wiki/F%C3%A9szeklak%C3%B3_%C3%A9s_f%C3%A9szekhagy%C3%B3" title="Fészeklakó és fészekhagyó">fészekhagyó</a> madarak fiókái képesek követni anyjukat kikelésük után és önállóan táplálkoznak, de például repülni még nem tudnak. Általában talajszinten fészkelnek. A lúdalakúakra és a tyúkalakúakra jellemző. A <a href="/wiki/F%C3%A9szeklak%C3%B3_%C3%A9s_f%C3%A9szekhagy%C3%B3" title="Fészeklakó és fészekhagyó">fészeklakó</a> madarak általában csupaszon (csekély tollazattal), fejletlenül (csukott szemmel) kelnek ki, a szülők még sokáig gondozzák őket. Mivel a fiókák még nem önállóak és nem tudnak repülni, sőt, eleinte még járni sem, nagyrészt fákon fészkelnek, hogy az utódok védve legyenek a ragadozóktól. Kevés tojást raknak, mert a szülők nem tudnak sok fiókát gondozni. <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Eastern_Phoebe-nest-Brown-headed-Cowbird-egg.jpg" class="mw-file-description"><img alt="Szénából épített fészek, benne öt fehér és egy fekete foltos szürke tojással" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f9/Eastern_Phoebe-nest-Brown-headed-Cowbird-egg.jpg/220px-Eastern_Phoebe-nest-Brown-headed-Cowbird-egg.jpg" decoding="async" width="220" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f9/Eastern_Phoebe-nest-Brown-headed-Cowbird-egg.jpg/330px-Eastern_Phoebe-nest-Brown-headed-Cowbird-egg.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f9/Eastern_Phoebe-nest-Brown-headed-Cowbird-egg.jpg/440px-Eastern_Phoebe-nest-Brown-headed-Cowbird-egg.jpg 2x" data-file-width="1024" data-file-height="768" /></a><figcaption><a href="/wiki/Sz%C3%BCrke_l%C3%A9gykap%C3%B3tirannusz" title="Szürke légykapótirannusz">Szürke légykapótirannusz</a> fészke, amibe <a href="/wiki/Barnafej%C5%B1_gulyaj%C3%A1r%C3%B3" title="Barnafejű gulyajáró">barnafejű gulyajáró</a> is tojt (fészekparazitizmus) </figcaption></figure> A legtöbb faj az utolsó tojás lerakása után kezd kotlani.<a href="#cite_note-Gill-53">[53]</a> A költés optimalizálja a hőmérsékletet a fiókák fejlődése számára. Monogám fajok megosztják a költés idején a teendőket, habár vannak fajok, ahol csak az anya kotlik, és az apa hordja a táplálékot. Poligám fajok esetén mindent egy szülő intéz. A hőt a has vagy a mell csupasz bőre közli. A költés energiaigényes folyamat; az albatroszok akár napi 83 grammot is veszítenek súlyukból a költés alatt.<a href="#cite_note-176">[176]</a> Az <a href="/wiki/%C3%81s%C3%B3ty%C3%BAkf%C3%A9l%C3%A9k" title="Ásótyúkfélék">ásótyúkfélék</a> nem maguk kotlanak, hanem a Nap, a vulkánok, vagy bomló növényzet hőjét használják fel.<a href="#cite_note-177">[177]</a> A költési idő 10 naptól (apró fajok, énekesmadarak, harkályok, kakukk) 80 napig (nagy ragadozó madarak, albatroszok és kiwik) terjed.<a href="#cite_note-Gill-53">[53]</a> Nagyok a különbségek a különböző, akár közeli rokon fajok között. Néhány faj fő jellemzőit az alábbi, rendezhető táblázat foglalja össze:<a href="#cite_note-AnAge-178">[178]</a><a href="#cite_note-ADW-179">[179]</a> <style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26838506">@media screen{.mw-parser-output .sticky{position:sticky;top:0}body.vector-sticky-header-visible .mw-parser-output .sticky{top:3.125rem}.mw-parser-output .sticky-header>thead{position:sticky;top:0;z-index:10}body.vector-sticky-header-visible .mw-parser-output .sticky-header>thead{top:3.125rem}.mw-parser-output .sticky-header{background-color:white}.mw-parser-output .sticky-header thead,.mw-parser-output .sticky-header tbody,.mw-parser-output .sticky-header tfoot,.mw-parser-output .sticky-header tr,.mw-parser-output .sticky-header td,.mw-parser-output .sticky-header:not(.wikitable) th{background-color:inherit}.mw-parser-output .sticky-header:not(.wikitable){border-collapse:collapse}.mw-parser-output .sticky-header.wikitable{border-collapse:separate;border-color:#a2a9b1;border-spacing:0;border-width:0 1px 1px 0}.mw-parser-output .sticky-header.wikitable td,.mw-parser-output .sticky-header.wikitable th,.mw-parser-output .sticky-header.static-row-numbers.wikitable tbody tr:not(.static-row-header)::before{border-color:#a2a9b1;border-width:1px 0 0 1px!important}.mw-parser-output .sticky-header.static-row-numbers.wikitable thead tr::before,.mw-parser-output .sticky-header.static-row-numbers.wikitable .static-row-header::before{border-left:1px solid #a2a9b1}.mw-parser-output .sticky-header.static-row-numbers.wikitable thead tr:first-child::before,.mw-parser-output .sticky-header.static-row-numbers.wikitable .sortbottom::before,.mw-parser-output .sticky-header.static-row-numbers.wikitable:not(.sortable) tr:first-child::before{border-top:1px solid #a2a9b1}.mw-parser-output .sticky-header.static-row-numbers.wikitable .sortbottom~.sortbottom::before{border-top:0}}@media all and (max-width:720px){.mw-parser-output .sticky-header{display:table}.mw-parser-output .sticky-header caption{display:table-caption}}</style> <table class="wikitable sortable sticky-header" style="text-align:center"> <tbody><tr> <th>Faj </th> <th>Felnőttkori testtömeg (gramm) </th> <th>Költési idő (nap) </th> <th>Költések száma (évente) </th> <th>Fészekalj mérete </th></tr> <tr style="background:#dfd;"> <td>Tüzestorkú kolibri (Archilochus colubris) </td> <td>3 </td> <td>13 </td> <td>2,0 </td> <td>2 </td></tr> <tr style="background:#dfd;"> <td>Házi veréb (Passer domesticus) </td> <td>25 </td> <td>11 </td> <td>4,5 </td> <td>5 </td></tr> <tr style="background:#dfd;"> <td>Kaliforniai földikakukk (Geococcyx californianus) </td> <td>376 </td> <td>20 </td> <td>1,5 </td> <td>4 </td></tr> <tr style="background:#dfd;"> <td>Pulykakeselyű (Cathartes aura) </td> <td>2200 </td> <td>39 </td> <td>1,0 </td> <td>2 </td></tr> <tr style="background:#dfd;"> <td>Laysan-albatrosz (Diomedea immutabilis) </td> <td>3150 </td> <td>64 </td> <td>1,0 </td> <td>1 </td></tr> <tr style="background:#dfd;"> <td>Magellán-pingvin (Spheniscus magellanicus) </td> <td>4000 </td> <td>40 </td> <td>1,0 </td> <td>1 </td></tr> <tr style="background:#dfd;"> <td>Szirti sas (Aquila chrysaetos) </td> <td>4800 </td> <td>40 </td> <td>1,0 </td> <td>2 </td></tr> <tr style="background:#dfd;"> <td>Vadpulyka (Meleagris gallopavo) </td> <td>6050 </td> <td>28 </td> <td>1,0 </td> <td>11 </td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Utódnevelés">Utódnevelés</h3>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=40" title="Szakasz szerkesztése: Utódnevelés">szerkesztés</a>]</div> Az utódnevelés hossza és természete erősen fajfüggő. Néhány faj, például az ásótyúkfélék már kikelésétől kezdve képes az önálló életre, és szülői segítség nélkül ássa ki magát a költődombból.<a href="#cite_note-180">[180]</a> A másik szélsőséget a tengeri madarak képviselik, amelyeknél a szülői gondoskodás sokáig elhúzódik. A nagy fregattmadár fiókái hat hónap alatt tollasodnak ki, és hagyják el a fészket, de további tizennégy hónapig etetik őket.<a href="#cite_note-181">[181]</a> A fiókákra vigyázó szülő segíti a hőgazdálkodást, és véd a ragadozókkal szemben.<a href="#cite_note-182">[182]</a> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Calliope-nest_edit.jpg" class="mw-file-description"><img alt="Egy kolibri kis fészkének szélén kapaszkodva eteti két fiókája közül az egyiket." src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bd/Calliope-nest_edit.jpg/210px-Calliope-nest_edit.jpg" decoding="async" width="210" height="140" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bd/Calliope-nest_edit.jpg/315px-Calliope-nest_edit.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bd/Calliope-nest_edit.jpg/420px-Calliope-nest_edit.jpg 2x" data-file-width="2048" data-file-height="1365" /></a><figcaption>Nőstény <a href="/wiki/Rubinbegy%C5%B1_kolibri" title="Rubinbegyű kolibri">rubinbegyű kolibri</a> eteti kitollasodott fiókáit</figcaption></figure> A nevelést végezheti egy vagy mindkét szülő. Néhány fajnál a már felnőtt előző (vagy még idősebb) fészekalj is bekapcsolódik testvéreik nevelésébe.<a href="#cite_note-183">[183]</a> Megfigyelhető a Corvida ág tagjainál,<a href="#cite_note-184">[184]</a> de megfigyelhető az <a href="/wiki/%C3%81lcsuszka" title="Álcsuszka">álcsuszkánál</a> és a <a href="/wiki/V%C3%B6r%C3%B6s_k%C3%A1nya" title="Vörös kánya">vörös kányánál</a> is. A madaraknál gyakori az apai gondoskodás a fiókákról.<a href="#cite_note-Gill-53">[53]</a> Az apa részt vesz a terület és a fészek védelmében, a költésben és a fiókák etetésében. Néha a különböző feladatok megoszlanak az apa és az anya között.<a href="#cite_note-185">[185]</a> A kitollasodás és a fészek elhagyásának ideje változó. A Synthliboramphus fajok fiókái a kikelésüket követő éjszaka elhagyják a fészket, és a tengeren nevelkednek, távol a szárazföldi ragadozóktól.<a href="#cite_note-186">[186]</a> A fészekhagyó fajok fiókái szüleik vezetésével korán elhagyják a fészket. A legtöbb fajnál a fészek elhagyása és a repülés között nem telik el sok idő, de ez erősen változó. Miután az albatroszok fiókái elhagyták a fészket, nem kapnak további segítséget, de sok más fajé igen.<a href="#cite_note-187">[187]</a> A fiatalok követik szüleiket első vándorútjukon.<a href="#cite_note-188">[188]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Költésparazitizmus">Költésparazitizmus</h3>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=41" title="Szakasz szerkesztése: Költésparazitizmus">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Reed_warbler_cuckoo.jpg" class="mw-file-description"><img alt="Apró barna madár rovart tesz a fészekben ülő sokkal nagyobb szürke madár kitátott csőrébe" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5c/Reed_warbler_cuckoo.jpg/150px-Reed_warbler_cuckoo.jpg" decoding="async" width="150" height="211" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5c/Reed_warbler_cuckoo.jpg/225px-Reed_warbler_cuckoo.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5c/Reed_warbler_cuckoo.jpg/300px-Reed_warbler_cuckoo.jpg 2x" data-file-width="446" data-file-height="628" /></a><figcaption><a href="/wiki/Cserreg%C5%91_n%C3%A1diposz%C3%A1ta" title="Cserregő nádiposzáta">Cserregő nádiposzáta</a> <a href="/wiki/Kakukk" title="Kakukk">kakukkfiókát</a> etet</figcaption></figure> A költésparazitizmus azt jelenti, hogy a parazita az utódját becsempészi egy másik faj fészkébe, és azzal nevelteti fel. Ez a madarak körében a leggyakoribb.<a href="#cite_note-brood-189">[189]</a> A gazdafaj többnyire elfogadja sajátnak a parazita tojását, kikölti és felneveli a saját utódai kárára. Lehet feltételes vagy feltétlen. Ha feltétlen, akkor az anya az összes utódját más fajjal nevelteti fel, míg a másik esetben van saját fészke, de néhány tojást más fajokhoz csempész be, ha módja van rá.<a href="#cite_note-190">[190]</a> Száznál több madárfajról tudják, hogy feltétlen költésparazita: az ismert <a href="/wiki/Kakukk" title="Kakukk">kakukkokon</a> kívül <a href="/wiki/M%C3%A9zkalauzf%C3%A9l%C3%A9k" title="Mézkalauzfélék">mézkalauzfélék</a>, <a href="/wiki/Csir%C3%B6gef%C3%A9l%C3%A9k" title="Csirögefélék">csirögefélék</a>, <a href="/wiki/R%C3%A9cef%C3%A9l%C3%A9k" title="Récefélék">récefélék</a> közül a <a href="/wiki/Kakukkr%C3%A9ce" title="Kakukkréce">kakukkréce</a> tartoznak ide. Néhány faj korábban kel ki, mint a gazdamadár fiókái, és kidobálja a tojásokat és a fiókákat, ha mégis megelőzték a kikeléssel. Más fajok utódai vagy kiéheztetik a többi fiókát, vagy velük együtt nevelődnek fel.<a href="#cite_note-191">[191]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Szexuális_szelekció">Szexuális szelekció</h3>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=42" title="Szakasz szerkesztése: Szexuális szelekció">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Peacock_Flying.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0e/Peacock_Flying.jpg/300px-Peacock_Flying.jpg" decoding="async" width="300" height="168" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0e/Peacock_Flying.jpg/450px-Peacock_Flying.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0e/Peacock_Flying.jpg/600px-Peacock_Flying.jpg 2x" data-file-width="2048" data-file-height="1147" /></a><figcaption>Repülő pávakakas</figcaption></figure> A madarak körében többféle párválasztási módszer alakult ki. A <a href="/wiki/P%C3%A1vaform%C3%A1k" title="Pávaformák">pávaformák</a> farka a <a href="/w/index.php?title=Ronald_Fisher&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ronald Fisher (a lap nem létezik)">Fisher</a>-féle megszaladási jelenség legismertebb példája. Az általános nemi kétalakúság, mint a méret és a színezet különbsége az energiaszükséglet iránti igény különbségét is okozzák. A nagyobb mértékű különbség különösen költséges jellemzők kialakulását jelenti; ezek versenyhelyzetet jeleznek.<a href="#cite_note-edwards2012-192">[192]</a><a href="#cite_note-edwards2012-192">[192]</a> A madarak körében többféle szexuális szelekció ismert; az egyik rendszerben a nőstények választanak a hímek közül; a másikban az egyik nem tagjai megküzdenek egymással a párosodás jogáért. A megszaladási jelenségek eredményeként az óriási szárnyak és farkak könnyen észrevehetővé teszik a madarat, és akadályozzák is a mozgást. Ez a konfliktus biztosítja, hogy a jelek igaziak; ezekkel a díszekkel csak a jó életképességű hímek képesek életben maradni.<a href="#cite_note-doutrelant2012-193">[193]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Beltenyészet_és_elkerülése">Beltenyészet és elkerülése</h3>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=43" title="Szakasz szerkesztése: Beltenyészet és elkerülése">szerkesztés</a>]</div> A <a href="/w/index.php?title=Belteny%C3%A9szet&action=edit&redlink=1" class="new" title="Beltenyészet (a lap nem létezik)">beltenyészet</a> közeli rokonok utódnemzését jelenti. Többnyire előnytelen, mert a közeli rokonok sok génnek ugyanazt az allélját hordozzák, így a recesszív allélok gyakrabban találnak egymásra, ami rontja a túlélés esélyeit.<a href="#cite_note-pmid19834483-194">[194]</a> Ugyanis ezek gyakrabban okoznak betegséget, mint a domináns allélok. Mivel egy-egy faj minden tagja többé-kevésbé rokon, azért nem rokonnal nem állhatnak párba, de ha a faj nem veszélyeztetett, akkor lehet távoli rokont találni.<a href="#cite_note-pmid3324702-195">[195]</a><a href="#cite_note-196">[196]</a> A beltenyészet a <a href="/wiki/Zebrapinty" title="Zebrapinty">zebrapintynél</a> korai halált okozhat.<a href="#cite_note-pmid22643890-197">[197]</a> A távoli rokon párokhoz képest a testvér-testvér pároknál szignifikánsan rosszabb volt a kelési arány. A Geospiza scandens <a href="/wiki/F%C3%B6ldi_kaktuszpinty" title="Földi kaktuszpinty">földi kaktuszpinty</a> esetén a hatást környezeti tényezők is befolyásolják, például az elérhető táplálék mennyisége és minősége.<a href="#cite_note-pmid12144022-198">[198]</a> A <a href="/wiki/B%C3%ADborsapk%C3%A1s_t%C3%BCnd%C3%A9rmad%C3%A1r" title="Bíborsapkás tündérmadár">bíborsapkás tündérmadár</a> esetén a közeli rokonok párzásából megtermékenyült tojások esetén több mint 30%-kal csökkent a kelési arány. Az ilyen kapcsolatokban a félrelépés is gyakoribb; az ilyen párok költéseinek 43%-ában találtak félrelépésből született fiókát. Ezzel csökkentik a beltenyészet káros hatásait.<a href="#cite_note-Kingma-199">[199]</a> A széncinege esetén is rosszabbak a beltenyészetből származó utódok túlélési esélyei. A természetben a cinegék ezt azzal kerülik el, hogy születési helyüktől távol telepednek meg, így csökken annak az esélye, hogy közeli rokonukkal állnak párba.<a href="#cite_note-pmid18211876-200">[200]</a> A <a href="/wiki/Tarka_rig%C3%B3tim%C3%A1lia" title="Tarka rigótimália">tarka rigótimália</a> képes felismerni közeli rokonait, és szintén eltávolodik attól a helytől, ahol nevelkedett. A csapatban csak olyan párt választanak, akit nem ismernek a régebbi helyükről.<a href="#cite_note-pmid22471769-201">[201]</a> Vannak fajok, ahol az előző évi vagy még régebbi költésből származó fiatalok, tipikusan a hímek még a szüleikkel maradnak, és segítenek felnevelni testvéreiket.<a href="#cite_note-pmid26577076-202">[202]</a> A nőstények inkább elhagyják a környéket, és máshol alapítanak családot, vagy segítenek be még egy-két költésbe. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Ökológiai_jelentőségük">Ökológiai jelentőségük</h2>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=44" title="Szakasz szerkesztése: Ökológiai jelentőségük">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Haaksnavelkolibrie.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cd/Haaksnavelkolibrie.jpg/220px-Haaksnavelkolibrie.jpg" decoding="async" width="220" height="181" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cd/Haaksnavelkolibrie.jpg/330px-Haaksnavelkolibrie.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cd/Haaksnavelkolibrie.jpg/440px-Haaksnavelkolibrie.jpg 2x" data-file-width="1287" data-file-height="1059" /></a><figcaption>Egy kolibrifaj, az <a href="/wiki/Eutoxeres_condamini" title="Eutoxeres condamini">Eutoxeres condamini</a></figcaption></figure> A madarak <a href="/wiki/%C3%96kol%C3%B3gia" title="Ökológia">ökológiai</a> szerepe igen sokféle.<a href="#cite_note-flycatcher-146">[146]</a> Számos <a href="/wiki/Faj" title="Faj">fajuk</a> <a href="/w/index.php?title=Generalista&action=edit&redlink=1" class="new" title="Generalista (a lap nem létezik)">generalista</a>, és világszerte elterjedt, sokuk pedig szélsőségesen specializálódott az <a href="/wiki/%C3%89l%C5%91hely" title="Élőhely">élőhelyéhez</a> vagy a táplálékához. Még egy olyan „ egyszerű” élőhelyen is, mint az <a href="/wiki/Erd%C5%91" title="Erdő">erdő</a>, az egyes <a href="/wiki/Niche" class="mw-redirect" title="Niche">ökológiai fülkék</a> madárvilága rendkívül eltérő, változatos lehet. Más fajok élnek például az erdő legfelső lombkoronaszintjén, a cserjeszinten, és az aljnövényzet szintjén. A madarak között egyaránt találhatunk <a href="/wiki/N%C3%B6v%C3%A9nyev%C5%91" title="Növényevő">növényevőket</a>, <a href="/wiki/Ragadoz%C3%B3_%C3%A9letm%C3%B3d" title="Ragadozó életmód">ragadozókat</a>, és <a href="/wiki/D%C3%B6gev%C5%91" title="Dögevő">dögevőket</a>. A magevők fontos szerepet játszanak az egyes növények elterjesztésében, ugyanis <a href="/wiki/%C3%9Cr%C3%BCl%C3%A9k" title="Ürülék">ürülékükkel</a> nagyobb területre hordják szét a <a href="/wiki/Mag" title="Mag">magokat</a>.<a href="#cite_note-Clout-203">[203]</a> A <a href="/wiki/Nekt%C3%A1r" title="Nektár">nektárral</a> táplálkozó madarak a táplálékul szolgáló növény <a href="/wiki/Megporz%C3%A1s" title="Megporzás">megporzásában</a> játszanak nélkülözhetetlen szerepet (főleg a <a href="/wiki/Tr%C3%B3pus" class="mw-redirect" title="Trópus">trópusokon</a>). Ezek között gyakran nagyon szoros <a href="/wiki/Koevol%C3%BAci%C3%B3" title="Koevolúció">koevolúciós</a> kapcsolat figyelhető meg:<a href="#cite_note-204">[204]</a> a növényt kizárólag egyetlen madárfaj képes megporozni, amely pedig csak a növény nektárjával táplálkozik.<a href="#cite_note-205">[205]</a> Ilyen kapcsolat figyelhető meg például számos <a href="/wiki/Kolibrif%C3%A9l%C3%A9k" title="Kolibrifélék">kolibrifaj</a> esetében. A ragadozók főleg <a href="/wiki/Rovarok" title="Rovarok">rovarokra</a>, kisebb <a href="/wiki/Eml%C5%91s%C3%B6k" title="Emlősök">emlősökre</a>, más madarakra vadásznak. A vízimadarak a prédaállatok <a href="/wiki/Popul%C3%A1ci%C3%B3" title="Populáció">populációinak</a> szabályozásán kívül fontos szerepet játszanak a vízpartok <a href="/wiki/Talaj" title="Talaj">talajának</a>,<a href="#cite_note-206">[206]</a> és a tengervíz tápanyatartalmának<a href="#cite_note-207">[207]</a> megújításában. Ez különösen a tengerpartok, tengeri szigetek tápanyagszegény talaján kolóniákban fészkelő fajoknál fontos. A partvidéktől távol eső szigeteken gyakran madarak töltik be az egyébként emlősök által elfoglalt ökológiai fülkéket, mivel az emlősök oda nem voltak képesek eljutni. Tipikus példa erre az <a href="/wiki/%C3%9Aj-Z%C3%A9land" title="Új-Zéland">Új-Zéland</a> szigetén őshonos <a href="/wiki/%C3%93ri%C3%A1s-gy%C3%BCm%C3%B6lcsgalamb" title="Óriás-gyümölcsgalamb">kereru</a>, vagy a mára már kihalt <a href="/wiki/Moaf%C3%A9l%C3%A9k" title="Moafélék">moák</a>.<a href="#cite_note-Clout-203">[203]</a> Új-Zélandon a növényeken olyan adaptációk láthatók, amelyek a moáktól védik őket.<a href="#cite_note-208">[208]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kapcsolat_az_emberrel">Kapcsolat az emberrel</h2>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=45" title="Szakasz szerkesztése: Kapcsolat az emberrel">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Industrial-Chicken-Coop.JPG" class="mw-file-description"><img alt="Egy szürke épületben két sornyi ketrec, mindegyikben sok fehér tyúkkal." src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7c/Industrial-Chicken-Coop.JPG/220px-Industrial-Chicken-Coop.JPG" decoding="async" width="220" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7c/Industrial-Chicken-Coop.JPG/330px-Industrial-Chicken-Coop.JPG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7c/Industrial-Chicken-Coop.JPG/440px-Industrial-Chicken-Coop.JPG 2x" data-file-width="2304" data-file-height="1728" /></a><figcaption>Ketreces tyúktartás</figcaption></figure> Mivel a madarak jól láthatók és gyakoriak, az ember már kialakulása idején kapcsolatba került velük.<a href="#cite_note-209">[209]</a> Néha ez a kapcsolat mindkét fél számra előnyös volt, néha hátrány származott belőle valamelyik félnek. A <a href="/wiki/M%C3%A9zkalauzf%C3%A9l%C3%A9k" title="Mézkalauzfélék">mézkalauzfélék</a> segítik az embereket, hogy a vadméhektől mézet és viaszt szerezzenek, amiért cserébe az emberek részt adnak a zsákmányból.<a href="#cite_note-210">[210]</a> Vannak fajok, például a <a href="/wiki/H%C3%A1zi_ver%C3%A9b" title="Házi veréb">házi veréb</a>, amelyek az ember szemetén élnek.<a href="#cite_note-211">[211]</a> Néhány fajt elterjedt mezőgazdasági kártevőként tartanak számon.<a href="#cite_note-212">[212]</a> Az ember ugyan a madarak nyomán emelkedett a levegőbe, de néha madarak repülnek a repülők hajtóműveibe, ami a madár halálát és a repülő lezuhanását okozza.<a href="#cite_note-213">[213]</a> A közutak, a gyomirtók, és az ólommérgezés számottevő veszteséget jelentenek a madarak számára. Emellett az élőhelyek beszűkülése és a vadászat is hozzájárul egyes fajok kihalásához. A szélerőművek is pusztítják a madarakat,<a href="#cite_note-214">[214]</a> a <a href="/wiki/Kutya" title="Kutya">kutyák</a> és a <a href="/wiki/Macska" title="Macska">macskák</a> is vadásznak rájuk. A madarak által terjesztett betegségek közé tartozik az <a href="/wiki/Influenza" title="Influenza">influenza</a> (madárinfluenza), a <a href="/wiki/Nyugat-n%C3%ADlusi_l%C3%A1z" title="Nyugat-nílusi láz">nyugat-nílusi láz</a> szúnyogcsípés révén, a <a href="/wiki/Ornit%C3%B3zis" title="Ornitózis">papagájkór</a>, a <a href="/wiki/Szalmonella" title="Szalmonella">szalmonella</a>, a <a href="/wiki/Campylobacteriosis" title="Campylobacteriosis">campylobacteriosis</a>, a <a href="/w/index.php?title=Giardiasis&action=edit&redlink=1" class="new" title="Giardiasis (a lap nem létezik)">giardiasis</a> és a <a href="/w/index.php?title=Cryptosporidiosis&action=edit&redlink=1" class="new" title="Cryptosporidiosis (a lap nem létezik)">cryptosporidiosis</a>. Ezek egy részét az emberek is elkaphatják.<a href="#cite_note-215">[215]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Gazdasági_jelentőség">Gazdasági jelentőség</h3>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=46" title="Szakasz szerkesztése: Gazdasági jelentőség">szerkesztés</a>]</div> A gazdasági haszonállatként tartott baromfik húst, tojást és tollat adnak. Az ember belőlük viszi be a legtöbb állati eredetű fehérjét: 2003-ban 76 millió tonna húst és 61 millió tonna tojást.<a href="#cite_note-216">[216]</a> A leggyakoribb faj a <a href="/wiki/H%C3%A1zi_ty%C3%BAk" title="Házi tyúk">házi tyúk</a>, de a <a href="/wiki/Pulyka" class="mw-redirect" title="Pulyka">pulyka</a>, <a href="/wiki/H%C3%A1zi_kacsa" title="Házi kacsa">házi kacsa</a>, <a href="/wiki/L%C3%BAd" class="mw-redirect" title="Lúd">lúd</a> is viszonylag gyakori. A vadászatot a kevéssé fejlett területek kivételével általában szórakozásból művelik; a hús melléktermék. Így <a href="/wiki/F%C3%A1c%C3%A1n" title="Fácán">fácán</a>, <a href="/wiki/Fogoly_(mad%C3%A1rfaj)" title="Fogoly (madárfaj)">fogoly</a>, <a href="/wiki/Fajdform%C3%A1k" title="Fajdformák">fajdformák</a>, <a href="/wiki/Szalonka" class="mw-redirect" title="Szalonka">szalonka</a>, <a href="/wiki/Vadpulyka" title="Vadpulyka">vadpulyka</a>, <a href="/wiki/Galambf%C3%A9l%C3%A9k" title="Galambfélék">galambfélék</a>, és <a href="/wiki/Scolopax" title="Scolopax">Scolopax</a> fajok kerülnek tányérra. Észak- és Dél-Amerikában a vízi szárnyasok vadászata a legfontosabb.<a href="#cite_note-217">[217]</a> Habár ma már a mezőgazdaság segít fenntarthatóvá tenni a vadászatot, régebben sok fajt az ember vadászattal irtott ki, vagy sodort a kihalás szélére.<a href="#cite_note-218">[218]</a> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:FishingCormorants.jpg" class="mw-file-description"><img alt="Egy halász tutajon evez bottal, körülötte fekete madarak a vízen" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0d/FishingCormorants.jpg/170px-FishingCormorants.jpg" decoding="async" width="170" height="249" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0d/FishingCormorants.jpg/255px-FishingCormorants.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0d/FishingCormorants.jpg/340px-FishingCormorants.jpg 2x" data-file-width="522" data-file-height="764" /></a><figcaption>Ázsiában a hagyományos kormorános halászat visszaszorulóban van, de egyes területeken turistalátványosságként megmaradt</figcaption></figure> A tollat hőszigetelésre használják ágyneműkhöz és ruházathoz. A tengeri madarak ürüléke a guanó, amivel trágyáznak, mivel sok nitrogént és foszfort tartalmaz. Chile Bolíviával és Peruval háborúzott is 1879-től 1883-ig az értékes nyersanyagforrásért.<a href="#cite_note-219">[219]</a> Az ember díszállatként is tart madarakat. Régebben ez több fajt is veszélybe sodort; ma már a befogás illegális, de még mindig előfordul.<a href="#cite_note-220">[220]</a> Sólymokkal és kormoránokkal vadásztak, halásztak. Időszámításunk kezdete körültől ismert, hogy galambokat használtak levelek kézbesítéséhez. A galambposta egészen a második világháború végéig fontos maradt. Ma már a galambászatot turizmus céljából vagy hobbiból űzik,<a href="#cite_note-221">[221]</a> és versenyeken mérik össze galambjaik sebességét. Az amatőr madármegfigyelők, fényképészek számát milliókban mérik.<a href="#cite_note-222">[222]</a> Sokan télen etetik a környékükön élő madarakat, és az etetők különféle fajokat vonzanak. A madáretetést egy sok milliós üzletág támogatja. Nagy-Britanniában az otthonok 75%-a nyújtott ennivalót a madaraknak a tél egy szakaszában.<a href="#cite_note-223">[223]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Kultúra">Kultúra</h3>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=47" title="Szakasz szerkesztése: Kultúra">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Vallás">Vallás</h4>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=48" title="Szakasz szerkesztése: Vallás">szerkesztés</a>]</div> Egyes vallásokban a madarak az istenek hírnökei. Makemake a Húsvét-sziget főistene volt, akinek nevében a Tangata manu győztesei lettek a főnökök.<a href="#cite_note-224">[224]</a> Két holló, Hugin és Munin Odin fülébe súgták a híreket.<a href="#cite_note-225">[225]</a> Itália ókori civilizációiban, köztük az etruszk és a római vallásban a papok a madarak viselkedéséből, röptéből jósoltak.<a href="#cite_note-226">[226]</a> Egyes kultúrákban istenítették vagy istenítik őket, mint a pávát Földanya megtestesítőjeként a dravidák.<a href="#cite_note-227">[227]</a> Az inka és a tiwanaku kultúrában a madarak át tudták lépni a határt a földi világ és az alvilág között. A Közép-Andokban legendák szólnak a metafizikai világból jövő és oda távozó madarakról.<a href="#cite_note-Smith2011Tiwanaku-228">[228]</a> A Bibliában a galamb jelképként szerepel (héber יוֹנָה).<a href="#cite_note-229">[229]</a> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Képzőművészetek">Képzőművészetek</h4>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=49" title="Szakasz szerkesztése: Képzőművészetek">szerkesztés</a>]</div> Madárábrázolások már a történelem előtt feltűntek. Láthatók madarak a barlangrajzokon is.<a href="#cite_note-230">[230]</a> Egyes madarak szörnyekként szerepelnek, így a <a href="/w/index.php?title=Ruk_mad%C3%A1r&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ruk madár (a lap nem létezik)">ruk madár</a> vagy a maoriknál a legendás <a href="/w/index.php?title=Pou%C4%81kai&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pouākai (a lap nem létezik)">Pouākai</a>, egy nagy, emberevő madár.<a href="#cite_note-231">[231]</a> A későbbi időkben a hatalom szimbólumaivá váltak, a <a href="/wiki/Perzsia" class="mw-redirect mw-disambig" title="Perzsia">perzsa uralkodó</a> és a <a href="/wiki/Mogulok" class="mw-redirect" title="Mogulok">mogulok</a> trónszéke pávát ábrázol.<a href="#cite_note-232">[232]</a> A tudományos érdeklődés fellendülésével könyvekhez készültek festmények. Az egyik leghíresebb festő <a href="/w/index.php?title=John_James_Audubon&action=edit&redlink=1" class="new" title="John James Audubon (a lap nem létezik)">John James Audubon</a> volt, akinek Észak-Amerika madarairól készült képei népszerűvé váltak Európában. Róla nevezték ez a Nemzeti Audubon Társaságot.<a href="#cite_note-233">[233]</a> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Költészet">Költészet</h4>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=50" title="Szakasz szerkesztése: Költészet">szerkesztés</a>]</div> A költészetben is fontos figurák; például az <a href="/wiki/Od%C3%BCsszeia" title="Odüsszeia">Odüsszeiá</a>-ban csalogányok szerepelnek, <a href="/wiki/Caius_Valerius_Catullus" title="Caius Valerius Catullus">Catullusnál</a> egy kismadár szerelmi szimbólummá vált.<a href="#cite_note-234">[234]</a> Az albatrosz és a matróz közötti kapcsolat áll a <a href="/wiki/Samuel_Taylor_Coleridge" title="Samuel Taylor Coleridge">Samuel Taylor Coleridge</a>: The Rime of the Ancient Mariner című költemény középpontjában. Ebből a versből vált az albatrosz a nehézségek jelképévé.<a href="#cite_note-235">[235]</a> Az angol nyelvben a vulture (keselyű) szóval utalnak azokra az alapokra és befektetőkre, amelyek adósságot vásárolnak olcsón.<a href="#cite_note-236">[236]</a> A madarakhoz kapcsolódó képzettársítások kultúránként különböznek. A <a href="/wiki/Bagolyalak%C3%BAak" title="Bagolyalakúak">baglyok</a> balszerencsét, boszorkányságot jelentenek, és Afrika és Európa egy részén a halál hírnökei,<a href="#cite_note-237">[237]</a> de Európában bölcsnek tekintik.<a href="#cite_note-238">[238]</a> Az ókori Egyiptomban a <a href="/wiki/B%C3%BAbos_banka" title="Búbos banka">búbos banka</a> szent állat volt, és az erény szimbóluma Perzsiában, de Európában tolvajnak vélték, és Skandináviában a háború hírnökeként gondoltak rá.<a href="#cite_note-239">[239]</a> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Zene">Zene</h4>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=51" title="Szakasz szerkesztése: Zene">szerkesztés</a>]</div> A zenében a madarak éneke insiprálta a szerzőket. Többen utánozták is, mint Vivaldi és Beethoven, és későbbi szerzők. Amikor a technológia lehetővé tette, akkor a madáréneket felvételről szerkesztették a zenébe. Elsőként Ottorino Respighi tett így. Beatrice Harrison és David Rothenberg duettet énekelnek a madarakkal.<a href="#cite_note-240">[240]</a><a href="#cite_note-241">[241]</a><a href="#cite_note-ledger-242">[242]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Rendszerezés">Rendszerezés</h2>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=52" title="Szakasz szerkesztése: Rendszerezés">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/A_madarak_rendszerez%C3%A9se" title="A madarak rendszerezése">A madarak rendszerezése</a></td></tr></tbody></table> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Snowy.owl.overall.arp.750pix.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3a/Snowy.owl.overall.arp.750pix.jpg/220px-Snowy.owl.overall.arp.750pix.jpg" decoding="async" width="220" height="247" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3a/Snowy.owl.overall.arp.750pix.jpg/330px-Snowy.owl.overall.arp.750pix.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3a/Snowy.owl.overall.arp.750pix.jpg/440px-Snowy.owl.overall.arp.750pix.jpg 2x" data-file-width="750" data-file-height="841" /></a><figcaption><a href="/wiki/H%C3%B3bagoly" title="Hóbagoly">Hóbagoly</a></figcaption></figure> A ma élő madarak két alosztályra tagozódnak, osztályozásuk azonban több helyen is vitatott. Sibley és Ahlquist Phylogeny and Classification of Birds (1990) könyve alapmű,<a href="#cite_note-243">[243]</a> de gyakran vitatják és módosítják. A legtöbb bizonyíték szerint a rendek pontosan megállapíthatók,<a href="#cite_note-244">[244]</a> de a rendek közötti rokonságban nincs egyetértés. Az anatómia, a DNS és a fosszíliák vizsgálatával azonban egyre pontosabb képet kapnak erről is.<a href="#cite_note-Jarvis2014-245">[245]</a><a href="#cite_note-Prum2015-246">[246]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Futómadár-szabásúak">Futómadár-szabásúak</h3>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=53" title="Szakasz szerkesztése: Futómadár-szabásúak">szerkesztés</a>]</div> A <a href="/wiki/Fut%C3%B3mad%C3%A1r-szab%C3%A1s%C3%BAak" title="Futómadár-szabásúak">futómadár-szabásúak</a> (Paleognathae) szájpadjának ősi jellegű, erős és nehéz csontozata van. Szegycsontjuk általában nem tarajos, röpképtelenek vagy csak ritkán repülnek. Két ismert rendjük: <ul><li><a href="/wiki/Struccalak%C3%BAak" title="Struccalakúak">Struccalakúak</a> rendje (Struthioniformes) – 14 faj</li> <li><a href="/wiki/Tinamualak%C3%BAak" class="mw-redirect" title="Tinamualakúak">Tinamualakúak</a> rendje (Tinamiformes) – 47 faj</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Újmadárszabásúak">Újmadárszabásúak</h3>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=54" title="Szakasz szerkesztése: Újmadárszabásúak">szerkesztés</a>]</div> Az <a href="/wiki/%C3%9Ajmad%C3%A1rszab%C3%A1s%C3%BAak" title="Újmadárszabásúak">újmadárszabásúak</a> (Neognathae) csoportjában a szájpad nehéz, csontos váza visszafejlődött, szegycsontjukon nagy csonttaréj biztosítja a mellizmok tapadását. Többségük igen jól repül. Harmincegy rendjük ismert: <ul><li><a href="/wiki/Pingvinalak%C3%BAak" title="Pingvinalakúak">Pingvinalakúak</a> rendje (Sphenisciformes) – 17 faj</li> <li><a href="/wiki/B%C3%BAv%C3%A1ralak%C3%BAak" title="Búváralakúak">Búváralakúak</a> rendje (Gaviiformes) – 5 faj</li> <li><a href="/wiki/V%C3%B6cs%C3%B6kalak%C3%BAak" class="mw-redirect" title="Vöcsökalakúak">Vöcsökalakúak</a> rendje (Podicipediformes) – 22 faj</li> <li><a href="/wiki/Viharmad%C3%A1r-alak%C3%BAak" title="Viharmadár-alakúak">Viharmadár-alakúak</a> rendje (Procellariiformes) – 115 faj</li> <li><a href="/wiki/G%C3%B6d%C3%A9nyalak%C3%BAak" title="Gödényalakúak">Gödényalakúak</a> rendje (Pelecaniformes) – 67 faj</li> <li><a href="/wiki/Phaethontiformes" class="mw-redirect" title="Phaethontiformes">Trópusimadár-alakúak</a> (Phaethontiformes) – 3 faj</li> <li><a href="/wiki/Suliformes" class="mw-redirect" title="Suliformes">Szulaalakúak</a> (Suliformes)</li> <li><a href="/wiki/G%C3%B3lyaalak%C3%BAak" title="Gólyaalakúak">Gólyaalakúak</a> rendje (Ciconiiformes) – 127 faj</li> <li><a href="/wiki/Flaming%C3%B3alak%C3%BAak" title="Flamingóalakúak">Flamingóalakúak</a> rendje (Phoenicopteriformes) – 5 faj</li> <li><a href="/wiki/L%C3%BAdalak%C3%BAak" title="Lúdalakúak">Lúdalakúak</a> rendje (Anseriformes) – 165 faj</li> <li><a href="/wiki/S%C3%B3lyomalak%C3%BAak" title="Sólyomalakúak">Sólyomalakúak</a> rendje (Falconiformes) – 303 faj</li> <li><a href="/wiki/V%C3%A1g%C3%B3mad%C3%A1r-alak%C3%BAak" title="Vágómadár-alakúak">Vágómadár-alakúak</a> (Accipitriformes)</li> <li><a href="/wiki/Ty%C3%BAkalak%C3%BAak" title="Tyúkalakúak">Tyúkalakúak</a> rendje (Galliformes) – 290 faj</li> <li><a href="/wiki/Darualak%C3%BAak" title="Darualakúak">Darualakúak</a> rendje (Gruiformes) – 200 faj</li> <li><a href="/wiki/Eurypygiformes" title="Eurypygiformes">Guvatgém-alakúak</a> (Eurypygiformes) – 2 faj</li> <li><a href="/wiki/Lilealak%C3%BAak" title="Lilealakúak">Lilealakúak</a> rendje (Charadriiformes) – 367 faj</li> <li><a href="/wiki/Pusztaity%C3%BAk-alak%C3%BAak" title="Pusztaityúk-alakúak">Pusztaityúk-alakúak</a> rendje (Pteroclidiformes) – 16 faj</li> <li><a href="/wiki/Galambalak%C3%BAak" title="Galambalakúak">Galambalakúak</a> rendje (Columbiformes) – 314 faj</li> <li><a href="/wiki/Papag%C3%A1jalak%C3%BAak" title="Papagájalakúak">Papagájalakúak</a> rendje (Psittaciformes) – 361 faj</li> <li><a href="/wiki/Kakukkalak%C3%BAak" title="Kakukkalakúak">Kakukkalakúak</a> rendje (Cuculiformes) – 148 faj</li> <li><a href="/wiki/Tur%C3%A1k%C3%B3alak%C3%BAak" title="Turákóalakúak">Turákóalakúak</a> (Musophagiformes)</li> <li><a href="/wiki/Bagolyalak%C3%BAak" title="Bagolyalakúak">Bagolyalakúak</a> rendje (Strigiformes) – 183 faj</li> <li><a href="/wiki/Lappanty%C3%BAalak%C3%BAak" title="Lappantyúalakúak">Lappantyúalakúak</a> rendje (Caprimulgiformes) – 120 faj</li> <li><a href="/wiki/Sarl%C3%B3sfecske-alak%C3%BAak" title="Sarlósfecske-alakúak">Sarlósfecske-alakúak</a> rendje (Apodiformes) – 429 faj</li> <li><a href="/wiki/Eg%C3%A9rmad%C3%A1r-alak%C3%BAak" class="mw-redirect" title="Egérmadár-alakúak">Egérmadár-alakúak</a> rendje (Coliiformes) – 6 faj</li> <li><a href="/wiki/Trogonalak%C3%BAak" class="mw-redirect" title="Trogonalakúak">Trogonalakúak</a> rendje (Trogoniformes) – 39 faj</li> <li><a href="/wiki/Szalak%C3%B3taalak%C3%BAak" title="Szalakótaalakúak">Szalakótaalakúak</a> rendje (Coraciiformes) – 214 faj</li> <li><a href="/wiki/Kurolalak%C3%BAak" class="mw-redirect" title="Kurolalakúak">Kurolalakúak</a> (Leptosomiformes) – 1 faj</li> <li><a href="/wiki/Szarvascs%C5%91r%C5%B1mad%C3%A1r-alak%C3%BAak" title="Szarvascsőrűmadár-alakúak">Szarvascsőrűmadár-alakúak</a> (Bucerotiformes)</li> <li><a href="/wiki/Hark%C3%A1lyalak%C3%BAak" title="Harkályalakúak">Harkályalakúak</a> rendje (Piciformes) – 405 faj</li> <li><a href="/wiki/Ver%C3%A9balak%C3%BAak" title="Verébalakúak">Verébalakúak</a> vagy énekesmadár-alakúak rendje (Passeriformes) – 5824 faj</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_már_nem,_vagy_ritkán_használt_rendek">A már nem, vagy ritkán használt rendek</h3>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=55" title="Szakasz szerkesztése: A már nem, vagy ritkán használt rendek">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><a href="/wiki/Nandualak%C3%BAak" class="mw-redirect" title="Nandualakúak">Nandualakúak</a> rendje (Rheiformes) – már nem számít önálló rendnek, lásd a struccalakúak rendjében a <a href="/wiki/Nanduf%C3%A9l%C3%A9k" title="Nandufélék">nanduféléket</a>.</li> <li><a href="/wiki/Kazu%C3%A1ralak%C3%BAak" class="mw-redirect" title="Kazuáralakúak">Kazuáralakúak</a> rendje (Casuariformes) – már nem számít önálló rendnek, lásd a struccalakúak rendjében a <a href="/wiki/Kazu%C3%A1rf%C3%A9l%C3%A9k" title="Kazuárfélék">kazuárféléket</a>.</li> <li><a href="/wiki/Kivialak%C3%BAak" class="mw-redirect" title="Kivialakúak">Kivialakúak</a> rendje (Apterygiformes) – már nem számít önálló rendnek, lásd a struccalakúak rendjében a <a href="/wiki/Kivif%C3%A9l%C3%A9k" title="Kivifélék">kiviféléket</a>.</li> <li><a href="/wiki/Sir%C3%A1lyalak%C3%BAak" class="mw-redirect" title="Sirályalakúak">Sirályalakúak</a> rendje (Lariformes) – már nem számít önálló rendnek, lásd a lilealakúak rendjében a <a href="/wiki/Sir%C3%A1lyf%C3%A9l%C3%A9k" title="Sirályfélék">sirályféléket</a>.</li> <li><a href="/wiki/Guvatf%C3%BCrjalak%C3%BAak" class="mw-redirect" title="Guvatfürjalakúak">Guvatfürjalakúak</a> rendje (Turniciformes) – már nem számít önálló rendnek, lásd a <a href="/wiki/Lilealak%C3%BAak" title="Lilealakúak">lilealakúak</a> rendjében a <a href="/wiki/Guvatf%C3%BCrjf%C3%A9l%C3%A9k" title="Guvatfürjfélék">guvatfürjféléket</a>.</li> <li><a href="/wiki/Tur%C3%A1k%C3%B3alak%C3%BAak" title="Turákóalakúak">Turákóalakúak</a> rendje (Musophagiformes) – 23 fajt tartalmaz a lista – egyes rendszerezések a <a href="/wiki/Kakukkalak%C3%BAak" title="Kakukkalakúak">kakukkalakúak</a> rendjébe sorolják őket.</li> <li><a href="/wiki/Bankaalak%C3%BAak" class="mw-redirect" title="Bankaalakúak">Bankaalakúak</a> rendje (Upupiformes) – Egyes rendszerezések a <a href="/wiki/Szalak%C3%B3taalak%C3%BAak" title="Szalakótaalakúak">szalakótaalakúak</a> rendjébe sorolják őket.</li> <li><a href="/wiki/Orrszarv%C3%BAmad%C3%A1r-alak%C3%BAak" class="mw-redirect" title="Orrszarvúmadár-alakúak">Orrszarvúmadár-alakúak</a> rendje (Bucerotiformes) – Egyes rendszerezések a <a href="/wiki/Szalak%C3%B3taalak%C3%BAak" title="Szalakótaalakúak">szalakótaalakúak</a> rendjébe sorolják őket.</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Közismert_madárnevek">Közismert madárnevek</h2>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=56" title="Szakasz szerkesztése: Közismert madárnevek">szerkesztés</a>]</div> Az alábbiakban néhány közismert madártípus neve olvasható (egyszavas madárnevek). A madarak nemét a <a href="/wiki/H%C3%ADmnem_(biol%C3%B3gia)" title="Hímnem (biológia)">hím</a> és a <a href="/wiki/N%C5%91nem_(biol%C3%B3gia)" title="Nőnem (biológia)">tojó</a> elnevezéssel különböztetjük meg. Néhány madártípus hímjének külön elnevezése van, amit zárójelben adunk meg. <table style="background-color: transparent; width: 100%"> <tbody><tr> <td width="20%" align="left" valign="top"> <ul><li><a href="/wiki/Albatroszf%C3%A9l%C3%A9k" title="Albatroszfélék">Albatrosz</a></li> <li><a href="/wiki/Bagolyalak%C3%BAak" title="Bagolyalakúak">Bagoly</a></li> <li><a href="/wiki/Bar%C3%A1zdabilleget%C5%91" title="Barázdabillegető">Barázdabillegető</a></li> <li><a href="/wiki/B%C3%ADbic" title="Bíbic">Bíbic</a></li> <li><a href="/wiki/B%C3%B6l%C3%B6mbika" title="Bölömbika">Bölömbika</a></li> <li><a href="/wiki/B%C3%BAbos_banka" title="Búbos banka">Búbos banka</a></li> <li><a href="/wiki/Cinegef%C3%A9l%C3%A9k" title="Cinegefélék">Cinke</a> vagy cinege</li> <li><a href="/wiki/F%C3%BClem%C3%BCle" title="Fülemüle">Csalogány</a></li> <li><a href="/wiki/Cs%C3%ADz_(mad%C3%A1r)" title="Csíz (madár)">Csíz</a></li> <li><a href="/wiki/Cs%C3%B3ka_(mad%C3%A1r)" title="Csóka (madár)">Csóka</a></li> <li><a href="/wiki/Daru_(mad%C3%A1r)" title="Daru (madár)">Daru</a></li> <li><a href="/wiki/Emu" title="Emu">Emu</a></li> <li><a href="/wiki/Fajdform%C3%A1k" title="Fajdformák">Fajd</a> (kakas)</li> <li><a href="/wiki/F%C3%A1c%C3%A1n" title="Fácán">Fácán</a> (kakas)</li> <li><a href="/wiki/Fecskef%C3%A9l%C3%A9k" title="Fecskefélék">Fecske</a></li> <li><a href="/wiki/Flaming%C3%B3f%C3%A9l%C3%A9k" title="Flamingófélék">Flamingó</a></li> <li><a href="/wiki/Fogoly_(mad%C3%A1rfaj)" title="Fogoly (madárfaj)">Fogoly</a></li> <li><a href="/wiki/F%C3%BCrj" title="Fürj">Fürj</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=F%C3%BCzike_(mad%C3%A1r)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Füzike (madár) (a lap nem létezik)">Füzike</a></li> <li><a href="/wiki/Galambf%C3%A9l%C3%A9k" title="Galambfélék">Galamb</a></li> <li><a href="/wiki/G%C3%A9bicsf%C3%A9l%C3%A9k" title="Gébicsfélék">Gébics</a></li></ul> </td> <td width="20%" align="left" valign="top"> <ul><li><a href="/wiki/G%C3%A9mf%C3%A9l%C3%A9k" title="Gémfélék">Gém</a></li> <li><a href="/wiki/Galambf%C3%A9l%C3%A9k" title="Galambfélék">Gerle</a></li> <li><a href="/wiki/G%C3%B3lya" class="mw-redirect" title="Gólya">Gólya</a></li> <li><a href="/wiki/G%C3%B3lyat%C3%B6cs" title="Gólyatöcs">Gólyatöcs</a></li> <li><a href="/wiki/Gulip%C3%A1n" title="Gulipán">Gulipán</a></li> <li><a href="/wiki/Gyurgyalag" title="Gyurgyalag">Gyurgyalag</a></li> <li><a href="/wiki/Hark%C3%A1lyf%C3%A9l%C3%A9k" title="Harkályfélék">Harkály</a></li> <li><a href="/wiki/Hatty%C3%BAk" title="Hattyúk">Hattyú</a></li> <li><a href="/wiki/H%C3%A9ja" title="Héja">Héja</a></li> <li><a href="/wiki/Holl%C3%B3" title="Holló">Holló</a></li> <li><a href="/wiki/%C3%8Dbiszf%C3%A9l%C3%A9k" title="Íbiszfélék">Íbisz</a></li> <li><a href="/wiki/J%C3%A9gmad%C3%A1r" title="Jégmadár">Jégmadár</a></li> <li><a href="/wiki/H%C3%A1zi_kacsa" title="Házi kacsa">Kacsa</a> (gácsér)</li> <li><a href="/wiki/Kakaduf%C3%A9l%C3%A9k" title="Kakadufélék">Kakadu</a></li> <li><a href="/wiki/Kakukk" title="Kakukk">Kakukk</a></li> <li><a href="/wiki/Kan%C3%A1rimad%C3%A1r" title="Kanárimadár">Kanárimadár</a></li> <li><a href="/wiki/Karvaly_(mad%C3%A1r)" title="Karvaly (madár)">Karvaly</a></li> <li><a href="/wiki/Kazu%C3%A1rf%C3%A9l%C3%A9k" title="Kazuárfélék">Kazuár</a></li> <li><a href="/wiki/Kea_(mad%C3%A1r)" class="mw-redirect" title="Kea (madár)">Kea</a></li> <li><a href="/wiki/Kesely%C5%B1" class="mw-redirect" title="Keselyű">Keselyű</a></li> <li><a href="/wiki/Kolibrif%C3%A9l%C3%A9k" title="Kolibrifélék">Kolibri</a></li></ul> </td> <td width="20%" align="left" valign="top"> <ul><li><a href="/wiki/K%C3%A1r%C3%B3katonaf%C3%A9l%C3%A9k" title="Kárókatonafélék">Kormorán</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=K%C3%B3csag&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kócsag (a lap nem létezik)">Kócsag</a></li> <li><a href="/wiki/L%C3%BAdalak%C3%BAak" title="Lúdalakúak">Lúd</a> (gúnár)</li> <li><a href="/wiki/Afrikai_marabu" title="Afrikai marabu">Marabu</a></li> <li><a href="/wiki/Szajk%C3%B3" title="Szajkó">Mátyásmadár</a></li> <li><a href="/wiki/Nandu" title="Nandu">Nandu</a></li> <li><a href="/wiki/%C3%96k%C3%B6rszem" title="Ökörszem">Ökörszem</a></li> <li><a href="/wiki/%C3%96lyvform%C3%A1k" title="Ölyvformák">Ölyv</a></li> <li><a href="/wiki/%C5%90szap%C3%B3" class="mw-redirect mw-disambig" title="Őszapó">Őszapó</a></li> <li><a href="/wiki/Pacsirtaf%C3%A9l%C3%A9k" title="Pacsirtafélék">Pacsirta</a></li> <li><a href="/wiki/Papag%C3%A1jf%C3%A9l%C3%A9k" title="Papagájfélék">Papagáj</a></li> <li><a href="/wiki/Paradicsommad%C3%A1r-f%C3%A9l%C3%A9k" title="Paradicsommadár-félék">Paradicsommadár</a></li> <li><a href="/wiki/P%C3%A1vaform%C3%A1k" title="Pávaformák">Páva</a></li> <li><a href="/wiki/G%C3%B6d%C3%A9nyf%C3%A9l%C3%A9k" title="Gödényfélék">Pelikán</a></li> <li><a href="/wiki/Pingvinf%C3%A9l%C3%A9k" class="mw-redirect" title="Pingvinfélék">Pingvin</a></li> <li><a href="/wiki/Pintyf%C3%A9l%C3%A9k" title="Pintyfélék">Pinty</a></li> <li><a href="/wiki/%C3%93vil%C3%A1gi_posz%C3%A1taf%C3%A9l%C3%A9k" title="Óvilági poszátafélék">Poszáta</a></li> <li><a href="/wiki/Pulyka" class="mw-redirect" title="Pulyka">Pulyka</a> (kakas)</li> <li><a href="/wiki/R%C3%A9cef%C3%A9l%C3%A9k" title="Récefélék">Réce</a> (gácsér)</li> <li><a href="/wiki/Rig%C3%B3f%C3%A9l%C3%A9k" title="Rigófélék">Rigó</a></li> <li><a href="/wiki/Rozsdafark%C3%BA" title="Rozsdafarkú">Rozsdafarkú</a></li></ul> </td> <td width="20%" align="left" valign="top"> <ul><li><a href="/wiki/Sas" title="Sas">Sas</a></li> <li><a href="/wiki/S%C3%A1rm%C3%A1nyf%C3%A9l%C3%A9k" title="Sármányfélék">Sármány</a></li> <li><a href="/wiki/Sereg%C3%A9ly" title="Seregély">Seregély</a></li> <li><a href="/wiki/Sir%C3%A1lyf%C3%A9l%C3%A9k" title="Sirályfélék">Sirály</a></li> <li><a href="/wiki/S%C3%B3lyomf%C3%A9l%C3%A9k" title="Sólyomfélék">Sólyom</a></li> <li><a href="/wiki/Strucc" class="mw-redirect" title="Strucc">Strucc</a></li> <li><a href="/wiki/S%C3%BCv%C3%B6lt%C5%91" title="Süvöltő">Süvöltő</a></li> <li><a href="/wiki/Eur%C3%B3pai_szalak%C3%B3ta" title="Európai szalakóta">Szalakóta</a></li> <li><a href="/wiki/Szalonkaf%C3%A9l%C3%A9k" title="Szalonkafélék">Szalonka</a></li> <li><a href="/wiki/Szarka" title="Szarka">Szarka</a></li> <li><a href="/wiki/Sz%C3%A1rcsa_(mad%C3%A1r)" title="Szárcsa (madár)">Szárcsa</a></li> <li><a href="/wiki/Tengelic_(mad%C3%A1r)" title="Tengelic (madár)">Tengelic</a></li> <li><a href="/wiki/Tuk%C3%A1nf%C3%A9l%C3%A9k" title="Tukánfélék">Tukán</a></li> <li><a href="/wiki/T%C3%BAzok" title="Túzok">Túzok</a> (kakas)</li> <li><a href="/wiki/H%C3%A1zi_ty%C3%BAk" title="Házi tyúk">Tyúk</a> (kakas)</li> <li><a href="/wiki/T%C5%91k%C3%A9s_r%C3%A9ce" title="Tőkés réce">Vadkacsa</a></li> <li><a href="/wiki/Varj%C3%BA" title="Varjú">Varjú</a></li> <li><a href="/wiki/Ver%C3%A9balak%C3%BAak" title="Verébalakúak">Veréb</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=V%C3%A9rcse&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vércse (a lap nem létezik)">Vércse</a></li> <li><a href="/wiki/V%C3%B6cs%C3%B6kf%C3%A9l%C3%A9k" title="Vöcsökfélék">Vöcsök</a></li> <li><a href="/wiki/V%C3%B6r%C3%B6sbegy" title="Vörösbegy">Vörösbegy</a></li></ul> </td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Veszélyeztetettség">Veszélyeztetettség</h2>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=57" title="Szakasz szerkesztése: Veszélyeztetettség">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:California-Condor3-Szmurlo_edit.jpg" class="mw-file-description"><img alt="Horgas csőrű, kopasz fejű nagy fekete madár." src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ec/California-Condor3-Szmurlo_edit.jpg/170px-California-Condor3-Szmurlo_edit.jpg" decoding="async" width="170" height="216" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ec/California-Condor3-Szmurlo_edit.jpg/255px-California-Condor3-Szmurlo_edit.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ec/California-Condor3-Szmurlo_edit.jpg/340px-California-Condor3-Szmurlo_edit.jpg 2x" data-file-width="1752" data-file-height="2222" /></a><figcaption>A kaliforniai kondorból 1994-ben csak 22 maradt, de a fajmegőrző program 300-ra növelte a faj létszámát</figcaption></figure> Habár az ember tevékenysége elősegítette néhány faj terjedését, mint például <a href="/wiki/F%C3%BCsti_fecske" title="Füsti fecske">füsti fecske</a> és <a href="/wiki/Sereg%C3%A9ly" title="Seregély">seregély</a>, az IUCN Vörös Lista több mint 1200 <a href="/wiki/Vesz%C3%A9lyeztetett_fajok" class="mw-redirect" title="Veszélyeztetett fajok">veszélyeztetett</a> madárfajt tartalmaz.<a href="#cite_note-247">[247]</a><a href="#cite_note-248">[248]</a> Sok faj fogyatkozik. A veszélyeztetettség legtöbbet idézett okai az élőhely elvesztése,<a href="#cite_note-249">[249]</a> a behurcolt fajok ragadozó tevékenysége, balesetek (járművekkel, épületekkel, szélerőművekkel),<a href="#cite_note-250">[250]</a> olajfoltok és <a href="/wiki/N%C3%B6v%C3%A9nyv%C3%A9d%C5%91_szer" class="mw-redirect" title="Növényvédő szer">növényvédő szerek</a>,<a href="#cite_note-251">[251]</a> behurcolt fajok,<a href="#cite_note-252">[252]</a> vadászat és halászat, valamint a <a href="/wiki/Kl%C3%ADmav%C3%A1ltoz%C3%A1s" class="mw-redirect" title="Klímaváltozás">klímaváltozás</a> . A történelmi időkben több mint száz madárfaj halt ki a gyarmatosítás előtt,<a href="#cite_note-253">[253]</a> és a legnagyobb kihalást <a href="/wiki/Melan%C3%A9zia" title="Melanézia">Melanézia</a>, <a href="/wiki/Polin%C3%A9zia" title="Polinézia">Polinézia</a> és <a href="/wiki/Mikron%C3%A9zia" title="Mikronézia">Mikronézia</a> gyarmatosítása okozta, 750–1800 faj kipusztításával.<a href="#cite_note-254">[254]</a> Természetvédelmi és kormányzati szervek, csoportok működnek együtt a fajmegőrzésben. Ennek fő eszköze fajok védetté nyilvánítása, élőhelyek védelme, tenyésztés és visszatelepítés. Ezzel 1994 és 2004 között 16 madárfajt sikerült megmenteni a kihalástól, köztük a <a href="/wiki/Kaliforniai_kondor" title="Kaliforniai kondor">kaliforniai kondort</a> és a <a href="/wiki/Norfolki_kecskepapag%C3%A1j" title="Norfolki kecskepapagáj">norfolki kecskepapagájt</a>.<a href="#cite_note-255">[255]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=58" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek">szerkesztés</a>]</div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-1"><a href="#cite_ref-1">↑</a> <a rel="nofollow" class="external free" href="http://www.ma.hu/tudomany/174896/Az_Archaeopteryx_madar_volt">http://www.ma.hu/tudomany/174896/Az_Archaeopteryx_madar_volt</a> </li> <li id="cite_note-2"><a href="#cite_ref-2">↑</a> Brands, Sheila: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://taxonomicon.taxonomy.nl/TaxonTree.aspx?id=80129&tree=0.1">Systema Naturae 2000 / Classification, Class Aves</a>. Project: The Taxonomicon, 2008. augusztus 14. (Hozzáférés: 2012. június 11.) </li> <li id="cite_note-3"><a href="#cite_ref-3">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-del_Hoyo-1992">del Hoyo, Josep. <a href="/w/index.php?title=Handbook_of_Birds_of_the_World&action=edit&redlink=1" class="new" title="Handbook of Birds of the World (a lap nem létezik)">Handbook of Birds of the World</a>, Volume 1: Ostrich to Ducks. Barcelona: <a href="/w/index.php?title=Lynx_Edicions&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lynx Edicions (a lap nem létezik)">Lynx Edicions</a> (1992). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/84-87334-10-5" title="Speciális:Könyvforrások/84-87334-10-5">ISBN 84-87334-10-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=%5B%5BHandbook+of+Birds+of+the+World%5D%5D%2C+Volume+1%3A+Ostrich+to+Ducks&rft.aulast=del+Hoyo&rft.aufirst=Josep&rft.date=1992&rft.pub=%5B%5BLynx+Edicions%5D%5D&rft.place=Barcelona&rft.isbn=84-87334-10-5">  </li> <li id="cite_note-4"><a href="#cite_ref-4">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Linnaeus-1758"><a href="/wiki/Carl_Linnaeus" class="mw-redirect" title="Carl Linnaeus">Linnaeus, Carolus</a>. <a href="/w/index.php?title=Systema_Naturae&action=edit&redlink=1" class="new" title="Systema Naturae (a lap nem létezik)">Systema naturae per regna tria naturae, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis. Tomus I. Editio decima, reformata</a>. Holmiae. (Laurentii Salvii), 824. o. (1758)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=%5B%5BSystema+Naturae%7CSystema+naturae+per+regna+tria+naturae%2C+secundum+classes%2C+ordines%2C+genera%2C+species%2C+cum+characteribus%2C+differentiis%2C+synonymis%2C+locis.+Tomus+I.+Editio+decima%2C+reformata%5D%5D&rft.aulast=Linnaeus&rft.aufirst=Carolus&rft.date=1758&rft.pub=Holmiae.+%28Laurentii+Salvii%29">  </li> <li id="cite_note-Theropoda-5">↑ <a href="#cite_ref-Theropoda_5-0">a</a> <a href="#cite_ref-Theropoda_5-1">b</a> <a href="#cite_ref-Theropoda_5-2">c</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Bradley C. Livezey , RL Zusi (2007. január 1.). „Higher-order phylogeny of modern birds (Theropoda, Aves: Neornithes) based on comparative anatomy. II. Analysis and discussion”. <a href="/w/index.php?title=Zoological_Journal_of_the_Linnean_Society&action=edit&redlink=1" class="new" title="Zoological Journal of the Linnean Society (a lap nem létezik)">Zoological Journal of the Linnean Society</a> 149 (1), 1–95. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.1096-3642.2006.00293.x">10.1111/j.1096-3642.2006.00293.x</a>. <a href="/wiki/ISSN" title="ISSN">ISSN</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://worldcat.org/issn/0024-4082">0024-4082</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18784798">18784798</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2517308/">2517308</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Higher-order+phylogeny+of+modern+birds+%28Theropoda%2C+Aves%3A+Neornithes%29+based+on+comparative+anatomy.+II.+Analysis+and+discussion&rft.jtitle=%5B%5BZoological+Journal+of+the+Linnean+Society%5D%5D&rft.date=January+2007&rft.volume=149&rft.issue=1&rft.au=Bradley+C.+Livezey+%2C+RL+Zusi&rft.pages=1%E2%80%9395&rft.issn=0024-4082&rft_id=info:pmid/18784798&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.1096-3642.2006.00293.x">  </li> <li id="cite_note-6"><a href="#cite_ref-6">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Padian-1997"><a href="/w/index.php?title=Kevin_Padian&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kevin Padian (a lap nem létezik)">Padian, Kevin</a>.szerk.: <a href="/w/index.php?title=Philip_J._Currie&action=edit&redlink=1" class="new" title="Philip J. Currie (a lap nem létezik)">Philip J. Currie</a> and Kevin Padian (eds.): Bird Origins, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/encyclopediadino00curr_075">Encyclopedia of Dinosaurs</a>. San Diego: <a href="/w/index.php?title=Academic_Press&action=edit&redlink=1" class="new" title="Academic Press (a lap nem létezik)">Academic Press</a>, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/encyclopediadino00curr_075/page/41">41</a>–96. o. (1997). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-12-226810-5" title="Speciális:Könyvforrások/0-12-226810-5">ISBN 0-12-226810-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Encyclopedia+of+Dinosaurs&rft.atitle=Bird+Origins&rft.aulast=Padian&rft.aufirst=Kevin&rft.date=1997&rft.pub=%5B%5BAcademic+Press%5D%5D&rft.place=San+Diego&rft.pages=%5Bhttps%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fencyclopediadino00curr_075%2Fpage%2F41+41%5D%E2%80%9396&rft.isbn=0-12-226810-5&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fencyclopediadino00curr_075">  </li> <li id="cite_note-7"><a href="#cite_ref-7">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Gauthier-1986">Gauthier, Jacques.szerk.: Kevin Padian: Saurischian Monophyly and the origin of birds, The Origin of Birds and the Evolution of Flight, Memoirs of the California Academy of Science 8. San Francisco, CA: Published by California Academy of Sciences, 1–55. o. (1986). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-940228-14-9" title="Speciális:Könyvforrások/0-940228-14-9">ISBN 0-940228-14-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Origin+of+Birds+and+the+Evolution+of+Flight&rft.atitle=Saurischian+Monophyly+and+the+origin+of+birds&rft.aulast=Gauthier&rft.aufirst=Jacques&rft.date=1986&rft.pub=Published+by+California+Academy+of+Sciences&rft.place=San+Francisco%2C+CA&rft.pages=1%E2%80%9355&rft.series=Memoirs+of+the+California+Academy+of+Science+%27%27%278%27%27%27&rft.isbn=0-940228-14-9">  </li> <li id="cite_note-gauthier&dequeiroz2001-8">↑ <a href="#cite_ref-gauthier&dequeiroz2001_8-0">a</a> <a href="#cite_ref-gauthier&dequeiroz2001_8-1">b</a> Gauthier, J., and de Queiroz, K. (2001). "Feathered dinosaurs, flying dinosaurs, crown dinosaurs, and the name Aves." Pp. 7–41 in New perspectives on the origin and early evolution of birds: proceedings of the International Symposium in Honor of John H. Ostrom (J. A. Gauthier and L. F. Gall, eds.). Peabody Museum of Natural History, Yale University, New Haven, Connecticut, U.S.A. </li> <li id="cite_note-Nature-9">↑ <a href="#cite_ref-Nature_9-0">a</a> <a href="#cite_ref-Nature_9-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2013) „A Jurassic avialan dinosaur from China resolves the early phylogenetic history of birds”. Nature 498 (7454), 359–62. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/nature12168">10.1038/nature12168</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23719374">23719374</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=A+Jurassic+avialan+dinosaur+from+China+resolves+the+early+phylogenetic+history+of+birds&rft.jtitle=Nature&rft.date=2013&rft.volume=498&rft.issue=7454&rft.pages=359%E2%80%9362&rft_id=info:pmid/23719374&rft_id=info:doi/10.1038%2Fnature12168">  </li> <li id="cite_note-weishampel2004-10"><a href="#cite_ref-weishampel2004_10-0">↑</a> Weishampel, David B.; Dodson, Peter; Osmólska, Halszka (eds.) (2004). The Dinosauria, Second Edition. University of California Press., 861 pp. </li> <li id="cite_note-senter2007-11"><a href="#cite_ref-senter2007_11-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Senter-2007">Senter, P (2007). „A new look at the phylogeny of Coelurosauria (Dinosauria: Theropoda)”. Journal of Systematic Palaeontology 5, 429–463. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1017/S1477201907002143">10.1017/S1477201907002143</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=A+new+look+at+the+phylogeny+of+Coelurosauria+%28Dinosauria%3A+Theropoda%29&rft.jtitle=Journal+of+Systematic+Palaeontology&rft.date=2007&rft.volume=5&rft.aulast=Senter&rft.aufirst=P&rft.pages=429%E2%80%93463&rft_id=info:doi/10.1017%2FS1477201907002143">  </li> <li id="cite_note-gauthier1986-12"><a href="#cite_ref-gauthier1986_12-0">↑</a> Gauthier, J. (1986). "Saurischian monophyly and the origin of birds." In: K. Padian, ed. The origin of birds and the evolution of flight. San Francisco: California, Acad.Sci. pp.1–55. (Mem.Calif.Acad.Sci.8.) </li> <li id="cite_note-cauetal2015-13">↑ <a href="#cite_ref-cauetal2015_13-0">a</a> <a href="#cite_ref-cauetal2015_13-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Andrea Cau, Tom Brougham, Darren Naish (2015). „The phylogenetic affinities of the bizarre Late Cretaceous Romanian theropod Balaur bondoc(Dinosauria, Maniraptora): Dromaeosaurid or flightless bird?”. PeerJ 3, e1032. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.7717/peerj.1032">10.7717/peerj.1032</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26157616">26157616</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4476167/">4476167</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+phylogenetic+affinities+of+the+bizarre+Late+Cretaceous+Romanian+theropod+%27%27Balaur%27%27+bondoc%28Dinosauria%2C+Maniraptora%29%3A+Dromaeosaurid+or+flightless+bird%3F&rft.jtitle=PeerJ&rft.date=2015&rft.volume=3&rft.au=Andrea+Cau%2C+Tom+Brougham%2C+Darren+Naish&rft.pages=e1032&rft_id=info:pmid/26157616&rft_id=info:doi/10.7717%2Fpeerj.1032">  </li> <li id="cite_note-brown2011-14"><a href="#cite_ref-brown2011_14-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2011) „Evolving Perceptions on the Antiquity of the Modern Avian Tree, in Living Dinosaurs”. The Evolutionary History of Modern Birds, 306–324. o, Kiadó: John Wiley & Sons LtD. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1002/9781119990475.ch12">10.1002/9781119990475.ch12</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Evolving+Perceptions+on+the+Antiquity+of+the+Modern+Avian+Tree%2C+in+Living+Dinosaurs&rft.jtitle=The+Evolutionary+History+of+Modern+Birds&rft.date=2011&rft.pages=306%E2%80%93324&rft_id=info:doi/10.1002%2F9781119990475.ch12">  </li> <li id="cite_note-15"><a href="#cite_ref-15">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.sciencedaily.com/releases/2015/12/151211145038.htm">Influence of Earth's history on the dawn of modern birds</a>. www.sciencedaily.com . American Museum of Natural History, 2015. december 11. (Hozzáférés: 2015. december 11.) </li> <li id="cite_note-divergence-16">↑ <a href="#cite_ref-divergence_16-0">a</a> <a href="#cite_ref-divergence_16-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Michael SY Lee, Andrea Cau, Naish Darren, Dyke Gareth J. (May 2014). „Morphological Clocks in Paleontology, and a Mid-Cretaceous Origin of Crown Aves”. Systematic Biology 63 (1), 442–449. o, Kiadó: Oxford Journals. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1093/sysbio/syt110">10.1093/sysbio/syt110</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24449041">24449041</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Morphological+Clocks+in+Paleontology%2C+and+a+Mid-Cretaceous+Origin+of+Crown+Aves&rft.jtitle=Systematic+Biology&rft.date=May+2014&rft.volume=63&rft.issue=1&rft.au=Michael+SY+Lee%2C+Andrea++Cau%2C+Naish++Darren%2C+Dyke+Gareth+J.&rft.pages=442%E2%80%93449&rft_id=info:pmid/24449041&rft_id=info:doi/10.1093%2Fsysbio%2Fsyt110">  </li> <li id="cite_note-Alonso-17"><a href="#cite_ref-Alonso_17-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">P. D. Alonso, A. C. Milner, R. A. Ketcham, M. J. Cookson, T. B. Rowe (2004). „The avian nature of the brain and inner ear of Archaeopteryx”. <a href="/wiki/Nature" title="Nature">Nature</a> 430 (7000), 666–669. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/nature02706">10.1038/nature02706</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15295597">15295597</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+avian+nature+of+the+brain+and+inner+ear+of+Archaeopteryx&rft.jtitle=%5B%5BNature%5D%5D&rft.date=2004&rft.volume=430&rft.issue=7000&rft.au=P.+D.+Alonso%2C+A.+C.+Milner%2C+R.+A.+Ketcham%2C+M.+J.+Cookson%2C+T.+B.+Rowe&rft.pages=666%E2%80%93669&rft_id=info:pmid/15295597&rft_id=info:doi/10.1038%2Fnature02706">  <a rel="nofollow" class="external text" href="http://wayback.archive.org/web/20060209193641/http://www.ucm.es/info/paleo/personal/patricio/DMKCR-2004.pdf">PDF fulltext</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nature.com/nature/journal/v430/n7000/suppinfo/nature02706.html">Supplementary info</a> </li> <li id="cite_note-18"><a href="#cite_ref-18">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Prum, Richard O. Prum (2008. december 19.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_science_2008-12-19_322_5909/page/1799">Who's Your Daddy?</a>”. Science 322 (5909), 1799–1800. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1126/science.1168808">10.1126/science.1168808</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19095929">19095929</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Who%27s+Your+Daddy%3F&rft.jtitle=Science&rft.date=19+December+2008&rft.volume=322&rft.issue=5909&rft.aulast=Prum&rft.aufirst=Richard+O.+Prum&rft.pages=1799%E2%80%931800&rft_id=info:pmid/19095929&rft_id=info:doi/10.1126%2Fscience.1168808&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_science_2008-12-19_322_5909%2Fpage%2F1799">  </li> <li id="cite_note-19"><a href="#cite_ref-19">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Paul-2002"><a href="/w/index.php?title=Gregory_S._Paul&action=edit&redlink=1" class="new" title="Gregory S. Paul (a lap nem létezik)">Paul, Gregory S.</a>. Looking for the True Bird Ancestor, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/dinosaursofairev0000paul">Dinosaurs of the Air: The Evolution and Loss of Flight in Dinosaurs and Birds</a>. Baltimore: Johns Hopkins University Press, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/dinosaursofairev0000paul/page/171">171</a>–224. o. (2002). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-8018-6763-0" title="Speciális:Könyvforrások/0-8018-6763-0">ISBN 0-8018-6763-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Dinosaurs+of+the+Air%3A+The+Evolution+and+Loss+of+Flight+in+Dinosaurs+and+Birds&rft.atitle=Looking+for+the+True+Bird+Ancestor&rft.aulast=Paul&rft.aufirst=Gregory+S.&rft.date=2002&rft.pub=Johns+Hopkins+University+Press&rft.place=Baltimore&rft.pages=%5Bhttps%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fdinosaursofairev0000paul%2Fpage%2F171+171%5D%E2%80%93224&rft.isbn=0-8018-6763-0&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fdinosaursofairev0000paul">  </li> <li id="cite_note-20"><a href="#cite_ref-20">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Mark Norell, Ellison Mick. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/unearthingdragon00mark">Unearthing the Dragon: The Great Feathered Dinosaur Discovery</a>. New York: Pi Press (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-13-186266-9" title="Speciális:Könyvforrások/0-13-186266-9">ISBN 0-13-186266-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Unearthing+the+Dragon%3A+The+Great+Feathered+Dinosaur+Discovery&rft.au=Mark+Norell%2C+Ellison++Mick&rft.date=2005&rft.pub=Pi+Press&rft.place=New+York&rft.isbn=0-13-186266-9&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Funearthingdragon00mark">  </li> <li id="cite_note-AP-20140731-21"><a href="#cite_ref-AP-20140731_21-0">↑</a> Borenstein, Seth. „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20140808042331/http://apnews.excite.com/article/20140731/us-sci-shrinking-dinosaurs-a5c053f221.html">Study traces dinosaur evolution into early birds</a>”, 2014. július 31.. [2014. augusztus 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://apnews.excite.com/article/20140731/us-sci-shrinking-dinosaurs-a5c053f221.html">eredetiből</a> archiválva] (Hozzáférés: 2017. február 27.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.aufirst=Seth&rft.aulast=Borenstein&rft.title=Study+traces+dinosaur+evolution+into+early+birds&rft.identifier=http%3A%2F%2Fapnews.excite.com%2Farticle%2F20140731%2Fus-sci-shrinking-dinosaurs-a5c053f221.html&rft.date=2014-07-31">  </li> <li id="cite_note-SCI-20140731-22"><a href="#cite_ref-SCI-20140731_22-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Michael S. Y. Lee, Andrea Cau, Darren Naish, Gareth J. Dyke (2014. augusztus 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.sciencemag.org/content/345/6196/562">Sustained miniaturization and anatomical innovation in the dinosaurian ancestors of birds</a>”. <a href="/wiki/Science" title="Science">Science</a> 345 (6196), 562–566. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1126/science.1252243">10.1126/science.1252243</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25082702">25082702</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Sustained+miniaturization+and+anatomical+innovation+in+the+dinosaurian+ancestors+of+birds&rft.jtitle=%5B%5BScience%5D%5D&rft.date=2014-08-01&rft.volume=345&rft.issue=6196&rft.au=Michael+S.+Y.+Lee%2C+Andrea+Cau%2C+Darren+Naish%2C+Gareth+J.+Dyke&rft.pages=562%E2%80%93566&rft_id=info:pmid/25082702&rft_id=info:doi/10.1126%2Fscience.1252243&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.sciencemag.org%2Fcontent%2F345%2F6196%2F562">  </li> <li id="cite_note-Xiaotingia-23"><a href="#cite_ref-Xiaotingia_23-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2011. július 28.) „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nature.com/nature/journal/v475/n7357/full/nature10288.html">An Archaeopteryx-like theropod from China and the origin of Avialae</a>”. Nature 475 (7357), 465–470. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/nature10288">10.1038/nature10288</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21796204">21796204</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=An+%27%27Archaeopteryx%27%27-like+theropod+from+China+and+the+origin+of+Avialae&rft.jtitle=Nature&rft.date=28+July+2011&rft.volume=475&rft.issue=7357&rft.pages=465%E2%80%93470&rft_id=info:pmid/21796204&rft_id=info:doi/10.1038%2Fnature10288&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.nature.com%2Fnature%2Fjournal%2Fv475%2Fn7357%2Ffull%2Fnature10288.html">  </li> <li id="cite_note-AHTetal07-24"><a href="#cite_ref-AHTetal07_24-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Alan H. Turner, D. Pol, J.A. Clarke, G.M. Erickson, M.A. Norell (2007. szeptember 7.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.sciencemag.org/cgi/reprint/317/5843/1378.pdf">A basal dromaeosaurid and size evolution preceding avian flight</a>” (PDF). <a href="/w/index.php?title=Science_(journal)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Science (journal) (a lap nem létezik)">Science</a> 317 (5843), 1378–1381. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1126/science.1144066">10.1126/science.1144066</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17823350">17823350</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=A+basal+dromaeosaurid+and+size+evolution+preceding+avian+flight&rft.jtitle=%5B%5BScience+%28journal%29%7CScience%5D%5D&rft.date=7+September+2007&rft.volume=317&rft.issue=5843&rft.au=Alan+H.+Turner%2C+D.+Pol%2C+J.A.+Clarke%2C+G.M.+Erickson%2C+M.A.+Norell&rft.pages=1378%E2%80%931381&rft_id=info:pmid/17823350&rft_id=info:doi/10.1126%2Fscience.1144066&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.sciencemag.org%2Fcgi%2Freprint%2F317%2F5843%2F1378.pdf">  </li> <li id="cite_note-xuetal2003-25"><a href="#cite_ref-xuetal2003_25-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">X. Xu, Z. Zhou, X. Wang, X. Kuang, F. Zhang, X. Du (2003. január 23.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_nature-uk_2003-01-23_421_6921/page/335">Four-winged dinosaurs from China</a>”. <a href="/wiki/Nature" title="Nature">Nature</a> 421 (6921), 335–340. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/nature01342">10.1038/nature01342</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12540892">12540892</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Four-winged+dinosaurs+from+China&rft.jtitle=%5B%5BNature%5D%5D&rft.date=23+January+2003&rft.volume=421&rft.issue=6921&rft.au=X.+Xu%2C+Z.+Zhou%2C+X.+Wang%2C+X.+Kuang%2C+F.+Zhang%2C+X.+Du&rft.pages=335%E2%80%93340&rft_id=info:pmid/12540892&rft_id=info:doi/10.1038%2Fnature01342&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_nature-uk_2003-01-23_421_6921%2Fpage%2F335">  </li> <li id="cite_note-26"><a href="#cite_ref-26">↑</a> Luiggi, Christina: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120616171500/http://the-scientist.com/2011/07/27/on-the-origin-of-birds/">On the Origin of Birds</a>. The Scientist, 2011. július 1. [2012. június 16-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://the-scientist.com/2011/07/27/on-the-origin-of-birds">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 11.) </li> <li id="cite_note-mayretal2007-27"><a href="#cite_ref-mayretal2007_27-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">G. Mayr, B. Pohl, S. Hartman, D.S. Peters (2007. január 1.). „The tenth skeletal specimen of Archaeopteryx”. Zoological Journal of the Linnean Society 149 (1), 97–116. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.1096-3642.2006.00245.x">10.1111/j.1096-3642.2006.00245.x</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+tenth+skeletal+specimen+of+%27%27Archaeopteryx%27%27&rft.jtitle=Zoological+Journal+of+the+Linnean+Society&rft.date=January+2007&rft.volume=149&rft.issue=1&rft.au=G.+Mayr%2C+B.+Pohl%2C+S.+Hartman%2C+D.S.+Peters&rft.pages=97%E2%80%93116&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.1096-3642.2006.00245.x">  </li> <li id="cite_note-zhengetal2013-28">↑ <a href="#cite_ref-zhengetal2013_28-0">a</a> <a href="#cite_ref-zhengetal2013_28-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Zheng, X., et al. (2013. március 15.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://science.sciencemag.org/content/339/6125/1309">Hind Wings in Basal Birds and the Evolution of Leg Feathers</a>”. Science 339 (6125), 1309–1312. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1126/science.1228753">10.1126/science.1228753</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23493711">23493711</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Hind+Wings+in+Basal+Birds+and+the+Evolution+of+Leg+Feathers&rft.jtitle=Science&rft.date=15+March+2013&rft.volume=339&rft.issue=6125&rft.aulast=Zheng&rft.aufirst=X.&rft.pages=1309%E2%80%931312&rft_id=info:pmid/23493711&rft_id=info:doi/10.1126%2Fscience.1228753&rft_id=http%3A%2F%2Fscience.sciencemag.org%2Fcontent%2F339%2F6125%2F1309">  </li> <li id="cite_note-chiappe2007-29">↑ <a href="#cite_ref-chiappe2007_29-0">a</a> <a href="#cite_ref-chiappe2007_29-1">b</a> <a href="#cite_ref-chiappe2007_29-2">c</a> <a href="#cite_ref-chiappe2007_29-3">d</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Chiappe-2007">Chiappe, Luis M.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/glorifieddinosau0000luis">Glorified Dinosaurs: The Origin and Early Evolution of Birds</a>. Sydney: University of New South Wales Press (2007). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-86840-413-4" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-86840-413-4">ISBN 978-0-86840-413-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Glorified+Dinosaurs%3A+The+Origin+and+Early+Evolution+of+Birds&rft.aulast=Chiappe&rft.aufirst=Luis+M.&rft.date=2007&rft.pub=University+of+New+South+Wales+Press&rft.place=Sydney&rft.isbn=978-0-86840-413-4&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fglorifieddinosau0000luis">  </li> <li id="cite_note-30"><a href="#cite_ref-30">↑</a> Agency France-Presse: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150402124421/http://archive.cosmosmagazine.com/news/birds-survived-dino-extinction-with-keen-senses/">Birds survived dino extinction with keen senses</a>. Cosmos Magazine, 2011. április 1. [2015. április 2-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://archive.cosmosmagazine.com/news/birds-survived-dino-extinction-with-keen-senses/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 11.) </li> <li id="cite_note-Wang2015-31"><a href="#cite_ref-Wang2015_31-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Wang-2015">Wang, et al. (2015). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nature.com/articles/ncomms7987">The oldest record of ornithuromorpha from the early cretaceous of China</a>”. Nature Communications 6. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/ncomms7987">10.1038/ncomms7987</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25942493">25942493</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+oldest+record+of+ornithuromorpha+from+the+early+cretaceous+of+China&rft.jtitle=Nature+Communications&rft.date=2015&rft.volume=6&rft.aulast=Wang&rft_id=info:pmid/25942493&rft_id=info:doi/10.1038%2Fncomms7987&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.nature.com%2Farticles%2Fncomms7987">  </li> <li id="cite_note-32"><a href="#cite_ref-32">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Clarke-2004">Clarke, Julia A. (2004). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://digitallibrary.amnh.org/dspace/bitstream/2246/454/1/B286.pdf">Morphology, Phylogenetic Taxonomy, and Systematics of Ichthyornis and Apatornis (Avialae: Ornithurae)</a>” (PDF). Bulletin of the American Museum of Natural History 286, 1–179. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1206/0003-0090(2004)286"><0001:MPTASO>2.0.CO;2 10.1206/0003-0090(2004)286<0001:MPTASO>2.0.CO;2</a>. (Hozzáférés: 2017. március 1.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Morphology%2C+Phylogenetic+Taxonomy%2C+and+Systematics+of+%27%27Ichthyornis%27%27+and+%27%27Apatornis%27%27+%28Avialae%3A+Ornithurae%29&rft.jtitle=Bulletin+of+the+American+Museum+of+Natural+History&rft.date=2004&rft.volume=286&rft.aulast=Clarke&rft.aufirst=Julia+A.&rft.pages=1%E2%80%93179&rft_id=info:doi/10.1206%2F0003-0090%282004%29286%3C0001%3AMPTASO%3E2.0.CO%3B2&rft_id=http%3A%2F%2Fdigitallibrary.amnh.org%2Fdspace%2Fbitstream%2F2246%2F454%2F1%2FB286.pdf">  </li> <li id="cite_note-33"><a href="#cite_ref-33">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Clarke-2004">Clarke, Julia A. (2004). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://digitallibrary.amnh.org/dspace/bitstream/2246/454/1/B286.pdf">Morphology, Phylogenetic Taxonomy, and Systematics of Ichthyornis and Apatornis (Avialae: Ornithurae)</a>” (PDF). Bulletin of the American Museum of Natural History 286, 1–179. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1206/0003-0090(2004)286"><0001:MPTASO>2.0.CO;2 10.1206/0003-0090(2004)286<0001:MPTASO>2.0.CO;2</a>. (Hozzáférés: 2017. március 1.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Morphology%2C+Phylogenetic+Taxonomy%2C+and+Systematics+of+%27%27Ichthyornis%27%27+and+%27%27Apatornis%27%27+%28Avialae%3A+Ornithurae%29&rft.jtitle=Bulletin+of+the+American+Museum+of+Natural+History&rft.date=2004&rft.volume=286&rft.aulast=Clarke&rft.aufirst=Julia+A.&rft.pages=1%E2%80%93179&rft_id=info:doi/10.1206%2F0003-0090%282004%29286%3C0001%3AMPTASO%3E2.0.CO%3B2&rft_id=http%3A%2F%2Fdigitallibrary.amnh.org%2Fdspace%2Fbitstream%2F2246%2F454%2F1%2FB286.pdf">  </li> <li id="cite_note-louchart2011-34"><a href="#cite_ref-louchart2011_34-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">A. Louchart, L. Viriot (2011). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20140728053547/http://198.81.200.84/trends/ecology-evolution/abstract/S0169-5347%2811%2900264-3?switch=standard">From snout to beak: the loss of teeth in birds</a>”. Trends In Ecology & Evolution 26 (12), 663–673. o. [2014. július 28-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://198.81.200.84/trends/ecology-evolution/abstract/S0169-5347%2811%2900264-3?switch=standard">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/j.tree.2011.09.004">10.1016/j.tree.2011.09.004</a>. (Hozzáférés: 2017. március 1.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=From+snout+to+beak%3A+the+loss+of+teeth+in+birds&rft.jtitle=Trends+In+Ecology+%26+Evolution&rft.date=2011&rft.volume=26&rft.issue=12&rft.au=A.+Louchart%2C+L.+Viriot&rft.pages=663%E2%80%93673&rft_id=info:doi/10.1016%2Fj.tree.2011.09.004&rft_id=http%3A%2F%2F198.81.200.84%2Ftrends%2Fecology-evolution%2Fabstract%2FS0169-5347%252811%252900264-3%3Fswitch%3Dstandard">  </li> <li id="cite_note-yixianornis-35"><a href="#cite_ref-yixianornis_35-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">J. A. Clarke, Z. Zhou, F. Zhang (2006. március 1.). „Insight into the evolution of avian flight from a new clade of Early Cretaceous ornithurines from China and the morphology of Yixianornis grabaui”. Journal of Anatomy 208 (3), 287–308. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.1469-7580.2006.00534.x">10.1111/j.1469-7580.2006.00534.x</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16533313">16533313</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2100246/">2100246</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Insight+into+the+evolution+of+avian+flight+from+a+new+clade+of+Early+Cretaceous+ornithurines+from+China+and+the+morphology+of+%27%27Yixianornis+grabaui%27%27&rft.jtitle=Journal+of+Anatomy&rft.date=March+2006&rft.volume=208&rft.issue=3&rft.au=J.+A.+Clarke%2C+Z.+Zhou%2C+F.+Zhang&rft.pages=287%E2%80%93308&rft_id=info:pmid/16533313&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.1469-7580.2006.00534.x">  </li> <li id="cite_note-36"><a href="#cite_ref-36">↑</a> Ritchison, Gary: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://people.eku.edu/ritchisong/birdbiogeography1.htm">Bird biogeography</a>. Avian Biology. Eastern Kentucky University. (Hozzáférés: 2008. április 10.) </li> <li id="cite_note-37"><a href="#cite_ref-37">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Clements-2007"><a href="/w/index.php?title=James_Clements&action=edit&redlink=1" class="new" title="James Clements (a lap nem létezik)">Clements, James F.</a>. <a href="/w/index.php?title=The_Clements_Checklist_of_Birds_of_the_World&action=edit&redlink=1" class="new" title="The Clements Checklist of Birds of the World (a lap nem létezik)">The Clements Checklist of Birds of the World</a>, 6th, Ithaca: <a href="/w/index.php?title=Cornell_University_Press&action=edit&redlink=1" class="new" title="Cornell University Press (a lap nem létezik)">Cornell University Press</a> (2007). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-8014-4501-9" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-8014-4501-9">ISBN 978-0-8014-4501-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=%5B%5BThe+Clements+Checklist+of+Birds+of+the+World%5D%5D&rft.aulast=Clements&rft.aufirst=James+F.&rft.date=2007&rft.edition=6th&rft.pub=%5B%5BCornell+University+Press%5D%5D&rft.place=Ithaca&rft.isbn=978-0-8014-4501-9">  </li> <li id="cite_note-38"><a href="#cite_ref-38">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Gill-2006"><a href="/w/index.php?title=Frank_Gill_(ornithologist)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Frank Gill (ornithologist) (a lap nem létezik)">Gill, Frank</a>. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/birdsofworldreco0000gill">Birds of the World: Recommended English Names</a>. Princeton: <a href="/w/index.php?title=Princeton_University_Press&action=edit&redlink=1" class="new" title="Princeton University Press (a lap nem létezik)">Princeton University Press</a> (2006). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-691-12827-6" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-691-12827-6">ISBN 978-0-691-12827-6</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Birds+of+the+World%3A+Recommended+English+Names&rft.aulast=Gill&rft.aufirst=Frank&rft.date=2006&rft.pub=%5B%5BPrinceton+University+Press%5D%5D&rft.place=Princeton&rft.isbn=978-0-691-12827-6&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fbirdsofworldreco0000gill">  </li> <li id="cite_note-39"><a href="#cite_ref-39">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Clarke-2005">Clarke, Julia A. (2005). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.digimorph.org/specimens/Vegavis_iaai/nature03150.pdf">Definitive fossil evidence for the extant avian radiation in the Cretaceous</a>” (PDF). Nature 433 (7023), 305–308. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/nature03150">10.1038/nature03150</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15662422">15662422</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Definitive+fossil+evidence+for+the+extant+avian+radiation+in+the+Cretaceous&rft.jtitle=Nature&rft.date=2005&rft.volume=433&rft.issue=7023&rft.aulast=Clarke&rft.aufirst=Julia+A.&rft.pages=305%E2%80%93308&rft_id=info:pmid/15662422&rft_id=info:doi/10.1038%2Fnature03150&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.digimorph.org%2Fspecimens%2FVegavis_iaai%2Fnature03150.pdf">  <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nature.com/nature/journal/v433/n7023/suppinfo/nature03150.html">Nature.com</a>, Supporting information </li> <li id="cite_note-40"><a href="#cite_ref-40">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Clarke-2004">Clarke, J.A. (2004). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150619214015/http://digitallibrary.amnh.org/dspace/bitstream/handle/2246/454/B286.?sequence=1">Morphology, phylogenetic taxonomy, and systematics of Ichthyornis and Apatornis (Avialae: Ornithurae)</a>”. Bulletin of the American Museum of Natural History 286, 1–179. o. [2015. június 19-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://digitallibrary.amnh.org/dspace/bitstream/handle/2246/454/B286.?sequence=1">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1206/0003-0090(2004)286"><0001:mptaso>2.0.co;2 10.1206/0003-0090(2004)286<0001:mptaso>2.0.co;2</a>. (Hozzáférés: 2017. március 2.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Morphology%2C+phylogenetic+taxonomy%2C+and+systematics+of+%27%27Ichthyornis%27%27+and+%27%27Apatornis%27%27+%28Avialae%3A+Ornithurae%29&rft.jtitle=Bulletin+of+the+American+Museum+of+Natural+History&rft.date=2004&rft.volume=286&rft.aulast=Clarke&rft.aufirst=J.A.&rft.pages=1%E2%80%93179&rft_id=info:doi/10.1206%2F0003-0090%282004%29286%3C0001%3Amptaso%3E2.0.co%3B2&rft_id=http%3A%2F%2Fdigitallibrary.amnh.org%2Fdspace%2Fbitstream%2Fhandle%2F2246%2F454%2FB286.%3Fsequence%3D1">  </li> <li id="cite_note-Ericson-41">↑ <a href="#cite_ref-Ericson_41-0">a</a> <a href="#cite_ref-Ericson_41-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Ericson-2006">Ericson, Per G.P., et al. (2006). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090325235703/http://www.senckenberg.de/files/content/forschung/abteilung/terrzool/ornithologie/neoaves.pdf">Diversification of Neoaves: integration of molecular sequence data and fossils</a>” (PDF). <a href="/w/index.php?title=Biology_Letters&action=edit&redlink=1" class="new" title="Biology Letters (a lap nem létezik)">Biology Letters</a> 2 (4), 543–547. o. [2009. március 25-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.senckenberg.de/files/content/forschung/abteilung/terrzool/ornithologie/neoaves.pdf">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1098/rsbl.2006.0523">10.1098/rsbl.2006.0523</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17148284">17148284</a>. (Hozzáférés: 2017. március 2.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Diversification+of+Neoaves%3A+integration+of+molecular+sequence+data+and+fossils&rft.jtitle=%5B%5BBiology+Letters%5D%5D&rft.date=2006&rft.volume=2&rft.issue=4&rft.aulast=Ericson&rft.aufirst=Per+G.P.&rft.pages=543%E2%80%93547&rft_id=info:pmid/17148284&rft_id=info:doi/10.1098%2Frsbl.2006.0523&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.senckenberg.de%2Ffiles%2Fcontent%2Fforschung%2Fabteilung%2Fterrzool%2Fornithologie%2Fneoaves.pdf">  </li> <li id="cite_note-42"><a href="#cite_ref-42">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Joseph W. Brown, R.B. Payne, D.P. Mindell (2007. június 1.). „Nuclear DNA does not reconcile 'rocks' and 'clocks' in Neoaves: a comment on Ericson et al.”. <a href="/w/index.php?title=Biology_Letters&action=edit&redlink=1" class="new" title="Biology Letters (a lap nem létezik)">Biology Letters</a> 3 (3), 257–259. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1098/rsbl.2006.0611">10.1098/rsbl.2006.0611</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17389215">17389215</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2464679/">2464679</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Nuclear+DNA+does+not+reconcile+%27rocks%27+and+%27clocks%27+in+Neoaves%3A+a+comment+on+Ericson+et+al.&rft.jtitle=%5B%5BBiology+Letters%5D%5D&rft.date=June+2007&rft.volume=3&rft.issue=3&rft.au=Joseph+W.+Brown%2C+R.B.+Payne%2C+D.P.+Mindell&rft.pages=257%E2%80%93259&rft_id=info:pmid/17389215&rft_id=info:doi/10.1098%2Frsbl.2006.0611">  </li> <li id="cite_note-43"><a href="#cite_ref-43">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.sci-news.com/biology/science-avian-tree-life-03326.html">Ornithologists Publish Most Comprehensive Avian Tree of Life</a> </li> <li id="cite_note-44"><a href="#cite_ref-44">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Newton-2003">Newton, Ian. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/speciationbiogeo0000newt">The Speciation and Biogeography of Birds</a>. Amsterdam: Academic Press, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/speciationbiogeo0000newt/page/463">463</a>. o. (2003). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-12-517375-X" title="Speciális:Könyvforrások/0-12-517375-X">ISBN 0-12-517375-X</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Speciation+and+Biogeography+of+Birds&rft.aulast=Newton&rft.aufirst=Ian&rft.date=2003&rft.pub=Academic+Press&rft.place=Amsterdam&rft.isbn=0-12-517375-X&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fspeciationbiogeo0000newt">  </li> <li id="cite_note-Brooke_2004-45">↑ <a href="#cite_ref-Brooke_2004_45-0">a</a> <a href="#cite_ref-Brooke_2004_45-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Brooke-2004">Brooke, Michael. Albatrosses And Petrels Across The World. Oxford: Oxford University Press (2004). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-19-850125-0" title="Speciális:Könyvforrások/0-19-850125-0">ISBN 0-19-850125-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Albatrosses+And+Petrels+Across+The+World&rft.aulast=Brooke&rft.aufirst=Michael&rft.date=2004&rft.pub=Oxford+University+Press&rft.place=Oxford&rft.isbn=0-19-850125-0">  </li> <li id="cite_note-Burger-46"><a href="#cite_ref-Burger_46-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Schreiber-2001">Schreiber, Elizabeth Anne. Biology of Marine Birds. Boca Raton: CRC Press (2001). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-8493-9882-7" title="Speciális:Könyvforrások/0-8493-9882-7">ISBN 0-8493-9882-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Biology+of+Marine+Birds&rft.aulast=Schreiber&rft.aufirst=Elizabeth+Anne&rft.date=2001&rft.pub=CRC+Press&rft.place=Boca+Raton&rft.isbn=0-8493-9882-7">  </li> <li id="cite_note-47"><a href="#cite_ref-47">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Sato, Katsufumi, et al. (2002. május 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://jeb.biologists.org/cgi/content/full/205/9/1189">Buoyancy and maximal diving depth in penguins: do they control inhaling air volume?</a>”. Journal of Experimental Biology 205 (9), 1189–1197. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11948196">11948196</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Buoyancy+and+maximal+diving+depth+in+penguins%3A+do+they+control+inhaling+air+volume%3F&rft.jtitle=Journal+of+Experimental+Biology&rft.date=1+May+2002&rft.volume=205&rft.issue=9&rft.aulast=Sato&rft.aufirst=Katsufumi&rft.pages=1189%E2%80%931197&rft_id=info:pmid/11948196&rft_id=http%3A%2F%2Fjeb.biologists.org%2Fcgi%2Fcontent%2Ffull%2F205%2F9%2F1189">  </li> <li id="cite_note-48"><a href="#cite_ref-48">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Hill-1988">Hill, David. The Pheasant: Ecology, Management, and Conservation. Oxford: BSP Professional (1988). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-632-02011-3" title="Speciális:Könyvforrások/0-632-02011-3">ISBN 0-632-02011-3</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Pheasant%3A+Ecology%2C+Management%2C+and+Conservation&rft.aulast=Hill&rft.aufirst=David&rft.date=1988&rft.pub=BSP+Professional&rft.place=Oxford&rft.isbn=0-632-02011-3">  </li> <li id="cite_note-49"><a href="#cite_ref-49">↑</a> Spreyer, Mark F.: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://bna.birds.cornell.edu/bna/species/322">Monk Parakeet (Myiopsitta monachus)</a>. The Birds of North America. Cornell Lab of Ornithology, 1998. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2173/bna.322">10.2173/bna.322</a>. (Hozzáférés: 2015. december 13.) </li> <li id="cite_note-50"><a href="#cite_ref-50">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Arendt, Wayne J. (1988. január 1.). „Range Expansion of the Cattle Egret, (Bubulcus ibis) in the Greater Caribbean Basin”. Colonial Waterbirds 11 (2), 252–62. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/1521007">10.2307/1521007</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/1521007">1521007</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Range+Expansion+of+the+Cattle+Egret%2C+%27%27%28Bubulcus+ibis%29%27%27+in+the+Greater+Caribbean+Basin&rft.jtitle=Colonial+Waterbirds&rft.date=1+January+1988&rft.volume=11&rft.issue=2&rft.aulast=Arendt&rft.aufirst=Wayne+J.&rft.pages=252%E2%80%9362&rft_id=info:doi/10.2307%2F1521007">  </li> <li id="cite_note-51"><a href="#cite_ref-51">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Bierregaard-1994">Bierregaard, R.O..szerk.: Josep del Hoyo, Andrew Elliott and Jordi Sargatal (eds.): Yellow-headed Caracara, <a href="/wiki/Handbook_of_the_Birds_of_the_World" title="Handbook of the Birds of the World">Handbook of the Birds of the World</a>. Volume 2; New World Vultures to Guineafowl. Barcelona: Lynx Edicions (1994). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/84-87334-15-6" title="Speciális:Könyvforrások/84-87334-15-6">ISBN 84-87334-15-6</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=%5B%5BHandbook+of+the+Birds+of+the+World%5D%5D.+Volume+2%3B+New+World+Vultures+to+Guineafowl&rft.atitle=Yellow-headed+Caracara&rft.aulast=Bierregaard&rft.aufirst=R.O.&rft.date=1994&rft.pub=Lynx+Edicions&rft.place=Barcelona&rft.isbn=84-87334-15-6">  </li> <li id="cite_note-52"><a href="#cite_ref-52">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Juniper-1998">Juniper, Tony. Parrots: A Guide to the Parrots of the World. London: <a href="/w/index.php?title=Helm_Identification_Guides&action=edit&redlink=1" class="new" title="Helm Identification Guides (a lap nem létezik)">Christopher Helm</a> (1998). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-7136-6933-0" title="Speciális:Könyvforrások/0-7136-6933-0">ISBN 0-7136-6933-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Parrots%3A+A+Guide+to+the+Parrots+of+the+World&rft.aulast=Juniper&rft.aufirst=Tony&rft.date=1998&rft.pub=%5B%5BHelm+Identification+Guides%7CChristopher+Helm%5D%5D&rft.place=London&rft.isbn=0-7136-6933-0">  </li> <li id="cite_note-Gill-53">↑ <a href="#cite_ref-Gill_53-0">a</a> <a href="#cite_ref-Gill_53-1">b</a> <a href="#cite_ref-Gill_53-2">c</a> <a href="#cite_ref-Gill_53-3">d</a> <a href="#cite_ref-Gill_53-4">e</a> <a href="#cite_ref-Gill_53-5">f</a> <a href="#cite_ref-Gill_53-6">g</a> <a href="#cite_ref-Gill_53-7">h</a> <a href="#cite_ref-Gill_53-8">i</a> <a href="#cite_ref-Gill_53-9">j</a> <a href="#cite_ref-Gill_53-10">k</a> <a href="#cite_ref-Gill_53-11">l</a> <a href="#cite_ref-Gill_53-12">m</a> <a href="#cite_ref-Gill_53-13">n</a> <a href="#cite_ref-Gill_53-14">o</a> <a href="#cite_ref-Gill_53-15">p</a> <a href="#cite_ref-Gill_53-16">q</a> <a href="#cite_ref-Gill_53-17">r</a> <a href="#cite_ref-Gill_53-18">s</a> <a href="#cite_ref-Gill_53-19">t</a> <a href="#cite_ref-Gill_53-20">u</a> <a href="#cite_ref-Gill_53-21">v</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Gill-1995">Gill, Frank. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/ornithology0000gill">Ornithology</a>. New York: WH Freeman and Co (1995). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-7167-2415-4" title="Speciális:Könyvforrások/0-7167-2415-4">ISBN 0-7167-2415-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Ornithology&rft.aulast=Gill&rft.aufirst=Frank&rft.date=1995&rft.pub=WH+Freeman+and+Co&rft.place=New+York&rft.isbn=0-7167-2415-4&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fornithology0000gill">  </li> <li id="cite_note-54"><a href="#cite_ref-54">↑</a> Anton Reiner, David J. Perkel, Claudio V. Mello, Erich D. Jarvis: Songbirds and the Revised Avian Brain Nomenclature. In: H. Philip Zeigler, Peter Marler (Hrsg): Behavioral Neurobiology of Birdsong. <a href="/w/index.php?title=Annals_of_the_New_York_Academy_of_Sciences&action=edit&redlink=1" class="new" title="Annals of the New York Academy of Sciences (a lap nem létezik)">Annals of the New York Academy of Sciences</a>. Bd. 1016, 2004, S. 77–108, <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">doi</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1196%2Fannals.1298.013">10.1196/annals.1298.013</a>, <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2481519/">2481519</a> </li> <li id="cite_note-55"><a href="#cite_ref-55">↑</a> Gesamter Absatz nach: Seweryn Olkowicz, Martin Kocourek, Radek K. Lučan, Michal Porteš, W. Tecumseh Fitch, Suzana Herculano-Houzel, Pavel Němec: Birds have primate-like numbers of neurons in the forebrain. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America. Bd. 113, Nr. 26, 2016, S. 7255–7260, <a href="//doi.org/10.1073/pnas.1517131113" class="extiw" title="doi:10.1073/pnas.1517131113">doi:10.1073/pnas.1517131113</a> </li> <li id="cite_note-56"><a href="#cite_ref-56">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Wilkie, Susan E., et al. (1998. február 1.). „The molecular basis for UV vision in birds: spectral characteristics, cDNA sequence and retinal localization of the UV-sensitive visual pigment of the budgerigar (Melopsittacus undulatus)”. <a href="/w/index.php?title=Biochemical_Journal&action=edit&redlink=1" class="new" title="Biochemical Journal (a lap nem létezik)">Biochemical Journal</a> 330 (Pt 1), 541–47. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/9461554">9461554</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1219171/">1219171</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+molecular+basis+for+UV+vision+in+birds%3A+spectral+characteristics%2C+cDNA+sequence+and+retinal+localization+of+the+UV-sensitive+visual+pigment+of+the+budgerigar+%28Melopsittacus+undulatus%29&rft.jtitle=%5B%5BBiochemical+Journal%5D%5D&rft.date=February+1998&rft.volume=330&rft.issue=Pt+1&rft.aulast=Wilkie&rft.aufirst=Susan+E.&rft.pages=541%E2%80%9347&rft_id=info:pmid/9461554">  </li> <li id="cite_note-57"><a href="#cite_ref-57">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://birdsnews.com/2014/scientists-document-light-sensitive-eye-within-brain-birds/#.U8ArB_ldWCl">Féányérzékeny sejtek az agyban</a>[<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/*/https://birdsnews.com/2014/scientists-document-light-sensitive-eye-within-brain-birds/">halott link</a>] </li> <li id="cite_note-58"><a href="#cite_ref-58">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.haziallat.hu/madar/diszmadarak/tiz-teny-a-bagolyrol/3586/">Háziállat.hu a baglyokról</a> </li> <li id="cite_note-59"><a href="#cite_ref-59">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Sales-2005">Sales, James (2005). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20070926005337/http://www.ivb.cz/folia/54/1-2/01-20.pdf">The endangered kiwi: a review</a>” (PDF). Folia Zoologica 54 (1–2), 1–20. o. [2007. szeptember 26-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ivb.cz/folia/54/1-2/01-20.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 6.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+endangered+kiwi%3A+a+review&rft.jtitle=Folia+Zoologica&rft.date=2005&rft.volume=54&rft.issue=1%E2%80%932&rft.aulast=Sales&rft.aufirst=James&rft.pages=1%E2%80%9320&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.ivb.cz%2Ffolia%2F54%2F1-2%2F01-20.pdf">  </li> <li id="cite_note-Avian_Sense_of_Smell-60"><a href="#cite_ref-Avian_Sense_of_Smell_60-0">↑</a> Ehrlich, Paul R.: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.stanford.edu/group/stanfordbirds/text/essays/Avian_Sense.html">The Avian Sense of Smell</a>. Birds of Stanford. Stanford University, 1988. (Hozzáférés: 2007. december 13.) </li> <li id="cite_note-61"><a href="#cite_ref-61">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Lequette, Benoit (1989. augusztus 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.webcitation.org/6EdpZFz9h?url=http%3A%2F%2Fsora.unm.edu%2Fsites%2Fdefault%2Ffiles%2Fjournals%2Fcondor%2Fv091n03%2Fp0732-p0735.pdf">Olfaction in Subantarctic seabirds: Its phylogenetic and ecological significance</a>” (PDF). The Condor 91 (3), 732–35. o. [2013. február 23-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://sora.unm.edu/sites/default/files/journals/condor/v091n03/p0732-p0735.pdf">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/1368131">10.2307/1368131</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Olfaction+in+Subantarctic+seabirds%3A+Its+phylogenetic+and+ecological+significance&rft.jtitle=The+Condor&rft.date=1+August+1989&rft.volume=91&rft.issue=3&rft.aulast=Lequette&rft.aufirst=Benoit&rft.pages=732%E2%80%9335&rft_id=info:doi/10.2307%2F1368131&rft_id=http%3A%2F%2Fsora.unm.edu%2Fsites%2Fdefault%2Ffiles%2Fjournals%2Fcondor%2Fv091n03%2Fp0732-p0735.pdf">  </li> <li id="cite_note-Hein_et_al.-62"><a href="#cite_ref-Hein_et_al._62-0">↑</a> Christine Maira Hein, Svenja Engels, Dmitry Kishkinev, Henrik Mouritsen: Robins have a magnetic compass in both eyes. In: <a href="/wiki/Nature" title="Nature">Nature</a>. Bd. 471, E1, 2011, <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">doi</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038%2Fnature09875">10.1038/nature09875</a>. </li> <li id="cite_note-63"><a href="#cite_ref-63">↑</a> Ehrlich, Paul R.: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.stanford.edu/group/stanfordbirds/text/essays/Adaptations.html">Adaptations for Flight</a>. Birds of Stanford. <a href="/wiki/Stanford_University" class="mw-redirect" title="Stanford University">Stanford University</a>, 1988. (Hozzáférés: 2007. december 13.) Based on The Birder's Handbook (<a href="/wiki/Paul_Ehrlich" title="Paul Ehrlich">Paul Ehrlich</a>, David Dobkin, and Darryl Wheye. 1988. Simon and Schuster, New York.) </li> <li id="cite_note-64"><a href="#cite_ref-64">↑</a> Noll, Paul. „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.paulnoll.com/Oregon/Birds/Avian-Skeleton.html">The Avian Skeleton</a>”, paulnoll.com (Hozzáférés: 2007. december 13.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.aufirst=Paul&rft.aulast=Noll&rft.title=The+Avian+Skeleton&rft.identifier=http%3A%2F%2Fwww.paulnoll.com%2FOregon%2FBirds%2FAvian-Skeleton.html&rft.source=paulnoll.com">  </li> <li id="cite_note-65"><a href="#cite_ref-65">↑</a> „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://fsc.fernbank.edu/Birding/skeleton.htm">Skeleton of a typical bird</a>”, Fernbank Science Center's Ornithology Web (Hozzáférés: 2007. december 13.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.title=Skeleton+of+a+typical+bird&rft.identifier=http%3A%2F%2Ffsc.fernbank.edu%2FBirding%2Fskeleton.htm&rft.source=Fernbank+Science+Center%27s+Ornithology+Web">  </li> <li id="cite_note-66"><a href="#cite_ref-66">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Demay-1940">Demay, Ida S. (1940). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://sora.unm.edu/node/99003">A Study of the Pterylosis and Pneumaticity of the Screamer</a>”. The Condor 42 (2), 112–118. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/1364475">10.2307/1364475</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/1364475">1364475</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=A+Study+of+the+Pterylosis+and+Pneumaticity+of+the+Screamer&rft.jtitle=The+Condor&rft.date=1940&rft.volume=42&rft.issue=2&rft.aulast=Demay&rft.aufirst=Ida+S.&rft.pages=112%E2%80%93118&rft_id=info:doi/10.2307%2F1364475&rft_id=http%3A%2F%2Fsora.unm.edu%2Fnode%2F99003">  </li> <li id="cite_note-67"><a href="#cite_ref-67">↑</a> Guthrie, R. Dale: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20070621225459/http://employees.csbsju.edu/lmealey/hotspots/chapter03.htm">How We Use and Show Our Social Organs</a>. Body Hot Spots: The Anatomy of Human Social Organs and Behavior. [2007. június 21-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://employees.csbsju.edu/lmealey/hotspots/chapter03.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 19.) </li> <li id="cite_note-68"><a href="#cite_ref-68">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Belthoff, James R. (1994. augusztus 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://works.bepress.com/james_belthoff/29">Plumage Variation, Plasma Steroids and Social Dominance in Male House Finches</a>”. The Condor 96 (3), 614–25. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/1369464">10.2307/1369464</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Plumage+Variation%2C+Plasma+Steroids+and+Social+Dominance+in+Male+House+Finches&rft.jtitle=The+Condor&rft.date=1+August+1994&rft.volume=96&rft.issue=3&rft.aulast=Belthoff&rft.aufirst=James+R.&rft.pages=614%E2%80%9325&rft_id=info:doi/10.2307%2F1369464&rft_id=http%3A%2F%2Fworks.bepress.com%2Fjames_belthoff%2F29">  </li> <li id="cite_note-pettingill-69">↑ <a href="#cite_ref-pettingill_69-0">a</a> <a href="#cite_ref-pettingill_69-1">b</a> <a href="#cite_ref-pettingill_69-2">c</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Pettingill Jr. OS. Ornithology in Laboratory and Field. Burgess Publishing Co (1970). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-12-552455-2" title="Speciális:Könyvforrások/0-12-552455-2">ISBN 0-12-552455-2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Ornithology+in+Laboratory+and+Field&rft.au=Pettingill+Jr.+OS&rft.date=1970&rft.pub=Burgess+Publishing+Co&rft.isbn=0-12-552455-2">  </li> <li id="cite_note-debeeretal-70"><a href="#cite_ref-debeeretal_70-0">↑</a> de Beer SJ, Lockwood GM, Raijmakers JHFS, Raijmakers JMH, Scott WA, Oschadleus HD, Underhill LG (2001). "<a rel="nofollow" class="external text" href="http://safring.adu.org.za/downloads/ringers-manual.pdf">SAFRING Bird Ringing Manual</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20171019032817/http://safring.adu.org.za/downloads/ringers-manual.pdf">Archiválva</a> 2017. október 19-i dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben". </li> <li id="cite_note-71"><a href="#cite_ref-71">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Gargallo, Gabriel (1994. június 1.). „Flight Feather Moult in the Red-Necked Nightjar Caprimulgus ruficollis”. Journal of Avian Biology 25 (2), 119–24. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/3677029">10.2307/3677029</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/3677029">3677029</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Flight+Feather+Moult+in+the+Red-Necked+Nightjar+%27%27Caprimulgus+ruficollis%27%27&rft.jtitle=Journal+of+Avian+Biology&rft.date=1+June+1994&rft.volume=25&rft.issue=2&rft.aulast=Gargallo&rft.aufirst=Gabriel&rft.pages=119%E2%80%9324&rft_id=info:doi/10.2307%2F3677029">  </li> <li id="cite_note-72"><a href="#cite_ref-72">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Mayr-1954">Mayr, Ernst (1954). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.webcitation.org/6GqJPCQPs?url=http%3A%2F%2Fsora.unm.edu%2Fsites%2Fdefault%2Ffiles%2Fjournals%2Fauk%2Fv071n02%2Fp0172-p0178.pdf">The tail molt of small owls</a>” (PDF). The Auk 71 (2), 172–78. o. [2013. május 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://sora.unm.edu/sites/default/files/journals/auk/v071n02/p0172-p0178.pdf">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/4081571">10.2307/4081571</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+tail+molt+of+small+owls&rft.jtitle=The+Auk&rft.date=1954&rft.volume=71&rft.issue=2&rft.aulast=Mayr&rft.aufirst=Ernst&rft.pages=172%E2%80%9378&rft_id=info:doi/10.2307%2F4081571&rft_id=http%3A%2F%2Fsora.unm.edu%2Fsites%2Fdefault%2Ffiles%2Fjournals%2Fauk%2Fv071n02%2Fp0172-p0178.pdf">  </li> <li id="cite_note-73"><a href="#cite_ref-73">↑</a> Payne, Robert B: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120226062512/http://www.ummz.umich.edu/birds/resources/families_otw.html">Birds of the World, Biology 532</a>. Bird Division, University of Michigan Museum of Zoology. [2012. február 26-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ummz.umich.edu/birds/resources/families_otw.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 20.) </li> <li id="cite_note-74"><a href="#cite_ref-74">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Turner-1997">Turner, J. Scott (1997). „On the thermal capacity of a bird's egg warmed by a brood patch”. Physiological Zoology 70 (4), 470–80. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1086/515854">10.1086/515854</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/9237308">9237308</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=On+the+thermal+capacity+of+a+bird%27s+egg+warmed+by+a+brood+patch&rft.jtitle=Physiological+Zoology&rft.date=1997&rft.volume=70&rft.issue=4&rft.aulast=Turner&rft.aufirst=J.+Scott&rft.pages=470%E2%80%9380&rft_id=info:pmid/9237308&rft_id=info:doi/10.1086%2F515854">  </li> <li id="cite_note-75"><a href="#cite_ref-75">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Walther-2005">Walther, Bruno A. (2005). „Elaborate ornaments are costly to maintain: evidence for high maintenance handicaps”. Behavioural Ecology 16 (1), 89–95. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1093/beheco/arh135">10.1093/beheco/arh135</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Elaborate+ornaments+are+costly+to+maintain%3A+evidence+for+high+maintenance+handicaps&rft.jtitle=Behavioural+Ecology&rft.date=2005&rft.volume=16&rft.issue=1&rft.aulast=Walther&rft.aufirst=Bruno+A.&rft.pages=89%E2%80%9395&rft_id=info:doi/10.1093%2Fbeheco%2Farh135">  </li> <li id="cite_note-76"><a href="#cite_ref-76">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Matthew D. Shawkey, R. Pillai, Geoffrey E. Hill (2003). „Chemical warfare? Effects of uropygial oil on feather-degrading bacteria”. <a href="/w/index.php?title=Journal_of_Avian_Biology&action=edit&redlink=1" class="new" title="Journal of Avian Biology (a lap nem létezik)">Journal of Avian Biology</a> 34 (4), 345–49. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.0908-8857.2003.03193.x">10.1111/j.0908-8857.2003.03193.x</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Chemical+warfare%3F+Effects+of+uropygial+oil+on+feather-degrading+bacteria&rft.jtitle=%5B%5BJournal+of+Avian+Biology%5D%5D&rft.date=2003&rft.volume=34&rft.issue=4&rft.au=Matthew+D.+Shawkey%2C+R.+Pillai%2C+Geoffrey+E.+Hill&rft.pages=345%E2%80%9349&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.0908-8857.2003.03193.x">  </li> <li id="cite_note-77"><a href="#cite_ref-77">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Ehrlich-1986">Ehrlich, Paul R. (1986). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.webcitation.org/6GqJOcicg?url=http%3A%2F%2Fsora.unm.edu%2Fsites%2Fdefault%2Ffiles%2Fjournals%2Fauk%2Fv103n04%2Fp0835-p0835.pdf">The Adaptive Significance of Anting</a>” (PDF). The Auk 103 (4), 835. o. [2013. május 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://sora.unm.edu/sites/default/files/journals/auk/v103n04/p0835-p0835.pdf">eredetiből</a> archiválva].</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Adaptive+Significance+of+Anting&rft.jtitle=The+Auk&rft.date=1986&rft.volume=103&rft.issue=4&rft.aulast=Ehrlich&rft.aufirst=Paul+R.&rft_id=http%3A%2F%2Fsora.unm.edu%2Fsites%2Fdefault%2Ffiles%2Fjournals%2Fauk%2Fv103n04%2Fp0835-p0835.pdf">  </li> <li id="cite_note-78"><a href="#cite_ref-78">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Lucas-1972">Lucas, Alfred M.. Avian Anatomy—integument. East Lansing, Michigan, US: USDA Avian Anatomy Project, Michigan State University, 67, 344, 394–601. o. (1972)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Avian+Anatomy%E2%80%94integument&rft.aulast=Lucas&rft.aufirst=Alfred+M.&rft.date=1972&rft.pub=USDA+Avian+Anatomy+Project%2C+Michigan+State+University&rft.place=East+Lansing%2C+Michigan%2C+US&rft.pages=67%2C+344%2C+394%E2%80%93601">  </li> <li id="cite_note-79"><a href="#cite_ref-79">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Balgooyen, Thomas G. (1971. október 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.webcitation.org/6GqJOLg1c?url=http%3A%2F%2Fsora.unm.edu%2Fsites%2Fdefault%2Ffiles%2Fjournals%2Fcondor%2Fv073n03%2Fp0382-p0385.pdf">Pellet Regurgitation by Captive Sparrow Hawks (Falco sparverius)</a>” (PDF). <a href="/w/index.php?title=Condor_(journal)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Condor (journal) (a lap nem létezik)">Condor</a> 73 (3), 382–85. o. [2013. május 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://sora.unm.edu/sites/default/files/journals/condor/v073n03/p0382-p0385.pdf">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/1365774">10.2307/1365774</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/1365774">1365774</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Pellet+Regurgitation+by+Captive+Sparrow+Hawks+%27%27%28Falco+sparverius%29%27%27&rft.jtitle=%5B%5BCondor+%28journal%29%7CCondor%5D%5D&rft.date=1+October+1971&rft.volume=73&rft.issue=3&rft.aulast=Balgooyen&rft.aufirst=Thomas+G.&rft.pages=382%E2%80%9385&rft_id=info:doi/10.2307%2F1365774&rft_id=http%3A%2F%2Fsora.unm.edu%2Fsites%2Fdefault%2Ffiles%2Fjournals%2Fcondor%2Fv073n03%2Fp0382-p0385.pdf">  </li> <li id="cite_note-Attenborough-80">↑ <a href="#cite_ref-Attenborough_80-0">a</a> <a href="#cite_ref-Attenborough_80-1">b</a> <a href="#cite_ref-Attenborough_80-2">c</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Attenborough-1998"><a href="/wiki/David_Attenborough" title="David Attenborough">Attenborough, David</a>. <a href="/w/index.php?title=The_Life_of_Birds&action=edit&redlink=1" class="new" title="The Life of Birds (a lap nem létezik)">The Life of Birds</a>. Princeton: Princeton University Press (1998). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-691-01633-X" title="Speciális:Könyvforrások/0-691-01633-X">ISBN 0-691-01633-X</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=%5B%5BThe+Life+of+Birds%5D%5D&rft.aulast=Attenborough&rft.aufirst=David&rft.date=1998&rft.pub=Princeton+University+Press&rft.place=Princeton&rft.isbn=0-691-01633-X">  </li> <li id="cite_note-Battley-81">↑ <a href="#cite_ref-Battley_81-0">a</a> <a href="#cite_ref-Battley_81-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Battley, Phil F., et al. (2000. január 1.). „Empirical evidence for differential organ reductions during trans-oceanic bird flight”. <a href="/w/index.php?title=Proceedings_of_the_Royal_Society_B&action=edit&redlink=1" class="new" title="Proceedings of the Royal Society B (a lap nem létezik)">Proceedings of the Royal Society B</a> 267 (1439), 191–5. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1098/rspb.2000.0986">10.1098/rspb.2000.0986</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/10687826">10687826</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1690512/">1690512</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Empirical+evidence+for+differential+organ+reductions+during+trans-oceanic+bird+flight&rft.jtitle=%5B%5BProceedings+of+the+Royal+Society+B%5D%5D&rft.date=January+2000&rft.volume=267&rft.issue=1439&rft.aulast=Battley&rft.aufirst=Phil+F.&rft.pages=191%E2%80%935&rft_id=info:pmid/10687826&rft_id=info:doi/10.1098%2Frspb.2000.0986">  (Erratum in Proceedings of the Royal Society B 267(1461):2567.) </li> <li id="cite_note-Maina_545–79-82">↑ <a href="#cite_ref-Maina_545–79_82-0">a</a> <a href="#cite_ref-Maina_545–79_82-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Maina, John N. (2006. november 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_biological-reviews_2006-11_81_4/page/545">Development, structure, and function of a novel respiratory organ, the lung-air sac system of birds: to go where no other vertebrate has gone</a>”. Biological Reviews 81 (4), 545–79. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1017/S1464793106007111">10.1017/S1464793106007111</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17038201">17038201</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Development%2C+structure%2C+and+function+of+a+novel+respiratory+organ%2C+the+lung-air+sac+system+of+birds%3A+to+go+where+no+other+vertebrate+has+gone&rft.jtitle=Biological+Reviews&rft.date=November+2006&rft.volume=81&rft.issue=4&rft.aulast=Maina&rft.aufirst=John+N.&rft.pages=545%E2%80%9379&rft_id=info:pmid/17038201&rft_id=info:doi/10.1017%2FS1464793106007111&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_biological-reviews_2006-11_81_4%2Fpage%2F545">  </li> <li id="cite_note-Suthers-83">↑ <a href="#cite_ref-Suthers_83-0">a</a> <a href="#cite_ref-Suthers_83-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Suthers, Roderick A. (2004. június 1.). „Producing song: the vocal apparatus”. Ann. N. Y. Acad. Sci. 1016, 109–29. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1196/annals.1298.041">10.1196/annals.1298.041</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15313772">15313772</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Producing+song%3A+the+vocal+apparatus&rft.jtitle=Ann.+N.+Y.+Acad.+Sci.&rft.date=June+2004&rft.volume=1016&rft.aulast=Suthers&rft.aufirst=Roderick+A.&rft.pages=109%E2%80%9329&rft_id=info:pmid/15313772&rft_id=info:doi/10.1196%2Fannals.1298.041">  </li> <li id="cite_note-Fitch-84"><a href="#cite_ref-Fitch_84-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Fitch-1999">Fitch, W. T. (1999). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_journal-of-zoology_1999-05_248/page/31">Acoustic exaggeration of size in birds via tracheal elongation: comparative and theoretical analyses</a>”. Journal of Zoology 248, 31–48. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1017/S095283699900504X">10.1017/S095283699900504X</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Acoustic+exaggeration+of+size+in+birds+via+tracheal+elongation%3A+comparative+and+theoretical+analyses&rft.jtitle=Journal+of+Zoology&rft.date=1999&rft.volume=248&rft.aulast=Fitch&rft.aufirst=W.+T.&rft.pages=31%E2%80%9348&rft_id=info:doi/10.1017%2FS095283699900504X&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_journal-of-zoology_1999-05_248%2Fpage%2F31">  </li> <li id="cite_note-Whittow-85"><a href="#cite_ref-Whittow_85-0">↑</a> Whittow, G. (2000). Sturkie's Avian Physiology/ edited by G. Causey Whittow. San Diego : Academic Press, 2000. </li> <li id="cite_note-Hoagstrom-86">↑ <a href="#cite_ref-Hoagstrom_86-0">a</a> <a href="#cite_ref-Hoagstrom_86-1">b</a> Hoagstrom, C.W. (2002). Vertebrate Circulation. Magill's Encyclopedia of Science: Animal Life. Vol 1, pp 217-219. Pasadena, California, Salem Press. </li> <li id="cite_note-Hill-87">↑ <a href="#cite_ref-Hill_87-0">a</a> <a href="#cite_ref-Hill_87-1">b</a> Hill, Richard W. (2012) Animal Physiology/ Richard W. Hill, Gordon A. Wyse, Margaret Anderson. Third Edition pp 647-678. Sinauer Associates, 23 Plumtree Road, Sunderland, MA 01375 USA </li> <li id="cite_note-88"><a href="#cite_ref-88">↑</a> Ehrlich, Paul R.: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.stanford.edu/group/stanfordbirds/text/essays/Drinking.html">Drinking</a>. Birds of Stanford. Stanford University, 1988. (Hozzáférés: 2007. december 13.) </li> <li id="cite_note-89"><a href="#cite_ref-89">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Tsahar-2005">Tsahar, Ella, et al. (2005). „Can birds be ammonotelic? Nitrogen balance and excretion in two frugivores”. Journal of Experimental Biology 208 (6), 1025–34. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1242/jeb.01495">10.1242/jeb.01495</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15767304">15767304</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Can+birds+be+ammonotelic%3F+Nitrogen+balance+and+excretion+in+two+frugivores&rft.jtitle=Journal+of+Experimental+Biology&rft.date=2005&rft.volume=208&rft.issue=6&rft.aulast=Tsahar&rft.aufirst=Ella&rft.pages=1025%E2%80%9334&rft_id=info:pmid/15767304&rft_id=info:doi/10.1242%2Fjeb.01495">  </li> <li id="cite_note-coprodeum-90"><a href="#cite_ref-coprodeum_90-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Skadhauge-2003">Skadhauge, E, et al. (2003). „Does the ostrich (Struthio camelus) coprodeum have the electrophysiological properties and microstructure of other birds?”. Comparative Biochemistry and Physiology A 134 (4), 749–755. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/S1095-6433(03)00006-0">10.1016/S1095-6433(03)00006-0</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12814783">12814783</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Does+the+ostrich+%27%27%28Struthio+camelus%29%27%27+coprodeum+have+the+electrophysiological+properties+and+microstructure+of+other+birds%3F&rft.jtitle=Comparative+Biochemistry+and+Physiology+A&rft.date=2003&rft.volume=134&rft.issue=4&rft.aulast=Skadhauge&rft.aufirst=E&rft.pages=749%E2%80%93755&rft_id=info:pmid/12814783&rft_id=info:doi/10.1016%2FS1095-6433%2803%2900006-0">  </li> <li id="cite_note-91"><a href="#cite_ref-91">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Marion R., Carol A. Beuchat (1997. április 1.). „Ammonia excretion by hummingbirds”. Nature 386 (6625), 561–62. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/386561a0">10.1038/386561a0</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Ammonia+excretion+by+hummingbirds&rft.jtitle=Nature&rft.date=April+1997&rft.volume=386&rft.issue=6625&rft.au=Marion+R.%2C+Carol+A.+Beuchat&rft.pages=561%E2%80%9362&rft_id=info:doi/10.1038%2F386561a0">  </li> <li id="cite_note-92"><a href="#cite_ref-92">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Mora-1965">Mora, J., et al. (1965). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.biochemj.org/content/96/1/28.full-text.pdf">The regulation of urea-biosynthesis enzymes in vertebrates</a>”. <a href="/w/index.php?title=Biochemical_Journal&action=edit&redlink=1" class="new" title="Biochemical Journal (a lap nem létezik)">Biochemical Journal</a> 96 (1), 28–35. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/14343146">14343146</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1206904/">1206904</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+regulation+of+urea-biosynthesis+enzymes+in+vertebrates&rft.jtitle=%5B%5BBiochemical+Journal%5D%5D&rft.date=1965&rft.volume=96&rft.issue=1&rft.aulast=Mora&rft.aufirst=J.&rft.pages=28%E2%80%9335&rft_id=info:pmid/14343146&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.biochemj.org%2Fcontent%2F96%2F1%2F28.full-text.pdf">  </li> <li id="cite_note-93"><a href="#cite_ref-93">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Packard-1966">Packard, Gary C. (1966). „The Influence of Ambient Temperature and Aridity on Modes of Reproduction and Excretion of Amniote Vertebrates”. <a href="/w/index.php?title=The_American_Naturalist&action=edit&redlink=1" class="new" title="The American Naturalist (a lap nem létezik)">The American Naturalist</a> 100 (916), 667–82. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1086/282459">10.1086/282459</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/2459303">2459303</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Influence+of+Ambient+Temperature+and+Aridity+on+Modes+of+Reproduction+and+Excretion+of+Amniote+Vertebrates&rft.jtitle=%5B%5BThe+American+Naturalist%5D%5D&rft.date=1966&rft.volume=100&rft.issue=916&rft.aulast=Packard&rft.aufirst=Gary+C.&rft.pages=667%E2%80%9382&rft_id=info:doi/10.1086%2F282459">  </li> <li id="cite_note-94"><a href="#cite_ref-94">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">A. Göth, D.T. Booth (2005. március 1.). „Temperature-dependent sex ratio in a bird”. Biology Letters 1, 31–3. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1098/rsbl.2004.0247">10.1098/rsbl.2004.0247</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17148121">17148121</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1629050/">1629050</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Temperature-dependent+sex+ratio+in+a+bird&rft.jtitle=Biology+Letters&rft.date=March+2005&rft.volume=1&rft.au=A.+G%C3%B6th%2C+D.T.+Booth&rft.pages=31%E2%80%933&rft_id=info:pmid/17148121&rft_id=info:doi/10.1098%2Frsbl.2004.0247">  </li> <li id="cite_note-95"><a href="#cite_ref-95">↑</a> Yong, Ed: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://phenomena.nationalgeographic.com/2013/06/06/how-chickens-lost-their-penises-ducks-kept-theirs/">Phenomena: Not Exactly Rocket Science How Chickens Lost Their Penises (And Ducks Kept Theirs)</a>. Phenomena.nationalgeographic.com. (Hozzáférés: 2013. október 3.) </li> <li id="cite_note-96"><a href="#cite_ref-96">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150622030534/http://bcs.whfreeman.com/gill/bcs-pages/body-right_10.asp?s=10000&n=00010&i=99010.06&v=chapter&o=%7C13000%7C00010%7C&ns=undefined">Ornithology, 3rd Edition - Waterfowl: Order Anseriformes</a>. [2015. június 22-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://bcs.whfreeman.com/gill/bcs-pages/body-right_10.asp?s=10000&n=00010&i=99010.06&v=chapter&o=%7C13000%7C00010%7C&ns=undefined">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 3.) </li> <li id="cite_note-97"><a href="#cite_ref-97">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">McCracken, KG (2000). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.webcitation.org/6GqJOOgAu?url=http%3A%2F%2Fsora.unm.edu%2Fsites%2Fdefault%2Ffiles%2Fjournals%2Fauk%2Fv117n03%2Fp00820-p00825.pdf">The 20-cm Spiny Penis of the Argentine Lake Duck (Oxyura vittata)</a>”. The Auk 117 (3), 820–825. o. [2013. május 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://sora.unm.edu/sites/default/files/journals/auk/v117n03/p00820-p00825.pdf">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1642/0004-8038(2000)117">[0820:TCSPOT</a>2.0.CO;2 10.1642/0004-8038(2000)117[0820:TCSPOT]2.0.CO;2].</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+20-cm+Spiny+Penis+of+the+Argentine+Lake+Duck+%28Oxyura+vittata%29&rft.jtitle=The+Auk&rft.date=2000&rft.volume=117&rft.issue=3&rft.au=McCracken%2C+KG&rft.pages=820%E2%80%93825&rft_id=info:doi/10.1642%2F0004-8038%282000%29117%5B0820%3ATCSPOT%5D2.0.CO%3B2&rft_id=http%3A%2F%2Fsora.unm.edu%2Fsites%2Fdefault%2Ffiles%2Fjournals%2Fauk%2Fv117n03%2Fp00820-p00825.pdf">  </li> <li id="cite_note-98"><a href="#cite_ref-98">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Gionfriddo, James P. (1995. február 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://sora.unm.edu/sites/default/files/journals/condor/v097n01/p0057-p0067.pdf">Grit Use by House Sparrows: Effects of Diet and Grit Size</a>” (PDF). Condor 97 (1), 57–67. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/1368983">10.2307/1368983</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Grit+Use+by+House+Sparrows%3A+Effects+of+Diet+and+Grit+Size&rft.jtitle=Condor&rft.date=1+February+1995&rft.volume=97&rft.issue=1&rft.aulast=Gionfriddo&rft.aufirst=James+P.&rft.pages=57%E2%80%9367&rft_id=info:doi/10.2307%2F1368983&rft_id=http%3A%2F%2Fsora.unm.edu%2Fsites%2Fdefault%2Ffiles%2Fjournals%2Fcondor%2Fv097n01%2Fp0057-p0067.pdf">  </li> <li id="cite_note-99"><a href="#cite_ref-99">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Warham, John (1977. május 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.newzealandecology.org/nzje/free_issues/ProNZES24_84.pdf">The incidence, function and ecological significance of petrel stomach oils</a>” (PDF). Proceedings of the New Zealand Ecological Society 24 (3), 84–93. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+incidence%2C+function+and+ecological+significance+of+petrel+stomach+oils&rft.jtitle=Proceedings+of+the+New+Zealand+Ecological+Society&rft.date=1+May+1977&rft.volume=24&rft.issue=3&rft.aulast=Warham&rft.aufirst=John&rft.pages=84%E2%80%9393&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.newzealandecology.org%2Fnzje%2Ffree_issues%2FProNZES24_84.pdf">  </li> <li id="cite_note-100"><a href="#cite_ref-100">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Dumbacher, J.P., et al. (1992. október 1.). „Homobatrachotoxin in the genus Pitohui: chemical defense in birds?”. Science 258 (5083), 799–801. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1126/science.1439786">10.1126/science.1439786</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/1439786">1439786</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Homobatrachotoxin+in+the+genus+%27%27Pitohui%27%27%3A+chemical+defense+in+birds%3F&rft.jtitle=Science&rft.date=October+1992&rft.volume=258&rft.issue=5083&rft.aulast=Dumbacher&rft.aufirst=J.P.&rft.pages=799%E2%80%93801&rft_id=info:pmid/1439786&rft_id=info:doi/10.1126%2Fscience.1439786">  </li> <li id="cite_note-long-101"><a href="#cite_ref-long_101-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">N. R. Longrich, S. L. Olson (2011. január 5.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://rspb.royalsocietypublishing.org/content/278/1716/2333">The bizarre wing of the Jamaican flightless ibis Xenicibis xympithecus: a unique vertebrate adaptation</a>”. Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences 278 (1716), 2333–2337. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1098/rspb.2010.2117">10.1098/rspb.2010.2117</a>. (Hozzáférés: 2015. november 12.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+bizarre+wing+of+the+Jamaican+flightless+ibis+Xenicibis+xympithecus%3A+a+unique+vertebrate+adaptation&rft.jtitle=Proceedings+of+the+Royal+Society+B%3A+Biological+Sciences&rft.date=5+January+2011&rft.volume=278&rft.issue=1716&rft.au=N.+R.+Longrich%2C+S.+L.+Olson&rft.pages=2333%E2%80%932337&rft_id=info:doi/10.1098%2Frspb.2010.2117&rft_id=http%3A%2F%2Frspb.royalsocietypublishing.org%2Fcontent%2F278%2F1716%2F2333">  </li> <li id="cite_note-102"><a href="#cite_ref-102">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Michel Robert, Raymond McNeil, Alain Leduc (1989. január 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.webcitation.org/6GqJOb0Xq?url=http%3A%2F%2Fsora.unm.edu%2Fsites%2Fdefault%2Ffiles%2Fjournals%2Fauk%2Fv106n01%2Fp0094-p0101.pdf">Conditions and significance of night feeding in shorebirds and other water birds in a tropical lagoon</a>” (PDF). The Auk 106 (1), 94–101. o. [2013. május 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://sora.unm.edu/sites/default/files/journals/auk/v106n01/p0094-p0101.pdf">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/4087761">10.2307/4087761</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Conditions+and+significance+of+night+feeding+in+shorebirds+and+other+water+birds+in+a+tropical+lagoon&rft.jtitle=The+Auk&rft.date=January+1989&rft.volume=106&rft.issue=1&rft.au=Michel+Robert%2C+Raymond+McNeil%2C+Alain+Leduc&rft.pages=94%E2%80%93101&rft_id=info:doi/10.2307%2F4087761&rft_id=http%3A%2F%2Fsora.unm.edu%2Fsites%2Fdefault%2Ffiles%2Fjournals%2Fauk%2Fv106n01%2Fp0094-p0101.pdf">  </li> <li id="cite_note-103"><a href="#cite_ref-103">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">McNab, Brian K. (1994. október 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_american-naturalist_1994-10_144_4/page/628">Energy Conservation and the Evolution of Flightlessness in Birds</a>”. The American Naturalist 144 (4), 628–42. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1086/285697">10.1086/285697</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/2462941">2462941</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Energy+Conservation+and+the+Evolution+of+Flightlessness+in+Birds&rft.jtitle=The+American+Naturalist&rft.date=October+1994&rft.volume=144&rft.issue=4&rft.aulast=McNab&rft.aufirst=Brian+K.&rft.pages=628%E2%80%9342&rft_id=info:doi/10.1086%2F285697&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_american-naturalist_1994-10_144_4%2Fpage%2F628">  </li> <li id="cite_note-104"><a href="#cite_ref-104">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Roots-2006">Roots, Clive. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/flightlessbirds0000root">Flightless Birds</a>. Westport: Greenwood Press (2006). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-313-33545-7" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-313-33545-7">ISBN 978-0-313-33545-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Flightless+Birds&rft.aulast=Roots&rft.aufirst=Clive&rft.date=2006&rft.pub=Greenwood+Press&rft.place=Westport&rft.isbn=978-0-313-33545-7&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fflightlessbirds0000root">  </li> <li id="cite_note-105"><a href="#cite_ref-105">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Christopher E. Kovacs , R. A. Meyers (2000). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_journal-of-morphology_2000-05_244_2/page/109">Anatomy and histochemistry of flight muscles in a wing-propelled diving bird, the Atlantic Puffin, Fratercula arctica</a>”. Journal of Morphology 244 (2), 109–25. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1002/(SICI)1097-4687(200005)244:2"><109::AID-JMOR2>3.0.CO;2-0 10.1002/(SICI)1097-4687(200005)244:2<109::AID-JMOR2>3.0.CO;2-0</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/10761049">10761049</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Anatomy+and+histochemistry+of+flight+muscles+in+a+wing-propelled+diving+bird%2C+the+Atlantic+Puffin%2C+%27%27Fratercula+arctica%27%27&rft.jtitle=Journal+of+Morphology&rft.date=2000&rft.volume=244&rft.issue=2&rft.au=Christopher+E.+Kovacs+%2C+R.+A.+Meyers&rft.pages=109%E2%80%9325&rft_id=info:pmid/10761049&rft_id=info:doi/10.1002%2F%28SICI%291097-4687%28200005%29244%3A2%3C109%3A%3AAID-JMOR2%3E3.0.CO%3B2-0&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_journal-of-morphology_2000-05_244_2%2Fpage%2F109">  </li> <li id="cite_note-106"><a href="#cite_ref-106">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160414184051/http://wild.enature.com/blog/how-do-birds-eat-if-they-have-no-teeth">How Do Birds Eat If They Have No Teeth? | Blog | eNature</a>. wild.enature.com . [2016. április 14-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://wild.enature.com/blog/how-do-birds-eat-if-they-have-no-teeth">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 13.) </li> <li id="cite_note-lwa001-107"><a href="#cite_ref-lwa001_107-0">↑</a> N Reid: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110315005353/http://lwa.gov.au/files/products/land-water-and-wool/pf061365/pf061365.pdf">Birds on New England wool properties – A woolgrower guide</a> (PDF). Land, Water & Wool Northern Tablelands Property Fact Sheet. Australian Government – Land and Water Australia, 2006. [2011. március 15-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://lwa.gov.au/files/products/land-water-and-wool/pf061365/pf061365.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 17.) </li> <li id="cite_note-108"><a href="#cite_ref-108">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">D. Paton , C. B. G. Collins (1989. április 1.). „Bills and tongues of nectar-feeding birds: A review of morphology, function, and performance, with intercontinental comparisons”. Australian Journal of Ecology 14 (4), 473–506. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.1442-9993.1989.tb01457.x">10.1111/j.1442-9993.1989.tb01457.x</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Bills+and+tongues+of+nectar-feeding+birds%3A+A+review+of+morphology%2C+function%2C+and+performance%2C+with+intercontinental+comparisons&rft.jtitle=Australian+Journal+of+Ecology&rft.date=1+April+1989&rft.volume=14&rft.issue=4&rft.au=D.+Paton+%2C+C.+B.+G.+Collins&rft.pages=473%E2%80%93506&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.1442-9993.1989.tb01457.x">  </li> <li id="cite_note-109"><a href="#cite_ref-109">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Baker, Myron Charles (1973. április 1.). „Niche Relationships Among Six Species of Shorebirds on Their Wintering and Breeding Ranges”. Ecological Monographs 43 (2), 193–212. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/1942194">10.2307/1942194</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/1942194">1942194</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Niche+Relationships+Among+Six+Species+of+Shorebirds+on+Their+Wintering+and+Breeding+Ranges&rft.jtitle=Ecological+Monographs&rft.date=1+April+1973&rft.volume=43&rft.issue=2&rft.aulast=Baker&rft.aufirst=Myron+Charles&rft.pages=193%E2%80%93212&rft_id=info:doi/10.2307%2F1942194">  </li> <li id="cite_note-110"><a href="#cite_ref-110">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Cherel-2002">Cherel, Yves (2002). „Food and feeding ecology of the sympatric thin-billed Pachyptila belcheri and Antarctic P. desolata prions at Iles Kerguelen, Southern Indian Ocean”. Marine Ecology Progress Series 228, 263–81. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.3354/meps228263">10.3354/meps228263</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Food+and+feeding+ecology+of+the+sympatric+thin-billed+%27%27Pachyptila+belcheri%27%27+and+Antarctic+%27%27P.+desolata%27%27+prions+at+Iles+Kerguelen%2C+Southern+Indian+Ocean&rft.jtitle=Marine+Ecology+Progress+Series&rft.date=2002&rft.volume=228&rft.aulast=Cherel&rft.aufirst=Yves&rft.pages=263%E2%80%9381&rft_id=info:doi/10.3354%2Fmeps228263">  </li> <li id="cite_note-111"><a href="#cite_ref-111">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Jenkin-1957">Jenkin, Penelope M. (1957). „The Filter-Feeding and Food of Flamingoes (Phoenicopteri)”. Philosophical Transactions of the Royal Society B 240 (674), 401–93. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1098/rstb.1957.0004">10.1098/rstb.1957.0004</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/92549">92549</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Filter-Feeding+and+Food+of+Flamingoes+%28Phoenicopteri%29&rft.jtitle=Philosophical+Transactions+of+the+Royal+Society+B&rft.date=1957&rft.volume=240&rft.issue=674&rft.aulast=Jenkin&rft.aufirst=Penelope+M.&rft.pages=401%E2%80%9393&rft_id=info:doi/10.1098%2Frstb.1957.0004">  </li> <li id="cite_note-112"><a href="#cite_ref-112">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Miyazaki, Masamine (1996. július 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.webcitation.org/6GqJOds0W?url=http%3A%2F%2Fsora.unm.edu%2Fsites%2Fdefault%2Ffiles%2Fjournals%2Fauk%2Fv113n03%2Fp0698-p0702.pdf">Vegetation cover, kleptoparasitism by diurnal gulls and timing of arrival of nocturnal Rhinoceros Auklets</a>” (PDF). The Auk 113 (3), 698–702. o. [2013. május 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://sora.unm.edu/sites/default/files/journals/auk/v113n03/p0698-p0702.pdf">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/3677021">10.2307/3677021</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/3677021">3677021</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Vegetation+cover%2C+kleptoparasitism+by+diurnal+gulls+and+timing+of+arrival+of+nocturnal+Rhinoceros+Auklets&rft.jtitle=The+Auk&rft.date=1+July+1996&rft.volume=113&rft.issue=3&rft.aulast=Miyazaki&rft.aufirst=Masamine&rft.pages=698%E2%80%93702&rft_id=info:doi/10.2307%2F3677021&rft_id=http%3A%2F%2Fsora.unm.edu%2Fsites%2Fdefault%2Ffiles%2Fjournals%2Fauk%2Fv113n03%2Fp0698-p0702.pdf">  </li> <li id="cite_note-113"><a href="#cite_ref-113">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Bélisle, Marc (1995. augusztus 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://sora.unm.edu/sites/default/files/journals/condor/v097n03/p0771-p0781.pdf">Predation and kleptoparasitism by migrating Parasitic Jaegers</a>” (PDF). The Condor 97 (3), 771–781. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/1369185">10.2307/1369185</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Predation+and+kleptoparasitism+by+migrating+Parasitic+Jaegers&rft.jtitle=The+Condor&rft.date=1+August+1995&rft.volume=97&rft.issue=3&rft.aulast=B%C3%A9lisle&rft.aufirst=Marc&rft.pages=771%E2%80%93781&rft_id=info:doi/10.2307%2F1369185&rft_id=http%3A%2F%2Fsora.unm.edu%2Fsites%2Fdefault%2Ffiles%2Fjournals%2Fcondor%2Fv097n03%2Fp0771-p0781.pdf">  </li> <li id="cite_note-114"><a href="#cite_ref-114">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Vickery, J. A. (1994. május 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.webcitation.org/6GqJOdmur?url=http%3A%2F%2Fsora.unm.edu%2Fsites%2Fdefault%2Ffiles%2Fjournals%2Fcondor%2Fv096n02%2Fp0331-p0340.pdf">The Kleptoparasitic Interactions between Great Frigatebirds and Masked Boobies on Henderson Island, South Pacific</a>” (PDF). The Condor 96 (2), 331–40. o. [2013. május 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://sora.unm.edu/sites/default/files/journals/condor/v096n02/p0331-p0340.pdf">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/1369318">10.2307/1369318</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/1369318">1369318</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Kleptoparasitic+Interactions+between+Great+Frigatebirds+and+Masked+Boobies+on+Henderson+Island%2C+South+Pacific&rft.jtitle=The+Condor&rft.date=1+May+1994&rft.volume=96&rft.issue=2&rft.aulast=Vickery&rft.aufirst=J.+A.&rft.pages=331%E2%80%9340&rft_id=info:doi/10.2307%2F1369318&rft_id=http%3A%2F%2Fsora.unm.edu%2Fsites%2Fdefault%2Ffiles%2Fjournals%2Fcondor%2Fv096n02%2Fp0331-p0340.pdf">  </li> <li id="cite_note-115"><a href="#cite_ref-115">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Hiraldo-1991">Hiraldo, F.C. (1991). „Unspecialized exploitation of small carcasses by birds”. Bird Studies 38 (3), 200–07. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1080/00063659109477089">10.1080/00063659109477089</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Unspecialized+exploitation+of+small+carcasses+by+birds&rft.jtitle=Bird+Studies&rft.date=1991&rft.volume=38&rft.issue=3&rft.aulast=Hiraldo&rft.aufirst=F.C.&rft.pages=200%E2%80%9307&rft_id=info:doi/10.1080%2F00063659109477089">  </li> <li id="cite_note-116"><a href="#cite_ref-116">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Engel-2005">Engel, Sophia Barbara. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://irs.ub.rug.nl/ppn/287916626">Racing the wind: Water economy and energy expenditure in avian endurance flight</a> [<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200405201429/http://irs.ub.rug.nl/ppn/287916626">archivált változat</a>]. University of Groningen (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/90-367-2378-7" title="Speciális:Könyvforrások/90-367-2378-7">ISBN 90-367-2378-7</a>. Hozzáférés ideje: 2017. március 15. [archiválás ideje: 2020. április 5.]</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Racing+the+wind%3A+Water+economy+and+energy+expenditure+in+avian+endurance+flight&rft.aulast=Engel&rft.aufirst=Sophia+Barbara&rft.date=2005&rft.pub=University+of+Groningen&rft.isbn=90-367-2378-7&rft_id=http%3A%2F%2Firs.ub.rug.nl%2Fppn%2F287916626">  </li> <li id="cite_note-117"><a href="#cite_ref-117">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">B.I. Tieleman, J.B. Williams (1999). „The role of hyperthermia in the water economy of desert birds”. Physiol. Biochem. Zool. 72 (1), 87–100. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1086/316640">10.1086/316640</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/9882607">9882607</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+role+of+hyperthermia+in+the+water+economy+of+desert+birds&rft.jtitle=Physiol.+Biochem.+Zool.&rft.date=1999&rft.volume=72&rft.issue=1&rft.au=B.I.+Tieleman%2C+J.B.+Williams&rft.pages=87%E2%80%93100&rft_id=info:pmid/9882607&rft_id=info:doi/10.1086%2F316640">  </li> <li id="cite_note-118"><a href="#cite_ref-118">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Schmidt-Nielsen, Knut (1960. május 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_circulation_1960-05_21_5/page/955">The Salt-Secreting Gland of Marine Birds</a>”. Circulation 21 (5), 955–967. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1161/01.CIR.21.5.955">10.1161/01.CIR.21.5.955</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Salt-Secreting+Gland+of+Marine+Birds&rft.jtitle=Circulation&rft.date=1+May+1960&rft.volume=21&rft.issue=5&rft.aulast=Schmidt-Nielsen&rft.aufirst=Knut&rft.pages=955%E2%80%93967&rft_id=info:doi/10.1161%2F01.CIR.21.5.955&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_circulation_1960-05_21_5%2Fpage%2F955">  </li> <li id="cite_note-119"><a href="#cite_ref-119">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Hallager-1994">Hallager, Sara L. (1994). „Drinking methods in two species of bustards”. Wilson Bull. 106 (4), 763–764. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Drinking+methods+in+two+species+of+bustards&rft.jtitle=Wilson+Bull.&rft.date=1994&rft.volume=106&rft.issue=4&rft.aulast=Hallager&rft.aufirst=Sara+L.&rft.pages=763%E2%80%93764">  </li> <li id="cite_note-120"><a href="#cite_ref-120">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">MacLean, Gordon L. (1983. június 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_bioscience_1983-06_33_6/page/365">Water Transport by Sandgrouse</a>”. BioScience 33 (6), 365–369. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/1309104">10.2307/1309104</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/1309104">1309104</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Water+Transport+by+Sandgrouse&rft.jtitle=BioScience&rft.date=1+June+1983&rft.volume=33&rft.issue=6&rft.aulast=MacLean&rft.aufirst=Gordon+L.&rft.pages=365%E2%80%93369&rft_id=info:doi/10.2307%2F1309104&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_bioscience_1983-06_33_6%2Fpage%2F365">  </li> <li id="cite_note-121"><a href="#cite_ref-121">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Eraud C (2008). „The crop milk: a potential new route for carotenoid-mediated parental effects”. Journal of Avian Biology 39 (2), 247–251. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.0908-8857.2008.04053.x">10.1111/j.0908-8857.2008.04053.x</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+crop+milk%3A+a+potential+new+route+for+carotenoid-mediated+parental+effects&rft.jtitle=Journal+of+Avian+Biology&rft.date=2008&rft.volume=39&rft.issue=2&rft.au=Eraud+C&rft.pages=247%E2%80%93251&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.0908-8857.2008.04053.x">  </li> <li id="cite_note-122"><a href="#cite_ref-122">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Mario-2005">Mario, Principato, et al. (2005). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20130617234727/http://ijas.pagepress.org/index.php/ijas/article/download/ijas.2005.296/610">The alterations of plumage of parasitic origin</a>”. Italian Journal of Animal Science 4, 296–299. o. [2013. június 17-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://ijas.pagepress.org/index.php/ijas/article/download/ijas.2005.296/610">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 16.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+alterations+of+plumage+of+parasitic+origin&rft.jtitle=Italian+Journal+of+Animal+Science&rft.date=2005&rft.volume=4&rft.aulast=Mario&rft.aufirst=Principato&rft.pages=296%E2%80%93299&rft_id=http%3A%2F%2Fijas.pagepress.org%2Findex.php%2Fijas%2Farticle%2Fdownload%2Fijas.2005.296%2F610">  </li> <li id="cite_note-123"><a href="#cite_ref-123">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Hannah C. Revis, Deborah A. Waller (2004). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_auk_2004-10_121_4/page/1262">Bactericidal and fungicidal activity of ant chemicals on feather parasites: an evaluation of anting behavior as a method of self-medication in songbirds</a>”. The Auk 121 (4), 1262–1268. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1642/0004-8038(2004)121">[1262:BAFAOA</a>2.0.CO;2 10.1642/0004-8038(2004)121[1262:BAFAOA]2.0.CO;2].</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Bactericidal+and+fungicidal+activity+of+ant+chemicals+on+feather+parasites%3A+an+evaluation+of+anting+behavior+as+a+method+of+self-medication+in+songbirds&rft.jtitle=The+Auk&rft.date=2004&rft.volume=121&rft.issue=4&rft.au=Hannah+C.+Revis%2C+Deborah+A.+Waller&rft.pages=1262%E2%80%931268&rft_id=info:doi/10.1642%2F0004-8038%282004%29121%5B1262%3ABAFAOA%5D2.0.CO%3B2&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_auk_2004-10_121_4%2Fpage%2F1262">  </li> <li id="cite_note-124"><a href="#cite_ref-124">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Clayton-2010">Clayton, Dale H., et al. (2010). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20170811153758/http://darwin.biology.utah.edu/pubshtml/PDF-Files/Bush24.pdf">How Birds Combat Ectoparasites</a>”. The Open Ornithology Journal 3, 41–71. o. [2017. augusztus 11-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://darwin.biology.utah.edu/PubsHTML/PDF-Files/Bush24.pdf">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2174/1874453201003010041">10.2174/1874453201003010041</a>. (Hozzáférés: 2017. március 16.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=How+Birds+Combat+Ectoparasites&rft.jtitle=The+Open+Ornithology+Journal&rft.date=2010&rft.volume=3&rft.aulast=Clayton&rft.aufirst=Dale+H.&rft.pages=41%E2%80%9371&rft_id=info:doi/10.2174%2F1874453201003010041&rft_id=http%3A%2F%2Fdarwin.biology.utah.edu%2FPubsHTML%2FPDF-Files%2FBush24.pdf">  </li> <li id="cite_note-Klaassen-125"><a href="#cite_ref-Klaassen_125-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Klaassen, Marc (1996. január 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://jeb.biologists.org/cgi/reprint/199/1/57">Metabolic constraints on long-distance migration in birds</a>”. Journal of Experimental Biology 199 (1), 57–64. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/9317335">9317335</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Metabolic+constraints+on+long-distance+migration+in+birds&rft.jtitle=Journal+of+Experimental+Biology&rft.date=1+January+1996&rft.volume=199&rft.issue=1&rft.aulast=Klaassen&rft.aufirst=Marc&rft.pages=57%E2%80%9364&rft_id=info:pmid/9317335&rft_id=http%3A%2F%2Fjeb.biologists.org%2Fcgi%2Freprint%2F199%2F1%2F57">  </li> <li id="cite_note-autogenerated1-126"><a href="#cite_ref-autogenerated1_126-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Gill-1995">Gill, Frank. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/ornithology0000gill">Ornithology</a>, 2nd, New York: W.H. Freeman (1995). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-7167-2415-4" title="Speciális:Könyvforrások/0-7167-2415-4">ISBN 0-7167-2415-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Ornithology&rft.aulast=Gill&rft.aufirst=Frank&rft.date=1995&rft.edition=2nd&rft.pub=W.H.+Freeman&rft.place=New+York&rft.isbn=0-7167-2415-4&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fornithology0000gill">  </li> <li id="cite_note-127"><a href="#cite_ref-127">↑</a> „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20131002131732/http://www.birdlife.org/news/news/2007/04/bar-tailed_godwit_journey.html">Long-distance Godwit sets new record</a>”, <a href="/wiki/BirdLife_International" title="BirdLife International">BirdLife International</a>, 2007. május 4.. [2013. október 2-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.birdlife.org/news/news/2007/04/bar-tailed_godwit_journey.html">eredetiből</a> archiválva] (Hozzáférés: 2007. december 13.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.title=Long-distance+Godwit+sets+new+record&rft.identifier=http%3A%2F%2Fwww.birdlife.org%2Fnews%2Fnews%2F2007%2F04%2Fbar-tailed_godwit_journey.html&rft.publisher=%5B%5BBirdLife+International%5D%5D&rft.date=4+May+2007">  </li> <li id="cite_note-128"><a href="#cite_ref-128">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Shaffer-2006">Shaffer, Scott A., et al. (2006). „Migratory shearwaters integrate oceanic resources across the Pacific Ocean in an endless summer”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 103 (34), 12799–802. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1073/pnas.0603715103">10.1073/pnas.0603715103</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16908846">16908846</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Migratory+shearwaters+integrate+oceanic+resources+across+the+Pacific+Ocean+in+an+endless+summer&rft.jtitle=Proceedings+of+the+National+Academy+of+Sciences+of+the+United+States+of+America&rft.date=2006&rft.volume=103&rft.issue=34&rft.aulast=Shaffer&rft.aufirst=Scott+A.&rft.pages=12799%E2%80%93802&rft_id=info:pmid/16908846&rft_id=info:doi/10.1073%2Fpnas.0603715103">  </li> <li id="cite_note-129"><a href="#cite_ref-129">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Croxall-2005">Croxall, John P., et al. (2005). „Global Circumnavigations: Tracking year-round ranges of nonbreeding Albatrosses”. Science 307 (5707), 249–50. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1126/science.1106042">10.1126/science.1106042</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15653503">15653503</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Global+Circumnavigations%3A+Tracking+year-round+ranges+of+nonbreeding+Albatrosses&rft.jtitle=Science&rft.date=2005&rft.volume=307&rft.issue=5707&rft.aulast=Croxall&rft.aufirst=John+P.&rft.pages=249%E2%80%9350&rft_id=info:pmid/15653503&rft_id=info:doi/10.1126%2Fscience.1106042">  </li> <li id="cite_note-130"><a href="#cite_ref-130">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Wilson-1999">Wilson, W. Herbert, Jr. (1999). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.webcitation.org/6GqJOeqSD?url=http%3A%2F%2Fsora.unm.edu%2Fsites%2Fdefault%2Ffiles%2Fjournals%2Fnabb%2Fv024n04%2Fp0113-p0121.pdf">Bird feeding and irruptions of northern finches:are migrations short stopped?</a>” (PDF). North America Bird Bander 24 (4), 113–21. o. [2013. május 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://sora.unm.edu/sites/default/files/journals/nabb/v024n04/p0113-p0121.pdf">eredetiből</a> archiválva].</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Bird+feeding+and+irruptions+of+northern+finches%3Aare+migrations+short+stopped%3F&rft.jtitle=North+America+Bird+Bander&rft.date=1999&rft.volume=24&rft.issue=4&rft.aulast=Wilson&rft.aufirst=W.+Herbert%2C+Jr.&rft.pages=113%E2%80%9321&rft_id=http%3A%2F%2Fsora.unm.edu%2Fsites%2Fdefault%2Ffiles%2Fjournals%2Fnabb%2Fv024n04%2Fp0113-p0121.pdf">  </li> <li id="cite_note-131"><a href="#cite_ref-131">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Nilsson-2006">Nilsson, Anna L. K. (2006). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_auk_2006-04_123_2/page/537">Do partial and regular migrants differ in their responses to weather?</a>”. The Auk 123 (2), 537–47. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1642/0004-8038(2006)123">[537:DPARMD</a>2.0.CO;2 10.1642/0004-8038(2006)123[537:DPARMD]2.0.CO;2].</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Do+partial+and+regular+migrants+differ+in+their+responses+to+weather%3F&rft.jtitle=The+Auk&rft.date=2006&rft.volume=123&rft.issue=2&rft.aulast=Nilsson&rft.aufirst=Anna+L.+K.&rft.pages=537%E2%80%9347&rft_id=info:doi/10.1642%2F0004-8038%282006%29123%5B537%3ADPARMD%5D2.0.CO%3B2&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_auk_2006-04_123_2%2Fpage%2F537">  </li> <li id="cite_note-132"><a href="#cite_ref-132">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Rabenold-1985">Rabenold, Kerry N. (1985). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://sora.unm.edu/sites/default/files/journals/auk/v102n04/p0805-p0819.pdf">Variation in Altitudinal Migration, Winter Segregation, and Site Tenacity in two subspecies of Dark-eyed Juncos in the southern Appalachians</a>” (PDF). The Auk 102 (4), 805–19. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Variation+in+Altitudinal+Migration%2C+Winter+Segregation%2C+and+Site+Tenacity+in+two+subspecies+of+Dark-eyed+Juncos+in+the+southern+Appalachians&rft.jtitle=The+Auk&rft.date=1985&rft.volume=102&rft.issue=4&rft.aulast=Rabenold&rft.aufirst=Kerry+N.&rft.pages=805%E2%80%9319&rft_id=http%3A%2F%2Fsora.unm.edu%2Fsites%2Fdefault%2Ffiles%2Fjournals%2Fauk%2Fv102n04%2Fp0805-p0819.pdf">  </li> <li id="cite_note-133"><a href="#cite_ref-133">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Collar-1997">Collar, Nigel J..szerk.: Josep del Hoyo, Andrew Elliott and Jordi Sargatal (eds.): Family Psittacidae (Parrots), <a href="/wiki/Handbook_of_the_Birds_of_the_World" title="Handbook of the Birds of the World">Handbook of the Birds of the World</a>, Volume 4: Sandgrouse to Cuckoos. Barcelona: Lynx Edicions (1997). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/84-87334-22-9" title="Speciális:Könyvforrások/84-87334-22-9">ISBN 84-87334-22-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=%5B%5BHandbook+of+the+Birds+of+the+World%5D%5D%2C+Volume+4%3A+Sandgrouse+to+Cuckoos&rft.atitle=Family+Psittacidae+%28Parrots%29&rft.aulast=Collar&rft.aufirst=Nigel+J.&rft.date=1997&rft.pub=Lynx+Edicions&rft.place=Barcelona&rft.isbn=84-87334-22-9">  </li> <li id="cite_note-134"><a href="#cite_ref-134">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Matthews, G. V. T. (1953. szeptember 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://jeb.biologists.org/cgi/reprint/30/3/370">Navigation in the Manx Shearwater</a>”. Journal of Experimental Biology 30 (2), 370–96. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Navigation+in+the+Manx+Shearwater&rft.jtitle=Journal+of+Experimental+Biology&rft.date=1+September+1953&rft.volume=30&rft.issue=2&rft.aulast=Matthews&rft.aufirst=G.+V.+T.&rft.pages=370%E2%80%9396&rft_id=http%3A%2F%2Fjeb.biologists.org%2Fcgi%2Freprint%2F30%2F3%2F370">  </li> <li id="cite_note-135"><a href="#cite_ref-135">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Mouritsen, Henrik (2001. november 15.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://jeb.biologists.org/cgi/content/full/204/22/3855">Migrating songbirds tested in computer-controlled Emlen funnels use stellar cues for a time-independent compass</a>”. Journal of Experimental Biology 204 (8), 3855–65. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11807103">11807103</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Migrating+songbirds+tested+in+computer-controlled+Emlen+funnels+use+stellar+cues+for+a+time-independent+compass&rft.jtitle=Journal+of+Experimental+Biology&rft.date=15+November+2001&rft.volume=204&rft.issue=8&rft.aulast=Mouritsen&rft.aufirst=Henrik&rft.pages=3855%E2%80%9365&rft_id=info:pmid/11807103&rft_id=http%3A%2F%2Fjeb.biologists.org%2Fcgi%2Fcontent%2Ffull%2F204%2F22%2F3855">  </li> <li id="cite_note-136"><a href="#cite_ref-136">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Deutschlander, Mark E. (1999. április 15.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://jeb.biologists.org/cgi/reprint/202/8/891">The case for light-dependent magnetic orientation in animals</a>”. Journal of Experimental Biology 202 (8), 891–908. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/10085262">10085262</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+case+for+light-dependent+magnetic+orientation+in+animals&rft.jtitle=Journal+of+Experimental+Biology&rft.date=15+April+1999&rft.volume=202&rft.issue=8&rft.aulast=Deutschlander&rft.aufirst=Mark+E.&rft.pages=891%E2%80%93908&rft_id=info:pmid/10085262&rft_id=http%3A%2F%2Fjeb.biologists.org%2Fcgi%2Freprint%2F202%2F8%2F891">  </li> <li id="cite_note-137"><a href="#cite_ref-137">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Möller-1988">Möller, Anders Pape (1988). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_behavioral-ecology-and-sociobiology_1988-05_22_5/page/373">Badge size in the house sparrow Passer domesticus</a>”. <a href="/w/index.php?title=Behavioral_Ecology_and_Sociobiology&action=edit&redlink=1" class="new" title="Behavioral Ecology and Sociobiology (a lap nem létezik)">Behavioral Ecology and Sociobiology</a> 22 (5), 373–78. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/BF00295107">10.1007/BF00295107</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Badge+size+in+the+house+sparrow+%27%27Passer+domesticus%27%27&rft.jtitle=%5B%5BBehavioral+Ecology+and+Sociobiology%5D%5D&rft.date=1988&rft.volume=22&rft.issue=5&rft.aulast=M%C3%B6ller&rft.aufirst=Anders+Pape&rft.pages=373%E2%80%9378&rft_id=info:doi/10.1007%2FBF00295107&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_behavioral-ecology-and-sociobiology_1988-05_22_5%2Fpage%2F373">  </li> <li id="cite_note-138"><a href="#cite_ref-138">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Thomas, Betsy Trent (1990. augusztus 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.webcitation.org/6GqJOfkKk?url=http%3A%2F%2Fsora.unm.edu%2Fsites%2Fdefault%2Ffiles%2Fjournals%2Fcondor%2Fv092n03%2Fp0576-p0581.pdf">Nesting Behavior of Sunbitterns (Eurypyga helias) in Venezuela</a>” (PDF). The Condor 92 (3), 576–81. o. [2013. május 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://sora.unm.edu/sites/default/files/journals/condor/v092n03/p0576-p0581.pdf">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/1368675">10.2307/1368675</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Nesting+Behavior+of+Sunbitterns+%27%27%28Eurypyga+helias%29%27%27+in+Venezuela&rft.jtitle=The+Condor&rft.date=1+August+1990&rft.volume=92&rft.issue=3&rft.aulast=Thomas&rft.aufirst=Betsy+Trent&rft.pages=576%E2%80%9381&rft_id=info:doi/10.2307%2F1368675&rft_id=http%3A%2F%2Fsora.unm.edu%2Fsites%2Fdefault%2Ffiles%2Fjournals%2Fcondor%2Fv092n03%2Fp0576-p0581.pdf">  </li> <li id="cite_note-139"><a href="#cite_ref-139">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Pickering-2001">Pickering, S. P. C. (2001). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.marineornithology.org/PDF/29_1/29_1_6.pdf">Courtship behaviour of the Wandering Albatross Diomedea exulans at Bird Island, South Georgia</a>” (PDF). Marine Ornithology 29 (1), 29–37. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Courtship+behaviour+of+the+Wandering+Albatross+%27%27Diomedea+exulans%27%27+at+Bird+Island%2C+South+Georgia&rft.jtitle=Marine+Ornithology&rft.date=2001&rft.volume=29&rft.issue=1&rft.aulast=Pickering&rft.aufirst=S.+P.+C.&rft.pages=29%E2%80%9337&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.marineornithology.org%2FPDF%2F29_1%2F29_1_6.pdf">  </li> <li id="cite_note-140"><a href="#cite_ref-140">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Pruett-Jones, S. G. (1990. május 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_evolution_1990-05_44_3/page/486">Sexual Selection Through Female Choice in Lawes' Parotia, A Lek-Mating Bird of Paradise</a>”. <a href="/w/index.php?title=Evolution_(journal)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Evolution (journal) (a lap nem létezik)">Evolution</a> 44 (3), 486–501. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/2409431">10.2307/2409431</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Sexual+Selection+Through+Female+Choice+in+Lawes%27+Parotia%2C+A+Lek-Mating+Bird+of+Paradise&rft.jtitle=%5B%5BEvolution+%28journal%29%7CEvolution%5D%5D&rft.date=1+May+1990&rft.volume=44&rft.issue=3&rft.aulast=Pruett-Jones&rft.aufirst=S.+G.&rft.pages=486%E2%80%93501&rft_id=info:doi/10.2307%2F2409431&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_evolution_1990-05_44_3%2Fpage%2F486">  </li> <li id="cite_note-141"><a href="#cite_ref-141">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Genevois-1994">Genevois, F. (1994). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20071224040649/http://ejour-fup.unifi.it/index.php/eee/article/view/667/613">Male Blue Petrels reveal their body mass when calling</a>”. Ethology Ecology and Evolution 6 (3), 377–83. o. [2007. december 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://ejour-fup.unifi.it/index.php/eee/article/view/667/613">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1080/08927014.1994.9522988">10.1080/08927014.1994.9522988</a>. (Hozzáférés: 2017. március 19.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Male+Blue+Petrels+reveal+their+body+mass+when+calling&rft.jtitle=Ethology+Ecology+and+Evolution&rft.date=1994&rft.volume=6&rft.issue=3&rft.aulast=Genevois&rft.aufirst=F.&rft.pages=377%E2%80%9383&rft_id=info:doi/10.1080%2F08927014.1994.9522988&rft_id=http%3A%2F%2Fejour-fup.unifi.it%2Findex.php%2Feee%2Farticle%2Fview%2F667%2F613">  </li> <li id="cite_note-142"><a href="#cite_ref-142">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Jouventin, Pierre (1999. június 1.). „Finding a parent in a king penguin colony: the acoustic system of individual recognition”. Animal Behaviour 57 (6), 1175–83. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1006/anbe.1999.1086">10.1006/anbe.1999.1086</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/10373249">10373249</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Finding+a+parent+in+a+king+penguin+colony%3A+the+acoustic+system+of+individual+recognition&rft.jtitle=Animal+Behaviour&rft.date=June+1999&rft.volume=57&rft.issue=6&rft.aulast=Jouventin&rft.aufirst=Pierre&rft.pages=1175%E2%80%9383&rft_id=info:pmid/10373249&rft_id=info:doi/10.1006%2Fanbe.1999.1086">  </li> <li id="cite_note-143"><a href="#cite_ref-143">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Templeton-2005">Templeton, Christopher N. (2005). „Allometry of Alarm Calls: Black-Capped Chickadees Encode Information About Predator Size”. Science 308 (5730), 1934–37. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1126/science.1108841">10.1126/science.1108841</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15976305">15976305</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Allometry+of+Alarm+Calls%3A+Black-Capped+Chickadees+Encode+Information+About+Predator+Size&rft.jtitle=Science&rft.date=2005&rft.volume=308&rft.issue=5730&rft.aulast=Templeton&rft.aufirst=Christopher+N.&rft.pages=1934%E2%80%9337&rft_id=info:pmid/15976305&rft_id=info:doi/10.1126%2Fscience.1108841">  </li> <li id="cite_note-Miskelly-144"><a href="#cite_ref-Miskelly_144-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Miskelly, C. M. (1987. július 1.). „The identity of the hakawai”. Notornis 34 (2), 95–116. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+identity+of+the+hakawai&rft.jtitle=Notornis&rft.date=July+1987&rft.volume=34&rft.issue=2&rft.aulast=Miskelly&rft.aufirst=C.+M.&rft.pages=95%E2%80%93116">  </li> <li id="cite_note-145"><a href="#cite_ref-145">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Murphy-2003">Murphy, Stephen (2003). „The breeding biology of palm cockatoos (Probosciger aterrimus): a case of a slow life history”. <a href="/w/index.php?title=Journal_of_Zoology&action=edit&redlink=1" class="new" title="Journal of Zoology (a lap nem létezik)">Journal of Zoology</a> 261 (4), 327–39. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1017/S0952836903004175">10.1017/S0952836903004175</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+breeding+biology+of+palm+cockatoos+%27%27%28Probosciger+aterrimus%29%27%27%3A+a+case+of+a+slow+life+history&rft.jtitle=%5B%5BJournal+of+Zoology%5D%5D&rft.date=2003&rft.volume=261&rft.issue=4&rft.aulast=Murphy&rft.aufirst=Stephen&rft.pages=327%E2%80%9339&rft_id=info:doi/10.1017%2FS0952836903004175">  </li> <li id="cite_note-flycatcher-146">↑ <a href="#cite_ref-flycatcher_146-0">a</a> <a href="#cite_ref-flycatcher_146-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Sekercioglu-2006">Sekercioglu, Cagan Hakki.szerk.: Josep del Hoyo, Andrew Elliott and David Christie (eds.): Foreword, <a href="/wiki/Handbook_of_the_Birds_of_the_World" title="Handbook of the Birds of the World">Handbook of the Birds of the World</a>, Volume 11: Old World Flycatchers to Old World Warblers. Barcelona: Lynx Edicions, 48. o. (2006). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/84-96553-06-X" title="Speciális:Könyvforrások/84-96553-06-X">ISBN 84-96553-06-X</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=%5B%5BHandbook+of+the+Birds+of+the+World%5D%5D%2C+Volume+11%3A+Old+World+Flycatchers+to+Old+World+Warblers&rft.atitle=Foreword&rft.aulast=Sekercioglu&rft.aufirst=Cagan+Hakki&rft.date=2006&rft.pub=Lynx+Edicions&rft.place=Barcelona&rft.isbn=84-96553-06-X">  </li> <li id="cite_note-147"><a href="#cite_ref-147">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Terborgh-2005">Terborgh, John (2005). „Mixed flocks and polyspecific associations: Costs and benefits of mixed groups to birds and monkeys”. American Journal of Primatology 21 (2), 87–100. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1002/ajp.1350210203">10.1002/ajp.1350210203</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Mixed+flocks+and+polyspecific+associations%3A+Costs+and+benefits+of+mixed+groups+to+birds+and+monkeys&rft.jtitle=American+Journal+of+Primatology&rft.date=2005&rft.volume=21&rft.issue=2&rft.aulast=Terborgh&rft.aufirst=John&rft.pages=87%E2%80%93100&rft_id=info:doi/10.1002%2Fajp.1350210203">  </li> <li id="cite_note-148"><a href="#cite_ref-148">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Hutto, Richard L. (1988. január 1.). „Foraging Behavior Patterns Suggest a Possible Cost Associated with Participation in Mixed-Species Bird Flocks”. <a href="/w/index.php?title=Oikos_(journal)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Oikos (journal) (a lap nem létezik)">Oikos</a> 51 (1), 79–83. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/3565809">10.2307/3565809</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/3565809">3565809</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Foraging+Behavior+Patterns+Suggest+a+Possible+Cost+Associated+with+Participation+in+Mixed-Species+Bird+Flocks&rft.jtitle=%5B%5BOikos+%28journal%29%7COikos%5D%5D&rft.date=January+1988&rft.volume=51&rft.issue=1&rft.aulast=Hutto&rft.aufirst=Richard+L.&rft.pages=79%E2%80%9383&rft_id=info:doi/10.2307%2F3565809">  </li> <li id="cite_note-AU-149"><a href="#cite_ref-AU_149-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Au, David W. K. (1986. augusztus 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://sora.unm.edu/sites/default/files/journals/condor/v088n03/p0304-p0317.pdf">Seabird interactions with Dolphins and Tuna in the Eastern Tropical Pacific</a>” (PDF). The Condor 88 (3), 304–17. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/1368877">10.2307/1368877</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Seabird+interactions+with+Dolphins+and+Tuna+in+the+Eastern+Tropical+Pacific&rft.jtitle=The+Condor&rft.date=1+August+1986&rft.volume=88&rft.issue=3&rft.aulast=Au&rft.aufirst=David+W.+K.&rft.pages=304%E2%80%9317&rft_id=info:doi/10.2307%2F1368877&rft_id=http%3A%2F%2Fsora.unm.edu%2Fsites%2Fdefault%2Ffiles%2Fjournals%2Fcondor%2Fv088n03%2Fp0304-p0317.pdf">  </li> <li id="cite_note-150"><a href="#cite_ref-150">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Anne, O. (1983. június 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_behavioral-ecology-and-sociobiology_1983-06_12_3/page/181">Dwarf mongoose and hornbill mutualism in the Taru desert, Kenya</a>”. Behavioral Ecology and Sociobiology 12 (3), 181–90. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/BF00290770">10.1007/BF00290770</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Dwarf+mongoose+and+hornbill+mutualism+in+the+Taru+desert%2C+Kenya&rft.jtitle=Behavioral+Ecology+and+Sociobiology&rft.date=June+1983&rft.volume=12&rft.issue=3&rft.aulast=Anne&rft.aufirst=O.&rft.pages=181%E2%80%9390&rft_id=info:doi/10.1007%2FBF00290770&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_behavioral-ecology-and-sociobiology_1983-06_12_3%2Fpage%2F181">  </li> <li id="cite_note-151"><a href="#cite_ref-151">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Gauthier-Clerc-2000">Gauthier-Clerc, Michael (2000). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20041227194439/http://sora.unm.edu/sites/default/files/journals/condor/v102n02/p0307-p0313.pdf">Sleep-Vigilance Trade-off in Gadwall during the Winter Period</a>” (PDF). The Condor 102 (2), 307–13. o. [2004. december 27-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://sora.unm.edu/sites/default/files/journals/condor/v102n02/p0307-p0313.pdf">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1650/0010-5422(2000)102">[0307:SVTOIG</a>2.0.CO;2 10.1650/0010-5422(2000)102[0307:SVTOIG]2.0.CO;2]. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/1369642">1369642</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Sleep-Vigilance+Trade-off+in+Gadwall+during+the+Winter+Period&rft.jtitle=The+Condor&rft.date=2000&rft.volume=102&rft.issue=2&rft.aulast=Gauthier-Clerc&rft.aufirst=Michael&rft.pages=307%E2%80%9313&rft_id=info:doi/10.1650%2F0010-5422%282000%29102%5B0307%3ASVTOIG%5D2.0.CO%3B2&rft_id=http%3A%2F%2Fsora.unm.edu%2Fsites%2Fdefault%2Ffiles%2Fjournals%2Fcondor%2Fv102n02%2Fp0307-p0313.pdf">  </li> <li id="cite_note-152"><a href="#cite_ref-152">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Bäckman, Johan (2002. április 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://jeb.biologists.org/cgi/content/full/205/7/905">Harmonic oscillatory orientation relative to the wind in nocturnal roosting flights of the swift Apus apus</a>”. The Journal of Experimental Biology 205 (7), 905–910. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11916987">11916987</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Harmonic+oscillatory+orientation+relative+to+the+wind+in+nocturnal+roosting+flights+of+the+swift+%27%27Apus+apus%27%27&rft.jtitle=The+Journal+of+Experimental+Biology&rft.date=1+April+2002&rft.volume=205&rft.issue=7&rft.aulast=B%C3%A4ckman&rft.aufirst=Johan&rft.pages=905%E2%80%93910&rft_id=info:pmid/11916987&rft_id=http%3A%2F%2Fjeb.biologists.org%2Fcgi%2Fcontent%2Ffull%2F205%2F7%2F905">  </li> <li id="cite_note-153"><a href="#cite_ref-153">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Rattenborg-2006">Rattenborg, Niels C. (2006). „Do birds sleep in flight?”. Die Naturwissenschaften 93 (9), 413–25. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/s00114-006-0120-3">10.1007/s00114-006-0120-3</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16688436">16688436</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Do+birds+sleep+in+flight%3F&rft.jtitle=Die+Naturwissenschaften&rft.date=2006&rft.volume=93&rft.issue=9&rft.aulast=Rattenborg&rft.aufirst=Niels+C.&rft.pages=413%E2%80%9325&rft_id=info:pmid/16688436&rft_id=info:doi/10.1007%2Fs00114-006-0120-3">  </li> <li id="cite_note-154"><a href="#cite_ref-154">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Milius, S. (1999. február 6.). „Half-asleep birds choose which half dozes”. Science News Online 155 (6), 86. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/4011301">10.2307/4011301</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/4011301">4011301</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Half-asleep+birds+choose+which+half+dozes&rft.jtitle=Science+News+Online&rft.date=6+February+1999&rft.volume=155&rft.issue=6&rft.aulast=Milius&rft.aufirst=S.&rft_id=info:doi/10.2307%2F4011301">  </li> <li id="cite_note-155"><a href="#cite_ref-155">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Beauchamp-1999">Beauchamp, Guy (1999). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://beheco.oxfordjournals.org/cgi/content/full/10/6/675">The evolution of communal roosting in birds: origin and secondary losses</a>”. Behavioural Ecology 10 (6), 675–87. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1093/beheco/10.6.675">10.1093/beheco/10.6.675</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+evolution+of+communal+roosting+in+birds%3A+origin+and+secondary+losses&rft.jtitle=Behavioural+Ecology&rft.date=1999&rft.volume=10&rft.issue=6&rft.aulast=Beauchamp&rft.aufirst=Guy&rft.pages=675%E2%80%9387&rft_id=info:doi/10.1093%2Fbeheco%2F10.6.675&rft_id=http%3A%2F%2Fbeheco.oxfordjournals.org%2Fcgi%2Fcontent%2Ffull%2F10%2F6%2F675">  </li> <li id="cite_note-156"><a href="#cite_ref-156">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Buttemer-1985">Buttemer, William A. (1985). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://deepblue.lib.umich.edu/bitstream/2027.42/47760/1/442_2004_Article_BF00379484.pdf">Energy relations of winter roost-site utilization by American goldfinches (Carduelis tristis)</a>” (PDF). <a href="/w/index.php?title=Oecologia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Oecologia (a lap nem létezik)">Oecologia</a> 68 (1), 126–32. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/BF00379484">10.1007/BF00379484</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Energy+relations+of+winter+roost-site+utilization+by+American+goldfinches+%27%27%28Carduelis+tristis%29%27%27&rft.jtitle=%5B%5BOecologia%5D%5D&rft.date=1985&rft.volume=68&rft.issue=1&rft.aulast=Buttemer&rft.aufirst=William+A.&rft.pages=126%E2%80%9332&rft_id=info:doi/10.1007%2FBF00379484&rft_id=http%3A%2F%2Fdeepblue.lib.umich.edu%2Fbitstream%2F2027.42%2F47760%2F1%2F442_2004_Article_BF00379484.pdf">  </li> <li id="cite_note-157"><a href="#cite_ref-157">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Buckley, F. G. (1968. január 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_condor_1968-01_70_1/page/89">Upside-down Resting by Young Green-Rumped Parrotlets (Forpus passerinus)</a>”. The Condor 70 (1), 89. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/1366517">10.2307/1366517</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Upside-down+Resting+by+Young+Green-Rumped+Parrotlets+%27%27%28Forpus+passerinus%29%27%27&rft.jtitle=The+Condor&rft.date=1+January+1968&rft.volume=70&rft.issue=1&rft.aulast=Buckley&rft.aufirst=F.+G.&rft_id=info:doi/10.2307%2F1366517&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_condor_1968-01_70_1%2Fpage%2F89">  </li> <li id="cite_note-158"><a href="#cite_ref-158">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Carpenter-1974">Carpenter, F. Lynn (1974). „Torpor in an Andean Hummingbird: Its Ecological Significance”. Science 183 (4124), 545–47. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1126/science.183.4124.545">10.1126/science.183.4124.545</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17773043">17773043</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Torpor+in+an+Andean+Hummingbird%3A+Its+Ecological+Significance&rft.jtitle=Science&rft.date=1974&rft.volume=183&rft.issue=4124&rft.aulast=Carpenter&rft.aufirst=F.+Lynn&rft.pages=545%E2%80%9347&rft_id=info:pmid/17773043&rft_id=info:doi/10.1126%2Fscience.183.4124.545">  </li> <li id="cite_note-159"><a href="#cite_ref-159">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-McKechnie-2007">McKechnie, Andrew E. (2007). „Torpor in an African caprimulgid, the freckled nightjar Caprimulgus tristigma”. Journal of Avian Biology 38 (3), 261–66. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.2007.0908-8857.04116.x">10.1111/j.2007.0908-8857.04116.x</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Torpor+in+an+African+caprimulgid%2C+the+freckled+nightjar+%27%27Caprimulgus+tristigma%27%27&rft.jtitle=Journal+of+Avian+Biology&rft.date=2007&rft.volume=38&rft.issue=3&rft.aulast=McKechnie&rft.aufirst=Andrew+E.&rft.pages=261%E2%80%9366&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.2007.0908-8857.04116.x">  </li> <li id="cite_note-160"><a href="#cite_ref-160">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Frith-1981">Frith, C.B (1981). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.publish.csiro.au/paper/MU9810193.htm">Displays of Count Raggi's Bird-of-Paradise Paradisaea raggiana and congeneric species</a>”. Emu 81 (4), 193–201. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1071/MU9810193">10.1071/MU9810193</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Displays+of+Count+Raggi%27s+Bird-of-Paradise+%27%27Paradisaea+raggiana%27%27+and+congeneric+species&rft.jtitle=Emu&rft.date=1981&rft.volume=81&rft.issue=4&rft.aulast=Frith&rft.aufirst=C.B&rft.pages=193%E2%80%93201&rft_id=info:doi/10.1071%2FMU9810193&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.publish.csiro.au%2Fpaper%2FMU9810193.htm">  </li> <li id="cite_note-161"><a href="#cite_ref-161">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Freed-1987">Freed, Leonard A. (1987). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_american-naturalist_1987-10_130_4/page/507">The Long-Term Pair Bond of Tropical House Wrens: Advantage or Constraint?</a>”. <a href="/w/index.php?title=The_American_Naturalist&action=edit&redlink=1" class="new" title="The American Naturalist (a lap nem létezik)">The American Naturalist</a> 130 (4), 507–25. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1086/284728">10.1086/284728</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Long-Term+Pair+Bond+of+Tropical+House+Wrens%3A+Advantage+or+Constraint%3F&rft.jtitle=%5B%5BThe+American+Naturalist%5D%5D&rft.date=1987&rft.volume=130&rft.issue=4&rft.aulast=Freed&rft.aufirst=Leonard+A.&rft.pages=507%E2%80%9325&rft_id=info:doi/10.1086%2F284728&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_american-naturalist_1987-10_130_4%2Fpage%2F507">  </li> <li id="cite_note-162"><a href="#cite_ref-162">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Gowaty-1983">Gowaty, Patricia A. (1983). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_american-naturalist_1983-02_121_2/page/149">Male Parental Care and Apparent Monogamy among Eastern Bluebirds (Sialia sialis)</a>”. <a href="/w/index.php?title=The_American_Naturalist&action=edit&redlink=1" class="new" title="The American Naturalist (a lap nem létezik)">The American Naturalist</a> 121 (2), 149–60. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1086/284047">10.1086/284047</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Male+Parental+Care+and+Apparent+Monogamy+among+Eastern+Bluebirds+%27%27%28Sialia+sialis%29%27%27&rft.jtitle=%5B%5BThe+American+Naturalist%5D%5D&rft.date=1983&rft.volume=121&rft.issue=2&rft.aulast=Gowaty&rft.aufirst=Patricia+A.&rft.pages=149%E2%80%9360&rft_id=info:doi/10.1086%2F284047&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_american-naturalist_1983-02_121_2%2Fpage%2F149">  </li> <li id="cite_note-163"><a href="#cite_ref-163">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Westneat-2003">Westneat, David F. (2003). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://arjournals.annualreviews.org/doi/pdf/10.1146/annurev.ecolsys.34.011802.132439">Extra-pair paternity in birds: Causes, correlates, and conflict</a>”. <a href="/w/index.php?title=Annual_Review_of_Ecology,_Evolution,_and_Systematics&action=edit&redlink=1" class="new" title="Annual Review of Ecology, Evolution, and Systematics (a lap nem létezik)">Annual Review of Ecology, Evolution, and Systematics</a> 34, 365–96. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1146/annurev.ecolsys.34.011802.132439">10.1146/annurev.ecolsys.34.011802.132439</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Extra-pair+paternity+in+birds%3A+Causes%2C+correlates%2C+and+conflict&rft.jtitle=%5B%5BAnnual+Review+of+Ecology%2C+Evolution%2C+and+Systematics%5D%5D&rft.date=2003&rft.volume=34&rft.aulast=Westneat&rft.aufirst=David+F.&rft.pages=365%E2%80%9396&rft_id=info:doi/10.1146%2Fannurev.ecolsys.34.011802.132439&rft_id=http%3A%2F%2Farjournals.annualreviews.org%2Fdoi%2Fpdf%2F10.1146%2Fannurev.ecolsys.34.011802.132439"> [<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/*/http://arjournals.annualreviews.org/doi/pdf/10.1146/annurev.ecolsys.34.011802.132439">halott link</a>] </li> <li id="cite_note-164"><a href="#cite_ref-164">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Gowaty-1998">Gowaty, Patricia A. (1998). „Ultimate causation of aggressive and forced copulation in birds: Female resistance, the CODE hypothesis, and social monogamy”. <a href="/w/index.php?title=American_Zoologist&action=edit&redlink=1" class="new" title="American Zoologist (a lap nem létezik)">American Zoologist</a> 38 (1), 207–25. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1093/icb/38.1.207">10.1093/icb/38.1.207</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Ultimate+causation+of+aggressive+and+forced+copulation+in+birds%3A+Female+resistance%2C+the+CODE+hypothesis%2C+and+social+monogamy&rft.jtitle=%5B%5BAmerican+Zoologist%5D%5D&rft.date=1998&rft.volume=38&rft.issue=1&rft.aulast=Gowaty&rft.aufirst=Patricia+A.&rft.pages=207%E2%80%9325&rft_id=info:doi/10.1093%2Ficb%2F38.1.207">  </li> <li id="cite_note-165"><a href="#cite_ref-165">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">T.R. Birkhead, P. Møller (1993). „Sexual selection and the temporal separation of reproductive events: sperm storage data from reptiles, birds and mammals”. Biological Journal of the Linnean Society 50, 295–311. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.1095-8312.1993.tb00933.x">10.1111/j.1095-8312.1993.tb00933.x</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Sexual+selection+and+the+temporal+separation+of+reproductive+events%3A+sperm+storage+data+from+reptiles%2C+birds+and+mammals&rft.jtitle=Biological+Journal+of+the+Linnean+Society&rft.date=1993&rft.volume=50&rft.au=T.R.+Birkhead%2C+P.+M%C3%B8ller&rft.pages=295%E2%80%93311&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.1095-8312.1993.tb00933.x">  </li> <li id="cite_note-166"><a href="#cite_ref-166">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Sheldon-1994">Sheldon, B (1994). „Male Phenotype, Fertility, and the Pursuit of Extra-Pair Copulations by Female Birds”. <a href="/w/index.php?title=Proceedings_of_the_Royal_Society_B&action=edit&redlink=1" class="new" title="Proceedings of the Royal Society B (a lap nem létezik)">Proceedings of the Royal Society B</a> 257 (1348), 25–30. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1098/rspb.1994.0089">10.1098/rspb.1994.0089</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Male+Phenotype%2C+Fertility%2C+and+the+Pursuit+of+Extra-Pair+Copulations+by+Female+Birds&rft.jtitle=%5B%5BProceedings+of+the+Royal+Society+B%5D%5D&rft.date=1994&rft.volume=257&rft.issue=1348&rft.aulast=Sheldon&rft.aufirst=B&rft.pages=25%E2%80%9330&rft_id=info:doi/10.1098%2Frspb.1994.0089">  </li> <li id="cite_note-167"><a href="#cite_ref-167">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Wei-2005">Wei, G (2005). „Copulations and mate guarding of the Chinese Egret”. Waterbirds 28 (4), 527–30. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1675/1524-4695(2005)28">[527:CAMGOT</a>2.0.CO;2 10.1675/1524-4695(2005)28[527:CAMGOT]2.0.CO;2].</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Copulations+and+mate+guarding+of+the+Chinese+Egret&rft.jtitle=Waterbirds&rft.date=2005&rft.volume=28&rft.issue=4&rft.aulast=Wei&rft.aufirst=G&rft.pages=527%E2%80%9330&rft_id=info:doi/10.1675%2F1524-4695%282005%2928%5B527%3ACAMGOT%5D2.0.CO%3B2">  </li> <li id="cite_note-168"><a href="#cite_ref-168">↑</a> Bagemihl, Bruce. Biological exuberance: Animal homosexuality and natural diversity. New York: St. Martin's, 1999. pp. 479–655. One hundred species are described in detail. </li> <li id="cite_note-169"><a href="#cite_ref-169">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Short-1993">Short, Lester L.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/livesofbirdsbird00shor">Birds of the World and their Behavior</a>. New York: Henry Holt and Co (1993). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-8050-1952-9" title="Speciális:Könyvforrások/0-8050-1952-9">ISBN 0-8050-1952-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Birds+of+the+World+and+their+Behavior&rft.aulast=Short&rft.aufirst=Lester+L.&rft.date=1993&rft.pub=Henry+Holt+and+Co&rft.place=New+York&rft.isbn=0-8050-1952-9&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Flivesofbirdsbird00shor">  </li> <li id="cite_note-170"><a href="#cite_ref-170">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Burton-1985">Burton, R. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/birdbehavior00burt">Bird Behavior</a>. Alfred A. Knopf, Inc (1985). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-394-53957-5" title="Speciális:Könyvforrások/0-394-53957-5">ISBN 0-394-53957-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Bird+Behavior&rft.aulast=Burton&rft.aufirst=R&rft.date=1985&rft.pub=Alfred+A.+Knopf%2C+Inc&rft.isbn=0-394-53957-5&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fbirdbehavior00burt">  </li> <li id="cite_note-171"><a href="#cite_ref-171">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Schamel-2004">Schamel, D (2004). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200328130628/http://www.springerlink.com/index/8BE48GKGYF2Q40LT.pdf">Mate guarding, copulation strategies and paternity in the sex-role reversed, socially polyandrous red-necked phalarope Phalaropus lobatus</a>” (PDF). Behaviour Ecology and Sociobiology 57 (2), 110–18. o. [2020. március 28-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.springerlink.com/index/8BE48GKGYF2Q40LT.pdf">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/s00265-004-0825-2">10.1007/s00265-004-0825-2</a>. (Hozzáférés: 2017. március 22.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Mate+guarding%2C+copulation+strategies+and+paternity+in+the+sex-role+reversed%2C+socially+polyandrous+red-necked+phalarope+%27%27Phalaropus+lobatus%27%27&rft.jtitle=Behaviour+Ecology+and+Sociobiology&rft.date=2004&rft.volume=57&rft.issue=2&rft.aulast=Schamel&rft.aufirst=D&rft.pages=110%E2%80%9318&rft_id=info:doi/10.1007%2Fs00265-004-0825-2&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.springerlink.com%2Findex%2F8BE48GKGYF2Q40LT.pdf">  </li> <li id="cite_note-172"><a href="#cite_ref-172">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">H. Kokko, M. Harris, S. Wanless (2004). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_journal-of-animal-ecology_2004-03_73_2/page/367">Competition for breeding sites and site-dependent population regulation in a highly colonial seabird, the common guillemot Uria aalge</a>”. Journal of Animal Ecology 73 (2), 367–76. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.0021-8790.2004.00813.x">10.1111/j.0021-8790.2004.00813.x</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Competition+for+breeding+sites+and+site-dependent+population+regulation+in+a+highly+colonial+seabird%2C+the+common+guillemot+%27%27Uria+aalge%27%27&rft.jtitle=Journal+of+Animal+Ecology&rft.date=2004&rft.volume=73&rft.issue=2&rft.au=H.+Kokko%2C+M.+Harris%2C+S.++Wanless&rft.pages=367%E2%80%9376&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.0021-8790.2004.00813.x&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_journal-of-animal-ecology_2004-03_73_2%2Fpage%2F367">  </li> <li id="cite_note-173"><a href="#cite_ref-173">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">L. Booker, M. Booker (1991). „Why Are Cuckoos Host Specific?”. <a href="/w/index.php?title=Oikos_(journal)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Oikos (journal) (a lap nem létezik)">Oikos</a> 57 (3), 301–09. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/3565958">10.2307/3565958</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/3565958">3565958</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Why+Are+Cuckoos+Host+Specific%3F&rft.jtitle=%5B%5BOikos+%28journal%29%7COikos%5D%5D&rft.date=1991&rft.volume=57&rft.issue=3&rft.au=L.+Booker%2C+M.+Booker&rft.pages=301%E2%80%9309&rft_id=info:doi/10.2307%2F3565958">  </li> <li id="cite_note-Hansell-174">↑ <a href="#cite_ref-Hansell_174-0">a</a> <a href="#cite_ref-Hansell_174-1">b</a> Hansell M (2000). Bird Nests and Construction Behaviour. University of Cambridge Press <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0521460387" title="Speciális:Könyvforrások/0521460387">ISBN 0-521-46038-7</a> </li> <li id="cite_note-175"><a href="#cite_ref-175">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">L. Lafuma, M. Lambrechts, M. Raymond (2001). „Aromatic plants in bird nests as a protection against <a href="/w/index.php?title=Hematophagy&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hematophagy (a lap nem létezik)">blood-sucking</a> flying insects?”. Behavioural Processes 56 (2), 113–20. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/S0376-6357(01)00191-7">10.1016/S0376-6357(01)00191-7</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Aromatic+plants+in+bird+nests+as+a+protection+against+%5B%5BHematophagy%7Cblood-sucking%5D%5D+flying+insects%3F&rft.jtitle=Behavioural+Processes&rft.date=2001&rft.volume=56&rft.issue=2&rft.au=L.+Lafuma%2C+M.+Lambrechts%2C+M.+Raymond&rft.pages=113%E2%80%9320&rft_id=info:doi/10.1016%2FS0376-6357%2801%2900191-7">  </li> <li id="cite_note-176"><a href="#cite_ref-176">↑</a> Warham, J. (1990) The Petrels: Their Ecology and Breeding Systems London: <a href="/w/index.php?title=Academic_Press&action=edit&redlink=1" class="new" title="Academic Press (a lap nem létezik)">Academic Press</a> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0127354204" title="Speciális:Könyvforrások/0127354204">ISBN 0-12-735420-4</a>. </li> <li id="cite_note-177"><a href="#cite_ref-177">↑</a> Jones DN, Dekker, René WRJ, Roselaar, Cees S (1995). The Megapodes. Bird Families of the World 3. <a href="/w/index.php?title=Oxford_University_Press&action=edit&redlink=1" class="new" title="Oxford University Press (a lap nem létezik)">Oxford University Press</a>: Oxford. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0198546513" title="Speciális:Könyvforrások/0198546513">ISBN 0-19-854651-3</a> </li> <li id="cite_note-AnAge-178"><a href="#cite_ref-AnAge_178-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://genomics.senescence.info/species/">AnAge: The animal ageing and longevity database</a>. Human Ageing and Genomics Resources. (Hozzáférés: 2014. szeptember 26.) </li> <li id="cite_note-ADW-179"><a href="#cite_ref-ADW_179-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://animaldiversity.ummz.umich.edu/">Animal diversity web</a>. University of Michigan, Museum of Zoology. (Hozzáférés: 2014. szeptember 26.) </li> <li id="cite_note-180"><a href="#cite_ref-180">↑</a> Elliot A (1994). "Family Megapodiidae (Megapodes)" in <a href="/wiki/Handbook_of_the_Birds_of_the_World" title="Handbook of the Birds of the World">Handbook of the Birds of the World</a>. Volume 2; New World Vultures to Guineafowl (eds del Hoyo J, Elliott A, Sargatal J) Lynx Edicions:Barcelona. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/8487334156" title="Speciális:Könyvforrások/8487334156">ISBN 84-87334-15-6</a> </li> <li id="cite_note-181"><a href="#cite_ref-181">↑</a> Metz VG, Schreiber EA (2002). "Great Frigatebird (Fregata minor)" In The Birds of North America, No 681, (Poole, A. and Gill, F., eds) The Birds of North America Inc: Philadelphia </li> <li id="cite_note-182"><a href="#cite_ref-182">↑</a> Young, Euan. Skua and Penguin. Predator and Prey.. Cambridge University Press, 1994, p. 453. </li> <li id="cite_note-183"><a href="#cite_ref-183">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Ekman-2006">Ekman, J. (2006). „Family living amongst birds”. <a href="/w/index.php?title=Journal_of_Avian_Biology&action=edit&redlink=1" class="new" title="Journal of Avian Biology (a lap nem létezik)">Journal of Avian Biology</a> 37 (4), 289–98. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.2006.0908-8857.03666.x">10.1111/j.2006.0908-8857.03666.x</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Family+living+amongst+birds&rft.jtitle=%5B%5BJournal+of+Avian+Biology%5D%5D&rft.date=2006&rft.volume=37&rft.issue=4&rft.aulast=Ekman&rft.aufirst=J.&rft.pages=289%E2%80%9398&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.2006.0908-8857.03666.x">  </li> <li id="cite_note-184"><a href="#cite_ref-184">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Cockburn A. Why do so many Australian birds cooperate? Social evolution in the Corvida, Frontiers in Population Ecology. Melbourne: CSIRO, 21–42. o. (1996)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Frontiers+in+Population+Ecology&rft.atitle=Why+do+so+many+Australian+birds+cooperate%3F+Social+evolution+in+the+Corvida&rft.au=Cockburn+A&rft.date=1996&rft.pub=CSIRO&rft.place=Melbourne&rft.pages=21%E2%80%9342">  </li> <li id="cite_note-185"><a href="#cite_ref-185">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Cockburn-2006">Cockburn, Andrew (2006). „Prevalence of different modes of parental care in birds”. <a href="/w/index.php?title=Proceedings_of_the_Royal_Society_B&action=edit&redlink=1" class="new" title="Proceedings of the Royal Society B (a lap nem létezik)">Proceedings of the Royal Society B</a> 273 (1592), 1375–83. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1098/rspb.2005.3458">10.1098/rspb.2005.3458</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16777726">16777726</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1560291/">1560291</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Prevalence+of+different+modes+of+parental+care+in+birds&rft.jtitle=%5B%5BProceedings+of+the+Royal+Society+B%5D%5D&rft.date=2006&rft.volume=273&rft.issue=1592&rft.aulast=Cockburn&rft.aufirst=Andrew&rft.pages=1375%E2%80%9383&rft_id=info:pmid/16777726&rft_id=info:doi/10.1098%2Frspb.2005.3458">  </li> <li id="cite_note-186"><a href="#cite_ref-186">↑</a> Gaston AJ (1994). Ancient Murrelet (Synthliboramphus antiquus). In The Birds of North America, No. 132 (A. Poole and F. Gill, Eds.). Philadelphia: The Academy of Natural Sciences; Washington, D.C.: The American Ornithologists' Union. </li> <li id="cite_note-187"><a href="#cite_ref-187">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">H.C. Schaefer, et al. (2004). „Life-history of two African Sylvia warblers: low annual fecundity and long post-fledging care”. <a href="/w/index.php?title=Ibis_(journal)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ibis (journal) (a lap nem létezik)">Ibis</a> 146 (3), 427–37. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.1474-919X.2004.00276.x">10.1111/j.1474-919X.2004.00276.x</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Life-history+of+two+African+%27%27Sylvia%27%27+warblers%3A+low+annual+fecundity+and+long+post-fledging+care&rft.jtitle=%5B%5BIbis+%28journal%29%7CIbis%5D%5D&rft.date=2004&rft.volume=146&rft.issue=3&rft.au=H.C.+Schaefer&rft.pages=427%E2%80%9337&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.1474-919X.2004.00276.x">  </li> <li id="cite_note-188"><a href="#cite_ref-188">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">J.C Alonso, L.M. Bautista, J.A. Alonso (2004). „Family-based territoriality vs flocking in wintering common cranes Grus grus”. <a href="/w/index.php?title=Journal_of_Avian_Biology&action=edit&redlink=1" class="new" title="Journal of Avian Biology (a lap nem létezik)">Journal of Avian Biology</a> 35 (5), 434–44. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.0908-8857.2004.03290.x">10.1111/j.0908-8857.2004.03290.x</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Family-based+territoriality+vs+flocking+in+wintering+common+cranes+%27%27Grus+grus%27%27&rft.jtitle=%5B%5BJournal+of+Avian+Biology%5D%5D&rft.date=2004&rft.volume=35&rft.issue=5&rft.au=J.C+Alonso%2C+L.M.+Bautista%2C+J.A.+Alonso&rft.pages=434%E2%80%9344&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.0908-8857.2004.03290.x">  </li> <li id="cite_note-brood-189"><a href="#cite_ref-brood_189-0">↑</a> Davies N (2000). Cuckoos, Cowbirds and other Cheats. <a href="/w/index.php?title=T._%26_A._D._Poyser&action=edit&redlink=1" class="new" title="T. & A. D. Poyser (a lap nem létezik)">T. & A. D. Poyser</a>: London <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0856611352" title="Speciális:Könyvforrások/0856611352">ISBN 0-85661-135-2</a> </li> <li id="cite_note-190"><a href="#cite_ref-190">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Sorenson-1997">Sorenson, M. (1997). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://beheco.oxfordjournals.org/cgi/reprint/8/2/153.pdf">Effects of intra- and interspecific brood parasitism on a precocial host, the canvasback, Aythya valisineria</a>”. Behavioral Ecology 8 (2), 153–61. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1093/beheco/8.2.153">10.1093/beheco/8.2.153</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Effects+of+intra-+and+interspecific+brood+parasitism+on+a+precocial+host%2C+the+canvasback%2C+%27%27Aythya+valisineria%27%27&rft.jtitle=Behavioral+Ecology&rft.date=1997&rft.volume=8&rft.issue=2&rft.aulast=Sorenson&rft.aufirst=M.&rft.pages=153%E2%80%9361&rft_id=info:doi/10.1093%2Fbeheco%2F8.2.153&rft_id=http%3A%2F%2Fbeheco.oxfordjournals.org%2Fcgi%2Freprint%2F8%2F2%2F153.pdf">  </li> <li id="cite_note-191"><a href="#cite_ref-191">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">C.N. Spottiswoode, J.F.R. Colebrook-Robjent (2007). „Egg puncturing by the brood parasitic Greater Honeyguide and potential host counteradaptations”. Behavioral Ecology 18 (4), 792–799. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1093/beheco/arm025">10.1093/beheco/arm025</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Egg+puncturing+by+the+brood+parasitic+Greater+Honeyguide+and+potential+host+counteradaptations&rft.jtitle=Behavioral+Ecology&rft.date=2007&rft.volume=18&rft.issue=4&rft.au=C.N.+Spottiswoode%2C+J.F.R.+Colebrook-Robjent&rft.pages=792%E2%80%93799&rft_id=info:doi/10.1093%2Fbeheco%2Farm025">  </li> <li id="cite_note-edwards2012-192">↑ <a href="#cite_ref-edwards2012_192-0">a</a> <a href="#cite_ref-edwards2012_192-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Edwards-2012">Edwards, DB (2012). „Immune investment is explained by sexual selection and pace-of-life, but not longevity in parrots (Psittaciformes).”. PLOS ONE 7 (12), e53066. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1371/journal.pone.0053066">10.1371/journal.pone.0053066</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23300862">23300862</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3531452/">3531452</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Immune+investment+is+explained+by+sexual+selection+and+pace-of-life%2C+but+not+longevity+in+parrots+%28Psittaciformes%29.&rft.jtitle=PLOS+ONE&rft.date=2012&rft.volume=7&rft.issue=12&rft.aulast=Edwards&rft.aufirst=DB&rft.pages=e53066&rft_id=info:pmid/23300862&rft_id=info:doi/10.1371%2Fjournal.pone.0053066">  </li> <li id="cite_note-doutrelant2012-193"><a href="#cite_ref-doutrelant2012_193-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Doutrelant, C (2012. január 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_journal-of-animal-ecology_2012-01_81_1/page/87">Female plumage coloration is sensitive to the cost of reproduction. An experiment in blue tits.</a>”. <a href="/w/index.php?title=Journal_of_Animal_Ecology&action=edit&redlink=1" class="new" title="Journal of Animal Ecology (a lap nem létezik)">Journal of Animal Ecology</a> 81 (1), 87–96. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.1365-2656.2011.01889.x">10.1111/j.1365-2656.2011.01889.x</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21819397">21819397</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Female+plumage+coloration+is+sensitive+to+the+cost+of+reproduction.+An+experiment+in+blue+tits.&rft.jtitle=%5B%5BJournal+of+Animal+Ecology%5D%5D&rft.date=January+2012&rft.volume=81&rft.issue=1&rft.aulast=Doutrelant&rft.aufirst=C&rft.pages=87%E2%80%9396&rft_id=info:pmid/21819397&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.1365-2656.2011.01889.x&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_journal-of-animal-ecology_2012-01_81_1%2Fpage%2F87">  </li> <li id="cite_note-pmid19834483-194"><a href="#cite_ref-pmid19834483_194-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2009) „The genetics of inbreeding depression”. Nat. Rev. Genet. 10 (11), 783–96. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/nrg2664">10.1038/nrg2664</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19834483">19834483</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+genetics+of+inbreeding+depression&rft.jtitle=Nat.+Rev.+Genet.&rft.date=2009&rft.volume=10&rft.issue=11&rft.pages=783%E2%80%9396&rft_id=info:pmid/19834483&rft_id=info:doi/10.1038%2Fnrg2664">  </li> <li id="cite_note-pmid3324702-195"><a href="#cite_ref-pmid3324702_195-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1987) „The molecular basis of the evolution of sex”. Adv. Genet. 24, 323–70. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/s0065-2660(08)60012-7">10.1016/s0065-2660(08)60012-7</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/3324702">3324702</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+molecular+basis+of+the+evolution+of+sex&rft.jtitle=Adv.+Genet.&rft.date=1987&rft.volume=24&rft.pages=323%E2%80%9370&rft_id=info:pmid/3324702&rft_id=info:doi/10.1016%2Fs0065-2660%2808%2960012-7">  </li> <li id="cite_note-196"><a href="#cite_ref-196">↑</a> Michod, R.E. (1994). "Eros and Evolution: A Natural Philosophy of Sex" Addison-Wesley Publishing Company, Reading, Massachusetts. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780201442328" title="Speciális:Könyvforrások/9780201442328">ISBN 978-0201442328</a> </li> <li id="cite_note-pmid22643890-197"><a href="#cite_ref-pmid22643890_197-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2012) „Inbreeding causes early death in a passerine bird”. Nat Commun 3, 863. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/ncomms1870">10.1038/ncomms1870</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22643890">22643890</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Inbreeding+causes+early+death+in+a+passerine+bird&rft.jtitle=Nat+Commun&rft.date=2012&rft.volume=3&rft.pages=863&rft_id=info:pmid/22643890&rft_id=info:doi/10.1038%2Fncomms1870">  </li> <li id="cite_note-pmid12144022-198"><a href="#cite_ref-pmid12144022_198-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2002) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_evolution_2002-06_56_6/page/1229">Environmental conditions affect the magnitude of inbreeding depression in survival of Darwin's finches</a>”. Evolution 56 (6), 1229–39. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.0014-3820.2002.tb01434.x">10.1111/j.0014-3820.2002.tb01434.x</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12144022">12144022</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Environmental+conditions+affect+the+magnitude+of+inbreeding+depression+in+survival+of+Darwin%27s+finches&rft.jtitle=Evolution&rft.date=2002&rft.volume=56&rft.issue=6&rft.pages=1229%E2%80%9339&rft_id=info:pmid/12144022&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.0014-3820.2002.tb01434.x&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_evolution_2002-06_56_6%2Fpage%2F1229">  </li> <li id="cite_note-Kingma-199"><a href="#cite_ref-Kingma_199-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">S.A. Kingma, M.L. Hall, A. Peters (2013). „Breeding synchronization facilitates extrapair mating for inbreeding avoidance”. Behavioral Ecology 24 (6), 1390–1397. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1093/beheco/art078">10.1093/beheco/art078</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Breeding+synchronization+facilitates+extrapair+mating+for+inbreeding+avoidance&rft.jtitle=Behavioral+Ecology&rft.date=2013&rft.volume=24&rft.issue=6&rft.au=S.A.+Kingma%2C+M.L.+Hall%2C+A.+Peters&rft.pages=1390%E2%80%931397&rft_id=info:doi/10.1093%2Fbeheco%2Fart078">  </li> <li id="cite_note-pmid18211876-200"><a href="#cite_ref-pmid18211876_200-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2008) „Dispersal as a means of inbreeding avoidance in a wild bird population”. Proc. Biol. Sci. 275 (1635), 703–11. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1098/rspb.2007.0989">10.1098/rspb.2007.0989</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18211876">18211876</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2596843/">2596843</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Dispersal+as+a+means+of+inbreeding+avoidance+in+a+wild+bird+population&rft.jtitle=Proc.+Biol.+Sci.&rft.date=2008&rft.volume=275&rft.issue=1635&rft.pages=703%E2%80%9311&rft_id=info:pmid/18211876&rft_id=info:doi/10.1098%2Frspb.2007.0989">  </li> <li id="cite_note-pmid22471769-201"><a href="#cite_ref-pmid22471769_201-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2012) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_journal-of-animal-ecology_2012-07_81_4/page/876">Inbreeding avoidance mechanisms: dispersal dynamics in cooperatively breeding southern pied babblers</a>”. J Anim Ecol 81 (4), 876–83. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.1365-2656.2012.01983.x">10.1111/j.1365-2656.2012.01983.x</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22471769">22471769</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Inbreeding+avoidance+mechanisms%3A+dispersal+dynamics+in+cooperatively+breeding+southern+pied+babblers&rft.jtitle=J+Anim+Ecol&rft.date=2012&rft.volume=81&rft.issue=4&rft.pages=876%E2%80%9383&rft_id=info:pmid/22471769&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.1365-2656.2012.01983.x&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_journal-of-animal-ecology_2012-07_81_4%2Fpage%2F876">  </li> <li id="cite_note-pmid26577076-202"><a href="#cite_ref-pmid26577076_202-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2015) „How cooperatively breeding birds identify relatives and avoid incest: New insights into dispersal and kin recognition”. BioEssays 37 (12), 1303–8. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1002/bies.201500120">10.1002/bies.201500120</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26577076">26577076</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=How+cooperatively+breeding+birds+identify+relatives+and+avoid+incest%3A+New+insights+into+dispersal+and+kin+recognition&rft.jtitle=BioEssays&rft.date=2015&rft.volume=37&rft.issue=12&rft.pages=1303%E2%80%938&rft_id=info:pmid/26577076&rft_id=info:doi/10.1002%2Fbies.201500120">  </li> <li id="cite_note-Clout-203">↑ <a href="#cite_ref-Clout_203-0">a</a> <a href="#cite_ref-Clout_203-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">M. Clout, J. Hay (1989). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.newzealandecology.org/nzje/free_issues/NZJEcol12_s_27.pdf">The importance of birds as browsers, pollinators and seed dispersers in New Zealand forests</a>”. New Zealand Journal of Ecology 12, 27–33. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+importance+of+birds+as+browsers%2C+pollinators+and+seed+dispersers+in+New+Zealand+forests&rft.jtitle=New+Zealand+Journal+of+Ecology&rft.date=1989&rft.volume=12&rft.au=M.+Clout%2C+J.+Hay&rft.pages=27%E2%80%9333&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.newzealandecology.org%2Fnzje%2Ffree_issues%2FNZJEcol12_s_27.pdf">  </li> <li id="cite_note-204"><a href="#cite_ref-204">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Gary_Stiles-1981">Gary Stiles, F. (1981). „Geographical Aspects of Bird-Flower Coevolution, with Particular Reference to Central America”. Annals of the Missouri Botanical Garden 68 (2), 323–51. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/2398801">10.2307/2398801</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/2398801">2398801</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Geographical+Aspects+of+Bird-Flower+Coevolution%2C+with+Particular+Reference+to+Central+America&rft.jtitle=Annals+of+the+Missouri+Botanical+Garden&rft.date=1981&rft.volume=68&rft.issue=2&rft.aulast=Gary+Stiles&rft.aufirst=F.&rft.pages=323%E2%80%9351&rft_id=info:doi/10.2307%2F2398801">  </li> <li id="cite_note-205"><a href="#cite_ref-205">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">E. Temeles (2002). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.amherst.edu/~ejtemeles/Temeles%20et%20al%202002%20biotropica.pdf">The Role of Flower Width in Hummingbird Bill Length–Flower Length Relationships</a>”. Biotropica 34 (1), 68–80. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.1744-7429.2002.tb00243.x">10.1111/j.1744-7429.2002.tb00243.x</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Role+of+Flower+Width+in+Hummingbird+Bill+Length%E2%80%93Flower+Length+Relationships&rft.jtitle=Biotropica&rft.date=2002&rft.volume=34&rft.issue=1&rft.au=E.+Temeles&rft.pages=68%E2%80%9380&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.1744-7429.2002.tb00243.x&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.amherst.edu%2F%7Eejtemeles%2FTemeles%2520et%2520al%25202002%2520biotropica.pdf">  </li> <li id="cite_note-206"><a href="#cite_ref-206">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">S. Wainright, et al. (1998). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200328130628/http://www.springerlink.com/index/DN8D70RYM7TUF42P.pdf">Utilization of nitrogen derived from seabird guano by terrestrial and marine plants at St. Paul, Pribilof Islands, Bering Sea, Alaska</a>”. Marine Ecology 131 (1), 63–71. o. [2020. március 28-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.springerlink.com/index/DN8D70RYM7TUF42P.pdf">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/s002270050297">10.1007/s002270050297</a>. (Hozzáférés: 2017. március 29.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Utilization+of+nitrogen+derived+from+seabird+guano+by+terrestrial+and+marine+plants+at+St.+Paul%2C+Pribilof+Islands%2C+Bering+Sea%2C+Alaska&rft.jtitle=Marine+Ecology&rft.date=1998&rft.volume=131&rft.issue=1&rft.au=S.+Wainright&rft.pages=63%E2%80%9371&rft_id=info:doi/10.1007%2Fs002270050297&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.springerlink.com%2Findex%2FDN8D70RYM7TUF42P.pdf">  </li> <li id="cite_note-207"><a href="#cite_ref-207">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">A. Bosman, A. Hockey (1986). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.int-res.com/articles/meps/32/m032p247.pdf">Seabird guano as a determinant of rocky intertidal community structure</a>”. Marine Ecology Progress Series 32, 247–57. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.3354/meps032247">10.3354/meps032247</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Seabird+guano+as+a+determinant+of+rocky+intertidal+community+structure&rft.jtitle=Marine+Ecology+Progress+Series&rft.date=1986&rft.volume=32&rft.au=A.+Bosman%2C+A.+Hockey&rft.pages=247%E2%80%9357&rft_id=info:doi/10.3354%2Fmeps032247&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.int-res.com%2Farticles%2Fmeps%2F32%2Fm032p247.pdf">  </li> <li id="cite_note-208"><a href="#cite_ref-208">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">William J. Bond, William G. Lee, Joseph M. Craine (2004). „Plant structural defences against browsing birds: a legacy of New Zealand's extinct moas”. Oikos 104 (3), 500–08. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.0030-1299.2004.12720.x">10.1111/j.0030-1299.2004.12720.x</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Plant+structural+defences+against+browsing+birds%3A+a+legacy+of+New+Zealand%27s+extinct+moas&rft.jtitle=Oikos&rft.date=2004&rft.volume=104&rft.issue=3&rft.au=William+J.+Bond%2C+William+G.+Lee%2C+Joseph+M.+Craine&rft.pages=500%E2%80%9308&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.0030-1299.2004.12720.x">  </li> <li id="cite_note-209"><a href="#cite_ref-209">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Bonney-2004">Bonney, Rick. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/handbookofbirdbi0000unse">Handbook of Bird Biology</a>, Second, Princeton University Press (2004). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-938027-62-X" title="Speciális:Könyvforrások/0-938027-62-X">ISBN 0-938027-62-X</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Handbook+of+Bird+Biology&rft.aulast=Bonney&rft.aufirst=Rick&rft.date=2004&rft.edition=Second&rft.pub=Princeton+University+Press&rft.isbn=0-938027-62-X&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhandbookofbirdbi0000unse">  </li> <li id="cite_note-210"><a href="#cite_ref-210">↑</a> Dean W, Siegfried R, MacDonald I (1990). "The Fallacy, Fact, and Fate of Guiding Behavior in the Greater Honeyguide". Conservation Biology 4 (1) 99–101. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://doi.org/10.1111/j.1523-1739.1990.tb00272.x">Doi-PDF</a> </li> <li id="cite_note-211"><a href="#cite_ref-211">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">R. Singer, Y. Yom-Tov (1988). „The Breeding Biology of the House Sparrow Passer domesticus in Israel”. Ornis Scandinavica 19 (2), 139–44. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/3676463">10.2307/3676463</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/3676463">3676463</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Breeding+Biology+of+the+House+Sparrow+Passer+domesticus+in+Israel&rft.jtitle=Ornis+Scandinavica&rft.date=1988&rft.volume=19&rft.issue=2&rft.au=R.+Singer%2C+Y.+Yom-Tov&rft.pages=139%E2%80%9344&rft_id=info:doi/10.2307%2F3676463">  </li> <li id="cite_note-212"><a href="#cite_ref-212">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Dolbeer-1990">Dolbeer, R (1990). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_ibis_1990-04_132_2/page/309">Ornithology and integrated pest management: Red-winged blackbirds Agleaius phoeniceus and corn</a>”. <a href="/w/index.php?title=Ibis_(journal)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ibis (journal) (a lap nem létezik)">Ibis</a> 132 (2), 309–22. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.1474-919X.1990.tb01048.x">10.1111/j.1474-919X.1990.tb01048.x</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Ornithology+and+integrated+pest+management%3A+Red-winged+blackbirds+%27%27Agleaius+phoeniceus%27%27+and+corn&rft.jtitle=%5B%5BIbis+%28journal%29%7CIbis%5D%5D&rft.date=1990&rft.volume=132&rft.issue=2&rft.aulast=Dolbeer&rft.aufirst=R&rft.pages=309%E2%80%9322&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.1474-919X.1990.tb01048.x&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_ibis_1990-04_132_2%2Fpage%2F309">  </li> <li id="cite_note-213"><a href="#cite_ref-213">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">R. Dolbeer, J. Belant, J. Sillings (1993). „Shooting Gulls Reduces Strikes with Aircraft at John F. Kennedy International Airport”. Wildlife Society Bulletin 21, 442–50. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Shooting+Gulls+Reduces+Strikes+with+Aircraft+at+John+F.+Kennedy+International+Airport&rft.jtitle=Wildlife+Society+Bulletin&rft.date=1993&rft.volume=21&rft.au=R.+Dolbeer%2C+J.+Belant%2C+J.+Sillings&rft.pages=442%E2%80%9350">  </li> <li id="cite_note-214"><a href="#cite_ref-214">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.audubon.org/news/will-wind-turbines-ever-be-safe-birds">"Will Wind Turbines Ever Be Safe for Birds?"</a>, by Emma Bryce, Audobon, US <a href="/w/index.php?title=National_Audobon_Society&action=edit&redlink=1" class="new" title="National Audobon Society (a lap nem létezik)">National Audobon Society</a>, 16 March 2016. Accessed 19 March 2017. </li> <li id="cite_note-215"><a href="#cite_ref-215">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Reed-2003">Reed, KD, et al. (2003). „Birds, Migration and Emerging Zoonoses: West Nile Virus, Lyme Disease, Influenza A and Enteropathogens”. Clinical medicine & research 1 (1), 5–12. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.3121/cmr.1.1.5">10.3121/cmr.1.1.5</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15931279">15931279</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1069015/">1069015</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Birds%2C+Migration+and+Emerging+Zoonoses%3A+West+Nile+Virus%2C+Lyme+Disease%2C+Influenza+A+and+Enteropathogens&rft.jtitle=Clinical+medicine+%26+research&rft.date=2003&rft.volume=1&rft.issue=1&rft.aulast=Reed&rft.aufirst=KD&rft.pages=5%E2%80%9312&rft_id=info:pmid/15931279&rft_id=info:doi/10.3121%2Fcmr.1.1.5">  </li> <li id="cite_note-216"><a href="#cite_ref-216">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Brown-2005">Brown, Lester. 3: Moving Up the Food Chain Efficiently., <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.earth-policy.org/datacenter/xls/book_ote_ch3_2.xls">Outgrowing the Earth: The Food Security Challenge in an Age of Falling Water Tables and Rising Temperatures</a> [<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160303222521/http://www.earth-policy.org/datacenter/xls/book_ote_ch3_2.xls">archivált változat</a>]. earthscan (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-84407-185-2" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-84407-185-2">ISBN 978-1-84407-185-2</a>. Hozzáférés ideje: 2017. március 30. [archiválás ideje: 2016. március 3.]</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Outgrowing+the+Earth%3A+The+Food+Security+Challenge+in+an+Age+of+Falling+Water+Tables+and+Rising+Temperatures&rft.atitle=3%3A+Moving+Up+the+Food+Chain+Efficiently.&rft.aulast=Brown&rft.aufirst=Lester&rft.date=2005&rft.pub=earthscan&rft.isbn=978-1-84407-185-2&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.earth-policy.org%2Fdatacenter%2Fxls%2Fbook_ote_ch3_2.xls">  </li> <li id="cite_note-217"><a href="#cite_ref-217">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">A. Simeone, X. Navarro (2002). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.scielo.cl/scielo.php?script=sci_arttext&pid=S0716-078X2002000200012&lng=es&nrm=iso&tlng=en">Human exploitation of seabirds in coastal southern Chile during the mid-Holocene</a>”. Rev. Chil. Hist. Nat 75 (2), 423–31. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.4067/S0716-078X2002000200012">10.4067/S0716-078X2002000200012</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Human+exploitation+of+seabirds+in+coastal+southern+Chile+during+the+mid-Holocene&rft.jtitle=Rev.+Chil.+Hist.+Nat&rft.date=2002&rft.volume=75&rft.issue=2&rft.au=A.+Simeone%2C+X.+Navarro&rft.pages=423%E2%80%9331&rft_id=info:doi/10.4067%2FS0716-078X2002000200012&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.scielo.cl%2Fscielo.php%3Fscript%3Dsci_arttext%26pid%3DS0716-078X2002000200012%26lng%3Des%26nrm%3Diso%26tlng%3Den">  </li> <li id="cite_note-218"><a href="#cite_ref-218">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Aidan Keane, M.de L. Brooke, P.J.K. McGowan (2005). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_biological-conservation_2005-11_126_2/page/216">Correlates of extinction risk and hunting pressure in gamebirds (Galliformes)</a>”. Biological Conservation 126 (2), 216–33. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/j.biocon.2005.05.011">10.1016/j.biocon.2005.05.011</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Correlates+of+extinction+risk+and+hunting+pressure+in+gamebirds+%28Galliformes%29&rft.jtitle=Biological+Conservation&rft.date=2005&rft.volume=126&rft.issue=2&rft.au=Aidan+Keane%2C+M.de+L.+Brooke%2C+P.J.K.+McGowan&rft.pages=216%E2%80%9333&rft_id=info:doi/10.1016%2Fj.biocon.2005.05.011&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_biological-conservation_2005-11_126_2%2Fpage%2F216">  </li> <li id="cite_note-219"><a href="#cite_ref-219">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.zum.de/whkmla/military/19cen/guanowar.html">The Guano War of 1865–1866</a>. World History at KMLA. (Hozzáférés: 2007. december 18.) </li> <li id="cite_note-220"><a href="#cite_ref-220">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">R. Cooney. P. Jepson (2006). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://journals.cambridge.org/production/action/cjoGetFulltext?fulltextid=409231">The international wild bird trade: what's wrong with blanket bans?</a>”. Oryx 40 (1), 18–23. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1017/S0030605306000056">10.1017/S0030605306000056</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+international+wild+bird+trade%3A+what%27s+wrong+with+blanket+bans%3F&rft.jtitle=Oryx&rft.date=2006&rft.volume=40&rft.issue=1&rft.au=R.+Cooney.+P.+Jepson&rft.pages=18%E2%80%9323&rft_id=info:doi/10.1017%2FS0030605306000056&rft_id=http%3A%2F%2Fjournals.cambridge.org%2Fproduction%2Faction%2FcjoGetFulltext%3Ffulltextid%3D409231">  </li> <li id="cite_note-221"><a href="#cite_ref-221">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">M. Manzi, O. T. Coomes (2002). „Cormorant fishing in Southwestern China: a Traditional Fishery under Siege. (Geographical Field Note)”. Geographic Review 92 (4), 597–603. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/4140937">10.2307/4140937</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/4140937">4140937</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Cormorant+fishing+in+Southwestern+China%3A+a+Traditional+Fishery+under+Siege.+%28Geographical+Field+Note%29&rft.jtitle=Geographic+Review&rft.date=2002&rft.volume=92&rft.issue=4&rft.au=M.+Manzi%2C+O.+T.+Coomes&rft.pages=597%E2%80%93603&rft_id=info:doi/10.2307%2F4140937">  </li> <li id="cite_note-222"><a href="#cite_ref-222">↑</a> Pullis La Rouche, G. (2006). Birding in the United States: a demographic and economic analysis. Waterbirds around the world. Eds. G.C. Boere, C.A. Galbraith and D.A. Stroud. <a href="/w/index.php?title=The_Stationery_Office&action=edit&redlink=1" class="new" title="The Stationery Office (a lap nem létezik)">The Stationery Office</a>, Edinburgh, UK. pp. 841–46. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.jncc.gov.uk/PDF/pub07_waterbirds_part6.2.5.pdf">JNCC.gov.uk</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110304124708/http://www.jncc.gov.uk/PDF/pub07_waterbirds_part6.2.5.pdf">Archiválva</a> 2011. március 4-i dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben, PDF </li> <li id="cite_note-223"><a href="#cite_ref-223">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Chamberlain-2005">Chamberlain, DE, et al. (2005). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://doi.org/10.1111/j.1474-919x.2005.00430.x">Annual and seasonal trends in the use of garden feeders by birds in winter</a>”. <a href="/w/index.php?title=Ibis_(journal)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ibis (journal) (a lap nem létezik)">Ibis</a> 147 (3), 563–75. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.1474-919x.2005.00430.x">10.1111/j.1474-919x.2005.00430.x</a>. (Hozzáférés: 2017. március 31.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Annual+and+seasonal+trends+in+the+use+of+garden+feeders+by+birds+in+winter&rft.jtitle=%5B%5BIbis+%28journal%29%7CIbis%5D%5D&rft.date=2005&rft.volume=147&rft.issue=3&rft.aulast=Chamberlain&rft.aufirst=DE&rft.pages=563%E2%80%9375&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.1474-919x.2005.00430.x&rft_id=https%3A%2F%2Fdoi.org%2F10.1111%2Fj.1474-919x.2005.00430.x">  </li> <li id="cite_note-224"><a href="#cite_ref-224">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">S. Routledge, K. Routledge (1917). „The Bird Cult of Easter Island”. Folklore 28 (4), 337–55. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1080/0015587X.1917.9719006">10.1080/0015587X.1917.9719006</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Bird+Cult+of+Easter+Island&rft.jtitle=Folklore&rft.date=1917&rft.volume=28&rft.issue=4&rft.au=S.+Routledge%2C+K.+Routledge&rft.pages=337%E2%80%9355&rft_id=info:doi/10.1080%2F0015587X.1917.9719006">  </li> <li id="cite_note-225"><a href="#cite_ref-225">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Lukas-1992">Lukas, SE, et al. (1992). „Marihuana attenuates the rise in plasma ethanol levels in human subjects”. Neuropsychopharmacology 7 (1), 77–81. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/1326277">1326277</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Marihuana+attenuates+the+rise+in+plasma+ethanol+levels+in+human+subjects&rft.jtitle=Neuropsychopharmacology&rft.date=1992&rft.volume=7&rft.issue=1&rft.aulast=Lukas&rft.aufirst=SE&rft.pages=77%E2%80%9381&rft_id=info:pmid/1326277">  </li> <li id="cite_note-226"><a href="#cite_ref-226">↑</a> Ingersoll, Ernest (1923). <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/birdsinlegendfab00inge">Archive.org</a>, "Birds in legend, fable and folklore". Longmans, Green and co. p. 214 </li> <li id="cite_note-227"><a href="#cite_ref-227">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Thankappan_Nair-1974">Thankappan Nair, P. (1974). „The Peacock Cult in Asia”. Asian Folklore Studies 33 (2), 93–170. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/1177550">10.2307/1177550</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/1177550">1177550</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Peacock+Cult+in+Asia&rft.jtitle=Asian+Folklore+Studies&rft.date=1974&rft.volume=33&rft.issue=2&rft.aulast=Thankappan+Nair&rft.aufirst=P.&rft.pages=93%E2%80%93170&rft_id=info:doi/10.2307%2F1177550">  </li> <li id="cite_note-Smith2011Tiwanaku-228"><a href="#cite_ref-Smith2011Tiwanaku_228-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Smith, S. (2011). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190106203516/http://www.precolumbia.com/bearc/CAAS/AA12.pdf">Generative landscapes: the step mountain motif in Tiwanaku iconography.</a>” (Automatic PDF download). Ancient America 12, 1–69. o. [2019. január 6-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.precolumbia.com/bearc/CAAS/AA12.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 1.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Generative+landscapes%3A+the+step+mountain+motif+in+Tiwanaku+iconography.&rft.jtitle=Ancient+America&rft.date=2011&rft.volume=12&rft.au=Smith%2C+S.&rft.pages=1%E2%80%9369&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.precolumbia.com%2Fbearc%2FCAAS%2FAA12.pdf">  </li> <li id="cite_note-229"><a href="#cite_ref-229">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Hauser-1985">Hauser, A. J. (1985). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_journal-of-biblical-literature_1985-03_104_1/page/21">Jonah: In Pursuit of the Dove</a>”. Journal of Biblical Literature 104 (1), 21–37. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/3260591">10.2307/3260591</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/3260591">3260591</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Jonah%3A+In+Pursuit+of+the+Dove&rft.jtitle=Journal+of+Biblical+Literature&rft.date=1985&rft.volume=104&rft.issue=1&rft.aulast=Hauser&rft.aufirst=A.+J.&rft.pages=21%E2%80%9337&rft_id=info:doi/10.2307%2F3260591&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_journal-of-biblical-literature_1985-03_104_1%2Fpage%2F21">  </li> <li id="cite_note-230"><a href="#cite_ref-230">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Meighan-1966">Meighan, C. W. (1966). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_american-antiquity_1966-01_31_3/page/372">Prehistoric Rock Paintings in Baja California</a>”. American Antiquity 31 (3), 372–92. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/2694739">10.2307/2694739</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/2694739">2694739</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Prehistoric+Rock+Paintings+in+Baja+California&rft.jtitle=American+Antiquity&rft.date=1966&rft.volume=31&rft.issue=3&rft.aulast=Meighan&rft.aufirst=C.+W.&rft.pages=372%E2%80%9392&rft_id=info:doi/10.2307%2F2694739&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_american-antiquity_1966-01_31_3%2Fpage%2F372">  </li> <li id="cite_note-231"><a href="#cite_ref-231">↑</a> Tennyson A, Martinson P (2006). Extinct Birds of New Zealand Te Papa Press, Wellington <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780909010218" title="Speciális:Könyvforrások/9780909010218">ISBN 978-0-909010-21-8</a> </li> <li id="cite_note-232"><a href="#cite_ref-232">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Clarke-1908">Clarke, CP (1908). „A Pedestal of the Platform of the Peacock Throne”. The Metropolitan Museum of Art Bulletin 3 (10), 182–83. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/3252550">10.2307/3252550</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/3252550">3252550</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=A+Pedestal+of+the+Platform+of+the+Peacock+Throne&rft.jtitle=The+Metropolitan+Museum+of+Art+Bulletin&rft.date=1908&rft.volume=3&rft.issue=10&rft.aulast=Clarke&rft.aufirst=CP&rft.pages=182%E2%80%9383&rft_id=info:doi/10.2307%2F3252550">  </li> <li id="cite_note-233"><a href="#cite_ref-233">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Boime-1999">Boime, Albert (1999). „John James Audubon: a birdwatcher's fanciful flights”. Art History 22 (5), 728–55. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/1467-8365.00184">10.1111/1467-8365.00184</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=John+James+Audubon%3A+a+birdwatcher%27s+fanciful+flights&rft.jtitle=Art+History&rft.date=1999&rft.volume=22&rft.issue=5&rft.aulast=Boime&rft.aufirst=Albert&rft.pages=728%E2%80%9355&rft_id=info:doi/10.1111%2F1467-8365.00184">  </li> <li id="cite_note-234"><a href="#cite_ref-234">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Chandler-1934">Chandler, A. (1934). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_classical-journal_1934-11_30_2/page/78">The Nightingale in Greek and Latin Poetry</a>”. The Classical Journal 30 (2), 78–84. o. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/3289944">3289944</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Nightingale+in+Greek+and+Latin+Poetry&rft.jtitle=The+Classical+Journal&rft.date=1934&rft.volume=30&rft.issue=2&rft.aulast=Chandler&rft.aufirst=A.&rft.pages=78%E2%80%9384&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_classical-journal_1934-11_30_2%2Fpage%2F78">  </li> <li id="cite_note-235"><a href="#cite_ref-235">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Lasky, E. D. (1992. március 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_english-journal_1992-03_81_3/page/44">A Modern Day Albatross: The Valdez and Some of Life's Other Spills</a>”. The English Journal 81 (3), 44–46. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/820195">10.2307/820195</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/820195">820195</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=A+Modern+Day+Albatross%3A+The+Valdez+and+Some+of+Life%27s+Other+Spills&rft.jtitle=The+English+Journal&rft.date=March+1992&rft.volume=81&rft.issue=3&rft.aulast=Lasky&rft.aufirst=E.+D.&rft.pages=44%E2%80%9346&rft_id=info:doi/10.2307%2F820195&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_english-journal_1992-03_81_3%2Fpage%2F44">  </li> <li id="cite_note-236"><a href="#cite_ref-236">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Carson-1998">Carson, A (1998). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.springerlink.com/index/W676R8803NL06L38.pdf">Vulture Investors, Predators of the 90s: An Ethical Examination</a>”. Journal of Business Ethics 17 (5), 543–55. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1023/A:1017974505642">10.1023/A:1017974505642</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Vulture+Investors%2C+Predators+of+the+90s%3A+An+Ethical+Examination&rft.jtitle=Journal+of+Business+Ethics&rft.date=1998&rft.volume=17&rft.issue=5&rft.aulast=Carson&rft.aufirst=A&rft.pages=543%E2%80%9355&rft_id=info:doi/10.1023%2FA%3A1017974505642&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.springerlink.com%2Findex%2FW676R8803NL06L38.pdf"> [<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/*/http://www.springerlink.com/index/W676R8803NL06L38.pdf">halott link</a>] </li> <li id="cite_note-237"><a href="#cite_ref-237">↑</a> Enriquez PL, Mikkola H (1997). "Comparative study of general public owl knowledge in Costa Rica, Central America and Malawi, Africa". pp. 160–66 In: J.R. Duncan, D.H. Johnson, T.H. Nicholls, (Eds). Biology and conservation of owls of the Northern Hemisphere. General Technical Report NC-190, USDA Forest Service, St. Paul, Minnesota. 635 pp. </li> <li id="cite_note-238"><a href="#cite_ref-238">↑</a> Lewis DP (2005). <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.owlpages.com/articles.php?section=Owl+Mythology&title=Myth+and+Culture">Owlpages.com</a>, Owls in Mythology and Culture. Retrieved on 15 September 2007 </li> <li id="cite_note-239"><a href="#cite_ref-239">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Dupree-1974">Dupree, N (1974). „An Interpretation of the Role of the Hoopoe in Afghan Folklore and Magic”. Folklore 85 (3), 173–93. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1080/0015587X.1974.9716553">10.1080/0015587X.1974.9716553</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/1260073">1260073</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=An+Interpretation+of+the+Role+of+the+Hoopoe+in+Afghan+Folklore+and+Magic&rft.jtitle=Folklore&rft.date=1974&rft.volume=85&rft.issue=3&rft.aulast=Dupree&rft.aufirst=N&rft.pages=173%E2%80%9393&rft_id=info:doi/10.1080%2F0015587X.1974.9716553">  </li> <li id="cite_note-240"><a href="#cite_ref-240">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Matthew Head (1997). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_journal-of-the-royal-musical-association_1997_122_1/page/1">Birdsong and the Origins of Music</a>”. Journal of the Royal Musical Association 122 (1), 1–23. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1093/jrma/122.1.1">10.1093/jrma/122.1.1</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Birdsong+and+the+Origins+of+Music&rft.jtitle=Journal+of+the+Royal+Musical+Association&rft.date=1997&rft.volume=122&rft.issue=1&rft.au=Matthew+Head&rft.pages=1%E2%80%9323&rft_id=info:doi/10.1093%2Fjrma%2F122.1.1&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_journal-of-the-royal-musical-association_1997_122_1%2Fpage%2F1">  </li> <li id="cite_note-241"><a href="#cite_ref-241">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Clark, Suzannah. Music Theory and Natural Order from the Renaissance to the Early Twentieth Century. Cambridge University Press (2001). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-521-77191-9" title="Speciális:Könyvforrások/0-521-77191-9">ISBN 0-521-77191-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Music+Theory+and+Natural+Order+from+the+Renaissance+to+the+Early+Twentieth+Century&rft.au=Clark%2C+Suzannah&rft.date=2001&rft.pub=Cambridge+University+Press&rft.isbn=0-521-77191-9">  </li> <li id="cite_note-ledger-242"><a href="#cite_ref-ledger_242-0">↑</a> Reich, Ronni. „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nj.com/entertainment/music/index.ssf/2010/10/njit_professor_finds_nothing_c.html">NJIT professor finds nothing cuckoo in serenading our feathered friends</a>”, Star Ledger , 2010. október 15. (Hozzáférés: 2011. június 19.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.aufirst=Ronni&rft.aulast=Reich&rft.title=NJIT+professor+finds+nothing+cuckoo+in+serenading+our+feathered+friends&rft.identifier=http%3A%2F%2Fwww.nj.com%2Fentertainment%2Fmusic%2Findex.ssf%2F2010%2F10%2Fnjit_professor_finds_nothing_c.html&rft.date=15+October+2010">  </li> <li id="cite_note-243"><a href="#cite_ref-243">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Sibley-1990"><a href="/w/index.php?title=Charles_Sibley&action=edit&redlink=1" class="new" title="Charles Sibley (a lap nem létezik)">Sibley, Charles</a>. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/phylogenyclassif0000sibl">Phylogeny and classification of birds</a>. New Haven: Yale University Press (1990). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-300-04085-7" title="Speciális:Könyvforrások/0-300-04085-7">ISBN 0-300-04085-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Phylogeny+and+classification+of+birds&rft.aulast=Sibley&rft.aufirst=Charles&rft.date=1990&rft.pub=Yale+University+Press&rft.place=New+Haven&rft.isbn=0-300-04085-7&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fphylogenyclassif0000sibl">  </li> <li id="cite_note-244"><a href="#cite_ref-244">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Mayr-1970"><a href="/w/index.php?title=Ernst_W._Mayr&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ernst W. Mayr (a lap nem létezik)">Mayr, Ernst</a>. Species Taxa of North American Birds: A Contribution to Comparative Systematics, Publications of the Nuttall Ornithological Club, no. 9. Cambridge, Mass.: Nuttall Ornithological Club (1970). <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/517185">517185</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Species+Taxa+of+North+American+Birds%3A+A+Contribution+to+Comparative+Systematics&rft.aulast=Mayr&rft.aufirst=Ernst&rft.date=1970&rft.pub=Nuttall+Ornithological+Club&rft.place=Cambridge%2C+Mass.&rft.series=Publications+of+the+Nuttall+Ornithological+Club%2C+no.+9&rft_id=info:oclcnum/517185">  </li> <li id="cite_note-Jarvis2014-245"><a href="#cite_ref-Jarvis2014_245-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Jarvis-2014">Jarvis, E.D., et al. (2014). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.sciencemag.org/content/346/6215/1320.abstract">Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds</a>”. Science 346 (6215), 1320–1331. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1126/science.1253451">10.1126/science.1253451</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25504713">25504713</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4405904/">4405904</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Whole-genome+analyses+resolve+early+branches+in+the+tree+of+life+of+modern+birds&rft.jtitle=Science&rft.date=2014&rft.volume=346&rft.issue=6215&rft.aulast=Jarvis&rft.aufirst=E.D.&rft.pages=1320%E2%80%931331&rft_id=info:pmid/25504713&rft_id=info:doi/10.1126%2Fscience.1253451&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.sciencemag.org%2Fcontent%2F346%2F6215%2F1320.abstract">  </li> <li id="cite_note-Prum2015-246"><a href="#cite_ref-Prum2015_246-0">↑</a> Prum, R.O. et al. (2015) <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nature.com/nature/journal/v526/n7574/full/nature15697.html">A comprehensive phylogeny of birds (Aves) using targeted next-generation DNA sequencing</a>. Nature 526, 569–573. </li> <li id="cite_note-247"><a href="#cite_ref-247">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20130617183344/http://www.birdlife.org/news/pr/2009/05/red_list.html">BirdLife International announces more Critically Endangered birds than ever before</a>. <a href="/wiki/BirdLife_International" title="BirdLife International">BirdLife International</a>, 2009. május 14. [2013. június 17-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.birdlife.org/news/pr/2009/05/red_list.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 15.) </li> <li id="cite_note-248"><a href="#cite_ref-248">↑</a> Kinver, Mark. „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://news.bbc.co.uk/2/hi/science/nature/8045971.stm">Birds at risk reach record high</a>”, BBC News Online, 2009. május 13. (Hozzáférés: 2009. május 15.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.aufirst=Mark&rft.aulast=Kinver&rft.title=Birds+at+risk+reach+record+high&rft.identifier=http%3A%2F%2Fnews.bbc.co.uk%2F2%2Fhi%2Fscience%2Fnature%2F8045971.stm&rft.publisher=BBC+News+Online&rft.date=13+May+2009">  </li> <li id="cite_note-249"><a href="#cite_ref-249">↑</a> Norris K, Pain D (eds, 2002). Conserving Bird Biodiversity: General Principles and their Application Cambridge University Press. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780521789493" title="Speciális:Könyvforrások/9780521789493">ISBN 978-0-521-78949-3</a> </li> <li id="cite_note-250"><a href="#cite_ref-250">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Brothers-1991">Brothers, NP (1991). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_biological-conservation_1991_55_3/page/255">Albatross mortality and associated bait loss in the Japanese longline fishery in the southern ocean</a>”. Biological Conservation 55 (3), 255–68. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/0006-3207(91)90031-4">10.1016/0006-3207(91)90031-4</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Albatross+mortality+and+associated+bait+loss+in+the+Japanese+longline+fishery+in+the+southern+ocean&rft.jtitle=Biological+Conservation&rft.date=1991&rft.volume=55&rft.issue=3&rft.aulast=Brothers&rft.aufirst=NP&rft.pages=255%E2%80%9368&rft_id=info:doi/10.1016%2F0006-3207%2891%2990031-4&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_biological-conservation_1991_55_3%2Fpage%2F255">  </li> <li id="cite_note-251"><a href="#cite_ref-251">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">WD. urster, C. Wurster, W. Strickland (1965. július 1.). „Bird Mortality Following DDT Spray for Dutch Elm Disease”. Ecology 46 (4), 488–99. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/1934880">10.2307/1934880</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Bird+Mortality+Following+DDT+Spray+for+Dutch+Elm+Disease&rft.jtitle=Ecology&rft.date=July+1965&rft.volume=46&rft.issue=4&rft.au=WD.+urster%2C+C.+Wurster%2C+W.+Strickland&rft.pages=488%E2%80%9399&rft_id=info:doi/10.2307%2F1934880"> ; <cite class="book citation" style="font-style:normal">C. F. Wurster, D. H. Wurster, W. N. Strickland (1965). „Bird Mortality after Spraying for Dutch Elm Disease with DDT”. Science 148 (3666), 90–91. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1126/science.148.3666.90">10.1126/science.148.3666.90</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/14258730">14258730</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Bird+Mortality+after+Spraying+for+Dutch+Elm+Disease+with+DDT&rft.jtitle=Science&rft.date=1965&rft.volume=148&rft.issue=3666&rft.au=C.+F.+Wurster%2C+D.+H.+Wurster%2C+W.+N.+Strickland&rft.pages=90%E2%80%9391&rft_id=info:pmid/14258730&rft_id=info:doi/10.1126%2Fscience.148.3666.90">  </li> <li id="cite_note-252"><a href="#cite_ref-252">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Blackburn, T, et al. (2004. szeptember 24.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_science_2004-09-24_305_5692/page/1955">Avian Extinction and Mammalian Introductions on Oceanic Islands</a>”. <a href="/w/index.php?title=Science_(journal)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Science (journal) (a lap nem létezik)">Science</a> 305 (5692), 1955–58. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1126/science.1101617">10.1126/science.1101617</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15448269">15448269</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Avian+Extinction+and+Mammalian+Introductions+on+Oceanic+Islands&rft.jtitle=%5B%5BScience+%28journal%29%7CScience%5D%5D&rft.date=24+September+2004&rft.volume=305&rft.issue=5692&rft.aulast=Blackburn&rft.aufirst=T&rft.pages=1955%E2%80%9358&rft_id=info:pmid/15448269&rft_id=info:doi/10.1126%2Fscience.1101617&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_science_2004-09-24_305_5692%2Fpage%2F1955">  </li> <li id="cite_note-253"><a href="#cite_ref-253">↑</a> Fuller E (2000). Extinct Birds (2nd ed.). <a href="/w/index.php?title=Oxford_University_Press&action=edit&redlink=1" class="new" title="Oxford University Press (a lap nem létezik)">Oxford University Press</a>, Oxford, New York. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0198508379" title="Speciális:Könyvforrások/0198508379">ISBN 0-19-850837-9</a> </li> <li id="cite_note-254"><a href="#cite_ref-254">↑</a> Steadman D (2006). Extinction and Biogeography in Tropical Pacific Birds, University of Chicago Press. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780226771427" title="Speciális:Könyvforrások/9780226771427">ISBN 978-0-226-77142-7</a> </li> <li id="cite_note-255"><a href="#cite_ref-255">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">S. Butchart, A. Stattersfield, N. Collar (2006). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110810080436/http://www.birdlife.org/news/news/2006/08/butchart_et_al_2006.pdf">How many bird extinctions have we prevented?</a>”. Oryx 40 (3), 266–79. o. [2011. augusztus 10-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.birdlife.org/news/news/2006/08/butchart_et_al_2006.pdf">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1017/S0030605306000950">10.1017/S0030605306000950</a>. (Hozzáférés: 2017. április 5.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=How+many+bird+extinctions+have+we+prevented%3F&rft.jtitle=Oryx&rft.date=2006&rft.volume=40&rft.issue=3&rft.au=S.+Butchart%2C+A.+Stattersfield%2C+N.+Collar&rft.pages=266%E2%80%9379&rft_id=info:doi/10.1017%2FS0030605306000950&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.birdlife.org%2Fnews%2Fnews%2F2006%2F08%2Fbutchart_et_al_2006.pdf">  </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Fordítás">Fordítás</h2>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=59" title="Szakasz szerkesztése: Fordítás">szerkesztés</a>]</div> Ez a szócikk részben vagy egészben a <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Bird" class="extiw" title="en:Bird">Bird</a> című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="További_információk">További információk</h2>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=60" title="Szakasz szerkesztése: További információk">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.mme.hu">Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.mme-koka.hu/">MME Kóka a Madarak Védelméért</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.inaturalist.org/observations?place_id=7399&subview=map&taxon_id=3&view=species">Magyarország madárfajai az iNaturaliston</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.inaturalist.org/observations?place_id=any&subview=map&taxon_id=3&view=species">A világ madárfajai az iNaturaliston</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.iucnredlist.org/">IUCN Vörös Lista</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20081020190520/http://www.onlinephotographers.org/hu/Madarak/">Madárfotó galéria</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20171004210433/http://www.enekesmadarak.info/">Kárpát-medencében megfigyelhető énekesmadarak</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.avionary.info/">Avionary – Western and Central Palaearctic Birds in 46 Languages</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://hvg.hu/tudomany/20210905_ragadozo_madarak_pusztulasa">Kongatják a vészharangot a tudósok, világszerte pusztulnak a ragadozó madarak</a> (MTI/Hvg.hu, 2021-09-05)</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kapcsolódó_szócikkek">Kapcsolódó szócikkek</h2>[<a href="/w/index.php?title=Madarak&action=edit&section=61" title="Szakasz szerkesztése: Kapcsolódó szócikkek">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><a href="/wiki/Mad%C3%A1rnemek_list%C3%A1ja" title="Madárnemek listája">Madárnemek listája</a></li> <li><a href="/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_mad%C3%A1rfajainak_list%C3%A1ja" title="Magyarország madárfajainak listája">Magyarország madárfajainak listája</a></li> <li><a href="/wiki/A_madarak_haszn%C3%A1r%C3%B3l_%C3%A9s_k%C3%A1r%C3%A1r%C3%B3l" title="A madarak hasznáról és káráról">A madarak hasznáról és káráról</a></li> <li><a href="/wiki/Madarak_%C3%A9s_f%C3%A1k_napja" title="Madarak és fák napja">Madarak és fák napja</a></li></ul> <div class="navbox-styles"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Archosauromorphák" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-autocollapse navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="3"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><a href="/wiki/Sablon:Archosauromorpha" title="Sablon:Archosauromorpha">Sablon:Archosauromorpha</a><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Archosauromorpha">m</a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Archosauromorpha">v</a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Archosauromorpha&action=edit">sz</a></li></ul></div><div id="Archosauromorphák" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Archosauromorpha" title="Archosauromorpha">Archosauromorphák</a></div></th></tr><tr><td class="navbox-abovebelow" colspan="3"><div>Ország: <a href="/wiki/%C3%81llatok" title="Állatok">Állatok</a> · Törzs: <a href="/wiki/Gerinch%C3%BArosok" title="Gerinchúrosok">Gerinchúrosok</a> · Osztály: <a href="/wiki/H%C3%BCll%C5%91k" title="Hüllők">Hüllők</a> · Alosztály: <a href="/wiki/Diapsida" title="Diapsida">Diapsida</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Kezdetleges Archosauromorphák</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Euparkeriidae" title="Euparkeriidae">Euparkeriidae</a> •  <a href="/wiki/Erythrosuchidae" title="Erythrosuchidae">Erythrosuchidae</a> •  <a href="/wiki/Proterochampsidae" title="Proterochampsidae">Proterochampsidae</a> •  <a href="/wiki/Proterosuchidae" title="Proterosuchidae">Proterosuchidae</a> •  <a href="/wiki/Choristodera" title="Choristodera">Choristodera</a> •  <a href="/wiki/Prolacertiformes" title="Prolacertiformes">Prolacertiformes</a> •  <a href="/wiki/Rhynchosauria" title="Rhynchosauria">Rhynchosauria</a> •  <a href="/wiki/Trilophosauria" title="Trilophosauria">Trilophosauria</a></div></td><td class="noviewer navbox-image" rowspan="4" style="width:1px;padding:0 0 0 2px"><div><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Archosaurs_recent.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/25/Archosaurs_recent.jpg/100px-Archosaurs_recent.jpg" decoding="async" width="100" height="52" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/25/Archosaurs_recent.jpg/150px-Archosaurs_recent.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/25/Archosaurs_recent.jpg/200px-Archosaurs_recent.jpg 2x" data-file-width="1457" data-file-height="751" /></a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Crurotarsi" title="Crurotarsi">Crurotarsi</a> <a href="/wiki/Archosauria" title="Archosauria">archosaurusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Ornithosuchidae" title="Ornithosuchidae">Ornithosuchidae</a> •  <a href="/wiki/Aetosauria" title="Aetosauria">Aetosauria</a> •  <a href="/wiki/Phytosauria" title="Phytosauria">Phytosauria</a> •  <a href="/wiki/Rauisuchia" title="Rauisuchia">Rauisuchia</a> •  <a href="/wiki/Crocodylomorpha" title="Crocodylomorpha">Crocodylomorpha</a> •  <a href="/wiki/Krokodilok" title="Krokodilok">Krokodilok</a> (Crocodylia)</div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Avemetatarsalia" title="Avemetatarsalia">Avemetatarsalia</a> és <a href="/wiki/Ornithodira" title="Ornithodira">Ornithodira</a> <a href="/wiki/Archosauria" title="Archosauria">archosaurusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Scleromochlus" title="Scleromochlus">Scleromochlus</a> •  <a href="/wiki/Pteroszauruszok" title="Pteroszauruszok">Pteroszauruszok</a> (Pterosauria) •  <a href="/wiki/Dinosauromorpha" title="Dinosauromorpha">Dinosauromorpha</a> •  <a href="/wiki/Dinoszauruszok" title="Dinoszauruszok">Dinoszauruszok</a> (Dinosauria) •  <a href="/wiki/Mad%C3%A1rmedenc%C3%A9j%C5%B1ek" title="Madármedencéjűek">Madármedencéjűek</a> (Ornithischia) •  <a href="/wiki/H%C3%BCll%C5%91medenc%C3%A9j%C5%B1ek" title="Hüllőmedencéjűek">Hüllőmedencéjűek</a> (Saurischia) •  <a class="mw-selflink selflink">Madarak</a> (Aves)</div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a class="mw-selflink selflink">Repülő</a> <a href="/wiki/Archosauria" title="Archosauria">archosaurusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Avialae" title="Avialae">Avialae</a> •  <a href="/wiki/Archaeopteryx" title="Archaeopteryx">Archaeopteryx</a> •  <a href="/w/index.php?title=Confuciusornis&action=edit&redlink=1" class="new" title="Confuciusornis (a lap nem létezik)">Confuciusornis</a> •  <a href="/wiki/Ichthyornis" title="Ichthyornis">Ichthyornis</a> •  <a href="/w/index.php?title=Enantiornithes&action=edit&redlink=1" class="new" title="Enantiornithes (a lap nem létezik)">Enantiornithes</a> •  <a href="/w/index.php?title=Hesperornithes&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hesperornithes (a lap nem létezik)">Hesperornithes</a> •  <a href="/wiki/Neornithes" title="Neornithes">Neornithes</a> •  <a href="/wiki/Fut%C3%B3mad%C3%A1r-szab%C3%A1s%C3%BAak" title="Futómadár-szabásúak">Futómadár-szabásúak</a> (Paleognathae) •  <a href="/wiki/%C3%9Ajmad%C3%A1rszab%C3%A1s%C3%BAak" title="Újmadárszabásúak">Újmadárszabásúak</a> (Neognathae)</div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26643308">@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output div.navbox.authoritycontrol{display:block}.mw-parser-output .authoritycontrol tbody,.mw-parser-output .authoritycontrol tr,.mw-parser-output .authoritycontrol th,.mw-parser-output .authoritycontrol td,.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-row>th+td{display:block;text-align:center}.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-list-with-group{border:none}}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox authoritycontrol" aria-labelledby="Nemzetközi_katalógusok" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Nemzetközi_katalógusok" scope="row" class="navbox-group" style="width:auto"><a href="/wiki/Sablon:Nemzetk%C3%B6zi_katal%C3%B3gusok/doc" title="Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc">Nemzetközi katalógusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Kongresszusi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Kongresszusi Könyvtár">LCCN</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://lccn.loc.gov/sh85014310">sh85014310</a></li> <li><a href="/wiki/Integr%C3%A1lt_katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Integrált katalógustár">GND</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://d-nb.info/gnd/4063673-2">4063673-2</a></li> <li><a href="/wiki/A_Cseh_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1ra" title="A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára">NKCS</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://aleph.nkp.cz/F/?func=find-c&local_base=aut&ccl_term=ica=ph115956&CON_LNG=ENG">ph115956</a></li> <li><a href="/wiki/Francia_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Francia Nemzeti Könyvtár">BNF</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb11932889r">cb11932889r</a></li> <li><a href="/wiki/Spanyol_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Spanyol Nemzeti Könyvtár">BNE</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://catalogo.bne.es/uhtbin/authoritybrowse.cgi?action=display&authority_id=XX525524">XX525524</a></li> <li><a href="/wiki/Orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9si_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Jap%C3%A1n)" title="Országgyűlési Könyvtár (Japán)">KKT</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://id.ndl.go.jp/auth/ndlna/00573307">00573307</a></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Taxonazonosítók" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Taxonazonosítók" scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;text-align: left;"><a href="/wiki/Taxon" title="Taxon">Taxonazonosítók</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Wikidata" title="Wikidata">Wikidata</a>: <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q5113" class="extiw" title="wikidata:Q5113">Q5113</a></li> <li><a href="/wiki/Wikifajok" title="Wikifajok">Wikifajok</a>: <a href="https://species.wikimedia.org/wiki/Aves" class="extiw" title="wikispecies:Aves">Aves</a></li> <li><a href="/wiki/Animal_Diversity_Web" title="Animal Diversity Web">ADW</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://animaldiversity.org/accounts/Aves/">Aves</a></li> <li>BOLD: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.boldsystems.org/index.php/TaxBrowser_TaxonPage?taxid=51">51</a></li> <li><a href="/wiki/Encyclopedia_of_Life" title="Encyclopedia of Life">EoL</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://eol.org/pages/695">695</a></li> <li><a href="/wiki/Eur%C3%B3pai_%C3%A9s_Mediterr%C3%A1n_N%C3%B6v%C3%A9nyv%C3%A9delmi_Szervezet" title="Európai és Mediterrán Növényvédelmi Szervezet">EPPO</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://gd.eppo.int/taxon/1AVESC">1AVESC</a></li> <li><a href="/wiki/Eur%C3%B3pa_Faun%C3%A1ja" title="Európa Faunája">Európa Faunája</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.eu-nomen.eu/portal/taxon.php?GUID=urn:lsid:faunaeur.org:taxname:10699">10699</a></li> <li><a href="/wiki/Fossilworks" title="Fossilworks">Fossilworks</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/0/http://www.fossilworks.org/cgi-bin/bridge.pl?a=taxonInfo&taxon_no=36616">36616</a></li> <li><a href="/wiki/Glob%C3%A1lis_Biodiverzit%C3%A1s_Inform%C3%A1ci%C3%B3s_Meg%C3%A1llapod%C3%A1s" title="Globális Biodiverzitás Információs Megállapodás">GBIF</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.gbif.org/species/212">212</a></li> <li><a href="/wiki/INaturalist" title="INaturalist">iNaturalist</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://inaturalist.org/taxa/3">3</a></li> <li>IRMNG: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.irmng.org/aphia.php?p=taxdetails&id=1142">1142</a></li> <li><a href="/wiki/Integrated_Taxonomic_Information_System" title="Integrated Taxonomic Information System">ITIS</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.itis.gov/servlet/SingleRpt/SingleRpt?search_topic=TSN&search_value=174371">174371</a></li> <li><a href="/wiki/Biotechnol%C3%B3giai_Inform%C3%A1ci%C3%B3k_Nemzeti_K%C3%B6zpontja" title="Biotechnológiai Információk Nemzeti Központja">NCBI</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/Taxonomy/Browser/wwwtax.cgi?mode=Info&id=8782">8782</a></li> <li>NZOR: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.nzor.org.nz/names/dcced4e7-06b1-466e-9d85-5a384501dac2">dcced4e7-06b1-466e-9d85-5a384501dac2</a></li> <li><a href="/wiki/Plazi" title="Plazi">Plazi</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://treatment.plazi.org/id/E1E0B077-76F6-D736-3B27-36617A705C73">E1E0B077-76F6-D736-3B27-36617A705C73</a></li> <li>uBio: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ubio.org/browser/details.php?namebankID=21646">21646</a></li> <li><a href="/wiki/A_Tengeri_%C3%89l%C5%91l%C3%A9nyek_Vil%C3%A1gkatal%C3%B3gusa" title="A Tengeri Élőlények Világkatalógusa">WoRMS</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.marinespecies.org/aphia.php?p=taxdetails&id=1836">1836</a></li> <li><a href="/wiki/ZooBank" title="ZooBank">ZooBank</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://zoobank.org/NomenclaturalActs/AAFCA22F-1980-4B62-9149-8887F1C1FDC1">AAFCA22F-1980-4B62-9149-8887F1C1FDC1</a></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:0; margin-right:2px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:100%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:0; margin-right:0; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Eagle_01.svg" class="mw-file-description" title="Madárportál"><img alt="Madárportál" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5c/Eagle_01.svg/21px-Eagle_01.svg.png" decoding="async" width="21" height="25" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5c/Eagle_01.svg/32px-Eagle_01.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5c/Eagle_01.svg/42px-Eagle_01.svg.png 2x" data-file-width="317" data-file-height="381" /></a> <a href="/wiki/Port%C3%A1l:Mad%C3%A1rport%C3%A1l" class="mw-redirect" title="Portál:Madárportál">Madárportál</a> • összefoglaló, színes tartalomajánló lap</li></ul></div></div></div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1&useformat=desktop" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Madarak&oldid=27615531">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Madarak&oldid=27615531</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Madarak" title="Kategória:Madarak">Madarak</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Gerinch%C3%BArososzt%C3%A1lyok" title="Kategória:Gerinchúrososztályok">Gerinchúrososztályok</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Minden_sz%C3%B3cikk_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal" title="Kategória:Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal">Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Sz%C3%B3cikkek_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal_2018_szeptember%C3%A9b%C5%91l" title="Kategória:Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 szeptemberéből">Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 szeptemberéből</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Sz%C3%B3cikkek_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal_2022_okt%C3%B3ber%C3%A9b%C5%91l" title="Kategória:Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2022 októberéből">Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2022 októberéből</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Sz%C3%B3cikkek_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal_2020_febru%C3%A1rj%C3%A1b%C3%B3l" title="Kategória:Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2020 februárjából">Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2020 februárjából</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Kev%C3%A9s_forr%C3%A1ssal_rendelkez%C5%91_lapok" title="Kategória:Kevés forrással rendelkező lapok">Kevés forrással rendelkező lapok</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_LCCN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_GND-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BNF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_KKT-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. november 21., 16:37</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=Madarak&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-5c59558b9d-ggd95","wgBackendResponseTime":260,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"1.590","walltime":"1.943","ppvisitednodes":{"value":61557,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":696379,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":348571,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":42,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":17,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":340655,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":17,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 1541.650 1 -total"," 48.41% 746.267 1 Sablon:Jegyzetek"," 48.26% 743.925 2 Sablon:References"," 22.77% 351.044 164 Sablon:Cite_journal"," 14.75% 227.429 1 Sablon:Taxobox"," 10.69% 164.771 38 Sablon:Clade"," 9.84% 151.711 1 Sablon:Taxonbar"," 6.53% 100.727 1 Sablon:Fossil_range"," 5.31% 81.789 1 Sablon:Archosauromorpha"," 4.94% 76.234 1 Sablon:Navbox"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.260","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":5835000,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.codfw.main-5c59558b9d-mcqkm","timestamp":"20241129213350","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"Madarak","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Madarak","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q5113","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q5113","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2006-02-10T13:03:24Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/b\/bf\/Bird_Diversity_2013.png","headline":"\u00e1llatoszt\u00e1ly"}</script> </body> </html>