CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Evolúció (biológia) – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"814a0243-57a2-4c33-b189-f801fd1472f4","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Evolúció_(biológia)","wgTitle":"Evolúció (biológia)","wgCurRevisionId":27367139,"wgRevisionId":27367139,"wgArticleId":7783,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal","Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 augusztusából","Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2022 januárjából","Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 júliusából","Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval","Evolúció"],"wgPageViewLanguage":"hu", "wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"Evolúció_(biológia)","wgRelevantArticleId":7783,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27367139,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":100000,"wgRelatedArticlesCompat":[],"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q1063", "wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false,"wgSiteNoticeId":"2.195"};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","jquery.makeCollapsible.styles":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready", "ext.dismissableSiteNotice.styles":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready","jquery.makeCollapsible","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons", "wikibase.sidebar.tracking","ext.dismissableSiteNotice"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.dismissableSiteNotice.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cjquery.makeCollapsible.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.5"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9c/Tree_of_life_int.svg/1200px-Tree_of_life_int.svg.png"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="836"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9c/Tree_of_life_int.svg/800px-Tree_of_life_int.svg.png"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="557"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9c/Tree_of_life_int.svg/640px-Tree_of_life_int.svg.png"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="446"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Evolúció (biológia) – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Evolúció_biológia rootpage-Evolúció_biológia skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Főmenü </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z">Kezdőlap</a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom">Tartalom</a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja">Kiemelt szócikkek</a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r">Friss változtatások</a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x">Lap találomra</a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3">Tudakozó</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek">Kezdőknek</a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g">Segítség</a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg">Közösségi portál</a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel">Kapcsolatfelvétel</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"> Keresés </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Megjelenés </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu" class="">Adományok</a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Evol%C3%BAci%C3%B3+%28biol%C3%B3gia%29" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class="">Fiók létrehozása</a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Evol%C3%BAci%C3%B3+%28biol%C3%B3gia%29" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class="">Bejelentkezés</a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Személyes eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu">Adományok</a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Evol%C3%BAci%C3%B3+%28biol%C3%B3gia%29" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"> Fiók létrehozása</a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Evol%C3%BAci%C3%B3+%28biol%C3%B3gia%29" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"> Bejelentkezés</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről">további információk</a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y">Közreműködések</a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"><div id="mw-dismissablenotice-anonplace"></div><script>(function(){var node=document.getElementById("mw-dismissablenotice-anonplace");if(node){node.outerHTML="\u003Cdiv class=\"mw-dismissable-notice\"\u003E\u003Cdiv class=\"mw-dismissable-notice-close\"\u003E[\u003Ca tabindex=\"0\" role=\"button\"\u003Eelrejt\u003C/a\u003E]\u003C/div\u003E\u003Cdiv class=\"mw-dismissable-notice-body\"\u003E\u003C!-- CentralNotice --\u003E\u003Cdiv id=\"localNotice\" data-nosnippet=\"\"\u003E\u003Cdiv class=\"anonnotice\" lang=\"hu\" dir=\"ltr\"\u003E\u003Cdiv style=\"padding:3px 10px; margin:10px; border:1px solid #b3b7ff; font-size:95%; text-align:center;\"\u003E\n\u003Cp\u003ENovember 30-án \u003Cb\u003E\u003Ca href=\"/wiki/Wikip%C3%A9dia:Wikital%C3%A1lkoz%C3%B3k/Budapest,_2024._november_30.\" title=\"Wikipédia:Wikitalálkozók/Budapest, 2024. november 30.\"\u003Etalálkozót tartunk\u003C/a\u003E\u003C/b\u003E Budapesten, ahol téged is szeretettel várunk!\n\u003C/p\u003E\n\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E";}}());</script></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Öröklődés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Öröklődés"> <div class="vector-toc-text"> 1 Öröklődés </div> </a> <ul id="toc-Öröklődés-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Változatosság" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Változatosság"> <div class="vector-toc-text"> 2 Változatosság </div> </a> <button aria-controls="toc-Változatosság-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Változatosság alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Változatosság-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Mutáció" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Mutáció"> <div class="vector-toc-text"> 2.1 Mutáció </div> </a> <ul id="toc-Mutáció-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Horizontális_géntranszfer" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Horizontális_géntranszfer"> <div class="vector-toc-text"> 2.2 Horizontális géntranszfer </div> </a> <ul id="toc-Horizontális_géntranszfer-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Genetikai_rekombináció" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Genetikai_rekombináció"> <div class="vector-toc-text"> 2.3 Genetikai rekombináció </div> </a> <ul id="toc-Genetikai_rekombináció-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Mechanizmusok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Mechanizmusok"> <div class="vector-toc-text"> 3 Mechanizmusok </div> </a> <button aria-controls="toc-Mechanizmusok-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Mechanizmusok alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Mechanizmusok-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Természetes_kiválasztódás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Természetes_kiválasztódás"> <div class="vector-toc-text"> 3.1 Természetes kiválasztódás </div> </a> <ul id="toc-Természetes_kiválasztódás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Genetikai_sodródás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Genetikai_sodródás"> <div class="vector-toc-text"> 3.2 Genetikai sodródás </div> </a> <ul id="toc-Genetikai_sodródás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Génáramlás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Génáramlás"> <div class="vector-toc-text"> 3.3 Génáramlás </div> </a> <ul id="toc-Génáramlás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Populációgenetika" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Populációgenetika"> <div class="vector-toc-text"> 4 Populációgenetika </div> </a> <ul id="toc-Populációgenetika-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Evolúciós_változások" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Evolúciós_változások"> <div class="vector-toc-text"> 5 Evolúciós változások </div> </a> <button aria-controls="toc-Evolúciós_változások-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Evolúciós változások alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Evolúciós_változások-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Adaptáció" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Adaptáció"> <div class="vector-toc-text"> 5.1 Adaptáció </div> </a> <ul id="toc-Adaptáció-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Divergens_evolúció" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Divergens_evolúció"> <div class="vector-toc-text"> 5.1.1 Divergens evolúció </div> </a> <ul id="toc-Divergens_evolúció-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Konvergens_evolúció" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Konvergens_evolúció"> <div class="vector-toc-text"> 5.1.2 Konvergens evolúció </div> </a> <ul id="toc-Konvergens_evolúció-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Koevolúció" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Koevolúció"> <div class="vector-toc-text"> 5.2 Koevolúció </div> </a> <ul id="toc-Koevolúció-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Kompetíció" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Kompetíció"> <div class="vector-toc-text"> 5.2.1 Kompetíció </div> </a> <ul id="toc-Kompetíció-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Versengés_az_életben_maradásért" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-4"> <a class="vector-toc-link" href="#Versengés_az_életben_maradásért"> <div class="vector-toc-text"> 5.2.1.1 Versengés az életben maradásért </div> </a> <ul id="toc-Versengés_az_életben_maradásért-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Versengés_a_szaporodásért" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-4"> <a class="vector-toc-link" href="#Versengés_a_szaporodásért"> <div class="vector-toc-text"> 5.2.1.2 Versengés a szaporodásért </div> </a> <ul id="toc-Versengés_a_szaporodásért-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Élősködők" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-4"> <a class="vector-toc-link" href="#Élősködők"> <div class="vector-toc-text"> 5.2.1.3 Élősködők </div> </a> <ul id="toc-Élősködők-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Kooperáció" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Kooperáció"> <div class="vector-toc-text"> 5.2.2 Kooperáció </div> </a> <ul id="toc-Kooperáció-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Mimikri" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Mimikri"> <div class="vector-toc-text"> 5.2.3 Mimikri </div> </a> <ul id="toc-Mimikri-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Fajképződés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Fajképződés"> <div class="vector-toc-text"> 5.3 Fajképződés </div> </a> <ul id="toc-Fajképződés-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Fajok_közötti_szaporodást_gátló_tényezők" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Fajok_közötti_szaporodást_gátló_tényezők"> <div class="vector-toc-text"> 5.3.1 Fajok közötti szaporodást gátló tényezők </div> </a> <ul id="toc-Fajok_közötti_szaporodást_gátló_tényezők-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Megtermékenyítést_gátló_tényezők" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-4"> <a class="vector-toc-link" href="#Megtermékenyítést_gátló_tényezők"> <div class="vector-toc-text"> 5.3.1.1 Megtermékenyítést gátló tényezők </div> </a> <ul id="toc-Megtermékenyítést_gátló_tényezők-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Megtermékenyítés_után_ható_gátló_tényezők" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-4"> <a class="vector-toc-link" href="#Megtermékenyítés_után_ható_gátló_tényezők"> <div class="vector-toc-text"> 5.3.1.2 Megtermékenyítés után ható gátló tényezők </div> </a> <ul id="toc-Megtermékenyítés_után_ható_gátló_tényezők-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Gyűrűfajok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Gyűrűfajok"> <div class="vector-toc-text"> 5.3.2 Gyűrűfajok </div> </a> <ul id="toc-Gyűrűfajok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Kihalás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Kihalás"> <div class="vector-toc-text"> 5.4 Kihalás </div> </a> <ul id="toc-Kihalás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Az_élővilág_evolúciós_története" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_élővilág_evolúciós_története"> <div class="vector-toc-text"> 6 Az élővilág evolúciós története </div> </a> <button aria-controls="toc-Az_élővilág_evolúciós_története-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Az élővilág evolúciós története alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Az_élővilág_evolúciós_története-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Az_élet_kialakulása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_élet_kialakulása"> <div class="vector-toc-text"> 6.1 Az élet kialakulása </div> </a> <ul id="toc-Az_élet_kialakulása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Közös_ős" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Közös_ős"> <div class="vector-toc-text"> 6.2 Közös ős </div> </a> <ul id="toc-Közös_ős-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Az_élővilág_evolúciója" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_élővilág_evolúciója"> <div class="vector-toc-text"> 6.3 Az élővilág evolúciója </div> </a> <ul id="toc-Az_élővilág_evolúciója-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Az_evolúció_sebessége" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_evolúció_sebessége"> <div class="vector-toc-text"> 7 Az evolúció sebessége </div> </a> <ul id="toc-Az_evolúció_sebessége-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Az_evolúciós_gondolat_története" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_evolúciós_gondolat_története"> <div class="vector-toc-text"> 8 Az evolúciós gondolat története </div> </a> <ul id="toc-Az_evolúciós_gondolat_története-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Vallási_és_társadalmi_viták" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Vallási_és_társadalmi_viták"> <div class="vector-toc-text"> 9 Vallási és társadalmi viták </div> </a> <ul id="toc-Vallási_és_társadalmi_viták-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Alkalmazási_területek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Alkalmazási_területek"> <div class="vector-toc-text"> 10 Alkalmazási területek </div> </a> <ul id="toc-Alkalmazási_területek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Lásd_még" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Lásd_még"> <div class="vector-toc-text"> 11 Lásd még </div> </a> <ul id="toc-Lásd_még-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-További_ajánlott_irodalom" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#További_ajánlott_irodalom"> <div class="vector-toc-text"> 12 További ajánlott irodalom </div> </a> <ul id="toc-További_ajánlott_irodalom-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> 13 Jegyzetek </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-További_információk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#További_információk"> <div class="vector-toc-text"> 14 További információk </div> </a> <ul id="toc-További_információk-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading">Evolúció (biológia)</h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 157 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-157" aria-hidden="true" > 157 nyelv </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Evolution" title="Evolution – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Evolution" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target">English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-af mw-list-item"><a href="https://af.wikipedia.org/wiki/Evolusie" title="Evolusie – afrikaans" lang="af" hreflang="af" data-title="Evolusie" data-language-autonym="Afrikaans" data-language-local-name="afrikaans" class="interlanguage-link-target">Afrikaans</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-als mw-list-item"><a href="https://als.wikipedia.org/wiki/Evolution" title="Evolution – svájci német" lang="gsw" hreflang="gsw" data-title="Evolution" data-language-autonym="Alemannisch" data-language-local-name="svájci német" class="interlanguage-link-target">Alemannisch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-am mw-list-item"><a href="https://am.wikipedia.org/wiki/%E1%8B%9D%E1%8C%8D%E1%88%98%E1%89%B0_%E1%88%88%E1%8B%8D%E1%8C%A5" title="ዝግመተ ለውጥ – amhara" lang="am" hreflang="am" data-title="ዝግመተ ለውጥ" data-language-autonym="አማርኛ" data-language-local-name="amhara" class="interlanguage-link-target">አማርኛ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-an mw-list-item"><a href="https://an.wikipedia.org/wiki/Evoluci%C3%B3n" title="Evolución – aragonéz" lang="an" hreflang="an" data-title="Evolución" data-language-autonym="Aragonés" data-language-local-name="aragonéz" class="interlanguage-link-target">Aragonés</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D8%A7%D9%84%D8%AA%D8%B7%D9%88%D8%B1" title="التطور – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="التطور" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target">العربية</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ary mw-list-item"><a href="https://ary.wikipedia.org/wiki/%D8%A7%D9%84%D8%AA%D8%B7%D9%88%D8%B1" title="التطور – Moroccan Arabic" lang="ary" hreflang="ary" data-title="التطور" data-language-autonym="الدارجة" data-language-local-name="Moroccan Arabic" class="interlanguage-link-target">الدارجة</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-arz mw-list-item"><a href="https://arz.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%D8%B7%D9%88%D8%B1" title="تطور – Egyptian Arabic" lang="arz" hreflang="arz" data-title="تطور" data-language-autonym="مصرى" data-language-local-name="Egyptian Arabic" class="interlanguage-link-target">مصرى</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-as mw-list-item"><a href="https://as.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%95%E0%A7%8D%E0%A7%B0%E0%A6%AE%E0%A6%AC%E0%A6%BF%E0%A6%95%E0%A6%BE%E0%A6%B6" title="ক্ৰমবিকাশ – asszámi" lang="as" hreflang="as" data-title="ক্ৰমবিকাশ" data-language-autonym="অসমীয়া" data-language-local-name="asszámi" class="interlanguage-link-target">অসমীয়া</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ast mw-list-item"><a href="https://ast.wikipedia.org/wiki/Evoluci%C3%B3n_biol%C3%B3xica" title="Evolución biolóxica – asztúr" lang="ast" hreflang="ast" data-title="Evolución biolóxica" data-language-autonym="Asturianu" data-language-local-name="asztúr" class="interlanguage-link-target">Asturianu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az mw-list-item"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/T%C9%99kam%C3%BCl" title="Təkamül – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="Təkamül" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target">Azərbaycanca</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-azb mw-list-item"><a href="https://azb.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%DA%A9%D8%A7%D9%85%D9%88%D9%84_%D8%AA%D8%A6%D9%88%D8%B1%DB%8C%D8%B3%DB%8C" title="تکامول تئوریسی – South Azerbaijani" lang="azb" hreflang="azb" data-title="تکامول تئوریسی" data-language-autonym="تۆرکجه" data-language-local-name="South Azerbaijani" class="interlanguage-link-target">تۆرکجه</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ba mw-list-item"><a href="https://ba.wikipedia.org/wiki/%D0%AD%D0%B2%D0%BE%D0%BB%D1%8E%D1%86%D0%B8%D1%8F" title="Эволюция – baskír" lang="ba" hreflang="ba" data-title="Эволюция" data-language-autonym="Башҡортса" data-language-local-name="baskír" class="interlanguage-link-target">Башҡортса</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bar mw-list-item"><a href="https://bar.wikipedia.org/wiki/Evolution" title="Evolution – Bavarian" lang="bar" hreflang="bar" data-title="Evolution" data-language-autonym="Boarisch" data-language-local-name="Bavarian" class="interlanguage-link-target">Boarisch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bat-smg mw-list-item"><a href="https://bat-smg.wikipedia.org/wiki/Evuolioc%C4%97j%C4%97" title="Evuoliocėjė – Samogitian" lang="sgs" hreflang="sgs" data-title="Evuoliocėjė" data-language-autonym="Žemaitėška" data-language-local-name="Samogitian" class="interlanguage-link-target">Žemaitėška</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be mw-list-item"><a href="https://be.wikipedia.org/wiki/%D0%AD%D0%B2%D0%B0%D0%BB%D1%8E%D1%86%D1%8B%D1%8F" title="Эвалюцыя – belarusz" lang="be" hreflang="be" data-title="Эвалюцыя" data-language-autonym="Беларуская" data-language-local-name="belarusz" class="interlanguage-link-target">Беларуская</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be-x-old mw-list-item"><a href="https://be-tarask.wikipedia.org/wiki/%D0%AD%D0%B2%D0%B0%D0%BB%D1%8E%D1%86%D1%8B%D1%8F" title="Эвалюцыя – Belarusian (Taraškievica orthography)" lang="be-tarask" hreflang="be-tarask" data-title="Эвалюцыя" data-language-autonym="Беларуская (тарашкевіца)" data-language-local-name="Belarusian (Taraškievica orthography)" class="interlanguage-link-target">Беларуская (тарашкевіца)</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bg badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://bg.wikipedia.org/wiki/%D0%95%D0%B2%D0%BE%D0%BB%D1%8E%D1%86%D0%B8%D1%8F" title="Еволюция – bolgár" lang="bg" hreflang="bg" data-title="Еволюция" data-language-autonym="Български" data-language-local-name="bolgár" class="interlanguage-link-target">Български</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bn mw-list-item"><a href="https://bn.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%AC%E0%A6%BF%E0%A6%AC%E0%A6%B0%E0%A7%8D%E0%A6%A4%E0%A6%A8" title="বিবর্তন – bangla" lang="bn" hreflang="bn" data-title="বিবর্তন" data-language-autonym="বাংলা" data-language-local-name="bangla" class="interlanguage-link-target">বাংলা</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bpy mw-list-item"><a href="https://bpy.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%AC%E0%A6%BF%E0%A6%AC%E0%A6%B0%E0%A7%8D%E0%A6%A4%E0%A6%A8" title="বিবর্তন – Bishnupriya" lang="bpy" hreflang="bpy" data-title="বিবর্তন" data-language-autonym="বিষ্ণুপ্রিয়া মণিপুরী" data-language-local-name="Bishnupriya" class="interlanguage-link-target">বিষ্ণুপ্রিয়া মণিপুরী</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bs mw-list-item"><a href="https://bs.wikipedia.org/wiki/Evolucija" title="Evolucija – bosnyák" lang="bs" hreflang="bs" data-title="Evolucija" data-language-autonym="Bosanski" data-language-local-name="bosnyák" class="interlanguage-link-target">Bosanski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bxr mw-list-item"><a href="https://bxr.wikipedia.org/wiki/%D0%AD%D0%B2%D0%BE%D0%BB%D1%8E%D1%86%D0%B8" title="Эволюци – Russia Buriat" lang="bxr" hreflang="bxr" data-title="Эволюци" data-language-autonym="Буряад" data-language-local-name="Russia Buriat" class="interlanguage-link-target">Буряад</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Evoluci%C3%B3" title="Evolució – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Evolució" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target">Català</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cdo mw-list-item"><a href="https://cdo.wikipedia.org/wiki/C%C3%A9ng-hu%C3%A1" title="Céng-huá – Mindong" lang="cdo" hreflang="cdo" data-title="Céng-huá" data-language-autonym="閩東語 / Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄" data-language-local-name="Mindong" class="interlanguage-link-target">閩東語 / Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ce mw-list-item"><a href="https://ce.wikipedia.org/wiki/%D0%AD%D0%B2%D0%BE%D0%BB%D1%8E%D1%86%D0%B8" title="Эволюци – csecsen" lang="ce" hreflang="ce" data-title="Эволюци" data-language-autonym="Нохчийн" data-language-local-name="csecsen" class="interlanguage-link-target">Нохчийн</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ceb mw-list-item"><a href="https://ceb.wikipedia.org/wiki/Ebolusyon" title="Ebolusyon – szebuano" lang="ceb" hreflang="ceb" data-title="Ebolusyon" data-language-autonym="Cebuano" data-language-local-name="szebuano" class="interlanguage-link-target">Cebuano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ckb mw-list-item"><a href="https://ckb.wikipedia.org/wiki/%D9%BE%DB%95%D8%B1%DB%95%D8%B3%DB%95%D9%86%D8%AF%D9%86" title="پەرەسەندن – közép-ázsiai kurd" lang="ckb" hreflang="ckb" data-title="پەرەسەندن" data-language-autonym="کوردی" data-language-local-name="közép-ázsiai kurd" class="interlanguage-link-target">کوردی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/Evoluce" title="Evoluce – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Evoluce" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target">Čeština</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cv mw-list-item"><a href="https://cv.wikipedia.org/wiki/%D0%AD%D0%B2%D0%BE%D0%BB%D1%8E%D1%86%D0%B8" title="Эволюци – csuvas" lang="cv" hreflang="cv" data-title="Эволюци" data-language-autonym="Чӑвашла" data-language-local-name="csuvas" class="interlanguage-link-target">Чӑвашла</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cy mw-list-item"><a href="https://cy.wikipedia.org/wiki/Esblygiad" title="Esblygiad – walesi" lang="cy" hreflang="cy" data-title="Esblygiad" data-language-autonym="Cymraeg" data-language-local-name="walesi" class="interlanguage-link-target">Cymraeg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da badge-Q17559452 badge-recommendedarticle mw-list-item" title="ajánlott szócikk"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Evolution_(biologi)" title="Evolution (biologi) – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="Evolution (biologi)" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target">Dansk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de mw-list-item"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Evolution" title="Evolution – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Evolution" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target">Deutsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-diq badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://diq.wikipedia.org/wiki/Evolusyon" title="Evolusyon – Zazaki" lang="diq" hreflang="diq" data-title="Evolusyon" data-language-autonym="Zazaki" data-language-local-name="Zazaki" class="interlanguage-link-target">Zazaki</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-el mw-list-item"><a href="https://el.wikipedia.org/wiki/%CE%95%CE%BE%CE%AD%CE%BB%CE%B9%CE%BE%CE%B7" title="Εξέλιξη – görög" lang="el" hreflang="el" data-title="Εξέλιξη" data-language-autonym="Ελληνικά" data-language-local-name="görög" class="interlanguage-link-target">Ελληνικά</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eml mw-list-item"><a href="https://eml.wikipedia.org/wiki/Evoluzi%C3%B2un" title="Evoluziòun – Emiliano-Romagnolo" lang="egl" hreflang="egl" data-title="Evoluziòun" data-language-autonym="Emiliàn e rumagnòl" data-language-local-name="Emiliano-Romagnolo" class="interlanguage-link-target">Emiliàn e rumagnòl</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eo mw-list-item"><a href="https://eo.wikipedia.org/wiki/Evolucio_(teorio)" title="Evolucio (teorio) – eszperantó" lang="eo" hreflang="eo" data-title="Evolucio (teorio)" data-language-autonym="Esperanto" data-language-local-name="eszperantó" class="interlanguage-link-target">Esperanto</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es mw-list-item"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Evoluci%C3%B3n_biol%C3%B3gica" title="Evolución biológica – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Evolución biológica" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target">Español</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-et mw-list-item"><a href="https://et.wikipedia.org/wiki/Evolutsioon" title="Evolutsioon – észt" lang="et" hreflang="et" data-title="Evolutsioon" data-language-autonym="Eesti" data-language-local-name="észt" class="interlanguage-link-target">Eesti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu mw-list-item"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/Eboluzio" title="Eboluzio – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="Eboluzio" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target">Euskara</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ext mw-list-item"><a href="https://ext.wikipedia.org/wiki/Voluci%C3%B3n" title="Volución – Extremaduran" lang="ext" hreflang="ext" data-title="Volución" data-language-autonym="Estremeñu" data-language-local-name="Extremaduran" class="interlanguage-link-target">Estremeñu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D9%81%D8%B1%DA%AF%D8%B4%D8%AA" title="فرگشت – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="فرگشت" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target">فارسی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi mw-list-item"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Evoluutio" title="Evoluutio – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Evoluutio" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target">Suomi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fo mw-list-item"><a href="https://fo.wikipedia.org/wiki/Menningarl%C3%A6ran" title="Menningarlæran – feröeri" lang="fo" hreflang="fo" data-title="Menningarlæran" data-language-autonym="Føroyskt" data-language-local-name="feröeri" class="interlanguage-link-target">Føroyskt</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/%C3%89volution_(biologie)" title="Évolution (biologie) – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Évolution (biologie)" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target">Français</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-frr mw-list-item"><a href="https://frr.wikipedia.org/wiki/Ewolutsion" title="Ewolutsion – északi fríz" lang="frr" hreflang="frr" data-title="Ewolutsion" data-language-autonym="Nordfriisk" data-language-local-name="északi fríz" class="interlanguage-link-target">Nordfriisk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fy mw-list-item"><a href="https://fy.wikipedia.org/wiki/Evol%C3%BAsje" title="Evolúsje – nyugati fríz" lang="fy" hreflang="fy" data-title="Evolúsje" data-language-autonym="Frysk" data-language-local-name="nyugati fríz" class="interlanguage-link-target">Frysk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ga mw-list-item"><a href="https://ga.wikipedia.org/wiki/%C3%89abhl%C3%B3id" title="Éabhlóid – ír" lang="ga" hreflang="ga" data-title="Éabhlóid" data-language-autonym="Gaeilge" data-language-local-name="ír" class="interlanguage-link-target">Gaeilge</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gcr mw-list-item"><a href="https://gcr.wikipedia.org/wiki/%C3%89volousyon_(byoloji)" title="Évolousyon (byoloji) – Guianan Creole" lang="gcr" hreflang="gcr" data-title="Évolousyon (byoloji)" data-language-autonym="Kriyòl gwiyannen" data-language-local-name="Guianan Creole" class="interlanguage-link-target">Kriyòl gwiyannen</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gd mw-list-item"><a href="https://gd.wikipedia.org/wiki/Mean-fh%C3%A0s" title="Mean-fhàs – skóciai kelta" lang="gd" hreflang="gd" data-title="Mean-fhàs" data-language-autonym="Gàidhlig" data-language-local-name="skóciai kelta" class="interlanguage-link-target">Gàidhlig</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gl badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://gl.wikipedia.org/wiki/Evoluci%C3%B3n" title="Evolución – gallego" lang="gl" hreflang="gl" data-title="Evolución" data-language-autonym="Galego" data-language-local-name="gallego" class="interlanguage-link-target">Galego</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gn mw-list-item"><a href="https://gn.wikipedia.org/wiki/Tekove_%C3%B1emoambue" title="Tekove ñemoambue – guarani" lang="gn" hreflang="gn" data-title="Tekove ñemoambue" data-language-autonym="Avañe'ẽ" data-language-local-name="guarani" class="interlanguage-link-target">Avañe'ẽ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gu mw-list-item"><a href="https://gu.wikipedia.org/wiki/%E0%AA%89%E0%AA%A4%E0%AB%8D%E0%AA%95%E0%AB%8D%E0%AA%B0%E0%AA%BE%E0%AA%82%E0%AA%A4%E0%AA%BF" title="ઉત્ક્રાંતિ – gudzsaráti" lang="gu" hreflang="gu" data-title="ઉત્ક્રાંતિ" data-language-autonym="ગુજરાતી" data-language-local-name="gudzsaráti" class="interlanguage-link-target">ગુજરાતી</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%90%D7%91%D7%95%D7%9C%D7%95%D7%A6%D7%99%D7%94" title="אבולוציה – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="אבולוציה" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target">עברית</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hi mw-list-item"><a href="https://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%95%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%AE-%E0%A4%B5%E0%A4%BF%E0%A4%95%E0%A4%BE%E0%A4%B8" title="क्रम-विकास – hindi" lang="hi" hreflang="hi" data-title="क्रम-विकास" data-language-autonym="हिन्दी" data-language-local-name="hindi" class="interlanguage-link-target">हिन्दी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hif mw-list-item"><a href="https://hif.wikipedia.org/wiki/Evolution" title="Evolution – Fiji Hindi" lang="hif" hreflang="hif" data-title="Evolution" data-language-autonym="Fiji Hindi" data-language-local-name="Fiji Hindi" class="interlanguage-link-target">Fiji Hindi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hr badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://hr.wikipedia.org/wiki/Evolucija" title="Evolucija – horvát" lang="hr" hreflang="hr" data-title="Evolucija" data-language-autonym="Hrvatski" data-language-local-name="horvát" class="interlanguage-link-target">Hrvatski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ht mw-list-item"><a href="https://ht.wikipedia.org/wiki/Evolisyon" title="Evolisyon – haiti kreol" lang="ht" hreflang="ht" data-title="Evolisyon" data-language-autonym="Kreyòl ayisyen" data-language-local-name="haiti kreol" class="interlanguage-link-target">Kreyòl ayisyen</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/%D4%B7%D5%BE%D5%B8%D5%AC%D5%B5%D5%B8%D6%82%D6%81%D5%AB%D5%A1" title="Էվոլյուցիա – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Էվոլյուցիա" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target">Հայերեն</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hyw mw-list-item"><a href="https://hyw.wikipedia.org/wiki/%D5%84%D5%A1%D6%80%D5%A4%D5%AF%D5%A1%D5%B5%D5%AB%D5%B6_%D4%BE%D5%AB%D5%B6%D5%A5%D6%80%D5%A8" title="Մարդկային Ծիները – Western Armenian" lang="hyw" hreflang="hyw" data-title="Մարդկային Ծիները" data-language-autonym="Արեւմտահայերէն" data-language-local-name="Western Armenian" class="interlanguage-link-target">Արեւմտահայերէն</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ia mw-list-item"><a href="https://ia.wikipedia.org/wiki/Evolution" title="Evolution – interlingva" lang="ia" hreflang="ia" data-title="Evolution" data-language-autonym="Interlingua" data-language-local-name="interlingva" class="interlanguage-link-target">Interlingua</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id mw-list-item"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Evolusi" title="Evolusi – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Evolusi" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target">Bahasa Indonesia</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ie mw-list-item"><a href="https://ie.wikipedia.org/wiki/Evolution" title="Evolution – interlingue" lang="ie" hreflang="ie" data-title="Evolution" data-language-autonym="Interlingue" data-language-local-name="interlingue" class="interlanguage-link-target">Interlingue</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ilo mw-list-item"><a href="https://ilo.wikipedia.org/wiki/Ebolusion" title="Ebolusion – ilokó" lang="ilo" hreflang="ilo" data-title="Ebolusion" data-language-autonym="Ilokano" data-language-local-name="ilokó" class="interlanguage-link-target">Ilokano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-inh mw-list-item"><a href="https://inh.wikipedia.org/wiki/%D0%AD%D0%B2%D0%BE%D0%BB%D1%8E%D1%86%D0%B8" title="Эволюци – ingus" lang="inh" hreflang="inh" data-title="Эволюци" data-language-autonym="ГӀалгӀай" data-language-local-name="ingus" class="interlanguage-link-target">ГӀалгӀай</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-io mw-list-item"><a href="https://io.wikipedia.org/wiki/Evoluciono" title="Evoluciono – idó" lang="io" hreflang="io" data-title="Evoluciono" data-language-autonym="Ido" data-language-local-name="idó" class="interlanguage-link-target">Ido</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-is mw-list-item"><a href="https://is.wikipedia.org/wiki/%C3%9Er%C3%B3un" title="Þróun – izlandi" lang="is" hreflang="is" data-title="Þróun" data-language-autonym="Íslenska" data-language-local-name="izlandi" class="interlanguage-link-target">Íslenska</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it mw-list-item"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Evoluzione" title="Evoluzione – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Evoluzione" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target">Italiano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja mw-list-item"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/%E9%80%B2%E5%8C%96" title="進化 – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="進化" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target">日本語</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jam mw-list-item"><a href="https://jam.wikipedia.org/wiki/Ivoluushan" title="Ivoluushan – Jamaican Creole English" lang="jam" hreflang="jam" data-title="Ivoluushan" data-language-autonym="Patois" data-language-local-name="Jamaican Creole English" class="interlanguage-link-target">Patois</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jv mw-list-item"><a href="https://jv.wikipedia.org/wiki/%C3%89volusi" title="Évolusi – jávai" lang="jv" hreflang="jv" data-title="Évolusi" data-language-autonym="Jawa" data-language-local-name="jávai" class="interlanguage-link-target">Jawa</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ka badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://ka.wikipedia.org/wiki/%E1%83%94%E1%83%95%E1%83%9D%E1%83%9A%E1%83%A3%E1%83%AA%E1%83%98%E1%83%90" title="ევოლუცია – grúz" lang="ka" hreflang="ka" data-title="ევოლუცია" data-language-autonym="ქართული" data-language-local-name="grúz" class="interlanguage-link-target">ქართული</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kab mw-list-item"><a href="https://kab.wikipedia.org/wiki/Tamhazt" title="Tamhazt – kabije" lang="kab" hreflang="kab" data-title="Tamhazt" data-language-autonym="Taqbaylit" data-language-local-name="kabije" class="interlanguage-link-target">Taqbaylit</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ki mw-list-item"><a href="https://ki.wikipedia.org/wiki/%C5%A8har%C5%A9raka_(evolution)" title="Ũharũraka (evolution) – kikuju" lang="ki" hreflang="ki" data-title="Ũharũraka (evolution)" data-language-autonym="Gĩkũyũ" data-language-local-name="kikuju" class="interlanguage-link-target">Gĩkũyũ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kk mw-list-item"><a href="https://kk.wikipedia.org/wiki/%D0%AD%D0%B2%D0%BE%D0%BB%D1%8E%D1%86%D0%B8%D1%8F" title="Эволюция – kazah" lang="kk" hreflang="kk" data-title="Эволюция" data-language-autonym="Қазақша" data-language-local-name="kazah" class="interlanguage-link-target">Қазақша</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kn mw-list-item"><a href="https://kn.wikipedia.org/wiki/%E0%B2%B5%E0%B2%BF%E0%B2%95%E0%B2%BE%E0%B2%B8" title="ವಿಕಾಸ – kannada" lang="kn" hreflang="kn" data-title="ವಿಕಾಸ" data-language-autonym="ಕನ್ನಡ" data-language-local-name="kannada" class="interlanguage-link-target">ಕನ್ನಡ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%EC%A7%84%ED%99%94" title="진화 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="진화" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target">한국어</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-krc mw-list-item"><a href="https://krc.wikipedia.org/wiki/%D0%AD%D0%B2%D0%BE%D0%BB%D1%8E%D1%86%D0%B8%D1%8F" title="Эволюция – karacsáj-balkár" lang="krc" hreflang="krc" data-title="Эволюция" data-language-autonym="Къарачай-малкъар" data-language-local-name="karacsáj-balkár" class="interlanguage-link-target">Къарачай-малкъар</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ku mw-list-item"><a href="https://ku.wikipedia.org/wiki/P%C3%AA%C5%9Fve%C3%A7%C3%BBn" title="Pêşveçûn – kurd" lang="ku" hreflang="ku" data-title="Pêşveçûn" data-language-autonym="Kurdî" data-language-local-name="kurd" class="interlanguage-link-target">Kurdî</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kw mw-list-item"><a href="https://kw.wikipedia.org/wiki/Esplegyans" title="Esplegyans – korni" lang="kw" hreflang="kw" data-title="Esplegyans" data-language-autonym="Kernowek" data-language-local-name="korni" class="interlanguage-link-target">Kernowek</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ky mw-list-item"><a href="https://ky.wikipedia.org/wiki/%D0%AD%D0%B2%D0%BE%D0%BB%D1%8E%D1%86%D0%B8%D1%8F" title="Эволюция – kirgiz" lang="ky" hreflang="ky" data-title="Эволюция" data-language-autonym="Кыргызча" data-language-local-name="kirgiz" class="interlanguage-link-target">Кыргызча</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-la mw-list-item"><a href="https://la.wikipedia.org/wiki/Evolutio" title="Evolutio – latin" lang="la" hreflang="la" data-title="Evolutio" data-language-autonym="Latina" data-language-local-name="latin" class="interlanguage-link-target">Latina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lb mw-list-item"><a href="https://lb.wikipedia.org/wiki/Evolutioun_(Biologie)" title="Evolutioun (Biologie) – luxemburgi" lang="lb" hreflang="lb" data-title="Evolutioun (Biologie)" data-language-autonym="Lëtzebuergesch" data-language-local-name="luxemburgi" class="interlanguage-link-target">Lëtzebuergesch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lez mw-list-item"><a href="https://lez.wikipedia.org/wiki/%D0%AD%D0%B2%D0%BE%D0%BB%D1%8E%D1%86%D0%B8%D1%8F" title="Эволюция – lezg" lang="lez" hreflang="lez" data-title="Эволюция" data-language-autonym="Лезги" data-language-local-name="lezg" class="interlanguage-link-target">Лезги</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lfn mw-list-item"><a href="https://lfn.wikipedia.org/wiki/Evolui" title="Evolui – Lingua Franca Nova" lang="lfn" hreflang="lfn" data-title="Evolui" data-language-autonym="Lingua Franca Nova" data-language-local-name="Lingua Franca Nova" class="interlanguage-link-target">Lingua Franca Nova</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-li mw-list-item"><a href="https://li.wikipedia.org/wiki/Evolutie_(biologie)" title="Evolutie (biologie) – limburgi" lang="li" hreflang="li" data-title="Evolutie (biologie)" data-language-autonym="Limburgs" data-language-local-name="limburgi" class="interlanguage-link-target">Limburgs</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lo mw-list-item"><a href="https://lo.wikipedia.org/wiki/%E0%BA%A7%E0%BA%B4%E0%BA%A7%E0%BA%B1%E0%BA%94%E0%BA%97%E0%BA%B0%E0%BA%99%E0%BA%B2%E0%BA%81%E0%BA%B2%E0%BA%99" title="ວິວັດທະນາການ – lao" lang="lo" hreflang="lo" data-title="ວິວັດທະນາການ" data-language-autonym="ລາວ" data-language-local-name="lao" class="interlanguage-link-target">ລາວ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lt mw-list-item"><a href="https://lt.wikipedia.org/wiki/Evoliucija" title="Evoliucija – litván" lang="lt" hreflang="lt" data-title="Evoliucija" data-language-autonym="Lietuvių" data-language-local-name="litván" class="interlanguage-link-target">Lietuvių</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lv mw-list-item"><a href="https://lv.wikipedia.org/wiki/Evol%C5%ABcija" title="Evolūcija – lett" lang="lv" hreflang="lv" data-title="Evolūcija" data-language-autonym="Latviešu" data-language-local-name="lett" class="interlanguage-link-target">Latviešu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mad mw-list-item"><a href="https://mad.wikipedia.org/wiki/%C3%88volusi" title="Èvolusi – madurai" lang="mad" hreflang="mad" data-title="Èvolusi" data-language-autonym="Madhurâ" data-language-local-name="madurai" class="interlanguage-link-target">Madhurâ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mg mw-list-item"><a href="https://mg.wikipedia.org/wiki/Ev%C3%B4lisi%C3%B4na" title="Evôlisiôna – malgas" lang="mg" hreflang="mg" data-title="Evôlisiôna" data-language-autonym="Malagasy" data-language-local-name="malgas" class="interlanguage-link-target">Malagasy</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mk mw-list-item"><a href="https://mk.wikipedia.org/wiki/%D0%95%D0%B2%D0%BE%D0%BB%D1%83%D1%86%D0%B8%D1%98%D0%B0" title="Еволуција – macedón" lang="mk" hreflang="mk" data-title="Еволуција" data-language-autonym="Македонски" data-language-local-name="macedón" class="interlanguage-link-target">Македонски</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ml mw-list-item"><a href="https://ml.wikipedia.org/wiki/%E0%B4%9C%E0%B5%80%E0%B4%B5%E0%B4%AA%E0%B4%B0%E0%B4%BF%E0%B4%A3%E0%B4%BE%E0%B4%AE%E0%B4%82" title="ജീവപരിണാമം – malajálam" lang="ml" hreflang="ml" data-title="ജീവപരിണാമം" data-language-autonym="മലയാളം" data-language-local-name="malajálam" class="interlanguage-link-target">മലയാളം</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mn mw-list-item"><a href="https://mn.wikipedia.org/wiki/%D0%AD%D0%B2%D0%BE%D0%BB%D1%8E%D1%86%D0%B8" title="Эволюци – mongol" lang="mn" hreflang="mn" data-title="Эволюци" data-language-autonym="Монгол" data-language-local-name="mongol" class="interlanguage-link-target">Монгол</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mr mw-list-item"><a href="https://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%89%E0%A4%A4%E0%A5%8D%E0%A4%95%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%BE%E0%A4%82%E0%A4%A4%E0%A5%80" title="उत्क्रांती – maráthi" lang="mr" hreflang="mr" data-title="उत्क्रांती" data-language-autonym="मराठी" data-language-local-name="maráthi" class="interlanguage-link-target">मराठी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ms mw-list-item"><a href="https://ms.wikipedia.org/wiki/Evolusi" title="Evolusi – maláj" lang="ms" hreflang="ms" data-title="Evolusi" data-language-autonym="Bahasa Melayu" data-language-local-name="maláj" class="interlanguage-link-target">Bahasa Melayu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mt mw-list-item"><a href="https://mt.wikipedia.org/wiki/Evoluzzjoni" title="Evoluzzjoni – máltai" lang="mt" hreflang="mt" data-title="Evoluzzjoni" data-language-autonym="Malti" data-language-local-name="máltai" class="interlanguage-link-target">Malti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mwl mw-list-item"><a href="https://mwl.wikipedia.org/wiki/Eibolu%C3%A7on" title="Eiboluçon – mirandéz" lang="mwl" hreflang="mwl" data-title="Eiboluçon" data-language-autonym="Mirandés" data-language-local-name="mirandéz" class="interlanguage-link-target">Mirandés</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-my mw-list-item"><a href="https://my.wikipedia.org/wiki/%E1%80%86%E1%80%84%E1%80%B7%E1%80%BA%E1%80%80%E1%80%B2%E1%80%95%E1%80%BC%E1%80%B1%E1%80%AC%E1%80%84%E1%80%BA%E1%80%B8%E1%80%9C%E1%80%B2%E1%80%99%E1%80%BE%E1%80%AF%E1%80%96%E1%80%BC%E1%80%85%E1%80%BA%E1%80%85%E1%80%89%E1%80%BA" title="ဆင့်ကဲပြောင်းလဲမှုဖြစ်စဉ် – burmai" lang="my" hreflang="my" data-title="ဆင့်ကဲပြောင်းလဲမှုဖြစ်စဉ်" data-language-autonym="မြန်မာဘာသာ" data-language-local-name="burmai" class="interlanguage-link-target">မြန်မာဘာသာ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mzn mw-list-item"><a href="https://mzn.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%DA%A9%D8%A7%D9%85%D9%84" title="تکامل – mázanderáni" lang="mzn" hreflang="mzn" data-title="تکامل" data-language-autonym="مازِرونی" data-language-local-name="mázanderáni" class="interlanguage-link-target">مازِرونی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nds mw-list-item"><a href="https://nds.wikipedia.org/wiki/Evolutschoon" title="Evolutschoon – alsónémet" lang="nds" hreflang="nds" data-title="Evolutschoon" data-language-autonym="Plattdüütsch" data-language-local-name="alsónémet" class="interlanguage-link-target">Plattdüütsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ne mw-list-item"><a href="https://ne.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%95%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%AE-%E0%A4%B5%E0%A4%BF%E0%A4%95%E0%A4%BE%E0%A4%B8" title="क्रम-विकास – nepáli" lang="ne" hreflang="ne" data-title="क्रम-विकास" data-language-autonym="नेपाली" data-language-local-name="nepáli" class="interlanguage-link-target">नेपाली</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-new mw-list-item"><a href="https://new.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B5%E0%A4%BF%E0%A4%95%E0%A4%BE%E0%A4%B8%E0%A4%95%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%AE" title="विकासक्रम – nevari" lang="new" hreflang="new" data-title="विकासक्रम" data-language-autonym="नेपाल भाषा" data-language-local-name="nevari" class="interlanguage-link-target">नेपाल भाषा</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nia mw-list-item"><a href="https://nia.wikipedia.org/wiki/Evolusi" title="Evolusi – nias" lang="nia" hreflang="nia" data-title="Evolusi" data-language-autonym="Li Niha" data-language-local-name="nias" class="interlanguage-link-target">Li Niha</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Evolutie_(biologie)" title="Evolutie (biologie) – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Evolutie (biologie)" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target">Nederlands</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nn mw-list-item"><a href="https://nn.wikipedia.org/wiki/Evolusjon" title="Evolusjon – norvég (nynorsk)" lang="nn" hreflang="nn" data-title="Evolusjon" data-language-autonym="Norsk nynorsk" data-language-local-name="norvég (nynorsk)" class="interlanguage-link-target">Norsk nynorsk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no mw-list-item"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/Evolusjon" title="Evolusjon – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="Evolusjon" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target">Norsk bokmål</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-oc mw-list-item"><a href="https://oc.wikipedia.org/wiki/Evolucion_(biologia)" title="Evolucion (biologia) – okszitán" lang="oc" hreflang="oc" data-title="Evolucion (biologia)" data-language-autonym="Occitan" data-language-local-name="okszitán" class="interlanguage-link-target">Occitan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pa mw-list-item"><a href="https://pa.wikipedia.org/wiki/%E0%A8%B5%E0%A8%BF%E0%A8%95%E0%A8%BE%E0%A8%B8%E0%A8%B5%E0%A8%BE%E0%A8%A6" title="ਵਿਕਾਸਵਾਦ – pandzsábi" lang="pa" hreflang="pa" data-title="ਵਿਕਾਸਵਾਦ" data-language-autonym="ਪੰਜਾਬੀ" data-language-local-name="pandzsábi" class="interlanguage-link-target">ਪੰਜਾਬੀ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pam mw-list-item"><a href="https://pam.wikipedia.org/wiki/Ebolusyon" title="Ebolusyon – pampangan" lang="pam" hreflang="pam" data-title="Ebolusyon" data-language-autonym="Kapampangan" data-language-local-name="pampangan" class="interlanguage-link-target">Kapampangan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pap mw-list-item"><a href="https://pap.wikipedia.org/wiki/Evolushon" title="Evolushon – papiamento" lang="pap" hreflang="pap" data-title="Evolushon" data-language-autonym="Papiamentu" data-language-local-name="papiamento" class="interlanguage-link-target">Papiamentu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/Ewolucja_biologiczna" title="Ewolucja biologiczna – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="Ewolucja biologiczna" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target">Polski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pms mw-list-item"><a href="https://pms.wikipedia.org/wiki/Evolussion" title="Evolussion – Piedmontese" lang="pms" hreflang="pms" data-title="Evolussion" data-language-autonym="Piemontèis" data-language-local-name="Piedmontese" class="interlanguage-link-target">Piemontèis</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pnb mw-list-item"><a href="https://pnb.wikipedia.org/wiki/%D8%A7%DB%8C%D9%88%D9%84%D9%88%D8%B4%D9%86" title="ایولوشن – Western Punjabi" lang="pnb" hreflang="pnb" data-title="ایولوشن" data-language-autonym="پنجابی" data-language-local-name="Western Punjabi" class="interlanguage-link-target">پنجابی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ps mw-list-item"><a href="https://ps.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%DA%A9%D8%A7%D9%85%D9%84" title="تکامل – pastu" lang="ps" hreflang="ps" data-title="تکامل" data-language-autonym="پښتو" data-language-local-name="pastu" class="interlanguage-link-target">پښتو</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Evolu%C3%A7%C3%A3o" title="Evolução – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Evolução" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target">Português</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-qu mw-list-item"><a href="https://qu.wikipedia.org/wiki/Rikch%27aqyay" title="Rikch'aqyay – kecsua" lang="qu" hreflang="qu" data-title="Rikch'aqyay" data-language-autonym="Runa Simi" data-language-local-name="kecsua" class="interlanguage-link-target">Runa Simi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rm mw-list-item"><a href="https://rm.wikipedia.org/wiki/Evoluziun" title="Evoluziun – rétoromán" lang="rm" hreflang="rm" data-title="Evoluziun" data-language-autonym="Rumantsch" data-language-local-name="rétoromán" class="interlanguage-link-target">Rumantsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro mw-list-item"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Evolu%C8%9Bie" title="Evoluție – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Evoluție" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target">Română</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%AD%D0%B2%D0%BE%D0%BB%D1%8E%D1%86%D0%B8%D1%8F" title="Эволюция – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Эволюция" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target">Русский</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rue mw-list-item"><a href="https://rue.wikipedia.org/wiki/%D0%95%D0%B2%D0%BE%D0%BB%D1%83%D1%86%D1%96%D1%8F" title="Еволуція – Rusyn" lang="rue" hreflang="rue" data-title="Еволуція" data-language-autonym="Русиньскый" data-language-local-name="Rusyn" class="interlanguage-link-target">Русиньскый</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sah mw-list-item"><a href="https://sah.wikipedia.org/wiki/%D0%AD%D0%B2%D0%BE%D0%BB%D1%8E%D1%86%D0%B8%D1%8F" title="Эволюция – szaha" lang="sah" hreflang="sah" data-title="Эволюция" data-language-autonym="Саха тыла" data-language-local-name="szaha" class="interlanguage-link-target">Саха тыла</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sc mw-list-item"><a href="https://sc.wikipedia.org/wiki/Teoria_de_sa_evolutzioni" title="Teoria de sa evolutzioni – szardíniai" lang="sc" hreflang="sc" data-title="Teoria de sa evolutzioni" data-language-autonym="Sardu" data-language-local-name="szardíniai" class="interlanguage-link-target">Sardu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sd mw-list-item"><a href="https://sd.wikipedia.org/wiki/%D8%A7%D8%B1%D8%AA%D9%82%D8%A7" title="ارتقا – szindhi" lang="sd" hreflang="sd" data-title="ارتقا" data-language-autonym="سنڌي" data-language-local-name="szindhi" class="interlanguage-link-target">سنڌي</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sh mw-list-item"><a href="https://sh.wikipedia.org/wiki/Evolucija" title="Evolucija – szerbhorvát" lang="sh" hreflang="sh" data-title="Evolucija" data-language-autonym="Srpskohrvatski / српскохрватски" data-language-local-name="szerbhorvát" class="interlanguage-link-target">Srpskohrvatski / српскохрватски</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-shi mw-list-item"><a href="https://shi.wikipedia.org/wiki/Azzigz" title="Azzigz – tachelhit" lang="shi" hreflang="shi" data-title="Azzigz" data-language-autonym="Taclḥit" data-language-local-name="tachelhit" class="interlanguage-link-target">Taclḥit</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-si mw-list-item"><a href="https://si.wikipedia.org/wiki/%E0%B6%B4%E0%B6%BB%E0%B7%92%E0%B6%AB%E0%B7%8F%E0%B6%B8%E0%B6%BA" title="පරිණාමය – szingaléz" lang="si" hreflang="si" data-title="පරිණාමය" data-language-autonym="සිංහල" data-language-local-name="szingaléz" class="interlanguage-link-target">සිංහල</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-simple badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://simple.wikipedia.org/wiki/Evolution" title="Evolution – Simple English" lang="en-simple" hreflang="en-simple" data-title="Evolution" data-language-autonym="Simple English" data-language-local-name="Simple English" class="interlanguage-link-target">Simple English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sk mw-list-item"><a href="https://sk.wikipedia.org/wiki/Biologick%C3%A1_evol%C3%BAcia" title="Biologická evolúcia – szlovák" lang="sk" hreflang="sk" data-title="Biologická evolúcia" data-language-autonym="Slovenčina" data-language-local-name="szlovák" class="interlanguage-link-target">Slovenčina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sl badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://sl.wikipedia.org/wiki/Evolucija" title="Evolucija – szlovén" lang="sl" hreflang="sl" data-title="Evolucija" data-language-autonym="Slovenščina" data-language-local-name="szlovén" class="interlanguage-link-target">Slovenščina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sq mw-list-item"><a href="https://sq.wikipedia.org/wiki/Evolucioni" title="Evolucioni – albán" lang="sq" hreflang="sq" data-title="Evolucioni" data-language-autonym="Shqip" data-language-local-name="albán" class="interlanguage-link-target">Shqip</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr mw-list-item"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%95%D0%B2%D0%BE%D0%BB%D1%83%D1%86%D0%B8%D1%98%D0%B0_(%D0%B1%D0%B8%D0%BE%D0%BB%D0%BE%D0%B3%D0%B8%D1%98%D0%B0)" title="Еволуција (биологија) – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="Еволуција (биологија)" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target">Српски / srpski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-su mw-list-item"><a href="https://su.wikipedia.org/wiki/%C3%89volusi" title="Évolusi – szundanéz" lang="su" hreflang="su" data-title="Évolusi" data-language-autonym="Sunda" data-language-local-name="szundanéz" class="interlanguage-link-target">Sunda</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv mw-list-item"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/Evolution" title="Evolution – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Evolution" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target">Svenska</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sw mw-list-item"><a href="https://sw.wikipedia.org/wiki/Mageuko_ya_spishi" title="Mageuko ya spishi – szuahéli" lang="sw" hreflang="sw" data-title="Mageuko ya spishi" data-language-autonym="Kiswahili" data-language-local-name="szuahéli" class="interlanguage-link-target">Kiswahili</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ta mw-list-item"><a href="https://ta.wikipedia.org/wiki/%E0%AE%AA%E0%AE%9F%E0%AE%BF%E0%AE%B5%E0%AE%B3%E0%AE%B0%E0%AF%8D%E0%AE%9A%E0%AF%8D%E0%AE%9A%E0%AE%BF%E0%AE%95%E0%AF%8D_%E0%AE%95%E0%AF%8A%E0%AE%B3%E0%AF%8D%E0%AE%95%E0%AF%88" title="படிவளர்ச்சிக் கொள்கை – tamil" lang="ta" hreflang="ta" data-title="படிவளர்ச்சிக் கொள்கை" data-language-autonym="தமிழ்" data-language-local-name="tamil" class="interlanguage-link-target">தமிழ்</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-te mw-list-item"><a href="https://te.wikipedia.org/wiki/%E0%B0%AA%E0%B0%B0%E0%B0%BF%E0%B0%A3%E0%B0%BE%E0%B0%AE%E0%B0%82" title="పరిణామం – telugu" lang="te" hreflang="te" data-title="పరిణామం" data-language-autonym="తెలుగు" data-language-local-name="telugu" class="interlanguage-link-target">తెలుగు</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tet mw-list-item"><a href="https://tet.wikipedia.org/wiki/Evolusaun" title="Evolusaun – tetum" lang="tet" hreflang="tet" data-title="Evolusaun" data-language-autonym="Tetun" data-language-local-name="tetum" class="interlanguage-link-target">Tetun</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tg mw-list-item"><a href="https://tg.wikipedia.org/wiki/%D0%AD%D0%B2%D0%BE%D0%BB%D1%8E%D1%82%D1%81%D0%B8%D1%8F" title="Эволютсия – tadzsik" lang="tg" hreflang="tg" data-title="Эволютсия" data-language-autonym="Тоҷикӣ" data-language-local-name="tadzsik" class="interlanguage-link-target">Тоҷикӣ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-th mw-list-item"><a href="https://th.wikipedia.org/wiki/%E0%B8%A7%E0%B8%B4%E0%B8%A7%E0%B8%B1%E0%B8%92%E0%B8%99%E0%B8%B2%E0%B8%81%E0%B8%B2%E0%B8%A3" title="วิวัฒนาการ – thai" lang="th" hreflang="th" data-title="วิวัฒนาการ" data-language-autonym="ไทย" data-language-local-name="thai" class="interlanguage-link-target">ไทย</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tl mw-list-item"><a href="https://tl.wikipedia.org/wiki/Ebolusyon" title="Ebolusyon – tagalog" lang="tl" hreflang="tl" data-title="Ebolusyon" data-language-autonym="Tagalog" data-language-local-name="tagalog" class="interlanguage-link-target">Tagalog</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tpi mw-list-item"><a href="https://tpi.wikipedia.org/wiki/Ivolusan" title="Ivolusan – tok pisin" lang="tpi" hreflang="tpi" data-title="Ivolusan" data-language-autonym="Tok Pisin" data-language-local-name="tok pisin" class="interlanguage-link-target">Tok Pisin</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/Evrim" title="Evrim – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Evrim" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target">Türkçe</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tt mw-list-item"><a href="https://tt.wikipedia.org/wiki/%D0%AD%D0%B2%D0%BE%D0%BB%D1%8E%D1%86%D0%B8%D1%8F" title="Эволюция – tatár" lang="tt" hreflang="tt" data-title="Эволюция" data-language-autonym="Татарча / tatarça" data-language-local-name="tatár" class="interlanguage-link-target">Татарча / tatarça</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%95%D0%B2%D0%BE%D0%BB%D1%8E%D1%86%D1%96%D1%8F" title="Еволюція – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Еволюція" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target">Українська</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ur mw-list-item"><a href="https://ur.wikipedia.org/wiki/%D9%86%D8%B8%D8%B1%DB%8C%DB%82_%D8%A7%D8%B1%D8%AA%D9%82%D8%A7" title="نظریۂ ارتقا – urdu" lang="ur" hreflang="ur" data-title="نظریۂ ارتقا" data-language-autonym="اردو" data-language-local-name="urdu" class="interlanguage-link-target">اردو</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uz mw-list-item"><a href="https://uz.wikipedia.org/wiki/Evolutsiya" title="Evolutsiya – üzbég" lang="uz" hreflang="uz" data-title="Evolutsiya" data-language-autonym="Oʻzbekcha / ўзбекча" data-language-local-name="üzbég" class="interlanguage-link-target">Oʻzbekcha / ўзбекча</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vep mw-list-item"><a href="https://vep.wikipedia.org/wiki/Evol%C3%BCcii" title="Evolücii – Veps" lang="vep" hreflang="vep" data-title="Evolücii" data-language-autonym="Vepsän kel’" data-language-local-name="Veps" class="interlanguage-link-target">Vepsän kel’</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vi badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://vi.wikipedia.org/wiki/Ti%E1%BA%BFn_h%C3%B3a" title="Tiến hóa – vietnámi" lang="vi" hreflang="vi" data-title="Tiến hóa" data-language-autonym="Tiếng Việt" data-language-local-name="vietnámi" class="interlanguage-link-target">Tiếng Việt</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vo mw-list-item"><a href="https://vo.wikipedia.org/wiki/Vot%C3%BCkam" title="Votükam – volapük" lang="vo" hreflang="vo" data-title="Votükam" data-language-autonym="Volapük" data-language-local-name="volapük" class="interlanguage-link-target">Volapük</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-war mw-list-item"><a href="https://war.wikipedia.org/wiki/Ebolusyon" title="Ebolusyon – varaó" lang="war" hreflang="war" data-title="Ebolusyon" data-language-autonym="Winaray" data-language-local-name="varaó" class="interlanguage-link-target">Winaray</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wuu mw-list-item"><a href="https://wuu.wikipedia.org/wiki/%E6%BC%94%E5%8C%96" title="演化 – wu kínai" lang="wuu" hreflang="wuu" data-title="演化" data-language-autonym="吴语" data-language-local-name="wu kínai" class="interlanguage-link-target">吴语</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-xmf mw-list-item"><a href="https://xmf.wikipedia.org/wiki/%E1%83%94%E1%83%95%E1%83%9D%E1%83%9A%E1%83%A3%E1%83%AA%E1%83%98%E1%83%90" title="ევოლუცია – Mingrelian" lang="xmf" hreflang="xmf" data-title="ევოლუცია" data-language-autonym="მარგალური" data-language-local-name="Mingrelian" class="interlanguage-link-target">მარგალური</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yi mw-list-item"><a href="https://yi.wikipedia.org/wiki/%D7%A2%D7%95%D7%95%D7%90%D7%9C%D7%95%D7%A6%D7%99%D7%A2" title="עוואלוציע – jiddis" lang="yi" hreflang="yi" data-title="עוואלוציע" data-language-autonym="ייִדיש" data-language-local-name="jiddis" class="interlanguage-link-target">ייִדיש</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E6%BC%94%E5%8C%96" title="演化 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="演化" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target">中文</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-classical mw-list-item"><a href="https://zh-classical.wikipedia.org/wiki/%E5%A4%A9%E6%BC%94" title="天演 – Literary Chinese" lang="lzh" hreflang="lzh" data-title="天演" data-language-autonym="文言" data-language-local-name="Literary Chinese" class="interlanguage-link-target">文言</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-min-nan mw-list-item"><a href="https://zh-min-nan.wikipedia.org/wiki/Ch%C3%ACn-h%C3%B2a" title="Chìn-hòa – min nan kínai" lang="nan" hreflang="nan" data-title="Chìn-hòa" data-language-autonym="閩南語 / Bân-lâm-gú" data-language-local-name="min nan kínai" class="interlanguage-link-target">閩南語 / Bân-lâm-gú</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-yue mw-list-item"><a href="https://zh-yue.wikipedia.org/wiki/%E9%80%B2%E5%8C%96" title="進化 – kantoni" lang="yue" hreflang="yue" data-title="進化" data-language-autonym="粵語" data-language-local-name="kantoni" class="interlanguage-link-target">粵語</a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q1063#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c">Szócikk</a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >magyar </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)">Olvasás</a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >Eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)">Olvasás</a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=history">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j">Mi hivatkozik erre?</a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k">Kapcsolódó változtatások</a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q">Speciális lapok</a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&oldid=27367139" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához">Hivatkozás erre a változatra</a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=info" title="További információk erről a lapról">Lapinformációk</a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=Evol%C3%BAci%C3%B3_%28biol%C3%B3gia%29&id=27367139&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban">Hogyan hivatkozz erre a lapra?</a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FEvol%25C3%25BAci%25C3%25B3_%28biol%25C3%25B3gia%29">Rövidített URL készítése</a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FEvol%25C3%25BAci%25C3%25B3_%28biol%25C3%25B3gia%29">QR-kód letöltése</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=Evol%C3%BAci%C3%B3+%28biol%C3%B3gia%29">Könyv készítése</a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=Evol%C3%BAci%C3%B3_%28biol%C3%B3gia%29&action=show-download-screen">Letöltés PDF-ként</a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p">Nyomtatható változat</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Evolution" hreflang="en">Wikimédia Commons</a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q1063" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g">Wikidata-adatlap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle">Ellenőrzött</indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2>Ez a lap egy ellenőrzött változata</div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)">ellenőrizve</a>: 2024. augusztus 15.<table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r27515026">.mw-parser-output .plainlist ul{line-height:inherit;list-style:none none;margin:0;padding:0}.mw-parser-output .plainlist ul li{margin-bottom:0}</style><table class="navbox" style="width: 175px; margin: 0px 0px 10px 10px; float: right; clear:right;"><tbody><tr><th style="background-color:#ccccff;"><a href="/wiki/Evol%C3%BAci%C3%B3" class="mw-redirect" title="Evolúció">Evolúció</a></th></tr><tr><td style="text-align:center;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Tree_of_life_int.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9c/Tree_of_life_int.svg/170px-Tree_of_life_int.svg.png" decoding="async" width="170" height="118" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9c/Tree_of_life_int.svg/255px-Tree_of_life_int.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9c/Tree_of_life_int.svg/340px-Tree_of_life_int.svg.png 2x" data-file-width="652" data-file-height="454" /></a></td></tr><tr><td style="text-align:center; background-color:#ccccff;">Mechanizmusok</td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <a href="/wiki/Mut%C3%A1ci%C3%B3" title="Mutáció">Mutáció</a> <a href="/wiki/Genetikai_rekombin%C3%A1ci%C3%B3" title="Genetikai rekombináció">Genetikai rekombináció</a> <a href="/wiki/Genetikai_sodr%C3%B3d%C3%A1s" title="Genetikai sodródás">Genetikai sodródás</a> <a href="/wiki/G%C3%A9n%C3%A1raml%C3%A1s" title="Génáramlás">Génáramlás</a> <a href="/wiki/Szelekci%C3%B3" title="Szelekció">Szelekció</a> </td></tr><tr><td style="text-align:center; background-color:#ccccff;">Folyamatok</td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <a href="/wiki/Adapt%C3%A1ci%C3%B3" title="Adaptáció">Adaptáció</a> <a href="/wiki/Koevol%C3%BAci%C3%B3" title="Koevolúció">Koevolúció</a> <a href="/wiki/Fajk%C3%A9pz%C5%91d%C3%A9s" title="Fajképződés">Fajképződés</a> <a href="/wiki/Kihal%C3%A1s" title="Kihalás">Kihalás</a> </td></tr><tr><td style="text-align:center; background-color:#ccccff;">Kutatás és történet</td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <a href="/wiki/Az_evol%C3%BAci%C3%B3s_gondolkod%C3%A1s_t%C3%B6rt%C3%A9nete" title="Az evolúciós gondolkodás története">Története</a> <a href="/wiki/Modern_evol%C3%BAci%C3%B3s_szint%C3%A9zis" title="Modern evolúciós szintézis">Modern szintézis</a> <a href="/w/index.php?title=Bizony%C3%ADt%C3%A9kok_az_evol%C3%BAci%C3%B3ra&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bizonyítékok az evolúcióra (a lap nem létezik)">Bizonyítékok</a> <a href="/w/index.php?title=Az_evol%C3%BAci%C3%B3s_elm%C3%A9let_t%C3%A1rsadalmi_hat%C3%A1sai&action=edit&redlink=1" class="new" title="Az evolúciós elmélet társadalmi hatásai (a lap nem létezik)">Társadalmi hatásai</a> <a href="/w/index.php?title=Az_evol%C3%BAci%C3%B3s_elm%C3%A9let_elutas%C3%ADt%C3%A1sa&action=edit&redlink=1" class="new" title="Az evolúciós elmélet elutasítása (a lap nem létezik)">Elutasítása</a> </td></tr><tr><td style="text-align:center; background-color:#ccccff;">Részterületek</td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3s_fejl%C5%91d%C3%A9sbiol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Evolúciós fejlődésbiológia (a lap nem létezik)">Evolúciós fejlődésbiológia</a> <a href="/wiki/Evol%C3%BAci%C3%B3s_pszichol%C3%B3gia" title="Evolúciós pszichológia">Evolúciós pszichológia</a> <a href="/wiki/Filogenetikus_rendszertan" title="Filogenetikus rendszertan">Filogenetikus rendszertan</a> <a href="/wiki/Kladisztika" title="Kladisztika">Kladisztika</a> <a href="/wiki/Molekul%C3%A1ris_evol%C3%BAci%C3%B3" title="Molekuláris evolúció">Molekuláris evolúció</a> <a href="/w/index.php?title=%C3%96kol%C3%B3giai_genetika&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ökológiai genetika (a lap nem létezik)">Ökológiai genetika</a> <a href="/wiki/Popul%C3%A1ci%C3%B3genetika" title="Populációgenetika">Populációgenetika</a> </td></tr><tr><td style="text-align:center; background-color:#ccccff;"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style="display:inline;font-size:xx-small"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><a href="/wiki/Sablon:Evol%C3%BAci%C3%B3_navoszlop" title="Sablon:Evolúció navoszlop">Sablon:Evolúció navoszlop</a><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Evol%C3%BAci%C3%B3_navoszlop">m</a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Evol%C3%BAci%C3%B3_navoszlop">v</a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Evol%C3%BAci%C3%B3_navoszlop&action=edit">sz</a></li></ul></div></td></tr></tbody></table> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Disambig.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/19px-Disambig.svg.png" decoding="async" width="19" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/29px-Disambig.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/38px-Disambig.svg.png 2x" data-file-width="230" data-file-height="183" /></a></td><td>Ez a szócikk a biológiai fogalomról szól. Hasonló címmel lásd még: <a href="/wiki/Evol%C3%BAci%C3%B3_(egy%C3%A9rtelm%C5%B1s%C3%ADt%C5%91_lap)" class="mw-disambig" title="Evolúció (egyértelműsítő lap)">Evolúció (egyértelműsítő lap)</a>.</td></tr></tbody></table> Az evolúció az a folyamat, amelyben a biológiai <a href="/wiki/Popul%C3%A1ci%C3%B3" title="Populáció">populációk</a> <a href="#Öröklődés">örökölhető</a> <a href="/wiki/Fenot%C3%ADpus" title="Fenotípus">tulajdonságai</a> megváltoznak az egymást követő generációk során.<a href="#cite_note-1">[1]</a><a href="#cite_note-2">[2]</a> Az evolúció folyamatának működése következtében az <a href="/w/index.php?title=%C3%89l%C5%91vil%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Élővilág (a lap nem létezik)">élővilág</a> összetétele folyamatosan változik, a <a href="/wiki/Faj" title="Faj">fajok</a> folyamatosan átalakulnak, új fajok keletkeznek és halnak ki. A változások egy része esetleges. Például fajok tömegei tűnhetnek el természeti katasztrófák (<a href="/wiki/Meteorit" title="Meteorit">meteoritbecsapódás</a>, eljegesedés, felmelegedés, kiszáradás, emberi cselekedetek) hatására. Az evolúciós változások más része adaptív: fajok tömege képződhet „a létért való küzdelem során”<a href="#cite_note-Darwin-3">[3]</a> például egy-egy terület, élőhely újbóli benépesítésekor. Az evolúciógenetika az evolúció alaplépéseit egy-egy <a href="/wiki/Popul%C3%A1ci%C3%B3" title="Populáció">populáció</a> <a href="/wiki/Genetika" title="Genetika">genetikai</a> összetételének – az <a href="/wiki/All%C3%A9l" title="Allél">allélek</a> gyakoriságának – változásával definiálja. A tulajdonságok, jellegek <a href="/wiki/G%C3%A9n" title="Gén">géneken</a> keresztül <a href="/wiki/G%C3%A9nexpresszi%C3%B3" class="mw-redirect" title="Génexpresszió">fejeződnek ki</a>, melyek a <a href="/wiki/Szaporod%C3%A1s" title="Szaporodás">reprodukció</a> során másolással adódnak tovább a következő nemzedékbe. Az ivarsejtek képződésekor az örökítő anyag, azaz a <a href="/wiki/Dezoxiribonukleinsav" title="Dezoxiribonukleinsav">DNS</a> replikációja során apró, részben véletlenszerű változások, <a href="/wiki/Mut%C3%A1ci%C3%B3" title="Mutáció">mutációk</a> történhetnek. Ezek a genetikai változások új morfológiai, fiziológiai vagy viselkedési változatok megjelenését eredményezik, melyek hordozóik sikeres szaporodása révén átkerülnek a következő nemzedékekbe is. A mutációs változás fennmaradása azonban nem garantált egy populációban, hiszen egyetlen egyedben keletkezik, nem biztos, hogy öröklődik, ha öröklődik is, nem feltétlenül lesznek utódai. Ezért a fajképződés sokkal inkább a mindig jelen lévő változatosságra támaszkodik. Minden populáció egyedei eltérőek, egyéniek, ezen egyéni tulajdonságok előnyös vagy előnytelen volta biztosítja a fennmaradást. Evolúciós változást eredményez a populációk véges létszámának köszönhető irányítatlan, <a href="/wiki/Genetikai_sodr%C3%B3d%C3%A1s" title="Genetikai sodródás">genetikai sodródás</a> is. Ilyenkor az egymással egyenértékű molekuláris változatok aránya véletlenszerűen változik ide-oda – azaz sodródik – generációról generációra. A túlélési és(/vagy) szaporodási esélyt növelő mutánsok gyakorisága viszont tendenciózusan növekszik nemzedékről-nemzedékre. Azon változatok, melyek csökkentik a túlélési vagy szaporodási esélyeket, ritkábbá válnak a populációban. Ez a <a href="/wiki/Term%C3%A9szetes_szelekci%C3%B3" title="Természetes szelekció">természetes szelekciónak</a> nevezett folyamat azt eredményezi, hogy az adott környezetnek legjobban megfelelő öröklődő változat terjed el egy-egy populációban, azaz a szelekció a környezethez való alkalmazkodáshoz, <a href="/wiki/Adapt%C3%A1ci%C3%B3" title="Adaptáció">adaptációhoz</a> vezet. A változatok közti verseny új <a href="/wiki/%C3%96kol%C3%B3giai_f%C3%BClke" title="Ökológiai fülke">ökológiai fülkék</a>, más szóval niche-ek elfoglalásához is vezethet, s végső soron új <a href="/wiki/Faj" title="Faj">fajok</a> kialakulását eredményezheti.<a href="#cite_note-Futuyma-4">[4]</a><a href="#cite_note-Lande-5">[5]</a> Az evolúció természetes kiválasztódáson alapuló <a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3s_elm%C3%A9let&action=edit&redlink=1" class="new" title="Evolúciós elmélet (a lap nem létezik)">elméletét</a> először <a href="/wiki/Charles_Darwin" title="Charles Darwin">Charles Darwin</a> és <a href="/wiki/Alfred_Russel_Wallace" title="Alfred Russel Wallace">Alfred Russel Wallace</a> vetette fel, a fajok eredetének, azaz a divergencia mechanizmusának részletes leírására először Darwin <a href="/wiki/A_fajok_eredete" title="A fajok eredete">A fajok eredete</a> (<a href="/wiki/1859" title="1859">1859</a>) című könyvének harmadik és negyedik fejezetében került sor. Darwin és Wallace munkássága alapján a természetes szelekció általi evolúció a tudományos közösségben és a laikus közönség széles körében egyaránt általánosan elfogadott ténnyé vált.<a href="#cite_note-AAAS1922Resolution-6">[6]</a><a href="#cite_note-IAP2006Statement-7">[7]</a><a href="#cite_note-AAAS2006Statement-8">[8]</a><a href="#cite_note-NCSEStatementsFromScientificOrgs-9">[9]</a> Az <a href="/wiki/1930-as_%C3%A9vek" title="1930-as évek">1930-as években</a> a darwini szelekciót és a <a href="/wiki/Gregor_Mendel" title="Gregor Mendel">mendeli</a> <a href="/wiki/Mendeli_%C3%B6r%C3%B6kl%C5%91d%C3%A9s_t%C3%B6rv%C3%A9nyei" class="mw-redirect" title="Mendeli öröklődés törvényei">öröklődés</a> elméletét a <a href="/wiki/Modern_evol%C3%BAci%C3%B3s_szint%C3%A9zis" title="Modern evolúciós szintézis">modern evolúciós szintézis</a> foglalta közös keretbe, kapcsolatot teremtve ezzel az evolúció egységei (gének) és az evolúció mechanizmusa (<a href="/wiki/Term%C3%A9szetes_szelekci%C3%B3" title="Természetes szelekció">természetes kiválasztódás</a>) között. Ez az erőteljes <a href="/w/index.php?title=Tudom%C3%A1nyos_elm%C3%A9letek_magyar%C3%A1z%C3%B3_ereje&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tudományos elméletek magyarázó ereje (a lap nem létezik)">magyarázó</a> és <a href="/w/index.php?title=Tudom%C3%A1nyos_elm%C3%A9letek_predikt%C3%ADv_ereje&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tudományos elméletek prediktív ereje (a lap nem létezik)">bejósló erejű</a> elmélet a modern <a href="/wiki/Biol%C3%B3gia" title="Biológia">biológia</a> rendezőelvévé, s a <a href="/wiki/F%C3%B6ld" title="Föld">földi</a> élet sokszínűségének és történetének tudományos magyarázatává vált.<a href="#cite_note-IAP2006Statement-7">[7]</a><a href="#cite_note-AAAS2006Statement-8">[8]</a><a href="#cite_note-NewScientistJan2008SpecialReport-10">[10]</a> <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Öröklődés">Öröklődés</h2>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: Öröklődés">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:DNA_Overview.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f0/DNA_Overview.png/220px-DNA_Overview.png" decoding="async" width="220" height="551" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f0/DNA_Overview.png/330px-DNA_Overview.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f0/DNA_Overview.png/440px-DNA_Overview.png 2x" data-file-width="799" data-file-height="2000" /></a><figcaption>A DNS kettős spiráljának sematikus ábrája</figcaption></figure> Az öröklődő jellegek továbbadásáért a <a href="/wiki/G%C3%A9n" title="Gén">gének</a> felelősek. Egy élőlény teljes génkészletét <a href="/wiki/Genom" title="Genom">genomnak</a> nevezzük. Azon molekuláris, morfológiai, fiziológiai, viselkedési egyedi jellegzetességeket, melyek alapján az egyedek osztályozhatóak <a href="/wiki/Fenot%C3%ADpus" title="Fenotípus">fenotípusnak</a> nevezzük. A fenotípusos jellemzőket a genotípus és a környezet interakciója formálja, ennek eredményeképpen nem minden egyedek közti különbség öröklött vagy továbbörökíthető. Egy ember napbarnított bőre az adott személy genotípusának és a napsütésnek az együttes eredménye – a napbarnítottság tehát nem öröklődő. Genotípusbeli különbségekből adódóan az emberek különféleképpen reagálnak a napfényre (például az <a href="/wiki/Albinizmus" title="Albinizmus">albínó</a> genotípusos jellemzőkkel rendelkezők nem képesek lebarnulni, így fokozottan ki vannak téve a leégésnek). A <a href="/wiki/G%C3%A9n" title="Gén">gének</a> a <a href="/wiki/Dezoxiribonukleinsav" title="Dezoxiribonukleinsav">DNS</a>-molekula azon részei, melyek genetikai információkat hordoznak. A DNS egy hosszú <a href="/wiki/Polimer" title="Polimer">polimer</a>, melyet két cukor-foszfát lánc és az ezeket összekapcsoló négyfajta szerves bázis: <a href="/wiki/Adenin" title="Adenin">adenin</a>, <a href="/wiki/Timin" title="Timin">timin</a>, <a href="/wiki/Citozin" title="Citozin">citozin</a>, <a href="/wiki/Guanin" title="Guanin">guanin</a> alkot. A különböző gének különböző bázissorrenddel rendelkeznek. A <a href="/wiki/Sejt" title="Sejt">sejtekben</a> a DNS fonalak kromoszómának nevezett makromolekulákba rendeződnek. A kromoszóma egy specifikus pontja a <a href="/wiki/Lokusz" title="Lokusz">lokusz</a>. A DNS adott lokusza egyedenként eltérhet, ezen változatokat <a href="/wiki/All%C3%A9l" title="Allél">alléloknak</a> nevezzük. A DNS szakaszaiban mutáció következtében új allélok jelenhetnek meg. Ha a mutáció egy génen belül történik, az új allél megváltoztathatja azt az öröklődő jellegzetességet, melyért ez a gén felelős, megváltoztatva ezzel az élőlény fenotípusát. A jellemzők öröklődésének magyarázatában az esetek egy részében az egyszerű allél-jellemző megfeleltetés beválik, a legtöbb esetben azonban a jellegek kölcsönösen egymásra ható gének befolyása alatt állnak. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Változatosság">Változatosság</h2>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: Változatosság">szerkesztés</a>]</div> A <a href="/wiki/Modern_evol%C3%BAci%C3%B3s_szint%C3%A9zis" title="Modern evolúciós szintézis">modern evolúciós szintézis</a> az evolúciót a genetikai változatosság időbeni változásaként definiálja.<a href="#cite_note-Stoltzfus_A_2006_304–17-11">[11]</a> Egy adott allél relatív gyakorisága (az allél darabszáma osztva a vizsgált lokusz összes alléljainak darabszámával a populációban)ingadozik, gyakoribbá vagy ritkábbá válik. A véges egyedszámból adódó genetikai sodródás, az egymással funkcionálisan ekvivalens, azonos rátermettségű, idegen szóval "neutrális" változatok körében ugyan irányítatlan allélgyakoriság változásokhoz vezet, azonban kellően hosszú idő után a genetikai sodródás végeredménye a variáció megszűnése, egyetlen mutáns allél fennmaradása, idegen szóval, "fixálódása". A fixálódás átlagos ideje a populációméret függvénye. Minél nagyobb a populáció, annál hosszabb egy-egy allél élettartama benne. Ha egy allél az adott lokusz minden más allél változatával szemben előnyös, függetlenül a gyakoriságától, a populációméretétől függetlenül, akár rövid idő alatt is kiszoríthatja rivális változatait.<a href="#cite_note-Amos-12">[12]</a> A populációk közti <a href="/wiki/G%C3%A9n%C3%A1raml%C3%A1s" title="Génáramlás">génáramlás</a> általában csökkenti a köztük lévő genetikai különbségeket, a genetikai sodródás kis mértékben, de biztosan növeli, a természetes szelekció pedig nagymértékben növelheti. A genetikai állományt átrendező <a href="/wiki/Ivaros_szaporod%C3%A1s" title="Ivaros szaporodás">ivaros szaporodás</a> az allélkombinációk gyakoriságára hat, az allélgyakoriságok változtatása nélkül (Hardy-Weinberg törvény). Változatosság keletkezhet továbbá fajok közti géncsere során (ilyen például a <a href="/wiki/Horizont%C3%A1lis_g%C3%A9ntranszfer" title="Horizontális géntranszfer">horizontális géntranszfer</a> <a href="/wiki/Bakt%C3%A9riumok" title="Baktériumok">baktériumok</a> esetében, vagy növények és ritkán állatok <a href="/wiki/Hibridiz%C3%A1ci%C3%B3" title="Hibridizáció">hibridizációja</a>).<a href="#cite_note-13">[13]</a> A variációk állandó megjelenése ellenére az adott faj minden egyedének <a href="/wiki/Genom" title="Genom">genomja</a> nagyjából megegyezik.<a href="#cite_note-14">[14]</a> Azonban a genotípus viszonylag kis változásai is vezethetnek a fenotípus nagymértékű megváltozásához - az <a href="/wiki/Ember" title="Ember">ember</a> és a <a href="/wiki/Csimp%C3%A1nz" title="Csimpánz">csimpánz</a> genomja kb. 5%-ban mutat eltérést.<a href="#cite_note-15">[15]</a> Egyes tanulmányok még ennél is közelebbre helyezik egymáshoz, és 2% alatti értéket adnak meg.<a href="#cite_note-16">[16]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Mutáció">Mutáció</h3>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: Mutáció">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Mut%C3%A1ci%C3%B3T%C3%ADpusok.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/03/Mut%C3%A1ci%C3%B3T%C3%ADpusok.svg/220px-Mut%C3%A1ci%C3%B3T%C3%ADpusok.svg.png" decoding="async" width="220" height="199" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/03/Mut%C3%A1ci%C3%B3T%C3%ADpusok.svg/330px-Mut%C3%A1ci%C3%B3T%C3%ADpusok.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/03/Mut%C3%A1ci%C3%B3T%C3%ADpusok.svg/440px-Mut%C3%A1ci%C3%B3T%C3%ADpusok.svg.png 2x" data-file-width="495" data-file-height="448" /></a><figcaption>Különböző mutációtípusok</figcaption></figure> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Mut%C3%A1ci%C3%B3" title="Mutáció">Mutáció</a></td></tr></tbody></table> A mutáció az egyed genomjában bekövetkező véletlenszerű változás, melynek hátterében többek közt a <a href="/wiki/Radioaktivit%C3%A1s" title="Radioaktivitás">radioaktív sugárzás</a>, <a href="/wiki/V%C3%ADrus" title="Vírus">vírusok</a>, <a href="/wiki/Transzpozonok" class="mw-redirect" title="Transzpozonok">transzpozonok</a>, <a href="/w/index.php?title=Mutag%C3%A9n_vegyszerek&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mutagén vegyszerek (a lap nem létezik)">mutagén vegyszerek</a> hatása, továbbá a <a href="/wiki/Mei%C3%B3zis" title="Meiózis">meiózis</a> vagy DNS-replikáció során fellépő hibázás lehetősége áll.<a href="#cite_note-Bertram-17">[17]</a><a href="#cite_note-18">[18]</a><a href="#cite_note-Burrus-19">[19]</a> Ezen mutagén hatások különböző típusú változásokat idéznek elő a DNS-szekvenciában. Ezek egy részének nincsen érzékelhető befolyása a szervezetre, mások megváltoztatják a <a href="/w/index.php?title=G%C3%A9nterm%C3%A9k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Géntermék (a lap nem létezik)">génterméket</a>, és léteznek olyan változások is, melyek meggátolják az adott gén működését. Az <a href="/wiki/Ecetmuslica" title="Ecetmuslica">ecetmuslica</a> tanulmányozásából nyert adatok arra engednek következtetni, hogy egy gén által megtermelt proteint megváltoztató mutációk kb. 70%-a ártalmas, a maradék pedig vagy semleges, vagy kis mértékű hasznos hatást fejt ki.<a href="#cite_note-20">[20]</a> A mutációk káros hatásainak kiküszöbölésére <a href="/wiki/DNS-jav%C3%ADt%C3%A1s" title="DNS-javítás">DNS-javító</a> mechanizmusok alakultak ki.<a href="#cite_note-Bertram-17">[17]</a><a href="#cite_note-Sniegowski-21">[21]</a> Ezáltal egy faj optimális mutációs rátája kompromisszum a rövid távú költségek (mint például a rák kockázata) és a hasznos mutációk nyújtotta hosszú távú előnyök között.<a href="#cite_note-Sniegowski-21">[21]</a> A hasznos és a káros mutációk szemléletes példája a sarlósejtes vérszegénység és a malária kölcsönhatása. <div class="thumb tright" style="width:330px"> <div class="thumbinner"> <table style="background:#fcfcfc"> <tbody><tr> <td><div class="thumbimage"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Sarl%C3%B3sejtesMut%C3%A1ci%C3%B3.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8f/Sarl%C3%B3sejtesMut%C3%A1ci%C3%B3.svg/139px-Sarl%C3%B3sejtesMut%C3%A1ci%C3%B3.svg.png" decoding="async" width="139" height="110" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8f/Sarl%C3%B3sejtesMut%C3%A1ci%C3%B3.svg/209px-Sarl%C3%B3sejtesMut%C3%A1ci%C3%B3.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8f/Sarl%C3%B3sejtesMut%C3%A1ci%C3%B3.svg/279px-Sarl%C3%B3sejtesMut%C3%A1ci%C3%B3.svg.png 2x" data-file-width="693" data-file-height="547" /></a></div><div class="thumbcaption">A <a href="/w/index.php?title=Sarl%C3%B3sejtes_v%C3%A9rszeg%C3%A9nys%C3%A9g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sarlósejtes vérszegénység (a lap nem létezik)">sarlósejtes vérszegénységért</a> felelős pontmutáció a 11. kromoszóma rövid karján.</div> </td> <td><div class="thumbimage"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Autorecessive-hu.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4b/Autorecessive-hu.svg/94px-Autorecessive-hu.svg.png" decoding="async" width="94" height="110" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4b/Autorecessive-hu.svg/141px-Autorecessive-hu.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4b/Autorecessive-hu.svg/188px-Autorecessive-hu.svg.png 2x" data-file-width="1350" data-file-height="1580" /></a></div><div class="thumbcaption">A <a href="/w/index.php?title=Sarl%C3%B3sejtes_v%C3%A9rszeg%C3%A9nys%C3%A9g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sarlósejtes vérszegénység (a lap nem létezik)">sarlósejtes vérszegénység</a> öröklődése.</div> </td></tr></tbody></table> <table style="background:#fcfcfc"> <tbody><tr> <td><div class="thumbimage" style="align:left;margin-bottom: 5px; width: 128px"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Mal%C3%A1riaElterjed%C3%A9s.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9b/Mal%C3%A1riaElterjed%C3%A9s.svg/110px-Mal%C3%A1riaElterjed%C3%A9s.svg.png" decoding="async" width="110" height="98" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9b/Mal%C3%A1riaElterjed%C3%A9s.svg/165px-Mal%C3%A1riaElterjed%C3%A9s.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9b/Mal%C3%A1riaElterjed%C3%A9s.svg/220px-Mal%C3%A1riaElterjed%C3%A9s.svg.png 2x" data-file-width="476" data-file-height="424" /></a></div><div class="thumbcaption">A <a href="/wiki/Mal%C3%A1ria" title="Malária">malária</a> fertőzésének kockázata 1994-ben, 1966-ban és 1946-ban.</div> </td> <td><div class="thumbimage" style="align:right; margin-bottom: 5px; width: 128px"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Sarl%C3%B3sejtesElterjed%C3%A9s.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a6/Sarl%C3%B3sejtesElterjed%C3%A9s.svg/110px-Sarl%C3%B3sejtesElterjed%C3%A9s.svg.png" decoding="async" width="110" height="98" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a6/Sarl%C3%B3sejtesElterjed%C3%A9s.svg/165px-Sarl%C3%B3sejtesElterjed%C3%A9s.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a6/Sarl%C3%B3sejtesElterjed%C3%A9s.svg/220px-Sarl%C3%B3sejtesElterjed%C3%A9s.svg.png 2x" data-file-width="476" data-file-height="424" /></a></div><div class="thumbcaption">A <a href="/w/index.php?title=Sarl%C3%B3sejtes_v%C3%A9rszeg%C3%A9nys%C3%A9g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sarlósejtes vérszegénység (a lap nem létezik)">sarlósejtes vérszegénységet</a> okozó gén elterjedése.</div> </td></tr></tbody></table> </div> </div> A <a href="/w/index.php?title=Sarl%C3%B3sejtes_v%C3%A9rszeg%C3%A9nys%C3%A9g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sarlósejtes vérszegénység (a lap nem létezik)">sarlósejtes vérszegénység</a> egy <a href="/wiki/Autoszom%C3%A1lis_recessz%C3%ADv_%C3%B6r%C3%B6kl%C5%91d%C3%A9s" class="mw-redirect" title="Autoszomális recesszív öröklődés">autoszomális recesszív öröklődést</a> mutató <a href="/wiki/Genetikai_rendelleness%C3%A9g" class="mw-redirect" title="Genetikai rendellenesség">genetikai rendellenesség</a>. Hátterében a <a href="/wiki/Hum%C3%A1n_11-es_kromosz%C3%B3ma" title="Humán 11-es kromoszóma">humán 11-es kromoszóma</a> rövid karjában történő <a href="/w/index.php?title=Pontmut%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pontmutáció (a lap nem létezik)">pontmutáció</a> áll, melynek következtében a <a href="/wiki/V%C3%B6r%C3%B6sv%C3%A9rtest" class="mw-redirect" title="Vörösvértest">vörösvértestekben</a> az <a href="/wiki/Oxig%C3%A9n" title="Oxigén">oxigén</a> szállításáért felelős <a href="/wiki/Hemoglobin" title="Hemoglobin">hemoglobin</a> molekula károsodik. Az ilyen vörösvértestek membránja is rendellenes, a vértestek sarló alakúak, sérülékenyek. Az erekben könnyen összetapadnak, ezért a <a href="/wiki/Ischaemia" class="mw-redirect" title="Ischaemia">vérellátási zavaron</a> kívül a betegség okozhat <a href="/wiki/Infarktus" title="Infarktus">infarktust</a> és <a href="/wiki/Sz%C3%A9l%C3%BCt%C3%A9s" class="mw-redirect" title="Szélütés">szélütést</a> is. A tünetek már kora gyermekkortól jelentkezhetnek, a serdülőkort elérve a <a href="/wiki/L%C3%A9p" title="Lép">lép</a> gyakran már olyan mértékben károsodik, hogy működésképtelenné is válhat. Az e betegségben szenvedők fogékonyabbak a tüdőgyulladásra és más megbetegedésekre is, melyek gátolhatják a vörösvértestképzést, súlyosbítva ezáltal a vérszegénységet.<a href="#cite_note-22">[22]</a> A <a href="/wiki/Homozig%C3%B3ta" title="Homozigóta">homozigóta</a> betegek tradicionális társadalmakban ritkán élik túl a serdülőkort,<a href="#cite_note-NJCBR-23">[23]</a> a <a href="/wiki/Heterozig%C3%B3ta" title="Heterozigóta">heterozigóták</a> azonban enyhébb tünetekkel rendelkeznek. A <a href="/wiki/Term%C3%A9szetes_szelekci%C3%B3" title="Természetes szelekció">természetes szelekció</a> az ehhez hasonló káros mutációkat hamar kiszűri, azonban vannak esetek, amikor az ilyen változatok relatív előnyöket biztosítanak. A sarlósejtes vérszegénység nagy fokú védelmet biztosít a <a href="/wiki/Mal%C3%A1ria" title="Malária">maláriával</a> szemben. A malária kórokozója, a <a href="/wiki/Plasmodium" title="Plasmodium">Plasmodium</a> parazita életciklusának <a href="/w/index.php?title=Merozoita&action=edit&redlink=1" class="new" title="Merozoita (a lap nem létezik)">merozoita</a> szakaszában vörösvértestek belsejében él. A vértest általában életben marad a kórokozó szaporodási ciklusának végéig, ám a sarlósejtes hemoglobint tartalmazó sejtek hamarabb elpusztulnak – előbb, mint hogy a kórokozó utódai elhagynák azt. A sarlósejtes vérszegénységet okozó génre heterozigóta személyek ugyancsak nagy fokú védelmet élveznek a maláriával szemben. Azokon a területeken, ahol a malária járványos méreteket ölt, a sarlósejtes vérszegénységet okozó gén gyakorisága a 10%-ot is meghaladhatja.<a href="#cite_note-NJCBR-23">[23]</a> Genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy a mutáció valószínűleg több esetben, egymástól függetlenül terjedt el a malária sújtotta területeken, három esetben <a href="/wiki/Afrika" title="Afrika">Afrikában</a>, egy esetben <a href="/wiki/India" title="India">Indiában</a> vagy az <a href="/wiki/Arab-f%C3%A9lsziget" title="Arab-félsziget">Arab-félszigeten</a><a href="#cite_note-24">[24]</a> kb. 70 ezer és 150 ezer évvel ezelőtt. A heterozigóták evolúciós előnye miatt a sarlósejtes vérszegénység ma is előfordul, főként olyan személyek esetében, akiknek felmenői malária sújtotta területekről származnak, így <a href="/wiki/Afrika" title="Afrika">Afrikában</a>, a <a href="/wiki/Mediterr%C3%A1nium" class="mw-redirect" title="Mediterránium">Mediterrániumban</a>, <a href="/wiki/India" title="India">Indiában</a> és a <a href="/wiki/K%C3%B6zel-Kelet" title="Közel-Kelet">Közel-Keleten</a>.<a href="#cite_note-25">[25]</a> A betegség az <a href="/wiki/Amerikai_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok" title="Amerikai Egyesült Államok">USA</a>-ban élő <a href="/wiki/Afroamerikaiak" title="Afroamerikaiak">afroamerikaiak</a> között is előfordul,<a href="#cite_note-26">[26]</a> de csökkenő tendenciát mutat, mivel a malária szelekciós nyomása nélkül a sarlósejtes vérszegénység egyértelműen káros jelleg.<a href="#cite_note-NJCBR-23">[23]</a> A maláriával szemben nem csupán a sarlósejtes vérszegénység jelent védelmet, védettséget nyújt például a <a href="/w/index.php?title=Thalassemia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Thalassemia (a lap nem létezik)">thalassemia</a><a href="#cite_note-27">[27]</a> és <a href="/w/index.php?title=Gl%C3%BCk%C3%B3z-6-foszf%C3%A1t_dehidrogen%C3%A1z_defektus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Glükóz-6-foszfát dehidrogenáz defektus (a lap nem létezik)">glükóz-6-foszfát dehidrogenáz defektus</a><a href="#cite_note-28">[28]</a> is, mindkét betegség genetikai mutáció következménye. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Horizontális_géntranszfer">Horizontális géntranszfer</h3>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: Horizontális géntranszfer">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Horizont%C3%A1lis_g%C3%A9ntranszfer" title="Horizontális géntranszfer">Horizontális géntranszfer</a></td></tr></tbody></table> A genetikai információ átadásának legismertebb módja a vertikális géntranszfer, mikor az utódszervezet a genetikai információt szülőjétől örökli. Ezzel ellentétben a horizontális géntranszfer esetében a genetikai információ átadása nem szülő- és utódszervezetek között zajlik. A jelenséget először <a href="/wiki/1959" title="1959">1959</a>-ben írták le baktériumok közötti <a href="/wiki/Antibiotikum-ellen%C3%A1ll%C3%A1s" title="Antibiotikum-ellenállás">antibiotikumrezisztencia</a>-kísérletek során végzett megfigyelésekre alapozva.<a href="#cite_note-29">[29]</a><a href="#cite_note-30">[30]</a> A jelenséget azóta más élőlények, például növények esetében is megfigyelték.<a href="#cite_note-31">[31]</a> A mesterséges horizontális géntranszfer a <a href="/wiki/G%C3%A9nseb%C3%A9szet" title="Génsebészet">génsebészet</a> fontos eszköze.<a href="#cite_note-32">[32]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Genetikai_rekombináció">Genetikai rekombináció</h3>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: Genetikai rekombináció">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Genetikai_rekombin%C3%A1ci%C3%B3" title="Genetikai rekombináció">Genetikai rekombináció</a> és <a href="/w/index.php?title=Szexu%C3%A1lis_reprodukci%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szexuális reprodukció (a lap nem létezik)">Szexuális reprodukció</a></td></tr></tbody></table> Nem ivarosan szaporodó organizmusok esetében a gének kapcsoltan, együtt örökítődnek tovább, mivel ezen gének nem keverednek más organizmusok génjeivel a reprodukció során. Ivaros szaporodás esetén azonban az utódok szüleik kromoszómáinak véletlenszerű keverékét öröklik, melyek <a href="/w/index.php?title=F%C3%BCggetlen_kombin%C3%A1l%C3%B3d%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Független kombinálódás (a lap nem létezik)">független kombinálódás</a> során jönnek létre. A genetikai rekombináció ezen folyamata során az ivarosan szaporodó élőlények a megfelelő kromoszómák között DNS-szakaszokat is cserélhetnek.<a href="#cite_note-33">[33]</a> Ez a genetikai információt keverő folyamat a gének <a href="/w/index.php?title=F%C3%BCggetlen_%C3%B6r%C3%B6kl%C5%91d%C3%A9s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Független öröklődés (a lap nem létezik)">független öröklődését</a> is megengedi. Azonban az ember esetében millió <a href="/wiki/B%C3%A1zisp%C3%A1r" title="Bázispár">bázispáronként</a> csupán kb. egy <a href="/wiki/Genetikai_rekombin%C3%A1ci%C3%B3" title="Genetikai rekombináció">rekombináció</a> történik, a kromoszómán egymáshoz közel lévő gének ritkán rekombinálódnak, általában együtt öröklődnek tovább.<a href="#cite_note-34">[34]</a> <a href="/w/index.php?title=Kapcsolts%C3%A1gi_egyens%C3%BAly&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kapcsoltsági egyensúly (a lap nem létezik)">Kapcsoltsági egyensúlynak</a> nevezzük azt az állapotot, amikor a vizsgált lokuszok alléljai tekintetében a lokuszok allélkombinációinak gyakorisága állandó. Ilyenkor az egyik lokuszon lévő allél ismerete nem szolgáltat információt arról, hogy a másik lokuszon milyen allél van a vizsgált kromoszómán vagy ivarsejtben, azaz kapcsoltsági egyensúlyban az allélok megoszlása a két lokuszon független egymástól. Ennek megfelelően az ivarsejt típusok relatív gyakorisága az allélgyakoriságok szorzataként számolható. Allélok olyan csoportját, melyek általában egy csoportban, kapcsoltan öröklődnek tovább, <a href="/wiki/Haplot%C3%ADpus" title="Haplotípus">haplotípusnak</a> nevezzük. Ha a vizsgált lokuszok alléljai neutrális változatokat kódolnak, akkor a kapcsoltsági egyensúly kialakulásának időtartama csak a lokuszok távolságának a függvénye. Függetlenül öröklődő lokuszok esetén kb. 10 generáció alatt kapcsoltsági egyensúlyba kerül egy amúgy ideális populáció. Ha két különböző lokuszon lévő allél huzamos ideig nagyobb gyakorisággal fordul elő, mint azt kapcsoltsági egyensúlyban várnánk, arra következtethetünk, hogy az allélkombinációra pozitív szelekciós nyomás hat. A genom szekvenciák vizsgálata lehetővé teszi, hogy az olyan DNS szakaszok hossza alapján, melyek a kapcsoltsági egyensúlytól távol lévő kombinációban tartalmaznak SNP-ket (single nukleotid polimorfizmus) a kromoszóma szakaszhoz kapcsolódó szelekcióra következtethessünk.<a href="#cite_note-35">[35]</a> Ivarosan szaporodó élőlények esetében a rekombináció segít a káros mutációk eltávolításában, és segíti a hasznos mutációk megtartását.<a href="#cite_note-Otto-36">[36]</a> Ennek következtében ha az allélokat nem különítheti el rekombináció – mint az <a href="/wiki/Ivart_meghat%C3%A1roz%C3%B3_XY_rendszer" title="Ivart meghatározó XY rendszer">emlős Y-kromoszóma</a> esetében, ahol az Y-kromoszómát csak hím szülő örökítheti csak hím utódba – <a href="/w/index.php?title=M%C3%BCller-f%C3%A9le_racsni&action=edit&redlink=1" class="new" title="Müller-féle racsni (a lap nem létezik)">káros mutációk halmozódhatnak fel</a>.<a href="#cite_note-37">[37]</a><a href="#cite_note-38">[38]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Mechanizmusok">Mechanizmusok</h2>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: Mechanizmusok">szerkesztés</a>]</div> Az evolúciós változások három alapvető mechanizmusa ismert: a <a href="/wiki/Term%C3%A9szetes_kiv%C3%A1laszt%C3%B3d%C3%A1s" class="mw-redirect" title="Természetes kiválasztódás">természetes kiválasztódás</a>, a <a href="/wiki/Genetikai_sodr%C3%B3d%C3%A1s" title="Genetikai sodródás">genetikai sodródás</a> és a <a href="/wiki/G%C3%A9n%C3%A1raml%C3%A1s" title="Génáramlás">génáramlás</a>. A természetes szelekció azon géneknek kedvez, melyek a túlélés és a szaporodás esélyét növelik. A genetikai sodródás az allélgyakoriság véletlenszerű változása, mely a szaporodás során bekövetkező véletlenszerű mintavétel következménye. A génáramlás a gének vándorlása a populáción belül és egyes populációk között. A természetes szelekció és a genetikai sodródás jelentősége egy adott populációban függ a szelekciós nyomás erősségétől, továbbá a populáció méretétől (a szaporodni képes egyedek számától).<a href="#cite_note-Whitlock-39">[39]</a> A természetes kiválasztódás főként nagy méretű populációkban érvényesül, míg a genetikai sodródás kis létszámú populációk esetében mutat nagyobb hatást. A genetikai sodródás dominanciája a kis méretű populációkban tartósíthat enyhén káros mutációkat, ennek eredményeként a populáció méretének változása nagyban befolyásolhatja az evolúció folyamatát.<a href="#cite_note-Ohta-40">[40]</a> A populáció létszámának számának időleges leszűkülése (úgynevezett <a href="/w/index.php?title=Palacknyak-effektus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Palacknyak-effektus (a lap nem létezik)">palacknyak-effektus</a> vagy bottleneck-effect) a genetikai változatosság leszűküléséhez vezet, mely genetikailag egységésebb populációt eredményez.<a href="#cite_note-Amos-12">[12]</a> A palacknyak-effektus következhet még a génáramlás megváltozásából, például a migráció csökkenéséből, <a href="/wiki/Alap%C3%ADt%C3%B3i_hat%C3%A1s" title="Alapítói hatás">alapítói hatásból</a>, vagy a populáció egy részének elkülönüléséből.<a href="#cite_note-Whitlock-39">[39]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Természetes_kiválasztódás">Természetes kiválasztódás</h3>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Természetes kiválasztódás">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Mut%C3%A1ci%C3%B3_%C3%A9s_szelekci%C3%B3.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b3/Mut%C3%A1ci%C3%B3_%C3%A9s_szelekci%C3%B3.svg/220px-Mut%C3%A1ci%C3%B3_%C3%A9s_szelekci%C3%B3.svg.png" decoding="async" width="220" height="265" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b3/Mut%C3%A1ci%C3%B3_%C3%A9s_szelekci%C3%B3.svg/330px-Mut%C3%A1ci%C3%B3_%C3%A9s_szelekci%C3%B3.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b3/Mut%C3%A1ci%C3%B3_%C3%A9s_szelekci%C3%B3.svg/440px-Mut%C3%A1ci%C3%B3_%C3%A9s_szelekci%C3%B3.svg.png 2x" data-file-width="857" data-file-height="1032" /></a><figcaption>Példa a <a href="/wiki/Term%C3%A9szetes_kiv%C3%A1laszt%C3%B3d%C3%A1s" class="mw-redirect" title="Természetes kiválasztódás">természetes kiválasztódásra</a> egy sötét színezetű populációban</figcaption></figure> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Term%C3%A9szetes_kiv%C3%A1laszt%C3%B3d%C3%A1s" class="mw-redirect" title="Természetes kiválasztódás">Természetes kiválasztódás</a> és <a href="/wiki/Fitnesz" title="Fitnesz">Fitnesz</a></td></tr></tbody></table> Természetes szelekciónak azt a folyamatot nevezzük, mely során a reprodukciót elősegítő génváltozatok elterjednek a populációban. A természetes kiválasztódás mechanizmusa három egyszerű tényből következik: <ul><li>Örökíthető változatosság létezik a populáció egyedei között.</li> <li>Az élőlények több utódot hoznak világra, mint amennyi túlélni képes.</li> <li>Ezen utódok között eltérések léteznek a túlélésre és szaporodásra való képességben.</li></ul> Ezen viszonyok életbenmaradási és szaporodási versengéshez vezetnek az élőlények között. Ebből következik, hogy azon élőlények, melyek öröklődő jellegei előnyt biztosítanak vetélytársaikkal szemben, nagyobb sikerességgel szaporodnak, mint társaik, ezzel növelve a jelleg elterjedését a populációban más jellegek kárára. A természetes szelekció központi tényezője az egyed evolúciós <a href="/wiki/Fitnesz" title="Fitnesz">fitnesze</a>, mely az élőlény következő nemzedékbeli genetikai képviseletének mutatója. Ez azonban nem az utódok teljes számából következik, hanem abból, hogy az egyed génjei hány elkövetkező generáció során maradnak fenn.<a href="#cite_note-Haldane-41">[41]</a> Így ha egy allél inkább növeli a fitneszt, mint az adott gén más alléljai, képessé válik azoknál nagyobb mértékben elterjedni a populációban. A fitneszt növelő tényezők azon jellegek, melyek növelik az egyed életképességét vagy szaporodóképességét. Ezen jellegekre pozitív szelekciós nyomás hat. Azon jellegek, melyek ezen képességeket csökkentik, csökkentik az élőlény fitneszét. A szelekciós nyomás ezen tényezőkre ellen érvényesül.<a href="#cite_note-Lande-5">[5]</a> Fontos megjegyezni, hogy egy allél fitnesze nem állandó jellemző. A környezet változásával előzőleg semleges vagy káros jellegek hasznossá, hasznos jellegek károssá válhatnak.<a href="#cite_note-Futuyma-4">[4]</a> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Szelekci%C3%B3t%C3%ADpusok.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/64/Szelekci%C3%B3t%C3%ADpusok.svg/330px-Szelekci%C3%B3t%C3%ADpusok.svg.png" decoding="async" width="330" height="150" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/64/Szelekci%C3%B3t%C3%ADpusok.svg/495px-Szelekci%C3%B3t%C3%ADpusok.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/64/Szelekci%C3%B3t%C3%ADpusok.svg/660px-Szelekci%C3%B3t%C3%ADpusok.svg.png 2x" data-file-width="525" data-file-height="239" /></a><figcaption>Az irányító, szétválasztó és stabilizáló szelekció allélgyakoriságra gyakorolt hatása</figcaption></figure> Az öröklődő jellegek esetében a szelekciós hatások tehát befolyással vannak az azokhoz köthető allélok gyakoriságára. A szelekció több típusa figyelhető meg annak alapján, hogyan változtatja meg ezen allélok arányait. <ul><li>Irányító szelekció – Akkor következik be, ha egy allélnek nagyobb a fitnesze, mint vetélytársainak, ezáltal a gyakorisága megnő a génkészletben. Ez a folyamat a <a href="/w/index.php?title=Fix%C3%A1ci%C3%B3_(evol%C3%BAci%C3%B3)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fixáció (evolúció) (a lap nem létezik)">fixációig</a> is tarthat. Az <a href="/wiki/Antibiotikum-ellen%C3%A1ll%C3%A1s" title="Antibiotikum-ellenállás">antibiotikum-rezisztencia</a> jól illusztrálja az irányító szelekciót.</li> <li>Szétválasztó szelekció – A folyamat egy adott jellemző mentén a szélsőséges értékeknek kedvez. Például szétválasztó szelekció hat a <a href="/wiki/B%C3%A1b_(biol%C3%B3gia)" title="Báb (biológia)">bábból</a> való kibúvás időzítésére az almalégy (Rhagoletis pomonella) <a href="/wiki/Galagonya" title="Galagonya">galagonyára</a> és <a href="/wiki/Alma_(n%C3%B6v%C3%A9nynemzets%C3%A9g)" title="Alma (növénynemzetség)">almára</a> specializálódott populációi között, mivel gazdanövényeik gyümölcsei eltérő időben érnek be.<a href="#cite_note-42">[42]</a></li> <li>Stabilizáló szelekció – Az átlagostól eltérő jellegekre <a href="/w/index.php?title=Negat%C3%ADv_szelekci%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Negatív szelekció (a lap nem létezik)">negatív szelekciós</a> hatás irányul, kiszelektálva azon allélokat, melyek csökkentik az egyed fitneszét (például káros mutációk). A folyamat az adott allél eltűnését is eredményezheti a populáció génkészletéből.</li></ul> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Peacock.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/45/Peacock.jpg/220px-Peacock.jpg" decoding="async" width="220" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/45/Peacock.jpg/330px-Peacock.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/45/Peacock.jpg/440px-Peacock.jpg 2x" data-file-width="2592" data-file-height="1944" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/P%C3%A1vaform%C3%A1k" title="Pávaformák">páva</a> hímjének farktollazatát a <a href="/wiki/Nemi_szelekci%C3%B3" title="Nemi szelekció">nemi szelekció</a> alakította.</figcaption></figure> A természetes kiválasztódás speciális esete a <a href="/wiki/Nemi_szelekci%C3%B3" title="Nemi szelekció">nemi szelekció</a>, mely olyan jellegekre fejt ki szelekciós nyomást, mely befolyásolja az élőlény attraktivitását a potenciális partner számára.<a href="#cite_note-43">[43]</a> A szexuális szelekció hatására kialakult jellegek különösen feltűnőek néhány állatfaj hím példányainak esetében: <a href="/wiki/Agancs" title="Agancs">agancsok</a>, párzási hívóhangok, vagy élénk színek, melyek felkelthetik a ragadozók figyelmét, ezáltal csökkentik az egyes hímek egyéni túlélési esélyeit.<a href="#cite_note-44">[44]</a> Ezt a túlélés esélyét csökkentő <a href="/w/index.php?title=H%C3%A1tr%C3%A1nyelv&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hátrányelv (a lap nem létezik)">hátrányt</a> ellensúlyozza az a magas reprodukciós siker, melyet ezen nehezen hamisítható jellegek birtokosai produkálnak.<a href="#cite_note-45">[45]</a> Az evolúcióbiológia aktív kutatási területe a <a href="/w/index.php?title=Szelekci%C3%B3s_egys%C3%A9g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szelekciós egység (a lap nem létezik)">szelekciós egység</a> kérdése. Különböző kutatók szerint ez lehet a gén, a sejt, az egyed, <a href="/wiki/Hologenom-szeml%C3%A9let%C5%B1_evol%C3%BAci%C3%B3" title="Hologenom-szemléletű evolúció">az egyed és a hozzá kötődő mikrobaközösségek együttese</a>, egyedek csoportja, vagy akár maga a faj.<a href="#cite_note-Gould-46">[46]</a><a href="#cite_note-47">[47]</a> Ezen modellek nem zárják ki egymást, a szelekció egyszerre több szinten is hathat.<a href="#cite_note-48">[48]</a> Az egyed szintje alatt <a href="/wiki/Transzpozon" title="Transzpozon">transzpozonoknak</a> nevezett DNS-szekvenciák igyekeznek a <a href="/wiki/Genom" title="Genom">genomban</a> másolataikat elterjeszteni.<a href="#cite_note-49">[49]</a> Az egyén szintje feletti kiválasztódás egyik fajtája a <a href="/wiki/Csoportszelekci%C3%B3" title="Csoportszelekció">csoportszelekció</a>, mely például a <a href="/wiki/Evol%C3%BAci%C3%B3#kooperáció" class="mw-redirect" title="Evolúció">kooperáció</a> kialakulásáért lehet felelős.<a href="#cite_note-50">[50]</a> A természetes kiválasztódás nem tévesztendő össze az ivari kiválasztódással, amikor olyan nemre specifikus jegyek tűnnek fel, amiknek közvetlen haszna nincs, szerepük csak a párválasztásra korlátozódik. Az ivari szelekció hozza létre az <a href="/wiki/Ivari_dimorfizmus" class="mw-redirect" title="Ivari dimorfizmus">ivari dimorfizmust</a>, a feltűnő színeket és formákat. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Genetikai_sodródás">Genetikai sodródás</h3>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: Genetikai sodródás">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Allele-frequency_hu.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2d/Allele-frequency_hu.png/220px-Allele-frequency_hu.png" decoding="async" width="220" height="223" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2d/Allele-frequency_hu.png/330px-Allele-frequency_hu.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2d/Allele-frequency_hu.png/440px-Allele-frequency_hu.png 2x" data-file-width="1639" data-file-height="1661" /></a><figcaption>20 nem kapcsolt allél szimulált <a href="/wiki/Genetikai_sodr%C3%B3d%C3%A1s" title="Genetikai sodródás">genetikai sodródása</a> 10 (felső ábra) és 100 (alsó ábra) esetében. A sodródás sokkal nagyobb sebességű a kisebb méretű populációban.</figcaption></figure> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Genetikai_sodr%C3%B3d%C3%A1s" title="Genetikai sodródás">Genetikai sodródás</a></td></tr></tbody></table> A genetikai sodródás az allélgyakoriság megváltozása a nemzedékek során, melynek oka, hogy az utódok alléljai a szülő generáció alléljainak <a href="/w/index.php?title=Mintav%C3%A9tel_(statisztika)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mintavétel (statisztika) (a lap nem létezik)">véletlenszerű mintájából</a> jön létre, így ki van téve a <a href="/w/index.php?title=Mintav%C3%A9telez%C3%A9si_hiba&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mintavételezési hiba (a lap nem létezik)">mintavételezési hibáknak</a>.<a href="#cite_note-Otto_S,_Whitlock_M_1997_723–33-51">[51]</a> Ennek eredményeképp ha a szelekciós nyomás kis mértékű, vagy nem létezik, az allélgyakoriságok <a href="/wiki/V%C3%A9letlen_bolyong%C3%A1s" title="Véletlen bolyongás">véletlen bolyongási</a> minta alapján hajlamosak változni. Ez a sodródás megáll, ha egy bizonyos allél <a href="/w/index.php?title=Fix%C3%A1ci%C3%B3_(evol%C3%BAci%C3%B3)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fixáció (evolúció) (a lap nem létezik)">fixálódik</a> azáltal, hogy eltűnik a populációból, vagy teljesen lecseréli a többi allélt. A genetikai sodródás ezáltal akár véletlen következtében is eltávolíthat bizonyos allélokat a populáció génkészletéből. Továbbá két elkülönült populáció, mely azonos génkészlettel indult, eltávolodhat egymástól ezen véletlenszerű allélgyakoriság-fluktuációk hatására, s képes két, különböző allélkészlettel rendelkező divergens populációvá fejlődni.<a href="#cite_note-52">[52]</a> Az allél fixációjához szükséges időt nagyban befolyásolja a populáció mérete - kisebb méretű populációkban gyorsabban történik meg a fixáció<a href="#cite_note-Otto_S,_Whitlock_M_1997_723–33-51">[51]</a> Bár a természetes szelekció felelős az <a href="/wiki/Adapt%C3%A1ci%C3%B3" title="Adaptáció">adaptáció</a> folyamatáért, a természetes szelekció és a genetikai sodródás egymással összehasonlított fontossága az evolúció általános folyamatainak vezérlésében a jelenleg folyó <a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3biol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Evolúcióbiológia (a lap nem létezik)">evolúcióbiológiai</a> kutatások egyik fontos területe.<a href="#cite_note-53">[53]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Génáramlás">Génáramlás</h3>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: Génáramlás">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Lion_waiting_in_Namibia.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/73/Lion_waiting_in_Namibia.jpg/220px-Lion_waiting_in_Namibia.jpg" decoding="async" width="220" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/73/Lion_waiting_in_Namibia.jpg/330px-Lion_waiting_in_Namibia.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/73/Lion_waiting_in_Namibia.jpg/440px-Lion_waiting_in_Namibia.jpg 2x" data-file-width="1280" data-file-height="960" /></a><figcaption>A hím <a href="/wiki/Oroszl%C3%A1n" title="Oroszlán">oroszlánok</a> elhagyják a falkát, amelyben születtek, hogy új falkához csatlakozzanak. Ennek eredményeképpen génáramlás jön létre a falkák között.</figcaption></figure> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/G%C3%A9n%C3%A1raml%C3%A1s" title="Génáramlás">Génáramlás</a></td></tr></tbody></table> Génáramlás alatt a gének legtöbbször azonos fajhoz tartozó populációk közti átadását értjük.<a href="#cite_note-54">[54]</a> A fajon belüli génáramlásra példa az élőlények elvándorlása és új élőhelyen való szaporodása. Fajok közti génátadás például a <a href="/wiki/Hibridiz%C3%A1ci%C3%B3" title="Hibridizáció">hibridizáció</a>, továbbá a <a href="/wiki/Horizont%C3%A1lis_g%C3%A9ntranszfer" title="Horizontális géntranszfer">horizontális géntranszfer</a>. A populációból történő kivándorlás és a populációba történő bevándorlás megváltoztathatja az allélgyakoriságokat. A bevándorlás új genetikai információt adhat a populáció már meglévő génkészletéhez. Fordított esetben, a populációból történő kivándorlással a populáció génkészlete elveszíthet genetikai információt. Ahogyan a <a href="/w/index.php?title=Genetikai_izol%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Genetikai izoláció (a lap nem létezik)">genetikai izoláció</a> elősegíti az új fajok kialakulását, a génáramlás lassíthatja a <a href="/wiki/Fajk%C3%A9pz%C5%91d%C3%A9s" title="Fajképződés">fajképződés</a> folyamatát azáltal, hogy hozzájárul a genetikai változatosság terjedéséhez. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Populációgenetika">Populációgenetika</h2>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: Populációgenetika">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Popul%C3%A1ci%C3%B3genetika" title="Populációgenetika">Populációgenetika</a></td></tr></tbody></table> <div class="thumb tleft" style="width:212px"><div class="thumbinner"><div style="clear:both;font-weight:bold;text-align:center">A <a href="/wiki/Ny%C3%ADrfaaraszol%C3%B3" title="Nyírfaaraszoló">nyírfaaraszoló</a> lepke két, eltérő színű példánya</div><div style="margin:1px;width:202px"><div class="thumbimage"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Biston.betularia.7200.jpg" class="mw-file-description" title="Világos színű nyírfaaraszoló lepke (Biston betularia)"><img alt="Világos színű nyírfaaraszoló lepke (Biston betularia)" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6c/Biston.betularia.7200.jpg/200px-Biston.betularia.7200.jpg" decoding="async" width="200" height="119" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6c/Biston.betularia.7200.jpg/300px-Biston.betularia.7200.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6c/Biston.betularia.7200.jpg/400px-Biston.betularia.7200.jpg 2x" data-file-width="2798" data-file-height="1662" /></a></div><div class="thumbcaption" style="clear:left">Világos színű nyírfaaraszoló lepke (Biston betularia)</div></div><div style="margin:1px;width:202px"><div class="thumbimage"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Biston.betularia.f.carbonaria.7209.jpg" class="mw-file-description" title="Sötét színű nyírfaaraszoló lepke (Biston betularia)"><img alt="Sötét színű nyírfaaraszoló lepke (Biston betularia)" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/db/Biston.betularia.f.carbonaria.7209.jpg/200px-Biston.betularia.f.carbonaria.7209.jpg" decoding="async" width="200" height="97" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/db/Biston.betularia.f.carbonaria.7209.jpg/300px-Biston.betularia.f.carbonaria.7209.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/db/Biston.betularia.f.carbonaria.7209.jpg/400px-Biston.betularia.f.carbonaria.7209.jpg 2x" data-file-width="2816" data-file-height="1366" /></a></div><div class="thumbcaption" style="clear:left">Sötét színű nyírfaaraszoló lepke (Biston betularia)</div></div></div></div> A populációgenetika az allélfrekvencia <a href="/wiki/Term%C3%A9szetes_szelekci%C3%B3" title="Természetes szelekció">természetes szelekció</a>, <a href="/wiki/Genetikai_sodr%C3%B3d%C3%A1s" title="Genetikai sodródás">genetikai sodródás</a>, <a href="/wiki/Mut%C3%A1ci%C3%B3" title="Mutáció">mutáció</a> és <a href="/wiki/G%C3%A9n%C3%A1raml%C3%A1s" title="Génáramlás">génáramlás</a> által irányított eloszlásának és változásának tanulmányozása. E diszciplína a <a href="/wiki/Modern_evol%C3%BAci%C3%B3s_szint%C3%A9zis" title="Modern evolúciós szintézis">modern szintézis</a> fontos területe. Genetikai szempontból az evolúció a közös génkészleten osztozó populációban nemzedékről nemzedékre bekövetkező allélfrekvencia-változás.<a href="#cite_note-Stoltzfus_A_2006_304–17-11">[11]</a> A populáció az egy fajhoz tartozó egyedek térben és időben elkülöníthető csoportja. Egy populáció egyetlen génjének számos változata létezhet, mely az élőlények fenotípusos változatosságáért lehet felelős. A populáció <a href="/w/index.php?title=G%C3%A9nk%C3%A9szlet&action=edit&redlink=1" class="new" title="Génkészlet (a lap nem létezik)">génkészletének</a> az adott populációban előforduló összes allélt nevezzük. Legtöbb esetben tehát egy adott allélt a génkészlet több példányban is tartalmazza. Egy adott gén alléljaihoz viszonyított arányát <a href="/w/index.php?title=All%C3%A9lfrekvencia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Allélfrekvencia (a lap nem létezik)">allélfrekvenciának</a> nevezzük. Evolúció akkor történik, ha az adott populáció allélfrekvenciáiban változás következik be, például ha a molylepkék populációjában a sötét színért felelős allélok gyakorisága megemelkedik. A <a href="/wiki/Hardy%E2%80%93Weinberg-t%C3%B6rv%C3%A9ny" title="Hardy–Weinberg-törvény">Hardy–Weinberg-törvény</a> szerint az allélfrekvencia egy elég nagy méretű populációban nem változik, ha a populációra ható egyetlen tényező az allélok véletlenszerű újrarendeződése az <a href="/wiki/Ivarsejt" title="Ivarsejt">ivarsejtek</a> keletkezésénél, s ezen ivarsejtek véletlenszerű kombinációja a <a href="/w/index.php?title=Megterm%C3%A9keny%C3%ADt%C3%A9s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Megtermékenyítés (a lap nem létezik)">megtermékenyítés</a> során.<a href="#cite_note-oneil-55">[55]</a> Az a populáció, melyben allélgyakoriság-változás nem megy végbe, Hardy–Weinberg egyensúlyban van, evolúciós változások tehát ebben az esetben nem figyelhetők meg.<a href="#cite_note-Teach2-56">[56]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Evolúciós_változások">Evolúciós változások</h2>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: Evolúciós változások">szerkesztés</a>]</div> Az evolúció folyamatai az élőlények összes alaki és viselkedési aspektusát befolyásolják. Legszembetűnőbbek ezek közül azon viselkedésbeli és fizikai adaptációk, melyek a természetes kiválasztódás folyamán jönnek létre. Ezen változások növelik a <a href="/wiki/Fitnesz" title="Fitnesz">rátermettséget</a> azáltal, hogy hatékonyabbá tesznek olyan viselkedéseket, mint az élelemkeresés, a ragadozók elkerülése vagy a szexuális partner figyelmének felkeltése. Az élőlények a kiválasztódás hatására kooperatív viselkedési mintákat fejlesztenek ki, mely többek között a rokonok segítésében és a kölcsönösen előnyös <a href="/wiki/Szimbi%C3%B3zis" title="Szimbiózis">szimbiózisban</a> mutatkozik. Hosszú távon az evolúciós folyamatok elősegítik az új fajok képződését azon esetben, ha egy adott kiinduló populáció feloszlik egymással szaporodni képtelen új csoportokra. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Adaptáció">Adaptáció</h3>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: Adaptáció">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Whale_skeleton.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/16/Whale_skeleton.png/330px-Whale_skeleton.png" decoding="async" width="330" height="95" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/16/Whale_skeleton.png/495px-Whale_skeleton.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/16/Whale_skeleton.png/660px-Whale_skeleton.png 2x" data-file-width="1388" data-file-height="400" /></a><figcaption>Egy <a href="/wiki/Szil%C3%A1scetek" title="Sziláscetek">sziláscet</a> csontváza. Az a és b jelzések az <a href="/wiki/Uszony" class="mw-redirect" title="Uszony">uszony</a> csontjait jelölik, melyek <a href="/wiki/Adapt%C3%A1ci%C3%B3" title="Adaptáció">adaptáció</a> folyamán alakultak ki a bálnák őseinek lábcsontjaiból. A c jelzés <a href="/w/index.php?title=Elcs%C3%B6kev%C3%A9nyesedett_szervek&action=edit&redlink=1" class="new" title="Elcsökevényesedett szervek (a lap nem létezik)">elcsökevényesedett</a> lábcsontokat jelöl.<a href="#cite_note-57">[57]</a></figcaption></figure> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Adapt%C3%A1ci%C3%B3" title="Adaptáció">Adaptáció</a></td></tr></tbody></table> Az adaptáció olyan strukturális vagy viselkedésbeli tulajdonság, mely az élőlény számára előnyös tulajdonsággal bír a túlélési és a szaporodási sikeresség tekintetében.<a href="#cite_note-Darwin-3">[3]</a> Az adaptív jellegek folyamatosan keletkeznek az apró, véletlenszerű változások megjelenésével, és az ezek között a környezethez alkalmazkodás tekintetében sikeresebb változatoknak kedvező természetes szelekció hatásaként.<a href="#cite_note-58">[58]</a> A folyamat hozzájárulhat új tulajdonság kialakulásához, de egy ősi jelleg elvesztéséhez is. <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:2008.10.09._Kecske-hegy.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/70/2008.10.09._Kecske-hegy.jpg/240px-2008.10.09._Kecske-hegy.jpg" decoding="async" width="240" height="180" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/70/2008.10.09._Kecske-hegy.jpg/360px-2008.10.09._Kecske-hegy.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/70/2008.10.09._Kecske-hegy.jpg/480px-2008.10.09._Kecske-hegy.jpg 2x" data-file-width="2016" data-file-height="1512" /></a><figcaption>Ezt a <a href="/wiki/S%C3%A1sk%C3%A1k" title="Sáskák">sáskát</a> rejtőszíne szinte láthatatlanná teszi a <a href="/wiki/Zuzm%C3%B3" class="mw-redirect" title="Zuzmó">zuzmóval</a> benőtt <a href="/wiki/Dolomit" title="Dolomit">dolomitsziklán</a>.</figcaption></figure> Mindkét esetre megfelelő példa a <a href="/wiki/Bakt%C3%A9riumok" title="Baktériumok">baktériumok</a> alkalmazkodása az <a href="/wiki/Antibiotikum" title="Antibiotikum">antibiotikumokhoz</a>. Az antibiotikumok szelekciós nyomást gyakorolnak a baktériumokra, mely során azon egyedek maradnak fenn, melyek mutációi lehetővé tették az <a href="/wiki/Antibiotikum-ellen%C3%A1ll%C3%A1s" title="Antibiotikum-ellenállás">antibiotikum-rezisztenciát</a>.<a href="#cite_note-59">[59]</a> Egyes jellegek, melyek elsőre egyszerű adaptációnak tűnnek, valójában <a href="/w/index.php?title=Exapt%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Exaptáció (a lap nem létezik)">exaptációk</a> – olyan jellegek, melyek bizonyos célra adaptálódtak, azonban később más szerepre is alkalmassá váltak.<a href="#cite_note-GouldStructP1235-60">[60]</a> Tipikus példája ennek a madarak <a href="/wiki/Toll" title="Toll">tollai</a>, melyek először hőszabályozó szerepet töltöttek be, később a repülésre fejlődtek tovább.<a href="#cite_note-61">[61]</a> <div class="thumb tleft" style="width:232px"><div class="thumbinner"><div style="margin:1px;width:222px"><div class="thumbimage"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Autruche_Thoiry_19801.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/19/Autruche_Thoiry_19801.jpg/220px-Autruche_Thoiry_19801.jpg" decoding="async" width="220" height="195" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/19/Autruche_Thoiry_19801.jpg/330px-Autruche_Thoiry_19801.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/19/Autruche_Thoiry_19801.jpg/440px-Autruche_Thoiry_19801.jpg 2x" data-file-width="2596" data-file-height="2304" /></a></div></div><div style="margin:1px;width:222px"><div class="thumbimage"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Schwimmender-Pinguin.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/07/Schwimmender-Pinguin.jpg/220px-Schwimmender-Pinguin.jpg" decoding="async" width="220" height="144" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/07/Schwimmender-Pinguin.jpg/330px-Schwimmender-Pinguin.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/07/Schwimmender-Pinguin.jpg/440px-Schwimmender-Pinguin.jpg 2x" data-file-width="900" data-file-height="590" /></a></div></div><div class="thumbcaption" style="clear:left;text-align:left"><a href="/wiki/Strucc" class="mw-redirect" title="Strucc">Strucc</a> (Struthio camelus, felül) és <a href="/wiki/Humboldt-pingvin" title="Humboldt-pingvin">Humboldt-pingvin</a> (Spheniscus humboldti, alul)</div></div></div> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Divergens_evolúció">Divergens evolúció</h4>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: Divergens evolúció">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Divergens_evol%C3%BAci%C3%B3" title="Divergens evolúció">Divergens evolúció</a></td></tr></tbody></table> Az evolúcióbiológiában a divergens evolúció az a folyamat, melyet a közös evolúciós eredettel rendelkező élőlények jellegeinek széttartó fejlődése jellemez. A divergens fejlődés okai között szerepel a populációk szétválása, új környezetbe való migrációja, a környezeti feltételek megváltozása, a nagyméretű <a href="/wiki/Kihal%C3%A1si_esem%C3%A9ny" title="Kihalási esemény">kihalási események</a> okozta <a href="/w/index.php?title=%C3%96kol%C3%B3gia_v%C3%A1kuum&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ökológia vákuum (a lap nem létezik)">ökológia vákuum</a> feltöltése.<a href="#cite_note-62">[62]</a> Az emberi <a href="/wiki/Kar" class="mw-redirect mw-disambig" title="Kar">kar</a>, a <a href="/wiki/Denev%C3%A9r" class="mw-redirect" title="Denevér">denevérek</a> szárnya, a <a href="/wiki/B%C3%A1ln%C3%A1k" class="mw-redirect" title="Bálnák">bálnák</a> és <a href="/wiki/Delfinek" class="mw-redirect" title="Delfinek">delfinek</a> <a href="/wiki/Uszony" class="mw-redirect" title="Uszony">uszonya</a>, a <a href="/wiki/L%C3%B3f%C3%A9l%C3%A9k" title="Lófélék">lovak</a> patája közös evolúciós eredettel rendelkezik, azonban a különböző életmódhoz való alkalmazkodás folyamán eltérő fejlődési utat jártak be. A közös eredetre visszavezethető jellegeket <a href="/w/index.php?title=Homol%C3%B3g_strukt%C3%BAra&action=edit&redlink=1" class="new" title="Homológ struktúra (a lap nem létezik)">homológ struktúráknak</a> nevezzük. <div class="thumb tleft" style="width:232px"><div class="thumbinner"><div style="margin:1px;width:222px"><div class="thumbimage"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Killer_Whale_Family.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/93/Killer_Whale_Family.jpg/220px-Killer_Whale_Family.jpg" decoding="async" width="220" height="147" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/93/Killer_Whale_Family.jpg/330px-Killer_Whale_Family.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/93/Killer_Whale_Family.jpg/440px-Killer_Whale_Family.jpg 2x" data-file-width="1819" data-file-height="1213" /></a></div></div><div style="margin:1px;width:222px"><div class="thumbimage"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:White_shark.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/56/White_shark.jpg/220px-White_shark.jpg" decoding="async" width="220" height="153" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/56/White_shark.jpg/330px-White_shark.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/56/White_shark.jpg/440px-White_shark.jpg 2x" data-file-width="1200" data-file-height="835" /></a></div></div><div class="thumbcaption" style="clear:left;text-align:left"><a href="/wiki/Kardsz%C3%A1rny%C3%BA_delfin" title="Kardszárnyú delfin">Kardszárnyú delfin</a> (Orcinus orca, felül) és <a href="/wiki/Nagy_feh%C3%A9r_c%C3%A1pa" class="mw-redirect" title="Nagy fehér cápa">nagy fehér cápa</a> (Carcharodon carcharias, alul)</div></div></div> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Konvergens_evolúció">Konvergens evolúció</h4>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: Konvergens evolúció">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Konvergens_evol%C3%BAci%C3%B3" title="Konvergens evolúció">Konvergens evolúció</a></td></tr></tbody></table> Konvergencia alatt az evolúcióbiológiában azt a folyamatot értjük, mely során nem szoros rokonsági kapcsolatban lévő élőlények egymástól függetlenül hasonló jellegeket fejlesztenek ki a hasonló környezethez vagy <a href="/wiki/%C3%96kol%C3%B3giai_f%C3%BClke" title="Ökológiai fülke">ökológiai fülkéhez</a> való adaptáció során.<a href="#cite_note-63">[63]</a> A konvergens evolúció jelenségét jól példázza a <a href="/wiki/Madarak" title="Madarak">madarak</a>, <a href="/wiki/Rovarok" title="Rovarok">rovarok</a>, <a href="/wiki/Pterosauria" class="mw-redirect" title="Pterosauria">pteroszauruszok</a> és <a href="/wiki/Denev%C3%A9rek" title="Denevérek">denevérek</a> <a href="/wiki/Sz%C3%A1rny_(biol%C3%B3gia)" title="Szárny (biológia)">szárnyának</a> hasonló természete. Ezek mindegyike a repülés célját szolgálja, felépítésük hasonló, de mindegyikük különálló fejlődés során alakult ki. Az élővilág története során a <a href="/wiki/Szem" title="Szem">szem</a> egymástól függetlenül többször (egyes becslések szerint 40-60 alkalommal) is kialakult.<a href="#cite_note-64">[64]</a> A konvergens evolúció által kialakított jellegeket <a href="/w/index.php?title=Anal%C3%B3g_strukt%C3%BAra&action=edit&redlink=1" class="new" title="Analóg struktúra (a lap nem létezik)">analóg struktúráknak</a> nevezzük. Az adaptáció során egyes struktúrák elveszíthetik eredeti funkciójukat, és <a href="/w/index.php?title=Cs%C3%B6kev%C3%A9nyes_szervek&action=edit&redlink=1" class="new" title="Csökevényes szervek (a lap nem létezik)">csökevényes szervekké</a> válhatnak.<a href="#cite_note-Fong-65">[65]</a> Ezek a struktúrák kevés vagy akár semmilyen szerepet sem játszanak az adott fajnál, azonban őseiben, vagy közeli rokonaiban tisztán megfigyelhető funkciójuk van. Példa erre a jelenségre a vak barlanglakó hal működésképtelen szeme,<a href="#cite_note-66">[66]</a> a röpképtelen madarak szárnya,<a href="#cite_note-67">[67]</a> vagy csípőcsontok maradványai a bálnák és kígyók esetében.<a href="#cite_note-68">[68]</a> Emberek esetében csökevényes szervnek számítanak a <a href="/wiki/B%C3%B6lcsess%C3%A9gfog" title="Bölcsességfog">bölcsességfogak</a>,<a href="#cite_note-69">[69]</a> a <a href="/w/index.php?title=Farokcsont&action=edit&redlink=1" class="new" title="Farokcsont (a lap nem létezik)">farokcsont</a><a href="#cite_note-Fong-65">[65]</a> és a <a href="/wiki/F%C3%A9regny%C3%BAlv%C3%A1ny" title="Féregnyúlvány">féregnyúlvány</a>.<a href="#cite_note-Fong-65">[65]</a> Az <a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3s_fejl%C5%91d%C3%A9sbiol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Evolúciós fejlődésbiológia (a lap nem létezik)">evolúciós fejlődésbiológia</a> egyik jelenlegi kutatási iránya az adaptációk és exaptációk <a href="/wiki/Fejl%C5%91d%C3%A9sbiol%C3%B3gia" class="mw-redirect" title="Fejlődésbiológia">fejlődési</a> alapjainak vizsgálata.<a href="#cite_note-70">[70]</a> Ezen tanulmányok kimutatták, az evolúció hogyan változtatja meg meglévő szervek fejlődését, hogy új struktúrákat hozzon létre. Példa erre azon embrionikus csontszerkezetek, melyek egyes állatok állkapcsát képzik, míg az emlősök esetében a középfül csontjaivá fejlődnek.<a href="#cite_note-71">[71]</a> Előfordulhat továbbá, hogy olyan struktúrák, melyek az evolúció során eltűntek, ismét megjelenjenek bizonyos fejlődést irányító génekben bekövetkező változások hatására. Egyes ősi jellegeket kódoló genetikai mintázatok bár megőrződhetnek a DNS-ben, azonban nem <a href="/wiki/G%C3%A9nexpresszi%C3%B3" class="mw-redirect" title="Génexpresszió">fejeződnek ki</a>. Azonban néhány esetben ezen gének újból kifejeződésre kerülnek, ami <a href="/wiki/Atavizmus" title="Atavizmus">atavisztikus</a> jegyek megjelenéséhez vezet.<a href="#cite_note-talkorigins-72">[72]</a> Ilyen mutáció vezethet <a href="/wiki/H%C3%A1zi_ty%C3%BAk" title="Házi tyúk">házi tyúkok</a> embriói esetében <a href="/wiki/Krokodilok" title="Krokodilok">krokodilok</a> fogához hasonló képződmények keletkezéséhez.<a href="#cite_note-73">[73]</a><a href="#cite_note-74">[74]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Koevolúció">Koevolúció</h3>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: Koevolúció">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:European_honey_bee_extracts_nectar.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1d/European_honey_bee_extracts_nectar.jpg/220px-European_honey_bee_extracts_nectar.jpg" decoding="async" width="220" height="174" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1d/European_honey_bee_extracts_nectar.jpg/330px-European_honey_bee_extracts_nectar.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1d/European_honey_bee_extracts_nectar.jpg/440px-European_honey_bee_extracts_nectar.jpg 2x" data-file-width="1620" data-file-height="1280" /></a><figcaption>A virágos növények és megporzóik koevolúciójuk következtében nagymértékben egymásra vannak utalva.</figcaption></figure> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Koevol%C3%BAci%C3%B3" title="Koevolúció">Koevolúció</a></td></tr></tbody></table> Az élőlények közötti kapcsolat lehet konfliktus vagy kooperáció. Abban az esetben, ha két faj között kapcsolat áll fenn – mint például egy <a href="/wiki/K%C3%B3rokoz%C3%B3" title="Kórokozó">kórokozó</a> és <a href="/w/index.php?title=Gazdaszervezet&action=edit&redlink=1" class="new" title="Gazdaszervezet (a lap nem létezik)">gazdaszervezet</a> vagy <a href="/wiki/Ragadoz%C3%B3_%C3%A9letm%C3%B3d" title="Ragadozó életmód">ragadozó</a> és <a href="/w/index.php?title=Zs%C3%A1km%C3%A1ny%C3%A1llat&action=edit&redlink=1" class="new" title="Zsákmányállat (a lap nem létezik)">zsákmányállat</a> esetében – ezen fajok egymásnak megfelelő adaptációkat fejleszthetnek ki. Ebben az esetben az egyik faj evolúciós változása adaptációhoz vezet a másik fajnál. Ezen adaptációk aztán újból adaptációhoz vezetnek az első fajban. A szelekció ezen körforgását koevolúciónak nevezzük.<a href="#cite_note-75">[75]</a> Az <a href="/w/index.php?title=%C3%89rdesb%C5%91r%C5%B1_g%C5%91te&action=edit&redlink=1" class="new" title="Érdesbőrű gőte (a lap nem létezik)">érdesbőrű gőte</a> (Taricha granulosa) és ragadozója, a közönséges kerti kigyó (Thamnophis sirtalis) evolúciós fegyverkezési versenye jól demonstrálja ezt a folyamatot: a gőte mérgező <a href="/w/index.php?title=Tetrodotoxin&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tetrodotoxin (a lap nem létezik)">tetrodotoxint</a> termel, mely ellen a kígyó <a href="/w/index.php?title=Tetrodotoxin&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tetrodotoxin (a lap nem létezik)">tetrodotoxin</a>-rezisztenciát fejlesztett ki az idő előrehaladtával. <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Kompetíció">Kompetíció</h4>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: Kompetíció">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Kompet%C3%ADci%C3%B3" title="Kompetíció">Kompetíció</a></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading5"><h5 id="Versengés_az_életben_maradásért">Versengés az életben maradásért</h5>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: Versengés az életben maradásért">szerkesztés</a>]</div> A természetben az erőforrások véges mértékben állnak rendelkezésre, ezért az élőlények kénytelenek versenyezni értük. Az élőlények saját testüket nagyrészt más élőlények anyagaiból építik fel, ebből kifolyólag érdekellentét áll fent köztük. A ragadozók és prédaállataik az evolúciós fegyverkezési verseny során adaptációk és ellenadaptációk sorozataként fejlesztettek ki olyan jegyeket, melyek segítették őket a túlélésben. A prédaállatok azon génjei, melyek nagyobb esélyt adtak a túlélésre és szaporodásra, sikeresebben terjedtek el társaiknál, ugyanígy váltak gyakoribbá a sikeresebb zsákmányszerzést biztosító gének a ragadozók esetében. <div class="thumb tleft" style="width:220px"><div class="thumbinner"><div class="thumbimage" style="margin-bottom: 5px"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:L%C3%A1t%C3%B3t%C3%A9r_pr%C3%A9da.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ed/L%C3%A1t%C3%B3t%C3%A9r_pr%C3%A9da.svg/165px-L%C3%A1t%C3%B3t%C3%A9r_pr%C3%A9da.svg.png" decoding="async" width="165" height="103" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ed/L%C3%A1t%C3%B3t%C3%A9r_pr%C3%A9da.svg/248px-L%C3%A1t%C3%B3t%C3%A9r_pr%C3%A9da.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ed/L%C3%A1t%C3%B3t%C3%A9r_pr%C3%A9da.svg/330px-L%C3%A1t%C3%B3t%C3%A9r_pr%C3%A9da.svg.png 2x" data-file-width="386" data-file-height="241" /></a> <a href="/wiki/F%C3%A1jl:Domestic-rabbit-Leo-front-0a.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/89/Domestic-rabbit-Leo-front-0a.jpg/110px-Domestic-rabbit-Leo-front-0a.jpg" decoding="async" width="110" height="83" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/89/Domestic-rabbit-Leo-front-0a.jpg/165px-Domestic-rabbit-Leo-front-0a.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/89/Domestic-rabbit-Leo-front-0a.jpg/220px-Domestic-rabbit-Leo-front-0a.jpg 2x" data-file-width="2700" data-file-height="2025" /></a></div> <div class="thumbimage"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:L%C3%A1t%C3%B3t%C3%A9r_ragadoz%C3%B3.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/50/L%C3%A1t%C3%B3t%C3%A9r_ragadoz%C3%B3.svg/165px-L%C3%A1t%C3%B3t%C3%A9r_ragadoz%C3%B3.svg.png" decoding="async" width="165" height="103" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/50/L%C3%A1t%C3%B3t%C3%A9r_ragadoz%C3%B3.svg/248px-L%C3%A1t%C3%B3t%C3%A9r_ragadoz%C3%B3.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/50/L%C3%A1t%C3%B3t%C3%A9r_ragadoz%C3%B3.svg/330px-L%C3%A1t%C3%B3t%C3%A9r_ragadoz%C3%B3.svg.png 2x" data-file-width="386" data-file-height="241" /></a> <a href="/wiki/F%C3%A1jl:Slit_eyes_of_cat.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/19/Slit_eyes_of_cat.jpg/110px-Slit_eyes_of_cat.jpg" decoding="async" width="110" height="83" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/19/Slit_eyes_of_cat.jpg/165px-Slit_eyes_of_cat.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/19/Slit_eyes_of_cat.jpg/220px-Slit_eyes_of_cat.jpg 2x" data-file-width="1024" data-file-height="768" /></a></div> <div class="thumbcaption">A ragadozók és növényevők szemének elhelyezkedése a köztük zajló evolúciós fegyverkezési verseny eredménye.</div> </div> </div> Jellegzetes példa a ragadozók és prédaállataik <a href="/wiki/Szem" title="Szem">szemének</a> elhelyezkedése. A <a href="/wiki/Ragadoz%C3%B3k" title="Ragadozók">ragadozók</a> szeme előre néz, a két szem látótere nagyban átfedi egymást, mely kiváló <a href="/wiki/Binokul%C3%A1ris_l%C3%A1t%C3%A1s" title="Binokuláris látás">binokuláris látást</a> biztosít. Ez az adaptáció <a href="/wiki/T%C3%A1vols%C3%A1gi_jelz%C5%91mozzanatok#Binokuláris_jelzőmozzanatok" title="Távolsági jelzőmozzanatok">nagyban segíti</a> a téri tájékozódást (például távolságbecslés). A <a href="/wiki/N%C3%B6v%C3%A9nyev%C5%91k" class="mw-redirect" title="Növényevők">növényevők</a> szeme tipikusan oldalt helyezkedik el, a látóterek kis mértékben fedik egymást. Az ezen adaptáció biztosította széles látótér lehetőséget ad a gyors mozgásdetekcióra, így ragadozók biztosabb észlelésére.<a href="#cite_note-76">[76]</a> Mind a zsákmányszerzés, mind a védekezés fontos eleme az <a href="/w/index.php?title=%C3%81lc%C3%A1z%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Álcázás (a lap nem létezik)">álcázás</a>. A <a href="/wiki/Ragadoz%C3%B3k" title="Ragadozók">ragadozóknak</a> gyakran észrevétlenül kell zsákmányuk közelébe kerülni a sikeres vadászat érdekében. A zsákmányállatoknak is fontos a rejtőzés az életben maradáshoz. A <a href="/wiki/Szavanna" title="Szavanna">szavanna</a> ragadozói és növényevői is <a href="/w/index.php?title=Rejt%C5%91sz%C3%ADn&action=edit&redlink=1" class="new" title="Rejtőszín (a lap nem létezik)">rejtőszíneket</a>, zavaró mintázatokat fejlesztettek ki. A <a href="/wiki/Zebra" title="Zebra">zebra</a> színezete és csíkjai fő ragadozójának, az <a href="/wiki/Oroszl%C3%A1n" title="Oroszlán">oroszlánnak</a> az összezavarására kiválóan alkalmasak. Az oroszlán ugyanis <a href="/wiki/Sz%C3%ADnvaks%C3%A1g" class="mw-redirect" title="Színvakság">színvak</a>, a magas fűben álló zebra számára nehezen észrevehető, a csordában pedig ez a mintázat megnehezíti az egyedek elkülönítését a ragadozók számára.<a href="#cite_note-77">[77]</a><a href="#cite_note-78">[78]</a> A <a href="/wiki/Tigris_(%C3%A1llat)" title="Tigris (állat)">tigris</a> csíkjai hasonló szerepet játszanak – segítenek megakadályozni, hogy az áldozat túl hamar észrevegye közeledésüket. A rejtőzködés mesterei a színüket változtatni képes <a href="/wiki/Kam%C3%A9leonf%C3%A9l%C3%A9k" title="Kaméleonfélék">kaméleonok</a> és <a href="/wiki/Tintahalak" title="Tintahalak">tintahalak</a>.<a href="#cite_note-79">[79]</a> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Hirschkampf.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a1/Hirschkampf.jpg/220px-Hirschkampf.jpg" decoding="async" width="220" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a1/Hirschkampf.jpg/330px-Hirschkampf.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a1/Hirschkampf.jpg/440px-Hirschkampf.jpg 2x" data-file-width="800" data-file-height="600" /></a><figcaption>Két <a href="/wiki/G%C3%ADmszarvas" title="Gímszarvas">gímszarvas</a> (Cervus elaphus)) bika küzdelme.</figcaption></figure> <div class="mw-heading mw-heading5"><h5 id="Versengés_a_szaporodásért">Versengés a szaporodásért</h5>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: Versengés a szaporodásért">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Nemi_szelekci%C3%B3" title="Nemi szelekció">Nemi szelekció</a> és <a href="/wiki/Nemi_k%C3%A9talak%C3%BAs%C3%A1g" title="Nemi kétalakúság">Nemi kétalakúság</a></td></tr></tbody></table> Evolúciós érdekellentét áll fenn egy fajon belül az azonos nemű egyedek között a szaporodási lehetőségekért. Egyes állatok esetében a hímek kis százaléka végzi a párosodások döntő hányadát. Az, hogy egy egyed párosodási lehetőséghez juthat-e, befolyásolja a dominanciahierarchiában elfoglalt helye, mely gyakran más hímekkel folytatott harc eredménye. A párzási lehetőségért folyó harc szélsőséges példája a <a href="/wiki/D%C3%A9li_elef%C3%A1ntf%C3%B3ka" title="Déli elefántfóka">déli elefántfóka</a> hímjeinek küzdelme a nőstények birtoklásáért.<a href="#cite_note-80">[80]</a> Szemfogaikkal hatalmas sebeket ejtenek egymáson, sokszor megölve ellenfelüket – sőt gyakran a győztes is belepusztul a kimerültségbe és a vérveszteségbe. A sikeres hímek azonban nem ritkán ötvennél is több nőstényből álló háremet tartanak. Párosodást egy adott évben a hímek kb. 2-3%-a végez.<a href="#cite_note-81">[81]</a> Konfliktus áll fent a nemek között is, ha ütköző szaporodási stratégiákat használnak, mely evolúciós fegyverkezési versenyt idéz elő a hímek és nőstények között. A jelenséget leginkább állatok esetében tanulmányozták, de bármely ivarosan szaporodó organizmusnál, így növények esetében is megfigyelhető. A legtöbb állat esetében <a href="/wiki/Anizog%C3%A1mia" title="Anizogámia">már az ivarsejtek előállításától kezdve</a> aszimmetria áll fent a nemek között. A <a href="/wiki/Petesejt" class="mw-redirect" title="Petesejt">petesejt</a> előállítása sokkal költségesebb, mint a <a href="/wiki/H%C3%ADmivarsejt" class="mw-redirect" title="Hímivarsejt">hímivarsejté</a>, mivel a petesejt tartalmazza azon anyagokat, melyekre a <a href="/wiki/Zig%C3%B3ta" title="Zigóta">zigótának</a> szüksége lesz, míg a hímivarsejt csak annyi erőforrással rendelkezik, amennyi a célba juttatásához szükséges, előállítása kis ráfordítást igényel. Az emlősök esetében <a href="/wiki/Embri%C3%B3" title="Embrió">embrió</a> kihordása is a nőstény feladata. Az ehhez hasonló különbségek eltérő szexuális stratégiákban mutatkoznak meg a két nem esetében. <div class="thumb tleft" style="width:275px"> <div class="thumbinner"> <div class="thumbimage"> <table> <tbody><tr> <td><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Hookworms.JPG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bf/Hookworms.JPG/122px-Hookworms.JPG" decoding="async" width="122" height="82" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bf/Hookworms.JPG/183px-Hookworms.JPG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bf/Hookworms.JPG/244px-Hookworms.JPG 2x" data-file-width="1796" data-file-height="1200" /></a><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Canine_hookworm_egg_1.JPG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/63/Canine_hookworm_egg_1.JPG/122px-Canine_hookworm_egg_1.JPG" decoding="async" width="122" height="90" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/63/Canine_hookworm_egg_1.JPG/183px-Canine_hookworm_egg_1.JPG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/63/Canine_hookworm_egg_1.JPG/244px-Canine_hookworm_egg_1.JPG 2x" data-file-width="1382" data-file-height="1024" /></a> </td> <td><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Reed_warbler_cuckoo.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5c/Reed_warbler_cuckoo.jpg/127px-Reed_warbler_cuckoo.jpg" decoding="async" width="127" height="179" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5c/Reed_warbler_cuckoo.jpg/191px-Reed_warbler_cuckoo.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5c/Reed_warbler_cuckoo.jpg/254px-Reed_warbler_cuckoo.jpg 2x" data-file-width="446" data-file-height="628" /></a> </td></tr></tbody></table> </div> <div class="thumbcaption"> Balra fent: a <a href="/wiki/Horgasf%C3%A9rgek" title="Horgasférgek">horgasférgek</a> (Ancylostoma caninum) a gazdaállat <a href="/wiki/V%C3%A9konyb%C3%A9l" title="Vékonybél">vékonybelében</a> élősködnek. Balra lent: a kampósféreg petéje ezerszeres nagyításban. Jobbra: <a href="/wiki/Cserreg%C5%91_n%C3%A1diposz%C3%A1ta" title="Cserregő nádiposzáta">Cserregő nádiposzáta</a> (Acrocephalus scirpaceus) eteti a <a href="/wiki/F%C3%A9szekparazitizmus" title="Fészekparazitizmus">fészekparazita</a> <a href="/wiki/Kakukk" title="Kakukk">kakukk</a> (Cuculus canorus) fiókáját.</div> </div> </div> <div class="mw-heading mw-heading5"><h5 id="Élősködők">Élősködők</h5>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=19" title="Szakasz szerkesztése: Élősködők">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Parazitizmus" class="mw-redirect" title="Parazitizmus">Parazitizmus</a></td></tr></tbody></table> A parazitizmus az együttélés olyan típusa, mely az egyik fél számára előnyös, a másik fél számára kifejezetten káros. Az parazita élőlény életciklusának jelentős részét a gazdaegyeden élősködve töltheti, abból táplálkozik, csökkenti annak túlélési és szaporodási esélyeit, esetleg okozhat betegséget, egyes esetekben akár a gazdaegyed <a href="/wiki/Parazitoid" title="Parazitoid">pusztulását</a> is. Parazita életmódot folytatnak egyes <a href="/wiki/Horgasf%C3%A9rgek" title="Horgasférgek">horgasférgek</a>, melyek emlősök vékonybelében élősködhetnek.<a href="#cite_note-82">[82]</a> <a href="/wiki/F%C3%A9szekparazitizmus" title="Fészekparazitizmus">Költésparazitizmusnak</a> nevezzük azon madarak viselkedését, melyek más fajok egyedeinek fészkébe rakják tojásaikat, amit azok aztán saját fiókáik kárára táplálnak és nevelnek. Tipikus példája a <a href="/wiki/Kakukk" title="Kakukk">kakukk</a>.<a href="#cite_note-Payne-83">[83]</a> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Kooperáció">Kooperáció</h4>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=20" title="Szakasz szerkesztése: Kooperáció">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Kooper%C3%A1ci%C3%B3_(evol%C3%BAci%C3%B3)" title="Kooperáció (evolúció)">Kooperáció (evolúció)</a>, <a href="/wiki/Szimbi%C3%B3zis" title="Szimbiózis">Szimbiózis</a> és <a href="/wiki/Altruizmus" title="Altruizmus">Altruizmus</a></td></tr></tbody></table> Azonban nem minden fajok közötti interakció konfliktus-jellegű,<a href="#cite_note-84">[84]</a> sok esetben kölcsönösen előnyös kölcsönhatások fejlődtek ki. <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Japanese_Macaques_grooming.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6b/Japanese_Macaques_grooming.jpg/220px-Japanese_Macaques_grooming.jpg" decoding="async" width="220" height="148" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6b/Japanese_Macaques_grooming.jpg/330px-Japanese_Macaques_grooming.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6b/Japanese_Macaques_grooming.jpg/440px-Japanese_Macaques_grooming.jpg 2x" data-file-width="2145" data-file-height="1446" /></a><figcaption><a href="/wiki/Jap%C3%A1n_mak%C3%A1k%C3%B3" title="Japán makákó">Japán makákók</a> <a href="/w/index.php?title=Kurk%C3%A1sz%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kurkászás (a lap nem létezik)">kurkászás</a> közben.</figcaption></figure> A szimbiózis két vagy több különböző faj (általában egymásra utalt) szoros együttélése, mely során gyakran minden fél kölcsönös előnyökhöz jut. Közismert példája a zuzmószimbiózis, vagyis a kék- vagy zöldmoszatok és tömlősgombák együttélése, mely során a fotoszintézisre képes moszatsejtek <a href="/wiki/Autotr%C3%B3f" class="mw-redirect" title="Autotróf">autotróf</a>, a kész szerves anyag felvételére képes gombafonalak <a href="/wiki/Heterotr%C3%B3fia" title="Heterotrófia">heterotróf</a> anyagcserét tesznek lehetővé. A növények és a gyökereiken élő <a href="/wiki/Mikorrhiza" title="Mikorrhiza">mikorrhiza-gombák</a> közötti reciprok interakció szemléletes példája e kooperációnak: a gombák segítséget nyújtanak a növénynek az ásványi anyagok felvételében,<a href="#cite_note-85">[85]</a> míg a növények ellátják a gombákat a <a href="/wiki/Fotoszint%C3%A9zis" title="Fotoszintézis">fotoszintézisből</a> származó <a href="/wiki/Cukor" title="Cukor">cukorral</a>. Ebben az esetben a gombák a növényi sejtek belsejében növekednek, így elősegítvén a táplálékmegosztást a gazdaszervezettel továbbá jelzéseket küldenek, melyek elnyomják a növény immunrendszerét.<a href="#cite_note-86">[86]</a> A <a href="/wiki/Hologenom-szeml%C3%A9let%C5%B1_evol%C3%BAci%C3%B3" title="Hologenom-szemléletű evolúció">hologenom-szemléletű evolúció</a> elmélete szerint a soksejtű szervezet és a vele szimbiózisban élő <a href="/wiki/Mikrobiom" title="Mikrobiom">mikrobiom</a> szoros egységet képez, a holobiontát, ami az evolúció alapegysége. Léteznek ugyanazon faj egyedei közti kooperációk is. Ennek egyik legszélsőségesebb példája a társas rovarok – például <a href="/wiki/M%C3%A9hek" class="mw-redirect" title="Méhek">méhek</a>, <a href="/wiki/Hangy%C3%A1k" title="Hangyák">hangyák</a>, <a href="/wiki/Termeszek" title="Termeszek">termeszek</a> – <a href="/w/index.php?title=Euszoci%C3%A1lis_viselked%C3%A9s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Euszociális viselkedés (a lap nem létezik)">euszociális viselkedése</a>, ahol steril dolgozók etetik és védelmezik azon kis létszámban lévő társaikat, melyek képesek a szaporodásra.<a href="#cite_note-87">[87]</a> A fajon belüli kooperáció az evolúció <a href="/wiki/Rokonszelekci%C3%B3" title="Rokonszelekció">rokonszelekció</a> nevű folyamatán keresztül alakulhatott ki, melynek egyik megnyilvánulása, ha egy egyed segítséget nyújt egy másik egyednek a szaporodási sikeresség növelésében – például segít felnevelni az utódját. A kooperáció elterjesztéséért felelős lehet még a <a href="/wiki/Csoportszelekci%C3%B3" title="Csoportszelekció">csoportszelekció</a> folyamata is.<a href="#cite_note-88">[88]</a> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Mimikri">Mimikri</h4>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=21" title="Szakasz szerkesztése: Mimikri">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Mimikri" title="Mimikri">Mimikri</a></td></tr></tbody></table> <div class="thumb tright" style="width:177px"><div class="thumbinner"><div style="margin:1px;width:167px"><div class="thumbimage"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Vespula_germanica_Topview_Richard_Bartz.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ab/Vespula_germanica_Topview_Richard_Bartz.jpg/165px-Vespula_germanica_Topview_Richard_Bartz.jpg" decoding="async" width="165" height="224" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ab/Vespula_germanica_Topview_Richard_Bartz.jpg/248px-Vespula_germanica_Topview_Richard_Bartz.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ab/Vespula_germanica_Topview_Richard_Bartz.jpg/330px-Vespula_germanica_Topview_Richard_Bartz.jpg 2x" data-file-width="1181" data-file-height="1600" /></a></div></div><div style="margin:1px;width:167px"><div class="thumbimage"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Aegeria_apiformis.jpg" class="mw-file-description" title="A mérges német darázs (fent) és az őt utánzó ártalmatlan darázslepke (lent). E jelenség a Bates-féle mimikri néven ismert."><img alt="A mérges német darázs (fent) és az őt utánzó ártalmatlan darázslepke (lent). E jelenség a Bates-féle mimikri néven ismert." src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f2/Aegeria_apiformis.jpg/165px-Aegeria_apiformis.jpg" decoding="async" width="165" height="124" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f2/Aegeria_apiformis.jpg/248px-Aegeria_apiformis.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f2/Aegeria_apiformis.jpg/330px-Aegeria_apiformis.jpg 2x" data-file-width="1229" data-file-height="922" /></a></div><div class="thumbcaption" style="clear:left">A mérges <a href="/wiki/N%C3%A9met_dar%C3%A1zs" title="Német darázs">német darázs</a> (fent) és az őt utánzó ártalmatlan <a href="/wiki/Dar%C3%A1zslepke" title="Darázslepke">darázslepke</a> (lent). E jelenség a <a href="/w/index.php?title=Bates-f%C3%A9le_mimikri&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bates-féle mimikri (a lap nem létezik)">Bates-féle mimikri</a> néven ismert.</div></div></div></div> Az élőlények közös evolúciójuk során olyan felépítés- és viselkedésbeli jelzéseket fejlesztettek ki, melyek információt hordoznak más élőlények számára – saját fajon belül és kívül egyaránt. Bizonyos élőlények igyekeznek hamisítani ezeket a jelzéseket, hogy ezáltal előnyre tegyenek szert másokkal szemben. A megtévesztés és a csalók felismerése fontos szerepet játszik az evolúciós fegyverkezési versenyben. Egyes élőlények olyan jellegekkel rendelkeznek, melyek ahelyett, hogy segítenék az elrejtőzést, inkább felhívják viselőjükre a figyelmet. Ezen élőlények általában megengedhetik maguknak, hogy feltűnő mintázatot viseljenek, mivel többnyire mérgezőek, vagy fogyaszthatatlanok. Az ilyen mintázatok a többi állat számára figyelmeztető jelzésként szolgálnak, akik legtöbbször igyekeznek elkerülni az ezeket viselőket.<a href="#cite_note-89">[89]</a><a href="#cite_note-90">[90]</a> Ezen figyelemfelkeltő jelzések kölcsönösen előnyösek mind a vadászó állatnak, mind az ezeket kifejlesztő potenciális prédának. Gyakran viszonylag távoli rokonságban álló állatok, melyek közös ragadozóik szelekciós nyomásának vannak kitéve, hasonló jellegeket fejlesztenek ki. Ezt a jelenséget <a href="/w/index.php?title=M%C3%BCller-f%C3%A9le_mimikri&action=edit&redlink=1" class="new" title="Müller-féle mimikri (a lap nem létezik)">Müller-féle mimikriként</a> ismerjük.<a href="#cite_note-91">[91]</a><a href="#cite_note-92">[92]</a> Bizonyos nem mérgező állatok olyan jellegeket fejlesztettek ki, melyek hasonlítanak más, mérgező élőlények jegyeihez. Ezt a jelenséget <a href="/w/index.php?title=Bates-f%C3%A9le_mimikri&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bates-féle mimikri (a lap nem létezik)">Bates-féle mimikrinek</a> nevezzük. Ismert példája az ártalmatlan <a href="/wiki/Dar%C3%A1zslepke" title="Darázslepke">darázslepkék</a> színe és mintázata, mely nagyban hasonlít a veszélyes <a href="/wiki/L%C3%B3dar%C3%A1zs" title="Lódarázs">lódarazsak</a> jellegeire. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Fajképződés">Fajképződés</h3>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=22" title="Szakasz szerkesztése: Fajképződés">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Darwin%27s_finches.jpeg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/97/Darwin%27s_finches.jpeg/220px-Darwin%27s_finches.jpeg" decoding="async" width="220" height="208" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/97/Darwin%27s_finches.jpeg 1.5x" data-file-width="250" data-file-height="236" /></a><figcaption>A földrajzi izoláció a <a href="/wiki/Pintyf%C3%A9l%C3%A9k" title="Pintyfélék">pintyek</a> több mint tucat faját eredményezte a <a href="/wiki/Gal%C3%A1pagos-szigetek" title="Galápagos-szigetek">Galápagos-szigeteken</a>.</figcaption></figure> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Fajk%C3%A9pz%C5%91d%C3%A9s" title="Fajképződés">Fajképződés</a></td></tr></tbody></table> A fajképződés vagy speciáció az a folyamat, mely során egy adott faj két vagy több fajra oszlik. A folyamatot többször megfigyelték mind laboratóriumi, mind természetes körülmények között.<a href="#cite_note-Gavrilets-93">[93]</a> Ivarosan szaporodó élőlények esetében a fajképződés <a href="/w/index.php?title=Reprodukci%C3%B3s_izol%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Reprodukciós izoláció (a lap nem létezik)">reprodukciós izolációt</a> követő leszármazási elágazás következménye. A fajképződésnek négy formáját ismerjük. Állatok esetében az <a href="/w/index.php?title=Allopatrikus_fajk%C3%A9pz%C5%91d%C3%A9s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Allopatrikus fajképződés (a lap nem létezik)">allopatrikus fajképződés</a> a legáltalánosabb, melynek alapja az élőhely megváltozása vagy migráció okozta földrajzi elkülönülés. Mivel a szelekció és a genetikai sodródás az elkülönült populációkban függetlenül hat, ezért az izoláció idővel két, egymással szaporodni nem képes populációt eredményez.<a href="#cite_note-94">[94]</a> A fajképződés második mechanizmusa a <a href="/w/index.php?title=Peripatrikus_fajk%C3%A9pz%C5%91d%C3%A9s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Peripatrikus fajképződés (a lap nem létezik)">peripatrikus fajképződés</a>, mely akkor következik be, mikor egy kisebb populáció elkülönül egy új környezetben. Ez a mechanizmus abban különbözik az allopatrikus fajképződéstől, hogy a populáció kis mérete miatt az <a href="/wiki/Alap%C3%ADt%C3%B3i_hat%C3%A1s" title="Alapítói hatás">alapítói hatás</a> következtében a kis méretű génkészletben végbemenő genetikai sodródás és szelekció gyors ütemű fajképződéshez vezet.<a href="#cite_note-95">[95]</a> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Speciation_modes_hu.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/35/Speciation_modes_hu.svg/330px-Speciation_modes_hu.svg.png" decoding="async" width="330" height="240" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/35/Speciation_modes_hu.svg/495px-Speciation_modes_hu.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/35/Speciation_modes_hu.svg/660px-Speciation_modes_hu.svg.png 2x" data-file-width="458" data-file-height="333" /></a><figcaption>Az allopatrikus, peripatrikus, parapatrikus és szimpatrikus fajképződés összehasonlítása.</figcaption></figure> A fajképződés harmadik típusa a <a href="/w/index.php?title=Parapatrikus_fajk%C3%A9pz%C5%91d%C3%A9s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Parapatrikus fajképződés (a lap nem létezik)">parapatrikus fajképződés</a>. Ez a mechanizmus annyiban hasonlít a peripatrikus fajképződéshez, hogy egy kisebb populáció új élőhelyet foglal el. A különbség abból áll, hogy ebben az esetben nincs fizikai akadály a két populáció között. A fajképződés itt az evolúció génáramlást csökkentő mechanizmusainak köszönhető.<a href="#cite_note-Gavrilets-93">[93]</a> Általában akkor következik be, ha a szülő populáció élőhelyének környezeti tényezői drasztikus változáson mennek át. A <a href="/w/index.php?title=Szimpatrikus_fajk%C3%A9pz%C5%91d%C3%A9s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szimpatrikus fajképződés (a lap nem létezik)">szimpatrikus fajképződés</a>, a fajképződés negyedik típusa nem igényli a földrajzi elkülönülést vagy a környezet megváltozását. Ritkán következik be, mivel a már a legkisebb mértékű <a href="/wiki/G%C3%A9n%C3%A1raml%C3%A1s" title="Génáramlás">génáramlás</a> is elsimíthatja a populáció egyes részei közti genetikai különbségeket.<a href="#cite_note-96">[96]</a> A fajképződési események fontos szerepet játszanak a <a href="/w/index.php?title=Szakaszos_egyens%C3%BAly&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szakaszos egyensúly (a lap nem létezik)">szakaszos egyensúly</a> elméletében, mely igyekszik számot adni a <a href="/wiki/Fossz%C3%ADlia" title="Fosszília">fosszilis leletekben</a> mutatkozó hosszú, kis változásokat mutató időszakokat megszakító nagyméretű evolúciós fejlődésről.<a href="#cite_note-pe1972-97">[97]</a> Ezen modell szerint kapcsolat van a fajképződés és a gyors evolúciós változások között, s a természetes szelekció, valamint a genetikai sodródás felel a leginkább a fajképződésért egy új környezetben vagy kis méretű populációk esetében. Ennek eredményeként a két állapot közötti rövid átmeneti időszakból számottevően kevesebb lelet maradt fenn.<a href="#cite_note-98">[98]</a> Mindezek mellett fontos megjegyezni, a faj egy mesterséges kategória. A természetben a szaporodási közösségeket <a href="/wiki/Popul%C3%A1ci%C3%B3" title="Populáció">populációknak</a> nevezzük. Egy fajba szokás sorolni az összes olyan egyedet, melyek egymással lehetséges módon szaporodhatnak és hozhatnak létre továbbszaporodásra alkalmas utódot. Egy fajhoz így akár több, egymástól elszigetelt populáció tartozhat, melyek allélfrekvenciája azonban nem azonos, vagyis megindultak az evolúciós elkülönülés útján. <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Fajok_közötti_szaporodást_gátló_tényezők">Fajok közötti szaporodást gátló tényezők</h4>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=23" title="Szakasz szerkesztése: Fajok közötti szaporodást gátló tényezők">szerkesztés</a>]</div> A kereszteződést gátló tényezőket prezigotikus és posztzigotikus kategóriákba sorolhatjuk.<a href="#cite_note-Teach2-56">[56]</a> Az ezek közötti különbség alapja az, hogy az utód létrejöttét a megtermékenyítés előtt gátolják-e meg, avagy az után. <div class="mw-heading mw-heading5"><h5 id="Megtermékenyítést_gátló_tényezők">Megtermékenyítést gátló tényezők</h5>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=24" title="Szakasz szerkesztése: Megtermékenyítést gátló tényezők">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Lampyris_noctiluca.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2b/Lampyris_noctiluca.jpg/220px-Lampyris_noctiluca.jpg" decoding="async" width="220" height="265" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2b/Lampyris_noctiluca.jpg/330px-Lampyris_noctiluca.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/2b/Lampyris_noctiluca.jpg 2x" data-file-width="408" data-file-height="492" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/Szentj%C3%A1nosbog%C3%A1r" class="mw-redirect" title="Szentjánosbogár">szentjánosbogarak</a> különböző fajai csak az azonos fajra jellemző párzási szignálokat ismerik fel, így általában nem szaporodnak egymás között.</figcaption></figure> A prezigotikusnak nevezzük azon gátló tényezőket, melyek megakadályozzák a különböző fajok közötti egyedek párzását, vagy meggátolják a petesejt megtermékenyülését, ha a párzás mégis megtörténik.<a href="#cite_note-PBS-99">[99]</a> Néhány példa: <ul><li>Időbeli izoláció – Akkor történik, ha a különböző populációk párzási időszaka eltér. Az <a href="/wiki/Amerikai_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok" title="Amerikai Egyesült Államok">Egyesült Államokban</a> honos <a href="/wiki/Nyugati_b%C5%B1z%C3%B6sborz" title="Nyugati bűzösborz">nyugati bűzösborz</a> (Spilogale gracilis) és <a href="/w/index.php?title=Foltos_szkunk&action=edit&redlink=1" class="new" title="Foltos szkunk (a lap nem létezik)">foltos szkunk</a> (Spilogale putorius) élőhelyei átfedik egymást, mégis szaporodási izoláció áll fent köztük, mivel az előbbinek nyáron, az utóbbinak télen van a párzási időszaka.<a href="#cite_note-Teach2-56">[56]</a> Hasonló a helyzet az <a href="/wiki/Eur%C3%B3pai_s%C3%BCn" title="Európai sün">európai sün</a> (Erinaceus europaeus) és a <a href="/wiki/Keleti_s%C3%BCn" title="Keleti sün">keleti sün</a> (Erinaceus concolor) esetében.</li> <li>Viselkedési izoláció – Azon jelzések, melyek kiváltják a párzási viselkedést, bizonyos populációk között eléggé eltérőek lehetnek ahhoz, hogy megakadályozzák a kereszteződést. A hím <a href="/wiki/Szentj%C3%A1nosbog%C3%A1r" class="mw-redirect" title="Szentjánosbogár">szentjánosbogarak</a> ritmikus fénykibocsátása fajspecifikus, így prezigotikus szaporodási akadályként szolgál.<a href="#cite_note-100">[100]</a></li> <li>Mechanikai izoláció – A szaporodásban részt vevő szervek morfológiai különbségei ugyancsak elejét vehetik a kereszteződésnek. Az evolúció során egyes virágos növények és az azok megporzását végző állatok együtt fejlődtek. A nektárt fogyasztó denevérek <a href="/w/index.php?title=Echolok%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Echolokáció (a lap nem létezik)">echolokációs</a> rendszereik segítségével találnak táplálékot. Azon növényeknél, melyeket ezen denevérek poroznak be, akusztikusan feltűnő virágok alakultak ki, melyek segítik felfedezésüket.<a href="#cite_note-101">[101]</a></li></ul> <ul><li>Gametikus izoláció – A két faj <a href="/wiki/Gam%C3%A9ta" class="mw-redirect" title="Gaméta">gamétái</a> kémiailag inkompatibilisek, így nem következik be megtermékenyülés. A gaméták felismerése alapulhat a petesejt felszínén lévő specifikus molekulákon, melyek csak a hímivarsejten lévő megfelelő molekulához képesek kötődni.<a href="#cite_note-Teach2-56">[56]</a></li> <li>Földrajzi izoláció – A populációkat nagy méretű fizikai akadály – hegy, víz vagy ember alkotta akadály – választja el egymástól. Egy ilyen tényező megszakítja a génáramlást a populációk között. A hatást jól illusztrálja a <a href="/wiki/K%C3%ADnai_nagy_fal" title="Kínai nagy fal">kínai nagy fal</a> két oldalán található növényfajok divergenciája.<a href="#cite_note-102">[102]</a></li> <li>Élőhely szerinti izoláció – a két populáció – bár ugyanazon a földrajzi területen él – különböző élőhelyet részesít előnyben, így a találkozásaik ritkák. Például a cserkészlégy eredeti gazdanövénye a <a href="/wiki/Galagonya" title="Galagonya">galagonya</a>. Területükön az <a href="/wiki/Alma_(n%C3%B6v%C3%A9nynemzets%C3%A9g)" title="Alma (növénynemzetség)">almafák</a> kb. 300 évvel ezelőtt jelentek meg. Ma egyes cserkészlegyek az almafát használják gazdanövényként a galagonya helyett. Vizsgálatok szerint a legyek erős genetikai preferenciát mutatnak a gazdanövényük felé (alma vagy galagonya), s a párzás is ezen növényeken történik. Tehát bár a két populáció azonos földrajzi területet foglal el, az ökológiai izoláció elegendőnek bizonyult a genetikai <a href="/wiki/Divergens_evol%C3%BAci%C3%B3" title="Divergens evolúció">divergencia</a> megjelenéséhez.<a href="#cite_note-Teach2-56">[56]</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading5"><h5 id="Megtermékenyítés_után_ható_gátló_tényezők">Megtermékenyítés után ható gátló tényezők</h5>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=25" title="Szakasz szerkesztése: Megtermékenyítés után ható gátló tényezők">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Mule_(1).jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/45/Mule_%281%29.jpg/220px-Mule_%281%29.jpg" decoding="async" width="220" height="293" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/45/Mule_%281%29.jpg/330px-Mule_%281%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/45/Mule_%281%29.jpg/440px-Mule_%281%29.jpg 2x" data-file-width="1932" data-file-height="2576" /></a><figcaption>Az <a href="/wiki/%C3%96szv%C3%A9r" title="Öszvér">öszvér</a> <a href="/wiki/H%C3%A1zi_szam%C3%A1r" title="Házi szamár">házi szamár</a> és a <a href="/wiki/L%C3%B3" title="Ló">ló</a> keresztezéséből származó <a href="/w/index.php?title=Fajhibrid&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fajhibrid (a lap nem létezik)">fajhibrid</a>. Az anya szerint van lóöszvér (Equus mulus) és szamáröszvér (Equus hiunus), az elsőnél ló az anya, míg a szamáröszvérnél szamár.</figcaption></figure> A posztzigotikus akadályok azon tényezők, melyek a megtermékenyítés után hatnak, általában életképtelen vagy szaporodóképtelen <a href="/wiki/Hibridiz%C3%A1ci%C3%B3" title="Hibridizáció">hibridet</a> eredményeznek. Példák: <ul><li>A hibrid életképességének csökkenése - Az akadály a zigóta kialakulása után jelenik meg, eredménye az utód befejezetlen fejlődése és halála.<a href="#cite_note-103">[103]</a></li> <li>A hibrid szaporodóképességének csökkenése - Még ha két különböző fajhoz tartozó egyed képes is életképes hibrid nemzésére, az utód lehet terméketlen. Például a <a href="/wiki/L%C3%B3" title="Ló">lovak</a> különböző fajainak az <a href="/wiki/L%C3%B3f%C3%A9l%C3%A9k" title="Lófélék">Equus</a> <a href="/wiki/Nem_(rendszertan)" title="Nem (rendszertan)">nemen</a> belüli keresztezései életképes, de steril utódokhoz vezethetnek. Ilyenek például a <a href="/wiki/Zebra" title="Zebra">zebra</a> és ló, illetve a zebra és <a href="/wiki/Szam%C3%A1r" class="mw-redirect" title="Szamár">szamár</a> keresztezéséből származó utódok. A lovak és szamarak keresztezéséből származó utód az <a href="/wiki/%C3%96szv%C3%A9r" title="Öszvér">öszvér</a>. Ritka esetben a nőstény öszvér termékeny is lehet.<a href="#cite_note-104">[104]</a></li> <li>Hibrid összeomlás – Egyes hibridek az első generációban szaporodóképesek, azonban későbbi nemzedékekben gyengébbekké vagy életképtelenekké válnak.<a href="#cite_note-105">[105]</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Gyűrűfajok">Gyűrűfajok</h4>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=26" title="Szakasz szerkesztése: Gyűrűfajok">szerkesztés</a>]</div> <div class="thumb tleft"> <div class="thumbinner" style="width:275px"> <div class="thumbimage"> <a href="/wiki/F%C3%A1jl:Greenish_warbler_ring.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Greenish_warbler_ring.svg/265px-Greenish_warbler_ring.svg.png" decoding="async" width="265" height="200" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Greenish_warbler_ring.svg/398px-Greenish_warbler_ring.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Greenish_warbler_ring.svg/530px-Greenish_warbler_ring.svg.png 2x" data-file-width="451" data-file-height="340" /></a> <div style="position: relative; top: -75px; right: 5px;"> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Greenish_Warbler_I_IMG_0570.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/45/Greenish_Warbler_I_IMG_0570.jpg/80px-Greenish_Warbler_I_IMG_0570.jpg" decoding="async" width="80" height="60" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/45/Greenish_Warbler_I_IMG_0570.jpg/120px-Greenish_Warbler_I_IMG_0570.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/45/Greenish_Warbler_I_IMG_0570.jpg/160px-Greenish_Warbler_I_IMG_0570.jpg 2x" data-file-width="800" data-file-height="600" /></a><figcaption></figcaption></figure></div> </div> <div class="thumbcaption" style="width:275px">A <a href="/wiki/Z%C3%B6ld_f%C3%BCzike" title="Zöld füzike">zöld füzike</a> (Phylloscopus trochiloides) elterjedési területe <a href="/wiki/%C3%81zsia" title="Ázsia">Ázsiában</a>.<a href="#cite_note-greenishwarbler-106">[106]</a> A fényképen egy <a href="/wiki/India" title="India">indiai</a> példány látható.</div> </div> </div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Gy%C5%B1r%C5%B1faj" title="Gyűrűfaj">Gyűrűfaj</a></td></tr></tbody></table> A különálló fajok elkülönítése néha nehézségekbe ütközik. Jellemző példája ennek a gyűrűfajok esete. Gyűrűfajról akkor beszélünk, ha két reprodukciós izolációban lévő populációt egymással szaporodni képes köztes populációk sora kapcsolja össze.<a href="#cite_note-Irwin2-107">[107]</a> A nyugat- és a kelet-szibériai <a href="/wiki/Z%C3%B6ld_f%C3%BCzike" title="Zöld füzike">zöld füzike</a> (Phylloscopus trochiloides viridanus és plumbeitarsus) élőhelyei átfedik egymást, azonban egymás között nem szaporodnak. A két populációt a <a href="/wiki/Tibeti-fenns%C3%ADk" class="mw-redirect" title="Tibeti-fennsík">Tibeti-fennsíkot</a> körülölelő, jegyeikben folyamatos változást mutató populációk sora köti össze, melyek között megfigyelhető a génáramlás.<a href="#cite_note-greenishwarbler-106">[106]</a> A zöld füzikék eredetileg jelenlegi elterjedési területük déli részéről származnak, s két útvonalon terjeszkedtek északi irányba. Útja során mindkét populáció változáson ment keresztül, s mire a két útvonal <a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9p-Szib%C3%A9ria" title="Közép-Szibéria">Közép-Szibériában</a> találkozott, a különbségek elérték azt a mértéket, hogy szaporodás nem jön létre köztük.<a href="#cite_note-greenishwarbler-106">[106]</a> A <a href="/wiki/Kalifornia" title="Kalifornia">kaliforniai</a> Központi-völgy környékén élő <a href="/w/index.php?title=Enschscholtz-szalamandra&action=edit&redlink=1" class="new" title="Enschscholtz-szalamandra (a lap nem létezik)">Enschscholtz-szalamandra</a> (Ensatina eschscholtzii) esetében is megfigyelhető hasonló jelenség. Az Ensatina szalamandrák két, színben meglehetősen különböző csoportja él közös élőhelyen Dél-Kaliforniában, köztük ritka a kereszteződés. A két populációt észak felé a Központi-völgyet körülvéve színben és mintázatban fokozatos átmenetet képviselő populációk kötik össze.<a href="#cite_note-Irwin3-108">[108]</a> A gyűrűfajok létrejöttéhez olyan földrajzi feltételek szükségesek, melyek lehetővé teszik, hogy egy faj egy olyan földrajzi akadályt megkerülve terjedjen, melynek környéke folyamatosan biztosítja a megfelelő élőhelyet. A kiterjedés sebességének elég lassúnak kell lennie ahhoz, hogy a populációk találkozása előtt szaporodást megakadályozó különbségek jöhessenek létre.<a href="#cite_note-Irwin3-108">[108]</a> A gyűrűfajok példáján keresztül bepillantást nyerhetünk a fajképződés folyamataiba, s megfigyelhetjük, hogyan vezetnek apró változások fajszintű különbségekhez.<a href="#cite_note-Irwin2-107">[107]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Kihalás">Kihalás</h3>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=27" title="Szakasz szerkesztése: Kihalás">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Tarbosaurus_museum_Muenster.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/de/Tarbosaurus_museum_Muenster.jpg/220px-Tarbosaurus_museum_Muenster.jpg" decoding="async" width="220" height="174" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/de/Tarbosaurus_museum_Muenster.jpg/330px-Tarbosaurus_museum_Muenster.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/de/Tarbosaurus_museum_Muenster.jpg 2x" data-file-width="433" data-file-height="342" /></a><figcaption>Egy <a href="/wiki/Tarbosaurus" title="Tarbosaurus">Tarbosaurus</a> csontváza. A szárnynélküli <a href="/wiki/Dinoszauruszok" title="Dinoszauruszok">dinoszauruszok</a> tömegesen haltak ki a <a href="/wiki/Kr%C3%A9ta%E2%80%93tercier_kihal%C3%A1si_esem%C3%A9ny" title="Kréta–tercier kihalási esemény">kréta–tercier kihalási esemény</a> során, a <a href="/wiki/Kr%C3%A9ta_(kor)" class="mw-redirect" title="Kréta (kor)">kréta</a> időszak végén.</figcaption></figure> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Kihal%C3%A1s" title="Kihalás">Kihalás</a> és <a href="/wiki/Kihal%C3%A1si_esem%C3%A9ny" title="Kihalási esemény">Kihalási esemény</a></td></tr></tbody></table> Kihalásnak egy adott faj teljes mértékű eltűnését nevezzük. A kihalás nem szokatlan jelenség - új fajok rendszeresen jelennek meg fajképződés során, mások pedig eltűnnek, kipusztulnak.<a href="#cite_note-109">[109]</a> Valójában a legtöbb állat és növényfaj, mely valaha élt a földön, mára kihalt.<a href="#cite_note-110">[110]</a> Ezen kihalások folyamatosan bekövetkeztek az élőlények történetében, bár léteznek nagyarányú <a href="/wiki/Kihal%C3%A1si_esem%C3%A9ny" title="Kihalási esemény">kihalási események</a> is.<a href="#cite_note-Raup-111">[111]</a> A legismertebb ezek közül a <a href="/wiki/Kr%C3%A9ta%E2%80%93tercier_kihal%C3%A1si_esem%C3%A9ny" title="Kréta–tercier kihalási esemény">kréta–tercier kihalási esemény</a>, mely a <a href="/wiki/Dinoszauruszok" title="Dinoszauruszok">dinoszauruszok</a> kihalásához vezetett, de a korábban bekövetkezett <a href="/wiki/Perm%E2%80%93tri%C3%A1sz_kihal%C3%A1si_esem%C3%A9ny" title="Perm–triász kihalási esemény">perm–triász kihalási esemény</a> sokkal nagyobb hatással bírt: becslések szerint az akkor élt tengeri fajok kb. 96%-a, a szárazföldi <a href="/wiki/Gerincesek" title="Gerincesek">gerincesek</a> 70%-a pusztult ki.<a href="#cite_note-Raup-111">[111]</a> A <a href="/w/index.php?title=Holoc%C3%A9n_kihal%C3%A1si_esem%C3%A9ny&action=edit&redlink=1" class="new" title="Holocén kihalási esemény (a lap nem létezik)">holocén kihalási esemény</a> egy ma is tartó tömeges kihalási folyamat, mely az elmúlt néhány ezer évben az <a href="/wiki/Emberis%C3%A9g" class="mw-redirect" title="Emberiség">emberiség</a> <a href="/wiki/F%C3%B6ld" title="Föld">Földön</a> való elterjedésével hozható kapcsolatba. A mai kihalási ráta százszorosa-ezerszerese az alapszintnek, a fajok akár 30%-a is eltűnhet a <a href="/wiki/21._sz%C3%A1zad" title="21. század">21. század</a> közepére.<a href="#cite_note-112">[112]</a> Mára az emberi tevékenység vált a kihalás fő okozójává,<a href="#cite_note-113">[113]</a> a <a href="/wiki/Glob%C3%A1lis_felmeleged%C3%A9s" title="Globális felmelegedés">globális felmelegedés</a> ezt a folyamatot a jövőben tovább gyorsíthatja.<a href="#cite_note-114">[114]</a> A kihalási folyamatok evolúciós szerepe több módon is megnyilvánulhat. A folyamatos „alacsony szintű” kihalási események, melyek a kipusztulások nagyobb részéért tehetők felelőssé valószínűleg az erőforrásokért folytatott fajok közti versengés eredményei.<a href="#cite_note-Kutschera-115">[115]</a> Ha ezen versengés szerepet játszik a fajok kihalásában, a természetes kiválasztódás <a href="/w/index.php?title=Fajszelekci%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fajszelekció (a lap nem létezik)">fajszelekció</a> szintjén játszódhat le.<a href="#cite_note-Gould-46">[46]</a> A közbeeső tömeges kipusztulási események ugyancsak fontos szerepet játszanak, mivel drasztikusan csökkentik az élővilág diverzitását, ezáltal utat engednek az <a href="/wiki/Adapt%C3%ADv_radi%C3%A1ci%C3%B3" title="Adaptív radiáció">adaptív szétterjedés</a> folyamatainak.<a href="#cite_note-Raup-111">[111]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Az_élővilág_evolúciós_története">Az élővilág evolúciós története</h2>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=28" title="Szakasz szerkesztése: Az élővilág evolúciós története">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/w/index.php?title=Az_%C3%A9let_evol%C3%BAci%C3%B3s_t%C3%B6rt%C3%A9nete&action=edit&redlink=1" class="new" title="Az élet evolúciós története (a lap nem létezik)">Az élet evolúciós története</a></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Az_élet_kialakulása">Az élet kialakulása</h3>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=29" title="Szakasz szerkesztése: Az élet kialakulása">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Az_%C3%A9let_keletkez%C3%A9se" title="Az élet keletkezése">Az élet keletkezése</a></td></tr></tbody></table> Az <a href="/wiki/%C3%89let" title="Élet">élet</a> megjelenése szükségszerű előzménye az evolúciónak, azonban működésének megértéséhez nem feltétlenül szükségszerű tudnunk, hogyan történt.<a href="#cite_note-116">[116]</a> A jelenleg tudományosan elfogadott nézet szerint az élet komplex <a href="/wiki/Biok%C3%A9mia" title="Biokémia">biokémiai</a> folyamatai egyszerűbb <a href="/wiki/K%C3%A9miai_reakci%C3%B3" title="Kémiai reakció">kémiai reakciókból</a> származnak, de ennek módja máig tisztázatlan.<a href="#cite_note-117">[117]</a> Az élet kezdeti jellemzőiről és fejlődéséről sem sok biztosat tudunk, azonban léteznek elméletek, melyek önmagukat replikáló molekulák, például az <a href="/wiki/RNS" class="mw-redirect" title="RNS">RNS</a> szerepét<a href="#cite_note-118">[118]</a> emelik ki, s olyanok, melyek az egyszerű <a href="/wiki/Sejt" title="Sejt">sejtek</a> kialakulására keresnek magyarázatot.<a href="#cite_note-119">[119]</a> Jelenleg nincs egyetlen olyan általános, tudományosan elfogadott elmélet, ami az élet keletkezési folyamatát minden részletében megmagyarázná. A <a href="/wiki/Mikrobiol%C3%B3gia" title="Mikrobiológia">mikrobiológia</a> tudománya kísérletet tesz erre. A progenota (a proto-sejt) volt az első olyan életnek tekinthető élőlény, amelyet membrán határolt, örökítőanyagot (DNS) tartalmazott és tulajdonságait átörökítette utódaira. Az első progenota kb. 4 milliárd éve képződhetett.<a href="#cite_note-120">[120]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Közös_ős">Közös ős</h3>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=30" title="Szakasz szerkesztése: Közös ős">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Ember_evol%C3%BAci%C3%B31.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cf/Ember_evol%C3%BAci%C3%B31.svg/330px-Ember_evol%C3%BAci%C3%B31.svg.png" decoding="async" width="330" height="157" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cf/Ember_evol%C3%BAci%C3%B31.svg/495px-Ember_evol%C3%BAci%C3%B31.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cf/Ember_evol%C3%BAci%C3%B31.svg/660px-Ember_evol%C3%BAci%C3%B31.svg.png 2x" data-file-width="512" data-file-height="243" /></a><figcaption>Az <a href="/wiki/Emberszab%C3%A1s%C3%BA_majmok" class="mw-redirect" title="Emberszabású majmok">emberszabású majmok</a> egy kb. 18 millió évvel ezelőtt élt <a href="/w/index.php?title=K%C3%B6z%C3%B6s_%C5%91s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Közös ős (a lap nem létezik)">közös ős</a> leszármazottai.</figcaption></figure> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/w/index.php?title=K%C3%B6z%C3%B6s_%C5%91s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Közös ős (a lap nem létezik)">Közös ős</a></td></tr></tbody></table> A <a href="/wiki/F%C3%B6ld" title="Föld">Föld</a> összes élőlénye egyetlen közös őstől vagy ősi génkészletből származik. A jelenlegi fajok mind az evolúció egy-egy ágának pillanatnyi állapotát képviselik, változatosságuk a fajképződések és kihalások hosszú sorozatának eredménye.<a href="#cite_note-121">[121]</a> Az élőlények közös eredetére először négy egyszerű tényből következtettek: <ul><li>Az élőlények földrajzi eloszlása nem magyarázható helyi adaptációval.</li> <li>Az élővilág sokszínűségét nem összehasonlíthatatlanul különböző élőlények halmaza alkotja.</li> <li>A nyilvánvaló cél nélküli elcsökevényesedett jellegek hasonlóságot mutatnak ősi élőlények működő jellegeivel.</li> <li>Az élőlények beágyazott csoportok hierarchiájába sorolhatók ezen hasonló tulajdonságok alapján.<a href="#cite_note-Darwin-3">[3]</a></li></ul> A mára kihalt fajok evolúciós története is visszakövethető a kövületekből és a ma élő élőlények <a href="/w/index.php?title=%C3%96sszehasonl%C3%ADt%C3%B3_anat%C3%B3mia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Összehasonlító anatómia (a lap nem létezik)">összehasonlító anatómiai</a> vizsgálatából.<a href="#cite_note-Jablonski-122">[122]</a> A modern és a kihalt fajok anatómiai jellemzőit összehasonlítva a <a href="/wiki/Paleontol%C3%B3gia" class="mw-redirect" title="Paleontológia">paleontológusok</a> következtetni tudnak a ezen fajok leszármazási fájára. Ez a megközelítés azonban leginkább azon fajok esetében válik be, melyek szilárd testrészekkel – például páncél, csontok vagy fogak – is rendelkeztek. A közös ős újabban a <a href="/wiki/Biok%C3%A9mia" title="Biokémia">biokémiai</a> hasonlóságok vizsgálata által nyert alátámasztást. Például minden élő sejt ugyanazon <a href="/wiki/Nukleinsav" class="mw-redirect" title="Nukleinsav">nukleinsavakat</a> és <a href="/wiki/Aminosav" class="mw-redirect" title="Aminosav">aminosavakat</a> használja.<a href="#cite_note-123">[123]</a> A <a href="/wiki/Molekul%C3%A1ris_genetika" title="Molekuláris genetika">molekuláris genetika</a> újabb eredményei rávilágítottak, hogy az evolúció folyamata nyomot hagyott az élőlények <a href="/wiki/Genom" title="Genom">genomjában</a>. E mutációk által működtetett <a href="/w/index.php?title=Molekul%C3%A1ris_%C3%B3ra&action=edit&redlink=1" class="new" title="Molekuláris óra (a lap nem létezik)">molekuláris óra</a> alapján megállapítható a fajok szétválásának időpontja.<a href="#cite_note-124">[124]</a> Például az <a href="/wiki/Ember" title="Ember">ember</a> és a <a href="/wiki/Csimp%C3%A1nz" title="Csimpánz">csimpánz</a> <a href="/wiki/DNS_(biol%C3%B3gia)" class="mw-redirect" title="DNS (biológia)">DNS-ének</a> összehasonlítása felfedte a két faj közti <a href="/w/index.php?title=Genetikai_hasonl%C3%B3s%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Genetikai hasonlóság (a lap nem létezik)">genetikai hasonlóságot</a>, továbbá betekintést nyújtott abba, hogy e két faj közös őse mikor létezett.<a href="#cite_note-125">[125]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Az_élővilág_evolúciója">Az élővilág evolúciója</h3>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=31" title="Szakasz szerkesztése: Az élővilág evolúciója">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Filogenetikus_csal%C3%A1dfa.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c3/Filogenetikus_csal%C3%A1dfa.svg/220px-Filogenetikus_csal%C3%A1dfa.svg.png" decoding="async" width="220" height="142" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c3/Filogenetikus_csal%C3%A1dfa.svg/330px-Filogenetikus_csal%C3%A1dfa.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c3/Filogenetikus_csal%C3%A1dfa.svg/440px-Filogenetikus_csal%C3%A1dfa.svg.png 2x" data-file-width="1109" data-file-height="717" /></a><figcaption>A képen egy <a href="/wiki/Filogenetikus_csal%C3%A1dfa" class="mw-redirect" title="Filogenetikus családfa">filogenetikus családfa</a> látható, mely a mai élőlények divergenciáját mutatja a középen található közös őstől.<a href="#cite_note-Ciccarelli-126">[126]</a> A három <a href="/wiki/Dom%C3%A9n_(rendszertan)" title="Domén (rendszertan)">domén</a> különböző színnel van jelölve - kék: <a href="/wiki/Bakt%C3%A9riumok" title="Baktériumok">baktériumok</a>, zöld: <a href="/wiki/Arche%C3%A1k" title="Archeák">archeák</a>, piros: <a href="/wiki/Eukari%C3%B3t%C3%A1k" title="Eukarióták">eukarióták</a>.</figcaption></figure> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/w/index.php?title=Az_%C3%A9l%C5%91vil%C3%A1g_evol%C3%BAci%C3%B3j%C3%A1nak_kronol%C3%B3gi%C3%A1ja&action=edit&redlink=1" class="new" title="Az élővilág evolúciójának kronológiája (a lap nem létezik)">Az élővilág evolúciójának kronológiája</a></td></tr></tbody></table> Annak ellenére, hogy az élet kezdetét bizonytalanságok övezik, bizonyosnak látszik, hogy a <a href="/wiki/Prokari%C3%B3ta" class="mw-redirect" title="Prokarióta">prokarioták</a> voltak a <a href="/wiki/F%C3%B6ld" title="Föld">Föld</a> első élőlényei, kb. 3-4 milliárd évvel ezelőtt.<a href="#cite_note-Cavalier-Smith-127">[127]</a><a href="#cite_note-128">[128]</a> Az elkövetkezendő néhány milliárd évben nem következett be alapvető morfológiai változás ezen organizmusokban.<a href="#cite_note-129">[129]</a> Az <a href="/wiki/Eukari%C3%B3t%C3%A1k" title="Eukarióták">eukarióta</a> élőlények kialakulása volt az evolúció következő nagyobb állomása. Ezek az eukariota sejtek őseinek és <a href="/wiki/Bakt%C3%A9riumok" title="Baktériumok">baktériumok</a> <a href="/w/index.php?title=Endoszimbi%C3%B3zis&action=edit&redlink=1" class="new" title="Endoszimbiózis (a lap nem létezik)">endoszimbiózisából</a> jöttek létre.<a href="#cite_note-130">[130]</a><a href="#cite_note-Dyall-131">[131]</a> A baktérium és gazdasejtje <a href="/wiki/Koevol%C3%BAci%C3%B3" title="Koevolúció">koevolúciós</a> kapcsolatba került, s a baktérium <a href="/wiki/Mitokondrium" title="Mitokondrium">mitokondriummá</a> vagy <a href="/wiki/Hidrogenosz%C3%B3ma" title="Hidrogenoszóma">hidrogenoszómává</a> alakult.<a href="#cite_note-132">[132]</a> Egy másik esetben hasonló folyamat játszódott le bizonyos <a href="/wiki/Cianobakt%C3%A9rium" class="mw-redirect" title="Cianobaktérium">cianobaktériumhoz</a> hasonló szervezetekkel, melyek <a href="/wiki/Alg%C3%A1k" class="mw-redirect" title="Algák">algák</a> és <a href="/wiki/N%C3%B6v%C3%A9nyek" title="Növények">növények</a> <a href="/wiki/Sz%C3%ADntest" title="Színtest">színtestjeivé</a> fejlődtek.<a href="#cite_note-133">[133]</a> Több milliárd évig az egysejtű eukarioták, prokarioták és archeák alkották a Föld élővilágát. Nagyjából egymilliárd évvel ezelőtt az <a href="/wiki/Ediakarium_id%C5%91szak" class="mw-redirect" title="Ediakarium időszak">ediakarium időszakban</a> az óceánokban jelentek meg az első többsejtű élőlények.<a href="#cite_note-Cavalier-Smith-127">[127]</a><a href="#cite_note-134">[134]</a> A többsejtű szervezetek kialakulása többször, egymástól függetlenül zajlott le.<a href="#cite_note-135">[135]</a> <div class="thumb tleft"> <div class="thumbinner"> <div class="thumbimage"> <a href="/wiki/F%C3%A1jl:Tiktaalik_skull_full_front.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c8/Tiktaalik_skull_full_front.jpg/70px-Tiktaalik_skull_full_front.jpg" decoding="async" width="70" height="62" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c8/Tiktaalik_skull_full_front.jpg/105px-Tiktaalik_skull_full_front.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c8/Tiktaalik_skull_full_front.jpg/140px-Tiktaalik_skull_full_front.jpg 2x" data-file-width="450" data-file-height="399" /></a> <a href="/wiki/F%C3%A1jl:Tiktaalik_limb.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1f/Tiktaalik_limb.jpg/70px-Tiktaalik_limb.jpg" decoding="async" width="70" height="62" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1f/Tiktaalik_limb.jpg/105px-Tiktaalik_limb.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1f/Tiktaalik_limb.jpg/140px-Tiktaalik_limb.jpg 2x" data-file-width="450" data-file-height="399" /></a> <a href="/wiki/F%C3%A1jl:Tiktaalik_limb2.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f3/Tiktaalik_limb2.jpg/70px-Tiktaalik_limb2.jpg" decoding="async" width="70" height="62" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f3/Tiktaalik_limb2.jpg/105px-Tiktaalik_limb2.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f3/Tiktaalik_limb2.jpg/140px-Tiktaalik_limb2.jpg 2x" data-file-width="450" data-file-height="399" /></a> <a href="/wiki/F%C3%A1jl:Tiktaalik_roseae_life_restor.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2b/Tiktaalik_roseae_life_restor.jpg/220px-Tiktaalik_roseae_life_restor.jpg" decoding="async" width="220" height="127" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2b/Tiktaalik_roseae_life_restor.jpg/330px-Tiktaalik_roseae_life_restor.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2b/Tiktaalik_roseae_life_restor.jpg/440px-Tiktaalik_roseae_life_restor.jpg 2x" data-file-width="1890" data-file-height="1092" /></a></div> <div class="thumbcaption" style="width:220px">A <a href="/wiki/Bojtos%C3%BAsz%C3%B3j%C3%BA_halak_%C3%A9s_t%C3%BCd%C5%91shalak" class="mw-redirect" title="Bojtosúszójú halak és tüdőshalak">bojtosúszójú- és tüdőshalak</a> <a href="/wiki/Oszt%C3%A1ly_(rendszertan)" title="Osztály (rendszertan)">osztályába</a> tartozó kb. 375 millió évvel ezelőtt élt <a href="/wiki/Tiktaalik" title="Tiktaalik">tiktaalik</a> a halak és kétéltűek közti átmenet egy lépését képviseli. fent: a koponya és a végtagok maradványai lent: rekonstrukció<a href="#cite_note-136">[136]</a> </div> </div> </div> Az első többsejtű élőlények megjelenésével az élővilág diverzifikálódása nagymértékben felgyorsult. E <a href="/wiki/Kambriumi_robban%C3%A1s" title="Kambriumi robbanás">kambriumi robbanásnak</a> nevezett jelenség egy kb. 10 millió éves időintervallumban zajlott, amely mintegy 530 millió évvel ezelőtt kezdődött meg. A modern állatok legtöbb <a href="/wiki/T%C3%B6rzs_(rendszertan)" title="Törzs (rendszertan)">törzse</a> ebben az időszakban jelent meg, ezen kívül számos olyan fejlődési vonal is, mely mára már eltűnt.<a href="#cite_note-Valentine-137">[137]</a> Több elmélet is létezik a kambriumi robbanás magyarázatára, ezek közül van, amely szerint a jelenségért a <a href="/wiki/L%C3%A9gk%C3%B6r" title="Légkör">légkör</a> <a href="/wiki/Fotoszint%C3%A9zis" title="Fotoszintézis">fotoszintetizáló</a> organizmusok hatására megnövekedett <a href="/wiki/Oxig%C3%A9n" title="Oxigén">oxigéntartalma</a> felelős.<a href="#cite_note-138">[138]</a> Kb. 500 millió évvel ezelőtt <a href="/wiki/N%C3%B6v%C3%A9nyek" title="Növények">növények</a> és <a href="/wiki/Gomb%C3%A1k" title="Gombák">gombák</a> népesítették be a szárazföldet, őket hamarosan követték az <a href="/wiki/%C3%8Dzeltl%C3%A1b%C3%BAak" title="Ízeltlábúak">ízeltlábúak</a> és más állatok is.<a href="#cite_note-139">[139]</a> A kétéltűek először kb. 300 millió évvel ezelőtt jelentek meg, őket követték a korai <a href="/wiki/Magzatburkosok" title="Magzatburkosok">magzatburkosok</a>. Az <a href="/wiki/Eml%C5%91s%C3%B6k" title="Emlősök">emlősök</a> kb. 200 millió évvel ezelőtt, a <a href="/wiki/Madarak" title="Madarak">madarak</a> kb. 100 millió évvel ezelőtt jelentek meg, mindkét fejlődési vonal a <a href="/wiki/H%C3%BCll%C5%91k" title="Hüllők">hüllőktől</a> ágazik le. Mindazonáltal ezen nagy testű állatok megjelenése után is az evolúciós folyamat kezdetén létrejött kisebb szervezetekhez hasonló prokarióta élőlények adják a Föld <a href="/wiki/Biomassza" title="Biomassza">biomasszájának</a> nagy részét, a Föld legtöbb faja is közülük kerül ki.<a href="#cite_note-Schloss-140">[140]</a><a href="#cite_note-141">[141]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Az_evolúció_sebessége">Az evolúció sebessége</h2>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=32" title="Szakasz szerkesztése: Az evolúció sebessége">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Huxley_-_Mans_Place_in_Nature.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/91/Huxley_-_Mans_Place_in_Nature.jpg/275px-Huxley_-_Mans_Place_in_Nature.jpg" decoding="async" width="275" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/91/Huxley_-_Mans_Place_in_Nature.jpg/413px-Huxley_-_Mans_Place_in_Nature.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/91/Huxley_-_Mans_Place_in_Nature.jpg/550px-Huxley_-_Mans_Place_in_Nature.jpg 2x" data-file-width="1103" data-file-height="660" /></a><figcaption><a href="/wiki/Emberszab%C3%A1s%C3%BAak" class="mw-redirect" title="Emberszabásúak">Emberszabásúak</a> <a href="/wiki/Csontv%C3%A1z" title="Csontváz">csontvázai</a></figcaption></figure> Az evolúciós változások a <a href="/w/index.php?title=Gener%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Generáció (a lap nem létezik)">generációk</a> között tapasztalhatók. Hogy emberi mértékkel ez milyen gyors, az a generációváltás idejétől függ. Szélsőséges esetek: primitív <a href="/wiki/Egysejt%C5%B1ek" title="Egysejtűek">egysejtűek</a> produkálhatnak két generációt is óránként. Így egy-két nap alatt észrevehető evolúciós változás történhet; például <a href="/wiki/Antibiotikum-ellen%C3%A1ll%C3%A1s" title="Antibiotikum-ellenállás">rezisztencia</a> kialakulása egy <a href="/wiki/Antibiotikum" title="Antibiotikum">antibiotikummal</a> szemben. A másik véglet: a <a href="/w/index.php?title=Sz%C3%A1lk%C3%A1sfeny%C5%91&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szálkásfenyő (a lap nem létezik)">szálkásfenyő</a> egyedei több ezer éves kort érhetnek meg. A belőle álló erdő megújulási ideje is ilyen nagyságrendű. Evolúciós változást tehát csak igen lassan tud mutatni. Minél gyorsabb egy faj evolúciója, annál gyorsabb környezeti változásokhoz képes alkalmazkodni. Ez akkor előny, ha a <a href="/wiki/K%C3%B6rnyezet" class="mw-redirect mw-disambig" title="Környezet">környezeti</a> tényezők is gyorsan változnak. Úgy tűnik, hogy a gyorsabb evolúció képessége maga is egy előnyös tulajdonság. A test mérete és bonyolultsága azonban fordított arányban áll az elérhető generációváltási gyakorisággal, és számos más szelekciós szempontból is számításba kerül előnyként vagy hátrányként. Az evolúció sebességének másik összetevőjéért vissza kell térnünk molekuláris szintre. A genetikai kód másolásakor sokkal több változás keletkezik, mint amennyi az új sejtek <a href="/wiki/All%C3%A9l" title="Allél">allélkészletébe</a> kerül. A különbség oka, hogy egy molekuláris javítási mechanizmus jó részüket visszafordítja. Az érvényre jutó <a href="/wiki/Mut%C3%A1ci%C3%B3" title="Mutáció">mutációk</a> a javítórendszer hibaszázalékát képviselik, ami maga is egy tulajdonság, és az evolúció részeként beáll a fajra jellemző optimális értékre. Ha ugyanis a kelleténél több a mutáció, akkor amiatt, hogy a mutációk túlnyomó része káros, sok egyed pusztul el, gyengül a <a href="/wiki/Popul%C3%A1ci%C3%B3" title="Populáció">populáció</a>. Az optimálisnál kevesebb mutáció esetén viszont nem jön létre elegendő új véletlen változat, amelyek között lehet a változó környezetben rátermettebb is. Ennek hiányában a populáció nem tud megfelelő sebességgel alkalmazkodni a változásokhoz, és kipusztul. A földi élet fejlődéstörténetében sok példa ismeretes, hogy állandósult körülményekhez alkalmazkodott élőlények nagy számban pusztultak ki valamely hirtelen bekövetkezett környezeti változás hatására. A legismertebb talán a <a href="/wiki/Dinoszauruszok" title="Dinoszauruszok">dinoszauruszok</a> eltűnése. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Az_evolúciós_gondolat_története">Az evolúciós gondolat története</h2>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=33" title="Szakasz szerkesztése: Az evolúciós gondolat története">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Charles_Darwin_aged_51.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/42/Charles_Darwin_aged_51.jpg/165px-Charles_Darwin_aged_51.jpg" decoding="async" width="165" height="202" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/42/Charles_Darwin_aged_51.jpg/248px-Charles_Darwin_aged_51.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/42/Charles_Darwin_aged_51.jpg/330px-Charles_Darwin_aged_51.jpg 2x" data-file-width="398" data-file-height="487" /></a><figcaption><a href="/wiki/Charles_Darwin" title="Charles Darwin">Charles Darwin</a> 51 éves korában, a <a href="/wiki/A_fajok_eredete" title="A fajok eredete">A fajok eredete</a> első megjelenése után.</figcaption></figure> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Az_evol%C3%BAci%C3%B3s_gondolat_t%C3%B6rt%C3%A9nete" class="mw-redirect" title="Az evolúciós gondolat története">Az evolúciós gondolat története</a></td></tr></tbody></table> Olyan evolúciós elképzelések, mint a közös ős, vagy a fajok átalakulása legalább az i. e. 6. századtól léteztek. Ezen gondolatokat <a href="/wiki/Anaximandrosz" title="Anaximandrosz">Anaximandrosz</a>, <a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_filoz%C3%B3fia" class="mw-redirect" title="Görög filozófia">görög filozófus</a> képviselte. Ezen eszméket többek között a görög filozófus, <a href="/wiki/Empedokl%C3%A9sz" title="Empedoklész">Empedoklész</a>, a római filozófus, <a href="/wiki/Lucretius" class="mw-redirect" title="Lucretius">Lucretius</a> az arab biológus, <a href="/w/index.php?title=Al-Jahiz&action=edit&redlink=1" class="new" title="Al-Jahiz (a lap nem létezik)">Al-Jahiz</a> és a perzsa filozófus, <a href="/w/index.php?title=Ikhwan_al-Safa&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ikhwan al-Safa (a lap nem létezik)">Ikhwan al-Safa</a> fejlesztette tovább. A <a href="/wiki/T%C3%A1vol-kelet" class="mw-redirect" title="Távol-kelet">távol-keleti</a> filozófus, <a href="/wiki/Csuang_Csou" title="Csuang Csou">Csuang-ce</a> értekezik a fajok olyan transzformatív erejéről, mely képessé teszi őket a környezethez való alkalmazkodásra.<a href="#cite_note-142">[142]</a> A 18. században a biológiai tudás gyarapodásával több hasonló elmélet látott napvilágot. Ezen elméletek kidolgozói közé tartozott <a href="/w/index.php?title=Pierre_Maupertuis&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pierre Maupertuis (a lap nem létezik)">Pierre Maupertuis</a>, <a href="/w/index.php?title=Erasmus_Darwin&action=edit&redlink=1" class="new" title="Erasmus Darwin (a lap nem létezik)">Erasmus Darwin</a> és <a href="/wiki/Jean-Baptiste_Lamarck" title="Jean-Baptiste Lamarck">Jean-Baptiste Lamarck</a>.<a href="#cite_note-143">[143]</a> <a href="/wiki/1858" title="1858">1858</a>-ban <a href="/wiki/Charles_Darwin" title="Charles Darwin">Charles Darwin</a> és <a href="/wiki/Alfred_Russel_Wallace" title="Alfred Russel Wallace">Alfred Russel Wallace</a> közösen mutatták be az evolúció <a href="/wiki/Term%C3%A9szetes_szelekci%C3%B3" title="Természetes szelekció">természetes szelekción</a> alapuló elméletét a <a href="/wiki/London" title="London">londoni</a> <a href="/w/index.php?title=Linn%C3%A9_T%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Linné Társaság (a lap nem létezik)">Linné Társaságnak</a> két különálló dolgozattal (On the Tendency of Species to form Varieties; and on the Perpetuation of Varieties and Species by Natural Means of Selection).<a href="#cite_note-144">[144]</a> Nem sokkal később Darwin publikálta <a href="/wiki/A_fajok_eredete" title="A fajok eredete">A fajok eredete</a> című könyvét, mely részletesebb alátámasztását adta az elméletnek, mely ezután egyre szélesebb körben vált elfogadottá. <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Gregor_Mendel.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d3/Gregor_Mendel.png/165px-Gregor_Mendel.png" decoding="async" width="165" height="167" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d3/Gregor_Mendel.png/248px-Gregor_Mendel.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d3/Gregor_Mendel.png 2x" data-file-width="300" data-file-height="304" /></a><figcaption><a href="/wiki/Gregor_Mendel" title="Gregor Mendel">Gregor Mendel</a>, a <a href="/wiki/Genetika" title="Genetika">genetika</a> tudományának megalapozója.</figcaption></figure> Mindazonáltal Darwin egyes gondolatai, mint a <a href="/w/index.php?title=Gradualizmus_(evol%C3%BAci%C3%B3)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Gradualizmus (evolúció) (a lap nem létezik)">gradualizmus</a> és a természetes szelekció erős viták tárgyát képezték. A <a href="/w/index.php?title=Lamarck-i_%C3%B6r%C3%B6kl%C5%91d%C3%A9s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lamarck-i öröklődés (a lap nem létezik)">lamarck-i öröklődés</a> elméletének képviselői amellett érveltek, hogy a <a href="/w/index.php?title=Fajok_transzmut%C3%A1ci%C3%B3ja&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fajok transzmutációja (a lap nem létezik)">fajok transzmutációjának</a> alapja az élőlények életük során szerzett adaptációjuk továbbadása.<a href="#cite_note-145">[145]</a> Mikor ezen érveket kísérleti eredmények nem igazolták, az evolúció darwini elmélete vált elfogadottá.<a href="#cite_note-146">[146]</a> Darwin nem tudott számot adni a folyamatokról, melyek a jellegek öröklődéséért felelősek. <a href="/wiki/1865" title="1865">1865</a>-ben <a href="/wiki/Gregor_Mendel" title="Gregor Mendel">Gregor Mendel</a> öröklődő tulajdonságok bejósolható mintázataiból felállított egy modellt, mely azonban nem keltett nagy feltűnést, munkásságát <a href="/wiki/1900" title="1900">1900</a>-ban fedezték fel újra.<a href="#cite_note-Weiling-147">[147]</a> Az evolúció sebességével kapcsolatos nézeteltérés az öröklődést kutatók és <a href="/w/index.php?title=Biometrika&action=edit&redlink=1" class="new" title="Biometrika (a lap nem létezik)">biometrikával</a> foglalkozó kutatók között kétségessé tette az evolúció <a href="/wiki/Charles_Darwin" title="Charles Darwin">darwini</a> és <a href="/wiki/Gregor_Mendel" title="Gregor Mendel">mendeli</a> modelljének összeegyeztethetőségét. Az ellentmondásokat először az <a href="/wiki/1930-as_%C3%A9vek" title="1930-as évek">1930-as évek</a> biológiai eredmények (például <a href="/w/index.php?title=Ronald_Fisher&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ronald Fisher (a lap nem létezik)">Ronald Fisher</a> munkássága) kezdték feloldani. Ennek eredményeként jött létre a <a href="/wiki/Modern_evol%C3%BAci%C3%B3s_szint%C3%A9zis" title="Modern evolúciós szintézis">modern evolúciós szintézis</a>, mely a mendeli öröklődés és az evolúció természetes szelekcióra épülő elméletének kombinációja.<a href="#cite_note-148">[148]</a> Az öröklődés anyagi alapjainak kérdését a <a href="/wiki/DNS_(biol%C3%B3gia)" class="mw-redirect" title="DNS (biológia)">DNS</a> mint örökítőanyag azonosítása (<a href="/w/index.php?title=Oswald_Avery&action=edit&redlink=1" class="new" title="Oswald Avery (a lap nem létezik)">Oswald Avery</a> és munkatársai, <a href="/wiki/1940" title="1940">1940</a>), majd a DNS struktúrájának leírása (<a href="/wiki/James_D._Watson" title="James D. Watson">James D. Watson</a> és <a href="/wiki/Francis_Crick" title="Francis Crick">Francis Crick</a>, <a href="/wiki/1953" title="1953">1953</a>) válaszolta meg. Azóta a <a href="/wiki/Genetika" title="Genetika">genetika</a> és a <a href="/wiki/Molekul%C3%A1ris_biol%C3%B3gia" title="Molekuláris biológia">molekuláris biológia</a> az <a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3biol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Evolúcióbiológia (a lap nem létezik)">evolúcióbiológia</a> alapvető részeivé váltak, s forradalmasították a <a href="/wiki/Filogenetika" class="mw-redirect" title="Filogenetika">filogenetika</a> területét.<a href="#cite_note-Kutschera-115">[115]</a> Az evolúcióbiológiának korai történetében elsősorban <a href="/wiki/Rendszertan_(biol%C3%B3gia)" title="Rendszertan (biológia)">taxonómia-orientált</a> tudományterületek képviselői foglalkoztak. Ahogy azonban a terület szélesedett - főként a modern szintézis megszületésével - az élettudományokkal foglalkozók egyre szélesebb körét érte el.<a href="#cite_note-Kutschera-115">[115]</a> Napjainkban evolúcióbiológiával igen változatos területek kutatói foglalkoznak, ezek többek között <a href="/wiki/Biok%C3%A9mia" title="Biokémia">biokémia</a>, <a href="/wiki/%C3%96kol%C3%B3gia" title="Ökológia">ökológia</a>, <a href="/wiki/Genetika" title="Genetika">genetika</a>, <a href="/wiki/%C3%89lettan" title="Élettan">fiziológia</a>. Az evolúciós elvek még olyan távolabbi tudományterületeken is alkalmazásra kerülnek, mint a <a href="/wiki/Pszichol%C3%B3gia" title="Pszichológia">pszichológia</a>, <a href="/wiki/Orvostudom%C3%A1ny" title="Orvostudomány">orvostudomány</a> és <a href="/wiki/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1stechnika" title="Számítástechnika">számítástechnika</a>. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Vallási_és_társadalmi_viták">Vallási és társadalmi viták</h2>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=34" title="Szakasz szerkesztése: Vallási és társadalmi viták">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Felm%C3%A9r%C3%A9s_az_evol%C3%BAci%C3%B3r%C3%B3l.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Felm%C3%A9r%C3%A9s_az_evol%C3%BAci%C3%B3r%C3%B3l.png/220px-Felm%C3%A9r%C3%A9s_az_evol%C3%BAci%C3%B3r%C3%B3l.png" decoding="async" width="220" height="148" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Felm%C3%A9r%C3%A9s_az_evol%C3%BAci%C3%B3r%C3%B3l.png/330px-Felm%C3%A9r%C3%A9s_az_evol%C3%BAci%C3%B3r%C3%B3l.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Felm%C3%A9r%C3%A9s_az_evol%C3%BAci%C3%B3r%C3%B3l.png/440px-Felm%C3%A9r%C3%A9s_az_evol%C3%BAci%C3%B3r%C3%B3l.png 2x" data-file-width="2981" data-file-height="2010" /></a><figcaption>Felmérés az evolúció-elmélet társadalmi elfogadottságáról országonként<a href="#cite_note-149">[149]</a></figcaption></figure> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Editorial_cartoon_depicting_Charles_Darwin_as_an_ape_(1871).jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6f/Editorial_cartoon_depicting_Charles_Darwin_as_an_ape_%281871%29.jpg/165px-Editorial_cartoon_depicting_Charles_Darwin_as_an_ape_%281871%29.jpg" decoding="async" width="165" height="222" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6f/Editorial_cartoon_depicting_Charles_Darwin_as_an_ape_%281871%29.jpg/248px-Editorial_cartoon_depicting_Charles_Darwin_as_an_ape_%281871%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6f/Editorial_cartoon_depicting_Charles_Darwin_as_an_ape_%281871%29.jpg/330px-Editorial_cartoon_depicting_Charles_Darwin_as_an_ape_%281871%29.jpg 2x" data-file-width="2068" data-file-height="2782" /></a><figcaption><a href="/wiki/Charles_Darwin" title="Charles Darwin">Charles Darwin</a> <a href="/wiki/Majomalkat%C3%BAak" title="Majomalkatúak">majomként</a> ábrázolva</figcaption></figure> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Kreacionizmus" title="Kreacionizmus">Kreacionizmus</a>, <a href="/wiki/Neokreacionizmus" title="Neokreacionizmus">Neokreacionizmus</a>, <a href="/wiki/Szoci%C3%A1ldarwinizmus" title="Szociáldarwinizmus">Szociáldarwinizmus</a> és <a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_az_evol%C3%BAci%C3%B3s_elm%C3%A9let" title="A buddhizmus és az evolúciós elmélet">A buddhizmus és az evolúciós elmélet</a></td></tr></tbody></table> Az élővilág természetes úton való kialakulására az evolúciós elmélet előtt nem volt magyarázat, csak vallásos eredetmítoszok és más, természetfeletti beavatkozást feltételező elképzelések; az élőlények felépítésének látszólagos tervszerűségét sokan Isten egyik bizonyítékának tartották. A korabeli ateisták és egyházellenesek így megszületése után hamar zászlajukra tűzték az evolúció elméletét, így az heves társadalmi és vallási viták középpontjába került, és a köztudatban a liberális, „haladó” világnézettel, az antidarwinizmus pedig a konzervativizmussal kapcsolódott össze. Sokakat felháborított az ember majomtól való származtatása is, ami ellentmondott a lélekről és az ember természet fölé rendeltségéről szóló vallási tanításoknak. Ezek a viták sokáig a tudományos vitákkal párhuzamosan zajlottak, de a 20. század elején, a neodarwinista szintézis után az evolúciós elmélet tudományosan helytálló volta egyre inkább megkérdőjelezhetetlenné vált, és egyre inkább utat talált az oktatásba is. Az 1920-as évekbeli Amerikában egyre jobban megerősödő keresztény fundamentalista mozgalmak ezt a keresztény világnézet elleni támadásnak tekintették, és az evolúció oktatását megtiltó törvényekkel válaszoltak. Az evolúció „tiltott tan” maradt az 1950-es évek végéig, amikor is a <a href="/wiki/Szputnyik%E2%80%931" title="Szputnyik–1">Szputnyik</a> fellövése sokkolta az amerikai közvéleményt: sokan úgy érezték, hogy Oroszország jobb oktatási rendszere révén előnyre tett szert a tudományos kutatásokban. A kormány által válaszul bevezetett oktatási reform nagyobb hangsúlyt helyezett a természettudományokra, és ennek részeként a biológiaoktatás középpontjába az evolúciót állították. Erre válaszul jelent meg a kreacionista mozgalom, amely a teremtést mint az evolúció tudományos alternatíváját (az ún. „<a href="/wiki/Tudom%C3%A1nyos_kreacionizmus" class="mw-redirect" title="Tudományos kreacionizmus">tudományos kreacionizmust</a>”) próbálta visszajuttatni az oktatásba, nagyrészt vallásos érvekre és <a href="/wiki/%C3%81ltudom%C3%A1ny" title="Áltudomány">áltudományos</a> eszközökre támaszkodva. Amikor ezt a Legfelsőbb Bíróság egy vallásos nézet állami oktatáson keresztül történő burkolt népszerűsítésének és így alkotmányellenesnek ítélte, megkísérelték a kracionizmusnak egy a vallási elemektől mentes változatát létrehozni, ennek eredménye az <a href="/wiki/Intelligens_tervez%C3%A9s" class="mw-redirect" title="Intelligens tervezés">intelligens tervezés</a>, ami az élőlények kialakulását egy ismeretlen módon beavatkozó ismeretlen értelemnek tulajdonítja, és mára az evolúció-kreacionizmus vita fő frontvonala. Ettől nagyrészt független viták övezték az evolúciós elmélet <a href="/wiki/Filoz%C3%B3fia" title="Filozófia">filozófiai</a>, <a href="/wiki/T%C3%A1rsadalom" title="Társadalom">társadalmi</a> és <a href="/wiki/Vall%C3%A1s" title="Vallás">vallási</a> alkalmazásait. Azonban az, hogy a biológiai evolúció a természetes szelekció folyamatainak eredménye, teljességgel elfogadott, versenytárs nélkül álló felfogás a tudományos irodalomban.<a href="#cite_note-150">[150]</a><a href="#cite_note-151">[151]</a><a href="#cite_note-152">[152]</a><a href="#cite_note-153">[153]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Alkalmazási_területek">Alkalmazási területek</h2>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=35" title="Szakasz szerkesztése: Alkalmazási területek">szerkesztés</a>]</div> <div class="thumb tright" style="width:177px"><div class="thumbinner"><div style="margin:1px;width:167px"><div class="thumbimage"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Inside_a_wild-type_banana.jpg" class="mw-file-description" title="A banán vad típusa"><img alt="A banán vad típusa" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/eb/Inside_a_wild-type_banana.jpg/165px-Inside_a_wild-type_banana.jpg" decoding="async" width="165" height="124" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/eb/Inside_a_wild-type_banana.jpg/248px-Inside_a_wild-type_banana.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/eb/Inside_a_wild-type_banana.jpg/330px-Inside_a_wild-type_banana.jpg 2x" data-file-width="1360" data-file-height="1024" /></a></div><div class="thumbcaption" style="clear:left">A <a href="/wiki/Ban%C3%A1n" title="Banán">banán</a> <a href="/w/index.php?title=Vad_t%C3%ADpus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vad típus (a lap nem létezik)">vad típusa</a></div></div><div style="margin:1px;width:167px"><div class="thumbimage"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Bananavarieties.jpg" class="mw-file-description" title="Négy különböző banánvariáns. Mai formájuk 7-10 ezer év szelektív tenyésztésének eredménye[154]"><img alt="Négy különböző banánvariáns. Mai formájuk 7-10 ezer év szelektív tenyésztésének eredménye[154]" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/de/Bananavarieties.jpg/165px-Bananavarieties.jpg" decoding="async" width="165" height="94" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/de/Bananavarieties.jpg/248px-Bananavarieties.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/de/Bananavarieties.jpg/330px-Bananavarieties.jpg 2x" data-file-width="387" data-file-height="221" /></a></div><div class="thumbcaption" style="clear:left">Négy különböző banánvariáns. Mai formájuk 7-10 ezer év szelektív tenyésztésének eredménye<a href="#cite_note-154">[154]</a></div></div></div></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/w/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_szelekci%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mesterséges szelekció (a lap nem létezik)">Mesterséges szelekció</a> és <a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3s_komput%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Evolúciós komputáció (a lap nem létezik)">Evolúciós komputáció</a></td></tr></tbody></table> Az evolúció talán legismertebb alkalmazási területe a <a href="/w/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_szelekci%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mesterséges szelekció (a lap nem létezik)">mesterséges szelekció</a>, mely adott egyedek bizonyos jellegek szerinti tudatos tenyésztésén keresztül valósul meg. Az emberiség több ezer éve alkalmazza ezt a módszert állatok és növények <a href="/wiki/H%C3%A1zias%C3%ADt%C3%A1s" title="Háziasítás">háziasítása</a> során.<a href="#cite_note-155">[155]</a> Újabban ezen módszer létfontosságú részét képzi a <a href="/wiki/G%C3%A9nseb%C3%A9szet" title="Génsebészet">génsebészet</a> területének, ahol a DNS manipulálása <a href="/w/index.php?title=Szelekt%C3%A1lhat%C3%B3_marker&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szelektálható marker (a lap nem létezik)">szelektálható markerek</a> segítségével történik. A számítástudomány is felhasználja az evolúciós folyamatok magas optimalizációs képességeit. Az <a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3s_algoritmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Evolúciós algoritmus (a lap nem létezik)">evolúciós algoritmusokat</a> alkalmazó szimulációkon és a <a href="/w/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_%C3%A9let&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mesterséges élet (a lap nem létezik)">mesterséges élet</a> szimulációkon alapuló kutatások az 1960-as években kezdődtek <a href="/w/index.php?title=Nils_Aall_Barricelli&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nils Aall Barricelli (a lap nem létezik)">Nils Aall Barricelli</a> munkásságával, munkáját <a href="/w/index.php?title=Alex_Fraser&action=edit&redlink=1" class="new" title="Alex Fraser (a lap nem létezik)">Alex Fraser</a> fejlesztette tovább.<a href="#cite_note-156">[156]</a> Az 1960-as és 70-es években <a href="/w/index.php?title=Ingo_Rechenberg&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ingo Rechenberg (a lap nem létezik)">Ingo Rechenberg</a> <a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3s_strat%C3%A9gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Evolúciós stratégia (a lap nem létezik)">evolúciós stratégiákat</a> alkalmazott komplex mérnöki problémák megoldására. Munkássága nyomán a mesterséges evolúciós eljárások nagy hatásfokú optimalizáló eszközökké fejlődtek.<a href="#cite_note-157">[157]</a> A <a href="/wiki/Genetikus_algoritmus" title="Genetikus algoritmus">genetikus algoritmusok</a> <a href="/w/index.php?title=John_Henry_Holland&action=edit&redlink=1" class="new" title="John Henry Holland (a lap nem létezik)">John Holland</a> írásain keresztül váltak ismertté.<a href="#cite_note-158">[158]</a> Egyes szerteágazó problémák megoldásait ma már nagyobb hatásfokkal oldják meg evolúciós algoritmusok, mint emberkészítette számítógépes programok segítségével.<a href="#cite_note-159">[159]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Lásd_még">Lásd még</h2>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=36" title="Szakasz szerkesztése: Lásd még">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><a href="/wiki/Devol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)" title="Devolúció (biológia)">devolúció</a></li> <li><a href="/wiki/A_vak_%C3%B3r%C3%A1smester" title="A vak órásmester">A vak órásmester</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="További_ajánlott_irodalom">További ajánlott irodalom</h2>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=37" title="Szakasz szerkesztése: További ajánlott irodalom">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><a href="/wiki/Vida_G%C3%A1bor_(biol%C3%B3gus)" title="Vida Gábor (biológus)">Vida Gábor</a> (szerk.): Evolúció I-IV Natura, 1981-84.</li> <li><a href="/wiki/Ernst_Mayr" title="Ernst Mayr">Ernst Mayr</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20051026164658/http://www.vincekiado.hu/titles/evolucio.html">Mi az evolúció?</a></li> <li><a href="/wiki/Charles_Darwin" title="Charles Darwin">Charles Darwin</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.typotex.hu/index.php?page=konyvek&book_id=1643">A fajok eredete</a>, Typotex Kiadó, 2009.</li> <li><a href="/wiki/Steve_Jones" class="mw-redirect mw-disambig" title="Steve Jones">Steve Jones</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.typotex.hu/index.php?page=konyvek&book_id=295">Darwin szelleme</a>, Typotex Kiadó, 2003.</li> <li><a href="/wiki/Daniel_Dennett" title="Daniel Dennett">Daniel Dennett</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.typotex.hu/index.php?page=konyvek&book_id=1293">Darwin veszélyes ideája</a>, Typotex Kiadó, 2008.</li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Dawkins-2006"><a href="/wiki/Richard_Dawkins" title="Richard Dawkins">Dawkins, Richard</a>. Az Ős meséje: Zarándoklat az élet hajnalához. Partvonal K. (2006). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-963-9644-08-3" title="Speciális:Könyvforrások/978-963-9644-08-3">ISBN 978-963-9644-08-3</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Az+%C5%90s+mes%C3%A9je%3A+Zar%C3%A1ndoklat+az+%C3%A9let+hajnal%C3%A1hoz&rft.aulast=Dawkins&rft.aufirst=Richard&rft.date=2006&rft.pub=Partvonal+K.&rft.isbn=978-963-9644-08-3"> </li> <li>Dawkins, R. <a href="/wiki/Az_%C3%B6nz%C5%91_g%C3%A9n" title="Az önző gén">Az önző gén</a> (<a href="/wiki/1976" title="1976">1976</a>, magyar kiadás: <a href="/wiki/1986" title="1986">1986</a>, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9632816455" title="Speciális:Könyvforrások/9632816455">ISBN 963-281-645-5</a>; második bővített magyar kiadás: <a href="/wiki/2005" title="2005">2005</a>, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9630946106" title="Speciális:Könyvforrások/9630946106">ISBN 963-09-4610-6</a>)</li> <li>Dawkins, R. A hódító gén (<a href="/wiki/1989" title="1989">1989</a>, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9632822358" title="Speciális:Könyvforrások/9632822358">ISBN 963-282-235-8</a>)</li> <li>Dawkins, R. A vak órásmester, Budapest : Akadémiai Kiadó, <a href="/wiki/1994" title="1994">1994</a>, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9630567067" title="Speciális:Könyvforrások/9630567067">ISBN 963-05-6706-7</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external free" href="https://web.archive.org/web/20090812095430/http://www.ujgalaxis.hu/ebooktar/edenkert/nterr600.htm">https://web.archive.org/web/20090812095430/http://www.ujgalaxis.hu/ebooktar/edenkert/nterr600.htm</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Dawkins-1995"><a href="/wiki/Richard_Dawkins" title="Richard Dawkins">Dawkins, Richard</a>. Folyam az Édenkertből. Kulturtrade K. (1995). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/963-7826-65-3" title="Speciális:Könyvforrások/963-7826-65-3">ISBN 963-7826-65-3</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Folyam+az+%C3%89denkertb%C5%91l&rft.aulast=Dawkins&rft.aufirst=Richard&rft.date=1995&rft.pub=Kulturtrade+K.&rft.isbn=963-7826-65-3"> </li></ul> <ul><li>Dawkins, R. A Valószínűtlenség Hegyének meghódítása, Műszaki Könyvkiadó, <a href="/wiki/2001" title="2001">2001</a>, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9631627268" title="Speciális:Könyvforrások/9631627268">ISBN 963-16-2726-8</a></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Dawkins-2001"><a href="/wiki/Richard_Dawkins" title="Richard Dawkins">Dawkins, Richard</a>. Szivárványbontás. Vince K. (2001). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/963-9323-31-4" title="Speciális:Könyvforrások/963-9323-31-4">ISBN 963-9323-31-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Sziv%C3%A1rv%C3%A1nybont%C3%A1s&rft.aulast=Dawkins&rft.aufirst=Richard&rft.date=2001&rft.pub=Vince+K.&rft.isbn=963-9323-31-4"> </li></ul> <ul><li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Dawkins-2005"><a href="/wiki/Richard_Dawkins" title="Richard Dawkins">Dawkins, Richard</a>. Az ördög káplánja. Vince K. (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/963-9552-48-8" title="Speciális:Könyvforrások/963-9552-48-8">ISBN 963-9552-48-8</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Az+%C3%B6rd%C3%B6g+k%C3%A1pl%C3%A1nja&rft.aulast=Dawkins&rft.aufirst=Richard&rft.date=2005&rft.pub=Vince+K.&rft.isbn=963-9552-48-8"> </li></ul> <ul><li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Dawkins-2009"><a href="/wiki/Richard_Dawkins" title="Richard Dawkins">Dawkins, Richard</a>. A legnagyobb mutatvány: Az evolúció bizonyítékai. Nyitott Könyvműhely K. (2009). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-963-9725-81-2" title="Speciális:Könyvforrások/978-963-9725-81-2">ISBN 978-963-9725-81-2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+legnagyobb+mutatv%C3%A1ny%3A+Az+evol%C3%BAci%C3%B3+bizony%C3%ADt%C3%A9kai&rft.aulast=Dawkins&rft.aufirst=Richard&rft.date=2009&rft.pub=Nyitott+K%C3%B6nyvm%C5%B1hely+K.&rft.isbn=978-963-9725-81-2"> </li></ul> <ul><li>Csányi Vilmos - Miklósi Ádám (szerk.): Fékevesztett evolúció - Megszaladási jelenségek az emberi evolúcióban. Typotex Kiadó, 2010 <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789632792873" title="Speciális:Könyvforrások/9789632792873">ISBN 978-963-279-287-3</a></li> <li>Csányi Vilmos - Kampis György - Mérő László - Pléh Csaba: Mindörökké evolúció. Typotex Kiadó, 2010 <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789633100103" title="Speciális:Könyvforrások/9789633100103">ISBN 978-963-310-010-3</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=38" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek">szerkesztés</a>]</div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-1"><a href="#cite_ref-1">↑</a> <a href="#CITEREFHallHallgrímsson2008">Hall & Hallgrímsson 2008</a>, pp. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=jrDD3cyA09kC&pg=PA4">4–6</a> </li> <li id="cite_note-2"><a href="#cite_ref-2">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160603230514/http://www.nas.edu/evolution/index.html">Evolution Resources</a>. <a href="/w/index.php?title=National_Academies_of_Sciences,_Engineering,_and_Medicine&action=edit&redlink=1" class="new" title="National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine (a lap nem létezik)">National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine</a>, 2016. [2016. június 3-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nas.edu/evolution/index.html">eredetiből</a> archiválva]. </li> <li id="cite_note-Darwin-3">↑ <a href="#cite_ref-Darwin_3-0">a</a> <a href="#cite_ref-Darwin_3-1">b</a> <a href="#cite_ref-Darwin_3-2">c</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Darwin-2006"><a href="/wiki/Charles_Darwin" title="Charles Darwin">Darwin, Charles</a>. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://darwin-online.org.uk/content/frameset?itemID=F381&viewtype=text&pageseq=20">A fajok eredete</a>. TYPOTEX (2006)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+fajok+eredete&rft.aulast=Darwin&rft.aufirst=Charles&rft.date=2006&rft.pub=TYPOTEX&rft_id=http%3A%2F%2Fdarwin-online.org.uk%2Fcontent%2Fframeset%3FitemID%3DF381%26viewtype%3Dtext%26pageseq%3D20">  </li> <li id="cite_note-Futuyma-4">↑ <a href="#cite_ref-Futuyma_4-0">a</a> <a href="#cite_ref-Futuyma_4-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Futuyma-2005"><a href="/w/index.php?title=Douglas_J._Futuyma&action=edit&redlink=1" class="new" title="Douglas J. Futuyma (a lap nem létezik)">Futuyma, Douglas J.</a>. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/evolution0000futu">Evolution</a>. Sunderland, Massachusetts: Sinauer Associates, Inc (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-87893-187-2" title="Speciális:Könyvforrások/0-87893-187-2">ISBN 0-87893-187-2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Evolution&rft.aulast=Futuyma&rft.aufirst=Douglas+J.&rft.date=2005&rft.pub=Sinauer+Associates%2C+Inc&rft.place=Sunderland%2C+Massachusetts&rft.isbn=0-87893-187-2&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fevolution0000futu">  </li> <li id="cite_note-Lande-5">↑ <a href="#cite_ref-Lande_5-0">a</a> <a href="#cite_ref-Lande_5-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Lande R, Arnold SJ (1983). „The measurement of selection on correlated characters”. Evolution 37, 1210–26}. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/2408842">10.2307/2408842</a>. <a href="/wiki/ISSN" title="ISSN">ISSN</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://worldcat.org/issn/0014-3820">0014-3820</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+measurement+of+selection+on+correlated+characters&rft.jtitle=Evolution&rft.date=1983&rft.volume=37&rft.au=Lande+R%2C+Arnold+SJ&rft.pages=1210%E2%80%9326%7D&rft.issn=0014-3820&rft_id=info:doi/10.2307%2F2408842">  </li> <li id="cite_note-AAAS1922Resolution-6"><a href="#cite_ref-AAAS1922Resolution_6-0">↑</a> AAAS Council: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.webcitation.org/6158Nl6QD?url=http://archives.aaas.org/docs/resolutions.php?doc_id=450">AAAS Resolution: Present Scientific Status of the Theory of Evolution</a>. American Association for the Advancement of Science, 1922. december 26. [2011. augusztus 20-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://archives.aaas.org/docs/resolutions.php?doc_id=450">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 29.) </li> <li id="cite_note-IAP2006Statement-7">↑ <a href="#cite_ref-IAP2006Statement_7-0">a</a> <a href="#cite_ref-IAP2006Statement_7-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20070927094546/http://www.interacademies.net/Object.File/Master/6/150/Evolution%20statement.pdf">IAP Statement on the Teaching of Evolution</a>. The Interacademy Panel on International Issues, 2006 [2007. szeptember 27-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.interacademies.net/Object.File/Master/6/150/Evolution%20statement.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 25.) Joint statement issued by the national science academies of 67 countries, including the <a href="/wiki/United_Kingdom" class="mw-redirect" title="United Kingdom">United Kingdom's</a> <a href="/wiki/Royal_Society" title="Royal Society">Royal Society</a> </li> <li id="cite_note-AAAS2006Statement-8">↑ <a href="#cite_ref-AAAS2006Statement_8-0">a</a> <a href="#cite_ref-AAAS2006Statement_8-1">b</a> Board of Directors, American Association for the Advancement of Science: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.aaas.org/news/releases/2006/pdf/0219boardstatement.pdf">Statement on the Teaching of Evolution</a>. American Association for the Advancement of Science, 2006. február 16. from the the world's largest general scientific society </li> <li id="cite_note-NCSEStatementsFromScientificOrgs-9"><a href="#cite_ref-NCSEStatementsFromScientificOrgs_9-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080328150011/http://www.ncseweb.org/resources/articles/8408_statements_from_scientific_and_12_19_2002.asp">Statements from Scientific and Scholarly Organizations</a>. National Center for Science Education. [2008. március 28-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ncseweb.org/resources/articles/8408_statements_from_scientific_and_12_19_2002.asp">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.) </li> <li id="cite_note-NewScientistJan2008SpecialReport-10"><a href="#cite_ref-NewScientistJan2008SpecialReport_10-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.newscientist.com/channel/life/evolution">Special report on evolution</a>. New Scientist, 2008. január 19. </li> <li id="cite_note-Stoltzfus_A_2006_304–17-11">↑ <a href="#cite_ref-Stoltzfus_A_2006_304–17_11-0">a</a> <a href="#cite_ref-Stoltzfus_A_2006_304–17_11-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Stoltzfus A (2006). „Mutationism and the dual causation of evolutionary change”. Evol. Dev. 8 (3), 304–17. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16686641">16686641</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Mutationism+and+the+dual+causation+of+evolutionary+change&rft.jtitle=Evol.+Dev.&rft.date=2006&rft.volume=8&rft.issue=3&rft.au=Stoltzfus+A&rft.pages=304%E2%80%9317&rft_id=info:pmid/16686641">  </li> <li id="cite_note-Amos-12">↑ <a href="#cite_ref-Amos_12-0">a</a> <a href="#cite_ref-Amos_12-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Harwood AJ (1998). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pubmedcentral.nih.gov/articlerender.fcgi?tool=pubmed&pubmedid=9533122">Factors affecting levels of genetic diversity in natural populations</a>”. Philos. Trans. R. Soc. Lond., B, Biol. Sci. 353 (1366), 177–86. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/9533122">9533122</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Factors+affecting+levels+of+genetic+diversity+in+natural+populations&rft.jtitle=Philos.+Trans.+R.+Soc.+Lond.%2C+B%2C+Biol.+Sci.&rft.date=1998&rft.volume=353&rft.issue=1366&rft.au=Harwood+AJ&rft.pages=177%E2%80%9386&rft_id=info:pmid/9533122&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.pubmedcentral.nih.gov%2Farticlerender.fcgi%3Ftool%3Dpubmed%26pubmedid%3D9533122">  </li> <li id="cite_note-13"><a href="#cite_ref-13">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Draghi J, Turner P (2006). „DNA secretion and gene-level selection in bacteria”. Microbiology (Reading, Engl.) 152 (Pt 9), 2683–8. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16946263">16946263</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=DNA+secretion+and+gene-level+selection+in+bacteria&rft.jtitle=Microbiology+%28Reading%2C+Engl.%29&rft.date=2006&rft.volume=152&rft.issue=Pt+9&rft.au=Draghi+J%2C+Turner+P&rft.pages=2683%E2%80%938&rft_id=info:pmid/16946263">  * <cite class="book citation" style="font-style:normal">Mallet J (2007). „Hybrid speciation”. [[Nature (folyóirat)|]] 446 (7133), 279–83. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17361174">17361174</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Hybrid+speciation&rft.jtitle=%5B%5BNature+%28foly%C3%B3irat%29%7C%5D%5D&rft.date=2007&rft.volume=446&rft.issue=7133&rft.au=Mallet+J&rft.pages=279%E2%80%9383&rft_id=info:pmid/17361174"> , </li> <li id="cite_note-14"><a href="#cite_ref-14">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Butlin RK, Tregenza T (1998). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pubmedcentral.nih.gov/articlerender.fcgi?tool=pubmed&pubmedid=9533123">Levels of genetic polymorphism: marker loci versus quantitative traits</a>”. Philos. Trans. R. Soc. Lond., B, Biol. Sci. 353 (1366), 187–98. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/9533123">9533123</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Levels+of+genetic+polymorphism%3A+marker+loci+versus+quantitative+traits&rft.jtitle=Philos.+Trans.+R.+Soc.+Lond.%2C+B%2C+Biol.+Sci.&rft.date=1998&rft.volume=353&rft.issue=1366&rft.au=Butlin+RK%2C+Tregenza+T&rft.pages=187%E2%80%9398&rft_id=info:pmid/9533123&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.pubmedcentral.nih.gov%2Farticlerender.fcgi%3Ftool%3Dpubmed%26pubmedid%3D9533123">  </li> <li id="cite_note-15"><a href="#cite_ref-15">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Wetterbom A, Sevov M, Cavelier L, Bergström TF (2006). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_journal-of-molecular-evolution_2006-11_63_5/page/682">Comparative genomic analysis of human and chimpanzee indicates a key role for indels in primate evolution</a>”. J. Mol. Evol. 63 (5), 682–90. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17075697">17075697</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Comparative+genomic+analysis+of+human+and+chimpanzee+indicates+a+key+role+for+indels+in+primate+evolution&rft.jtitle=J.+Mol.+Evol.&rft.date=2006&rft.volume=63&rft.issue=5&rft.au=Wetterbom+A%2C+Sevov+M%2C+Cavelier+L%2C+Bergstr%C3%B6m+TF&rft.pages=682%E2%80%9390&rft_id=info:pmid/17075697&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_journal-of-molecular-evolution_2006-11_63_5%2Fpage%2F682">  </li> <li id="cite_note-16"><a href="#cite_ref-16">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"><a href="/wiki/Richard_Dawkins" title="Richard Dawkins">Richard Dawkins</a>. Az ördög káplánja, 100. o. (2005)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Az+%C3%B6rd%C3%B6g+k%C3%A1pl%C3%A1nja&rft.au=%5B%5BRichard+Dawkins%5D%5D&rft.date=2005&rft.pages=100">  </li> <li id="cite_note-Bertram-17">↑ <a href="#cite_ref-Bertram_17-0">a</a> <a href="#cite_ref-Bertram_17-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Bertram J (2000). „The molecular biology of cancer”. Mol. Aspects Med. 21 (6), 167–223. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11173079">11173079</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+molecular+biology+of+cancer&rft.jtitle=Mol.+Aspects+Med.&rft.date=2000&rft.volume=21&rft.issue=6&rft.au=Bertram+J&rft.pages=167%E2%80%93223&rft_id=info:pmid/11173079">  </li> <li id="cite_note-18"><a href="#cite_ref-18">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Aminetzach YT, Macpherson JM, Petrov DA (2005). „Pesticide resistance via transposition-mediated adaptive gene truncation in Drosophila”. [[Science (folyóirat)|]] 309 (5735), 764–67. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1126/science.1112699">10.1126/science.1112699</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16051794">16051794</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Pesticide+resistance+via+transposition-mediated+adaptive+gene+truncation+in+Drosophila&rft.jtitle=%5B%5BScience+%28foly%C3%B3irat%29%7C%5D%5D&rft.date=2005&rft.volume=309&rft.issue=5735&rft.au=Aminetzach+YT%2C+Macpherson+JM%2C+Petrov+DA&rft.pages=764%E2%80%9367&rft_id=info:pmid/16051794&rft_id=info:doi/10.1126%2Fscience.1112699">  </li> <li id="cite_note-Burrus-19"><a href="#cite_ref-Burrus_19-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Burrus V, Waldor M (2004). „Shaping bacterial genomes with integrative and conjugative elements”. Res. Microbiol. 155 (5), 376–86. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15207870">15207870</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Shaping+bacterial+genomes+with+integrative+and+conjugative+elements&rft.jtitle=Res.+Microbiol.&rft.date=2004&rft.volume=155&rft.issue=5&rft.au=Burrus+V%2C+Waldor+M&rft.pages=376%E2%80%9386&rft_id=info:pmid/15207870">  </li> <li id="cite_note-20"><a href="#cite_ref-20">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Sawyer SA, Parsch J, Zhang Z, Hartl DL (2007). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pnas.org/cgi/content/full/104/16/6504">Prevalence of positive selection among nearly neutral amino acid replacements in Drosophila</a>”. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 104 (16), 6504-10. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17409186">17409186</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Prevalence+of+positive+selection+among+nearly+neutral+amino+acid+replacements+in+Drosophila&rft.jtitle=Proc.+Natl.+Acad.+Sci.+U.S.A.&rft.date=2007&rft.volume=104&rft.issue=16&rft.au=Sawyer+SA%2C+Parsch+J%2C+Zhang+Z%2C+Hartl+DL&rft.pages=6504-10&rft_id=info:pmid/17409186&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.pnas.org%2Fcgi%2Fcontent%2Ffull%2F104%2F16%2F6504">  </li> <li id="cite_note-Sniegowski-21">↑ <a href="#cite_ref-Sniegowski_21-0">a</a> <a href="#cite_ref-Sniegowski_21-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Sniegowski P, Gerrish P, Johnson T, Shaver A (2000). „The evolution of mutation rates: separating causes from consequences”. Bioessays 22 (12), 1057–66. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11084621">11084621</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+evolution+of+mutation+rates%3A+separating+causes+from+consequences&rft.jtitle=Bioessays&rft.date=2000&rft.volume=22&rft.issue=12&rft.au=Sniegowski+P%2C+Gerrish+P%2C+Johnson+T%2C+Shaver+A&rft.pages=1057%E2%80%9366&rft_id=info:pmid/11084621">  </li> <li id="cite_note-22"><a href="#cite_ref-22">↑</a> MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD <a rel="nofollow" class="external text" href="http://drinfo.eum.hu/drinfo/pid/0/betegsegKonyvProperties/oid/0/KonyvReszegyseg.4_4301;jsessionid=01010A64227CE91D7B97A9A5C353C4D4">Sarlósejtes anémia</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20130508083607/http://drinfo.eum.hu/drinfo/pid/0/betegsegKonyvProperties/oid/0/KonyvReszegyseg.4_4301;jsessionid=01010A64227CE91D7B97A9A5C353C4D4">Archiválva</a> 2013. május 8-i dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben Dr. Info.hu </li> <li id="cite_note-NJCBR-23">↑ <a href="#cite_ref-NJCBR_23-0">a</a> <a href="#cite_ref-NJCBR_23-1">b</a> <a href="#cite_ref-NJCBR_23-2">c</a> Akinyanju, O. (2006) <a rel="nofollow" class="external text" href="http://indexmedicus.afro.who.int/iah/fulltext/sicklecelldisorder.pdf">Control of sickle cell disorder in Africa</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20070609193851/http://indexmedicus.afro.who.int/iah/fulltext/sicklecelldisorder.pdf">Archiválva</a> 2007. június 9-i dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben Nigerian Journal of Clinical & Biomedical Research. 24 Vol.1., Num. 1. </li> <li id="cite_note-24"><a href="#cite_ref-24">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Desai-2004">Desai, D. V., Hiren Dhanani (2004). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20140108062534/http://ispub.com/ostia/index.php?xmlFilePath=journals%2Fijhe%2Fvol1n2%2Fsickle.xml">Sickle Cell Disease: History And Origin</a>”. The Internet Journal of Haematology 1 (2). [2014. január 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ispub.com/ostia/index.php?xmlFilePath=journals/ijhe/vol1n2/sickle.xml">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/ISSN" title="ISSN">ISSN</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://worldcat.org/issn/1540-2649">1540-2649</a>. (Hozzáférés: 2018. július 23.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Sickle+Cell+Disease%3A+History+And+Origin&rft.jtitle=The+Internet+Journal+of+Haematology&rft.date=2004&rft.volume=1&rft.issue=2&rft.aulast=Desai&rft.aufirst=D.+V.&rft.issn=1540-2649&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.ispub.com%2Fostia%2Findex.php%3FxmlFilePath%3Djournals%2Fijhe%2Fvol1n2%2Fsickle.xml">  </li> <li id="cite_note-25"><a href="#cite_ref-25">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Kwiatkowski, DP (2005). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_american-journal-of-human-genetics_2005-07_77_1/page/n176">[http://www.pubmedcentral.nih.gov/articlerender.fcgi?tool=pubmed&pubmedid=16001361 How Malaria Has Affected the Human Genome and What Human Genetics Can Teach Us about Malaria</a>]”. Am J Hum Genet 77, 171-92. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16001361">16001361</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=%5Bhttp%3A%2F%2Fwww.pubmedcentral.nih.gov%2Farticlerender.fcgi%3Ftool%3Dpubmed%26pubmedid%3D16001361+How+Malaria+Has+Affected+the+Human+Genome+and+What+Human+Genetics+Can+Teach+Us+about+Malaria%5D&rft.jtitle=Am+J+Hum+Genet&rft.date=2005&rft.volume=77&rft.au=Kwiatkowski%2C+DP&rft.pages=171-92&rft_id=info:pmid/16001361&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_american-journal-of-human-genetics_2005-07_77_1%2Fpage%2Fn176">  </li> <li id="cite_note-26"><a href="#cite_ref-26">↑</a> Black Health Care <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.blackhealthcare.com/BHC/SickleCell/Description.asp">Sickle Cell Anemia - Description</a> www.blackhealthcare.com </li> <li id="cite_note-27"><a href="#cite_ref-27">↑</a> Antonio Tagarelli, Anna Piro, Giuseppe Tagarelli: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.area.cs.cnr.it/imseb/malaria/talassemia/index_ing.html">Thalassaemia and malaria</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080726012349/http://www.area.cs.cnr.it/imseb/malaria/talassemia/index_ing.html">Archiválva</a> 2008. július 26-i dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben Malaria in Calabria - edited by Antonio Tagarelli </li> <li id="cite_note-28"><a href="#cite_ref-28">↑</a> Farooq Kiani, Sonja Schwarzl, Stefan Fischer, Thomas Efferth (2007) <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pubmedcentral.nih.gov/articlerender.fcgi?artid=1913203">Three-Dimensional Modeling of Glucose-6-phosphate Dehydrogenase-Deficient Variants from German Ancestry</a> PLoS ONE. 2007; 2(7): e625. Published online 2007 July 18. doi: 10.1371/journal.pone.0000625. </li> <li id="cite_note-29"><a href="#cite_ref-29">↑</a> Ochiai, K., Yamanaka, T Kimura K and Sawada, O (1959) Inheritance of drug resistance (and its transfer) between Shigella strains and Between Shigella and E.coli strains. Hihon Iji Shimpor 1861: 34 (in Japanese) </li> <li id="cite_note-30"><a href="#cite_ref-30">↑</a> Akiba T, Koyama K, Ishiki Y, Kimura S, Fukushima T. On the mechanism of the development of multiple-drug-resistant clones of Shigella. Jpn J Microbiol. 1960 Apr;4:219-27. <a href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/13681921?dopt=Abstract" class="extiw" title="pmid:13681921">PMID 13681921</a>. </li> <li id="cite_note-31"><a href="#cite_ref-31">↑</a> Hyosig Won, Susanne S. Renner (2003) <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pubmedcentral.nih.gov/articlerender.fcgi?artid=196887">Horizontal gene transfer from flowering plants to Gnetum</a> Proc Natl Acad Sci USA. 100(19): 10824–10829. </li> <li id="cite_note-32"><a href="#cite_ref-32">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.gmo-safety.eu/en/gene_transfer/">New gene transfer methods</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080110133107/http://www.gmo-safety.eu/en/gene_transfer/">Archiválva</a> 2008. január 10-i dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben a <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.gmo-safety.eu/en/">GMO Safety</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090623180536/http://www.gmo-safety.eu/en/">Archiválva</a> 2009. június 23-i dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben oldalán. November 14, 2007 </li> <li id="cite_note-33"><a href="#cite_ref-33">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Radding C (1982). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_annual-review-of-genetics_1982_16/page/405">Homologous pairing and strand exchange in genetic recombination</a>”. Annu. Rev. Genet. 16, 405–37. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/6297377">6297377</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Homologous+pairing+and+strand+exchange+in+genetic+recombination&rft.jtitle=Annu.+Rev.+Genet.&rft.date=1982&rft.volume=16&rft.au=Radding+C&rft.pages=405%E2%80%9337&rft_id=info:pmid/6297377&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_annual-review-of-genetics_1982_16%2Fpage%2F405">  </li> <li id="cite_note-34"><a href="#cite_ref-34">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Lien S, Szyda J, Schechinger B, Rappold G, Arnheim N (2000). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pubmedcentral.nih.gov/articlerender.fcgi?tool=pubmed&pubmedid=10677316">Evidence for heterogeneity in recombination in the human pseudoautosomal region: high resolution analysis by sperm typing and radiation-hybrid mapping</a>”. Am. J. Hum. Genet. 66 (2), 557–66. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/10677316">10677316</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Evidence+for+heterogeneity+in+recombination+in+the+human+pseudoautosomal+region%3A+high+resolution+analysis+by+sperm+typing+and+radiation-hybrid+mapping&rft.jtitle=Am.+J.+Hum.+Genet.&rft.date=2000&rft.volume=66&rft.issue=2&rft.au=Lien+S%2C+Szyda+J%2C+Schechinger+B%2C+Rappold+G%2C+Arnheim+N&rft.pages=557%E2%80%9366&rft_id=info:pmid/10677316&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.pubmedcentral.nih.gov%2Farticlerender.fcgi%3Ftool%3Dpubmed%26pubmedid%3D10677316">  </li> <li id="cite_note-35"><a href="#cite_ref-35">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Sabeti P, Schaffner S, Fry B, Lohmueller J, Varilly P, Shamovsky O, Palma A, Mikkelsen T, Altshuler D, Lander E (2006). „Positive natural selection in the human lineage”. Science 312 (5780), 1614–20. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16778047">16778047</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Positive+natural+selection+in+the+human+lineage&rft.jtitle=Science&rft.date=2006&rft.volume=312&rft.issue=5780&rft.au=Sabeti+P%2C+Schaffner+S%2C+Fry+B%2C+Lohmueller+J%2C+Varilly+P%2C+Shamovsky+O%2C+Palma+A%2C+Mikkelsen+T%2C+Altshuler+D%2C+Lander+E&rft.pages=1614%E2%80%9320&rft_id=info:pmid/16778047">  </li> <li id="cite_note-Otto-36"><a href="#cite_ref-Otto_36-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Otto S (2003). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pubmedcentral.nih.gov/articlerender.fcgi?tool=pubmed&pubmedid=12871918">The advantages of segregation and the evolution of sex</a>”. Genetics 164 (3), 1099–118. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12871918">12871918</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+advantages+of+segregation+and+the+evolution+of+sex&rft.jtitle=Genetics&rft.date=2003&rft.volume=164&rft.issue=3&rft.au=Otto+S&rft.pages=1099%E2%80%93118&rft_id=info:pmid/12871918&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.pubmedcentral.nih.gov%2Farticlerender.fcgi%3Ftool%3Dpubmed%26pubmedid%3D12871918">  </li> <li id="cite_note-37"><a href="#cite_ref-37">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Muller H (1964). „The relation of recombination to mutational advance”. Mutat. Res. 106, 2–9. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/14195748">14195748</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+relation+of+recombination+to+mutational+advance&rft.jtitle=Mutat.+Res.&rft.date=1964&rft.volume=106&rft.au=Muller+H&rft.pages=2%E2%80%939&rft_id=info:pmid/14195748">  </li> <li id="cite_note-38"><a href="#cite_ref-38">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Charlesworth B, Charlesworth D (2000). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pubmedcentral.nih.gov/articlerender.fcgi?tool=pubmed&pubmedid=11127901">The degeneration of Y chromosomes</a>”. Philos. Trans. R. Soc. Lond., B, Biol. Sci. 355 (1403), 1563–72. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11127901">11127901</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+degeneration+of+Y+chromosomes&rft.jtitle=Philos.+Trans.+R.+Soc.+Lond.%2C+B%2C+Biol.+Sci.&rft.date=2000&rft.volume=355&rft.issue=1403&rft.au=Charlesworth+B%2C+Charlesworth+D&rft.pages=1563%E2%80%9372&rft_id=info:pmid/11127901&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.pubmedcentral.nih.gov%2Farticlerender.fcgi%3Ftool%3Dpubmed%26pubmedid%3D11127901">  </li> <li id="cite_note-Whitlock-39">↑ <a href="#cite_ref-Whitlock_39-0">a</a> <a href="#cite_ref-Whitlock_39-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Whitlock M (2003). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pubmedcentral.nih.gov/articlerender.fcgi?tool=pubmed&pubmedid=12807795">Fixation probability and time in subdivided populations</a>”. Genetics 164 (2), 767–79. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12807795">12807795</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Fixation+probability+and+time+in+subdivided+populations&rft.jtitle=Genetics&rft.date=2003&rft.volume=164&rft.issue=2&rft.au=Whitlock+M&rft.pages=767%E2%80%9379&rft_id=info:pmid/12807795&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.pubmedcentral.nih.gov%2Farticlerender.fcgi%3Ftool%3Dpubmed%26pubmedid%3D12807795">  </li> <li id="cite_note-Ohta-40"><a href="#cite_ref-Ohta_40-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Ohta T (2002). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080608031421/http://www.pnas.org/cgi/content/abstract/252626899v1">Near-neutrality in evolution of genes and gene regulation</a>”. <a href="/w/index.php?title=Proceedings_of_the_National_Academy_of_Sciences&action=edit&redlink=1" class="new" title="Proceedings of the National Academy of Sciences (a lap nem létezik)">PNAS</a> 99 (25), 16134–37. o. [2008. június 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pnas.org/cgi/content/abstract/252626899v1">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 4.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Near-neutrality+in+evolution+of+genes+and+gene+regulation&rft.jtitle=%5B%5BProceedings+of+the+National+Academy+of+Sciences%7CPNAS%5D%5D&rft.date=2002&rft.volume=99&rft.issue=25&rft.au=Ohta+T&rft.pages=16134%E2%80%9337&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.pnas.org%2Fcgi%2Fcontent%2Fabstract%2F252626899v1">  </li> <li id="cite_note-Haldane-41"><a href="#cite_ref-Haldane_41-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Haldane J (1959). „The theory of natural selection today”. Nature 183 (4663), 710–13. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/13644170">13644170</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+theory+of+natural+selection+today&rft.jtitle=Nature&rft.date=1959&rft.volume=183&rft.issue=4663&rft.au=Haldane+J&rft.pages=710%E2%80%9313&rft_id=info:pmid/13644170">  </li> <li id="cite_note-42"><a href="#cite_ref-42">↑</a> Kisdi Éva (2002) <a rel="nofollow" class="external text" href="http://mathstat.helsinki.fi/~kisdi/akad.pdf">Adaptív dinamika és a biodiverzitás evolúciója</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20070609162226/http://mathstat.helsinki.fi/~kisdi/akad.pdf">Archiválva</a> 2007. június 9-i dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya „A hazai evolúcióbiológia aktuális frontvonalai” című előadóülésén 2002. május 9-én elhangzott előadás szerkesztett változata </li> <li id="cite_note-43"><a href="#cite_ref-43">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Andersson M, Simmons L (2006). „Sexual selection and mate choice”. Trends Ecol. Evol. (Amst.) 21 (6), 296–302. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16769428">16769428</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Sexual+selection+and+mate+choice&rft.jtitle=Trends+Ecol.+Evol.+%28Amst.%29&rft.date=2006&rft.volume=21&rft.issue=6&rft.au=Andersson+M%2C+Simmons+L&rft.pages=296%E2%80%93302&rft_id=info:pmid/16769428">  </li> <li id="cite_note-44"><a href="#cite_ref-44">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Kokko H, Brooks R, McNamara J, Houston A (2002). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pubmedcentral.nih.gov/picrender.fcgi?artid=1691039&blobtype=pdf">The sexual selection continuum</a>”. Proc. Biol. Sci. 269 (1498), 1331–40. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12079655">12079655</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+sexual+selection+continuum&rft.jtitle=Proc.+Biol.+Sci.&rft.date=2002&rft.volume=269&rft.issue=1498&rft.au=Kokko+H%2C+Brooks+R%2C+McNamara+J%2C+Houston+A&rft.pages=1331%E2%80%9340&rft_id=info:pmid/12079655&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.pubmedcentral.nih.gov%2Fpicrender.fcgi%3Fartid%3D1691039%26blobtype%3Dpdf">  </li> <li id="cite_note-45"><a href="#cite_ref-45">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Hunt J, Brooks R, Jennions M, Smith M, Bentsen C, Bussière L (2004). „High-quality male field crickets invest heavily in sexual display but die young”. Nature 432 (7020), 1024–27. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15616562">15616562</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=High-quality+male+field+crickets+invest+heavily+in+sexual+display+but+die+young&rft.jtitle=Nature&rft.date=2004&rft.volume=432&rft.issue=7020&rft.au=Hunt+J%2C+Brooks+R%2C+Jennions+M%2C+Smith+M%2C+Bentsen+C%2C+Bussi%C3%A8re+L&rft.pages=1024%E2%80%9327&rft_id=info:pmid/15616562">  </li> <li id="cite_note-Gould-46">↑ <a href="#cite_ref-Gould_46-0">a</a> <a href="#cite_ref-Gould_46-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Gould SJ (1998). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pubmedcentral.nih.gov/articlerender.fcgi?tool=pubmed&pubmedid=9533127">Gulliver's further travels: the necessity and difficulty of a hierarchical theory of selection</a>”. Philos. Trans. R. Soc. Lond., B, Biol. Sci. 353 (1366), 307–14. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/9533127">9533127</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Gulliver%27s+further+travels%3A+the+necessity+and+difficulty+of+a+hierarchical+theory+of+selection&rft.jtitle=Philos.+Trans.+R.+Soc.+Lond.%2C+B%2C+Biol.+Sci.&rft.date=1998&rft.volume=353&rft.issue=1366&rft.au=Gould+SJ&rft.pages=307%E2%80%9314&rft_id=info:pmid/9533127&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.pubmedcentral.nih.gov%2Farticlerender.fcgi%3Ftool%3Dpubmed%26pubmedid%3D9533127">  </li> <li id="cite_note-47"><a href="#cite_ref-47">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Mayr E (1997). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20070311053022/http://www.pnas.org/cgi/content/full/94/6/2091">The objects of selection</a>”. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 94 (6), 2091–94. o. [2007. március 11-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pnas.org/cgi/content/full/94/6/2091">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/9122151">9122151</a>. (Hozzáférés: 2008. január 29.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+objects+of+selection&rft.jtitle=Proc.+Natl.+Acad.+Sci.+U.S.A.&rft.date=1997&rft.volume=94&rft.issue=6&rft.au=Mayr+E&rft.pages=2091%E2%80%9394&rft_id=info:pmid/9122151&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.pnas.org%2Fcgi%2Fcontent%2Ffull%2F94%2F6%2F2091">  </li> <li id="cite_note-48"><a href="#cite_ref-48">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Maynard Smith J (1998). „The units of selection”. Novartis Found. Symp. 213, 203–11; discussion 211–17. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/9653725">9653725</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+units+of+selection&rft.jtitle=Novartis+Found.+Symp.&rft.date=1998&rft.volume=213&rft.au=Maynard+Smith+J&rft.pages=203%E2%80%9311%3B+discussion+211%E2%80%9317&rft_id=info:pmid/9653725">  </li> <li id="cite_note-49"><a href="#cite_ref-49">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Hickey DA (1992). „Evolutionary dynamics of transposable elements in prokaryotes and eukaryotes”. Genetica 86 (1–3), 269–74. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/1334911">1334911</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Evolutionary+dynamics+of+transposable+elements+in+prokaryotes+and+eukaryotes&rft.jtitle=Genetica&rft.date=1992&rft.volume=86&rft.issue=1%E2%80%933&rft.au=Hickey+DA&rft.pages=269%E2%80%9374&rft_id=info:pmid/1334911">  </li> <li id="cite_note-50"><a href="#cite_ref-50">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Gould SJ, Lloyd EA (1999). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pnas.org/cgi/content/full/96/21/11904">Individuality and adaptation across levels of selection: how shall we name and generalize the unit of Darwinism?</a>”. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 96 (21), 11904–09. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/10518549">10518549</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Individuality+and+adaptation+across+levels+of+selection%3A+how+shall+we+name+and+generalize+the+unit+of+Darwinism%3F&rft.jtitle=Proc.+Natl.+Acad.+Sci.+U.S.A.&rft.date=1999&rft.volume=96&rft.issue=21&rft.au=Gould+SJ%2C+Lloyd+EA&rft.pages=11904%E2%80%9309&rft_id=info:pmid/10518549&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.pnas.org%2Fcgi%2Fcontent%2Ffull%2F96%2F21%2F11904">  </li> <li id="cite_note-Otto_S,_Whitlock_M_1997_723–33-51">↑ <a href="#cite_ref-Otto_S,_Whitlock_M_1997_723–33_51-0">a</a> <a href="#cite_ref-Otto_S,_Whitlock_M_1997_723–33_51-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Otto S, Whitlock M (1997). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pubmedcentral.nih.gov/articlerender.fcgi?tool=pubmed&pubmedid=9178020">The probability of fixation in populations of changing size</a>”. Genetics 146 (2), 723–33. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/9178020">9178020</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+probability+of+fixation+in+populations+of+changing+size&rft.jtitle=Genetics&rft.date=1997&rft.volume=146&rft.issue=2&rft.au=Otto+S%2C+Whitlock+M&rft.pages=723%E2%80%9333&rft_id=info:pmid/9178020&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.pubmedcentral.nih.gov%2Farticlerender.fcgi%3Ftool%3Dpubmed%26pubmedid%3D9178020">  </li> <li id="cite_note-52"><a href="#cite_ref-52">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Lande R (1989). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_genome_1989_31_1/page/221">Fisherian and Wrightian theories of speciation</a>”. Genome 31 (1), 221–27. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/2687093">2687093</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Fisherian+and+Wrightian+theories+of+speciation&rft.jtitle=Genome&rft.date=1989&rft.volume=31&rft.issue=1&rft.au=Lande+R&rft.pages=221%E2%80%9327&rft_id=info:pmid/2687093&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_genome_1989_31_1%2Fpage%2F221">  </li> <li id="cite_note-53"><a href="#cite_ref-53">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Nei M (2005). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://mbe.oxfordjournals.org/cgi/content/full/22/12/2318">Selectionism and neutralism in molecular evolution</a>”. Mol. Biol. Evol. 22 (12), 2318–42. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16120807">16120807</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Selectionism+and+neutralism+in+molecular+evolution&rft.jtitle=Mol.+Biol.+Evol.&rft.date=2005&rft.volume=22&rft.issue=12&rft.au=Nei+M&rft.pages=2318%E2%80%9342&rft_id=info:pmid/16120807&rft_id=http%3A%2F%2Fmbe.oxfordjournals.org%2Fcgi%2Fcontent%2Ffull%2F22%2F12%2F2318">  </li> <li id="cite_note-54"><a href="#cite_ref-54">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Morjan C, Rieseberg L (2004). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_molecular-ecology_2004-06_13_6/page/1341">How species evolve collectively: implications of gene flow and selection for the spread of advantageous alleles</a>”. Mol. Ecol. 13 (6), 1341–56. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15140081">15140081</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=How+species+evolve+collectively%3A+implications+of+gene+flow+and+selection+for+the+spread+of+advantageous+alleles&rft.jtitle=Mol.+Ecol.&rft.date=2004&rft.volume=13&rft.issue=6&rft.au=Morjan+C%2C+Rieseberg+L&rft.pages=1341%E2%80%9356&rft_id=info:pmid/15140081&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_molecular-ecology_2004-06_13_6%2Fpage%2F1341">  </li> <li id="cite_note-oneil-55"><a href="#cite_ref-oneil_55-0">↑</a> O'Neil, Dennis: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080219124859/http://anthro.palomar.edu/synthetic/synth_2.htm">Hardy-Weinberg Equilibrium Model</a>. The synthetic theory of evolution: An introduction to modern evolutionary concepts and theories. Behavioral Sciences Department, Palomar College, 2008 [2008. február 19-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://anthro.palomar.edu/synthetic/synth_2.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 6.) </li> <li id="cite_note-Teach2-56">↑ <a href="#cite_ref-Teach2_56-0">a</a> <a href="#cite_ref-Teach2_56-1">b</a> <a href="#cite_ref-Teach2_56-2">c</a> <a href="#cite_ref-Teach2_56-3">d</a> <a href="#cite_ref-Teach2_56-4">e</a> Bright, Kerry: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080207095811/http://www.evoled.org/lessons/speciation.htm">Causes of evolution</a>. Teach Evolution and Make It Relevant. National Science Foundation, 2006 [2008. február 7-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.evoled.org/lessons/speciation.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 30.) </li> <li id="cite_note-57"><a href="#cite_ref-57">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Bejder L, Hall BK (2002). „Limbs in whales and limblessness in other vertebrates: mechanisms of evolutionary and developmental transformation and loss”. Evol. Dev. 4 (6), 445-58. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12492145">12492145</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Limbs+in+whales+and+limblessness+in+other+vertebrates%3A+mechanisms+of+evolutionary+and+developmental+transformation+and+loss&rft.jtitle=Evol.+Dev.&rft.date=2002&rft.volume=4&rft.issue=6&rft.au=Bejder+L%2C+Hall+BK&rft.pages=445-58&rft_id=info:pmid/12492145">  </li> <li id="cite_note-58"><a href="#cite_ref-58">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Orr H (2005). „The genetic theory of adaptation: a brief history”. Nat. Rev. Genet. 6 (2), 119–27. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15716908">15716908</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+genetic+theory+of+adaptation%3A+a+brief+history&rft.jtitle=Nat.+Rev.+Genet.&rft.date=2005&rft.volume=6&rft.issue=2&rft.au=Orr+H&rft.pages=119%E2%80%9327&rft_id=info:pmid/15716908">  </li> <li id="cite_note-59"><a href="#cite_ref-59">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Nakajima A, Sugimoto Y, Yoneyama H, Nakae T (2002). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090113044226/http://www.jstage.jst.go.jp/article/mandi/46/6/46_391/_article/-char/en">High-level fluoroquinolone resistance in Pseudomonas aeruginosa due to interplay of the MexAB-OprM efflux pump and the DNA gyrase mutation</a>”. Microbiol. Immunol. 46 (6), 391–95. o. [2009. január 13-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.jstage.jst.go.jp/article/mandi/46/6/46_391/_article/-char/en">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12153116">12153116</a>. (Hozzáférés: 2009. szeptember 12.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=High-level+fluoroquinolone+resistance+in+Pseudomonas+aeruginosa+due+to+interplay+of+the+MexAB-OprM+efflux+pump+and+the+DNA+gyrase+mutation&rft.jtitle=Microbiol.+Immunol.&rft.date=2002&rft.volume=46&rft.issue=6&rft.au=Nakajima+A%2C+Sugimoto+Y%2C+Yoneyama+H%2C+Nakae+T&rft.pages=391%E2%80%9395&rft_id=info:pmid/12153116&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.jstage.jst.go.jp%2Farticle%2Fmandi%2F46%2F6%2F46_391%2F_article%2F-char%2Fen">  </li> <li id="cite_note-GouldStructP1235-60"><a href="#cite_ref-GouldStructP1235_60-0">↑</a> <a href="#Reference-Gould-2002">Gould 2002, pp. 1235–1236</a> </li> <li id="cite_note-61"><a href="#cite_ref-61">↑</a> David M. Buss, Martie G. Haselton, Todd K. Shackelford, April L. Bleske, Jerome C. Wakefield (1998) <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.sscnet.ucla.edu/comm/haselton/webdocs/spandrels.html">Adaptations, Exaptations, and Spandrels</a> American Psychologist Vol. 53, No. 5, 533-548 </li> <li id="cite_note-62"><a href="#cite_ref-62">↑</a> Anna Goodwin, Jon Wyles, Alex Morley (2001) <a rel="nofollow" class="external text" href="http://palaeo.gly.bris.ac.uk/Palaeofiles/Permian/survivors.html">Recovery from the Permo-Triassic filter</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080112085317/http://palaeo.gly.bris.ac.uk/Palaeofiles/Permian/survivors.html">Archiválva</a> 2008. január 12-i dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben. University of Bristol's Department of Earth Sciences. </li> <li id="cite_note-63"><a href="#cite_ref-63">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20121228182157/http://www.emc.maricopa.edu/faculty/farabee/BIOBK/BioBookglossC.html">Online Biology Glossary</a>. [2012. december 28-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.emc.maricopa.edu/faculty/farabee/BIOBK/BioBookglossC.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 13.) </li> <li id="cite_note-64"><a href="#cite_ref-64">↑</a> <a href="/wiki/Richard_Dawkins" title="Richard Dawkins">Richard Dawkins</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.simonyi.ox.ac.uk/dawkins/WorldOfDawkins-archive/Dawkins/Work/Articles/1995-06-16peepers.shtml">Where d'you get those peepers?</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080424084415/http://www.simonyi.ox.ac.uk/dawkins/WorldOfDawkins-archive/Dawkins/Work/Articles/1995-06-16peepers.shtml">Archiválva</a> 2008. április 24-i dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben., Vol. 8, New Statesman & Society, 06-16-1995, pp 29. </li> <li id="cite_note-Fong-65">↑ <a href="#cite_ref-Fong_65-0">a</a> <a href="#cite_ref-Fong_65-1">b</a> <a href="#cite_ref-Fong_65-2">c</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Fong D, Kane T, Culver D (1995). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://links.jstor.org/sici?sici=0066-4162%281995%2926%3C249%3AVALONC%3E2.0.CO%3B2-2">Vestigialization and Loss of Nonfunctional Characters</a>”. Ann. Rev. Ecol. Syst. 26, 249–68. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1146/annurev.es.26.110195.001341">10.1146/annurev.es.26.110195.001341</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Vestigialization+and+Loss+of+Nonfunctional+Characters&rft.jtitle=Ann.+Rev.+Ecol.+Syst.&rft.date=1995&rft.volume=26&rft.au=Fong+D%2C+Kane+T%2C+Culver+D&rft.pages=249%E2%80%9368&rft_id=info:doi/10.1146%2Fannurev.es.26.110195.001341&rft_id=http%3A%2F%2Flinks.jstor.org%2Fsici%3Fsici%3D0066-4162%25281995%252926%253C249%253AVALONC%253E2.0.CO%253B2-2">  </li> <li id="cite_note-66"><a href="#cite_ref-66">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Jeffery WR (2005). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://jhered.oxfordjournals.org/cgi/content/full/96/3/185">Adaptive evolution of eye degeneration in the Mexican blind cavefish</a>”. J. Hered. 96 (3), 185–96. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15653557">15653557</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Adaptive+evolution+of+eye+degeneration+in+the+Mexican+blind+cavefish&rft.jtitle=J.+Hered.&rft.date=2005&rft.volume=96&rft.issue=3&rft.au=Jeffery+WR&rft.pages=185%E2%80%9396&rft_id=info:pmid/15653557&rft_id=http%3A%2F%2Fjhered.oxfordjournals.org%2Fcgi%2Fcontent%2Ffull%2F96%2F3%2F185">  </li> <li id="cite_note-67"><a href="#cite_ref-67">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Maxwell EE, Larsson HC (2007). „Osteology and myology of the wing of the Emu (Dromaius novaehollandiae), and its bearing on the evolution of vestigial structures”. J. Morphol. 268 (5), 423–41. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17390336">17390336</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Osteology+and+myology+of+the+wing+of+the+Emu+%28Dromaius+novaehollandiae%29%2C+and+its+bearing+on+the+evolution+of+vestigial+structures&rft.jtitle=J.+Morphol.&rft.date=2007&rft.volume=268&rft.issue=5&rft.au=Maxwell+EE%2C+Larsson+HC&rft.pages=423%E2%80%9341&rft_id=info:pmid/17390336">  </li> <li id="cite_note-68"><a href="#cite_ref-68">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Bejder L, Hall BK (2002). „Limbs in whales and limblessness in other vertebrates: mechanisms of evolutionary and developmental transformation and loss”. Evol. Dev. 4 (6), 445–58. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12492145">12492145</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Limbs+in+whales+and+limblessness+in+other+vertebrates%3A+mechanisms+of+evolutionary+and+developmental+transformation+and+loss&rft.jtitle=Evol.+Dev.&rft.date=2002&rft.volume=4&rft.issue=6&rft.au=Bejder+L%2C+Hall+BK&rft.pages=445%E2%80%9358&rft_id=info:pmid/12492145">  </li> <li id="cite_note-69"><a href="#cite_ref-69">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Silvestri AR, Singh I (2003). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20140823063158/http://jada.ada.org/content/134/4/450.full">The unresolved problem of the third molar: would people be better off without it?</a>”. Journal of the American Dental Association (1939) 134 (4), 450–55. o. [2014. augusztus 23-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://jada.ada.org/cgi/content/full/134/4/450">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12733778">12733778</a>. (Hozzáférés: 2007. május 9.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+unresolved+problem+of+the+third+molar%3A+would+people+be+better+off+without+it%3F&rft.jtitle=Journal+of+the+American+Dental+Association+%281939%29&rft.date=2003&rft.volume=134&rft.issue=4&rft.au=Silvestri+AR%2C+Singh+I&rft.pages=450%E2%80%9355&rft_id=info:pmid/12733778&rft_id=http%3A%2F%2Fjada.ada.org%2Fcgi%2Fcontent%2Ffull%2F134%2F4%2F450">  </li> <li id="cite_note-70"><a href="#cite_ref-70">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Johnson NA, Porter AH (2001). „Toward a new synthesis: population genetics and evolutionary developmental biology”. Genetica 112–113, 45–58. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11838782">11838782</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Toward+a+new+synthesis%3A+population+genetics+and+evolutionary+developmental+biology&rft.jtitle=Genetica&rft.date=2001&rft.volume=112%E2%80%93113&rft.au=Johnson+NA%2C+Porter+AH&rft.pages=45%E2%80%9358&rft_id=info:pmid/11838782">  </li> <li id="cite_note-71"><a href="#cite_ref-71">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Allin EF (1975). „Evolution of the mammalian middle ear”. J. Morphol. 147 (4), 403–37. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/1202224">1202224</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Evolution+of+the+mammalian+middle+ear&rft.jtitle=J.+Morphol.&rft.date=1975&rft.volume=147&rft.issue=4&rft.au=Allin+EF&rft.pages=403%E2%80%9337&rft_id=info:pmid/1202224">  </li> <li id="cite_note-talkorigins-72"><a href="#cite_ref-talkorigins_72-0">↑</a> <a href="/w/index.php?title=TalkOrigins_Archive&action=edit&redlink=1" class="new" title="TalkOrigins Archive (a lap nem létezik)">TalkOrigins Archive</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.talkorigins.org/faqs/comdesc/section2.html#atavisms">29+ Evidences for Macroevolution: Part 2</a>. (Hozzáférés: 2006. november 8.) </li> <li id="cite_note-73"><a href="#cite_ref-73">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Harris MP, Hasso SM, Ferguson MW, Fallon JF (2006). „The development of archosaurian first-generation teeth in a chicken mutant”. Curr. Biol. 16 (4), 371–77. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16488870">16488870</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+development+of+archosaurian+first-generation+teeth+in+a+chicken+mutant&rft.jtitle=Curr.+Biol.&rft.date=2006&rft.volume=16&rft.issue=4&rft.au=Harris+MP%2C+Hasso+SM%2C+Ferguson+MW%2C+Fallon+JF&rft.pages=371%E2%80%9377&rft_id=info:pmid/16488870">  </li> <li id="cite_note-74"><a href="#cite_ref-74">↑</a> David Biello: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.sciam.com/article.cfm?articleID=000E9965-99A6-13FB-99A683414B7F0000">Mutant Chicken Grows Alligatorlike Teeth</a> Scientific American, 2006. február 22. </li> <li id="cite_note-75"><a href="#cite_ref-75">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Wade MJ (2007). „The co-evolutionary genetics of ecological communities”. Nat. Rev. Genet. 8 (3), 185–95. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17279094">17279094</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+co-evolutionary+genetics+of+ecological+communities&rft.jtitle=Nat.+Rev.+Genet.&rft.date=2007&rft.volume=8&rft.issue=3&rft.au=Wade+MJ&rft.pages=185%E2%80%9395&rft_id=info:pmid/17279094">  </li> <li id="cite_note-76"><a href="#cite_ref-76">↑</a> H. Clark Barrett (2004) <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.anthro.ucla.edu/faculty/barrett/barrett-EPH.pdf">Adaptations to predators and prey</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20060902090205/http://www.anthro.ucla.edu/faculty/barrett/barrett-EPH.pdf">Archiválva</a> 2006. szeptember 2-i dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben in Buss, D. M. (Ed.). The Evolutionary Psychology Handbook. </li> <li id="cite_note-77"><a href="#cite_ref-77">↑</a> <a href="/wiki/Stephen_Jay_Gould" title="Stephen Jay Gould">Gould, S. J.</a> (1983) Hen's Teeth and Horse's Toes: Further Reflections in Natural History. New York: W. W. Norton and Company. </li> <li id="cite_note-78"><a href="#cite_ref-78">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://science.howstuffworks.com/question454.htm">How do a zebra's stripes act as camouflage?</a>. How Stuff Works. (Hozzáférés: 2006. november 13.) </li> <li id="cite_note-79"><a href="#cite_ref-79">↑</a> (YouTube) David Gallo: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://youtube.com/watch?v=YVvn8dpSAt0">Underwater astonishments</a> TEDtalks </li> <li id="cite_note-80"><a href="#cite_ref-80">↑</a> (YouTube) <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.youtube.com/watch?v=qETYeC562wY">southern elephant seal bulls fighting</a> </li> <li id="cite_note-81"><a href="#cite_ref-81">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.antarcticconnection.com/antarctic/wildlife/seals/s_elephant.shtml">Southern elephant seals</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20081009151148/http://www.antarcticconnection.com/antarctic/wildlife/seals/s_elephant.shtml">Archiválva</a> 2008. október 9-i dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben Antarctic Connection </li> <li id="cite_note-82"><a href="#cite_ref-82">↑</a> Peter J. Hotez, Simon Brooker, Jeffrey M. Bethony, Maria Elena Bottazzi, Alex Loukas, Shuhua Xiao (2004) <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.fsm.ac.fj/pws/Resources/1.05-Anemia/Hookworm%20adv%20NEJM.pdf">Hookworm Infection</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20041114100907/http://www.fsm.ac.fj/pws/Resources/1.05-Anemia/Hookworm%20adv%20NEJM.pdf">Archiválva</a> 2004. november 14-i dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben N. Engl. J. Med., 351:799-807. </li> <li id="cite_note-Payne-83"><a href="#cite_ref-Payne_83-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Payne-2005">Payne, Robert B.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=iWihwHTIEW0C">The Cuckoos</a>. Oxford University Press (2005). Hozzáférés ideje: 2007. december 19.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Cuckoos&rft.aulast=Payne&rft.aufirst=Robert+B.&rft.date=2005&rft.pub=Oxford+University+Press&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3DiWihwHTIEW0C">  </li> <li id="cite_note-84"><a href="#cite_ref-84">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Sachs J (2006). „Cooperation within and among species”. J. Evol. Biol. 19 (5), 1415–8; discussion 1426–36. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16910971">16910971</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Cooperation+within+and+among+species&rft.jtitle=J.+Evol.+Biol.&rft.date=2006&rft.volume=19&rft.issue=5&rft.au=Sachs+J&rft.pages=1415%E2%80%938%3B+discussion+1426%E2%80%9336&rft_id=info:pmid/16910971">  * <cite class="book citation" style="font-style:normal">Nowak M (2006). „Five rules for the evolution of cooperation”. Science 314 (5805), 1560–63. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17158317">17158317</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Five+rules+for+the+evolution+of+cooperation&rft.jtitle=Science&rft.date=2006&rft.volume=314&rft.issue=5805&rft.au=Nowak+M&rft.pages=1560%E2%80%9363&rft_id=info:pmid/17158317">  </li> <li id="cite_note-85"><a href="#cite_ref-85">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Paszkowski U (2006). „Mutualism and parasitism: the yin and yang of plant symbioses”. Curr. Opin. Plant Biol. 9 (4), 364–70. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16713732">16713732</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Mutualism+and+parasitism%3A+the+yin+and+yang+of+plant+symbioses&rft.jtitle=Curr.+Opin.+Plant+Biol.&rft.date=2006&rft.volume=9&rft.issue=4&rft.au=Paszkowski+U&rft.pages=364%E2%80%9370&rft_id=info:pmid/16713732">  </li> <li id="cite_note-86"><a href="#cite_ref-86">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Hause B, Fester T (2005). „Molecular and cell biology of arbuscular mycorrhizal symbiosis”. Planta 221 (2), 184–96. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15871030">15871030</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Molecular+and+cell+biology+of+arbuscular+mycorrhizal+symbiosis&rft.jtitle=Planta&rft.date=2005&rft.volume=221&rft.issue=2&rft.au=Hause+B%2C+Fester+T&rft.pages=184%E2%80%9396&rft_id=info:pmid/15871030">  </li> <li id="cite_note-87"><a href="#cite_ref-87">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Reeve HK, Hölldobler B (2007). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080408140824/http://www.pnas.org/cgi/content/full/104/23/9736">The emergence of a superorganism through intergroup competition</a>”. Proc Natl Acad Sci U S A. 104 (23), 9736–40. o. [2008. április 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pnas.org/cgi/content/full/104/23/9736">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17517608">17517608</a>. (Hozzáférés: 2008. január 30.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+emergence+of+a+superorganism+through+intergroup+competition&rft.jtitle=Proc+Natl+Acad+Sci+U+S+A.&rft.date=2007&rft.volume=104&rft.issue=23&rft.au=Reeve+HK%2C+H%C3%B6lldobler+B&rft.pages=9736%E2%80%9340&rft_id=info:pmid/17517608&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.pnas.org%2Fcgi%2Fcontent%2Ffull%2F104%2F23%2F9736">  </li> <li id="cite_note-88"><a href="#cite_ref-88">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Wilson EO, Hölldobler B (2005). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080408140722/http://www.pnas.org/cgi/content/full/102/38/13367">Eusociality: origin and consequences</a>”. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 102 (38), 13367–71. o. [2008. április 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pnas.org/cgi/content/full/102/38/13367">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16157878">16157878</a>. (Hozzáférés: 2008. január 30.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Eusociality%3A+origin+and+consequences&rft.jtitle=Proc.+Natl.+Acad.+Sci.+U.S.A.&rft.date=2005&rft.volume=102&rft.issue=38&rft.au=Wilson+EO%2C+H%C3%B6lldobler+B&rft.pages=13367%E2%80%9371&rft_id=info:pmid/16157878&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.pnas.org%2Fcgi%2Fcontent%2Ffull%2F102%2F38%2F13367">  </li> <li id="cite_note-89"><a href="#cite_ref-89">↑</a> Santos, Juan Carlos; Luis A. Coloma, David C. Cannatella: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080604152345/http://www.pnas.org/cgi/content/abstract/100/22/12792">Multiple, recurring origins of aposematism and diet specialization in poison frogs</a>. PNAS October 28, 2003. [2008. június 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pnas.org/cgi/content/abstract/100/22/12792">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 18.) </li> <li id="cite_note-90"><a href="#cite_ref-90">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Eisner-1981">Eisner, T. (1981). „Toxicity, Odor Aversion, and ``Olfactory Aposematism”. Science 213, 476. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Toxicity%2C+Odor+Aversion%2C+and+%60%60Olfactory+Aposematism%27%27&rft.jtitle=Science&rft.date=1981&rft.volume=213&rft.aulast=Eisner&rft.aufirst=T.&rft.pages=476">  </li> <li id="cite_note-91"><a href="#cite_ref-91">↑</a> Müller, Fritz (1878) Ueber die Vortheile der Mimicry bei Schmetterlingen. Zoologischer Anzeiger 1: 54–55. </li> <li id="cite_note-92"><a href="#cite_ref-92">↑</a> Müller, F. (1879) Ituna and Thyridia; a remarkable case of mimicry in butterflies. (R. Meldola translation) Proclamations of the Entomological Society of London 1879:20-29. </li> <li id="cite_note-Gavrilets-93">↑ <a href="#cite_ref-Gavrilets_93-0">a</a> <a href="#cite_ref-Gavrilets_93-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Gavrilets S (2003). „Perspective: models of speciation: what have we learned in 40 years?”. Evolution 57 (10), 2197–215. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/14628909">14628909</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Perspective%3A+models+of+speciation%3A+what+have+we+learned+in+40+years%3F&rft.jtitle=Evolution&rft.date=2003&rft.volume=57&rft.issue=10&rft.au=Gavrilets+S&rft.pages=2197%E2%80%93215&rft_id=info:pmid/14628909">  </li> <li id="cite_note-94"><a href="#cite_ref-94">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Hoskin CJ, Higgle M, McDonald KR, Moritz C (2005. november 19.). „Reinforcement drives rapid allopatric speciation”. Nature 437, 1353–356. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/nature04004">10.1038/nature04004</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Reinforcement+drives+rapid+allopatric+speciation&rft.jtitle=Nature&rft.date=2005&rft.volume=437&rft.au=Hoskin+CJ%2C+Higgle+M%2C+McDonald+KR%2C+Moritz+C&rft.pages=1353%E2%80%93356&rft_id=info:doi/10.1038%2Fnature04004">  </li> <li id="cite_note-95"><a href="#cite_ref-95">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Templeton AR (1980). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.genetics.org/cgi/reprint/94/4/1011">The theory of speciation via the founder principle</a>”. Genetics 94 (4), 1011–38. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/6777243">6777243</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+theory+of+speciation+via+the+founder+principle&rft.jtitle=Genetics&rft.date=1980&rft.volume=94&rft.issue=4&rft.au=Templeton+AR&rft.pages=1011%E2%80%9338&rft_id=info:pmid/6777243&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.genetics.org%2Fcgi%2Freprint%2F94%2F4%2F1011">  </li> <li id="cite_note-96"><a href="#cite_ref-96">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Savolainen V, Anstett M-C, Lexer C, Hutton I, Clarkson JJ, Norup MV, Powell MP, Springate D, Salamin N, Baker WJr (2006. november 19.). „Sympatric speciation in palms on an oceanic island”. Nature 441, 210–13. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16467788">16467788</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Sympatric+speciation+in+palms+on+an+oceanic+island&rft.jtitle=Nature&rft.date=2006&rft.volume=441&rft.au=Savolainen+V%2C+Anstett+M-C%2C+Lexer+C%2C+Hutton+I%2C+Clarkson+JJ%2C+Norup+MV%2C+Powell+MP%2C+Springate+D%2C+Salamin+N%2C+Baker+WJr&rft.pages=210%E2%80%9313&rft_id=info:pmid/16467788">  * <cite class="book citation" style="font-style:normal">Barluenga M, Stölting KN, Salzburger W, Muschick M, Meyer A (2006. november 19.). „Sympatric speciation in Nicaraguan crater lake cichlid fish”. Nature 439, 719–723. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16467837">16467837</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Sympatric+speciation+in+Nicaraguan+crater+lake+cichlid+fish&rft.jtitle=Nature&rft.date=2006&rft.volume=439&rft.au=Barluenga+M%2C+St%C3%B6lting+KN%2C+Salzburger+W%2C+Muschick+M%2C+Meyer+A&rft.pages=719%E2%80%93723&rft_id=info:pmid/16467837">  </li> <li id="cite_note-pe1972-97"><a href="#cite_ref-pe1972_97-0">↑</a> Niles Eldredge and Stephen Jay Gould, 1972. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.blackwellpublishing.com/ridley/classictexts/eldredge.asp">"Punctuated equilibria: an alternative to phyletic gradualism"</a> In T.J.M. Schopf, ed., Models in Paleobiology. San Francisco: Freeman Cooper. pp. 82-115. Reprinted in N. Eldredge Time frames. Princeton: Princeton Univ. Press. 1985 </li> <li id="cite_note-98"><a href="#cite_ref-98">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Gould SJ (1994). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pnas.org/cgi/reprint/91/15/6764">Tempo and mode in the macroevolutionary reconstruction of Darwinism</a>”. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 91 (15), 6764–71. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/8041695">8041695</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Tempo+and+mode+in+the+macroevolutionary+reconstruction+of+Darwinism&rft.jtitle=Proc.+Natl.+Acad.+Sci.+U.S.A.&rft.date=1994&rft.volume=91&rft.issue=15&rft.au=Gould+SJ&rft.pages=6764%E2%80%9371&rft_id=info:pmid/8041695&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.pnas.org%2Fcgi%2Freprint%2F91%2F15%2F6764">  </li> <li id="cite_note-PBS-99"><a href="#cite_ref-PBS_99-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pbs.org/wgbh/evolution/library/faq/cat03.html">Evolution Library</a> (web resource). WGBH Educational Foundation, 2001 (Hozzáférés: 2008. január 23.). </li> <li id="cite_note-100"><a href="#cite_ref-100">↑</a> Cratsley, Christopher K: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://findarticles.com/p/articles/mi_qa4054/is_200406/ai_n9429720/pg_1">Flash Signals, Nuptial Gifts and Female Preference in Photinus Fireflies</a>. Integrative and Comparative Biology. bNet Research Center, 2004 (Hozzáférés: 2007. szeptember 3.) </li> <li id="cite_note-101"><a href="#cite_ref-101">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Helversen D, Holderied M, & Helversen O (2003). „Echoes of bat-pollinated bell-shaped flowers: conspicuous for nectar-feeding bats?”. The Journal of Experimental Biology 206 (1), 1025–1034. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1242/jeb.00203">10.1242/jeb.00203</a>. (Hozzáférés: 2008. január 24.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Echoes+of+bat-pollinated+bell-shaped+flowers%3A+conspicuous+for+nectar-feeding+bats%3F&rft.jtitle=The+Journal+of+Experimental+Biology&rft.date=2003&rft.volume=206&rft.issue=1&rft.au=Helversen+D%2C+Holderied+M%2C+%26+Helversen+O&rft.pages=1025%E2%80%931034&rft_id=info:doi/10.1242%2Fjeb.00203">  </li> <li id="cite_note-102"><a href="#cite_ref-102">↑</a> Pilcher, Helen: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://intl.emboj.org/news/2003/030415/full/news030414-3.html">Great Wall blocks gene flow</a>. Nature News. Nature Publishing Group, 2003 (Hozzáférés: 2007. december 30.)[<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/*/http://intl.emboj.org/news/2003/030415/full/news030414-3.html">halott link</a>] </li> <li id="cite_note-103"><a href="#cite_ref-103">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Lu, Guoqing & Bernatchez, Louis (1998. november 19.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://links.jstor.org/sici?sici=0962-8452(19980607)265%3A1400%3C1025%3AEEFRHV%3E2.0.CO%3B2-2">Experimental evidence for reduced hybrid viability between dwarf and normal ecotypes of lake whitefish (Coregonus clupeaformis Mitchill)</a>”. Proceedings: Biological Sciences 265 (1400), 1025–1030. o. (Hozzáférés: 2007. december 30.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Experimental+evidence+for+reduced+hybrid+viability+between+dwarf+and+normal+ecotypes+of+lake+whitefish+%28Coregonus+clupeaformis+Mitchill%29&rft.jtitle=Proceedings%3A+Biological+Sciences&rft.date=1998&rft.volume=265&rft.issue=1400&rft.aulast=Lu%2C+Guoqing+%26+Bernatchez%2C+Louis&rft.pages=1025%E2%80%931030&rft_id=http%3A%2F%2Flinks.jstor.org%2Fsici%3Fsici%3D0962-8452%2819980607%29265%253A1400%253C1025%253AEEFRHV%253E2.0.CO%253B2-2">  </li> <li id="cite_note-104"><a href="#cite_ref-104">↑</a> Wood: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.bryancore.org/cgi-bin/hdb.pl?field=Genus&query=equus&submit=Search%21">HybriDatabase: a computer repository of organismal hybridization data</a>. Study Group Discontinuity: Understanding Biology in the Light of Creation. Baraminology, 2001 (Hozzáférés: 2007. május 10.)[<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/*/http://www.bryancore.org/cgi-bin/hdb.pl?field=Genus&query=equus&submit=Search%21">halott link</a>] </li> <li id="cite_note-105"><a href="#cite_ref-105">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Breeuweri, Johanne & Werreni, John (1995. november 19.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.rochester.edu/college/bio/labs/WerrenLab/WerrenPapers-PDF/1995_BreeuwerWerren_HybridBreakdown.pdf">Hybrid breakdown between two haploid species: the role of nuclear and cytoplasmic genes.</a>” (pdf). Evolution 49 (4), 705–717. o. (Hozzáférés: 2007. december 30.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Hybrid+breakdown+between+two+haploid+species%3A+the+role+of+nuclear+and+cytoplasmic+genes.&rft.jtitle=Evolution&rft.date=1995&rft.volume=49&rft.issue=4&rft.aulast=Breeuweri%2C+Johanne+%26+Werreni%2C+John&rft.pages=705%E2%80%93717&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.rochester.edu%2Fcollege%2Fbio%2Flabs%2FWerrenLab%2FWerrenPapers-PDF%2F1995_BreeuwerWerren_HybridBreakdown.pdf">  </li> <li id="cite_note-greenishwarbler-106">↑ <a href="#cite_ref-greenishwarbler_106-0">a</a> <a href="#cite_ref-greenishwarbler_106-1">b</a> <a href="#cite_ref-greenishwarbler_106-2">c</a> Darren Irwin: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.zoology.ubc.ca/~irwin/GreenishWarblers.html">The greenish warbler ring species</a> </li> <li id="cite_note-Irwin2-107">↑ <a href="#cite_ref-Irwin2_107-0">a</a> <a href="#cite_ref-Irwin2_107-1">b</a> Irwin DE, Irwin JH, Price TD. (2001) <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/11838767?dopt=Abstract">Ring species as bridges between microevolution and speciation.</a> Genetica. 112-113:223-43. </li> <li id="cite_note-Irwin3-108">↑ <a href="#cite_ref-Irwin3_108-0">a</a> <a href="#cite_ref-Irwin3_108-1">b</a> Darren E. Irwin (2002) <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.actionbioscience.org/evolution/irwin.html">Ring Species: Unusual Demonstrations of Speciation</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120728105242/http://www.actionbioscience.org/evolution/irwin.html">Archiválva</a> 2012. július 28-i dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben An ActionBioscience.org original article </li> <li id="cite_note-109"><a href="#cite_ref-109">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Benton MJ (1995). „Diversification and extinction in the history of life”. Science 268 (5207), 52–58. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/7701342">7701342</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Diversification+and+extinction+in+the+history+of+life&rft.jtitle=Science&rft.date=1995&rft.volume=268&rft.issue=5207&rft.au=Benton+MJ&rft.pages=52%E2%80%9358&rft_id=info:pmid/7701342">  </li> <li id="cite_note-110"><a href="#cite_ref-110">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Raup DM (1986). „Biological extinction in earth history”. Science 231, 1528–33. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11542058">11542058</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Biological+extinction+in+earth+history&rft.jtitle=Science&rft.date=1986&rft.volume=231&rft.au=Raup+DM&rft.pages=1528%E2%80%9333&rft_id=info:pmid/11542058">  </li> <li id="cite_note-Raup-111">↑ <a href="#cite_ref-Raup_111-0">a</a> <a href="#cite_ref-Raup_111-1">b</a> <a href="#cite_ref-Raup_111-2">c</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Raup DM (1994). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pnas.org/cgi/reprint/91/15/6758.pdf">The role of extinction in evolution</a>”. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 91 (15), 6758–63. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/8041694">8041694</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+role+of+extinction+in+evolution&rft.jtitle=Proc.+Natl.+Acad.+Sci.+U.S.A.&rft.date=1994&rft.volume=91&rft.issue=15&rft.au=Raup+DM&rft.pages=6758%E2%80%9363&rft_id=info:pmid/8041694&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.pnas.org%2Fcgi%2Freprint%2F91%2F15%2F6758.pdf">  </li> <li id="cite_note-112"><a href="#cite_ref-112">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Novacek MJ, Cleland EE (2001). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080229070011/http://www.pnas.org/cgi/content/full/98/10/5466">The current biodiversity extinction event: scenarios for mitigation and recovery</a>”. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 98 (10), 5466–70. o. [2008. február 29-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pnas.org/cgi/content/full/98/10/5466">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11344295">11344295</a>. (Hozzáférés: 2008. január 29.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+current+biodiversity+extinction+event%3A+scenarios+for+mitigation+and+recovery&rft.jtitle=Proc.+Natl.+Acad.+Sci.+U.S.A.&rft.date=2001&rft.volume=98&rft.issue=10&rft.au=Novacek+MJ%2C+Cleland+EE&rft.pages=5466%E2%80%9370&rft_id=info:pmid/11344295&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.pnas.org%2Fcgi%2Fcontent%2Ffull%2F98%2F10%2F5466">  </li> <li id="cite_note-113"><a href="#cite_ref-113">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Pimm S, Raven P, Peterson A, Sekercioglu CH, Ehrlich PR (2006). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080309170539/http://www.pnas.org/cgi/content/full/103/29/10941">Human impacts on the rates of recent, present, and future bird extinctions</a>”. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 103 (29), 10941–6. o. [2008. március 9-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pnas.org/cgi/content/full/103/29/10941">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16829570">16829570</a>. (Hozzáférés: 2008. január 29.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Human+impacts+on+the+rates+of+recent%2C+present%2C+and+future+bird+extinctions&rft.jtitle=Proc.+Natl.+Acad.+Sci.+U.S.A.&rft.date=2006&rft.volume=103&rft.issue=29&rft.au=Pimm+S%2C+Raven+P%2C+Peterson+A%2C+Sekercioglu+CH%2C+Ehrlich+PR&rft.pages=10941%E2%80%936&rft_id=info:pmid/16829570&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.pnas.org%2Fcgi%2Fcontent%2Ffull%2F103%2F29%2F10941">  * <cite class="book citation" style="font-style:normal">Barnosky AD, Koch PL, Feranec RS, Wing SL, Shabel AB (2004). „Assessing the causes of late Pleistocene extinctions on the continents”. Science 306 (5693), 70–05. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15459379">15459379</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Assessing+the+causes+of+late+Pleistocene+extinctions+on+the+continents&rft.jtitle=Science&rft.date=2004&rft.volume=306&rft.issue=5693&rft.au=Barnosky+AD%2C+Koch+PL%2C+Feranec+RS%2C+Wing+SL%2C+Shabel+AB&rft.pages=70%E2%80%9305&rft_id=info:pmid/15459379">  </li> <li id="cite_note-114"><a href="#cite_ref-114">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Lewis OT (2006). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.journals.royalsoc.ac.uk/content/711761513317h856/fulltext.pdf">Climate change, species-area curves and the extinction crisis</a>”. Philos. Trans. R. Soc. Lond., B, Biol. Sci. 361 (1465), 163–71. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16553315">16553315</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Climate+change%2C+species-area+curves+and+the+extinction+crisis&rft.jtitle=Philos.+Trans.+R.+Soc.+Lond.%2C+B%2C+Biol.+Sci.&rft.date=2006&rft.volume=361&rft.issue=1465&rft.au=Lewis+OT&rft.pages=163%E2%80%9371&rft_id=info:pmid/16553315&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.journals.royalsoc.ac.uk%2Fcontent%2F711761513317h856%2Ffulltext.pdf"> [<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/*/http://www.journals.royalsoc.ac.uk/content/711761513317h856/fulltext.pdf">halott link</a>] </li> <li id="cite_note-Kutschera-115">↑ <a href="#cite_ref-Kutschera_115-0">a</a> <a href="#cite_ref-Kutschera_115-1">b</a> <a href="#cite_ref-Kutschera_115-2">c</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Kutschera U, Niklas K (2004). „The modern theory of biological evolution: an expanded synthesis”. Naturwissenschaften 91 (6), 255–76. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15241603">15241603</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+modern+theory+of+biological+evolution%3A+an+expanded+synthesis&rft.jtitle=Naturwissenschaften&rft.date=2004&rft.volume=91&rft.issue=6&rft.au=Kutschera+U%2C+Niklas+K&rft.pages=255%E2%80%9376&rft_id=info:pmid/15241603">  </li> <li id="cite_note-116"><a href="#cite_ref-116">↑</a> <a rel="nofollow" class="external free" href="http://www.talkorigins.org/indexcc/CB/CB090.html">http://www.talkorigins.org/indexcc/CB/CB090.html</a> Hozzáférés: 2007, május 13. </li> <li id="cite_note-117"><a href="#cite_ref-117">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Peretó J (2005). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150824074726/http://www.im.microbios.org/0801/0801023.pdf">Controversies on the origin of life</a>”. Int. Microbiol. 8 (1), 23–31. o. [2015. augusztus 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.im.microbios.org/0801/0801023.pdf">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15906258">15906258</a>. (Hozzáférés: 2007. szeptember 10.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Controversies+on+the+origin+of+life&rft.jtitle=Int.+Microbiol.&rft.date=2005&rft.volume=8&rft.issue=1&rft.au=Peret%C3%B3+J&rft.pages=23%E2%80%9331&rft_id=info:pmid/15906258&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.im.microbios.org%2F0801%2F0801023.pdf">  </li> <li id="cite_note-118"><a href="#cite_ref-118">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Joyce GF (2002). „The antiquity of RNA-based evolution”. Nature 418 (6894), 214–21. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12110897">12110897</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+antiquity+of+RNA-based+evolution&rft.jtitle=Nature&rft.date=2002&rft.volume=418&rft.issue=6894&rft.au=Joyce+GF&rft.pages=214%E2%80%9321&rft_id=info:pmid/12110897">  </li> <li id="cite_note-119"><a href="#cite_ref-119">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Trevors JT, Psenner R (2001). „From self-assembly of life to present-day bacteria: a possible role for nanocells”. FEMS Microbiol. Rev. 25 (5), 573–82. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11742692">11742692</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=From+self-assembly+of+life+to+present-day+bacteria%3A+a+possible+role+for+nanocells&rft.jtitle=FEMS+Microbiol.+Rev.&rft.date=2001&rft.volume=25&rft.issue=5&rft.au=Trevors+JT%2C+Psenner+R&rft.pages=573%E2%80%9382&rft_id=info:pmid/11742692">  </li> <li id="cite_note-120"><a href="#cite_ref-120">↑</a> Szabad János: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://eta.bibl.u-szeged.hu/101/1/szabad_janos_sejtbiologia_es_molekularis_genetika.pdf">Előszó a SEJTBIOLÓGIA ÉS MOLEKULÁRIS GENETIKA jegyzethez</a>. eta.bibl.u-szeged.hu, 2012. (Hozzáférés: 2020. február 20.) </li> <li id="cite_note-121"><a href="#cite_ref-121">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Penny D, Poole A (1999). „The nature of the last universal common ancestor”. Curr. Opin. Genet. Dev. 9 (6), 672–77. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/10607605">10607605</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+nature+of+the+last+universal+common+ancestor&rft.jtitle=Curr.+Opin.+Genet.+Dev.&rft.date=1999&rft.volume=9&rft.issue=6&rft.au=Penny+D%2C+Poole+A&rft.pages=672%E2%80%9377&rft_id=info:pmid/10607605">  </li> <li id="cite_note-Jablonski-122"><a href="#cite_ref-Jablonski_122-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Jablonski D (1999). „The future of the fossil record”. Science 284 (5423), 2114–16. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/10381868">10381868</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+future+of+the+fossil+record&rft.jtitle=Science&rft.date=1999&rft.volume=284&rft.issue=5423&rft.au=Jablonski+D&rft.pages=2114%E2%80%9316&rft_id=info:pmid/10381868">  </li> <li id="cite_note-123"><a href="#cite_ref-123">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Mason SF (1984). „Origins of biomolecular handedness”. Nature 311 (5981), 19–23. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/6472461">6472461</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Origins+of+biomolecular+handedness&rft.jtitle=Nature&rft.date=1984&rft.volume=311&rft.issue=5981&rft.au=Mason+SF&rft.pages=19%E2%80%9323&rft_id=info:pmid/6472461">  </li> <li id="cite_note-124"><a href="#cite_ref-124">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Wolf YI, Rogozin IB, Grishin NV, Koonin EV (2002). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_trends-in-genetics_2002-09_18_9/page/472">Genome trees and the tree of life</a>”. Trends Genet. 18 (9), 472–79. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12175808">12175808</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Genome+trees+and+the+tree+of+life&rft.jtitle=Trends+Genet.&rft.date=2002&rft.volume=18&rft.issue=9&rft.au=Wolf+YI%2C+Rogozin+IB%2C+Grishin+NV%2C+Koonin+EV&rft.pages=472%E2%80%9379&rft_id=info:pmid/12175808&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_trends-in-genetics_2002-09_18_9%2Fpage%2F472">  </li> <li id="cite_note-125"><a href="#cite_ref-125">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Varki A, Altheide TK (2005). „Comparing the human and chimpanzee genomes: searching for needles in a haystack”. Genome Res. 15 (12), 1746–58. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16339373">16339373</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Comparing+the+human+and+chimpanzee+genomes%3A+searching+for+needles+in+a+haystack&rft.jtitle=Genome+Res.&rft.date=2005&rft.volume=15&rft.issue=12&rft.au=Varki+A%2C+Altheide+TK&rft.pages=1746%E2%80%9358&rft_id=info:pmid/16339373">  </li> <li id="cite_note-Ciccarelli-126"><a href="#cite_ref-Ciccarelli_126-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Ciccarelli FD, Doerks T, von Mering C, Creevey CJ, Snel B, Bork P (2006). „Toward automatic reconstruction of a highly resolved tree of life”. Science 311 (5765), 1283–87. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16513982">16513982</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Toward+automatic+reconstruction+of+a+highly+resolved+tree+of+life&rft.jtitle=Science&rft.date=2006&rft.volume=311&rft.issue=5765&rft.au=Ciccarelli+FD%2C+Doerks+T%2C+von+Mering+C%2C+Creevey+CJ%2C+Snel+B%2C+Bork+P&rft.pages=1283%E2%80%9387&rft_id=info:pmid/16513982">  </li> <li id="cite_note-Cavalier-Smith-127">↑ <a href="#cite_ref-Cavalier-Smith_127-0">a</a> <a href="#cite_ref-Cavalier-Smith_127-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Cavalier-Smith T (2006). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.journals.royalsoc.ac.uk/content/0164755512w92302/fulltext.pdf">Cell evolution and Earth history: stasis and revolution</a>”. Philos Trans R Soc Lond B Biol Sci 361 (1470), 969–1006. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16754610">16754610</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Cell+evolution+and+Earth+history%3A+stasis+and+revolution&rft.jtitle=Philos+Trans+R+Soc+Lond+B+Biol+Sci&rft.date=2006&rft.volume=361&rft.issue=1470&rft.au=Cavalier-Smith+T&rft.pages=969%E2%80%931006&rft_id=info:pmid/16754610&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.journals.royalsoc.ac.uk%2Fcontent%2F0164755512w92302%2Ffulltext.pdf"> [<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/*/http://www.journals.royalsoc.ac.uk/content/0164755512w92302/fulltext.pdf">halott link</a>] </li> <li id="cite_note-128"><a href="#cite_ref-128">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Schopf J (2006). „Fossil evidence of Archaean life”. Philos Trans R Soc Lond B Biol Sci 361 (1470), 869–85. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16754604">16754604</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Fossil+evidence+of+Archaean+life&rft.jtitle=Philos+Trans+R+Soc+Lond+B+Biol+Sci&rft.date=2006&rft.volume=361&rft.issue=1470&rft.au=Schopf+J&rft.pages=869%E2%80%9385&rft_id=info:pmid/16754604">  * <cite class="book citation" style="font-style:normal">Altermann W, Kazmierczak J (2003). „Archean microfossils: a reappraisal of early life on Earth”. Res Microbiol 154 (9), 611–17. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/14596897">14596897</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Archean+microfossils%3A+a+reappraisal+of+early+life+on+Earth&rft.jtitle=Res+Microbiol&rft.date=2003&rft.volume=154&rft.issue=9&rft.au=Altermann+W%2C+Kazmierczak+J&rft.pages=611%E2%80%9317&rft_id=info:pmid/14596897">  </li> <li id="cite_note-129"><a href="#cite_ref-129">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Schopf J (1994). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080408144844/http://www.pnas.org/cgi/reprint/91/15/6735">Disparate rates, differing fates: tempo and mode of evolution changed from the Precambrian to the Phanerozoic.</a>”. Proc Natl Acad Sci U S A 91 (15), 6735–42. o. [2008. április 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pnas.org/cgi/reprint/91/15/6735">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/8041691">8041691</a>. (Hozzáférés: 2007. november 28.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Disparate+rates%2C+differing+fates%3A+tempo+and+mode+of+evolution+changed+from+the+Precambrian+to+the+Phanerozoic.&rft.jtitle=Proc+Natl+Acad+Sci+U+S+A&rft.date=1994&rft.volume=91&rft.issue=15&rft.au=Schopf+J&rft.pages=6735%E2%80%9342&rft_id=info:pmid/8041691&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.pnas.org%2Fcgi%2Freprint%2F91%2F15%2F6735">  </li> <li id="cite_note-130"><a href="#cite_ref-130">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Poole A, Penny D (2007). „Evaluating hypotheses for the origin of eukaryotes”. Bioessays 29 (1), 74–84. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17187354">17187354</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Evaluating+hypotheses+for+the+origin+of+eukaryotes&rft.jtitle=Bioessays&rft.date=2007&rft.volume=29&rft.issue=1&rft.au=Poole+A%2C+Penny+D&rft.pages=74%E2%80%9384&rft_id=info:pmid/17187354">  </li> <li id="cite_note-Dyall-131"><a href="#cite_ref-Dyall_131-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Dyall S, Brown M, Johnson P (2004). „Ancient invasions: from endosymbionts to organelles”. Science 304 (5668), 253–57. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15073369">15073369</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Ancient+invasions%3A+from+endosymbionts+to+organelles&rft.jtitle=Science&rft.date=2004&rft.volume=304&rft.issue=5668&rft.au=Dyall+S%2C+Brown+M%2C+Johnson+P&rft.pages=253%E2%80%9357&rft_id=info:pmid/15073369">  </li> <li id="cite_note-132"><a href="#cite_ref-132">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Martin W (2005). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_trends-in-microbiology_2005-10_13_10/page/457">The missing link between hydrogenosomes and mitochondria</a>”. Trends Microbiol. 13 (10), 457–59. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16109488">16109488</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+missing+link+between+hydrogenosomes+and+mitochondria&rft.jtitle=Trends+Microbiol.&rft.date=2005&rft.volume=13&rft.issue=10&rft.au=Martin+W&rft.pages=457%E2%80%9359&rft_id=info:pmid/16109488&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_trends-in-microbiology_2005-10_13_10%2Fpage%2F457">  </li> <li id="cite_note-133"><a href="#cite_ref-133">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Lang B, Gray M, Burger G (1999). „Mitochondrial genome evolution and the origin of eukaryotes”. Annu Rev Genet 33, 351–97. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/10690412">10690412</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Mitochondrial+genome+evolution+and+the+origin+of+eukaryotes&rft.jtitle=Annu+Rev+Genet&rft.date=1999&rft.volume=33&rft.au=Lang+B%2C+Gray+M%2C+Burger+G&rft.pages=351%E2%80%9397&rft_id=info:pmid/10690412">  * <cite class="book citation" style="font-style:normal">McFadden G (1999). „Endosymbiosis and evolution of the plant cell”. Curr Opin Plant Biol 2 (6), 513–19. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/10607659">10607659</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Endosymbiosis+and+evolution+of+the+plant+cell&rft.jtitle=Curr+Opin+Plant+Biol&rft.date=1999&rft.volume=2&rft.issue=6&rft.au=McFadden+G&rft.pages=513%E2%80%9319&rft_id=info:pmid/10607659">  </li> <li id="cite_note-134"><a href="#cite_ref-134">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">DeLong E, Pace N (2001). „Environmental diversity of bacteria and archaea.”. Syst Biol 50 (4), 470–8. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12116647">12116647</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Environmental+diversity+of+bacteria+and+archaea.&rft.jtitle=Syst+Biol&rft.date=2001&rft.volume=50&rft.issue=4&rft.au=DeLong+E%2C+Pace+N&rft.pages=470%E2%80%938&rft_id=info:pmid/12116647">  </li> <li id="cite_note-135"><a href="#cite_ref-135">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Kaiser D (2001). „Building a multicellular organism”. Annu. Rev. Genet. 35, 103–23. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11700279">11700279</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Building+a+multicellular+organism&rft.jtitle=Annu.+Rev.+Genet.&rft.date=2001&rft.volume=35&rft.au=Kaiser+D&rft.pages=103%E2%80%9323&rft_id=info:pmid/11700279">  </li> <li id="cite_note-136"><a href="#cite_ref-136">↑</a> Zina Deretsky: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nsf.gov/news/mmg/mmg_disp.cfm?med_id=58310&from=mn">Fossil fish bridges evolutionary gap between animals of land and sea</a> National Science Foundation. </li> <li id="cite_note-Valentine-137"><a href="#cite_ref-Valentine_137-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Valentine JW, Jablonski D, Erwin DH (1999). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://dev.biologists.org/cgi/reprint/126/5/851">Fossils, molecules and embryos: new perspectives on the Cambrian explosion</a>”. Development 126 (5), 851–9. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/9927587">9927587</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Fossils%2C+molecules+and+embryos%3A+new+perspectives+on+the+Cambrian+explosion&rft.jtitle=Development&rft.date=1999&rft.volume=126&rft.issue=5&rft.au=Valentine+JW%2C+Jablonski+D%2C+Erwin+DH&rft.pages=851%E2%80%939&rft_id=info:pmid/9927587&rft_id=http%3A%2F%2Fdev.biologists.org%2Fcgi%2Freprint%2F126%2F5%2F851">  </li> <li id="cite_note-138"><a href="#cite_ref-138">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Ohno S (1997). „The reason for as well as the consequence of the Cambrian explosion in animal evolution”. J. Mol. Evol. 44 Suppl 1, S23–7. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/9071008">9071008</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+reason+for+as+well+as+the+consequence+of+the+Cambrian+explosion+in+animal+evolution&rft.jtitle=J.+Mol.+Evol.&rft.date=1997&rft.volume=44+Suppl+1&rft.au=Ohno+S&rft.pages=S23%E2%80%937&rft_id=info:pmid/9071008">  * <cite class="book citation" style="font-style:normal">Valentine J, Jablonski D (2003). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ijdb.ehu.es/web/paper.php?doi=14756327">Morphological and developmental macroevolution: a paleontological perspective</a>”. Int. J. Dev. Biol. 47 (7–8), 517–22. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/14756327">14756327</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Morphological+and+developmental+macroevolution%3A+a+paleontological+perspective&rft.jtitle=Int.+J.+Dev.+Biol.&rft.date=2003&rft.volume=47&rft.issue=7%E2%80%938&rft.au=Valentine+J%2C+Jablonski+D&rft.pages=517%E2%80%9322&rft_id=info:pmid/14756327&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.ijdb.ehu.es%2Fweb%2Fpaper.php%3Fdoi%3D14756327">  </li> <li id="cite_note-139"><a href="#cite_ref-139">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Waters ER (2003). „Molecular adaptation and the origin of land plants”. Mol. Phylogenet. Evol. 29 (3), 456–63. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/14615186">14615186</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Molecular+adaptation+and+the+origin+of+land+plants&rft.jtitle=Mol.+Phylogenet.+Evol.&rft.date=2003&rft.volume=29&rft.issue=3&rft.au=Waters+ER&rft.pages=456%E2%80%9363&rft_id=info:pmid/14615186">  </li> <li id="cite_note-Schloss-140"><a href="#cite_ref-Schloss_140-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Schloss P, Handelsman J (2004). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pubmedcentral.nih.gov/articlerender.fcgi?tool=pubmed&pubmedid=15590780#r6">Status of the microbial census</a>”. Microbiol Mol Biol Rev 68 (4), 686–91. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15590780">15590780</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Status+of+the+microbial+census&rft.jtitle=Microbiol+Mol+Biol+Rev&rft.date=2004&rft.volume=68&rft.issue=4&rft.au=Schloss+P%2C+Handelsman+J&rft.pages=686%E2%80%9391&rft_id=info:pmid/15590780&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.pubmedcentral.nih.gov%2Farticlerender.fcgi%3Ftool%3Dpubmed%26pubmedid%3D15590780%23r6">  </li> <li id="cite_note-141"><a href="#cite_ref-141">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Nealson K (1999). „Post-Viking microbiology: new approaches, new data, new insights”. Orig Life Evol Biosph 29 (1), 73–93. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11536899">11536899</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Post-Viking+microbiology%3A+new+approaches%2C+new+data%2C+new+insights&rft.jtitle=Orig+Life+Evol+Biosph&rft.date=1999&rft.volume=29&rft.issue=1&rft.au=Nealson+K&rft.pages=73%E2%80%9393&rft_id=info:pmid/11536899">  </li> <li id="cite_note-142"><a href="#cite_ref-142">↑</a> "A Source Book In Chinese Philosophy", Chan, Wing-Tsit, p. 204, 1962. </li> <li id="cite_note-143"><a href="#cite_ref-143">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Terrall, M. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/manwhoflattenede00mary">The Man Who Flattened the Earth: Maupertuis and the Sciences in the Enlightenment</a>. The University of Chicago Press (2002. november 19.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0226793610" title="Speciális:Könyvforrások/978-0226793610">ISBN 978-0226793610</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Man+Who+Flattened+the+Earth%3A+Maupertuis+and+the+Sciences+in+the+Enlightenment&rft.au=Terrall%2C+M&rft.date=2002&rft.pub=The+University+of+Chicago+Press&rft.isbn=978-0226793610&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fmanwhoflattenede00mary">  </li> <li id="cite_note-144"><a href="#cite_ref-144">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Wallace, A, Darwin, C (1858. november 19.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://darwin-online.org.uk/content/frameset?itemID=F350&viewtype=text&pageseq=1">On the Tendency of Species to form Varieties, and on the Perpetuation of Varieties and Species by Natural Means of Selection</a>”. Journal of the Proceedings of the Linnean Society of London. Zoology 3, 53–62. o. (Hozzáférés: 2007. május 13.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=On+the+Tendency+of+Species+to+form+Varieties%2C+and+on+the+Perpetuation+of+Varieties+and+Species+by+Natural+Means+of+Selection&rft.jtitle=Journal+of+the+Proceedings+of+the+Linnean+Society+of+London.+Zoology&rft.date=1858&rft.volume=3&rft.au=Wallace%2C+A&rft.pages=53%E2%80%9362&rft_id=http%3A%2F%2Fdarwin-online.org.uk%2Fcontent%2Fframeset%3FitemID%3DF350%26viewtype%3Dtext%26pageseq%3D1">  </li> <li id="cite_note-145"><a href="#cite_ref-145">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Stafleu F (1971). „Lamarck: The birth of biology”. Taxon 20, 397–442. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11636092">11636092</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Lamarck%3A+The+birth+of+biology&rft.jtitle=Taxon&rft.date=1971&rft.volume=20&rft.au=Stafleu+F&rft.pages=397%E2%80%93442&rft_id=info:pmid/11636092">  </li> <li id="cite_note-146"><a href="#cite_ref-146">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Magner, LN. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/historyoflifesci0000magn_n3c5">A History of the Life Sciences, Third Edition, Revised and Expanded</a>. CRC (2002. november 19.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0824708245" title="Speciális:Könyvforrások/978-0824708245">ISBN 978-0824708245</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+History+of+the+Life+Sciences%2C+Third+Edition%2C+Revised+and+Expanded&rft.au=Magner%2C+LN&rft.date=2002&rft.pub=CRC&rft.isbn=978-0824708245&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhistoryoflifesci0000magn_n3c5">  </li> <li id="cite_note-Weiling-147"><a href="#cite_ref-Weiling_147-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Weiling F (1991). „Historical study: Johann Gregor Mendel 1822–1884”. Am. J. Med. Genet. 40 (1), 1–25; discussion 26. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/1887835">1887835</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Historical+study%3A+Johann+Gregor+Mendel+1822%E2%80%931884&rft.jtitle=Am.+J.+Med.+Genet.&rft.date=1991&rft.volume=40&rft.issue=1&rft.au=Weiling+F&rft.pages=1%E2%80%9325%3B+discussion+26&rft_id=info:pmid/1887835">  </li> <li id="cite_note-148"><a href="#cite_ref-148">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Bowler-1989"><a href="/w/index.php?title=Peter_J._Bowler&action=edit&redlink=1" class="new" title="Peter J. Bowler (a lap nem létezik)">Bowler, Peter J.</a>. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/mendelianrevolut0000bowl">The Mendelian Revolution: The Emergence of Hereditarian Concepts in Modern Science and Society</a>. Baltimore: Johns Hopkins University Press (1989). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0801838880" title="Speciális:Könyvforrások/978-0801838880">ISBN 978-0801838880</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Mendelian+Revolution%3A+The+Emergence+of+Hereditarian+Concepts+in+Modern+Science+and+Society&rft.aulast=Bowler&rft.aufirst=Peter+J.&rft.date=1989&rft.pub=Johns+Hopkins+University+Press&rft.place=Baltimore&rft.isbn=978-0801838880&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fmendelianrevolut0000bowl">  </li> <li id="cite_note-149"><a href="#cite_ref-149">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.newscientist.com/article/dn9786-why-doesnt-america-believe-in-evolution">2005, Science</a> </li> <li id="cite_note-150"><a href="#cite_ref-150">↑</a> A társadalmi, vallási és filozófiai és kozmológiai vitákról áttekintést nyújt:<a href="/wiki/Daniel_Dennett" title="Daniel Dennett">Daniel Dennett</a> <a href="/wiki/Darwin_vesz%C3%A9lyes_ide%C3%A1ja" title="Darwin veszélyes ideája">Darwin veszélyes ideája</a> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780684824710" title="Speciális:Könyvforrások/9780684824710">ISBN 978-0-684-82471-0</a> című könyve. </li> <li id="cite_note-151"><a href="#cite_ref-151">↑</a> Az evolúció 19. és 20. század eleji tudományos fogadtatásáról: Johnston, Ian C.: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20070823040125/http://www.mala.bc.ca/~johnstoi/darwin/sect3.htm">History of Science: Origins of Evolutionary Theory</a>. And Still We Evolve. Liberal Studies Department, Malaspina University College. [2007. augusztus 23-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.mala.bc.ca/~johnstoi/darwin/sect3.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 24.) </li> <li id="cite_note-152"><a href="#cite_ref-152">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"><a href="/w/index.php?title=Peter_J._Bowler&action=edit&redlink=1" class="new" title="Peter J. Bowler (a lap nem létezik)">Bowler, PJ</a>. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/evolutionhistory0000bowl_n7y8">Evolution: The History of an Idea, Third Edition, Completely Revised and Expanded</a>. University of California Press (2003. november 19.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0520236936" title="Speciális:Könyvforrások/978-0520236936">ISBN 978-0520236936</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Evolution%3A+The+History+of+an+Idea%2C+Third+Edition%2C+Completely+Revised+and+Expanded&rft.aulast=Bowler&rft.aufirst=PJ&rft.date=2003&rft.pub=University+of+California+Press&rft.isbn=978-0520236936&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fevolutionhistory0000bowl_n7y8">  </li> <li id="cite_note-153"><a href="#cite_ref-153">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Zuckerkandl E (2006). „Intelligent design and biological complexity”. Gene 385, 2–18. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17011142">17011142</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Intelligent+design+and+biological+complexity&rft.jtitle=Gene&rft.date=2006&rft.volume=385&rft.au=Zuckerkandl+E&rft.pages=2%E2%80%9318&rft_id=info:pmid/17011142">  </li> <li id="cite_note-154"><a href="#cite_ref-154">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://apscience.org.au/projects/PBF_02_3/pbf_02_3.htm">Tracing antiquity of banana cultivation in Papua New Guinea</a>. The Australia & Pacific Science Foundation. (Hozzáférés: 2007. szeptember 18.) </li> <li id="cite_note-155"><a href="#cite_ref-155">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Doebley JF, Gaut BS, Smith BD (2006). „The molecular genetics of crop domestication”. Cell 127 (7), 1309-21. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17190597">17190597</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+molecular+genetics+of+crop+domestication&rft.jtitle=Cell&rft.date=2006&rft.volume=127&rft.issue=7&rft.au=Doebley+JF%2C+Gaut+BS%2C+Smith+BD&rft.pages=1309-21&rft_id=info:pmid/17190597">  </li> <li id="cite_note-156"><a href="#cite_ref-156">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Fraser AS (1958). „Monte Carlo analyses of genetic models”. Nature 181 (4603), 208–9. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/13504138">13504138</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Monte+Carlo+analyses+of+genetic+models&rft.jtitle=Nature&rft.date=1958&rft.volume=181&rft.issue=4603&rft.au=Fraser+AS&rft.pages=208%E2%80%939&rft_id=info:pmid/13504138">  </li> <li id="cite_note-157"><a href="#cite_ref-157">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Rechenberg-1973">Rechenberg, Ingo. Evolutionsstrategie - Optimierung technischer Systeme nach Prinzipien der biologischen Evolution (PhD thesis) (german nyelven). Fromman-Holzboog (1973)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Evolutionsstrategie+-+Optimierung+technischer+Systeme+nach+Prinzipien+der+biologischen+Evolution+%28PhD+thesis%29&rft.aulast=Rechenberg&rft.aufirst=Ingo&rft.date=1973&rft.pub=Fromman-Holzboog">  </li> <li id="cite_note-158"><a href="#cite_ref-158">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Holland-1975">Holland, John H.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/adaptationinnatu0000holl">Adaptation in Natural and Artificial Systems</a>. University of Michigan Press (1975). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0262581116" title="Speciális:Könyvforrások/0262581116">ISBN 0262581116</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Adaptation+in+Natural+and+Artificial+Systems&rft.aulast=Holland&rft.aufirst=John+H.&rft.date=1975&rft.pub=University+of+Michigan+Press&rft.isbn=0262581116&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fadaptationinnatu0000holl">  </li> <li id="cite_note-159"><a href="#cite_ref-159">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Jamshidi M (2003). „Tools for intelligent control: fuzzy controllers, neural networks and genetic algorithms”. Philosophical transactions. Series A, Mathematical, physical, and engineering sciences 361 (1809), 1781–808. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12952685">12952685</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Tools+for+intelligent+control%3A+fuzzy+controllers%2C+neural+networks+and+genetic+algorithms&rft.jtitle=Philosophical+transactions.+Series+A%2C+Mathematical%2C+physical%2C+and+engineering+sciences&rft.date=2003&rft.volume=361&rft.issue=1809&rft.au=Jamshidi+M&rft.pages=1781%E2%80%93808&rft_id=info:pmid/12952685">  </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="További_információk">További információk</h2>[<a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&action=edit&section=39" title="Szakasz szerkesztése: További információk">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><a rel="nofollow" class="external free" href="http://evolucio.lap.hu/">http://evolucio.lap.hu/</a> linkgyűjtemény</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.darwinnap.hu">Az evolúció és az emberré válás nemzetközi ünnepe</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20051124041423/http://www.kfki.hu/~cheminfo/TermVil/tv9701/csermely.html">Csermely Péter: Az élet születésének biokémiája</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.matud.iif.hu/03okt/02.html">Szathmáry Eörs: Az élet keletkezése</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110204070348/http://xaknak.hrasko.com/20070131evolfaq">X-aknák: Amit sosem mertél megkérdezni az evolúcióról</a></li></ul> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Alapvető_témák_az_evolúcióbiológiában" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-autocollapse navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><a href="/wiki/Sablon:Evol%C3%BAci%C3%B3_navdoboz" title="Sablon:Evolúció navdoboz">Sablon:Evolúció navdoboz</a><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Evol%C3%BAci%C3%B3_navdoboz">m</a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Evol%C3%BAci%C3%B3_navdoboz">v</a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Evol%C3%BAci%C3%B3_navdoboz&action=edit">sz</a></li></ul></div><div id="Alapvető_témák_az_evolúcióbiológiában" style="font-size:114%;margin:0 4em">Alapvető témák az <a class="mw-selflink selflink">evolúcióbiológiában</a></div></th></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Populációgenetikai mechanizmusok</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Mut%C3%A1ci%C3%B3" title="Mutáció">Mutáció</a> · <a href="/wiki/Genetikai_rekombin%C3%A1ci%C3%B3" title="Genetikai rekombináció">Genetikai rekombináció</a> · <a href="/wiki/Genetikai_sodr%C3%B3d%C3%A1s" title="Genetikai sodródás">Genetikai sodródás</a> · <a href="/wiki/G%C3%A9n%C3%A1raml%C3%A1s" title="Génáramlás">Génáramlás</a> · <a href="/wiki/Szelekci%C3%B3" title="Szelekció">Szelekció</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">A szelekció típusai</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Term%C3%A9szetes_szelekci%C3%B3" title="Természetes szelekció">Természetes szelekció</a> · <a href="/wiki/Nemi_szelekci%C3%B3" title="Nemi szelekció">Nemi szelekció</a> · <a href="/wiki/Rokonszelekci%C3%B3" title="Rokonszelekció">Rokonszelekció</a> · <a href="/wiki/H%C3%A1zias%C3%ADt%C3%A1s" title="Háziasítás">Háziasítás</a> · <a href="/w/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_szelekci%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mesterséges szelekció (a lap nem létezik)">Mesterséges szelekció</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Evolúciós folyamatok</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Adapt%C3%A1ci%C3%B3" title="Adaptáció">Adaptáció</a> · <a href="/wiki/Koevol%C3%BAci%C3%B3" title="Koevolúció">Koevolúció</a> · <a href="/wiki/Makroevol%C3%BAci%C3%B3" title="Makroevolúció">Makroevolúció</a> · <a href="/w/index.php?title=Mikroevol%C3%BAci%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mikroevolúció (a lap nem létezik)">Mikroevolúció</a> · <a href="/wiki/Fajk%C3%A9pz%C5%91d%C3%A9s" title="Fajképződés">Fajképződés</a> · <a href="/wiki/Kihal%C3%A1s" title="Kihalás">Kihalás</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Az adaptáció típusai</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3s_v%C3%A1lt%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Evolúciós váltás (a lap nem létezik)">Evolúciós váltás</a> · <a href="/wiki/P%C3%A1rhuzamos_evol%C3%BAci%C3%B3" title="Párhuzamos evolúció">Párhuzamos evolúció</a> · <a href="/wiki/Divergens_evol%C3%BAci%C3%B3" title="Divergens evolúció">Divergens evolúció</a> · <a href="/wiki/Konvergens_evol%C3%BAci%C3%B3" title="Konvergens evolúció">Konvergens evolúció</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">A koevolúció típusai</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Kompet%C3%ADci%C3%B3" title="Kompetíció">Kompetíció</a> · <a href="/wiki/Kooper%C3%A1ci%C3%B3_(evol%C3%BAci%C3%B3)" title="Kooperáció (evolúció)">Kooperáció</a> · <a href="/wiki/Mimikri" title="Mimikri">Mimikri</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">A fajképződés módjai</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/w/index.php?title=Anagenezis&action=edit&redlink=1" class="new" title="Anagenezis (a lap nem létezik)">Anagenezis</a> · <a href="/w/index.php?title=Katagenezis&action=edit&redlink=1" class="new" title="Katagenezis (a lap nem létezik)">Katagenezis</a> · <a href="/w/index.php?title=Kladogenezis&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kladogenezis (a lap nem létezik)">Kladogenezis</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Evolúciós fejlődésbiológiai koncepciók</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/w/index.php?title=Fenotipikus_plaszticit%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fenotipikus plaszticitás (a lap nem létezik)">Fenotipikus plaszticitás</a> · <a href="/w/index.php?title=Kanaliz%C3%A1ci%C3%B3_(genetika)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kanalizáció (genetika) (a lap nem létezik)">Kanalizáció</a> · <a href="/w/index.php?title=Modularit%C3%A1s_(biol%C3%B3gia)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Modularitás (biológia) (a lap nem létezik)">Modularitás</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Az evolúció története</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Az_evol%C3%BAci%C3%B3s_gondolkod%C3%A1s_t%C3%B6rt%C3%A9nete" title="Az evolúciós gondolkodás története">Az evolúciós gondolkodás története</a> · <a href="/wiki/Charles_Darwin" title="Charles Darwin">Charles Darwin</a> · <a href="/wiki/A_fajok_eredete" title="A fajok eredete">A fajok eredete</a> · <a href="/wiki/Gregor_Mendel" title="Gregor Mendel">Gregor Mendel</a> · <a href="/wiki/Modern_evol%C3%BAci%C3%B3s_szint%C3%A9zis" title="Modern evolúciós szintézis">Modern evolúciós szintézis</a> · <a href="/w/index.php?title=Bizony%C3%ADt%C3%A9kok_az_evol%C3%BAci%C3%B3ra&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bizonyítékok az evolúcióra (a lap nem létezik)">Bizonyítékok az evolúcióra</a> · <a href="/w/index.php?title=Az_evol%C3%BAci%C3%B3s_elm%C3%A9let_t%C3%A1rsadalmi_hat%C3%A1sai&action=edit&redlink=1" class="new" title="Az evolúciós elmélet társadalmi hatásai (a lap nem létezik)">Az evolúciós elmélet társadalmi hatásai</a> · <a href="/w/index.php?title=Az_evol%C3%BAci%C3%B3s_elm%C3%A9let_elutas%C3%ADt%C3%A1sa&action=edit&redlink=1" class="new" title="Az evolúciós elmélet elutasítása (a lap nem létezik)">Az evolúciós elmélet elutasítása</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Részterületek</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3s_fejl%C5%91d%C3%A9sbiol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Evolúciós fejlődésbiológia (a lap nem létezik)">Evolúciós fejlődésbiológia</a> · <a href="/wiki/Evol%C3%BAci%C3%B3s_pszichol%C3%B3gia" title="Evolúciós pszichológia">Evolúciós pszichológia</a> · <a href="/wiki/Filogenetikus_rendszertan" title="Filogenetikus rendszertan">Filogenetikus rendszertan</a> · <a href="/wiki/Kladisztika" title="Kladisztika">Kladisztika</a> · <a href="/wiki/Molekul%C3%A1ris_evol%C3%BAci%C3%B3" title="Molekuláris evolúció">Molekuláris evolúció</a> · <a href="/w/index.php?title=%C3%96kol%C3%B3giai_genetika&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ökológiai genetika (a lap nem létezik)">Ökológiai genetika</a> · <a href="/wiki/Popul%C3%A1ci%C3%B3genetika" title="Populációgenetika">Populációgenetika</a></div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26643308">@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output div.navbox.authoritycontrol{display:block}.mw-parser-output .authoritycontrol tbody,.mw-parser-output .authoritycontrol tr,.mw-parser-output .authoritycontrol th,.mw-parser-output .authoritycontrol td,.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-row>th+td{display:block;text-align:center}.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-list-with-group{border:none}}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox authoritycontrol" aria-labelledby="Nemzetközi_katalógusok" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Nemzetközi_katalógusok" scope="row" class="navbox-group" style="width:auto"><a href="/wiki/Sablon:Nemzetk%C3%B6zi_katal%C3%B3gusok/doc" title="Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc">Nemzetközi katalógusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Kongresszusi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Kongresszusi Könyvtár">LCCN</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://lccn.loc.gov/sh85046029">sh85046029</a></li> <li><a href="/wiki/Integr%C3%A1lt_katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Integrált katalógustár">GND</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://d-nb.info/gnd/4071050-6">4071050-6</a></li> <li><a href="/wiki/A_Cseh_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1ra" title="A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára">NKCS</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://aleph.nkp.cz/F/?func=find-c&local_base=aut&ccl_term=ica=ph114506&CON_LNG=ENG">ph114506</a></li> <li><a href="/wiki/Orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9si_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Jap%C3%A1n)" title="Országgyűlési Könyvtár (Japán)">KKT</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://id.ndl.go.jp/auth/ndlna/00571035">00571035</a></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:0; margin-right:2px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:100%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:0; margin-right:0; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:P_biology.svg" class="mw-file-description" title="biológia"><img alt="biológia" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/P_biology.svg/25px-P_biology.svg.png" decoding="async" width="25" height="23" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/P_biology.svg/38px-P_biology.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/P_biology.svg/50px-P_biology.svg.png 2x" data-file-width="400" data-file-height="360" /></a> <a href="/wiki/Port%C3%A1l:Biol%C3%B3gia" title="Portál:Biológia">Biológiaportál</a> • összefoglaló, színes tartalomajánló lap</li></ul></div></div></div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1&useformat=desktop" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Evolúció_(biológia)&oldid=27367139">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Evolúció_(biológia)&oldid=27367139</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Evol%C3%BAci%C3%B3" title="Kategória:Evolúció">Evolúció</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Minden_sz%C3%B3cikk_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal" title="Kategória:Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal">Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Sz%C3%B3cikkek_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal_2018_augusztus%C3%A1b%C3%B3l" title="Kategória:Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 augusztusából">Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 augusztusából</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Sz%C3%B3cikkek_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal_2022_janu%C3%A1rj%C3%A1b%C3%B3l" title="Kategória:Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2022 januárjából">Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2022 januárjából</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Sz%C3%B3cikkek_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal_2018_j%C3%BAlius%C3%A1b%C3%B3l" title="Kategória:Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 júliusából">Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 júliusából</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_LCCN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_GND-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_KKT-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. augusztus 15., 03:36</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-6d94db5ff4-lsr9z","wgBackendResponseTime":230,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"0.951","walltime":"1.158","ppvisitednodes":{"value":30834,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":311821,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":104135,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":17,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":1,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":195517,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":1,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 813.049 1 -total"," 55.59% 451.939 1 Sablon:Jegyzetek"," 55.34% 449.939 2 Sablon:References"," 24.87% 202.214 104 Sablon:Cite_journal"," 8.64% 70.237 19 Sablon:Cite_web"," 8.44% 68.624 1 Sablon:Evolúció_navoszlop"," 7.97% 64.778 1 Sablon:Navoszlop"," 6.81% 55.366 4 Sablon:Halott_link"," 6.61% 53.749 1 Sablon:M-v-sz"," 5.81% 47.261 4 Sablon:Fix"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.142","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":2349602,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.eqiad.main-6cf85bf86-jgf8l","timestamp":"20241119050539","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"Evol\u00faci\u00f3 (biol\u00f3gia)","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q1063","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q1063","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2004-10-03T09:23:25Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/9\/9c\/Tree_of_life_int.svg","headline":"biol\u00f3giai folyamat, az \u00e9l\u0151vil\u00e1g \u00f6r\u00f6k\u00f6lt tulajdons\u00e1gainak v\u00e1ltoz\u00e1sa gener\u00e1ci\u00f3k sor\u00e1n"}</script> </body> </html>