CINXE.COM

Ernest Shackleton – Wikipédia

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Ernest Shackleton – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"69f91f03-7ead-43f7-b885-4e601cdba40a","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Ernest_Shackleton","wgTitle":"Ernest Shackleton","wgCurRevisionId":27223566,"wgRevisionId":27223566,"wgArticleId":1064420,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal","Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2024 júniusából","Kiemelt cikkek","Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek ISNI-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek SELIBR-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek SBN-azonosítóval" ,"Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BIBSYS-azonosítóval","1874-ben született személyek","1922-ben elhunyt személyek","Antarktisz-kutatók","Birodalmi transzantarktiszi expedíció","Ír utazók, felfedezők"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"Ernest_Shackleton","wgRelevantArticleId":1064420,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27223566,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false, "wgWMEPageLength":100000,"wgRelatedArticlesCompat":[],"wgCentralAuthMobileDomain":false,"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q957543","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","jquery.tablesorter.styles":"ready", "jquery.makeCollapsible.styles":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready","jquery.tablesorter","jquery.makeCollapsible","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging", "ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&amp;modules=ext.cite.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cjquery.makeCollapsible.styles%7Cjquery.tablesorter.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&amp;only=styles&amp;skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&amp;modules=startup&amp;only=scripts&amp;raw=1&amp;skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&amp;modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&amp;only=styles&amp;skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&amp;modules=site.styles&amp;only=styles&amp;skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.4"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bd/Ernest_Shackleton_before_1909.jpg/1200px-Ernest_Shackleton_before_1909.jpg"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="1656"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bd/Ernest_Shackleton_before_1909.jpg/800px-Ernest_Shackleton_before_1909.jpg"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="1104"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bd/Ernest_Shackleton_before_1909.jpg/640px-Ernest_Shackleton_before_1909.jpg"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="883"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Ernest Shackleton – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&amp;feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Ernest_Shackleton rootpage-Ernest_Shackleton skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-menu mw-ui-icon-wikimedia-menu"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Főmenü</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z"><span>Kezdőlap</span></a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom"><span>Tartalom</span></a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja"><span>Kiemelt szócikkek</span></a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r"><span>Friss változtatások</span></a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x"><span>Lap találomra</span></a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3"><span>Tudakozó</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek"><span>Kezdőknek</span></a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g"><span>Segítség</span></a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg"><span>Közösségi portál</span></a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel"><span>Kapcsolatfelvétel</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <span class="mw-logo-container skin-invert"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </span> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"><span class="vector-icon mw-ui-icon-search mw-ui-icon-wikimedia-search"></span> <span>Keresés</span> </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > <span class="cdx-text-input__icon cdx-text-input__start-icon"></span> </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page&#039;s font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-appearance mw-ui-icon-wikimedia-appearance"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Megjelenés</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&amp;utm_medium=sidebar&amp;utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&amp;uselang=hu" class=""><span>Adományok</span></a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&amp;returnto=Ernest+Shackleton" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class=""><span>Fiók létrehozása</span></a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&amp;returnto=Ernest+Shackleton" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class=""><span>Bejelentkezés</span></a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-ellipsis mw-ui-icon-wikimedia-ellipsis"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Személyes eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&amp;utm_medium=sidebar&amp;utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&amp;uselang=hu"><span>Adományok</span></a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&amp;returnto=Ernest+Shackleton" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"><span class="vector-icon mw-ui-icon-userAdd mw-ui-icon-wikimedia-userAdd"></span> <span>Fiók létrehozása</span></a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&amp;returnto=Ernest+Shackleton" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"><span class="vector-icon mw-ui-icon-logIn mw-ui-icon-wikimedia-logIn"></span> <span>Bejelentkezés</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről"><span>további információk</span></a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y"><span>Közreműködések</span></a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"><!-- CentralNotice --></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Gyermek-_és_ifjúkora_(1874–1890)" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Gyermek-_és_ifjúkora_(1874–1890)"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1</span> <span>Gyermek- és ifjúkora (1874–1890)</span> </div> </a> <ul id="toc-Gyermek-_és_ifjúkora_(1874–1890)-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_kereskedelmi_flottánál_(1890–1901)" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_kereskedelmi_flottánál_(1890–1901)"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2</span> <span>A kereskedelmi flottánál (1890–1901)</span> </div> </a> <ul id="toc-A_kereskedelmi_flottánál_(1890–1901)-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_Discovery-expedíció_(1901–1903)" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_Discovery-expedíció_(1901–1903)"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3</span> <span>A Discovery-expedíció (1901–1903)</span> </div> </a> <ul id="toc-A_Discovery-expedíció_(1901–1903)-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Visszatérés_a_civil_életbe_(1903–1907)" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Visszatérés_a_civil_életbe_(1903–1907)"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4</span> <span>Visszatérés a civil életbe (1903–1907)</span> </div> </a> <ul id="toc-Visszatérés_a_civil_életbe_(1903–1907)-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_Nimrod-expedíció_(1907–1909)" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_Nimrod-expedíció_(1907–1909)"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5</span> <span>A Nimrod-expedíció (1907–1909)</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-A_Nimrod-expedíció_(1907–1909)-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) A Nimrod-expedíció (1907–1909) alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-A_Nimrod-expedíció_(1907–1909)-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Előkészületek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Előkészületek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.1</span> <span>Előkészületek</span> </div> </a> <ul id="toc-Előkészületek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_Nimrod_útja" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_Nimrod_útja"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.2</span> <span>A Nimrod útja</span> </div> </a> <ul id="toc-A_Nimrod_útja-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_Mount_Erebus_megmászása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_Mount_Erebus_megmászása"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.3</span> <span>A Mount Erebus megmászása</span> </div> </a> <ul id="toc-A_Mount_Erebus_megmászása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_déli_mágneses_pólus_elérése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_déli_mágneses_pólus_elérése"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.4</span> <span>A déli mágneses pólus elérése</span> </div> </a> <ul id="toc-A_déli_mágneses_pólus_elérése-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kísérlet_a_földrajzi_Déli-sark_meghódítására" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Kísérlet_a_földrajzi_Déli-sark_meghódítására"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.5</span> <span>Kísérlet a földrajzi Déli-sark meghódítására</span> </div> </a> <ul id="toc-Kísérlet_a_földrajzi_Déli-sark_meghódítására-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-A_Nimrod-expedíció_utáni_évek_(1909–1914)" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_Nimrod-expedíció_utáni_évek_(1909–1914)"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6</span> <span>A Nimrod-expedíció utáni évek (1909–1914)</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-A_Nimrod-expedíció_utáni_évek_(1909–1914)-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) A Nimrod-expedíció utáni évek (1909–1914) alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-A_Nimrod-expedíció_utáni_évek_(1909–1914)-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Shackleton,_az_ünnepelt_hős" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Shackleton,_az_ünnepelt_hős"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.1</span> <span>Shackleton, az ünnepelt hős</span> </div> </a> <ul id="toc-Shackleton,_az_ünnepelt_hős-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Vállalkozói_tevékenység_és_új_kihívások" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Vállalkozói_tevékenység_és_új_kihívások"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.2</span> <span>Vállalkozói tevékenység és új kihívások</span> </div> </a> <ul id="toc-Vállalkozói_tevékenység_és_új_kihívások-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-A_birodalmi_transzantarktiszi_expedíció_(1914–1917)" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_birodalmi_transzantarktiszi_expedíció_(1914–1917)"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7</span> <span>A birodalmi transzantarktiszi expedíció (1914–1917)</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-A_birodalmi_transzantarktiszi_expedíció_(1914–1917)-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) A birodalmi transzantarktiszi expedíció (1914–1917) alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-A_birodalmi_transzantarktiszi_expedíció_(1914–1917)-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Előkészületek_2" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Előkészületek_2"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.1</span> <span>Előkészületek</span> </div> </a> <ul id="toc-Előkészületek_2-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_legénység" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_legénység"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.2</span> <span>A legénység</span> </div> </a> <ul id="toc-A_legénység-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Az_Endurance_útja_és_elsüllyedése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_Endurance_útja_és_elsüllyedése"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.3</span> <span>Az Endurance útja és elsüllyedése</span> </div> </a> <ul id="toc-Az_Endurance_útja_és_elsüllyedése-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Út_az_Elefánt-szigetre" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Út_az_Elefánt-szigetre"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.4</span> <span>Út az Elefánt-szigetre</span> </div> </a> <ul id="toc-Út_az_Elefánt-szigetre-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Mentőcsónakkal_Déli-Georgia_felé" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Mentőcsónakkal_Déli-Georgia_felé"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.5</span> <span>Mentőcsónakkal Déli-Georgia felé</span> </div> </a> <ul id="toc-Mentőcsónakkal_Déli-Georgia_felé-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Átkelés_Déli-Georgia_hegyein" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Átkelés_Déli-Georgia_hegyein"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.6</span> <span>Átkelés Déli-Georgia hegyein</span> </div> </a> <ul id="toc-Átkelés_Déli-Georgia_hegyein-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_mentőakció" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_mentőakció"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.7</span> <span>A mentőakció</span> </div> </a> <ul id="toc-A_mentőakció-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_Ross-tengeri_csapat" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_Ross-tengeri_csapat"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.8</span> <span>A Ross-tengeri csapat</span> </div> </a> <ul id="toc-A_Ross-tengeri_csapat-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Az_első_világháború_és_a_háború_utáni_évek_(1917–1920)" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_első_világháború_és_a_háború_utáni_évek_(1917–1920)"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8</span> <span>Az első világháború és a háború utáni évek (1917–1920)</span> </div> </a> <ul id="toc-Az_első_világháború_és_a_háború_utáni_évek_(1917–1920)-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_Shackleton–Rowett_expedíció_és_Shackleton_halála_(1920–1922)" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_Shackleton–Rowett_expedíció_és_Shackleton_halála_(1920–1922)"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9</span> <span>A Shackleton–Rowett expedíció és Shackleton halála (1920–1922)</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-A_Shackleton–Rowett_expedíció_és_Shackleton_halála_(1920–1922)-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) A Shackleton–Rowett expedíció és Shackleton halála (1920–1922) alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-A_Shackleton–Rowett_expedíció_és_Shackleton_halála_(1920–1922)-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Előkészületek_3" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Előkészületek_3"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9.1</span> <span>Előkészületek</span> </div> </a> <ul id="toc-Előkészületek_3-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_Quest_útja" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_Quest_útja"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9.2</span> <span>A Quest útja</span> </div> </a> <ul id="toc-A_Quest_útja-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Shackleton_halála" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Shackleton_halála"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9.3</span> <span>Shackleton halála</span> </div> </a> <ul id="toc-Shackleton_halála-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Emlékezete" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Emlékezete"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10</span> <span>Emlékezete</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Emlékezete-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Emlékezete alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Emlékezete-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Az_elfeledett_majd_újra_felfedezett_Shackleton" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_elfeledett_majd_újra_felfedezett_Shackleton"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10.1</span> <span>Az elfeledett majd újra felfedezett Shackleton</span> </div> </a> <ul id="toc-Az_elfeledett_majd_újra_felfedezett_Shackleton-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Az_Antarktisz_átszelői" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_Antarktisz_átszelői"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10.2</span> <span>Az Antarktisz átszelői</span> </div> </a> <ul id="toc-Az_Antarktisz_átszelői-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Shackleton-kutatás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Shackleton-kutatás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10.3</span> <span>Shackleton-kutatás</span> </div> </a> <ul id="toc-Shackleton-kutatás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Kitüntetései_és_címei" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kitüntetései_és_címei"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">11</span> <span>Kitüntetései és címei</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Kitüntetései_és_címei-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Kitüntetései és címei alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Kitüntetései_és_címei-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Állami_kitüntetések_és_címek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Állami_kitüntetések_és_címek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">11.1</span> <span>Állami kitüntetések és címek</span> </div> </a> <ul id="toc-Állami_kitüntetések_és_címek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Tudományos_és_társadalmi_elismerések" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Tudományos_és_társadalmi_elismerések"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">11.2</span> <span>Tudományos és társadalmi elismerések</span> </div> </a> <ul id="toc-Tudományos_és_társadalmi_elismerések-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Shackletonról_elnevezett_földrajzi_helyek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Shackletonról_elnevezett_földrajzi_helyek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">12</span> <span>Shackletonról elnevezett földrajzi helyek</span> </div> </a> <ul id="toc-Shackletonról_elnevezett_földrajzi_helyek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">13</span> <span>Jegyzetek</span> </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Források"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">14</span> <span>Források</span> </div> </a> <ul id="toc-Források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-További_információk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#További_információk"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">15</span> <span>További információk</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-További_információk-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) További információk alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-További_információk-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Magyarul_megjelent_művek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Magyarul_megjelent_művek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">15.1</span> <span>Magyarul megjelent művek</span> </div> </a> <ul id="toc-Magyarul_megjelent_művek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Külső_hivatkozások" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Külső_hivatkozások"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">15.2</span> <span>Külső hivatkozások</span> </div> </a> <ul id="toc-Külső_hivatkozások-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Kapcsolódó_szócikkek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kapcsolódó_szócikkek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">16</span> <span>Kapcsolódó szócikkek</span> </div> </a> <ul id="toc-Kapcsolódó_szócikkek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-listBullet mw-ui-icon-wikimedia-listBullet"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading"><span class="mw-page-title-main">Ernest Shackleton</span></h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 59 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-59" aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-language-progressive mw-ui-icon-wikimedia-language-progressive"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">59 nyelv</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton" title="Ernest Shackleton – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Ernest Shackleton" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target"><span>English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar mw-list-item"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D8%A5%D8%B1%D9%86%D8%B3%D8%AA_%D8%B4%D8%A7%D9%83%D9%84%D8%AA%D9%88%D9%86" title="إرنست شاكلتون – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="إرنست شاكلتون" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target"><span>العربية</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ast mw-list-item"><a href="https://ast.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton" title="Ernest Shackleton – asztúr" lang="ast" hreflang="ast" data-title="Ernest Shackleton" data-language-autonym="Asturianu" data-language-local-name="asztúr" class="interlanguage-link-target"><span>Asturianu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-avk mw-list-item"><a href="https://avk.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton" title="Ernest Shackleton – Kotava" lang="avk" hreflang="avk" data-title="Ernest Shackleton" data-language-autonym="Kotava" data-language-local-name="Kotava" class="interlanguage-link-target"><span>Kotava</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az mw-list-item"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/Ernest_%C5%9Eeklton" title="Ernest Şeklton – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="Ernest Şeklton" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target"><span>Azərbaycanca</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://be.wikipedia.org/wiki/%D0%AD%D1%80%D0%BD%D1%8D%D1%81%D1%82_%D0%93%D0%B5%D0%BD%D1%80%D1%8B_%D0%A8%D1%8D%D0%BA%D0%BB%D1%82%D0%B0%D0%BD" title="Эрнэст Генры Шэклтан – belarusz" lang="be" hreflang="be" data-title="Эрнэст Генры Шэклтан" data-language-autonym="Беларуская" data-language-local-name="belarusz" class="interlanguage-link-target"><span>Беларуская</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bg mw-list-item"><a href="https://bg.wikipedia.org/wiki/%D0%AA%D1%80%D0%BD%D0%B5%D1%81%D1%82_%D0%A8%D0%B0%D0%BA%D1%8A%D0%BB%D1%82%D1%8A%D0%BD" title="Ърнест Шакълтън – bolgár" lang="bg" hreflang="bg" data-title="Ърнест Шакълтън" data-language-autonym="Български" data-language-local-name="bolgár" class="interlanguage-link-target"><span>Български</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton" title="Ernest Shackleton – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Ernest Shackleton" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target"><span>Català</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/Ernest_Henry_Shackleton" title="Ernest Henry Shackleton – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Ernest Henry Shackleton" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target"><span>Čeština</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da mw-list-item"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton" title="Ernest Shackleton – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="Ernest Shackleton" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target"><span>Dansk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton" title="Ernest Shackleton – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Ernest Shackleton" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target"><span>Deutsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-el mw-list-item"><a href="https://el.wikipedia.org/wiki/%CE%88%CF%81%CE%BD%CE%B5%CF%83%CF%84_%CE%A3%CE%AC%CE%BA%CE%BB%CE%B5%CF%84%CE%BF%CE%BD" title="Έρνεστ Σάκλετον – görög" lang="el" hreflang="el" data-title="Έρνεστ Σάκλετον" data-language-autonym="Ελληνικά" data-language-local-name="görög" class="interlanguage-link-target"><span>Ελληνικά</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eo mw-list-item"><a href="https://eo.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton" title="Ernest Shackleton – eszperantó" lang="eo" hreflang="eo" data-title="Ernest Shackleton" data-language-autonym="Esperanto" data-language-local-name="eszperantó" class="interlanguage-link-target"><span>Esperanto</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton" title="Ernest Shackleton – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Ernest Shackleton" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target"><span>Español</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-et mw-list-item"><a href="https://et.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton" title="Ernest Shackleton – észt" lang="et" hreflang="et" data-title="Ernest Shackleton" data-language-autonym="Eesti" data-language-local-name="észt" class="interlanguage-link-target"><span>Eesti</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu mw-list-item"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton" title="Ernest Shackleton – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="Ernest Shackleton" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target"><span>Euskara</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D8%A7%D8%B1%D9%86%D8%B3%D8%AA_%D8%B4%DA%A9%D9%84%D8%AA%D9%88%D9%86" title="ارنست شکلتون – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="ارنست شکلتون" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target"><span>فارسی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi mw-list-item"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton" title="Ernest Shackleton – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Ernest Shackleton" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target"><span>Suomi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton" title="Ernest Shackleton – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Ernest Shackleton" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target"><span>Français</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ga mw-list-item"><a href="https://ga.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton" title="Ernest Shackleton – ír" lang="ga" hreflang="ga" data-title="Ernest Shackleton" data-language-autonym="Gaeilge" data-language-local-name="ír" class="interlanguage-link-target"><span>Gaeilge</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gl mw-list-item"><a href="https://gl.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton" title="Ernest Shackleton – gallego" lang="gl" hreflang="gl" data-title="Ernest Shackleton" data-language-autonym="Galego" data-language-local-name="gallego" class="interlanguage-link-target"><span>Galego</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gv mw-list-item"><a href="https://gv.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton" title="Ernest Shackleton – man-szigeti" lang="gv" hreflang="gv" data-title="Ernest Shackleton" data-language-autonym="Gaelg" data-language-local-name="man-szigeti" class="interlanguage-link-target"><span>Gaelg</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%90%D7%A8%D7%A0%D7%A1%D7%98_%D7%A9%D7%A7%D7%9C%D7%98%D7%95%D7%9F" title="ארנסט שקלטון – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="ארנסט שקלטון" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target"><span>עברית</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hr mw-list-item"><a href="https://hr.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton" title="Ernest Shackleton – horvát" lang="hr" hreflang="hr" data-title="Ernest Shackleton" data-language-autonym="Hrvatski" data-language-local-name="horvát" class="interlanguage-link-target"><span>Hrvatski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/%D4%B7%D5%BC%D5%B6%D5%A5%D5%BD%D5%BF_%D5%87%D5%A5%D6%84%D5%AC%D5%BF%D5%B8%D5%B6" title="Էռնեստ Շեքլտոն – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Էռնեստ Շեքլտոն" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target"><span>Հայերեն</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id mw-list-item"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton" title="Ernest Shackleton – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Ernest Shackleton" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target"><span>Bahasa Indonesia</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-io mw-list-item"><a href="https://io.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton" title="Ernest Shackleton – idó" lang="io" hreflang="io" data-title="Ernest Shackleton" data-language-autonym="Ido" data-language-local-name="idó" class="interlanguage-link-target"><span>Ido</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it mw-list-item"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton" title="Ernest Shackleton – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Ernest Shackleton" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target"><span>Italiano</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/%E3%82%A2%E3%83%BC%E3%83%8D%E3%82%B9%E3%83%88%E3%83%BB%E3%82%B7%E3%83%A3%E3%82%AF%E3%83%AB%E3%83%88%E3%83%B3" title="アーネスト・シャクルトン – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="アーネスト・シャクルトン" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target"><span>日本語</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ka mw-list-item"><a href="https://ka.wikipedia.org/wiki/%E1%83%94%E1%83%A0%E1%83%9C%E1%83%94%E1%83%A1%E1%83%A2_%E1%83%A8%E1%83%94%E1%83%99%E1%83%9A%E1%83%A2%E1%83%9D%E1%83%9C%E1%83%98" title="ერნესტ შეკლტონი – grúz" lang="ka" hreflang="ka" data-title="ერნესტ შეკლტონი" data-language-autonym="ქართული" data-language-local-name="grúz" class="interlanguage-link-target"><span>ქართული</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kk mw-list-item"><a href="https://kk.wikipedia.org/wiki/%D0%AD%D1%80%D0%BD%D0%B5%D1%81%D1%82_%D0%A8%D0%B5%D0%BA%D0%BB%D1%82%D0%BE%D0%BD" title="Эрнест Шеклтон – kazah" lang="kk" hreflang="kk" data-title="Эрнест Шеклтон" data-language-autonym="Қазақша" data-language-local-name="kazah" class="interlanguage-link-target"><span>Қазақша</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%EC%96%B4%EB%8B%88%EC%8A%A4%ED%8A%B8_%EC%84%80%ED%81%B4%ED%84%B4" title="어니스트 섀클턴 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="어니스트 섀클턴" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target"><span>한국어</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lt mw-list-item"><a href="https://lt.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton" title="Ernest Shackleton – litván" lang="lt" hreflang="lt" data-title="Ernest Shackleton" data-language-autonym="Lietuvių" data-language-local-name="litván" class="interlanguage-link-target"><span>Lietuvių</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lv mw-list-item"><a href="https://lv.wikipedia.org/wiki/Ernests_%C5%A0ekltons" title="Ernests Šekltons – lett" lang="lv" hreflang="lv" data-title="Ernests Šekltons" data-language-autonym="Latviešu" data-language-local-name="lett" class="interlanguage-link-target"><span>Latviešu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mk mw-list-item"><a href="https://mk.wikipedia.org/wiki/%D0%95%D1%80%D0%BD%D0%B5%D1%81%D1%82_%D0%A8%D0%B5%D0%BA%D0%BB%D1%82%D0%BE%D0%BD" title="Ернест Шеклтон – macedón" lang="mk" hreflang="mk" data-title="Ернест Шеклтон" data-language-autonym="Македонски" data-language-local-name="macedón" class="interlanguage-link-target"><span>Македонски</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mr mw-list-item"><a href="https://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%85%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%A8%E0%A5%87%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%9F_%E0%A4%B6%E0%A5%85%E0%A4%95%E0%A4%B2%E0%A5%8D%E0%A4%9F%E0%A4%A8" title="अर्नेस्ट शॅकल्टन – maráthi" lang="mr" hreflang="mr" data-title="अर्नेस्ट शॅकल्टन" data-language-autonym="मराठी" data-language-local-name="maráthi" class="interlanguage-link-target"><span>मराठी</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-my mw-list-item"><a href="https://my.wikipedia.org/wiki/%E1%80%A1%E1%80%AC%E1%80%B8%E1%80%94%E1%80%80%E1%80%BA_%E1%80%9B%E1%80%BE%E1%80%80%E1%80%BA%E1%80%80%E1%80%9A%E1%80%BA%E1%80%9C%E1%80%90%E1%80%94%E1%80%BA" title="အားနက် ရှက်ကယ်လတန် – burmai" lang="my" hreflang="my" data-title="အားနက် ရှက်ကယ်လတန်" data-language-autonym="မြန်မာဘာသာ" data-language-local-name="burmai" class="interlanguage-link-target"><span>မြန်မာဘာသာ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nds mw-list-item"><a href="https://nds.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton" title="Ernest Shackleton – alsónémet" lang="nds" hreflang="nds" data-title="Ernest Shackleton" data-language-autonym="Plattdüütsch" data-language-local-name="alsónémet" class="interlanguage-link-target"><span>Plattdüütsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton" title="Ernest Shackleton – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Ernest Shackleton" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target"><span>Nederlands</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nn mw-list-item"><a href="https://nn.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton" title="Ernest Shackleton – norvég (nynorsk)" lang="nn" hreflang="nn" data-title="Ernest Shackleton" data-language-autonym="Norsk nynorsk" data-language-local-name="norvég (nynorsk)" class="interlanguage-link-target"><span>Norsk nynorsk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no mw-list-item"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton" title="Ernest Shackleton – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="Ernest Shackleton" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target"><span>Norsk bokmål</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-oc mw-list-item"><a href="https://oc.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton" title="Ernest Shackleton – okszitán" lang="oc" hreflang="oc" data-title="Ernest Shackleton" data-language-autonym="Occitan" data-language-local-name="okszitán" class="interlanguage-link-target"><span>Occitan</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl mw-list-item"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton" title="Ernest Shackleton – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="Ernest Shackleton" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target"><span>Polski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pms mw-list-item"><a href="https://pms.wikipedia.org/wiki/Ernest_Henry_Shackleton" title="Ernest Henry Shackleton – Piedmontese" lang="pms" hreflang="pms" data-title="Ernest Henry Shackleton" data-language-autonym="Piemontèis" data-language-local-name="Piedmontese" class="interlanguage-link-target"><span>Piemontèis</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt mw-list-item"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Ernest_Henry_Shackleton" title="Ernest Henry Shackleton – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Ernest Henry Shackleton" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target"><span>Português</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro mw-list-item"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton" title="Ernest Shackleton – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Ernest Shackleton" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target"><span>Română</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%A8%D0%B5%D0%BA%D0%BB%D1%82%D0%BE%D0%BD,_%D0%AD%D1%80%D0%BD%D0%B5%D1%81%D1%82" title="Шеклтон, Эрнест – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Шеклтон, Эрнест" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target"><span>Русский</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-simple mw-list-item"><a href="https://simple.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton" title="Ernest Shackleton – Simple English" lang="en-simple" hreflang="en-simple" data-title="Ernest Shackleton" data-language-autonym="Simple English" data-language-local-name="Simple English" class="interlanguage-link-target"><span>Simple English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sk mw-list-item"><a href="https://sk.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton" title="Ernest Shackleton – szlovák" lang="sk" hreflang="sk" data-title="Ernest Shackleton" data-language-autonym="Slovenčina" data-language-local-name="szlovák" class="interlanguage-link-target"><span>Slovenčina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sl mw-list-item"><a href="https://sl.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton" title="Ernest Shackleton – szlovén" lang="sl" hreflang="sl" data-title="Ernest Shackleton" data-language-autonym="Slovenščina" data-language-local-name="szlovén" class="interlanguage-link-target"><span>Slovenščina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr mw-list-item"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%95%D1%80%D0%BD%D0%B5%D1%81%D1%82_%D0%A8%D0%B5%D0%BA%D0%BB%D1%82%D0%BE%D0%BD" title="Ернест Шеклтон – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="Ернест Шеклтон" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target"><span>Српски / srpski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv mw-list-item"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton" title="Ernest Shackleton – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Ernest Shackleton" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target"><span>Svenska</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tl mw-list-item"><a href="https://tl.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton" title="Ernest Shackleton – tagalog" lang="tl" hreflang="tl" data-title="Ernest Shackleton" data-language-autonym="Tagalog" data-language-local-name="tagalog" class="interlanguage-link-target"><span>Tagalog</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton" title="Ernest Shackleton – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Ernest Shackleton" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target"><span>Türkçe</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%95%D1%80%D0%BD%D0%B5%D1%81%D1%82_%D0%A8%D0%B5%D0%BA%D0%BB%D1%82%D0%BE%D0%BD" title="Ернест Шеклтон – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Ернест Шеклтон" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target"><span>Українська</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vi mw-list-item"><a href="https://vi.wikipedia.org/wiki/Ernest_Shackleton" title="Ernest Shackleton – vietnámi" lang="vi" hreflang="vi" data-title="Ernest Shackleton" data-language-autonym="Tiếng Việt" data-language-local-name="vietnámi" class="interlanguage-link-target"><span>Tiếng Việt</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wuu mw-list-item"><a href="https://wuu.wikipedia.org/wiki/%E6%AC%A7%E5%86%85%E6%96%AF%E7%89%B9%C2%B7%E6%B2%99%E5%85%8B%E5%B0%94%E9%A1%BF" title="欧内斯特·沙克尔顿 – wu kínai" lang="wuu" hreflang="wuu" data-title="欧内斯特·沙克尔顿" data-language-autonym="吴语" data-language-local-name="wu kínai" class="interlanguage-link-target"><span>吴语</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E6%AC%A7%E5%86%85%E6%96%AF%E7%89%B9%C2%B7%E6%B2%99%E5%85%8B%E5%B0%94%E9%A1%BF" title="欧内斯特·沙克尔顿 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="欧内斯特·沙克尔顿" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target"><span>中文</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-yue mw-list-item"><a href="https://zh-yue.wikipedia.org/wiki/%E5%8E%84%E5%B0%BC%E6%96%AF%E7%89%B9%E8%96%9B%E5%85%8B%E9%A0%93" title="厄尼斯特薛克頓 – kantoni" lang="yue" hreflang="yue" data-title="厄尼斯特薛克頓" data-language-autonym="粵語" data-language-local-name="kantoni" class="interlanguage-link-target"><span>粵語</span></a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><span class="wb-langlinks-edit wb-langlinks-link"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q957543#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></span></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Ernest_Shackleton" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c"><span>Szócikk</span></a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:Ernest_Shackleton" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">magyar</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Ernest_Shackleton"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">Eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/Ernest_Shackleton"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=history"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/Ernest_Shackleton" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j"><span>Mi hivatkozik erre?</span></a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/Ernest_Shackleton" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k"><span>Kapcsolódó változtatások</span></a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q"><span>Speciális lapok</span></a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;oldid=27223566" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához"><span>Hivatkozás erre a változatra</span></a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=info" title="További információk erről a lapról"><span>Lapinformációk</span></a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&amp;page=Ernest_Shackleton&amp;id=27223566&amp;wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban"><span>Hogyan hivatkozz erre a lapra?</span></a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&amp;url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FErnest_Shackleton"><span>Rövidített URL készítése</span></a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&amp;url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FErnest_Shackleton"><span>QR-kód letöltése</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/​exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&amp;bookcmd=book_creator&amp;referer=Ernest+Shackleton"><span>Könyv készítése</span></a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&amp;page=Ernest_Shackleton&amp;action=show-download-screen"><span>Letöltés PDF-ként</span></a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p"><span>Nyomtatható változat</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Ernest_Henry_Shackleton" hreflang="en"><span>Wikimédia Commons</span></a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q957543" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g"><span>Wikidata-adatlap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-featured" class="mw-indicator"><div class="mw-parser-output"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja" title="Ez a szócikk egyike a kiemelt cikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik"><img alt="Ez a szócikk egyike a kiemelt cikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik; kattints a többi hasonló minőségű cikk böngészéséhez" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/20px-Cscr-featured.svg.png" decoding="async" width="20" height="19" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/30px-Cscr-featured.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/40px-Cscr-featured.svg.png 2x" data-file-width="466" data-file-height="443" /></a></span></div></div> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle"><span class="cdx-fr-css-icon-review--status--stable"></span><b>Ellenőrzött</b></indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2><p class="cdx-dialog__header__subtitle">Ez a lap egy ellenőrzött változata</p></div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet&#10;&#9;&#9;&#9;&#9;&#9;&#9;&#9;cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById(&quot;mw-fr-revision-details&quot;).style.display = &quot;none&quot;;" type="submit"><span class="cdx-icon cdx-icon--medium&#10;&#9;&#9;&#9;&#9;&#9;&#9;&#9;cdx-fr-css-icon--close"></span></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&amp;type=review&amp;page=Ernest_Shackleton">ellenőrizve</a>: <i>2024. június 19.</i><p><table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></p></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><table class="infobox ujinfobox"> <tbody><tr><td colspan="2" class="fejlec" style="color:black;background-color:#BED8E6;">Ernest Shackleton</td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Ernest_Shackleton_before_1909.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bd/Ernest_Shackleton_before_1909.jpg/250px-Ernest_Shackleton_before_1909.jpg" decoding="async" width="250" height="345" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bd/Ernest_Shackleton_before_1909.jpg/375px-Ernest_Shackleton_before_1909.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bd/Ernest_Shackleton_before_1909.jpg/500px-Ernest_Shackleton_before_1909.jpg 2x" data-file-width="2409" data-file-height="3325" /></a></span></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Született</b></td><td><a href="/wiki/1874" title="1874">1874</a>. <a href="/wiki/Febru%C3%A1r_15." title="Február 15.">február 15.</a><br /><a href="/wiki/Kilkea" title="Kilkea">Kilkea</a>, <a href="/wiki/%C3%8Drorsz%C3%A1g" title="Írország">Írország</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Elhunyt</b></td><td><a href="/wiki/1922" title="1922">1922</a>. <a href="/wiki/Janu%C3%A1r_5." title="Január 5.">január 5.</a> (47&#160;évesen)<br /><a href="/wiki/Grytviken" title="Grytviken">Grytviken</a>, <a href="/wiki/D%C3%A9li-Georgia_%C3%A9s_D%C3%A9li-Sandwich-szigetek" title="Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek">Déli-Georgia</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Beceneve</b></td><td>Főnök (Boss)<span class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell"><sup id="cite_ref-MC61_1-0" class="reference"><a href="#cite_note-MC61-1"><span class="cite-bracket">&#91;</span>1<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span><span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M180_2-0" class="reference"><a href="#cite_note-M180-2"><span class="cite-bracket">&#91;</span>2<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span><sup id="cite_ref-3" class="reference"><a href="#cite_note-3"><span class="cite-bracket">&#91;</span>3<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Állampolgársága</b></td><td>Brit</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Nemzetisége</b></td><td>Angol-ír<span class="dokulink" id="back:Huntford_-_Shackleton"><sup id="cite_ref-H4_4-0" class="reference"><a href="#cite_note-H4-4"><span class="cite-bracket">&#91;</span>4<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Házastársa</b></td><td>Emily Dorman (házasságkötés: <a href="/wiki/1904" title="1904">1904</a>.)</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Gyermekei</b></td><td>Raymond, Cecily és Edward</td></tr><tr><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;vertical-align:top"><b>Szülei</b></td><td style="padding:0px;">Henry Shackleton és Henrietta Gavant</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Foglalkozása</b></td><td>Felfedező</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Iskolái</b></td><td>Fir Lodge, Dulwich College</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Kitüntetései</b></td><td><a href="#Kitüntetései_és_címei">Kitüntetései és címei</a></td></tr><tr><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;vertical-align:top"><b>Halál oka</b></td><td style="padding:0px;"><a href="/wiki/Sz%C3%ADvinfarktus" title="Szívinfarktus">Szívinfarktus</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Sírhelye</b></td><td>Grytviken Cemetery</td></tr><tr><td colspan="2"><hr /></td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Ernest_Shackleton_Signature.svg" class="mw-file-description" title="Ernest Shackleton aláírása"><img alt="Ernest Shackleton aláírása" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Ernest_Shackleton_Signature.svg/120px-Ernest_Shackleton_Signature.svg.png" decoding="async" width="120" height="12" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Ernest_Shackleton_Signature.svg/180px-Ernest_Shackleton_Signature.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Ernest_Shackleton_Signature.svg/240px-Ernest_Shackleton_Signature.svg.png 2x" data-file-width="252" data-file-height="26" /></a></span></td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center;font-size:92%">Ernest Shackleton aláírása</td></tr><tr><td colspan="2"><hr /></td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center;"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><div class="hlist"><ul><li><a class="external text" href="https://wikidata-externalid-url.toolforge.org/?p=345&amp;url_prefix=https://www.imdb.com/&amp;id=nm0787123">IMDb</a></li></ul></div></td></tr><tr><td colspan="2" style="background-color: #E4EBF3;color:black;text-align:center;"><figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/20px-Commons-logo.svg.png" decoding="async" width="20" height="27" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/30px-Commons-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/40px-Commons-logo.svg.png 2x" data-file-width="1024" data-file-height="1376" /></span><figcaption></figcaption></figure><div>A <a href="/wiki/Wikim%C3%A9dia_Commons" title="Wikimédia Commons">Wikimédia Commons</a> tartalmaz <i><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Ernest_Shackleton" class="extiw" title="commons:Category:Ernest Shackleton">Ernest Shackleton</a></i> témájú médiaállományokat.</div></td></tr> <tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color: #E4EBF3;color:black;text-align:center;"><b><small><a href="/wiki/Sablon:Szem%C3%A9ly_infobox" title="Sablon:Személy infobox">Sablon</a> &#8226; <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q957543" class="extiw" title="d:Q957543">Wikidata</a> &#8226; <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g_az_infoboxokhoz" title="Wikipédia:Segítség az infoboxokhoz">Segítség</a></small></b></td></tr> </tbody></table> <p>Sir <b>Ernest Henry Shackleton</b> (<a href="/wiki/Kilkea" title="Kilkea">Kilkea</a>, <a href="/wiki/%C3%8Drorsz%C3%A1g" title="Írország">Írország</a>, <a href="/wiki/1874" title="1874">1874</a>. <a href="/wiki/Febru%C3%A1r_15." title="Február 15.">február 15.</a> – <a href="/wiki/Grytviken" title="Grytviken">Grytviken</a>, <a href="/wiki/D%C3%A9li-Georgia_%C3%A9s_D%C3%A9li-Sandwich-szigetek" title="Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek">Déli-Georgia-sziget</a>, <a href="/wiki/1922" title="1922">1922</a>. <a href="/wiki/Janu%C3%A1r_5." title="Január 5.">január 5.</a>) <a href="/wiki/Angolok" title="Angolok">angol</a> és <a href="/wiki/%C3%8Drek" title="Írek">ír</a> felmenőkkel rendelkező<span class="dokulink" id="back:Huntford_-_Shackleton"><sup id="cite_ref-H4_4-1" class="reference"><a href="#cite_note-H4-4"><span class="cite-bracket">&#91;</span>4<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> brit felfedező, <a href="/wiki/Antarktisz" title="Antarktisz">Antarktisz</a>-kutató, az Antarktisz-kutatás aranykorának egyik kiemelkedő alakja. Négy Antarktisz-expedícióban vett részt, három alkalommal expedícióvezetőként. </p><p>Az első déli-sarkvidéki tapasztalatait mint harmadtiszt szerezte, <a href="/wiki/Robert_Falcon_Scott" title="Robert Falcon Scott">Robert Falcon Scott</a> <a href="/w/index.php?title=Discovery-exped%C3%ADci%C3%B3&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Discovery-expedíció (a lap nem létezik)">Discovery-expedíciójában</a> 1901 és 1904 között, melyről egészségügyi okok miatt idő előtt haza kellett utaznia. 1907-ben már vezetőként tért vissza a <a href="/w/index.php?title=Nimrod-exped%C3%ADci%C3%B3&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Nimrod-expedíció (a lap nem létezik)">Nimrod-expedíció</a> élén. 1909 januárjában az addigi legkisebb távolságra közelítették meg a <a href="/wiki/D%C3%A9li-sark" title="Déli-sark">Déli-sarkot</a>, eljutva egészen a 88°23′ déli szélességig, ami mindössze 180&#160;km-re van a legdélibb ponttól. Az expedíció keretében, a csapat tagjai – elsőként – megmászták a <a href="/wiki/Mount_Erebus" title="Mount Erebus">Mount Erebus</a> vulkánt és elérték a <a href="/wiki/F%C3%B6ldi_m%C3%A1gneses_mez%C5%91" title="Földi mágneses mező">déli mágneses pólus</a> számított helyét. Ezen teljesítmények elismeréseként <a href="/wiki/VII._Edu%C3%A1rd_brit_kir%C3%A1ly" title="VII. Eduárd brit király">VII. Eduárd brit király</a> lovaggá ütötte. </p><p>Miután 1911. december 14-én előbb <a href="/wiki/Roald_Amundsen" title="Roald Amundsen">Roald Amundsen</a>, majd 1912. január 18-án Robert Falcon Scott elérték a Déli-sarkot, Shackleton új célt tűzött maga elé: nem csak elérni a sarkot, de a sark érintésével átkelni a teljes kontinensen. Erre a célra szervezte a <a href="/w/index.php?title=Birodalmi_transzantarktiszi_exped%C3%ADci%C3%B3&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Birodalmi transzantarktiszi expedíció (a lap nem létezik)">birodalmi transzantarktiszi expedíciót</a>, amely 1914. augusztus 4-én indult útnak. Az expedíció a kitűzött célt nem érte el, mivel hajójukat, az <a href="/wiki/Endurance_(haj%C3%B3)" title="Endurance (hajó)">Endurance</a>-t a <a href="/wiki/Weddell-tenger" title="Weddell-tenger">Weddell-tengeren</a> körülzárta, majd összeroppantotta a feltorlódott jég, így a csapatnak el kellett hagynia a hajót. Hónapokig éltek a sodródó jégtáblákon, majd mentőcsónakokkal eljutottak az Elefánt-szigetre, ahol Shackleton öt társával ismét csónakba szállt, hogy az 1500&#160;kilométeres távolságban lévő Déli-Georgia szigetről segítséget hozzon. 1916 augusztusában sikerült minden embert épségben kimenteni a szigetről. </p><p>A sarkvidéken átélt viszontagságok ellenére 1921-ben újabb expedíciót szervezett, azzal a céllal, hogy körbehajózza a Déli-sarkvidéket. A <a href="/w/index.php?title=Shackleton%E2%80%93Rowett-exped%C3%ADci%C3%B3&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Shackleton–Rowett-expedíció (a lap nem létezik)">Shackleton–Rowett-expedíció</a> során, a tényleges kutatóút megkezdése előtt, Shackleton 1922. január 5-én, a Déli-Georgia szigeten, szívinfarktusban elhunyt. Felesége kérésére, itt is temették el, Grytviken település temetőjében. </p><p>Shackleton hírnevét leginkább a birodalmi transzantarktiszi expedíció hihetetlen történetének köszönheti, mely miatt őt a korabeli sajtó hősként ünnepelte. Ennek ellenére – Scott kapitánnyal ellentétben – hosszú időre feledésbe merült a neve. Később, a 20. század második felében fedezték fel újra; tevékenységét követendő példaként, modellként állítja az utókor elé a vezetéselmélet- és válságmenedzsment-tudomány. </p> <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Gyermek-_és_ifjúkora_(1874–1890)"><span id="Gyermek-_.C3.A9s_ifj.C3.BAkora_.281874.E2.80.931890.29"></span>Gyermek- és ifjúkora (1874–1890)</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=1" title="Szakasz szerkesztése: Gyermek- és ifjúkora (1874–1890)"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Shackleton-coat-of-arms.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f1/Shackleton-coat-of-arms.jpg" decoding="async" width="137" height="200" class="mw-file-element" data-file-width="137" data-file-height="200" /></a><figcaption>A Shackleton család címere</figcaption></figure> <p>Shackleton 1874. február 15-én született az ír <a href="/wiki/Kilkea" title="Kilkea">Kilkeában</a>, egy tízgyermekes család második gyermekeként.<span class="dokulink" id="back:Huntford_-_Shackleton"><sup id="cite_ref-H5_5-0" class="reference"><a href="#cite_note-H5-5"><span class="cite-bracket">&#91;</span>5<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span><span class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell"><sup id="cite_ref-MC40_6-0" class="reference"><a href="#cite_note-MC40-6"><span class="cite-bracket">&#91;</span>6<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Apja, Henry Shackleton <a href="/w/index.php?title=Yorkshire&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Yorkshire (a lap nem létezik)">yorkshire</a>-i származású földbirtokos volt, akinek ősei a 18. században vándoroltak ki Írországba.<span class="dokulink" id="back:Huntford_-_Shackleton"><sup id="cite_ref-H4_4-2" class="reference"><a href="#cite_note-H4-4"><span class="cite-bracket">&#91;</span>4<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Anyja, Henrietta Letitia Sophia Gavan ír származású volt.<span class="dokulink" id="back:Huntford_-_Shackleton"><sup id="cite_ref-H5_5-1" class="reference"><a href="#cite_note-H5-5"><span class="cite-bracket">&#91;</span>5<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A Shackleton család jelmondata: „<i>Fortitudine Vincimus</i>” (angolul: „<i>By endurance we conquer</i>“; magyarul: „<i>Kitartással győzni fogunk</i>”).<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M08_7-0" class="reference"><a href="#cite_note-M08-7"><span class="cite-bracket">&#91;</span>7<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Shackleton ennek nyomán nevezte el később egyik expedíciós hajóját Endurance-nak.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M196_8-0" class="reference"><a href="#cite_note-M196-8"><span class="cite-bracket">&#91;</span>8<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Az 1600-as évekből származó családi címer három arany kapcsot ábrázol vörös mezőben.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M08_7-1" class="reference"><a href="#cite_note-M08-7"><span class="cite-bracket">&#91;</span>7<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:HRM_EHS_p23.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6e/HRM_EHS_p23.jpg/220px-HRM_EHS_p23.jpg" decoding="async" width="220" height="351" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6e/HRM_EHS_p23.jpg/330px-HRM_EHS_p23.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/6e/HRM_EHS_p23.jpg 2x" data-file-width="378" data-file-height="603" /></a><figcaption>Shackleton 11 éves korában</figcaption></figure><p>Ernestnek nyolc lány és egy fiútestvére volt.<span class="dokulink" id="back:Huntford_-_Shackleton"><sup id="cite_ref-H5_5-2" class="reference"><a href="#cite_note-H5-5"><span class="cite-bracket">&#91;</span>5<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A család erősen vallásos volt, otthon szigorú légkör uralkodott. Shackleton és testvérei csatlakoztak az <a href="/wiki/Alkoholizmus" title="Alkoholizmus">antialkoholista</a> ligához, és kocsmák előtt énekeltek dalokat az alkohol veszélyeiről.<span class="dokulink" id="back:Huntford_-_Shackleton"><sup id="cite_ref-H7_9-0" class="reference"><a href="#cite_note-H7-9"><span class="cite-bracket">&#91;</span>9<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span><span class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell"><sup id="cite_ref-MC43_10-0" class="reference"><a href="#cite_note-MC43-10"><span class="cite-bracket">&#91;</span>10<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A családban Shackleton haladó szelleműnek számított, és lánytestvéreit is arra ösztönözte, hogy legyen saját hivatásuk, így felnőttkorukban szülésznőként, vámtisztként, művészként és íróként keresték a kenyerüket.<span class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell"><sup id="cite_ref-MC43_10-1" class="reference"><a href="#cite_note-MC43-10"><span class="cite-bracket">&#91;</span>10<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Öccsét, Francist (1876–1941) 1907-ben meggyanúsították az ír koronaékszerek elrablása ügyében, azonban később felmentették a vádak alól.<span class="dokulink" id="back:Huntford_-_Shackleton"><sup id="cite_ref-H178-228_11-0" class="reference"><a href="#cite_note-H178-228-11"><span class="cite-bracket">&#91;</span>11<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p><p>Az írországi mezőgazdaság 19. század végi általános hanyatlása miatt Shackleton édesapja úgy döntött, hogy feladja a gazdálkodást, és új szakmát tanul. A család 1880-ban, Shackleton 6 éves korában <a href="/wiki/Dublin" title="Dublin">Dublinba</a> költözött, ahol az apa, Henry Shackleton a <a href="/wiki/Trinity_College_(Dublin)" title="Trinity College (Dublin)">Trinity College</a>-ben orvosi tanulmányokat folytatott.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M19_12-0" class="reference"><a href="#cite_note-M19-12"><span class="cite-bracket">&#91;</span>12<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Négy év múlva, 1884 decemberében a család elhagyta Írországot, és Angliába, <a href="/w/index.php?title=Sydenham&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Sydenham (a lap nem létezik)">Sydenhambe</a>, London elővárosába költözött, ahol az apa orvosi praxist nyitott.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M22_13-0" class="reference"><a href="#cite_note-M22-13"><span class="cite-bracket">&#91;</span>13<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Dulwich_College,_College_Road,_Dulwich._-_geograph.org.uk_-_58443.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9b/Dulwich_College%2C_College_Road%2C_Dulwich._-_geograph.org.uk_-_58443.jpg/220px-Dulwich_College%2C_College_Road%2C_Dulwich._-_geograph.org.uk_-_58443.jpg" decoding="async" width="220" height="100" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9b/Dulwich_College%2C_College_Road%2C_Dulwich._-_geograph.org.uk_-_58443.jpg/330px-Dulwich_College%2C_College_Road%2C_Dulwich._-_geograph.org.uk_-_58443.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9b/Dulwich_College%2C_College_Road%2C_Dulwich._-_geograph.org.uk_-_58443.jpg/440px-Dulwich_College%2C_College_Road%2C_Dulwich._-_geograph.org.uk_-_58443.jpg 2x" data-file-width="640" data-file-height="292" /></a><figcaption>A <a href="/w/index.php?title=Dulwich_College&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Dulwich College (a lap nem létezik)">Dulwich College</a> napjainkban</figcaption></figure> <p>Shackleton egészen fiatal korától kezdve lelkes olvasó volt, különösen <a href="/w/index.php?title=George_Alfred_Henty&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="George Alfred Henty (a lap nem létezik)">George Alfred Henty</a> és <a href="/wiki/Jules_Verne" title="Jules Verne">Jules Verne</a> kalandregényeiért rajongott.<span class="dokulink" id="back:Riffenburgh"><sup id="cite_ref-R27_14-0" class="reference"><a href="#cite_note-R27-14"><span class="cite-bracket">&#91;</span>14<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Kedvenc könyve <a href="/w/index.php?title=Charles_Francis_Hall&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Charles Francis Hall (a lap nem létezik)">Charles Francis Hall</a> sarkkutató „Life with the Esquimaux” című műve volt.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M21_15-0" class="reference"><a href="#cite_note-M21-15"><span class="cite-bracket">&#91;</span>15<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A rejtett kincsek felkutatása iránti vonzalma,<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M28_16-0" class="reference"><a href="#cite_note-M28-16"><span class="cite-bracket">&#91;</span>16<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> függetlenség iránti törekvése és magával ragadó lelkesedése végigkísérte egész életét. Tanulmányait korábban egy házitanító segítségével végezte, azonban Sydenhambe költözésük után, 10 éves korában beíratták a Fir Lodge elemi iskolába.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M23_17-0" class="reference"><a href="#cite_note-M23-17"><span class="cite-bracket">&#91;</span>17<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Iskolatársai — a korához képest magas és erős testfelépítésű — Ernestet barátságos és jóindulatú diáknak tartották, aki azonban gyakran nem tudta kordában tartani indulatait, ha valaki a származására vagy ír akcentusára tett negatív megjegyzéseket.<span class="dokulink" id="back:Riffenburgh"><sup id="cite_ref-R22_18-0" class="reference"><a href="#cite_note-R22-18"><span class="cite-bracket">&#91;</span>18<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p><p>1887 nyarán Shackletont beíratták a <a href="/w/index.php?title=Dulwich_College&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Dulwich College (a lap nem létezik)">Dulwich College</a> bentlakásos fiúiskolába.<span class="dokulink" id="back:Riffenburgh"><sup id="cite_ref-R25_19-0" class="reference"><a href="#cite_note-R25-19"><span class="cite-bracket">&#91;</span>19<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Nem nagyon bírta az iskolai kötöttségeket, a korának megfelelő tananyaghoz túl éretlennek találták, ezért fiatalabb osztályba került. Iskolai évei alatt ragadt rajta a Mickey becenév. Nem kedvelte sem az iskolát, sem a tananyagot, saját elmondása szerint untatták az órákon elhangzottak. A földrajzot csak „városok, fokok, öblök és szigetek listájának” tartotta.<span class="dokulink" id="back:Riffenburgh"><sup id="cite_ref-R28_20-0" class="reference"><a href="#cite_note-R28-20"><span class="cite-bracket">&#91;</span>20<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span><span class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell"><sup id="cite_ref-MC45_21-0" class="reference"><a href="#cite_note-MC45-21"><span class="cite-bracket">&#91;</span>21<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> ezért elhatározta, hogy az iskolát befejezve, a tengerészet kötelékébe áll. Apja szerette volna, hogy — példáját követve — orvosi tanulmányokat folytasson, azonban látva Ernest lelkesedését, nem állta útját.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M27_22-0" class="reference"><a href="#cite_note-M27-22"><span class="cite-bracket">&#91;</span>22<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_kereskedelmi_flottánál_(1890–1901)"><span id="A_kereskedelmi_flott.C3.A1n.C3.A1l_.281890.E2.80.931901.29"></span>A kereskedelmi flottánál (1890–1901)</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=2" title="Szakasz szerkesztése: A kereskedelmi flottánál (1890–1901)"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:HRM_EHS_p28.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/08/HRM_EHS_p28.jpg/220px-HRM_EHS_p28.jpg" decoding="async" width="220" height="333" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/08/HRM_EHS_p28.jpg/330px-HRM_EHS_p28.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/08/HRM_EHS_p28.jpg 2x" data-file-width="399" data-file-height="604" /></a><figcaption>Shackleton tengerészkadétként</figcaption></figure> <p>Mivel anyagi okokból a család nem engedhette meg, hogy a Királyi Haditengerészet gyakorlóhajóján, a <i>Britannián</i> folytassa tanulmányait, az ifjú Shackleton, 16 éves korában a kereskedelmi flottához került. 1890 áprilisában <a href="/wiki/Liverpool" title="Liverpool">Liverpoolba</a> utazott, és a <i>Hoghton Tower</i> nevű hajón, a North Western Shipping Company vitorlásán helyezkedett el, tengerészkadétként.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M30_23-0" class="reference"><a href="#cite_note-M30-23"><span class="cite-bracket">&#91;</span>23<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A következő négy évben a gyakorlatban ismerkedett meg a tengerészet mindennapi feladataival és elméletével. Számos távoli országba eljutott, és számos, különböző származású és kulturális hátterű emberrel ismerkedett meg. Első útján egyből megtapasztalhatta a téli tengeri viharok zord körülményeit, amikor a <a href="/wiki/Horn-fok" title="Horn-fok">Horn-fok</a> megkerülésével <a href="/wiki/Valpara%C3%ADso_(Chile)" title="Valparaíso (Chile)">Valparaisóba</a> és <a href="/wiki/Iquique" title="Iquique">Iquique</a>-be hajóztak, ahol a hajót hat héten keresztül mosták, és új rakományt vettek a fedélzetre.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M33_24-0" class="reference"><a href="#cite_note-M33-24"><span class="cite-bracket">&#91;</span>24<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Itt tanulta meg, hogy hogyan kell a rakományt csónakok segítségével sértetlenül eljuttatni a hajóról a partra és onnan vissza. Ennek a tudásnak a későbbi expedíciók során nagy hasznát vette. A <i>Hoghton Tower</i>rel összesen három tengeri úton vett részt, mielőtt 1894. október 4-én, a londoni tengerésziskolában másodtiszti vizsgát tett.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M48_25-0" class="reference"><a href="#cite_note-M48-25"><span class="cite-bracket">&#91;</span>25<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p><p>Egy iskolai barátja ajánlására Shackleton 1894 novemberében elnyerte a <i>Monmouthshire</i> teherszállító hajó harmadtiszti állását, amellyel távol-keleti útvonalakon hajózott.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M45_26-0" class="reference"><a href="#cite_note-M45-26"><span class="cite-bracket">&#91;</span>26<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> 1895. január 24-én, amikor Shackleton éppen az Indiai-óceánon hajózott, <a href="/wiki/Carsten_Borchgrevink" title="Carsten Borchgrevink">Carsten Egeberg Borchgrevink</a>, Henryk Bull bálnavadász-expedíciója keretében, az <a href="/wiki/Adare-fok" title="Adare-fok">Adare-fokon</a> partra szállt, és azt állította, hogy ő volt az első ember, aki az antarktiszi szárazföldre lépett.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M54_27-0" class="reference"><a href="#cite_note-M54-27"><span class="cite-bracket">&#91;</span>27<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span><sup id="cite_ref-28" class="reference"><a href="#cite_note-28"><span class="cite-bracket">&#91;</span>28<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> Az csak a véletlen műve, hogy Shackleton – elmondása szerint – pont ebben az időszakban határozta el, hogy sarkkutató lesz. </p><p>Amikor 1896-ban a <i>Monmouthshire</i>-rel folytatott második útjáról hazatért, letette az elsőtiszti vizsgát, majd a Welsh Shire Line gőzhajóján, a <i>Flintshire</i>-en másodtisztként eltöltött időszak után <a href="/wiki/Szingap%C3%BAr" title="Szingapúr">Szingapúrban</a> 1898-ban kapitányi bizonyítványt szerzett.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M49–50_29-0" class="reference"><a href="#cite_note-M49–50-29"><span class="cite-bracket">&#91;</span>29<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Ezt követően az Union-Castle Line társaság alkalmazottjaként a <i>Tantallon Castle</i> sorhajón szolgált, amely <a href="/wiki/Southampton" title="Southampton">Southampton</a> és <a href="/wiki/Fokv%C3%A1ros" title="Fokváros">Fokváros</a> között látta el a posta- és csomagszállítási feladatokat.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M52_30-0" class="reference"><a href="#cite_note-M52-30"><span class="cite-bracket">&#91;</span>30<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A <a href="/wiki/M%C3%A1sodik_b%C3%BAr_h%C3%A1bor%C3%BA" title="Második búr háború">második búr háború</a> 1899-es kitörését követően Shackleton a <i>Tintagel Castle</i> csapatszállító-hajó harmadtisztje lett, amely katonákat szállított <a href="/wiki/Fokf%C3%B6ld" title="Fokföld">Fokföldre</a>.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M53_31-0" class="reference"><a href="#cite_note-M53-31"><span class="cite-bracket">&#91;</span>31<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Fokvárosban ekkor találkozott <a href="/wiki/Rudyard_Kipling" title="Rudyard Kipling">Rudyard Kiplinggel</a>, a neves íróval, akit meg kívánt nyerni első saját könyve társszerzőjének.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M54_27-1" class="reference"><a href="#cite_note-M54-27"><span class="cite-bracket">&#91;</span>27<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p><p>Hasonlóan későbbi riválisához, a királyi haditengerészet kötelékében szolgáló Robert Falcon Scotthoz, Shackleton sem érezte, hogy képes lenne kielégíteni ambícióját a kereskedelmi flottánál. Egy munkatársa később azt mondta, hogy „kísértést érzett, hogy kitörjön a napi előírások és szokások monotóniájából, egy olyan létezésből, amely végül elfojtja az egyéniségét”.<span class="dokulink" id="back:Riffenburgh"><sup id="cite_ref-M51_32-0" class="reference"><a href="#cite_note-M51-32"><span class="cite-bracket">&#91;</span>32<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Röviddel azután, hogy meghívást kapott a <a href="/wiki/Brit_Kir%C3%A1lyi_F%C3%B6ldrajzi_T%C3%A1rsas%C3%A1g" title="Brit Királyi Földrajzi Társaság">Királyi Földrajzi Társaságba</a>, elkezdődött Shackleton felfedezői karrierje, nem utolsósorban azért, mert látta, hogy ez egy jó lehetőség, hogy gazdag és híres legyen. 1900 márciusában megismerkedett Cedric Longstaffal, a hadsereg fiatal hadnagyával, akinek az apja, Llewellyn W. Longstaff volt a szerveződő Nemzeti Antarktisz Expedíció (National Antarctic Expedition) egyik fő támogatója.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M58_33-0" class="reference"><a href="#cite_note-M58-33"><span class="cite-bracket">&#91;</span>33<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Shackleton felhasználva Cedric-kel fennálló barátságát, meg kívánta győzni barátja apját, hogy felvegyék az expedíciós csapatba. Longstaffra olyan nagy hatással volt Shackleton lelkesedése és meggyőzőképessége, hogy utasította Sir Clement Markhamot, az expedíció pártfogóját, hogy vegye fel őt az expedíció tagjai közé.<span class="dokulink" id="back:Riffenburgh"><sup id="cite_ref-M59_34-0" class="reference"><a href="#cite_note-M59-34"><span class="cite-bracket">&#91;</span>34<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> 1901. február 17-én Shackleton elnyerte a <i>Discovery</i> expedíciós hajó harmadtiszti beosztását.<span class="dokulink" id="back:Riffenburgh"><sup id="cite_ref-M59_34-1" class="reference"><a href="#cite_note-M59-34"><span class="cite-bracket">&#91;</span>34<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Röviddel ezután a Királyi Haditengerészet tartalékos alhadnagyává léptették elő.<sup id="cite_ref-35" class="reference"><a href="#cite_note-35"><span class="cite-bracket">&#91;</span>35<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> Miután kilépett az Union-Castle Line társaságtól, hivatalosan is befejeződött a kereskedelmi flottánál a pályafutása. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_Discovery-expedíció_(1901–1903)"><span id="A_Discovery-exped.C3.ADci.C3.B3_.281901.E2.80.931903.29"></span>A Discovery-expedíció (1901–1903)</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=3" title="Szakasz szerkesztése: A Discovery-expedíció (1901–1903)"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/w/index.php?title=Discovery-exped%C3%ADci%C3%B3&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Discovery-expedíció (a lap nem létezik)">Discovery-expedíció</a></i></td></tr></tbody></table> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Scott_of_the_Antarctic_(bw_cropped).jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/93/Scott_of_the_Antarctic_%28bw_cropped%29.jpg/220px-Scott_of_the_Antarctic_%28bw_cropped%29.jpg" decoding="async" width="220" height="236" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/93/Scott_of_the_Antarctic_%28bw_cropped%29.jpg/330px-Scott_of_the_Antarctic_%28bw_cropped%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/93/Scott_of_the_Antarctic_%28bw_cropped%29.jpg/440px-Scott_of_the_Antarctic_%28bw_cropped%29.jpg 2x" data-file-width="602" data-file-height="647" /></a><figcaption>Robert Falcon Scott</figcaption></figure> <p>A Nemzeti Antarktisz Expedíciót, ahogy a Discovery-expedíciót hivatalosan nevezték, <a href="/w/index.php?title=Clements_Markham&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Clements Markham (a lap nem létezik)">Sir Clements Markham</a>, a Királyi Földrajzi Társaság akkori elnöke kezdeményezésére kezdték el szervezni azzal a céllal, hogy tudományos és földrajzi kutatásokat, felfedezéseket végezzen a Déli-sarkon.<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F19_36-0" class="reference"><a href="#cite_note-F19-36"><span class="cite-bracket">&#91;</span>36<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A kutatóexpedíció vezetésére a Királyi Haditengerészet tisztjét, <a href="/wiki/Robert_Falcon_Scott" title="Robert Falcon Scott">Robert Falcon Scott</a> fregattkapitányt nevezték ki. Bár a <a href="/w/index.php?title=Discovery_(haj%C3%B3)&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Discovery (hajó) (a lap nem létezik)"><i>Discovery</i></a> kutatóhajó nem a haditengerészet kötelékébe tartozott, Scott a tisztektől, a legénységtől és a tudományos munkatársaktól megkövetelte, hogy a brit haditengerészetnél szokásos fegyelemhez tartsák magukat. Shackleton elfogadta ezeket a szabályokat, bár maga sokkal inkább a kevésbé formális, közvetlen vezetési módszereket támogatta.<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F25_37-0" class="reference"><a href="#cite_note-F25-37"><span class="cite-bracket">&#91;</span>37<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A hajón Shackleton feladatát képezte – többek között – a tengervíz vizsgálata, a gondoskodás a tiszti étkezdéről, a raktérről, a készletekről, tartalékokról, valamint a szórakoztatóprogramokról.<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F23_38-0" class="reference"><a href="#cite_note-F23-38"><span class="cite-bracket">&#91;</span>38<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Discoveryboat.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/19/Discoveryboat.jpg/220px-Discoveryboat.jpg" decoding="async" width="220" height="194" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/19/Discoveryboat.jpg 1.5x" data-file-width="250" data-file-height="221" /></a><figcaption>A <i>Discovery</i> expedíciós hajó a sarki vizeken</figcaption></figure> <p>A <i>Discovery</i> 1901. augusztus 6-án futott ki Cowes kikötőjéből, és Fokváros, valamint az új-zélandi Littelton érintésével 1902 januárjában érte el <a href="/wiki/Ross-selfj%C3%A9g" title="Ross-selfjég">Ross-selfjég</a> határát.<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F26–31_39-0" class="reference"><a href="#cite_note-F26–31-39"><span class="cite-bracket">&#91;</span>39<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Miután egy kis öbölben lehorgonyoztak, Shackleton egy <a href="/wiki/L%C3%A9ghaj%C3%B3" title="Léghajó">léghajóval</a> felszállva elkészítette az Antarktiszról az első légifelvételeket.<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F32_40-0" class="reference"><a href="#cite_note-F32-40"><span class="cite-bracket">&#91;</span>40<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p><p>A McMurdo Sound öbölnél az expedíció téli szállásokat létesített, majd Shackleton Edward Wilson és Hartley Ferrar tudósokkal szánokkal felderítő útra indult, hogy biztonságos útvonalat találjon a Ross-selfjégen keresztül a Déli-sark felé tervezett felfedezőút számára.<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F38_41-0" class="reference"><a href="#cite_note-F38-41"><span class="cite-bracket">&#91;</span>41<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> 1902 telén, amikor a jég körbezárta a <i>Discovery</i>t, Shackleton szerkesztette a <i>The South Polar Times</i> expedíciós magazint.<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F14_42-0" class="reference"><a href="#cite_note-F14-42"><span class="cite-bracket">&#91;</span>42<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A legénység egyik tagja, Clarence Hare szerint Shackleton – közvetlen természete miatt – a legkedveltebb tiszt volt a legénység körében.<span class="dokulink" id="back:Huntford_-_Shackleton"><sup id="cite_ref-H76_43-0" class="reference"><a href="#cite_note-H76-43"><span class="cite-bracket">&#91;</span>43<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:ATLNZ_11714.jpeg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8a/ATLNZ_11714.jpeg/220px-ATLNZ_11714.jpeg" decoding="async" width="220" height="151" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8a/ATLNZ_11714.jpeg/330px-ATLNZ_11714.jpeg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8a/ATLNZ_11714.jpeg/440px-ATLNZ_11714.jpeg 2x" data-file-width="5793" data-file-height="3988" /></a><figcaption>Shackleton, Scott és Wilson (balról jobbra), 1902. november 2-án</figcaption></figure> <p>Scott Shackletont és Edward Wilsont választotta maga mellé, hogy részt vegyenek a Déli-sark irányába tervezett felfedezőúton. Ennek a kísérletnek ténylegesen nem a Déli-sark elérése volt a célja, azonban azt minél jobban meg akarták közelíteni. Az a tény, hogy Scott választása Shackletonra esett, azt mutatja, hogy nagy bizalommal volt iránta. A csapat 1902. november 2-án kelt útra.<span class="dokulink" id="back:Scott"><sup id="cite_ref-SC7_44-0" class="reference"><a href="#cite_note-SC7-44"><span class="cite-bracket">&#91;</span>44<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A út során, amelyet később Scott a siker és kudarc kombinációjaként értékelt, 1902. december 30-án elérték a 82°17′ déli szélességet,<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F65_45-0" class="reference"><a href="#cite_note-F65-45"><span class="cite-bracket">&#91;</span>45<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> amellyel túlszárnyalták <a href="/wiki/Carsten_Borchgrevink" title="Carsten Borchgrevink">Borchgrevink</a> korábbi, 1900. február 16-án felállított rekordját (78°50'),<span class="dokulink" id="back:Huntford_-_Shackleton"><sup id="cite_ref-H28_46-0" class="reference"><a href="#cite_note-H28-46"><span class="cite-bracket">&#91;</span>46<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> azonban innen kénytelenek voltak visszafordulni. Az előrehaladásukat komolyan akadályozta a szánhúzó kutyákkal kapcsolatos tapasztalataik hiánya és az a körülmény, hogy a kutyák a romlott élelmiszertől gyorsan megbetegedtek. Az út során végül mind a 22 kutya elpusztult.<span class="dokulink" id="back:Scott"><sup id="cite_ref-SC76_47-0" class="reference"><a href="#cite_note-SC76-47"><span class="cite-bracket">&#91;</span>47<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A visszaút során történtek és azok Scott és Shackleton személyes kapcsolatára gyakorolt hatása a mai napig nem tisztázottak. Kétségtelen tény, hogy mindhárom férfi ideiglenes <a href="/wiki/H%C3%B3vaks%C3%A1g" title="Hóvakság">hóvakságtól</a> és fagyási sérülésektől szenvedett, valamint <a href="/wiki/Skorbut" title="Skorbut">skorbutot</a> kapott.<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F67_48-0" class="reference"><a href="#cite_note-F67-48"><span class="cite-bracket">&#91;</span>48<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A legrosszabb állapotban Shackleton volt. Légszomjban szenvedett, fájt a szíve, és vért köpött,<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F67_48-1" class="reference"><a href="#cite_note-F67-48"><span class="cite-bracket">&#91;</span>48<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> az út végén nem tudott egyedül mozogni. Ennek megfelelően nem tudta kivenni a részét a munkából, a szánok húzásából. Scott későbbi beszámolója szerint Shackletont hosszú szakaszokon a szánon kellett szállítani, azonban Shackleton később visszautasította ezt az állítást.<span class="dokulink" id="back:Huntford_-_Shackleton"><sup id="cite_ref-H143–145_49-0" class="reference"><a href="#cite_note-H143–145-49"><span class="cite-bracket">&#91;</span>49<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p><p>A három férfi végül, 1903. február 3-án elérte a Hut Point-félszigeten kiépített alaptábort.<span class="dokulink" id="back:Scott"><sup id="cite_ref-SC93_50-0" class="reference"><a href="#cite_note-SC93-50"><span class="cite-bracket">&#91;</span>50<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Miután Dr. Reginald Koettlitz, az expedíció orvosa megvizsgálta Shackletont, Scott úgy döntött, hogy a <i>Discovery</i> segítségére küldött, a McMurdo Sound öbölben horgonyzó <i>Morning</i> nevű hajóval hazaküldi. Scott később azt írta, hogy Shackleton akkori állapotában kockázatosnak találta, hogy további megpróbáltatásoknak tegye ki.<span class="dokulink" id="back:Scott"><sup id="cite_ref-SC127_51-0" class="reference"><a href="#cite_note-SC127-51"><span class="cite-bracket">&#91;</span>51<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Vannak azonban olyan feltételezések, melyek szerint a döntés igazi oka az volt, hogy Scott neheztelt Shackletonra annak népszerűsége miatt, és a pillanatnyi rossz egészségi állapota csak egy jó indok volt, hogy megszabaduljon tőle.<span class="dokulink" id="back:Huntford_-_Shackleton"><sup id="cite_ref-H116_52-0" class="reference"><a href="#cite_note-H116-52"><span class="cite-bracket">&#91;</span>52<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Diana Preston, Scott életrajzírója szerint Shackleton hajlamos volt megkérdőjelezni az utasításokat és ellenállni a parancsoknak, Scott számára pedig az elsőrendű fontosságú a fegyelem volt.<sup id="cite_ref-53" class="reference"><a href="#cite_note-53"><span class="cite-bracket">&#91;</span>53<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> Mindezektől függetlenül Shackleton és Scott viszonya barátságos volt, egészen Scott <i>The Voyage of the Discovery</i> című könyvének 1905. évi megjelenéséig. Bár a nyilvánosság előtt kölcsönös tisztelettel és udvariassággal beszéltek egymásról, Roland Huntford, Shackleton életrajzírója szerint ezt követően Shackleton ellenszenvvel és megvetéssel viseltetett Scott iránt.<span class="dokulink" id="back:Huntford_-_Shackleton"><sup id="cite_ref-H143–145_49-1" class="reference"><a href="#cite_note-H143–145-49"><span class="cite-bracket">&#91;</span>49<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A megsértett büszkesége arra sarkallta, hogy visszatérjen az Antarktiszra és túlszárnyalja Scottot. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Visszatérés_a_civil_életbe_(1903–1907)"><span id="Visszat.C3.A9r.C3.A9s_a_civil_.C3.A9letbe_.281903.E2.80.931907.29"></span>Visszatérés a civil életbe (1903–1907)</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=4" title="Szakasz szerkesztése: Visszatérés a civil életbe (1903–1907)"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:1914_-_Emily_Shackleton_und_ihre_drei_Kinder_neu.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/de/1914_-_Emily_Shackleton_und_ihre_drei_Kinder_neu.jpg/220px-1914_-_Emily_Shackleton_und_ihre_drei_Kinder_neu.jpg" decoding="async" width="220" height="351" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/de/1914_-_Emily_Shackleton_und_ihre_drei_Kinder_neu.jpg/330px-1914_-_Emily_Shackleton_und_ihre_drei_Kinder_neu.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/de/1914_-_Emily_Shackleton_und_ihre_drei_Kinder_neu.jpg/440px-1914_-_Emily_Shackleton_und_ihre_drei_Kinder_neu.jpg 2x" data-file-width="1618" data-file-height="2584" /></a><figcaption>Shackleton felesége, Emily és a három gyermek, Cecily, Edward és Raymond (balról jobbra)</figcaption></figure> <p>Shackleton 1903. március 2-án hagyta el az Antarktiszt a <i>Morning</i> fedélzetén.<span class="dokulink" id="back:Huntford_-_Shackleton"><sup id="cite_ref-H116–117_54-0" class="reference"><a href="#cite_note-H116–117-54"><span class="cite-bracket">&#91;</span>54<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Egy <a href="/wiki/%C3%9Aj-Z%C3%A9land" title="Új-Zéland">Új-Zélandon</a> töltött rövid pihenést követően, <a href="/wiki/San_Francisco_(Kalifornia)" title="San Francisco (Kalifornia)">San Franciscón</a> és <a href="/wiki/New_York" title="New York">New Yorkon</a> keresztül, 1903 júniusában tért vissza Angliába.<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F78_55-0" class="reference"><a href="#cite_note-F78-55"><span class="cite-bracket">&#91;</span>55<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Mivel ő volt az első mérvadó személy, aki visszatért az expedícióról, nagy várakozás övezte érkezését. Az Admiralitásnak első kézből származó információkra volt szüksége a Ross-szigeten, a jég fogságában rekedt emberek kimentésének megszervezéséhez. Sir Clements Markham felkérésére ideiglenesen elvállalta a <i><a href="/wiki/Terra_Nova_(haj%C3%B3)" title="Terra Nova (hajó)">Terra Nova</a></i> felszerelését és felkészítését a <i>Discovery</i> segítségére küldött második mentőakcióhoz, azonban visszautasította az ajánlatot, hogy a hajón, első tisztként visszatérjen az Antarktiszra.<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F78_55-1" class="reference"><a href="#cite_note-F78-55"><span class="cite-bracket">&#91;</span>55<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Ehelyett segédkezett az <a href="/w/index.php?title=Otto_Nordenskj%C3%B6ld&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Otto Nordenskjöld (a lap nem létezik)">Otto Nordenskjöld</a> által vezetett svéd Antarktisz-expedíció kimentésére küldött argentin korvett, az <i>Uruguay</i> felszerelésében is.<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F78_55-2" class="reference"><a href="#cite_note-F78-55"><span class="cite-bracket">&#91;</span>55<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p><p>Shackleton ebben az időben jelentkezett a Királyi Haditengerészethez, azonban Markham és a <a href="/wiki/Royal_Society" title="Royal Society">Királyi Természettudományos Társaság</a> elnöke, <a href="/wiki/William_Huggins" title="William Huggins">William Huggins</a> támogatása ellenére nem járt sikerrel.<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F80_56-0" class="reference"><a href="#cite_note-F80-56"><span class="cite-bracket">&#91;</span>56<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> 1903 őszén újságíróként és társszerkesztőként dolgozott a <i>Royal Magazine</i> folyóiratnál, azonban néhány hét után otthagyta ezt az állást.<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F80_56-1" class="reference"><a href="#cite_note-F80-56"><span class="cite-bracket">&#91;</span>56<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Barátja, Hugh Robert Mill támogatásával 1904. január 14-én végül elnyerte a <a href="/w/index.php?title=Sk%C3%B3t_Kir%C3%A1lyi_F%C3%B6ldrajzi_T%C3%A1rsas%C3%A1g&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Skót Királyi Földrajzi Társaság (a lap nem létezik)">Skót Királyi Földrajzi Társaság</a> frissen megüresedett titkári és kincstárnoki pozícióját.<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F81–84_57-0" class="reference"><a href="#cite_note-F81–84-57"><span class="cite-bracket">&#91;</span>57<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p><p>1904. április 9-én, feleségül vette <a href="/w/index.php?title=Emily_Shackleton&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Emily Shackleton (a lap nem létezik)">Emily Dormant</a> (1868–1936),<span class="dokulink" id="back:Huntford_-_Shackleton"><sup id="cite_ref-H130–131_58-0" class="reference"><a href="#cite_note-H130–131-58"><span class="cite-bracket">&#91;</span>58<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> akitől később három gyermeke született: Raymond (1905), Cecily (1906) és <a href="/w/index.php?title=Edward_Shackleton&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Edward Shackleton (a lap nem létezik)">Edward</a> (1911). </p><p>1906 februárjában Shackleton, aki teljesen tapasztalatlan volt az üzleti ügyekben, részvényes lett egy kétes spekulációs cégben, amely orosz csapatokat akart <a href="/wiki/Vlagyivosztok" title="Vlagyivosztok">Vlagyivosztokból</a> a <a href="/wiki/Balti-tenger" title="Balti-tenger">Balti-tengerre</a> szállítani, azonban ez a terv végül meghiúsult.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M97_59-0" class="reference"><a href="#cite_note-M97-59"><span class="cite-bracket">&#91;</span>59<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Ezt követően a politikával is megpróbálkozott, azonban az 1906-os általános választáson a <a href="/w/index.php?title=Liber%C3%A1lis_Unionista_P%C3%A1rt&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Liberális Unionista Párt (a lap nem létezik)">Liberális Unionista Párt</a> dundee-i jelöltjeként nem nyert mandátumot az Alsóházban.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M96_60-0" class="reference"><a href="#cite_note-M96-60"><span class="cite-bracket">&#91;</span>60<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p><p>Időközben titkárként helyezkedett el a gazdag iparmágnás, <a href="/w/index.php?title=William_Beardmore&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="William Beardmore (a lap nem létezik)">William Beardmore</a> (későbbi nevén Lord Invernairn) új gázmotorok gyártásával foglalkozó cégénél, ahol új ügyfelek felkutatása és a munkatársak szórakoztatása volt a feladata.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M97_59-1" class="reference"><a href="#cite_note-M97-59"><span class="cite-bracket">&#91;</span>59<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Annak ellenére, hogy egy jól jövedelmező állást talált, Shackleton nem titkolta, hogy egy saját expedíció vezetőjeként vissza kíván térni az Antarktiszra. </p><p>Beardmore-t lenyűgözték Shackleton tervei, ezért 7000&#160;<a href="/wiki/Font_sterling" title="Font sterling">£</a> (2009: 278 M Ft<sup id="cite_ref-realertek_61-0" class="reference"><a href="#cite_note-realertek-61"><span class="cite-bracket">&#91;</span>61<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup>) támogatást ajánlott fel az expedíció céljára.<span class="dokulink" id="back:Riffenburgh"><sup id="cite_ref-R106_62-0" class="reference"><a href="#cite_note-R106-62"><span class="cite-bracket">&#91;</span>62<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A további támogatók egyelőre azonban elmaradtak, ezért Shackleton 1907 februárjában bemutatta terveit a Királyi Földrajzi Társaságnak, majd a <i>Geographical Journal</i> folyóiratban a nyilvánosság előtt is ismertette a részleteket.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M105_63-0" class="reference"><a href="#cite_note-M105-63"><span class="cite-bracket">&#91;</span>63<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_Nimrod-expedíció_(1907–1909)"><span id="A_Nimrod-exped.C3.ADci.C3.B3_.281907.E2.80.931909.29"></span>A Nimrod-expedíció (1907–1909)</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=5" title="Szakasz szerkesztése: A Nimrod-expedíció (1907–1909)"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/w/index.php?title=Nimrod-exped%C3%ADci%C3%B3&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Nimrod-expedíció (a lap nem létezik)">Nimrod-expedíció</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Előkészületek"><span id="El.C5.91k.C3.A9sz.C3.BCletek"></span>Előkészületek</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=6" title="Szakasz szerkesztése: Előkészületek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Shackleton_nimrod_44.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b1/Shackleton_nimrod_44.jpg/220px-Shackleton_nimrod_44.jpg" decoding="async" width="220" height="183" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b1/Shackleton_nimrod_44.jpg/330px-Shackleton_nimrod_44.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b1/Shackleton_nimrod_44.jpg/440px-Shackleton_nimrod_44.jpg 2x" data-file-width="3191" data-file-height="2648" /></a><figcaption>A Nimrod expedíciós hajó az összetorlódott jégtáblák között</figcaption></figure> <p>Shackleton első saját szervezésű kutatóútját a Brit Antarktisz Expedíció hivatalos néven hirdették meg, de az <a href="/wiki/Nimrod_(haj%C3%B3)" title="Nimrod (hajó)">expedíciós hajó</a> után Nimrod-expedició néven került be a köztudatba. A Királyi Földrajzi Társaságnak előterjesztett és a Geographical Journal hasábjain<span class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében"><sup id="cite_ref-SH1923_26_64-0" class="reference"><a href="#cite_note-SH1923_26-64"><span class="cite-bracket">&#91;</span>64<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> részletezett terv szerint az expedíció célja a földrajzi Déli-sark és a <a href="/wiki/F%C3%B6ldi_m%C3%A1gneses_mez%C5%91" title="Földi mágneses mező">déli mágneses pólus</a> elérése volt. Az expedíció megszervezése során Shackleton a kezdetektől fogva komoly finanszírozási problémákkal küzdött, mivel sem a Királyi Földrajzi Társaság, sem a brit kormány nem biztosított részére anyagi támogatást. Mindent megtett annak érdekében, hogy Beardmore mellett saját baráti és ismerősi körében további támogatókat találjon. Ezek között volt a 20 éves Sir Philip Lee Brocklehurst, aki 2000&#160;<a href="/wiki/Font_sterling" title="Font sterling">£</a> adományával bevásárolta magát az expedíció résztvevői közé,<span class="dokulink" id="back:Riffenburgh"><sup id="cite_ref-R128_65-0" class="reference"><a href="#cite_note-R128-65"><span class="cite-bracket">&#91;</span>65<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Campbell Mackellar és a <a href="/wiki/Guinness_(s%C3%B6r)" title="Guinness (sör)">Guinness</a> báró, Lord Iveagh,<span class="dokulink" id="back:Riffenburgh"><sup id="cite_ref-R130_66-0" class="reference"><a href="#cite_note-R130-66"><span class="cite-bracket">&#91;</span>66<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> akinek a hozzájárulása kevesebb, mint két héttel az expedíció indulása előtt vált biztossá. </p><p>Az expedíció céljára Shackleton 1907 májusában, 5000&#160;<a href="/wiki/Font_sterling" title="Font sterling">£</a> összegű vételárért megvásárolta az <a href="/wiki/%C3%9Aj-Fundland" title="Új-Fundland">új-fundlandi</a> lajstromozású, 41,6 méteres, háromárbócos, <a href="/wiki/G%C5%91zg%C3%A9p" title="Gőzgép">gőzgéppel</a> felszerelt fókavadász <a href="/wiki/Szk%C3%BAner" title="Szkúner">szkúnert</a>, a <i><a href="/wiki/Nimrod_(haj%C3%B3)" title="Nimrod (hajó)">Nimrodot</a></i>.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M-109_67-0" class="reference"><a href="#cite_note-M-109-67"><span class="cite-bracket">&#91;</span>67<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Az indulást megelőzően a hajót felújították és átépítették, hogy alkalmas legyen a sarkvidéki hajózásra. Ennek körében a hajóra új árbócok és új vitorlázat került, mellyel azt a korábbi <a href="/wiki/Szk%C3%BAner" title="Szkúner">szkúnerből</a> <a href="/wiki/Barkentin" title="Barkentin">barkentinné</a> alakították és új, 60&#160;<a href="/wiki/L%C3%B3er%C5%91" title="Lóerő">lóerős</a> <a href="/wiki/G%C5%91zg%C3%A9p" title="Gőzgép">gőzgéppel</a> lett ellátva, amellyel nyolc és fél csomó (közel 16&#160;km/h) maximális sebességet lehetett elérni.<span class="dokulink" id="back:Riffenburgh"><sup id="cite_ref-R-123_68-0" class="reference"><a href="#cite_note-R-123-68"><span class="cite-bracket">&#91;</span>68<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Shackleton a Nimrod kapitányává <a href="/w/index.php?title=Rupert_G._England&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Rupert G. England (a lap nem létezik)">Rupert G. England</a> tartalékos tengerésztisztet nevezte ki, aki a <a href="/w/index.php?title=Discovery-exped%C3%ADci%C3%B3&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Discovery-expedíció (a lap nem létezik)">Discovery-expedíció</a> során a <i>Morning</i> segédhajó kapitányaként szolgált.<span class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében"><sup id="cite_ref-SH1923_-37_69-0" class="reference"><a href="#cite_note-SH1923_-37-69"><span class="cite-bracket">&#91;</span>69<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Shackleton_nimrod_90.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/02/Shackleton_nimrod_90.jpg/220px-Shackleton_nimrod_90.jpg" decoding="async" width="220" height="289" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/02/Shackleton_nimrod_90.jpg/330px-Shackleton_nimrod_90.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/02/Shackleton_nimrod_90.jpg/440px-Shackleton_nimrod_90.jpg 2x" data-file-width="2512" data-file-height="3305" /></a><figcaption>Mackay, Marshall, Adams és David (balról jobbra) 1908. március 10-én a Mount Erebus csúcsán</figcaption></figure> <p>Shackleton eredeti terve szerint a McMurdo Soundon, a Discovery-expedíció során kialakított korábbi bázisállomást használta volna, hogy onnan kísérelje meg a Déli-sark meghódítását. Azonban néhány héttel az indulás előtt Scott megígértette korábbi beosztottjával, Shackletonnal hogy nem a McMurdo Soundon alakítja ki a bázisállomást, mivel azt egy saját későbbi Antarktisz-expedíciója számára kívánta operációs területként fenntartani. Shackleton, vonakodva bár, de beleegyezett abba, hogy a téli szállást a <a href="/w/index.php?title=B%C3%A1lna-%C3%B6b%C3%B6l&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Bálna-öböl (a lap nem létezik)">Bálna-öbölben</a> vagy a <a href="/w/index.php?title=VII._Edu%C3%A1rd-f%C3%A9lsziget&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="VII. Eduárd-félsziget (a lap nem létezik)">VII. Eduárd-félszigeten</a> alakítja ki.<span class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében"><sup id="cite_ref-SH1923_27_70-0" class="reference"><a href="#cite_note-SH1923_27-70"><span class="cite-bracket">&#91;</span>70<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_Nimrod_útja"><span id="A_Nimrod_.C3.BAtja"></span>A Nimrod útja</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=7" title="Szakasz szerkesztése: A Nimrod útja"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A <i>Nimrod</i> 1907. július 30-án hajózott ki a londoni East India Dock kikötőből, azonban a királyi család kérésére – mely szerint indulás előtt látni kívánják a hajót – kikötöttek a <a href="/wiki/Wight-sziget" title="Wight-sziget">wight-szigeti</a> Cowes kikötőjében. 1907. augusztus 4-én <a href="/wiki/VII._Edu%C3%A1rd_brit_kir%C3%A1ly" title="VII. Eduárd brit király">VII. Eduárd király</a>, <a href="/wiki/D%C3%A1niai_Alexandra_brit_kir%C3%A1lyn%C3%A9" title="Dániai Alexandra brit királyné">Alexandra királyné</a>, a walesi herceg, Victoria hercegnő és a connaught-i herceg Cowesban megszemlézte a Nimrodot. A királyné egy selyem birodalmi lobogót adott Shackletonnak, a király pedig a Királyi Viktória Rend tagja kitüntetést adományozta neki.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M-110_71-0" class="reference"><a href="#cite_note-M-110-71"><span class="cite-bracket">&#91;</span>71<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span><span class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében"><sup id="cite_ref-SH1923-39_72-0" class="reference"><a href="#cite_note-SH1923-39-72"><span class="cite-bracket">&#91;</span>72<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Ezt követően a Nimrod a dél-afrikai <a href="/wiki/Fokv%C3%A1ros" title="Fokváros">Fokváros</a> érintésével <a href="/wiki/%C3%9Aj-Z%C3%A9land" title="Új-Zéland">Új-Zélandra</a> hajózott és 1907. november 23-án megérkezett <a href="/w/index.php?title=Lyttelton&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Lyttelton (a lap nem létezik)">Lyttelton</a> kikötőjébe.<span class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében"><sup id="cite_ref-SH1923-39_72-1" class="reference"><a href="#cite_note-SH1923-39-72"><span class="cite-bracket">&#91;</span>72<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A <i>Nimrod</i> — a készletek feltöltését követően — 1908. január 1-én hajózott ki Új-Zélandról a sarkvidék felé.<span class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében"><sup id="cite_ref-SH1923_15_73-0" class="reference"><a href="#cite_note-SH1923_15-73"><span class="cite-bracket">&#91;</span>73<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Annak érdekében, hogy spóroljanak a szénnel, a hajót a <i>Koonya</i> gőzhajó vontatta 2655&#160;km-en (1650 mérföldön) keresztül, egészen a déli sarkkörig. Shackletonnak sikerült meggyőznie a <i>Koonya</i> tulajdonosát, a Union Steamship Company-t és az új-zélandi kormányt, hogy ennek költségét átvállalják.<span class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében"><sup id="cite_ref-SH1923_41_74-0" class="reference"><a href="#cite_note-SH1923_41-74"><span class="cite-bracket">&#91;</span>74<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p><p>Scottnak tett ígérete szerint a <i>Nimrod</i> a <a href="/wiki/Ross-selfj%C3%A9g" title="Ross-selfjég">Ross-selfjég</a> keleti része felé vette az irányt, amelyet 1908. január 21-én értek el. Megérkezve azt tapasztalták, hogy a Discovery-expedíció óta a selfjég szélén egy nagy öböl keletkezett, amelyet az ott található nagy számú bálna alapján Bay of Whales (Bálna-öböl) névre kereszteltek.<span class="dokulink" id="back:Amundsen"><sup id="cite_ref-A278-288_75-0" class="reference"><a href="#cite_note-A278-288-75"><span class="cite-bracket">&#91;</span>75<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Az öbölben lévő instabil jégviszonyok lehetetlenné tették, hogy ott alakítsák ki a téli szállásukat. Mivel a VII. Eduárd-félszigetnél sem tudtak lehorgonyozni a sodródó jégtáblák miatt, ezért a Scott-tal kötött megállapodás ellenére végül a McMurdo Sound felé vették az irányt.<span class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében"><sup id="cite_ref-SH1923_52_76-0" class="reference"><a href="#cite_note-SH1923_52-76"><span class="cite-bracket">&#91;</span>76<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Arthur Harbord másodtiszt későbbi beszámolója szerint a jégnyomás, a szénhiány és más, lehetséges ismert bázishely hiánya miatt "a józan ész" diktálta ezt a döntést.<span class="dokulink" id="back:Riffenburgh"><sup id="cite_ref-R153_77-0" class="reference"><a href="#cite_note-R153-77"><span class="cite-bracket">&#91;</span>77<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Scott ezzel szemben úgy vélte, hogy Shackleton megtévesztette és megsértette őt, és „hivatásos hazudozónak” nevezte.<span class="dokulink" id="back:Huntford_-_Shackleton"><sup id="cite_ref-H304_78-0" class="reference"><a href="#cite_note-H304-78"><span class="cite-bracket">&#91;</span>78<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p><p>A <i>Nimrod</i> 1908. január 29-én érte el a McMurdo Soundot, azonban a feltorlódott jégtáblák miatt nem tudtak eljutni a Discovery-expedíció során, a Hut Point-félszigeten kialakított régi bázisállomásra. A kedvezőtlen időjárás miatt jelentős késéssel Shackletonék a téli szállást végül a Cape Roydsnál építették ki, körülbelül 39&#160;km-re északra Hut Pointtól.<span class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében"><sup id="cite_ref-SH1923_53_79-0" class="reference"><a href="#cite_note-SH1923_53-79"><span class="cite-bracket">&#91;</span>79<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A zord körülmények ellenére a csapat nagyon jó hangulatban volt, köszönhetően annak, hogy Shackleton a legénység minden tagjával szót tudott érteni. Philip Brocklehurst sok évvel később mesélte, hogy Shackletonnak különleges képessége volt ahhoz, hogy az expedíció valamennyi résztvevője érezze a megbecsülést, és gondoskodott róla, hogy az emberei fontosabbnak érezzék magukat, mint amilyenek ténylegesen voltak.<span class="dokulink" id="back:Riffenburgh"><sup id="cite_ref-R185_80-0" class="reference"><a href="#cite_note-R185-80"><span class="cite-bracket">&#91;</span>80<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_Mount_Erebus_megmászása"><span id="A_Mount_Erebus_megm.C3.A1sz.C3.A1sa"></span>A Mount Erebus megmászása</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=8" title="Szakasz szerkesztése: A Mount Erebus megmászása"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A jégfelület visszahúzódása egyelőre lehetetlenné tette a földrajzi Déli-sark felé tervezett útvonal előkészítő munkálatainak megkezdését. Shackleton ezért úgy döntött, hogy a csapat néhány tagja kísérelje meg a bázisállomás közelében fekvő <a href="/wiki/Mount_Erebus" title="Mount Erebus">Mount Erebus</a> vulkán megmászását. A <a href="/wiki/James_Clark_Ross" title="James Clark Ross">James Clark Ross</a> által 1841-ben felfedezett és elnevezett,<span class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében"><sup id="cite_ref-SH1923_77_81-0" class="reference"><a href="#cite_note-SH1923_77-81"><span class="cite-bracket">&#91;</span>81<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> 3794 méter magas aktív vulkán meghódítása sem Borchgrevink, sem Scott expedíciója során nem volt tervbe véve. 1908. március 5-én <a href="/w/index.php?title=Edgeworth_David&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Edgeworth David (a lap nem létezik)">Edgeworth David</a>, <a href="/wiki/Douglas_Mawson" title="Douglas Mawson">Douglas Mawson</a> és <a href="/w/index.php?title=Alistair_Mackay&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Alistair Mackay (a lap nem létezik)">Alistair Mackay</a>, valamint a segédcsapatot alkotó <a href="/w/index.php?title=Eric_Marshall&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Eric Marshall (a lap nem létezik)">Eric Marshall</a>, <a href="/w/index.php?title=Jameson_Adams&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Jameson Adams (a lap nem létezik)">Jameson Adams</a> és <a href="/w/index.php?title=Philip_Brocklehurst&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Philip Brocklehurst (a lap nem létezik)">Philip Brocklehurst</a> elindultak a hegy megmászására.<span class="dokulink" id="back:Riffenburgh"><sup id="cite_ref-R54_82-0" class="reference"><a href="#cite_note-R54-82"><span class="cite-bracket">&#91;</span>82<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A csoport tagjai közül senkinek sem volt komoly hegymászó tapasztalata. A két csapat a különféle nehézségek ellenére egészen a főkráter határáig együtt haladt, azonban Brocklehurst fagyási sérülései miatt végül úgy döntöttek, hogy őt a kráter alatt kiépített táborban hagyják. A többiek 1908. március 10-én elérték a vulkán főkráteréből kimagasodó aktív csúcskrátert.<span class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében"><sup id="cite_ref-SH1923_82–84_83-0" class="reference"><a href="#cite_note-SH1923_82–84-83"><span class="cite-bracket">&#91;</span>83<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A visszaút során a csapat tagjai a hátrahagyott szánokat összegyűjtve, lényegében lecsúsztak a hegy hóborította lejtőin. Mire egy nap múlva visszatértek az alaptáborba, Marshall szerint „közel jártak a halálhoz”.<span class="dokulink" id="back:Riffenburgh"><sup id="cite_ref-R176_84-0" class="reference"><a href="#cite_note-R176-84"><span class="cite-bracket">&#91;</span>84<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_déli_mágneses_pólus_elérése"><span id="A_d.C3.A9li_m.C3.A1gneses_p.C3.B3lus_el.C3.A9r.C3.A9se"></span>A déli mágneses pólus elérése</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=9" title="Szakasz szerkesztése: A déli mágneses pólus elérése"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Northernparty.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/36/Northernparty.png/220px-Northernparty.png" decoding="async" width="220" height="294" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/36/Northernparty.png/330px-Northernparty.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/36/Northernparty.png/440px-Northernparty.png 2x" data-file-width="586" data-file-height="782" /></a><figcaption>Alistair Mackay, Edgeworth David és Douglas Mawson (balról jobbra) 1909. január 17-én a déli mágneses pólusnál</figcaption></figure> <p>Az alaptábor kiépítését követően, miközben a Déli-sark irányába induló expedíció előkészületei folytak, Shackleton megbízta Edgeworth Davidet egy Viktória-földre tervezett kutatócsoport vezetésével. Az úgynevezett északi csapat feladata a <a href="/wiki/F%C3%B6ldi_m%C3%A1gneses_mez%C5%91" title="Földi mágneses mező">déli mágneses pólus</a> elérése és geológiai kutatások végzése volt. A háromfős csapat, David, Douglas Mawson és Alistair Mackay 1908. október 5-én indult útnak.<span class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében"><sup id="cite_ref-SH1923_164_85-0" class="reference"><a href="#cite_note-SH1923_164-85"><span class="cite-bracket">&#91;</span>85<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A kedvezőtlen időjárás és a nehéz terep miatt lassú volt a haladás. Végül 1909. január 16-án érték el a déli mágneses pólus számított helyét, a 72°15' déli szélességnél és a 155°16' keleti hosszúságnál, 2210 méteres tengerszint feletti magasságban.<span class="dokulink" id="back:Riffenburgh"><sup id="cite_ref-R244_86-0" class="reference"><a href="#cite_note-R244-86"><span class="cite-bracket">&#91;</span>86<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Egy csendes ünnepség keretében David – a terület Brit Birodalomhoz csatolásának formális szimbólumaként – kitűzte a brit birodalmi lobogót. </p><p>Kimerülten és szűkös élelmiszerkészletekkel vágtak neki az előttük álló 460 kilométeres visszaútnak. Mindössze 15 napjuk maradt, hogy odaérjenek a <i>Nimrod</i>dal előre egyeztetett találkozási pontra. Bár az egyre növekvő fizikai gyengeség ellenére az út nagy részén tartani tudták a tervezett sebességet, azonban a rosszra forduló időjárás végül megakadályozta, hogy a megbeszélt időre a találkozóhelyre érjenek. Bár a sűrű hóesésben a <i>Nimrod</i> először elkerülte a csapatot,<span class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében"><sup id="cite_ref-SH1923_193_87-0" class="reference"><a href="#cite_note-SH1923_193-87"><span class="cite-bracket">&#91;</span>87<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> azonban két nappal később végül a hajóról észrevették őket, és a négyhavi meneteléstől elgyötört társaság végre biztonságba került. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Kísérlet_a_földrajzi_Déli-sark_meghódítására"><span id="K.C3.ADs.C3.A9rlet_a_f.C3.B6ldrajzi_D.C3.A9li-sark_megh.C3.B3d.C3.ADt.C3.A1s.C3.A1ra"></span>Kísérlet a földrajzi Déli-sark meghódítására</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=10" title="Szakasz szerkesztése: Kísérlet a földrajzi Déli-sark meghódítására"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Shackleton_nimrod_42.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d2/Shackleton_nimrod_42.jpg/220px-Shackleton_nimrod_42.jpg" decoding="async" width="220" height="190" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d2/Shackleton_nimrod_42.jpg/330px-Shackleton_nimrod_42.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d2/Shackleton_nimrod_42.jpg/440px-Shackleton_nimrod_42.jpg 2x" data-file-width="3488" data-file-height="3016" /></a><figcaption>Adams, Wild és Shackleton (balról jobbra) az expedíció által elért legdélebbi ponton, 1909. január 9-én</figcaption></figure> <p>A „Nagy déli utazás” ahogy <a href="/wiki/Frank_Wild" title="Frank Wild">Frank Wild</a> a Déli-sark meghódítására tett kísérletüket nevezte, 1908. október 29-én vette kezdetét.<span class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében"><sup id="cite_ref-SH1923_99_88-0" class="reference"><a href="#cite_note-SH1923_99-88"><span class="cite-bracket">&#91;</span>88<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Az eredetileg tervezett hatfős csapat helyett végül négyen, Shackleton, Wild, Jameson Adams és Eric Marshall indult el a Déli-sark felé. A teljes oda-vissza utat, mely Shackleton számításai szerint 2765 kilométer volt, 91 nap alatt akarták teljesíteni.<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F205_89-0" class="reference"><a href="#cite_note-F205-89"><span class="cite-bracket">&#91;</span>89<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Mivel Shackleton a szánhúzókutyákban nem bízott, a terhek szállítására pónilovakat vittek magukkal. Végül az összes pónit elveszítve, a szánokat emberi erővel húzva, egy nehézségekkel és veszélyekkel teli menetelést követően 1909. január 9-én elérték a 88°23′ déli szélességet, mellyel új rekordot állítottak fel.<span class="dokulink" id="back:Riffenburgh"><sup id="cite_ref-R231_90-0" class="reference"><a href="#cite_note-R231-90"><span class="cite-bracket">&#91;</span>90<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Korábban senki nem jutott ennyire közel a földrajzi Déli-sarkhoz. Bár már csak mindössze 180&#160;km-re voltak a legdélibb ponttól, azonban a rossz időjárási viszonyok, a fogyóban lévő készletek, az elégtelen felszerelés és az egyre növekvő kimerültség lehetetlenné tette a továbbhaladást. A csapat kitűzte az <a href="/wiki/D%C3%A1niai_Alexandra_brit_kir%C3%A1lyn%C3%A9" title="Dániai Alexandra brit királyné">Alexandra királynétől</a> kapott birodalmi lobogót, és Shackleton a <a href="/w/index.php?title=Sarki-fenns%C3%ADk&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Sarki-fennsík (a lap nem létezik)">Sarki-fennsíkot</a> <a href="/wiki/VII._Edu%C3%A1rd_brit_kir%C3%A1ly" title="VII. Eduárd brit király">VII. Eduárdról</a> nevezte el<span class="dokulink" id="back:Riffenburgh"><sup id="cite_ref-R231_90-1" class="reference"><a href="#cite_note-R231-90"><span class="cite-bracket">&#91;</span>90<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span>. Az út során a négy férfi volt az első, aki teljes hosszában átkelt a Ross-selfjégen, felfedezték a <a href="/wiki/Beardmore-gleccser" title="Beardmore-gleccser">Beardmore-gleccsert</a>, és elsőként hatoltak be az antarktiszi Sarki-fennsík központjába.<span class="dokulink" id="back:Huntford_–_Shackleton"><sup id="cite_ref-H284_91-0" class="reference"><a href="#cite_note-H284-91"><span class="cite-bracket">&#91;</span>91<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p><p>A visszaút versenyfutás volt az idővel és az éhséggel. A megállapodás szerint a <i><a href="/wiki/Nimrod_(haj%C3%B3)" title="Nimrod (hajó)">Nimrod</a></i>nak 1909. március 1-én vissza kellett indulnia Új-Zélandra,<span class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében"><sup id="cite_ref-SH1923_101–102_92-0" class="reference"><a href="#cite_note-SH1923_101–102-92"><span class="cite-bracket">&#91;</span>92<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> melynek alapján összesen 51 nap alatt kellett megtenniük azt az utat, melyet odafelé 73 nap alatt tettek meg. A legyengült állapot, a romlott pónihús okozta betegség és a kényszerűségből felére csökkentett ételadagok ellenére a csapat sokkal gyorsabban haladt, mint az odaút során. Az időközben feltámadt hátszél, a szánokra szerelt vitorlákkal — szerencsés módon — megkönnyítette a haladást. Végül február 23-án elérték a Bluff-lerakatot, amelyet egy hónappal korábban egy Ernest Joyce vezette csapat alaposan felszerelt.<span class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében"><sup id="cite_ref-SH1923_140–142_93-0" class="reference"><a href="#cite_note-SH1923_140–142-93"><span class="cite-bracket">&#91;</span>93<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Az élelmezési problémáik ezzel megoldódtak, azonban a március 1-jei határidő előtt még vissza kellett jutniuk a Hut Point alaptáborba. Az út utolsó szakaszát egy hóvihar szakította meg, amely 24 órán át keresztül lehetetlenné tette a továbbhaladást. Marshall fizikai összeomlása miatt, Shackleton úgy döntött, hogy Wilddal továbbhaladnak, hogy elérjék a Nimrodot, majd ezt követően visszatérnek Marshallért és Adamsért. A két férfi 1909. február 28-án ért vissza az alaptáborba.<span class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében"><sup id="cite_ref-SH1923_144_94-0" class="reference"><a href="#cite_note-SH1923_144-94"><span class="cite-bracket">&#91;</span>94<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Mivel a hajó nem volt látóközelben, hogy felhívják magukra a figyelmet felgyújtották az egyik kísérletek céljára épített fakunyhót. Röviddel ezután a közelben horgonyzó Nimrod előtűnt a láthatáron. Shackleton egy négyfős mentőcsapattal a Nimrod fedélzetére hozta Marshallt és Adamst, majd 1909. március 4-én a <i>Nimrod</i> teljes gőzzel elhajózott észak felé.<span class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében"><sup id="cite_ref-SH1923_199_95-0" class="reference"><a href="#cite_note-SH1923_199-95"><span class="cite-bracket">&#91;</span>95<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p><p>Az expedíció tudományos szempontból Shackleton kétségtelenül legjelentősebb vállalkozása lett. Az expedíció során a Déli-sark korábban soha nem látott nagyságú területeit térképezték fel, elérték a déli mágneses pólus megközelítő helyét, korrigálták a Discovery-expedíció hibás térképészeti méréseit, és James Murray vezető biológus az itt végzett kutatásai alapján készítette az első átfogó tanulmányt az antarktiszi édesvízi egysejtűekről és fejletlenebb többsejtűekről.<sup id="cite_ref-96" class="reference"><a href="#cite_note-96"><span class="cite-bracket">&#91;</span>96<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> Ezen felül – nem utolsósorban – minden korábbi kísérletnél jobban megközelítették a földrajzi Déli-sarkot.<sup id="cite_ref-97" class="reference"><a href="#cite_note-97"><span class="cite-bracket">&#91;</span>97<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p><p>Az expedícióról hazatérve, Shackletont hősként ünnepelték az Egyesült Királyságban. Az utazás élményeit <i>Az Antarktisz szívében</i> című könyvében tette közzé. Felesége később azt mesélte, hogy amikor arról kérdezte férjét, hogy mi késztette arra, hogy mindössze 180 kilométerre a Déli-sarktól visszaforduljon, Shackleton csak annyit válaszolt, hogy „Egy élő szamár mégiscsak jobb, mint egy halott oroszlán, nemde?”<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M159_98-0" class="reference"><a href="#cite_note-M159-98"><span class="cite-bracket">&#91;</span>98<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span><span class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell"><sup id="cite_ref-MC28_99-0" class="reference"><a href="#cite_note-MC28-99"><span class="cite-bracket">&#91;</span>99<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span>. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_Nimrod-expedíció_utáni_évek_(1909–1914)"><span id="A_Nimrod-exped.C3.ADci.C3.B3_ut.C3.A1ni_.C3.A9vek_.281909.E2.80.931914.29"></span>A Nimrod-expedíció utáni évek (1909–1914)</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=11" title="Szakasz szerkesztése: A Nimrod-expedíció utáni évek (1909–1914)"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Shackleton,_az_ünnepelt_hős"><span id="Shackleton.2C_az_.C3.BCnnepelt_h.C5.91s"></span>Shackleton, az ünnepelt hős</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=12" title="Szakasz szerkesztése: Shackleton, az ünnepelt hős"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Shackleton-tour.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/86/Shackleton-tour.jpg/220px-Shackleton-tour.jpg" decoding="async" width="220" height="328" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/86/Shackleton-tour.jpg/330px-Shackleton-tour.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/86/Shackleton-tour.jpg 2x" data-file-width="400" data-file-height="597" /></a><figcaption>Shackleton egyik nyilvános előadásának plakátja</figcaption></figure> <p>A Nimrod-expedícióról hazatérve Shackleton a legmagasabb kitüntetésekben részesült. <a href="/wiki/VII._Edu%C3%A1rd_brit_kir%C3%A1ly" title="VII. Eduárd brit király">VII. Eduárd</a> angol királytól 1909. július 12-én Commander of the Royal Victorian Order címet kapott,<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M162_100-0" class="reference"><a href="#cite_note-M162-100"><span class="cite-bracket">&#91;</span>100<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> majd ugyanebben az évben, december 14-én a király lovaggá (<a href="/wiki/Knight_Bachelor" title="Knight Bachelor">Knight Bachelor</a>) ütötte.<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F272_101-0" class="reference"><a href="#cite_note-F272-101"><span class="cite-bracket">&#91;</span>101<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span><sup id="cite_ref-thegazette.co.uk_102-0" class="reference"><a href="#cite_note-thegazette.co.uk-102"><span class="cite-bracket">&#91;</span>102<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> A <a href="/wiki/Brit_Kir%C3%A1lyi_F%C3%B6ldrajzi_T%C3%A1rsas%C3%A1g" title="Brit Királyi Földrajzi Társaság">Királyi Földrajzi Társaság</a> a <a href="/wiki/Polar_Medal" title="Polar Medal">Polar Medal</a> érdemérem arany fokozatával tüntette ki Shackletont, a Nimrod-expedíció partraszálló tagjai pedig valamennyien megkapták ezen kitüntetés ezüst fokozatát.<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F272_101-1" class="reference"><a href="#cite_note-F272-101"><span class="cite-bracket">&#91;</span>101<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A walesi herceg ajánlása alapján Shackleton elnyerte a Brit Tengerészeti és Tengerkutatási Társaság, a Trinity House „Younger Brother” címét,<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M161_103-0" class="reference"><a href="#cite_note-M161-103"><span class="cite-bracket">&#91;</span>103<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> ami nagy megtiszteltetést jelent a brit tengerészek körében. Más sarkkutatók, mint például <a href="/wiki/Fridtjof_Nansen" title="Fridtjof Nansen">Fridtjof Nansen</a> és <a href="/wiki/Roald_Amundsen" title="Roald Amundsen">Roald Amundsen</a> is tisztelettel és elismeréssel adóztak Shackleton eredményeinek.<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F242–243_104-0" class="reference"><a href="#cite_note-F242–243-104"><span class="cite-bracket">&#91;</span>104<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p><p>A hivatalos kitüntetések mellett, Shackleton eredményeit az angol közvélemény is hatalmas lelkesedéssel ünnepelte. Népszerűsége csúcsán, 1909 júliusában viaszfiguráját kiállították <a href="/wiki/Madame_Tussaud_panoptikuma" title="Madame Tussaud panoptikuma">Madame Tussaud panoptikumában</a>.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M163_105-0" class="reference"><a href="#cite_note-M163-105"><span class="cite-bracket">&#91;</span>105<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> 1909 nyarán számos, a tiszteletére rendezett ünnepségre, vacsorára, fogadásra és előadásra hívták meg. 1909 végén egy 123 állomásból álló, egész Nagy-Britanniára, Európára és Amerikára kiterjedő előadói körútra indult.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M167_106-0" class="reference"><a href="#cite_note-M167-106"><span class="cite-bracket">&#91;</span>106<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Ennek során 1910 januárjában, a <a href="/wiki/Magyar_F%C3%B6ldrajzi_T%C3%A1rsas%C3%A1g" title="Magyar Földrajzi Társaság">Magyar Földrajzi Társaság</a> meghívására Budapesten, a <a href="/wiki/Magyar_Nemzeti_M%C3%BAzeum" title="Magyar Nemzeti Múzeum">Nemzeti Múzeum</a> dísztermében is előadást tartott.<span class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében"><sup id="cite_ref-SH1923_6–8_107-0" class="reference"><a href="#cite_note-SH1923_6–8-107"><span class="cite-bracket">&#91;</span>107<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span><sup id="cite_ref-108" class="reference"><a href="#cite_note-108"><span class="cite-bracket">&#91;</span>108<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> Népszerűségét tovább növelte szerény viselkedése, mivel valamennyi alkalommal kihangsúlyozta az expedíció többi résztvevőjének eredményeit és befolyását igyekezett a jótékonysági ügyek szolgálatába állítani. </p><p>Ebben az időben számos személy és érdekcsoport megpróbálta saját céljai elősegítésére felhasználni Shackleton népszerűségét. Bizonyos értelemben ezt tette a korabeli ír sajtó is. A dublini kiadású Evening Telegraph címlapon hozta le, hogy „A Déli-sarkot egy írnek majdnem sikerült meghódítania”.<span class="dokulink" id="back:Huntford_–_Shackleton"><sup id="cite_ref-H299_109-0" class="reference"><a href="#cite_note-H299-109"><span class="cite-bracket">&#91;</span>109<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A Dublin Express pedig szintén ír sikerként könyvelte el az expedíció eredményeit.<span class="dokulink" id="back:Huntford_–_Shackleton"><sup id="cite_ref-H299_109-1" class="reference"><a href="#cite_note-H299-109"><span class="cite-bracket">&#91;</span>109<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Vállalkozói_tevékenység_és_új_kihívások"><span id="V.C3.A1llalkoz.C3.B3i_tev.C3.A9kenys.C3.A9g_.C3.A9s_.C3.BAj_kih.C3.ADv.C3.A1sok"></span>Vállalkozói tevékenység és új kihívások</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=13" title="Szakasz szerkesztése: Vállalkozói tevékenység és új kihívások"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:HRM_EHS_fp.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/66/HRM_EHS_fp.jpg/220px-HRM_EHS_fp.jpg" decoding="async" width="220" height="305" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/66/HRM_EHS_fp.jpg/330px-HRM_EHS_fp.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/66/HRM_EHS_fp.jpg 2x" data-file-width="404" data-file-height="561" /></a><figcaption>Shackleton hároméves fiával, Edwarddal (1914)</figcaption></figure> <p>A hatalmas népszerűség ellenére Shackleton anyagilag a csőd szélére került. Az expedíció költségei meghaladták a 45&#160;000&#160;<a href="/wiki/Font_sterling" title="Font sterling">£</a> (2019: 1,73 Mrd Ft<sup id="cite_ref-realertek_61-1" class="reference"><a href="#cite_note-realertek-61"><span class="cite-bracket">&#91;</span>61<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup>) összeget, és Shackleton nem volt abban a helyzetben, hogy visszafizesse a fennálló kölcsönöket és kezességvállalásokat. Az angol kormány egy 20&#160;000&#160;<a href="/wiki/Font_sterling" title="Font sterling">£</a> (2019: 769 M Ft<sup id="cite_ref-realertek_61-2" class="reference"><a href="#cite_note-realertek-61"><span class="cite-bracket">&#91;</span>61<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup>) összegű támogatással végül megmentette az azonnali pénzügyi összeomlástól, és valószínű, hogy a fennmaradó tartozásait is részben átütemezték, részben pedig elengedték.<span class="dokulink" id="back:Huntford_–_Shackleton"><sup id="cite_ref-H314–315_110-0" class="reference"><a href="#cite_note-H314–315-110"><span class="cite-bracket">&#91;</span>110<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:The_Three_Polar_Stars,_1913_(8889621500).jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6f/The_Three_Polar_Stars%2C_1913_%288889621500%29.jpg/220px-The_Three_Polar_Stars%2C_1913_%288889621500%29.jpg" decoding="async" width="220" height="176" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6f/The_Three_Polar_Stars%2C_1913_%288889621500%29.jpg/330px-The_Three_Polar_Stars%2C_1913_%288889621500%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6f/The_Three_Polar_Stars%2C_1913_%288889621500%29.jpg/440px-The_Three_Polar_Stars%2C_1913_%288889621500%29.jpg 2x" data-file-width="4548" data-file-height="3639" /></a><figcaption>Amundsen, Shackleton és Peary (1913)</figcaption></figure> <p>Ahogy anyagi gondjai enyhültek, ismét szerencsét próbált az üzleti életben. Többek között befektetett egy dohánygyárba,<span class="dokulink" id="back:Huntford_–_Shackleton"><sup id="cite_ref-H351_111-0" class="reference"><a href="#cite_note-H351-111"><span class="cite-bracket">&#91;</span>111<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> az új-zélandi kormány segítségével VII. Eduárd Király-föld bélyegzővel ellátott gyűjtői emlékbélyegeket árusított,<span class="dokulink" id="back:Huntford_–_Shackleton"><sup id="cite_ref-H312_112-0" class="reference"><a href="#cite_note-H312-112"><span class="cite-bracket">&#91;</span>112<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> és Magyarországon, <a href="/wiki/Nagyb%C3%A1nya" title="Nagybánya">Nagybánya</a> közelében elnyerte egy aranybánya <a href="/wiki/Koncesszi%C3%B3" title="Koncesszió">koncessziós</a> jogait.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M184_113-0" class="reference"><a href="#cite_note-M184-113"><span class="cite-bracket">&#91;</span>113<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span><span class="dokulink" id="back:Huntford_–_Shackleton"><sup id="cite_ref-H323–326_114-0" class="reference"><a href="#cite_note-H323–326-114"><span class="cite-bracket">&#91;</span>114<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Azonban ezen vállalkozások egyike sem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket, így Shackleton fő bevételi forrása a nyilvános előadásokból származó jövedelem volt. 1911. július 15-én megszületett második fia, Edward,<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F289_115-0" class="reference"><a href="#cite_note-F289-115"><span class="cite-bracket">&#91;</span>115<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> a család pedig Norfolkba, <a href="/w/index.php?title=Sheringham&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Sheringham (a lap nem létezik)">Sheringham</a> városába költözött.<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F284_116-0" class="reference"><a href="#cite_note-F284-116"><span class="cite-bracket">&#91;</span>116<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Ebben az időben Shackleton – különböző okokból – feladta az újabb saját szervezésű antarktiszi expedícióra vonatkozó terveit. Ezzel szemben jelentős segítséget nyújtott régi társa, <a href="/wiki/Douglas_Mawson" title="Douglas Mawson">Douglas Mawson</a> által szervezett <a href="/w/index.php?title=Ausztr%C3%A1l%C3%A1zsiai_Antarktisz-exped%C3%ADci%C3%B3&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Ausztrálázsiai Antarktisz-expedíció (a lap nem létezik)">Ausztrálázsiai Antarktisz-expedíció</a> forrásainak előteremtése érdekében szervezett adománygyűjtéshez.<span class="dokulink" id="back:Mawson"><sup id="cite_ref-MAWXV_117-0" class="reference"><a href="#cite_note-MAWXV-117"><span class="cite-bracket">&#91;</span>117<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span><sup id="cite_ref-118" class="reference"><a href="#cite_note-118"><span class="cite-bracket">&#91;</span>118<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> Ebben az időszakban a <a href="/w/index.php?title=Rufus_Isaacs&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Rufus Isaacs (a lap nem létezik)">Rufus Isaacs</a> és <a href="/w/index.php?title=Robert_Finlay&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Robert Finlay (a lap nem létezik)">Robert Finlay</a> vezette, <i><a href="/wiki/RMS_Titanic" title="RMS Titanic">Titanic</a></i> katasztrófáját vizsgáló bizottság 1912. június 18-án — a sarki vizeken való hajózással kapcsolatos széleskörű szakmai tapasztalata miatt — meghallgatta Shackletont. A meghallgatás során kikérték véleményét a jéghegyek észlelésével és a jeges vízfelületen való hajózás sajátosságaival kapcsolatban.<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F291–295_119-0" class="reference"><a href="#cite_note-F291–295-119"><span class="cite-bracket">&#91;</span>119<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p><p>Shackleton saját expedíciós céljainak megvalósítását ebben az időben leginkább <a href="/wiki/Robert_Falcon_Scott" title="Robert Falcon Scott">Robert Falcon Scott</a> – a Déli-sark elérését célul kitűző – <a href="/w/index.php?title=Terra_Nova-exped%C3%ADci%C3%B3&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Terra Nova-expedíció (a lap nem létezik)">Terra Nova-expedíciójának</a> eredményeitől tette függővé, melynek expedíciós hajója 1910. július 15-én futott ki <a href="/wiki/Cardiff" title="Cardiff">Cardiff</a> kikötőjéből.<span class="dokulink" id="back:Huntford_–_Scott_&amp;_Amundsen"><sup id="cite_ref-H-SA284_120-0" class="reference"><a href="#cite_note-H-SA284-120"><span class="cite-bracket">&#91;</span>120<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> 1912. március 9-én érkezett a hír, hogy <a href="/wiki/Roald_Amundsen" title="Roald Amundsen">Roald Amundsen</a>, a Fram-expedíció keretében, 1911. december 14-én elérte a Déli-sarkot.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M186_121-0" class="reference"><a href="#cite_note-M186-121"><span class="cite-bracket">&#91;</span>121<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A világ ekkor még nem tudott Scott tragédiájáról, aki 35 nappal Amundsen után szintén elérte a Déli-sarkot, azonban a visszaút során társaival együtt életét vesztette. </p><p>Shackleton figyelme ekkor egy, <a href="/w/index.php?title=William_Speirs_Bruce&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="William Speirs Bruce (a lap nem létezik)">William Speirs Bruce</a>, skót felfedező által kidolgozott és – pénzügyi támogatás hiányában – meghiúsult expedíció-terv felé fordult, amely a <a href="/wiki/Weddell-tenger" title="Weddell-tenger">Weddell-tenger</a> partjától indulva a Déli-sarkon át, a McMurdo Sound öbölig tartó útvonalon keresztül átszeli az egész Antarktiszt.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M184_113-1" class="reference"><a href="#cite_note-M184-113"><span class="cite-bracket">&#91;</span>113<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Bruce nagy örömmel fogadta, hogy Shackleton átvette terveit. <a href="/wiki/Wilhelm_Filchner" title="Wilhelm Filchner">Wilhelm Filchner</a>, német felfedező expedíciója is lényegében hasonló tervekkel indult útnak, 1911 májusában Bremenhavenből, azonban 1912 márciusában hajójukat körülzárta a feltorlódott jég, így kénytelenek voltak eredeti tervüket feladni és visszafordulni. Ez megnyitotta az utat Shackleton transzkontinentális expedíciós terve előtt, melyet „az antarktiszi utazások utolsó nagy kihívásának” nevezett.<span class="dokulink" id="back:Shackleton_–_South"><sup id="cite_ref-SSvii_122-0" class="reference"><a href="#cite_note-SSvii-122"><span class="cite-bracket">&#91;</span>122<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_birodalmi_transzantarktiszi_expedíció_(1914–1917)"><span id="A_birodalmi_transzantarktiszi_exped.C3.ADci.C3.B3_.281914.E2.80.931917.29"></span>A birodalmi transzantarktiszi expedíció (1914–1917)</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=14" title="Szakasz szerkesztése: A birodalmi transzantarktiszi expedíció (1914–1917)"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/w/index.php?title=Birodalmi_transzantarktiszi_exped%C3%ADci%C3%B3&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Birodalmi transzantarktiszi expedíció (a lap nem létezik)">Birodalmi transzantarktiszi expedíció</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Előkészületek_2"><span id="El.C5.91k.C3.A9sz.C3.BCletek_2"></span>Előkészületek</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=15" title="Szakasz szerkesztése: Előkészületek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Shackleton_Endurance_expedition_map_(HUN).png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/26/Shackleton_Endurance_expedition_map_%28HUN%29.png/350px-Shackleton_Endurance_expedition_map_%28HUN%29.png" decoding="async" width="350" height="430" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/26/Shackleton_Endurance_expedition_map_%28HUN%29.png 1.5x" data-file-width="502" data-file-height="617" /></a><figcaption>Az Endurance, az Aurora és a James Caird útjának, valamint a tervezett átkelésnek és a Ross-tengeri csapat depóépítő útvonalának térképe<br /><div class="legend"><span class="legend-color" style="display:inline-block; width:1.5em; height:1.5em; margin:1px 0; border:1px solid black; background-color:red; color:black; font-size:90%; text-align:center;">&#160;</span>&#160;Az Endurance útja</div><div class="legend"><span class="legend-color" style="display:inline-block; width:1.5em; height:1.5em; margin:1px 0; border:1px solid black; background-color:yellow; color:black; font-size:90%; text-align:center;">&#160;</span>&#160;Az Endurance sodródása jégbe fagyva</div><div class="legend"><span class="legend-color" style="display:inline-block; width:1.5em; height:1.5em; margin:1px 0; border:1px solid black; background-color:green; color:black; font-size:90%; text-align:center;">&#160;</span>&#160;Sodródás a jégen az Endurance elsüllyedését követően</div><div class="legend"><span class="legend-color" style="display:inline-block; width:1.5em; height:1.5em; margin:1px 0; border:1px solid black; background-color:blue; color:black; font-size:90%; text-align:center;">&#160;</span>&#160;A James Caird útja</div><div class="legend"><span class="legend-color" style="display:inline-block; width:1.5em; height:1.5em; margin:1px 0; border:1px solid black; background-color:cyan; color:black; font-size:90%; text-align:center;">&#160;</span>&#160;A tervezett átkelési útvonal</div><div class="legend"><span class="legend-color" style="display:inline-block; width:1.5em; height:1.5em; margin:1px 0; border:1px solid black; background-color:orange; color:black; font-size:90%; text-align:center;">&#160;</span>&#160;Az Aurora útja</div><div class="legend"><span class="legend-color" style="display:inline-block; width:1.5em; height:1.5em; margin:1px 0; border:1px solid black; background-color:pink; color:black; font-size:90%; text-align:center;">&#160;</span>&#160;Az Aurora sodródása és visszatérése Új-Zélandra</div><div class="legend"><span class="legend-color" style="display:inline-block; width:1.5em; height:1.5em; margin:1px 0; border:1px solid black; background-color:brown; color:black; font-size:90%; text-align:center;">&#160;</span>&#160;Depó-útvonal</div></figcaption></figure> <p>Shackleton a birodalmi transzantarktiszi expedíció terveit először 1913. december 29-én, a <a href="/wiki/The_Times" title="The Times">London Times</a> napilaphoz intézett levelében hozta nyilvánosságra.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M195_123-0" class="reference"><a href="#cite_note-M195-123"><span class="cite-bracket">&#91;</span>123<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A tervek szerint az expedíciót két különálló csapat alkotja. Az úgynevezett Weddell-tengeri csapat, Shackleton vezetésével, a Weddell-tengerig hajózik, majd a <a href="/wiki/Vahsel-%C3%B6b%C3%B6l" title="Vahsel-öböl">Vahsel-öböl</a> közelében partra tesznek egy hatfős csapatot és hetven kutyát. Ugyanakkor a másik hajó, <a href="/w/index.php?title=Aeneas_Mackintosh&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Aeneas Mackintosh (a lap nem létezik)">Aeneas Mackintosh</a> kapitány vezetésével a kontinens túloldalára, a Ross-tengeri McMurdo-öböl felé kerül. Ez a társaság (az úgynevezett Ross-tengeri csapat) a <a href="/wiki/Ross-tenger" title="Ross-tenger">Ross-tenger</a> partján létesített állomáshelyéről elindulva egészen a Déli-sarkig élelmiszerkészleteket helyez el az út mentén. Időközben a Weddell-tengeri csapat, Shackleton vezetésével szánokkal megközelíti a Déli-sarkot, felélve saját élelmiszerkészletét, amelyet aztán — a <a href="/wiki/Beardmore-gleccser" title="Beardmore-gleccser">Beardmore-gleccser</a> közelében — már a Ross-tengeri társak által elhelyezett, legdélebbi lerakatból tölt fel. Az út mentén elhelyezett további tartalékok pedig kitartanak a <a href="/w/index.php?title=McMurdo-%C3%B6b%C3%B6l&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="McMurdo-öböl (a lap nem létezik)">McMurdo-öbölben</a> lévő állomásig.<span class="dokulink" id="back:Lansing"><sup id="cite_ref-L23_124-0" class="reference"><a href="#cite_note-L23-124"><span class="cite-bracket">&#91;</span>124<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Így az összesen megközelítőleg 2800 kilométeres távolságot a két csapat összehangolt előkészítő munkájával tervezték megtenni. </p><p>Más magánvállalkozásokhoz hasonlóan ezen expedíció esetében is komoly nehézséget jelentett az anyagi háttér előteremtése. Bár a kormány 10&#160;000&#160;<a href="/wiki/Font_sterling" title="Font sterling">£</a>, a Királyi Földrajzi Társaság pedig egy jelképes 1000&#160;<a href="/wiki/Font_sterling" title="Font sterling">£</a> támogatást nyújtott az expedícióhoz, azonban annak költségeit túlnyomó részben magánadományokból kellett előteremteni. Sir James Caird, skót <a href="/wiki/Juta_(n%C3%B6v%C3%A9ny)" title="Juta (növény)">jutagyáros</a> 24&#160;000&#160;<a href="/wiki/Font_sterling" title="Font sterling">£</a>, Frank Dudley Docker, brit iparmágnás 10&#160;000&#160;<a href="/wiki/Font_sterling" title="Font sterling">£</a>, Miss Janet Stancomb-Wills, egy dohánygyáros örökösnője pedig egy nyilvánosságra nem hozott, azonban „nagylelkűként” aposztrofált összeggel járult hozzá az expedíció költségeihez.<span class="dokulink" id="back:Lansing"><sup id="cite_ref-L28_125-0" class="reference"><a href="#cite_note-L28-125"><span class="cite-bracket">&#91;</span>125<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span><span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M198_126-0" class="reference"><a href="#cite_note-M198-126"><span class="cite-bracket">&#91;</span>126<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Shackleton ezen felül gyakorlatilag valamennyi, expedícióhoz kapcsolódó jogot előre eladott. Vállalta, hogy könyvet ír az expedícióról, előre eladta az út során készülő valamennyi álló- és mozgókép közlési jogát, és ígéretet tett egy hosszú előadás-sorozat megtartására is.<span class="dokulink" id="back:Lansing"><sup id="cite_ref-L28_125-1" class="reference"><a href="#cite_note-L28-125"><span class="cite-bracket">&#91;</span>125<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p><p>Az expedíció Weddell-tengeri csapata részére Lars Christensen tulajdonostól 11&#160;600 fontért megvásárolta a <a href="/wiki/Framn%C3%A6s_haj%C3%B3gy%C3%A1r" title="Framnæs hajógyár">Framnæs hajógyárban</a> készült, 44 méteres, háromárbócos <a href="/wiki/Barkentin" title="Barkentin">barkentint</a>, a <i>Polarist</i>, amely korának egyik legerősebb, fából készült hajója volt.<span class="dokulink" id="back:Lansing"><sup id="cite_ref-L34_127-0" class="reference"><a href="#cite_note-L34-127"><span class="cite-bracket">&#91;</span>127<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Shackleton a vásárlást követően a hajót átkeresztelte <i><a href="/wiki/Endurance_(haj%C3%B3)" title="Endurance (hajó)">Endurance</a></i>-ra (magyarul: <i>kitartás</i>), az új névvel családja jelmondatára – „By endurance we conquer“ (latinul: „Fortitudine Vincimus”; magyarul: „Kitartással győzni fogunk”) – utalva.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M196_8-1" class="reference"><a href="#cite_note-M196-8"><span class="cite-bracket">&#91;</span>8<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A Ross-tengeri csapat részére pedig 3200 fontért megvásárolta <a href="/wiki/Douglas_Mawson" title="Douglas Mawson">Douglas Mawson</a> expedíciós hajóját, az <i>Aurorát</i>. Mivel a hajó Hobartban, Tasmániában horgonyzott, ezzel a 12&#160;000 mérföldes odaút költségét meg tudták spórolni.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M195_123-1" class="reference"><a href="#cite_note-M195-123"><span class="cite-bracket">&#91;</span>123<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Az expedícióhoz 100 szánhúzó kutyát rendeltek Kanada északi részéről.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M198_126-1" class="reference"><a href="#cite_note-M198-126"><span class="cite-bracket">&#91;</span>126<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A legénység felszerelésében a technikai legmodernebb vívmányait és Shackleton korábbi expedícióin szerzett tapasztalatait is felhasználták. Külön az expedíció részére egy légcsavaros szánt és új típusú, könnyen felállítható sátrakat fejlesztettek.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M198_126-2" class="reference"><a href="#cite_note-M198-126"><span class="cite-bracket">&#91;</span>126<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A kor legmodernebb csomagolási technikájával az <i>Endurance</i> két évre elegendő (főként tartósított) élelmiszert tudott magával vinni.<span class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell"><sup id="cite_ref-MC103_128-0" class="reference"><a href="#cite_note-MC103-128"><span class="cite-bracket">&#91;</span>128<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_legénység"><span id="A_leg.C3.A9nys.C3.A9g"></span>A legénység</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=16" title="Szakasz szerkesztése: A legénység"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Bár az anyagi háttér előteremtése nehéz feladat volt, ezzel szemben a Shackleton által, a legénység toborzására közzétett hirdetésre 5000-nél is többen jelentkeztek.<span class="dokulink" id="back:Lansing"><sup id="cite_ref-L28_125-2" class="reference"><a href="#cite_note-L28-125"><span class="cite-bracket">&#91;</span>125<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A hirdetés állítólagos szövege a következő volt: "<i>Embereket keresünk veszélyes útra. Alacsony bér, dermesztő hideg, hosszú hónapok teljes sötétségben, állandó életveszély. A biztonságos visszatérés kétséges. Siker esetén kitüntetés és elismerés.</i>"<span class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell"><sup id="cite_ref-MC85_129-0" class="reference"><a href="#cite_note-MC85-129"><span class="cite-bracket">&#91;</span>129<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span><sup id="cite_ref-130" class="reference"><a href="#cite_note-130"><span class="cite-bracket">&#91;</span>130<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> Shackleton interjúztatási és kiválasztási módszerei egészen sajátosak voltak, sokszor megérzéseire támaszkodva döntötte el, hogy a jelöltet felveszi-e, vagy sem.<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F312_131-0" class="reference"><a href="#cite_note-F312-131"><span class="cite-bracket">&#91;</span>131<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Hitt abban, hogy a jellem és a temperamentum legalább annyira fontos egy csapatban, mint a szakmai hozzáértés.<span class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell"><sup id="cite_ref-MC87_132-0" class="reference"><a href="#cite_note-MC87-132"><span class="cite-bracket">&#91;</span>132<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Shackleton nem volt a tradicionális hierarchia híve. Az egységes közösség megteremtése érdekében a hajó kormányzásából, a vitorlák kezeléséből, az éjszakai őrszolgálatból, valamint a közös helyiségek takarításából mindenkinek ki kellett vennie a részét, a matrózoknak éppúgy, mint a tiszteknek.<span class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell"><sup id="cite_ref-MC125_133-0" class="reference"><a href="#cite_note-MC125-133"><span class="cite-bracket">&#91;</span>133<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A legénység tagjai számára mindig elérhető volt, maga is kivette a részét valamennyi munkából.<span class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell"><sup id="cite_ref-MC120_134-0" class="reference"><a href="#cite_note-MC120-134"><span class="cite-bracket">&#91;</span>134<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:The_Weddell_Sea_Party.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ab/The_Weddell_Sea_Party.jpg/220px-The_Weddell_Sea_Party.jpg" decoding="async" width="220" height="152" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ab/The_Weddell_Sea_Party.jpg/330px-The_Weddell_Sea_Party.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ab/The_Weddell_Sea_Party.jpg/440px-The_Weddell_Sea_Party.jpg 2x" data-file-width="1868" data-file-height="1287" /></a><figcaption>A Weddel-tengeri csapat</figcaption></figure><figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:RossSeaParty.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/RossSeaParty.jpg/220px-RossSeaParty.jpg" decoding="async" width="220" height="140" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/RossSeaParty.jpg/330px-RossSeaParty.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/RossSeaParty.jpg/440px-RossSeaParty.jpg 2x" data-file-width="700" data-file-height="445" /></a><figcaption>A Ross-tengeri csapat</figcaption></figure> <p>Végül összesen 56 embert vett fel a legénységbe; mindkét hajóra 28–28 főt. Shackleton a legénység gerincét tapasztalt, kipróbált veteránokra építette.<span class="dokulink" id="back:Lansing"><sup id="cite_ref-L28_125-3" class="reference"><a href="#cite_note-L28-125"><span class="cite-bracket">&#91;</span>125<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Az expedíció vezetője utáni legmagasabb – másodparancsnoki – tisztségre a jelentős sarkvidéki tapasztalattal rendelkező <a href="/wiki/Frank_Wild" title="Frank Wild">Frank Wildot</a> választotta, aki már a <i>Discovery</i>, a <i>Nimrod</i> és a <a href="/wiki/Douglas_Mawson" title="Douglas Mawson">Douglas Mawson</a> vezette <i>Aurora</i> expedíciókban is részt vett.<span class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell"><sup id="cite_ref-MC89_135-0" class="reference"><a href="#cite_note-MC89-135"><span class="cite-bracket">&#91;</span>135<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Az <i>Endurance</i> kapitánya <a href="/w/index.php?title=Frank_Worsley&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Frank Worsley (a lap nem létezik)">Frank Worsley</a>, míg az <i>Aurora</i> kapitánya <a href="/w/index.php?title=Aeneas_Mackintosh&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Aeneas Mackintosh (a lap nem létezik)">Aeneas Mackintosh</a> lett, aki a Nimrod-expedícióban másodtisztként szolgált. Az <i>Endurance</i> másodtisztje, <a href="/w/index.php?title=Thomas_Crean&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Thomas Crean (a lap nem létezik)">Thomas Crean</a>, harmadtisztje, <a href="/w/index.php?title=Alfred_Cheetam&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Alfred Cheetam (a lap nem létezik)">Alfred Cheetam</a>, az expedíciós rajzokat készítő <a href="/w/index.php?title=George_Marston&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="George Marston (a lap nem létezik)">George Marston</a>, valamint <a href="/w/index.php?title=Thomas_McLeod&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Thomas McLeod (a lap nem létezik)">Thomas McLeod</a> tengerész már szintén korábban is részt vett antarktiszi expedíciókban. Az <i>Endurance</i>-on az elsőtiszti feladatokat <a href="/w/index.php?title=Lionel_Greenstreet&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Lionel Greenstreet (a lap nem létezik)">Lionel Greenstreet</a> látta el, a navigátor <a href="/w/index.php?title=Hubert_Hudson&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Hubert Hudson (a lap nem létezik)">Hubert Hudson</a>, a főmérnök <a href="/w/index.php?title=Lewis_Rickinson&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Lewis Rickinson (a lap nem létezik)">Lewis Rickinson</a>, a második mérnök <a href="/w/index.php?title=Alexander_Kerr&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Alexander Kerr (a lap nem létezik)">Alexander Kerr</a> volt. Az expedíció hatfős tudományos csapatába két hajóorvos, <a href="/wiki/James_McIlroy_(seb%C3%A9sz)" title="James McIlroy (sebész)">James McIlroy</a> és <a href="/w/index.php?title=Alexander_Macklin&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Alexander Macklin (a lap nem létezik)">Alexander Macklin</a>, <a href="/wiki/James_Wordie" title="James Wordie">James Wordie</a> geológus, <a href="/w/index.php?title=Robert_Clark&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Robert Clark (a lap nem létezik)">Robert Clark</a> biológus, <a href="/wiki/Reginald_James" title="Reginald James">Reginald James</a> fizikus és <a href="/w/index.php?title=Leonard_Hussey&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Leonard Hussey (a lap nem létezik)">Leonard Hussey</a> meteorológus tartozott. Shackleton leszerződtette a <a href="/wiki/Douglas_Mawson" title="Douglas Mawson">Douglas Mawson</a> antarktiszi expedíciójáról dokumentumfilmet készítő ausztrál fotóst, <a href="/w/index.php?title=Frank_Hurley&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Frank Hurley (a lap nem létezik)">Frank Hurleyt</a>, aki az expedíció fényképeken és mozgóképeken történő dokumentálásért, valamint <a href="/wiki/Thomas_Orde-Lees" title="Thomas Orde-Lees">Thomas Orde-Leest</a>, aki a motoros szánok felkészítéséért volt felelős.<span class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell"><sup id="cite_ref-MC96_136-0" class="reference"><a href="#cite_note-MC96-136"><span class="cite-bracket">&#91;</span>136<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A Ross-tengeri csapat, az <i>Aurora</i> legénységének összetétele viszont a finanszírozási problémák miatt az utolsó pillanatig kétséges volt. Bár Aeneas Mackintosh kapitány és <a href="/w/index.php?title=Ernest_Joyce&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Ernest Joyce (a lap nem létezik)">Ernest Joyce</a>, a kutyák és szánok felelőse a Nimrod-expedícióban is részt vett, azonban a legénység több tagja a bizonytalanságok miatt visszalépett a vállalkozástól, és ennek folytán az utolsó pillanatban felvett személyek közül többen nem rendelkeztek komoly tengerészeti tapasztalattal. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Az_Endurance_útja_és_elsüllyedése"><span id="Az_Endurance_.C3.BAtja_.C3.A9s_els.C3.BCllyed.C3.A9se"></span>Az Endurance útja és elsüllyedése</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=17" title="Szakasz szerkesztése: Az Endurance útja és elsüllyedése"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:The_%27Endurance%27_under_full_sail,_held_up_in_the_Weddell_Sea,_1915_-_by_Frank_Hurley_(3534619009).jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e6/The_%27Endurance%27_under_full_sail%2C_held_up_in_the_Weddell_Sea%2C_1915_-_by_Frank_Hurley_%283534619009%29.jpg/220px-The_%27Endurance%27_under_full_sail%2C_held_up_in_the_Weddell_Sea%2C_1915_-_by_Frank_Hurley_%283534619009%29.jpg" decoding="async" width="220" height="300" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e6/The_%27Endurance%27_under_full_sail%2C_held_up_in_the_Weddell_Sea%2C_1915_-_by_Frank_Hurley_%283534619009%29.jpg/330px-The_%27Endurance%27_under_full_sail%2C_held_up_in_the_Weddell_Sea%2C_1915_-_by_Frank_Hurley_%283534619009%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e6/The_%27Endurance%27_under_full_sail%2C_held_up_in_the_Weddell_Sea%2C_1915_-_by_Frank_Hurley_%283534619009%29.jpg/440px-The_%27Endurance%27_under_full_sail%2C_held_up_in_the_Weddell_Sea%2C_1915_-_by_Frank_Hurley_%283534619009%29.jpg 2x" data-file-width="880" data-file-height="1200" /></a><figcaption>Az Endurance teljes vitorlázatban a Weddell-tengeren</figcaption></figure> <p>Miután 1914. augusztus 3-án kitört az <a href="/wiki/Els%C5%91_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" title="Első világháború">első világháború</a>, Shackleton a legénység egyetértésével a kormány döntésére bízta az expedíció sorsát. <a href="/wiki/Winston_Churchill_(minisztereln%C3%B6k)" title="Winston Churchill (miniszterelnök)">Winston Churchill</a>, akkori tengerészetügyi miniszter egyszavas választáviratát követően (melyben csak annyi állt, hogy „Induljanak!”)<span class="dokulink" id="back:Lansing"><sup id="cite_ref-L31_137-0" class="reference"><a href="#cite_note-L31-137"><span class="cite-bracket">&#91;</span>137<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> az <i>Endurance</i> 1914. augusztus 8-án kifutott <a href="/wiki/Plymouth_(Anglia)" title="Plymouth (Anglia)">Plymouth</a> kikötőjéből. Shackleton és Wild – hivatalos angliai teendőik végeztével – Buenos Airesben csatlakoztak az expedíciós csapathoz. A <a href="/wiki/D%C3%A9li-Georgia_%C3%A9s_D%C3%A9li-Sandwich-szigetek" title="Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek">Déli-Georgia szigeten</a>, <a href="/wiki/Grytviken" title="Grytviken">Grytvikenben</a> eltöltött egy hónapos tartózkodást követően, 1914. december 5-én az <i>Endurance</i> a déli-sarki vizek felé vette az irányt.<span class="dokulink" id="back:Lansing"><sup id="cite_ref-L41_138-0" class="reference"><a href="#cite_note-L41-138"><span class="cite-bracket">&#91;</span>138<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A vártnál korábban <a href="/wiki/Az_Antarktisz_jege" title="Az Antarktisz jege">zajló jéggel</a> találkoztak, amely jelentősen lelassította a haladásukat. Végül, 1915. január 19-én az <i>Endurance</i>-t a Weddell-tengeren, a partra szállás tervezet helyétől mintegy 100 kilométerre végleg körülzárta a jég.<span class="dokulink" id="back:Lansing"><sup id="cite_ref-L46_139-0" class="reference"><a href="#cite_note-L46-139"><span class="cite-bracket">&#91;</span>139<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Számos, a hajó kiszabadítására tett kísérletet követően, 1915. január 24-én Shackleton elrendelte a hajó áttelelésre való felkészítését.<span class="dokulink" id="back:Lansing"><sup id="cite_ref-L51_140-0" class="reference"><a href="#cite_note-L51-140"><span class="cite-bracket">&#91;</span>140<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A következő hónapokban az <i>Endurance</i> jégbe fagyva lassan északkelet felé sodródott. Amikor a jég szeptemberben elkezdett összetöredezni, az összetorlódó jégtáblák megemelték és elbillentették a hajótestet. A fokozódó jégnyomás végül apránként kezdte összetörni a hajót, és a beáramló vizet már nem tudták megállítani. Shackleton 1915. október 27-én elrendelte a hajó elhagyását. Az expedíció tagjai a felszereléseket és készleteket lerakodták a hajóról, és egy közeli jégtáblán téli szállást alakítottak ki, amelyet „Óceántábornak” neveztek el.<span class="dokulink" id="back:Lansing"><sup id="cite_ref-L113_141-0" class="reference"><a href="#cite_note-L113-141"><span class="cite-bracket">&#91;</span>141<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Végül 1915. november 21-én a jég által összezúzott hajó, az <i>Endurance</i> elsüllyedt, és a csapat végképp egyedül maradt a végtelen jégmezőkön, ahol még soha nem járt előttük ember.<span class="dokulink" id="back:Lansing"><sup id="cite_ref-L109_142-0" class="reference"><a href="#cite_note-L109-142"><span class="cite-bracket">&#91;</span>142<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Út_az_Elefánt-szigetre"><span id=".C3.9At_az_Elef.C3.A1nt-szigetre"></span>Út az Elefánt-szigetre</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=18" title="Szakasz szerkesztése: Út az Elefánt-szigetre"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Hurley_shackleton_at_camp.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d1/Hurley_shackleton_at_camp.jpg/220px-Hurley_shackleton_at_camp.jpg" decoding="async" width="220" height="293" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d1/Hurley_shackleton_at_camp.jpg/330px-Hurley_shackleton_at_camp.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d1/Hurley_shackleton_at_camp.jpg/440px-Hurley_shackleton_at_camp.jpg 2x" data-file-width="1536" data-file-height="2048" /></a><figcaption>Frank Hurley és Ernest Shackleton az <i>Óceántáborban</i></figcaption></figure> <p>A csapat nagyjából két hónapig táborozott a nagy jégtáblán, azt remélve, hogy a szél és az áramlatok segítségével sikerül eljutniuk a 400 kilométerre lévő <a href="/wiki/Paulet-sziget" title="Paulet-sziget">Paulet-szigetre</a>, ahol <a href="/w/index.php?title=Otto_Nordenskj%C3%B6ld&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Otto Nordenskjöld (a lap nem létezik)">Otto Nordenskjöld</a> korábbi expedíciójának téli szálláshelye és annak tartalék készletei voltak.<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F351_143-0" class="reference"><a href="#cite_note-F351-143"><span class="cite-bracket">&#91;</span>143<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Több kétségbeesett próbálkozást tettek az úti cél megközelítésére. Ennek során gyalog próbálták a jégen a sziget felé vontatni az <i>Endurance</i>-ról megmentett három mentőcsónakot, melyeket az expedíció fő támogatóiról <i>James Caird</i>nek, <i>Dudley Docker</i>nek és <i>Stancomb Wills</i>nek kereszteltek el.<span class="dokulink" id="back:Lansing"><sup id="cite_ref-L113_141-1" class="reference"><a href="#cite_note-L113-141"><span class="cite-bracket">&#91;</span>141<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Mivel ez — a terepadottságok miatt — lehetetlen küldetésnek bizonyult, a csapat egy másik jégtáblán újra tábort épített. Új táborhelyüket <i>Türelemtábornak</i> nevezték el.<span class="dokulink" id="back:Lansing"><sup id="cite_ref-L135_144-0" class="reference"><a href="#cite_note-L135-144"><span class="cite-bracket">&#91;</span>144<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p><p>Az új táborhelyen további három hosszú, tétlen várakozással teli hónapot töltött a társaság. Mivel az élelmiszerkészletek vészesen fogytak, két különítményt visszaküldtek az Óceántáborba, hogy az otthagyott élelmiszerből a lehető legnagyobb mennyiséget szállítsák át új szálláshelyükre. Időközben a sodródás folytán mintegy 105 kilométerre megközelítették a Paulet-szigetet, azonban a sodródás iránya, a széttöredezett jégmező és a beágyazódott jéghegyek lehetetlenné tették annak megközelítését.<span class="dokulink" id="back:Lansing"><sup id="cite_ref-L156_145-0" class="reference"><a href="#cite_note-L156-145"><span class="cite-bracket">&#91;</span>145<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Tehetetlenül nézték végig, ahogy napról-napra távolabb sodródnak tőle, míg végül szem elől vesztették. Végül 1916. április 8-án este a táborhelyül szolgáló jégtábla kettétört, és másnap a széttöredezett jégtáblák között csatornaszerű szabad vízfelületek tűntek elő. Ekkor Shackleton utasítására vízre bocsátották a három mentőcsónakot, és – mielőtt ismét összezárul a jég és összeroppantja az apró csónakokat – teljes erejüket megfeszítve evezni kezdtek a nyílt víz felé. A <i>James Caird</i>et Shackleton, a <i>Dudley Docker</i>t Worsley, míg a <i>Stancomb Wills</i>t Hubert Hudson navigátor irányította.<span class="dokulink" id="back:Lansing"><sup id="cite_ref-L178_146-0" class="reference"><a href="#cite_note-L178-146"><span class="cite-bracket">&#91;</span>146<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p><p>A csónakokat a zajló jég között megnyíló, majd összezáródó csatornákon kellett átnavigálni, melynek során folyamatosan tartani lehetett attól, hogy a jégtáblák bármikor összeroppanthatják az apró mentőcsónakokat. Öt gyötrelmes, veszélyekkel teli nap után a 28 kimerült, fagyási sérülésektől szenvedő ember végül partra szállt az <a href="/wiki/Elef%C3%A1nt-sziget" title="Elefánt-sziget">Elefánt-szigeten</a>. 497 nap után ez volt az első alkalom, hogy szilárd talajt volt a lábuk alatt.<span class="dokulink" id="back:Lansing"><sup id="cite_ref-L217_147-0" class="reference"><a href="#cite_note-L217-147"><span class="cite-bracket">&#91;</span>147<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p><p>Ám ez a régóta várt pillanat nem volt olyan örömteli, mint amilyenre számítottak. A szigetet vastagon borította a pingvinguanó, és rendszeresen hóviharok tépázták. Végül sikerült menedékhelyet építeni maguknak: kövekből alacsony falat emeltek, és tető gyanánt ráborítottak két csónakot.<span class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell"><sup id="cite_ref-MC220_148-0" class="reference"><a href="#cite_note-MC220-148"><span class="cite-bracket">&#91;</span>148<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Azonban tudta mindenki, hogy a közeledő sarki tél,<sup id="cite_ref-149" class="reference"><a href="#cite_note-149"><span class="cite-bracket">&#91;</span>149<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> a zord időjárás és a fogyóban lévő készletek miatt sokáig nem húzhatják ki ezen a szigeten. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Mentőcsónakkal_Déli-Georgia_felé"><span id="Ment.C5.91cs.C3.B3nakkal_D.C3.A9li-Georgia_fel.C3.A9"></span>Mentőcsónakkal Déli-Georgia felé</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=19" title="Szakasz szerkesztése: Mentőcsónakkal Déli-Georgia felé"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:AllSafeAllWell.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8e/AllSafeAllWell.jpg/220px-AllSafeAllWell.jpg" decoding="async" width="220" height="160" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8e/AllSafeAllWell.jpg/330px-AllSafeAllWell.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8e/AllSafeAllWell.jpg/440px-AllSafeAllWell.jpg 2x" data-file-width="500" data-file-height="363" /></a><figcaption>A <i>James Caird</i> indulása az Elefánt-szigetről</figcaption></figure> <p>Shackleton úgy döntött, hogy ő és néhány embere csónakba szállnak és – bármilyen lehetetlennek is tűnik – megpróbálnak eljutni az 1500&#160;km-re (800 tengeri mérföldre) lévő Déli-Georgia szigetre, hogy segítséget hozzanak. Az útra – lehetőségeikhez mérten –megpróbálták felkészíteni a 6,85 méteres mentőcsónakot, a <i>James Caird</i>et. Harry McNish<sup id="cite_ref-150" class="reference"><a href="#cite_note-150"><span class="cite-bracket">&#91;</span>150<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> hajóács a ládák fedeléből fedélzetet épített a csónakra, majd azt vitorlavászonnal vonták be, hogy vízállóbb legyen. Shackleton öt embert választott maga mellé: Frank Worsley kapitányt, Tom Crean másodtisztet, John Vincent és Timothy McCarthy matrózokat és McNish-t.<span class="dokulink" id="back:Lansing"><sup id="cite_ref-L231_151-0" class="reference"><a href="#cite_note-L231-151"><span class="cite-bracket">&#91;</span>151<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Az Elefánt-szigeten maradó csoport vezetőjévé Shackleton Frank Wildot jelölte ki, és meghagyta neki, hogy amennyiben nem térnek vissza, úgy következő tavasszal kíséreljenek meg eljutni a <a href="/w/index.php?title=Deception-sziget&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Deception-sziget (a lap nem létezik)">Deception-szigetre</a>.<span class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell"><sup id="cite_ref-MC221_152-0" class="reference"><a href="#cite_note-MC221-152"><span class="cite-bracket">&#91;</span>152<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A csapat hat hétre elegendő élelmiszert vitt magával, ideértve azt a mennyiséget is, melyre a szárazföldön szükségük lesz. 1916. április 24-én a James Caird elhagyta az Elefánt-szigetet és az <a href="/wiki/Atlanti-%C3%B3ce%C3%A1n" title="Atlanti-óceán">Atlanti-óceánon</a> keresztül elindult Déli-Georgia szigete felé. </p><p>Az út sikere Worsley navigációjának pontosságától függött, melyhez olyan méréseket és megfigyeléseket kellett figyelembe vennie, melyeket gyakran nem a legmegfelelőbb körülmények között, egy-két napsütéses pillanatot elkapva kellett elvégeznie. Bár az északnyugati széljárás segítette haladásukat, azonban a háborgó tenger folyton jeges vízzel árasztotta el a csónakot. Hamarosan a víz vastag jégpáncéllá fagyott a csónak oldalán, fedélzetén és vitorláin, amelyet folyamatosan fel kellett törniük, hogy el ne süllyedjenek. A hatalmas hullámok szünet nélkül dobálták a James Cairdet, a viharhorgony leszakadt, így valakinek mindig ott kellett ülnie a kormányrúdnál, hogy tartani tudják az irányt. 1916. május 5-én egy hatalmas törőhullám csaknem megsemmisítette a csónakot.<span class="dokulink" id="back:Lansing"><sup id="cite_ref-L290_153-0" class="reference"><a href="#cite_note-L290-153"><span class="cite-bracket">&#91;</span>153<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Shackleton – elmondása szerint – a tengeren töltött 26 év alatt soha nem látott ilyen hatalmas hullámot.<span class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell"><sup id="cite_ref-MC226_154-0" class="reference"><a href="#cite_note-MC226-154"><span class="cite-bracket">&#91;</span>154<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Két folyamatos küzdelemmel töltött hét után, fizikai teljesítőképességük határát elérve, fagyási sérülésektől szenvedve, május 8-án végül megpillantották a Déli-Georgia szigetet. Szerencsétlenségükre pont ekkor egy <a href="/wiki/Tr%C3%B3pusi_ciklon" title="Trópusi ciklon">hurrikán</a> söpört végig a térségen,<span class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell"><sup id="cite_ref-MC226_154-1" class="reference"><a href="#cite_note-MC226-154"><span class="cite-bracket">&#91;</span>154<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> és további két napba tellett, amíg a végletekig kimerült legénység végre partot ért a szigeten, a King Haakon-öbölben.<span class="dokulink" id="back:Lansing"><sup id="cite_ref-L308_155-0" class="reference"><a href="#cite_note-L308-155"><span class="cite-bracket">&#91;</span>155<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Átkelés_Déli-Georgia_hegyein"><span id=".C3.81tkel.C3.A9s_D.C3.A9li-Georgia_hegyein"></span>Átkelés Déli-Georgia hegyein</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=20" title="Szakasz szerkesztése: Átkelés Déli-Georgia hegyein"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:PanoramaOfSouthGeorgia.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c2/PanoramaOfSouthGeorgia.jpg/220px-PanoramaOfSouthGeorgia.jpg" decoding="async" width="220" height="84" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c2/PanoramaOfSouthGeorgia.jpg/330px-PanoramaOfSouthGeorgia.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c2/PanoramaOfSouthGeorgia.jpg/440px-PanoramaOfSouthGeorgia.jpg 2x" data-file-width="792" data-file-height="303" /></a><figcaption>Déli-Georgia (Fotó: Frank Hurley)</figcaption></figure> <p>Megérkezésük után néhány napot pihenéssel töltöttek, hogy erőt nyerjenek a további úthoz, mivel a sziget lakott területei, a bálnavadász-állomások mind a sziget északi partján találhatók. Shackleton végül a <i>James Caird</i> állapota és különösen társai, Vincent és McNish gyengesége miatt úgy döntött, hogy a sziget megkerüléséhez szükséges 240&#160;km-es hajóút helyett, két társával Worsley-vel és Creannel gyalog vágnak át a sziget korábban még ember nem járta hegyvonulatain. McNish, Vincent és McCarthy pedig egy csendes öbölben, az úgynevezett Peggotty-táborban<span class="dokulink" id="back:Lansing"><sup id="cite_ref-L316_156-0" class="reference"><a href="#cite_note-L316-156"><span class="cite-bracket">&#91;</span>156<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> bevárja, míg a bálnavadász állomásról hajóval visszatérnek értük. Bár a szárazföldön légvonalban csak 54 kilométer volt a távolság, azonban a terepviszonyok miatt az ott lakók gyakorlatilag lehetetlennek tartották az átkelést.<span class="dokulink" id="back:Lansing"><sup id="cite_ref-L313_157-0" class="reference"><a href="#cite_note-L313-157"><span class="cite-bracket">&#91;</span>157<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A három férfi 1916. május 19-én hajnalban indult útnak, háromnapi élelemmel és minimális felszereléssel<span class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell"><sup id="cite_ref-MC239_158-0" class="reference"><a href="#cite_note-MC239-158"><span class="cite-bracket">&#91;</span>158<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span>. Keserves erőfeszítések árán hegyvonulatokon, gleccsereken, befagyott folyókon és tavakon kellett átkelniük, és útközben még egy vízesésen is le kellett ereszkedniük. Járható út hiányában többször vissza kellett fordulniuk, és új útvonalat keresve, értékes időt veszítve, a hegyeket megkerülve tovább haladni. Az egyik hegytetőről a kötelekből szánkót készítve csúsztak le a völgybe, hogy a fagyos éjszaka nehogy a hegytetőn érje őket. Végül 36 óra folyamatos menetelést követően, május 20-án késő délután csapzottan, rongyosan, mocskosan és holtfáradtan megérkeztek a <a href="/wiki/Stromness_(D%C3%A9li-Georgia_sziget)" title="Stromness (Déli-Georgia sziget)">Stromness</a> bálnavadász-állomásra.<span class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell"><sup id="cite_ref-MC245_159-0" class="reference"><a href="#cite_note-MC245-159"><span class="cite-bracket">&#91;</span>159<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_mentőakció"><span id="A_ment.C5.91akci.C3.B3"></span>A mentőakció</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=21" title="Szakasz szerkesztése: A mentőakció"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Yelcho.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b7/Yelcho.jpg/220px-Yelcho.jpg" decoding="async" width="220" height="143" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b7/Yelcho.jpg/330px-Yelcho.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b7/Yelcho.jpg/440px-Yelcho.jpg 2x" data-file-width="1000" data-file-height="652" /></a><figcaption>Yelcho (1913)</figcaption></figure> <p>Néhány órával azután, hogy megérkeztek a bálnavadász-állomásra, Worsley a <i>Samson</i> nevű hajóval visszatért társaiért a Pegotty-táborba, Shackleton pedig elintézte, hogy rendelkezésükre bocsátsanak egy bálnavadászhajót, a <i>Southern Sky</i>t, amellyel visszatérhetnek az Elefánt-szigeten maradt bajtársaikért.<span class="dokulink" id="back:Lansing"><sup id="cite_ref-L332_160-0" class="reference"><a href="#cite_note-L332-160"><span class="cite-bracket">&#91;</span>160<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Alig hetvenkét órával azután, hogy megérkeztek Stromnessbe, Shackleton és két társa, Worsley és Crean elindultak az Elefánt-szigetre. Ezzel megkezdődött a mentési kísérletek három hónapnál is tovább tartó sorozata, melynek során a zajló jég rendre meghiúsította próbálkozásaikat. A <i>Southern Sky</i> három nap után jeges övezetbe jutott és kénytelen volt visszafordulni. Ezután Shackleton elérte, hogy az uruguayi kormány kölcsönadja a <i>Institutio de Pesca No. 1</i> nevű kis felderítőhajót, amely hat nap elteltével súlyos sérülésekkel tért haza, miután egy jégtáblának ütközött.<span class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell"><sup id="cite_ref-MC251_161-0" class="reference"><a href="#cite_note-MC251-161"><span class="cite-bracket">&#91;</span>161<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Ezt követően kibérelte az <i>Emma</i> nevű, rozoga <a href="/wiki/Szk%C3%BAner" title="Szkúner">szkúnert</a>, amely műszaki problémák miatt 150 kilométernél jobban nem tudta megközelíteni az Elefánt-szigetet. Ekkor értesült arról, hogy az angol tengernagyi hivatal engedélyezte, hogy segítségükre küldjék a <i>Discoveryt</i>, Scott régi hajóját a mentőakcióhoz, azonban még hosszú hetekbe telik, míg a hajó odaér. Ezért Shackleton segítséget kért a chilei kormánytól, hogy használatba vehessen egy öreg tengerjáró vontatóhajót, a <i><a href="/wiki/Yelcho" title="Yelcho">Yelchot</a></i>.<span class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell"><sup id="cite_ref-MC251_161-1" class="reference"><a href="#cite_note-MC251-161"><span class="cite-bracket">&#91;</span>161<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Ezúttal melléjük szegődött a szerencse; öt nappal később, 1916. augusztus 30-án, végül elérték az Elefánt-szigetet, és felvették 22 hajótörött társukat. Shackleton Punta Arenasból feleségének, Emilynek küldött levelében a következőket írta: „<i>Kedvesem! Megjártuk a poklot, de senkit nem veszítettünk el.</i>” <span class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell"><sup id="cite_ref-MC252_162-0" class="reference"><a href="#cite_note-MC252-162"><span class="cite-bracket">&#91;</span>162<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_Ross-tengeri_csapat">A Ross-tengeri csapat</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=22" title="Szakasz szerkesztése: A Ross-tengeri csapat"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A Ross-tengeri csapat sorsa kevésbé volt szerencsés. A csapat <a href="/w/index.php?title=Aeneas_Mackintosh&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Aeneas Mackintosh (a lap nem létezik)">Aeneas Mackintosh</a> vezetésével a <a href="/w/index.php?title=Evans-fok&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Evans-fok (a lap nem létezik)">Evans-foknál</a> szállt partra. Az <i>Aurora</i> expedíciós hajót a vihar leszakította a horgonyról, és egy jégtáblába fagyva elsodorta a nyílt tenger felé. Miután kiszabadultak a jég fogságából, a hajón maradt emberek, <a href="/w/index.php?title=Joseph_Stenhouse&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Joseph Stenhouse (a lap nem létezik)">Joseph Stenhouse</a> első tiszt vezetésével kénytelenek voltak visszatérni Új-Zélandra, mivel a sérült kormányszerkezet nem tette lehetővé a <a href="/wiki/Ross-sziget" title="Ross-sziget">Ross-szigetre</a> való visszatérést. A nagy nehézségek ellenére a szárazföldön maradt tízfős csapat teljesítette a feladatait, és kiépítette a Déli-sarkhoz vezető úton a lerakatokat. 1916 decemberében Shackleton Új-Zélandra utazott, hogy segítsen megmenteni az Antarktiszon maradt embereket. Amikor az <i>Aurora</i> 1917. január 10-én elérte a Evans-fokot, Shackleton megtudta, hogy Mackintosh, Arnold Spencer-Smith és Victor Hayward az expedíció során elhunyt.<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F418_163-0" class="reference"><a href="#cite_note-F418-163"><span class="cite-bracket">&#91;</span>163<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p><p>Az expedícióról maga Shackleton is könyvet írt, és az elmúlt évtizedekben számos egyéb könyv jelent meg róla, amik között volt útleírás jellegű is, de olyan is, mely az expedíciót és főként Shackleton szerepét a vezetéstudomány szemszögéből vizsgálta meg. Az expedíció történetéről dokumentumfilmek mellett tévéfilm-sorozat is készült, <a href="/wiki/Kenneth_Branagh" title="Kenneth Branagh">Kenneth Branagh</a> főszereplésével.<sup id="cite_ref-164" class="reference"><a href="#cite_note-164"><span class="cite-bracket">&#91;</span>164<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Az_első_világháború_és_a_háború_utáni_évek_(1917–1920)"><span id="Az_els.C5.91_vil.C3.A1gh.C3.A1bor.C3.BA_.C3.A9s_a_h.C3.A1bor.C3.BA_ut.C3.A1ni_.C3.A9vek_.281917.E2.80.931920.29"></span>Az első világháború és a háború utáni évek (1917–1920)</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=23" title="Szakasz szerkesztése: Az első világháború és a háború utáni évek (1917–1920)"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:HRM_EHS_p256.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/HRM_EHS_p256.jpg/220px-HRM_EHS_p256.jpg" decoding="async" width="220" height="321" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/HRM_EHS_p256.jpg/330px-HRM_EHS_p256.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/HRM_EHS_p256.jpg/440px-HRM_EHS_p256.jpg 2x" data-file-width="669" data-file-height="977" /></a><figcaption>Ernest Henry Shackleton őrnagy (1919)</figcaption></figure> <p>Amikor Shackleton 1917 májusában visszatért Angliába, Európában még javában folyt az <a href="/wiki/Els%C5%91_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" title="Első világháború">első világháború</a>. Ebben az időben már szívelégtelenségben szenvedett, amelynek oka valószínűleg az expedíciókon átélt szélsőséges fizikai megterhelés volt. Bár 43 évesen már túl öreg volt a katonai szolgálathoz, azonban – követve társai példáját – önkéntesnek jelentkezett a franciaországi frontszolgálatra.<span class="dokulink" id="back:Huntford_–_Shackleton"><sup id="cite_ref-H649_165-0" class="reference"><a href="#cite_note-H649-165"><span class="cite-bracket">&#91;</span>165<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Ehelyett végül, 1917 októberében <a href="/wiki/Buenos_Aires" title="Buenos Aires">Buenos Airesbe</a> utazott, az akkori brit információs miniszter, Edward Carson megbízásából, hogy a chilei és argentin kormányt meggyőzze, hogy lépjenek háborúba az <a href="/wiki/Antant" title="Antant">Antanthatalmak</a> oldalán.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M251_166-0" class="reference"><a href="#cite_note-M251-166"><span class="cite-bracket">&#91;</span>166<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A diplomáciai küldetés nem járt sikerrel, így 1918 áprilisában hazatért Angliába. Ezután a <i>Northern Exploration Company</i> kutatóvállalat megbízta, hogy a <a href="/wiki/Spitzberg%C3%A1k" title="Spitzbergák">Spitzbergákon</a> a bányászati lehetőségeket feltérképezze.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M256_167-0" class="reference"><a href="#cite_note-M256-167"><span class="cite-bracket">&#91;</span>167<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A nevezett fedőcég mögött ténylegesen a Hadügyminisztérium állt, és az út célja az volt, hogy felderítsék egy brit katonai bázis kiépítésének lehetőségét.<span class="dokulink" id="back:Huntford_–_Shackleton"><sup id="cite_ref-H661_168-0" class="reference"><a href="#cite_note-H661-168"><span class="cite-bracket">&#91;</span>168<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Az utazás közben Shackleton, <a href="/wiki/Troms%C3%B8" title="Tromsø">Tromsøben</a> megbetegedett, valószínűleg egy enyhe <a href="/wiki/Sz%C3%ADvinfarktus" title="Szívinfarktus">szívrohamot</a> kapott,<span class="dokulink" id="back:Huntford_–_Shackleton"><sup id="cite_ref-H662_169-0" class="reference"><a href="#cite_note-H662-169"><span class="cite-bracket">&#91;</span>169<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> így haza kellett térnie. </p><p>1918. július 22-én őrnaggyá léptették elő.<sup id="cite_ref-170" class="reference"><a href="#cite_note-170"><span class="cite-bracket">&#91;</span>170<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> 1918 októberétől az <a href="/wiki/Oroszorsz%C3%A1gi_polg%C3%A1rh%C3%A1bor%C3%BA" title="Oroszországi polgárháború">oroszországi polgárháború</a> észak-oroszországi expedíciós hadseregében szolgált, <a href="/w/index.php?title=Edmund_Ironside&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Edmund Ironside (a lap nem létezik)">Edmund Ironside</a> dandártábornok parancsnoksága alatt, ahol a brit erők sarkvidéki körülményeknek megfelelő felszerelésének előkészítéséért és <a href="/wiki/Murmanszk" title="Murmanszk">Murmanszkba</a> szállításáért volt felelős.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M258_171-0" class="reference"><a href="#cite_note-M258-171"><span class="cite-bracket">&#91;</span>171<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A <a href="/wiki/Compi%C3%A8gne-i_fegyversz%C3%BCnet_(1918)" title="Compiègne-i fegyverszünet (1918)">compiègne-i fegyverszüneti egyezmény</a> aláírásával az első világháború, 1918. november 11-én ténylegesen véget ért. Shackleton 1919 március elején tért vissza Angliába, azonban vissza kívánt térni Észak-Oroszországba, a régió gazdasági fejlődésének előmozdítását szolgáló tervekkel. E cél megvalósításához további befektetőket keresett, azonban a bolsevikok katonai győzelme után ezen terveket kénytelen volt feladni.<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F437–438_172-0" class="reference"><a href="#cite_note-F437–438-172"><span class="cite-bracket">&#91;</span>172<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p><p>Az „észak-oroszországi katonai műveletekkel kapcsolatban nyújtott értékes szolgálatáért” Shackleton, 1919-ben, a király születésnapján elnyerte a <a href="/wiki/A_Brit_Birodalom_Rendje" title="A Brit Birodalom Rendje">Brit Birodalom Rendjének</a> tisztje kitüntetést.<sup id="cite_ref-173" class="reference"><a href="#cite_note-173"><span class="cite-bracket">&#91;</span>173<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> Végül 1919 decemberében leszerelt a hadseregből, azonban továbbra is megtarthatta őrnagyi rendfokozatát. 1919 decemberében ismét előadói körútra indult, és ekkor látott napvilágot az Endurace-expedícióról szóló, <i>Dél</i> című könyve. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_Shackleton–Rowett_expedíció_és_Shackleton_halála_(1920–1922)"><span id="A_Shackleton.E2.80.93Rowett_exped.C3.ADci.C3.B3_.C3.A9s_Shackleton_hal.C3.A1la_.281920.E2.80.931922.29"></span>A Shackleton–Rowett expedíció és Shackleton halála (1920–1922)</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=24" title="Szakasz szerkesztése: A Shackleton–Rowett expedíció és Shackleton halála (1920–1922)"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Előkészületek_3"><span id="El.C5.91k.C3.A9sz.C3.BCletek_3"></span>Előkészületek</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=25" title="Szakasz szerkesztése: Előkészületek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:HRM_EHS_p272.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/82/HRM_EHS_p272.jpg/220px-HRM_EHS_p272.jpg" decoding="async" width="220" height="315" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/82/HRM_EHS_p272.jpg/330px-HRM_EHS_p272.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/82/HRM_EHS_p272.jpg/440px-HRM_EHS_p272.jpg 2x" data-file-width="459" data-file-height="657" /></a><figcaption>A Quest expedíciós hajó</figcaption></figure> <p>Shackleton 1920 folyamán egyre jobban belefáradt az előadói körutakba, így figyelme ismét egyre inkább egy új sarkvidéki expedíció megszervezésére felé fordult. Komolyan foglalkoztatta egy — az abban az időben még nagyrészt felfedezetlen — <a href="/wiki/Beaufort-tenger" title="Beaufort-tenger">Beaufort-tengerre</a> vezetett expedíció terve, mellyel a kanadai kormányzat érdeklődését is felkeltette. A kanadai kormány visszalépése folytán ezt a tervet végül kénytelen volt elvetni.<span class="dokulink" id="back:Wild"><sup id="cite_ref-W1-4_174-0" class="reference"><a href="#cite_note-W1-4-174"><span class="cite-bracket">&#91;</span>174<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Egy dulwichi iskolatársa, a gazdag üzletember <a href="/w/index.php?title=John_Quiller_Rowett&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="John Quiller Rowett (a lap nem létezik)">John Quiller Rowett</a> anyagi segítségével megvásárolta a norvég fókavadász-hajót, a <i>Foca I</i>-et, amelyet <i>Quest</i> névre keresztelt át.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M269–270_175-0" class="reference"><a href="#cite_note-M269–270-175"><span class="cite-bracket">&#91;</span>175<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Régi barátja, <a href="/w/index.php?title=Hugh_Robert_Mill&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Hugh Robert Mill (a lap nem létezik)">Hugh Robert Mill</a>, a Királyi Földrajzi Társaságtól pedig segített kidolgozni az expedíció tudományos programját.<span class="dokulink" id="back:Wild"><sup id="cite_ref-W2–3_176-0" class="reference"><a href="#cite_note-W2–3-176"><span class="cite-bracket">&#91;</span>176<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Egy év tervezést követően Shackleton útjára indította a <i>Brit Oceanográfiai és Szubantarktikus Expedíciót</i>. Rowett végül vállalta az expedíció teljes költségét, így az expedíció hivatalos neve végül <i>Shackleton–Rowett expedíció</i> lett, melyet az expedíciós hajó alapján gyakran <i>Quest-expedíció</i>ként is neveztek. A cél az volt, hogy körülhajózza az Antarktiszt, és feltérképezze partvonalát, felfedezzen távoli szigeteket és kiterjedt tengeri kutatásokat végezzen. Shackleton, aki mindig élen járt a legújabb technikai vívmányok használatában, ezúttal egy <a href="/wiki/Hidropl%C3%A1n" title="Hidroplán">hidroplánt</a> vitt magával.<span class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell"><sup id="cite_ref-MC266_177-0" class="reference"><a href="#cite_note-MC266-177"><span class="cite-bracket">&#91;</span>177<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Az Endurance-expedíció nyolc tagja csatlakozott a 18 tagú legénységhez: Frank Wild másodparancsnok, Frank Worsley kapitány, dr. Alexander Macklin és dr. James Mcllroy orvosok, a meteorológus Leonard Hussey, a géptiszt A. J. Kerr, Thomas McLeod matróz és a szakács, Charles Green.<span class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell"><sup id="cite_ref-MC266_177-1" class="reference"><a href="#cite_note-MC266-177"><span class="cite-bracket">&#91;</span>177<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Az újonnan érkezők között volt <a href="/w/index.php?title=Roderick_Carr&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Roderick Carr (a lap nem létezik)">Roderick Carr</a>, a Királyi Légierő új-zélandi születésű pilótája, aki az általános tudományos munkában is segített. A tudományos személyzetbe tartozott a sarkvidéki tapasztalatokkal rendelkező ausztrál biológus, <a href="/w/index.php?title=Hubert_Wilkins&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Hubert Wilkins (a lap nem létezik)">Hubert Wilkins</a> és a kanadai geológus, <a href="/w/index.php?title=Vibert_Douglas&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Vibert Douglas (a lap nem létezik)">Vibert Douglas</a>.<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F452_178-0" class="reference"><a href="#cite_note-F452-178"><span class="cite-bracket">&#91;</span>178<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_Quest_útja"><span id="A_Quest_.C3.BAtja"></span>A Quest útja</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=26" title="Szakasz szerkesztése: A Quest útja"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A <i>Quest</i> 1921. szeptember 17-én futott ki Londonból.<span class="dokulink" id="back:Wild"><sup id="cite_ref-W15_179-0" class="reference"><a href="#cite_note-W15-179"><span class="cite-bracket">&#91;</span>179<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Az expedíciót kezdettől fogva üldözte a balszerencse. A hajónak számos szerkezeti hibája volt, és útközben több kikötőben (ezek között Lisszabonban és Madeirán és a Zöld-foki szigeteken) is meg kellett állniuk, hogy jelentős javításokat végezzenek rajta. A kényszerpihenők már ekkor felborították az expedíció tervezett menetrendjét, ezért Shackleton úgy döntött, hogy <a href="/wiki/Rio_de_Janeiro" title="Rio de Janeiro">Rio de Janeiro</a> felé veszik az irányt, hogy a hajó minden részét teljeskörűen kijavítsák.<span class="dokulink" id="back:Wild"><sup id="cite_ref-W42–43_180-0" class="reference"><a href="#cite_note-W42–43-180"><span class="cite-bracket">&#91;</span>180<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A <i>Quest</i> 1921. november 22-én érkezett meg Rioba.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M275_181-0" class="reference"><a href="#cite_note-M275-181"><span class="cite-bracket">&#91;</span>181<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A hajó négy hétig húzódó javítása miatt ismét módosítani kellett az útitervet, és úgy döntöttek, hogy egyenesen Déli-Georgiába, Grytvikenbe hajóznak Rióból. December 17-én, egy nappal a tervezett indulás előtt, Shackleton rosszul lett, valószínűleg szívrohamot kapott.<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F471_182-0" class="reference"><a href="#cite_note-F471-182"><span class="cite-bracket">&#91;</span>182<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Macklin meg akarta vizsgálni, azonban Shackleton elhárította ezt azzal, hogy már jobban van.<span class="dokulink" id="back:Wild"><sup id="cite_ref-W48_183-0" class="reference"><a href="#cite_note-W48-183"><span class="cite-bracket">&#91;</span>183<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p><p>Karácsony napján a <i>Quest</i> hurrikán erősségű viharba került,<span class="dokulink" id="back:Worsley"><sup id="cite_ref-Wo301_184-0" class="reference"><a href="#cite_note-Wo301-184"><span class="cite-bracket">&#91;</span>184<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> és öt álló napon át hasztalan próbáltak kiszabadulni belőle. Shackleton később azt mondta az embereinek, hogy soha sem látott ilyen hatalmas vihart korábban.<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F474_185-0" class="reference"><a href="#cite_note-F474-185"><span class="cite-bracket">&#91;</span>185<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Az emberek teljesen kimerültek, mire 1922. január 4-én Déli-Georgia szigetére, Grytvikenbe értek. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Shackleton_halála"><span id="Shackleton_hal.C3.A1la"></span>Shackleton halála</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=27" title="Szakasz szerkesztése: Shackleton halála"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Shackleton_Grave_SouthGeorgia.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f4/Shackleton_Grave_SouthGeorgia.jpg/220px-Shackleton_Grave_SouthGeorgia.jpg" decoding="async" width="220" height="293" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f4/Shackleton_Grave_SouthGeorgia.jpg/330px-Shackleton_Grave_SouthGeorgia.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f4/Shackleton_Grave_SouthGeorgia.jpg/440px-Shackleton_Grave_SouthGeorgia.jpg 2x" data-file-width="864" data-file-height="1152" /></a><figcaption>Shackleton sírja Grytvikenben</figcaption></figure> <p>Grytvikenbe érve Shackletont megrohanták a régi emlékek. A legénység új tagjainak történeteket mesélt az emlékezetes csónakútról és arról, hogyan vágott át két társával gyalog a szigeten. Örült, hogy végre megint elemében lehet. Aznap éjjel azt írta a naplójába, hogy „csodás este” volt, majd a bejegyzést egy költői gondolattal zárta: „Alkonyatkor egy magányos csillag ragyogott az égen, ékkő volt ő az öböl felett.”<span class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell"><sup id="cite_ref-MC267_186-0" class="reference"><a href="#cite_note-MC267-186"><span class="cite-bracket">&#91;</span>186<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span><span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F477_187-0" class="reference"><a href="#cite_note-F477-187"><span class="cite-bracket">&#91;</span>187<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Néhány óra múlva, hajnalban Shackleton az expedíció orvosát, Alexander Macklint a kabinjába hívta, erős hátfájásra és rossz közérzetre panaszkodott. Macklin elmondása szerint azt tanácsolta neki, hogy sokkal kiegyensúlyozottabb életet kellene élnie, mivel túlhajszolja magát. Erre azt felelte, hogy „Mindig azt akarod, hogy feladjak valamit. Mit kéne még feladnom?”. <span class="dokulink" id="back:Wild"><sup id="cite_ref-W65_188-0" class="reference"><a href="#cite_note-W65-188"><span class="cite-bracket">&#91;</span>188<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Néhány pillanattal később, 1922. január 5-én, hajnali 2:50-kor,<span class="dokulink" id="back:Wild"><sup id="cite_ref-W65_188-1" class="reference"><a href="#cite_note-W65-188"><span class="cite-bracket">&#91;</span>188<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span><span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M277_189-0" class="reference"><a href="#cite_note-M277-189"><span class="cite-bracket">&#91;</span>189<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Shackleton halott volt. Szívroham végzett vele.<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F478_190-0" class="reference"><a href="#cite_note-F478-190"><span class="cite-bracket">&#91;</span>190<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p><p><a href="/w/index.php?title=Leonard_Hussey&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Leonard Hussey (a lap nem létezik)">Leonard Hussey</a>, az Endurance-expedíció veteránja vállalta, hogy gondoskodik a holttest Nagy-Britanniába szállításáról. <a href="/wiki/Montevideo" title="Montevideo">Montevideóban</a> üzenetet kapott Shackleton feleségétől, Emilytől, mely szerint az a kívánsága, hogy férjét, Déli-Georgiában, Grytvikenben temessék el.<span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M279_191-0" class="reference"><a href="#cite_note-M279-191"><span class="cite-bracket">&#91;</span>191<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Hussey a koporsóval, a <i>Woodville</i> gőzhajón visszatért Déli-Georgia szigetére, ahol Shackletont egy, a grytvikeni lutheránus templomban megtartott rövid istentiszteletet követően, 1922. március 5-én helyezték örök nyugalomra a helyi temetőben. Mivel az expedíció már elhagyta a szigetet, a szertartáson csak Hussey és a norvég bálnavadászok vettek részt.<sup id="cite_ref-192" class="reference"><a href="#cite_note-192"><span class="cite-bracket">&#91;</span>192<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup><span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M279_191-1" class="reference"><a href="#cite_note-M279-191"><span class="cite-bracket">&#91;</span>191<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A sírhelyet kezdetben csak egy egyszerű fakereszt jelölte, melyet 1928-ban egy gránittömbből készült síremlékre cseréltek. A síremlék hátoldalán egy idézet található <a href="/wiki/Robert_Browning" title="Robert Browning">Robert Browning</a> <i>The Statue and the Bust</i> című verséből: „<i>I hold … that a man should strive to the uttermost for life’s set price.</i>”<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F485–486_193-0" class="reference"><a href="#cite_note-F485–486-193"><span class="cite-bracket">&#91;</span>193<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> (magyarul: „Fenntartom, hogy az embernek törekednie kell a legtöbbet kihozni abból, amit az élet neki szánt”.) Macklin később ezt jegyezte fel naplójában: „<i>Úgy gondolom, hogy a »Főnök«&#160;is ezt kívánta volna magának: egyedül állni egy magányos szigeten, távol a civilizációtól, viharos tengerrel körülvéve, legnagyobb hőstettei közvetlen közelében.</i>” </p><p>A legénység tagjai úgy döntöttek, hogy Wild vezetésével, Shackleton eredeti terveinek megfelelően folytatják az expedíciót. A zajló jégen való többszöri sikertelen átkelési próbálkozásukat követően, mivel a szénkészletek egyre fogyóban voltak, végül érdemi eredmények nélkül, április 6-án visszatértek Déli-Georgiára. A csapat tagjai a „Főnök” emléke előtt tisztelegve egy, a grytvikeni kikötő bejáratára néző hegyoldalban egy tölgyfakereszttel díszített kőhalmot építettek, melyre a következő feliratot helyezték el: „<i>Itt hunyt el Sir Ernest Shackleton felfedező, 1922. január 5-én. Állították a bajtársai.</i>”<span class="dokulink" id="back:Worsley"><sup id="cite_ref-Wo311_194-0" class="reference"><a href="#cite_note-Wo311-194"><span class="cite-bracket">&#91;</span>194<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p><p>Shackleton halálával véget ért az Antarktisz-kutatás úgynevezett aranykora; az a korszak, amikor a nagyrészt ismeretlen kontinens földrajzi és tudományos felfedezése még a mai modern technika nélküli, hagyományos felfedezőutakkal valósult meg.<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F449_195-0" class="reference"><a href="#cite_note-F449-195"><span class="cite-bracket">&#91;</span>195<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p><p><a href="/w/index.php?title=Apsley_Cherry-Garrard&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Apsley Cherry-Garrard (a lap nem létezik)">Apsley Cherry-Garrard</a> sarkkutató, a <i>The Worst Journey in the World</i> (magyarul: A világ legrosszabb utazása) című könyvének előszavában a következőképpen fogalmazta meg a Déli-sark kutatás legnagyobb alakjainak jelentőségét: „<i>Egy közös tudományos és földrajzi kutatás megszervezésére, válaszd Scottot, [...] a sark gyors eléréséhez és semmi máshoz, válaszd Amundsent, ha azonban egy ördögi lyukban vagy és ki akarsz jutni onnan, kizárólag Shackletont válaszd.</i>”<sup id="cite_ref-196" class="reference"><a href="#cite_note-196"><span class="cite-bracket">&#91;</span>196<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Emlékezete"><span id="Eml.C3.A9kezete"></span>Emlékezete</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=28" title="Szakasz szerkesztése: Emlékezete"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Az_elfeledett_majd_újra_felfedezett_Shackleton"><span id="Az_elfeledett_majd_.C3.BAjra_felfedezett_Shackleton"></span>Az elfeledett majd újra felfedezett Shackleton</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=29" title="Szakasz szerkesztése: Az elfeledett majd újra felfedezett Shackleton"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Shackleton.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/63/Shackleton.jpg/220px-Shackleton.jpg" decoding="async" width="220" height="471" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/63/Shackleton.jpg/330px-Shackleton.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/63/Shackleton.jpg/440px-Shackleton.jpg 2x" data-file-width="1593" data-file-height="3414" /></a><figcaption>Shackleton szobra a Királyi Földrajzi Társaság épületén</figcaption></figure> <p>Amikor Shackleton földi hamvai Montevideóba értek, az uruguayi kormány nemzeti gyászt rendelt el. Száz tengerészgyalogos kísérte a brit zászlóval borított koporsóját a katonai kórházba. 1922. február 14-én a koporsót felravatalozták a montevideói Szentháromság-templomban, ahol <a href="/w/index.php?title=Baltasar_Brum&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Baltasar Brum (a lap nem létezik)">Baltasar Brum</a> köztársasági elnök és a kormányzat számos tisztviselője is lerótta tiszteletét Shackleton előtt.<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F479–480_197-0" class="reference"><a href="#cite_note-F479–480-197"><span class="cite-bracket">&#91;</span>197<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Március 2-án, a londoni <a href="/wiki/Szent_P%C3%A1l-sz%C3%A9kesegyh%C3%A1z_(London)" title="Szent Pál-székesegyház (London)">Szent Pál-székesegyházban</a> istentiszteletet tartottak Shackleton búcsúztatására, melyen <a href="/wiki/V._Gy%C3%B6rgy_brit_kir%C3%A1ly" title="V. György brit király">V. György király</a> és a királyi család több tagja is képviseltette magát.<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F483_198-0" class="reference"><a href="#cite_note-F483-198"><span class="cite-bracket">&#91;</span>198<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Egy éven belül megjelent az első életrajzi könyv Shackletonról, melynek szerzője, barátja, <a href="/w/index.php?title=Hugh_Robert_Mill&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Hugh Robert Mill (a lap nem létezik)">Hugh Robert Mill</a> volt. Ez a könyv nem csak egy egyszerű tisztelgés volt a felfedező előtt, hanem azzal a céllal is készült, hogy anyagi segítséget nyújtson a – komoly adósságokkal küzdő – családnak.<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F485_199-0" class="reference"><a href="#cite_note-F485-199"><span class="cite-bracket">&#91;</span>199<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Egy további kezdeményezése volt a Shackleton Emlékalap létrehozása, mellyel Shackleton gyermekeinek oktatását és Shackleton édesanyját kívánták anyagilag támogatni.<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F485_199-1" class="reference"><a href="#cite_note-F485-199"><span class="cite-bracket">&#91;</span>199<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p><p>A következő évtizedekben Shackleton népszerűsége elhomályosult versenytársa, Scott kapitány mellett. Csak Nagy-Britanniában több mint 30 emlékművet és szobrot állítottak Scott tiszteletére. Ezzel szemben Shackletonról csak 1932-ben készült az első <a href="/wiki/Ernest_Shackleton-szobor" title="Ernest Shackleton-szobor">nyilvános szobor</a>, amelyet <a href="/wiki/Charles_Sargeant_Jagger" title="Charles Sargeant Jagger">Charles Sargeant Jagger</a> szobrász készített <a href="/wiki/Edwin_Lutyens" title="Edwin Lutyens">Edwin Lutyens</a> tervei alapján, és a Királyi Földrajzi Társaság épületének homlokzatán helyezték el.<span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F486-487_200-0" class="reference"><a href="#cite_note-F486-487-200"><span class="cite-bracket">&#91;</span>200<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A sajtó jobban érdeklődött a tragikus sorsú Scott és társai iránt, akik a Déli-sark elérését követően, a visszaút során életüket vesztették. Mill életrajzi könyve mellett az 1950-es évekig csupán az Oxford University Press által, a Great Exploits sorozat keretében, 1943-ban publikált negyvenoldalas füzet volt az egyetlen nyomtatott kiadvány, amely Shackletonnal foglalkozott.<span class="dokulink" id="back:Barczewski"><sup id="cite_ref-B209_201-0" class="reference"><a href="#cite_note-B209-201"><span class="cite-bracket">&#91;</span>201<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </p><p>Az 1950-es évektől vett fordulópontot Shackleton megítélése. 1957-ben jelent meg Margery és James Fisher széles körben elismert életrajzi könyve, <i>Shackleton</i> címmel, majd 1959-ben Alfred Lansing <i>Endurance: Shackleton's Incredible Voyage</i> című műve,<span class="dokulink" id="back:Lansing"><sup id="cite_ref-L-magyarul_202-0" class="reference"><a href="#cite_note-L-magyarul-202"><span class="cite-bracket">&#91;</span>202<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> amely a birodalmi transzantarktiszi expedíció történetét dolgozta fel. Ezek a könyvek már kifejezetten pozitív összképet festettek Shackletonról. Ezzel párhuzamosan változott meg negatív irányba Scott megítélése, mely Roland Huntford 1979. évi, <i>Scott és Amundsen</i> című könyvében mutatkozott meg leginkább.<span class="dokulink" id="back:Barczewski"><sup id="cite_ref-B282_203-0" class="reference"><a href="#cite_note-B282-203"><span class="cite-bracket">&#91;</span>203<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Scott negatív megítélése ebben az időben széles körben elfogadottá vált, mivel a Scott által megtestesített heroikus hőstípus is a kulturális értékek 20. század végi eltolódásának áldozatává vált.<span class="dokulink" id="back:Barczewski"><sup id="cite_ref-B282_203-1" class="reference"><a href="#cite_note-B282-203"><span class="cite-bracket">&#91;</span>203<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Néhány éven belül Shackleton népszerűsége meghaladta Scottét. Ezt jól mutatja a BBC által, 2002-ben, <i><a href="/wiki/A_100_legnagyobb_brit" title="A 100 legnagyobb brit">A 100 legnagyobb brit</a></i> címen kiírt szavazás is, ahol Shackleton a 11., míg Scott csak az 54. helyezést érte el.<sup id="cite_ref-204" class="reference"><a href="#cite_note-204"><span class="cite-bracket">&#91;</span>204<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> Shackleton népszerűségét jelzi az a tény is, hogy a <a href="/wiki/Christie%E2%80%99s" title="Christie’s">Christie’s</a> aukciósház <a href="/wiki/%C3%81rver%C3%A9s" title="Árverés">árverésén</a>, 2001-ben 7638&#160;<a href="/wiki/Font_sterling" title="Font sterling">£</a> összegért kelt el egy cigarettásdoboz, melyben az Endurance-expedícióról származó kekszdarabok voltak,<sup id="cite_ref-205" class="reference"><a href="#cite_note-205"><span class="cite-bracket">&#91;</span>205<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> egy másik 2011-es aukción pedig egy, a Nimrod-expedició Royds foknál található táborában fellelt, Huntley &amp; Palmer's cég által gyártott kekszet 1250&#160;<a href="/wiki/Font_sterling" title="Font sterling">£</a>-ért vásárolt meg a nyertes licitáló.<sup id="cite_ref-206" class="reference"><a href="#cite_note-206"><span class="cite-bracket">&#91;</span>206<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p><p>Az új évezred elején Shackleton azon motivációs képességét, amellyel beosztottjait egy látszólag reménytelen helyzetben is a csúcsteljesítmény elérésére tudta sarkallni, a vezetési tanácsadók is felfedezték. Kutatásaik középpontjában vezetői képességei, módszerei és azok mindennapi életébe való átültetése állt. A témában 2001-ben jelent meg Margot Morrell és Stephanie Capparell <i>A Shackleton-modell (Déli-sarki expedíció mint vezetéselmélet)</i> című könyve, melyben a szerzők Shackleton vezetői módszereit állítják példaként a jelenkor vezetői elé. Az Exeteri Egyetem Vezetési Tanulmányok Központja Shackleton módszerei alapján üzleti szemináriumot alakított ki, melyet Nagy-Britannia és az Egyesült Államok több egyetemén a menedzserképzés tananyagává tettek.<span class="dokulink" id="back:Barczewski"><sup id="cite_ref-B294–295_207-0" class="reference"><a href="#cite_note-B294–295-207"><span class="cite-bracket">&#91;</span>207<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> 1998-ban, Bostonban egy „Shackleton Iskola” jött létre, melyben a tanterv alapját az úgynevezett „tanulóexpedíciók” adják, melyek az iskolai tantárgyakat és a tanulmányi kirándulásokat egyesítik magukban.<span class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell"><sup id="cite_ref-MC166–169_208-0" class="reference"><a href="#cite_note-MC166–169-208"><span class="cite-bracket">&#91;</span>208<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> Az írországi Athy Heritage Centre Museum létrehozta az önálló Shackleton Múzeumot, melynek keretében 2001 óta minden évben meghirdetik az Ernest Shackleton őszi iskolát.<sup id="cite_ref-209" class="reference"><a href="#cite_note-209"><span class="cite-bracket">&#91;</span>209<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Az_Antarktisz_átszelői"><span id="Az_Antarktisz_.C3.A1tszel.C5.91i"></span>Az Antarktisz átszelői</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=30" title="Szakasz szerkesztése: Az Antarktisz átszelői"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Sir_Edmund_Hillary_and_Sir_Vivian_Fuchs,_1958.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f2/Sir_Edmund_Hillary_and_Sir_Vivian_Fuchs%2C_1958.jpg/220px-Sir_Edmund_Hillary_and_Sir_Vivian_Fuchs%2C_1958.jpg" decoding="async" width="220" height="164" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f2/Sir_Edmund_Hillary_and_Sir_Vivian_Fuchs%2C_1958.jpg/330px-Sir_Edmund_Hillary_and_Sir_Vivian_Fuchs%2C_1958.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f2/Sir_Edmund_Hillary_and_Sir_Vivian_Fuchs%2C_1958.jpg/440px-Sir_Edmund_Hillary_and_Sir_Vivian_Fuchs%2C_1958.jpg 2x" data-file-width="4947" data-file-height="3685" /></a><figcaption>Edmund Hillary és Vivian Fuchs (1958)</figcaption></figure> <p>Shackleton Antarktisz átszelésére vonatkozó álmát végül, mintegy 40 évvel később a Mount Everest meghódítója, <a href="/wiki/Edmund_Hillary" title="Edmund Hillary">Edmund Hillary</a> és az angol sarkkutató <a href="/w/index.php?title=Vivian_Fuchs&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Vivian Fuchs (a lap nem létezik)">Vivian Fuchs</a> valósították meg, akik az 1957–58-as <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gi_transzantarktiszi_exped%C3%ADci%C3%B3" title="Nemzetközösségi transzantarktiszi expedíció">Nemzetközösségi transzantarktiszi expedíció</a> keretében 99 nap alatt szelték át a kontinenst.<sup id="cite_ref-210" class="reference"><a href="#cite_note-210"><span class="cite-bracket">&#91;</span>210<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> Hillary egyik interjújában később arról mesélt, hogy már gyermekkorától egyik példaképe Shackleton volt.<sup id="cite_ref-211" class="reference"><a href="#cite_note-211"><span class="cite-bracket">&#91;</span>211<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> A második szárazföldi átkelésre csak 1981-ben került sor, a <a href="/w/index.php?title=Ranulph_Fiennes&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Ranulph Fiennes (a lap nem létezik)">Ranulph Fiennes</a> által vezetett <a href="/w/index.php?title=Transglobe-exped%C3%ADci%C3%B3&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Transglobe-expedíció (a lap nem létezik)">Transglobe-expedíció</a> során.<sup id="cite_ref-212" class="reference"><a href="#cite_note-212"><span class="cite-bracket">&#91;</span>212<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> Mindkét expedíció a korabeli modern technika felhasználásával, és komoly háttértámogatással zajlott. </p><p>1989–1990 során <a href="/wiki/Reinhold_Messner" title="Reinhold Messner">Reinhold Messner</a> és <a href="/w/index.php?title=Arved_Fuchs&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Arved Fuchs (a lap nem létezik)">Arved Fuchs</a> gyalogosan keltek át az Antarktiszon,<sup id="cite_ref-213" class="reference"><a href="#cite_note-213"><span class="cite-bracket">&#91;</span>213<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> míg a norvég <a href="/w/index.php?title=B%C3%B8rge_Ousland&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Børge Ousland (a lap nem létezik)">Børge Ousland</a> volt az első, aki 1996–1997 során egyedül valósította meg a gyalogos átkelést.<sup id="cite_ref-214" class="reference"><a href="#cite_note-214"><span class="cite-bracket">&#91;</span>214<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> 2000-ben Arved Fuchs megismételte Shackleton csónakútját az Elefánt-szigetről Déli-Georgiába, a <i>James Caird</i> korhű másolatával, azonban a modern navigációs és kommunikációs technológiák segítségével. Az expedíció során Shackleton, Worsley és Crean Déli-Georgián történő átkelését is megvalósították.<sup id="cite_ref-215" class="reference"><a href="#cite_note-215"><span class="cite-bracket">&#91;</span>215<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> 2008–2009 fordulóján, Frank Worsley kapitány leszármazottja, <a href="/w/index.php?title=Henry_Worsley&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Henry Worsley (a lap nem létezik)">Henry Worsley</a> vezetésével, a <a href="/w/index.php?title=Shackleton_Centen%C3%A1riumi_Exped%C3%ADci%C3%B3&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Shackleton Centenáriumi Expedíció (a lap nem létezik)">Shackleton Centenáriumi Expedíció</a> tagjai a Nimrod-expedíció útvonalán elérték a Déli-sarkot. Worsley végül 2016. január 24-én halt meg, néhány nappal azután, hogy egyedül megkísérelte az Antarktisz átszelését, azonban a kiszáradás miatt 48&#160;km-re a cél előtt meg kellett szakítania útját, és segítséget kellett kérnie.<sup id="cite_ref-216" class="reference"><a href="#cite_note-216"><span class="cite-bracket">&#91;</span>216<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup><sup id="cite_ref-217" class="reference"><a href="#cite_note-217"><span class="cite-bracket">&#91;</span>217<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p><p>Első magyarokként, 2005. január 16-án, Kovalcsikné Bátori Krisztina és Ács Zoltán érték el a Déli-sarkot, egy nemzetközi csapat tagjaként,<sup id="cite_ref-218" class="reference"><a href="#cite_note-218"><span class="cite-bracket">&#91;</span>218<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> akik az utolsó szélességi fok, 111&#160;km-es távját küzdötték le 12 nap alatt. Az első magyar, aki a partvidékről indulva jutott el a Déli-sarkig <a href="/wiki/Rakonczay_G%C3%A1bor" title="Rakonczay Gábor">Rakonczay Gábor</a> volt, aki társaival 44 nap alatt tette meg a 950&#160;km-es távot, a Messner–Fuchs útvonalon és 2019. január 7-én érte el a sarkpontot.<sup id="cite_ref-219" class="reference"><a href="#cite_note-219"><span class="cite-bracket">&#91;</span>219<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Shackleton-kutatás"><span id="Shackleton-kutat.C3.A1s"></span>Shackleton-kutatás</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=31" title="Szakasz szerkesztése: Shackleton-kutatás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>1998. november 20-án a <a href="/wiki/Cambridge-i_Egyetem" title="Cambridge-i Egyetem">Cambridge-i Egyetem</a> <a href="/w/index.php?title=Scott_Polar_Research_Institute&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Scott Polar Research Institute (a lap nem létezik)">Scott Polar Research Institute</a> intézménye megnyitotta a Shackleton Emlékkönyvtárat, ahol Shackleton kutatóútjainak eredeti dokumentumait archiválják és dolgozzák fel.<sup id="cite_ref-220" class="reference"><a href="#cite_note-220"><span class="cite-bracket">&#91;</span>220<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> Az Athy Kultúrtörténeti Múzeumban, szülőhelye közelében, 2001 óta minden évben, ősszel egy időszaki kiállítással emlékeznek Ernest Shackletonra és a sarkkutatás területén végzett eredményeire.<sup id="cite_ref-221" class="reference"><a href="#cite_note-221"><span class="cite-bracket">&#91;</span>221<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p><p>Az Új-Zélandi Antarktiszi Örökség Alapítvány megőrizte a Nimrod-expedíció során, a Royds-fokon épült kunyhót, amelyet Új-Zélandon nemzetközi kulturális örökségnek tekintenek.<sup id="cite_ref-222" class="reference"><a href="#cite_note-222"><span class="cite-bracket">&#91;</span>222<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> 2010 januárjában az Alapítvány munkatársai a kunyhó deszkapadlója alatt három láda <a href="/wiki/Whisky" title="Whisky">whiskyt</a> és két láda <a href="/wiki/Borp%C3%A1rlat" title="Borpárlat">brandyt</a> találtak. A több mint 100 éve a Déli-sarkvidék fagyott talajában pihenő palackokat a kutatók érintetlenül találták, még az ital is lötyögött bennük. A Glasgow-i Whyte and Mackay Ltd. arra vállalkozott, hogy a lelet alapján limitált darabszámban újragyártja a százéves italt. Az eladásból származó bevétel egy részét az Alapítvány támogatására fordítják, amely a Shackleton és Scott számára felállított táborhelyek megóvásán dolgozik.<sup id="cite_ref-223" class="reference"><a href="#cite_note-223"><span class="cite-bracket">&#91;</span>223<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup><sup id="cite_ref-224" class="reference"><a href="#cite_note-224"><span class="cite-bracket">&#91;</span>224<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup><sup id="cite_ref-225" class="reference"><a href="#cite_note-225"><span class="cite-bracket">&#91;</span>225<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p><p>Shackleton legendás hajója, az 1915-ben a <a href="/wiki/Weddell-tenger" title="Weddell-tenger">Weddell-tenger</a> fenekére süllyedt <i><a href="/wiki/Endurance_(haj%C3%B3)" title="Endurance (hajó)">Endurance</a></i> roncsainak felkutatására az 1990-es évek végétől több kutatóexpedíciót is szerveztek, amelyek nem jártak sikerrel. A hely sajátos jellemzői, így a fából készült szerkezetet károsító mikroorganizmusok hiánya és a nagy hideg miatt azonban valószínűsíthető volt, hogy nagyjából felismerhető állapotban maradt fenn a hajóroncs a több mint egy évszázados eltűnése után is. 2022 februárjában, egy hónappal Shackleton halálának századik évfordulója után indult útnak a Falkland-szigeteki Tengeri Örökségvédelmi Alapítvány (Falklands Maritime Heritage Trust) szervezésében, a dél-afrikai <i>Agulhas II</i> jégtörővel az Endurance22-expedíció. A kutatóút célja a hajó roncsainak felkutatása, felmérése és dokumentálása, valamint a Weddell-tenger időjárásával, a jégréteg jellemzőivel kapcsolatos tudományos adatgyűjtés volt. A roncsokat a <a href="/wiki/Saab" title="Saab">Saab</a> által fejlesztett svéd gyártmányú Sabertooth robotizált – kamerákkal és szonárokkal felszerelt – járművekkel keresték. Végül 2022. március 5-én megtalálták a hajóroncsot, 3008 méterrel a felszín alatt, nagyjából 6,5 kilométerre délre attól a ponttól, ahol <a href="/w/index.php?title=Frank_Worsley&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Frank Worsley (a lap nem létezik)">Frank Worsley</a> kapitány eredetileg megjelölte az elsüllyedés helyét. A maradványokról készült felvételek alapján a roncs szinte érintetlenül konzerválódott; a taton még az Endurance felirat is jól kivehető. Az Endurance-t, mivel az <a href="/wiki/Antarktisz-egyezm%C3%A9ny" title="Antarktisz-egyezmény">Antarktisz-egyezmény</a> értelmében védett történelmi helynek és emlékműnek számít, érintetlenül kell hagynia a kutatóknak, csak felvételeket készíthetnek róla. A hajó utáni kutatásról több, az expedícióval utazó filmes stáb mellett a <a href="/wiki/National_Geographic_Channel" title="National Geographic Channel">National Geographic Channel</a> is dokumentumfilmet készített.<sup id="cite_ref-”Endurance22-Found”_226-0" class="reference"><a href="#cite_note-”Endurance22-Found”-226"><span class="cite-bracket">&#91;</span>226<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup><sup id="cite_ref-”Guardian-Endurance”_227-0" class="reference"><a href="#cite_note-”Guardian-Endurance”-227"><span class="cite-bracket">&#91;</span>227<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup><sup id="cite_ref-”Natgeo-Endurance22”_228-0" class="reference"><a href="#cite_note-”Natgeo-Endurance22”-228"><span class="cite-bracket">&#91;</span>228<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup><sup id="cite_ref-”Raketa-Endurance”_229-0" class="reference"><a href="#cite_note-”Raketa-Endurance”-229"><span class="cite-bracket">&#91;</span>229<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kitüntetései_és_címei"><span id="Kit.C3.BCntet.C3.A9sei_.C3.A9s_c.C3.ADmei"></span>Kitüntetései és címei</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=32" title="Szakasz szerkesztése: Kitüntetései és címei"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Shackleton az Antarktisz felfedezésében nyújtott szolgálataiért mind hazájában, mind külföldön számos állami és polgári kitüntetésben részesült, és számos tudományos társaság, oktatási intézmény, társadalmi szervezet tiszteletbeli tagja lett. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Állami_kitüntetések_és_címek"><span id=".C3.81llami_kit.C3.BCntet.C3.A9sek_.C3.A9s_c.C3.ADmek"></span>Állami kitüntetések és címek</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=33" title="Szakasz szerkesztése: Állami kitüntetések és címek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="wikitable sortable"> <tbody><tr> <th>Állam </th> <th>Kitüntetés </th> <th>Kitüntetés eredeti nyelven </th> <th>Időpont </th> <th>Forrás </th></tr> <tr> <td><span class="flagicon" style="white-space: nowrap;"><span class="mw-image-border" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg/22px-Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg.png" decoding="async" width="22" height="13" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg/33px-Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg/44px-Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg.png 2x" data-file-width="1000" data-file-height="600" /></span></span>&#160;</span><a href="/wiki/Egyes%C3%BClt_Kir%C3%A1lys%C3%A1g" title="Egyesült Királyság">Egyesült Királyság</a> </td> <td><a href="/wiki/Polar_Medal" title="Polar Medal">Polar Medal-érdemérem</a> három csattal </td> <td>Polar Medal with three clasps </td> <td>1904, 1909, 1917 </td> <td><span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F90_230-0" class="reference"><a href="#cite_note-F90-230"><span class="cite-bracket">&#91;</span>230<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span><span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M293_231-0" class="reference"><a href="#cite_note-M293-231"><span class="cite-bracket">&#91;</span>231<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </td></tr> <tr> <td><span class="flagicon" style="white-space: nowrap;"><span class="mw-image-border" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg/22px-Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg.png" decoding="async" width="22" height="13" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg/33px-Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg/44px-Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg.png 2x" data-file-width="1000" data-file-height="600" /></span></span>&#160;</span><a href="/wiki/Egyes%C3%BClt_Kir%C3%A1lys%C3%A1g" title="Egyesült Királyság">Egyesült Királyság</a> </td> <td>Királyi Viktória Rend tagja </td> <td>Member of the Royal Victorian Order (MVO) </td> <td>1907 </td> <td><sup id="cite_ref-232" class="reference"><a href="#cite_note-232"><span class="cite-bracket">&#91;</span>232<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </td></tr> <tr> <td><span class="flagicon" style="white-space: nowrap;"><span class="mw-image-border" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg/22px-Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg.png" decoding="async" width="22" height="13" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg/33px-Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg/44px-Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg.png 2x" data-file-width="1000" data-file-height="600" /></span></span>&#160;</span><a href="/wiki/Egyes%C3%BClt_Kir%C3%A1lys%C3%A1g" title="Egyesült Királyság">Egyesült Királyság</a> </td> <td>Királyi Viktória Rend parancsnoka </td> <td>Commander of the Royal Victorian Order (CVO) </td> <td>1909 </td> <td><span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M162_100-1" class="reference"><a href="#cite_note-M162-100"><span class="cite-bracket">&#91;</span>100<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </td></tr> <tr> <td><span class="flagicon" style="white-space: nowrap;"><span class="mw-image-border" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg/22px-Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg.png" decoding="async" width="22" height="13" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg/33px-Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg/44px-Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg.png 2x" data-file-width="1000" data-file-height="600" /></span></span>&#160;</span><a href="/wiki/Egyes%C3%BClt_Kir%C3%A1lys%C3%A1g" title="Egyesült Királyság">Egyesült Királyság</a> </td> <td>Lovag (<a href="/wiki/Knight_Bachelor" title="Knight Bachelor">Knight Bachelor</a>) </td> <td>Knight Bachelor </td> <td>1909 </td> <td><span class="dokulink" id="back:Fisher"><sup id="cite_ref-F272_101-2" class="reference"><a href="#cite_note-F272-101"><span class="cite-bracket">&#91;</span>101<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span><sup id="cite_ref-thegazette.co.uk_102-1" class="reference"><a href="#cite_note-thegazette.co.uk-102"><span class="cite-bracket">&#91;</span>102<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </td></tr> <tr> <td><span class="flagicon" style="white-space: nowrap;"><span class="mw-image-border" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg/22px-Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg.png" decoding="async" width="22" height="13" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg/33px-Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg/44px-Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg.png 2x" data-file-width="1000" data-file-height="600" /></span></span>&#160;</span><a href="/wiki/Egyes%C3%BClt_Kir%C3%A1lys%C3%A1g" title="Egyesült Királyság">Egyesült Királyság</a> </td> <td>Brit Háborús Érdemérem </td> <td>British War Medal </td> <td>1918 </td> <td><span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M293_231-1" class="reference"><a href="#cite_note-M293-231"><span class="cite-bracket">&#91;</span>231<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </td></tr> <tr> <td><span class="flagicon" style="white-space: nowrap;"><span class="mw-image-border" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg/22px-Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg.png" decoding="async" width="22" height="13" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg/33px-Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg/44px-Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg.png 2x" data-file-width="1000" data-file-height="600" /></span></span>&#160;</span><a href="/wiki/Egyes%C3%BClt_Kir%C3%A1lys%C3%A1g" title="Egyesült Királyság">Egyesült Királyság</a> </td> <td>Győzelmi Érdemérem kiemelkedő teljesítmény emblémával </td> <td>Victory Medal with emblem for Mentions in Dispatches </td> <td>1919 </td> <td><span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M293_231-2" class="reference"><a href="#cite_note-M293-231"><span class="cite-bracket">&#91;</span>231<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </td></tr> <tr> <td><span class="flagicon" style="white-space: nowrap;"><span class="mw-image-border" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg/22px-Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg.png" decoding="async" width="22" height="13" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg/33px-Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg/44px-Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg.png 2x" data-file-width="1000" data-file-height="600" /></span></span>&#160;</span><a href="/wiki/Egyes%C3%BClt_Kir%C3%A1lys%C3%A1g" title="Egyesült Királyság">Egyesült Királyság</a> </td> <td><a href="/wiki/A_Brit_Birodalom_Rendje" title="A Brit Birodalom Rendje">A Brit Birodalom Rendje</a> tisztikeresztje </td> <td>The Most Excellent Order of the British Empire (OBE) </td> <td>1919 </td> <td><sup id="cite_ref-233" class="reference"><a href="#cite_note-233"><span class="cite-bracket">&#91;</span>233<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </td></tr> <tr> <td><span class="flagicon" style="white-space: nowrap;"><span class="mw-image-border" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9c/Flag_of_Denmark.svg/22px-Flag_of_Denmark.svg.png" decoding="async" width="22" height="17" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9c/Flag_of_Denmark.svg/33px-Flag_of_Denmark.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9c/Flag_of_Denmark.svg/44px-Flag_of_Denmark.svg.png 2x" data-file-width="512" data-file-height="387" /></span></span>&#160;</span><a href="/wiki/D%C3%A1nia" title="Dánia">Dánia</a> </td> <td>Dannebrog Rend lovagkeresztje </td> <td>Dannebrogordenen </td> <td>1909 </td> <td><span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M166_234-0" class="reference"><a href="#cite_note-M166-234"><span class="cite-bracket">&#91;</span>234<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </td></tr> <tr> <td><span class="flagicon" style="white-space: nowrap;"><span class="mw-image-border" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4c/Flag_of_Sweden.svg/22px-Flag_of_Sweden.svg.png" decoding="async" width="22" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4c/Flag_of_Sweden.svg/33px-Flag_of_Sweden.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4c/Flag_of_Sweden.svg/44px-Flag_of_Sweden.svg.png 2x" data-file-width="1600" data-file-height="1000" /></span></span>&#160;</span><a href="/wiki/Sv%C3%A9dorsz%C3%A1g" title="Svédország">Svédország</a> </td> <td>Sarki Csillag Királyi Rend lovagkeresztje </td> <td>Kungliga Nordstjärneorden </td> <td>1909 </td> <td><span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M293_231-3" class="reference"><a href="#cite_note-M293-231"><span class="cite-bracket">&#91;</span>231<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </td></tr> <tr> <td><span class="flagicon" style="white-space: nowrap;"><span class="mw-image-border" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d9/Flag_of_Norway.svg/22px-Flag_of_Norway.svg.png" decoding="async" width="22" height="16" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d9/Flag_of_Norway.svg/33px-Flag_of_Norway.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d9/Flag_of_Norway.svg/44px-Flag_of_Norway.svg.png 2x" data-file-width="512" data-file-height="372" /></span></span>&#160;</span><a href="/wiki/Norv%C3%A9gia" title="Norvégia">Norvégia</a> </td> <td>Szent Olaf Rend lovagkeresztje </td> <td>Den Kongelige Norske Sankt Olavs Orden </td> <td>1909 </td> <td><span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M293_231-4" class="reference"><a href="#cite_note-M293-231"><span class="cite-bracket">&#91;</span>231<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </td></tr> <tr> <td><span class="flagicon" style="white-space: nowrap;"><span class="mw-image-border" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c3/Flag_of_France.svg/22px-Flag_of_France.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c3/Flag_of_France.svg/33px-Flag_of_France.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c3/Flag_of_France.svg/44px-Flag_of_France.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /></span></span>&#160;</span><a href="/wiki/Franciaorsz%C3%A1g" title="Franciaország">Franciaország</a> </td> <td><a href="/wiki/Becs%C3%BCletrend_(Franciaorsz%C3%A1g)" title="Becsületrend (Franciaország)">Francia Köztársaság Becsületrendjének</a> tisztikeresztje </td> <td>Ordre national de la Légion d’honneur </td> <td>1909 </td> <td><span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M293_231-5" class="reference"><a href="#cite_note-M293-231"><span class="cite-bracket">&#91;</span>231<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </td></tr> <tr> <td><span class="mw-image-border noviewer" typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Flag_of_Italy_(1861%E2%80%931946).svg" class="mw-file-description" title="Olaszország 1861"><img alt="Olaszország 1861" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/78/Flag_of_Italy_%281861%E2%80%931946%29.svg/22px-Flag_of_Italy_%281861%E2%80%931946%29.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/78/Flag_of_Italy_%281861%E2%80%931946%29.svg/33px-Flag_of_Italy_%281861%E2%80%931946%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/78/Flag_of_Italy_%281861%E2%80%931946%29.svg/44px-Flag_of_Italy_%281861%E2%80%931946%29.svg.png 2x" data-file-width="1500" data-file-height="1000" /></a></span> <a href="/wiki/Olaszorsz%C3%A1g" title="Olaszország">Olaszország</a> </td> <td>Olasz Koronarend lovagja </td> <td>Ordine della Corona d'Italia </td> <td>1910 </td> <td><span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M293_231-6" class="reference"><a href="#cite_note-M293-231"><span class="cite-bracket">&#91;</span>231<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </td></tr> <tr> <td><span class="flagicon" style="white-space: nowrap;"><span class="mw-image-border" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f3/Flag_of_Russia.svg/22px-Flag_of_Russia.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f3/Flag_of_Russia.svg/33px-Flag_of_Russia.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f3/Flag_of_Russia.svg/44px-Flag_of_Russia.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /></span></span>&#160;</span><a href="/wiki/Oroszorsz%C3%A1g" title="Oroszország">Oroszország</a> </td> <td>Szent Anna Rend 3. fokozata </td> <td>Орден Святой Анны </td> <td>1910 </td> <td><span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M293_231-7" class="reference"><a href="#cite_note-M293-231"><span class="cite-bracket">&#91;</span>231<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </td></tr> <tr> <td><span class="mw-image-border noviewer" typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Flag_of_Germany_(1867%E2%80%931918).svg" class="mw-file-description" title="Német Birodalom"><img alt="Német Birodalom" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1f/Flag_of_Germany_%281867%E2%80%931918%29.svg/22px-Flag_of_Germany_%281867%E2%80%931918%29.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1f/Flag_of_Germany_%281867%E2%80%931918%29.svg/33px-Flag_of_Germany_%281867%E2%80%931918%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1f/Flag_of_Germany_%281867%E2%80%931918%29.svg/44px-Flag_of_Germany_%281867%E2%80%931918%29.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /></a></span> <a href="/wiki/N%C3%A9metorsz%C3%A1g" title="Németország">Németország</a> </td> <td>Porosz Királyi Koronarend III. fokozata </td> <td>Königlicher Kronen-Orden III. Klasse </td> <td>1911 </td> <td><span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M293_231-8" class="reference"><a href="#cite_note-M293-231"><span class="cite-bracket">&#91;</span>231<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </td></tr> <tr> <td><span class="flagicon" style="white-space: nowrap;"><span class="mw-image-border" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/78/Flag_of_Chile.svg/22px-Flag_of_Chile.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/78/Flag_of_Chile.svg/33px-Flag_of_Chile.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/78/Flag_of_Chile.svg/44px-Flag_of_Chile.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /></span></span>&#160;</span><a href="/wiki/Chile" title="Chile">Chile</a> </td> <td>Chilei Érdemrend tisztikeresztje </td> <td>Orden del Mérito </td> <td>1916 </td> <td><span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M239_235-0" class="reference"><a href="#cite_note-M239-235"><span class="cite-bracket">&#91;</span>235<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Tudományos_és_társadalmi_elismerések"><span id="Tudom.C3.A1nyos_.C3.A9s_t.C3.A1rsadalmi_elismer.C3.A9sek"></span>Tudományos és társadalmi elismerések</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=34" title="Szakasz szerkesztése: Tudományos és társadalmi elismerések"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="wikitable sortable"> <tbody><tr> <th>Állam </th> <th>Kitüntetések és tiszteletbeli tagságok </th> <th>Forrás </th></tr> <tr> <td width="200px"><span class="flagicon" style="white-space: nowrap;"><span class="mw-image-border" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg/22px-Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg.png" decoding="async" width="22" height="13" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg/33px-Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg/44px-Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg.png 2x" data-file-width="1000" data-file-height="600" /></span></span>&#160;</span><a href="/wiki/Egyes%C3%BClt_Kir%C3%A1lys%C3%A1g" title="Egyesült Királyság">Egyesült Királyság</a> </td> <td>Skót Királyi Földrajzi Társaság: Ezüst érdemérem (1906); Skót Királyi Földrajzi Társaság: Livingstone arany érdemérem (1909); Brit Tengerészeti és Tengerkutatási Társaság (Trinity House): „Younger Brother” cím (1909); Tyneside Földrajzi Társaság: Arany érdemérem (1909); Glasgow-i Egyetem (University of Glasgow): Díszdoktori cím (1914) </td> <td><span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M293_231-9" class="reference"><a href="#cite_note-M293-231"><span class="cite-bracket">&#91;</span>231<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </td></tr> <tr> <td><span class="flagicon" style="white-space: nowrap;"><span class="mw-image-border" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a4/Flag_of_the_United_States.svg/22px-Flag_of_the_United_States.svg.png" decoding="async" width="22" height="12" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a4/Flag_of_the_United_States.svg/33px-Flag_of_the_United_States.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a4/Flag_of_the_United_States.svg/44px-Flag_of_the_United_States.svg.png 2x" data-file-width="1235" data-file-height="650" /></span></span>&#160;</span><a href="/wiki/Amerikai_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok" title="Amerikai Egyesült Államok">Amerikai Egyesült Államok</a> </td> <td>Amerikai Földrajzi Társaság (New York): Cullum arany érdemérem (1909); Nemzeti Földrajzi Társaság (National Geographic Society, Washington): Hubbard arany érdemérem (1910); Philadelphia Földrajzi Társasága: Elisha K. Kane arany érdemérem és tiszteletbeli tagság (1910); Chicago Földrajzi Társasága: Helen Culver arany érdemérem (1910); Philadelphiai Művészeti Klub (Art Club of Philadelphia): Tiszteletbeli tagság (1912); Amerikai Természetrajzi Múzeum (New York): Tiszteletbeli tagság (1917) </td> <td><span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M293_231-10" class="reference"><a href="#cite_note-M293-231"><span class="cite-bracket">&#91;</span>231<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </td></tr> <tr> <td><span class="mw-image-border noviewer" typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Ensign_of_Austro-Hungarian_civil_fleet_(1869-1918).svg" class="mw-file-description" title="Osztrák–Magyar Monarchia"><img alt="Osztrák–Magyar Monarchia" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e8/Ensign_of_Austro-Hungarian_civil_fleet_%281869-1918%29.svg/22px-Ensign_of_Austro-Hungarian_civil_fleet_%281869-1918%29.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e8/Ensign_of_Austro-Hungarian_civil_fleet_%281869-1918%29.svg/33px-Ensign_of_Austro-Hungarian_civil_fleet_%281869-1918%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e8/Ensign_of_Austro-Hungarian_civil_fleet_%281869-1918%29.svg/44px-Ensign_of_Austro-Hungarian_civil_fleet_%281869-1918%29.svg.png 2x" data-file-width="648" data-file-height="432" /></a></span> <a href="/wiki/Osztr%C3%A1k%E2%80%93Magyar_Monarchia" title="Osztrák–Magyar Monarchia">Osztrák–Magyar Monarchia</a> </td> <td>Bécsi Földrajzi Társaság: Tiszteletbeli tagság (1910) </td> <td><span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M293_231-11" class="reference"><a href="#cite_note-M293-231"><span class="cite-bracket">&#91;</span>231<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </td></tr> <tr> <td><span class="flagicon" style="white-space: nowrap;"><span class="mw-image-border" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/92/Flag_of_Belgium_%28civil%29.svg/22px-Flag_of_Belgium_%28civil%29.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/92/Flag_of_Belgium_%28civil%29.svg/33px-Flag_of_Belgium_%28civil%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/92/Flag_of_Belgium_%28civil%29.svg/44px-Flag_of_Belgium_%28civil%29.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /></span></span>&#160;</span><a href="/wiki/Belgium" title="Belgium">Belgium</a> </td> <td>Belga Királyi Földrajzi Társaság (Brüsszel): Arany érdemérem és tiszteletbeli tagság (1909); Királyi Földrajzi Társaság (Antwerpen): Arany érdemérem (1909); Royal Yacht Club: Arany érdemérem (1909) </td> <td><span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M293_231-12" class="reference"><a href="#cite_note-M293-231"><span class="cite-bracket">&#91;</span>231<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </td></tr> <tr> <td><span class="flagicon" style="white-space: nowrap;"><span class="mw-image-border" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/05/Flag_of_Brazil.svg/22px-Flag_of_Brazil.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/05/Flag_of_Brazil.svg/33px-Flag_of_Brazil.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/05/Flag_of_Brazil.svg/44px-Flag_of_Brazil.svg.png 2x" data-file-width="1000" data-file-height="700" /></span></span>&#160;</span><a href="/wiki/Braz%C3%ADlia" title="Brazília">Brazília</a> </td> <td>Aero Club: Tiszteletbeli tagság (1921) </td> <td><span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M293_231-13" class="reference"><a href="#cite_note-M293-231"><span class="cite-bracket">&#91;</span>231<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </td></tr> <tr> <td><span class="flagicon" style="white-space: nowrap;"><span class="mw-image-border" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/78/Flag_of_Chile.svg/22px-Flag_of_Chile.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/78/Flag_of_Chile.svg/33px-Flag_of_Chile.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/78/Flag_of_Chile.svg/44px-Flag_of_Chile.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /></span></span>&#160;</span><a href="/wiki/Chile" title="Chile">Chile</a> </td> <td>Életmentő Társaság (Valparaiso): Arany érdemérem (1916); Patriotic Military League (Santiago): Különleges arany érdemérem „A fegyelemért és bátorságért” (1916); Chile Tudományos Társasága (Santiago): Tiszteletbeli tagság (1916); Punta Arenas városa: Arany érdemérem (1916) </td> <td><span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M293_231-14" class="reference"><a href="#cite_note-M293-231"><span class="cite-bracket">&#91;</span>231<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </td></tr> <tr> <td><span class="flagicon" style="white-space: nowrap;"><span class="mw-image-border" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9c/Flag_of_Denmark.svg/22px-Flag_of_Denmark.svg.png" decoding="async" width="22" height="17" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9c/Flag_of_Denmark.svg/33px-Flag_of_Denmark.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9c/Flag_of_Denmark.svg/44px-Flag_of_Denmark.svg.png 2x" data-file-width="512" data-file-height="387" /></span></span>&#160;</span><a href="/wiki/D%C3%A1nia" title="Dánia">Dánia</a> </td> <td>Dán Királyi Földrajzi Társaság (Koppenhága): Arany érdemérem (1909) </td> <td><span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M293_231-15" class="reference"><a href="#cite_note-M293-231"><span class="cite-bracket">&#91;</span>231<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </td></tr> <tr> <td><span class="flagicon" style="white-space: nowrap;"><span class="mw-image-border" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c3/Flag_of_France.svg/22px-Flag_of_France.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c3/Flag_of_France.svg/33px-Flag_of_France.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c3/Flag_of_France.svg/44px-Flag_of_France.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /></span></span>&#160;</span><a href="/wiki/Franciaorsz%C3%A1g" title="Franciaország">Franciaország</a> </td> <td>Francia Földrajzi Társaság (Párizs): Arany érdemérem (1909); Párizs városa: Arany érdemérem (1909); Francia Tudományos Akadémia (Párizs): Delalande—Guérineau-díj (1916) </td> <td><span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M293_231-16" class="reference"><a href="#cite_note-M293-231"><span class="cite-bracket">&#91;</span>231<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </td></tr> <tr> <td><span class="mw-image-border noviewer" typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Flag_of_Germany_(1867%E2%80%931918).svg" class="mw-file-description" title="Német Birodalom"><img alt="Német Birodalom" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1f/Flag_of_Germany_%281867%E2%80%931918%29.svg/22px-Flag_of_Germany_%281867%E2%80%931918%29.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1f/Flag_of_Germany_%281867%E2%80%931918%29.svg/33px-Flag_of_Germany_%281867%E2%80%931918%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1f/Flag_of_Germany_%281867%E2%80%931918%29.svg/44px-Flag_of_Germany_%281867%E2%80%931918%29.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /></a></span> <a href="/wiki/N%C3%A9metorsz%C3%A1g" title="Németország">Németország</a> </td> <td>Berlini Földrajzi Társaság: Arany érdemérem (1910); Frankfurti Földrajzi Társaság: Ruppell-érdemérem arany fokozat és tiszteletbeli tagság (1910) </td> <td><span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M293_231-17" class="reference"><a href="#cite_note-M293-231"><span class="cite-bracket">&#91;</span>231<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </td></tr> <tr> <td><span class="flagicon" style="white-space: nowrap;"><span class="mw-image-border" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d9/Flag_of_Norway.svg/22px-Flag_of_Norway.svg.png" decoding="async" width="22" height="16" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d9/Flag_of_Norway.svg/33px-Flag_of_Norway.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d9/Flag_of_Norway.svg/44px-Flag_of_Norway.svg.png 2x" data-file-width="512" data-file-height="372" /></span></span>&#160;</span><a href="/wiki/Norv%C3%A9gia" title="Norvégia">Norvégia</a> </td> <td>Földrajzi Társaság (Christiania): Tiszteletbeli tagság (1909) </td> <td><span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M293_231-18" class="reference"><a href="#cite_note-M293-231"><span class="cite-bracket">&#91;</span>231<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </td></tr> <tr> <td><span class="mw-image-border noviewer" typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Flag_of_Italy_(1861%E2%80%931946).svg" class="mw-file-description" title="Olaszország 1861"><img alt="Olaszország 1861" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/78/Flag_of_Italy_%281861%E2%80%931946%29.svg/22px-Flag_of_Italy_%281861%E2%80%931946%29.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/78/Flag_of_Italy_%281861%E2%80%931946%29.svg/33px-Flag_of_Italy_%281861%E2%80%931946%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/78/Flag_of_Italy_%281861%E2%80%931946%29.svg/44px-Flag_of_Italy_%281861%E2%80%931946%29.svg.png 2x" data-file-width="1500" data-file-height="1000" /></a></span> <a href="/wiki/Olaszorsz%C3%A1g" title="Olaszország">Olaszország</a> </td> <td>Olasz Királyi Földrajzi Társaság (Róma): Arany érdemérem (1909) </td> <td><span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M293_231-19" class="reference"><a href="#cite_note-M293-231"><span class="cite-bracket">&#91;</span>231<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </td></tr> <tr> <td><span class="flagicon" style="white-space: nowrap;"><span class="mw-image-border" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f3/Flag_of_Russia.svg/22px-Flag_of_Russia.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f3/Flag_of_Russia.svg/33px-Flag_of_Russia.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f3/Flag_of_Russia.svg/44px-Flag_of_Russia.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /></span></span>&#160;</span><a href="/wiki/Oroszorsz%C3%A1g" title="Oroszország">Oroszország</a> </td> <td>Birodalmi Földrajzi Társaság (Szentpétervár): Arany érdemérem (1910); Észak-oroszországi Földrajzi Társaság (Arhangelszk): Tiszteletbeli tagság (1919) </td> <td><span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M293_231-20" class="reference"><a href="#cite_note-M293-231"><span class="cite-bracket">&#91;</span>231<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </td></tr> <tr> <td><span class="flagicon" style="white-space: nowrap;"><span class="mw-image-border" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4c/Flag_of_Sweden.svg/22px-Flag_of_Sweden.svg.png" decoding="async" width="22" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4c/Flag_of_Sweden.svg/33px-Flag_of_Sweden.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4c/Flag_of_Sweden.svg/44px-Flag_of_Sweden.svg.png 2x" data-file-width="1600" data-file-height="1000" /></span></span>&#160;</span><a href="/wiki/Sv%C3%A9dorsz%C3%A1g" title="Svédország">Svédország</a> </td> <td>Földrajzi Társaság (Stokholm): Arany érdemérem és tiszteletbeli tagság (1909); Királyi Tudományos és Irodalmi Szövetség (Gothenburg): Tiszteletbeli tagság (1909) </td> <td><span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M293_231-21" class="reference"><a href="#cite_note-M293-231"><span class="cite-bracket">&#91;</span>231<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </td></tr> <tr> <td><span class="flagicon" style="white-space: nowrap;"><span class="mw-image-border" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f3/Flag_of_Switzerland.svg/20px-Flag_of_Switzerland.svg.png" decoding="async" width="20" height="20" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f3/Flag_of_Switzerland.svg/30px-Flag_of_Switzerland.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f3/Flag_of_Switzerland.svg/40px-Flag_of_Switzerland.svg.png 2x" data-file-width="512" data-file-height="512" /></span></span>&#160;</span><a href="/wiki/Sv%C3%A1jc" title="Svájc">Svájc</a> </td> <td>Földrajzi Társaság (Neuchâtel): Tiszteletbeli tagság (1910) </td> <td><span class="dokulink" id="back:Mill"><sup id="cite_ref-M293_231-22" class="reference"><a href="#cite_note-M293-231"><span class="cite-bracket">&#91;</span>231<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> </td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Shackletonról_elnevezett_földrajzi_helyek"><span id="Shackletonr.C3.B3l_elnevezett_f.C3.B6ldrajzi_helyek"></span>Shackletonról elnevezett földrajzi helyek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=35" title="Szakasz szerkesztése: Shackletonról elnevezett földrajzi helyek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><b><a href="/w/index.php?title=Shackleton_Inlet&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Shackleton Inlet (a lap nem létezik)">Shackleton Inlet</a>:</b> <a href="/wiki/Robert_Falcon_Scott" title="Robert Falcon Scott">Robert Falcon Scott</a> Shackletonról nevezett el egy gleccservölgyet a <a href="/wiki/Transzantarktiszi-hegys%C3%A9g" title="Transzantarktiszi-hegység">Transzantarktiszi-hegységben</a>, ahol a Discovery-expedíció során Scott, Wild és Shackleton az addigi legközelebbi jutott a Déli-sarkhoz.<span class="dokulink" id="back:Scott"><sup id="cite_ref-SC308_236-0" class="reference"><a href="#cite_note-SC308-236"><span class="cite-bracket">&#91;</span>236<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span></li> <li><b><a href="/w/index.php?title=Mount_Shackleton&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Mount Shackleton (a lap nem létezik)">Mount Shackleton</a>:</b> A francia sarki felfedező, <a href="/w/index.php?title=Jean-Baptiste_Charcot&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Jean-Baptiste Charcot (a lap nem létezik)">Jean-Baptiste Charcot</a>, az <a href="/w/index.php?title=%C3%96t%C3%B6dik_francia_antarktiszi_exped%C3%ADci%C3%B3&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Ötödik francia antarktiszi expedíció (a lap nem létezik)">ötödik francia antarktiszi expedíció</a> során az Antarktisz-félsziget nyugati partján egy hegyet nevezett el Shackletonról.<sup id="cite_ref-237" class="reference"><a href="#cite_note-237"><span class="cite-bracket">&#91;</span>237<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> Ugyanezt a nevet viseli két hegycsúcs Kanadában, <a href="/wiki/Brit_Columbia" title="Brit Columbia">Brit Columbiában</a><sup id="cite_ref-238" class="reference"><a href="#cite_note-238"><span class="cite-bracket">&#91;</span>238<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> és <a href="/wiki/Nyugat-Ausztr%C3%A1lia" title="Nyugat-Ausztrália">Nyugat-Ausztráliában</a>.<sup id="cite_ref-239" class="reference"><a href="#cite_note-239"><span class="cite-bracket">&#91;</span>239<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></li> <li><b><a href="/wiki/Shackleton-selfj%C3%A9g" title="Shackleton-selfjég">Shackleton-selfjég</a>:</b> Az Ausztrál antarktiszi expedíciója során <a href="/wiki/Douglas_Mawson" title="Douglas Mawson">Douglas Mawson</a> egy jégtáblát nevezett el Shackletonról, az Antarktisz keleti részén.<span class="dokulink" id="back:Mawson"><sup id="cite_ref-MAW79_240-0" class="reference"><a href="#cite_note-MAW79-240"><span class="cite-bracket">&#91;</span>240<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></span> A sors különös iróniája, hogy szovjet tudósok 1956-os térképészeti tanulmánya szerint a Scott-gleccser a Shackleton-selfjég részét képezi.<sup id="cite_ref-241" class="reference"><a href="#cite_note-241"><span class="cite-bracket">&#91;</span>241<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></li> <li><b><a href="/wiki/Shackleton-gleccser" title="Shackleton-gleccser">Shackleton-gleccser</a>:</b> Az Egyesült Államok egyik, <a href="/wiki/Richard_Evelyn_Byrd" title="Richard Evelyn Byrd">Richard Evelyn Byrd</a> által vezetett Antarktisz Programja által, <a href="/w/index.php?title=Maud_kir%C3%A1lyn%C3%A9-hegys%C3%A9g&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Maud királyné-hegység (a lap nem létezik)">Maud királyné-hegységben</a> felfedezett gleccsert Shackletonról nevezték el. A tőle 50 kilométerre lévő Beardmore-gleccser helyett időközben ezt használják a Sarki-fennsíkra vezető útként.<sup id="cite_ref-242" class="reference"><a href="#cite_note-242"><span class="cite-bracket">&#91;</span>242<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></li> <li><b><a href="/w/index.php?title=Shackleton_Range&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Shackleton Range (a lap nem létezik)">Shackleton Range</a>:</b> Egy, a <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gi_transzantarktiszi_exped%C3%ADci%C3%B3" title="Nemzetközösségi transzantarktiszi expedíció">nemzetközösségi transzantarktiszi expedíció</a> során, 1956-ban felfedezett, a <a href="/w/index.php?title=Filchner%E2%80%93Ronne-selfj%C3%A9g&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Filchner–Ronne-selfjég (a lap nem létezik)">Filchner–Ronne-selfjégtől</a> délkeletre található, részben jégmentes hegységet szintén Shackletonról neveztek el.<sup id="cite_ref-243" class="reference"><a href="#cite_note-243"><span class="cite-bracket">&#91;</span>243<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></li> <li><b><a href="/wiki/Shackleton-part" title="Shackleton-part">Shackleton-part</a>:</b> 1961 óta Shackleton nevét viseli egy partszakasz a Ross-selfjég déli peremén.<sup id="cite_ref-244" class="reference"><a href="#cite_note-244"><span class="cite-bracket">&#91;</span>244<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></li> <li><b><a href="/w/index.php?title=Shackleton_t%C3%B6r%C3%A9si_z%C3%B3na&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Shackleton törési zóna (a lap nem létezik)">Shackleton törési zóna</a>:</b> 1987-ben Shackletonról nevezték el a dél-amerikai kontinentális talapzattól a <a href="/wiki/D%C3%A9li-Shetland-szigetek" title="Déli-Shetland-szigetek">Déli-Shetland-szigetekig</a>, északnyugatról délkeleti irányban futó óceán alatti törési zónát.<sup id="cite_ref-245" class="reference"><a href="#cite_note-245"><span class="cite-bracket">&#91;</span>245<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></li> <li><b><a href="/w/index.php?title=Shackleton-szoros&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Shackleton-szoros (a lap nem létezik)">Shackleton-szoros</a> és <a href="/w/index.php?title=Shackleton-v%C3%B6lgy&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Shackleton-völgy (a lap nem létezik)">Shackleton-völgy</a>:</b> Déli-Georgia szigetén 1957 óta egy hegyszoros<sup id="cite_ref-246" class="reference"><a href="#cite_note-246"><span class="cite-bracket">&#91;</span>246<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> és 1991 óta egy völgy<sup id="cite_ref-247" class="reference"><a href="#cite_note-247"><span class="cite-bracket">&#91;</span>247<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> viseli Shackleton nevét.</li> <li><b><a href="/w/index.php?title=Shackleton-holdkr%C3%A1ter&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Shackleton-holdkráter (a lap nem létezik)">Shackleton-holdkráter</a>:</b> A <a href="/wiki/Hold" title="Hold">Hold</a> déli pólusán található holdkrátert is Shackletonról nevezték el. A pólus a kráter peremén belül helyezkedik el, és csak néhány kilométerre van annak középpontjától.<sup id="cite_ref-248" class="reference"><a href="#cite_note-248"><span class="cite-bracket">&#91;</span>248<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></li> <li><b><a href="/wiki/289586_Shackleton" title="289586 Shackleton">Shackleton-aszteroida</a>:</b> A 289586 számon nyilvántartott, Michel Ory által, 2005-ben felfedezett, a főöv belső részében található <a href="/wiki/Kisbolyg%C3%B3" title="Kisbolygó">aszteroidát</a> Shackletonról nevezték el.<sup id="cite_ref-249" class="reference"><a href="#cite_note-249"><span class="cite-bracket">&#91;</span>249<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></li> <li><b><a href="/w/index.php?title=Endurance-kr%C3%A1ter&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Endurance-kráter (a lap nem létezik)">Endurance-kráter</a> és <a href="/w/index.php?title=James_Caird-kr%C3%A1ter&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="James Caird-kráter (a lap nem létezik)">James Caird-kráter</a>:</b> A <a href="/wiki/Mars_(bolyg%C3%B3)" title="Mars (bolygó)">Mars</a> két kráterét Shackleton expedíciós hajójáról és az Endurace-expedíció során használt mentőcsónakról nevezték el.<sup id="cite_ref-250" class="reference"><a href="#cite_note-250"><span class="cite-bracket">&#91;</span>250<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> Érdekesség, hogy a Marson <a href="/wiki/Fridtjof_Nansen" title="Fridtjof Nansen">Fridtjof Nansen</a> és <a href="/wiki/Roald_Amundsen" title="Roald Amundsen">Roald Amundsen</a> expedíciós hajójáról, a <i><a href="/w/index.php?title=Fram_(haj%C3%B3)&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Fram (hajó) (a lap nem létezik)">Fram</a></i>-ról is neveztek el krátert.<sup id="cite_ref-251" class="reference"><a href="#cite_note-251"><span class="cite-bracket">&#91;</span>251<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=36" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:3; -webkit-column-count:3; column-count:3; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-MC61-1"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-MC61_1-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Morrell-Capparell">Morrell-Capparell</a></span>&#160;61. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M180-2"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-M180_2-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;180. oldal</span> </li> <li id="cite_note-3"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-3">↑</a></span> <span class="reference-text">Más sarki felfedezőkhöz hasonlóan, Shackleton is számos becenevet és álnevet kapott. Expedíciós vezetőként beosztottjai tiszteletük jeléül „<i>Főnök</i>nek" („The Boss”) hívták. Frank Wild és más barátai "<i>Shackles</i>"-nek vagy "<i>Shackle</i>"-nek szólították. Kevésbé volt használt az „<i>Óvatos Öreg</i>” („Old Cautious”) csúfnév, amit az Endurance-expedíció során ragasztottak rá, az állítólag túl óvatos cselekedetei miatt (Mill - 221. oldal). A „<i>Nemo</i>” álnevet maga vette fel, <a href="/wiki/Jules_Verne" title="Jules Verne">Jules Verne</a> Húszezer mérföld a tenger alatt című regényének főhőse után. A feleségével, Emily-vel folytatott kiterjedt levelezésből ismertek még az „<i>Emicky</i>”, „<i>Micky</i>”, „<i>Mikeberry</i>” és „<i>Mikleham</i>” becenevek.</span> </li> <li id="cite_note-H4-4"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-H4_4-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-H4_4-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-H4_4-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Huntford_-_Shackleton" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Huntford_-_Shackleton">Huntford - Shackleton</a></span>&#160;4. oldal</span> </li> <li id="cite_note-H5-5"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-H5_5-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-H5_5-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-H5_5-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Huntford_-_Shackleton" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Huntford_-_Shackleton">Huntford - Shackleton</a></span>&#160; 5. oldal</span> </li> <li id="cite_note-MC40-6"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-MC40_6-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Morrell-Capparell">Morrell-Capparell</a></span>&#160;40. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M08-7"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-M08_7-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-M08_7-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;8. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M196-8"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-M196_8-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-M196_8-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;196. oldal</span> </li> <li id="cite_note-H7-9"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-H7_9-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Huntford_-_Shackleton" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Huntford_-_Shackleton">Huntford - Shackleton</a></span>&#160; 7. oldal</span> </li> <li id="cite_note-MC43-10"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-MC43_10-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-MC43_10-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Morrell-Capparell">Morrell-Capparell</a></span>&#160;43. oldal</span> </li> <li id="cite_note-H178-228-11"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-H178-228_11-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Huntford_-_Shackleton" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Huntford_-_Shackleton">Huntford - Shackleton</a></span>&#160; 178. oldal, 227–228. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M19-12"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-M19_12-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;19. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M22-13"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-M22_13-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;22. oldal</span> </li> <li id="cite_note-R27-14"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-R27_14-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Riffenburgh" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Riffenburgh">Riffenburgh</a></span>&#160;27. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M21-15"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-M21_15-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;21. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M28-16"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-M28_16-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;28. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M23-17"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-M23_17-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;23. oldal</span> </li> <li id="cite_note-R22-18"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-R22_18-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Riffenburgh" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Riffenburgh">Riffenburgh</a></span>&#160;22. oldal</span> </li> <li id="cite_note-R25-19"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-R25_19-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Riffenburgh" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Riffenburgh">Riffenburgh</a></span>&#160;25. oldal</span> </li> <li id="cite_note-R28-20"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-R28_20-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Riffenburgh" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Riffenburgh">Riffenburgh</a></span>&#160;28. oldal</span> </li> <li id="cite_note-MC45-21"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-MC45_21-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Morrell-Capparell">Morrell-Capparell</a></span>&#160;45. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M27-22"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-M27_22-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;27. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M30-23"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-M30_23-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;30. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M33-24"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-M33_24-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;33. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M48-25"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-M48_25-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;48. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M45-26"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-M45_26-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;45. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M54-27"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-M54_27-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-M54_27-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;54. oldal</span> </li> <li id="cite_note-28"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-28">↑</a></span> <span class="reference-text">Az elsőség kérdése több szempontból is vitatott volt. Bizonyos források szerint valószínűleg már sokkal korábban, 1821-ben John Davis és Andrew McFarlane partra szálltak az Antarktiszi-félszigeten és Mercator Cooper a Ross-tengeren. A partraszálló csapat tagjai között sem volt egyetértés abban a tekintetben, hogy a csónakból ki lépett elsőként a szárazföldre; Leonard Kristensen kapitány, <a href="/wiki/Carsten_Borchgrevink" title="Carsten Borchgrevink">Carsten Borchgrevink</a> és <a href="/wiki/Alexander_von_Tunzelmann" title="Alexander von Tunzelmann">Alexander von Tunzelmann</a> matróz is azt állította, hogy ő volt az első.</span> </li> <li id="cite_note-M49–50-29"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-M49–50_29-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;49–50. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M52-30"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-M52_30-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;52. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M53-31"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-M53_31-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;53. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M51-32"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-M51_32-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Riffenburgh" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Riffenburgh">Riffenburgh</a></span>&#160;51. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M58-33"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-M58_33-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;58. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M59-34"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-M59_34-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-M59_34-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Riffenburgh" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Riffenburgh">Riffenburgh</a></span>&#160;59. oldal</span> </li> <li id="cite_note-35"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-35">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190930230457/https://www.thegazette.co.uk/London/issue/27322/page/3926"><i>The London Gazette (1901. június 11.) Issue 27322, Page 3926</i></a>.&#32;[2019. szeptember 30-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.thegazette.co.uk/London/issue/27322/page/3926">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-F19-36"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-F19_36-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fisher" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fisher">Fisher</a></span>&#160;19. oldal</span> </li> <li id="cite_note-F25-37"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-F25_37-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fisher" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fisher">Fisher</a></span>&#160;25. oldal</span> </li> <li id="cite_note-F23-38"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-F23_38-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fisher" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fisher">Fisher</a></span>&#160;23. oldal</span> </li> <li id="cite_note-F26–31-39"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-F26–31_39-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fisher" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fisher">Fisher</a></span>&#160;26–31. oldal</span> </li> <li id="cite_note-F32-40"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-F32_40-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fisher" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fisher">Fisher</a></span>&#160;32. oldal</span> </li> <li id="cite_note-F38-41"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-F38_41-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fisher" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fisher">Fisher</a></span>&#160;38. oldal</span> </li> <li id="cite_note-F14-42"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-F14_42-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fisher" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fisher">Fisher</a></span>&#160;14. oldal</span> </li> <li id="cite_note-H76-43"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-H76_43-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Huntford_-_Shackleton" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Huntford_-_Shackleton">Huntford - Shackleton</a></span>&#160;76. oldal</span> </li> <li id="cite_note-SC7-44"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-SC7_44-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Scott" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Scott">Scott</a></span>&#160;7. oldal</span> </li> <li id="cite_note-F65-45"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-F65_45-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fisher" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fisher">Fisher</a></span>&#160;65. oldal</span> </li> <li id="cite_note-H28-46"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-H28_46-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Huntford_-_Shackleton" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Huntford_-_Shackleton">Huntford - Shackleton</a></span>&#160; 28. oldal</span> </li> <li id="cite_note-SC76-47"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-SC76_47-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Scott" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Scott">Scott</a></span>&#160;76. oldal</span> </li> <li id="cite_note-F67-48"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-F67_48-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-F67_48-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fisher" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fisher">Fisher</a></span>&#160;67. oldal</span> </li> <li id="cite_note-H143–145-49"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-H143–145_49-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-H143–145_49-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Huntford_-_Shackleton" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Huntford_-_Shackleton">Huntford - Shackleton</a></span>&#160; 143–145. oldal</span> </li> <li id="cite_note-SC93-50"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-SC93_50-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Scott" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Scott">Scott</a></span>&#160;93. oldal</span> </li> <li id="cite_note-SC127-51"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-SC127_51-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Scott" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Scott">Scott</a></span>&#160;127. oldal</span> </li> <li id="cite_note-H116-52"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-H116_52-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Huntford_-_Shackleton" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Huntford_-_Shackleton">Huntford - Shackleton</a></span>&#160;116. oldal</span> </li> <li id="cite_note-53"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-53">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Diana Preston. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.de/books?id=iXLkU2c8_QAC&amp;lpg=PP1&amp;hl=de&amp;pg=PA68">A First Rate Tragedy – Robert Falcon Scott and the Race to the South Pole</a></i>&#32;(angol nyelven).&#32;Mariner Books, 68. o.&#32;(1997). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0618002016" title="Speciális:Könyvforrások/978-0618002016">ISBN 978-0618002016</a>. Hozzáférés ideje: 2019. november 30.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&amp;rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&amp;rft.genre=book&amp;rft.btitle=A+First+Rate+Tragedy&amp;rft.au=Diana+Preston&amp;rft.date=1997&amp;rft.pub=Mariner+Books&amp;rft.pages=68&amp;rft.isbn=978-0618002016&amp;rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.de%2Fbooks%3Fid%3DiXLkU2c8_QAC%26lpg%3DPP1%26hl%3Dde%26pg%3DPA68"><span style="display: none;">&#160;</span></span></span> </li> <li id="cite_note-H116–117-54"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-H116–117_54-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Huntford_-_Shackleton" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Huntford_-_Shackleton">Huntford - Shackleton</a></span>&#160;116–117. oldal</span> </li> <li id="cite_note-F78-55"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-F78_55-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-F78_55-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-F78_55-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fisher" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fisher">Fisher</a></span>&#160;78. oldal</span> </li> <li id="cite_note-F80-56"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-F80_56-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-F80_56-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fisher" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fisher">Fisher</a></span>&#160;80. oldal</span> </li> <li id="cite_note-F81–84-57"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-F81–84_57-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fisher" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fisher">Fisher</a></span>&#160;81–84. oldal</span> </li> <li id="cite_note-H130–131-58"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-H130–131_58-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Huntford_-_Shackleton" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Huntford_-_Shackleton">Huntford - Shackleton</a></span>&#160;130–131. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M97-59"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-M97_59-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-M97_59-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;97. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M96-60"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-M96_60-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;96. oldal (Shackleton az öt jelölt közül negyedik lett 3865 szavazattal, míg a győztes, Edmund Robertson 9276 szavazatot szerzett.)</span> </li> <li id="cite_note-realertek-61"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-realertek_61-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-realertek_61-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-realertek_61-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Az átváltás a <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.measuringworth.com/ppoweruk/">Measuring Worth</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120919195512/http://www.measuringworth.com/ppoweruk/">Archiválva</a> <span style="white-space:nowrap">2012. szeptember 19-i</span> dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben reálérték-számítása és a <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.xe.com/currencyconverter/convert/?Amount=1&amp;From=GBP&amp;To=HUF">XE Currency Converter</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20191107042724/https://www.xe.com/currencyconverter/convert/?Amount=1&amp;From=GBP&amp;To=HUF">Archiválva</a> <span style="white-space:nowrap">2019. november 7-i</span> dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben árfolyamadatai alapján történt, a 2019. október 10. napi árfolyamokkal.</span> </li> <li id="cite_note-R106-62"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-R106_62-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Riffenburgh" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Riffenburgh">Riffenburgh</a></span>&#160;106. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M105-63"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-M105_63-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;105. oldal</span> </li> <li id="cite_note-SH1923_26-64"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-SH1923_26_64-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében">Shackleton – Az Antarktisz szívében</a></span>&#160;26. oldal</span> </li> <li id="cite_note-R128-65"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-R128_65-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Riffenburgh" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Riffenburgh">Riffenburgh</a></span>&#160;128. oldal</span> </li> <li id="cite_note-R130-66"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-R130_66-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Riffenburgh" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Riffenburgh">Riffenburgh</a></span>&#160;130. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M-109-67"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-M-109_67-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;109. oldal</span> </li> <li id="cite_note-R-123-68"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-R-123_68-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Riffenburgh" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Riffenburgh">Riffenburgh</a></span>&#160;123. oldal</span> </li> <li id="cite_note-SH1923_-37-69"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-SH1923_-37_69-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében">Shackleton – Az Antarktisz szívében</a></span>&#160;37. oldal</span> </li> <li id="cite_note-SH1923_27-70"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-SH1923_27_70-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében">Shackleton – Az Antarktisz szívében</a></span>&#160;27. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M-110-71"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-M-110_71-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;110. oldal</span> </li> <li id="cite_note-SH1923-39-72"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-SH1923-39_72-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-SH1923-39_72-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében">Shackleton – Az Antarktisz szívében</a></span>&#160;39. oldal</span> </li> <li id="cite_note-SH1923_15-73"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-SH1923_15_73-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében">Shackleton – Az Antarktisz szívében</a></span>&#160;15. oldal</span> </li> <li id="cite_note-SH1923_41-74"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-SH1923_41_74-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében">Shackleton – Az Antarktisz szívében</a></span>&#160;41. oldal</span> </li> <li id="cite_note-A278-288-75"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-A278-288_75-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Amundsen" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Amundsen">Amundsen</a></span>&#160;278. és 288. oldal</span> </li> <li id="cite_note-SH1923_52-76"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-SH1923_52_76-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében">Shackleton – Az Antarktisz szívében</a></span>&#160;52. oldal</span> </li> <li id="cite_note-R153-77"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-R153_77-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Riffenburgh" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Riffenburgh">Riffenburgh</a></span>&#160;153. oldal</span> </li> <li id="cite_note-H304-78"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-H304_78-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Huntford_-_Shackleton" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Huntford_-_Shackleton">Huntford - Shackleton</a></span>&#160;304. oldal</span> </li> <li id="cite_note-SH1923_53-79"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-SH1923_53_79-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében">Shackleton – Az Antarktisz szívében</a></span>&#160;53. oldal</span> </li> <li id="cite_note-R185-80"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-R185_80-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Riffenburgh" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Riffenburgh">Riffenburgh</a></span>&#160;185. oldal</span> </li> <li id="cite_note-SH1923_77-81"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-SH1923_77_81-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében">Shackleton – Az Antarktisz szívében</a></span>&#160;77. oldal</span> </li> <li id="cite_note-R54-82"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-R54_82-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Riffenburgh" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Riffenburgh">Riffenburgh</a></span>&#160;54. oldal</span> </li> <li id="cite_note-SH1923_82–84-83"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-SH1923_82–84_83-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében">Shackleton – Az Antarktisz szívében</a></span>&#160;82–84. oldal</span> </li> <li id="cite_note-R176-84"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-R176_84-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Riffenburgh" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Riffenburgh">Riffenburgh</a></span>&#160;176. oldal</span> </li> <li id="cite_note-SH1923_164-85"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-SH1923_164_85-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében">Shackleton – Az Antarktisz szívében</a></span>&#160;164. oldal</span> </li> <li id="cite_note-R244-86"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-R244_86-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Riffenburgh" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Riffenburgh">Riffenburgh</a></span>&#160;244. oldal</span> </li> <li id="cite_note-SH1923_193-87"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-SH1923_193_87-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében">Shackleton – Az Antarktisz szívében</a></span>&#160;193. oldal</span> </li> <li id="cite_note-SH1923_99-88"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-SH1923_99_88-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében">Shackleton – Az Antarktisz szívében</a></span>&#160;99. oldal</span> </li> <li id="cite_note-F205-89"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-F205_89-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fisher" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fisher">Fisher</a></span>&#160;205. oldal</span> </li> <li id="cite_note-R231-90"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-R231_90-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-R231_90-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Riffenburgh" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Riffenburgh">Riffenburgh</a></span>&#160;231. oldal</span> </li> <li id="cite_note-H284-91"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-H284_91-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Huntford_–_Shackleton" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Huntford_–_Shackleton">Huntford – Shackleton</a></span>&#160;284. oldal</span> </li> <li id="cite_note-SH1923_101–102-92"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-SH1923_101–102_92-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében">Shackleton – Az Antarktisz szívében</a></span>&#160;101–102. oldal</span> </li> <li id="cite_note-SH1923_140–142-93"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-SH1923_140–142_93-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében">Shackleton – Az Antarktisz szívében</a></span>&#160;140–142. oldal</span> </li> <li id="cite_note-SH1923_144-94"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-SH1923_144_94-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében">Shackleton – Az Antarktisz szívében</a></span>&#160;144. oldal</span> </li> <li id="cite_note-SH1923_199-95"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-SH1923_199_95-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében">Shackleton – Az Antarktisz szívében</a></span>&#160;199. oldal</span> </li> <li id="cite_note-96"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-96">↑</a></span> <span class="reference-text">Az expedíció állattani kutatásainak eredményeit Murray a következő munkában foglalta össze: James Murray: <i>Reports of the Scientific Investigations – Britisch Antarctic Expedition 1907–9</i>, William Heinemann, London 1910 <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.archive.org/stream/britishantarctic12britrich#page/n5/mode/2up">Első kötet</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160513192823/https://www.archive.org/stream/britishantarctic12britrich#page/n5/mode/2up">Archiválva</a> <span style="white-space:nowrap">2016. május 13-i</span> dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben és <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.archive.org/stream/britishantarctic12britrich#page/n373/mode/2up">Második kötet</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160513192823/https://www.archive.org/stream/britishantarctic12britrich#page/n373/mode/2up">Archiválva</a> <span style="white-space:nowrap">2016. május 13-i</span> dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben</span> </li> <li id="cite_note-97"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-97">↑</a></span> <span class="reference-text">Shackleton az egyetlen olyan sarkkutató, aki kétszer állított fel déli rekordot. Előbb a Discovery-expedíción, Robert Falcon Scott és Edward Wilson társaságában, 1902. december 30-án elérték a 82°17' déli szélességet, majd a Nimrod-expedíción, Frank Wild, Jameson Adams és Eric Marshall társaságában, 1909. január 9-én a 88°23' déli szélességig jutottak.</span> </li> <li id="cite_note-M159-98"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-M159_98-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;159. oldal</span> </li> <li id="cite_note-MC28-99"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-MC28_99-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Morrell-Capparell">Morrell-Capparell</a></span>&#160;28. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M162-100"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-M162_100-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-M162_100-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;162. oldal</span> </li> <li id="cite_note-F272-101"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-F272_101-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-F272_101-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-F272_101-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fisher" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fisher">Fisher</a></span>&#160;272. oldal</span> </li> <li id="cite_note-thegazette.co.uk-102"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-thegazette.co.uk_102-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-thegazette.co.uk_102-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.thegazette.co.uk/London/issue/28321/page/9763">The London Gazette (1909. december 24.) Issue 28321, Page 9763</a></span> </li> <li id="cite_note-M161-103"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-M161_103-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;161. oldal</span> </li> <li id="cite_note-F242–243-104"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-F242–243_104-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fisher" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fisher">Fisher</a></span>&#160;242–243. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M163-105"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-M163_105-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;163. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M167-106"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-M167_106-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;167. oldal</span> </li> <li id="cite_note-SH1923_6–8-107"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-SH1923_6–8_107-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében">Shackleton – Az Antarktisz szívében</a></span>&#160;6–8. oldal (Halász Gyula előszava)</span> </li> <li id="cite_note-108"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-108">↑</a></span> <span class="reference-text">Magyarországi tartózkodása során <a href="/wiki/Hal%C3%A1sz_Gyula_(f%C3%B6ldrajztud%C3%B3s)" title="Halász Gyula (földrajztudós)">Halász Gyula</a> kalauzolta, aki <a href="/wiki/A_Hat_Vil%C3%A1gr%C3%A9sz" title="A Hat Világrész">A Hat Világrész</a> sorozat keretében – többek között – Shackleton <i>Az Antarktisz szívében</i> és <i>Dél</i> című műveit magyarra fordította. Shackleton látogatása során tett ígéretéhez híven, később több kitömött pingvint adományozott a Nemzeti Múzeum állattárának. (Shackleton - Az Antarktisz szívében: 6-8. oldal (Halász Gyula előszava))</span> </li> <li id="cite_note-H299-109"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-H299_109-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-H299_109-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Huntford_–_Shackleton" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Huntford_–_Shackleton">Huntford – Shackleton</a></span>&#160;299. oldal</span> </li> <li id="cite_note-H314–315-110"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-H314–315_110-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Huntford_–_Shackleton" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Huntford_–_Shackleton">Huntford – Shackleton</a></span>&#160;314–315. oldal</span> </li> <li id="cite_note-H351-111"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-H351_111-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Huntford_–_Shackleton" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Huntford_–_Shackleton">Huntford – Shackleton</a></span>&#160;351. oldal</span> </li> <li id="cite_note-H312-112"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-H312_112-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Huntford_–_Shackleton" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Huntford_–_Shackleton">Huntford – Shackleton</a></span>&#160;312. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M184-113"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-M184_113-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-M184_113-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;184. oldal</span> </li> <li id="cite_note-H323–326-114"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-H323–326_114-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Huntford_–_Shackleton" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Huntford_–_Shackleton">Huntford – Shackleton</a></span>&#160;323–326. oldal</span> </li> <li id="cite_note-F289-115"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-F289_115-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fisher" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fisher">Fisher</a></span>&#160;289. oldal</span> </li> <li id="cite_note-F284-116"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-F284_116-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fisher" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fisher">Fisher</a></span>&#160;284. oldal</span> </li> <li id="cite_note-MAWXV-117"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-MAWXV_117-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mawson" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mawson">Mawson</a></span>&#160;Előszó xv. oldal</span> </li> <li id="cite_note-118"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-118">↑</a></span> <span class="reference-text">Mawson az <a href="/w/index.php?title=Ausztr%C3%A1l%C3%A1zsiai_Antarktisz-exped%C3%ADci%C3%B3&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Ausztrálázsiai Antarktisz-expedíció (a lap nem létezik)">Ausztrálázsiai Antarktisz-expedíció</a> során, tisztelete jeléül az egyik szánhúzó kutyáját Shackletonról nevezte el. A kutya öt másik társával és <a href="/w/index.php?title=Belgrave_Ninnis&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Belgrave Ninnis (a lap nem létezik)">Belgrave Ninnis</a> sarkkutatóval együtt egy halálos kimenetelű baleset áldozata lett, amikor 1912. december 14-én egy gleccserszakadékba zuhantak.(Mawson - 95. és 243–244. oldal)</span> </li> <li id="cite_note-F291–295-119"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-F291–295_119-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fisher" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fisher">Fisher</a></span>&#160;291–295. oldal</span> </li> <li id="cite_note-H-SA284-120"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-H-SA284_120-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Huntford_–_Scott_&amp;_Amundsen" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Huntford_–_Scott_&amp;_Amundsen">Huntford – Scott &amp; Amundsen</a></span>&#160;284. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M186-121"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-M186_121-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;186. oldal</span> </li> <li id="cite_note-SSvii-122"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-SSvii_122-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shackleton_–_South" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shackleton_–_South">Shackleton – South</a></span>&#160;vii. oldal (Előszó)</span> </li> <li id="cite_note-M195-123"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-M195_123-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-M195_123-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;195. oldal</span> </li> <li id="cite_note-L23-124"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-L23_124-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Lansing" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Lansing">Lansing</a></span>&#160;23. oldal</span> </li> <li id="cite_note-L28-125"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-L28_125-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-L28_125-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-L28_125-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-L28_125-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Lansing" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Lansing">Lansing</a></span>&#160;28. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M198-126"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-M198_126-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-M198_126-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-M198_126-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;198. oldal</span> </li> <li id="cite_note-L34-127"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-L34_127-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Lansing" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Lansing">Lansing</a></span>&#160;34–35. oldal</span> </li> <li id="cite_note-MC103-128"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-MC103_128-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Morrell-Capparell">Morrell-Capparell</a></span>&#160;103. oldal</span> </li> <li id="cite_note-MC85-129"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-MC85_129-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Morrell-Capparell">Morrell-Capparell</a></span>&#160; 85. oldal</span> </li> <li id="cite_note-130"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-130">↑</a></span> <span class="reference-text">A hirdetés szövegének hitelessége megkérdőjelezhető, mivel soha <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20191102173730/https://www.smithsonianmag.com/smart-news/shackleton-probably-never-took-out-an-ad-seeking-men-for-a-hazardous-journey-5552379/">egyetlen példányt sem találtak belőle</a>, pedig amatőr történészek <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20061206183314/http://www.antarctic-circle.org/advert.htm">pénzdíjat is kitűztek</a> annak érdekében, hogy az eredeti forrást felkutassák.</span> </li> <li id="cite_note-F312-131"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-F312_131-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fisher" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fisher">Fisher</a></span>&#160;312. oldal</span> </li> <li id="cite_note-MC87-132"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-MC87_132-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Morrell-Capparell">Morrell-Capparell</a></span>&#160; 87. oldal</span> </li> <li id="cite_note-MC125-133"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-MC125_133-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Morrell-Capparell">Morrell-Capparell</a></span>&#160; 125. oldal</span> </li> <li id="cite_note-MC120-134"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-MC120_134-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Morrell-Capparell">Morrell-Capparell</a></span>&#160; 120. oldal</span> </li> <li id="cite_note-MC89-135"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-MC89_135-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Morrell-Capparell">Morrell-Capparell</a></span>&#160; 89. oldal</span> </li> <li id="cite_note-MC96-136"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-MC96_136-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Morrell-Capparell">Morrell-Capparell</a></span>&#160; 96–97. oldal</span> </li> <li id="cite_note-L31-137"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-L31_137-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Lansing" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Lansing">Lansing</a></span>&#160;31. oldal</span> </li> <li id="cite_note-L41-138"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-L41_138-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Lansing" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Lansing">Lansing</a></span>&#160;41. oldal</span> </li> <li id="cite_note-L46-139"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-L46_139-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Lansing" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Lansing">Lansing</a></span>&#160;46. oldal</span> </li> <li id="cite_note-L51-140"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-L51_140-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Lansing" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Lansing">Lansing</a></span>&#160;51. oldal</span> </li> <li id="cite_note-L113-141"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-L113_141-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-L113_141-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Lansing" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Lansing">Lansing</a></span>&#160;113. oldal</span> </li> <li id="cite_note-L109-142"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-L109_142-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Lansing" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Lansing">Lansing</a></span>&#160;109. oldal</span> </li> <li id="cite_note-F351-143"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-F351_143-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fisher" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fisher">Fisher</a></span>&#160;351. oldal</span> </li> <li id="cite_note-L135-144"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-L135_144-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Lansing" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Lansing">Lansing</a></span>&#160;135. oldal</span> </li> <li id="cite_note-L156-145"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-L156_145-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Lansing" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Lansing">Lansing</a></span>&#160;156. oldal</span> </li> <li id="cite_note-L178-146"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-L178_146-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Lansing" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Lansing">Lansing</a></span>&#160;178. oldal</span> </li> <li id="cite_note-L217-147"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-L217_147-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Lansing" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Lansing">Lansing</a></span>&#160;217. oldal</span> </li> <li id="cite_note-MC220-148"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-MC220_148-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Morrell-Capparell">Morrell-Capparell</a></span>&#160; 220. oldal</span> </li> <li id="cite_note-149"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-149">↑</a></span> <span class="reference-text">A déli féltekén a tél június 22-től szeptember 22-ig tart. A sarkvidéken azonban a Föld tengelyének ferdesége miatt gyakorlatilag csak két évszak van: a nyár, amikor a Nap a horizont felett tartózkodik, és a tél, amikor pedig a napkorong a látóhatár alatt van, és teljes vagy csaknem teljes a sötétség.</span> </li> <li id="cite_note-150"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-150">↑</a></span> <span class="reference-text">Több szerzőnél (pl. Lansing) <i>Harry McNeish</i> írásmóddal szerepel.</span> </li> <li id="cite_note-L231-151"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-L231_151-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Lansing" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Lansing">Lansing</a></span>&#160;231. oldal</span> </li> <li id="cite_note-MC221-152"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-MC221_152-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Morrell-Capparell">Morrell-Capparell</a></span>&#160; 221. oldal</span> </li> <li id="cite_note-L290-153"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-L290_153-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Lansing" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Lansing">Lansing</a></span>&#160;290. oldal</span> </li> <li id="cite_note-MC226-154"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-MC226_154-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-MC226_154-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Morrell-Capparell">Morrell-Capparell</a></span>&#160; 226. oldal</span> </li> <li id="cite_note-L308-155"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-L308_155-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Lansing" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Lansing">Lansing</a></span>&#160;208. oldal</span> </li> <li id="cite_note-L316-156"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-L316_156-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Lansing" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Lansing">Lansing</a></span>&#160;316. oldal (A tábort <a href="/wiki/Charles_Dickens" title="Charles Dickens">Charles Dickens</a> <a href="/wiki/Copperfield_D%C3%A1vid_(reg%C3%A9ny)" title="Copperfield Dávid (regény)">David Copperfield</a> című regényének szegény, de becsületes családja után nevezték el Peggotty-tábornak.)</span> </li> <li id="cite_note-L313-157"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-L313_157-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Lansing" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Lansing">Lansing</a></span>&#160;313. oldal</span> </li> <li id="cite_note-MC239-158"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-MC239_158-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Morrell-Capparell">Morrell-Capparell</a></span>&#160; 239. oldal</span> </li> <li id="cite_note-MC245-159"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-MC245_159-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Morrell-Capparell">Morrell-Capparell</a></span>&#160; 245. oldal</span> </li> <li id="cite_note-L332-160"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-L332_160-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Lansing" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Lansing">Lansing</a></span>&#160;332. oldal</span> </li> <li id="cite_note-MC251-161"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-MC251_161-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-MC251_161-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Morrell-Capparell">Morrell-Capparell</a></span>&#160; 251. oldal</span> </li> <li id="cite_note-MC252-162"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-MC252_162-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Morrell-Capparell">Morrell-Capparell</a></span>&#160; 252. oldal</span> </li> <li id="cite_note-F418-163"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-F418_163-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fisher" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fisher">Fisher</a></span>&#160;418. oldal</span> </li> <li id="cite_note-164"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-164">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.imdb.com/title/tt0272839/?ref_=nm_flmg_act_27"><i>Shackleton: Túlélni az Antarktiszt (2002)</i></a>.&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span> Eredeti címe: Shackleton; Rendező: Charles Sturridge; Főszereplő: Kenneth Branagh</span> </li> <li id="cite_note-H649-165"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-H649_165-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Huntford_–_Shackleton" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Huntford_–_Shackleton">Huntford – Shackleton</a></span>&#160;649. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M251-166"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-M251_166-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;251. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M256-167"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-M256_167-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;256. oldal</span> </li> <li id="cite_note-H661-168"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-H661_168-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Huntford_–_Shackleton" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Huntford_–_Shackleton">Huntford – Shackleton</a></span>&#160;661. oldal</span> </li> <li id="cite_note-H662-169"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-H662_169-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Huntford_–_Shackleton" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Huntford_–_Shackleton">Huntford – Shackleton</a></span>&#160;662. oldal</span> </li> <li id="cite_note-170"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-170">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20191009201345/https://www.thegazette.co.uk/London/issue/30920/supplement/11408"><i>The London Gazette (1918. szeptember 26.) Supplement:30920, Page:11408</i></a>.&#32;[2019. október 9-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.thegazette.co.uk/London/issue/30920/supplement/11408">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-M258-171"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-M258_171-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;258. oldal</span> </li> <li id="cite_note-F437–438-172"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-F437–438_172-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fisher" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fisher">Fisher</a></span>&#160;437–438. oldal</span> </li> <li id="cite_note-173"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-173">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20191009203647/https://www.thegazette.co.uk/London/issue/31376/supplement/6975"><i>The London Gazette (1919. június 3.) Supplement: 31376, Page: 6975</i></a>.&#32;[2019. október 9-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.thegazette.co.uk/London/issue/31376/supplement/6975">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-W1-4-174"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-W1-4_174-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Wild" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Wild">Wild</a></span>&#160;1-4. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M269–270-175"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-M269–270_175-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;269–270. oldal</span> </li> <li id="cite_note-W2–3-176"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-W2–3_176-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Wild" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Wild">Wild</a></span>&#160;2–3. oldal</span> </li> <li id="cite_note-MC266-177"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-MC266_177-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-MC266_177-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Morrell-Capparell">Morrell-Capparell</a></span>&#160; 266. oldal</span> </li> <li id="cite_note-F452-178"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-F452_178-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fisher" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fisher">Fisher</a></span>&#160;452. oldal</span> </li> <li id="cite_note-W15-179"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-W15_179-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Wild" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Wild">Wild</a></span>&#160;15. oldal</span> </li> <li id="cite_note-W42–43-180"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-W42–43_180-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Wild" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Wild">Wild</a></span>&#160;42–43. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M275-181"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-M275_181-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;275. oldal</span> </li> <li id="cite_note-F471-182"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-F471_182-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fisher" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fisher">Fisher</a></span>&#160;471. oldal</span> </li> <li id="cite_note-W48-183"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-W48_183-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Wild" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Wild">Wild</a></span>&#160;48. oldal</span> </li> <li id="cite_note-Wo301-184"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Wo301_184-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Worsley" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Worsley">Worsley</a></span>&#160;301. oldal</span> </li> <li id="cite_note-F474-185"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-F474_185-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fisher" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fisher">Fisher</a></span>&#160;474. oldal</span> </li> <li id="cite_note-MC267-186"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-MC267_186-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Morrell-Capparell">Morrell-Capparell</a></span>&#160; 267. oldal</span> </li> <li id="cite_note-F477-187"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-F477_187-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fisher" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fisher">Fisher</a></span>&#160;477. oldal</span> </li> <li id="cite_note-W65-188"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-W65_188-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-W65_188-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Wild" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Wild">Wild</a></span>&#160;65. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M277-189"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-M277_189-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;277. oldal (Mill forrása szerint a halál hajnali 3:30-kor következett be.)</span> </li> <li id="cite_note-F478-190"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-F478_190-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fisher" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fisher">Fisher</a></span>&#160;478. oldal lábjegyzet: Az orvosi szakvélemény szerint koszorúér-elzáródás okozta a halált.</span> </li> <li id="cite_note-M279-191"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-M279_191-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-M279_191-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;279. oldal</span> </li> <li id="cite_note-192"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-192">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150512223716/http://trove.nla.gov.au/ndp/del/article/45572568"><i>Leonard Hussey: Sir Ernest Shackleton – Funeral Service in South Georgia</i></a>.&#32;[2015. május 12-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://trove.nla.gov.au/ndp/del/article/45572568">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 13.)</span> <i>The Barrier Miner</i> folyóirat 1922. május 5-i száma</span> </li> <li id="cite_note-F485–486-193"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-F485–486_193-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fisher" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fisher">Fisher</a></span>&#160;485–486. oldal</span> </li> <li id="cite_note-Wo311-194"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Wo311_194-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Worsley" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Worsley">Worsley</a></span>&#160;311. oldal</span> </li> <li id="cite_note-F449-195"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-F449_195-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fisher" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fisher">Fisher</a></span>&#160;449. oldal</span> </li> <li id="cite_note-196"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-196">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Apsley Cherry-Garrard. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/worstjourneyinwo01cher/page/n13">The Worst Journey in the World – Antarctic 1910-1913</a></i>, Volume One&#32;(angol nyelven).&#32;George H. Doran Co. (New York)&#32;(1922). Hozzáférés ideje: 2019. október 30.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&amp;rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&amp;rft.genre=book&amp;rft.btitle=The+Worst+Journey+in+the+World&amp;rft.au=Apsley+Cherry-Garrard&amp;rft.date=1922&amp;rft.pub=George+H.+Doran+Co.+%28New+York%29&amp;rft.series=Volume+One&amp;rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fworstjourneyinwo01cher%2Fpage%2Fn13"><span style="display: none;">&#160;</span></span> Előszó viii. oldal "For a joint scientific and geographical piece of organization, give me Scott; [...] for a dash to the Pole and nothing else, Amundsen: and if I am in the devil of a hole and want to get out of it, give me Shackleton every time."</span> </li> <li id="cite_note-F479–480-197"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-F479–480_197-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fisher" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fisher">Fisher</a></span>&#160;479–480. oldal</span> </li> <li id="cite_note-F483-198"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-F483_198-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fisher" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fisher">Fisher</a></span>&#160;483. oldal</span> </li> <li id="cite_note-F485-199"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-F485_199-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-F485_199-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fisher" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fisher">Fisher</a></span>&#160;485. oldal</span> </li> <li id="cite_note-F486-487-200"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-F486-487_200-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fisher" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fisher">Fisher</a></span>&#160;486-487. oldal</span> </li> <li id="cite_note-B209-201"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-B209_201-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Barczewski" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Barczewski">Barczewski</a></span>&#160;209. oldal</span> </li> <li id="cite_note-L-magyarul-202"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-L-magyarul_202-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Lansing" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Lansing">Lansing</a></span>&#160;Magyar kiadásban: Alfred Lansing. A Déli-sark foglyai - Ernest Shackleton legendás antarktiszi expedíciója</span> </li> <li id="cite_note-B282-203"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-B282_203-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-B282_203-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Barczewski" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Barczewski">Barczewski</a></span>&#160; 282. oldal</span> </li> <li id="cite_note-204"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-204">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190203073057/https://www.listal.com/list/the-100-greatest-britons"><i>The 100 Greatest Britons</i></a>.&#32;[2019. február 3-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.listal.com/list/the-100-greatest-britons">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 13.)</span></span> </li> <li id="cite_note-205"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-205">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20191016130125/https://www.christies.com/lotfinder/Lot/imperial-trans-antarctic-expedition-1914-1916-imperial-trans-antarctic-expedition-2777912-details.aspx"><i>Christie’s: LOT 95</i></a>.&#32;[2019. október 16-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.christies.com/lotfinder/Lot/imperial-trans-antarctic-expedition-1914-1916-imperial-trans-antarctic-expedition-2777912-details.aspx">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-206"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-206">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20191208030701/https://www.bbc.com/news/uk-england-berkshire-15111583"><i>Shackleton Antarctic expedition biscuit sells for £1,250</i></a>.&#32;BBC News.&#32;[2019. december 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.bbc.com/news/uk-england-berkshire-15111583">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-B294–295-207"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-B294–295_207-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Barczewski" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Barczewski">Barczewski</a></span>&#160; 294–295. oldal</span> </li> <li id="cite_note-MC166–169-208"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-MC166–169_208-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Morrell-Capparell" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Morrell-Capparell">Morrell-Capparell</a></span>&#160; 166–169. oldal</span> </li> <li id="cite_note-209"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-209">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20191031202055/http://shackletonmuseum.com/"><i>Shackleton Museum</i></a>.&#32;[2019. október 31-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://shackletonmuseum.com">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 13.)</span></span> </li> <li id="cite_note-210"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-210">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20191025041057/https://www.spri.cam.ac.uk/people/fuchs/"><i>Scott Polar Research Institute: Sir Vivian Fuchs</i></a>.&#32;[2019. október 25-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.spri.cam.ac.uk/people/fuchs">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-211"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-211">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080827160159/http://www.achievement.org/autodoc/page/hil0int-3"><i>Academy of Achievement - Interview mit Sir Edmund Hillary (San Francisco, 1991. november 16.)</i></a>.&#32;[2008. augusztus 27-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.achievement.org/autodoc/page/hil0int-3">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-212"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-212">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20191010224104/http://transglobe-expedition.org/antarctic/"><i>Transglobe Expedition: The Antarctic</i></a>.&#32;[2019. október 10-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://transglobe-expedition.org/antarctic/">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-213"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-213">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20191010224627/https://www.planet-wissen.de/natur/polarregionen/gefahren_im_eis/pwiearvedfuchsderpolarabenteurer100.html"><i>Planet Wissen: Arved Fuchs, der Polar-Abenteurer</i></a>.&#32;[2019. október 10-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.planet-wissen.de/natur/polarregionen/gefahren_im_eis/pwiearvedfuchsderpolarabenteurer100.html">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-214"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-214">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20191010224616/https://www.theguardian.com/travel/2013/dec/13/borge-ousland-how-i-crossed-antarctica"><i>Børge Ousland: How I crossed Antarctica alone</i></a>.&#32;The Guardian.&#32;[2019. október 10-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.theguardian.com/travel/2013/dec/13/borge-ousland-how-i-crossed-antarctica">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-215"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-215">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20191009215551/https://www.arved-fuchs.de/en/node/466"><i>Shackleton 2000 Expedition</i></a>.&#32;Arved Fuchs Expeditionen.&#32;[2019. október 9-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.arved-fuchs.de/en/node/466">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-216"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-216">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20170203081032/http://index.hu/kulfold/2016/01/25/meghalt_az_antarktisznak_egyedul_nekivago_utazo//"><i>Meghalt az Antarktisznak egyedül nekivágó utazó</i></a>.&#32;index.hu.&#32;[2017. február 3-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://index.hu/kulfold/2016/01/25/meghalt_az_antarktisznak_egyedul_nekivago_utazo/">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-217"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-217">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20191126123001/http://shackletonsolo.org/"><i>Shacleton Solo</i></a>.&#32;[2019. november 26-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://shackletonsolo.org">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span> (Henry Worsley expedíciójának információs oldala)</span> </li> <li id="cite_note-218"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-218">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://index.hu/sport/2005/01/16/050115dsark"><i>Magyarok elsőként a Déli-sarkon</i></a>.&#32;index.hu.&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-219"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-219">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20191014215256/http://www.turistamagazin.hu/44-nap-a-vilag-vegen.html"><i>44 nap a világ végén</i></a>.&#32;Turista Magazin.&#32;[2019. október 14-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.turistamagazin.hu/44-nap-a-vilag-vegen.html">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-220"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-220">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190516013625/https://www.spri.cam.ac.uk/library/building/"><i>Shackleton Memorial Library</i></a>.&#32;Scott Polar Research Institute.&#32;[2019. május 16-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.spri.cam.ac.uk/library/building/">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-221"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-221">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20191031202055/http://shackletonmuseum.com/"><i>Shackleton Museum Athy</i></a>.&#32;[2019. október 31-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://shackletonmuseum.com">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-222"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-222">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190808172558/https://nzaht.org/conserve/explorer-bases/shackletons-hut/"><i>Shackleton's Hut</i></a>.&#32;New Zealand Antarctic Heritage Trust.&#32;[2019. augusztus 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://nzaht.org/conserve/explorer-bases/shackletons-hut/">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-223"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-223">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20191115081408/https://nzaht.org/shackletons-whisky/"><i>Shackleton's Whisky</i></a>.&#32;New Zealand Antarctic Heritage Trust.&#32;[2019. november 15-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://nzaht.org/shackletons-whisky/">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-224"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-224">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20191006195636/https://ng.hu/kultura/2011/11/03/whisky_a_sarkvidekrol/"><i>Whisky a sarkvidékről</i></a>.&#32;National Geographic.&#32;[2019. október 6-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://ng.hu/kultura/2011/11/03/whisky_a_sarkvidekrol/">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-225"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-225">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160304194916/http://index.hu/tudomany/2013/01/21/visszakerult_ernest_shackleton_ritka_whiskyje_az_antarktiszra/"><i>Visszakerült a felfedező Ernest Shackleton ritka whiskyje az Antarktiszra</i></a>.&#32;index.hu.&#32;[2016. március 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://index.hu/tudomany/2013/01/21/visszakerult_ernest_shackleton_ritka_whiskyje_az_antarktiszra/">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-”Endurance22-Found”-226"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-”Endurance22-Found”_226-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20220309172259/https://endurance22.org/endurance-is-found"><i>Endurance is found</i></a>.&#32;Endurance22 &amp; Falklands Maritime Heritage Trust.&#32;[2022. március 9-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://endurance22.org/endurance-is-found">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2022. március 12.)</span></span> </li> <li id="cite_note-”Guardian-Endurance”-227"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-”Guardian-Endurance”_227-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Harriet Sherwood&#58;&#32;<a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.theguardian.com/world/2022/mar/09/ernest-shackleton-wrecked-ship-endurance-antarctic"><i>Ernest Shackleton’s ship Endurance found off coast of Antarctica</i></a>.&#32;The Guardian.&#32;(Hozzáférés: 2022. március 14.)</span></span> </li> <li id="cite_note-”Natgeo-Endurance22”-228"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-”Natgeo-Endurance22”_228-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://ng.24.hu/kultura/2022/03/09/megtalaltak-az-endurance-t-a-sarkkutatas-hoskoranak-egyik-legismertebb-hajojat/"><i>Megtalálták az Endurance-t, a sarkkutatás hőskorának egyik legismertebb hajóját</i></a>.&#32;National Geographic.&#32;(Hozzáférés: 2022. március 12.)</span></span> </li> <li id="cite_note-”Raketa-Endurance”-229"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-”Raketa-Endurance”_229-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://raketa.hu/megtalaltak-shackleton-tobb-mint-szaz-eve-elsullyedt-hajojat"><i>Megtalálták Shackleton több mint száz éve elsüllyedt hajóját</i></a>.&#32;Rakéta Magazin.&#32;(Hozzáférés: 2022. március 12.)</span></span> </li> <li id="cite_note-F90-230"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-F90_230-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fisher" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fisher">Fisher</a></span>&#160;90. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M293-231"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-M293_231-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-M293_231-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-M293_231-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-M293_231-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-M293_231-4"><sup><i><b>e</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-M293_231-5"><sup><i><b>f</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-M293_231-6"><sup><i><b>g</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-M293_231-7"><sup><i><b>h</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-M293_231-8"><sup><i><b>i</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-M293_231-9"><sup><i><b>j</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-M293_231-10"><sup><i><b>k</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-M293_231-11"><sup><i><b>l</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-M293_231-12"><sup><i><b>m</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-M293_231-13"><sup><i><b>n</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-M293_231-14"><sup><i><b>o</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-M293_231-15"><sup><i><b>p</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-M293_231-16"><sup><i><b>q</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-M293_231-17"><sup><i><b>r</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-M293_231-18"><sup><i><b>s</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-M293_231-19"><sup><i><b>t</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-M293_231-20"><sup><i><b>u</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-M293_231-21"><sup><i><b>v</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-M293_231-22"><sup><i><b>w</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;293. oldal (Appendix)</span> </li> <li id="cite_note-232"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-232">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20191003101136/https://www.thegazette.co.uk/London/issue/28049/page/5447"><i>The London Gazette (1907. augusztus 9.) Issue 28049, Page 5447</i></a>.&#32;[2019. október 3-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.thegazette.co.uk/London/issue/28049/page/5447">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. október 16.)</span></span> </li> <li id="cite_note-233"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-233">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20191009203647/https://www.thegazette.co.uk/London/issue/31376/supplement/6975"><i>The London Gazette (1919. június 3.) Supplement: 31376, Page: 6975</i></a>.&#32;[2019. október 9-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.thegazette.co.uk/London/issue/31376/supplement/6975">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. október 16.)</span></span> </li> <li id="cite_note-M166-234"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-M166_234-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;166. oldal</span> </li> <li id="cite_note-M239-235"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-M239_235-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mill" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mill">Mill</a></span>&#160;239. oldal</span> </li> <li id="cite_note-SC308-236"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-SC308_236-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Scott" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Scott">Scott</a></span>&#160; 308. oldal</span> </li> <li id="cite_note-237"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-237">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://data.aad.gov.au/aadc/gaz/scar/display_name.cfm?gaz_id=131458"><i>SCAR Gazetteer: Mount Shackleton</i></a>.&#32;Scientific Committee on Antarctic Research.&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-238"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-238">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20191010234354/http://www.geonames.org/6082661/mount-shackleton.html"><i>Geonames: Mount Shackleton (Canada, British Columbia)</i></a>.&#32;[2019. október 10-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.geonames.org/6082661/mount-shackleton.html">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-239"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-239">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20191010234353/http://www.geonames.org/2061699/mount-shackleton.html"><i>Geonames: Mount Shackleton (Australia, Western Australia)</i></a>.&#32;[2019. október 10-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.geonames.org/2061699/mount-shackleton.html">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-MAW79-240"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-MAW79_240-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mawson" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mawson">Mawson</a></span>&#160; 79. oldal</span> </li> <li id="cite_note-241"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-241">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210503005523/https://geonames.usgs.gov/apex/f?p=GNISPQ:5:::NO::P5_ANTAR_ID:13624"><i>GNIS: Shackleton Ice Shelf</i></a>.&#32;U.S. Geological Survey Geographic Names Information System.&#32;[2021. május 3-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://geonames.usgs.gov/apex/f?p=gnispq:5:::NO::P5_ANTAR_ID:13624">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-242"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-242">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20180812022558/https://geonames.usgs.gov/apex/f?p=gnispq:5:::NO::P5_ANTAR_ID:13620"><i>GNIS: Shackleton Glacier</i></a>.&#32;U.S. Geological Survey Geographic Names Information System.&#32;[2018. augusztus 12-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://geonames.usgs.gov/apex/f?p=gnispq:5:::NO::P5_ANTAR_ID:13620">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-243"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-243">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210320125933/https://geonames.usgs.gov/apex/f?p=GNISPQ:5:::NO::P5_ANTAR_ID:13629"><i>GNIS: Shackleton Range</i></a>.&#32;U.S. Geological Survey Geographic Names Information System.&#32;[2021. március 20-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://geonames.usgs.gov/apex/f?p=gnispq:5:::NO::P5_ANTAR_ID:13629">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-244"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-244">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200601162157/https://geonames.usgs.gov/apex/f?p=gnispq:5:0::NO::P5_ANTAR_ID:13618"><i>GNIS: Shackleton Coast</i></a>.&#32;U.S. Geological Survey Geographic Names Information System.&#32;[2020. június 1-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://geonames.usgs.gov/apex/f?p=gnispq:5:::NO::P5_ANTAR_ID:13618">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-245"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-245">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210306181218/https://geonames.usgs.gov/apex/f?p=GNISPQ:5:::NO::P5_ANTAR_ID:17140"><i>GNIS: Shackleton Fracture Zone</i></a>.&#32;U.S. Geological Survey Geographic Names Information System.&#32;[2021. március 6-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://geonames.usgs.gov/apex/f?p=gnispq:5:::NO::P5_ANTAR_ID:17140">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-246"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-246">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://geonames.usgs.gov/apex/f?p=gnispq:5:0::NO::P5_ANTAR_ID:13619"><i>GNIS: Shackleton Gap</i></a>.&#32;U.S. Geological Survey Geographic Names Information System.&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span><sup class="noprint Inline-Template"><span style="white-space: nowrap;">&#91;<i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/*/https://geonames.usgs.gov/apex/f?p=gnispq:5:0::NO::P5_ANTAR_ID:13619"><span title="&#160; 2024-06">halott link</span></a></i>&#93;</span></sup></span> </li> <li id="cite_note-247"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-247">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20180717100247/https://geonames.usgs.gov/apex/f?p=gnispq:5:::NO::P5_ANTAR_ID:13633"><i>GNIS: Shackleton Valley</i></a>.&#32;U.S. Geological Survey Geographic Names Information System.&#32;[2018. július 17-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://geonames.usgs.gov/apex/f?p=gnispq:5:::NO::P5_ANTAR_ID:13633">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-248"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-248">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190928214211/https://planetarynames.wr.usgs.gov/Feature/5450"><i>Gazetteer of Planetary Nomenclature: Crater Shackleton on Moon</i></a>.&#32;International Astronomical Union (IAU) Working Group for Planetary System Nomenclature (WGPSN).&#32;[2019. szeptember 28-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://planetarynames.wr.usgs.gov/Feature/5450">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-249"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-249">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20151208201645/http://ssd.jpl.nasa.gov/sbdb.cgi?sstr=Shackleton"><i>289586 Shackleton (2005 FZ4)</i></a>.&#32;NASA Jet Propulsion Laboratory.&#32;[2015. december 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://ssd.jpl.nasa.gov/sbdb.cgi?sstr=Shackleton">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-250"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-250">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20191008162516/http://www.archive.jamescairdsociety.com/shackleton-news-101710.htm"><i>Shackleton Crater on the Moon joins the James Caird and Endurance Craters on Mars</i></a>.&#32;The James Caird Society.&#32;[2019. október 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.archive.jamescairdsociety.com/shackleton-news-101710.htm">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-251"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-251">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20191008162515/https://mars.nasa.gov/mer/spotlight/spirit/a24_20040602.html"><i>Mars Exploration Rover Mission: Spotlight</i></a>.&#32;NASA Jet Propulsion Laboratory.&#32;[2019. október 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://mars.nasa.gov/mer/spotlight/spirit/a24_20040602.html">eredetiből</a> archiválva].&#32;(Hozzáférés: 2019. november 30.)</span></span> </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:3; -webkit-column-count:3; column-count:3; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Források"><span id="Forr.C3.A1sok"></span>Források</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=37" title="Szakasz szerkesztése: Források"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Amundsen"><b><a href="#back:Amundsen">&#8593;</a></b>&#8201;<b>Amundsen&#58;</b>&#x20;</span> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Roald Amundsen. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.archive.org/stream/southpoleaccount02amunuoft#page/n7/mode/2up">The South Pole – An account of the Norvegian Antarctic Expedition in the Fram</a></i>, vol. II.&#32;(angol nyelven).&#32;John Murray (London)&#32;(1912). Hozzáférés ideje: 2019. október 6.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&amp;rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&amp;rft.genre=book&amp;rft.btitle=The+South+Pole&amp;rft.au=Roald+Amundsen&amp;rft.date=1912&amp;rft.pub=John+Murray+%28London%29&amp;rft.series=vol.+II.&amp;rft_id=https%3A%2F%2Fwww.archive.org%2Fstream%2Fsouthpoleaccount02amunuoft%23page%2Fn7%2Fmode%2F2up"><span style="display: none;">&#160;</span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Barczewski"><b><a href="#back:Barczewski">&#8593;</a></b>&#8201;<b>Barczewski&#58;</b>&#x20;</span> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Stephanie Barczewski. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=lycSAQAAIAAJ&amp;q=isbn:9781847251923&amp;dq=isbn:9781847251923&amp;hl=hu&amp;sa=X&amp;ved=0ahUKEwjW3LDZrIPlAhXhk4sKHezeCZAQ6AEIKTAA">Antarctic Destinies: Scott, Shackleton and the changing face of heroism</a></i>&#32;(angol nyelven).&#32;Hambledon Continuum (London)&#32;(2007). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-84725-192-3" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-84725-192-3">ISBN 978-1-84725-192-3</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&amp;rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&amp;rft.genre=book&amp;rft.btitle=Antarctic+Destinies%3A+Scott%2C+Shackleton+and+the+changing+face+of+heroism&amp;rft.au=Stephanie+Barczewski&amp;rft.date=2007&amp;rft.pub=Hambledon+Continuum+%28London%29&amp;rft.isbn=978-1-84725-192-3&amp;rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.hu%2Fbooks%3Fid%3DlycSAQAAIAAJ%26q%3Disbn%3A9781847251923%26dq%3Disbn%3A9781847251923%26hl%3Dhu%26sa%3DX%26ved%3D0ahUKEwjW3LDZrIPlAhXhk4sKHezeCZAQ6AEIKTAA"><span style="display: none;">&#160;</span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Fisher"><b><a href="#back:Fisher">&#8593;</a></b>&#8201;<b>Fisher&#58;</b>&#x20;</span> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Margery and James Fisher. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/shackletonantarc00fish">Shackleton and the Antarctic</a></i>&#32;(angol nyelven).&#32;James Barrie Books&#32;(1957). Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 22.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&amp;rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&amp;rft.genre=book&amp;rft.btitle=Shackleton+and+the+Antarctic&amp;rft.au=Margery+and+James+Fisher&amp;rft.date=1957&amp;rft.pub=James+Barrie+Books&amp;rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fshackletonantarc00fish"><span style="display: none;">&#160;</span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Huntford_–_Shackleton"><b><a href="#back:Huntford_–_Shackleton">&#8593;</a></b>&#8201;<b>Huntford – Shackleton&#58;</b>&#x20;</span> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Roland Huntford. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/shackleton00hunt">Shackleton</a></i>, First American Edition&#32;(angol nyelven),&#32;Atheneum (New York)&#32;(1986). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-689-11429-X" title="Speciális:Könyvforrások/0-689-11429-X">ISBN 0-689-11429-X</a>. Hozzáférés ideje: 2019. október 4.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&amp;rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&amp;rft.genre=book&amp;rft.btitle=Shackleton&amp;rft.au=Roland+Huntford&amp;rft.date=1986&amp;rft.pub=Atheneum+%28New+York%29&amp;rft.isbn=0-689-11429-X&amp;rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fshackleton00hunt"><span style="display: none;">&#160;</span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Huntford_-_Scott_&amp;_Amundsen"><b><a href="#back:Huntford_-_Scott_&amp;_Amundsen">&#8593;</a></b>&#8201;<b>Huntford - Scott &amp; Amundsen&#58;</b>&#x20;</span> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Roland Huntford. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/scottamundsen0000hunt">Scott and Amundsen – The Race to the South Pole</a></i>, First American Edition&#32;(angol nyelven),&#32;G. P. Putnam's Sons (New York)&#32;(1980). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-399-11960-4" title="Speciális:Könyvforrások/0-399-11960-4">ISBN 0-399-11960-4</a>. Hozzáférés ideje: 2019. október 8.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&amp;rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&amp;rft.genre=book&amp;rft.btitle=Scott+and+Amundsen&amp;rft.au=Roland+Huntford&amp;rft.date=1980&amp;rft.pub=G.+P.+Putnam%27s+Sons+%28New+York%29&amp;rft.isbn=0-399-11960-4&amp;rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fscottamundsen0000hunt"><span style="display: none;">&#160;</span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Lansing"><b><a href="#back:Lansing">&#8593;</a></b>&#8201;<b>Lansing&#58;</b>&#x20;</span> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Alfred Lansing. <i>A Déli-sark foglyai – Ernest Shackleton legendás antarktiszi expedíciója</i>, Fordította: Ambrose Montanus és Láng Zsuzsa Angéla, 2. kiadás,&#32;Park Könyvkiadó&#32;(2018). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-963-355-441-8" title="Speciális:Könyvforrások/978-963-355-441-8">ISBN 978-963-355-441-8</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&amp;rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&amp;rft.genre=book&amp;rft.btitle=A+D%C3%A9li-sark+foglyai&amp;rft.au=Alfred+Lansing&amp;rft.date=2018&amp;rft.edition=2.+kiad%C3%A1s&amp;rft.pub=Park+K%C3%B6nyvkiad%C3%B3&amp;rft.isbn=978-963-355-441-8"><span style="display: none;">&#160;</span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Mawson"><b><a href="#back:Mawson">&#8593;</a></b>&#8201;<b>Mawson&#58;</b>&#x20;</span> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Sir Douglas Mawson. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/homeofblizzardbe01mawsuoft/page/n11">The Home of the Blizzard – Being the story of the Australasian Antarctic Expedition 1911-1914</a></i>, vol. I.&#32;(angol nyelven).&#32;William Heinemann&#32;(1915). Hozzáférés ideje: 2019. október 5.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&amp;rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&amp;rft.genre=book&amp;rft.btitle=The+Home+of+the+Blizzard&amp;rft.au=Sir+Douglas+Mawson&amp;rft.date=1915&amp;rft.pub=William+Heinemann&amp;rft.series=vol.+I.&amp;rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhomeofblizzardbe01mawsuoft%2Fpage%2Fn11"><span style="display: none;">&#160;</span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Mill"><b><a href="#back:Mill">&#8593;</a></b>&#8201;<b>Mill&#58;</b>&#x20;</span> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Hugh Robert Mill. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.archive.org/stream/lifeofsirernests00milluoft#page/n9/mode/2up">The Life of Sir Ernest Shackleton</a></i>&#32;(angol nyelven).&#32;William Heinemann&#32;(1923). Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 4.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&amp;rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&amp;rft.genre=book&amp;rft.btitle=The+Life+of+Sir+Ernest+Shackleton&amp;rft.au=Hugh+Robert+Mill&amp;rft.date=1923&amp;rft.pub=William+Heinemann&amp;rft_id=https%3A%2F%2Fwww.archive.org%2Fstream%2Flifeofsirernests00milluoft%23page%2Fn9%2Fmode%2F2up"><span style="display: none;">&#160;</span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Morrell-Capparell"><b><a href="#back:Morrell-Capparell">&#8593;</a></b>&#8201;<b>Morrell-Capparell&#58;</b>&#x20;</span> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Margot Morrell – Stephanie Capparell. <i>A Shackleton-modell – Déli-sarki expedíció mint vezetéselmélet</i>, Fordította: Garamvölgyi Andrea,&#32;HVG Könyvek&#32;(2008). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-963-9686-62-5" title="Speciális:Könyvforrások/978-963-9686-62-5">ISBN 978-963-9686-62-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&amp;rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&amp;rft.genre=book&amp;rft.btitle=A+Shackleton-modell&amp;rft.au=Margot+Morrell+%E2%80%93+Stephanie+Capparell&amp;rft.date=2008&amp;rft.pub=HVG+K%C3%B6nyvek&amp;rft.isbn=978-963-9686-62-5"><span style="display: none;">&#160;</span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Riffenburgh"><b><a href="#back:Riffenburgh">&#8593;</a></b>&#8201;<b>Riffenburgh&#58;</b>&#x20;</span> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Beau Riffenburgh. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/shackletonsforgo00riff">Shackleton's Forgotten Expedition – The Voyage of the Nimrod</a></i>, First US Edition&#32;(angol nyelven),&#32;Bloomsbury Publishing&#32;(2004). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/1-58234-488-4" title="Speciális:Könyvforrások/1-58234-488-4">ISBN 1-58234-488-4</a>. Hozzáférés ideje: 2019. október 2.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&amp;rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&amp;rft.genre=book&amp;rft.btitle=Shackleton%27s+Forgotten+Expedition&amp;rft.au=Beau+Riffenburgh&amp;rft.date=2004&amp;rft.pub=Bloomsbury+Publishing&amp;rft.isbn=1-58234-488-4&amp;rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fshackletonsforgo00riff"><span style="display: none;">&#160;</span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében"><b><a href="#back:Shackleton_–_Az_Antarktisz_szívében">&#8593;</a></b>&#8201;<b>Shackleton – Az Antarktisz szívében&#58;</b>&#x20;</span> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Ernest Shackleton. <i>Az Antarktisz szívében – Száznyolcvan kilométerre a Déli Sarktól</i>, Fordította: Halász Gyula,&#32;Világirodalom Könyvkiadóvállalat&#32;(1923)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&amp;rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&amp;rft.genre=book&amp;rft.btitle=Az+Antarktisz+sz%C3%ADv%C3%A9ben&amp;rft.au=Ernest+Shackleton&amp;rft.date=1923&amp;rft.pub=Vil%C3%A1girodalom+K%C3%B6nyvkiad%C3%B3v%C3%A1llalat"><span style="display: none;">&#160;</span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Shackleton_-_South"><b><a href="#back:Shackleton_-_South">&#8593;</a></b>&#8201;<b>Shackleton - South&#58;</b>&#x20;</span> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Ernest Shackleton. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/cu31924032382529/page/n9">South – The story of Shackleton's last expedition 1914-1917</a></i>.&#32;The Macmillan Company&#32;(1920). Hozzáférés ideje: 2019. október 9.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&amp;rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&amp;rft.genre=book&amp;rft.btitle=South&amp;rft.au=Ernest+Shackleton&amp;rft.date=1920&amp;rft.pub=The+Macmillan+Company&amp;rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fcu31924032382529%2Fpage%2Fn9"><span style="display: none;">&#160;</span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Scott"><b><a href="#back:Scott">&#8593;</a></b>&#8201;<b>Scott&#58;</b>&#x20;</span> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Robert Falcon Scott. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/voyageofdiscover02scotuoft/page/n9">The voyage of the Discovery</a></i>, vol II.&#32;(angol nyelven).&#32;Macmillan and Co. Ltd.&#32;(1905). Hozzáférés ideje: 2019. október 5.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&amp;rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&amp;rft.genre=book&amp;rft.btitle=The+voyage+of+the+Discovery&amp;rft.au=Robert+Falcon+Scott&amp;rft.date=1905&amp;rft.pub=Macmillan+and+Co.+Ltd.&amp;rft.series=vol+II.&amp;rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fvoyageofdiscover02scotuoft%2Fpage%2Fn9"><span style="display: none;">&#160;</span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Wild"><b><a href="#back:Wild">&#8593;</a></b>&#8201;<b>Wild&#58;</b>&#x20;</span> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Frank Wild. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.archive.org/stream/shackletonslastv00wilduoft#page/n7/mode/2up">Shackleton’s Last Voyage – The Story of the Quest</a></i>&#32;(angol nyelven).&#32;Cassel and Company Ltd.&#32;(1923). Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 27.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&amp;rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&amp;rft.genre=book&amp;rft.btitle=Shackleton%E2%80%99s+Last+Voyage&amp;rft.au=Frank+Wild&amp;rft.date=1923&amp;rft.pub=Cassel+and+Company+Ltd.&amp;rft_id=http%3A%2F%2Fwww.archive.org%2Fstream%2Fshackletonslastv00wilduoft%23page%2Fn7%2Fmode%2F2up"><span style="display: none;">&#160;</span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Worsley"><b><a href="#back:Worsley">&#8593;</a></b>&#8201;<b>Worsley&#58;</b>&#x20;</span> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Frank Worsley. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/enduranceepicofp00wors_0/page/n7">Endurance – An Epic of Polar Adventure</a></i>&#32;(angol nyelven).&#32;P. Allan &amp; Co.&#32;(1931). Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 30.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&amp;rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&amp;rft.genre=book&amp;rft.btitle=Endurance&amp;rft.au=Frank+Worsley&amp;rft.date=1931&amp;rft.pub=P.+Allan+%26+Co.&amp;rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fenduranceepicofp00wors_0%2Fpage%2Fn7"><span style="display: none;">&#160;</span></span></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="További_információk"><span id="Tov.C3.A1bbi_inform.C3.A1ci.C3.B3k"></span>További információk</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=38" title="Szakasz szerkesztése: További információk"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Magyarul_megjelent_művek"><span id="Magyarul_megjelent_m.C5.B1vek"></span>Magyarul megjelent művek</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=39" title="Szakasz szerkesztése: Magyarul megjelent művek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li>Oberle Károly: <i>Shackleton délsarki expeditiója</i>, Lampel, Budapest, 1910, (<i><a href="/wiki/Magyar_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Magyar Könyvtár">Magyar Könyvtár</a></i>)</li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Ernest Shackleton. <i>Az Antarktisz szívében – Száznyolcvan kilométerre a Déli Sarktól</i>, (<a href="/wiki/A_Hat_Vil%C3%A1gr%C3%A9sz" title="A Hat Világrész">A Hat Világrész</a> könyvsoroszat), fordította: Halász Gyula,&#32;Világirodalom Könyvkiadóvállalat&#32;(Budapest, 1923)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&amp;rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&amp;rft.genre=book&amp;rft.btitle=Az+Antarktisz+sz%C3%ADv%C3%A9ben&amp;rft.au=Ernest+Shackleton&amp;rft.date=Budapest%2C+1923&amp;rft.pub=Vil%C3%A1girodalom+K%C3%B6nyvkiad%C3%B3v%C3%A1llalat"><span style="display: none;">&#160;</span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Ernest Shackleton. <i>Dél – Az Endurance hajótöröttjei 1914–1917</i>, (<a href="/wiki/A_Hat_Vil%C3%A1gr%C3%A9sz" title="A Hat Világrész">A Hat Világrész</a> könyvsoroszat), fordította: Halász Gyula,&#32;Világirodalom Könyvkiadóvállalat&#32;(Budapest, 1925)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&amp;rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&amp;rft.genre=book&amp;rft.btitle=D%C3%A9l&amp;rft.au=Ernest+Shackleton&amp;rft.date=Budapest%2C+1925&amp;rft.pub=Vil%C3%A1girodalom+K%C3%B6nyvkiad%C3%B3v%C3%A1llalat"><span style="display: none;">&#160;</span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Ernest Shackleton. <i>Endurance – 635 nap a jég fogságában</i>, fordította: Farkas Tünde,&#32;Bastei Budapest Könyvkiadó&#32;(Budapest, 2001). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9632964993" title="Speciális:Könyvforrások/9632964993">ISBN 9632964993</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&amp;rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&amp;rft.genre=book&amp;rft.btitle=Endurance&amp;rft.au=Ernest+Shackleton&amp;rft.date=Budapest%2C+2001&amp;rft.pub=Bastei+Budapest+K%C3%B6nyvkiad%C3%B3&amp;rft.isbn=9632964993"><span style="display: none;">&#160;</span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Alfred Lansing. <i>A Déli-sark foglyai – Ernest Shackleton legendás antarktiszi expedíciója</i>, (<a href="/wiki/Vesz%C3%A9lyes_%C3%B6vezet_(k%C3%B6nyvsorozat)" title="Veszélyes övezet (könyvsorozat)">Veszélyes övezet</a> könyvsorozat), fordította: Ambrose Montanus és Láng Zsuzsa Angéla,&#32;Budapest:&#32;Park Könyvkiadó&#32;(2001). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/963-530-589-3" title="Speciális:Könyvforrások/963-530-589-3">ISBN 963-530-589-3</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&amp;rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&amp;rft.genre=book&amp;rft.btitle=A+D%C3%A9li-sark+foglyai&amp;rft.au=Alfred+Lansing&amp;rft.date=2001&amp;rft.pub=Park+K%C3%B6nyvkiad%C3%B3&amp;rft.place=Budapest&amp;rft.isbn=963-530-589-3"><span style="display: none;">&#160;</span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Margot Morrell – Stephanie Capparell. <i>A Shackleton-modell – Déli-sarki expedíció mint vezetéselmélet</i>, fordította: Garamvölgyi Andrea,&#32;HVG Könyvek&#32;(Budapest, 2008). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-963-9686-62-5" title="Speciális:Könyvforrások/978-963-9686-62-5">ISBN 978-963-9686-62-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&amp;rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&amp;rft.genre=book&amp;rft.btitle=A+Shackleton-modell&amp;rft.au=Margot+Morrell+%E2%80%93+Stephanie+Capparell&amp;rft.date=Budapest%2C+2008&amp;rft.pub=HVG+K%C3%B6nyvek&amp;rft.isbn=978-963-9686-62-5"><span style="display: none;">&#160;</span></span></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Külső_hivatkozások"><span id="K.C3.BCls.C5.91_hivatkoz.C3.A1sok"></span>Külső hivatkozások</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=40" title="Szakasz szerkesztése: Külső hivatkozások"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/search.php?query=%28%28subject%3A%22Shackleton%2C%20Ernest%22%20OR%20subject%3A%22Ernest%20Shackleton%22%20OR%20creator%3A%22Shackleton%2C%20Ernest%22%20OR%20creator%3A%22Ernest%20Shackleton%22%20OR%20creator%3A%22Shackleton%2C%20E%2E%22%20OR%20title%3A%22Ernest%20Shackleton%22%20OR%20description%3A%22Shackleton%2C%20Ernest%22%20OR%20description%3A%22Ernest%20Shackleton%22%29%20OR%20%28%221874-1922%22%20AND%20Shackleton%29%29%20AND%20%28-mediatype:software%29">Ernest Shackleton művei és a róla szóló művek</a> az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/">Archive.org</a> oldalán</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://shackletonmuseum.com/">Shackleton Museum</a> (Athy, Kildare, Írország)</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190419075512/http://www.jamescairdsociety.com/">James Caird Society</a> Ernest Shackleton életével és expedícióival foglalkozó átfogó weboldal</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.antarctic-circle.org/llag.shackleton.htm">Ernest Shackletonnal kapcsolatos weboldalak és információk gyüjteménye</a> (antarctic-circle.org)</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kapcsolódó_szócikkek"><span id="Kapcsol.C3.B3d.C3.B3_sz.C3.B3cikkek"></span>Kapcsolódó szócikkek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;action=edit&amp;section=41" title="Szakasz szerkesztése: Kapcsolódó szócikkek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><a href="/wiki/Az_Antarktisz_t%C3%B6rt%C3%A9nete" title="Az Antarktisz története">Az Antarktisz története</a></li></ul> <p class="mw-empty-elt"> </p> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Birodalmi_transzantarktiszi_expedíció" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-collapsed navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="3"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:Birodalmi_transzantarktiszi_exped%C3%ADci%C3%B3" title="Sablon:Birodalmi transzantarktiszi expedíció">Sablon:Birodalmi transzantarktiszi expedíció</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Birodalmi_transzantarktiszi_exped%C3%ADci%C3%B3"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Birodalmi_transzantarktiszi_exped%C3%ADci%C3%B3"><span title="A sablon vitalapja" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Birodalmi_transzantarktiszi_exped%C3%ADci%C3%B3&amp;action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Birodalmi_transzantarktiszi_expedíció" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/w/index.php?title=Birodalmi_transzantarktiszi_exped%C3%ADci%C3%B3&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Birodalmi transzantarktiszi expedíció (a lap nem létezik)">Birodalmi transzantarktiszi expedíció</a></div></th></tr><tr><td class="navbox-abovebelow hlist" colspan="3"><div> <ul><li><b><i>Vezető</i>: Sir <a class="mw-selflink selflink">Ernest Shackleton</a></b></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Résztvevők</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;"><a href="/w/index.php?title=A_birodalmi_transzantarktiszi_exped%C3%ADci%C3%B3_tagjainak_list%C3%A1ja&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="A birodalmi transzantarktiszi expedíció tagjainak listája (a lap nem létezik)">Weddell-tengeri csapat</a></div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/William_Lincoln_Bakewell" title="William Lincoln Bakewell">William Bakewell</a></li> <li><a href="/wiki/Perce_Blackborow" title="Perce Blackborow">Perce Blackborow</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Alfred_Cheetham&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Alfred Cheetham (a lap nem létezik)">Alfred Cheetham</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Robert_Clark&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Robert Clark (a lap nem létezik)">Robert Clark</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Tom_Crean&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Tom Crean (a lap nem létezik)">Tom Crean</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Charles_Green&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Charles Green (a lap nem létezik)">Charles Green</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Lionel_Greenstreet&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Lionel Greenstreet (a lap nem létezik)">Lionel Greenstreet</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Ernest_Holness&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Ernest Holness (a lap nem létezik)">Ernest Holness</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Walter_How&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Walter How (a lap nem létezik)">Walter How</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Hubert_Hudson&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Hubert Hudson (a lap nem létezik)">Hubert Hudson</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Frank_Hurley&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Frank Hurley (a lap nem létezik)">Frank Hurley</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Leonard_Hussey&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Leonard Hussey (a lap nem létezik)">Leonard Hussey</a></li> <li><a href="/wiki/Reginald_James" title="Reginald James">Reginald James</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Alexander_Kerr&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Alexander Kerr (a lap nem létezik)">Alexander Kerr</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Alexander_Macklin&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Alexander Macklin (a lap nem létezik)">Alexander Macklin</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=George_Marston&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="George Marston (a lap nem létezik)">George Marston</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Timothy_McCarthy&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Timothy McCarthy (a lap nem létezik)">Timothy McCarthy</a></li> <li><a href="/wiki/James_McIlroy_(seb%C3%A9sz)" title="James McIlroy (sebész)">James McIlroy</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Thomas_McLeod&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Thomas McLeod (a lap nem létezik)">Thomas McLeod</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Harry_McNish&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Harry McNish (a lap nem létezik)">Harry McNish</a></li> <li><a href="/wiki/Thomas_Orde-Lees" title="Thomas Orde-Lees">Thomas Orde-Lees</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Lewis_Rickinson&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Lewis Rickinson (a lap nem létezik)">Lewis Rickinson</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=William_Stephenson_(tenger%C3%A9sz)&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="William Stephenson (tengerész) (a lap nem létezik)">William Stephenson</a></li> <li><a href="/wiki/John_Vincent" title="John Vincent">John Vincent</a></li> <li><a href="/wiki/Frank_Wild" title="Frank Wild">Frank Wild</a></li> <li><a href="/wiki/James_Wordie" title="James Wordie">James Wordie</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Frank_Worsley&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Frank Worsley (a lap nem létezik)">Frank Worsley</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;"><a href="/w/index.php?title=A_birodalmi_transzantarktiszi_exped%C3%ADci%C3%B3_tagjainak_list%C3%A1ja&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="A birodalmi transzantarktiszi expedíció tagjainak listája (a lap nem létezik)">Ross-tengeri csapat</a></div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;">SY <i>Aurora</i></div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li>Sydney Atkin</li> <li>Emile d'Anglade</li> <li>C. Adrian Donnelly</li> <li>Arthur Downing</li> <li>Charles Glidden</li> <li>S. Grady</li> <li>Lionel Hooke</li> <li>William Kavanagh</li> <li>Alfred Larkman</li> <li>Clarence Maugher</li> <li>William Mugridge</li> <li>Aubrey Ninnis</li> <li><a href="/w/index.php?title=James_Paton&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="James Paton (a lap nem létezik)">James Paton</a></li> <li>Harold Shaw</li> <li><a href="/w/index.php?title=Joseph_Stenhouse&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Joseph Stenhouse (a lap nem létezik)">Joseph Stenhouse</a></li> <li>Leslie Thompson</li> <li>A. "Shorty" Warren</li> <li>Edward Wise</li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;">partraszállók</div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li>John Cope</li> <li>Irvine Gaze</li> <li><a href="/w/index.php?title=Victor_Hayward&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Victor Hayward (a lap nem létezik)">Victor Hayward</a></li> <li>Andrew Jack</li> <li><a href="/w/index.php?title=Ernest_Joyce&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Ernest Joyce (a lap nem létezik)">Ernest Joyce</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Aeneas_Mackintosh&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Aeneas Mackintosh (a lap nem létezik)">Aeneas Mackintosh</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Richard_W._Richards&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Richard W. Richards (a lap nem létezik)">Richard W. Richards</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Arnold_Spencer-Smith&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Arnold Spencer-Smith (a lap nem létezik)">Arnold Spencer-Smith</a></li> <li>Alexander Stevens</li> <li><a href="/w/index.php?title=Ernest_Wild&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Ernest Wild (a lap nem létezik)">Ernest Wild</a></li></ul> </div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;">Mások</div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/w/index.php?title=James_Key_Caird&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="James Key Caird (a lap nem létezik)">James Caird</a></li> <li>Daniel Gooch</li> <li><a href="/w/index.php?title=Ole_Aanderud_Larsen&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Ole Aanderud Larsen (a lap nem létezik)">Ole Aanderud Larsen</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Luis_Pardo&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Luis Pardo (a lap nem létezik)">Luis Pardo</a></li></ul> </div></td></tr></tbody></table><div></div></td><td class="noviewer navbox-image" rowspan="5" style="width:1px;padding:0 0 0 2px"><div><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Endurance_Final_Sinking.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3b/Endurance_Final_Sinking.jpg/130px-Endurance_Final_Sinking.jpg" decoding="async" width="130" height="182" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3b/Endurance_Final_Sinking.jpg/195px-Endurance_Final_Sinking.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3b/Endurance_Final_Sinking.jpg/260px-Endurance_Final_Sinking.jpg 2x" data-file-width="1200" data-file-height="1680" /></a></span></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Járművek</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/w/index.php?title=SY_Aurora&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="SY Aurora (a lap nem létezik)">SY Aurora</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=A_James_Caird_%C3%BAtja&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="A James Caird útja (a lap nem létezik)">James Caird</a></li> <li><a href="/wiki/Endurance_(haj%C3%B3)" title="Endurance (hajó)">Endurance</a></li> <li><a href="/wiki/Yelcho" title="Yelcho">Yelcho</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Helyek</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Elef%C3%A1nt-sziget" title="Elefánt-sziget">Elefánt-sziget</a></li> <li><a href="/wiki/Grytviken" title="Grytviken">Grytviken</a></li> <li><a href="/wiki/Ross-tenger" title="Ross-tenger">Ross-tenger</a></li> <li><a href="/wiki/Stromness_(D%C3%A9li-Georgia_sziget)" title="Stromness (Déli-Georgia sziget)">Stromness</a></li> <li><a href="/wiki/Weddell-tenger" title="Weddell-tenger">Weddell-tenger</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Események</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/w/index.php?title=Az_SY_Aurora_sodr%C3%B3d%C3%A1sa&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Az SY Aurora sodródása (a lap nem létezik)">Az SY Aurora sodródása</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Ross-tengeri_csapat&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Ross-tengeri csapat (a lap nem létezik)">Ross-tengeri csapat</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=A_James_Caird_%C3%BAtja&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="A James Caird útja (a lap nem létezik)">A James Caird útja</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Egyéb</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Mrs._Chippy" title="Mrs. Chippy">Mrs. Chippy</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Shackleton_(telev%C3%ADzi%C3%B3s_sorozat)&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Shackleton (televíziós sorozat) (a lap nem létezik)">Shackleton</a>&#160;<small>(2002)</small></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26643308">@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output div.navbox.authoritycontrol{display:block}.mw-parser-output .authoritycontrol tbody,.mw-parser-output .authoritycontrol tr,.mw-parser-output .authoritycontrol th,.mw-parser-output .authoritycontrol td,.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-row>th+td{display:block;text-align:center}.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-list-with-group{border:none}}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox authoritycontrol" aria-labelledby="Nemzetközi_katalógusok" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Nemzetközi_katalógusok" scope="row" class="navbox-group" style="width:auto"><a href="/wiki/Sablon:Nemzetk%C3%B6zi_katal%C3%B3gusok/doc" title="Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc">Nemzetközi katalógusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/WorldCat" title="WorldCat">WorldCat</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://id.oclc.org/worldcat/entity/E39PBJcr8qkkT673JfJk6f6dwC">E39PBJcr8qkkT673JfJk6f6dwC</a></span></li> <li><a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">VIAF</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://viaf.org/viaf/12338195">12338195</a></span></li> <li><a href="/wiki/Kongresszusi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Kongresszusi Könyvtár">LCCN</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://lccn.loc.gov/n50002512">n50002512</a></span></li> <li><a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Szabv%C3%A1nyos_N%C3%A9vazonos%C3%ADt%C3%B3" title="Nemzetközi Szabványos Névazonosító">ISNI</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://isni.org/isni/0000000121208861">0000 0001 2120 8861</a></span></li> <li><a href="/wiki/Integr%C3%A1lt_katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Integrált katalógustár">GND</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://d-nb.info/gnd/118764950">118764950</a></span></li> <li><a href="/wiki/Sv%C3%A9d_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Svéd Nemzeti Könyvtár">LIBRIS</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://libris.kb.se/auth/234849">234849</a></span></li> <li>SUDOC: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.idref.fr/031750133">031750133</a></span></li> <li><a href="/wiki/A_Cseh_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1ra" title="A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára">NKCS</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://aleph.nkp.cz/F/?func=find-c&amp;local_base=aut&amp;ccl_term=ica=jo2003168073&amp;CON_LNG=ENG">jo2003168073</a></span></li> <li><a href="/wiki/Francia_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Francia Nemzeti Könyvtár">BNF</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb12107714x">cb12107714x</a></span></li> <li><a href="/wiki/Egyes%C3%ADtett_olasz_nemzeti_katal%C3%B3gus" title="Egyesített olasz nemzeti katalógus">ICCU</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://opac.sbn.it/nome/CUBV145450">CUBV145450</a></span></li> <li><a href="/wiki/Spanyol_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Spanyol Nemzeti Könyvtár">BNE</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://catalogo.bne.es/uhtbin/authoritybrowse.cgi?action=display&amp;authority_id=XX1438303">XX1438303</a></span></li> <li><a href="/wiki/Orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9si_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Jap%C3%A1n)" title="Országgyűlési Könyvtár (Japán)">KKT</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://id.ndl.go.jp/auth/ndlna/00694933">00694933</a></span></li> <li><a href="/wiki/BIBSYS" title="BIBSYS">BIBSYS</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://ask.bibsys.no/ask/action/result?cmd=&amp;kilde=biblio&amp;cql=bs.autid+%3D+90096019&amp;feltselect=bs.autid">90096019</a></span></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:0; margin-right:2px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:100%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:0; margin-right:0; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:P_geography.png" class="mw-file-description" title="földrajz"><img alt="földrajz" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8c/P_geography.png/25px-P_geography.png" decoding="async" width="25" height="22" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8c/P_geography.png/38px-P_geography.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8c/P_geography.png/50px-P_geography.png 2x" data-file-width="77" data-file-height="68" /></a></span> <b><a href="/wiki/Port%C3%A1l:F%C3%B6ldrajz" title="Portál:Földrajz">Földrajzportál</a></b> • összefoglaló, színes tartalomajánló lap</li></ul></div></div></div><!--esi <esi:include src="/esitest-fa8a495983347898/content" /> --><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;oldid=27223566">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;oldid=27223566</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:1874-ben_sz%C3%BCletett_szem%C3%A9lyek" title="Kategória:1874-ben született személyek">1874-ben született személyek</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:1922-ben_elhunyt_szem%C3%A9lyek" title="Kategória:1922-ben elhunyt személyek">1922-ben elhunyt személyek</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Antarktisz-kutat%C3%B3k" title="Kategória:Antarktisz-kutatók">Antarktisz-kutatók</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Birodalmi_transzantarktiszi_exped%C3%ADci%C3%B3" title="Kategória:Birodalmi transzantarktiszi expedíció">Birodalmi transzantarktiszi expedíció</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:%C3%8Dr_utaz%C3%B3k,_felfedez%C5%91k" title="Kategória:Ír utazók, felfedezők">Ír utazók, felfedezők</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Minden_sz%C3%B3cikk_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal" title="Kategória:Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal">Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Sz%C3%B3cikkek_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal_2024_j%C3%BAnius%C3%A1b%C3%B3l" title="Kategória:Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2024 júniusából">Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2024 júniusából</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Kiemelt_cikkek" title="Kategória:Kiemelt cikkek">Kiemelt cikkek</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_VIAF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_LCCN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_ISNI-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek ISNI-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek ISNI-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_GND-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_SELIBR-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek SELIBR-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek SELIBR-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BNF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_SBN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek SBN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek SBN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_KKT-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BIBSYS-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BIBSYS-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BIBSYS-azonosítóval</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. június 19., 14:44</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=Ernest_Shackleton&amp;mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-6df7948d6c-zb64r","wgBackendResponseTime":243,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"1.341","walltime":"1.587","ppvisitednodes":{"value":47114,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":361651,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":188581,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":18,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":2,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":172935,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":2,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 1227.440 1 -total"," 33.79% 414.725 251 Sablon:Refhely"," 29.93% 367.340 251 Sablon:Tagref"," 22.78% 279.598 1 Sablon:Személy_infobox"," 20.55% 252.223 1 Sablon:Jegyzetek"," 20.39% 250.235 2 Sablon:References"," 9.90% 121.484 45 Sablon:Cite_web"," 9.87% 121.125 3 Sablon:Infobox/Megjegyzés_feltétellel"," 7.78% 95.439 34 Sablon:Wikidata"," 6.30% 77.353 1 Sablon:Hlist"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.224","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":3615939,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.eqiad.main-67876799fc-hv92t","timestamp":"20241127163550","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"Ernest Shackleton","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Ernest_Shackleton","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q957543","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q957543","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2013-11-24T11:24:03Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/b\/bd\/Ernest_Shackleton_before_1909.jpg","headline":"brit felfedez\u0151, Antarktisz-kutat\u00f3"}</script> </body> </html>

Pages: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10