CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Erkel Ferenc – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"665694d6-4872-40a2-ae81-f16f651594c5","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Erkel_Ferenc","wgTitle":"Erkel Ferenc","wgCurRevisionId":27617779,"wgRevisionId":27617779,"wgArticleId":5014,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek OSZK-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek NEKTAR-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek PIM-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek OSZMI-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek ISNI-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek SELIBR-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval", "Kiemelt cikkek","Magyar zeneszerzők","Romantikus zeneszerzők","Magyar karmesterek","Magyar zongoristák","Magyar operaszerzők","Magyar pedagógusok","Magyar sakkozók","Gyulaiak","1810-ben született személyek","1893-ban elhunyt személyek","Erkel Ferenc és köre","A Ferenc József-rend tagjai","Magyar Örökség díjas személyek","A Fiumei Úti Sírkertben eltemetett személyek"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"Erkel_Ferenc","wgRelevantArticleId":5014,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27617779,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"}, "wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":100000,"wgRelatedArticlesCompat":[],"wgCentralAuthMobileDomain":false,"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q316820","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready" ,"skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","jquery.tablesorter.styles":"ready","jquery.makeCollapsible.styles":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready","jquery.tablesorter","jquery.makeCollapsible","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap", "ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cjquery.makeCollapsible.styles%7Cjquery.tablesorter.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.4"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/ba/Barab%C3%A1s_Erkel_1845.jpg"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="1365"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/ba/Barab%C3%A1s_Erkel_1845.jpg"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="910"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/ba/Barab%C3%A1s_Erkel_1845.jpg/640px-Barab%C3%A1s_Erkel_1845.jpg"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="728"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Erkel Ferenc – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/Erkel_Ferenc"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=Erkel_Ferenc&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Erkel_Ferenc"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Erkel_Ferenc rootpage-Erkel_Ferenc skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Főmenü </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z">Kezdőlap</a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom">Tartalom</a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja">Kiemelt szócikkek</a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r">Friss változtatások</a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x">Lap találomra</a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3">Tudakozó</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek">Kezdőknek</a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g">Segítség</a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg">Közösségi portál</a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel">Kapcsolatfelvétel</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"> Keresés </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Megjelenés </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu" class="">Adományok</a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Erkel+Ferenc" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class="">Fiók létrehozása</a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Erkel+Ferenc" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class="">Bejelentkezés</a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Személyes eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu">Adományok</a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Erkel+Ferenc" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"> Fiók létrehozása</a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Erkel+Ferenc" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"> Bejelentkezés</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről">további információk</a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y">Közreműködések</a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Élete_és_munkássága" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Élete_és_munkássága"> <div class="vector-toc-text"> 1 Élete és munkássága </div> </a> <button aria-controls="toc-Élete_és_munkássága-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Élete és munkássága alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Élete_és_munkássága-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Származása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Származása"> <div class="vector-toc-text"> 1.1 Származása </div> </a> <ul id="toc-Származása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Tanulmányai" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Tanulmányai"> <div class="vector-toc-text"> 1.2 Tanulmányai </div> </a> <ul id="toc-Tanulmányai-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kolozsvári_évek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Kolozsvári_évek"> <div class="vector-toc-text"> 1.3 Kolozsvári évek </div> </a> <ul id="toc-Kolozsvári_évek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Fővárosi_bemutatkozása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Fővárosi_bemutatkozása"> <div class="vector-toc-text"> 1.4 Fővárosi bemutatkozása </div> </a> <ul id="toc-Fővárosi_bemutatkozása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_Bátori_Máriától_a_Himnuszig" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_Bátori_Máriától_a_Himnuszig"> <div class="vector-toc-text"> 1.5 A Bátori Máriától a Himnuszig </div> </a> <ul id="toc-A_Bátori_Máriától_a_Himnuszig-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Az_1848-as_forradalom_idején" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_1848-as_forradalom_idején"> <div class="vector-toc-text"> 1.6 Az 1848-as forradalom idején </div> </a> <ul id="toc-Az_1848-as_forradalom_idején-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_forradalom_utáni_évek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_forradalom_utáni_évek"> <div class="vector-toc-text"> 1.7 A forradalom utáni évek </div> </a> <ul id="toc-A_forradalom_utáni_évek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_Filharmóniai_Társaság_megalapítása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_Filharmóniai_Társaság_megalapítása"> <div class="vector-toc-text"> 1.8 A Filharmóniai Társaság megalapítása </div> </a> <ul id="toc-A_Filharmóniai_Társaság_megalapítása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Pályájának_csúcsán" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Pályájának_csúcsán"> <div class="vector-toc-text"> 1.9 Pályájának csúcsán </div> </a> <ul id="toc-Pályájának_csúcsán-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Támadások_kereszttüzében" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Támadások_kereszttüzében"> <div class="vector-toc-text"> 1.10 Támadások kereszttüzében </div> </a> <ul id="toc-Támadások_kereszttüzében-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_kiegyezés_után" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_kiegyezés_után"> <div class="vector-toc-text"> 1.11 A kiegyezés után </div> </a> <ul id="toc-A_kiegyezés_után-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_Brankovics_György" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_Brankovics_György"> <div class="vector-toc-text"> 1.12 A Brankovics György </div> </a> <ul id="toc-A_Brankovics_György-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Az_utolsó_operák" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_utolsó_operák"> <div class="vector-toc-text"> 1.13 Az utolsó operák </div> </a> <ul id="toc-Az_utolsó_operák-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Halála" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Halála"> <div class="vector-toc-text"> 1.14 Halála </div> </a> <ul id="toc-Halála-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Zenéje_és_öröksége" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Zenéje_és_öröksége"> <div class="vector-toc-text"> 2 Zenéje és öröksége </div> </a> <ul id="toc-Zenéje_és_öröksége-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Művei" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Művei"> <div class="vector-toc-text"> 3 Művei </div> </a> <ul id="toc-Művei-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Erkel,_a_sakkozó" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Erkel,_a_sakkozó"> <div class="vector-toc-text"> 4 Erkel, a sakkozó </div> </a> <ul id="toc-Erkel,_a_sakkozó-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> 5 Jegyzetek </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Források"> <div class="vector-toc-text"> 6 Források </div> </a> <ul id="toc-Források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-További_információk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#További_információk"> <div class="vector-toc-text"> 7 További információk </div> </a> <ul id="toc-További_információk-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kapcsolódó_szócikkek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Kapcsolódó_szócikkek"> <div class="vector-toc-text"> 8 Kapcsolódó szócikkek </div> </a> <ul id="toc-Kapcsolódó_szócikkek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading">Erkel Ferenc</h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 34 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-34" aria-hidden="true" > 34 nyelv </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en mw-list-item"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Ferenc_Erkel" title="Ferenc Erkel – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Ferenc Erkel" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target">English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-arz mw-list-item"><a href="https://arz.wikipedia.org/wiki/%D9%81%D9%8A%D8%B1%D9%8A%D9%86%D9%83_%D8%A7%D8%B1%D9%83%D9%8A%D9%84" title="فيرينك اركيل – Egyptian Arabic" lang="arz" hreflang="arz" data-title="فيرينك اركيل" data-language-autonym="مصرى" data-language-local-name="Egyptian Arabic" class="interlanguage-link-target">مصرى</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az mw-list-item"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/Ferens_Erkel" title="Ferens Erkel – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="Ferens Erkel" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target">Azərbaycanca</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be mw-list-item"><a href="https://be.wikipedia.org/wiki/%D0%A4%D0%B5%D1%80%D1%8D%D0%BD%D1%86_%D0%AD%D1%80%D0%BA%D0%B5%D0%BB%D1%8C" title="Ферэнц Эркель – belarusz" lang="be" hreflang="be" data-title="Ферэнц Эркель" data-language-autonym="Беларуская" data-language-local-name="belarusz" class="interlanguage-link-target">Беларуская</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-br mw-list-item"><a href="https://br.wikipedia.org/wiki/Ferenc_Erkel" title="Ferenc Erkel – breton" lang="br" hreflang="br" data-title="Ferenc Erkel" data-language-autonym="Brezhoneg" data-language-local-name="breton" class="interlanguage-link-target">Brezhoneg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca mw-list-item"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Ferenc_Erkel" title="Ferenc Erkel – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Ferenc Erkel" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target">Català</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/Ferenc_Erkel" title="Ferenc Erkel – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Ferenc Erkel" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target">Čeština</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da mw-list-item"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Ferenc_Erkel" title="Ferenc Erkel – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="Ferenc Erkel" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target">Dansk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de mw-list-item"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Ferenc_Erkel" title="Ferenc Erkel – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Ferenc Erkel" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target">Deutsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eo mw-list-item"><a href="https://eo.wikipedia.org/wiki/Ferenc_Erkel" title="Ferenc Erkel – eszperantó" lang="eo" hreflang="eo" data-title="Ferenc Erkel" data-language-autonym="Esperanto" data-language-local-name="eszperantó" class="interlanguage-link-target">Esperanto</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es mw-list-item"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Ferenc_Erkel" title="Ferenc Erkel – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Ferenc Erkel" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target">Español</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu mw-list-item"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/Ferenc_Erkel" title="Ferenc Erkel – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="Ferenc Erkel" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target">Euskara</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D9%81%D8%B1%D9%86%D8%B3_%D8%A7%D8%B1%DA%A9%D9%84" title="فرنس ارکل – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="فرنس ارکل" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target">فارسی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi mw-list-item"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Ferenc_Erkel" title="Ferenc Erkel – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Ferenc Erkel" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target">Suomi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Ferenc_Erkel" title="Ferenc Erkel – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Ferenc Erkel" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target">Français</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%A4%D7%A8%D7%A0%D7%A5_%D7%90%D7%A8%D7%A7%D7%9C" title="פרנץ ארקל – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="פרנץ ארקל" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target">עברית</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/%D5%96%D5%A5%D6%80%D5%A5%D5%B6%D6%81_%D4%B7%D6%80%D5%AF%D5%A5%D5%AC" title="Ֆերենց Էրկել – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Ֆերենց Էրկել" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target">Հայերեն</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it mw-list-item"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Ferenc_Erkel" title="Ferenc Erkel – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Ferenc Erkel" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target">Italiano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja mw-list-item"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/%E3%83%95%E3%82%A7%E3%83%AC%E3%83%B3%E3%83%84%E3%83%BB%E3%82%A8%E3%83%AB%E3%82%B1%E3%83%AB" title="フェレンツ・エルケル – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="フェレンツ・エルケル" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target">日本語</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ka mw-list-item"><a href="https://ka.wikipedia.org/wiki/%E1%83%A4%E1%83%94%E1%83%A0%E1%83%94%E1%83%9C%E1%83%AA_%E1%83%94%E1%83%A0%E1%83%99%E1%83%94%E1%83%9A%E1%83%98" title="ფერენც ერკელი – grúz" lang="ka" hreflang="ka" data-title="ფერენც ერკელი" data-language-autonym="ქართული" data-language-local-name="grúz" class="interlanguage-link-target">ქართული</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%EC%97%90%EB%A5%B4%EC%BC%88_%ED%8E%98%EB%A0%8C%EC%B8%A0" title="에르켈 페렌츠 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="에르켈 페렌츠" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target">한국어</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-la mw-list-item"><a href="https://la.wikipedia.org/wiki/Franciscus_Erkel" title="Franciscus Erkel – latin" lang="la" hreflang="la" data-title="Franciscus Erkel" data-language-autonym="Latina" data-language-local-name="latin" class="interlanguage-link-target">Latina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lv mw-list-item"><a href="https://lv.wikipedia.org/wiki/Ferencs_Erkels" title="Ferencs Erkels – lett" lang="lv" hreflang="lv" data-title="Ferencs Erkels" data-language-autonym="Latviešu" data-language-local-name="lett" class="interlanguage-link-target">Latviešu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Ferenc_Erkel" title="Ferenc Erkel – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Ferenc Erkel" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target">Nederlands</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no mw-list-item"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/Ferenc_Erkel" title="Ferenc Erkel – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="Ferenc Erkel" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target">Norsk bokmål</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl mw-list-item"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/Ferenc_Erkel" title="Ferenc Erkel – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="Ferenc Erkel" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target">Polski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt mw-list-item"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Ferenc_Erkel" title="Ferenc Erkel – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Ferenc Erkel" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target">Português</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro mw-list-item"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Ferenc_Erkel" title="Ferenc Erkel – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Ferenc Erkel" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target">Română</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru mw-list-item"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%AD%D1%80%D0%BA%D0%B5%D0%BB%D1%8C,_%D0%A4%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%BD%D1%86" title="Эркель, Ференц – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Эркель, Ференц" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target">Русский</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sl mw-list-item"><a href="https://sl.wikipedia.org/wiki/Ferenc_Erkel" title="Ferenc Erkel – szlovén" lang="sl" hreflang="sl" data-title="Ferenc Erkel" data-language-autonym="Slovenščina" data-language-local-name="szlovén" class="interlanguage-link-target">Slovenščina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv mw-list-item"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/Ferenc_Erkel" title="Ferenc Erkel – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Ferenc Erkel" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target">Svenska</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/Ferenc_Erkel" title="Ferenc Erkel – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Ferenc Erkel" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target">Türkçe</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%A4%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%BD%D1%86_%D0%95%D1%80%D0%BA%D0%B5%D0%BB%D1%8C" title="Ференц Еркель – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Ференц Еркель" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target">Українська</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E8%89%BE%E5%87%AF%E5%B0%94%C2%B7%E8%B4%B9%E4%BC%A6%E8%8C%A8" title="艾凯尔·费伦茨 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="艾凯尔·费伦茨" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target">中文</a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q316820#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Erkel_Ferenc" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c">Szócikk</a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:Erkel_Ferenc" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >magyar </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Erkel_Ferenc">Olvasás</a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Erkel_Ferenc&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Erkel_Ferenc&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >Eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/Erkel_Ferenc">Olvasás</a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Erkel_Ferenc&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Erkel_Ferenc&action=history">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/Erkel_Ferenc" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j">Mi hivatkozik erre?</a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/Erkel_Ferenc" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k">Kapcsolódó változtatások</a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q">Speciális lapok</a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Erkel_Ferenc&oldid=27617779" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához">Hivatkozás erre a változatra</a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Erkel_Ferenc&action=info" title="További információk erről a lapról">Lapinformációk</a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=Erkel_Ferenc&id=27617779&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban">Hogyan hivatkozz erre a lapra?</a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FErkel_Ferenc">Rövidített URL készítése</a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FErkel_Ferenc">QR-kód letöltése</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=Erkel+Ferenc">Könyv készítése</a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=Erkel_Ferenc&action=show-download-screen">Letöltés PDF-ként</a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Erkel_Ferenc&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p">Nyomtatható változat</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Ferenc_Erkel" hreflang="en">Wikimédia Commons</a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q316820" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g">Wikidata-adatlap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-featured" class="mw-indicator"><div class="mw-parser-output"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja" title="Ez a szócikk egyike a kiemelt cikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik"><img alt="Ez a szócikk egyike a kiemelt cikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik; kattints a többi hasonló minőségű cikk böngészéséhez" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/20px-Cscr-featured.svg.png" decoding="async" width="20" height="19" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/30px-Cscr-featured.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/40px-Cscr-featured.svg.png 2x" data-file-width="466" data-file-height="443" /></a></div></div> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle">Ellenőrzött</indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2>Ez a lap egy ellenőrzött változata</div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Erkel_Ferenc">ellenőrizve</a>: 2024. november 22.<table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><table class="infobox ujinfobox"> <tbody><tr><td colspan="2" class="fejlec zeneiinfobox" style="color:black;background-color:#99CCFF;">Erkel Ferenc</td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Barab%C3%A1s_Erkel_1845.jpg" class="mw-file-description" title="Barabás Miklós litográfiáján, 1845"><img alt="Barabás Miklós litográfiáján, 1845" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/ba/Barab%C3%A1s_Erkel_1845.jpg/250px-Barab%C3%A1s_Erkel_1845.jpg" decoding="async" width="250" height="284" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/ba/Barab%C3%A1s_Erkel_1845.jpg/375px-Barab%C3%A1s_Erkel_1845.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/ba/Barab%C3%A1s_Erkel_1845.jpg/500px-Barab%C3%A1s_Erkel_1845.jpg 2x" data-file-width="744" data-file-height="846" /></a></td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center;font-size:92%"><a href="/wiki/Barab%C3%A1s_Mikl%C3%B3s_(fest%C5%91)" title="Barabás Miklós (festő)">Barabás Miklós</a> litográfiáján, 1845</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Született</td><td><a href="/wiki/1810" title="1810">1810</a>. <a href="/wiki/November_7." title="November 7.">november 7.</a> <a href="/wiki/Gyula_(Magyarorsz%C3%A1g)" title="Gyula (Magyarország)">Németgyula</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Elhunyt</td><td><a href="/wiki/1893" title="1893">1893</a>. <a href="/wiki/J%C3%BAnius_15." title="Június 15.">június 15.</a> (82 évesen) <a href="/wiki/Budapest" title="Budapest">Budapest</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Állampolgársága</td><td><div class="plainlist"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r27515026">.mw-parser-output .plainlist ul{line-height:inherit;list-style:none none;margin:0;padding:0}.mw-parser-output .plainlist ul li{margin-bottom:0}</style> <ul><li><a href="/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" title="Magyarország">magyar</a></li> <li><a href="/wiki/Osztr%C3%A1k_Cs%C3%A1sz%C3%A1rs%C3%A1g" title="Osztrák Császárság">osztrák</a></li></ul> </div></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Házastársa</td><td><a href="/wiki/Adler_Ad%C3%A9l" title="Adler Adél">Adler Adél</a> (1839. augusztus 29. – 1860)</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Gyermekei</td><td><div class="plainlist"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r27515026"> <ul><li><a href="/wiki/Erkel_S%C3%A1ndor" title="Erkel Sándor">Erkel Sándor</a></li> <li><a href="/wiki/Erkel_Gyula" title="Erkel Gyula">Erkel Gyula</a></li> <li><a href="/wiki/Erkel_L%C3%A1szl%C3%B3" title="Erkel László">Erkel László</a></li> <li><a href="/wiki/Erkel_Elek" title="Erkel Elek">Erkel Elek</a></li> <li><a href="/wiki/Erkel_Lajos" title="Erkel Lajos">Erkel Lajos</a></li></ul> </div></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Foglalkozása</td><td><div class="plainlist"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r27515026"> <ul><li><a href="/wiki/Karmester" title="Karmester">karmester</a></li> <li><a href="/wiki/Zeneszerz%C5%91" title="Zeneszerző">zeneszerző</a></li> <li>sakkjátékos</li> <li>zenepedagógus</li> <li>zongorista</li></ul> </div></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Iskolái</td><td><a href="/wiki/Liszt_Ferenc_Zenem%C5%B1v%C3%A9szeti_Egyetem" title="Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem">Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Sírhelye</td><td><a href="/wiki/Fiumei_%C3%9Ati_S%C3%ADrkert" title="Fiumei Úti Sírkert">Fiumei Úti Sírkert</a></td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:1px 0px;background-color:#99CCFF;color:black;text-align:center;">Zenei pályafutása</td></tr><tr class="nyitasinfo nyitasinfo-zene" style="display:none"><td colspan="2">Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.</td></tr><tr valign="top" class="csoport-zene"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Műfajok</td><td><a href="/wiki/Opera_(sz%C3%ADnm%C5%B1)" title="Opera (színmű)">opera</a>, <a href="/wiki/Klasszikus_zene" title="Klasszikus zene">klasszikus zene</a></td></tr><tr valign="top" class="csoport-zene"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Aktív évek</td><td><a href="/wiki/1822" title="1822">1822</a>–<a href="/wiki/1888" title="1888">1888</a></td></tr><tr valign="top" class="csoport-zene"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Hangszer</td><td><a href="/wiki/Zongora" title="Zongora">zongora</a></td></tr><tr valign="top" class="csoport-zene"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">IPI-névazonosító</td><td>00009401024</td></tr> <tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:1px 0px;background-color:#99CCFF;color:black;text-align:center;">A <a href="/wiki/Liszt_Ferenc_Zenem%C5%B1v%C3%A9szeti_Egyetem" title="Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem">Zeneakadémia</a> igazgatója</td></tr><tr class="csoport-vezeto"><td colspan="2" style="text-align:center;">Hivatali idő <a href="/wiki/1875" title="1875">1875</a> – <a href="/wiki/1887" title="1887">1887</a> </td></tr><tr valign="top" class="csoport-vezeto"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Előd</td><td>nem volt</td></tr><tr valign="top" class="csoport-vezeto"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Utód</td><td><a href="/wiki/Mihalovich_%C3%96d%C3%B6n" title="Mihalovich Ödön">Mihalovich Ödön</a></td></tr> <tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:1px 0px;background-color:#99CCFF;color:black;text-align:center;">A <a href="/wiki/Magyar_%C3%81llami_Operah%C3%A1z" title="Magyar Állami Operaház">Magyar Állami Operaház</a> igazgatója</td></tr><tr class="csoport-vezeto"><td colspan="2" style="text-align:center;">Hivatali idő <a href="/wiki/1884" title="1884">1884</a> <a href="/wiki/Szeptember" title="Szeptember">szeptembere</a> – <a href="/wiki/1886" title="1886">1886</a>. <a href="/wiki/Szeptember_30." title="Szeptember 30.">szeptember 30.</a> </td></tr><tr valign="top" class="csoport-vezeto"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Előd</td><td>nem volt</td></tr><tr valign="top" class="csoport-vezeto"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Utód</td><td><a href="/wiki/Gustav_Mahler" title="Gustav Mahler">Gustav Mahler</a></td></tr><tr><td colspan="2"><hr /></td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Erkel_Ferenc_signature.jpg" class="mw-file-description" title="Erkel Ferenc aláírása"><img alt="Erkel Ferenc aláírása" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f7/Erkel_Ferenc_signature.jpg/120px-Erkel_Ferenc_signature.jpg" decoding="async" width="120" height="40" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f7/Erkel_Ferenc_signature.jpg/180px-Erkel_Ferenc_signature.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f7/Erkel_Ferenc_signature.jpg/240px-Erkel_Ferenc_signature.jpg 2x" data-file-width="460" data-file-height="153" /></a></td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center;font-size:92%">Erkel Ferenc aláírása</td></tr><tr><td colspan="2"><hr /></td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center;"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><div class="hlist"><ul><li><a class="external text" href="https://wikidata-externalid-url.toolforge.org/?p=345&url_prefix=https://www.imdb.com/&id=nm0259475">IMDb</a></li></ul></div></td></tr><tr><td colspan="2" style="background-color: #E4EBF3;color:black;text-align:center;"><figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File"><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/20px-Commons-logo.svg.png" decoding="async" width="20" height="27" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/30px-Commons-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/40px-Commons-logo.svg.png 2x" data-file-width="1024" data-file-height="1376" /><figcaption></figcaption></figure><div>A <a href="/wiki/Wikim%C3%A9dia_Commons" title="Wikimédia Commons">Wikimédia Commons</a> tartalmaz <a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Ferenc_Erkel" class="extiw" title="commons:Category:Ferenc Erkel">Erkel Ferenc</a> témájú médiaállományokat.</div></td></tr> <tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color: #E4EBF3;color:black;text-align:center;"><a href="/wiki/Sablon:Szem%C3%A9ly_infobox" title="Sablon:Személy infobox">Sablon</a> • <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q316820" class="extiw" title="d:Q316820">Wikidata</a> • <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g_az_infoboxokhoz" title="Wikipédia:Segítség az infoboxokhoz">Segítség</a></td></tr> </tbody></table> Erkel Ferenc (<a href="/wiki/Gyula_(Magyarorsz%C3%A1g)" title="Gyula (Magyarország)">Németgyula</a>,<a href="#cite_note-1">[1]</a> <a href="/wiki/1810" title="1810">1810</a>. <a href="/wiki/November_7." title="November 7.">november 7.</a><a href="#cite_note-Születése-2">[2]</a>– <a href="/wiki/Budapest" title="Budapest">Budapest</a>, <a href="/wiki/1893" title="1893">1893</a>. <a href="/wiki/J%C3%BAnius_15." title="Június 15.">június 15.</a>)<a href="#cite_note-3">[3]</a> <a href="/wiki/Magyarok" title="Magyarok">magyar</a> <a href="/wiki/Zeneszerz%C5%91" title="Zeneszerző">zeneszerző</a>, <a href="/wiki/Karmester" title="Karmester">karmester</a>, <a href="/wiki/Zongora" title="Zongora">zongoraművész</a> és <a href="/wiki/Sakk" title="Sakk">sakkmester</a>, a <a href="/wiki/Pesti_Sakk-k%C3%B6r" title="Pesti Sakk-kör">Pesti Sakk-kör</a> első elnöke. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte, de alkalmilag vezényelt is, és a zeneszerzéssel is megpróbálkozott. <a href="/wiki/Pest_(t%C3%B6rt%C3%A9nelmi_telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="Pest (történelmi település)">Pesten</a> <a href="/wiki/1834" title="1834">1834</a>-ben mutatkozott be, majd a következő esztendőben véglegesen ott telepedett le. Két éven át a <a href="/wiki/Pesti_V%C3%A1rosi_N%C3%A9met_Sz%C3%ADnh%C3%A1z" title="Pesti Városi Német Színház">Pesti Városi Német Színháznál</a>, valamint a <a href="/w/index.php?title=Budai_Magyar_Sz%C3%ADnj%C3%A1tsz%C3%B3_K%C3%B6r&action=edit&redlink=1" class="new" title="Budai Magyar Színjátszó Kör (a lap nem létezik)">Budai Magyar Színjátszó Körnél</a> dolgozott karnagyként. <a href="/wiki/1837" title="1837">1837</a>-ben a <a href="/wiki/Pesti_Magyar_Sz%C3%ADnh%C3%A1z" title="Pesti Magyar Színház">Pesti Magyar Színházhoz</a>, a későbbi <a href="/wiki/Nemzeti_Sz%C3%ADnh%C3%A1z" title="Nemzeti Színház">Nemzeti Színházhoz</a> került előbb <a href="/wiki/%C3%9Cgyel%C5%91" title="Ügyelő">ügyelői</a>, majd első karmesteri minőségben. Itt mintegy három évtizeden át munkálkodott. <a href="/wiki/1840" title="1840">1840</a>-ben írta meg első operáját, a <a href="/wiki/B%C3%A1tori_M%C3%A1ria" title="Bátori Mária">Bátori Máriát</a>. A szövegkönyv szerzője <a href="/wiki/Egressy_B%C3%A9ni" title="Egressy Béni">Egressy Béni</a>, aki ezután egészen haláláig (1851) segítőtársa volt operaszerzői munkájában. <a href="/wiki/1844" title="1844">1844</a>-ben megnyerte a <a href="/wiki/K%C3%B6lcsey_Ferenc" title="Kölcsey Ferenc">Kölcsey</a> <a href="/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_himnusza" title="Magyarország himnusza">Himnuszának</a> megzenésítésére hirdetett pályázatot. Az <a href="/wiki/1848%E2%80%9349-es_forradalom_%C3%A9s_szabads%C3%A1gharc" title="1848–49-es forradalom és szabadságharc">1848–49-es forradalom és szabadságharc</a> után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott. Vezetésével alakult meg <a href="/wiki/1853" title="1853">1853</a>-ban a <a href="/wiki/Budapesti_Filharm%C3%B3niai_T%C3%A1rsas%C3%A1g" class="mw-redirect" title="Budapesti Filharmóniai Társaság">Filharmóniai Társaság</a>, amelyet számtalan esetben vezényelt. <a href="/wiki/B%C3%A1nk_b%C3%A1n_(opera)" title="Bánk bán (opera)">Bánk bán</a> című operáját, amely egyben pályájának csúcsát is jelentette, <a href="/wiki/1861" title="1861">1861</a>-ben mutatták be. Közreműködött a <a href="/wiki/Liszt_Ferenc_Zenem%C5%B1v%C3%A9szeti_Egyetem" title="Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem">Zeneakadémia</a> megalakításánál (<a href="/wiki/1875" title="1875">1875</a>), amelynek ezután tíz éven át igazgatója és zongoratanára volt. Az <a href="/wiki/1884" title="1884">1884</a>-ben megnyíló <a href="/wiki/Magyar_%C3%81llami_Operah%C3%A1z" title="Magyar Állami Operaház">operaház</a> főzeneigazgatója lett. Erkel nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése. Nyugati, elsősorban <a href="/w/index.php?title=Olasz_zene&action=edit&redlink=1" class="new" title="Olasz zene (a lap nem létezik)">olasz</a> és <a href="/w/index.php?title=Francia_zene&action=edit&redlink=1" class="new" title="Francia zene (a lap nem létezik)">francia</a> operai mintákra támaszkodva, a 19. századi magyar <a href="/wiki/Verbunkos" title="Verbunkos">verbunkos</a> zenének átélésével, kifejezési lehetőségeinek finomításával és kiszélesítésével sikerült viszonylag egységes nemzeti operanyelvet kialakítania. Mint karmester és szervező egyéniség rendkívül sokat tett a főváros zenei életének felvirágoztatása érdekében. Neves <a href="/wiki/Sakk" title="Sakk">sakkozó</a> volt, az <a href="/wiki/1864" title="1864">1864</a>-ben alakult Pesti Sakk-kör egyik alapítója volt. Születésnapja, <a href="/wiki/November_7." title="November 7.">november 7.</a> a magyar opera napja. <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Élete_és_munkássága">Élete és munkássága</h2>[<a href="/w/index.php?title=Erkel_Ferenc&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: Élete és munkássága">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Származása">Származása</h3>[<a href="/w/index.php?title=Erkel_Ferenc&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: Származása">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Gyula_Erkel_Emlekhaz.JPG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4f/Gyula_Erkel_Emlekhaz.JPG/250px-Gyula_Erkel_Emlekhaz.JPG" decoding="async" width="250" height="188" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4f/Gyula_Erkel_Emlekhaz.JPG/375px-Gyula_Erkel_Emlekhaz.JPG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4f/Gyula_Erkel_Emlekhaz.JPG/500px-Gyula_Erkel_Emlekhaz.JPG 2x" data-file-width="2048" data-file-height="1536" /></a><figcaption>Erkel Ferenc szülőháza <a href="/wiki/Gyula_(Magyarorsz%C3%A1g)" title="Gyula (Magyarország)">Gyulán</a></figcaption></figure> Erkel Ferenc családjának eredetéről több feltevés is létezik. <a href="/w/index.php?title=Belaagh_Alad%C3%A1r&action=edit&redlink=1" class="new" title="Belaagh Aladár (a lap nem létezik)">Belaagh Aladár</a> szerint a család <a href="/wiki/Hollandok" title="Hollandok">holland</a> származású. Ez a legenda a családban is erősen tartotta magát, ugyanis egy <a href="/wiki/1711" title="1711">1711</a>-ben keltezett pápai indexben szerepelt J.C. van Erkel németalföldi hitvitázó könyve. Egy másik elmélet szerint Erkelék a felső-badeni <a href="/wiki/Freiburg_im_Breisgau" title="Freiburg im Breisgau">Freiburg</a> városából származtak volna, ugyanis ott már <a href="/wiki/1565" title="1565">1565</a>-ben előfordul az Örgckelin – másként Erkelin – név, mely a későbbiekben Ergele és Ergel alakká változott. A legvalószínűbb azonban, hogy Erkel közvetlen felmenői <a href="/wiki/Pozsony" title="Pozsony">pozsonyi</a> katolikus németek voltak. <a href="/wiki/Kem%C3%A9ny_Lajos_(t%C3%B6rt%C3%A9n%C3%A9sz)" title="Kemény Lajos (történész)">Kemény Lajos</a> (1933) szerint már a 15. század telekkönyveiben felbukkan az Erkel név. A név valószínűleg a szőlőszedő edény <a href="/wiki/Feln%C3%A9met_nyelvek" title="Felnémet nyelvek">közép-felnémet</a> Ergel elnevezéséből alakult Erkellé.<a href="#cite_note-4">[4]</a><a href="#cite_note-5">[5]</a> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Gyula_Erkel_Emlekhaz_Emlektabla.JPG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e1/Gyula_Erkel_Emlekhaz_Emlektabla.JPG/250px-Gyula_Erkel_Emlekhaz_Emlektabla.JPG" decoding="async" width="250" height="188" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e1/Gyula_Erkel_Emlekhaz_Emlektabla.JPG/375px-Gyula_Erkel_Emlekhaz_Emlektabla.JPG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e1/Gyula_Erkel_Emlekhaz_Emlektabla.JPG/500px-Gyula_Erkel_Emlekhaz_Emlektabla.JPG 2x" data-file-width="2048" data-file-height="1536" /></a><figcaption>Emléktábla Erkel Ferenc szülőházán</figcaption></figure> Erkel Ferenc dédapja (Erkel Vilmos), nagyapja (Erkel József) és édesapja (ifjabb Erkel József) jól képzett muzsikusok voltak. Az idősebb Erkel József kitűnő zenei felkészültségének híre eljutott <a href="/wiki/B%C3%A9cs" title="Bécs">Bécsbe</a> is, a gróf Wenckheim családhoz. József gróf halála után a hatalmas családi vagyon megoszlott két fia, József Antal és Ferenc között. Az utóbbinak jutott a hatalmas <a href="/wiki/Gyula_(Magyarorsz%C3%A1g)" title="Gyula (Magyarország)">gyulai</a> birtok, itt tette meg <a href="/wiki/1806" title="1806">1806</a>-ban id. Erkel Józsefet gondnoknak. Ez azonban csak ürügy volt, hiszen szándéka az volt, hogy a kastély egy kitűnő muzsikussal gazdagodjék, valamint gyerekeinek megfelelő zenei ismereteket biztosítson. Fia, az ifjabb Erkel József, a német templom közelében lévő, józsefvárosi iskolában szerzett tanítói állást. Két év múlva, amikor anyagi helyzetét kellően szilárdnak érezte, <a href="/wiki/1808" title="1808">1808</a>. május 2-án házasságot kötött. Feleségül Ruttkay Ádám uradalmi tiszt leányát, Klára Teréziát (1790–1865) vette.<a href="#cite_note-Házassága-6">[6]</a> Házasságukból tíz gyermek született: nyolc fiú és két leány. Az elsőszülött leány hároméves korában meghalt, így az utána következő fiú, az <a href="/wiki/1810" title="1810">1810</a>. <a href="/wiki/November_7." title="November 7.">november 7-én</a> született Ferenc a szüleinek legnagyobb gyermeke. Keresztszülei az ifjú grófék voltak, innen ered a Ferenc keresztnév.<a href="#cite_note-7">[7]</a><a href="#cite_note-Németh20-8">[8]</a><a href="#cite_note-9">[9]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Tanulmányai">Tanulmányai</h3>[<a href="/w/index.php?title=Erkel_Ferenc&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: Tanulmányai">szerkesztés</a>]</div> Az ifjú Ferenc első tanítója a <a href="/wiki/Lengyelek" title="Lengyelek">lengyel</a> emigráns, Czingulszky Simon volt, a második iskolaévtől pedig apja. Első zenei ismereteit apjától és nagyapjától szerezte. Igen korán és gyakran vett részt a felnőttek zenei összejövetelein, kiváltképpen <a href="/wiki/Rosty_Albert" title="Rosty Albert">Rosty Albert</a> <a href="/wiki/B%C3%A9k%C3%A9s_v%C3%A1rmegye" title="Békés vármegye">Békés vármegyei</a> főjegyző zeneestéin. A kis Erkel gyorsan haladt a tanulással. Tízéves korában már néha helyettesítette az apját az <a href="/wiki/Orgona_(hangszer)" title="Orgona (hangszer)">orgona</a> padján. Tizenegy esztendős volt, amikor először zongorázott a <a href="/wiki/Gyula_(Magyarorsz%C3%A1g)" title="Gyula (Magyarország)">gyulai</a> közönség előtt.<a href="#cite_note-Németh20-8">[8]</a><a href="#cite_note-10">[10]</a> Gimnáziumi tanulmányait <a href="/wiki/Nagyv%C3%A1rad" title="Nagyvárad">Nagyváradon</a> kezdte el, majd <a href="/wiki/1822" title="1822">1822</a>-től <a href="/wiki/1825" title="1825">1825</a>-ig a <a href="/wiki/Pozsony" title="Pozsony">pozsonyi</a> <a href="/wiki/Benc%C3%A9sek" title="Bencések">bencéseknél</a> folytatta a tanulást, apja kívánságának megfelelően. Az iskolaváltoztatás egyik oka az lehetett, hogy Erkel két nagynénje a Notre Dame zárdában élt, és így gondoskodhatott a gyermekről. A másik és fontosabb ok pedig az volt, hogy a fiú zenei továbbképzésére a gyulai és a nagyváradi mesterek már kevésbé bizonyultak alkalmasnak.<a href="#cite_note-11">[11]</a> Az ifjú Erkel kiváló zenei nevelőhöz jutott a <a href="/wiki/Morvaorsz%C3%A1g" title="Morvaország">morvaországi</a> híres komponista, <a href="/w/index.php?title=Henrik_Klein&action=edit&redlink=1" class="new" title="Henrik Klein (a lap nem létezik)">Henrik Klein</a> személyében. Erkel nála lakott pozsonyi tartózkodása idején, neki köszönhetően ismerte meg a nagy <a href="/wiki/B%C3%A9cs" title="Bécs">bécsi</a> klasszikusok és a kor mestereinek muzsikáját. A pozsonyi opera rendszeres látogatója volt, itt ismerkedett meg az operairodalom nagy klasszikusaival, itt hallotta először a magyar <a href="/wiki/Verbunkos" title="Verbunkos">verbunkos</a> ünnepelt virtuóza, <a href="/wiki/Bihari_J%C3%A1nos" title="Bihari János">Bihari János</a> hegedűjátékát, valamint <a href="/wiki/Liszt_Ferenc" title="Liszt Ferenc">Liszt Ferenc</a> koncertjét. Pozsonyi diákévei alatt gyakran orgonált a Notre Dame zárda miséin. Tizenhét évesen fejezte be tanulmányait. Tanárától elsajátította a zeneszerzés alapvető ismereteit, közben zongoravirtuózzá fejlődött. Még távozása előtt megírta első művét a Litániát, amely azonban elveszett.<a href="#cite_note-12">[12]</a><a href="#cite_note-13">[13]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Kolozsvári_évek">Kolozsvári évek</h3>[<a href="/w/index.php?title=Erkel_Ferenc&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: Kolozsvári évek">szerkesztés</a>]</div> <a href="/wiki/Cs%C3%A1ky_K%C3%A1lm%C3%A1n" title="Csáky Kálmán">Csáky Kálmán</a> meghívására Erkel <a href="/wiki/1827" title="1827">1827</a> végén vagy <a href="/wiki/1828" title="1828">1828</a> elején <a href="/wiki/Kolozsv%C3%A1r" title="Kolozsvár">Kolozsvárra</a> utazott, ahol zongoratanári állást ajánlottak fel számára. Itt ismerkedett meg <a href="/w/index.php?title=Heinisch_J%C3%B3zsef&action=edit&redlink=1" class="new" title="Heinisch József (a lap nem létezik)">Heinisch József</a>, osztrák származású muzsikussal, akivel szoros barátságot kötött, illetve <a href="/wiki/Ruzitska_J%C3%B3zsef" title="Ruzitska József">Ruzitska Józseffel</a>, a bécsi születésű kiváló komponistával, akinek művei ösztönzően hatottak Erkel zenei fejlődésére. A kolozsvári barátok közül a legjelentősebb azonban az utolsó erdélyi polihisztor, <a href="/wiki/Brassai_S%C3%A1muel" title="Brassai Sámuel">Brassai Sámuel</a> volt, akinek Ruzitska volt a zenei oktatója. Ő volt az, akinek sikerült a polgári zenekultúrát a főúri házak zárt világú zenekultuszának magas színvonalára emelnie, ugyanakkor szavai döntő erősséggel bírtak a városban kirobbant zenei vitákban. Brassai hatására írta meg Erkel Magyar ábránd című zongoraművét, amelyet több hangversenyen elő is adott, és Brassai volt az, aki ösztönözte az ifjú zeneszerzőt a magyar nép dalainak tüzetesebb megismerésére, és azoknak az instrumentális zenében való bátor felhasználására. Erkel kolozsvári sikerei arra buzdították a <a href="/wiki/Nagyv%C3%A1rad" title="Nagyvárad">nagyváradi</a> zenebarátokat, hogy meghívják hangversenyezni városukba. Rövid nagyváradi tartózkodása alatt ismerkedett meg az akkor még kiskorú <a href="/wiki/%C3%81br%C3%A1nyi_Korn%C3%A9l_(zeneszerz%C5%91)" title="Ábrányi Kornél (zeneszerző)">Ábrányi Kornéllal</a>,<a href="#cite_note-14">[14]</a> akinek zeneoktatója volt. A korabeli beszámolók szerint hangversenyei nagy sikernek örvendtek, de a Magyar ábrándon kívül egyetlen műve sem maradt fenn ebből a korai alkotói korszakából. Visszatérve Kolozsvárra, a hangversenyzenekar karnagyának nevezték ki, valamint Ábrányi kései feljegyzései szerint részt vett az <a href="/wiki/A_kolozsv%C3%A1ri_magyar_sz%C3%ADnj%C3%A1tsz%C3%A1s_t%C3%B6rt%C3%A9nete" title="A kolozsvári magyar színjátszás története">opera</a> munkájában is, habár erre nincs bizonyíték. <a href="/wiki/1834" title="1834">1834</a>-ben Stainlein-Saalenstein grófné meghívta <a href="/wiki/Fels%C5%91szemer%C3%A9d" title="Felsőszemeréd">Szemerédre</a> zenemesternek. Kolozsvártól egy hangversennyel búcsúzott. Szemerédre tartva rövid megállót tartott <a href="/wiki/Pest_(t%C3%B6rt%C3%A9nelmi_telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="Pest (történelmi település)">Pesten</a>, ahol a <a href="/wiki/Nemzeti_Casino" title="Nemzeti Casino">Nemzeti Kaszinóban</a> adott hangversenyt. Erkel szemerédi udvari zenetanítói munkásságáról nem maradtak fenn adatok, tény azonban, hogy <a href="/wiki/1835" title="1835">1835</a>-ben felköltözött a fővárosba, ahol a <a href="/w/index.php?title=Budai_Magyar_Sz%C3%ADnj%C3%A1tsz%C3%B3_K%C3%B6r&action=edit&redlink=1" class="new" title="Budai Magyar Színjátszó Kör (a lap nem létezik)">Budai Magyar Színjátszó Kör</a> karmestere lett. Igen rövid idő alatt a pest-budai zenei élet legfoglalkoztatottabb vezető zenei egyénisége lett. A <a href="/w/index.php?title=Honm%C5%B1v%C3%A9sz&action=edit&redlink=1" class="new" title="Honművész (a lap nem létezik)">Honművész</a> és a <a href="/wiki/Honder%C5%B1" title="Honderű">Honderű</a> szinte mindegyik száma említést tett valamely zongorakoncertjéről.<a href="#cite_note-15">[15]</a><a href="#cite_note-16">[16]</a><a href="#cite_note-Cenner41-17">[17]</a><a href="#cite_note-18">[18]</a> Ő maga kolozsvári éveiről így nyilatkozott: „Ami vagyok, azt mind Kolozsváron töltött éveimnek köszönhetem. Ott műveltem ki magam zongoraművésznek, ott tanultam legtöbbet, ott lelkesítettek, ott kötötték lelkemre a magyar zene felvirágoztatásának ügyét, és ott telt meg szívem a szebbnél szebb magyar-székely népdalok árjával, melyektől nem tudtam többé szabadulni, s nem is nyugodtam meg addig, míg ki nem öntöttem lelkemből, amit már akkor éreztem, hogy ki kell öntenem.” <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Fővárosi_bemutatkozása">Fővárosi bemutatkozása</h3>[<a href="/w/index.php?title=Erkel_Ferenc&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: Fővárosi bemutatkozása">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Pesti_Magyar_Szinhaz.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Pesti_Magyar_Szinhaz.jpg/250px-Pesti_Magyar_Szinhaz.jpg" decoding="async" width="250" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Pesti_Magyar_Szinhaz.jpg/375px-Pesti_Magyar_Szinhaz.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Pesti_Magyar_Szinhaz.jpg/500px-Pesti_Magyar_Szinhaz.jpg 2x" data-file-width="800" data-file-height="528" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/Pesti_Magyar_Sz%C3%ADnh%C3%A1z" title="Pesti Magyar Színház">Pesti Magyar Színház</a> épülete, 1837-ben</figcaption></figure> Várszínházi szerződésével Erkel tagja lett egy közösségnek, melynek célkitűzése a <a href="/wiki/Magyar_nyelv" title="Magyar nyelv">magyar nyelv</a>, a <a href="/w/index.php?title=Magyar_sz%C3%ADnm%C5%B1v%C3%A9szet&action=edit&redlink=1" class="new" title="Magyar színművészet (a lap nem létezik)">magyar színművészet</a> és a <a href="/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_zen%C3%A9je" title="Magyarország zenéje">magyar zene</a> ápolása volt. Művésztársai a kor legjelesebb színészei voltak. Ekkor a magyar drámairodalom fellendülőben volt ugyan, de a zenés műfajt továbbra is a <a href="/wiki/B%C3%A9cs" title="Bécs">bécsi</a> mintájú daljátékok és <a href="/wiki/Balett" title="Balett">balettelőadások</a> uralták, amelyek megfelelő zenekar hiányában nem arattak nagy sikereket. Erkel <a href="/wiki/Karmester" title="Karmester">karmesterként</a> való szerződtetése <a href="/wiki/Simontsits_J%C3%A1nos" title="Simontsits János">Simontsits János</a> játékszíni igazgató ötlete volt.<a href="#cite_note-Cenner41-17">[17]</a><a href="#cite_note-19">[19]</a><a href="#cite_note-20">[20]</a> Bemutatkozó előadására <a href="/wiki/1835" title="1835">1835</a>. <a href="/wiki/%C3%81prilis_11." title="Április 11.">április 11-én</a> került sor: <a href="/wiki/Gioachino_Rossini" title="Gioachino Rossini">Rossini</a> <a href="/wiki/A_sevillai_borb%C3%A9ly_(Rossini)" title="A sevillai borbély (Rossini)">A sevillai borbély</a> című <a href="/wiki/Opera_(sz%C3%ADnm%C5%B1)" title="Opera (színmű)">operáját</a> vezényelte. Noha korábban Kolozsváron is vezényelt már operát, ezt az időpontot tekintik Erkel karmesteri működése kiindulópontjának. Az előadások sikeréhez természetesen hozzájárult <a href="/wiki/D%C3%A9ryn%C3%A9_Sz%C3%A9ppataki_R%C3%B3za" title="Déryné Széppataki Róza">Déryné Széppataki Róza</a> is, valamint <a href="/wiki/Lendvay_M%C3%A1rton_(sz%C3%ADnm%C5%B1v%C3%A9sz,_1807%E2%80%931858)" title="Lendvay Márton (színművész, 1807–1858)">Lendvay Márton</a> <a href="/wiki/Tenor" title="Tenor">tenorista</a>. Az előadások sikerességét azonban beárnyékolta az, hogy a színház nehezen megközelíthető volt, ezért nem sikerült minden este telt házzal játszani. A heti négy előadás, valamint az egyre sűrűsödő bemutatók ellenére sem sikerült elegendő közönséget vonzaniuk, emiatt a <a href="/wiki/V%C3%A1rsz%C3%ADnh%C3%A1z_(Budapest)" class="mw-redirect" title="Várszínház (Budapest)">várszínházi</a> vállalkozás (amelyet <a href="/wiki/1833" title="1833">1833</a>-ban alapított <a href="/wiki/Megyeri_K%C3%A1roly_(sz%C3%ADnm%C5%B1v%C3%A9sz)" title="Megyeri Károly (színművész)">Megyeri Károly</a>) hamarosan csődbe jutott. Erkelt ekkor a <a href="/wiki/Pesti_V%C3%A1rosi_N%C3%A9met_Sz%C3%ADnh%C3%A1z" title="Pesti Városi Német Színház">Pesti Városi Német Színház</a> igazgatója, Alexander Schmidt kereste fel és ajánlott neki karmesteri állást. Erkel nem szívesen lett karmester a német színházban, mint azt Ábrányinak írta, ellene szólt a nemzeti érzülete, viszont művészi ambíciói teljesülésében járható utat jelentett. Német színházi működése alatt Erkel alaposan megismerte a kor operatermését, különösképpen a <a href="/wiki/Bel_canto" title="Bel canto">bel canto</a> nagyjainak (<a href="/wiki/Gioachino_Rossini" title="Gioachino Rossini">Rossini</a>, <a href="/wiki/Gaetano_Donizetti" title="Gaetano Donizetti">Donizetti</a>, <a href="/wiki/Vincenzo_Bellini" title="Vincenzo Bellini">Bellini</a>) műveit. A francia szerzők közül <a href="/wiki/%C3%89tienne_Nicolas_M%C3%A9hul" title="Étienne Nicolas Méhul">Méhul</a>, <a href="/wiki/Daniel_Auber" title="Daniel Auber">Auber</a> és <a href="/wiki/Giacomo_Meyerbeer" title="Giacomo Meyerbeer">Meyerbeer</a>, a németek közül pedig <a href="/wiki/Wolfgang_Amadeus_Mozart" title="Wolfgang Amadeus Mozart">Mozart</a>, <a href="/wiki/Ludwig_van_Beethoven" title="Ludwig van Beethoven">Beethoven</a> és <a href="/wiki/Carl_Maria_von_Weber" title="Carl Maria von Weber">Weber</a> munkáit ismerte meg. Ebben az időszakban írta meg Alpenschuld című dalát, amely valószínűleg egy német színmű betétszáma lehetett. Ugyanakkor <a href="/w/index.php?title=Henri_Vieuxtemps&action=edit&redlink=1" class="new" title="Henri Vieuxtemps (a lap nem létezik)">Henri Vieuxtemps</a>-pal közösen, annak pesti látogatásakor egy fantáziát is írt Duo brilliant en forme de Fantasie sur des airs hongrois concertant pour piano et violon címmel. Erkel <a href="/wiki/1837" title="1837">1837</a> végéig maradt a pesti Német Színháznál. Közben felépült az új Magyar Színház, melyhez kisebb jövedelemért is átpártolt.<a href="#cite_note-Cenner41-17">[17]</a><a href="#cite_note-21">[21]</a><a href="#cite_note-22">[22]</a><a href="#cite_note-23">[23]</a> A <a href="/wiki/Pesti_Magyar_Sz%C3%ADnh%C3%A1z" title="Pesti Magyar Színház">Pesti Magyar Színház</a> <a href="/wiki/1837" title="1837">1837</a>. <a href="/wiki/Augusztus_22." title="Augusztus 22.">augusztus 22-én</a> <a href="/wiki/V%C3%B6r%C3%B6smarty_Mih%C3%A1ly" title="Vörösmarty Mihály">Vörösmarty</a> Árpád ébredése című előjátékával és <a href="/w/index.php?title=Eduard_von_Schenk&action=edit&redlink=1" class="new" title="Eduard von Schenk (a lap nem létezik)">Eduard von Schenk</a> Belizár című színművével nyitotta meg kapuit. A színház első igazgatója <a href="/wiki/Bajza_J%C3%B3zsef_(k%C3%B6lt%C5%91)" title="Bajza József (költő)">Bajza József</a> volt, a hangászati ügyek igazgatója <a href="/wiki/M%C3%A1tray_G%C3%A1bor" title="Mátray Gábor">Mátray Gábor</a>, akinek helyét hamarosan <a href="/wiki/Rosty_Albert" title="Rosty Albert">Rosty Albert</a> vette át. Erkel kérte, hogy az ajánlatot tartsák meg <a href="/wiki/1838" title="1838">1838</a> elejére, amikor szerződési kötelezettségei a Német Színháznál lejárnak. Ugyanakkor teljes hatalmat követelt a zenekar, az énekkar és a szólisták felett, valamint évi 1200 <a href="/wiki/Forint" title="Forint">forintot</a>, egy jutalomjátékot és esténként két zártszéki jegyet. A kért összeg helyett azonban csak 1000-et kapott, kétszer egyharmad jutalomjátékot és csak egy szabadjegyet esténként. A színházban gigászi munka várt rá: megszervezte a zenekart és az énekkart. A szólisták a várszínházi gárda tagjai közül kerültek ki: <a href="/wiki/D%C3%A9ryn%C3%A9_Sz%C3%A9ppataki_R%C3%B3za" title="Déryné Széppataki Róza">Déryné</a>, <a href="/wiki/Lendvay_M%C3%A1rton,_id." class="mw-redirect" title="Lendvay Márton, id.">Lendvay Márton</a>, <a href="/wiki/Szerdahelyi_J%C3%B3zsef" title="Szerdahelyi József">Szerdahelyi József</a>, <a href="/wiki/Udvarhelyi_Mikl%C3%B3s" title="Udvarhelyi Miklós">Udvarhelyi Miklós</a> és <a href="/wiki/Egressy_B%C3%A9ni" title="Egressy Béni">Egressy Béni</a>, valamint a jól képzett <a href="/wiki/Schodeln%C3%A9_Klein_Roz%C3%A1lia" title="Schodelné Klein Rozália">Schodelné Klein Rozália</a>. Az első előadás <a href="/wiki/Vincenzo_Bellini" title="Vincenzo Bellini">Bellini</a> Az idegen nő című operája volt 1838. január 25-én. Ezt követték <a href="/wiki/Daniel_Auber" title="Daniel Auber">Auber</a> Fra Diavolo, valamint <a href="/wiki/Gaetano_Donizetti" title="Gaetano Donizetti">Donizetti</a> Szerelmi bájital című darabjai.<a href="#cite_note-24">[24]</a><a href="#cite_note-25">[25]</a><a href="#cite_note-Bónis45-54-26">[26]</a> <a href="/wiki/1838" title="1838">1838</a>. <a href="/wiki/M%C3%A1rcius_13." title="Március 13.">március 13-án</a> <a href="/wiki/Vincenzo_Bellini" title="Vincenzo Bellini">Bellini</a> Beatrice di Tenda című operája volt műsoron, amikor a fővárosra árvíz zúdult. Ezt a színház is megszenvedte. Az előadások több mint egy hónapig szüneteltek, a színészek és zenészek egy időre a színházba szorultak. A prózai részleg vígjátékokkal indított, Erkel pedig úgy döntött, hogy <a href="/wiki/Ruzitska_J%C3%B3zsef" title="Ruzitska József">Ruzitska József</a> Béla futását viszi színre. A Heinisch által átdolgozott darabot a közönség azonban hidegen fogadta. Hasonló sorsa jutott <a href="/wiki/Bartay_Endre" title="Bartay Endre">Bartay Endre</a> Csel című műve és <a href="/wiki/Szerdahelyi_J%C3%B3zsef" title="Szerdahelyi József">Szerdahelyi József</a> Tündérlak Magyarhonban című darabja is.<a href="#cite_note-Bónis45-54-26">[26]</a><a href="#cite_note-Németh48-49-27">[27]</a><a href="#cite_note-28">[28]</a> Magánéletében változás állt be. Megismerkedett a kiválóan zongorázó <a href="/wiki/Adler_Ad%C3%A9l" title="Adler Adél">Adler Adéllel</a>, akit <a href="/wiki/1839" title="1839">1839</a>. <a href="/wiki/Augusztus_19." title="Augusztus 19.">augusztus 19-én</a> feleségül vett. Ezáltal veje lett a <a href="/wiki/M%C3%A1ty%C3%A1s-templom" title="Mátyás-templom">Budavári Koronázó Főtemplom</a> illusztris karnagyának, <a href="/wiki/Adler_Gy%C3%B6rgy" title="Adler György">Adler Györgynek</a>. Nászútra <a href="/wiki/Gyula_(Magyarorsz%C3%A1g)" title="Gyula (Magyarország)">Gyulára</a> mentek, ahol egy közös hangversenyt is adtak a megyében létesülő kórház megsegítésére.<a href="#cite_note-Németh48-49-27">[27]</a><a href="#cite_note-29">[29]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_Bátori_Máriától_a_Himnuszig">A Bátori Máriától a Himnuszig</h3>[<a href="/w/index.php?title=Erkel_Ferenc&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: A Bátori Máriától a Himnuszig">szerkesztés</a>]</div> Visszatérve a fővárosba rengeteg munkája mellett keveset komponált. Ekkor szerezte az Albumblatt című zongorafantáziáját az <a href="/wiki/Erd%C3%A9ly" title="Erdély">erdélyi</a> Rákóczy-dal témájára. A csellóra és zongorára írt variáció-sorozatát <a href="/w/index.php?title=Joseph_Menter&action=edit&redlink=1" class="new" title="Joseph Menter (a lap nem létezik)">Joseph Menterrel</a> közösen mutatta be <a href="/wiki/1839" title="1839">1839</a> áprilisában.<a href="#cite_note-30">[30]</a> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/B%C3%A1tori_M%C3%A1ria" title="Bátori Mária">Bátori Mária</a></td></tr></tbody></table> <div style="float: right; clear: right; border:1px solid #CCCCCC; background-color:#F0F8FF; font-size:95%; box-sizing:border-box; width:370px; max-width:100%; padding:10px; margin: 0 0 .7em .7em;">„Mi a’ zenét illeti, nehezen hibázunk, ha mondjuk, hogy e’ munka az újabb regényes operák… szellemét és modorját követi… A’ szerző azonban igen ügyesen szőtt közbe magyar melódiákat is, de mellyek itt ott elmaradhattak volna, vagy legalább kevésbbé valának ismétlendők. E’ szerzemény,… leginkább nagy kardalokban bővelkedik mellyekhez meglepő külső pompa is járul… hogy a’ hangszerző olly helyeken, midőn megrendítő pillanatok voltak, olly kevéssé használá a hangszerek hata<>lmát, különösen szembetűnő volt… Említenünk kell még azon újdonságot, hogy ez operában volt egy kis ballabile, csinos csoportozattal ékesítve, magyar szellemben legelőszer, tánczoltatott; mi jövendőre nézve is… kedves hatása lesz” (Mátray Gábor, a Honderű lapjain)<a href="#cite_note-31">[31]</a></div> Ekkor már kezében volt <a href="/wiki/Egressy_B%C3%A9ni" title="Egressy Béni">Egressy Béni</a> librettója, a <a href="/wiki/B%C3%A1tori_M%C3%A1ria" title="Bátori Mária">Bátori Mária</a>. A szövegkönyv közismert témát dolgoz fel, mely <a href="/wiki/In%C3%AAs_de_Castro" title="Inês de Castro">Inez de Castro</a> és Agnes Bernauer címen számos <a href="/wiki/Opera_(sz%C3%ADnm%C5%B1)" title="Opera (színmű)">operaverzióban</a> megszólalt. Magyar környezetbe <a href="/wiki/Dugonics_Andr%C3%A1s" title="Dugonics András">Dugonics András</a> szomorújátéka helyezte <a href="/wiki/1795" title="1795">1795</a>-ben. Egressy a színművet két felvonásra redukálta, jeleneteket vont össze és hagyott el, és az eredeti prózát verseléssel cserélte fel. A következő esztendőt Erkel a komponálásnak szentelte. A premierre <a href="/wiki/1840" title="1840">1840</a>. <a href="/wiki/Augusztus_8." title="Augusztus 8.">augusztus 8-án</a> került sor és nagy közönségsikert hozott. A darabot Erkel később tovább csiszolta, új <a href="/wiki/Tenor" title="Tenor">tenoráriát</a> és <a href="/wiki/Nyit%C3%A1ny" title="Nyitány">nyitányt</a> is írt hozzá. A pesti magyar sajtó mellett a német is kedvezően üdvözölte az operát, kiemelve eredetiségét, valamint a nemzeti dallamokban való gazdagságát.<a href="#cite_note-32">[32]</a><a href="#cite_note-33">[33]</a> Erkel vezetése alatt a színház színvonala fokozatosan emelkedett. Szigorúsága és következetes nevelő munkája együttest kovácsolt a sokfelé húzó, különféle akaratú művésztársaságból. A játékrend magasabb igényű művekkel gazdagodott. Megszólaltak <a href="/wiki/Luigi_Cherubini" title="Luigi Cherubini">Cherubini</a>, <a href="/wiki/%C3%89tienne_Nicolas_M%C3%A9hul" title="Étienne Nicolas Méhul">Méhul</a>, <a href="/wiki/Daniel_Auber" title="Daniel Auber">Auber</a>, <a href="/wiki/Giacomo_Meyerbeer" title="Giacomo Meyerbeer">Meyerbeer</a>, <a href="/wiki/Vincenzo_Bellini" title="Vincenzo Bellini">Bellini</a> operái, valamint <a href="/wiki/Gaetano_Donizetti" title="Gaetano Donizetti">Donizetti</a> művei.<a href="#cite_note-34">[34]</a> Operai munkássága mellett Erkel fáradhatatlanul hangversenyezett. Bekapcsolódott az <a href="/wiki/1836" title="1836">1836</a>-ban alakult <a href="/w/index.php?title=Pest-Budai_Hang%C3%A1szegyes%C3%BClet&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pest-Budai Hangászegyesület (a lap nem létezik)">Pest-Budai Hangászegyesület</a> munkájába is. 1840. november 1-jén vezényelt először az egyesület nevében, mégpedig <a href="/w/index.php?title=Bernhard_Romberg&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bernhard Romberg (a lap nem létezik)">Romberg</a> A mennyei karok összhangja című <a href="/wiki/Kant%C3%A1ta" title="Kantáta">kantátáját</a>. <a href="/wiki/1841" title="1841">1841</a>. május 31-én <a href="/wiki/Felix_Mendelssohn_Bartholdy" title="Felix Mendelssohn Bartholdy">Mendelssohn</a> Paulus című <a href="/wiki/Orat%C3%B3rium" title="Oratórium">oratóriumát</a> dirigálta a <a href="/wiki/Nemzeti_Sz%C3%ADnh%C3%A1z_(%C3%A9p%C3%BClet,_1837%E2%80%931913)" title="Nemzeti Színház (épület, 1837–1913)">Nemzeti Színházban</a>, a Vakok Intézete javára. Ugyanezen év november 1-jén egy hangversenyen a Bátori Máriából vezényelt részleteket. Zeneszerzőként csak apró munkákkal jelentkezett. Remekműve az Emlékül Liszt Ferencre című műve, amely a Rákóczi-nóta zongorára írt változata. <a href="/wiki/1841" title="1841">1841</a>. szeptember 6-án a Nemzeti Színház, Erkel kísérőzenéjével, bemutatta a később tragikus véget ért <a href="/wiki/Teleki_L%C3%A1szl%C3%B3_(politikus,_1811%E2%80%931861)" title="Teleki László (politikus, 1811–1861)">Teleki László</a> Kegyenc című szomorújátékát. <a href="/wiki/1842" title="1842">1842</a> elején a Der Ungar című lap egy új Erkel-műről adott hírt, melyet a zeneszerző <a href="/wiki/E%C3%B6tv%C3%B6s_J%C3%B3zsef_(%C3%ADr%C3%B3)" title="Eötvös József (író)">Eötvös József</a> szövegére komponált. Ez a műve azonban elveszett. Erkelnek hála az operaelőadások egyre több nézőt hódítottak el a Német Színháztól, azonban a <a href="/wiki/B%C3%A9cs" title="Bécs">bécsi</a> külvárosi komédia (bohózat) még mindig nagy tömeget vonzott az utóbbiba. <a href="/wiki/Bartay_Endre" title="Bartay Endre">Bartay Endre</a>, a színház igazgatója ekkor úgy döntött, hogy pályázatot hirdet a magyar népéletből merített, „minden aljasságtól mentes, jó irányú színmű” megírására. A díjnyertes pályamű <a href="/wiki/Szigligeti_Ede" title="Szigligeti Ede">Szigligeti Ede</a> Szökött katonája volt. Ebből a műből nőtte ki magát a zenés színpadon mintegy félévszázadon át uralkodó <a href="/wiki/N%C3%A9psz%C3%ADnm%C5%B1" title="Népszínmű">népszínmű</a>, amely a bécsi könnyű műfaj hathatós magyar ellenfelévé vált.<a href="#cite_note-35">[35]</a><a href="#cite_note-36">[36]</a> <a href="/wiki/1843" title="1843">1843</a>-ban Bartay újabb pályázatot hirdetett, ezúttal <a href="/wiki/V%C3%B6r%C3%B6smarty_Mih%C3%A1ly" title="Vörösmarty Mihály">Vörösmarty Mihály</a> versének, a <a href="/wiki/Sz%C3%B3zat" title="Szózat">Szózatnak</a> a megzenésítésére. A zsűriben Erkel is részt vett, ezért nem pályázhatott, de a költeményt ő is megzenésítette. A győztes <a href="/wiki/Egressy_B%C3%A9ni" title="Egressy Béni">Egressy Béni</a> lett, akinek dala 1843. május 30-án csendült fel a Nemzeti Színházban. A díjnyertes Szózat mellett Erkel műve is felcsendült, melyet a kritika hamisan patetikusnak, erőltetetten magyartalannak és túlzottan is német szelleműnek bélyegzett meg.<a href="#cite_note-Németh66-37">[37]</a><a href="#cite_note-38">[38]</a> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Hunyadi_L%C3%A1szl%C3%B3_(opera)" title="Hunyadi László (opera)">Hunyadi László (opera)</a></td></tr></tbody></table> <div style="float: right; clear: right; border:1px solid #CCCCCC; background-color:#F0F8FF; font-size:95%; box-sizing:border-box; width:370px; max-width:100%; padding:10px; margin: 0 0 .7em .7em;">„A dalművet eleitől végéig magyar szellem lengi át, és zenészeti tekintetben igen sok jelességgel bír. Leginkább tetszettek a kardalok.” (Világ) ...bár milly nagyszerű s nemzeti tárgyat választa munkájául, csak úgy használá abban a nemzeti zene hangjait, mint jó szakács a fűszert... Jelen munkája a nagyszerűség minden jellemét viseli magán, akár a szerzemény belsejét, akár hangszerítését tekintsük... (Nemzeti Újság)<a href="#cite_note-Németh66-37">[37]</a><a href="#cite_note-39">[39]</a></div> <a href="/wiki/1842" title="1842">1842</a>. július 7-én született meg Erkel első fia, <a href="/wiki/Erkel_Gyula" title="Erkel Gyula">Gyula</a>, majd 1843. november 2-án a második, <a href="/wiki/Erkel_Elek" title="Erkel Elek">Elek</a>. <a href="/wiki/1843" title="1843">1843</a>-ban Wagner József <a href="/wiki/Brassai_S%C3%A1muel" title="Brassai Sámuel">Brassainak</a> ajánlva kiadta új zongoraművét, Hunyadi László hattyúdala címmel, ez Brassain keresztül eljutott Erkelhez. Ezt követően megismerte <a href="/wiki/T%C3%B3th_L%C5%91rinc" title="Tóth Lőrinc">Tóth Lőrinc</a> Két László című drámáját. A téma úgy megragadta, hogy megbízta Egressyt a színmű librettóvá alakításával. A <a href="/wiki/Hunyadi_L%C3%A1szl%C3%B3_(opera)" title="Hunyadi László (opera)">Hunyadi László</a> bemutató előadására <a href="/wiki/1844" title="1844">1844</a>. <a href="/wiki/Janu%C3%A1r_27." title="Január 27.">január 27-én</a> került sor. A darabot a kritika vegyes érzelmekkel fogadta, a közönség soraiban azonban sikert aratott. A Hunyadi Lászlóval Erkel <a href="/wiki/Eur%C3%B3pa" title="Európa">európai</a> rangra emelte a magyar nemzeti operát. Erkel nemzetközi elismerésének <a href="/wiki/B%C3%A9cs" title="Bécs">Bécs</a> állta útját, ami nyílt nemzeti politikai színvallásának volt betudható. Az operát <a href="/wiki/1856" title="1856">1856</a>-ban az osztrák fővárosban is színre vitték, kevés sikerrel. <a href="/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" title="Magyarország">Magyarországon</a> a mű sikere azonban töretlen volt, ezt bizonyítja az a tény is, hogy az <a href="/wiki/Magyar_%C3%81llami_Operah%C3%A1z" title="Magyar Állami Operaház">Operaház</a> megnyitásáig 238-szor került színre a <a href="/wiki/Nemzeti_Sz%C3%ADnh%C3%A1z_(%C3%A9p%C3%BClet,_1837%E2%80%931913)" title="Nemzeti Színház (épület, 1837–1913)">Nemzeti Színházban</a>.<a href="#cite_note-40">[40]</a><a href="#cite_note-41">[41]</a> A Hunyadi László bemutatója után Erkel egy sor népszínmű-zenét komponált. Ezekben felhasznált, átdolgozott és hangszerelt magyar népdalokat is. Elsőként egy dalt írt <a href="/wiki/Ne%C3%BF_Ferenc" title="Neÿ Ferenc">Neÿ Ferenc</a> A kalandor című népszínművéhez, ezt követte <a href="/wiki/Szigligeti_Ede" title="Szigligeti Ede">Szigligeti</a> öt színművéhez írt muzsikája (Két pisztoly, A zsidó, Debreceni rüpő muzsikája, A rab és Egy szekrény rejtelme). <a href="/wiki/1844" title="1844">1844</a>-ben a színház hangszereléssel is megbízta. <a href="/wiki/Kov%C3%A1cs_P%C3%A1l_(orvos)" title="Kovács Pál (orvos)">Kovács Pál</a> Nemesek hadnagya című drámájához <a href="/w/index.php?title=Jank%C3%B3_Mih%C3%A1ly&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jankó Mihály (a lap nem létezik)">Jankó Mihály</a> írta a kísérőzenét, de Erkel hangszerelte.<a href="#cite_note-Németh66-37">[37]</a><a href="#cite_note-42">[42]</a><a href="#cite_note-43">[43]</a> Ebben az esztendőben avatták orvossá Rezső öccsét, aki 1845-ig, Gyulára való visszatéréséig a színház orvosa volt. Bartay igazgató május 18. és 26. között <a href="/wiki/Pozsony" title="Pozsony">Pozsonyban</a> vendégszerepelt a társulattal. Erkel mindkét operája hatalmas sikert aratott.<a href="#cite_note-44">[44]</a> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_himnusza" title="Magyarország himnusza">Magyarország himnusza</a></td></tr></tbody></table> <div style="float: right; clear: right; border:1px solid #CCCCCC; background-color:#F0F8FF; font-size:95%; box-sizing:border-box; width:370px; max-width:100%; padding:10px; margin: 0 0 .7em .7em;">„A nyertes pályamű szerzőjének Erkel Ferencz kiálltaték ki. Szívesen osztozunk a közönség élénk éljenkiáltásaiban, mellyekkel a nyertes szerzőt kihívta... Most csak az van hátra, hogy Erkelünk gyönyörű hymnusát többször adassék alkalom hallani, megismerni, megtanulni, annak jelessége kezeskedik, hogy ez nem sokára a legnagyobb népszerűséget vívandja ki magának, s valódi magyar néphymnussá válandik” (Honderű)<a href="#cite_note-Németh66-37">[37]</a><a href="#cite_note-45">[45]</a></div> A pályázati felhívást aláíró <a href="/wiki/Bartay_Endre" title="Bartay Endre">Bartay Endre</a> egyike volt a <a href="/wiki/Reformkor" title="Reformkor">reformkori</a> magyar művelődés nagy hatású mindeneseinek: működött mint zeneszerző, zenetanár, népdalkiadó, tankönyvíró. A <a href="/wiki/Sz%C3%B3zat" title="Szózat">Szózat</a> megzenésítésére kiírt pályázat sikerén felbuzdulva pályázatot hirdetett <a href="/wiki/K%C3%B6lcsey_Ferenc" title="Kölcsey Ferenc">Kölcsey Ferenc</a> <a href="/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_himnusza" title="Magyarország himnusza">Himnuszának</a> megzenésítésére is. Erkel művének születésébe a fiatal <a href="/wiki/G%C3%A1rdonyi_G%C3%A9za" title="Gárdonyi Géza">Gárdonyi Géza</a> interjúja az idős zeneszerzővel nyújt betekintést. E cikk szerint Erkel nem is gondolt rá, hogy zenét írjon Kölcsey soraira; a határidő letelte előtti napon azonban Bartay bezárta a színház egyik zongorás szobájába, tollat, tintát, kottapapírt adott neki és figyelmeztette, hogy addig nem engedi ki, míg meg nem írja a Himnuszt. A történet tetszetős, de a tényekkel szembesítve elveszíti valóságtartalmát. Először is: a pályázatra készült munkákat, benyújtásuk időrendjében, sorszámmal látták el. Erkel műve az egyes sorszámot kapta, eszerint nem az utolsó pillanatban készült el, hanem éppenséggel legelsőnek. De Erkel pályázási szándékára vallott eleve az a tény, hogy ezúttal nem volt tagja a zsűrinek. Másként elképzelhetetlen lett volna, hogy kedves muzsikusát, színházának első karmesterét, Bartay kihagyja a bírálóbizottságból. A pályázati kiírás <a href="/wiki/1844" title="1844">1844</a>. február 29. keltezéssel, március 3-án jelent meg, benyújtási határideje május 1. volt. Erkel Himnusza az említett időhatárok között: 1844 márciusában vagy áprilisában született. A bírálóbizottság <a href="/wiki/1844" title="1844">1844</a>. június 15-én hozta meg döntését: a tizennégy beérkezett pályamunka közül Erkel Ferencét nyilvánította győztesnek.<a href="#cite_note-46">[46]</a> Ugyancsak az 1844-es esztendő termése volt egy <a href="/w/index.php?title=Capriccio&action=edit&redlink=1" class="new" title="Capriccio (a lap nem létezik)">capriccio</a>, mely március 30-án, a Concordia elnevezésű új magyar irodalmi társulat hangversenyén csendült fel először. Szintén ebben az évben komponálta a Köri dal-t, melyet Garay János szövegére írt a dalárdamozgalom népszerűsítésére. A sikere tetőpontján álló zeneszerzőt ezüst karmesteri pálcával ajándékozták meg.<a href="#cite_note-Németh66-37">[37]</a><a href="#cite_note-47">[47]</a><a href="#cite_note-48">[48]</a> Erkel családi életében az <a href="/wiki/1845" title="1845">1845</a>-ös esztendő is fontos, Április 9-én megszületett harmadik fia, <a href="/wiki/Erkel_L%C3%A1szl%C3%B3" title="Erkel László">László</a>. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Az_1848-as_forradalom_idején">Az 1848-as forradalom idején</h3>[<a href="/w/index.php?title=Erkel_Ferenc&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Az 1848-as forradalom idején">szerkesztés</a>]</div> Erkelre súlyos terheket rótt az <a href="/wiki/1848%E2%80%9349-es_forradalom_%C3%A9s_szabads%C3%A1gharc" title="1848–49-es forradalom és szabadságharc">1848-as forradalom</a>. Nem vett ugyan részt a harcokban, de zenéje gyújtó szimbólum volt. A <a href="/wiki/Nemzeti_Sz%C3%ADnh%C3%A1z" title="Nemzeti Színház">Nemzeti Színház</a> szerepe a ’48-as eseményekben közismert. Március 15-én este a Két anya gyermeke című vígjáték szerepelt a műsoron, de már dél felé kiderült, hogy aznap a közönség csak magyar művet kíván hallani, ezért elővették <a href="/wiki/Katona_J%C3%B3zsef_(%C3%ADr%C3%B3)" title="Katona József (író)">Katona József</a> <a href="/wiki/B%C3%A1nk_b%C3%A1n_(dr%C3%A1ma)" title="Bánk bán (dráma)">Bánk bánját</a>, de az előadást nem tudták végigjátszani, mert a közönség a Rákóczi indulót követelte, a <a href="/wiki/Hunyadi_L%C3%A1szl%C3%B3_(opera)" title="Hunyadi László (opera)">Hunyadi Lászlót</a> és a <a href="/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_himnusza" title="Magyarország himnusza">Himnuszt</a>. Az ezt követő hónapokban kevés operát játszottak, majd miután 1849. január 5-én <a href="/wiki/Alfred_Candidus_Ferdinand_zu_Windisch-Gr%C3%A4tz" title="Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz">Windisch-Grätz</a> tábornagy elfoglalta a fővárost, elrendelték semleges mondanivalójú művek színrevitelét. Erkelnek nagy gondot okozott, hogy a színészek és az énekesek nagy része elmenekült. Miután <a href="/wiki/Aulich_Lajos" title="Aulich Lajos">Aulich</a> tábornok április 24-én visszafoglalta Pestet, ismét a Hunyadi László és más nemzeti érzelmű művek kerültek a repertoárra. A hadiszerencse fordultával azonban – miután <a href="/wiki/Julius_Jacob_von_Haynau" title="Julius Jacob von Haynau">Haynau</a> tábornok júliusban visszafoglalta a várost – ismét a semleges mondanivalójú művek kerültek elő. Erkel munkáját nehezítette még, hogy a színházban helyet kellett biztosítson a Német Színház társulatának is, amelynek otthona Pest ágyúzásakor leégett. A szabadságharc elbukása után Erkel művei közül csak a népszínmű-zenék maradtak műsoron, „rebellis” operáit nem volt szabad játszani. Erkel azonban ezeket is lassan, óvatosan visszacsempészte a Nemzeti Színház műsorára. Először a Himnusz hangzott el ének- és zenekarral, 1850. március 26-án, a pesti gyermekkórház javára rendezett hangverseny zárószámaként. A várt retorzió elmaradt. A Hunyadi László visszakerülésére <a href="/w/index.php?title=Anne_La_Grange&action=edit&redlink=1" class="new" title="Anne La Grange (a lap nem létezik)">Anne La Grange</a> neves francia szoprán vendégjátéka adott alkalmat, aki nagy sikerrel énekelt <a href="/wiki/A_sevillai_borb%C3%A9ly_(Rossini)" title="A sevillai borbély (Rossini)">A sevillai borbélyban</a> és a <a href="/wiki/Lammermoori_Lucia" title="Lammermoori Lucia">Lammermori Luciában</a>, de a közönség magyar szerepben kívánta látni.<a href="#cite_note-49">[49]</a><a href="#cite_note-50">[50]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_forradalom_utáni_évek">A forradalom utáni évek</h3>[<a href="/w/index.php?title=Erkel_Ferenc&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: A forradalom utáni évek">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Gyula-erkel2.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f3/Gyula-erkel2.jpg/200px-Gyula-erkel2.jpg" decoding="async" width="200" height="150" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f3/Gyula-erkel2.jpg/300px-Gyula-erkel2.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f3/Gyula-erkel2.jpg/400px-Gyula-erkel2.jpg 2x" data-file-width="800" data-file-height="600" /></a><figcaption>A szájhagyomány szerint Erkel Ferenc a Bánk bán című operáját a „kastélypark árnyas fái alatt” írta. A képen látható fát a Várfürdő régebbi vezetése „jelölte ki” központi elhelyezkedése miatt<a href="#cite_note-51">[51]</a></figcaption></figure> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Erkel_Ferenc_portr%C3%A9ja_(Poll%C3%A1k_Zsigmond_metszete).jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/02/Erkel_Ferenc_portr%C3%A9ja_%28Poll%C3%A1k_Zsigmond_metszete%29.jpg/200px-Erkel_Ferenc_portr%C3%A9ja_%28Poll%C3%A1k_Zsigmond_metszete%29.jpg" decoding="async" width="200" height="273" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/02/Erkel_Ferenc_portr%C3%A9ja_%28Poll%C3%A1k_Zsigmond_metszete%29.jpg/300px-Erkel_Ferenc_portr%C3%A9ja_%28Poll%C3%A1k_Zsigmond_metszete%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/02/Erkel_Ferenc_portr%C3%A9ja_%28Poll%C3%A1k_Zsigmond_metszete%29.jpg/400px-Erkel_Ferenc_portr%C3%A9ja_%28Poll%C3%A1k_Zsigmond_metszete%29.jpg 2x" data-file-width="2177" data-file-height="2972" /></a><figcaption>Az <a href="/wiki/1880-as_%C3%A9vek" title="1880-as évek">1880-as évek</a> végén, <a href="/wiki/Poll%C3%A1k_Zsigmond" title="Pollák Zsigmond">Pollák Zsigmond</a> metszete Ellinger Ede fényképfelvétele alapján</figcaption></figure> Erkel a Hunyadi óta csak apróbb, jelentéktelen munkákon dolgozott. <a href="/wiki/1844" title="1844">1844</a>-ből ismeretes egy zongorára komponált Eredeti magyarja és egy német dal, Auf einer Ungarhaide. <a href="/wiki/1846" title="1846">1846</a>-ból egy Kar Ének Pestalozzi Emlékünnepére, <a href="/wiki/1847" title="1847">1847</a> körül Elégia és Le Carneval de Venise, valamint <a href="/wiki/1848" title="1848">1848</a>-ból Egressy és Szerdahelyi Nemzeti dalának hangszerelése. A szabadságharc bukása után egy időre elnémult, <a href="/wiki/1852" title="1852">1852</a>-ig egy hangot sem vetett papírra. Egy Marche hongroises és egy J. L. Deinhardstein versére komponált néphimnusz az év termése. <a href="/wiki/1853" title="1853">1853</a>. február 2-án egy érdekes <a href="/wiki/Pantomim" title="Pantomim">pantomimja</a> szerepelt a <a href="/wiki/Nemzeti_Sz%C3%ADnh%C3%A1z" title="Nemzeti Színház">Nemzeti Színház</a> műsorán, a Sakkjáték. Erkel igen ismert és nemzetközileg is nagyra becsült <a href="/wiki/Sakk" title="Sakk">sakkozó</a> volt, egy ideig a Pesti Sakk-kör elnöke. <a href="/wiki/Degr%C3%A9_Alajos_(%C3%BCgyv%C3%A9d)" title="Degré Alajos (ügyvéd)">Degré Alajos</a> Salvator Rosa című színművének kísérőzenéjét 1855-ben komponálta.<a href="#cite_note-52">[52]</a> Ettől kezdve a lassan dolgozó mester rendszeresen alkalmazott segítőtársakat munkáiban: kezdetben a Doppler-fivéreket (<a href="/wiki/Doppler_K%C3%A1roly" title="Doppler Károly">Doppler Károly</a> és <a href="/wiki/Doppler_Ferenc" title="Doppler Ferenc">Doppler Ferenc</a>), majd kiváló zenei tehetséggel rendelkező fiait. Már következő művében, az Erzsébet című opera második felvonásában kimutatható a „zeneszerző-műhely” ténye. Ez egy ünnepi díszmű volt, alkalmi kompozíció, <a href="/wiki/I._Ferenc_J%C3%B3zsef_magyar_kir%C3%A1ly" title="I. Ferenc József magyar király">Ferenc József</a> és <a href="/wiki/Wittelsbach_Erzs%C3%A9bet_magyar_kir%C3%A1lyn%C3%A9" title="Wittelsbach Erzsébet magyar királyné">Erzsébet királyné</a> magyarországi látogatásának tiszteletére. A munkával lassan haladó Erkel a nyitányt és az első felvonást Doppler Ferenccel, a harmadik felvonást Doppler Károllyal íratta meg, és ő maga vállalta a második felvonást. A darabot, amely magyarországi <a href="/wiki/%C3%81rp%C3%A1d-h%C3%A1zi_Szent_Erzs%C3%A9bet" title="Árpád-házi Szent Erzsébet">Szent Erzsébet</a> és <a href="/wiki/IV._Lajos_t%C3%BCringiai_tartom%C3%A1nygr%C3%B3f" title="IV. Lajos türingiai tartománygróf">IV. Lajos türingiai tartománygróf</a> kapcsolatát meséli el, <a href="/w/index.php?title=Czanyuga_J%C3%B3zsef&action=edit&redlink=1" class="new" title="Czanyuga József (a lap nem létezik)">Czanyuga József</a> öntötte versbe, igen tehetségtelenül, emiatt az opera sem bizonyult maradandó alkotásnak.<a href="#cite_note-53">[53]</a> Az Erkel család az elmúlt esztendők alatt tovább gyarapodott. Három első fia után (<a href="/wiki/Erkel_Gyula" title="Erkel Gyula">Gyula</a> 1842–1909, <a href="/wiki/Erkel_Elek" title="Erkel Elek">Elek</a> 1843–1893, <a href="/wiki/Erkel_S%C3%A1ndor" title="Erkel Sándor">László</a> 1845–1896) megszületett <a href="/wiki/Erkel_S%C3%A1ndor" title="Erkel Sándor">Sándor</a> fia (1846–1900), Mária leánya (1848– ?) (akinek fiú ikertestvére születésükkor meghalt), <a href="/wiki/Erkel_Lajos" title="Erkel Lajos">Lajos</a> fia (1850–1906), Ilka/Ilona leánya (1853–1869), majd az utolsó három fiú: a gyermekkorában elhunyt Oszkár (1855) és Ferenc (1856–1863), valamint István (1858–1923).<a href="#cite_note-54">[54]</a> Gyermekeit a budavári római katolikus egyházközségben keresztelték.<a href="#cite_note-Oszkár_Ferenc-55">[55]</a> A nagy család eltartásának gondja tanításra is kényszerítette, így 1851-ben kénytelen volt elvállalni <a href="/wiki/Habsburg%E2%80%93Tescheni_Albert_f%C5%91herceg" title="Habsburg–Tescheni Albert főherceg">Albrecht főherceg</a> lányainak zenei nevelését.<a href="#cite_note-56">[56]</a> A Hunyadi László nagy sikere után lázasan kutatott újabb szövegkönyv után. A lapok <a href="/wiki/Cs%C3%A1sz%C3%A1r_Ferenc_(jog%C3%A1sz)" title="Császár Ferenc (jogász)">Császár Ferenc</a>, <a href="/wiki/Gaal_J%C3%B3zsef_(%C3%ADr%C3%B3)" title="Gaal József (író)">Gaal József</a>, <a href="/wiki/Czak%C3%B3_Zsigmond" title="Czakó Zsigmond">Czakó Zsigmond</a> és <a href="/wiki/J%C3%B3sika_Mikl%C3%B3s" title="Jósika Miklós">Jósika Miklós</a> személyét emlegették szerzőtársként, Erkel tetszését azonban egyikük műve sem nyerte el. Hírneve egyre nőtt, túllépte az országhatárt. A kor egyik legnagyobb zongoraművésze, <a href="/w/index.php?title=Sigismond_Thalberg&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sigismond Thalberg (a lap nem létezik)">Sigismund Thalberg</a> részt vett a Hunyadi László egyik előadásán és lépéseket tett az opera <a href="/wiki/P%C3%A1rizs" title="Párizs">párizsi</a> előadása érdekében. Ebben fáradozott Petrichevich Horváth Lázár is. <a href="/wiki/1845" title="1845">1845</a>-ben Thalberg, <a href="/wiki/1846" title="1846">1846</a>-ban <a href="/wiki/Hector_Berlioz" title="Hector Berlioz">Berlioz</a>, <a href="/wiki/1847" title="1847">1847</a>-ben <a href="/wiki/Liszt_Ferenc" title="Liszt Ferenc">Liszt Ferenc</a>, később <a href="/wiki/Hans_von_B%C3%BClow" title="Hans von Bülow">Hans von Bülow</a> hallgatta meg érdeklődéssel Erkel művét. Berlioz Emlékirataiban kiemelten írt a magyar zeneszerző tehetségéről, a darab finom hangszereléséről.<a href="#cite_note-57">[57]</a> Liszt <a href="/wiki/B%C3%A9cs" title="Bécs">Bécsben</a> dirigálta a Hunyadi-nyitányt, és szorgalmazta a teljes opera bécsi és <a href="/wiki/N%C3%A9metorsz%C3%A1g" title="Németország">németországi</a> bemutatását. <a href="/wiki/1856" title="1856">1856</a>-ban, <a href="/wiki/Weimar" title="Weimar">Weimarban</a> műsorra is tűzte az operát, de az anyag nem érkezett meg. Több külföldi előadás hiúsult meg anyagi okok miatt, ugyanis a sokgyermekes Erkel képtelen volt előteremteni a tetemes másolási költségeket. A <a href="/wiki/P%C3%A1rizs" title="Párizs">párizsi</a> bemutató érdekében az emigrációban élő <a href="/wiki/Szemere_Bertalan" title="Szemere Bertalan">Szemere Bertalan</a> és felesége, valamint <a href="/w/index.php?title=Anne_La_Grange&action=edit&redlink=1" class="new" title="Anne La Grange (a lap nem létezik)">Anne La Grange</a> fáradoztak. A Théâtre des Italiens nem fogadta el az operát, és mire a Théâtre Lyrique hajlandó volt műsorra tűzni, Szemeréék kegyelmet kaptak és hazatértek. A Hunyadi László párizsi előadásának terve ezzel végleg kútba esett.<a href="#cite_note-58">[58]</a> A zsúfolt pesti lakásból Erkel gyakran <a href="/wiki/Gyula_(Magyarorsz%C3%A1g)" title="Gyula (Magyarország)">Gyulára</a> menekült, sőt 1850-től kezdve a legtöbb nyarát ott töltötte. <a href="/wiki/1855" title="1855">1855</a>-ben meghalt Erkel apja, <a href="/wiki/1859" title="1859">1859</a>-ben öccse, József. Erkel komorrá, magába zárkózóvá, rideggé és barátságtalanná változott. A zenében még fel tudott oldódni, de munkakedve egyre gyengült. Házassága megromlott, elvált. Felesége <a href="/wiki/1860" title="1860">1860</a>-ban Gyulára költözött. Erkel Rezső támogatta, de zongoraleckékkel a tehetséges asszony is igyekezett segíteni magán. Erkel a zenén kívül csak a sakkjátékban lelte örömét – amelyet korántsem műkedvelői szinten művelt. Erkel korának egyik legkiválóbb sakkozója volt. <a href="/wiki/1859" title="1859">1859</a>-ben az ő javaslatára akarták létrehozni a mai sakkszövetség elődjét, a Pesti Sakk-kört – de a <a href="/wiki/Bach-korszak" title="Bach-korszak">Bach-korszakban</a> ez akkor lehetetlen volt. A klub csak <a href="/wiki/1864" title="1864">1864</a>-től működött és Erkel ettől kezdve haláláig elnöke volt.<a href="#cite_note-59">[59]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_Filharmóniai_Társaság_megalapítása">A Filharmóniai Társaság megalapítása</h3>[<a href="/w/index.php?title=Erkel_Ferenc&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: A Filharmóniai Társaság megalapítása">szerkesztés</a>]</div> Az 1853-as esztendő fontos állomása a magyar zenei életnek. Erkel egy maroknyi muzsikus élén létre hívta a <a href="/wiki/Budapesti_Filharm%C3%B3niai_T%C3%A1rsas%C3%A1g" class="mw-redirect" title="Budapesti Filharmóniai Társaság">Filharmóniai Társaságot</a>. A bemutatkozó hangversenyre <a href="/wiki/1853" title="1853">1853</a>. november 20-án került sor, kéthavi szervezés és próbamunka után, a <a href="/wiki/Magyar_Nemzeti_M%C3%BAzeum" title="Magyar Nemzeti Múzeum">Nemzeti Múzeum</a> dísztermében. A műsoron <a href="/wiki/Wolfgang_Amadeus_Mozart" title="Wolfgang Amadeus Mozart">Mozart</a>, <a href="/wiki/Ludwig_van_Beethoven" title="Ludwig van Beethoven">Beethoven</a>, <a href="/wiki/Felix_Mendelssohn_Bartholdy" title="Felix Mendelssohn Bartholdy">Mendelssohn</a> és <a href="/wiki/Giacomo_Meyerbeer" title="Giacomo Meyerbeer">Meyerbeer</a> művei szerepeltek, Erkel vezényelt. Mivel az elnyomó rendszer nem engedélyezte egyesületek létesítését, de hangversenyek rendezéséhez hozzájárult, a Társulat, csak <a href="/wiki/1867" title="1867">1867</a> augusztusától vált jogi személlyé. Az első hangverseny jelentős erkölcsi és anyagi sikerrel járt. A közönség eleinte szeszélyesen reagált a hangversenyekre. Mámoros lelkesedés és fagyos közöny, zsúfolt nézőtér és szánalmasan kongó üres terem váltogatták egymást az évek folyamán. A közönség tudatos nevelését a <a href="/wiki/Zen%C3%A9szeti_Lapok" title="Zenészeti Lapok">Zenészeti Lapok</a> munkatársai kezdték el a hatvanas években.<a href="#cite_note-60">[60]</a><a href="#cite_note-61">[61]</a><a href="#cite_note-62">[62]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Pályájának_csúcsán">Pályájának csúcsán</h3>[<a href="/w/index.php?title=Erkel_Ferenc&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: Pályájának csúcsán">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/B%C3%A1nk_b%C3%A1n_(opera)" title="Bánk bán (opera)">Bánk bán (opera)</a></td></tr></tbody></table> <div style="float: right; clear: right; border:1px solid #CCCCCC; background-color:#F0F8FF; font-size:95%; box-sizing:border-box; width:370px; max-width:100%; padding:10px; margin: 0 0 .7em .7em;">„ ...Erkel Bánk-Bán dalművében több eredeti magyar zenei gondolat található mint bármely másban. A magyar zene alkotó elemei benne már plasztikai egészszé alakulnak, s szerző szabadabban mozog az anyagi alakítás terén, mely nem köti meg többé kezeit, sőt szabad rendelkezésére adja magát a formára nézve. S innen van aztán, hogy alakjai művészi kerekséggel, s formakellemmel vannak kidolgozva. A mint már többször is kimutattuk, szükséges, hogy a magyar dalművészet utai szélesebb kiterjedésű alapokra legyenek fektetve. Erkel volt az első, ki e nehéz feladatnak legelőször hárítá el akadályait, s időnként mindinkább egyengetve a rögös, nehezen járható pályatért, kellően kimutatta az irányt, melyen haladva az utána következő nemzedék, a már egyszer feltalált s idomított alakzatok szerint tovább építhetnek a magyar dalművészet mesterséges csarnokán. Erkel nemcsak gazdag dallamforrással rendelkezik: de ezenkívül valódi egészséges s művészies szép formai érzékkel is bír, ennélfogva az ő dallamai mind megfelelnek a kerekség s formakellem szabályainak; általában véve finom s nemes vonásokkal bírnak, s nemcsak kizárólagosan a divat kívánalmainak hódolnak, de ezenkívül mélyebb drámai hatásokra is számítvák...” (Mosonyi Mihály, a Zenészeti Lapok hasábjain)<a href="#cite_note-Németh66-37">[37]</a><a href="#cite_note-63">[63]</a></div> Tizenhét esztendő telt el a Hunyadi emlékezetes sikere óta. Ez idő alatt Erkel nem alkotott jelentőset. Amikor újra megszólalt, életműve legértékesebb darabjával, a <a href="/wiki/B%C3%A1nk_b%C3%A1n_(opera)" title="Bánk bán (opera)">Bánk bánnal</a> lépett a közönség elé. A Bánk bán kétszeresen is kultúrkincs: <a href="/wiki/Katona_J%C3%B3zsef_(%C3%ADr%C3%B3)" title="Katona József (író)">Katona József</a> történelmi drámájának éppúgy nincs párja a magyar irodalomban, mint Erkel operájának a magyar történelmi dalművek sorában. A mű librettóját <a href="/wiki/Egressy_B%C3%A9ni" title="Egressy Béni">Egressy Béni</a> írta, és minden bizonnyal készen volt <a href="/wiki/1851" title="1851">1851</a> első felében, mivel Erkel kedves szövegírója az év júliusában elhunyt. Nem tudni, mikor adta át Erkelnek szöveget, csak azt, hogy az eredeti partitúra bejegyzései szerint a zeneszerző <a href="/wiki/1860" title="1860">1860</a>. október 30-án fejezte be az opera hangszerelését.<a href="#cite_note-64">[64]</a><a href="#cite_note-65">[65]</a> A Bánk bánt <a href="/wiki/1861" title="1861">1861</a>. március 9-én mutatták be, hatalmas sikerrel. A szerző ünneplése felért egy politikai demonstrációval. A korabeli sajtóban számos bírálat jelent meg. Legelmélyültebben <a href="/wiki/Mosonyi_Mih%C3%A1ly" title="Mosonyi Mihály">Mosonyi Mihály</a> foglalkozott az operával, a Zenészeti Lapok egymást követő két számában. Mosonyi dicsérte a szerencsés témaválasztást, szólt a szerző több éves hallgatásáról, majd részletesen ismertette a Bánk bán cselekményét és zenéjét. Kiemelte a sikerült zenei jellemábrázolásokat és a „mesteri kézre mutató” együtteseket. Kifogásolta azonban a táncbetéteket, „mert oly cselekmények fonalát, minők e mű tartalmát képezik, nem lehet hatásgyöngítés nélkül megszakasztani bármily szemgyönyörködtető tánc végett sem”.<a href="#cite_note-66">[66]</a><a href="#cite_note-67">[67]</a> Zenetörténeti szempontból az opera összefoglaló mű: az addigi eredmények sikeres összegzése. A korai magyar operairodalom betetőzése, mely már magában hordozza a zenés <a href="/wiki/N%C3%A9psz%C3%ADnm%C5%B1" title="Népszínmű">népszínmű</a> csíráit. Erkel később is keresi ezt az utat, kerülgeti, de sosem talál rá igazán. A Bánk bán a <a href="/wiki/Verbunkos" title="Verbunkos">verbunkost</a> többé túl nem szárnyalható magaslatra emelte: nemcsak a hangszeres fogantatású muzsika sikeres vokalizálásával, hanem a verbunkos formáiból nőtt jelenetek kifejlesztésével is. A hangszerelés jelentős részében segítőtársakat vett igénybe. <a href="/wiki/Erkel_Gyula" title="Erkel Gyula">Erkel Gyula</a> és <a href="/wiki/Erkel_S%C3%A1ndor" title="Erkel Sándor">Sándor</a>, valamint két ismeretlen személy kézírása a hangszerelt oldalak több mint, ötven százalékában kimutatható. Az első felvonás balettbetétje (talán a csárdás kivételével) majdnem biztosan Erkel Sándor műve.<a href="#cite_note-68">[68]</a> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Sarolta_(opera)" title="Sarolta (opera)">Sarolta (opera)</a></td></tr></tbody></table> Még a Bánk bán megjelenése előtt arról cikkeztek a pesti lapok, hogy Erkel egy <a href="/wiki/V%C3%ADgopera" title="Vígopera">vígoperát</a> szándékszik írni. Erről a vígoperáról nincs adat, de amennyiben ténylegesen foglalkoztatta Erkelt akkor valamilyen vígopera-téma, nagyon valószínű, hogy új dalművébe, a Czanyuga József szövegére írt Saroltába beleilleszthette egykori vígoperájának töredékeit, vagy talán egész jeleneteit. Nehezen elképzelhető, hogy a lassan dolgozó Erkel tizenöt hónappal a Bánk bán után új operával jelentkezzék. <div style="float: right; clear: right; border:1px solid #CCCCCC; background-color:#F0F8FF; font-size:95%; box-sizing:border-box; width:370px; max-width:100%; padding:10px; margin: 0 0 .7em .7em;">„... Az egész operán valami nehézkes, tapogatódzó... A modor, a melyben ezen dalmű tartva van, víg operához nem illő széles drámai alapra van fektetve... irtóztató magasan van írva... hogy még azon részek is, a melyek sikerültek volnának, a hangok túlfeszítése által megfosztatnak minden szépségüktől” (Hölgyfutár)<a href="#cite_note-Németh66-37">[37]</a><a href="#cite_note-Németh153-154-69">[69]</a></div> A <a href="/wiki/Sarolta_(opera)" title="Sarolta (opera)">Sarolta</a> <a href="/wiki/1862" title="1862">1862</a>. június 26-án került először színre. A Hunyadi László és a Bánk bán színvonalához szokott közönség csalódottan hallgatta Erkel új művét. A kritika diplomatikusan adta a közönség tudtára az új opera gyengéit. (Megjegyzendő, hogy <a href="/wiki/Bulyovszky_Gyula" title="Bulyovszky Gyula">Bulyovszky</a> lapja, a Hölgyfutár akkoriban túlságosan is lojális volt az akkori hatalommal, tehát ellenségesen viszonyult a magyar kultúra megnyilvánulásaihoz.) Czanyuga már az Erzsébet esetében is bebizonyította szövegírói tehetségének hiányát,<a href="#cite_note-Németh153-154-69">[69]</a><a href="#cite_note-70">[70]</a> de csak részben volt oka a balsikernek. A darabot átlengő hazafias hang néha szinte karikatúrába hajlik. Nem felel meg a korszellemnek: elvesztette időszerűségét. Az álérzelmes, patetikus hangvétel is siettette az opera elkerülhetetlen bukását. Így a darab – a gondos előkészítés és a parádés szereposztás ellenére – mindössze hat előadást ért meg a <a href="/wiki/Nemzeti_Sz%C3%ADnh%C3%A1z_(%C3%A9p%C3%BClet,_1837%E2%80%931913)" title="Nemzeti Színház (épület, 1837–1913)">Nemzeti Színházban</a>.<a href="#cite_note-Németh153-154-69">[69]</a><a href="#cite_note-71">[71]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Támadások_kereszttüzében">Támadások kereszttüzében</h3>[<a href="/w/index.php?title=Erkel_Ferenc&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: Támadások kereszttüzében">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Erkel_Ferenc_Gy%C3%B6rgyi_Alajos.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/59/Erkel_Ferenc_Gy%C3%B6rgyi_Alajos.jpg/250px-Erkel_Ferenc_Gy%C3%B6rgyi_Alajos.jpg" decoding="async" width="250" height="342" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/59/Erkel_Ferenc_Gy%C3%B6rgyi_Alajos.jpg/375px-Erkel_Ferenc_Gy%C3%B6rgyi_Alajos.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/59/Erkel_Ferenc_Gy%C3%B6rgyi_Alajos.jpg/500px-Erkel_Ferenc_Gy%C3%B6rgyi_Alajos.jpg 2x" data-file-width="650" data-file-height="888" /></a><figcaption>Erkel Ferenc (<a href="/wiki/Gy%C3%B6rgyi_Giergl_Alajos" title="Györgyi Giergl Alajos">Györgyi Giergl Alajos</a> festménye, 1850-es évek)</figcaption></figure> <a href="/wiki/1863" title="1863">1863</a>-tól kezdve Erkel hosszú időn át heves támadások állandó célpontja volt. Ezek kétirányúak voltak: egyrészt konzervativizmussal vádolták <a href="/wiki/Richard_Wagner_(zeneszerz%C5%91)" title="Richard Wagner (zeneszerző)">Wagner</a>-ellenes irányvonala miatt (kerülte Wagner műveinek színrevitelét a Nemzeti Színházban), másrészt nepotizmussal, mert tehetséges fiai egyre nagyobb pozíciókat töltöttek be neki köszönhetően a magyar zenei életben. A sajtó is gyakran támadta, mindenekelőtt a Zenészeti Lapok.<a href="#cite_note-72">[72]</a> A <a href="/wiki/B%C3%A1nk_b%C3%A1n_(opera)" title="Bánk bán (opera)">Bánk bán</a> egyértelmű sikere után a <a href="/wiki/Sarolta_(opera)" title="Sarolta (opera)">Sarolta</a> csalódást keltett. Ez utat nyitott bizonyos érzelmi és kritikai megnyilvánulásoknak is, amelyeknek Erkel tekintélye és népszerűsége mind ez idáig gátat vetett. 1863. február 12-én a Zenészeti Lapokban egy olyan közlemény látott napvilágot, hogy a főurak egy csoportja szívesen kimozdítaná helyéből a nehézkes Erkelt, és a <a href="/wiki/Nemzeti_Sz%C3%ADnh%C3%A1z" title="Nemzeti Színház">Nemzeti Színház</a> operaigazgatójául <a href="/wiki/Liszt_Ferenc" title="Liszt Ferenc">Lisztet</a> szeretné megnyerni. Júniusban <a href="/wiki/Holl%C3%B3sy_Korn%C3%A9lia" title="Hollósy Kornélia">Hollósy Kornélia</a> miatt marasztalták el Erkelt, mert a Bánk bán egy részlete előadásának engedélyezése és a hangjegyek átengedése fejében 100 forintot vett fel az énekesi pályától már visszavonult, nemrég még nagy hírű énekesnőtől. Ezért a lapok kapzsisággal, anyagiassággal vádolják. A támadások sűrűsödtek, hangjuk egyre személyesebb, gyalázkodóbb lett. Augusztus 17-én meghalt Erkel hétéves kisfia, Ferenc, de a gyász nem zavarta a sajtót.<a href="#cite_note-73">[73]</a> A mindinkább elfajuló támadások arra késztették a <a href="/wiki/Nemzeti_Sz%C3%ADnh%C3%A1z" title="Nemzeti Színház">Nemzeti Színház</a> zenekarát, hogy állást foglaljon. Március 1-jén kelt levelükben leszögezték, hogy „sohasem kell ügyesebb és tökéletesebb karnagynak elfoglalni ama helyet, melyen ön több mint századnegyed óta ügyességének számtalan fényes próbáit adá”". Március 23-án megünnepelték 25 éves karmesteri jubileumát. Áprilisban újabb támadó esszé jelent meg a Zenészeti Lapokban Mosonyi Mihály tollából, és hála mindjobban nyüzsgő párthíveiknek, a két muzsikus közti ellentét erősen elmérgesedett. Ebben a légkörben komponálta Erkel új operáját a Dózsa Györgyöt. A nyarat Gyulán töltötte, onnan jelentette Elek fiának, hogy júliusban elkészült az új opera első felvonása. December 18-án a Filharmonikusok hangversenyén a <a href="/wiki/Magyar_Nemzeti_M%C3%BAzeum" title="Magyar Nemzeti Múzeum">Nemzeti Múzeum</a> termében először csendült fel a zenéje. 1865 januárjában a Filharmóniai Társaság átköltözött új épületükbe, a <a href="/wiki/Pesti_Vigad%C3%B3" title="Pesti Vigadó">Vigadóba</a>. Az első hangversenyre, az új teremben 1865. március 25-én került sor; Erkel vezényelt és <a href="/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" title="Magyarország">Magyarországon</a> először csendültek fel <a href="/wiki/Ludwig_van_Beethoven" title="Ludwig van Beethoven">Beethoven</a> <a href="/wiki/9._szimf%C3%B3nia_(Beethoven)" title="9. szimfónia (Beethoven)">IX. szimfóniájának</a> hangjai. A Filharmonikusok a hangversenyt a hatalmas sikerre való tekintettel, április 11-én megismételték. A Vigadó bérlői ez alkalomból díszes ezüst karnagyi pálcával ajándékozták meg Erkelt.<a href="#cite_note-74">[74]</a> Május ismét gyásszal köszöntött a zeneszerzőre: meghalt édesanyja. A nyári hónapokban igen előrehaladt a Dózsa komponálásával, hangszerelésével, de egy nagy jelentőségű eseménysorozat visszaszólította a fővárosba. <a href="/wiki/Pest_(t%C3%B6rt%C3%A9nelmi_telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="Pest (történelmi település)">Pest</a> legrégibb zeneiskolája, a Hangászegyesület (<a href="/wiki/1867" title="1867">1867</a>-től <a href="/wiki/Nemzeti_Zenede" class="mw-redirect" title="Nemzeti Zenede">Nemzeti Zenede</a>, ma <a href="/wiki/Bart%C3%B3k_B%C3%A9la_Zenem%C5%B1v%C3%A9szeti_%C3%A9s_Hangszer%C3%A9szk%C3%A9pz%C5%91_Gyakorl%C3%B3_Szakgimn%C3%A1zium" title="Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium">Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium</a>) alapításának 25 éves évfordulójáról ünnepségsorozattal emlékeztek meg. Az augusztus 15-ei hangversenyen a <a href="/wiki/D%C3%B3zsa_Gy%C3%B6rgy_(opera)" title="Dózsa György (opera)">Dózsa György</a> himnusza és <a href="/wiki/Liszt_Ferenc" title="Liszt Ferenc">Liszt</a> Szent Erzsébet-legendája hangzott el, mindkettő Erkel gondos betanításában, a szerző vezényletével.<a href="#cite_note-75">[75]</a> Nagyobb események nélküli, dolgos hónapok következtek ezután. Erkel a Filharmonikusokkal bemutatta <a href="/wiki/Liszt_Ferenc" title="Liszt Ferenc">Liszt</a> Dante-szimfóniáját, <a href="/wiki/Robert_Schumann" title="Robert Schumann">Schumann</a> 3. szimfóniáját, majd <a href="/wiki/Johann_Sebastian_Bach" title="Johann Sebastian Bach">Bach</a>, <a href="/wiki/Georg_Friedrich_H%C3%A4ndel" title="Georg Friedrich Händel">Händel</a>, <a href="/wiki/Ludwig_van_Beethoven" title="Ludwig van Beethoven">Beethoven</a>, <a href="/wiki/Liszt_Ferenc" title="Liszt Ferenc">Liszt</a> és <a href="/wiki/Hector_Berlioz" title="Hector Berlioz">Berlioz</a> számos művét. November 20-án az egyesült dalárdák ünnepi fáklyászenéjét vezényelte az országgyűlés megnyitására érkezett király tiszteletére.<a href="#cite_note-76">[76]</a> 1866. december 1-jén – Erkel kedve ellenére – a Nemzeti Színház bemutatta <a href="/wiki/Richard_Wagner_(zeneszerz%C5%91)" title="Richard Wagner (zeneszerző)">Wagner</a> <a href="/wiki/Lohengrin_(opera)" title="Lohengrin (opera)">Lohengrinjét</a>. Erkel az előadásról tüntetően távol maradt, ám mégsem szabadulhatott a nagy német mester zenéjének hatásától. Az <a href="/wiki/Eur%C3%B3pa" title="Európa">Európa</a>-szerte tomboló Wagner-láz kiszorította az eddig egyeduralkodó olasz és francia szerzők műveit az európai operaszínpadokról. Erkel eklektikus zenéje – a magyar rétegeken kívül – eddig olasz-franciás és régebbi német stílusjegyeket viselt. A Dózsa György partitúrájának lapjain azonban már félreismerhetetlen Wagner művészeti elveinek hatása.<a href="#cite_note-77">[77]</a> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/D%C3%B3zsa_Gy%C3%B6rgy_(opera)" title="Dózsa György (opera)">Dózsa György (opera)</a></td></tr></tbody></table> <div style="float: right; clear: right; border:1px solid #CCCCCC; background-color:#F0F8FF; font-size:95%; box-sizing:border-box; width:370px; max-width:100%; padding:10px; margin: 0 0 .7em .7em;">„A természetben nincs ugrás, hanem a mi zenénkben volt. Sajátlag csak jó népdalaink, bús magyarjaink s bokázó palotásaink voltak még, midőn a közbeeső műfajták - románcok, balladák s egyéb elbeszélő zenekölteményeknek kifejtése előtt már megszületett a magyar opera” (Hon)<a href="#cite_note-78">[78]</a></div> A Zenészeti Lapok 1866. december 9-én jelentette, hogy Erkel Ferenc elkészült új operájával, a <a href="/wiki/D%C3%B3zsa_Gy%C3%B6rgy_(opera)" title="Dózsa György (opera)">Dózsa Györggyel</a>. A Dózsa György <a href="/wiki/1867" title="1867">1867</a>. április 6-án került színre a Nemzeti Színházban. A bemutatót heves vita előzte meg: szabad-e ilyen forradalmi hangú operát bemutatni a kiegyezés esztendejében? Erkel tekintélye végül is győzött, de operája, mely mindössze tíz előadást ért el, nem. Az <a href="/wiki/Opera_(sz%C3%ADnm%C5%B1)" title="Opera (színmű)">opera</a> nem hozott közönségsikert. A sajtó nagy részletességgel méltatta, boncolgatta. Dicsérte Erkel bátorságát, hogy végre a wagneri útra lépett, és a nagy egész érdekében lemondott az őt annyira jellemző dallamosságról. Ugyanakkor éppen azokat a részleteket magasztalták leginkább, ahol a zene még a bánki melodika talaján jár: Rózsa elbeszélése, végbúcsúja, Dózsa esküje stb. Az énekmondó verseit hosszúnak találták, egyes fordulataiban <a href="/wiki/Felix_Mendelssohn_Bartholdy" title="Felix Mendelssohn Bartholdy">Mendelssohn</a> hatását vélték felfedezni. Sokallták a <a href="/wiki/Recitativo" title="Recitativo">recitativókat</a>, és ebben <a href="/wiki/Giacomo_Meyerbeer" title="Giacomo Meyerbeer">Meyerbeer</a> hatását igyekeztek kimutatni. Általános tetszést aratott a fegyvertánc, és visszatetszést Lőrinc pap faragatlan figurája.<a href="#cite_note-79">[79]</a><a href="#cite_note-80">[80]</a><a href="#cite_note-SZB21-23-81">[81]</a> Az „Erkel-műhely” szerepe a Dózsában már sokkal jelentősebb, mint az előző művekben. Az egyedül hitelesnek elfogadható ötfelvonásos, kézírásos partitúra zavaros képet mutat. Rengeteg benne a törlés, betoldás, ragasztás, és igen kevés az eredeti Erkel Ferenc-kézírás. Fiai, Gyula és Sándor minden addiginál fokozottabb mértékben vettek részt apjuk alkotó tevékenységében. Itt már nemcsak hangszerelésről, szólamok részletes kidolgozásáról van szó. A fiúk munkája egyébként sem volt titok, a sajtó eleget írt róluk. Munkájukról vall a fennmaradt családi levelezés, melyből kiderül, hogy a családfő bizony zsarnok volt, és alaposan igénybe vette fiai segítségét.<a href="#cite_note-SZB21-23-81">[81]</a><a href="#cite_note-82">[82]</a> A Dózsa sikertelen bemutatója után sokan attól tartottak, hogy Erkel kegyvesztett lesz, ámde két hónappal az opera bemutatója után a mester nagy kitüntetésben részesült: elnyerte a <a href="/wiki/Ferenc_J%C3%B3zsef-rend" title="Ferenc József-rend">Ferenc József-rend</a> lovagkeresztjét.<a href="#cite_note-SZB21-23-81">[81]</a><a href="#cite_note-83">[83]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_kiegyezés_után">A kiegyezés után</h3>[<a href="/w/index.php?title=Erkel_Ferenc&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: A kiegyezés után">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Erkel_Ferenc_portr%C3%A9.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Erkel_Ferenc_portr%C3%A9.jpg/250px-Erkel_Ferenc_portr%C3%A9.jpg" decoding="async" width="250" height="365" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Erkel_Ferenc_portr%C3%A9.jpg/375px-Erkel_Ferenc_portr%C3%A9.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Erkel_Ferenc_portr%C3%A9.jpg/500px-Erkel_Ferenc_portr%C3%A9.jpg 2x" data-file-width="1012" data-file-height="1478" /></a><figcaption>Erkel Ferenc</figcaption></figure> A kiegyezés esztendeje fellendülést hozott az országos kórusmozgalom terén is. Az <a href="/wiki/Arad_(Rom%C3%A1nia)" title="Arad (Románia)">Aradon</a> összesereglett dalárdák elhatározták, hogy egy országos szervezetet alapítanak munkájuk összehangolására, érdekeik védelmére. <a href="/wiki/1868" title="1868">1868</a>-ban, <a href="/wiki/Debrecen" title="Debrecen">Debrecenben</a> tartották első közgyűlésüket, itt Erkel felszólította a különböző városokból összegyűlt dalosokat, hogy lépjenek be a most alakuló Országos Magyar Daláregyesületbe. Erkelt országos főkarmesterré választották, neve elválaszthatatlan lett a dalos mozgalomtól. Részt vett számos dalosrendezvényen, fáradhatatlan szerepe volt a szervezésben, nevelésben, betanításban és vezénylésben. <a href="/wiki/1884" title="1884">1884</a>-ben, <a href="/wiki/Miskolc" title="Miskolc">Miskolcon</a> tiszteletbeli országos karnagynak választották meg a munkától már csaknem egészen visszavonult idős mestert.<a href="#cite_note-84">[84]</a> <a href="/wiki/1869" title="1869">1869</a>. január 30-án Erkel Ferenc jubileumi díszelőadást vezényelt: huszonöt év telt el a <a href="/wiki/Hunyadi_L%C3%A1szl%C3%B3_(opera)" title="Hunyadi László (opera)">Hunyadi László</a> bemutatója óta. Április 26-án és 30-án a <a href="/wiki/Budapesti_Filharm%C3%B3niai_T%C3%A1rsas%C3%A1g_Zenekara" title="Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara">Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara</a> <a href="/wiki/Liszt_Ferenc" title="Liszt Ferenc">Liszt</a> műveiből összeállított hangversenyeket tartott, Erkel és Liszt vezényletével. Ezeken a hangversenyeken hangzott fel először magyar előadókkal a Koronázási mise. A koronázás alkalmával ugyanis a <a href="/wiki/B%C3%A9cs" title="Bécs">bécsi</a> udvari templom művészei működtek közre, és a Reményi Edének írt hegedűszólót Hellmesberger játszotta. Akkor az udvari protokoll mélységesen megbántotta Liszt hazafias érzéseit. Most Erkel lehetővé tette a Koronázási mise előadását a Pesti Zenekedvelők Egylete, a Budai Zene- és Énekakadémia kórusa és a Budai Dalárda közreműködésével, a Filharmonikusok zenekarával, sőt a mise vezénylését is átengedte Lisztnek.<a href="#cite_note-85">[85]</a> Erkel <a href="/wiki/1871" title="1871">1871</a>. március 26-án búcsút vett a Filharmónikusoktól. Ez az 1871-es, márciusi hangverseny kivételesen a <a href="/wiki/Magyar_Tudom%C3%A1nyos_Akad%C3%A9mia" title="Magyar Tudományos Akadémia">Magyar Tudományos Akadémia</a> dísztermében zajlott le, és három mester vezényelte a Filharmonikusok kitűnő gárdáját: <a href="/wiki/Volkmann_R%C3%B3bert" title="Volkmann Róbert">Volkmann Róbert</a> a III. Richárdhoz írt nyitányát, <a href="/wiki/Liszt_Ferenc" title="Liszt Ferenc">Liszt</a> a maga 2. Magyar rapszódiáját, Erkel a Dózsa György sátorjelenetét és <a href="/wiki/Robert_Schumann" title="Robert Schumann">Schumann</a> 1. (B-dúr) szimfóniáját dirigálta. Ezután a zenekar vezetését átadta <a href="/wiki/Richter_J%C3%A1nos" title="Richter János">Richter Jánosnak</a>, akinek viszonylag rövid működése után Erkel legtehetségesebb karmesterfia, <a href="/wiki/Erkel_S%C3%A1ndor" title="Erkel Sándor">Sándor</a> lépett halhatatlan atyja örökébe.<a href="#cite_note-86">[86]</a> A Nemzeti Színház vezetésében nagy változást hozott az 1869-es esztendő. Elhunyt <a href="/w/index.php?title=Radn%C3%B3tf%C3%A1y_S%C3%A1muel&action=edit&redlink=1" class="new" title="Radnótfáy Sámuel (a lap nem létezik)">Radnótfáy Sámuel</a> igazgató, akinek hétéves munkája nyomán megszilárdult a színház anyagi helyzete, de ugyanakkor megnőtt az idegen befolyás is. Utódai, különösen a pazarló báró Orczy Bódog igazgatása alatt, a helyzet aggasztóan rosszabbodott. <a href="/wiki/1873" title="1873">1873</a>-ban a nagy szakmai tekintéllyel és tapasztalattal bíró <a href="/wiki/Szigligeti_Ede" title="Szigligeti Ede">Szigligeti Edét</a> állították a színház drámai részlegének élére. Az operai ügyek igazgatója Erkel lett. A jól bevált kettős igazgatás mind a két részleget lendületbe hozta, és anyagilag igen sikeres esztendőket eredményezett. Erkel az opera-részleg igazgatójaként még magasabbra emelte az előadások színvonalát, bár ő maga már egyre kevesebbet vezényelt. A győri születésű, de Bécsben, majd Wagner környezetében nevelkedett Richter János látta el a Nemzeti Színház karmesteri teendőinek legjavát.<a href="#cite_note-87">[87]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_Brankovics_György">A Brankovics György</h3>[<a href="/w/index.php?title=Erkel_Ferenc&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: A Brankovics György">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Brankovics_Gy%C3%B6rgy_(opera)" title="Brankovics György (opera)">Brankovics György (opera)</a></td></tr></tbody></table> <div style="float: right; clear: right; border:1px solid #CCCCCC; background-color:#F0F8FF; font-size:95%; box-sizing:border-box; width:370px; max-width:100%; padding:10px; margin: 0 0 .7em .7em;">„ A zeneköltő oly feltűnő mérvben még nem szakított saját irányával, mint Erkel F. e dalművében a magáéval. Alig találunk még az apróbb részletekben is valami reminiscentiát korábbi műveiből. Egyéniségét háttérbe szorítja, s csak az adott situatio és jellemzési kellék szerint választja meg motívumait, hogy azokat szigorú drámaiságban fűzze tovább.” (Ábrányi Kornél)<a href="#cite_note-88">[88]</a></div> <a href="/wiki/1873" title="1873">1873</a> októberében a Zenészeti Lapok egy új Erkel-operáról cikkeztek, ez volt a <a href="/wiki/Brankovics_Gy%C3%B6rgy_(opera)" title="Brankovics György (opera)">Brankovics György</a>. A bemutató, különböző hátráltató okok miatt, mintegy fél évvel megkésett. A komponálás idejéről pontos információk nincsenek, a Zenészeti Lapok szerint már 1871 nyarán, gyulai tartózkodása idején be akarta fejezni. A fennmaradt kéziratos partitúrában dátum nincs. <a href="/wiki/1874" title="1874">1874</a> februárjában a <a href="/wiki/A_Nemzeti_Sz%C3%ADnh%C3%A1z_%C3%B6r%C3%B6k%C3%B6s_tagja" title="A Nemzeti Színház örökös tagja">Nemzeti Színház örökös főzeneigazgatójának</a> nevezték ki, de karmesteri állásáról lemondott Richter János javára, és ezt követően csak saját operáinak előadásán tűnt fel a karmesteri emelvényen. Ezzel egy időben <a href="/wiki/Erkel_S%C3%A1ndor" title="Erkel Sándor">Erkel Sándort</a>, aki üstdobosból korrepetitor, majd kartanító lett, karmesterré léptették elő.<a href="#cite_note-89">[89]</a> A <a href="/wiki/Brankovics_Gy%C3%B6rgy_(opera)" title="Brankovics György (opera)">Brankovics Györgyöt</a> – eredeti alakjában – <a href="/wiki/1874" title="1874">1874</a>. május 20-án mutatták be a <a href="/wiki/Nemzeti_Sz%C3%ADnh%C3%A1z_(%C3%A9p%C3%BClet,_1837%E2%80%931913)" title="Nemzeti Színház (épület, 1837–1913)">Nemzeti Színházban</a>. Sem az előadás közönségsikere, sem a sajtó hasábjain megjelenő, áttekinthetetlen tömegű bírálat nem volt egyértelmű. Néhány alaposabb felkészültségű kritikus tanulmányától eltekintve, senki sem értette meg a mű jelentőségét. Valamennyi bírálat elismerte ugyan a kitűnő harmadik felvonás helyes drámai érzékkel adagolt, zeneileg kiválóan megoldott, színes és változatos jelenetsorát. A kritikusok egyértelműen az erkeli mű betetőzését látták ebben a műben, kiemelve a zene virtuozitását, a <a href="/wiki/Recitativo" title="Recitativo">recitativók</a> korszerű alkalmazását. A legtöbb bírálat a szövegkönyvet érte. Kifogásolták a témaválasztást, sőt a népies dallamok beleszövését is, ami a kritikusok szerint „zenei tarkaságot” hozott létre. <a href="/wiki/Doppler_Ferenc" title="Doppler Ferenc">Doppler Ferenc</a>, Erkel jóbarátja, megpróbálta rávenni a neves <a href="/wiki/B%C3%A9cs" title="Bécs">bécsi</a> karnagyot, Herbecket, hogy vigyék színre az operát az osztrák fővárosban is, mivel azonban Erkel nem mozdult az ügy érdekében, az ötlet hamarosan lekerült a napirendről. A hivatalos körök nem lelkesedtek a Brankovicsért. Ez természetes volt, hiszen az új opera a Dózsánál is súlyosabb bírálata volt a kiegyezésnek. A tragédia alapgondolata az, hogy egy nemzet fejedelme, uralkodója csak a nép akaratával összhangban, a nemzet érdekét az önnön érdekei ellenében is elsősorban szem előtt tartva méltó a vezetésre. Az ingadozás, hitszegés, az uralkodó önös érdekei miatt terrorizált nép, mind olyan politikai buktatók, melyen már sok kényszer-uralom elvérzett.<a href="#cite_note-90">[90]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Az_utolsó_operák">Az utolsó operák</h3>[<a href="/w/index.php?title=Erkel_Ferenc&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: Az utolsó operák">szerkesztés</a>]</div> Az 1875-ös esztendő a magyar zenei élet számára igen mozgalmas volt. <a href="/wiki/Richter_J%C3%A1nos" title="Richter János">Richter János</a> lemondott, és utódjául <a href="/wiki/Erkel_S%C3%A1ndor" title="Erkel Sándor">Erkel Sándort</a> jelölték. Ebben az évben létesült a magyar zenei felsőoktatás legfontosabb intézménye, a <a href="/wiki/Liszt_Ferenc_Zenem%C5%B1v%C3%A9szeti_Egyetem" title="Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem">Zeneakadémia</a>. Felállításának gondolata már <a href="/wiki/1869" title="1869">1869</a>-ben felmerült, <a href="/wiki/Bartay_Ede" title="Bartay Ede">Bartay Ede</a> és <a href="/wiki/Csengery_Antal" title="Csengery Antal">Csengery Antal</a> voltak első szószólói. 1875. november 14-én a régi Haltéren, egy szűkös bérlakásban nyílt meg az ország vezető zenei tanintézete, Országos Magyar Királyi Zeneakadémia néven. Elnökéül <a href="/wiki/Liszt_Ferenc" title="Liszt Ferenc">Liszt Ferencet</a>, igazgatójául és rendes tanárául Erkel Ferencet nevezte ki a császári és királyi rendelet. Erkel patriarkális légkört teremtett, mind a tanárok, mind a tanítványok irányában. Ábrányi Kornél ekképpen írt róla: „Tisztelte és szerette mindenki, mert nem a fegyelmi szabályok s a hivatalos fensőbbség merev rendeleteivel, hanem a kölcsönös bizalom vonzó erejével igazgatott [...]”.<a href="#cite_note-91">[91]</a> A közműveltség emelkedése szükségessé tette egy külön operaház megépítését <a href="/wiki/Budapest" title="Budapest">Budapesten</a>. Az <a href="/wiki/Magyar_%C3%81llami_Operah%C3%A1z" title="Magyar Állami Operaház">Operaház</a> építésére kitűzött pályázatot <a href="/wiki/Ybl_Mikl%C3%B3s" class="mw-redirect" title="Ybl Miklós">Ybl Miklós</a> nyerte meg, és a munkálatok <a href="/wiki/1875" title="1875">1875</a> szeptemberében elkezdődtek. Az év végére felépült a kétezer személyt befogadó <a href="/wiki/N%C3%A9psz%C3%ADnh%C3%A1z_(Budapest,_1875%E2%80%931908)" title="Népszínház (Budapest, 1875–1908)">Népszínház</a>. A <a href="/wiki/Nemzeti_Sz%C3%ADnh%C3%A1z" title="Nemzeti Színház">Nemzeti Színház</a> október 10-én tartotta az utolsó népszínmű előadást. A Népszínház vezető karmesterévé <a href="/wiki/Erkel_Elek" title="Erkel Elek">Erkel Eleket</a> szerződtették, újabb csemegét szolgáltatva a sajtónak az Erkelek térhódításáról.<a href="#cite_note-92">[92]</a> Erkel Ferenc napjait ebben az időszakban erősen lekötötte a tanítás. A színházba is ellátogatott, zsörtölődött, bírálta Sándor és Gyula fia munkáját. Szórakozást és kikapcsolódást csak a <a href="/wiki/Sakk" title="Sakk">sakktábla</a> jelentett számára. Sok esemény nem zajlott körülötte. A sajtó is abbahagyta a támadásokat. <a href="/wiki/1878" title="1878">1878</a>. december 3-án zeneakadémiai növendékei egy ezüst koszorúval lepték meg. Zeneszerzői termése a nyugalmasabb évek alatt néhány aprómunkával gazdagodott. A <a href="/wiki/Gyula_(Magyarorsz%C3%A1g)" title="Gyula (Magyarország)">gyulai</a> római katolikus plébániatemplom fennállásának 100. évfordulójára, <a href="/wiki/G%C3%B6nd%C3%B6cs_Benedek" title="Göndöcs Benedek">Göndöcs Benedek</a> szövegére <a href="/wiki/Orgona_(hangszer)" title="Orgona (hangszer)">orgonakíséretes</a> férfikart komponált, Buzgó kebellel címen. <a href="/wiki/Szigligeti_Ede" title="Szigligeti Ede">Szigligeti Ede</a> temetésén (1878. január 21) hangzott fel először Erkel Gyászkara. <a href="/wiki/1876" title="1876">1876</a>. május 26-án mutatta be a Népszínház <a href="/wiki/T%C3%B3th_Ede_(sz%C3%ADnm%C5%B1%C3%ADr%C3%B3)" title="Tóth Ede (színműíró)">Tóth Ede</a> A tolonc című népszínművét. A kísérőzene és a hangszerelés Erkel Gyula munkája. A Késő ősznek hideg szele című népies dalbetétet Erkel Ferenc komponálta.<a href="#cite_note-93">[93]</a> <div style="float: right; clear: right; border:1px solid #CCCCCC; background-color:#F0F8FF; font-size:95%; box-sizing:border-box; width:370px; max-width:100%; padding:10px; margin: 0 0 .7em .7em;"> „... Erkel Ferenc oly feladat megoldásának szentelte életét, amely genieknek sem sikerülhet egy csapásra. Új stílt teremteni az operának, nem egy embernek, csak hosszú időszaknak, sokak törekvésének lehet munkája. Erkel Ferenc e téren ma is egyedül áll. Alig, hogy előzői voltak s utódok eddig nem támadtak. Ilyenkor a méltányosság: kötelesség.... Erkel félig-meddig a komikus, félig-meddig a heroikus opera stílusát követte, s nem feledte el a stílusnak a magyar szabást megadni. A magyar ritmus minduntalan fel-felüti magát, néha mintha magyar népdalt hallanánk; de nem hagyhatjuk emlitetlenül, hogy a tempó s az ütemek egyformasága bizonyos egyhangúságot szül... a Névtelen hősök hosszabbra nyúlik, mint akár egy Wagner-opera.” (Péterfy Jenő az Egyetértés lap hasábjain)<a href="#cite_note-94">[94]</a></div> Az aprómunkák mellett lassan gyarapodott új operájának, a Névtelen hősöknek a partitúrája. A Dózsa György és a Brankovics György hatalmas feszültségét <a href="/wiki/Romantika" title="Romantika">romantikus</a> daljátékban, népies vígoperában vezette le Erkel, és e művében a szabadságharc névtelen katonáinak állított emléket. Az opera zenei anyaga csaknem kizárólag a népies műdal világából merít egy olyan korban, amikor ez a műfaj már alkonyát érte. Hangvétele olykor már megközelíti az igazi népdal tömörségét, formai tökéletességét. Az opera szövegkönyvét <a href="/wiki/T%C3%B3th_Ede_(sz%C3%ADnm%C5%B1%C3%ADr%C3%B3)" title="Tóth Ede (színműíró)">Tóth Ede</a> írta, de még a munka befejezése előtt elhunyt. A töredéket <a href="/wiki/%C3%81br%C3%A1nyi_Korn%C3%A9l" class="mw-redirect mw-disambig" title="Ábrányi Kornél">Ábrányi Kornél</a> fejezte be Erkel utasításai alapján. A Névtelen hősöket <a href="/wiki/1880" title="1880">1880</a>. november 30-án mutatta be a <a href="/wiki/Nemzeti_Sz%C3%ADnh%C3%A1z" title="Nemzeti Színház">Nemzeti Színház</a>. Az előadást Erkel Sándor vezényelte. Mindössze hat előadást ért meg. A kritikák kiemelték a mű magyarosságát, viszont felrótták neki, hogy a mű nem egységes, hanem inkább „olyan lánchoz hasonló, melyet számos drágakő ékesít és tesz becsessé”.<a href="#cite_note-95">[95]</a> Az „Erkel-műhely” igen nagy mértékben vett részt a Névtelen hősök komponálásában. Erkel csak az énekszólamokat vetette papírra, néhány harmóniai és hangszerelési utasítással, a munka többi részét fiaira bízta. A Névtelen hősök a magyar operatörténet betetőzése, lezárja a népies műdalon alapuló operát.<a href="#cite_note-96">[96]</a> 1884. szeptember 24-én megnyitotta kapuit a <a href="/wiki/Magyar_%C3%81llami_Operah%C3%A1z" title="Magyar Állami Operaház">Magyar Királyi Operaház</a> neoreneszánsz palotája. Ezzel új korszak kezdődött a magyar operajátszás történetében. Az évtizedek tervszerű nevelőmunkájával összekovácsolt operaegyüttest pompás, új hajlékában nem zavarta most már sem a prózai színészek, sem a népszínmű-részleg munkája. A megnyitó előadás egyrészt tisztelgett a nemes hagyományok előtt, másrészt a korszellemnek is hódolt, Erkel Ferenc maga vezényelte el a <a href="/wiki/Hunyadi_L%C3%A1szl%C3%B3_(opera)" title="Hunyadi László (opera)">Hunyadi László</a> nyitányát, majd Sándor fia a <a href="/wiki/B%C3%A1nk_b%C3%A1n_(opera)" title="Bánk bán (opera)">Bánk bán</a> első felvonását és a <a href="/wiki/Lohengrin_(opera)" title="Lohengrin (opera)">Lohengrin</a> egy részletét. Erkelt az Operaház örökös főzeneigazgatói címével tüntettek ki.<a href="#cite_note-97">[97]</a> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Istv%C3%A1n_kir%C3%A1ly_(opera)" title="István király (opera)">István király (opera)</a></td></tr></tbody></table> Még a Névtelen hősök bemutató előadása előtt felkérte az Operaház intendánsa, hogy komponáljon egy operát az új ház megnyitására. Szövegkönyvet is ajánlott, <a href="/wiki/V%C3%A1rady_Antal" title="Várady Antal">Várady Antal</a> <a href="/wiki/I._Istv%C3%A1n_magyar_kir%C3%A1ly" title="I. István magyar király">István királyról</a> szóló librettóját, de Erkel más nemzeti témát is választhatott volna, ha kívánja. Erkel elolvasta Várady szövegét, meg volt vele elégedve, el is kezdte a komponálást, de minden segítség ellenére sem készült el az <a href="/wiki/Opera_(sz%C3%ADnm%C5%B1)" title="Opera (színmű)">opera</a> az új ház megnyitásáig. Erkel Ferenc utolsó operája igen nagy százalékban <a href="/wiki/Erkel_Gyula" title="Erkel Gyula">Erkel Gyula</a> önálló munkája. A bemutató előadást <a href="/wiki/1885" title="1885">1885</a>. március 14-én tartották az Operaházban, az öreg mestert megillető fényes külsőségek között. A kritikusok az eredetiséget és korábbi műveinek felvillanyozó magyar hatását hiányolták belőle. Ezzel ért véget operaszerzői pályafutása.<a href="#cite_note-98">[98]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Halála">Halála</h3>[<a href="/w/index.php?title=Erkel_Ferenc&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: Halála">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:ErkelFerenc_Kir%C3%A1ly84.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/ff/ErkelFerenc_Kir%C3%A1ly84.jpg/250px-ErkelFerenc_Kir%C3%A1ly84.jpg" decoding="async" width="250" height="279" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/ff/ErkelFerenc_Kir%C3%A1ly84.jpg/375px-ErkelFerenc_Kir%C3%A1ly84.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/ff/ErkelFerenc_Kir%C3%A1ly84.jpg/500px-ErkelFerenc_Kir%C3%A1ly84.jpg 2x" data-file-width="2216" data-file-height="2471" /></a><figcaption>Erkel Ferenc <a href="/wiki/Eml%C3%A9kt%C3%A1bl%C3%A1k_Budapest_VI._ker%C3%BClet%C3%A9ben" title="Emléktáblák Budapest VI. kerületében">emléktáblája</a> utolsó lakhelyén, a Király utca 84. szám alatt. <a href="/wiki/Kiss_Gy%C3%B6rgy_(szobr%C3%A1sz,_1943%E2%80%932016)" title="Kiss György (szobrász, 1943–2016)">Kiss György</a> alkotása</figcaption></figure> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Erkel_Ferenc_s%C3%ADrja.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3f/Erkel_Ferenc_s%C3%ADrja.jpg/250px-Erkel_Ferenc_s%C3%ADrja.jpg" decoding="async" width="250" height="333" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3f/Erkel_Ferenc_s%C3%ADrja.jpg/375px-Erkel_Ferenc_s%C3%ADrja.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3f/Erkel_Ferenc_s%C3%ADrja.jpg/500px-Erkel_Ferenc_s%C3%ADrja.jpg 2x" data-file-width="600" data-file-height="800" /></a><figcaption>Erkel Ferenc sírja <a href="/wiki/Budapest" title="Budapest">Budapesten</a>, a <a href="/wiki/Fiumei_%C3%9Ati_S%C3%ADrkert" title="Fiumei Úti Sírkert">Kerepesi temetőben</a>. <a href="/wiki/Kall%C3%B3s_Ede_(szobr%C3%A1sz)" title="Kallós Ede (szobrász)">Kallós Ede</a> (1866–1950) szobrászművész alkotása</figcaption></figure> Még kilenc esztendőt élt. A magas kor lassan megtörte erejét. A rendszeres munka már nagy teher volt számára. Lelkesen tanított tovább, de a <a href="/wiki/Liszt_Ferenc_Zenem%C5%B1v%C3%A9szeti_Egyetem" title="Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem">Zeneakadémia</a> igazgatásának gondjairól <a href="/wiki/1887" title="1887">1887</a> júliusában lemondott, majd 1888 decemberében tanári állásáról is leköszönt. 1888. december 16-án karmesteri pályafutásának ötvenesztendős jubileumát ünnepelték a <a href="/wiki/Pesti_Vigad%C3%B3" title="Pesti Vigadó">Vigadó</a> hangversenytermében. Délelőtt fél 12-kor <a href="/wiki/Kir%C3%A1lyi_P%C3%A1l" title="Királyi Pál">Királyi Pál</a> és <a href="/wiki/K%C3%A1ldy_Gyula" title="Káldy Gyula">Káldy Gyula</a> segítségével lépett a terembe. Számos dalos egyesületből toborzott alkalmi kórus énekelte el az öreg mester <a href="/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_himnusza" title="Magyarország himnusza">Himnuszát</a>. A sok ajándék közül említésre méltó egy arany cserkoszorú, melynek szalagjára Erkel műveinek címeit vésték. A budapesti hangszerkészítők szép, ezüstből készült, allegorikus <a href="/wiki/Barokk" title="Barokk">barokk</a> asztaldísszel lepték meg. Az ünnepi szónok <a href="/wiki/J%C3%B3kai_M%C3%B3r" title="Jókai Mór">Jókai Mór</a> volt. Ő tett említést Erkel készülő operájáról Kemény János címmel, amelyből mindössze egy énekszám maradt fenn (Immetullah románca). A darabból más részlet nem került elő, nem is valószínű, hogy Erkel egyebet is komponált volna a librettóból.<a href="#cite_note-99">[99]</a> <a href="/wiki/Erkel_S%C3%A1ndor" title="Erkel Sándor">Erkel Sándor</a> <a href="/wiki/1888" title="1888">1888</a>-ban nyugalomba vonult. Mivel az <a href="/wiki/Magyar_%C3%81llami_Operah%C3%A1z" title="Magyar Állami Operaház">Opera</a> zenei vezetésére belföldön nem találtak megfelelő szakembert, igazgatóul <a href="/w/index.php?title=Felix_Mottl&action=edit&redlink=1" class="new" title="Felix Mottl (a lap nem létezik)">Felix Mottlt</a>, a neves német karmestert kérték fel. Mottl – ismeretlen okok miatt – rövid két hónap után felbontotta szerződését, helyébe <a href="/wiki/Gustav_Mahler" title="Gustav Mahler">Gustav Mahler</a> lépett. Erkel életrajzírója is megemlítette Mahler Erkel-ellenes magatartását, ennek némiképp ellentmond, hogy az alig 28 éves új igazgató <a href="/wiki/1889" title="1889">1889</a>-ben felújította a <a href="/wiki/Brankovics_Gy%C3%B6rgy_(opera)" title="Brankovics György (opera)">Brankovics Györgyöt</a>, <a href="/wiki/1890" title="1890">1890</a>-ben a <a href="/wiki/B%C3%A1nk_b%C3%A1n_(opera)" title="Bánk bán (opera)">Bánk bánt</a>. 1890. április 13-án – Mahler kívánságára – csupa Erkel-muzsikát játszottak <a href="/wiki/I._M%C3%A1ty%C3%A1s_magyar_kir%C3%A1ly" title="I. Mátyás magyar király">Mátyás király</a> halálának 400 esztendős jubileumi ünnepén.<a href="#cite_note-100">[100]</a> Erkelre záporoztak a címek, rangok, kitüntetések. Az ország valamennyi dalárdájának tiszteletbeli tagja, <a href="/wiki/1888" title="1888">1888</a> decembere óta szülővárosának, <a href="/wiki/Gyula_(Magyarorsz%C3%A1g)" title="Gyula (Magyarország)">Gyulának</a> díszpolgára, 1889 februárja óta a <a href="/wiki/Osztr%C3%A1k_Cs%C3%A1sz%C3%A1ri_Vaskorona-rend" title="Osztrák Császári Vaskorona-rend">Vaskorona-rend</a> birtokosa. 1890. november 7-én, 80 esztendős korában adta utolsó hangversenyét a Filharmonikusokkal.<a href="#cite_note-101">[101]</a> Az utolsó évek zeneszerzői terméséből kimagaslik az Ünnepi nyitány, amelyet Erkel a <a href="/wiki/Nemzeti_Sz%C3%ADnh%C3%A1z" title="Nemzeti Színház">Nemzeti Színház</a> fennállásának ötvenedik évfordulójára komponált, <a href="/wiki/Paulay_Ede" title="Paulay Ede">Paulay Ede</a> igazgató felkérésére. A nyitány a jubileumi ünnepségen, <a href="/wiki/1887" title="1887">1887</a>. szeptember 23-án hangzott el először. 1890 júniusában orvosának komponált egy Magyar Albumlapot, brácsára, zongorakísérettel, kottája azonban elveszett. Utolsó műve férfikar Petőfi verseire (Elvennélek én, csak adnának és A faluban utcahosszat). Ezt az Országos Magyar Daláregyesület 25 éves jubileumára komponálta. <a href="/wiki/Erkel_S%C3%A1ndor" title="Erkel Sándor">Erkel Sándor</a> – most már az egyesület országos karnagya – vezényelte a kórusművet <a href="/wiki/1892" title="1892">1892</a>. augusztus 19-én a <a href="/wiki/Pesti_Vigad%C3%B3" title="Pesti Vigadó">Vigadóban</a> megrendezett matinén. Ugyanekkor elhangzott Erkel Jókai szövegére írt Király-himnusza (a Dózsa-himnusz egy alkalmi változata).<a href="#cite_note-102">[102]</a> Erkel egészségi állapota jelentősen megrendült, felhagyott kirándulásaival és gyulai látogatásaival. Lakását is csak ritkán hagyta el. Ekkortájt a Király utca 84. sz. alatt lakott (régebben a Várban, az Úri utca egy Vérmezőre néző lakásában, később a <a href="/wiki/Magyar_utca_(Budapest)" title="Magyar utca (Budapest)">Magyar utca</a> 1.-ben, majd a <a href="/wiki/Liszt_Ferenc_Zenem%C5%B1v%C3%A9szeti_Egyetem" title="Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem">Zeneakadémia</a> Sugár úti bérházának 2. emeletén). Az utolsó hét esztendő nyarait a <a href="/wiki/Sv%C3%A1bhegy" title="Svábhegy">Svábhegyen</a> töltötte, a legutolsó négy évben Placht hegedűkészítő mester villájában pihente ki fáradalmait. <a href="/wiki/1893" title="1893">1893</a>-ban a zord időjárás következtében <a href="/wiki/T%C3%BCd%C5%91gyullad%C3%A1s" title="Tüdőgyulladás">tüdőgyulladást</a> kapott. Ebből ugyan kigyógyult, de szervezete nagyon legyengült. 1893-ban május közepén felköltözött a hegyre. Június elején már annyira gyenge volt, hogy a kertbe sem tudott kimenni. Lajos fia ápolta és intézte ügyeit. Már nem fogadott látogatókat. Június tizedikén meghalt Elek fia, de eltitkolták előtte. Környezetét már alig ismerte fel, pedig gyermekei: Lajos, István és Mária az utolsó percig mellette voltak. Június 15-én reggel teljesen elerőtlenedett. Délután meglátogatta az orvos, és tanácsolta, hogy feküdjék ágyba. Este fél tíz óra tájban szíve megszűnt dobogni.<a href="#cite_note-103">[103]</a> Halálhíre mélyen megrázta a fővárost. Nekrológok hosszú sora emlékezett meg arról, hogy ki volt és mi mindent köszönhet neki „hálátlan” nemzete. Fényes gyászpompával temették el június 18-án. Az Operaház előcsarnokában, magas emelvényen állt ezüstszínű érckoporsója. A ravatalt temérdek koszorú borította, és reggel 9-től a gyászszertartás kezdetéig tízezrek rótták le kegyeletüket a nagy magyar mester hamvai előtt. A gyászszertartás délután 3 órakor kezdődött. A ravatalnál <a href="/wiki/Zichy_G%C3%A9za" title="Zichy Géza">Zichy Géza</a> intendáns és <a href="/wiki/Mihalovich_%C3%96d%C3%B6n" title="Mihalovich Ödön">Mihalovich Ödön</a>, a <a href="/wiki/Liszt_Ferenc_Zenem%C5%B1v%C3%A9szeti_Egyetem" title="Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem">Zeneakadémia</a> igazgatója mondott beszédet. A Filharmonikusok zenekara a Hunyadi László gyászindulójával búcsúzott egykori alapító-karnagyától. Az <a href="/wiki/Magyar_%C3%81llami_Operah%C3%A1z" title="Magyar Állami Operaház">Operaház</a> énekkara gyászénekeket énekelt, köztük Erkel Gyászdalát. A hosszan húzódó gyászmenetben testületileg vettek részt mindazon egyesületek, intézmények, melyeknek munkájában Erkel valaha is közreműködött. A <a href="/wiki/Fiumei_%C3%9Ati_S%C3%ADrkert" title="Fiumei Úti Sírkert">Kerepesi temetőben</a> helyezték örök nyugalomra, sírjánál a <a href="/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_himnusza" title="Magyarország himnusza">Himnusszal</a> búcsúztatták.<a href="#cite_note-104">[104]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Zenéje_és_öröksége">Zenéje és öröksége</h2>[<a href="/w/index.php?title=Erkel_Ferenc&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: Zenéje és öröksége">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Gyula-erkel1.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ce/Gyula-erkel1.jpg/250px-Gyula-erkel1.jpg" decoding="async" width="250" height="333" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ce/Gyula-erkel1.jpg/375px-Gyula-erkel1.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ce/Gyula-erkel1.jpg/500px-Gyula-erkel1.jpg 2x" data-file-width="600" data-file-height="800" /></a><figcaption>Erkel Ferenc szobra Gyulán</figcaption></figure> Erkel – mint zeneszerző – a magyar zenetörténetben azt a helyet tölti be, mint az <a href="/w/index.php?title=Orosz_zene&action=edit&redlink=1" class="new" title="Orosz zene (a lap nem létezik)">orosz</a> (nemzeti) zenében <a href="/wiki/Mihail_Ivanovics_Glinka" title="Mihail Ivanovics Glinka">Glinka</a>, a <a href="/w/index.php?title=Lengyel_zene&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lengyel zene (a lap nem létezik)">lengyelben</a> <a href="/wiki/Stanis%C5%82aw_Moniuszko" title="Stanisław Moniuszko">Moniuszko</a>, vagy a <a href="/wiki/Csehek" title="Csehek">cseh</a> muzsikában <a href="/wiki/Anton%C3%ADn_Dvo%C5%99%C3%A1k" title="Antonín Dvořák">Dvořák</a> és <a href="/wiki/Bed%C5%99ich_Smetana" title="Bedřich Smetana">Smetana</a>. Műveit a nemzeti hagyományok ápolása, a dallamkincs, a dal- és táncformák megőrzése, azok európai (elsősorban az <a href="/w/index.php?title=Olasz_zene&action=edit&redlink=1" class="new" title="Olasz zene (a lap nem létezik)">olasz</a> és <a href="/w/index.php?title=Francia_zene&action=edit&redlink=1" class="new" title="Francia zene (a lap nem létezik)">francia</a>, kisebb mértékben a <a href="/w/index.php?title=N%C3%A9met_zene&action=edit&redlink=1" class="new" title="Német zene (a lap nem létezik)">német</a>) stílusjegyekkel való ötvözése jellemzi (ennek egyik legismertebb példája a Hunyadi Lászlóba utólag komponált La Grange-ária). Első operaszerzői korszaka legfőképpen a kor divatos szerzői, <a href="/wiki/Vincenzo_Bellini" title="Vincenzo Bellini">Bellini</a>, <a href="/wiki/Daniel_Auber" title="Daniel Auber">Auber</a>, <a href="/wiki/Ferdinand_H%C3%A9rold" title="Ferdinand Hérold">Hérold</a>, <a href="/wiki/Giacomo_Meyerbeer" title="Giacomo Meyerbeer">Meyerbeer</a>, majd <a href="/wiki/Giuseppe_Verdi" title="Giuseppe Verdi">Verdi</a> hatását viseli magán. Későbbi kompozícióiban – szerény sikerű – kísérletet tett a <a href="/wiki/Richard_Wagner_(zeneszerz%C5%91)" title="Richard Wagner (zeneszerző)">wagneri</a> szerkesztési technika meghonosítására is. Operái mellett említésre méltó az Ünnepi nyitánya, kórusművei (A magyarok istene, Magyar cantate, Magyar király-himnusz, Gyászkar, Buzgó kebellel stb.), dalai, hangszeres és zenekari darabjai (pl. a Marche hongroises), valamint a népszínművekhez és színdarabokhoz írt kísérőzenéi. Igen jelentős operaszervezői-vezetői tevékenysége is, <a href="/wiki/Giuseppe_Verdi" title="Giuseppe Verdi">Verdi</a>, <a href="/wiki/Gaetano_Donizetti" title="Gaetano Donizetti">Donizetti</a>, <a href="/wiki/Gioachino_Rossini" title="Gioachino Rossini">Rossini</a>, <a href="/wiki/Giacomo_Meyerbeer" title="Giacomo Meyerbeer">Meyerbeer</a>, <a href="/wiki/Jacques_Fromental_Hal%C3%A9vy" title="Jacques Fromental Halévy">Halévy</a>, <a href="/wiki/Daniel_Auber" title="Daniel Auber">Auber</a> több művét az ő irányítása idején mutatták be <a href="/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" title="Magyarország">Magyarországon</a>. Gyermekei közül legidősebb fia, a karmester és zeneszerző, zeneakadémiai tanár, <a href="/wiki/Erkel_Gyula" title="Erkel Gyula">Erkel Gyula</a> (1842–1909), a zenetanárként működő <a href="/wiki/Erkel_L%C3%A1szl%C3%B3" title="Erkel László">Erkel László</a> (1845–1896), valamint az ugyancsak zeneszerző és karmester <a href="/wiki/Erkel_S%C3%A1ndor" title="Erkel Sándor">Erkel Sándor</a> (1846–1900) folytatta a családi hagyományokat.<a href="#cite_note-105">[105]</a> Erkel azon munkálkodott, hogy egyedülálló magyar operastílust teremtsen, és ennek érdekében a magyar nyelv sajátosságait építette a <a href="/wiki/Recitativo" title="Recitativo">recitativókba</a>, illetve magyaros táncjeleneteket írt operáiba (csárdások és verbunkosok). A Bánk bánban a cimbalom és a citera megszólaltatása minden addiginál magyarabbá tette a művet. Kései operái soha nem érték el a Bánk bán szintjét, habár egyes zenekritikusok a Brankovics Györgyöt tekintik a zeneszerző legfőbb művének.<a href="#cite_note-106">[106]</a> A zenetörténészek szerint a <a href="/wiki/Hunyadi_L%C3%A1szl%C3%B3_(opera)" title="Hunyadi László (opera)">Hunyadi László</a> a magyar nemzeti opera első remekműve. Míg korábbi operája, a <a href="/wiki/B%C3%A1tori_M%C3%A1ria" title="Bátori Mária">Bátori Mária</a> a verbunkos és népies magyar műdalokat ötvözi a hagyományos, elsősorban <a href="/wiki/Vincenzo_Bellini" title="Vincenzo Bellini">Bellini</a>, <a href="/wiki/Giacomo_Meyerbeer" title="Giacomo Meyerbeer">Meyerbeer</a> által képviselt stílussal, addig a Hunyadi Lászlóban már egyértelműen a magyaros stíluselemek határozzák meg a zenét. Ugyanez észlelhető a <a href="/wiki/B%C3%A1nk_b%C3%A1n_(opera)" title="Bánk bán (opera)">Bánk bánban</a> is, amelyben az olaszos <a href="/wiki/Bel_canto" title="Bel canto">bel canto</a> elemek csak néhány részletre korlátozódnak. Ebben az operában a magyar jelleget erősíti a hangszerelés és a zenekar speciális hangszerei: a citera, a cimbalom, az oboa és a viola d’amore. <a href="/wiki/D%C3%B3zsa_Gy%C3%B6rgy_(opera)" title="Dózsa György (opera)">Dózsa György</a> című operája azonban már szakít az Erkel-operák korábbi hagyományaival, és a szólórészletek, zárt számok helyett az együttesek és a nagy ívű kórustablók veszik át a vezető szerepet. Ez a szerkezet a következő operájában, a <a href="/wiki/Brankovics_Gy%C3%B6rgy_(opera)" title="Brankovics György (opera)">Brankovics Györgyben</a> érik majd be, ott jobban megtalálva a zárt számok és a kórusok közti egyensúlyt. A Brankovicsban már megjelenik a <a href="/wiki/Richard_Wagner_(zeneszerz%C5%91)" title="Richard Wagner (zeneszerző)">wagneri</a> deklamáció (énekbeszéd) és a <a href="/wiki/Vez%C3%A9rmot%C3%ADvum" title="Vezérmotívum">vezérmotívum</a>. A zene magyaros vonásai, a <a href="/wiki/Verbunkos" title="Verbunkos">verbunkosra</a> épülő jelleg háttérbe szorul.<a href="#cite_note-107">[107]</a> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Bust_of_Ferenc_Erkel_in_the_Szeged_Pantheon.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2f/Bust_of_Ferenc_Erkel_in_the_Szeged_Pantheon.jpg/220px-Bust_of_Ferenc_Erkel_in_the_Szeged_Pantheon.jpg" decoding="async" width="220" height="366" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2f/Bust_of_Ferenc_Erkel_in_the_Szeged_Pantheon.jpg/330px-Bust_of_Ferenc_Erkel_in_the_Szeged_Pantheon.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2f/Bust_of_Ferenc_Erkel_in_the_Szeged_Pantheon.jpg/440px-Bust_of_Ferenc_Erkel_in_the_Szeged_Pantheon.jpg 2x" data-file-width="1518" data-file-height="2524" /></a><figcaption>Mellszobra a szegedi <a href="/wiki/D%C3%B3m_t%C3%A9r_(Szeged)" title="Dóm tér (Szeged)">Dóm téren</a></figcaption></figure> Emlékét <a href="/wiki/Budapest" title="Budapest">Budapesten</a> színház (a <a href="/wiki/Magyar_%C3%81llami_Operah%C3%A1z" title="Magyar Állami Operaház">Magyar Állami Operaház</a> <a href="/wiki/Erkel_Sz%C3%ADnh%C3%A1z" title="Erkel Színház">Erkel Színháza</a>), az <a href="/wiki/1952" title="1952">1952</a>-ben alapított <a href="/wiki/Erkel_Ferenc-d%C3%ADj" title="Erkel Ferenc-díj">Erkel Ferenc-díj</a>, továbbá számos közterület és kulturális intézmény őrzi. Gyulai szülőháza múzeumként működik.<a href="#cite_note-108">[108]</a> Sakkozóként is tisztelik emlékét, <a href="/wiki/1921" title="1921">1921</a> óta rendszeresen megrendezik az Erkel Ferenc Emlékversenyt szülővárosában, Gyulán.<a href="#cite_note-109">[109]</a> <a href="/wiki/Keleti_M%C3%A1rton" title="Keleti Márton">Keleti Márton</a> <a href="/wiki/1952" title="1952">1952</a>-ben filmet készített Erkel címmel a zeneszerző életéről.<a href="#cite_note-110">[110]</a> Születésnapja, <a href="/wiki/November_7." title="November 7.">november 7.</a> <a href="/wiki/2013" title="2013">2013</a> óta a magyar opera napja. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Művei">Művei</h2>[<a href="/w/index.php?title=Erkel_Ferenc&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: Művei">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Erkel_Ferenc_emlekerme.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/81/Erkel_Ferenc_emlekerme.jpg/250px-Erkel_Ferenc_emlekerme.jpg" decoding="async" width="250" height="129" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/81/Erkel_Ferenc_emlekerme.jpg/375px-Erkel_Ferenc_emlekerme.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/81/Erkel_Ferenc_emlekerme.jpg 2x" data-file-width="388" data-file-height="200" /></a><figcaption><a href="/wiki/Erkel_Ferenc_sz%C3%BClet%C3%A9s%C3%A9nek_200._%C3%A9vfordul%C3%B3ja_(eml%C3%A9k%C3%A9rme)" title="Erkel Ferenc születésének 200. évfordulója (emlékérme)">Erkel Ferenc születésének 200. évfordulójára</a>, arany emlékérme, <a href="/wiki/2010" title="2010">2010</a>, kibocsátó <a href="/wiki/Magyar_Nemzeti_Bank" title="Magyar Nemzeti Bank">Magyar Nemzeti Bank</a>, tervező <a href="/wiki/Szl%C3%A1vics_L%C3%A1szl%C3%B3,_ifj." class="mw-redirect" title="Szlávics László, ifj.">ifjabb Szlávics László</a></figcaption></figure> Erkel Ferenc műveinek jegyzékét <a href="/w/index.php?title=Leg%C3%A1n%C3%BF_Dezs%C5%91&action=edit&redlink=1" class="new" title="Legánÿ Dezső (a lap nem létezik)">Legánÿ Dezső</a> professzor állította össze, Erkel Ferenc művei és korabeli történetük címen (<a href="/wiki/1975" title="1975">1975</a>). Előtte <a href="/wiki/Lavotta_Rezs%C5%91" title="Lavotta Rezső">Lavotta Rezső</a> készített zeneműjegyzéket a <a href="/wiki/Magyar_Nemzeti_M%C3%BAzeum" title="Magyar Nemzeti Múzeum">Magyar Nemzeti Múzeum</a> kéziratairól (<a href="/wiki/1940" title="1940">1940</a>); ennek alapján készült <a href="/wiki/Major_Ervin" title="Major Ervin">Major Ervin</a> első (<a href="/wiki/1947" title="1947">1947</a>) és második (<a href="/wiki/1967" title="1967">1967</a>) katalogizálási kísérlete. Erkel műveinek jegyzékesítésével Mona Ilona is foglalkozott 1989-es művében, melynek címe Magyar zeneműkiadók és tevékenységük 1774–1867, illetve <a href="/wiki/N%C3%A9meth_Amad%C3%A9" title="Németh Amadé">Németh Amadé</a> Erkel Ferencről készült monográfiájában.<a href="#cite_note-111">[111]</a> Az alábbi listában nagy L betű és a mellette álló szám Legánÿ jegyzékének sorszámára, a zárójelbe tett nagy M betű és a mellette álló szám Major második, 1967-es jegyzékére utal.<a href="#cite_note-112">[112]</a> <dl><dt>Vokális művek</dt></dl> <ul><li>Operák: <ul><li><a href="/wiki/B%C3%A1tori_M%C3%A1ria" title="Bátori Mária">Bátori Mária</a>, opera 2 felvonásban (<a href="/wiki/1840" title="1840">1840</a>) – L. 20. (M. 11.).</li> <li><a href="/wiki/Hunyadi_L%C3%A1szl%C3%B3_(opera)" title="Hunyadi László (opera)">Hunyadi László</a>, opera 4 felvonásban (<a href="/wiki/1844" title="1844">1844</a>) – L. 25. (M. 18.).</li> <li>Erzsébet, opera 3 felvonásban (<a href="/wiki/1857" title="1857">1857</a>) – L. 51. (M. 42.) Csak a második felvonás Erkel műve.</li> <li><a href="/wiki/B%C3%A1nk_b%C3%A1n_(opera)" title="Bánk bán (opera)">Bánk bán</a>, opera 3 felvonásban (<a href="/wiki/1861" title="1861">1861</a>) – L. 53. (M. 43.).</li> <li><a href="/wiki/Sarolta_(opera)" title="Sarolta (opera)">Sarolta</a>, vígopera 3 felvonásban (<a href="/wiki/1862" title="1862">1862</a>) – L. 54. (M. 44.).</li> <li><a href="/wiki/D%C3%B3zsa_Gy%C3%B6rgy_(opera)" title="Dózsa György (opera)">Dózsa György</a>, opera 5 felvonásban (<a href="/wiki/1867" title="1867">1867</a>) – L. 58. (M. 46.).</li> <li><a href="/wiki/Brankovics_Gy%C3%B6rgy_(opera)" title="Brankovics György (opera)">Brankovics György</a>, opera 4 felvonásban (<a href="/wiki/1874" title="1874">1874</a>) – L. 64. (M. 49.).</li> <li><a href="/wiki/N%C3%A9vtelen_h%C5%91s%C3%B6k" title="Névtelen hősök">Névtelen hősök</a>, opera 4 felvonásban (<a href="/wiki/1880" title="1880">1880</a>) – L. 68. (M. 53.).</li> <li><a href="/wiki/Istv%C3%A1n_kir%C3%A1ly_(opera)" title="István király (opera)">István király</a>, opera 4 felvonásban (<a href="/wiki/1885" title="1885">1885</a>) – L. 71. (M. 54.) Javarészt Erkel Gyula műve</li> <li><a href="/w/index.php?title=Kem%C3%A9ny_Simon_(opera)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kemény Simon (opera) (a lap nem létezik)">Kemény Simon</a>, opera 3 felvonásban (csak tervezett mű, egy énekszáma, az Immetullah románca 1887-ben jelent meg) – L. 73. (M. 59.).</li></ul></li> <li>Kantáta: <ul><li>Magyar Cantate, négy szólóhangra, vegyeskarra, zenekarra (1867)</li></ul></li> <li>Karművek: <ul><li>Litánia, zenekari kísérettel, (<a href="/wiki/1822" title="1822">1822</a>–<a href="/wiki/1825" title="1825">1825</a>) – L. 1. (M. 1.).</li> <li><a href="/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_himnusza" title="Magyarország himnusza">Himnusz</a>, (<a href="/wiki/1844" title="1844">1844</a>) – L. 30. (M. 22.).</li> <li>Köri kördal, (<a href="/wiki/1844" title="1844">1844</a>) – L. 33. (M. 25.).</li> <li>Kar Ének Pestalozzi Emlékünnepére, vegyeskarra orgona- vagy harmóniumkísérettel, (<a href="/wiki/1846" title="1846">1846</a>) – L. 39. (M. 31.).</li> <li>Ferenc József császárt üdvözlő ének, (<a href="/wiki/1852" title="1852">1852</a>) – L. 44. (M. 36.).</li> <li>Gyászkar férfikarra: A halálnak éjszakája vissza őt nem adja már, (kb. <a href="/wiki/1856" title="1856">1856</a>) – L. 50. (M. 41.).</li> <li>Dalár-induló, férfikarra, (<a href="/wiki/1872" title="1872">1872</a>) – L. 62. (M. 48.).</li> <li>Férfikar: Buzgó kebellel, (<a href="/wiki/1875" title="1875">1875</a>) – L. 66. (M. 51.).</li> <li>Magyar király-himnusz, (<a href="/wiki/1892" title="1892">1892</a>) – L. 77. (M. 57.).</li> <li>Elvennélek én, csak adnának... és A faluban utcahosszat... férfikar (<a href="/wiki/1892" title="1892">1892</a>) – L. 76. (M. 58.).</li> <li>Jelige Erkel Ferenctől, (<a href="/wiki/1875" title="1875">1875</a>)- L. 65. (M. 50.).</li> <li>Kiért ürítsem e pohárt... férfikar töredéke (?) – L. 60. (M. 61.).</li> <li>Üdvözlő dal, befejezetlen férfikar (?) – L. 69. (M. 62.).</li></ul></li> <li>Kísérőzenék, balettbetétek, népszínműzenék stb.: <ul><li>Zene a Magyar Színház egy társulati rendezvényéhez (?) Tréfás színlap 1838. augusztus 9-ről Párthad a Magyar Színházban címmel. Legánÿ feltevése szerint csak plakát formájú gúnyirat (M. 5.).</li> <li>Kegyenc, színpadi zene gr. Teleki László szomorújátékához (<a href="/wiki/1841" title="1841">1841</a>) – L. 21. (M. 15.).</li> <li>Velencei csajkás, színmű kísérőzenéje 7 hangszerre. Major nem említi. – L. 4. 1836 előtti mű.</li> <li>A kalandor, Ney Ferenc népszínműve, Erkel egy kétszólamú férfikart írt hozzá Enni, inni, dőzsölgetni kezdősorral – L. 27. (M. 19.).</li> <li>Két pisztoly, Szigligeti Ede színműve Erkel Ferenc 15-dalával, illetőleg betétszámával (<a href="/wiki/1844" title="1844">1844</a>) – L. 28. (M. 20.).</li> <li>Zsidó, Szigligeti Ede színművéhez Erkel 12 betétszámot dolgozott fel (<a href="/wiki/1844" title="1844">1844</a>) – L. 31. (M. 23.).</li> <li>Nemesek hadnagya, Kovács Pál drámája Erkel 3 dalával (<a href="/wiki/1844" title="1844">1844</a>) – L. 32. (M. 24.).</li> <li>Székely leány Pesten, Pajor Nina népszínműve Erkel és Huber Károly zenéjével (<a href="/wiki/1855" title="1855">1855</a>) – M. nem említi. L. 48.</li> <li>Debreczeni rüpők, Szigligeti Ede népszínműve Erkel dalaival (<a href="/wiki/1845" title="1845">1845</a>) – L. 34. (M. 26.).</li> <li>A rab, Szigligeti Ede színműve Doppler Ferenc nyitányával és Erkel 4 műdalfeldolgozásával (<a href="/wiki/1845" title="1845">1845</a>) – L. 37. (M. 29.).</li> <li>Egy szekrény rejtelme, Szigligeti Ede népszínműve Erkel 12–14 betétszámával az előadásoktól függően (<a href="/wiki/1846" title="1846">1846</a>) – L. 40. (M. 32.).</li> <li>Sakkjáték, pantomim, először Bónis Ferenc említi a Zenei lexikonban (<a href="/wiki/1853" title="1853">1853</a>) – L. 46. (M. 38.).</li> <li>Salvator Rosa, Degré Alajos melodrámája Erkel és a Doppler-fivérek zenéjével (<a href="/wiki/1855" title="1855">1855</a>) – L. 49. (M. 40.).</li></ul></li> <li>Dalok <ul><li>Alpenunschuld (Alpesi ártatlanság), kb. 1836-ban keletkezett és egy német színmű betétszáma lehetett – L. 5. (M. 3.).</li> <li>Ungarisches Nationallied (Magyar nemzeti dal), (1846) – L. 22. (M. 16.).</li> <li>Szózat, Vörösmarty versének megzenésítése (1843) – L. 24. (M. 17.).</li> <li>Auf einer Ungarhaide (Magyar pusztán), 1843-ban írta, a Sarolta című operában Gyula áriája lesz az első felvonásban Jártam messze, puszta téren kezdősorral – L. 38. (M. 30.).</li> <li>A magyarok istene, Petőfi Sándor szövegére (1863) – L. 55. (M. 45.).</li> <li>Albumlap Stéger Ferencnek, (1852) – L. 45. (M. 37.).</li> <li>Késő ősznek hideg szele, dalbetét Blaha Lujza számára Tóth Ede A tolonc című népszínművéhez (1876) – L. 67. (M. 52.).</li> <li>Ki boldog erdején a kis madár, (1870) – L. 61. (M. 61.).</li> <li>Énekkettősök (duettek) – M. nem említi. L. 56.</li></ul></li></ul> <dl><dd>Hangszeres művek</dd></dl> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Erkel_Ferenc_hangszeres_m%C5%B1veinek_list%C3%A1ja" title="Erkel Ferenc hangszeres műveinek listája">Erkel Ferenc hangszeres műveinek listája</a></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Erkel,_a_sakkozó">Erkel, a sakkozó</h2>[<a href="/w/index.php?title=Erkel_Ferenc&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: Erkel, a sakkozó">szerkesztés</a>]</div> Erkel Ferenc mind a kortársak, mind az utókor sakkírói szerint mesteri szintű játékos volt. Az 1850-es évek közepétől – először <a href="/wiki/Sz%C3%A9n_J%C3%B3zsef" title="Szén József">Szén Józseffel</a> együtt, majd annak halála után két-három éven át egymaga – a magyar sakkozók rangelsője, később is a magyar sakkélet vezéralakja volt. <a href="/wiki/1859" title="1859">1859</a>-ben visszavonult az aktív játéktól, ám a magyar sakkozók három évtizeden át családfőjüknek tekintették őt. Visszavonulása után a pesti és budai sakkélet szervezőjeként jeleskedett. Sakkozóként nem vált oly híressé, mint a kor legerősebb játékosa, Szén József levéltáros, és kevésbé sikerült a sakk-karrierje, mint <a href="/wiki/L%C3%B6wenthal_J%C3%A1nos_Jakab" title="Löwenthal János Jakab">Löwenthal Jakabnak</a>, aki végül is angol színekben ért el pályája csúcsára. Erkel nagysága inkább abban rejlik, hogy ébren tartotta a sakkjáték gondolatát, és fáradhatatlan szervező munkájával újabb és újabb tehetségekre irányította a figyelmet.<a href="#cite_note-113">[113]</a> Ma már nem állapítható meg, hogy kitől tanult Erkel Ferenc sakkozni. Azt azonban tudni, hogy <a href="/wiki/1836" title="1836">1836</a>-ban, amikor a huszonhat éves muzsikus elfogadta a <a href="/wiki/Pesti_V%C3%A1rosi_N%C3%A9met_Sz%C3%ADnh%C3%A1z" title="Pesti Városi Német Színház">Pesti Városi Német Színház</a> másodkarmesteri állását, hamarosan törzsvendége lett a híres <a href="/w/index.php?title=Wurm_k%C3%A1v%C3%A9h%C3%A1z&action=edit&redlink=1" class="new" title="Wurm kávéház (a lap nem létezik)">Wurm kávéháznak</a>, ahol többek között <a href="/wiki/Sz%C3%A9n_J%C3%B3zsef" title="Szén József">Szén József</a> is játszott. Erkel Ferenc nevéhez nem fűződnek olyan látványos sikerek, mint azok nevéhez, akik legyőzték páros mérkőzésen a világ legjobb sakkozóinak tekintett franciákat. Erkel gyakran vett részt a <a href="/wiki/P%C3%A1rizs" title="Párizs">Párizs</a> elleni <a href="/wiki/Levelez%C3%A9si_sakk" title="Levelezési sakk">levelezési mérkőzésre</a> javaslatot tevő bizottság tanácskozásain. Ezen az emlékezetes <a href="/wiki/1846" title="1846">1846</a>-os <a href="/wiki/Pest_(t%C3%B6rt%C3%A9nelmi_telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="Pest (történelmi település)">Pest</a>–<a href="/wiki/P%C3%A1rizs" title="Párizs">Párizs</a> mérkőzésen derült ki az elemzések során Erkel <a href="/wiki/Sakk" title="Sakk">sakktehetsége</a>. Ezen a mérkőzésen dolgozták ki a magyar sakkozók a <a href="/wiki/Magyar_v%C3%A9delem" title="Magyar védelem">magyar védelemnek</a> – később budapesti megnyitásnak – nevezett eljárást.<a href="#cite_note-114">[114]</a> Bár <a href="/wiki/1859" title="1859">1859</a>-ben <a href="/wiki/Alexander_Bach" title="Alexander Bach">Bachot</a> menesztette a császár, a sakk-kör létrehozására vonatkozó kérelmet az osztrák császári-királyi helytartósági osztály elutasította. A négy év múlva, <a href="/wiki/1863" title="1863">1863</a> végén benyújtott engedélyeztetési eljárás idején viszont már magyar királyi helytartó tanács a hatóság neve és még magyar ember is volt a tagjai között. Ehhez járult, hogy a <a href="/wiki/Pesti_Sakk-k%C3%B6r" title="Pesti Sakk-kör">Pesti Sakk-kör</a> megalakításának befolyásos pártfogója akadt gróf Széchenyi Ödön, Széchenyi István kisebbik fia személyében. Ő adta be a folyamodványt és hozzácsatolt egy 12 pontba foglalt alapszabály-tervezetet. A köralakítás engedélye 1864 júniusában megszületett. Az első, ideiglenes választmány Erkel Ferenc elnökletével október 8-án ült össze az Európa kávéházban. Tagjai <a href="/wiki/Cseresny%C3%A9s_Istv%C3%A1n" class="mw-redirect mw-disambig" title="Cseresnyés István">Cseresnyés István</a> titkár, továbbá Vész János Ármin, Zaáry Zsigmond, Ginter Károly, Vidor Zsigmond, Spitzer Lipót és Capdebo István. Megtárgyalták a kívánt alapszabály-módosítást, a Pesti Sakk-kör ünnepélyes megnyitását pedig 1864. október 16-án, vasárnap délután 4 órára tűzték ki.<a href="#cite_note-115">[115]</a> Az alakuló közgyűlést 1865. január 22-én, 32 tag jelenlétében tartották meg. Erkel Ferenc elnöki megnyitójában megemlékezett Szén Józsefről, mint az addigi legerősebb magyar sakkozóról, majd az ideiglenes titkár felolvasta a hatóság által kívánt módosításokkal a helytartótanácshoz felterjesztett alapszabályokat. Elnökké közfelkiáltással gróf <a href="/wiki/Sz%C3%A9chenyi_%C3%96d%C3%B6n" title="Széchenyi Ödön">Széchenyi Ödönt</a> választották, Erkel Ferenc 29 szavazattal lett alelnök.<a href="#cite_note-116">[116]</a> Később a sakk-kör elnökévé választották, amelyet haláláig megtartott. Játékerejére jellemző, hogy egy jól sikerült játszmájában Szént is sikerült legyőznie 1845-ben.<a href="#cite_note-117">[117]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2>[<a href="/w/index.php?title=Erkel_Ferenc&action=edit&section=19" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek">szerkesztés</a>]</div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-1"><a href="#cite_ref-1">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://erkelemlekhaz.hu/index.html#eletrajz">Erkel Ferenc életrajza</a>. Erkel Ferenc Emlékház. (Hozzáférés: 2017. május 10.) </li> <li id="cite_note-Születése-2"><a href="#cite_ref-Születése_2-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XCYM-112">Erkl Ferenc születési bejegyzése</a>. familysearch. (Hozzáférés: 2024. február 29.) </li> <li id="cite_note-3"><a href="#cite_ref-3">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C33W-S9FK-B?i=348&cat=229487">Halálesete bejegyezve a terézvárosi rk. halotti akv. 551/1893. fsz alatt</a> </li> <li id="cite_note-4"><a href="#cite_ref-4">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 17-18. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-5"><a href="#cite_ref-5">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel Ferenc életének krónikája, 16-17. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Erkel+Ferenc+%C3%A9let%C3%A9nek+kr%C3%B3nik%C3%A1ja&rft.aulast=N%C3%A9meth&rft.pages=16-17">  </li> <li id="cite_note-Házassága-6"><a href="#cite_ref-Házassága_6-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS5H-SS7Y-7?i=245&cat=239587">Erkel József és Rutkay Klára házasságkötése</a>. familysearch. (Hozzáférés: 2024. február 29.) </li> <li id="cite_note-7"><a href="#cite_ref-7">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 19-20. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-Németh20-8">↑ <a href="#cite_ref-Németh20_8-0">a</a> <a href="#cite_ref-Németh20_8-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel Ferenc életének krónikája, 20. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Erkel+Ferenc+%C3%A9let%C3%A9nek+kr%C3%B3nik%C3%A1ja&rft.aulast=N%C3%A9meth&rft.pages=20">  </li> <li id="cite_note-9"><a href="#cite_ref-9">↑</a> Dr. Várnai Ferenc: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190604111427/http://kota.hu/aktualis/hirek/401-az-erkel-csaladrol.html">Az Erkel családról</a>. KÓTA (Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége). [2019. június 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://kota.hu/aktualis/hirek/401-az-erkel-csaladrol.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 4.) </li> <li id="cite_note-10"><a href="#cite_ref-10">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 21-23. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-11"><a href="#cite_ref-11">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel Ferenc életének krónikája, 21. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Erkel+Ferenc+%C3%A9let%C3%A9nek+kr%C3%B3nik%C3%A1ja&rft.aulast=N%C3%A9meth&rft.pages=21">  </li> <li id="cite_note-12"><a href="#cite_ref-12">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 24-25. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-13"><a href="#cite_ref-13">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel Ferenc életének krónikája, 22. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Erkel+Ferenc+%C3%A9let%C3%A9nek+kr%C3%B3nik%C3%A1ja&rft.aulast=N%C3%A9meth&rft.pages=22">  </li> <li id="cite_note-14"><a href="#cite_ref-14">↑</a> Erkel későbbi életrajzírója </li> <li id="cite_note-15"><a href="#cite_ref-15">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 26-36. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-16"><a href="#cite_ref-16">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel Ferenc életének krónikája, 23-29. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Erkel+Ferenc+%C3%A9let%C3%A9nek+kr%C3%B3nik%C3%A1ja&rft.aulast=N%C3%A9meth&rft.pages=23-29">  </li> <li id="cite_note-Cenner41-17">↑ <a href="#cite_ref-Cenner41_17-0">a</a> <a href="#cite_ref-Cenner41_17-1">b</a> <a href="#cite_ref-Cenner41_17-2">c</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Cenner, Mihály.szerk.: Bónis: Erkel Ferenc a budai Várszínházban, 41. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Erkel+Ferenc+a+budai+V%C3%A1rsz%C3%ADnh%C3%A1zban&rft.aulast=Cenner&rft.aufirst=Mih%C3%A1ly&rft.pages=41">  </li> <li id="cite_note-18"><a href="#cite_ref-18">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Almási, István.szerk.: <a href="/wiki/B%C3%B3nis_Ferenc_(zenet%C3%B6rt%C3%A9n%C3%A9sz)" title="Bónis Ferenc (zenetörténész)">Bónis Ferenc</a>: Erkel és Kolozsvár, 96-102. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Erkel+%C3%A9s+Kolozsv%C3%A1r&rft.aulast=Alm%C3%A1si&rft.aufirst=Istv%C3%A1n&rft.pages=96-102">  </li> <li id="cite_note-19"><a href="#cite_ref-19">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 36. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-20"><a href="#cite_ref-20">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel Ferenc életének krónikája, 30. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Erkel+Ferenc+%C3%A9let%C3%A9nek+kr%C3%B3nik%C3%A1ja&rft.aulast=N%C3%A9meth&rft.pages=30">  </li> <li id="cite_note-21"><a href="#cite_ref-21">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 37-42. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-22"><a href="#cite_ref-22">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel Ferenc életének krónikája, 31-39. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Erkel+Ferenc+%C3%A9let%C3%A9nek+kr%C3%B3nik%C3%A1ja&rft.aulast=N%C3%A9meth&rft.pages=31-39">  </li> <li id="cite_note-23"><a href="#cite_ref-23">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Cenner, Mihály.szerk.: <a href="/wiki/B%C3%B3nis_Ferenc_(zenet%C3%B6rt%C3%A9n%C3%A9sz)" title="Bónis Ferenc (zenetörténész)">Bónis Ferenc</a>: Erkel Ferenc a Pesti Városi Német Színházban, 41-42. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Erkel+Ferenc+a+Pesti+V%C3%A1rosi+N%C3%A9met+Sz%C3%ADnh%C3%A1zban&rft.aulast=Cenner&rft.aufirst=Mih%C3%A1ly&rft.pages=41-42">  </li> <li id="cite_note-24"><a href="#cite_ref-24">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 44-48. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-25"><a href="#cite_ref-25">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel Ferenc életének krónikája, 37-43. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Erkel+Ferenc+%C3%A9let%C3%A9nek+kr%C3%B3nik%C3%A1ja&rft.aulast=N%C3%A9meth&rft.pages=37-43">  </li> <li id="cite_note-Bónis45-54-26">↑ <a href="#cite_ref-Bónis45-54_26-0">a</a> <a href="#cite_ref-Bónis45-54_26-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Bónis, Ferenc.szerk.: <a href="/wiki/B%C3%B3nis_Ferenc_(zenet%C3%B6rt%C3%A9n%C3%A9sz)" title="Bónis Ferenc (zenetörténész)">Bónis Ferenc</a>: Hogyan lett Erkel Ferenc a Pesti Magyar Színház karmestere?, 45-54. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Hogyan+lett+Erkel+Ferenc+a+Pesti+Magyar+Sz%C3%ADnh%C3%A1z+karmestere%3F&rft.aulast=B%C3%B3nis&rft.aufirst=Ferenc&rft.pages=45-54">  </li> <li id="cite_note-Németh48-49-27">↑ <a href="#cite_ref-Németh48-49_27-0">a</a> <a href="#cite_ref-Németh48-49_27-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 48-49. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-28"><a href="#cite_ref-28">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel Ferenc életének krónikája, 43. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Erkel+Ferenc+%C3%A9let%C3%A9nek+kr%C3%B3nik%C3%A1ja&rft.aulast=N%C3%A9meth&rft.pages=43">  </li> <li id="cite_note-29"><a href="#cite_ref-29">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel Ferenc életének krónikája, 53. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Erkel+Ferenc+%C3%A9let%C3%A9nek+kr%C3%B3nik%C3%A1ja&rft.aulast=N%C3%A9meth&rft.pages=53">  </li> <li id="cite_note-30"><a href="#cite_ref-30">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 49. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-31"><a href="#cite_ref-31">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel Ferenc életének krónikája, 57-58. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Erkel+Ferenc+%C3%A9let%C3%A9nek+kr%C3%B3nik%C3%A1ja&rft.aulast=N%C3%A9meth&rft.pages=57-58">  </li> <li id="cite_note-32"><a href="#cite_ref-32">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 50-57. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-33"><a href="#cite_ref-33">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel Ferenc életének krónikája, 59-62. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Erkel+Ferenc+%C3%A9let%C3%A9nek+kr%C3%B3nik%C3%A1ja&rft.aulast=N%C3%A9meth&rft.pages=59-62">  </li> <li id="cite_note-34"><a href="#cite_ref-34">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 62-63. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-35"><a href="#cite_ref-35">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 64-65. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-36"><a href="#cite_ref-36">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel Ferenc életének krónikája, 55-56. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Erkel+Ferenc+%C3%A9let%C3%A9nek+kr%C3%B3nik%C3%A1ja&rft.aulast=N%C3%A9meth&rft.pages=55-56">  </li> <li id="cite_note-Németh66-37">↑ <a href="#cite_ref-Németh66_37-0">a</a> <a href="#cite_ref-Németh66_37-1">b</a> <a href="#cite_ref-Németh66_37-2">c</a> <a href="#cite_ref-Németh66_37-3">d</a> <a href="#cite_ref-Németh66_37-4">e</a> <a href="#cite_ref-Németh66_37-5">f</a> <a href="#cite_ref-Németh66_37-6">g</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 66. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-38"><a href="#cite_ref-38">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel Ferenc életének krónikája, 68. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Erkel+Ferenc+%C3%A9let%C3%A9nek+kr%C3%B3nik%C3%A1ja&rft.aulast=N%C3%A9meth&rft.pages=68">  </li> <li id="cite_note-39"><a href="#cite_ref-39">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel Ferenc életének krónikája, 72. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Erkel+Ferenc+%C3%A9let%C3%A9nek+kr%C3%B3nik%C3%A1ja&rft.aulast=N%C3%A9meth&rft.pages=72">  </li> <li id="cite_note-40"><a href="#cite_ref-40">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 66-82. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-41"><a href="#cite_ref-41">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel Ferenc életének krónikája, 69-80. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Erkel+Ferenc+%C3%A9let%C3%A9nek+kr%C3%B3nik%C3%A1ja&rft.aulast=N%C3%A9meth&rft.pages=69-80">  </li> <li id="cite_note-42"><a href="#cite_ref-42">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 84-87. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-43"><a href="#cite_ref-43">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel Ferenc életének krónikája, 78-79. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Erkel+Ferenc+%C3%A9let%C3%A9nek+kr%C3%B3nik%C3%A1ja&rft.aulast=N%C3%A9meth&rft.pages=78-79">  </li> <li id="cite_note-44"><a href="#cite_ref-44">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 87-88. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-45"><a href="#cite_ref-45">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel Ferenc életének krónikája, 76. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Erkel+Ferenc+%C3%A9let%C3%A9nek+kr%C3%B3nik%C3%A1ja&rft.aulast=N%C3%A9meth&rft.pages=76">  </li> <li id="cite_note-46"><a href="#cite_ref-46">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Bónis, Ferenc.szerk.: <a href="/wiki/B%C3%B3nis_Ferenc_(zenet%C3%B6rt%C3%A9n%C3%A9sz)" title="Bónis Ferenc (zenetörténész)">Bónis Ferenc</a>: A Himnusz születése és másfél évszázada, 80-81. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+Himnusz+sz%C3%BClet%C3%A9se+%C3%A9s+m%C3%A1sf%C3%A9l+%C3%A9vsz%C3%A1zada&rft.aulast=B%C3%B3nis&rft.aufirst=Ferenc&rft.pages=80-81">  </li> <li id="cite_note-47"><a href="#cite_ref-47">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 88-90. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-48"><a href="#cite_ref-48">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel Ferenc életének krónikája, 75-76. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Erkel+Ferenc+%C3%A9let%C3%A9nek+kr%C3%B3nik%C3%A1ja&rft.aulast=N%C3%A9meth&rft.pages=75-76">  </li> <li id="cite_note-49"><a href="#cite_ref-49">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 91-100. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-50"><a href="#cite_ref-50">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel Ferenc életének krónikája, 89-96. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Erkel+Ferenc+%C3%A9let%C3%A9nek+kr%C3%B3nik%C3%A1ja&rft.aulast=N%C3%A9meth&rft.pages=89-96">  </li> <li id="cite_note-51"><a href="#cite_ref-51">↑</a> Már csak azért sem lehet ez a fa az, amely alatt a mű született, mert még kb. 10-12 évvel ezelőtt élt, és mivel egy <a href="/wiki/Mezei_juhar" title="Mezei juhar">mezei juharról</a> (Acer campestre) van szó, nem élhetett <a href="/wiki/1861" title="1861">1861</a>-ben (vagy csak kis fa lehetett, semmiképpen sem „árnyas”), amikor az opera íródott. </li> <li id="cite_note-52"><a href="#cite_ref-52">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 99-100. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-53"><a href="#cite_ref-53">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 100-101. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-54"><a href="#cite_ref-54">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190604190322/http://www.napkut.hu/naput_2010/2010_08/005.htm">Czeizel Endre: A zeneszerzői géniuszság gyökerei Erkel Ferenc családfaelemzésének tükrében</a> (magyar nyelven). [2019. június 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.napkut.hu/naput_2010/2010_08/005.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 7.) </li> <li id="cite_note-Oszkár_Ferenc-55"><a href="#cite_ref-Oszkár_Ferenc_55-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XKPK-G43">Erkel Oscarius Franciscus, baptism</a>. falilysrearch. (Hozzáférés: 2021. november 21.) </li> <li id="cite_note-56"><a href="#cite_ref-56">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 103-104. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-57"><a href="#cite_ref-57">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 104-105. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-58"><a href="#cite_ref-58">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 105-106. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-59"><a href="#cite_ref-59">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 107. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-60"><a href="#cite_ref-60">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 108. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-61"><a href="#cite_ref-61">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel Ferenc életének krónikája, 111-116. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Erkel+Ferenc+%C3%A9let%C3%A9nek+kr%C3%B3nik%C3%A1ja&rft.aulast=N%C3%A9meth&rft.pages=111-116">  </li> <li id="cite_note-62"><a href="#cite_ref-62">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh, Amadé.szerk.: <a href="/wiki/B%C3%B3nis_Ferenc_(zenet%C3%B6rt%C3%A9n%C3%A9sz)" title="Bónis Ferenc (zenetörténész)">Bónis Ferenc</a>: A budapesti Filharmóniai Társaság 1867–1868. évi jegyzőkönyve, 142-143. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+budapesti+Filharm%C3%B3niai+T%C3%A1rsas%C3%A1g+1867%E2%80%931868.+%C3%A9vi+jegyz%C5%91k%C3%B6nyve&rft.aulast=N%C3%A9meth&rft.aufirst=Amad%C3%A9&rft.pages=142-143">  </li> <li id="cite_note-63"><a href="#cite_ref-63">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel Ferenc életének krónikája, 142. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Erkel+Ferenc+%C3%A9let%C3%A9nek+kr%C3%B3nik%C3%A1ja&rft.aulast=N%C3%A9meth&rft.pages=142">  </li> <li id="cite_note-64"><a href="#cite_ref-64">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 112-113. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-65"><a href="#cite_ref-65">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel Ferenc életének krónikája, 134-139. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Erkel+Ferenc+%C3%A9let%C3%A9nek+kr%C3%B3nik%C3%A1ja&rft.aulast=N%C3%A9meth&rft.pages=134-139">  </li> <li id="cite_note-66"><a href="#cite_ref-66">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 124-125. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-67"><a href="#cite_ref-67">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel Ferenc életének krónikája, 139-148. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Erkel+Ferenc+%C3%A9let%C3%A9nek+kr%C3%B3nik%C3%A1ja&rft.aulast=N%C3%A9meth&rft.pages=139-148">  </li> <li id="cite_note-68"><a href="#cite_ref-68">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 126-127. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-Németh153-154-69">↑ <a href="#cite_ref-Németh153-154_69-0">a</a> <a href="#cite_ref-Németh153-154_69-1">b</a> <a href="#cite_ref-Németh153-154_69-2">c</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel Ferenc életének krónikája, 153-154. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Erkel+Ferenc+%C3%A9let%C3%A9nek+kr%C3%B3nik%C3%A1ja&rft.aulast=N%C3%A9meth&rft.pages=153-154">  </li> <li id="cite_note-70"><a href="#cite_ref-70">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 128-134. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-71"><a href="#cite_ref-71">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 135-136. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-72"><a href="#cite_ref-72">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 139. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-73"><a href="#cite_ref-73">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 140. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-74"><a href="#cite_ref-74">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 144-145. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-75"><a href="#cite_ref-75">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 146-147. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-76"><a href="#cite_ref-76">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 146. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-77"><a href="#cite_ref-77">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 147. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-78"><a href="#cite_ref-78">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel Ferenc életének krónikája, 179. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Erkel+Ferenc+%C3%A9let%C3%A9nek+kr%C3%B3nik%C3%A1ja&rft.aulast=N%C3%A9meth&rft.pages=179">  </li> <li id="cite_note-79"><a href="#cite_ref-79">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 158-159. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-80"><a href="#cite_ref-80">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel Ferenc életének krónikája, 177-179. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Erkel+Ferenc+%C3%A9let%C3%A9nek+kr%C3%B3nik%C3%A1ja&rft.aulast=N%C3%A9meth&rft.pages=177-179">  </li> <li id="cite_note-SZB21-23-81">↑ <a href="#cite_ref-SZB21-23_81-0">a</a> <a href="#cite_ref-SZB21-23_81-1">b</a> <a href="#cite_ref-SZB21-23_81-2">c</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Szabolcsi, Bence.szerk.: <a href="/wiki/B%C3%B3nis_Ferenc_(zenet%C3%B6rt%C3%A9n%C3%A9sz)" title="Bónis Ferenc (zenetörténész)">Bónis Ferenc</a>: Erkel-változatok, 21-23. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-82"><a href="#cite_ref-82">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 161-162. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-83"><a href="#cite_ref-83">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 162. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-84"><a href="#cite_ref-84">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 162-163. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-85"><a href="#cite_ref-85">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 163-164. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-86"><a href="#cite_ref-86">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 165. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-87"><a href="#cite_ref-87">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 166. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-88"><a href="#cite_ref-88">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel Ferenc életének krónikája, 204. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Erkel+Ferenc+%C3%A9let%C3%A9nek+kr%C3%B3nik%C3%A1ja&rft.aulast=N%C3%A9meth&rft.pages=204">  </li> <li id="cite_note-89"><a href="#cite_ref-89">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 169-170. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-90"><a href="#cite_ref-90">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 181-183. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-91"><a href="#cite_ref-91">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 186-188. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-92"><a href="#cite_ref-92">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 190. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-93"><a href="#cite_ref-93">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 192-193. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-94"><a href="#cite_ref-94">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel Ferenc életének krónikája, 211. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Erkel+Ferenc+%C3%A9let%C3%A9nek+kr%C3%B3nik%C3%A1ja&rft.aulast=N%C3%A9meth&rft.pages=211">  </li> <li id="cite_note-95"><a href="#cite_ref-95">↑</a> Ábrányi Kornél kritikája </li> <li id="cite_note-96"><a href="#cite_ref-96">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 202-204. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-97"><a href="#cite_ref-97">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 206. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-98"><a href="#cite_ref-98">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 208-210. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-99"><a href="#cite_ref-99">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 212-213. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-100"><a href="#cite_ref-100">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 213-214. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-101"><a href="#cite_ref-101">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 214. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-102"><a href="#cite_ref-102">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 215. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-103"><a href="#cite_ref-103">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 216-217. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-104"><a href="#cite_ref-104">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 217-218. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-105"><a href="#cite_ref-105">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Winkler. Barangolás az operák világában, 550. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-106"><a href="#cite_ref-106">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Sadie. Opera, 206. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-107"><a href="#cite_ref-107">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Winkler. Barangolás az operák világában, 554-584. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Barangol%C3%A1s+az+oper%C3%A1k+vil%C3%A1g%C3%A1ban&rft.aulast=Winkler&rft.pages=554-584">  </li> <li id="cite_note-108"><a href="#cite_ref-108">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090323232236/http://www.corvinmuzeum.hu/fooldal.html#">Corvin Múzeum (Erkel Ferenc szülőháza)</a> (magyar nyelven). [2009. március 23-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.corvinmuzeum.hu/fooldal.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 29.) </li> <li id="cite_note-109"><a href="#cite_ref-109">↑</a> <a rel="nofollow" class="external free" href="http://5mp.eu/web.php?a=sakk-matt&o=XlFTXiCQ5a">http://5mp.eu/web.php?a=sakk-matt&o=XlFTXiCQ5a</a> A Békés Megyei Sakkszövetség versenykiírása </li> <li id="cite_note-110"><a href="#cite_ref-110">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.imdb.com/title/tt0044595/">Imdb.com</a> (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. március 29.) </li> <li id="cite_note-111"><a href="#cite_ref-111">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Kassai, István.szerk.: <a href="/wiki/B%C3%B3nis_Ferenc_(zenet%C3%B6rt%C3%A9n%C3%A9sz)" title="Bónis Ferenc (zenetörténész)">Bónis Ferenc</a>: Erkel Ferenc hangszeres művei</cite>  </li> <li id="cite_note-112"><a href="#cite_ref-112">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Németh. Erkel, 229. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-113"><a href="#cite_ref-113">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Ősz, Gábor.szerk.: <a href="/wiki/B%C3%B3nis_Ferenc_(zenet%C3%B6rt%C3%A9n%C3%A9sz)" title="Bónis Ferenc (zenetörténész)">Bónis Ferenc</a>: Erkel Ferenc és a sakk, 136. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-114"><a href="#cite_ref-114">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Ősz, Gábor.szerk.: <a href="/wiki/B%C3%B3nis_Ferenc_(zenet%C3%B6rt%C3%A9n%C3%A9sz)" title="Bónis Ferenc (zenetörténész)">Bónis Ferenc</a>: Erkel Ferenc és a sakk, 137. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-115"><a href="#cite_ref-115">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Ősz, Gábor.szerk.: <a href="/wiki/B%C3%B3nis_Ferenc_(zenet%C3%B6rt%C3%A9n%C3%A9sz)" title="Bónis Ferenc (zenetörténész)">Bónis Ferenc</a>: Erkel Ferenc és a sakk, 138. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-116"><a href="#cite_ref-116">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Ősz, Gábor.szerk.: <a href="/wiki/B%C3%B3nis_Ferenc_(zenet%C3%B6rt%C3%A9n%C3%A9sz)" title="Bónis Ferenc (zenetörténész)">Bónis Ferenc</a>: Erkel Ferenc és a sakk, 141. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-117"><a href="#cite_ref-117">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.chessgames.com/perl/chessgame?gid=1269077">Erkel-Szén, Budapest, 1845 (Evans-csel) játszma</a> </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Források">Források</h2>[<a href="/w/index.php?title=Erkel_Ferenc&action=edit&section=20" title="Szakasz szerkesztése: Források">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><a href="/wiki/B%C3%B3nis_Ferenc_(zenet%C3%B6rt%C3%A9n%C3%A9sz)" title="Bónis Ferenc (zenetörténész)">Bónis Ferenc</a> (szerkesztő): Erkel Ferencről és koráról, Püski Kiadó, Budapest, 1995, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9638256745" title="Speciális:Könyvforrások/9638256745">ISBN 963-8256-74-5</a></li> <li><a href="/wiki/N%C3%A9meth_Amad%C3%A9" title="Németh Amadé">Németh Amadé</a>: Erkel, Gondolat Kiadó, Budapest, 1979, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9632807863" title="Speciális:Könyvforrások/9632807863">ISBN 963-280-786-3</a></li> <li>Németh Amadé: Erkel Ferenc életének krónikája, Zeneműkiadó, Budapest, 1973</li> <li>Sadie, Stanley: Opera, Kossuth Kiadó, Budapest, 2004, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9630946904" title="Speciális:Könyvforrások/9630946904">ISBN 963-09-4690-4</a></li> <li><a href="/wiki/Winkler_G%C3%A1bor_(orvos)" title="Winkler Gábor (orvos)">Winkler Gábor</a>: Barangolás az operák világában, Tudomány Kiadó, Budapest, 2005, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9638194413" title="Speciális:Könyvforrások/9638194413">ISBN 963-8194-41-3</a></li> <li><a href="/wiki/Balassa_Imre_(%C3%ADr%C3%B3)" title="Balassa Imre (író)">Balassa Imre</a>, <a href="/wiki/G%C3%A1l_Gy%C3%B6rgy_S%C3%A1ndor" title="Gál György Sándor">Gál György Sándor</a>: Operakalauz, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1961</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="További_információk">További információk</h2>[<a href="/w/index.php?title=Erkel_Ferenc&action=edit&section=21" title="Szakasz szerkesztése: További információk">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.gyulavaros.hu/muzeumok/erkel-ferenc-emlekhaz-gyula">Erkel Ferenc Emlékház, Gyula</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.oszk.hu/00000/00010/html/">Lelőhely-bibliográfia</a></li> <li><a href="/wiki/%C3%81br%C3%A1nyi_Korn%C3%A9l_(zeneszerz%C5%91)" title="Ábrányi Kornél (zeneszerző)">Ábrányi Kornél</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.oszk.hu/08600/08648">Erkel Ferenc élete és működése</a>. (Hozzáférés: 2010. szeptember 8.)</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.oszk.hu/08600/08689">Erkel Ferencz emlékkönyv</a>. (Hozzáférés: 2010. szeptember 23.)</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://erkel.oszk.hu/">Az OSZK Erkel oldala</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20101129074414/http://www.zti.hu/erkel_2010/erkel_kiallitas.htm">Opera és nemzet- az MTA Zenetudományi Intézetének Erkel kiállítása</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.zti.hu/erkel/erkel_en.htm">Erkel Ferenc operái</a> (angolul)</li> <li><a href="https://imslp.org/wiki/Category:Erkel,_Ferenc" class="extiw" title="scores:Category:Erkel, Ferenc">Erkel Ferenc kották az IMSLP.ORG oldalon</a> (angolul)</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kapcsolódó_szócikkek">Kapcsolódó szócikkek</h2>[<a href="/w/index.php?title=Erkel_Ferenc&action=edit&section=22" title="Szakasz szerkesztése: Kapcsolódó szócikkek">szerkesztés</a>]</div> <table class="wikitable sortable"> <caption>Erkel Ferenc dalai a magyar Wikipédián </caption> <tbody><tr> <th>Szócikk</th> <th>Dallam</th> <th>Szöveg </th></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Meghalt_a_cselsz%C3%B6v%C5%91" title="Meghalt a cselszövő">Meghalt a cselszövő</a></td> <td><a class="mw-selflink selflink">Erkel Ferenc</a></td> <td><a href="/wiki/Egressy_B%C3%A9ni" title="Egressy Béni">Egressy Béni</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_himnusza" title="Magyarország himnusza">Magyarország himnusza</a></td> <td><a class="mw-selflink selflink">Erkel Ferenc</a></td> <td><a href="/wiki/K%C3%B6lcsey_Ferenc" title="Kölcsey Ferenc">Kölcsey Ferenc</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Haz%C3%A1m,_haz%C3%A1m" title="Hazám, hazám">Hazám, hazám</a></td> <td><a class="mw-selflink selflink">Erkel Ferenc</a></td> <td>Nádasdy Kálmán </td></tr></tbody></table> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Zeneakadémia_igazgatói,_főigazgatói_és_rektorai" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-collapsed navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><a href="/wiki/Sablon:Zeneakad%C3%A9mia_igazgat%C3%B3i,_f%C5%91igazgat%C3%B3i_%C3%A9s_rektorai" title="Sablon:Zeneakadémia igazgatói, főigazgatói és rektorai">Sablon:Zeneakadémia igazgatói, főigazgatói és rektorai</a><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Zeneakad%C3%A9mia_igazgat%C3%B3i,_f%C5%91igazgat%C3%B3i_%C3%A9s_rektorai">m</a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Zeneakad%C3%A9mia_igazgat%C3%B3i,_f%C5%91igazgat%C3%B3i_%C3%A9s_rektorai">v</a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Zeneakad%C3%A9mia_igazgat%C3%B3i,_f%C5%91igazgat%C3%B3i_%C3%A9s_rektorai&action=edit">sz</a></li></ul></div><div id="Zeneakadémia_igazgatói,_főigazgatói_és_rektorai" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Liszt_Ferenc_Zenem%C5%B1v%C3%A9szeti_Egyetem" title="Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem">Zeneakadémia</a> igazgatói, főigazgatói és rektorai</div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a class="mw-selflink selflink">Erkel Ferenc</a> (1875–1887) <a href="/wiki/Mihalovich_%C3%96d%C3%B6n" title="Mihalovich Ödön">Mihalovich Ödön</a> (1887–1919) <a href="/wiki/Dohn%C3%A1nyi_Ern%C5%91" title="Dohnányi Ernő">Dohnányi Ernő</a> (1919) <a href="/wiki/Hubay_Jen%C5%91" title="Hubay Jenő">Hubay Jenő</a> (1919–1934) <a href="/wiki/Dohn%C3%A1nyi_Ern%C5%91" title="Dohnányi Ernő">Dohnányi Ernő</a> főigazgató (1934–1943) <a href="/wiki/Zathureczky_Ede" title="Zathureczky Ede">Zathureczky Ede</a> (1943–1957) <a href="/wiki/Szabolcsi_Bence" title="Szabolcsi Bence">Szabolcsi Bence</a> elnök, <a href="/wiki/Szab%C3%B3_Ferenc_(zeneszerz%C5%91)" title="Szabó Ferenc (zeneszerző)">Szabó Ferenc</a> és <a href="/wiki/Kadosa_P%C3%A1l" title="Kadosa Pál">Kadosa Pál</a>, (háromtagú igazgatótanács) (1957–1958) <a href="/wiki/Szab%C3%B3_Ferenc_(zeneszerz%C5%91)" title="Szabó Ferenc (zeneszerző)">Szabó Ferenc</a> (1958–1967) <a href="/wiki/Kov%C3%A1cs_D%C3%A9nes_(heged%C5%B1m%C5%B1v%C3%A9sz)" title="Kovács Dénes (hegedűművész)">Kovács Dénes</a> főigazgató (1967-1971) <a href="/wiki/Kov%C3%A1cs_D%C3%A9nes_(heged%C5%B1m%C5%B1v%C3%A9sz)" title="Kovács Dénes (hegedűművész)">Kovács Dénes</a> rektor (1971–1980) <a href="/wiki/Ujfalussy_J%C3%B3zsef" title="Ujfalussy József">Ujfalussy József</a> rektor (1980–1988) <a href="/wiki/Soproni_J%C3%B3zsef_(zeneszerz%C5%91)" title="Soproni József (zeneszerző)">Soproni József</a> rektor (1988–1994) <a href="/wiki/Lantos_Istv%C3%A1n" title="Lantos István">Lantos István</a> rektor (1994–1997) <a href="/wiki/Falvai_S%C3%A1ndor" title="Falvai Sándor">Falvai Sándor</a> rektor (1997–2004) <a href="/wiki/Batta_Andr%C3%A1s" title="Batta András">Batta András</a> rektor (2004–2013) <a href="/wiki/Vigh_Andrea" title="Vigh Andrea">Vigh Andrea</a> rektor (2013–)</div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="A_Magyar_Állami_Operaház_igazgatói" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-autocollapse navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="3"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><a href="/wiki/Sablon:A_Magyar_%C3%81llami_Operah%C3%A1z_igazgat%C3%B3i" title="Sablon:A Magyar Állami Operaház igazgatói">Sablon:A Magyar Állami Operaház igazgatói</a><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:A_Magyar_%C3%81llami_Operah%C3%A1z_igazgat%C3%B3i">m</a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:A_Magyar_%C3%81llami_Operah%C3%A1z_igazgat%C3%B3i">v</a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:A_Magyar_%C3%81llami_Operah%C3%A1z_igazgat%C3%B3i&action=edit">sz</a></li></ul></div><div id="A_Magyar_Állami_Operaház_igazgatói" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/A_Magyar_%C3%81llami_Operah%C3%A1z_igazgat%C3%B3inak_list%C3%A1ja" title="A Magyar Állami Operaház igazgatóinak listája">A Magyar Állami Operaház igazgatói</a></div></th></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">kormánybiztosok</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Podmaniczky_Frigyes" title="Podmaniczky Frigyes">Podmaniczky Frigyes</a> (1875)</li> <li><a href="/wiki/Beniczky_Ferenc_(politikus)" title="Beniczky Ferenc (politikus)">Beniczky Ferenc</a> (1888–1891)</li> <li><a href="/w/index.php?title=Stresser_J%C3%B3zsef&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stresser József (a lap nem létezik)">Stresser József</a> (1894)</li> <li><a href="/wiki/Nopcsa_Elek_(kamar%C3%A1s)" title="Nopcsa Elek (kamarás)">Nopcsa Elek</a> (1894–1897)</li> <li><a href="/w/index.php?title=Husz%C3%A1r_K%C3%A1lm%C3%A1n&action=edit&redlink=1" class="new" title="Huszár Kálmán (a lap nem létezik)">Huszár Kálmán</a> (1897–1898)</li> <li><a href="/wiki/B%C3%A1nffy_Mikl%C3%B3s_(%C3%ADr%C3%B3)" title="Bánffy Miklós (író)">Bánffy Miklós</a> (1912–1917)</li> <li><a href="/wiki/Wlassics_Gyula_(jogtud%C3%B3s)" title="Wlassics Gyula (jogtudós)">Wlassics Gyula</a> (1920–1925)</li> <li><a href="/wiki/%C3%93kov%C3%A1cs_Szilveszter" title="Ókovács Szilveszter">Ókovács Szilveszter</a> (2011–2013)</li></ul> </div></td><td class="noviewer navbox-image" rowspan="7" style="width:1px;padding:0 0 0 2px"><div><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Hungarian_State_Opera_House(PDXdj).jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6e/Hungarian_State_Opera_House%28PDXdj%29.jpg/200px-Hungarian_State_Opera_House%28PDXdj%29.jpg" decoding="async" width="200" height="133" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6e/Hungarian_State_Opera_House%28PDXdj%29.jpg/300px-Hungarian_State_Opera_House%28PDXdj%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6e/Hungarian_State_Opera_House%28PDXdj%29.jpg/400px-Hungarian_State_Opera_House%28PDXdj%29.jpg 2x" data-file-width="1024" data-file-height="681" /></a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">intendánsok</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Podmaniczky_Frigyes" title="Podmaniczky Frigyes">Podmaniczky Frigyes</a> (1875)</li> <li><a href="/wiki/Keglevich_Istv%C3%A1n_(intend%C3%A1ns)" title="Keglevich István (intendáns)">Keglevich István</a> (1886–1888)</li> <li><a href="/wiki/Beniczky_Ferenc_(politikus)" title="Beniczky Ferenc (politikus)">Beniczky Ferenc</a> (1888–1891)</li> <li><a href="/wiki/Zichy_G%C3%A9za" title="Zichy Géza">Zichy Géza</a> (1891–1894)</li> <li><a href="/wiki/Nopcsa_Elek_(kamar%C3%A1s)" title="Nopcsa Elek (kamarás)">Nopcsa Elek</a> (1894–1897)</li> <li><a href="/wiki/Keglevich_Istv%C3%A1n_(intend%C3%A1ns)" title="Keglevich István (intendáns)">Keglevich István</a> (1898–1902)</li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">első karmesterek</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/K%C3%B3rodi_Andr%C3%A1s" title="Kórodi András">Kórodi András</a> (1984–1986)</li> <li><a href="/wiki/Kov%C3%A1cs_J%C3%A1nos_(karmester)" title="Kovács János (karmester)">Kovács János</a> (1986–1990)</li> <li><a href="/wiki/Medveczky_%C3%81d%C3%A1m" title="Medveczky Ádám">Medveczky Ádám</a> (1992–1993)</li> <li><a href="/wiki/H%C3%A9ja_Domonkos" title="Héja Domonkos">Héja Domonkos</a> (2011–2013)</li> <li><a href="/wiki/Hal%C3%A1sz_P%C3%A9ter_(karmester)" title="Halász Péter (karmester)">Halász Péter</a> (2013–)</li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">igazgatók</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a class="mw-selflink selflink">Erkel Ferenc</a> (1884–1886)</li> <li><a href="/wiki/Erkel_S%C3%A1ndor" title="Erkel Sándor">Erkel Sándor</a> (1884–1886)</li> <li><a href="/wiki/Gustav_Mahler" title="Gustav Mahler">Gustav Mahler</a> (1888–1891)</li> <li><a href="/wiki/Nikisch_Art%C3%BAr" title="Nikisch Artúr">Nikisch Artúr</a> (1893–1895)</li> <li><a href="/wiki/K%C3%A1ldy_Gyula" title="Káldy Gyula">Káldy Gyula</a> (1895–1900)</li> <li><a href="/wiki/M%C3%A9sz%C3%A1ros_Imre_(igazgat%C3%B3)" title="Mészáros Imre (igazgató)">Mészáros Imre</a> (1900–1901)</li> <li><a href="/wiki/M%C3%A1der_Rezs%C5%91" title="Máder Rezső">Máder Rezső</a> (1901–1907)</li> <li><a href="/wiki/M%C3%A9sz%C3%A1ros_Imre_(igazgat%C3%B3)" title="Mészáros Imre (igazgató)">Mészáros Imre</a> (1907–1913)</li> <li><a href="/wiki/Kern_Aur%C3%A9l" title="Kern Aurél">Kern Aurél</a> (1913–1917)</li> <li><a href="/wiki/Z%C3%A1dor_Dezs%C5%91_(opera%C3%A9nekes)" title="Zádor Dezső (operaénekes)">Zádor Dezső</a> (1918–1919)</li> <li><a href="/wiki/%C3%81br%C3%A1nyi_Emil_(zeneszerz%C5%91)" title="Ábrányi Emil (zeneszerző)">ifj. Ábrányi Emil</a> (1919–1920)</li> <li><a href="/wiki/Kerner_Istv%C3%A1n_(karmester)" title="Kerner István (karmester)">Kerner István</a> (1920–1921)</li> <li><a href="/wiki/M%C3%A1der_Rezs%C5%91" title="Máder Rezső">Máder Rezső</a> (1921–1925)</li> <li><a href="/wiki/Radnai_Mikl%C3%B3s" title="Radnai Miklós">Radnai Miklós</a> (1925–1944)</li> <li><a href="/wiki/Luk%C3%A1cs_Mikl%C3%B3s_(karmester)" title="Lukács Miklós (karmester)">Lukács Miklós</a> (1944)</li> <li><a href="/wiki/S%C3%A1my_Zolt%C3%A1n" title="Sámy Zoltán">Sámy Zoltán</a> (1944)</li> <li><a href="/wiki/Sz%C3%A9kely_Mih%C3%A1ly_(opera%C3%A9nekes)" title="Székely Mihály (operaénekes)">Székely Mihály</a> (1945–1946)</li> <li><a href="/wiki/N%C3%A1dasdy_K%C3%A1lm%C3%A1n" title="Nádasdy Kálmán">Nádasdy Kálmán</a> (1945–1946)</li> <li><a href="/wiki/Kom%C3%A1romy_P%C3%A1l" title="Komáromy Pál">Komáromy Pál</a> (1945–1946)</li> <li><a href="/wiki/T%C3%B3th_Alad%C3%A1r_(zenetud%C3%B3s)" title="Tóth Aladár (zenetudós)">Tóth Aladár</a> (1946–1956)</li> <li><a href="/wiki/Pall%C3%B3_Imre_(opera%C3%A9nekes)" title="Palló Imre (operaénekes)">Palló Imre</a> (1957–1958)</li> <li><a href="/wiki/Fajth_Tibor" title="Fajth Tibor">Fajth Tibor</a> (1958–1962)</li> <li><a href="/wiki/N%C3%A1dasdy_K%C3%A1lm%C3%A1n" title="Nádasdy Kálmán">Nádasdy Kálmán</a> (1962–1966)</li> <li><a href="/wiki/Luk%C3%A1cs_Mikl%C3%B3s_(karmester)" title="Lukács Miklós (karmester)">Lukács Miklós</a> (1966–1978)</li> <li><a href="/wiki/Mih%C3%A1ly_Andr%C3%A1s_(zeneszerz%C5%91)" title="Mihály András (zeneszerző)">Mihály András</a> (1978–1986)</li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">főigazgatók</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Petrovics_Emil" title="Petrovics Emil">Petrovics Emil</a> (1986–1990)</li> <li><a href="/wiki/%C3%9Ct%C5%91_Endre_(opera%C3%A9nekes)" title="Ütő Endre (operaénekes)">Ütő Endre</a> (1991–1995)</li> <li><a href="/wiki/V%C3%A1mos_L%C3%A1szl%C3%B3_(rendez%C5%91)" title="Vámos László (rendező)">Vámos László</a> (1995–1996)</li> <li><a href="/wiki/Szinet%C3%A1r_Mikl%C3%B3s" title="Szinetár Miklós">Szinetár Miklós</a> (1996–2001)</li> <li><a href="/w/index.php?title=Locsm%C3%A1ndi_Mikl%C3%B3s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Locsmándi Miklós (a lap nem létezik)">Locsmándi Miklós</a> (2001–2002)</li> <li><a href="/wiki/Szinet%C3%A1r_Mikl%C3%B3s" title="Szinetár Miklós">Szinetár Miklós</a> (2003–2005)</li> <li><a href="/wiki/Hegyi_%C3%81rp%C3%A1d_Jutocsa" title="Hegyi Árpád Jutocsa">Hegyi Árpád Jutocsa</a> (2005–2006)</li> <li><a href="/wiki/Vass_Lajos_(politikus)" title="Vass Lajos (politikus)">Vass Lajos</a> (2007–2010)</li> <li><a href="/wiki/Horv%C3%A1th_%C3%81d%C3%A1m_(opera%C3%A9nekes)" title="Horváth Ádám (operaénekes)">Horváth Ádám</a> (2011)</li> <li><a href="/w/index.php?title=Mozs%C3%A1r_Istv%C3%A1n&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mozsár István (a lap nem létezik)">Mozsár István</a> (2011)</li> <li><a href="/wiki/Kov%C3%A1cs_J%C3%A1nos_(karmester)" title="Kovács János (karmester)">Kovács János</a> (2011)</li> <li><a href="/wiki/%C3%93kov%C3%A1cs_Szilveszter" title="Ókovács Szilveszter">Ókovács Szilveszter</a> (2013–)</li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">zeneigazgatók</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Oberfrank_G%C3%A9za" title="Oberfrank Géza">Oberfrank Géza</a> (1990–1991)</li> <li><a href="/wiki/Medveczky_%C3%81d%C3%A1m" title="Medveczky Ádám">Medveczky Ádám</a> (1991–1992)</li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">fő-zeneigazgatók</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Ferencsik_J%C3%A1nos" title="Ferencsik János">Ferencsik János</a> (1957–1973)</li> <li><a href="/wiki/Ferencsik_J%C3%A1nos" title="Ferencsik János">Ferencsik János</a> (1978–1984)</li> <li><a href="/wiki/K%C3%B3rodi_Andr%C3%A1s" title="Kórodi András">Kórodi András</a> (1984–1986)</li> <li><a href="/wiki/Luk%C3%A1cs_Ervin" title="Lukács Ervin">Lukács Ervin</a> (1987–1990)</li> <li><a href="/wiki/Medveczky_%C3%81d%C3%A1m" title="Medveczky Ádám">Medveczky Ádám</a> (1992–1993)</li> <li><a href="/wiki/Oberfrank_G%C3%A9za" title="Oberfrank Géza">Oberfrank Géza</a> (1994–1998)</li> <li><a href="/w/index.php?title=Gy%C5%91riv%C3%A1nyi_R%C3%A1th_Gy%C3%B6rgy&action=edit&redlink=1" class="new" title="Győriványi Ráth György (a lap nem létezik)">Győriványi Ráth György</a> (2001–2002)</li> <li><a href="/wiki/Kov%C3%A1cs_J%C3%A1nos_(karmester)" title="Kovács János (karmester)">Kovács János</a> (2002)</li> <li><a href="/wiki/Petrovics_Emil" title="Petrovics Emil">Petrovics Emil</a> (2003–2005)</li> <li><a href="/wiki/Kessely%C3%A1k_Gergely" title="Kesselyák Gergely">Kesselyák Gergely</a> (2005–2006)</li> <li><a href="/wiki/H%C3%A9ja_Domonkos" title="Héja Domonkos">Héja Domonkos</a> (2011–2013)</li> <li><a href="/wiki/Hal%C3%A1sz_P%C3%A9ter_(karmester)" title="Halász Péter (karmester)">Halász Péter</a> (2013–)</li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Erkel_Ferenc_operái" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-collapsed navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="3"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><a href="/wiki/Sablon:Erkel-oper%C3%A1k" title="Sablon:Erkel-operák">Sablon:Erkel-operák</a><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Erkel-oper%C3%A1k">m</a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Erkel-oper%C3%A1k">v</a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Erkel-oper%C3%A1k&action=edit">sz</a></li></ul></div><div id="Erkel_Ferenc_operái" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a class="mw-selflink selflink">Erkel Ferenc</a> <a href="/wiki/Opera_(sz%C3%ADnm%C5%B1)" title="Opera (színmű)">operái</a></div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/B%C3%A1tori_M%C3%A1ria" title="Bátori Mária">Bátori Mária</a> (1840)</li> <li><a href="/wiki/Hunyadi_L%C3%A1szl%C3%B3_(opera)" title="Hunyadi László (opera)">Hunyadi László</a> (1844)</li> <li><a href="/wiki/B%C3%A1nk_b%C3%A1n_(opera)" title="Bánk bán (opera)">Bánk bán</a> (1861)</li> <li><a href="/wiki/Sarolta_(opera)" title="Sarolta (opera)">Sarolta</a> (1862)</li> <li><a href="/wiki/D%C3%B3zsa_Gy%C3%B6rgy_(opera)" title="Dózsa György (opera)">Dózsa György</a> (1867)</li> <li><a href="/wiki/Brankovics_Gy%C3%B6rgy_(opera)" title="Brankovics György (opera)">Brankovics György</a> (1874)</li> <li><a href="/wiki/N%C3%A9vtelen_h%C5%91s%C3%B6k" title="Névtelen hősök">Névtelen hősök</a> (1880)</li> <li><a href="/wiki/Istv%C3%A1n_kir%C3%A1ly_(opera)" title="István király (opera)">István király</a> (1886)</li></ul> </div></td><td class="noviewer navbox-image" rowspan="1" style="width:1px;padding:0 0 0 2px"><div><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Erkel_Ferenc_VU.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/69/Erkel_Ferenc_VU.jpg/50px-Erkel_Ferenc_VU.jpg" decoding="async" width="50" height="56" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/69/Erkel_Ferenc_VU.jpg/75px-Erkel_Ferenc_VU.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/69/Erkel_Ferenc_VU.jpg/100px-Erkel_Ferenc_VU.jpg 2x" data-file-width="627" data-file-height="699" /></a></div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26643308">@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output div.navbox.authoritycontrol{display:block}.mw-parser-output .authoritycontrol tbody,.mw-parser-output .authoritycontrol tr,.mw-parser-output .authoritycontrol th,.mw-parser-output .authoritycontrol td,.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-row>th+td{display:block;text-align:center}.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-list-with-group{border:none}}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox authoritycontrol" aria-labelledby="Nemzetközi_katalógusok" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Nemzetközi_katalógusok" scope="row" class="navbox-group" style="width:auto"><a href="/wiki/Sablon:Nemzetk%C3%B6zi_katal%C3%B3gusok/doc" title="Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc">Nemzetközi katalógusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/WorldCat" title="WorldCat">WorldCat</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://id.oclc.org/worldcat/entity/E39PBJtCB8hD9XPrpJcbkvwwG3">E39PBJtCB8hD9XPrpJcbkvwwG3</a></li> <li><a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">VIAF</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://viaf.org/viaf/51875112">51875112</a></li> <li><a href="/wiki/Orsz%C3%A1gos_Sz%C3%A9ch%C3%A9nyi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Országos Széchényi Könyvtár">OSZK</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://viaf.org/processed/NSZL%7C000000013740">000000013740</a></li> <li><a href="/wiki/Orsz%C3%A1gos_Sz%C3%A9ch%C3%A9nyi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Országos Széchényi Könyvtár">NEKTÁR</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://nektar.oszk.hu/auth/46134">46134</a></li> <li><a href="/wiki/Pet%C5%91fi_Irodalmi_M%C3%BAzeum" title="Petőfi Irodalmi Múzeum">PIM</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://resolver.pim.hu/auth/PIM63174">PIM63174</a></li> <li><a href="/wiki/Orsz%C3%A1gos_Sz%C3%ADnh%C3%A1zt%C3%B6rt%C3%A9neti_M%C3%BAzeum_%C3%A9s_Int%C3%A9zet" title="Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet">OSZMI</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://resolver.szinhaztortenet.hu/collection/OSZMI1233">OSZMI1233</a></li> <li><a href="/wiki/Kongresszusi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Kongresszusi Könyvtár">LCCN</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://lccn.loc.gov/n81014433">n81014433</a></li> <li><a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Szabv%C3%A1nyos_N%C3%A9vazonos%C3%ADt%C3%B3" title="Nemzetközi Szabványos Névazonosító">ISNI</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://isni.org/isni/0000000081306933">0000 0000 8130 6933</a></li> <li><a href="/wiki/Integr%C3%A1lt_katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Integrált katalógustár">GND</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://d-nb.info/gnd/118530801">118530801</a></li> <li><a href="/wiki/Sv%C3%A9d_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Svéd Nemzeti Könyvtár">LIBRIS</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://libris.kb.se/auth/254496">254496</a></li> <li>SUDOC: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.idref.fr/080007090">080007090</a></li> <li><a href="/wiki/A_Cseh_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1ra" title="A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára">NKCS</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://aleph.nkp.cz/F/?func=find-c&local_base=aut&ccl_term=ica=ola2002161276&CON_LNG=ENG">ola2002161276</a></li> <li><a href="/wiki/Francia_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Francia Nemzeti Könyvtár">BNF</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb13893697d">cb13893697d</a></li> <li><a href="/wiki/MusicBrainz" title="MusicBrainz">MusicBrainz</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://musicbrainz.org/artist/645d98aa-7568-4399-bda9-d5f47aa7e8df">645d98aa-7568-4399-bda9-d5f47aa7e8df</a></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:3px; margin-right:3px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:49%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:-3px; margin-right:1%; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Music-GClef.svg" class="mw-file-description" title="zene"><img alt="zene" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d4/Music-GClef.svg/25px-Music-GClef.svg.png" decoding="async" width="25" height="25" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d4/Music-GClef.svg/38px-Music-GClef.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d4/Music-GClef.svg/50px-Music-GClef.svg.png 2x" data-file-width="512" data-file-height="512" /></a> <a href="/wiki/Port%C3%A1l:Zene" title="Portál:Zene">Zeneportál</a></li><li style="float: right; min-height: 27px; line-height: 25px; width:49%; margin:0; margin-top:.5em; margin-right:-3px; margin-left:1%; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Operalogo.png" class="mw-file-description" title="opera"><img alt="opera" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/48/Operalogo.png/25px-Operalogo.png" decoding="async" width="25" height="23" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/48/Operalogo.png/38px-Operalogo.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/48/Operalogo.png/50px-Operalogo.png 2x" data-file-width="400" data-file-height="360" /></a> <a href="/wiki/Port%C3%A1l:Opera" title="Portál:Opera">Operaportál</a></li></ul></div></div> </div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Erkel_Ferenc&oldid=27617779">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Erkel_Ferenc&oldid=27617779</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Magyar_zeneszerz%C5%91k" title="Kategória:Magyar zeneszerzők">Magyar zeneszerzők</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Romantikus_zeneszerz%C5%91k" title="Kategória:Romantikus zeneszerzők">Romantikus zeneszerzők</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Magyar_karmesterek" title="Kategória:Magyar karmesterek">Magyar karmesterek</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Magyar_zongorist%C3%A1k" title="Kategória:Magyar zongoristák">Magyar zongoristák</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Magyar_operaszerz%C5%91k" title="Kategória:Magyar operaszerzők">Magyar operaszerzők</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Magyar_pedag%C3%B3gusok" title="Kategória:Magyar pedagógusok">Magyar pedagógusok</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Magyar_sakkoz%C3%B3k" title="Kategória:Magyar sakkozók">Magyar sakkozók</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Gyulaiak" title="Kategória:Gyulaiak">Gyulaiak</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:1810-ben_sz%C3%BCletett_szem%C3%A9lyek" title="Kategória:1810-ben született személyek">1810-ben született személyek</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:1893-ban_elhunyt_szem%C3%A9lyek" title="Kategória:1893-ban elhunyt személyek">1893-ban elhunyt személyek</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Erkel_Ferenc_%C3%A9s_k%C3%B6re" title="Kategória:Erkel Ferenc és köre">Erkel Ferenc és köre</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:A_Ferenc_J%C3%B3zsef-rend_tagjai" title="Kategória:A Ferenc József-rend tagjai">A Ferenc József-rend tagjai</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Magyar_%C3%96r%C3%B6ks%C3%A9g_d%C3%ADjas_szem%C3%A9lyek" title="Kategória:Magyar Örökség díjas személyek">Magyar Örökség díjas személyek</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:A_Fiumei_%C3%9Ati_S%C3%ADrkertben_eltemetett_szem%C3%A9lyek" title="Kategória:A Fiumei Úti Sírkertben eltemetett személyek">A Fiumei Úti Sírkertben eltemetett személyek</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_VIAF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_OSZK-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek OSZK-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek OSZK-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_NEKTAR-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek NEKTAR-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek NEKTAR-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_PIM-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek PIM-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek PIM-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_OSZMI-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek OSZMI-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek OSZMI-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_LCCN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_ISNI-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek ISNI-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek ISNI-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_GND-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_SELIBR-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek SELIBR-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek SELIBR-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BNF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Kiemelt_cikkek" title="Kategória:Kiemelt cikkek">Kiemelt cikkek</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. november 22., 16:18</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=Erkel_Ferenc&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-6df7948d6c-2vfms","wgBackendResponseTime":171,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"0.989","walltime":"1.258","ppvisitednodes":{"value":22734,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":150900,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":34696,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":17,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":3,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":110626,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":5,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 997.901 1 -total"," 48.27% 481.684 1 Sablon:Személy_infobox"," 26.08% 260.266 35 Sablon:Wikidata"," 25.65% 255.918 1 Sablon:Jegyzetek"," 25.44% 253.902 2 Sablon:References"," 21.50% 214.589 42 Sablon:Infobox/Általános"," 15.64% 156.059 103 Sablon:Cite_book"," 13.26% 132.364 6 Sablon:Infobox/Megjegyzés_feltétellel"," 8.88% 88.571 1 Sablon:Hlist"," 5.76% 57.451 1 Sablon:Infobox/Fejléc"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.329","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":6189903,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.codfw.main-694cf4987f-lmcm4","timestamp":"20241126000938","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"Erkel Ferenc","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Erkel_Ferenc","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q316820","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q316820","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2004-08-07T13:21:11Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/b\/ba\/Barab%C3%A1s_Erkel_1845.jpg","headline":"(1810\u20131893) magyar zeneszerz\u0151"}</script> </body> </html>