CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Gyémánt – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"048b70cc-bc47-4f55-8cd3-b5c0b13bc166","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Gyémánt","wgTitle":"Gyémánt","wgCurRevisionId":27324341,"wgRevisionId":27324341,"wgArticleId":37284,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal","Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 novemberéből","Kiemelt cikkek","Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval","Gyémánt","A szén allotrópjai"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName": "Gyémánt","wgRelevantArticleId":37284,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27324341,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":60000,"wgRelatedArticlesCompat":[],"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q5283","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model", "platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP", "ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.5"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/6f/Brillanten.jpg"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="1006"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/6f/Brillanten.jpg"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="671"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="536"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Gyémánt – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%A9m%C3%A1nt"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%A9m%C3%A1nt"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Gyémánt rootpage-Gyémánt skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-menu mw-ui-icon-wikimedia-menu"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Főmenü</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z"><span>Kezdőlap</span></a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom"><span>Tartalom</span></a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja"><span>Kiemelt szócikkek</span></a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r"><span>Friss változtatások</span></a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x"><span>Lap találomra</span></a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3"><span>Tudakozó</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek"><span>Kezdőknek</span></a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g"><span>Segítség</span></a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg"><span>Közösségi portál</span></a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel"><span>Kapcsolatfelvétel</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <span class="mw-logo-container skin-invert"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </span> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"><span class="vector-icon mw-ui-icon-search mw-ui-icon-wikimedia-search"></span> <span>Keresés</span> </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > <span class="cdx-text-input__icon cdx-text-input__start-icon"></span> </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-appearance mw-ui-icon-wikimedia-appearance"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Megjelenés</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu" class=""><span>Adományok</span></a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Gy%C3%A9m%C3%A1nt" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class=""><span>Fiók létrehozása</span></a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Gy%C3%A9m%C3%A1nt" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class=""><span>Bejelentkezés</span></a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-ellipsis mw-ui-icon-wikimedia-ellipsis"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Személyes eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu"><span>Adományok</span></a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Gy%C3%A9m%C3%A1nt" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"><span class="vector-icon mw-ui-icon-userAdd mw-ui-icon-wikimedia-userAdd"></span> <span>Fiók létrehozása</span></a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Gy%C3%A9m%C3%A1nt" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"><span class="vector-icon mw-ui-icon-logIn mw-ui-icon-wikimedia-logIn"></span> <span>Bejelentkezés</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről"><span>további információk</span></a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y"><span>Közreműködések</span></a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-A_„gyémánt”_szó_etimológiája" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_„gyémánt”_szó_etimológiája"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1</span> <span>A „gyémánt” szó etimológiája</span> </div> </a> <ul id="toc-A_„gyémánt”_szó_etimológiája-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Ásványtani_jellemzői" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Ásványtani_jellemzői"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2</span> <span>Ásványtani jellemzői</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Ásványtani_jellemzői-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Ásványtani jellemzői alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Ásványtani_jellemzői-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Méret" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Méret"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.1</span> <span>Méret</span> </div> </a> <ul id="toc-Méret-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Törés_és_hasadás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Törés_és_hasadás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.2</span> <span>Törés és hasadás</span> </div> </a> <ul id="toc-Törés_és_hasadás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Keménység" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Keménység"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.3</span> <span>Keménység</span> </div> </a> <ul id="toc-Keménység-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Sűrűség" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Sűrűség"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.4</span> <span>Sűrűség</span> </div> </a> <ul id="toc-Sűrűség-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Optikai_tulajdonságok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Optikai_tulajdonságok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.5</span> <span>Optikai tulajdonságok</span> </div> </a> <ul id="toc-Optikai_tulajdonságok-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Szín" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Szín"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.5.1</span> <span>Szín</span> </div> </a> <ul id="toc-Szín-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Lumineszcencia" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Lumineszcencia"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.5.2</span> <span>Lumineszcencia</span> </div> </a> <ul id="toc-Lumineszcencia-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Egyéb_tulajdonságok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Egyéb_tulajdonságok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.6</span> <span>Egyéb tulajdonságok</span> </div> </a> <ul id="toc-Egyéb_tulajdonságok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Zárványok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Zárványok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.7</span> <span>Zárványok</span> </div> </a> <ul id="toc-Zárványok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-A_gyémántok_keletkezése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_gyémántok_keletkezése"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3</span> <span>A gyémántok keletkezése</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-A_gyémántok_keletkezése-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) A gyémántok keletkezése alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-A_gyémántok_keletkezése-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Gyémántképződés_kratonok_vidékén" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Gyémántképződés_kratonok_vidékén"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.1</span> <span>Gyémántképződés kratonok vidékén</span> </div> </a> <ul id="toc-Gyémántképződés_kratonok_vidékén-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Gyémántképződés_meteoritbecsapódások_helyén" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Gyémántképződés_meteoritbecsapódások_helyén"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.2</span> <span>Gyémántképződés meteoritbecsapódások helyén</span> </div> </a> <ul id="toc-Gyémántképződés_meteoritbecsapódások_helyén-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Földön_kívüli_gyémántok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Földön_kívüli_gyémántok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.3</span> <span>Földön kívüli gyémántok</span> </div> </a> <ul id="toc-Földön_kívüli_gyémántok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Gyémántlelőhelyek_genetikai_típusai" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Gyémántlelőhelyek_genetikai_típusai"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.4</span> <span>Gyémántlelőhelyek genetikai típusai</span> </div> </a> <ul id="toc-Gyémántlelőhelyek_genetikai_típusai-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-A_gyémántipar" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_gyémántipar"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4</span> <span>A gyémántipar</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-A_gyémántipar-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) A gyémántipar alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-A_gyémántipar-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Előfordulás_és_kitermelés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Előfordulás_és_kitermelés"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.1</span> <span>Előfordulás és kitermelés</span> </div> </a> <ul id="toc-Előfordulás_és_kitermelés-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Véres_gyémántok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Véres_gyémántok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.2</span> <span>Véres gyémántok</span> </div> </a> <ul id="toc-Véres_gyémántok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kereskedelem" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Kereskedelem"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.3</span> <span>Kereskedelem</span> </div> </a> <ul id="toc-Kereskedelem-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-A_gyémánt_értéke" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_gyémánt_értéke"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5</span> <span>A gyémánt értéke</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-A_gyémánt_értéke-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) A gyémánt értéke alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-A_gyémánt_értéke-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Szín_(colour)" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Szín_(colour)"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.1</span> <span>Szín (colour)</span> </div> </a> <ul id="toc-Szín_(colour)-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Tisztaság_(clarity)" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Tisztaság_(clarity)"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.2</span> <span>Tisztaság (clarity)</span> </div> </a> <ul id="toc-Tisztaság_(clarity)-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Méret_(carat)" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Méret_(carat)"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.3</span> <span>Méret (carat)</span> </div> </a> <ul id="toc-Méret_(carat)-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Csiszolás_(cut)" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Csiszolás_(cut)"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.4</span> <span>Csiszolás (cut)</span> </div> </a> <ul id="toc-Csiszolás_(cut)-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Híres_gyémántok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Híres_gyémántok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6</span> <span>Híres gyémántok</span> </div> </a> <ul id="toc-Híres_gyémántok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Mesterséges_gyémántok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Mesterséges_gyémántok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7</span> <span>Mesterséges gyémántok</span> </div> </a> <ul id="toc-Mesterséges_gyémántok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Gyémántimitációk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Gyémántimitációk"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8</span> <span>Gyémántimitációk</span> </div> </a> <ul id="toc-Gyémántimitációk-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Gyémántok_a_hiedelemvilágban" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Gyémántok_a_hiedelemvilágban"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9</span> <span>Gyémántok a hiedelemvilágban</span> </div> </a> <ul id="toc-Gyémántok_a_hiedelemvilágban-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_gyémánt_felhasználása_a_szépségiparban" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_gyémánt_felhasználása_a_szépségiparban"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10</span> <span>A gyémánt felhasználása a szépségiparban</span> </div> </a> <ul id="toc-A_gyémánt_felhasználása_a_szépségiparban-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Érdekesség" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Érdekesség"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">11</span> <span>Érdekesség</span> </div> </a> <ul id="toc-Érdekesség-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kapcsolódó_lapok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kapcsolódó_lapok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">12</span> <span>Kapcsolódó lapok</span> </div> </a> <ul id="toc-Kapcsolódó_lapok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">13</span> <span>Jegyzetek</span> </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Források"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">14</span> <span>Források</span> </div> </a> <ul id="toc-Források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-További_információk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#További_információk"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">15</span> <span>További információk</span> </div> </a> <ul id="toc-További_információk-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-listBullet mw-ui-icon-wikimedia-listBullet"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading"><span class="mw-page-title-main">Gyémánt</span></h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 140 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-140" aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-language-progressive mw-ui-icon-wikimedia-language-progressive"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">140 nyelv</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Diamond" title="Diamond – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Diamond" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target"><span>English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-af mw-list-item"><a href="https://af.wikipedia.org/wiki/Diamant" title="Diamant – afrikaans" lang="af" hreflang="af" data-title="Diamant" data-language-autonym="Afrikaans" data-language-local-name="afrikaans" class="interlanguage-link-target"><span>Afrikaans</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-als mw-list-item"><a href="https://als.wikipedia.org/wiki/Diamant" title="Diamant – svájci német" lang="gsw" hreflang="gsw" data-title="Diamant" data-language-autonym="Alemannisch" data-language-local-name="svájci német" class="interlanguage-link-target"><span>Alemannisch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-an mw-list-item"><a href="https://an.wikipedia.org/wiki/Diamant" title="Diamant – aragonéz" lang="an" hreflang="an" data-title="Diamant" data-language-autonym="Aragonés" data-language-local-name="aragonéz" class="interlanguage-link-target"><span>Aragonés</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ann mw-list-item"><a href="https://ann.wikipedia.org/wiki/Daim%E1%BB%8Dn" title="Daimọn – obolo" lang="ann" hreflang="ann" data-title="Daimọn" data-language-autonym="Obolo" data-language-local-name="obolo" class="interlanguage-link-target"><span>Obolo</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-anp mw-list-item"><a href="https://anp.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B9%E0%A5%80%E0%A4%B0%E0%A4%BE" title="हीरा – angika" lang="anp" hreflang="anp" data-title="हीरा" data-language-autonym="अंगिका" data-language-local-name="angika" class="interlanguage-link-target"><span>अंगिका</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar mw-list-item"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D8%A3%D9%84%D9%85%D8%A7%D8%B3" title="ألماس – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="ألماس" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target"><span>العربية</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-arz mw-list-item"><a href="https://arz.wikipedia.org/wiki/%D8%A7%D9%84%D9%85%D8%A7%D8%B2" title="الماز – Egyptian Arabic" lang="arz" hreflang="arz" data-title="الماز" data-language-autonym="مصرى" data-language-local-name="Egyptian Arabic" class="interlanguage-link-target"><span>مصرى</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-as mw-list-item"><a href="https://as.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%B9%E0%A7%80%E0%A7%B0%E0%A6%BE" title="হীৰা – asszámi" lang="as" hreflang="as" data-title="হীৰা" data-language-autonym="অসমীয়া" data-language-local-name="asszámi" class="interlanguage-link-target"><span>অসমীয়া</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ast mw-list-item"><a href="https://ast.wikipedia.org/wiki/Diamante" title="Diamante – asztúr" lang="ast" hreflang="ast" data-title="Diamante" data-language-autonym="Asturianu" data-language-local-name="asztúr" class="interlanguage-link-target"><span>Asturianu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az mw-list-item"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/Almaz" title="Almaz – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="Almaz" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target"><span>Azərbaycanca</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-azb mw-list-item"><a href="https://azb.wikipedia.org/wiki/%D8%A2%D9%84%D9%85%D8%A7%D8%B3" title="آلماس – South Azerbaijani" lang="azb" hreflang="azb" data-title="آلماس" data-language-autonym="تۆرکجه" data-language-local-name="South Azerbaijani" class="interlanguage-link-target"><span>تۆرکجه</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ba mw-list-item"><a href="https://ba.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D0%BB%D0%BC%D0%B0%D1%81_(%D0%BC%D0%B8%D0%BD%D0%B5%D1%80%D0%B0%D0%BB)" title="Алмас (минерал) – baskír" lang="ba" hreflang="ba" data-title="Алмас (минерал)" data-language-autonym="Башҡортса" data-language-local-name="baskír" class="interlanguage-link-target"><span>Башҡортса</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bat-smg mw-list-item"><a href="https://bat-smg.wikipedia.org/wiki/Deimants" title="Deimants – Samogitian" lang="sgs" hreflang="sgs" data-title="Deimants" data-language-autonym="Žemaitėška" data-language-local-name="Samogitian" class="interlanguage-link-target"><span>Žemaitėška</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bcl mw-list-item"><a href="https://bcl.wikipedia.org/wiki/Diamante" title="Diamante – Central Bikol" lang="bcl" hreflang="bcl" data-title="Diamante" data-language-autonym="Bikol Central" data-language-local-name="Central Bikol" class="interlanguage-link-target"><span>Bikol Central</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be mw-list-item"><a href="https://be.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D0%BB%D0%BC%D0%B0%D0%B7" title="Алмаз – belarusz" lang="be" hreflang="be" data-title="Алмаз" data-language-autonym="Беларуская" data-language-local-name="belarusz" class="interlanguage-link-target"><span>Беларуская</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be-x-old mw-list-item"><a href="https://be-tarask.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D0%BB%D0%BC%D0%B0%D0%B7" title="Алмаз – Belarusian (Taraškievica orthography)" lang="be-tarask" hreflang="be-tarask" data-title="Алмаз" data-language-autonym="Беларуская (тарашкевіца)" data-language-local-name="Belarusian (Taraškievica orthography)" class="interlanguage-link-target"><span>Беларуская (тарашкевіца)</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bg mw-list-item"><a href="https://bg.wikipedia.org/wiki/%D0%94%D0%B8%D0%B0%D0%BC%D0%B0%D0%BD%D1%82" title="Диамант – bolgár" lang="bg" hreflang="bg" data-title="Диамант" data-language-autonym="Български" data-language-local-name="bolgár" class="interlanguage-link-target"><span>Български</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bjn mw-list-item"><a href="https://bjn.wikipedia.org/wiki/Intan" title="Intan – Banjar" lang="bjn" hreflang="bjn" data-title="Intan" data-language-autonym="Banjar" data-language-local-name="Banjar" class="interlanguage-link-target"><span>Banjar</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bn mw-list-item"><a href="https://bn.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%B9%E0%A7%80%E0%A6%B0%E0%A6%95" title="হীরক – bangla" lang="bn" hreflang="bn" data-title="হীরক" data-language-autonym="বাংলা" data-language-local-name="bangla" class="interlanguage-link-target"><span>বাংলা</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bpy mw-list-item"><a href="https://bpy.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%A1%E0%A6%BF%E0%A6%AF%E0%A6%BC%E0%A6%BE%E0%A6%AE%E0%A6%BE%E0%A6%A8%E0%A7%8D%E0%A6%9F%E0%A7%87" title="ডিয়ামান্টে – Bishnupriya" lang="bpy" hreflang="bpy" data-title="ডিয়ামান্টে" data-language-autonym="বিষ্ণুপ্রিয়া মণিপুরী" data-language-local-name="Bishnupriya" class="interlanguage-link-target"><span>বিষ্ণুপ্রিয়া মণিপুরী</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-br mw-list-item"><a href="https://br.wikipedia.org/wiki/Diamant" title="Diamant – breton" lang="br" hreflang="br" data-title="Diamant" data-language-autonym="Brezhoneg" data-language-local-name="breton" class="interlanguage-link-target"><span>Brezhoneg</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bs mw-list-item"><a href="https://bs.wikipedia.org/wiki/Dijamant" title="Dijamant – bosnyák" lang="bs" hreflang="bs" data-title="Dijamant" data-language-autonym="Bosanski" data-language-local-name="bosnyák" class="interlanguage-link-target"><span>Bosanski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca mw-list-item"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Diamant" title="Diamant – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Diamant" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target"><span>Català</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cdo mw-list-item"><a href="https://cdo.wikipedia.org/wiki/C%C5%8Dng" title="Cōng – Mindong" lang="cdo" hreflang="cdo" data-title="Cōng" data-language-autonym="閩東語 / Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄" data-language-local-name="Mindong" class="interlanguage-link-target"><span>閩東語 / Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ckb mw-list-item"><a href="https://ckb.wikipedia.org/wiki/%D8%A6%DB%95%DA%B5%D9%85%D8%A7%D8%B3" title="ئەڵماس – közép-ázsiai kurd" lang="ckb" hreflang="ckb" data-title="ئەڵماس" data-language-autonym="کوردی" data-language-local-name="közép-ázsiai kurd" class="interlanguage-link-target"><span>کوردی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-crh mw-list-item"><a href="https://crh.wikipedia.org/wiki/Elmaz" title="Elmaz – krími tatár" lang="crh" hreflang="crh" data-title="Elmaz" data-language-autonym="Qırımtatarca" data-language-local-name="krími tatár" class="interlanguage-link-target"><span>Qırımtatarca</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/Diamant" title="Diamant – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Diamant" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target"><span>Čeština</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-csb mw-list-item"><a href="https://csb.wikipedia.org/wiki/Diama%C5%84t" title="Diamańt – kasub" lang="csb" hreflang="csb" data-title="Diamańt" data-language-autonym="Kaszëbsczi" data-language-local-name="kasub" class="interlanguage-link-target"><span>Kaszëbsczi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cy mw-list-item"><a href="https://cy.wikipedia.org/wiki/Diemwnt" title="Diemwnt – walesi" lang="cy" hreflang="cy" data-title="Diemwnt" data-language-autonym="Cymraeg" data-language-local-name="walesi" class="interlanguage-link-target"><span>Cymraeg</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da mw-list-item"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Diamant" title="Diamant – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="Diamant" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target"><span>Dansk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Diamant" title="Diamant – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Diamant" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target"><span>Deutsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-el mw-list-item"><a href="https://el.wikipedia.org/wiki/%CE%94%CE%B9%CE%B1%CE%BC%CE%AC%CE%BD%CF%84%CE%B9" title="Διαμάντι – görög" lang="el" hreflang="el" data-title="Διαμάντι" data-language-autonym="Ελληνικά" data-language-local-name="görög" class="interlanguage-link-target"><span>Ελληνικά</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eo badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://eo.wikipedia.org/wiki/Diamanto" title="Diamanto – eszperantó" lang="eo" hreflang="eo" data-title="Diamanto" data-language-autonym="Esperanto" data-language-local-name="eszperantó" class="interlanguage-link-target"><span>Esperanto</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es mw-list-item"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Diamante" title="Diamante – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Diamante" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target"><span>Español</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-et badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://et.wikipedia.org/wiki/Teemant" title="Teemant – észt" lang="et" hreflang="et" data-title="Teemant" data-language-autonym="Eesti" data-language-local-name="észt" class="interlanguage-link-target"><span>Eesti</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu mw-list-item"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/Diamante" title="Diamante – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="Diamante" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target"><span>Euskara</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D8%A7%D9%84%D9%85%D8%A7%D8%B3" title="الماس – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="الماس" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target"><span>فارسی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi mw-list-item"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Timantti" title="Timantti – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Timantti" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target"><span>Suomi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fiu-vro mw-list-item"><a href="https://fiu-vro.wikipedia.org/wiki/Teemant" title="Teemant – Võro" lang="vro" hreflang="vro" data-title="Teemant" data-language-autonym="Võro" data-language-local-name="Võro" class="interlanguage-link-target"><span>Võro</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fo mw-list-item"><a href="https://fo.wikipedia.org/wiki/Diamantar" title="Diamantar – feröeri" lang="fo" hreflang="fo" data-title="Diamantar" data-language-autonym="Føroyskt" data-language-local-name="feröeri" class="interlanguage-link-target"><span>Føroyskt</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Diamant" title="Diamant – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Diamant" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target"><span>Français</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fy mw-list-item"><a href="https://fy.wikipedia.org/wiki/Diamant" title="Diamant – nyugati fríz" lang="fy" hreflang="fy" data-title="Diamant" data-language-autonym="Frysk" data-language-local-name="nyugati fríz" class="interlanguage-link-target"><span>Frysk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ga mw-list-item"><a href="https://ga.wikipedia.org/wiki/Diamant" title="Diamant – ír" lang="ga" hreflang="ga" data-title="Diamant" data-language-autonym="Gaeilge" data-language-local-name="ír" class="interlanguage-link-target"><span>Gaeilge</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gl mw-list-item"><a href="https://gl.wikipedia.org/wiki/Diamante" title="Diamante – gallego" lang="gl" hreflang="gl" data-title="Diamante" data-language-autonym="Galego" data-language-local-name="gallego" class="interlanguage-link-target"><span>Galego</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gn mw-list-item"><a href="https://gn.wikipedia.org/wiki/Itaveraite" title="Itaveraite – guarani" lang="gn" hreflang="gn" data-title="Itaveraite" data-language-autonym="Avañe'ẽ" data-language-local-name="guarani" class="interlanguage-link-target"><span>Avañe'ẽ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gom mw-list-item"><a href="https://gom.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B9%E0%A4%BF%E0%A4%B0%E0%A5%8B" title="हिरो – Goan Konkani" lang="gom" hreflang="gom" data-title="हिरो" data-language-autonym="गोंयची कोंकणी / Gõychi Konknni" data-language-local-name="Goan Konkani" class="interlanguage-link-target"><span>गोंयची कोंकणी / Gõychi Konknni</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hak mw-list-item"><a href="https://hak.wikipedia.org/wiki/Chon-sa%CC%8Dk" title="Chon-sa̍k – hakka kínai" lang="hak" hreflang="hak" data-title="Chon-sa̍k" data-language-autonym="客家語 / Hak-kâ-ngî" data-language-local-name="hakka kínai" class="interlanguage-link-target"><span>客家語 / Hak-kâ-ngî</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%99%D7%94%D7%9C%D7%95%D7%9D" title="יהלום – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="יהלום" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target"><span>עברית</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hi mw-list-item"><a href="https://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B9%E0%A5%80%E0%A4%B0%E0%A4%BE" title="हीरा – hindi" lang="hi" hreflang="hi" data-title="हीरा" data-language-autonym="हिन्दी" data-language-local-name="hindi" class="interlanguage-link-target"><span>हिन्दी</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hif mw-list-item"><a href="https://hif.wikipedia.org/wiki/Hira" title="Hira – Fiji Hindi" lang="hif" hreflang="hif" data-title="Hira" data-language-autonym="Fiji Hindi" data-language-local-name="Fiji Hindi" class="interlanguage-link-target"><span>Fiji Hindi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hr mw-list-item"><a href="https://hr.wikipedia.org/wiki/Dijamant" title="Dijamant – horvát" lang="hr" hreflang="hr" data-title="Dijamant" data-language-autonym="Hrvatski" data-language-local-name="horvát" class="interlanguage-link-target"><span>Hrvatski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/%D4%B1%D5%AC%D5%B4%D5%A1%D5%BD%D5%BF" title="Ալմաստ – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Ալմաստ" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target"><span>Հայերեն</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ia mw-list-item"><a href="https://ia.wikipedia.org/wiki/Diamante" title="Diamante – interlingva" lang="ia" hreflang="ia" data-title="Diamante" data-language-autonym="Interlingua" data-language-local-name="interlingva" class="interlanguage-link-target"><span>Interlingua</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id mw-list-item"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Intan" title="Intan – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Intan" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target"><span>Bahasa Indonesia</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-io mw-list-item"><a href="https://io.wikipedia.org/wiki/Diamanto" title="Diamanto – idó" lang="io" hreflang="io" data-title="Diamanto" data-language-autonym="Ido" data-language-local-name="idó" class="interlanguage-link-target"><span>Ido</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-is mw-list-item"><a href="https://is.wikipedia.org/wiki/Demantur" title="Demantur – izlandi" lang="is" hreflang="is" data-title="Demantur" data-language-autonym="Íslenska" data-language-local-name="izlandi" class="interlanguage-link-target"><span>Íslenska</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it mw-list-item"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Diamante" title="Diamante – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Diamante" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target"><span>Italiano</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja mw-list-item"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/%E3%83%80%E3%82%A4%E3%83%A4%E3%83%A2%E3%83%B3%E3%83%89" title="ダイヤモンド – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="ダイヤモンド" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target"><span>日本語</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jbo mw-list-item"><a href="https://jbo.wikipedia.org/wiki/krilytabno" title="krilytabno – lojban" lang="jbo" hreflang="jbo" data-title="krilytabno" data-language-autonym="La .lojban." data-language-local-name="lojban" class="interlanguage-link-target"><span>La .lojban.</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ka mw-list-item"><a href="https://ka.wikipedia.org/wiki/%E1%83%90%E1%83%9A%E1%83%9B%E1%83%90%E1%83%A1%E1%83%98" title="ალმასი – grúz" lang="ka" hreflang="ka" data-title="ალმასი" data-language-autonym="ქართული" data-language-local-name="grúz" class="interlanguage-link-target"><span>ქართული</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kbp mw-list-item"><a href="https://kbp.wikipedia.org/wiki/Tiyama%C9%A3" title="Tiyamaɣ – Kabiye" lang="kbp" hreflang="kbp" data-title="Tiyamaɣ" data-language-autonym="Kabɩyɛ" data-language-local-name="Kabiye" class="interlanguage-link-target"><span>Kabɩyɛ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kge mw-list-item"><a href="https://kge.wikipedia.org/wiki/Berlian" title="Berlian – Komering" lang="kge" hreflang="kge" data-title="Berlian" data-language-autonym="Kumoring" data-language-local-name="Komering" class="interlanguage-link-target"><span>Kumoring</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kk mw-list-item"><a href="https://kk.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D0%BB%D0%BC%D0%B0%D0%B7" title="Алмаз – kazah" lang="kk" hreflang="kk" data-title="Алмаз" data-language-autonym="Қазақша" data-language-local-name="kazah" class="interlanguage-link-target"><span>Қазақша</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kn mw-list-item"><a href="https://kn.wikipedia.org/wiki/%E0%B2%B5%E0%B2%9C%E0%B3%8D%E0%B2%B0" title="ವಜ್ರ – kannada" lang="kn" hreflang="kn" data-title="ವಜ್ರ" data-language-autonym="ಕನ್ನಡ" data-language-local-name="kannada" class="interlanguage-link-target"><span>ಕನ್ನಡ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%EB%8B%A4%EC%9D%B4%EC%95%84%EB%AA%AC%EB%93%9C" title="다이아몬드 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="다이아몬드" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target"><span>한국어</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ky mw-list-item"><a href="https://ky.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D0%BB%D0%BC%D0%B0%D0%B7" title="Алмаз – kirgiz" lang="ky" hreflang="ky" data-title="Алмаз" data-language-autonym="Кыргызча" data-language-local-name="kirgiz" class="interlanguage-link-target"><span>Кыргызча</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-la mw-list-item"><a href="https://la.wikipedia.org/wiki/Adamas" title="Adamas – latin" lang="la" hreflang="la" data-title="Adamas" data-language-autonym="Latina" data-language-local-name="latin" class="interlanguage-link-target"><span>Latina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-li mw-list-item"><a href="https://li.wikipedia.org/wiki/Diamaant" title="Diamaant – limburgi" lang="li" hreflang="li" data-title="Diamaant" data-language-autonym="Limburgs" data-language-local-name="limburgi" class="interlanguage-link-target"><span>Limburgs</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lmo mw-list-item"><a href="https://lmo.wikipedia.org/wiki/Diamant" title="Diamant – lombard" lang="lmo" hreflang="lmo" data-title="Diamant" data-language-autonym="Lombard" data-language-local-name="lombard" class="interlanguage-link-target"><span>Lombard</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lt mw-list-item"><a href="https://lt.wikipedia.org/wiki/Deimantas" title="Deimantas – litván" lang="lt" hreflang="lt" data-title="Deimantas" data-language-autonym="Lietuvių" data-language-local-name="litván" class="interlanguage-link-target"><span>Lietuvių</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lv badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://lv.wikipedia.org/wiki/Dimants" title="Dimants – lett" lang="lv" hreflang="lv" data-title="Dimants" data-language-autonym="Latviešu" data-language-local-name="lett" class="interlanguage-link-target"><span>Latviešu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mg mw-list-item"><a href="https://mg.wikipedia.org/wiki/Diamondra" title="Diamondra – malgas" lang="mg" hreflang="mg" data-title="Diamondra" data-language-autonym="Malagasy" data-language-local-name="malgas" class="interlanguage-link-target"><span>Malagasy</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mhr mw-list-item"><a href="https://mhr.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D0%BB%D0%BC%D0%B0%D0%B7" title="Алмаз – Eastern Mari" lang="mhr" hreflang="mhr" data-title="Алмаз" data-language-autonym="Олык марий" data-language-local-name="Eastern Mari" class="interlanguage-link-target"><span>Олык марий</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mk mw-list-item"><a href="https://mk.wikipedia.org/wiki/%D0%94%D0%B8%D1%98%D0%B0%D0%BC%D0%B0%D0%BD%D1%82" title="Дијамант – macedón" lang="mk" hreflang="mk" data-title="Дијамант" data-language-autonym="Македонски" data-language-local-name="macedón" class="interlanguage-link-target"><span>Македонски</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ml mw-list-item"><a href="https://ml.wikipedia.org/wiki/%E0%B4%B5%E0%B4%9C%E0%B5%8D%E0%B4%B0%E0%B4%82" title="വജ്രം – malajálam" lang="ml" hreflang="ml" data-title="വജ്രം" data-language-autonym="മലയാളം" data-language-local-name="malajálam" class="interlanguage-link-target"><span>മലയാളം</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mn mw-list-item"><a href="https://mn.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D0%BB%D0%BC%D0%B0%D0%B0%D0%B7" title="Алмааз – mongol" lang="mn" hreflang="mn" data-title="Алмааз" data-language-autonym="Монгол" data-language-local-name="mongol" class="interlanguage-link-target"><span>Монгол</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mr mw-list-item"><a href="https://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B9%E0%A4%BF%E0%A4%B0%E0%A4%BE" title="हिरा – maráthi" lang="mr" hreflang="mr" data-title="हिरा" data-language-autonym="मराठी" data-language-local-name="maráthi" class="interlanguage-link-target"><span>मराठी</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ms mw-list-item"><a href="https://ms.wikipedia.org/wiki/Intan" title="Intan – maláj" lang="ms" hreflang="ms" data-title="Intan" data-language-autonym="Bahasa Melayu" data-language-local-name="maláj" class="interlanguage-link-target"><span>Bahasa Melayu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mwl mw-list-item"><a href="https://mwl.wikipedia.org/wiki/Diamante" title="Diamante – mirandéz" lang="mwl" hreflang="mwl" data-title="Diamante" data-language-autonym="Mirandés" data-language-local-name="mirandéz" class="interlanguage-link-target"><span>Mirandés</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-my mw-list-item"><a href="https://my.wikipedia.org/wiki/%E1%80%85%E1%80%AD%E1%80%94%E1%80%BA" title="စိန် – burmai" lang="my" hreflang="my" data-title="စိန်" data-language-autonym="မြန်မာဘာသာ" data-language-local-name="burmai" class="interlanguage-link-target"><span>မြန်မာဘာသာ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nds mw-list-item"><a href="https://nds.wikipedia.org/wiki/Demant" title="Demant – alsónémet" lang="nds" hreflang="nds" data-title="Demant" data-language-autonym="Plattdüütsch" data-language-local-name="alsónémet" class="interlanguage-link-target"><span>Plattdüütsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ne mw-list-item"><a href="https://ne.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B9%E0%A4%BF%E0%A4%B0%E0%A4%BE" title="हिरा – nepáli" lang="ne" hreflang="ne" data-title="हिरा" data-language-autonym="नेपाली" data-language-local-name="nepáli" class="interlanguage-link-target"><span>नेपाली</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-new mw-list-item"><a href="https://new.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B9%E0%A5%87%E0%A4%B0%E0%A4%BE" title="हेरा – nevari" lang="new" hreflang="new" data-title="हेरा" data-language-autonym="नेपाल भाषा" data-language-local-name="nevari" class="interlanguage-link-target"><span>नेपाल भाषा</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Diamant" title="Diamant – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Diamant" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target"><span>Nederlands</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nn mw-list-item"><a href="https://nn.wikipedia.org/wiki/Diamant" title="Diamant – norvég (nynorsk)" lang="nn" hreflang="nn" data-title="Diamant" data-language-autonym="Norsk nynorsk" data-language-local-name="norvég (nynorsk)" class="interlanguage-link-target"><span>Norsk nynorsk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no mw-list-item"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/Diamant" title="Diamant – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="Diamant" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target"><span>Norsk bokmål</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-oc mw-list-item"><a href="https://oc.wikipedia.org/wiki/Diamant" title="Diamant – okszitán" lang="oc" hreflang="oc" data-title="Diamant" data-language-autonym="Occitan" data-language-local-name="okszitán" class="interlanguage-link-target"><span>Occitan</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-om mw-list-item"><a href="https://om.wikipedia.org/wiki/Moogaa(Diamond)" title="Moogaa(Diamond) – oromo" lang="om" hreflang="om" data-title="Moogaa(Diamond)" data-language-autonym="Oromoo" data-language-local-name="oromo" class="interlanguage-link-target"><span>Oromoo</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-or mw-list-item"><a href="https://or.wikipedia.org/wiki/%E0%AC%B9%E0%AD%80%E0%AC%B0%E0%AC%BE" title="ହୀରା – odia" lang="or" hreflang="or" data-title="ହୀରା" data-language-autonym="ଓଡ଼ିଆ" data-language-local-name="odia" class="interlanguage-link-target"><span>ଓଡ଼ିଆ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-os mw-list-item"><a href="https://os.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D0%BB%D0%BC%D0%B0%D1%81%D0%B8" title="Алмаси – oszét" lang="os" hreflang="os" data-title="Алмаси" data-language-autonym="Ирон" data-language-local-name="oszét" class="interlanguage-link-target"><span>Ирон</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pa mw-list-item"><a href="https://pa.wikipedia.org/wiki/%E0%A8%B9%E0%A9%80%E0%A8%B0%E0%A8%BE" title="ਹੀਰਾ – pandzsábi" lang="pa" hreflang="pa" data-title="ਹੀਰਾ" data-language-autonym="ਪੰਜਾਬੀ" data-language-local-name="pandzsábi" class="interlanguage-link-target"><span>ਪੰਜਾਬੀ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl mw-list-item"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/Diament" title="Diament – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="Diament" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target"><span>Polski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pnb mw-list-item"><a href="https://pnb.wikipedia.org/wiki/%DB%81%DB%8C%D8%B1%D8%A7" title="ہیرا – Western Punjabi" lang="pnb" hreflang="pnb" data-title="ہیرا" data-language-autonym="پنجابی" data-language-local-name="Western Punjabi" class="interlanguage-link-target"><span>پنجابی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ps mw-list-item"><a href="https://ps.wikipedia.org/wiki/%D8%A7%D9%84%D9%85%D8%A7%D8%B3" title="الماس – pastu" lang="ps" hreflang="ps" data-title="الماس" data-language-autonym="پښتو" data-language-local-name="pastu" class="interlanguage-link-target"><span>پښتو</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt mw-list-item"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Diamante" title="Diamante – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Diamante" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target"><span>Português</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-qu mw-list-item"><a href="https://qu.wikipedia.org/wiki/Q%27ispi_umi%C3%B1a" title="Q'ispi umiña – kecsua" lang="qu" hreflang="qu" data-title="Q'ispi umiña" data-language-autonym="Runa Simi" data-language-local-name="kecsua" class="interlanguage-link-target"><span>Runa Simi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro mw-list-item"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Diamant" title="Diamant – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Diamant" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target"><span>Română</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru mw-list-item"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D0%BB%D0%BC%D0%B0%D0%B7" title="Алмаз – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Алмаз" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target"><span>Русский</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rue mw-list-item"><a href="https://rue.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D0%BB%D0%BC%D0%B0%D0%B7" title="Алмаз – Rusyn" lang="rue" hreflang="rue" data-title="Алмаз" data-language-autonym="Русиньскый" data-language-local-name="Rusyn" class="interlanguage-link-target"><span>Русиньскый</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sa mw-list-item"><a href="https://sa.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B5%E0%A4%9C%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%AE%E0%A5%8D" title="वज्रम् – szanszkrit" lang="sa" hreflang="sa" data-title="वज्रम्" data-language-autonym="संस्कृतम्" data-language-local-name="szanszkrit" class="interlanguage-link-target"><span>संस्कृतम्</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sah mw-list-item"><a href="https://sah.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D0%BB%D0%BC%D0%B0%D0%B0%D1%81" title="Алмаас – szaha" lang="sah" hreflang="sah" data-title="Алмаас" data-language-autonym="Саха тыла" data-language-local-name="szaha" class="interlanguage-link-target"><span>Саха тыла</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sat mw-list-item"><a href="https://sat.wikipedia.org/wiki/%E1%B1%A6%E1%B1%A4%E1%B1%A8%E1%B1%9F%E1%B1%B9" title="ᱦᱤᱨᱟᱹ – szantáli" lang="sat" hreflang="sat" data-title="ᱦᱤᱨᱟᱹ" data-language-autonym="ᱥᱟᱱᱛᱟᱲᱤ" data-language-local-name="szantáli" class="interlanguage-link-target"><span>ᱥᱟᱱᱛᱟᱲᱤ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-scn mw-list-item"><a href="https://scn.wikipedia.org/wiki/Diamanti" title="Diamanti – szicíliai" lang="scn" hreflang="scn" data-title="Diamanti" data-language-autonym="Sicilianu" data-language-local-name="szicíliai" class="interlanguage-link-target"><span>Sicilianu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sd mw-list-item"><a href="https://sd.wikipedia.org/wiki/%D9%87%D9%8A%D8%B1%D9%88_(%DA%8A%D8%A7%D8%A6%D9%85%D9%86%DA%8A)" title="هيرو (ڊائمنڊ) – szindhi" lang="sd" hreflang="sd" data-title="هيرو (ڊائمنڊ)" data-language-autonym="سنڌي" data-language-local-name="szindhi" class="interlanguage-link-target"><span>سنڌي</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sh mw-list-item"><a href="https://sh.wikipedia.org/wiki/Dijamant" title="Dijamant – szerbhorvát" lang="sh" hreflang="sh" data-title="Dijamant" data-language-autonym="Srpskohrvatski / српскохрватски" data-language-local-name="szerbhorvát" class="interlanguage-link-target"><span>Srpskohrvatski / српскохрватски</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-si mw-list-item"><a href="https://si.wikipedia.org/wiki/%E0%B6%AF%E0%B7%92%E0%B6%BA%E0%B6%B8%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%AD%E0%B7%92" title="දියමන්ති – szingaléz" lang="si" hreflang="si" data-title="දියමන්ති" data-language-autonym="සිංහල" data-language-local-name="szingaléz" class="interlanguage-link-target"><span>සිංහල</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-simple mw-list-item"><a href="https://simple.wikipedia.org/wiki/Diamond" title="Diamond – Simple English" lang="en-simple" hreflang="en-simple" data-title="Diamond" data-language-autonym="Simple English" data-language-local-name="Simple English" class="interlanguage-link-target"><span>Simple English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sk mw-list-item"><a href="https://sk.wikipedia.org/wiki/Diamant" title="Diamant – szlovák" lang="sk" hreflang="sk" data-title="Diamant" data-language-autonym="Slovenčina" data-language-local-name="szlovák" class="interlanguage-link-target"><span>Slovenčina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sl mw-list-item"><a href="https://sl.wikipedia.org/wiki/Diamant" title="Diamant – szlovén" lang="sl" hreflang="sl" data-title="Diamant" data-language-autonym="Slovenščina" data-language-local-name="szlovén" class="interlanguage-link-target"><span>Slovenščina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sn mw-list-item"><a href="https://sn.wikipedia.org/wiki/Ngoda" title="Ngoda – sona" lang="sn" hreflang="sn" data-title="Ngoda" data-language-autonym="ChiShona" data-language-local-name="sona" class="interlanguage-link-target"><span>ChiShona</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-so mw-list-item"><a href="https://so.wikipedia.org/wiki/Luul_(macdan)" title="Luul (macdan) – szomáli" lang="so" hreflang="so" data-title="Luul (macdan)" data-language-autonym="Soomaaliga" data-language-local-name="szomáli" class="interlanguage-link-target"><span>Soomaaliga</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sq mw-list-item"><a href="https://sq.wikipedia.org/wiki/Diamanti" title="Diamanti – albán" lang="sq" hreflang="sq" data-title="Diamanti" data-language-autonym="Shqip" data-language-local-name="albán" class="interlanguage-link-target"><span>Shqip</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr mw-list-item"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%94%D0%B8%D1%98%D0%B0%D0%BC%D0%B0%D0%BD%D1%82" title="Дијамант – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="Дијамант" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target"><span>Српски / srpski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-su mw-list-item"><a href="https://su.wikipedia.org/wiki/Berlian" title="Berlian – szundanéz" lang="su" hreflang="su" data-title="Berlian" data-language-autonym="Sunda" data-language-local-name="szundanéz" class="interlanguage-link-target"><span>Sunda</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv mw-list-item"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/Diamant" title="Diamant – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Diamant" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target"><span>Svenska</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sw mw-list-item"><a href="https://sw.wikipedia.org/wiki/Almasi" title="Almasi – szuahéli" lang="sw" hreflang="sw" data-title="Almasi" data-language-autonym="Kiswahili" data-language-local-name="szuahéli" class="interlanguage-link-target"><span>Kiswahili</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ta mw-list-item"><a href="https://ta.wikipedia.org/wiki/%E0%AE%B5%E0%AF%88%E0%AE%B0%E0%AE%AE%E0%AF%8D" title="வைரம் – tamil" lang="ta" hreflang="ta" data-title="வைரம்" data-language-autonym="தமிழ்" data-language-local-name="tamil" class="interlanguage-link-target"><span>தமிழ்</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tcy mw-list-item"><a href="https://tcy.wikipedia.org/wiki/%E0%B2%B5%E0%B2%9C%E0%B3%8D%E0%B2%B0" title="ವಜ್ರ – Tulu" lang="tcy" hreflang="tcy" data-title="ವಜ್ರ" data-language-autonym="ತುಳು" data-language-local-name="Tulu" class="interlanguage-link-target"><span>ತುಳು</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-te mw-list-item"><a href="https://te.wikipedia.org/wiki/%E0%B0%B5%E0%B0%9C%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B0%82" title="వజ్రం – telugu" lang="te" hreflang="te" data-title="వజ్రం" data-language-autonym="తెలుగు" data-language-local-name="telugu" class="interlanguage-link-target"><span>తెలుగు</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tg mw-list-item"><a href="https://tg.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D0%BB%D0%BC%D0%BE%D1%81" title="Алмос – tadzsik" lang="tg" hreflang="tg" data-title="Алмос" data-language-autonym="Тоҷикӣ" data-language-local-name="tadzsik" class="interlanguage-link-target"><span>Тоҷикӣ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-th mw-list-item"><a href="https://th.wikipedia.org/wiki/%E0%B9%80%E0%B8%9E%E0%B8%8A%E0%B8%A3" title="เพชร – thai" lang="th" hreflang="th" data-title="เพชร" data-language-autonym="ไทย" data-language-local-name="thai" class="interlanguage-link-target"><span>ไทย</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tl mw-list-item"><a href="https://tl.wikipedia.org/wiki/Diyamante" title="Diyamante – tagalog" lang="tl" hreflang="tl" data-title="Diyamante" data-language-autonym="Tagalog" data-language-local-name="tagalog" class="interlanguage-link-target"><span>Tagalog</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/Elmas" title="Elmas – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Elmas" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target"><span>Türkçe</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-trv mw-list-item"><a href="https://trv.wikipedia.org/wiki/Uyug" title="Uyug – tarokó" lang="trv" hreflang="trv" data-title="Uyug" data-language-autonym="Seediq" data-language-local-name="tarokó" class="interlanguage-link-target"><span>Seediq</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ug mw-list-item"><a href="https://ug.wikipedia.org/wiki/%D8%A6%D8%A7%D9%84%D9%85%D8%A7%D8%B3" title="ئالماس – ujgur" lang="ug" hreflang="ug" data-title="ئالماس" data-language-autonym="ئۇيغۇرچە / Uyghurche" data-language-local-name="ujgur" class="interlanguage-link-target"><span>ئۇيغۇرچە / Uyghurche</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D0%BB%D0%BC%D0%B0%D0%B7" title="Алмаз – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Алмаз" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target"><span>Українська</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ur mw-list-item"><a href="https://ur.wikipedia.org/wiki/%DB%81%DB%8C%D8%B1%D8%A7" title="ہیرا – urdu" lang="ur" hreflang="ur" data-title="ہیرا" data-language-autonym="اردو" data-language-local-name="urdu" class="interlanguage-link-target"><span>اردو</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uz mw-list-item"><a href="https://uz.wikipedia.org/wiki/Olmos" title="Olmos – üzbég" lang="uz" hreflang="uz" data-title="Olmos" data-language-autonym="Oʻzbekcha / ўзбекча" data-language-local-name="üzbég" class="interlanguage-link-target"><span>Oʻzbekcha / ўзбекча</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vep mw-list-item"><a href="https://vep.wikipedia.org/wiki/Diamant" title="Diamant – Veps" lang="vep" hreflang="vep" data-title="Diamant" data-language-autonym="Vepsän kel’" data-language-local-name="Veps" class="interlanguage-link-target"><span>Vepsän kel’</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vi mw-list-item"><a href="https://vi.wikipedia.org/wiki/Kim_c%C6%B0%C6%A1ng" title="Kim cương – vietnámi" lang="vi" hreflang="vi" data-title="Kim cương" data-language-autonym="Tiếng Việt" data-language-local-name="vietnámi" class="interlanguage-link-target"><span>Tiếng Việt</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-war mw-list-item"><a href="https://war.wikipedia.org/wiki/Diamante" title="Diamante – varaó" lang="war" hreflang="war" data-title="Diamante" data-language-autonym="Winaray" data-language-local-name="varaó" class="interlanguage-link-target"><span>Winaray</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wuu mw-list-item"><a href="https://wuu.wikipedia.org/wiki/%E9%92%BB%E7%9F%B3" title="钻石 – wu kínai" lang="wuu" hreflang="wuu" data-title="钻石" data-language-autonym="吴语" data-language-local-name="wu kínai" class="interlanguage-link-target"><span>吴语</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yi mw-list-item"><a href="https://yi.wikipedia.org/wiki/%D7%91%D7%A8%D7%99%D7%9C%D7%99%D7%90%D7%A0%D7%98" title="בריליאנט – jiddis" lang="yi" hreflang="yi" data-title="בריליאנט" data-language-autonym="ייִדיש" data-language-local-name="jiddis" class="interlanguage-link-target"><span>ייִדיש</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yo mw-list-item"><a href="https://yo.wikipedia.org/wiki/D%C3%AD%C3%A1m%E1%BB%8D%CC%80nd%C3%AC" title="Díámọ̀ndì – joruba" lang="yo" hreflang="yo" data-title="Díámọ̀ndì" data-language-autonym="Yorùbá" data-language-local-name="joruba" class="interlanguage-link-target"><span>Yorùbá</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-za mw-list-item"><a href="https://za.wikipedia.org/wiki/Cuenqsig" title="Cuenqsig – zsuang" lang="za" hreflang="za" data-title="Cuenqsig" data-language-autonym="Vahcuengh" data-language-local-name="zsuang" class="interlanguage-link-target"><span>Vahcuengh</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E9%92%BB%E7%9F%B3" title="钻石 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="钻石" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target"><span>中文</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-classical mw-list-item"><a href="https://zh-classical.wikipedia.org/wiki/%E9%87%91%E5%89%9B%E7%9F%B3" title="金剛石 – Literary Chinese" lang="lzh" hreflang="lzh" data-title="金剛石" data-language-autonym="文言" data-language-local-name="Literary Chinese" class="interlanguage-link-target"><span>文言</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-min-nan mw-list-item"><a href="https://zh-min-nan.wikipedia.org/wiki/So%C4%81n-chio%CC%8Dh" title="Soān-chio̍h – min nan kínai" lang="nan" hreflang="nan" data-title="Soān-chio̍h" data-language-autonym="閩南語 / Bân-lâm-gú" data-language-local-name="min nan kínai" class="interlanguage-link-target"><span>閩南語 / Bân-lâm-gú</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-yue mw-list-item"><a href="https://zh-yue.wikipedia.org/wiki/%E9%91%BD%E7%9F%B3" title="鑽石 – kantoni" lang="yue" hreflang="yue" data-title="鑽石" data-language-autonym="粵語" data-language-local-name="kantoni" class="interlanguage-link-target"><span>粵語</span></a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><span class="wb-langlinks-edit wb-langlinks-link"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q5283#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></span></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Gy%C3%A9m%C3%A1nt" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c"><span>Szócikk</span></a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:Gy%C3%A9m%C3%A1nt" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">magyar</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Gy%C3%A9m%C3%A1nt"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">Eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/Gy%C3%A9m%C3%A1nt"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=history"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/Gy%C3%A9m%C3%A1nt" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j"><span>Mi hivatkozik erre?</span></a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/Gy%C3%A9m%C3%A1nt" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k"><span>Kapcsolódó változtatások</span></a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q"><span>Speciális lapok</span></a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&oldid=27324341" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához"><span>Hivatkozás erre a változatra</span></a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=info" title="További információk erről a lapról"><span>Lapinformációk</span></a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&id=27324341&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban"><span>Hogyan hivatkozz erre a lapra?</span></a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FGy%25C3%25A9m%25C3%25A1nt"><span>Rövidített URL készítése</span></a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FGy%25C3%25A9m%25C3%25A1nt"><span>QR-kód letöltése</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=Gy%C3%A9m%C3%A1nt"><span>Könyv készítése</span></a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=show-download-screen"><span>Letöltés PDF-ként</span></a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p"><span>Nyomtatható változat</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Diamond" hreflang="en"><span>Wikimédia Commons</span></a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q5283" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g"><span>Wikidata-adatlap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-featured" class="mw-indicator"><div class="mw-parser-output"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja" title="Ez a szócikk egyike a kiemelt cikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik"><img alt="Ez a szócikk egyike a kiemelt cikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik; kattints a többi hasonló minőségű cikk böngészéséhez" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/20px-Cscr-featured.svg.png" decoding="async" width="20" height="19" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/30px-Cscr-featured.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/40px-Cscr-featured.svg.png 2x" data-file-width="466" data-file-height="443" /></a></span></div></div> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle"><span class="cdx-fr-css-icon-review--status--stable"></span><b>Ellenőrzött</b></indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2><p class="cdx-dialog__header__subtitle">Ez a lap egy ellenőrzött változata</p></div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"><span class="cdx-icon cdx-icon--medium
							cdx-fr-css-icon--close"></span></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Gy%C3%A9m%C3%A1nt">ellenőrizve</a>: <i>2024. július 31.</i><p><table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></p></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Disambig.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/19px-Disambig.svg.png" decoding="async" width="19" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/29px-Disambig.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/38px-Disambig.svg.png 2x" data-file-width="230" data-file-height="183" /></a></span></td><td><i>Ez a szócikk a drágakőről szól. Hasonló címmel lásd még: <a href="/wiki/Gy%C3%A9m%C3%A1nt_(egy%C3%A9rtelm%C5%B1s%C3%ADt%C5%91_lap)" class="mw-disambig" title="Gyémánt (egyértelműsítő lap)">Gyémánt (egyértelműsítő lap)</a>.</i></td></tr></tbody></table> <table class="infobox ujinfobox"> <tbody><tr><td colspan="2" class="fejlec" style="color:black;background-color:#33CCFf;">Gyémánt</td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Brillanten.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6f/Brillanten.jpg/250px-Brillanten.jpg" decoding="async" width="250" height="210" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6f/Brillanten.jpg/375px-Brillanten.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/6f/Brillanten.jpg 2x" data-file-width="476" data-file-height="399" /></a></span></td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#33CCFf;color:black;text-align:center;"><b>Általános adatok</b></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Kémiai név</b></td><td><a href="/wiki/Sz%C3%A9n" title="Szén">szén</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Képlet</b></td><td>C</td></tr><tr><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;vertical-align:top"><b>Kristályrendszer</b></td><td style="padding:0px;"><a href="/wiki/Krist%C3%A1lyszerkezet#Szabályos_(köbös)_kristályrendszer" title="Kristályszerkezet">köbös</a></td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#33CCFf;color:black;text-align:center;"><b>Ásványrendszertani besorolás</b></td></tr><tr><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;vertical-align:top"><b>Osztály</b></td><td style="padding:0px;"><a href="/wiki/Term%C3%A9selemek" title="Terméselemek">Terméselemek</a></td></tr><tr><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;vertical-align:top"><b>Alosztály</b></td><td style="padding:0px;">Félfémek és nemfémek</td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#33CCFf;color:black;text-align:center;"><b>Azonosítás</b></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Megjelenés</b></td><td>oktaéder, ritkábban hexaéder</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Szín</b></td><td>színe sokféle (tiszta állapotában színtelen)</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Porszín</b></td><td>fehér</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Fény</b></td><td>gyémántfényű</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Átlátszóság</b></td><td>átlátszó, áttetsző, de zavaros és átlátszatlan is lehet</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b><a href="/wiki/Mohs-f%C3%A9le_kem%C3%A9nys%C3%A9gi_sk%C3%A1la" title="Mohs-féle keménységi skála">Keménység</a></b></td><td>10 (a <a href="/wiki/Mohs-f%C3%A9le_kem%C3%A9nys%C3%A9gi_sk%C3%A1la" title="Mohs-féle keménységi skála">Mohs-féle keménységi skála</a> referenciaásványa)</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Hasadás</b></td><td>oktaéder síkok mentén tökéletes</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Törés</b></td><td>kagylós</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b><a href="/wiki/S%C5%B1r%C5%B1s%C3%A9g" title="Sűrűség">Sűrűség</a></b></td><td style="padding:0px 0px; vertical-align: baseline;">3,52 g/cm³</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Különleges tulajdonság</b></td><td>Nagy <a href="/wiki/F%C3%A9nyt%C3%B6r%C3%A9s" title="Fénytörés">fénytörés</a> és színszórás, ami a kő lapjain többszörösen színekre bontja a fehér fényt; dörzsölésre pozitív <a href="/wiki/Elektromos_t%C3%B6lt%C3%A9s" title="Elektromos töltés">töltést</a> nyer; 720–1000 °C-on <a href="/wiki/Oxig%C3%A9n" title="Oxigén">oxigén</a> jelenlétében CO<sub>2</sub>-vé ég el, <a href="/wiki/Nitrog%C3%A9n" title="Nitrogén">nitrogén</a> gázban elektromos ív hatására <a href="/wiki/Grafit" title="Grafit">grafittá</a> alakul át; csak a K<sub>2</sub>Cr<sub>2</sub>O<sub>7</sub> és H<sub>2</sub>SO<sub>4</sub> elegye vagy a K<sub>2</sub>CO<sub>3</sub>-olvadék marja</td></tr><tr><td colspan="2" style="background-color: #E4EBF3;color:black;text-align:center;"><figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/20px-Commons-logo.svg.png" decoding="async" width="20" height="27" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/30px-Commons-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/40px-Commons-logo.svg.png 2x" data-file-width="1024" data-file-height="1376" /></span><figcaption></figcaption></figure><div>A <a href="/wiki/Wikim%C3%A9dia_Commons" title="Wikimédia Commons">Wikimédia Commons</a> tartalmaz <i><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Diamonds" class="extiw" title="commons:Category:Diamonds">Gyémánt</a></i> témájú médiaállományokat.</div></td></tr></tbody></table> <p><br /> A <b>gyémánt</b> neve (<a href="/wiki/Latin_nyelv" title="Latin nyelv">latinosan</a> <i>diamans</i>) a <a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_nyelv" title="Görög nyelv">görög</a> <i>adamosz</i> szóból származik, melynek jelentése <i>legyőzhetetlen</i>, ami mind a keménységére utal. A <a href="/wiki/Term%C3%A9selemek" title="Terméselemek">terméselemek</a> osztályán belüli <a href="/wiki/Sz%C3%A9ncsoport" title="Széncsoport">széncsoporthoz</a> tartozó <a href="/wiki/%C3%81sv%C3%A1ny_(anyag)" title="Ásvány (anyag)">ásvány</a> és egyben a legjelentősebb <a href="/wiki/Dr%C3%A1gak%C5%91" title="Drágakő">drágakő</a> is. Ezt <a href="/wiki/Fizika" title="Fizika">fizikai</a> és <a href="/wiki/K%C3%A9mia" title="Kémia">kémiai</a> tulajdonságainak köszönheti, hiszen a harmadik <a href="/wiki/Mohs-f%C3%A9le_kem%C3%A9nys%C3%A9gi_sk%C3%A1la" title="Mohs-féle keménységi skála">legkeményebb</a>, természetben előforduló ásvány, a nagyon ritka <a href="/w/index.php?title=Wurtzit-b%C3%B3rnitrid&action=edit&redlink=1" class="new" title="Wurtzit-bórnitrid (a lap nem létezik)">wurtzit-bórnitrid</a> és a <a href="/wiki/Lonsdaleit" title="Lonsdaleit">lonsdaleit</a> után,<sup id="cite_ref-nemagyemant_1-0" class="reference"><a href="#cite_note-nemagyemant-1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-2" class="reference"><a href="#cite_note-2"><span class="cite-bracket">[</span>2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> átlátszósága és fénye kiváló, fénytörése és színszórása a legmagasabb fokú. </p><p>Ugyanakkor rajta kívül nincs más drágakő, amely csak egyetlen elemből állna: a gyémánt <a href="/wiki/Sz%C3%A9n" title="Szén">szénatomokból</a> áll, a szén egy <a href="/wiki/Allotr%C3%B3pia" title="Allotrópia">allotrop</a> módosulata (vö. <a href="/wiki/Grafit" title="Grafit">grafit</a>). Rendkívül nagy keménysége miatt ipari felhasználása széleskörű. Szerkezete <a href="/wiki/Kovalens_k%C3%B6t%C3%A9s" title="Kovalens kötés">kovalens kötésű</a> <a href="/wiki/Atom" title="Atom">atomok</a> <a href="/wiki/Szab%C3%A1lyos_test" title="Szabályos test">tetraéderes</a> koordinációiból épül fel. Elemi cellája két lapon centrált kockarács 1/4 testátlónyi mélységgel való egymásba csúsztatásával állítható elő <i>(gyémántrács)</i>. Kristályain uralkodó lapok az atomokkal legsűrűbben rakott rácssíkok, azaz az <a href="/wiki/Szab%C3%A1lyos_test" title="Szabályos test">oktaéder</a> és a <a href="/wiki/Kocka" title="Kocka">hexaéder</a> (<a href="/wiki/Kocka" title="Kocka">kocka</a>). </p><p>A gyémánt a szabályos rendszerben kristályosodik. Leggyakoribb alakja az oktaéder, majd a <a href="/wiki/Rombdodeka%C3%A9der" title="Rombdodekaéder">rombdodekaéder</a> és <a href="/w/index.php?title=Hexakiszokta%C3%A9der&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hexakiszoktaéder (a lap nem létezik)">hexakiszoktaéder</a>, de előfordul a <a href="/w/index.php?title=Deltoidikozitetra%C3%A9der&action=edit&redlink=1" class="new" title="Deltoidikozitetraéder (a lap nem létezik)">deltoidikozitetraéder</a>, <a href="/w/index.php?title=Tetrakiszhexa%C3%A9der&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tetrakiszhexaéder (a lap nem létezik)">tetrakiszhexaéder</a>, <a href="/w/index.php?title=Tri%C3%A1kiszokta%C3%A9der&action=edit&redlink=1" class="new" title="Triákiszoktaéder (a lap nem létezik)">triákiszoktaéder</a>, tetraéder és <a href="/w/index.php?title=Hexakisztetra%C3%A9der&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hexakisztetraéder (a lap nem létezik)">hexakisztetraéder</a> formákban is. Ezek formák egymagukban vagy különböző kombinációkban jelennek meg. Az ikerkristályok is gyakoriak. A gyémánt kristályaira jellemző, hogy az élek és lapok sokszor legömbölyödtek, ilyenkor – különösen a soklapú formák esetén – a gömbalakhoz közelednek és a lapok egyenlőtlen kifejlődése folytán gyakran előfordul az alakok eltorzulása. A kristálylapok gyakran érdesek, rostosak és növekedési, illetőleg oldási nyomokkal teltek. </p> <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_„gyémánt”_szó_etimológiája"><span id="A_.E2.80.9Egy.C3.A9m.C3.A1nt.E2.80.9D_sz.C3.B3_etimol.C3.B3gi.C3.A1ja"></span>A „gyémánt” szó etimológiája</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: A „gyémánt” szó etimológiája"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az <a href="/wiki/%C3%93g%C3%B6r%C3%B6g_nyelv" title="Ógörög nyelv">ógörög nyelvben</a> ezt az ásványt αδάμας <i>(adamasz)</i> néven ismerték, ami legyőzhetetlent jelent (az ellentétet jelölő <i>a-</i> előtagból és a <i>damaó</i>, leigáz ige származékából). Ez a <a href="/wiki/Latin_nyelv" title="Latin nyelv">latinba</a> változatlan <i>adamas</i> vagy <i>adamantis</i> alakban ment át (kemény fém, mágneskő). A latin, szláv és germán nyelvek többségében ebből származó szóalakok találhatók. A magyar "gyémánt" szó a középfelnémet <i>diemant</i>, a bajor-osztrák <i>deman,</i> az irodalmi német <i>Diamant</i> és a francia diamant átvételei.<sup id="cite_ref-3" class="reference"><a href="#cite_note-3"><span class="cite-bracket">[</span>3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az <a href="/wiki/%C3%9Ajg%C3%B6r%C3%B6g_nyelv" class="mw-redirect" title="Újgörög nyelv">újgörög nyelvben</a> már a latinból visszaszármazó διαμάντι <i>(diamándi)</i> található. Emellett azonban a nem indoeurópai finnugor és kaukázusi nyelvekben is feltűnik, és a török–mongol nyelvek <i>almaz–elmaz</i> szavai is az ógörög rokonságába tartoznak. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Ásványtani_jellemzői"><span id=".C3.81sv.C3.A1nytani_jellemz.C5.91i"></span>Ásványtani jellemzői</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: Ásványtani jellemzői"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Diamonds_glitter.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/28/Diamonds_glitter.png/240px-Diamonds_glitter.png" decoding="async" width="240" height="218" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/28/Diamonds_glitter.png 1.5x" data-file-width="359" data-file-height="326" /></a><figcaption>A gyémántrács elemi cellája</figcaption></figure> <p>Szerkezete <a href="/wiki/Kovalens_k%C3%B6t%C3%A9s" title="Kovalens kötés">kovalens kötésű</a> <a href="/wiki/Atom" title="Atom">atomok</a> <a href="/wiki/Szab%C3%A1lyos_test" title="Szabályos test">tetraéderes</a> koordinációiból épül fel. Elemi cellája két lapon centrált kockarács 1/4 testátlónyi mélységgel való egymásba csúsztatásával állítható elő <i>(gyémántrács)</i>. Kristályain uralkodó lapok az atomokkal legsűrűbben rakott rácssíkok, azaz az <a href="/wiki/Szab%C3%A1lyos_test" title="Szabályos test">oktaéder</a> és a <a href="/wiki/Kocka" title="Kocka">hexaéder</a> (<a href="/wiki/Kocka" title="Kocka">kocka</a>). </p><p>A gyémánt a szabályos rendszerben <a href="/wiki/Krist%C3%A1lyosod%C3%A1s" title="Kristályosodás">kristályosodik</a>. Leggyakoribb alakja az <a href="/wiki/Szab%C3%A1lyos_test" title="Szabályos test">oktaéder</a>, majd a <a href="/wiki/Rombdodeka%C3%A9der" title="Rombdodekaéder">rombdodekaéder</a> és <a href="/w/index.php?title=Hexakiszokta%C3%A9der&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hexakiszoktaéder (a lap nem létezik)">hexakiszoktaéder</a>, de előfordul a <a href="/w/index.php?title=Deltoidikozitetra%C3%A9der&action=edit&redlink=1" class="new" title="Deltoidikozitetraéder (a lap nem létezik)">deltoidikozitetraéder</a>, <a href="/w/index.php?title=Tetrakiszhexa%C3%A9der&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tetrakiszhexaéder (a lap nem létezik)">tetrakiszhexaéder</a>, <a href="/w/index.php?title=Tri%C3%A1kiszokta%C3%A9der&action=edit&redlink=1" class="new" title="Triákiszoktaéder (a lap nem létezik)">triákiszoktaéder</a>, <a href="/wiki/Szab%C3%A1lyos_test" title="Szabályos test">tetraéder</a> és <a href="/w/index.php?title=Hexakisztetra%C3%A9der&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hexakisztetraéder (a lap nem létezik)">hexakisztetraéder</a> formákban is. Ezek formák egymagukban vagy különböző kombinációkban jelennek meg. Az ikerkristályok is gyakoriak. A gyémánt kristályaira jellemző, hogy az élek és lapok sokszor legömbölyödtek és ilyenkor – különösen a soklapú formák esetén – a gömbalakhoz közelednek, és a lapok egyenlőtlen kifejlődése folytán gyakran előfordul az alakok eltorzulása. A kristálylapok gyakran érdesek, rostosak és növekedési, illetőleg oldási nyomokkal teltek.<sup id="cite_ref-read_4-0" class="reference"><a href="#cite_note-read-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A gyémántkristályok rendszerint kifejlett lapokkal fordulnak elő: <a href="/wiki/Magma" title="Magma">magmából</a> lebegve kristályosodtak ki. A gyémánt anyaga, a magmában oldott állapotban levő <a href="/wiki/Sz%C3%A9n" title="Szén">szén</a> lassan hűl ki, és a gyémántkristály mindaddig növekedik, míg szénutánpótlás létezik vagy amíg a magma körül nem zárja az <a href="/wiki/%C3%81sv%C3%A1ny_(anyag)" title="Ásvány (anyag)">ásványt</a>, és az megszilárdul. A magma újrafelhevülése során a gyémánt feloldódhat és újrakristályosodhat. Azok a kristályok, amelyeknek kialakulása növekedésük közben ért véget, teljesen sík lapokkal határoltak, az élek rendszerint élesek. Azok a kristályok, amelyek oldódási folyamaton mentek keresztül, görbült lapúak. A növekedő kristályon az oktaéderlapokon megjelenő egyenlő oldalú háromszög alakú növekedési idomok, az oktaéderlapok éleihez képest 60°-kal fordulnak el, míg az oldódási háromszögek élei az oktaéderélekkel párhuzamosak, ugyanolyanok, mint a gyémánt égése közben keletkező idomok. A kockalapokon a növekedési idomok négyszög alakúak és éleik a kocka lapjainak átlójával párhuzamosak.<sup id="cite_ref-5" class="reference"><a href="#cite_note-5"><span class="cite-bracket">[</span>5<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A gyémánt 720–800 °C-on<sup id="cite_ref-6" class="reference"><a href="#cite_note-6"><span class="cite-bracket">[</span>6<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> tiszta <a href="/wiki/Oxig%C3%A9n" title="Oxigén">oxigén</a> jelenlétében szén-dioxiddá ég el. 1700 °C-on oxigénmentes környezetben vagy <a href="/wiki/Nitrog%C3%A9n" title="Nitrogén">nitrogéngázban</a> elektromos ív hatására <a href="/wiki/Grafit" title="Grafit">grafittá</a> alakul. Ezt <a href="/wiki/Isaac_Newton" title="Isaac Newton">Newton</a> már 1605-ben feltételezte, de csak 1772-ben bizonyította be <a href="/wiki/Antoine_Lavoisier" title="Antoine Lavoisier">Lavoisier</a>. Oxigénben a gyémánt gyenge kékes lánggal ég, és ez akkor is folytatódik, ha a hőforrást eltávolítjuk. A levegőben az égés csak 850–1000 °C-nál indul meg, és a hőforrás eltávolítása után megszűnik. Ha az égési folyamatot megszakítjuk s azután a gyémánt kristálylapjait kézi nagyítóval vagy mikroszkóppal megfigyeljük, az oktaéderlapokon szabályos háromszög alakú égetési idomok észlelhetők, amelyek oldalai egymással és az oktaéderlap éleivel párhuzamosak.<sup id="cite_ref-7" class="reference"><a href="#cite_note-7"><span class="cite-bracket">[</span>7<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-8" class="reference"><a href="#cite_note-8"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-9" class="reference"><a href="#cite_note-9"><span class="cite-bracket">[</span>9<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-10" class="reference"><a href="#cite_note-10"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-read2_11-0" class="reference"><a href="#cite_note-read2-11"><span class="cite-bracket">[</span>11<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Méret"><span id="M.C3.A9ret"></span>Méret</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: Méret"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Diamond_animation.gif" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/96/Diamond_animation.gif/240px-Diamond_animation.gif" decoding="async" width="240" height="175" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/96/Diamond_animation.gif 1.5x" data-file-width="264" data-file-height="192" /></a><figcaption>A gyémántkristály rácsszerkezete</figcaption></figure> <p>A gyémántok tömege többnyire nem éri el az egy <a href="/wiki/Kar%C3%A1t" title="Karát">karátot</a>. A néhány karátos kő még elég gyakori, a 20 karáton felüliek már ritkábbak. A 100 karátos vagy ennél is nehezebb kristályok már különlegességek. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Törés_és_hasadás"><span id="T.C3.B6r.C3.A9s_.C3.A9s_hasad.C3.A1s"></span>Törés és hasadás</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: Törés és hasadás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A gyémánt törése kagylós. Már <a href="/wiki/Caius_Plinius_Secundus" title="Caius Plinius Secundus">idősebb Plinius</a> is észrevette, hogy a gyémánt keménysége miatt összetörhetetlen, de bizonyos irányokban már elég gyenge kalapácsütésre is darabokra hullik. Ez azért következik be, mert az oktaéder sima és fényes lapjai könnyen elválnak egymástól, azaz a gyémánt kitűnően hasad az <a href="/wiki/Szab%C3%A1lyos_test" title="Szabályos test">oktaéder</a> lapjai szerint. Ez a tulajdonság nagyon fontos a kövek csiszolásakor. Az ilyen tökéletes hasadás azonban csak a tökéletes felépítésű kristályokban van meg. A két vagy több kristályból összenőtt gyémánt egy irányban nem hasítható szét. Előfordul még egy kevésbé jó hasadás is, a rombdodekaéder lapjai szerint és egy még gyengébb, a kocka lapjai szerint.<sup id="cite_ref-read_4-1" class="reference"><a href="#cite_note-read-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Keménység"><span id="Kem.C3.A9nys.C3.A9g"></span>Keménység</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: Keménység"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A gyémánt <a href="/wiki/Kem%C3%A9nys%C3%A9g" title="Keménység">keménysége</a> valamennyi természetben is előforduló ásvány keménységét messze felülmúlja, ezért csak saját porával csiszolható. A <a href="/wiki/Mohs-f%C3%A9le_kem%C3%A9nys%C3%A9gi_sk%C3%A1la" title="Mohs-féle keménységi skála">Mohs-féle keménységi skála</a> 10. fokának képviselője és 90-szer keményebb, mint az előtte álló <a href="/wiki/Korund" title="Korund">korund</a>. A gyémánt keménységét csak a <a href="/wiki/Krist%C3%A1lyosod%C3%A1s" title="Kristályosodás">kristályosodott</a> <a href="/wiki/B%C3%B3r" title="Bór">bór</a> és a mesterségesen előállított <a href="/w/index.php?title=Karborundum&action=edit&redlink=1" class="new" title="Karborundum (a lap nem létezik)">karborundum</a> keménysége közelíti meg, amelyek a korundnál keményebbek. Az újabb kutatások szerint azonban keményebb a gyémántnál két természetesen előforduló ásvány, a <a href="/w/index.php?title=Wurtzit-b%C3%B3rnitrid&action=edit&redlink=1" class="new" title="Wurtzit-bórnitrid (a lap nem létezik)">wurtzit-bórnitrid</a> és a <a href="/wiki/Lonsdaleit" title="Lonsdaleit">lonsdaleit</a>, bár ez utóbbiak nagyon ritkák.<sup id="cite_ref-nemagyemant_1-1" class="reference"><a href="#cite_note-nemagyemant-1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-read_4-2" class="reference"><a href="#cite_note-read-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-blank_12-0" class="reference"><a href="#cite_note-blank-12"><span class="cite-bracket">[</span>12<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-Smithsonian_13-0" class="reference"><a href="#cite_note-Smithsonian-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A csiszolási keménység a legnagyobb az oktaéderlapon, legkisebb a kockalapon és közepes a rombdodekaéder lapjain. A különböző lelőhelyekről származó gyémántok eltérő keménységűek. Gyémántcsiszolók adatai szerint a legkeményebb az <a href="/wiki/Ausztr%C3%A1lia_(kontinens)" title="Ausztrália (kontinens)">ausztráliai</a>, a legkisebb keménységű a <a href="/wiki/D%C3%A9l-afrikai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g" title="Dél-afrikai Köztársaság">dél-afrikai</a> gyémánt; az <a href="/wiki/India" title="India">indiai</a> keményebb, mint a <a href="/wiki/Braz%C3%ADlia" title="Brazília">brazíliai</a>. Ezt a különbséget a belső felépítéssel és a zárványok milyenségével magyarázzák.<sup id="cite_ref-14" class="reference"><a href="#cite_note-14"><span class="cite-bracket">[</span>14<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-15" class="reference"><a href="#cite_note-15"><span class="cite-bracket">[</span>15<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Sűrűség"><span id="S.C5.B1r.C5.B1s.C3.A9g"></span>Sűrűség</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: Sűrűség"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A gyémánt <a href="/wiki/S%C5%B1r%C5%B1s%C3%A9g" title="Sűrűség">sűrűsége</a> kis eltéréssel középértékben 3,52 g/cm³. Az észlelhető kisebb ingadozásokat a különböző zárványok mennyiségére és minőségére lehet visszavezetni. Általában véve az <a href="/wiki/Ausztr%C3%A1lia_(kontinens)" title="Ausztrália (kontinens)">ausztráliai</a> gyémántok valamivel nehezebbek, mint a többiek, ezeknek sűrűsége 3,57-3,66 g/cm³. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Optikai_tulajdonságok"><span id="Optikai_tulajdons.C3.A1gok"></span>Optikai tulajdonságok</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Optikai tulajdonságok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Kristálytani felépítésének megfelelőleg a gyémánt egyszerűen <a href="/wiki/F%C3%A9nyt%C3%B6r%C3%A9s" title="Fénytörés">fénytörő</a>. Néha azonban egyes gyémántokban rendellenes kettőstörés is megfigyelhető, amit a folyadékzárványok okoznak. A gyémánt <a href="/wiki/T%C3%B6r%C3%A9smutat%C3%B3" title="Törésmutató">törésmutatója</a> igen nagy: 2,4077-2,4653, ennélfogva a <a href="/wiki/Teljes_f%C3%A9nyvisszaver%C5%91d%C3%A9s" title="Teljes fényvisszaverődés">teljes visszaverődés</a> <a href="/wiki/Hat%C3%A1rsz%C3%B6g_(optika)" title="Határszög (optika)">határszöge</a> kicsiny. A <a href="/wiki/Diszperzi%C3%B3" class="mw-redirect mw-disambig" title="Diszperzió">diszperzió</a> erős: 0,0576. A gyémánt fénye magas törésmutatója miatt nagyon erős; fényének megjelölésére a <i>gyémántfény</i> kifejezés alkalmas. </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Szín"><span id="Sz.C3.ADn"></span>Szín</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: Szín"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Diamond-119352.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7b/Diamond-119352.jpg/240px-Diamond-119352.jpg" decoding="async" width="240" height="238" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/7b/Diamond-119352.jpg 1.5x" data-file-width="303" data-file-height="301" /></a><figcaption>1,3 karátos, barna színű, oktaéder alakú nyersgyémánt Sierra Leonéből</figcaption></figure> <p>A <a href="/wiki/Gy%C3%A9m%C3%A1ntok_sz%C3%ADne" title="Gyémántok színe">gyémánt színe</a> változatos. A teljesen színtelen, víztiszta ásványtól kezdve előfordul sárga, zöld, barna, piros, rózsaszínű, szürke, kék és fekete gyémánt is. A szín nagy hatással van az értékre is. A legtisztábbak az <a href="/wiki/India" title="India">indiai</a> gyémántok, a legszínesebbek pedig a dél-afrikaiak.<sup id="cite_ref-read_4-3" class="reference"><a href="#cite_note-read-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A színtelen kövek között a teljes víztisztaság szerint megkülönböztetnek <i>első, második és harmadik vízű</i> köveket. Némely teljesen színtelen és átlátszó kő kékesbe hajló fényű, ezek értéke a legmagasabb. Leginkább az indiai gyémántokra jellemző, de <a href="/wiki/Braz%C3%ADlia" title="Brazília">Brazíliában</a> is találtak hasonló ásványokat.<sup id="cite_ref-read_4-4" class="reference"><a href="#cite_note-read-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A színes kövek közül a legelterjedtebb a sárga, illetve ennek egész gyenge színárnyalata. A dél-afrikai kristályok nagy része ilyen, de nem ritkák az erősebb sárgaszínűek: borsárga, mézsárga, narancssárga. A zöld színárnyalatban inkább a sárgászöld uralkodik; a tiszta zöld ritka. Megfigyelték, hogy a sárga és zöld szín csiszolásnál elhalványodik. A <a href="/wiki/R%C3%A1dium" title="Rádium">rádiumsugárzás</a> hatására a színtelen gyémánt sötétzöld színűvé válik; ez a szín azonban hevítéskor eltűnik. Az ilyen kövek csiszoláskor is elveszítik színüket, a színveszteséget tehát a csiszoláskor keletkezett hő okozza. Sok esetben a gyémánt nem egyenletesen színezett, és előfordulhat, hogy a színezés csak egy felületi rétegre terjed ki. Ezt szintén csiszoláskor orvosolják.<sup id="cite_ref-read_4-5" class="reference"><a href="#cite_note-read-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A barna szín árnyalatai elég gyakoriak, a leggyengébb árnyalattól kezdve egészen a sötétbarnáig. A piros árnyalatú színek, a rózsaszín és ibolya igen ritkák. A színes gyémántok közt a leggyakoribbak a szürkék, piszkosfehértől a majdnem feketéig. A sötét színezés sok esetben csak a gyémánt felületére terjed, az ilyen köveket <i>coated stones</i>-nak (kérgezett kövek) nevezik. A tiszta kék színű gyémánt nagyon ritka, a gyengén kékes árnyalatúak is rendkívül értékesek. Fekete színű gyémántok különösen <a href="/wiki/Borne%C3%B3" title="Borneó">Borneó</a> szigetén fordultak elő; a fekete színt a nagy számban jelenlevő <a href="/wiki/Grafit" title="Grafit">grafitzárványok</a> idézik elő. A fekete színű gyémántok neve <a href="/w/index.php?title=Karbon%C3%A1d%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Karbonádó (a lap nem létezik)">karbonádó</a>, míg a szürke színűeké <a href="/wiki/Bort" class="mw-redirect mw-disambig" title="Bort">bort</a>.<sup id="cite_ref-16" class="reference"><a href="#cite_note-16"><span class="cite-bracket">[</span>16<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-argyle_17-0" class="reference"><a href="#cite_note-argyle-17"><span class="cite-bracket">[</span>17<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A talált gyémántoknak körülbelül csak negyede teljesen színtelen; az erősen színezett, átlátszó kövek nagyon ritkák. A színes, átlátszó gyémántokat <i>fantázia-gyémántoknak</i> (fancy diamond) nevezik; ezek a drágakőtől megkívánt minden tulajdonságot egyesítenek magukban: nagy keménységet, erős fényt, tökéletes tüzet, színszórást, átlátszóságot és szép színt. </p><p>A színeződést zárványok okozzák, mint például a brazíliai barnás és barnás-sárga kristályokban, amelyeknek belsejében mikroszkopikus <a href="/wiki/Rutil" title="Rutil">rutil</a>- és <a href="/wiki/Hematit" title="Hematit">hematitzárványok</a> mutathatók ki. A fekete gyémántok színét hasonlóképpen <a href="/wiki/Grafit" title="Grafit">grafitzárványok</a> okozzák. A többi esetben <a href="/wiki/Kr%C3%B3m" title="Króm">króm</a>-, <a href="/wiki/Vas" title="Vas">vas</a>- és <a href="/wiki/Tit%C3%A1n_(elem)" title="Titán (elem)">titán</a>-vegyületek játszanak szerepet a kő elszíneződésében. A gyémánt égési termékeiben vas és titán mutatható ki. </p><p>A gyémánt színe hőemelkedésekkel, sugárzásokkal szemben nagyon állandó, de mégis vannak esetek, amikor hevítéssel és sugárzásokkal csekély színváltozás idézhető elő. A legállandóbbak a sárga és a színtelen kövek. Bizonyos zöld kövek hevítésre sárgássá, majdnem színtelenné válnak, a világosbarnák megvilágosodnak vagy rózsaszínűek lesznek, az eredeti szín azonban lehűléskor visszatér.<sup id="cite_ref-18" class="reference"><a href="#cite_note-18"><span class="cite-bracket">[</span>18<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A napfény nincs hatással a gyémánt színére, az <a href="/wiki/Iboly%C3%A1nt%C3%BAli_sug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Ibolyántúli sugárzás">ibolyántúli sugarak</a> sem. A <a href="/wiki/R%C3%B6ntgensug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Röntgensugárzás">röntgensugarak</a> hatása is csekély. A színtelen kövek nem változnak, a barnák ibolyásszürkévé, a sárgák erősebb sárgává, a zöldek kékeszölddé válnak. A <a href="/wiki/Kat%C3%B3dsug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Katódsugárzás">katódsugaraknak</a> alig van hatásuk. Bizonyos színtelen gyémántokon volt észlelhető, hogy barnásszínűekké váltak. A <a href="/wiki/R%C3%A1dium" title="Rádium">rádiumsugárzás</a> hatására színtelen gyémántok gyengén barnás, sárgás, kékes és zöldes színeződésűvé lettek, sárgák élénkebb sárgává, zöldek kékeszölddé vagy sötétebb zölddé váltak. A rádiumsugárzással keletkezett színváltozás hevítéskor eltűnik.<sup id="cite_ref-walker_19-0" class="reference"><a href="#cite_note-walker-19"><span class="cite-bracket">[</span>19<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Lumineszcencia">Lumineszcencia</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: Lumineszcencia"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A közönséges fény hatására történő <a href="/wiki/Lumineszcencia" title="Lumineszcencia">lumineszcencia</a> általában véve igen gyenge. Bizonyos esetekben azonban erősebb világítóképességet is megfigyeltek: egy 92 <a href="/wiki/Kar%C3%A1t" title="Karát">karátos</a> víztiszta kő egy óráig tartó napfény hatása után 20 percig olyan erős fényt bocsátott ki magából, hogy a melléje helyezett fehér írópapír, a teljesen sötét helyiségben egészen jól látható volt. Az ibolyántúli sugarak már erősebb lumineszcenciát eredményeznek, mint a közönséges fény; a jelenség különösen a zöld és kékesfehér ásványokon erős, a színtelen és sárga köveken gyenge vagy teljesen hiányzik. Röntgen- és katódsugarak körülbelül egyforma lumineszcenciát eredményeznek, de a <a href="/wiki/R%C3%B6ntgensug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Röntgensugárzás">röntgensugarak</a> hatása valamivel gyengébb. A jelenség intenzitása és a kisugárzó fény színe – amely lehet sárga, zöld és kék – összefüggésben van az ásvány színével. A színtelen kövek élénkebben reagálnak. A rádiumsugárzás a legtöbb esetben jelentéktelen lumineszcenciát idéz elő. A kisugárzás kék- és zöldszínű, s a kékesfehér köveken a legélénkebb. A gyémánton <a href="/wiki/Tribolumineszcencia" title="Tribolumineszcencia">tribolumineszcenciát</a> is megfigyeltek: fával, bőrrel, posztóval, sőt fémmel való dörzsölés után a gyémánt a sötétben világított. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Egyéb_tulajdonságok"><span id="Egy.C3.A9b_tulajdons.C3.A1gok"></span>Egyéb tulajdonságok</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: Egyéb tulajdonságok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Carbon_basic_phase_diagram.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/46/Carbon_basic_phase_diagram.png/240px-Carbon_basic_phase_diagram.png" decoding="async" width="240" height="182" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/46/Carbon_basic_phase_diagram.png/360px-Carbon_basic_phase_diagram.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/46/Carbon_basic_phase_diagram.png/480px-Carbon_basic_phase_diagram.png 2x" data-file-width="672" data-file-height="509" /></a><figcaption>A szén fázisdiagramja. A vonalkázott terület azt fejezi ki, hogy atmoszferikus nyomáson mindkét módosulat (grafit és gyémánt) stabil. A <i>liquid</i> felirattól jobbra (6000–8000 K felett) az anyag szuperkritikus állapotban van</figcaption></figure> <p>A <a href="/wiki/R%C3%B6ntgensug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Röntgensugárzás">röntgensugarakat</a> teljesen átbocsátja, úgyhogy a röntgensugárral való átvilágítás segítségével igen könnyen megkülönböztethető a <a href="/wiki/Top%C3%A1z" title="Topáz">topáztól</a> vagy a <a href="/wiki/Kvarc" title="Kvarc">kvarctól</a>, amelyek félig, vagy az üvegutánzatoktól, amelyek egyáltalában nem bocsátják át e sugarakat. </p><p>A gyémánt dörzsölésre pozitív töltésű lesz. A dörzsölés folytán keletkezett töltés különböző ideig tart. A gyémánt legfeljebb fél óráig marad töltött, ellentétben például a <a href="/wiki/Korund" title="Korund">zafírral</a>, ami 5-6 óráig, vagy a <a href="/wiki/Top%C3%A1z" title="Topáz">topázzal</a>, ami 32 óráig. </p><p>A gyémánt igen jó hővezető, ezért hideg tapintású, hidegebb, mint például a gyengébb hővezető <a href="/wiki/%C3%9Cveg" title="Üveg">üveg</a>.<sup id="cite_ref-boron_20-0" class="reference"><a href="#cite_note-boron-20"><span class="cite-bracket">[</span>20<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-Landstrass_21-0" class="reference"><a href="#cite_note-Landstrass-21"><span class="cite-bracket">[</span>21<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-22" class="reference"><a href="#cite_note-22"><span class="cite-bracket">[</span>22<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Fázisdiagramja<sup id="cite_ref-23" class="reference"><a href="#cite_note-23"><span class="cite-bracket">[</span>23<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> szerint a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen cseppfolyós lehet, kb. 4500 K. Ez a gyémánt–grafit–olvadék hármaspontja kb. 10 000 MPa nyomáson. Más adatok<sup id="cite_ref-24" class="reference"><a href="#cite_note-24"><span class="cite-bracket">[</span>24<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> szerint ez a hőmérséklet elérheti a 4900 K-t. Feltételezések szerint a kritikus pont hőmérséklete 5800 K, nyomása pedig 2320 atm.<sup id="cite_ref-25" class="reference"><a href="#cite_note-25"><span class="cite-bracket">[</span>25<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Újabb kutatások szerint a folyadék–gőz határgörbe 4000 K-től felfelé egy feltételezett kritikus pont felé tart, amely 6000 K-nél is magasabb hőmérsékletű.<sup id="cite_ref-26" class="reference"><a href="#cite_note-26"><span class="cite-bracket">[</span>26<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A gázfázisról keveset tudunk. Az irodalom többnyire a folyadék határgörbével foglalkozik (telített gőz és folyadék egyensúlya). 100 GPa nyomáson fémes tulajdonságokat mutat, azonban 5100 K hőmérsékleten ez a jelenség már 40 GPa nyomáson létrejön.<sup id="cite_ref-27" class="reference"><a href="#cite_note-27"><span class="cite-bracket">[</span>27<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Zárványok"><span id="Z.C3.A1rv.C3.A1nyok"></span>Zárványok</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: Zárványok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A gyémántban levő zárványok legtöbbnyire ásványok, de előfordulnak folyadék- és gázzárványok is. A zárványok a gyémánt értékét nagy mértékben csökkentik, mert a kő tisztaságát és átlátszóságát zavarják. </p><p>Az ásványzárványok közül leggyakoribb a <a href="/wiki/Grafit" title="Grafit">grafit</a>; ritkábban, de előfordulnak még a következő ásványok: <a href="/wiki/Ilmenit" title="Ilmenit">ilmenit</a>, <a href="/wiki/Hematit" title="Hematit">hematit</a>, <a href="/wiki/Kromit" title="Kromit">kromit</a>, magnetit s még ritkábban <a href="/wiki/Pirit" title="Pirit">pirit</a>, <a href="/wiki/Gr%C3%A1n%C3%A1tcsoport" title="Gránátcsoport">gránátok</a>, <a href="/wiki/Cirkon" title="Cirkon">cirkon</a>, <a href="/wiki/Diopszid" title="Diopszid">diopszid</a>, <a href="/wiki/Kvarc" title="Kvarc">kvarc</a>, <a href="/wiki/Top%C3%A1z" title="Topáz">topáz</a>, <a href="/wiki/Rutil" title="Rutil">rutil</a>, <a href="/wiki/Olivin" title="Olivin">olivin</a>, <a href="/wiki/Csill%C3%A1m" title="Csillám">csillám</a>, <a href="/wiki/Klorit" title="Klorit">klorit</a>. A zárványok néha egyenletesen oszlanak el az egész kristály belsejében, más esetekben az eloszlás teljesen egyenlőtlen. A zárványok a legtöbb esetben egész aprók, csak mikroszkóppal figyelhetők meg, de igen sokszor már egyszerű kézi nagyítóval és szabad szemmel is észrevehetők. Alakjuk és színük ásványfajok szerint igen változatos lehet. Néha határozott kristályalak ismerhető fel rajtuk, legtöbb esetben azonban szemcsék, pikkelyek, rostok, tűk alakjában jelennek meg, és sokszor nemcsak egyesével, hanem csoportosan is. </p><p>A gyémántban néha gyémántzárványok is előfordulnak. A zárvány lehet ugyanolyan, de lehet különböző alakú és színű is, mint a külső kristály. A két kristály érintkezési lapja között sokszor nincs elég szoros összefüggés, és ilyenkor előfordulhat, hogy hasításkor a belső kristály teljesen sértetlenül kihull. </p><p>A szilárd zárványokon kívül a gyémántban néha folyadékkal telt vagy pedig látszólag üres üregek is láthatók, amelyek azonban csak ritkán haladják túl a mikroszkopikus nagyságot. Az üregeket kitöltő folyadék minden valószínűség szerint <a href="/wiki/Sz%C3%A9nsav" title="Szénsav">szénsav</a>, de lehet víz, vagy valamilyen vizes sóoldat is. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_gyémántok_keletkezése"><span id="A_gy.C3.A9m.C3.A1ntok_keletkez.C3.A9se"></span>A gyémántok keletkezése</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: A gyémántok keletkezése"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Rough_diamond.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d7/Rough_diamond.jpg/240px-Rough_diamond.jpg" decoding="async" width="240" height="181" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d7/Rough_diamond.jpg 1.5x" data-file-width="360" data-file-height="271" /></a><figcaption>Oktaéderes gyémántkristály kőzetburokban</figcaption></figure> <p>A természetes gyémánt képződése nagyon speciális feltételeket igényel. A gyémánt nagy nyomáson (4500-6000 MPa) képződik magas <a href="/wiki/Sz%C3%A9n" title="Szén">széntartalmú</a> anyagokból átlagosan 900-1300 °C közötti hőmérséklet-tartományban. Ezen feltételek a <a href="/wiki/F%C3%B6ldk%C3%A9reg" title="Földkéreg">földkéreg</a> kontinentális lemezei alatti <a href="/wiki/Litoszf%C3%A9ra" title="Litoszféra">litoszférikus</a> <a href="/wiki/F%C3%B6ldk%C3%B6peny" title="Földköpeny">köpenyrészben</a> adottak illetve <a href="/wiki/Meteorit" title="Meteorit">meteoritbecsapódások</a> helyén.<sup id="cite_ref-core_28-0" class="reference"><a href="#cite_note-core-28"><span class="cite-bracket">[</span>28<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Gyémántképződés_kratonok_vidékén"><span id="Gy.C3.A9m.C3.A1ntk.C3.A9pz.C5.91d.C3.A9s_kratonok_vid.C3.A9k.C3.A9n"></span>Gyémántképződés kratonok vidékén</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: Gyémántképződés kratonok vidékén"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A gyémántképződéshez szükséges feltételek a <a href="/wiki/F%C3%B6ldk%C3%B6peny" title="Földköpeny">földköpeny</a> kéregalatti rétegeiben teljesülnek 140–190 km mélységben, de ismertek olyan esetek is, amikor a gyémántok 300–400 km mélységben kristályosodtak ki. Mivel a <a href="/wiki/F%C3%B6ld" title="Föld">Föld</a> belső hője nem egyformán változik a különböző kéreglemezek alatt, azaz az óceáni lemezek alatt gyorsabban növekedik, és meghaladja azt a tartományt, ami gyémántképződéshez szükséges, ezért az ideális hely a gyémántok képződésére a vastag és stabil <a href="/wiki/Lemeztektonika" title="Lemeztektonika">kontinentális kéreglemezek</a>, az úgynevezett kratonok alatt van. Ez befolyásolja a kialakuló gyémántok méretét is. Ezen elsődleges származású gyémántok alakja oktaéderes, felszínük pedig fénylő.<sup id="cite_ref-AMNH_29-0" class="reference"><a href="#cite_note-AMNH-29"><span class="cite-bracket">[</span>29<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A <a href="/wiki/A_sz%C3%A9n_izot%C3%B3pjai" title="A szén izotópjai">szénizotóp</a> vizsgálatok kimutatták, hogy a gyémánt egyaránt tartalmaz szerves és szervetlen eredetű szénatomokat. A kizárólag szervetlen eredetű <a href="/wiki/Sz%C3%A9n" title="Szén">szénből</a> kialakult gyémántok (harzburgitok) anyaga a <a href="/wiki/F%C3%B6ldk%C3%B6peny" title="Földköpeny">földköpenyből</a> származik. A szerves eredetű, úgynevezett eklogitos gyémántok a <a href="/wiki/Szubdukci%C3%B3" title="Szubdukció">szubdukció</a> során, a felszínről mélybe kerülő anyagokból épülnek fel. A felszínre került gyémántok általában 1-3,3 milliárd évesek.<sup id="cite_ref-AMNH_29-1" class="reference"><a href="#cite_note-AMNH-29"><span class="cite-bracket">[</span>29<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Gyémántképződés_meteoritbecsapódások_helyén"><span id="Gy.C3.A9m.C3.A1ntk.C3.A9pz.C5.91d.C3.A9s_meteoritbecsap.C3.B3d.C3.A1sok_hely.C3.A9n"></span>Gyémántképződés meteoritbecsapódások helyén</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: Gyémántképződés meteoritbecsapódások helyén"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:VolcanicPipe-hu.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f0/VolcanicPipe-hu.jpg/240px-VolcanicPipe-hu.jpg" decoding="async" width="240" height="242" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f0/VolcanicPipe-hu.jpg/360px-VolcanicPipe-hu.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f0/VolcanicPipe-hu.jpg/480px-VolcanicPipe-hu.jpg 2x" data-file-width="795" data-file-height="801" /></a><figcaption>Egy kürtő keresztmetszete</figcaption></figure> <p>A <a href="/wiki/Meteorit" title="Meteorit">meteoritbecsapódások</a> során fellépő nagy nyomás szintén segíti a gyémántok képződését. Az ilyenkor keletkező gyémántok rendszerint kicsik, gyakran mikroszkópikus méretűek (nanogyémántok). E gyémántokat a <a href="/wiki/F%C3%B6ldt%C3%B6rt%C3%A9net" title="Földtörténet">földtörténeti</a> <a href="/w/index.php?title=Impakt-kr%C3%A1ter&action=edit&redlink=1" class="new" title="Impakt-kráter (a lap nem létezik)">impakt-kráterek</a> beazonosításához használják.<sup id="cite_ref-core_28-1" class="reference"><a href="#cite_note-core-28"><span class="cite-bracket">[</span>28<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Földön_kívüli_gyémántok"><span id="F.C3.B6ld.C3.B6n_k.C3.ADv.C3.BCli_gy.C3.A9m.C3.A1ntok"></span>Földön kívüli gyémántok</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: Földön kívüli gyémántok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A gyémántképződés nem csak a <a href="/wiki/F%C3%B6ld" title="Föld">Földre</a> jellemző, ezt bizonyítják a <a href="/wiki/D%C3%A9l-Amerika" title="Dél-Amerika">Dél-Amerikában</a> és <a href="/wiki/Afrika" title="Afrika">Afrikában</a> megtalált meteoritokban rejlő <i>karbonádó</i> kristályok. A meteoritokban talált nanogyémántok valószínűleg <a href="/wiki/Szupern%C3%B3va" title="Szupernóva">szupernóva</a>-robbanások során keletkeztek.<sup id="cite_ref-Garai2006_30-0" class="reference"><a href="#cite_note-Garai2006-30"><span class="cite-bracket">[</span>30<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-Carbonardo_31-0" class="reference"><a href="#cite_note-Carbonardo-31"><span class="cite-bracket">[</span>31<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Gyémántlelőhelyek_genetikai_típusai"><span id="Gy.C3.A9m.C3.A1ntlel.C5.91helyek_genetikai_t.C3.ADpusai"></span>Gyémántlelőhelyek genetikai típusai</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: Gyémántlelőhelyek genetikai típusai"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A gyémántokat tartalmazó anyagokat rendszerint olyan <a href="/wiki/T%C5%B1zh%C3%A1ny%C3%B3" title="Tűzhányó">vulkánok</a> hozzák a felszínre, amelyek <a href="/wiki/Magma" title="Magma">magmakamrája</a> 150 km-nél mélyebben van. A <a href="/wiki/F%C3%B6ldk%C3%A9reg" title="Földkéreg">földkérget</a> ezek kürtőszerű felvezető csatornái (<a href="/wiki/Angol_nyelv" title="Angol nyelv">angolul</a> <i>pipe</i>) törik át, ezeket speciális <a href="/w/index.php?title=Szubvulk%C3%A1ni_k%C5%91zetek&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szubvulkáni kőzetek (a lap nem létezik)">szubvulkáni kőzetek</a> (<a href="/wiki/Kimberlit" title="Kimberlit">kimberlit</a>, <a href="/w/index.php?title=Lamproit&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lamproit (a lap nem létezik)">lamproit</a>) töltik ki. Típusos ásványaik, a nagy <a href="/wiki/Magn%C3%A9zium" title="Magnézium">magnéziumtartalmú</a> <a href="/wiki/Olivin" title="Olivin">olivinek</a>, <a href="/wiki/Pirox%C3%A9ncsoport" title="Piroxéncsoport">piroxének</a> és <a href="/w/index.php?title=Amfibol&action=edit&redlink=1" class="new" title="Amfibol (a lap nem létezik)">amfibolok</a> a kitörések során keletkező vízgőz és a hő hatására gyakorta <a href="/w/index.php?title=Szerpentin&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szerpentin (a lap nem létezik)">szerpentinné</a> alakulnak át. A gyémántkristályokat nem maga az alapkőzet tartalmazza, hanem azok a mélységben megszilárdult kőzetdarabok, az úgynevezett <a href="/w/index.php?title=Xenolit&action=edit&redlink=1" class="new" title="Xenolit (a lap nem létezik)">xenolitok</a>, amelyeket a feltörő <a href="/wiki/Magma" title="Magma">magma</a> magával ragad. </p><p>Nem minden kürtő anyagában van gyémánt és csak nagyon kevés kürtő anyagában éri el a kitermelésre érdemes mennyiséget.<sup id="cite_ref-AMNH_29-2" class="reference"><a href="#cite_note-AMNH-29"><span class="cite-bracket">[</span>29<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A gyémántos xenolitok megtalálását jelentősen elősegítik a tipikusan rájuk jellemző ásványok (<a href="/wiki/Kr%C3%B3m" title="Króm">Cr</a>-<a href="/wiki/Pirop" title="Pirop">pirop</a>, <a href="/w/index.php?title=Ugrandit&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ugrandit (a lap nem létezik)">ugrandit</a>, <a href="/wiki/Kr%C3%B3m" title="Króm">Cr</a>-<a href="/wiki/Spinell" title="Spinell">spinell</a>, <a href="/wiki/Kr%C3%B3m" title="Króm">Cr</a>-<a href="/wiki/Diopszid" title="Diopszid">diopszid</a> stb). A kimberlit-lelőhelyeket <i>blue ground</i>-nak (kék föld) nevezik a mélyben szerpentinesedett kőzetek miatt, vagy <i>yellow ground</i>-nak (sárga föld), a felszíni rétegek <a href="/wiki/Agyag" title="Agyag">agyagosodása</a> és részleges <a href="/wiki/Redoxireakci%C3%B3" title="Redoxireakció">oxidálódása</a> miatt.<sup id="cite_ref-AMNH_29-3" class="reference"><a href="#cite_note-AMNH-29"><span class="cite-bracket">[</span>29<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Ahogy az <a href="/wiki/Er%C3%B3zi%C3%B3_(geol%C3%B3gia)" title="Erózió (geológia)">erózió</a>, illetve <a href="/wiki/Defl%C3%A1ci%C3%B3_(f%C3%B6ldrajz)" title="Defláció (földrajz)">defláció</a> lepusztítja a felszínre került kőzeteket, a felszíni mállásnak rendkívül ellenálló gyémántkristályokat a víz (illetve a szél) messzire elviheti. A gyémántok elsődleges lelőhelyei tehát a <a href="/wiki/Kimberlit" title="Kimberlit">kimberlittel</a>, illetve <a href="/w/index.php?title=Lamproit&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lamproit (a lap nem létezik)">lamproittal</a> kitöltött vulkáni kürtők, a másodlagos lelőhelyek pedig azok a területek, amelyeken a gyémántkristályokat a víz vagy szél lerakta. A leggyakoribb másodlagos lelőhelyek a folyók medrei, az egykori partszakaszok, ritkábban (például <a href="/wiki/Wisconsin" title="Wisconsin">Wisconsinban</a> és <a href="/wiki/Indiana" title="Indiana">Indianában</a>) <a href="/wiki/Gleccser" title="Gleccser">gleccservölgyek</a>.<sup id="cite_ref-AMNH_29-4" class="reference"><a href="#cite_note-AMNH-29"><span class="cite-bracket">[</span>29<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_gyémántipar"><span id="A_gy.C3.A9m.C3.A1ntipar"></span>A gyémántipar</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: A gyémántipar"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Diamond_Cuttery_Asscher.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7a/Diamond_Cuttery_Asscher.jpg/240px-Diamond_Cuttery_Asscher.jpg" decoding="async" width="240" height="288" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7a/Diamond_Cuttery_Asscher.jpg/360px-Diamond_Cuttery_Asscher.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7a/Diamond_Cuttery_Asscher.jpg/480px-Diamond_Cuttery_Asscher.jpg 2x" data-file-width="1203" data-file-height="1445" /></a><figcaption>Az amszterdami Asscher gyémántcsiszoló műhely</figcaption></figure> <p>A gyémántiparnak két ága van: a <a href="/wiki/Dr%C3%A1gak%C5%91" title="Drágakő">drágakőnek</a> alkalmas gyémántok értékesítése, és a gyémántok értékesítése ipari alkalmazások számára. </p><p>A nemesfémekkel ellentétben (<a href="/wiki/Arany_(k%C3%A9miai_elem)" title="Arany (kémiai elem)">arany</a>, <a href="/wiki/Ez%C3%BCst" title="Ezüst">ezüst</a>, <a href="/wiki/Platina" title="Platina">platina</a>) a gyémántot nem értékesítik tőzsdei árucikként. A drágakőpiac nagy részét a gyémánteladások képezik, a gyémántok viszonteladása ezzel szemben elenyésző forgalmat bonyolít. A gyémántpiac egyik érdekessége, hogy földrajzi szempontból rendkívül koncentrált: 2003-ban a drágakőként hasznosítható gyémántok 93%-át az <a href="/wiki/India" title="India">indiai</a> <a href="/wiki/Sz%C3%BArat" title="Szúrat">Szúrat</a> városában csiszolták.<sup id="cite_ref-32" class="reference"><a href="#cite_note-32"><span class="cite-bracket">[</span>32<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> További csiszolóműhelyek üzemelnek <a href="/wiki/Antwerpen" title="Antwerpen">Antwerpenben</a>, <a href="/wiki/London" title="London">Londonban</a>, <a href="/wiki/New_York" title="New York">New Yorkban</a>, <a href="/wiki/Tel-Aviv" title="Tel-Aviv">Tel-Avivban</a> és <a href="/wiki/Amszterdam" title="Amszterdam">Amszterdamban</a>. A világ gyémántkereskedelmét a <a href="/wiki/Johannesburg" title="Johannesburg">johannesburgi</a> és <a href="/wiki/London" title="London">londoni</a> székhelyű De Beers vállalat felügyeli. </p><p>A gyémántkereskedelem központja <a href="/wiki/Antwerpen" title="Antwerpen">Antwerpen</a>, ahol a világ gyémánttermelésének 80, a csiszolt gyémántok 50%-a cserél gazdát. Ennek tükrében a <a href="/wiki/Belgium" title="Belgium">belga</a> város a <i>világ gyémántfővárosa</i>. <a href="/wiki/47._utca_(Manhattan)#Diamond_District" title="47. utca (Manhattan)">New Yorkban</a> értékesítik azonban a világ drágakőgyémántjainak majdnem 80%-át. A piacot egyértelműen az 1888-ban alapított <a href="/wiki/De_Beers" title="De Beers">De Beers</a> vállalat uralja, amely nemcsak a kereskedelemben, hanem a kitermelésben is élenjáró. A vállalat sikeres marketingkampányt is folytatott, hiszen a 20. század közepén sikerült felélesztenie az <a href="/wiki/%C3%89szak-Amerika" title="Észak-Amerika">észak-amerikai</a> gyémántpiacot. Szlogenje <i>A Diamond is Forever</i> világszinten ismert. </p><p>A <i>WFDB</i>-t<sup id="cite_ref-33" class="reference"><a href="#cite_note-33"><span class="cite-bracket">[</span>33<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> <i>(World Federation of Diamond Bourses - Gyémánttőzsdék Nemzetközi Föderációja)</i> kisebb gyémántkereskedő-házak alapították. Az egyesület nevéhez fűződik a <i>World Diamond Council (Gyémánt Világtanács)</i><sup id="cite_ref-34" class="reference"><a href="#cite_note-34"><span class="cite-bracket">[</span>34<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> megalapítása 2000-ben, amelynek célja megakadályozni, hogy a gyémántkereskedelemből származó nyereségből háborúkat és embertelen tetteket pénzeljenek. Ugyancsak a WFDB támogatja a kétévente megrendezett <i>World Diamond Congress</i>t <i>(Gyémánt Világkongresszus)</i> és a gyémántok osztályozásában érdekelt <i>International Diamond Council</i>t <i>(Nemzetközi Gyémánt-tanács)</i>. </p><p>Az ipari gyémántok piaca a <a href="/wiki/Dr%C3%A1gak%C5%91" title="Drágakő">drágakőpiactól</a> eltérően működik. A gyémánt értékét itt <a href="/wiki/Kem%C3%A9nys%C3%A9g" title="Keménység">keménysége</a> és <a href="/wiki/H%C5%91m%C3%A9rs%C3%A9klet-vezet%C3%A9si_t%C3%A9nyez%C5%91" title="Hőmérséklet-vezetési tényező">hővezetőképessége</a> határozza meg, így a <a href="/wiki/Gemmol%C3%B3gia" title="Gemmológia">gemmológiai</a> jellemzői (fény, szín, tisztaság) jelentéktelenné válnak. Az évente kitermelt gyémántmennyiség mintegy 80%-át (évi 100 millió karátot, azaz 20 tonnát) használják fel az iparban. A bányászott gyémánt mellett a piac fontos termékei a mesterségesen előállított gyémántok (évente 3 milliárd karát, azaz 600 tonna). Elsősorban vágásra, fúrásra, csiszolásra és őrlésre használják, mivel kicsiny méretük miatt kiválóan lehet illeszteni őket. Az ipari gyémántokat laboratóriumokban is használják (magas nyomású próbák). </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Előfordulás_és_kitermelés"><span id="El.C5.91fordul.C3.A1s_.C3.A9s_kitermel.C3.A9s"></span>Előfordulás és kitermelés</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: Előfordulás és kitermelés"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Gy%C3%A9m%C3%A1ntlel%C5%91helyek" title="Gyémántlelőhelyek">Gyémántlelőhelyek</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A gyémántok leggyakrabban másodlagos lelőhelyen, azon belül is inkább folyami üledékekben fordulnak elő, ahová az eredeti kőzet elmállása után kerülnek. Az első gyémántokat az i. e. 9. században találták meg a mai <a href="/wiki/India" title="India">India</a> területén, amely egészen a 18. század közepéig a világ egyetlen <a href="/wiki/Gy%C3%A9m%C3%A1ntlel%C5%91helyek" title="Gyémántlelőhelyek">gyémántlelőhelye</a> volt. A 18. században <a href="/wiki/Braz%C3%ADlia" title="Brazília">Brazíliában</a> is megtalálták az első gyémántokat, és rövid időn belül ez a <a href="/wiki/D%C3%A9l-Amerika" title="Dél-Amerika">dél-amerikai</a> ország vált a világ első számú gyémánttermelőjévé. Dél-Afrikában az 1870-es években indult meg a bányászat, miután felfedezték a gyémántban gazdag <a href="/wiki/Kimberlit" title="Kimberlit">kimberlit</a> és <a href="/w/index.php?title=Lamproit&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lamproit (a lap nem létezik)">lamproit</a> tartalmú kürtőket. 2006-ban a világ gyémánttermelése (a kibányászott karátok alapján) a következőképpen oszlott meg: <a href="/wiki/Oroszorsz%C3%A1g" title="Oroszország">Oroszország</a> (22%), <a href="/wiki/Botswana" title="Botswana">Botswana</a> (20%), <a href="/wiki/Ausztr%C3%A1lia_(orsz%C3%A1g)" title="Ausztrália (ország)">Ausztrália</a> (17%), <a href="/wiki/Kong%C3%B3i_Demokratikus_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g" title="Kongói Demokratikus Köztársaság">Kongói Demokratikus Köztársaság</a> (17%), <a href="/wiki/D%C3%A9l-afrikai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g" title="Dél-afrikai Köztársaság">Dél-afrikai Köztársaság</a> (8%), <a href="/wiki/Kanada" title="Kanada">Kanada</a> (7,5%). A fennmaradó hányad <a href="/wiki/Angola" title="Angola">Angolából</a>, <a href="/wiki/Nam%C3%ADbia" title="Namíbia">Namíbiából</a>, <a href="/wiki/Braz%C3%ADlia" title="Brazília">Brazíliából</a>, <a href="/wiki/K%C3%ADna" title="Kína">Kínából</a>, <a href="/wiki/Gh%C3%A1na" title="Ghána">Ghánából</a>, <a href="/wiki/Guinea" title="Guinea">Guineából</a>, <a href="/wiki/Guyana" title="Guyana">Guyanából</a>, <a href="/wiki/Indon%C3%A9zia" title="Indonézia">Indonéziából</a>, <a href="/wiki/Lesotho" title="Lesotho">Lesothóból</a>, <a href="/wiki/Sierra_Leone" title="Sierra Leone">Sierra Leonéból</a>, <a href="/wiki/Tanz%C3%A1nia" title="Tanzánia">Tanzániából</a> és <a href="/wiki/Venezuela" title="Venezuela">Venezuelából</a> származik.<sup id="cite_ref-35" class="reference"><a href="#cite_note-35"><span class="cite-bracket">[</span>35<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Véres_gyémántok"><span id="V.C3.A9res_gy.C3.A9m.C3.A1ntok"></span>Véres gyémántok</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=19" title="Szakasz szerkesztése: Véres gyémántok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/V%C3%A9res_gy%C3%A9m%C3%A1nt" class="mw-redirect" title="Véres gyémánt">Véres gyémánt</a></i></td></tr></tbody></table> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Kimberly_Process_Map.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/25/Kimberly_Process_Map.svg/240px-Kimberly_Process_Map.svg.png" decoding="async" width="240" height="123" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/25/Kimberly_Process_Map.svg/360px-Kimberly_Process_Map.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/25/Kimberly_Process_Map.svg/480px-Kimberly_Process_Map.svg.png 2x" data-file-width="863" data-file-height="443" /></a><figcaption>A Kimberley Egyezményt aláíró országok</figcaption></figure> <p>Instabil politikai rendszerű <a href="/wiki/Afrika" title="Afrika">afrikai</a> országokban gyakori jelenség, hogy a gyémántlelőhelyeket felkelő csoportosulások veszik birtokba, és a kitermelt kövek eladásából származó jövedelemből saját háborús tevékenységeiket finanszírozzák. Az így eladott gyémántokat <i>véres gyémántok</i>nak (angolul: <i>blood diamonds</i>) nevezik. Ezt megakadályozandó, az <a href="/wiki/Egyes%C3%BClt_Nemzetek_Szervezete" title="Egyesült Nemzetek Szervezete">ENSZ</a>, a gyémántipar képviselői, valamint a gyémántkitermelő országok képviselői aláírták a <i>Kimberley Egyezmény</i>t, amelynek célja felülvizsgálni a gyémántok származási helyét, és megakadályozni, hogy az eladott gyémántokból fegyveres konfliktusokat pénzeljenek. A bevezetett intézkedések csak mérsékelt eredményeket értek el, hiszen Afrikában még mindig könnyű a határokon átcsempészni a köveket úgynevezett tiszta országokba. 2006-ban a gyémántpiac mintegy 2-3%-át tette ki a <i>véres gyémántok</i> kereskedelme.<sup id="cite_ref-36" class="reference"><a href="#cite_note-36"><span class="cite-bracket">[</span>36<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Egyes országok, így például <a href="/wiki/Kanada" title="Kanada">Kanada</a>, külön kódrendszert vezettek be a gyémántok azonosítására.<sup id="cite_ref-37" class="reference"><a href="#cite_note-37"><span class="cite-bracket">[</span>37<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Kereskedelem">Kereskedelem</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=20" title="Szakasz szerkesztése: Kereskedelem"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A <i>Diamond Trading Company (DTC)</i> a <a href="/wiki/De_Beers" title="De Beers">De Beers</a> egyik leányvállalata, ami a szintén De Beershez tartozó bányákból származó gyémántok értékesítésével foglalkozik. Az eladott nyers gyémántok csiszolóműhelyekbe kerülnek, ahol <a href="/wiki/Dr%C3%A1gak%C5%91" title="Drágakő">drágakővé</a> csiszolják őket. A csiszolt kövek ezek után az úgynevezett gyémánttőzsdékre kerülnek. A világon 26 ilyen jellegű, nyilvántartott intézmény működik. Itt a viszonteladók vásárolják fel őket, ahonnan ékszerészműhelyekbe kerülnek. Itt foglalatba helyezik őket, és úgy árusítják tovább. A Riot Tinto Group 2002-es felmérése szerint a világ nyersgyémántjainak értéke 9 milliárd dollár volt, a csiszolt gyémántoké 14 milliárd <a href="/wiki/Amerikai_doll%C3%A1r" title="Amerikai dollár">dollár</a>, a viszonteladókhoz került gyémántok értéke 28 milliárd dollár, míg a vevőkhöz került gyémántok értéke 57 milliárd dollár.<sup id="cite_ref-38" class="reference"><a href="#cite_note-38"><span class="cite-bracket">[</span>38<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_gyémánt_értéke"><span id="A_gy.C3.A9m.C3.A1nt_.C3.A9rt.C3.A9ke"></span>A gyémánt értéke</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=21" title="Szakasz szerkesztése: A gyémánt értéke"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Darya-e_Noor_Diamond_of_Iran.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bf/Darya-e_Noor_Diamond_of_Iran.png/240px-Darya-e_Noor_Diamond_of_Iran.png" decoding="async" width="240" height="342" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/bf/Darya-e_Noor_Diamond_of_Iran.png 1.5x" data-file-width="250" data-file-height="356" /></a><figcaption>A Darya-I-Nor gyémánt</figcaption></figure> <p>A gyémánt értéke nagy mértékben függ a kő minőségétől, nagyságától, színétől, tisztaságától. E tulajdonságokhoz járul még a csiszolás minősége. Az említett tulajdonságokon kívül a gyémánt árát egyéb tényezők is befolyásolják, különösen az ajánlat és kereslet kérdése. Ma a kereslet és kínálat mesterséges egyensúlyban való tartásával nagy áringadozások csak ritkán fordulnak elő. </p><p>A kisebb köveknél az ártöbbletet a magasabb csiszolási költségek okozzák. Egy egy<a href="/wiki/Kar%C3%A1t" title="Karát">karátos</a> kő csiszolásához sokkal kevesebb munka és gyémántpor szükséges, mint 100 olyan kisebb kő megcsiszolásához, amely összesen tesz ki egy karátot. A nyers kövek ára körülbelül nyolcada-tizede a csiszoltakénak. </p><p>A drágakőként felhasznált gyémánt értékét a <b>4C</b> alapján határozzák meg: </p> <ul><li><i><b>C</b>olour (szín)</i></li> <li><i><b>C</b>larity (tisztaság)</i></li> <li><i><b>C</b>arat (tömege <a href="/wiki/Kar%C3%A1t" title="Karát">karátban</a>)</i></li> <li><i><b>C</b>ut (csiszolás)</i></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Szín_(colour)"><span id="Sz.C3.ADn_.28colour.29"></span>Szín (colour)</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=22" title="Szakasz szerkesztése: Szín (colour)"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Gy%C3%A9m%C3%A1ntok_sz%C3%ADne" title="Gyémántok színe">Gyémántok színe</a></i></td></tr></tbody></table> <p>Az ékszerminőségű gyémántok értékének meghatározó jellemzője a <i>színük</i>. Leszámítva a ritka, színes gyémántokat (rózsaszín, kék) a kövek értéke annál magasabb, minél fehérebb a színük. A gyémánt általában a sárga szín irányába tér el a fehértől, az árnyalatokat sokféleképpen jelzik, a legelterjedtebb skála az ábécé betűit használó, amely a d betűtől, a legfehérebb minőségtől indul. </p><p>Többféle osztályozás létezik, például GIA, CIBJO, de ezek nagyon hasonlítanak egymásra, a kövek értékelésekor gyakorlatilag ugyanazt az eredményt adják. </p><p>A kövek színének osztályozására két módszert alkalmaznak: </p> <ul><li>a gyémántműhelyekben úgynevezett <i>mesterpéldányok (masterstones)</i> találhatók minden színfokozatból, és az új gyémántokat ezekhez hasonlítják</li> <li>a <a href="/wiki/Sz%C3%ADn" title="Szín">szín</a> megállapítására használják az <a href="/wiki/1972" title="1972">1972</a>-ben feltalált <i>Gran kolorimétert</i> (nevét feltalálója, <a href="/w/index.php?title=Paul_Gran&action=edit&redlink=1" class="new" title="Paul Gran (a lap nem létezik)">Paul Gran</a> után kapta) is, ami ±½ pontossággal megállapítja a színfokozatot.</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Tisztaság_(clarity)"><span id="Tisztas.C3.A1g_.28clarity.29"></span>Tisztaság (clarity)</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=23" title="Szakasz szerkesztése: Tisztaság (clarity)"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Orloff_copy.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c3/Orloff_copy.jpg/240px-Orloff_copy.jpg" decoding="async" width="240" height="207" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c3/Orloff_copy.jpg/360px-Orloff_copy.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c3/Orloff_copy.jpg/480px-Orloff_copy.jpg 2x" data-file-width="859" data-file-height="741" /></a><figcaption>Az Orlov másolata</figcaption></figure> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Gy%C3%A9m%C3%A1ntok_tisztas%C3%A1ga" title="Gyémántok tisztasága">Gyémántok tisztasága</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A gyémántok tisztaságának ellenőrzését tízszeres nagyítás alatt végzik. Mindent, ami ilyen nagyítás mellett látható, zárványnak neveznek. A zárványok rontják a <a href="/wiki/Dr%C3%A1gak%C5%91" title="Drágakő">drágakövek</a> minőségét, mert csökkentik az átlátszóságot és hatással lehetnek a kő színére is. Az értékcsökkentő hatás elhelyezkedésüktől, méretüktől és intenzitásuktól függ. Leggyakoribb zárvány a <a href="/wiki/Grafit" title="Grafit">grafit</a>. </p><p>Egy gyémánt tisztaságát több tényező is befolyásolja: </p> <ul><li>a zárványok mérete – minél nagyobb egy kő ásványtartalma, annál kisebb a tisztaságának fokozata</li> <li>a zárványok száma – minél több zárvány található egy kőben, annál kisebb tisztaságának fokozata</li> <li>a zárványok helyzete – egy zárvány akkor a legláthatóbb, ha közvetlenül a fazetták alatt helyezkedik el. A pavilon zárványai többszörösen is visszatükröződnek a kövön, ezért reflektoroknak is nevezik őket. A zárványok kevésbé észrevehetők, ha a korona fazettái alatt találhatók, vagy a rundiszt mentén.</li> <li>a külső és belső hibák természete – a belső hibák a zárványok, ezek változó alakúak és méretűek lehetnek. A felületi, azaz külső hibák a fazettákon megjelenő abráziók, karcok, üregek, csiszolásnyomok stb.</li> <li>a hibák színe – ha a hibák (elsősorban zárványok) helyi elszíneződéseket okoznak, amelyek eltérnek a gyémánt eredeti színétől, lecsökken a kő tisztaságának fokozata.</li></ul> <p>A gyémántokat többfajta nemzetközileg is használt tisztasági kategóriákba sorolják, de nagyjából hasonló besorolást jelentenek<sup id="cite_ref-39" class="reference"><a href="#cite_note-39"><span class="cite-bracket">[</span>39<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <ul><li>FL (Flawless) vagy LC (<a href="/wiki/Nagy%C3%ADt%C3%B3" title="Nagyító">Loupe</a> Clean)</li> <li>IF (Internal Flawless)</li> <li>VVS (Very very slightly included) (VVS1, VVS2)</li> <li>VS (Very slightly included) (VS1, VS2)</li> <li>SI (Small Inclusions) (S1, S2, esetleg S3)</li> <li>I (Included, I1, I2, I1) vagy P (Pique, P1, P2, P3)</li> <li>P II (Pique II)</li> <li>P III (Pique III)</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Méret_(carat)"><span id="M.C3.A9ret_.28carat.29"></span>Méret (carat)</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=24" title="Szakasz szerkesztése: Méret (carat)"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Cullinan_Diamond_and_some_of_its_cuts_-_copy.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/87/Cullinan_Diamond_and_some_of_its_cuts_-_copy.jpg/240px-Cullinan_Diamond_and_some_of_its_cuts_-_copy.jpg" decoding="async" width="240" height="124" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/87/Cullinan_Diamond_and_some_of_its_cuts_-_copy.jpg/360px-Cullinan_Diamond_and_some_of_its_cuts_-_copy.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/87/Cullinan_Diamond_and_some_of_its_cuts_-_copy.jpg/480px-Cullinan_Diamond_and_some_of_its_cuts_-_copy.jpg 2x" data-file-width="2708" data-file-height="1400" /></a><figcaption>A kilenc Cullinan gyémánt üvegmásolata</figcaption></figure> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Kar%C3%A1t" title="Karát">Karát</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A <a href="/wiki/Kar%C3%A1t" title="Karát">karát</a> a drágakövek tömegének megadására használt mértékegység. 1 karát = 0,2 g. (Nem összetévesztendő a nemesfémek finomságát jelző karáttal.) </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Csiszolás_(cut)"><span id="Csiszol.C3.A1s_.28cut.29"></span>Csiszolás (cut)</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=25" title="Szakasz szerkesztése: Csiszolás (cut)"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Gy%C3%A9m%C3%A1ntcsiszol%C3%A1s" title="Gyémántcsiszolás">Gyémántcsiszolás</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A <i>csiszolás</i> és <i>fényezés</i> azon eljárások, melyek során a kő természetes rejtett szépségeit, tüzét, színszórását a legjobban érvényre juttatják. Különbség figyelhető meg a keleti és európai csiszolási mód között. Az <a href="/wiki/Eur%C3%B3pa" title="Európa">európaiak</a> arra törekednek, hogy a csiszolással a lehető legtöbb szépséget hozzák ki a kőből, így az sokat is veszít súlyából, míg a keleti csiszolási mód arra helyezi a fősúlyt, hogy a kő súlyából minél kevesebbet veszítsen. </p><p>A leggyakoribb csiszolási formák : <i>briliáns</i> (kerek), <i>smaragdcsiszolás</i> (csapott sarkú téglalap), <i>princess</i> (négyzet), <i>ovális</i>, <i>Marquise</i> vagy <i>navette</i> (hegyes ovális), <i>pendeloque</i> (körte) vagy <i>briolett</i> (csepp), <i>szív alak</i>. Emellett úgynevezett <i>fantázia</i> csiszolások is léteznek, általában gyengébb minőségű gyémántok vagy különleges sajátosságok miatt alakítanak ki ilyeneket. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Híres_gyémántok"><span id="H.C3.ADres_gy.C3.A9m.C3.A1ntok"></span>Híres gyémántok</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=26" title="Szakasz szerkesztése: Híres gyémántok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/H%C3%ADres_gy%C3%A9m%C3%A1ntok_list%C3%A1ja" title="Híres gyémántok listája">Híres gyémántok listája</a></i></td></tr></tbody></table> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Koh-i-Noor_new_version_copy.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/01/Koh-i-Noor_new_version_copy.jpg/240px-Koh-i-Noor_new_version_copy.jpg" decoding="async" width="240" height="183" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/01/Koh-i-Noor_new_version_copy.jpg/360px-Koh-i-Noor_new_version_copy.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/01/Koh-i-Noor_new_version_copy.jpg/480px-Koh-i-Noor_new_version_copy.jpg 2x" data-file-width="806" data-file-height="615" /></a><figcaption>A Kohinoor <i>(Koh-i-Noor)</i> gyémánt</figcaption></figure> <p>A gyémántok értéke elsősorban <a href="/wiki/Kar%C3%A1t" title="Karát">karátban</a> kifejezett nagyságuknak köszönhető. A természetben talált nagy, nyers gyémántok mérete általában nem ismert, hiszen a felhasználhatóság és értékesítés kedvéért rendszerint több darabra vágták szét őket. A ritkaságszámba menő nagyobb súlyú gyémántok nagy részének megtalálási körülményei kizárólag csak helyi legendákból ismertek, de a tudomány fejlődésével ma már kimutatható, hogy melyik kürtőből származnak, hiszen mindegyik egyedi geokémiai tulajdonságokkal rendelkezik. A legnagyobb gyémánt sokáig az 1905-ben, Dél-Afrikában, a Pretóriától 40 km-re fekvő Premier Mine bányában megtalált 3106 karátos kőből csiszolt 530,2 karátos <i>Cullinan I</i> vagy más néven <i>Afrika nagy csillaga</i> volt, amely nagyobb társaival együtt a brit koronaékszereket díszíti.<sup id="cite_ref-40" class="reference"><a href="#cite_note-40"><span class="cite-bracket">[</span>40<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ugyanazon a lelőhelyen 1985-ben bukkantak egy 755,5 karátos, sárgás-barna kőre, ami rozetta csiszolással nyerte el végleges formáját. Csiszolt tömege 545,67 karát, ezzel átvette a vezetést a korábbi csúcstartó <i>Cullinan I</i>-től. Az új rekordert kezdetben csak <i>Névtelen Barna</i>-ként emlegették, végül Thaiföld királyának ajándékozták megkoronázásának 50. évfordulója alkalmából (arany jubileum), ekkor kapta a <i>Golden Jubilee</i> nevet.<sup id="cite_ref-41" class="reference"><a href="#cite_note-41"><span class="cite-bracket">[</span>41<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Mesterséges_gyémántok"><span id="Mesters.C3.A9ges_gy.C3.A9m.C3.A1ntok"></span>Mesterséges gyémántok</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=27" title="Szakasz szerkesztése: Mesterséges gyémántok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Mesters%C3%A9ges_gy%C3%A9m%C3%A1nt" title="Mesterséges gyémánt">Mesterséges gyémánt</a></i></td></tr></tbody></table> <p>Mivel az <a href="/wiki/Ipar" title="Ipar">ipar</a> évente jóval nagyobb mennyiségű gyémántot igényel, mint amennyit a természetes forrásokból elő tudnak állítani, kifejlesztették az úgynevezett <i>mesterséges gyémántokat</i> a hiány pótlására. Az első mesterséges (vagy szintetikus) gyémántokat az 1950-es években gyártották le, napjainkban a technológia fejlődése révén lehetőség nyílt <a href="/wiki/Dr%C3%A1gak%C5%91" title="Drágakő">drágakő</a> minőségű kövek előállítására is.<sup id="cite_ref-AMNH_29-5" class="reference"><a href="#cite_note-AMNH-29"><span class="cite-bracket">[</span>29<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A mesterséges gyémántok rendszerint sárga színűek és leggyakrabban az úgynevezett <i>High Pressure High Temperature - HPHT</i> (nagy nyomás, magas hőmérséklet) technológiával készülnek.<sup id="cite_ref-42" class="reference"><a href="#cite_note-42"><span class="cite-bracket">[</span>42<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Elsődleges színét a <a href="/wiki/Nitrog%C3%A9n" title="Nitrogén">nitrogénzárványoknak</a> köszönheti. Más színű kövek is előállíthatók, például rózsaszín, <a href="/wiki/B%C3%B3r" title="Bór">bór</a> hozzáadásával.<sup id="cite_ref-43" class="reference"><a href="#cite_note-43"><span class="cite-bracket">[</span>43<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Napjainkban a drágakőként felhasználható mesterséges gyémántok mennyisége eltörpül a természetes forrásokból nyert kövek mellett, viszont minőségük egyre kiválóbb, ezért a különbséget a természetes és mesterséges kövek között néha csak tapasztalt szakemberek vagy laboratóriumi vizsgálatok tudják megállapítani. Az a tény, hogy a drágakőként felhasznált gyémánt egyes fizikai tulajdonságai (például keménység) kevésbé relevánsak, számos olyan eljárás kialakulásához vezetett, amelyek során a kövek <a href="/wiki/Gemmol%C3%B3gia" title="Gemmológia">gemmológiai</a> tulajdonságai feljavíthatókká váltak.<sup id="cite_ref-44" class="reference"><a href="#cite_note-44"><span class="cite-bracket">[</span>44<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-45" class="reference"><a href="#cite_note-45"><span class="cite-bracket">[</span>45<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Gyémántimitációk"><span id="Gy.C3.A9m.C3.A1ntimit.C3.A1ci.C3.B3k"></span>Gyémántimitációk</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=28" title="Szakasz szerkesztése: Gyémántimitációk"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az olyan anyagokat, amelyek <a href="/wiki/Gemmol%C3%B3gia" title="Gemmológia">gemmológiai</a> tulajdonságai hasonlítanak a természetes és mesterséges gyémántokéhoz, <i>utánzatoknak</i> vagy <i>imitációknak</i> nevezik. Ezek közül a legismertebb a köbös <a href="/wiki/Cirkon" title="Cirkon">cirkon</a>, amely a kereskedelemben <i>Matura-gyémánt</i> vagy <i>éretlen gyémánt</i> név alatt van forgalomban. Ásványtani jellemzőit (szín, zárványok, törések, hasadások stb.) általában mesterséges úton feljavítják. Egy másik utánzat a <a href="/w/index.php?title=Moissanit&action=edit&redlink=1" class="new" title="Moissanit (a lap nem létezik)">moissanit</a>, ez azonban ritkábban fordul elő a kereskedelemben.<sup id="cite_ref-46" class="reference"><a href="#cite_note-46"><span class="cite-bracket">[</span>46<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Gyémántok_a_hiedelemvilágban"><span id="Gy.C3.A9m.C3.A1ntok_a_hiedelemvil.C3.A1gban"></span>Gyémántok a hiedelemvilágban</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=29" title="Szakasz szerkesztése: Gyémántok a hiedelemvilágban"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Hope_Diamond.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/15/Hope_Diamond.jpg/240px-Hope_Diamond.jpg" decoding="async" width="240" height="243" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/15/Hope_Diamond.jpg/360px-Hope_Diamond.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/15/Hope_Diamond.jpg/480px-Hope_Diamond.jpg 2x" data-file-width="1130" data-file-height="1143" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/Hope-gy%C3%A9m%C3%A1nt" title="Hope-gyémánt">Hope-gyémánt</a></figcaption></figure> <p>A történelem során a gyémántokat számos természetfeletti tulajdonsággal ruházták fel: </p> <ul><li>biztos győzelmet jelentett, ha a gyémántot a bal karon viselték</li> <li>immunitást biztosít pánikbetegségekkel, <a href="/wiki/Pestis" title="Pestis">pestissel</a> és babonázással szemben</li> <li>gyógyítja a kóros alvajárókat és elmebetegeket</li> <li>semlegesíti a <a href="/wiki/M%C3%A1gnes" class="mw-redirect" title="Mágnes">mágnes</a> tulajdonságait, viszont az arab kultúrában úgy tartották, hogy a mágnesnél jobban vonzza a <a href="/wiki/Vas" title="Vas">vasat</a></li> <li>a gyémánt keménységét csak friss kecskevérrel lehet megtörni</li> <li>a hinduk úgy tartották, hogy a repedezett felületű gyémánt szerencsétlenséget hoz.</li></ul> <p>Különleges fizikai tulajdonságaik miatt a gyémántok több kultúrában is kiemelt jelentőséggel bírtak és bírnak napjainkban is. A <a href="/wiki/Hinduizmus" title="Hinduizmus">hinduknál</a> például gyakori szokás volt, hogy az istenek szobrait gyémántszemekkel díszítették. <a href="/wiki/Indra_(isten)" title="Indra (isten)">Indrát</a> leggyakrabban fegyverével <i>Vajraryudhammal</i>, azaz a villámmal együtt ábrázolták. A <i>vajra</i> szó jelentése szanszkrit nyelven gyémánt. Egy másik elterjedt elnevezése <i>agira</i>, melynek jelentése <i>tűz</i> vagy <i>nap</i>. A gyémántnak összesen 14 elnevezése létezik a hagyományos hindu kultúrában. </p><p>A világ egyik legrégebbi könyve a <a href="/wiki/K%C3%ADna" title="Kína">Kínában</a> talált <i>Gyémánt szútra</i>, ami <a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">Buddha</a> tanításait írja le. A könyv címe szimbolikus: egy gyémánt pengére vonatkozik, ami átvágja a hétköznapok illúzióját, megvilágítva az igazat és örökkévalót. A drágaköveknek is nagy jelentősége van a buddhizmusban: a hármas kő Buddhát, a <a href="/wiki/Dharma_(vall%C3%A1s)" title="Dharma (vallás)">dharmát</a> és a <a href="/w/index.php?title=Sangha_(buddhizmus)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sangha (buddhizmus) (a lap nem létezik)">sanghát</a> szimbolizálja. </p><p>A <a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_mitol%C3%B3gia" title="Görög mitológia">görög mitológiában</a> <a href="/wiki/Zeusz" title="Zeusz">Zeusz</a> <i>adamosszá</i> változtatta a <a href="/wiki/Kr%C3%A9ta_(sziget)" title="Kréta (sziget)">krétai</a> fiatalokat, akik megzavarták. </p><p>A természetfilozófusok és elsősorban <a href="/wiki/Plat%C3%B3n" title="Platón">Platón</a> úgy képzelték, hogy a <a href="/wiki/Dr%C3%A1gak%C5%91" title="Drágakő">drágakövek</a> a csillagokban keletkeztek és hullottak a földre. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_gyémánt_felhasználása_a_szépségiparban"><span id="A_gy.C3.A9m.C3.A1nt_felhaszn.C3.A1l.C3.A1sa_a_sz.C3.A9ps.C3.A9giparban"></span>A gyémánt felhasználása a szépségiparban</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=30" title="Szakasz szerkesztése: A gyémánt felhasználása a szépségiparban"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A gyémántot előszeretettel alkalmazzák a szépségiparban is luxus arcápoló termékek előállítása során. Az extra-finom (0.05 karátos) gyémántport tartalmazó krémek legjelentősebb hatása, hogy eltávolítják a bőr felszínéről az elhalt hámsejteket.<sup id="cite_ref-47" class="reference"><a href="#cite_note-47"><span class="cite-bracket">[</span>47<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Érdekesség"><span id=".C3.89rdekess.C3.A9g"></span>Érdekesség</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=31" title="Szakasz szerkesztése: Érdekesség"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li>A „gyémántpor” (angolul: <i>diamond dust</i>) kifejezést a <a href="/wiki/Sarkk%C3%B6r_(egy%C3%A9rtelm%C5%B1s%C3%ADt%C5%91_lap)" class="mw-disambig" title="Sarkkör (egyértelműsítő lap)">sarkkörök</a> térségében kialakuló, csillogó, <a href="/wiki/K%C3%B6d" title="Köd">ködszerű</a> <a href="/wiki/Meteorol%C3%B3gia" title="Meteorológia">meteorológiai</a> jelenségre alkalmazzák, ami apró <a href="/wiki/J%C3%A9g" title="Jég">jégkristályokból</a> áll.<sup id="cite_ref-48" class="reference"><a href="#cite_note-48"><span class="cite-bracket">[</span>48<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li> <li>A gyémántot mesterséges úton is elő lehet állítani és az így készített gyémánt szerkezetét tekintve megegyezik a természetessel.<sup id="cite_ref-49" class="reference"><a href="#cite_note-49"><span class="cite-bracket">[</span>49<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kapcsolódó_lapok"><span id="Kapcsol.C3.B3d.C3.B3_lapok"></span>Kapcsolódó lapok</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=32" title="Szakasz szerkesztése: Kapcsolódó lapok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><a href="/wiki/V%C3%ADz-gy%C3%A9m%C3%A1nt_paradoxon" title="Víz-gyémánt paradoxon">Víz-gyémánt paradoxon</a></li> <li><a href="/wiki/V886_Centauri" title="V886 Centauri">V886 Centauri</a></li> <li><a href="/wiki/47._utca_(Manhattan)#Diamond_District" title="47. utca (Manhattan)">Diamond District (Manhattan)</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=33" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-nemagyemant-1"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-nemagyemant_1-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-nemagyemant_1-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://index.hu/tudomany/kornyezet/2009/02/23/megsem_a_gyemant_a_legkemenyebb_anyag/">Mégsem a gyémánt a legkeményebb anyag</a> (Index, 2009. február 23.)</span> </li> <li id="cite_note-2"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-2">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Jessica Griggs: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.newscientist.com/article/dn16610-diamond-no-longer-natures-hardest-material/"><i>Diamond no longer nature’s hardest material</i></a>. <i>NewsScientist</i>, 2009. február 16. (Hozzáférés: 2020. március 25.)</span></span> </li> <li id="cite_note-3"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-3">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/g-F2250/gyemant-F23EE/"><i>gyémánt | Magyar etimológiai szótár | Kézikönyvtár</i></a>. <i>www.arcanum.hu</i>. (Hozzáférés: 2019. szeptember 20.)</span></span> </li> <li id="cite_note-read-4"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-read_4-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-read_4-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-read_4-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-read_4-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-read_4-4"><sup><i><b>e</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-read_4-5"><sup><i><b>f</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">P. G. Read. <i>Gemmology (2nd ed., available on Google Books)</i>. Butterworth-Heinemann, Great Britain, 52, 53, 275, 276. o. (1999). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-7506-4411-7" title="Speciális:Könyvforrások/0-7506-4411-7">ISBN 0-7506-4411-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Gemmology+%282nd+ed.%2C+available+on+Google+Books%29&rft.au=P.+G.+Read&rft.date=1999&rft.pub=Butterworth-Heinemann%2C+Great+Britain&rft.isbn=0-7506-4411-7"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-5"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-5">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Pan, Zicheng; Sun, Hong; Zhang, Yi; and Chen, Changfeng (2009). „Harder than Diamond: Superior Indentation Strength of Wurtzite BN and Lonsdaleite”. <i>Physical Review Letters</i> <b>102</b> (102), 055503. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1103/PhysRevLett.102.055503">10.1103/PhysRevLett.102.055503</a>. <a href="/wiki/ISSN" title="ISSN">ISSN</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://worldcat.org/issn/0031-9007">0031-9007</a>.<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.physorg.com/news153658987.html">Laikus összefoglaló</a> – <i>Physorg.com</i> (2009. február 12.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Harder+than+Diamond%3A+Superior+Indentation+Strength+of+Wurtzite+BN+and+Lonsdaleite&rft.jtitle=Physical+Review+Letters&rft.date=2009&rft.volume=102&rft.issue=102&rft.au=Pan%2C+Zicheng%3B+Sun%2C+Hong%3B+Zhang%2C+Yi%3B+and+Chen%2C+Changfeng&rft.pages=055503&rft.issn=0031-9007&rft_id=info:doi/10.1103%2FPhysRevLett.102.055503"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-6"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-6">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">John, P (2002). „The oxidation of (100) textured diamond”. <i>Diamond and Related Materials</i> <b>11</b> (3–6), 861. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/S0925-9635(01)00673-2">10.1016/S0925-9635(01)00673-2</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+oxidation+of+%28100%29+textured+diamond&rft.jtitle=Diamond+and+Related+Materials&rft.date=2002&rft.volume=11&rft.issue=3%E2%80%936&rft.au=John%2C+P&rft.pages=861&rft_id=info:doi/10.1016%2FS0925-9635%2801%2900673-2"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-7"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-7">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Davies, G. and Evans, T. (1972). „Graphitization of Diamond at Zero Pressure and at a High Pressure”. <i>Proceedings of the Royal Society a Mathematical Physical and Engineering Sciences</i> <b>328</b> (1574), 413. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1098/rspa.1972.0086">10.1098/rspa.1972.0086</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Graphitization+of+Diamond+at+Zero+Pressure+and+at+a+High+Pressure&rft.jtitle=Proceedings+of+the+Royal+Society+a+Mathematical+Physical+and+Engineering+Sciences&rft.date=1972&rft.volume=328&rft.issue=1574&rft.au=Davies%2C+G.+and+Evans%2C+T.&rft.pages=413&rft_id=info:doi/10.1098%2Frspa.1972.0086"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-8"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-8">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Evans, T. (1964). „A Study of the Transformation of Diamond to Graphite”. <i>Proc. Roy. Soc. A</i> <b>277</b> (1369), 260. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1098/rspa.1964.0020">10.1098/rspa.1964.0020</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=A+Study+of+the+Transformation+of+Diamond+to+Graphite&rft.jtitle=Proc.+Roy.+Soc.+A&rft.date=1964&rft.volume=277&rft.issue=1369&rft.au=Evans%2C+T.&rft.pages=260&rft_id=info:doi/10.1098%2Frspa.1964.0020"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-9"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-9">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Evans, T (1981). „The stages of nitrogen aggregation in diamond”. <i>Journal of Physics C Solid State Physics</i> <b>14</b> (12), L379. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1088/0022-3719/14/12/005">10.1088/0022-3719/14/12/005</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+stages+of+nitrogen+aggregation+in+diamond&rft.jtitle=Journal+of+Physics+C+Solid+State+Physics&rft.date=1981&rft.volume=14&rft.issue=12&rft.au=Evans%2C+T&rft.pages=L379&rft_id=info:doi/10.1088%2F0022-3719%2F14%2F12%2F005"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-10"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-10">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Shatskiy, A. <i>et al.</i> (2009). „Boron-doped diamond heater and its application to large-volume, high-pressure, and high-temperature experiments”. <i>Rev. Sci. Instrum.</i> <b>80</b> (2), 023907. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1063/1.3084209">10.1063/1.3084209</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19256662">19256662</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Boron-doped+diamond+heater+and+its+application+to+large-volume%2C+high-pressure%2C+and+high-temperature+experiments&rft.jtitle=Rev.+Sci.+Instrum.&rft.date=2009&rft.volume=80&rft.issue=2&rft.au=Shatskiy%2C+A.+%27%27et+al.%27%27&rft_id=info:pmid/19256662&rft_id=info:doi/10.1063%2F1.3084209"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-read2-11"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-read2_11-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Webster, R. and Read, P. G.. <i>Gems: Their sources, descriptions and identification</i>. Butterworth-Heinemann, Great Britain (2000). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-7506-1674-1" title="Speciális:Könyvforrások/0-7506-1674-1">ISBN 0-7506-1674-1</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Gems%3A+Their+sources%2C+descriptions+and+identification&rft.au=Webster%2C+R.+and+Read%2C+P.+G.&rft.date=2000&rft.pub=Butterworth-Heinemann%2C+Great+Britain&rft.isbn=0-7506-1674-1"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-blank-12"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-blank_12-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Blank-1998">Blank, V. (1998). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20070927084201/http://nanoscan.info/files/article_03.pdf">Ultrahard and superhard phases of fullerite C<sub>60</sub>: comparison with diamond on hardness and wear</a>”. <i>Diamond and Related Materials</i> <b>7</b> (2–5), 427–431. o. [2007. szeptember 27-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://nanoscan.info/files/article_03.pdf">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/S0925-9635(97)00232-X">10.1016/S0925-9635(97)00232-X</a>. (Hozzáférés: 2015. március 14.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Ultrahard+and+superhard+phases+of+fullerite+C%3Csub%3E60%3C%2Fsub%3E%3A+comparison+with+diamond+on+hardness+and+wear&rft.jtitle=Diamond+and+Related+Materials&rft.date=1998&rft.volume=7&rft.issue=2%E2%80%935&rft.aulast=Blank&rft.aufirst=V.&rft.pages=427%E2%80%93431&rft_id=info:doi/10.1016%2FS0925-9635%2897%2900232-X&rft_id=http%3A%2F%2Fnanoscan.info%2Ffiles%2Farticle_03.pdf"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-Smithsonian-13"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Smithsonian_13-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Boser-2008">Boser, U. (2008). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120302163915/http://www.smithsonianmag.com/science-nature/diamonds-on-demand.html">Diamonds on Demand</a>”. <i><a href="/w/index.php?title=Smithsonian_(magazine)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Smithsonian (magazine) (a lap nem létezik)">Smithsonian</a></i> <b>39</b> (3), 52–59. o. [2012. március 2-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.smithsonianmag.com/science-nature/diamonds-on-demand.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 27.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Diamonds+on+Demand&rft.jtitle=%5B%5BSmithsonian+%28magazine%29%7CSmithsonian%5D%5D&rft.date=2008&rft.volume=39&rft.issue=3&rft.aulast=Boser&rft.aufirst=U.&rft.pages=52%E2%80%9359&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.smithsonianmag.com%2Fscience-nature%2Fdiamonds-on-demand.html"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-14"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-14">↑</a></span> <span class="reference-text"> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Weber-2002">Weber, M.J.. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=6VpQDoef05wC">Handbook of optical materials</a></i>. <a href="/w/index.php?title=CRC_Press&action=edit&redlink=1" class="new" title="CRC Press (a lap nem létezik)">CRC Press</a>, 119. o. (2002). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0849335124" title="Speciális:Könyvforrások/0849335124">ISBN 0849335124</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Handbook+of+optical+materials&rft.aulast=Weber&rft.aufirst=M.J.&rft.date=2002&rft.pub=%5B%5BCRC+Press%5D%5D&rft.isbn=0849335124&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3D6VpQDoef05wC"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-15"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-15">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Field-1981">Field, J.E. (1981). „Strength and Fracture Properties of Diamond”. <i><a href="/w/index.php?title=Philosophical_Magazine_A&action=edit&redlink=1" class="new" title="Philosophical Magazine A (a lap nem létezik)">Philosophical Magazine A</a></i> <b>43</b> (3), 595–618. o, Kiadó: <a href="/w/index.php?title=Taylor_%26_Francis&action=edit&redlink=1" class="new" title="Taylor & Francis (a lap nem létezik)">Taylor & Francis</a>. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1080/01418618108240397">10.1080/01418618108240397</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Strength+and+Fracture+Properties+of+Diamond&rft.jtitle=%5B%5BPhilosophical+Magazine+A%5D%5D&rft.date=1981&rft.volume=43&rft.issue=3&rft.aulast=Field&rft.aufirst=J.E.&rft.pages=595%E2%80%93618&rft_id=info:doi/10.1080%2F01418618108240397"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-16"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-16">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Hounsome, L. S. <i>et al.</i> (2006). „Origin of brown coloration in diamond”. <i>Phys. Rev. B</i> <b>73</b>, 125203. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1103/PhysRevB.73.125203">10.1103/PhysRevB.73.125203</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Origin+of+brown+coloration+in+diamond&rft.jtitle=Phys.+Rev.+B&rft.date=2006&rft.volume=73&rft.au=Hounsome%2C+L.+S.+%27%27et+al.%27%27&rft_id=info:doi/10.1103%2FPhysRevB.73.125203"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-argyle-17"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-argyle_17-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Iakoubovskii, K (2002). „Optical characterization of natural Argyle diamonds”. <i>Diamond and Related Materials</i> <b>11</b>, 125. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/S0925-9635(01)00533-7">10.1016/S0925-9635(01)00533-7</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Optical+characterization+of+natural+Argyle+diamonds&rft.jtitle=Diamond+and+Related+Materials&rft.date=2002&rft.volume=11&rft.au=Iakoubovskii%2C+K&rft.pages=125&rft_id=info:doi/10.1016%2FS0925-9635%2801%2900533-7"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-18"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-18">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://famousdiamonds.tripod.com/dresdengreendiamond.html"><i>The Dresden Green</i></a>. (Hozzáférés: 2009. május 5.)</span></span> </li> <li id="cite_note-walker-19"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-walker_19-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Walker-1979">Walker, J. (1979). „Optical absorption and luminescence in diamond”. <i>Reports on Progress in Physics</i> <b>42</b>, 1605–1659. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1088/0034-4885/42/10/001">10.1088/0034-4885/42/10/001</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Optical+absorption+and+luminescence+in+diamond&rft.jtitle=Reports+on+Progress+in+Physics&rft.date=1979&rft.volume=42&rft.aulast=Walker&rft.aufirst=J.&rft.pages=1605%E2%80%931659&rft_id=info:doi/10.1088%2F0034-4885%2F42%2F10%2F001"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-boron-20"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-boron_20-0">↑</a></span> <span class="reference-text"> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Collins-1993">Collins, A.T. (1993). „The Optical and Electronic Properties of Semiconducting Diamond”. <i><a href="/w/index.php?title=Philosophical_Transactions_of_the_Royal_Society_A&action=edit&redlink=1" class="new" title="Philosophical Transactions of the Royal Society A (a lap nem létezik)">Philosophical Transactions of the Royal Society A</a></i> <b>342</b>, 233–244. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1098/rsta.1993.0017">10.1098/rsta.1993.0017</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Optical+and+Electronic+Properties+of+Semiconducting+Diamond&rft.jtitle=%5B%5BPhilosophical+Transactions+of+the+Royal+Society+A%5D%5D&rft.date=1993&rft.volume=342&rft.aulast=Collins&rft.aufirst=A.T.&rft.pages=233%E2%80%93244&rft_id=info:doi/10.1098%2Frsta.1993.0017"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-Landstrass-21"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Landstrass_21-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Landstrass-1989">Landstrass, M.I. (1989). „Resistivity of chemical vapor deposited diamond films”. <i><a href="/wiki/Applied_Physics_Letters" title="Applied Physics Letters">Applied Physics Letters</a></i> <b>55</b>, 975–977. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1063/1.101694">10.1063/1.101694</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Resistivity+of+chemical+vapor+deposited+diamond+films&rft.jtitle=%5B%5BApplied+Physics+Letters%5D%5D&rft.date=1989&rft.volume=55&rft.aulast=Landstrass&rft.aufirst=M.I.&rft.pages=975%E2%80%93977&rft_id=info:doi/10.1063%2F1.101694"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-22"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-22">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Zhang-2008">Zhang, W. (2008). „Hydrogen-terminated diamond electrodes. II. Redox activity”. <i><a href="/w/index.php?title=Physical_Review_E&action=edit&redlink=1" class="new" title="Physical Review E (a lap nem létezik)">Physical Review E</a></i> <b>78</b>, 041603. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1103/PhysRevE.78.041603">10.1103/PhysRevE.78.041603</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Hydrogen-terminated+diamond+electrodes.+II.+Redox+activity&rft.jtitle=%5B%5BPhysical+Review+E%5D%5D&rft.date=2008&rft.volume=78&rft.aulast=Zhang&rft.aufirst=W.&rft_id=info:doi/10.1103%2FPhysRevE.78.041603"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-23"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-23">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.curiosphere.tv/rdv_science/dossier4_matiere/etat_unis.htm"><i>Regards sur la couleur - Physique</i></a>. <i>curiosphere.tv</i>, 2011. (Hozzáférés: 2012. május 26.)</span></span> </li> <li id="cite_note-24"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-24">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120819123942/http://philippe.boeuf.pagesperso-orange.fr/robert/physique/diams.htm"><i>Diamant et graphite</i></a>. <i>philippe.boeuf.pagesperso-orange.fr</i>, 2006. [2012. augusztus 19-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://philippe.boeuf.pagesperso-orange.fr/robert/physique/diams.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 26.)</span> A közölt ábráról hiányzik a légnemű tartomány. A szén 5000 K felett fordulhat elő gőzállapotban</span> </li> <li id="cite_note-25"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-25">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Crokes-1905">Crokes, William (1905). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.jstor.org/stable/92780">A new formation od diamond</a>”. <i>Proceedings of the Royal Society of London.</i> <b>76</b> (512). (Hozzáférés: 2012. május 29.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=A+new+formation+od+diamond&rft.jtitle=Proceedings+of+the+Royal+Society+of+London.&rft.date=1905&rft.volume=76&rft.issue=512&rft.aulast=Crokes&rft.aufirst=William&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.jstor.org%2Fstable%2F92780"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-26"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-26">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Stephen_S._Zumdahl,_Susan_A._Zumdahl-2007">Stephen S. Zumdahl, Susan A. Zumdahl. <i>Chemistry</i> (2007). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-618-52844-8" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-618-52844-8">ISBN 978-0-618-52844-8</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Chemistry&rft.aulast=Stephen+S.+Zumdahl%2C+Susan+A.+Zumdahl&rft.date=2007&rft.isbn=978-0-618-52844-8"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-27"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-27">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Gerld I. Kerley, Lalit Chhabildas: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://prod.sandia.gov/techlib/access-control.cgi/2001/012619.pdf"><i>Multicomponent-mulriphase equation of state carbon</i></a>. <i>prod.sandia.gov</i>, 2012. (Hozzáférés: 2012. május 29.)</span></span> </li> <li id="cite_note-core-28"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-core_28-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-core_28-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Carlson, R.W.. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=1clZ4ABsfoAC&pg=PA248">The Mantle and Core</a></i>. Elsevier, 248. o. (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0080448488" title="Speciális:Könyvforrások/0080448488">ISBN 0080448488</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Mantle+and+Core&rft.au=Carlson%2C+R.W.&rft.date=2005&rft.pub=Elsevier&rft.isbn=0080448488&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3D1clZ4ABsfoAC%26pg%3DPA248"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-AMNH-29"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-AMNH_29-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-AMNH_29-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-AMNH_29-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-AMNH_29-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-AMNH_29-4"><sup><i><b>e</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-AMNH_29-5"><sup><i><b>f</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Erlich-2002">Erlich, E.I.. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=068-M3xrDSQC&printsec=frontcover">Diamond Deposits</a></i>. Society for Mining, Metallurgy, and Exploration, 74–94. o. (2002). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0873352130" title="Speciális:Könyvforrások/0873352130">ISBN 0873352130</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Diamond+Deposits&rft.aulast=Erlich&rft.aufirst=E.I.&rft.date=2002&rft.pub=Society+for+Mining%2C+Metallurgy%2C+and+Exploration&rft.pages=74%E2%80%9394&rft.isbn=0873352130&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3D068-M3xrDSQC%26printsec%3Dfrontcover"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-Garai2006-30"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Garai2006_30-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Garai-2006">Garai, J. (2006). „Infrared Absorption Investigations Confirm the Extraterrestrial Origin of Carbonado Diamonds”. <i><a href="/w/index.php?title=Astrophysical_Journal&action=edit&redlink=1" class="new" title="Astrophysical Journal (a lap nem létezik)">Astrophysical Journal</a></i> <b>653</b> (2), L153–L156. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1086/510451">10.1086/510451</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Infrared+Absorption+Investigations+Confirm+the+Extraterrestrial+Origin+of+Carbonado+Diamonds&rft.jtitle=%5B%5BAstrophysical+Journal%5D%5D&rft.date=2006&rft.volume=653&rft.issue=2&rft.aulast=Garai&rft.aufirst=J.&rft.pages=L153%E2%80%93L156&rft_id=info:doi/10.1086%2F510451"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-Carbonardo-31"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Carbonardo_31-0">↑</a></span> <span class="reference-text"> <span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nsf.gov/news/news_summ.jsp?cntn_id=108270&org=NSF"><i>Diamonds from Outer Space: Geologists Discover Origin of Earth's Mysterious Black Diamonds</i></a>. <a href="/wiki/National_Science_Foundation" title="National Science Foundation">National Science Foundation</a>, 2007. január 8. (Hozzáférés: 2007. október 28.)</span></span> </li> <li id="cite_note-32"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-32">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100729170654/http://www.time.com/time/magazine/article/0,9171,501040419-610100,00.html"><i>Uncommon Brilliance</i></a> (angol nyelven). Time.com, 2004. április 12. [2010. július 29-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.time.com/time/magazine/article/0,9171,501040419-610100,00.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 20.)</span></span> </li> <li id="cite_note-33"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-33">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.worldfed.com/website/"><i>A WFDB honlapja</i></a> (angol nyelven). World Federation of Diamond Bourses. (Hozzáférés: 2008. március 20.)</span></span> </li> <li id="cite_note-34"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-34">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.worlddiamondcouncil.com/"><i>A World Diamond Council honlapja</i></a> (angol nyelven). World Diamond Council Association. (Hozzáférés: 2008. március 20.)</span></span> </li> <li id="cite_note-35"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-35">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://mmsd.mms.nrcan.gc.ca/kimberleystats/Global_Summary%20-%202006%20data.pdf"><i>A gyémántipar 2006-ban</i></a> (angol nyelven). Kimberley Process Certificatin Scheme, 2007. május 7. (Hozzáférés: 2008. március 20.)</span><sup class="noprint Inline-Template"><span style="white-space: nowrap;">[<i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/*/https://mmsd.mms.nrcan.gc.ca/kimberleystats/Global_Summary%20-%202006%20data.pdf"><span title="  2018-11">halott link</span></a></i>]</span></sup></span> </li> <li id="cite_note-36"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-36">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20060820081424/http://www.worlddiamondcouncil.com/antwerp.shtml"><i>Joint Resolution - World Federation of Diamond Bourses (WFDB) and International Diamond Manufacturers Association</i></a>. World Diamond Council, 2000. július 19. [2006. augusztus 20-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.worlddiamondcouncil.com/antwerp.shtml">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 5.)</span></span> </li> <li id="cite_note-37"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-37">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Zoellner-2006">Zoellner, Tom. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/heartlessstonej00zoel">The Heartless Stone: A Journey Through the World of Diamonds, Deceit, and Desire</a></i>. St. Martin's Press (2006). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0312339690" title="Speciális:Könyvforrások/0312339690">ISBN 0312339690</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Heartless+Stone%3A+A+Journey+Through+the+World+of+Diamonds%2C+Deceit%2C+and+Desire&rft.aulast=Zoellner&rft.aufirst=Tom&rft.date=2006&rft.pub=St.+Martin%27s+Press&rft.isbn=0312339690&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fheartlessstonej00zoel"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-38"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-38">↑</a></span> <span class="reference-text"> <span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20140408123345/http://www.riotintodiamonds.com/market/industry.asp"><i>Rio Tinto Diamonds</i></a> (angol nyelven) (asp). Rio Tinto. [2014. április 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.riotintodiamonds.com/market/industry.asp">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 14.)</span></span> </li> <li id="cite_note-39"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-39">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://i-cgs.com/articles/clarity-of-diamonds/"><i>Clarity of Diamonds</i></a> (angol nyelven). International Center of Gemological Studies (ICGS). (Hozzáférés: 2023. október 19.)</span></span> </li> <li id="cite_note-40"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-40">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://famousdiamonds.tripod.com/famousdiamonds.html"><i>Famous, Historic and Notable Diamonds</i></a>. (Hozzáférés: 2011. október 29.)</span></span> </li> <li id="cite_note-41"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-41">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://famousdiamonds.tripod.com/goldenjubileediamond.html"><i>The Golden Jubilee Diamond</i></a></span></span> </li> <li id="cite_note-42"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-42">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Shigley-2002">Shigley, J.E. (2002). „Gemesis Laboratory Created Diamonds”. <i>Gems & Gemology</i> <b>38</b> (4), 301–309. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.5741/GEMS.38.4.301">10.5741/GEMS.38.4.301</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Gemesis+Laboratory+Created+Diamonds&rft.jtitle=Gems+%26+Gemology&rft.date=2002&rft.volume=38&rft.issue=4&rft.aulast=Shigley&rft.aufirst=J.E.&rft.pages=301%E2%80%93309&rft_id=info:doi/10.5741%2FGEMS.38.4.301"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-43"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-43">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Shigley-2004">Shigley, J.E. (2004). „Lab Grown Colored Diamonds from Chatham Created Gems”. <i>Gems & Gemology</i> <b>40</b> (2), 128–145. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.5741/GEMS.40.2.128">10.5741/GEMS.40.2.128</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Lab+Grown+Colored+Diamonds+from+Chatham+Created+Gems&rft.jtitle=Gems+%26+Gemology&rft.date=2004&rft.volume=40&rft.issue=2&rft.aulast=Shigley&rft.aufirst=J.E.&rft.pages=128%E2%80%93145&rft_id=info:doi/10.5741%2FGEMS.40.2.128"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-44"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-44">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Kogel, J. E.. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=zNicdkuulE4C&pg=PA428">Industrial Minerals & Rocks</a></i>. SME, 426–430. o. (2006). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-87335-233-5" title="Speciális:Könyvforrások/0-87335-233-5">ISBN 0-87335-233-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Industrial+Minerals+%26+Rocks&rft.au=Kogel%2C+J.+E.&rft.date=2006&rft.pub=SME&rft.pages=426%E2%80%93430&rft.isbn=0-87335-233-5&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3DzNicdkuulE4C%26pg%3DPA428"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-45"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-45">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-O'Donoghue-2006">O'Donoghue, Michael. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=ZwcM5H-wHNoC&pg=PA474&hl=hu#v=onepage&q&f=false">Gems: their sources, descriptions and identification</a></i>. Butterworth-Heinemann, 115. o. (2006). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-75-065856-8" title="Speciális:Könyvforrások/0-75-065856-8">ISBN 0-75-065856-8</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Gems%3A+their+sources%2C+descriptions+and+identification&rft.aulast=O%27Donoghue&rft.aufirst=Michael&rft.date=2006&rft.pub=Butterworth-Heinemann&rft.pages=115&rft.isbn=0-75-065856-8&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3DZwcM5H-wHNoC%26pg%3DPA474%26hl%3Dhu%23v%3Donepage%26q%26f%3Dfalse"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-46"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-46">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-O'Donoghue-2003">O'Donoghue, M.. <i>Identification of gemstones</i>. Great Britain: Butterworth-Heinemann, 12–19. o. (2003). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-7506-5512-7" title="Speciális:Könyvforrások/0-7506-5512-7">ISBN 0-7506-5512-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Identification+of+gemstones&rft.aulast=O%27Donoghue&rft.aufirst=M.&rft.date=2003&rft.pub=Butterworth-Heinemann&rft.place=Great+Britain&rft.pages=12%E2%80%9319&rft.isbn=0-7506-5512-7"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-47"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-47">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://rebella.hu/blogs/rebella-blog/gyemant-arcapolo">Gyémánt – az ipari felhasználástól a luxus arcápolókig</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20180524221822/https://rebella.hu/blogs/rebella-blog/gyemant-arcapolo">Archiválva</a> <span style="white-space:nowrap">2018. május 24-i</span> dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben (ReBella Magazin, 2018)</span> </li> <li id="cite_note-48"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-48">↑</a></span> <span class="reference-text">1001 Unbelievable Facts, p 154</span> </li> <li id="cite_note-49"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-49">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://artidia.hu/7-plusz-1-dolog-amint-meg-nem-tudtal-a-mesterseges-gyemantokrol/?utm_source=google.com&utm_medium=cpc&utm_campaign=17727277919&utm_content=&utm_term=&gclid=CjwKCAiA5sieBhBnEiwAR9oh2qt_L_dr_sQHSwcUG9ng0tOHQpKDmhzGKXsviJfCuD-HjvuXD6z7yBoCMikQAvD_BwE"><i>7+1 dolog, amit még nem tudtál a mesterséges gyémántokról</i></a>. ARTIDIA, 2022. január 6. (Hozzáférés: 2023. január 26.)</span></span> </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Források"><span id="Forr.C3.A1sok"></span>Források</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=34" title="Szakasz szerkesztése: Források"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li>Dudichné Dr. Vendl Mária, Koch Sándor - <i>A drágakövek</i>, Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 1935</li> <li>Koch Sándor-Sztrókay Kálmán - <i>Ásványtan</i>, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994</li> <li>Medenbach, Olaf, Sussieck-Fornefeld, Cornelia - <i>Ásványok</i>, Magyar Könyvklub, Budapest, 1992</li> <li>Oberfrank Ferenc – Rékai Jenő: <i>Drágakövek</i> – Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1993.</li> <li>Wermusch, Günther: <i>A gyémánt története</i> – Kossuth Könyvkiadó, 1987.</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="További_információk"><span id="Tov.C3.A1bbi_inform.C3.A1ci.C3.B3k"></span>További információk</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&action=edit&section=35" title="Szakasz szerkesztése: További információk"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="tarsprojekt-alap noviewer"> <style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r27252708">.mw-parser-output .tarsprojekt-alap{float:right;clear:right;width:272px;display:flex;column-gap:10px;margin:0 0 1em 1em;border:1px solid #a2a9b1;padding:4px;background-color:var(--background-color-neutral-subtle,#f8f9fa);color:var(--color-base,#202122);font-size:95%}@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output .tarsprojekt-alap{float:none;width:auto;margin:0 0 1em}}@media print{.mw-parser-output .tarsprojekt-alap{display:none}}</style> <div class="tarsprojekt-alap-ikon"><span typeof="mw:File"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Diamonds" title="commons:Category:Diamonds"><img alt="Commons:Category:Diamonds" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/50px-Commons-logo.svg.png" decoding="async" width="50" height="67" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/75px-Commons-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/100px-Commons-logo.svg.png 2x" data-file-width="1024" data-file-height="1376" /></a></span></div> <div class="tarsprojekt-alap-szoveg">A <a href="/wiki/Wikim%C3%A9dia_Commons" title="Wikimédia Commons">Wikimédia Commons</a> tartalmaz <i><b><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Diamonds" class="extiw" title="commons:Category:Diamonds">Gyémánt</a></b></i> témájú médiaállományokat.</div> </div> <div class="tarsprojekt-alap noviewer"> <link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r27252708"> <div class="tarsprojekt-alap-ikon"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Wiktionary-logo-hu.svg" title="Fájl:Wiktionary-logo-hu.svg"><img alt="File:Wiktionary-logo-hu.svg" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Wiktionary-logo-hu.svg/50px-Wiktionary-logo-hu.svg.png" decoding="async" width="50" height="50" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Wiktionary-logo-hu.svg/75px-Wiktionary-logo-hu.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Wiktionary-logo-hu.svg/100px-Wiktionary-logo-hu.svg.png 2x" data-file-width="1000" data-file-height="1000" /></a></span></div> <div class="tarsprojekt-alap-szoveg">Nézd meg a <i><b><a href="https://hu.wiktionary.org/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s/gy%C3%A9m%C3%A1nt" class="extiw" title="wikt:Speciális:Keresés/gyémánt">gyémánt</a></b></i> címszót a <a href="/wiki/Wikisz%C3%B3t%C3%A1r" title="Wikiszótár">Wikiszótárban</a>!</div> </div> <ul><li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.farlang.com/diamonds-references">50+books/5000 pages Historical Diamond References</a> Gem and Diamond Foundation</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://gyemant.lap.hu">gyemant.lap.hu</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://demonstrations.wolfram.com/DiamondLattice/">A gyémántrács Wolfram Mathematica Demonstrációja</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20181028041846/http://gyemant.tlap.hu/">gyemant.tlap.hu</a></li></ul> <p class="mw-empty-elt"> </p> <div class="navbox-styles"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26643308">@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output div.navbox.authoritycontrol{display:block}.mw-parser-output .authoritycontrol tbody,.mw-parser-output .authoritycontrol tr,.mw-parser-output .authoritycontrol th,.mw-parser-output .authoritycontrol td,.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-row>th+td{display:block;text-align:center}.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-list-with-group{border:none}}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox authoritycontrol" aria-labelledby="Nemzetközi_katalógusok" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Nemzetközi_katalógusok" scope="row" class="navbox-group" style="width:auto"><a href="/wiki/Sablon:Nemzetk%C3%B6zi_katal%C3%B3gusok/doc" title="Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc">Nemzetközi katalógusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Kongresszusi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Kongresszusi Könyvtár">LCCN</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://lccn.loc.gov/sh85037566">sh85037566</a></span></li> <li><a href="/wiki/Integr%C3%A1lt_katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Integrált katalógustár">GND</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://d-nb.info/gnd/4012069-7">4012069-7</a></span></li> <li><a href="/wiki/A_Cseh_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1ra" title="A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára">NKCS</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://aleph.nkp.cz/F/?func=find-c&local_base=aut&ccl_term=ica=ph136887&CON_LNG=ENG">ph136887</a></span></li> <li><a href="/wiki/Francia_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Francia Nemzeti Könyvtár">BNF</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb12161401j">cb12161401j</a></span></li> <li><a href="/wiki/Orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9si_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Jap%C3%A1n)" title="Országgyűlési Könyvtár (Japán)">KKT</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://id.ndl.go.jp/auth/ndlna/00561237">00561237</a></span></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div></div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1&useformat=desktop" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyémánt&oldid=27324341">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyémánt&oldid=27324341</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Gy%C3%A9m%C3%A1nt" title="Kategória:Gyémánt">Gyémánt</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:A_sz%C3%A9n_allotr%C3%B3pjai" title="Kategória:A szén allotrópjai">A szén allotrópjai</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Minden_sz%C3%B3cikk_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal" title="Kategória:Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal">Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Sz%C3%B3cikkek_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal_2018_november%C3%A9b%C5%91l" title="Kategória:Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 novemberéből">Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 novemberéből</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Kiemelt_cikkek" title="Kategória:Kiemelt cikkek">Kiemelt cikkek</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_LCCN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_GND-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BNF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_KKT-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. július 30., 09:55</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-5c59558b9d-hxnl4","wgBackendResponseTime":185,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"0.477","walltime":"0.838","ppvisitednodes":{"value":10522,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":89241,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":36266,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":17,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":1,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":57727,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":1,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 459.874 1 -total"," 40.39% 185.736 1 Sablon:Jegyzetek"," 39.87% 183.374 2 Sablon:References"," 23.49% 108.005 1 Sablon:Ásvány_infobox"," 15.74% 72.396 1 Sablon:Nemzetközi_katalógusok"," 13.25% 60.924 1 Sablon:Infobox/Commons"," 12.68% 58.299 1 Sablon:Infobox/Megjegyzés_feltétellel"," 12.00% 55.183 2 Sablon:Interwiki-commons"," 11.83% 54.414 17 Sablon:Cite_web"," 9.23% 42.451 2 Sablon:Projektlink"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.131","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":2978280,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.eqiad.main-559c9fd9f4-hvdzp","timestamp":"20241126130319","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"Gy\u00e9m\u00e1nt","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Gy%C3%A9m%C3%A1nt","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q5283","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q5283","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2005-09-30T07:35:35Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/6\/6f\/Brillanten.jpg","headline":"a sz\u00e9n krist\u00e1lyos v\u00e1ltozata"}</script> </body> </html>