CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Traianus római császár – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"95b1cf41-2e45-4369-89c9-29d9683f5936","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Traianus_római_császár","wgTitle":"Traianus római császár","wgCurRevisionId":27566738,"wgRevisionId":27566738,"wgArticleId":66455,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek ISNI-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek SELIBR-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek SBN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BIBSYS-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek ULAN-azonosítóval","Antoninus-dinasztia", "Consulok az 1. században","Consulok a 2. században","Többszörös római consulok","LMBT személyek az ókorban","53-ban született személyek","117-ben elhunyt személyek"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"Traianus_római_császár","wgRelevantArticleId":66455,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27566738,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":90000,"wgRelatedArticlesCompat":[], "wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q1425","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false,"wgSiteNoticeId":"2.195"};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","jquery.makeCollapsible.styles":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready", "mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready","ext.dismissableSiteNotice.styles":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready","jquery.makeCollapsible","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface", "ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking","ext.dismissableSiteNotice"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.dismissableSiteNotice.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cjquery.makeCollapsible.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.5"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/44/TrajanUffizi.jpg/1200px-TrajanUffizi.jpg"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="1763"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/44/TrajanUffizi.jpg/800px-TrajanUffizi.jpg"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="1176"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/44/TrajanUffizi.jpg/640px-TrajanUffizi.jpg"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="940"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Traianus római császár – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Traianus_római_császár rootpage-Traianus_római_császár skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Főmenü </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z">Kezdőlap</a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom">Tartalom</a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja">Kiemelt szócikkek</a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r">Friss változtatások</a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x">Lap találomra</a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3">Tudakozó</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek">Kezdőknek</a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g">Segítség</a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg">Közösségi portál</a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel">Kapcsolatfelvétel</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"> Keresés </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Megjelenés </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu" class="">Adományok</a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Traianus+r%C3%B3mai+cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class="">Fiók létrehozása</a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Traianus+r%C3%B3mai+cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class="">Bejelentkezés</a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Személyes eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu">Adományok</a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Traianus+r%C3%B3mai+cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"> Fiók létrehozása</a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Traianus+r%C3%B3mai+cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"> Bejelentkezés</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről">további információk</a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y">Közreműködések</a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"><div id="mw-dismissablenotice-anonplace"></div><script>(function(){var node=document.getElementById("mw-dismissablenotice-anonplace");if(node){node.outerHTML="\u003Cdiv class=\"mw-dismissable-notice\"\u003E\u003Cdiv class=\"mw-dismissable-notice-close\"\u003E[\u003Ca tabindex=\"0\" role=\"button\"\u003Eelrejt\u003C/a\u003E]\u003C/div\u003E\u003Cdiv class=\"mw-dismissable-notice-body\"\u003E\u003C!-- CentralNotice --\u003E\u003Cdiv id=\"localNotice\" data-nosnippet=\"\"\u003E\u003Cdiv class=\"anonnotice\" lang=\"hu\" dir=\"ltr\"\u003E\u003Cdiv style=\"padding:3px 10px; margin:10px; border:1px solid #b3b7ff; font-size:95%; text-align:center;\"\u003E\n\u003Cp\u003ENovember 30-án \u003Cb\u003E\u003Ca href=\"/wiki/Wikip%C3%A9dia:Wikital%C3%A1lkoz%C3%B3k/Budapest,_2024._november_30.\" title=\"Wikipédia:Wikitalálkozók/Budapest, 2024. november 30.\"\u003Etalálkozót tartunk\u003C/a\u003E\u003C/b\u003E Budapesten, ahol téged is szeretettel várunk!\n\u003C/p\u003E\n\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E";}}());</script></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Ifjúsága" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Ifjúsága"> <div class="vector-toc-text"> 1 Ifjúsága </div> </a> <button aria-controls="toc-Ifjúsága-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Ifjúsága alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Ifjúsága-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Katonai_pályafutása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Katonai_pályafutása"> <div class="vector-toc-text"> 1.1 Katonai pályafutása </div> </a> <ul id="toc-Katonai_pályafutása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Hatalomra_kerülése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Hatalomra_kerülése"> <div class="vector-toc-text"> 1.2 Hatalomra kerülése </div> </a> <ul id="toc-Hatalomra_kerülése-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Uralkodása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Uralkodása"> <div class="vector-toc-text"> 2 Uralkodása </div> </a> <button aria-controls="toc-Uralkodása-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Uralkodása alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Uralkodása-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Optimus_princeps" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Optimus_princeps"> <div class="vector-toc-text"> 2.1 Optimus princeps </div> </a> <ul id="toc-Optimus_princeps-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Építkezései" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Építkezései"> <div class="vector-toc-text"> 2.2 Építkezései </div> </a> <ul id="toc-Építkezései-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Cirkuszi_játékok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Cirkuszi_játékok"> <div class="vector-toc-text"> 2.3 Cirkuszi játékok </div> </a> <ul id="toc-Cirkuszi_játékok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_keresztények_helyzete" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_keresztények_helyzete"> <div class="vector-toc-text"> 2.4 A keresztények helyzete </div> </a> <ul id="toc-A_keresztények_helyzete-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Pénzügyek,_szociális_intézkedések" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Pénzügyek,_szociális_intézkedések"> <div class="vector-toc-text"> 2.5 Pénzügyek, szociális intézkedések </div> </a> <ul id="toc-Pénzügyek,_szociális_intézkedések-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Háborúi" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Háborúi"> <div class="vector-toc-text"> 3 Háborúi </div> </a> <button aria-controls="toc-Háborúi-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Háborúi alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Háborúi-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Dacia_meghódítása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Dacia_meghódítása"> <div class="vector-toc-text"> 3.1 Dacia meghódítása </div> </a> <ul id="toc-Dacia_meghódítása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Nabataea_annektálása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Nabataea_annektálása"> <div class="vector-toc-text"> 3.2 Nabataea annektálása </div> </a> <ul id="toc-Nabataea_annektálása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_pártus_háború" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_pártus_háború"> <div class="vector-toc-text"> 3.3 A pártus háború </div> </a> <ul id="toc-A_pártus_háború-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_háború_okai" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#A_háború_okai"> <div class="vector-toc-text"> 3.3.1 A háború okai </div> </a> <ul id="toc-A_háború_okai-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_háború_lefolyása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#A_háború_lefolyása"> <div class="vector-toc-text"> 3.3.2 A háború lefolyása </div> </a> <ul id="toc-A_háború_lefolyása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-A_Kitosz-háború" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_Kitosz-háború"> <div class="vector-toc-text"> 3.4 A Kitosz-háború </div> </a> <ul id="toc-A_Kitosz-háború-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Halála" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Halála"> <div class="vector-toc-text"> 4 Halála </div> </a> <ul id="toc-Halála-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Történeti_források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Történeti_források"> <div class="vector-toc-text"> 5 Történeti források </div> </a> <ul id="toc-Történeti_források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Megítélése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Megítélése"> <div class="vector-toc-text"> 6 Megítélése </div> </a> <ul id="toc-Megítélése-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Időrend" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Időrend"> <div class="vector-toc-text"> 7 Időrend </div> </a> <ul id="toc-Időrend-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> 8 Jegyzetek </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Források"> <div class="vector-toc-text"> 9 Források </div> </a> <ul id="toc-Források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Fordítás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Fordítás"> <div class="vector-toc-text"> 10 Fordítás </div> </a> <ul id="toc-Fordítás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading">Traianus római császár</h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 109 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-109" aria-hidden="true" > 109 nyelv </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Trajan" title="Trajan – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Trajan" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target">English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-af mw-list-item"><a href="https://af.wikipedia.org/wiki/Trajanus" title="Trajanus – afrikaans" lang="af" hreflang="af" data-title="Trajanus" data-language-autonym="Afrikaans" data-language-local-name="afrikaans" class="interlanguage-link-target">Afrikaans</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-als mw-list-item"><a href="https://als.wikipedia.org/wiki/Trajan" title="Trajan – svájci német" lang="gsw" hreflang="gsw" data-title="Trajan" data-language-autonym="Alemannisch" data-language-local-name="svájci német" class="interlanguage-link-target">Alemannisch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-am mw-list-item"><a href="https://am.wikipedia.org/wiki/%E1%89%B5%E1%88%AB%E1%8B%AB%E1%8A%91%E1%88%B5" title="ትራያኑስ – amhara" lang="am" hreflang="am" data-title="ትራያኑስ" data-language-autonym="አማርኛ" data-language-local-name="amhara" class="interlanguage-link-target">አማርኛ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-an mw-list-item"><a href="https://an.wikipedia.org/wiki/Trach%C3%A1n" title="Trachán – aragonéz" lang="an" hreflang="an" data-title="Trachán" data-language-autonym="Aragonés" data-language-local-name="aragonéz" class="interlanguage-link-target">Aragonés</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar mw-list-item"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%D8%B1%D8%A7%D8%AC%D8%A7%D9%86" title="تراجان – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="تراجان" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target">العربية</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-arz mw-list-item"><a href="https://arz.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%D8%B1%D8%A7%DA%86%D8%A7%D9%86" title="تراچان – Egyptian Arabic" lang="arz" hreflang="arz" data-title="تراچان" data-language-autonym="مصرى" data-language-local-name="Egyptian Arabic" class="interlanguage-link-target">مصرى</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ast mw-list-item"><a href="https://ast.wikipedia.org/wiki/Traxanu" title="Traxanu – asztúr" lang="ast" hreflang="ast" data-title="Traxanu" data-language-autonym="Asturianu" data-language-local-name="asztúr" class="interlanguage-link-target">Asturianu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az mw-list-item"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/Trayan" title="Trayan – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="Trayan" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target">Azərbaycanca</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-azb mw-list-item"><a href="https://azb.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%D8%B1%D8%A7%DA%98%D8%A7%D9%86" title="تراژان – South Azerbaijani" lang="azb" hreflang="azb" data-title="تراژان" data-language-autonym="تۆرکجه" data-language-local-name="South Azerbaijani" class="interlanguage-link-target">تۆرکجه</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be mw-list-item"><a href="https://be.wikipedia.org/wiki/%D0%A2%D1%80%D0%B0%D1%8F%D0%BD" title="Траян – belarusz" lang="be" hreflang="be" data-title="Траян" data-language-autonym="Беларуская" data-language-local-name="belarusz" class="interlanguage-link-target">Беларуская</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be-x-old mw-list-item"><a href="https://be-tarask.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D0%B0%D1%80%D0%BA_%D0%A3%D0%BB%D1%8C%D0%BF%D1%96%D1%8E%D1%81_%D0%A2%D1%80%D0%B0%D1%8F%D0%BD" title="Марк Ульпіюс Траян – Belarusian (Taraškievica orthography)" lang="be-tarask" hreflang="be-tarask" data-title="Марк Ульпіюс Траян" data-language-autonym="Беларуская (тарашкевіца)" data-language-local-name="Belarusian (Taraškievica orthography)" class="interlanguage-link-target">Беларуская (тарашкевіца)</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bg mw-list-item"><a href="https://bg.wikipedia.org/wiki/%D0%A2%D1%80%D0%B0%D1%8F%D0%BD" title="Траян – bolgár" lang="bg" hreflang="bg" data-title="Траян" data-language-autonym="Български" data-language-local-name="bolgár" class="interlanguage-link-target">Български</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-br mw-list-item"><a href="https://br.wikipedia.org/wiki/Trajan" title="Trajan – breton" lang="br" hreflang="br" data-title="Trajan" data-language-autonym="Brezhoneg" data-language-local-name="breton" class="interlanguage-link-target">Brezhoneg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bs mw-list-item"><a href="https://bs.wikipedia.org/wiki/Trajan" title="Trajan – bosnyák" lang="bs" hreflang="bs" data-title="Trajan" data-language-autonym="Bosanski" data-language-local-name="bosnyák" class="interlanguage-link-target">Bosanski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca mw-list-item"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Traj%C3%A0" title="Trajà – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Trajà" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target">Català</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ckb mw-list-item"><a href="https://ckb.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%D8%B1%D8%A7%D8%AC%D8%A7%D9%86" title="تراجان – közép-ázsiai kurd" lang="ckb" hreflang="ckb" data-title="تراجان" data-language-autonym="کوردی" data-language-local-name="közép-ázsiai kurd" class="interlanguage-link-target">کوردی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/Traianus" title="Traianus – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Traianus" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target">Čeština</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cv mw-list-item"><a href="https://cv.wikipedia.org/wiki/%D0%A2%D1%80%D0%B0%D1%8F%D0%BD" title="Траян – csuvas" lang="cv" hreflang="cv" data-title="Траян" data-language-autonym="Чӑвашла" data-language-local-name="csuvas" class="interlanguage-link-target">Чӑвашла</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cy mw-list-item"><a href="https://cy.wikipedia.org/wiki/Trajan" title="Trajan – walesi" lang="cy" hreflang="cy" data-title="Trajan" data-language-autonym="Cymraeg" data-language-local-name="walesi" class="interlanguage-link-target">Cymraeg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da mw-list-item"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Trajan" title="Trajan – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="Trajan" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target">Dansk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Trajan" title="Trajan – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Trajan" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target">Deutsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-diq mw-list-item"><a href="https://diq.wikipedia.org/wiki/Traianus" title="Traianus – Zazaki" lang="diq" hreflang="diq" data-title="Traianus" data-language-autonym="Zazaki" data-language-local-name="Zazaki" class="interlanguage-link-target">Zazaki</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-el mw-list-item"><a href="https://el.wikipedia.org/wiki/%CE%A4%CF%81%CE%B1%CF%8A%CE%B1%CE%BD%CF%8C%CF%82" title="Τραϊανός – görög" lang="el" hreflang="el" data-title="Τραϊανός" data-language-autonym="Ελληνικά" data-language-local-name="görög" class="interlanguage-link-target">Ελληνικά</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eo mw-list-item"><a href="https://eo.wikipedia.org/wiki/Trajano" title="Trajano – eszperantó" lang="eo" hreflang="eo" data-title="Trajano" data-language-autonym="Esperanto" data-language-local-name="eszperantó" class="interlanguage-link-target">Esperanto</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es mw-list-item"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Trajano" title="Trajano – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Trajano" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target">Español</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-et mw-list-item"><a href="https://et.wikipedia.org/wiki/Traianus" title="Traianus – észt" lang="et" hreflang="et" data-title="Traianus" data-language-autonym="Eesti" data-language-local-name="észt" class="interlanguage-link-target">Eesti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu mw-list-item"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/Trajano" title="Trajano – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="Trajano" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target">Euskara</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ext mw-list-item"><a href="https://ext.wikipedia.org/wiki/Trajanu" title="Trajanu – Extremaduran" lang="ext" hreflang="ext" data-title="Trajanu" data-language-autonym="Estremeñu" data-language-local-name="Extremaduran" class="interlanguage-link-target">Estremeñu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%D8%B1%D8%A7%DA%98%D8%A7%D9%86" title="تراژان – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="تراژان" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target">فارسی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Trajanus" title="Trajanus – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Trajanus" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target">Suomi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Trajan" title="Trajan – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Trajan" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target">Français</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fy mw-list-item"><a href="https://fy.wikipedia.org/wiki/Trajanus" title="Trajanus – nyugati fríz" lang="fy" hreflang="fy" data-title="Trajanus" data-language-autonym="Frysk" data-language-local-name="nyugati fríz" class="interlanguage-link-target">Frysk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ga mw-list-item"><a href="https://ga.wikipedia.org/wiki/Tr%C3%A1i%C3%A1n" title="Tráián – ír" lang="ga" hreflang="ga" data-title="Tráián" data-language-autonym="Gaeilge" data-language-local-name="ír" class="interlanguage-link-target">Gaeilge</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gd mw-list-item"><a href="https://gd.wikipedia.org/wiki/Trajan" title="Trajan – skóciai kelta" lang="gd" hreflang="gd" data-title="Trajan" data-language-autonym="Gàidhlig" data-language-local-name="skóciai kelta" class="interlanguage-link-target">Gàidhlig</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gl mw-list-item"><a href="https://gl.wikipedia.org/wiki/Traxano" title="Traxano – gallego" lang="gl" hreflang="gl" data-title="Traxano" data-language-autonym="Galego" data-language-local-name="gallego" class="interlanguage-link-target">Galego</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gu mw-list-item"><a href="https://gu.wikipedia.org/wiki/%E0%AA%9F%E0%AB%8D%E0%AA%B0%E0%AA%BE%E0%AA%9C%E0%AA%A8" title="ટ્રાજન – gudzsaráti" lang="gu" hreflang="gu" data-title="ટ્રાજન" data-language-autonym="ગુજરાતી" data-language-local-name="gudzsaráti" class="interlanguage-link-target">ગુજરાતી</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hak mw-list-item"><a href="https://hak.wikipedia.org/wiki/Traianus" title="Traianus – hakka kínai" lang="hak" hreflang="hak" data-title="Traianus" data-language-autonym="客家語 / Hak-kâ-ngî" data-language-local-name="hakka kínai" class="interlanguage-link-target">客家語 / Hak-kâ-ngî</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%98%D7%A8%D7%90%D7%99%D7%90%D7%A0%D7%95%D7%A1" title="טראיאנוס – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="טראיאנוס" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target">עברית</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hi mw-list-item"><a href="https://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%A4%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%BE%E0%A4%9C%E0%A4%BE%E0%A4%A8" title="त्राजान – hindi" lang="hi" hreflang="hi" data-title="त्राजान" data-language-autonym="हिन्दी" data-language-local-name="hindi" class="interlanguage-link-target">हिन्दी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hr mw-list-item"><a href="https://hr.wikipedia.org/wiki/Trajan" title="Trajan – horvát" lang="hr" hreflang="hr" data-title="Trajan" data-language-autonym="Hrvatski" data-language-local-name="horvát" class="interlanguage-link-target">Hrvatski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/%D5%8F%D6%80%D5%A1%D5%B5%D5%A1%D5%B6%D5%B8%D5%BD" title="Տրայանոս – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Տրայանոս" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target">Հայերեն</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id mw-list-item"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Trajanus" title="Trajanus – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Trajanus" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target">Bahasa Indonesia</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-io mw-list-item"><a href="https://io.wikipedia.org/wiki/Traianus" title="Traianus – idó" lang="io" hreflang="io" data-title="Traianus" data-language-autonym="Ido" data-language-local-name="idó" class="interlanguage-link-target">Ido</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-is mw-list-item"><a href="https://is.wikipedia.org/wiki/Trajanus" title="Trajanus – izlandi" lang="is" hreflang="is" data-title="Trajanus" data-language-autonym="Íslenska" data-language-local-name="izlandi" class="interlanguage-link-target">Íslenska</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it mw-list-item"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Traiano" title="Traiano – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Traiano" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target">Italiano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja mw-list-item"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/%E3%83%88%E3%83%A9%E3%83%A4%E3%83%8C%E3%82%B9" title="トラヤヌス – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="トラヤヌス" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target">日本語</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ka mw-list-item"><a href="https://ka.wikipedia.org/wiki/%E1%83%A2%E1%83%A0%E1%83%90%E1%83%98%E1%83%90%E1%83%9C%E1%83%94" title="ტრაიანე – grúz" lang="ka" hreflang="ka" data-title="ტრაიანე" data-language-autonym="ქართული" data-language-local-name="grúz" class="interlanguage-link-target">ქართული</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kg mw-list-item"><a href="https://kg.wikipedia.org/wiki/Traianus" title="Traianus – kongo" lang="kg" hreflang="kg" data-title="Traianus" data-language-autonym="Kongo" data-language-local-name="kongo" class="interlanguage-link-target">Kongo</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kk mw-list-item"><a href="https://kk.wikipedia.org/wiki/%D0%A2%D1%80%D0%B0%D1%8F%D0%BD_%D0%9C%D0%B0%D1%80%D0%BA_%D0%A3%D0%BB%D0%BF%D0%B8%D0%B9" title="Траян Марк Улпий – kazah" lang="kk" hreflang="kk" data-title="Траян Марк Улпий" data-language-autonym="Қазақша" data-language-local-name="kazah" class="interlanguage-link-target">Қазақша</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-km mw-list-item"><a href="https://km.wikipedia.org/wiki/%E1%9E%8F%E1%9F%92%E1%9E%9A%E1%9E%B6%E1%9E%A0%E1%9F%92%E1%9E%9F%E1%9E%B6%E1%9E%93" title="ត្រាហ្សាន – khmer" lang="km" hreflang="km" data-title="ត្រាហ្សាន" data-language-autonym="ភាសាខ្មែរ" data-language-local-name="khmer" class="interlanguage-link-target">ភាសាខ្មែរ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kn mw-list-item"><a href="https://kn.wikipedia.org/wiki/%E0%B2%9F%E0%B3%8D%E0%B2%B0%E0%B3%87%E0%B2%9C%E0%B2%A8%E0%B3%8D" title="ಟ್ರೇಜನ್ – kannada" lang="kn" hreflang="kn" data-title="ಟ್ರೇಜನ್" data-language-autonym="ಕನ್ನಡ" data-language-local-name="kannada" class="interlanguage-link-target">ಕನ್ನಡ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%ED%8A%B8%EB%9D%BC%EC%95%BC%EB%88%84%EC%8A%A4" title="트라야누스 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="트라야누스" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target">한국어</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ku mw-list-item"><a href="https://ku.wikipedia.org/wiki/Trajanus" title="Trajanus – kurd" lang="ku" hreflang="ku" data-title="Trajanus" data-language-autonym="Kurdî" data-language-local-name="kurd" class="interlanguage-link-target">Kurdî</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kw mw-list-item"><a href="https://kw.wikipedia.org/wiki/Trajan" title="Trajan – korni" lang="kw" hreflang="kw" data-title="Trajan" data-language-autonym="Kernowek" data-language-local-name="korni" class="interlanguage-link-target">Kernowek</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-la mw-list-item"><a href="https://la.wikipedia.org/wiki/Traianus" title="Traianus – latin" lang="la" hreflang="la" data-title="Traianus" data-language-autonym="Latina" data-language-local-name="latin" class="interlanguage-link-target">Latina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lb mw-list-item"><a href="https://lb.wikipedia.org/wiki/Trajan" title="Trajan – luxemburgi" lang="lb" hreflang="lb" data-title="Trajan" data-language-autonym="Lëtzebuergesch" data-language-local-name="luxemburgi" class="interlanguage-link-target">Lëtzebuergesch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lfn mw-list-item"><a href="https://lfn.wikipedia.org/wiki/Trajano" title="Trajano – Lingua Franca Nova" lang="lfn" hreflang="lfn" data-title="Trajano" data-language-autonym="Lingua Franca Nova" data-language-local-name="Lingua Franca Nova" class="interlanguage-link-target">Lingua Franca Nova</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lt mw-list-item"><a href="https://lt.wikipedia.org/wiki/Trajanas" title="Trajanas – litván" lang="lt" hreflang="lt" data-title="Trajanas" data-language-autonym="Lietuvių" data-language-local-name="litván" class="interlanguage-link-target">Lietuvių</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lv mw-list-item"><a href="https://lv.wikipedia.org/wiki/Traj%C4%81ns" title="Trajāns – lett" lang="lv" hreflang="lv" data-title="Trajāns" data-language-autonym="Latviešu" data-language-local-name="lett" class="interlanguage-link-target">Latviešu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mg mw-list-item"><a href="https://mg.wikipedia.org/wiki/Traiano" title="Traiano – malgas" lang="mg" hreflang="mg" data-title="Traiano" data-language-autonym="Malagasy" data-language-local-name="malgas" class="interlanguage-link-target">Malagasy</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mk mw-list-item"><a href="https://mk.wikipedia.org/wiki/%D0%A2%D1%80%D0%B0%D1%98%D0%B0%D0%BD" title="Трајан – macedón" lang="mk" hreflang="mk" data-title="Трајан" data-language-autonym="Македонски" data-language-local-name="macedón" class="interlanguage-link-target">Македонски</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ml mw-list-item"><a href="https://ml.wikipedia.org/wiki/%E0%B4%9F%E0%B5%8D%E0%B4%B0%E0%B5%87%E0%B4%9C%E0%B5%BB" title="ട്രേജൻ – malajálam" lang="ml" hreflang="ml" data-title="ട്രേജൻ" data-language-autonym="മലയാളം" data-language-local-name="malajálam" class="interlanguage-link-target">മലയാളം</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mn mw-list-item"><a href="https://mn.wikipedia.org/wiki/%D0%A2%D1%80%D0%B0%D1%8F%D0%BD" title="Траян – mongol" lang="mn" hreflang="mn" data-title="Траян" data-language-autonym="Монгол" data-language-local-name="mongol" class="interlanguage-link-target">Монгол</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mr mw-list-item"><a href="https://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%9F%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%BE%E0%A4%9C%E0%A4%BE%E0%A4%A8" title="ट्राजान – maráthi" lang="mr" hreflang="mr" data-title="ट्राजान" data-language-autonym="मराठी" data-language-local-name="maráthi" class="interlanguage-link-target">मराठी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ms mw-list-item"><a href="https://ms.wikipedia.org/wiki/Traianus" title="Traianus – maláj" lang="ms" hreflang="ms" data-title="Traianus" data-language-autonym="Bahasa Melayu" data-language-local-name="maláj" class="interlanguage-link-target">Bahasa Melayu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mzn mw-list-item"><a href="https://mzn.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%D8%B1%D8%A7%D8%AC%D8%A7%D9%86" title="تراجان – mázanderáni" lang="mzn" hreflang="mzn" data-title="تراجان" data-language-autonym="مازِرونی" data-language-local-name="mázanderáni" class="interlanguage-link-target">مازِرونی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nap mw-list-item"><a href="https://nap.wikipedia.org/wiki/Traiano" title="Traiano – nápolyi" lang="nap" hreflang="nap" data-title="Traiano" data-language-autonym="Napulitano" data-language-local-name="nápolyi" class="interlanguage-link-target">Napulitano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Trajanus" title="Trajanus – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Trajanus" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target">Nederlands</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nn mw-list-item"><a href="https://nn.wikipedia.org/wiki/Trajan_av_Romarriket" title="Trajan av Romarriket – norvég (nynorsk)" lang="nn" hreflang="nn" data-title="Trajan av Romarriket" data-language-autonym="Norsk nynorsk" data-language-local-name="norvég (nynorsk)" class="interlanguage-link-target">Norsk nynorsk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no mw-list-item"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/Trajan" title="Trajan – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="Trajan" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target">Norsk bokmål</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-oc mw-list-item"><a href="https://oc.wikipedia.org/wiki/Trajan" title="Trajan – okszitán" lang="oc" hreflang="oc" data-title="Trajan" data-language-autonym="Occitan" data-language-local-name="okszitán" class="interlanguage-link-target">Occitan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pa mw-list-item"><a href="https://pa.wikipedia.org/wiki/%E0%A8%A4%E0%A8%B0%E0%A8%BE%E0%A8%9C%E0%A8%BE%E0%A8%A8" title="ਤਰਾਜਾਨ – pandzsábi" lang="pa" hreflang="pa" data-title="ਤਰਾਜਾਨ" data-language-autonym="ਪੰਜਾਬੀ" data-language-local-name="pandzsábi" class="interlanguage-link-target">ਪੰਜਾਬੀ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl mw-list-item"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/Trajan" title="Trajan – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="Trajan" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target">Polski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pms mw-list-item"><a href="https://pms.wikipedia.org/wiki/Trajan" title="Trajan – Piedmontese" lang="pms" hreflang="pms" data-title="Trajan" data-language-autonym="Piemontèis" data-language-local-name="Piedmontese" class="interlanguage-link-target">Piemontèis</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pnb mw-list-item"><a href="https://pnb.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%D8%B1%D8%A7%D8%AC%D8%A7%D9%86" title="تراجان – Western Punjabi" lang="pnb" hreflang="pnb" data-title="تراجان" data-language-autonym="پنجابی" data-language-local-name="Western Punjabi" class="interlanguage-link-target">پنجابی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt mw-list-item"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Trajano" title="Trajano – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Trajano" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target">Português</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro mw-list-item"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Traian" title="Traian – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Traian" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target">Română</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru mw-list-item"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%A2%D1%80%D0%B0%D1%8F%D0%BD" title="Траян – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Траян" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target">Русский</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-scn mw-list-item"><a href="https://scn.wikipedia.org/wiki/Traianu" title="Traianu – szicíliai" lang="scn" hreflang="scn" data-title="Traianu" data-language-autonym="Sicilianu" data-language-local-name="szicíliai" class="interlanguage-link-target">Sicilianu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sh mw-list-item"><a href="https://sh.wikipedia.org/wiki/Trajan" title="Trajan – szerbhorvát" lang="sh" hreflang="sh" data-title="Trajan" data-language-autonym="Srpskohrvatski / српскохрватски" data-language-local-name="szerbhorvát" class="interlanguage-link-target">Srpskohrvatski / српскохрватски</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-simple mw-list-item"><a href="https://simple.wikipedia.org/wiki/Trajan" title="Trajan – Simple English" lang="en-simple" hreflang="en-simple" data-title="Trajan" data-language-autonym="Simple English" data-language-local-name="Simple English" class="interlanguage-link-target">Simple English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sk mw-list-item"><a href="https://sk.wikipedia.org/wiki/Traj%C3%A1n" title="Traján – szlovák" lang="sk" hreflang="sk" data-title="Traján" data-language-autonym="Slovenčina" data-language-local-name="szlovák" class="interlanguage-link-target">Slovenčina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sl mw-list-item"><a href="https://sl.wikipedia.org/wiki/Trajan" title="Trajan – szlovén" lang="sl" hreflang="sl" data-title="Trajan" data-language-autonym="Slovenščina" data-language-local-name="szlovén" class="interlanguage-link-target">Slovenščina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sm mw-list-item"><a href="https://sm.wikipedia.org/wiki/Trajan" title="Trajan – szamoai" lang="sm" hreflang="sm" data-title="Trajan" data-language-autonym="Gagana Samoa" data-language-local-name="szamoai" class="interlanguage-link-target">Gagana Samoa</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sq mw-list-item"><a href="https://sq.wikipedia.org/wiki/Trajani" title="Trajani – albán" lang="sq" hreflang="sq" data-title="Trajani" data-language-autonym="Shqip" data-language-local-name="albán" class="interlanguage-link-target">Shqip</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr mw-list-item"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%A2%D1%80%D0%B0%D1%98%D0%B0%D0%BD" title="Трајан – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="Трајан" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target">Српски / srpski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv mw-list-item"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/Trajanus" title="Trajanus – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Trajanus" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target">Svenska</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sw mw-list-item"><a href="https://sw.wikipedia.org/wiki/Kaizari_Traian" title="Kaizari Traian – szuahéli" lang="sw" hreflang="sw" data-title="Kaizari Traian" data-language-autonym="Kiswahili" data-language-local-name="szuahéli" class="interlanguage-link-target">Kiswahili</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ta mw-list-item"><a href="https://ta.wikipedia.org/wiki/%E0%AE%A4%E0%AE%BF%E0%AE%B0%E0%AE%BE%E0%AE%AF%E0%AE%BE%E0%AE%A9%E0%AF%8D" title="திராயான் – tamil" lang="ta" hreflang="ta" data-title="திராயான்" data-language-autonym="தமிழ்" data-language-local-name="tamil" class="interlanguage-link-target">தமிழ்</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-th mw-list-item"><a href="https://th.wikipedia.org/wiki/%E0%B8%88%E0%B8%B1%E0%B8%81%E0%B8%A3%E0%B8%9E%E0%B8%A3%E0%B8%A3%E0%B8%94%E0%B8%B4%E0%B8%95%E0%B8%A3%E0%B8%B2%E0%B8%A2%E0%B8%B2%E0%B8%99%E0%B8%B8%E0%B8%AA" title="จักรพรรดิตรายานุส – thai" lang="th" hreflang="th" data-title="จักรพรรดิตรายานุส" data-language-autonym="ไทย" data-language-local-name="thai" class="interlanguage-link-target">ไทย</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ti mw-list-item"><a href="https://ti.wikipedia.org/wiki/%E1%89%B5%E1%88%AB%E1%8B%AB%E1%8A%91%E1%88%B5" title="ትራያኑስ – tigrinya" lang="ti" hreflang="ti" data-title="ትራያኑስ" data-language-autonym="ትግርኛ" data-language-local-name="tigrinya" class="interlanguage-link-target">ትግርኛ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tl mw-list-item"><a href="https://tl.wikipedia.org/wiki/Trajano" title="Trajano – tagalog" lang="tl" hreflang="tl" data-title="Trajano" data-language-autonym="Tagalog" data-language-local-name="tagalog" class="interlanguage-link-target">Tagalog</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tpi mw-list-item"><a href="https://tpi.wikipedia.org/wiki/Trajan" title="Trajan – tok pisin" lang="tpi" hreflang="tpi" data-title="Trajan" data-language-autonym="Tok Pisin" data-language-local-name="tok pisin" class="interlanguage-link-target">Tok Pisin</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/Trajan" title="Trajan – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Trajan" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target">Türkçe</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tt mw-list-item"><a href="https://tt.wikipedia.org/wiki/%D0%A2%D1%80%D0%B0%D1%8F%D0%BD" title="Траян – tatár" lang="tt" hreflang="tt" data-title="Траян" data-language-autonym="Татарча / tatarça" data-language-local-name="tatár" class="interlanguage-link-target">Татарча / tatarça</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tw mw-list-item"><a href="https://tw.wikipedia.org/wiki/Trajan" title="Trajan – twi" lang="tw" hreflang="tw" data-title="Trajan" data-language-autonym="Twi" data-language-local-name="twi" class="interlanguage-link-target">Twi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%A2%D1%80%D0%B0%D1%8F%D0%BD" title="Траян – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Траян" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target">Українська</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ur mw-list-item"><a href="https://ur.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%D8%B1%D8%A7%D8%A6%DB%8C%D8%A7%D9%86" title="ترائیان – urdu" lang="ur" hreflang="ur" data-title="ترائیان" data-language-autonym="اردو" data-language-local-name="urdu" class="interlanguage-link-target">اردو</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uz mw-list-item"><a href="https://uz.wikipedia.org/wiki/Trayan" title="Trayan – üzbég" lang="uz" hreflang="uz" data-title="Trayan" data-language-autonym="Oʻzbekcha / ўзбекча" data-language-local-name="üzbég" class="interlanguage-link-target">Oʻzbekcha / ўзбекча</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vi mw-list-item"><a href="https://vi.wikipedia.org/wiki/Traianus" title="Traianus – vietnámi" lang="vi" hreflang="vi" data-title="Traianus" data-language-autonym="Tiếng Việt" data-language-local-name="vietnámi" class="interlanguage-link-target">Tiếng Việt</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-war mw-list-item"><a href="https://war.wikipedia.org/wiki/Trajan" title="Trajan – varaó" lang="war" hreflang="war" data-title="Trajan" data-language-autonym="Winaray" data-language-local-name="varaó" class="interlanguage-link-target">Winaray</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wuu mw-list-item"><a href="https://wuu.wikipedia.org/wiki/%E5%9B%BE%E6%8B%89%E7%9C%9F" title="图拉真 – wu kínai" lang="wuu" hreflang="wuu" data-title="图拉真" data-language-autonym="吴语" data-language-local-name="wu kínai" class="interlanguage-link-target">吴语</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-xmf mw-list-item"><a href="https://xmf.wikipedia.org/wiki/%E1%83%A2%E1%83%A0%E1%83%90%E1%83%98%E1%83%90%E1%83%9C%E1%83%94" title="ტრაიანე – Mingrelian" lang="xmf" hreflang="xmf" data-title="ტრაიანე" data-language-autonym="მარგალური" data-language-local-name="Mingrelian" class="interlanguage-link-target">მარგალური</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yi mw-list-item"><a href="https://yi.wikipedia.org/wiki/%D7%98%D7%A8%D7%99%D7%90%D7%A0%D7%95%D7%A1" title="טריאנוס – jiddis" lang="yi" hreflang="yi" data-title="טריאנוס" data-language-autonym="ייִדיש" data-language-local-name="jiddis" class="interlanguage-link-target">ייִדיש</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yo mw-list-item"><a href="https://yo.wikipedia.org/wiki/Trajan" title="Trajan – joruba" lang="yo" hreflang="yo" data-title="Trajan" data-language-autonym="Yorùbá" data-language-local-name="joruba" class="interlanguage-link-target">Yorùbá</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E5%9C%96%E6%8B%89%E7%9C%9F" title="圖拉真 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="圖拉真" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target">中文</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-min-nan mw-list-item"><a href="https://zh-min-nan.wikipedia.org/wiki/Traianus" title="Traianus – min nan kínai" lang="nan" hreflang="nan" data-title="Traianus" data-language-autonym="閩南語 / Bân-lâm-gú" data-language-local-name="min nan kínai" class="interlanguage-link-target">閩南語 / Bân-lâm-gú</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-yue mw-list-item"><a href="https://zh-yue.wikipedia.org/wiki/%E5%9C%96%E6%8B%89%E7%9C%9F" title="圖拉真 – kantoni" lang="yue" hreflang="yue" data-title="圖拉真" data-language-autonym="粵語" data-language-local-name="kantoni" class="interlanguage-link-target">粵語</a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q1425#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c">Szócikk</a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >magyar </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r">Olvasás</a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >Eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r">Olvasás</a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=history">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j">Mi hivatkozik erre?</a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k">Kapcsolódó változtatások</a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q">Speciális lapok</a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&oldid=27566738" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához">Hivatkozás erre a változatra</a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=info" title="További információk erről a lapról">Lapinformációk</a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&id=27566738&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban">Hogyan hivatkozz erre a lapra?</a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FTraianus_r%25C3%25B3mai_cs%25C3%25A1sz%25C3%25A1r">Rövidített URL készítése</a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FTraianus_r%25C3%25B3mai_cs%25C3%25A1sz%25C3%25A1r">QR-kód letöltése</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=Traianus+r%C3%B3mai+cs%C3%A1sz%C3%A1r">Könyv készítése</a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=show-download-screen">Letöltés PDF-ként</a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p">Nyomtatható változat</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Marcus_Ulpius_Nerva_Traianus" hreflang="en">Wikimédia Commons</a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q1425" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g">Wikidata-adatlap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle">Ellenőrzött</indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2>Ez a lap egy ellenőrzött változata</div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r">ellenőrizve</a>: 2024. november 2.<table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><table class="infobox ujinfobox"> <tbody><tr><td colspan="2" class="fejlec" style="color:white;background-color:#00008B;">Traianus</td></tr><tr><td colspan="2" style="color:black;text-align:center;">Marcus Ulpius Traianus (születési)<a href="#cite_note-1">[1]</a> Caesar Nerva Traianus (uralkodói)<a href="#cite_note-2">[2]</a> </td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:TrajanUffizi.jpg" class="mw-file-description" title="Római császárszobor Traianus fejével (Uffizi Galéria)"><img alt="Római császárszobor Traianus fejével (Uffizi Galéria)" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/44/TrajanUffizi.jpg/250px-TrajanUffizi.jpg" decoding="async" width="250" height="367" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/44/TrajanUffizi.jpg/375px-TrajanUffizi.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/44/TrajanUffizi.jpg/500px-TrajanUffizi.jpg 2x" data-file-width="1459" data-file-height="2144" /></a></td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center;font-size:92%">Római császárszobor Traianus fejével (<a href="/wiki/Uffizi" title="Uffizi">Uffizi Galéria</a>)</td></tr><tr><td colspan="2"><hr style="color:#00008B;background-color:#00008B;" /></td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#00008B;color:white;text-align:center;"><a href="/w/index.php?title=A_R%C3%B3mai_Birodalom_princepse&action=edit&redlink=1" class="new" title="A Római Birodalom princepse (a lap nem létezik)">a Római Birodalom princepse</a> </td></tr><tr><td style="text-align:center;" colspan="2">Uralkodási ideje</td></tr><tr><td style="text-align:center;" colspan="2"><a href="/wiki/98" title="98">98</a>. <a href="/wiki/Janu%C3%A1r_28." title="Január 28.">január 28.</a> – <a href="/wiki/117" title="117">117</a>. augusztus (19 évig) </td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Elődje</td><td><a href="/wiki/Nerva_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Nerva római császár">Nerva</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Utódja</td><td><a href="/wiki/Hadrianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Hadrianus római császár">Hadrianus</a></td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#00008B;color:white;text-align:center;">Életrajzi adatok</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Uralkodóház</td><td><a href="/wiki/Az_Antoninus-dinasztia_csal%C3%A1df%C3%A1ja" title="Az Antoninus-dinasztia családfája">Antoninus-dinasztia</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Született</td><td><a href="/wiki/53" title="53">53</a>. <a href="/wiki/Szeptember_18." title="Szeptember 18.">szeptember 18.</a> <a href="/w/index.php?title=Italica&action=edit&redlink=1" class="new" title="Italica (a lap nem létezik)">Italica</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Elhunyt</td><td><a href="/wiki/117" title="117">117</a>. <a href="/wiki/Augusztus_11." title="Augusztus 11.">augusztus 11.</a> (63 évesen) <a href="/w/index.php?title=Selinus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Selinus (a lap nem létezik)">Selinus</a></td></tr><tr><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;vertical-align:top">Nyughelye</td><td style="padding:0px;"><a href="/wiki/Traianus-oszlop" title="Traianus-oszlop">Traianus-oszlop</a> </td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Édesapja</td><td><a href="/w/index.php?title=Marcus_Ulpius_Traianus_(id%C5%91sebb)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Marcus Ulpius Traianus (idősebb) (a lap nem létezik)">Marcus Ulpius Traianus</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Édesanyja</td><td><a href="/w/index.php?title=Marcia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Marcia (a lap nem létezik)">Marcia</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Testvére(i)</td><td>Ulpia Marciana</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Házastársa</td><td><a href="/wiki/Pompeia_Plotina" title="Pompeia Plotina">Pompeia Plotina</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Gyermekei</td><td><a href="/wiki/Hadrianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Hadrianus római császár">Hadrianus római császár</a></td></tr><tr><td colspan="2"></td></tr><tr><td colspan="2" style="background-color: #E4EBF3;color:black;text-align:center;"><figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File"><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/20px-Commons-logo.svg.png" decoding="async" width="20" height="27" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/30px-Commons-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/40px-Commons-logo.svg.png 2x" data-file-width="1024" data-file-height="1376" /><figcaption></figcaption></figure><div>A <a href="/wiki/Wikim%C3%A9dia_Commons" title="Wikimédia Commons">Wikimédia Commons</a> tartalmaz <a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Traianus" class="extiw" title="commons:Category:Traianus">Traianus</a> témájú médiaállományokat.</div></td></tr> <tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color: #E4EBF3;color:black;text-align:center;"><a href="/wiki/Sablon:Uralkod%C3%B3_infobox" title="Sablon:Uralkodó infobox">Sablon</a> • <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q1425" class="extiw" title="d:Q1425">Wikidata</a> • <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g_az_infoboxokhoz" title="Wikipédia:Segítség az infoboxokhoz">Segítség</a></td></tr> </tbody></table> Traianus (teljes nevén Caesar Nerva Traianus; <a href="/wiki/53" title="53">53</a>. <a href="/wiki/Szeptember_18." title="Szeptember 18.">szeptember 18.</a> – <a href="/wiki/117" title="117">117</a>. <a href="/wiki/Augusztus_11." title="Augusztus 11.">augusztus 11.</a>) a <a href="/wiki/R%C3%B3mai_Birodalom" title="Római Birodalom">Római Birodalom</a> császára volt 98-tól 117-es halálig. A birodalom egyik legsikeresebb katonacsászára volt, aki hatalmas területeket hódított meg és uralkodása idején az állam elérte legnagyobb területi kiterjedését. Igazságossága, morális tartása miatt a szenátus megszavazta számára az optimus princeps ("legjobb császár") kitüntető címet. Jelentős katonai és polgári építkezéseket indított el, szociális segélyprogramot vezetett be a szegény és árva gyerekek neveltetésére. Az utókor az ún. "<a href="/w/index.php?title=%C3%96t_j%C3%B3_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&redlink=1" class="new" title="Öt jó császár (a lap nem létezik)">öt jó császár</a>" közé sorolta. Traianus arisztokrata családban született a dél-hispániai Italica városában, amelyet itáliai kolónusok alapítottak. Családja <a href="/wiki/Umbria" title="Umbria">Umbriából</a> származott. Apja, <a href="/w/index.php?title=Marcus_Ulpius_Traianus_(id%C5%91sebb)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Marcus Ulpius Traianus (idősebb) (a lap nem létezik)">Marcus Ulpius Traianus</a> befolyásos szenátor és hadvezér volt, <a href="/wiki/Vespasianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Vespasianus római császár">Vespasianus</a> császár támogatója. Katonai pályára lépett, a <a href="/wiki/Legio_VII_Gemina" title="Legio VII Gemina">7. légió</a> legatusaként hű maradt <a href="/wiki/Domitianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Domitianus római császár">Domitianus</a> császárhoz, amikor <a href="/w/index.php?title=Lucius_Antonius_Saturninus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lucius Antonius Saturninus (a lap nem létezik)">Antonius Saturninus</a> fellázadt a Rajnánál. Igen fiatalon viselt <a href="/wiki/Consul" title="Consul">consuli</a> hivatalt, rábízták Pannonia (vagy <a href="/wiki/Germania_Superior" title="Germania Superior">Germania Superior</a>) provincia kormányzását. Domitinus 96-os meggyilkolását követően a gyermektelen <a href="/wiki/Nerva_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Nerva római császár">Nervát</a> választották császárrá, aki, hogy hadseregbeli népszerűségét növelje, fiává és örökösévé fogadta Traianust. Nerva 98-ban meghalt és Traianus különösebb incidens nélkül elfoglalhatta a trónt. Nagyszabású építkezéseivel (Mint <a href="/wiki/Traianus_f%C3%B3ruma" title="Traianus fóruma">Traianus fóruma</a> és <a href="/wiki/Traianus_v%C3%A1s%C3%A1rcsarnoka" title="Traianus vásárcsarnoka">vásárcsarnoka</a>, <a href="/wiki/Traianus-oszlop" title="Traianus-oszlop">oszlopa</a>) megváltoztatta Róma arculatát. Agresszív, hódító külpolitikát folytatott, két <a href="/wiki/D%C3%A1k%E2%80%93r%C3%B3mai_h%C3%A1bor%C3%BAk" title="Dák–római háborúk">háborúval</a> legyőzte és annektálta a <a href="/wiki/D%C3%A1k_Kir%C3%A1lys%C3%A1g" title="Dák Királyság">Dák Királyságot</a>, valamint a birodalomhoz csatolta az arábiai <a href="/wiki/Nabateusok" title="Nabateusok">Nabateát</a>. 113-ban annektálta Örményországot és megtámadta a <a href="/wiki/P%C3%A1rtus_Birodalom" title="Pártus Birodalom">Pártus Birodalmat</a>, amelynek meghódította mezopotámiai részét és fővárosát, <a href="/wiki/Kt%C3%A9sziph%C3%B3n" title="Ktésziphón">Ktésziphónt</a>. A megszállt területeken felkelés tört ki és Traianus ennek leverésén ügyködve megbetegedett, majd visszaútján Rómába a kis-ázsiai Selinusban meghalt. A szenátus istenné nyilvánította. Utódja unokaöccse és nevelt fia, <a href="/wiki/Hadrianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Hadrianus római császár">Hadrianus</a> lett. A hagyomány szerint hamvait Traianus oszlopának alapzatába temették. <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Ifjúsága">Ifjúsága</h2>[<a href="/w/index.php?title=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: Ifjúsága">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Trajan2.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f1/Trajan2.jpg/170px-Trajan2.jpg" decoding="async" width="170" height="156" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f1/Trajan2.jpg/255px-Trajan2.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f1/Trajan2.jpg/340px-Trajan2.jpg 2x" data-file-width="797" data-file-height="730" /></a><figcaption>Trianus 101-102 körül vert ezüst denariusa</figcaption></figure> Marcus Ulpius Traianus i. sz. 53. szeptember 18-án született <a href="/w/index.php?title=Hispania_Baetica&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hispania Baetica (a lap nem létezik)">Hispania Baetica</a> provincia (a mai Dél-Spanyolország)<a href="#cite_note-ReferenceA-3">[3]</a> <a href="/w/index.php?title=Italica&action=edit&redlink=1" class="new" title="Italica (a lap nem létezik)">Italica</a> városában (ma a <a href="/wiki/Sevilla" title="Sevilla">Sevilla</a> közelében fekvő <a href="/wiki/Santiponce" title="Santiponce">Santiponce</a> területén). Italicát i. e. 206-ban alapította <a href="/wiki/Publius_Cornelius_Scipio_Africanus" title="Publius Cornelius Scipio Africanus">Scipio Africanus</a><a href="#cite_note-ReferenceD-4">[4]</a><a href="#cite_note-ReferenceG-5">[5]</a><a href="#cite_note-syme64_144-6">[6]</a> és Traianus születésekor még mindig kisváros volt, nem volt közfürdője, színháza vagy amfiteátruma és csak közvetlen környezete tartozott a hatásköre alá.<a href="#cite_note-syme64_144-6">[6]</a> Születési ideje nem teljesen megbízható, egyes források 56-ra teszik.<a href="#cite_note-7">[7]</a> A történetíró <a href="/wiki/Cassius_Dio" title="Cassius Dio">Cassius Dio</a> azt állította, hogy Traianus volt az első császár, aki nem Itáliából származott és valódi, nem itáliai eredetű ibériainak tartotta. Ezt az állítást mára megcáfolták; bár Hispániában született, családja római eredetű volt.<a href="#cite_note-8">[8]</a><a href="#cite_note-9">[9]</a><a href="#cite_note-10">[10]</a><a href="#cite_note-11">[11]</a> Mint szülővárosának nevéből látható (és <a href="/wiki/Appianosz" title="Appianosz">Appianus</a> is megerősíti) a kolóniát itáliai telepesekkel hozták létre. <a href="/wiki/Sextus_Aurelius_Victor" title="Sextus Aurelius Victor">Sextus Aurelius Victor</a> leírása szerint a császár, Ulpius Traianus ex urbe Tudertina vagyis nemzetsége az umbriai Tuder (ma <a href="/wiki/Todi" title="Todi">Todi</a>) városából származott. Az Ulpia és Traia gens umbriai eredetét korabeli feliratokkal és nyelvészeti analízissel is alá lehet támasztani (mindkettő <a href="/w/index.php?title=Oszkoumbriai_nyelvek&action=edit&redlink=1" class="new" title="Oszkoumbriai nyelvek (a lap nem létezik)">oszkoumbriai</a> név).<a href="#cite_note-ReferenceD-4">[4]</a><a href="#cite_note-12">[12]</a><a href="#cite_note-13">[13]</a> Az Ulpia Traiana család az <a href="/w/index.php?title=Ulpia_gens&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ulpia gens (a lap nem létezik)">Ulpia</a> és <a href="/w/index.php?title=Traia_gens&action=edit&redlink=1" class="new" title="Traia gens (a lap nem létezik)">Traia</a> nemzetségbeliek házassága révén jött létre; de nem tudni hogy erre még Umbriában vagy már Hispániában került-e sor.<a href="#cite_note-ReferenceG-5">[5]</a> Az i. e. 1. században Italica <a href="/wiki/Municipium" title="Municipium">municipiumi</a> státuszt kapott, így lakói római polgárrá lettek. Ha az Ulpius Traianusok korábban helyi lakosokkal kötöttek volna házasságot és elvesztették volna polgárjogukat, ekkor mindenképpen visszakapták volna azt. Egy kisebbségi álláspont szerint a Traia ág az ibériai <a href="/wiki/Turdetaniak" title="Turdetaniak">turdetanus</a> törzsből származhatott.<a href="#cite_note-14">[14]</a> Traianus apját is <a href="/w/index.php?title=Marcus_Ulpius_Traianus_(id%C5%91sebb)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Marcus Ulpius Traianus (idősebb) (a lap nem létezik)">Marcus Ulpius Traianusnak</a> hívták és köztiszteletben álló szenátor és hadvezér volt. Anyja, <a href="/w/index.php?title=Marcia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Marcia (a lap nem létezik)">Marcia</a> a hasonló nevű nemzetségből származott és arisztokrata státuszát jól mutatja, hogy sógornője volt <a href="/wiki/Titus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Titus római császár">Titus</a> császárnak (Titus második házasságában Marcia húgát, <a href="/w/index.php?title=Marcia_Furnilla&action=edit&redlink=1" class="new" title="Marcia Furnilla (a lap nem létezik)">Marcia Furnillát</a> vette el).<a href="#cite_note-FOOTNOTEStrobel201041-15">[15]</a> Idősebb Marcus Ulpius Traianus <a href="/wiki/Vespasianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Vespasianus római császár">Vespasianus</a> főparancsnoksága alatt a <a href="/wiki/Legio_X_Fretensis" title="Legio X Fretensis">Legio X Fretensist</a> vezette a <a href="/wiki/R%C3%B3mai%E2%80%93zsid%C3%B3_h%C3%A1bor%C3%BA" class="mw-redirect" title="Római–zsidó háború">zsidó háborúban</a>.<a href="#cite_note-16">[16]</a> Traianusnak volt egy nővére is, <a href="/w/index.php?title=Ulpia_Marciana&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ulpia Marciana (a lap nem létezik)">Ulpia Marciana</a>, akinek unokáját, <a href="/wiki/Vibia_Sabina" title="Vibia Sabina">Vibia Sabinát</a> Hadrianus vette feleségül. Gyerekkoráról szinte semmit sem tudunk. Valószínűleg első néhány évét Italicában töltötte, majd a családdal Rómába költözött, aztán i. sz. 64-65 körül, 8-9 évesen, amikor apját <a href="/w/index.php?title=Hispania_Baetica&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hispania Baetica (a lap nem létezik)">Baetica</a> kormányzójává nevezték ki, visszatért Italicába.<a href="#cite_note-17">[17]</a> Mivel az Ulpiusok kisvárosból származtak (akárcsak a velük szövetséges italicai szenátori család, az <a href="/wiki/Aelia_gens" title="Aelia gens">Aeliusok</a>) szükségük volt a helyi befolyásos családok (Anniusok, Ucubusok, Dasumiusok) támogatására. Ezt a célt szolgálhatta Traianus házassága is a <a href="/wiki/Gallia_Narbonensis" title="Gallia Narbonensis">Gallia Narbonensisben</a> született, de Baeticában nevelkedett <a href="/wiki/Pompeia_Plotina" title="Pompeia Plotina">Pompeia Plotinával</a>.<a href="#cite_note-syme64_144-6">[6]</a><a href="#cite_note-syme64_145-18">[18]</a> A család római háza, a Domus Traiana az <a href="/wiki/Aventinus_(r%C3%B3mai_domb)" title="Aventinus (római domb)">Aventinuson</a> feküdt; egy régészeti ásatás során feltehetően megtalálták a nagy, pompásan díszített külvárosi villát.<a href="#cite_note-19">[19]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Katonai_pályafutása">Katonai pályafutása</h3>[<a href="/w/index.php?title=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: Katonai pályafutása">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Traianus_Glyptothek_Munich_336.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9d/Traianus_Glyptothek_Munich_336.jpg/220px-Traianus_Glyptothek_Munich_336.jpg" decoding="async" width="220" height="302" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9d/Traianus_Glyptothek_Munich_336.jpg/330px-Traianus_Glyptothek_Munich_336.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9d/Traianus_Glyptothek_Munich_336.jpg/440px-Traianus_Glyptothek_Munich_336.jpg 2x" data-file-width="1648" data-file-height="2261" /></a><figcaption>Traianus (Müncheni Glyphotek)</figcaption></figure> Traianus a hadseregben kezdte pályáját, többek között a birodalom legveszedelmesebb határvidékein szolgált. 76-77-ben apja Szíriában volt kormányzó (Legatus pro praetore Syriae); ő ugyanitt volt légiójának <a href="/wiki/Tribunus_militum" title="Tribunus militum">tribunusa</a>. Mikor apját leváltották ő is az egyik rajnai provinciába került. <a href="/wiki/Caius_Plinius_Caecilius_Secundus" title="Caius Plinius Caecilius Secundus">Plinius</a> állítása szerint mindkét szolgálati helyén harcokban is részt vett.<a href="#cite_note-FOOTNOTEBennett200122–23-20">[20]</a> 86 körül meghalt az unokatestvére, <a href="/w/index.php?title=Publius_Aelius_Hadrianus_Afer&action=edit&redlink=1" class="new" title="Publius Aelius Hadrianus Afer (a lap nem létezik)">Aelius Afer</a> és két kis gyermeke, <a href="/wiki/Hadrianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Hadrianus római császár">Hadrianus</a> és Paulina árván maradtak. Traianus és barátja, <a href="/w/index.php?title=Publius_Acilius_Attianus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Publius Acilius Attianus (a lap nem létezik)">Publius Acilius Attianus</a> elvállalták a gyerekek gyámságát.<a href="#cite_note-FOOTNOTEGarzetti2014378-21">[21]</a> 91-ben az akkor a harmincas éveinek végén járó Traianust consullá választották. Tekintve hogy a consuloknál 32 év volt az alsó korhatár, megbízatása igen hamar érkezett, amit apja tekintélye magyaráz. Idősebb M. Ulpius Traianus maga is consulviselt férfi volt, hű támogatója a császári Flavius-dinasztiának és ő is akkoriban kapott <a href="/wiki/Patricius" title="Patricius">patriciusi</a> rangot.<a href="#cite_note-FOOTNOTEBennett200113-22">[22]</a> Traianaus ekkoriban hívta Rómába <a href="/wiki/Apollod%C3%B3rosz_(%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9sz)" title="Apollodórosz (építész)">Damaszkuszi Apollodorust</a>, a neves építészt; valamint ekkoriban vette feleségül Pompeia Plotinát.<a href="#cite_note-2.5–6-23">[23]</a><a href="#cite_note-24">[24]</a> Házasságából nem születtek gyerekek. A jómódú rómaiak körében egyébként is általános volt a biszexualitás, de Cassius Dio szerint Traianus elsősorban a fiúkhoz vonzódott. A 4. századi császár, <a href="/wiki/Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Iulianus római császár">Iulianus</a> egy kaján megjegyzése szerint "magának Zeusznak is résen kellett volna lennie, ha <a href="/wiki/Gan%C3%BCm%C3%A9d%C3%A9sz_(Tr%C3%B3sz_fia)" title="Ganümédész (Trósz fia)">Ganümédésze</a> (szépségéről híres ifjú, a főisten pohárnoka) Traianus közelébe kerül.<a href="#cite_note-FOOTNOTEBennett200158-25">[25]</a> A rosszindulatú pletykák szerint partnere volt nevelt fia, Hadrianus, az udvari apródok, egy Püladész nevű színész, egy Apolaosztosz nevű táncos, barátja, <a href="/w/index.php?title=Lucius_Licinius_Sura&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lucius Licinius Sura (a lap nem létezik)">Lucius Licinius Sura</a> vagy akár Nerva császár.<a href="#cite_note-FOOTNOTEBennett200158-25">[25]</a> Cassius Dio megjegyzi, hogy azért kötött szövetséget <a href="/w/index.php?title=VII._Abgar_oszro%C3%A9n%C3%A9i_kir%C3%A1ly&action=edit&redlink=1" class="new" title="VII. Abgar oszroénéi király (a lap nem létezik)">VII. Abgar</a> oszroénéi királlyal, mert annak szép fia, Arbandész táncolt Traianus előtt egy lakoma során. Traianus katonai pályafutásának kezdetei alig ismertek. 89-ben, amikor <a href="/w/index.php?title=Lucius_Antonius_Saturninus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lucius Antonius Saturninus (a lap nem létezik)">Lucius Antonius Saturninus</a>, Germania Superior helytartója fellázadt <a href="/wiki/Domitianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Domitianus római császár">Domitianus</a> ellen, ő a <a href="/wiki/Legio_VII_Gemina" title="Legio VII Gemina">Legio VII Gemina</a> legatusaként hű maradt a császárhoz.<a href="#cite_note-FOOTNOTEBennett200143-26">[26]</a> Valószínűleg egy ideig a Rajna-vidéken maradt a lázadás elfojtása után is, hogy részt vegyen a Saturninusszal szövetkező <a href="/wiki/Chattusok" title="Chattusok">chattus</a> törzs megbüntetésében, de aztán visszatért légiója hispániai állomáshelyére.<a href="#cite_note-27">[27]</a> 91-ben <a href="/w/index.php?title=Manius_Acilius_Glabrio&action=edit&redlink=1" class="new" title="Manius Acilius Glabrio (a lap nem létezik)">Acilius Glabrióval</a> közösen consuli hivatalt viselt; akkoriban ritkaság volt, hogy egyik consul sem tartozott az uralkodói családhoz. Egy időre Pannonia vagy Germania Superior (lehet hogy mindkettő) kormányzását is rábízták. Plinius a jelek szerint szándékosan igyekezett minél kevesebb információt szolgáltatni Traianus és a zsarnoknak tartott Domitianus közti kapcsolatról.<a href="#cite_note-FOOTNOTEBennett200145–46-28">[28]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Hatalomra_kerülése">Hatalomra kerülése</h3>[<a href="/w/index.php?title=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: Hatalomra kerülése">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Nerva_Tivoli_Massimo.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1b/Nerva_Tivoli_Massimo.jpg/170px-Nerva_Tivoli_Massimo.jpg" decoding="async" width="170" height="258" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1b/Nerva_Tivoli_Massimo.jpg/255px-Nerva_Tivoli_Massimo.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1b/Nerva_Tivoli_Massimo.jpg/340px-Nerva_Tivoli_Massimo.jpg 2x" data-file-width="1550" data-file-height="2350" /></a><figcaption>Nerva császár mellszobra</figcaption></figure> Domitianus meggyilkolása után a szenátus az öreg és gyermektelen szenátort, <a href="/wiki/Nerva_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Nerva római császár">Nervát</a> választotta meg császárnak. Nerva nem volt népszerű a katonák körében és a <a href="/w/index.php?title=Casperius_Aelianus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Casperius Aelianus (a lap nem létezik)">Casperius Aelianus</a>, a testőrgárda parancsnoka kényszerítette, hogy végeztesse ki Domitianus gyilkosait.<a href="#cite_note-FOOTNOTEAlston2014261-29">[29]</a> Hogy elhárítsa az államcsíny veszélyét, Nerva 97 nyarán a tapasztalt parancsnokot, Traianust nevezte meg utódjául, és egyúttal örökbe is fogadta őt.<a href="#cite_note-FOOTNOTEBennett200145–46-28">[28]</a> A korabeli forrásokban találhatunk közvetett utalásokat arra, hogy Nerva nem teljesen a maga akaratából fogadta örökbe Traianust. Plinius azt írta, hogy bár egy császárt nem szabad semmire sem kényszeríteni, de ha Traianusnak ezen a módon kellett uralomra jutnia, akkor megérte. Egyes mai történészek szerint a Nerva és Traianus közti "természetes folytonosság" eszméjét csak az utóbbi uralma alatt író <a href="/wiki/Tacitus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Tacitus római császár">Tacitus</a> és ifjabb Plinius találta ki.<a href="#cite_note-30">[30]</a> A <a href="/wiki/Historia_Augusta" class="mw-redirect" title="Historia Augusta">Historia Augusta</a> szerint Hadrianus vitte meg a hírt gyámjának arról, hogy Nerva örökbe fogadta.<a href="#cite_note-2.5–6-23">[23]</a> Hadrianus, aki ekkor a Rajnánál volt katonai tribunus, Traianus közeli bizalmasai és tanácsadói közé tartozott, akárcsak <a href="/wiki/Germania_Inferior" title="Germania Inferior">Germania Inferior</a> szintén hispániai származású kormányzója, <a href="/w/index.php?title=Lucius_Licinius_Sura&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lucius Licinius Sura (a lap nem létezik)">Lucius Licinius Sura</a>.<a href="#cite_note-FOOTNOTEGrainger200491,_109-31">[31]</a> Sura igen befolyásos személyiség volt, háromszor viselt consuli hivatalt.<a href="#cite_note-FOOTNOTEVeyne1976686,_note_399-32">[32]</a> Az Aventinus lábánál volt egy róla elnevezett fürdő, amit vagy ő vagy Traianus építtetett; mindenesetre az hogy egy középületet ne az uralkodócsalád valamelyik tagjáról nevezzenek el, különleges kegynek minősült.<a href="#cite_note-33">[33]</a> Egyes szenátorok afféle szürke eminenciásnak tartották Surát. Köztük volt Tacitus is, aki elismerte ugyan annak katonai és szónokai erényeit, de kapzsisága és alattomossága miatt a Vespasianus mögött álló <a href="/w/index.php?title=Licinius_Mucianus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Licinius Mucianus (a lap nem létezik)">Licinius Mucianushoz</a> hasonlította őt.<a href="#cite_note-34">[34]</a> Állítólag Sura tudatta 108-ban Hadrianusszal, hogy Traianus őt választotta utódjául.<a href="#cite_note-35">[35]</a> Nerva uralkodása alatt Traianus Germania Superior kormányzója volt és az ellenséges germánokkal határos provincia ügyes, határozott irányításáért megkapta a kitüntető "Germanicus" melléknevet.<a href="#cite_note-36">[36]</a> 98. január 28-án Nerva meghalt és Traianus minden különösebb incidens nélkül az örökébe lépett.<a href="#cite_note-37">[37]</a> Nem sietett egyenesen Rómába, hosszú hónapokig ellenőrizte a rajnai és dunai limes állapotát. Ennek egyik oka az lehetett, hogy bizonytalannak érezte a helyzetét mind Rómában, mind a határvidéki légióknál; de jelentheti azt is, hogy tapasztalt katonaként biztosnak akarta látni a birodalom határait, mielőtt elfoglalja a császári trónt. Tervezett hódításaihoz meg kellett erősítenie a határ védelmét, a felderítést, valamint a dunai szállítási útvonalakat.<a href="#cite_note-38">[38]</a> Közvetlenül Nerva halála után, még mielőtt elindult volna szemleútjára, magához rendelte a korábban Nervát fenyegető Aelianus testőrparancsnokot, akit aztán – Cassius Dio szavaival – "eltétetett láb alól" <a href="#cite_note-FOOTNOTEGrainger2004111-39">[39]</a> Helyét <a href="/w/index.php?title=Sextus_Attius_Suburanus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sextus Attius Suburanus (a lap nem létezik)">Attius Suburanus</a> vette át.<a href="#cite_note-FOOTNOTEBennett200152-40">[40]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Uralkodása">Uralkodása</h2>[<a href="/w/index.php?title=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: Uralkodása">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:CVT_APX_Amphitheater_Traiansstatue.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/af/CVT_APX_Amphitheater_Traiansstatue.jpg/220px-CVT_APX_Amphitheater_Traiansstatue.jpg" decoding="async" width="220" height="365" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/af/CVT_APX_Amphitheater_Traiansstatue.jpg/330px-CVT_APX_Amphitheater_Traiansstatue.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/af/CVT_APX_Amphitheater_Traiansstatue.jpg/440px-CVT_APX_Amphitheater_Traiansstatue.jpg 2x" data-file-width="2180" data-file-height="3620" /></a><figcaption>Az "Optimus princeps", a császár szobra <a href="/wiki/Xanten" title="Xanten">Colonia Ulpia Traiana</a> amfiteátruma előtt (Xanteni Régészeti PArk)k</figcaption></figure> Amikor bevonult Rómába Traianus pénzt osztott a népnek, de a katonáknak adott szokásos <a href="/w/index.php?title=Donativum&action=edit&redlink=1" class="new" title="Donativum (a lap nem létezik)">donativumnak</a> csak a felét fizette ki.<a href="#cite_note-FOOTNOTEAlston2014200,_206-41">[41]</a> A szenátussal feszült volt a viszonya elődje, Domitianus zsarnoki viselkedése miatt. Traianus úgy tett, mintha csak vonakodva fogadná el az uralkodói hatalmat és lassanként elnyerte a szenátus bizalmát.<a href="#cite_note-FOOTNOTERees2012198-42">[42]</a> Domitianusszal ellentétben nem a lovagi rendre támaszkodott<a href="#cite_note-FOOTNOTEJones2002178-43">[43]</a> és azt hangoztatta, hogy a császár legitimitása a hagyományos hierarchiához és a szenátori erkölcsökhöz való ragaszkodásból ered.<a href="#cite_note-44">[44]</a> Uralmának nem autokrata, hanem "republikánusi" jellegét hangsúlyozta.<a href="#cite_note-45">[45]</a> Harmadik consulságának i. sz. 100 január 1-én tartott beiktatási beszédében Traianus arra buzdította a szenátust, hogy osszák meg vele a Birodalom irányításának terhét; az esemény emlékére később pénzérmét is vertek.<a href="#cite_note-FOOTNOTERees2012121-46">[46]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEVeyne2005402-47">[47]</a> Valójában Traianus semmilyen jelentős téren nem osztotta meg hatalmát a szenátussal. Ahogyan Plinius is megjegyezte: "Minden egyetlen ember szeszélyein múlik, aki a közjó érdekében magára vett minden kötelességet és minden feladatot."<a href="#cite_note-48">[48]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEVeyne200538,_footnote-49">[49]</a> Uralmának állandóan visszatérő motívuma a szenátus hatásköreinek megnyirbálása; ilyen volt pl. amikor arra hivatkozva, hogy a Curia által kinevezett proconsulok rosszul kormányoznak és herdálják a közpénzt, <a href="/wiki/Achaea" title="Achaea">Achaea</a> és <a href="/w/index.php?title=Bithynia_%C3%A9s_Pontus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bithynia és Pontus (a lap nem létezik)">Bithynia</a> szenátusi provinciákat császári tartományokká konvertálta.<a href="#cite_note-50">[50]</a><a href="#cite_note-51">[51]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Optimus_princeps">Optimus princeps</h3>[<a href="/w/index.php?title=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: Optimus princeps">szerkesztés</a>]</div> Plinius véleménye szerint Traianus "jó császár" volt, abban az értelemben hogy ugyanazon dolgokat helyeselte vagy ítélte el, mint a szenátus.<a href="#cite_note-FOOTNOTEVeyne200537-52">[52]</a> Bár valójában autokrata volt, mások iránti előzékeny viselkedése alapján erényes uralkodónak tartották.<a href="#cite_note-53">[53]</a> Akaratát nem félelemkeltéssel vitte keresztül, hanem igyekezett példát mutatni; "az emberek a példából jobban tanulnak" írta Plinius.<a href="#cite_note-54">[54]</a> Népszerűsége idővel olyan szintre hágott, hogy a szenátus megszavazta számára az optimus princeps ("legjobb császár") melléknevet.<a href="#cite_note-55">[55]</a><a href="#cite_note-56">[56]</a> A kifejezés 105 után a császár pénzein is megjelenik.<a href="#cite_note-57">[57]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Építkezései">Építkezései</h3>[<a href="/w/index.php?title=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: Építkezései">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:RomaColonnaTraiana%26BasilicaUlpia.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e2/RomaColonnaTraiana%26BasilicaUlpia.jpg/220px-RomaColonnaTraiana%26BasilicaUlpia.jpg" decoding="async" width="220" height="310" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e2/RomaColonnaTraiana%26BasilicaUlpia.jpg/330px-RomaColonnaTraiana%26BasilicaUlpia.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e2/RomaColonnaTraiana%26BasilicaUlpia.jpg/440px-RomaColonnaTraiana%26BasilicaUlpia.jpg 2x" data-file-width="1090" data-file-height="1536" /></a><figcaption>Traianus fóruma és oszlopa Rómában</figcaption></figure> Traianus számos jelentős építkezést kezdeményezett. Épületeinek egy részét a tehetséges Damaszkuszi Apollodórosz tervezte, mint például azt a <a href="/w/index.php?title=Traianus_h%C3%ADdja&action=edit&redlink=1" class="new" title="Traianus hídja (a lap nem létezik)">Duna-hidat</a>, amely a második dák háború előtt lehetővé tette csapatainak és utánpótlásuknak gyors átkelését a folyón.<a href="#cite_note-58">[58]</a> A dunai <a href="/wiki/Vaskapu-szoros" title="Vaskapu-szoros">Vaskapunál</a> mérnökei kiépítették a sziklafalba vésett utakat (vagy kiszélesítették a meglévőket),<a href="#cite_note-59">[59]</a> és ástak egy csatornát is, amelyen ki lehetett kerülni a folyó zúgóit.<a href="#cite_note-60">[60]</a> Az általa épített <a href="/wiki/Traianus_f%C3%B3ruma" title="Traianus fóruma">Forum Traiani</a> volt Róma legnagyobb fóruma. A dák háborúban aratott győzelmét volt hivatva megörökíteni és a költségeket is alapvetően az ott szerzett zsákmányból fedezték.<a href="#cite_note-Trajan:_Rome's_Last_Conqueror-61">[61]</a> Elhelyezéséhez a <a href="/wiki/Capitolinus" title="Capitolinus">Capitolinus</a> és a <a href="/wiki/Quirinalis" title="Quirinalis">Quirinalis</a> dombok egy részt el kellett hordani; az utóbbi esetében elég volt megnagyobbítani azt a megtisztított területet, amelyet még Domitianus parancsára hoztak létre. Az Apollodórosz tervei szerint készült nagyszabású komplexumra egy diadalíven át lehetett bejutni; maga a fórum 120x90 méteres területet foglalt el, körülötte oszlopcsarnokokkal, egy monumentális <a href="/w/index.php?title=Basilica_Ulpia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Basilica Ulpia (a lap nem létezik)">basilicával</a>, később pedig könyvtárakkal és <a href="/wiki/Traianus-oszlop" title="Traianus-oszlop">Traianus oszlopával</a>. Építését 107-ben kezdték el, felavatására 112 január 1-én került sor. Róma lakói ezután ötszáz éven át használták; a negyedik században a várost meglátogató <a href="/wiki/II._Constantius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Constantius római császár">II. Constantius</a> császár külön megcsodálta.<a href="#cite_note-Trajan:_Rome's_Last_Conqueror-61">[61]</a> A fórumon kapott helyet <a href="/wiki/Traianus_v%C3%A1s%C3%A1rcsarnoka" title="Traianus vásárcsarnoka">Traianus vásárcsarnoka</a>.<a href="#cite_note-62">[62]</a><a href="#cite_note-63">[63]</a> Létrehozatta a főváros jobb vízutánpótlását biztosító <a href="/w/index.php?title=Aqua_Traiana&action=edit&redlink=1" class="new" title="Aqua Traiana (a lap nem létezik)">Aqua Traiana</a> vízvezeték-rendszert, ami a Sabinus-tó forrásvidékéről táplálta jó minőségű vízzel Rómát és a közbenső területeken működő ipari létesítményeket (különböző rendeltetésű malmokat). 109-ben néhány nappal az Aqua Traiana átadása előtt készült el Traianus fürdőinek épületegyüttese, amely a főváros legkiterjedtebb fürdője lett. Ilyen fürdőkből még tizenegyet építtetett. Győzelmeit számos diadalívvel örökítette meg; közülük több ma is áll. Ő építtette a <a href="/wiki/Via_Traiana" title="Via Traiana">Via Traianát</a>, a <a href="/wiki/Via_Appia" title="Via Appia">Via Appia</a> <a href="/wiki/Benevento" title="Benevento">Beneventumtól</a> <a href="/wiki/Brindisi" title="Brindisi">Brundisiumig</a> érő meghosszabbítását;<a href="#cite_note-64">[64]</a> valamint a <a href="/w/index.php?title=Via_Traiana_Nova&action=edit&redlink=1" class="new" title="Via Traiana Nova (a lap nem létezik)">Via Traiana Novát</a> a <a href="/wiki/Damaszkusz" title="Damaszkusz">Damaszkusztól</a> <a href="/wiki/Akaba" title="Akaba">Ailáig</a> érő katonai utat, amelyet a nabateusok meghódításához használtak fel.<a href="#cite_note-65">[65]</a> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Trajan_on_the_Roman_Mammisi_at_Dendera,_Egypt.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ab/Trajan_on_the_Roman_Mammisi_at_Dendera%2C_Egypt.jpg/170px-Trajan_on_the_Roman_Mammisi_at_Dendera%2C_Egypt.jpg" decoding="async" width="170" height="343" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ab/Trajan_on_the_Roman_Mammisi_at_Dendera%2C_Egypt.jpg/255px-Trajan_on_the_Roman_Mammisi_at_Dendera%2C_Egypt.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ab/Trajan_on_the_Roman_Mammisi_at_Dendera%2C_Egypt.jpg/340px-Trajan_on_the_Roman_Mammisi_at_Dendera%2C_Egypt.jpg 2x" data-file-width="910" data-file-height="1834" /></a><figcaption>Traianus fáraóként ábrázolva a denderai temploegyüttesben</figcaption></figure> Egyes történészek Traianusnak tulajdoníthák a Kairó óvárosában található római erőd fel- vagy újjáépítését, valamint a Nílus és a Vörös-tenger csatornával való összekötését.<a href="#cite_note-66">[66]</a> A császár Egyiptomban is jónéhány építékezést kezdeményezett, újak felhúzását vagy régiek felújítását egyaránt. Fáraóként való ábrázolása (Domitianusszal együtt) megtalálható a <a href="/wiki/Denderai_templom" title="Denderai templom">denderai</a> Hathór-templomban, <a href="/wiki/K%C3%A1rtus" title="Kártus">kártusa</a> megjelenik az <a href="/wiki/Eszna" title="Eszna">esznai</a> Hnum-templom oszlopain..<a href="#cite_note-PAS-67">[67]</a> Róma környékén <a href="/wiki/Arcinazzo_Romano" title="Arcinazzo Romano">Arcinazzóban</a>, <a href="/wiki/Civitavecchia" title="Civitavecchia">Centumcellaeben</a> és <a href="/w/index.php?title=Talamone&action=edit&redlink=1" class="new" title="Talamone (a lap nem létezik)">Talamonében</a> építtetett palotákat. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Cirkuszi_játékok">Cirkuszi játékok</h3>[<a href="/w/index.php?title=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Cirkuszi játékok">szerkesztés</a>]</div> Traianus nagy összegeket fordított a római nép szórakoztatására. Átépíttette a <a href="/wiki/Circus_Maximus" title="Circus Maximus">Circus Maximust</a>, amely már azelőtt is a birodalom legnagyobb és legismertebb kocsiverseny-arénája volt. A Circusban vallásos és színielőadásokat, felvonulásokat is tartottak. A munkálatok 103-es befejezése után Traianus szerényen csak annyit íratott rá, hogy "megfelelővé" tette azt a római népnek. A gyúlékony faüléseket kővel cserélték ki, a nézőszám ötezerrel bővült. A császári páholyt a többi üléssor közé helyezték át, hogy a nézők láthassák a császárt és családját velük együtt szurkolni.<a href="#cite_note-68">[68]</a> A dákokon aratott győzelem után, valamikor 108-109-ben a császár 123 napon át tartó látványosságot rendezett. A jatékokon 10 ezer gladiátor harcolt, több ezer (vagy több tízezer) állatot mészároltak le.<a href="#cite_note-69">[69]</a> <a href="/w/index.php?title=Marcus_Cornelius_Fronto&action=edit&redlink=1" class="new" title="Marcus Cornelius Fronto (a lap nem létezik)">Marcus Cornelius Fronto</a>, a neves szónok méltatta Traianust, hogy a komoly államügyek mellett nem hanyagolta el a tömegek szórakoztatását: "a komoly ügyek elhanyagolása súlyos károkat okozhat, de a szórakoztatás elhanyagolása meg súlyos elégedetlenséget".<a href="#cite_note-70">[70]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_keresztények_helyzete">A keresztények helyzete</h3>[<a href="/w/index.php?title=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: A keresztények helyzete">szerkesztés</a>]</div> A dák háborút követő békés időszakban Traianus <a href="/wiki/Caius_Plinius_Caecilius_Secundus" title="Caius Plinius Caecilius Secundus">ifjabb Pliniusszal</a> levelezett, aki akkor Bithynia és Pontus provinciát kormányozta. Írásaikban érintették a térség keresztényeinek ügyét is és a császár arra utasította Pliniust, hogy ítéljék el a keresztényeket ha rászolgáltak, de ne adjanak hitelt a névtelen és rosszindulatú rágalmaknak. Úgy vélte, hogy ez szolgálja legjobban az igazságosságot, és tükrözi a "kor szellemét". Azokat a nem római polgárokat, akik bevallották hogy keresztények és nem voltak hajlandók kitérni, "megátalkodottságuk" miatt ki kellett végezni. A római polgárok ügyét Rómában tárgyalták.<a href="#cite_note-71">[71]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Pénzügyek,_szociális_intézkedések">Pénzügyek, szociális intézkedések</h3>[<a href="/w/index.php?title=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: Pénzügyek, szociális intézkedések">szerkesztés</a>]</div> 107-ben Traianus leértékelte a római pénzt, a <a href="/wiki/Denarius" class="mw-redirect" title="Denarius">denarius</a> ezüsttartalmát 93,5%-ról 89%-ra csökkentette, az ezüst tényleges mennyisége benne 3,04 grammról 2,88 grammra esett vissza.<a href="#cite_note-72">[72]</a> A leértékelésnek és a dák háborúban szerzett töménytelen mennyiségű ezüstnek és aranynak köszönhetően jóval több pénzt verhetett, mint elődei. Egyúttal kivonta a forgalomból a <a href="/wiki/Nero_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Nero római császár">Nero</a> általi leértékelés előtt vert denariusokat.<a href="#cite_note-FOOTNOTEPetit1976188-73">[73]</a> Traianus vezette be az <a href="/wiki/Alimentum_publicum" title="Alimentum publicum">Institutio Alimentariát</a>, azt a széleskörű szociális programot, amely az itáliai árva és szegény gyerekek felnevelését és iskolázását segítette. Költségeit a dák hadizsákmányból, földadóból és adományokból fedezték.<a href="#cite_note-74">[74]</a> Közvetve a földbirtokokat támogató hitelekből is az alimentát finanszírozták. A tulajdonosok kaptak egy nagyobb összeget a kincstárból, amelyet aztán évi részletekben az alimenta alapjába törlesztettek.<a href="#cite_note-75">[75]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Háborúi">Háborúi</h2>[<a href="/w/index.php?title=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: Háborúi">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Dacia_meghódítása">Dacia meghódítása</h3>[<a href="/w/index.php?title=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: Dacia meghódítása">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/D%C3%A1k%E2%80%93r%C3%B3mai_h%C3%A1bor%C3%BAk" title="Dák–római háborúk">Dák–római háborúk</a></td></tr></tbody></table> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Remains_of_the_Trajan%27s_Bridge_on_the_right_bank_of_Danube,_Serbia_(27251575447).jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/02/Remains_of_the_Trajan%27s_Bridge_on_the_right_bank_of_Danube%2C_Serbia_%2827251575447%29.jpg/220px-Remains_of_the_Trajan%27s_Bridge_on_the_right_bank_of_Danube%2C_Serbia_%2827251575447%29.jpg" decoding="async" width="220" height="146" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/02/Remains_of_the_Trajan%27s_Bridge_on_the_right_bank_of_Danube%2C_Serbia_%2827251575447%29.jpg/330px-Remains_of_the_Trajan%27s_Bridge_on_the_right_bank_of_Danube%2C_Serbia_%2827251575447%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/02/Remains_of_the_Trajan%27s_Bridge_on_the_right_bank_of_Danube%2C_Serbia_%2827251575447%29.jpg/440px-Remains_of_the_Trajan%27s_Bridge_on_the_right_bank_of_Danube%2C_Serbia_%2827251575447%29.jpg 2x" data-file-width="4928" data-file-height="3264" /></a><figcaption>Traianus Duna-hídjának maradványai</figcaption></figure> A Római Birodalom Traianus idejében érte el a legnagyobb kiterjedését. A császár első hódításai a <a href="/wiki/D%C3%A1k_Kir%C3%A1lys%C3%A1g" title="Dák Királyság">Dák Királyságra</a> irányultak, amelynek nagyhatalmú uralkodója, <a href="/wiki/Decebal" title="Decebal">Decebalus</a> már Domitianus alatt is gondot okozott a rómaiaknak.<a href="#cite_note-Romanis_REquote01-76">[76]</a> Traianus két háborúval előbb vazallussá tette a dák államot (101-102), majd annektálta és <a href="/wiki/Dacia_(r%C3%B3mai_provincia)" title="Dacia (római provincia)">provinciává</a> alakította át (105-106).<a href="#cite_note-Romanis_REquote01-76">[76]</a> Domitianus 88-ban hátrányos békét kötött Decebalusszal, aki elfogadta a rex amicus (klienskirály) státuszt, cserébe igen bőséges, évi 8 millió sestertiusnyi "támogatásért" és római mérnökök is segítették erődépítéseit.<a href="#cite_note-FOOTNOTESchmitz20059-77">[77]</a> A szerződés értelmében a római csapatok átvonulhattak a dákok területén, hogy megtámadhassák a <a href="/wiki/Markomannok" title="Markomannok">markomannokat</a>, <a href="/wiki/Kv%C3%A1dok" title="Kvádok">kvádokat</a> vagy <a href="/wiki/Szarmat%C3%A1k" title="Szarmaták">szarmatákat</a>. A szenátus azonban soha nem bocsátotta meg Domitianusnak, hogy miatta az állam gyakorlatilag adót fizet egy barbár királynak.<a href="#cite_note-78">[78]</a> A germán törzsekkel ellentétben, a Dák Királyság jól szervezett állam volt, amely szövetségek rendszerét építette ki,<a href="#cite_note-FOOTNOTELuttwak1979100-79">[79]</a> így veszélyeztette Róma stratégiai érdekeit.<a href="#cite_note-FOOTNOTESchmitz200513-80">[80]</a> Traianus az újabb dák háborúhoz felállított két új légiót: a <a href="/wiki/Legio_II_Traiana_Fortis" title="Legio II Traiana Fortis">Legio II Traiana Fortist</a> (amely azonban lehet hogy végül a szíriai Leodiceába került) és a <a href="/w/index.php?title=Legio_XXX_Ulpia_Victrix&action=edit&redlink=1" class="new" title="Legio XXX Ulpia Victrix (a lap nem létezik)">Legio XXX Ulpia Victrixet</a>, amelyet a pannóniai <a href="/wiki/Brigetio" title="Brigetio">Brigetio</a> erődjébe vezényeltek.<a href="#cite_note-FOOTNOTEDando-Collins2012not_numbered-81">[81]</a> Írott adatok hiányában a két légió elhelyezkedése bizonytalan, egyes történészek szerint a II Traiana Fortis az Al-Dunánál állomásozott, részt vett a második dák háborúban és csak ezután küldték keletre.<a href="#cite_note-82">[82]</a> Traianus 101 májusában négy légióval (<a href="/wiki/Legio_X_Gemina" title="Legio X Gemina">X Gemina</a>, <a href="/wiki/Legio_XI_Claudia" title="Legio XI Claudia">XI Claudia</a>, II Traiana Fortis és XXX Ulpia Victrix) megindította első hadjáratát a dákok ellen.<a href="#cite_note-Romanis_REquote05-83">[83]</a> Átkelt a Dunán és a Vaskapu közelében, Tapaenél (ahol Domitianus hadvezére, <a href="/w/index.php?title=Cornelius_Fuscus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Cornelius Fuscus (a lap nem létezik)">Cornelius Fuscus</a> katasztrofális <a href="/w/index.php?title=Els%C5%91_tapaei_csata&action=edit&redlink=1" class="new" title="Első tapaei csata (a lap nem létezik)">vereséget</a> szenvedett és maga is elesett) megfutamította a dákokat, de nem ért el döntő győzelmet.<a href="#cite_note-FOOTNOTELe_Roux199873-84">[84]</a> A rómaiak veszteségei is súlyosak voltak és a császár egyelőre feladta a további előrenyomulást, hogy újraszervezze a hadseregét.<a href="#cite_note-Romanis_REquote04-85">[85]</a> Az ezt követő télen Decebalus megpróbálta átvenni a kezdeményezést és a Duna jegén átkelve, <a href="/wiki/Roxol%C3%A1nok" title="Roxolánok">roxolán</a> lovasok támogatásával betört <a href="/wiki/Moesia" title="Moesia">Moesiába</a>.<a href="#cite_note-86">[86]</a> Traianus kénytelen volt a fenyegetett provincia védelmére kelni és <a href="/w/index.php?title=Nicopolis_ad_Istrum&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nicopolis ad Istrum (a lap nem létezik)">Nicopolis ad Istrumnál</a>, valamint <a href="/wiki/Adamclisi" title="Adamclisi">Adamclisinél</a> le is győzte a dákokat.<a href="#cite_note-87">[87]</a> Tavasszal ismét benyomult Daciába és Decebalus kapitulált. Le kellett mondania bizonyos területekről, át kellett adnia a római dezertőröket (főleg a hadmérnököket), valamint minden ostromgépét.<a href="#cite_note-FOOTNOTEBennett200194–95-88">[88]</a> Traianus diadallal tért vissza Rómába és felvette a Dacicus melléknevet.<a href="#cite_note-FOOTNOTEBennett200196-89">[89]</a> Decebalus azonban hamarosan újra fegyverkezni kezdett, befogadta a római menekülteket és arra kényszerítette az Alföldön élő <a href="/wiki/Jazigok" title="Jazigok">jazigokat</a>, hogy legyenek a szövetségesei. 104-ben római dezertőrök segítségével sikertelenül próbálta meggyilkoltatni Traianust. 105-ben betört a rómaiak által megszállt, a Dunától északra eső területekre.<a href="#cite_note-FOOTNOTEDando-Collins2012not_numbered-81">[81]</a><a href="#cite_note-Romanis_REquote04-85">[85]</a> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:019_Conrad_Cichorius,_Die_Reliefs_der_Traianss%C3%A4ule,_Tafel_XIX.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7f/019_Conrad_Cichorius%2C_Die_Reliefs_der_Traianss%C3%A4ule%2C_Tafel_XIX.jpg/320px-019_Conrad_Cichorius%2C_Die_Reliefs_der_Traianss%C3%A4ule%2C_Tafel_XIX.jpg" decoding="async" width="320" height="162" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7f/019_Conrad_Cichorius%2C_Die_Reliefs_der_Traianss%C3%A4ule%2C_Tafel_XIX.jpg/480px-019_Conrad_Cichorius%2C_Die_Reliefs_der_Traianss%C3%A4ule%2C_Tafel_XIX.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7f/019_Conrad_Cichorius%2C_Die_Reliefs_der_Traianss%C3%A4ule%2C_Tafel_XIX.jpg/640px-019_Conrad_Cichorius%2C_Die_Reliefs_der_Traianss%C3%A4ule%2C_Tafel_XIX.jpg 2x" data-file-width="2000" data-file-height="1010" /></a><figcaption>Csatajelenet Traianus oszlopáról</figcaption></figure> A császár 105-re a Duna alsó és középső folyásánál tizennégy légiót vont össze (nagyjából a teljes római hadsereg felét), míg 101-ben csak kilenc állomásozott ebben a régióban.<a href="#cite_note-FOOTNOTEMattern199993-90">[90]</a> Ez a helyzet később is fennmaradt, a dák háborút követően a dunai határ vált a birodalom fő katonai tengelyévé.<a href="#cite_note-FOOTNOTELe_Roux199874-91">[91]</a> A segédcsapatokat is beleszámolva a rómaiak 150-175 ezer katonát mobilizáltak, míg Decebalusnak kb. 200 ezer harcos állt rendelkezésére.<a href="#cite_note-FOOTNOTELe_Roux199873-84">[84]</a> Más becslések szerint Traianus a második dák háborúban 86 ezer katonát mozgatott és közben jelentős tartalékok álltak rendelkezésére a környező provinciákban is; Decebalusnak és szövetségeseinek pedig 50 ezer hadrafogható embere lehetett.<a href="#cite_note-ReferenceE-92">[92]</a> A második dák háborúban a dákok a védekezésre rendezkedtek be és kerülték a nyílt csatákat. Erődjeiket a rómaiak sorra ostromolták és fokozatosan közeledtek Decebalus székhelyéhez, <a href="/wiki/V%C3%A1rhely" title="Várhely">Sarmizegetusához</a>.<a href="#cite_note-FOOTNOTELe_Roux199874-91">[91]</a> Decebalusnak árulással sikerült elfognia Traianus egyik főtisztjét, Pompeius Longinust, aki azonban megmérgezte magát, hogy a tárgyalások során ne használhassák túszként. Végül a főváros is elesett; Traianus oszlopának egyik jelente szerint Decebalus felajánlotta megmaradt harcosainak hogy mérgezzék meg magukat, hogy elkerüljék a rabszolgasort.<a href="#cite_note-ReferenceE-92">[92]</a> Decebalus elmenekült, de a római lovasság sarokba szorította és akkor öngyilkos lett. Levágott fejét Rómába küldték, ahol a Capitolinusra felvezető lépcsőkön állították ki, majd ledobták a <a href="/w/index.php?title=Gemonia-l%C3%A9pcs%C5%91&action=edit&redlink=1" class="new" title="Gemonia-lépcső (a lap nem létezik)">Gemonia-lépcsőn</a>.<a href="#cite_note-93">[93]</a> Híres kincseit nem találták a fővárosban, de később egy elfogott dák arisztokrata, Bikilis elárulta, hogy egy folyó medre alá rejtették, és a munkásokat megölték, hogy ne árulják el a titkot. Hatalmas mennyiségű arany és ezüst került így a birodalmi kincstárba,<a href="#cite_note-ReferenceE-92">[92]</a> ezenfelül – állítólag – fél millió dákot döntöttek rabszolgasorba.<a href="#cite_note-94">[94]</a> Traianus <a href="/wiki/Dacia_(r%C3%B3mai_provincia)" title="Dacia (római provincia)">Dacia</a> néven princiát szervezett a meghódított területen és megtizedelt lakosságának pótlására rómaiakat telepított oda. Gazdag aranybányáinak kiaknázását egy lovagi rangú tisztviselő (procurator aurariarum) felügyelte.<a href="#cite_note-FOOTNOTELe_Roux1998241-95">[95]</a> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Monumentul_triumfal_Tropaeum_Traiani.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4e/Monumentul_triumfal_Tropaeum_Traiani.jpg/220px-Monumentul_triumfal_Tropaeum_Traiani.jpg" decoding="async" width="220" height="157" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4e/Monumentul_triumfal_Tropaeum_Traiani.jpg/330px-Monumentul_triumfal_Tropaeum_Traiani.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4e/Monumentul_triumfal_Tropaeum_Traiani.jpg/440px-Monumentul_triumfal_Tropaeum_Traiani.jpg 2x" data-file-width="3583" data-file-height="2554" /></a><figcaption>A dákok fölött aratott győzelem emlékére emelt Tropaeum Traiani rekonstrukciója a mai romániai Adamclisiben</figcaption></figure> A lerombolt dák főváros közelében Traianus új várost alapított, amelyet <a href="/wiki/Ulpia_Traiana_Sarmizegetusa" title="Ulpia Traiana Sarmizegetusa">Colonia Ulpia Traiana Sarmizegetusának</a> nevezett el;<a href="#cite_note-96">[96]</a> ez szolgált az új provincia közigazgatási székhelyéül.<a href="#cite_note-97">[97]</a> A római telepeseknek, kiszolgált veteránoknak több kolóniát is alapítottak.<a href="#cite_note-98">[98]</a> de az eredeti lakosság, a dákok nem laktak ezekben a városokban, ők szétszórt falvaikban művelték a földet.<a href="#cite_note-FOOTNOTELe_Roux1998268-99">[99]</a> A félig-meddig városiasodott dák települések eltűntek a római hódítást követően.<a href="#cite_note-100">[100]</a> A légiós táborok mellett, azok kiszolgálására létrejöttek szervezetlen települések (<a href="/wiki/Vicus_(r%C3%B3mai_k%C3%B6zigazgat%C3%A1s)" title="Vicus (római közigazgatás)">vicus</a>; közülük a legjelentősebb <a href="/wiki/Apulum" title="Apulum">Apulum</a>, a leendő Gyulafehérvár volt), de ezeket csak jóval Traianus idejét követően ismerték el városokként.<a href="#cite_note-101">[101]</a> Traianus Dacia "hátországában", Moesiában is alapított városokat, mint Nicopolis ad Istrumot és <a href="/w/index.php?title=Marcianopolis&action=edit&redlink=1" class="new" title="Marcianopolis (a lap nem létezik)">Marcianopolist</a>.<a href="#cite_note-FOOTNOTESartre1994269-102">[102]</a> Ezek a Duna-menti településeknek többé már nem a határt kellett védeniük, így lehetővé vált polgári fejlesztésük.<a href="#cite_note-FOOTNOTELuttwak1979101,_104-103">[103]</a> Dacia védelmére egyetlen légiót hagytak hátra, a provincia közepén, Apulumban állomásozó <a href="/wiki/Legio_XIII_Gemina" title="Legio XIII Gemina">Legio XIII Geminát</a>, amely szükség esetén keleten és nyugaton is fel tudott vonulni az ott élő szarmaták ellen.<a href="#cite_note-FOOTNOTELuttwak1979101,_104-103">[103]</a> Daciának a későbbi császároknak oly nagy gondot okozó stratégiai védhetetlensége nem jelentett problémát Traianusnak, aki az esetleges támadó háborúk kiindulópontjaként tekintett rá.<a href="#cite_note-104">[104]</a> Amíg Róma erős volt, Daciából tudta ellenőrizni a Duna-menti tartományokat, amikor azonban meggyengült (mint a 3. századi <a href="/w/index.php?title=A_R%C3%B3mai_Birodalom_3._sz%C3%A1zadi_v%C3%A1ls%C3%A1ga&action=edit&redlink=1" class="new" title="A Római Birodalom 3. századi válsága (a lap nem létezik)">válság</a> idején) a provincia védelme csak terhet jelentett, és Dacia volt az első tartomány, amit a birodalom feladott.<a href="#cite_note-FOOTNOTELuttwak1979104-105">[105]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Nabataea_annektálása">Nabataea annektálása</h3>[<a href="/w/index.php?title=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: Nabataea annektálása">szerkesztés</a>]</div> 106-ban meghalt a nabateus <a href="/w/index.php?title=II._Rabbel_nabateus_kir%C3%A1ly&action=edit&redlink=1" class="new" title="II. Rabbel nabateus király (a lap nem létezik)">II. Rabbel Szótér</a>, a rómaiak klienskirálya. Valószínűleg ez szolgált ürügyként királyságának annektálásához, de ennek részletei, hivatalos indoklása nem ismert. Egyes feliratokból arra lehet következtetni, hogy szíriai és egyiptomi légiók vonultak be Nabateába. Egy 107-es papiruszból kiderül, hogy 107-ben már római egységek állomásoztak <a href="/wiki/Petra_(romv%C3%A1ros)" title="Petra (romváros)">Petrában</a> és <a href="/wiki/Boszra" title="Boszra">Boszrában</a>. Legdélebbi sivatagi helyőrségük <a href="/wiki/Mad%C3%A1in_Sz%C3%A1lih" title="Madáin Szálih">Hegrában</a> volt, kb. 300 km-re délnyugatra Petrától.<a href="#cite_note-FOOTNOTESartre199446-106">[106]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEBennett2001177-107">[107]</a> A megszállt területen (a mai Dél-Jordánia és Szaúd-Arábia északnyugati része) megszervezték <a href="/wiki/Arabia_Petraea" title="Arabia Petraea">Arabia Petraea</a> provinciát.<a href="#cite_note-FOOTNOTEBennett2001172–182-108">[108]</a> Aila (ma <a href="/wiki/Akaba" title="Akaba">Akaba</a>) és Boszra között megépítették a <a href="/w/index.php?title=Via_Traiana_Nova&action=edit&redlink=1" class="new" title="Via Traiana Nova (a lap nem létezik)">Via Traiana Nova</a> utat.<a href="#cite_note-FOOTNOTEBrowning198233-109">[109]</a> Az annexióval az utolsó (az Eufrátesztől nyugatra eső) keleti klienskirályság is a Római Birodalom részévé vált, lezárva azt a folyamatot, amelyet még a Flavius-dinasztia császárai kezdtek el.<a href="#cite_note-FOOTNOTESartre199446-106">[106]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_pártus_háború">A pártus háború</h3>[<a href="/w/index.php?title=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: A pártus háború">szerkesztés</a>]</div> 113-ban Traianus újabb nagy <a href="/w/index.php?title=Traianus_p%C3%A1rtus_h%C3%A1bor%C3%BAja&action=edit&redlink=1" class="new" title="Traianus pártus háborúja (a lap nem létezik)">háborút</a> indított, ezúttal a <a href="/wiki/P%C3%A1rtus_Birodalom" title="Pártus Birodalom">Pártus Birodalom</a> ellen, miután <a href="/w/index.php?title=I._Khoszro%C3%A9sz_p%C3%A1rtus_kir%C3%A1ly&action=edit&redlink=1" class="new" title="I. Khoszroész pártus király (a lap nem létezik)">I. Khoszroész</a> király a még Nero idejében kötött szerződést megszegve a római császár jóváhagyása nélkül nevezett ki királyt Örményországba, amelyet mindkét birodalom a maga befolyási övezetébe igyekezett terelni. A császár már 113 elején Szíriába érkezett és elhárított minden diplomáciai próbálkozást, amellyel a pártusok próbálták elsimítani a konfliktust.<a href="#cite_note-110">[110]</a> A hadjárat történeti forrásai szegényesek és töredékesek,<a href="#cite_note-111">[111]</a> így pontos okai, céljai és lefolyása is vitatottak. <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="A_háború_okai">A háború okai</h4>[<a href="/w/index.php?title=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: A háború okai">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Asia_Minor_in_the_2nd_century_AD_-_general_map_-_Roman_provinces_under_Trajan_-_bleached_-_English_legend.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e0/Asia_Minor_in_the_2nd_century_AD_-_general_map_-_Roman_provinces_under_Trajan_-_bleached_-_English_legend.jpg/300px-Asia_Minor_in_the_2nd_century_AD_-_general_map_-_Roman_provinces_under_Trajan_-_bleached_-_English_legend.jpg" decoding="async" width="300" height="196" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e0/Asia_Minor_in_the_2nd_century_AD_-_general_map_-_Roman_provinces_under_Trajan_-_bleached_-_English_legend.jpg/450px-Asia_Minor_in_the_2nd_century_AD_-_general_map_-_Roman_provinces_under_Trajan_-_bleached_-_English_legend.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e0/Asia_Minor_in_the_2nd_century_AD_-_general_map_-_Roman_provinces_under_Trajan_-_bleached_-_English_legend.jpg/600px-Asia_Minor_in_the_2nd_century_AD_-_general_map_-_Roman_provinces_under_Trajan_-_bleached_-_English_legend.jpg 2x" data-file-width="6167" data-file-height="4027" /></a><figcaption>Kis-Ázsia és a Közel-Kelet Traianus idejében</figcaption></figure> A mai történészek egy része szerint Traianus gazdasági okokból üzent hadat a pártusoknak. Miután annektálta Nabateát, utat építtetett Boszrából a Vörös-tengernél fekvő Ailáig;<a href="#cite_note-FOOTNOTESidebotham1986154-112">[112]</a> így már csak a dél-mezopotámiai <a href="/w/index.php?title=Kharax&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kharax (a lap nem létezik)">Kharax</a> maradt az egyetlen kikötő az indiai kereskedelem nyugati végpontjai közül, amely nem volt római fennhatóság alatt. Elfoglalásával csökkenteni lehetett volna az importcikkek árát és vissza lehetett volna fogni a nemesfémek kiáramlását a birodalomból.<a href="#cite_note-FOOTNOTEYoung2001181-113">[113]</a> Kharax kétségtelenül kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat ápolt a birodalommal, a római fennhatóság alá tartozó Palmüra kereskedői különféle tisztségeket is viseltek a mezopotámiai városban.<a href="#cite_note-114">[114]</a> Az elmélet szerint Dél-Mezopotámia meghódításával Róma teljes fennhatóságot gyakorolt volna a keleti kereskedelem fölött, kivéve a maradék ellenőrzési lehetőséget is a pártusok kezéből.<a href="#cite_note-115">[115]</a> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Trajan_RIC_325_-_650918.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/20/Trajan_RIC_325_-_650918.jpg/270px-Trajan_RIC_325_-_650918.jpg" decoding="async" width="270" height="130" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/20/Trajan_RIC_325_-_650918.jpg 1.5x" data-file-width="325" data-file-height="156" /></a><figcaption>Traianus aureusa, amelyet Parthia meghódításának alkalmából veretett</figcaption></figure> A korszak más kutatói szerint a távol-keleti kereskedelem feletti "pártus ellenőrzés" gyakorlatilag nem létezett és csak a kínai források szelektív olvasatán alapul. A keleti kereskedelem a Római és Pártus Birodalmakban egyaránt magánakciók révén zajlott és a vámok beszedésén túl nem létezett központi állami kereskedelmi politika.<a href="#cite_note-FOOTNOTEYoung2001176_sqq-116">[116]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEFinley1999158-117">[117]</a> Amennyiben felmerült a keleti luxuscikkek kereskedelme, akkor elítélték az általuk okozott "erkölcstelenséget" és "elpuhultságot", de a kereskedelmi politika fogalma anakronizmus ebben az időszakban.<a href="#cite_note-118">[118]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEFinley1999132-119">[119]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEVeyne2001163/215-120">[120]</a> Arra is vannak bizonyítékok hogy a nemesfémforgalom Róma és India között kiegyensúlyozott volt, legalábbis <a href="/wiki/Caius_Plinius_Secundus" title="Caius Plinius Secundus">idősebb Plinius</a> szerint a birodalom aranya részben a Gangesz-síkságról származott.<a href="#cite_note-FOOTNOTEVeyne2001181-121">[121]</a> A hagyományos elképzelés szerint, amit Cassius Dio is oszt, a háborút a terjeszkedés és katonai dicsőség kedvéért vívták.<a href="#cite_note-FOOTNOTEFinley1999158-117">[117]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEBennett2001188-122">[122]</a> Nem elhanyagolható annak propagandaértéke sem, hogy a császár a keleti hódítással <a href="/wiki/III._Alexandrosz_maked%C3%B3n_kir%C3%A1ly" title="III. Alexandrosz makedón király">Nagy Sándor</a> nyomdokaiba léphetett volna.<a href="#cite_note-123">[123]</a> Már <a href="/wiki/Plutarkhosz" title="Plutarkhosz">Plutarkhosz</a> is megjegyezte, hogy 70 ezer római katonával meg lehetne hódítani Indiát.<a href="#cite_note-124">[124]</a> Az expanzionista politikát támogathatta a császárt körülvevő hispániai származású konzervatív szenátorok egy csoportja, köztük elsősorban a befolyásos Licinius Sura.<a href="#cite_note-FOOTNOTEDes_Boscs-Plateaux2005304,_311-125">[125]</a> Felmerült az is, hogy Traianus, a tapasztalt katona egyszerűen csak jobban védhető, biztosabb keleti határt akart biztosítani a birodalomnak (illetve legújabb örmény provinciájának), amely az észak-mezopotámiai <a href="/wiki/H%C3%A1b%C3%BAr" title="Hábúr">Hábur</a> folyóra támaszkodott volna.<a href="#cite_note-FOOTNOTELuttwak1979108-126">[126]</a><a href="#cite_note-ReferenceF-127">[127]</a> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="A_háború_lefolyása">A háború lefolyása</h4>[<a href="/w/index.php?title=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: A háború lefolyása">szerkesztés</a>]</div> A hadjáratot gondosan előre megszervezték. Tíz légiót koncentráltak Keleten; ifjabb Plinius levelezéséből kiderül, hogy 111-től a provinciák vezetését felszólították, hogy készítsék elő az áthaladó csapatok ellátmányát, amelynek egy részét a városoknak maguknak kellett fedezniük.<a href="#cite_note-128">[128]</a> A háború már a kezdetektől fogva rendkívül költséges volt.<a href="#cite_note-129">[129]</a> Traianus 113-ban bevonult Örményországba (közben fogadva a Fekete-tenger keleti partvidékén és a Kaukázusban élő különféle népek követségeinek hódolatát) és lemondatta a pártusok által kinevezett királyt, <a href="/w/index.php?title=Parthamasiris_%C3%B6rm%C3%A9ny_kir%C3%A1ly&action=edit&redlink=1" class="new" title="Parthamasiris örmény király (a lap nem létezik)">Parthamasirist</a>, akit a rómaiak később meg is gyilkoltak.<a href="#cite_note-130">[130]</a>). Magát Örményországot a birodalom provinciájává nyilvánította. Ezek a teendők 114 végégig lefoglalták.<a href="#cite_note-FOOTNOTEBennett2001194–195-131">[131]</a> Ezenközben egy sereg a kiváló mauretaniai lovasparancsnok, <a href="/w/index.php?title=Lusius_Quietus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lusius Quietus (a lap nem létezik)">Lusius Quietus</a> vezetésével (aki már a dák háborúkban is kitüntette magát)<a href="#cite_note-132">[132]</a><a href="#cite_note-133">[133]</a> átkelt az <a href="/wiki/Araksz" title="Araksz">Araxész</a> folyón <a href="/wiki/M%C3%A9dia_Atropat%C3%A9n%C3%A9" title="Média Atropaténé">Média Atropaténébe</a>, a <a href="/wiki/Kaszpi-tenger" title="Kaszpi-tenger">Kaszpi-tenger</a> délnyugati partján fekvő mai <a href="/wiki/Gil%C3%A1n_tartom%C3%A1ny" title="Gilán tartomány">Gilán</a> tartományba.<a href="#cite_note-FOOTNOTEChoisnel2004164-134">[134]</a> Célja talán az volt hogy a római határt kitolja keleten a Kaszpi-tengerig, északon pedig a Kaukázusig egy jobban védhető pozícióba;<a href="#cite_note-135">[135]</a> bár egy ilyen határ védelme jelentős római haderő állomásoztatását kívánta volna az Eufrátesztől keletre.<a href="#cite_note-136">[136]</a> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Trajan_Sestertius_116_833039.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a4/Trajan_Sestertius_116_833039.jpg/270px-Trajan_Sestertius_116_833039.jpg" decoding="async" width="270" height="130" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a4/Trajan_Sestertius_116_833039.jpg/405px-Trajan_Sestertius_116_833039.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a4/Trajan_Sestertius_116_833039.jpg/540px-Trajan_Sestertius_116_833039.jpg 2x" data-file-width="800" data-file-height="385" /></a><figcaption>Traianus 116-os sestertiusa</figcaption></figure> Az ezután következő események időrendje bizonytalan, de az általános vélemény szerint Traianus 115 elején indította el mezopotámiai hadjáratát, a <a href="/wiki/Torosz-hegys%C3%A9g" title="Torosz-hegység">Taurusz</a>-hegységtől elindulva, hogy pacifikálja a <a href="/wiki/Tigris_(foly%C3%B3)" title="Tigris (folyó)">Tigris</a> és <a href="/wiki/Eufr%C3%A1tesz" title="Eufrátesz">Eufrátesz</a> folyók közét. Útközben helyőrségeket hagyott hátra a terület biztosítása érdekében.<a href="#cite_note-137">[137]</a> Míg a császár nyugatról kelet felé haladt, Lusius Quietus visszafordult a Kaszpi-tengertől, harapófogóba fogva a köztük rekedt pártus erőket.<a href="#cite_note-FOOTNOTEBennett2001195-138">[138]</a> Traianus elfoglalta az észak-mezopotámiai <a href="/wiki/Niszibisz" title="Niszibisz">Niszibisz</a> és Batnae városokat és megszervezte Mesopotamia provinciát. <a href="/w/index.php?title=Oszrho%C3%A9n%C3%A9&action=edit&redlink=1" class="new" title="Oszrhoéné (a lap nem létezik)">Oszrhoéné</a> királysága római protekturátussá vált, VII. Abgar király nyilvánosan behódolt a császárnak (Cassius Dio szerint pedig a fia Traianus szeretője lett).<a href="#cite_note-139">[139]</a> Ez a folyamat 116 elejére lezárult, érmék feliratai bizonyítják, hogy Örményország és Mezopotámia a "római nép" uralma alá került. A határ most a Hábur folyó és a <a href="/w/index.php?title=Szingara&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szingara (a lap nem létezik)">Szingara</a> környéki hegységek mentén húzódott és azt erődökkel kellően meg is erősítették.<a href="#cite_note-FOOTNOTEPetit197644-140">[140]</a> A császár 115/116 telét <a href="/wiki/Antiokheia" title="Antiokheia">Antiochiában</a> töltötte és kis híján áldozatává vált a várost sújtó nagy <a href="/wiki/115-%C3%B6s_antiokheiai_f%C3%B6ldreng%C3%A9s" title="115-ös antiokheiai földrengés">földrengésnek</a>, amely során az egyik consul, <a href="/w/index.php?title=Marcus_Pedo_Vergilianus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Marcus Pedo Vergilianus (a lap nem létezik)">Marcus Pedo Virgilianus</a> is életét vesztette.<a href="#cite_note-141">[141]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEBirley201371-142">[142]</a> Ezt követően ismét csapatai élére állt és elindult egész Mezopotámia meghódítására; mint kiderült ezzel az ambiciózus céllal kockára tette addig elért eredményeit is. Egy ilyen feladathoz messze nem volt elég katonája.<a href="#cite_note-143">[143]</a> Figyelemre méltó, hogy a pártus háború előtt Traianus nem állított fel új légiókat, ami arra utalhat hogy már akkor is teljesen kihasználta a rendelkezésére álló élőerőt.<a href="#cite_note-FOOTNOTEPetit197645-144">[144]</a> Egy római sereg átkelt a Tigrisen <a href="/w/index.php?title=Adiab%C3%A9n%C3%A9&action=edit&redlink=1" class="new" title="Adiabéné (a lap nem létezik)">Adiabénébe</a>, ahol délnek fordult és elfoglalta Adenystraet. Egy másik kontingens szintén a folyó mentén délnek haladva <a href="/wiki/Babilon" title="Babilon">Babilont</a> szállta meg. A császár az Eufráteszen hajózott lefelé <a href="/wiki/Dura-Eur%C3%B3posz" title="Dura-Európosz">Dura-Európosztól</a> (ahol diadalívet emeltetett a maga dicsőségére) Ozogardana felé. Itteni emlékműve még <a href="/wiki/Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Iulianus római császár">Iulianus Apostata</a> idejében is állt. Ott ahol a két folyó leginkább megközelítette egymást átvontatta flottáját a Tigrisre, aztán elfoglalta előbb <a href="/wiki/Szeleukeia" title="Szeleukeia">Szeleukeiát</a>, majd a mellette fekvő pártus fővárost, <a href="/wiki/Kt%C3%A9sziph%C3%B3n" title="Ktésziphón">Ktésziphónt</a> is.<a href="#cite_note-FOOTNOTEBennett2001197/199-145">[145]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEBirley201372-146">[146]</a> Innen tovább haladt a folyón a <a href="/wiki/Perzsa-%C3%B6b%C3%B6l" title="Perzsa-öböl">Perzsa-öböl</a> felé. Az alsó szakaszon, megtapasztalta a folyón felnyomuló tengeri dagályt,<a href="#cite_note-ReferenceC-147">[147]</a> majd fogadta Kharax uralkodójának, Athambélosznak a hódolatát. Babylont a birodalom provinciájává nyilvánította és felállíttatta a szobrát a Perzsa-öböl partján (a szobrot a <a href="/wiki/Sz%C3%A1sz%C3%A1nida_Birodalom" title="Szászánida Birodalom">Szászánidák</a> döntötték le 571/572-ben).<a href="#cite_note-148">[148]</a> A rómaiak valószínűleg <a href="/wiki/Sz%C3%BAza" title="Szúza">Szúzát</a> is elfoglalták.<a href="#cite_note-149">[149]</a> Traianus ekkor levelet írt a szenátusnak, bejelentve hogy lezárja a háborút és túl öregnek érzi magát ahhoz, hogy megismételje Nagy Sándor hódításait.<a href="#cite_note-FOOTNOTEBennett2001199-150">[150]</a> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:RomanEmpire_117_de.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ad/RomanEmpire_117_de.svg/220px-RomanEmpire_117_de.svg.png" decoding="async" width="220" height="168" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ad/RomanEmpire_117_de.svg/330px-RomanEmpire_117_de.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ad/RomanEmpire_117_de.svg/440px-RomanEmpire_117_de.svg.png 2x" data-file-width="1117" data-file-height="854" /></a><figcaption>A Római Birodalom i. sz. 117-ben</figcaption></figure> Későbbi írott források szerint (amiket feliratok vagy numizmatikai bizonyíték nem támaszt alá) Assyria provinciát is megalapították,<a href="#cite_note-151">[151]</a> nagyjából Adiabébé területén. Egyes feltételezések szerint Traianus megpróbálta kiterjeszteni hatalmát a <a href="/wiki/Zagrosz" title="Zagrosz">Zagrosz-hegység</a> hágóira, melyeken át az <a href="/wiki/Ir%C3%A1ni-fenns%C3%ADk" title="Iráni-fennsík">Iráni-fennsíkra</a> lehetett jutni.<a href="#cite_note-FOOTNOTEChoisnel2004164/165-152">[152]</a> Magára a fennsíkra azonban nem is próbált eljutni, ahol a pártus lovasság fölényben lett volna a főleg nehézgyalogságra építő római hadsereggel szemben.<a href="#cite_note-153">[153]</a> A császár a Perzsa-öböltől visszaindult Babilonba, ahol áldozni kívánt Nagy Sándor emlékének abban a házban ahol az i. e. 323-ban meghalt.<a href="#cite_note-Bennett,_Trajan,_199-154">[154]</a> Eközben azonban a pártusok (és valószínűleg <a href="/wiki/Szak%C3%A1k" title="Szakák">szaka</a> lovas íjászok) Szanatrukész herceg (Khoszroész király unokaöccse) vezetésével betörtek Mezopotámiába, valamint Örményországba és a helyi lakosság is fellázadt, igen súlyos helyzetbe hozva a római helyőrségeket.<a href="#cite_note-155">[155]</a> Traianus kénytelen volt feladni a teljes megszállt terület közvetlen annektálásának tervét.<a href="#cite_note-FOOTNOTEBennett2001200-156">[156]</a> Két sereget küldött északra: az első, amelyet Lusius Quietus vezetett, visszafoglalta Niszibiszt és Edesszát (valószínűleg ekkor mondatták le és ölték meg Abgar királyt is).<a href="#cite_note-FOOTNOTEBennett2001200-156">[156]</a><a href="#cite_note-157">[157]</a> A második sereget azonban a pártusok legyőzték, vezérét, Appius Maximus Santrát pedig megölték.<a href="#cite_note-:0-158">[158]</a> 116 végén Traianus Quietus és két másik legatus, Marcus Erucius Clarus és Tiberius Iulius Alexander Iulianus (a következő évben ők consul suffectus tisztséget tölthettek be) legyőzte a pártusokat és megölte Szanatrukészt (a csatában valószínűleg segítségére volt Khoszroész fia és Szanatrukész unokatestvére, <a href="/w/index.php?title=Parthamaszpat%C3%A9sz_p%C3%A1rtus_kir%C3%A1ly&action=edit&redlink=1" class="new" title="Parthamaszpatész pártus király (a lap nem létezik)">Parthamaszpatész</a>).<a href="#cite_note-159">[159]</a> Ezután visszafoglalta és felégette Szeleukeiát, majd formálisan trónfosztottnak nyilvánította Khoszroészt és Parthamaszpatészt kiáltotta ki Parthia királyává. Parthia klienskirálysági státuszát jól mutatja egy érme felirata: REX PARTHIS DATUS, "a pártusoknak adott király".<a href="#cite_note-FOOTNOTEMommsen1999289-160">[160]</a> Ezt követően Traianus északra vonult hogy visszavegye Armenia provinciát, bár aztán egyes itteni és mezopotámiai területeket feladott, amikor fegyverszünetet kötött Szanatrukész fiával, <a href="/w/index.php?title=I._Vologa%C3%A9sz%C3%A9sz_%C3%B6rm%C3%A9ny_kir%C3%A1ly&action=edit&redlink=1" class="new" title="I. Vologaészész örmény király (a lap nem létezik)">Vologaészésszel</a>.<a href="#cite_note-FOOTNOTEBennett2001203-161">[161]</a>. Ekkor súlyosan megbetegedett. Személyesen felügyelte <a href="/wiki/Hatra" title="Hatra">Hatra</a> erődváros ostromát és az idősödő császár talán hőgutát kapott a hőségben.<a href="#cite_note-FOOTNOTEBennett2001200-156">[156]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_Kitosz-háború">A Kitosz-háború</h3>[<a href="/w/index.php?title=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: A Kitosz-háború">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Mercati_di_Traiano,_2013.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b3/Mercati_di_Traiano%2C_2013.jpg/220px-Mercati_di_Traiano%2C_2013.jpg" decoding="async" width="220" height="147" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b3/Mercati_di_Traiano%2C_2013.jpg/330px-Mercati_di_Traiano%2C_2013.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b3/Mercati_di_Traiano%2C_2013.jpg/440px-Mercati_di_Traiano%2C_2013.jpg 2x" data-file-width="4752" data-file-height="3168" /></a><figcaption>Traianus vásárcsarnoka Rómában</figcaption></figure> Röviddel ezután a birodalom keleti felének – Egyiptom, Ciprus és elsősorban <a href="/wiki/Cyrenaica" title="Cyrenaica">Cyrenaica</a> – zsidó lakói fellázadtak. Az erőszak főleg a helyi "pogányok" ellen irányult. Ezt a lázadást nevezték később Kitosz-háborúnak.<a href="#cite_note-162">[162]</a> Ezután a rómaiak által megszállt Észak-Mezopotámiában is fegyvert ragadt az ottani nagyszámú zsidó lakosság.<a href="#cite_note-163">[163]</a> Traianusnak vissza kellett vonnia a csapatait, hogy elfojtsa a lázadásokat. Ő ezt akkor egy ideiglenes visszalépésnek látta, de állapota rosszabbodása miatt ezután soha nem vezetett már hadsereget. Nem teljesen világos, hogy a felkelés központja a mezopotámiai diaszpórában vagy Júdeában volt-e, de 117 elején Lusius Quietust kinevezte Júdea kormányzójává, azzal a feladattal, hogy az ottani lázongásokat törje le. Ennek pontos menete nem ismert<a href="#cite_note-164">[164]</a> de Quietus akkora sikerrel hajtotta végre a feladatot, hogy róla <a href="/w/index.php?title=Kitosz-h%C3%A1bor%C3%BA&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kitosz-háború (a lap nem létezik)">nevezték el</a> az egész konfliktust (a Kitosz a Quietus eltorzult formája).<a href="#cite_note-165">[165]</a> Quietusnak consuli címet ígértek szolgálatai jutalmául, de a következő évben, 118-ban áldozatául esett a Hadrianus trónra lépését követő politikai tisztogatásoknak és három másik consulviselt politikussal együtt összeesküvés vádjával kivégezték.<a href="#cite_note-166">[166]</a> Valószínűleg Hadrianus parancsára tették el láb alól, mert túlságosan népszerű volt a hadseregben és túl közel állt Traianushoz.<a href="#cite_note-FOOTNOTEBennett2001203-161">[161]</a><a href="#cite_note-167">[167]</a> A zsidó felkelés másik, cyrenaicai leverője, <a href="/w/index.php?title=Quintus_Marcius_Turbo&action=edit&redlink=1" class="new" title="Quintus Marcius Turbo (a lap nem létezik)">Quintus Marcius Turbo</a> viszont Hadrianus bizalmasává vált és ő lett az új császár testőrparancsnoka is.<a href="#cite_note-168">[168]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Halála">Halála</h2>[<a href="/w/index.php?title=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: Halála">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Benevento-Arch_of_Trajan_from_South.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f7/Benevento-Arch_of_Trajan_from_South.jpg/220px-Benevento-Arch_of_Trajan_from_South.jpg" decoding="async" width="220" height="271" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f7/Benevento-Arch_of_Trajan_from_South.jpg/330px-Benevento-Arch_of_Trajan_from_South.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f7/Benevento-Arch_of_Trajan_from_South.jpg/440px-Benevento-Arch_of_Trajan_from_South.jpg 2x" data-file-width="1871" data-file-height="2303" /></a><figcaption>A beneventói Traianus-diadalív</figcaption></figure> Traianus állapota 117 tavaszán és nyarán tovább romlott. Hajóra szállt, hogy visszatérjen Itáliába, de ekkor már agyvérzés következtében részlegesen megbénult és testszerte ödémái voltak. 117 augusztus 11-én a <a href="/wiki/Kilikia" title="Kilikia">ciliciai</a> <a href="/w/index.php?title=Selinus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Selinus (a lap nem létezik)">Selinus</a> kikötővárosában meghalt (Selinust ezután átnevezték Traianopolisszá). Halálának időpontját a 4. századi Historia Augusta és Cassius Dio egyaránt ekkorra teszi, de <a href="/wiki/Teofil_antiochiai_p%C3%A1tri%C3%A1rka" title="Teofil antiochiai pátriárka">Antiochiai Theophilosz</a> szerint 19 évig, 6 hónapig és 16 napig uralkodott, ami alapján augusztus 12/13-án halhatott meg; <a href="/wiki/Alexandriai_Szent_Kelemen" title="Alexandriai Szent Kelemen">Alexandriai Kelemen</a> pedig 19 évre, hét (valójában hat) hónapra és 10 napra teszi uralkodását, ami augusztus 6/7-es dátumot valószínűsít.<a href="#cite_note-169">[169]</a><a href="#cite_note-170">[170]</a><a href="#cite_note-171">[171]</a><a href="#cite_note-172">[172]</a>}} Lehet hogy Traianus már korábban is törvényesen örökösének nyilvánította Hadrianust, de Cassius Dio szerint felesége, <a href="/wiki/Pompeia_Plotina" title="Pompeia Plotina">Pompeia Plotina</a> és annak szeretője, <a href="/w/index.php?title=Publius_Acilius_Attianus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Publius Acilius Attianus (a lap nem létezik)">Attianus</a> testőrparancsnok titokban tartotta a császár halálát míg hamisíthattak egy levelet, amelyben Traianus fiának és örökösének nevezi meg Hadrianust. Ezt a változatot állítólag Dio apja, Cassius Apronianus ciliciai kormányzó mondta el neki.<a href="#cite_note-173">[173]</a> Hadrianus nem volt egyértelműen Traianus kegyeltje. A dák háborúkban rábízta a <a href="/wiki/Legio_I_Minervia" title="Legio I Minervia">Legio I Minervia</a> parancsnokságát, de a második háború döntő szakaszában visszavonták a frontról és kinevezték <a href="/wiki/Pannonia_(provincia)" title="Pannonia (provincia)">Pannonia Inferior</a> provincia kormányzójává. Szenátorként nem nyújtott kiemelkedő teljesítményt és bár Traianus időnként kitüntette és reménykedhetett benne hogy ő lesz az utódja, a császár formálisan nem fogadta fiává.<a href="#cite_note-FOOTNOTEBirley201352-174">[174]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEBirley201350,_52-175">[175]</a> 108-as consulságát követően nem kapott újabb jelentős tisztséget, csak Athén arkhónjává nevezték ki 111/112-ben.<a href="#cite_note-FOOTNOTEDes_Boscs-Plateaux2005306-176">[176]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEBirley201364-177">[177]</a> A pártus háborúban valószínűleg nem vett részt. Egyes források szerint Traianus gondolkodott azon hogy mást, pl. <a href="/w/index.php?title=Lucius_Neratius_Priscus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lucius Neratius Priscus (a lap nem létezik)">Lucius Neratius Priscus</a> neves jogtudóst nevez meg utódjaként.<a href="#cite_note-FOOTNOTEBirley201350-178">[178]</a> Hadrianus azonban mégis csak Traianus unokaöccse volt, unokahúgának lányát vette feleségül és a pártus háború vége felé megkapta Szíria kormányzóságát, így örökösödése logikus lépés volt.<a href="#cite_note-179">[179]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEPetit197653-180">[180]</a> Plotinával és Attianus testőrparancsnokkal is jó viszonyban volt, voltak barátai a hispániai szenátorok befolyásos körén belül is.<a href="#cite_note-FOOTNOTEDes_Boscs-Plateaux2005307-181">[181]</a> Hadrianus egyik első dolga volt kivonulni a túl messze lévő és nehezen védhető Mezopotámiából, Örményországnak és Oszrhoénének pedig visszaállította a korábbi státusát. Állítólag <a href="/wiki/Marcus_Porcius_Cato_Maior" title="Marcus Porcius Cato Maior">idősebb Cato</a> egyik, makedónokra vonatkozó mondására hivatkozott, miszerint "szabadon kellett engedni, mert nem lehetett megvédeni őket".<a href="#cite_note-FOOTNOTEBirley201378-182">[182]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTELuttwak1979110-183">[183]</a> Traianus pártus hadjárata mindenesetre bebizonyította, hogy a Római Birodalom elérte terjeszkedési kapacitásának határát. Egyéb hódításait, Daciát és Nabateát sikerült megtartani.<a href="#cite_note-FOOTNOTEYoung2001132-184">[184]</a><a href="#cite_note-185">[185]</a> A hagyomány szerint Traianus hamvait oszlopának alapzatában helyezték el, bár egyes mai történészek szerint valószínűbb, hogy nem magában az oszlopban volt, hanem a közelében egy szentélyben vagy mauzóleumban, ahol az istenné nyilvánított császár kultuszát ápolhatták.<a href="#cite_note-186">[186]</a><a href="#cite_note-187">[187]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Történeti_források">Történeti források</h2>[<a href="/w/index.php?title=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: Történeti források">szerkesztés</a>]</div> Traianus <a href="/wiki/Caius_Iulius_Caesar" title="Caius Iulius Caesar">Caesar</a> hagyományát követve leírta a dák háborúk történetét (saját maga vagy egy általa megbízott szerző által), de a Commentarii de bellis Dacicis egy mondat kivételével mára elveszett. Az orvosa, <a href="/wiki/Krit%C3%B3n_(orvos)" title="Kritón (orvos)">Titus Statilius Criton</a> által írt Geticá-ból is csak töredékek maradtak. <a href="/wiki/Lucius_Flavius_Arrianus_Xenophon" title="Lucius Flavius Arrianus Xenophon">Arrianus</a> Parthica címmel, 17 kötetben megírta a római-pártus háborúk történetét, de az sem maradt ránk.<a href="#cite_note-FOOTNOTEStrobel201014-188">[188]</a> Uralkodásáról a legrészletesebben Cassius Dio Róma történeté-nek 68. könyvében olvashatunk, ami csak bizánci kivonatban maradt fenn.<a href="#cite_note-FOOTNOTEStrobel201015-189">[189]</a> Ezenkívül ifjabb Plinius Panegyricus-a és <a href="/wiki/Di%C3%B3n_Khr%C3%BCszosztomosz" title="Dión Khrüszosztomosz">Dio Chrysostom</a> beszédei a legjobb kortárs források. Azonban mindkettő az uralkodó kedvét kereső retorikai összefoglaló, amely idealizálja a császárt és a tények helyett inkább az ideológiával foglalkozik.<a href="#cite_note-FOOTNOTEBennett2001xii/xiii_&_63-190">[190]</a> Plinius levelezésének tizedik kötete tartalmazza levélváltásait Traianusszal, de nincs bennük semmi magánjellegű vagy őszinte megnyilvánulás, csak hivatalos, szinte szervilis hangvételű levelezések az uralkodó és az egyik provincia kormányzója között.<a href="#cite_note-191">[191]</a> Szövegüket teljesen vagy nagyrészt a császári kancellária fogalmazta, Traianus csak aláírta őket.<a href="#cite_note-192">[192]</a> A nem írott források közül a régészeti leletek, feliratok, pénzek segítenek rekonstruálni uralkodásának időszakát.<a href="#cite_note-FOOTNOTEBennett2001xiii-193">[193]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Megítélése">Megítélése</h2>[<a href="/w/index.php?title=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=19" title="Szakasz szerkesztése: Megítélése">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Ostia_Museum_2013-03-08,_Traianus.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/ba/Ostia_Museum_2013-03-08%2C_Traianus.jpg/220px-Ostia_Museum_2013-03-08%2C_Traianus.jpg" decoding="async" width="220" height="386" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/ba/Ostia_Museum_2013-03-08%2C_Traianus.jpg/330px-Ostia_Museum_2013-03-08%2C_Traianus.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/ba/Ostia_Museum_2013-03-08%2C_Traianus.jpg/440px-Ostia_Museum_2013-03-08%2C_Traianus.jpg 2x" data-file-width="2500" data-file-height="4383" /></a><figcaption>Traianus Ostiában talált szobra</figcaption></figure> Traianus azon ritka uralkodók közé tartozik, akiknek pozitív megítélése folyamatosan fennmaradt az azóta eltelt évszázadok során. Utána a szenátus minden új császárt úgy köszöntött, hogy legyen "szerencsésebb Augustusnál, jobb Traianusnál" (felicior Augusto, melior Traiano). A középkori keresztény teológusok (mint <a href="/wiki/Aquin%C3%B3i_Szent_Tam%C3%A1s" title="Aquinói Szent Tamás">Aquinói Szt. Tamás</a>) az erényes pogányok közé sorolták. A reneszánszkori <a href="/wiki/Niccol%C3%B2_Machiavelli" title="Niccolò Machiavelli">Machiavelli</a> öt egymást követő "jó császárról" írt "Nervától Marcusig" (ebben a listában a második Traianus)<a href="#cite_note-194">[194]</a> Az antik források egyöntetűen pozitívan értékelik Traianus személyiségét és tetteit. Ifjabb Plinius bölcs és igazságos uralkodónak és erényes embernek állítja be. Cassius Dio szerint igazságosságával, bátorságával és szokásainak egyszerűségével tűnt ki; elődjeitől eltérően nem öletett meg senkit a vagyonáért, bár háborúira és építkezéseire nagy összegeket költött. Kiemeli közvetlenségét, hogy hintójába másokat is befogadott és gyakran látogatott meg polgárokat az otthonukban, akár testőrök nélkül is. Egyetlen hibájának a bor és a fiúk iránti gyengeségét tartja.<a href="#cite_note-ReferenceB-195">[195]</a> A 3. századi császár, <a href="/wiki/Decius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Decius római császár">Decius</a> a szenátustól kitüntető melléknévként kapta meg a Traianust.<a href="#cite_note-196">[196]</a> A birodalom 3. századi válságát követően Traianust és Augustust példaképként állították az állam vezetői elé.<a href="#cite_note-197">[197]</a> <a href="/wiki/Dante_Alighieri" title="Dante Alighieri">Dante</a> <a href="/wiki/Isteni_sz%C3%ADnj%C3%A1t%C3%A9k" title="Isteni színjáték">Isteni színjáték</a>-ában Traianus lelke Jupiter mennyországában található, más, igazságosságáról ismert történelmi és mitológiai személyek társaságában. Ezenkívül a purgatórium első teraszán látható egy falfestmény, amelyen Traianus megáll lovával, hogy igazságot szolgáltasson egy szegény özvegyasszonynak; tanulságként azoknak, akik büszkeségük miatt kerültek arra a helyre.<a href="#cite_note-198">[198]</a> A 18. században <a href="/wiki/Anton_Raphael_Mengs" title="Anton Raphael Mengs">Anton Raphael Mengs</a> <a href="/wiki/III._K%C3%A1roly_spanyol_kir%C3%A1ly" title="III. Károly spanyol király">III. Károly</a> spanyol király megbízásából a <a href="/w/index.php?title=Madridi_kir%C3%A1lyi_palota&action=edit&redlink=1" class="new" title="Madridi királyi palota (a lap nem létezik)">madridi királyi palota</a> dísztermének mennyezetére megfestette "Traianus diadalmenetét", egyik legjobbnak tartott munkáját.<a href="#cite_note-199">[199]</a> A <a href="/wiki/Felvil%C3%A1gosod%C3%A1s" title="Felvilágosodás">felvilágosodás</a> korának történészei kezdtek kicsit árnyaltabb képet festeni Traianusról. <a href="/wiki/Edward_Gibbon" title="Edward Gibbon">Edward Gibbon</a> kritizálta militarizmusát, különösen közvetlen utódainak mérsékelt politikájával összehasonlítva.<a href="#cite_note-200">[200]</a> <a href="/wiki/Theodor_Mommsen" title="Theodor Mommsen">Mommsen</a> is dicsőséghajhászónak tartotta a császárt, aki "kielégíthetetlen, határtalan hódításvágy".<a href="#cite_note-201">[201]</a> Bár Hadrianusnak sem volt nagy rajongója ("visszataszító modor, epés, irigykedő és rosszindulatú természet", írta róla) azt elismerte, hogy Traianus hódításainak feladásával úgy cselekedett ahogyan azt a helyzet megkövetelte.<a href="#cite_note-FOOTNOTEMommsen1999290-202">[202]</a> A 20. század elejének olasz fasiszta életrajzírója, Roberto Paribeni viszont éppen a császár katonai erényeit magasztalta 1927-ben kiadott kétkötetes életrajzában és Traianus korát a principátus csúcspontjának tekintette.<a href="#cite_note-203">[203]</a> A nacionalista konzervatív német történész, Alfred Heuß is "a humánus császár koncepciójának ideális megtestesítőjének" tartotta őt.<a href="#cite_note-204">[204]</a> Az újabb életrajzokban hangsúlyozzák a Domitianus és Traianus uralkodása közötti folytonosságot, hogy Traianus uralma ugyanazt az autokratikus és szakrális jelleget követte, mint Domitianusé, és amely személyes dicsőségének megkoronázására szánt sikertelen pártus kalandban csúcsosodott ki.<a href="#cite_note-205">[205]</a> Őt tartják az utolsó római császárnak, aki a birodalmat tisztán Itália és Róma hegemóniájaként képzelte el.<a href="#cite_note-FOOTNOTEVeyne1976654/655-206">[206]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Időrend">Időrend</h2>[<a href="/w/index.php?title=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=20" title="Szakasz szerkesztése: Időrend">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Trajan%27s_Column_HD.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/65/Trajan%27s_Column_HD.jpg/170px-Trajan%27s_Column_HD.jpg" decoding="async" width="170" height="396" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/65/Trajan%27s_Column_HD.jpg/255px-Trajan%27s_Column_HD.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/65/Trajan%27s_Column_HD.jpg/340px-Trajan%27s_Column_HD.jpg 2x" data-file-width="2340" data-file-height="5456" /></a><figcaption>Traianus oszlopa Rómában</figcaption></figure> <ul><li>i. sz. 53. szeptember 18. – születése</li> <li>kb. 76-77 (vagy 74/75)<a href="#cite_note-207">[207]</a> – katonai tribunus Szíriában</li> <li>78? – <a href="/wiki/Quaestor" title="Quaestor">quaestor</a></li> <li>84 – <a href="/wiki/Praetor" title="Praetor">praetor</a></li> <li>86-89 – a <a href="/wiki/Legio_VII_Gemina" title="Legio VII Gemina">Legio VII Gemina</a> parancsnoka</li> <li>91 – <a href="/wiki/Consul" title="Consul">consul</a></li> <li>96 – <a href="/wiki/Germania_Superior" title="Germania Superior">Germania Superior</a> <a href="/wiki/Propraetor" title="Propraetor">propraetora</a></li> <li>97 – <a href="/wiki/Nerva" title="Nerva">Nerva</a> adoptálja</li> <li>98 – consul (másodszor, Nervával); Nerva halála után megörökli a császári címet; meglátogatja Germania Inferiort</li> <li>99 – megérkezik Rómába</li> <li>100 – consul (harmadszor, Sextus Iulius Frontinusszal)</li> <li>101 – consul (negyedszer, Quintus Articuleius Paetusszal); az első dák háború kezdete</li> <li>102 – az első dák diadalmenet</li> <li>103 – consul (ötödször, M' Laberius Maximusszal)</li> <li>105 – a második dák háború kezdete</li> <li>106 – <a href="/wiki/Dacia_(r%C3%B3mai_provincia)" title="Dacia (római provincia)">Dacia</a> meghódítása, Nabatea annektálása és <a href="/wiki/Arabia_Petraea" title="Arabia Petraea">Arabia Petraea</a> provincia megalapítása</li> <li>107 – második dák diadalmenet, a denarius leértékelése</li> <li>108 – decenalia (trónra lépésének tízéves évfordulója)</li> <li>109 – elkészül az Aqua Traiana és Traianus fürdői</li> <li>112 – consul (hatodszor, Titus Sextius Africanusszal); Traianus fórumának felavatása</li> <li>113 – elkészül a Caesar Fórumán álló Vénusz-templom felújítása, a pártus háború kezdete</li> <li>114 – Örményország annektálása Armenia provincia megalapítása</li> <li>115 – Mezopotámiai hadjárat, Edessza és Niszibisz elfoglalása</li> <li>115/116 – antiochiai földrengés, a zsidó felkelés kezdete</li> <li>116 – pártus hadjárat; Babilon, Szeleukeia és Ktésziphón elfoglalása;, a zsidó felkelés továbbterjedése; felkelés a megszállt pártus területeleteken, pártus bábkirály kinevezése</li> <li>117. augusztus 11. – halála</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2>[<a href="/w/index.php?title=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=21" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek">szerkesztés</a>]</div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-1"><a href="#cite_ref-1">↑</a> <a href="#hely:Krawczuk:_Római_császárok">Krawczuk: Római császárok</a> 162. o. </li> <li id="cite_note-2"><a href="#cite_ref-2">↑</a> <a href="#hely:Krawczuk:_Római_császárok">Krawczuk: Római császárok</a> 162. o. </li> <li id="cite_note-ReferenceA-3"><a href="#cite_ref-ReferenceA_3-0">↑</a> Syme, Tacitus, 30–44; PIR Vlpivs 575 </li> <li id="cite_note-ReferenceD-4">↑ <a href="#cite_ref-ReferenceD_4-0">a</a> <a href="#cite_ref-ReferenceD_4-1">b</a> Appian, Iberian Wars, Book VII, Chapter 38 </li> <li id="cite_note-ReferenceG-5">↑ <a href="#cite_ref-ReferenceG_5-0">a</a> <a href="#cite_ref-ReferenceG_5-1">b</a> Roman-Italic migration in Spain, in The origins of the Social War, Emilio Gabba </li> <li id="cite_note-syme64_144-6">↑ <a href="#cite_ref-syme64_144_6-0">a</a> <a href="#cite_ref-syme64_144_6-1">b</a> <a href="#cite_ref-syme64_144_6-2">c</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Syme, Ronald (1964). „Hadrian and Italica”. The Journal of Roman Studies 54, 144. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/298660">10.2307/298660</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/298660">298660</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Hadrian+and+Italica&rft.jtitle=The+Journal+of+Roman+Studies&rft.date=1964&rft.volume=54&rft.au=Syme%2C+Ronald&rft_id=info:doi/10.2307%2F298660">  </li> <li id="cite_note-7"><a href="#cite_ref-7">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=xNjMqUWc5QkC">Trajan Optimus Princeps</a>, 2nd, Indiana University Press, 13. o. (1997. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0253214351" title="Speciális:Könyvforrások/0253214351">ISBN 0253214351</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Trajan+Optimus+Princeps&rft.date=1997&rft.edition=2nd&rft.pub=Indiana+University+Press&rft.isbn=0253214351&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3DxNjMqUWc5QkC">  </li> <li id="cite_note-8"><a href="#cite_ref-8">↑</a> "Trajan: Optimus Princeps, Bennett, 2001,pp=1-3 </li> <li id="cite_note-9"><a href="#cite_ref-9">↑</a> Colonial elites: Rome and Spain, Ronald Syme, 1970, p.22 </li> <li id="cite_note-10"><a href="#cite_ref-10">↑</a> Hadrian: the Restless Emperor, London: Routledge, (1997), Anthony Birley </li> <li id="cite_note-11"><a href="#cite_ref-11">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.britannica.com/biography/Trajan">Trajan, Mason Hammond, Britannica</a> </li> <li id="cite_note-12"><a href="#cite_ref-12">↑</a> Epitome de Caesaribus abscriptum Aurelio Victori, XIII, Ulpius Traianus ex urbe Tudertina... </li> <li id="cite_note-13"><a href="#cite_ref-13">↑</a> George Davis Chase, "The Origin of Roman Praenomina", in Harvard Studies in Classical Philology, vol. VIII, pp. 103–184 (1897). </li> <li id="cite_note-14"><a href="#cite_ref-14">↑</a> Alicia M. Canto, Las raíces béticas de Trajano: los 'Traii' de la Itálica turdetana, y otras novedades sobre su familia, Sevilla, 2003, </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEStrobel201041-15"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEStrobel201041_15-0">↑</a> <a href="#CITEREFStrobel2010">Strobel 2010</a>, 41. o. </li> <li id="cite_note-16"><a href="#cite_ref-16">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Goldsworthy, Adrian. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/innameofromemenw0000gold_e3z8">In the name of Rome: The men who won the Roman Empire</a>. London: Weidenfeld & Nicolson, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/innameofromemenw0000gold_e3z8/page/320">320</a>. o. (2003. november 28.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=In+the+name+of+Rome%3A+The+men+who+won+the+Roman+Empire&rft.aulast=Goldsworthy&rft.aufirst=Adrian&rft.date=2003&rft.pub=Weidenfeld+%26+Nicolson&rft.place=London&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Finnameofromemenw0000gold_e3z8">  </li> <li id="cite_note-17"><a href="#cite_ref-17">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Trajan: Rome's Last Conqueror, 1st, Chapter: Impressionable Years: GreenHill Books (2022. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1784387075" title="Speciális:Könyvforrások/978-1784387075">ISBN 978-1784387075</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Trajan%3A+Rome%27s+Last+Conqueror&rft.date=2022&rft.edition=1st&rft.pub=GreenHill+Books&rft.place=Chapter%3A+Impressionable+Years&rft.isbn=978-1784387075">  </li> <li id="cite_note-syme64_145-18"><a href="#cite_ref-syme64_145_18-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Syme, Ronald (1964). „Hadrian and Italica”. The Journal of Roman Studies 54, 145. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/298660">10.2307/298660</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/298660">298660</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Hadrian+and+Italica&rft.jtitle=The+Journal+of+Roman+Studies&rft.date=1964&rft.volume=54&rft.au=Syme%2C+Ronald&rft_id=info:doi/10.2307%2F298660">  </li> <li id="cite_note-19"><a href="#cite_ref-19">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Trajan: Rome's Last Conqueror. Chapter: Impressionable Years: GreenHill Books (2022. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1784387075" title="Speciális:Könyvforrások/978-1784387075">ISBN 978-1784387075</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Trajan%3A+Rome%27s+Last+Conqueror&rft.date=2022&rft.pub=GreenHill+Books&rft.place=Chapter%3A+Impressionable+Years&rft.isbn=978-1784387075">  </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBennett200122–23-20"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEBennett200122–23_20-0">↑</a> <a href="#CITEREFBennett2001">Bennett 2001</a>, 22–23. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGarzetti2014378-21"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGarzetti2014378_21-0">↑</a> <a href="#CITEREFGarzetti2014">Garzetti 2014</a>, 378. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBennett200113-22"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEBennett200113_22-0">↑</a> <a href="#CITEREFBennett2001">Bennett 2001</a>, 13. o. </li> <li id="cite_note-2.5–6-23">↑ <a href="#cite_ref-2.5–6_23-0">a</a> <a href="#cite_ref-2.5–6_23-1">b</a> Augustan History, Life of Hadrian <a rel="nofollow" class="external text" href="https://penelope.uchicago.edu/Thayer/E/Roman/Texts/Historia_Augusta/Hadrian/1*.html#2.5">2.5–6</a> </li> <li id="cite_note-24"><a href="#cite_ref-24">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.britannica.com/biography/Pompeia-Plotina">Pompei Plotina</a>, Britannica</cite>  </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBennett200158-25">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBennett200158_25-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBennett200158_25-1">b</a> <a href="#CITEREFBennett2001">Bennett 2001</a>, 58. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBennett200143-26"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEBennett200143_26-0">↑</a> <a href="#CITEREFBennett2001">Bennett 2001</a>, 43. o. </li> <li id="cite_note-27"><a href="#cite_ref-27">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Jackson, Nicholas. Trajan: Rome's Last Conqueror, 1st, Chapter: The Making of a General: GreenHill Books (2022. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1784387075" title="Speciális:Könyvforrások/978-1784387075">ISBN 978-1784387075</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Trajan%3A+Rome%27s+Last+Conqueror&rft.aulast=Jackson&rft.aufirst=Nicholas&rft.date=2022&rft.edition=1st&rft.pub=GreenHill+Books&rft.place=Chapter%3A+The+Making+of+a+General&rft.isbn=978-1784387075">  </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBennett200145–46-28">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBennett200145–46_28-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBennett200145–46_28-1">b</a> <a href="#CITEREFBennett2001">Bennett 2001</a>, 45–46. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEAlston2014261-29"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEAlston2014261_29-0">↑</a> <a href="#CITEREFAlston2014">Alston 2014</a>, 261. o. </li> <li id="cite_note-30"><a href="#cite_ref-30">↑</a> Jason König, Tim Whitmarsh, eds., Ordering Knowledge in the Roman Empire. Cambridge University Press, 2007, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780521859691" title="Speciális:Könyvforrások/9780521859691">ISBN 978-0-521-85969-1</a>, p. 180 </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGrainger200491,_109-31"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGrainger200491,_109_31-0">↑</a> <a href="#CITEREFGrainger2004">Grainger 2004</a>, 91, 109. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEVeyne1976686,_note_399-32"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEVeyne1976686,_note_399_32-0">↑</a> <a href="#CITEREFVeyne1976">Veyne 1976</a>, 686, note 399. o. </li> <li id="cite_note-33"><a href="#cite_ref-33">↑</a> Garrett G. Fagan, Bathing in Public in the Roman World. University of Michigan Press, 2002, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0472088653" title="Speciális:Könyvforrások/0472088653">ISBN 0-472-08865-3</a>, pp. 113/114 </li> <li id="cite_note-34"><a href="#cite_ref-34">↑</a> Eugen Cizek, "Tacite face à Trajan", <a rel="nofollow" class="external autonumber" href="http://publicacions.iec.cat/repository/pdf/00000114%5C00000035.pdf">[1]</a>, pp. 127/128. </li> <li id="cite_note-35"><a href="#cite_ref-35">↑</a> Barbara M. Levick, Faustina I and II: Imperial Women of the Golden Age.Oxford University Press, 2014, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780195379419" title="Speciális:Könyvforrások/9780195379419">ISBN 978-0-19-537941-9</a>, p. 42 </li> <li id="cite_note-36"><a href="#cite_ref-36">↑</a> Fritz Heichelheim, Cedric Veo, Allen Ward,(1984), The History of the Roman People, pp. 353, 354 Prentice-Hall, New Jersey </li> <li id="cite_note-37"><a href="#cite_ref-37">↑</a> Feriale Duranum <a rel="nofollow" class="external text" href="http://papyri.info/ddbdp/rom.mil.rec;1;117">1.14-15</a>: "V K[al](endas) [Feb]rarias... ob imperium [Divi Traiani]." </li> <li id="cite_note-38"><a href="#cite_ref-38">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Trajan: Rome's Last Conqueror, 1st, Chapter: Adoption and Accession: GreenHill Books (2022. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1784387075" title="Speciális:Könyvforrások/978-1784387075">ISBN 978-1784387075</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Trajan%3A+Rome%27s+Last+Conqueror&rft.date=2022&rft.edition=1st&rft.pub=GreenHill+Books&rft.place=Chapter%3A+Adoption+and+Accession&rft.isbn=978-1784387075">  </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGrainger2004111-39"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGrainger2004111_39-0">↑</a> <a href="#CITEREFGrainger2004">Grainger 2004</a>, 111. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBennett200152-40"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEBennett200152_40-0">↑</a> <a href="#CITEREFBennett2001">Bennett 2001</a>, 52. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEAlston2014200,_206-41"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEAlston2014200,_206_41-0">↑</a> <a href="#CITEREFAlston2014">Alston 2014</a>, 200, 206. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTERees2012198-42"><a href="#cite_ref-FOOTNOTERees2012198_42-0">↑</a> <a href="#CITEREFRees2012">Rees 2012</a>, 198. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEJones2002178-43"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEJones2002178_43-0">↑</a> <a href="#CITEREFJones2002">Jones 2002</a>, 178. o. </li> <li id="cite_note-44"><a href="#cite_ref-44">↑</a> Anastasia Serghidou, Fear of slaves, fear of enslavement in the ancient Mediterranean. Presses Univ. Franche-Comté, 2007, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9782848671697" title="Speciális:Könyvforrások/9782848671697">ISBN 978-2-84867-169-7</a>, p. 314 </li> <li id="cite_note-45"><a href="#cite_ref-45">↑</a> Sam Wilkinson, Republicanism during the Early Roman Empire. New York: Continuum, 2012, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9781441120526" title="Speciális:Könyvforrások/9781441120526">ISBN 978-1-4411-2052-6</a>, p. 131 </li> <li id="cite_note-FOOTNOTERees2012121-46"><a href="#cite_ref-FOOTNOTERees2012121_46-0">↑</a> <a href="#CITEREFRees2012">Rees 2012</a>, 121. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEVeyne2005402-47"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEVeyne2005402_47-0">↑</a> <a href="#CITEREFVeyne2005">Veyne 2005</a>, 402. o. </li> <li id="cite_note-48"><a href="#cite_ref-48">↑</a> Letters III, 20, 12, </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEVeyne200538,_footnote-49"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEVeyne200538,_footnote_49-0">↑</a> <a href="#CITEREFVeyne2005">Veyne 2005</a>, 38, footnote. o. </li> <li id="cite_note-50"><a href="#cite_ref-50">↑</a> Kathleen Kuiper, ed., Ancient Rome: From Romulus and Remus to the Visigoth Invasion. New York: Rosen Publishing Group, 2010, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9781615302079" title="Speciális:Könyvforrások/9781615302079">ISBN 978-1-61530-207-9</a>, p. 128 </li> <li id="cite_note-51"><a href="#cite_ref-51">↑</a> M.S. Gsell, "Étude sur le rôle politique du Sénat Romain à l'époque de Trajan", Mélanges d'archéologie et d'histoire, 1887, V.7.7, available at <a rel="nofollow" class="external autonumber" href="http://www.persee.fr/web/revues/home/prescript/article/mefr_0223-4874_1887_num_7_1_6514">[2]</a>. Accessed January 20, 2015 </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEVeyne200537-52"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEVeyne200537_52-0">↑</a> <a href="#CITEREFVeyne2005">Veyne 2005</a>, 37. o. </li> <li id="cite_note-53"><a href="#cite_ref-53">↑</a> Ryan K. Balot, ed., A Companion to Greek and Roman Political Thought.John Wiley & Sons, 2012, </li> <li id="cite_note-54"><a href="#cite_ref-54">↑</a> Carlos F. Noreña, "The Ethics of Autocracy in the Roman World". IN Ryan K. Balot, ed., A Companion to Greek and Roman Political Thought. Malden, MA: Blackwell, 2009, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9781405151436" title="Speciális:Könyvforrások/9781405151436">ISBN 978-1-4051-5143-6</a>, p. 277 </li> <li id="cite_note-55"><a href="#cite_ref-55">↑</a> Bernard W. Henderson, "Five Roman Emperors" (1927). </li> <li id="cite_note-56"><a href="#cite_ref-56">↑</a> F. A. Lepper, "Trajan's Parthian War" (1948). </li> <li id="cite_note-57"><a href="#cite_ref-57">↑</a> Edward Togo Salmon,A History of the Roman World from 30 B.C. to A.D. 138. London: Routledge, 2004, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0415045045" title="Speciális:Könyvforrások/0415045045">ISBN 0-415-04504-5</a>, p. 274 </li> <li id="cite_note-58"><a href="#cite_ref-58">↑</a> N. J. E. Austin & N. B. Rankov, Exploratio: Military & Political Intelligence in the Roman World from the Second Punic War to the Battle of Adrianople. London: Routledge, 2002, p. 177 </li> <li id="cite_note-59"><a href="#cite_ref-59">↑</a> Wiseman, James 1997 "Beyond the Danube's Iron Gates." Archaeology 50(2): 24–9. </li> <li id="cite_note-60"><a href="#cite_ref-60">↑</a> Šašel, Jaroslav. 1973 "Trajan's Canal at the Iron Gate." The Journal of Roman Studies. 63:80–85. </li> <li id="cite_note-Trajan:_Rome's_Last_Conqueror-61">↑ <a href="#cite_ref-Trajan:_Rome's_Last_Conqueror_61-0">a</a> <a href="#cite_ref-Trajan:_Rome's_Last_Conqueror_61-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Trajan: Rome's Last Conqueror, 1st, Chapter: Biding Time between Wars: GreenHill Books (2022. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1784387075" title="Speciális:Könyvforrások/978-1784387075">ISBN 978-1784387075</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Trajan%3A+Rome%27s+Last+Conqueror&rft.date=2022&rft.edition=1st&rft.pub=GreenHill+Books&rft.place=Chapter%3A+Biding+Time+between+Wars&rft.isbn=978-1784387075">  </li> <li id="cite_note-62"><a href="#cite_ref-62">↑</a> Fritz Heichelheim, Cedric Veo, Allen Ward,(1984) History of the Roman People, p. 382, Prentice-Hall, Englewood Cliffs, New Jersey </li> <li id="cite_note-63"><a href="#cite_ref-63">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (January–February 1998) „Trajan's GLORIOUS FORUM”. Archaeology 51 (1), 32. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Trajan%27s+GLORIOUS+FORUM&rft.jtitle=Archaeology&rft.date=January%E2%80%93February+1998&rft.volume=51&rft.issue=1">  </li> <li id="cite_note-64"><a href="#cite_ref-64">↑</a> Martin Klonnek,Chronologie des Römischen Reiches 2: 2. Jh. – Jahr 100 bis 199. Berlin: epubli, 2014, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9783737507028" title="Speciális:Könyvforrások/9783737507028">ISBN 978-3-7375-0702-8</a>, p. 109 </li> <li id="cite_note-65"><a href="#cite_ref-65">↑</a> Dikla Rivlin Katz, Noah Hacham, Geoffrey Herman, Lilach Sagiv, A Question of Identity: Social, Political, and Historical Aspects of Identity Dynamics in Jewish and Other Contexts. Berlin: Walter de Griyter, 2019 <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9783110612486" title="Speciális:Könyvforrások/9783110612486">ISBN 978-3-11-061248-6</a>, p. 304 </li> <li id="cite_note-66"><a href="#cite_ref-66">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Butler-1914">Butler, A. J.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/babylonofegyptst00butluoft">Babylon of Egypt: A study in the history of Old Cairo</a>. Oxford: Clarendon Press, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/babylonofegyptst00butluoft/page/5">5</a>. o. (1914)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Babylon+of+Egypt%3A+A+study+in+the+history+of+Old+Cairo&rft.aulast=Butler&rft.aufirst=A.+J.&rft.date=1914&rft.pub=Clarendon+Press&rft.place=Oxford&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fbabylonofegyptst00butluoft">  </li> <li id="cite_note-PAS-67"><a href="#cite_ref-PAS_67-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=jJjiYdxHmPMC&pg=PA75">Sage and Emperor: Plutarch, Greek Intellectuals, and Roman Power in the Time of Trajan (98–117 A.D.)</a> (angol nyelven). Leuven University Press, 75. o. (2002. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-90-5867-239-1" title="Speciális:Könyvforrások/978-90-5867-239-1">ISBN 978-90-5867-239-1</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Sage+and+Emperor%3A+Plutarch%2C+Greek+Intellectuals%2C+and+Roman+Power+in+the+Time+of+Trajan+%2898%E2%80%93117+A.D.%29&rft.date=2002&rft.pub=Leuven+University+Press&rft.isbn=978-90-5867-239-1&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3DjJjiYdxHmPMC%26pg%3DPA75">  </li> <li id="cite_note-68"><a href="#cite_ref-68">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Humphrey-1986">Humphrey, John H.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=couetXBQO9AC">Roman Circuses: Arenas for Chariot Racing</a>. University of California Press (1986). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-520-04921-5" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-520-04921-5">ISBN 978-0-520-04921-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Roman+Circuses%3A+Arenas+for+Chariot+Racing&rft.aulast=Humphrey&rft.aufirst=John+H.&rft.date=1986&rft.pub=University+of+California+Press&rft.isbn=978-0-520-04921-5&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3DcouetXBQO9AC">  pp. 80, 102-103, 126-129. </li> <li id="cite_note-69"><a href="#cite_ref-69">↑</a> Epitome of Cassius Dio, Roman History, 68.15.1 </li> <li id="cite_note-70"><a href="#cite_ref-70">↑</a> Andrea Giardina, ed. The Romans. University of Chicago Press, 1993, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0226290492" title="Speciális:Könyvforrások/0226290492">ISBN 0-226-29049-2</a>, p. 272 </li> <li id="cite_note-71"><a href="#cite_ref-71">↑</a> Stephen Benko, Pagan Rome and the Early Christians. Bloomington: Indiana U. Press, 1986, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0253203856" title="Speciális:Könyvforrások/0253203856">ISBN 0-253-20385-6</a>, pp. 6/7 </li> <li id="cite_note-72"><a href="#cite_ref-72">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20081101003844/http://www.tulane.edu/~august/handouts/601cprin.htm">Tulane University "Roman Currency of the Principate"</a>. Tulane.edu. [2008. november 1-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.tulane.edu/~august/handouts/601cprin.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 5.) </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEPetit1976188-73"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEPetit1976188_73-0">↑</a> <a href="#CITEREFPetit1976">Petit 1976</a>, 188. o. </li> <li id="cite_note-74"><a href="#cite_ref-74">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20140210160453/http://tjbuggey.ancients.info/Alimenta.html">Alimenta</a>. Tjbuggey.ancients.info. [2014. február 10-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://tjbuggey.ancients.info/Alimenta.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 25.) </li> <li id="cite_note-75"><a href="#cite_ref-75">↑</a> John Rich, Andrew Wallace-Hadrill, eds., City and Country in the Ancient World. London: Routledge, 2003, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0203418700" title="Speciális:Könyvforrások/0203418700">ISBN 0-203-41870-0</a>, p. 158 </li> <li id="cite_note-Romanis_REquote01-76">↑ <a href="#cite_ref-Romanis_REquote01_76-0">a</a> <a href="#cite_ref-Romanis_REquote01_76-1">b</a> {{cite web|access-date=July 21, 2007|url=<a rel="nofollow" class="external free" href="http://www.roman-emperors.org/assobd.htm#t-inx%7Ctitle=De">http://www.roman-emperors.org/assobd.htm#t-inx%7Ctitle=De</a> Imperatoribus Romanis|website=An Online Encyclopedia of Roman Emperors </li> <li id="cite_note-FOOTNOTESchmitz20059-77"><a href="#cite_ref-FOOTNOTESchmitz20059_77-0">↑</a> <a href="#CITEREFSchmitz2005">Schmitz 2005</a>, 9. o. </li> <li id="cite_note-78"><a href="#cite_ref-78">↑</a> Marcel Emerit. "Les derniers travaux des historiens roumains sur la Dacie". In: Revue des Études Anciennes. Tome 41, 1939, n°1. pp. 57–64. available at <a rel="nofollow" class="external autonumber" href="http://www.persee.fr/doc/rea_0035-2004_1939_num_41_1_3025">[3]</a>. Retrieved February 23, 2016 </li> <li id="cite_note-FOOTNOTELuttwak1979100-79"><a href="#cite_ref-FOOTNOTELuttwak1979100_79-0">↑</a> <a href="#CITEREFLuttwak1979">Luttwak 1979</a>, 100. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTESchmitz200513-80"><a href="#cite_ref-FOOTNOTESchmitz200513_80-0">↑</a> <a href="#CITEREFSchmitz2005">Schmitz 2005</a>, 13. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEDando-Collins2012not_numbered-81">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEDando-Collins2012not_numbered_81-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEDando-Collins2012not_numbered_81-1">b</a> <a href="#CITEREFDando-Collins2012">Dando-Collins 2012</a>, not numbered. o. </li> <li id="cite_note-82"><a href="#cite_ref-82">↑</a> Ritterling, E., 1925. RE XII. Col. 1485. Syme, R., 1971. Danubian Papers, Bucharest. p. 106. Strobel, K., 1984. "Untersuchungen zu den Dakerkriegen Trajans. Studien zur Geschichte des mittleren und unteren Donauraumes in der Hohen Kaiserzeit", Antiquitas I 33. Bonn. p. 98. Strobel, K., 2010. Kaiser Traian. Eine Epoche der Weltgeschichte, Verlag Friedrich Pustet. Regensburg. pp. 254–255, 265, 299, 364. Urloiu, R-L., AGAIN ON LEGIO II TRAIANA FORTIS,. History and Civilization. EUBSR 2013 International Conference, Volume 2. </li> <li id="cite_note-Romanis_REquote05-83"><a href="#cite_ref-Romanis_REquote05_83-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.roman-emperors.org/assobd.htm#t-inx">De Imperatoribus Romanis</a>. An Online Encyclopedia of Roman Emperors . (Hozzáférés: 2007. november 8.) </li> <li id="cite_note-FOOTNOTELe_Roux199873-84">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTELe_Roux199873_84-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTELe_Roux199873_84-1">b</a> <a href="#CITEREFLe_Roux1998">Le Roux 1998</a>, 73. o. </li> <li id="cite_note-Romanis_REquote04-85">↑ <a href="#cite_ref-Romanis_REquote04_85-0">a</a> <a href="#cite_ref-Romanis_REquote04_85-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.roman-emperors.org/assobd.htm#t-inx">Battle of Sarmizegetusa (Sarmizegetuza), A.D. 105: De Imperatoribus Romanis</a>. An Online Encyclopedia of Roman Emperors . (Hozzáférés: 2007. november 8.) </li> <li id="cite_note-86"><a href="#cite_ref-86">↑</a> José Maria Blázquez, Las res gestae de Trajano militar: las guerras dácicas. Aquila Legionis, 6 (2005) 19 </li> <li id="cite_note-87"><a href="#cite_ref-87">↑</a> Ioan Glodariu, LA ZONE DE SARMIZEGETUSA REGIA ET LES GUERRES DE TRAJAN. Studia Antiqua et Archaeologica, VII, Iasi, 2000. Available at <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.sarmizegetusa.org/doc/Glodariu%20I.%20-%20La%20zone%20de%20Sarmizegetusa%20et%20les%20guerres%20de%20Trajan(Studia%20Antiqua%20et%20Archaeologica,">VII, Iasi,2000).pdf</a>.Retrieved July 2, 2014 </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBennett200194–95-88"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEBennett200194–95_88-0">↑</a> <a href="#CITEREFBennett2001">Bennett 2001</a>, 94–95. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBennett200196-89"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEBennett200196_89-0">↑</a> <a href="#CITEREFBennett2001">Bennett 2001</a>, 96. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMattern199993-90"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEMattern199993_90-0">↑</a> <a href="#CITEREFMattern1999">Mattern 1999</a>, 93. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTELe_Roux199874-91">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTELe_Roux199874_91-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTELe_Roux199874_91-1">b</a> <a href="#CITEREFLe_Roux1998">Le Roux 1998</a>, 74. o. </li> <li id="cite_note-ReferenceE-92">↑ <a href="#cite_ref-ReferenceE_92-0">a</a> <a href="#cite_ref-ReferenceE_92-1">b</a> <a href="#cite_ref-ReferenceE_92-2">c</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Trajan: Rome's Last Conqueror, 1st, Chapter: Second Dacian War: GreenHill Books (2022. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1784387075" title="Speciális:Könyvforrások/978-1784387075">ISBN 978-1784387075</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Trajan%3A+Rome%27s+Last+Conqueror&rft.date=2022&rft.edition=1st&rft.pub=GreenHill+Books&rft.place=Chapter%3A+Second+Dacian+War&rft.isbn=978-1784387075">  </li> <li id="cite_note-93"><a href="#cite_ref-93">↑</a> Harriet I. Flower, The Art of Forgetting: Disgrace & Oblivion in Roman Political Culture.University of North Carolina Press, 2006, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780807830635" title="Speciális:Könyvforrások/9780807830635">ISBN 978-0-8078-3063-5</a>, p. 253 </li> <li id="cite_note-94"><a href="#cite_ref-94">↑</a> Moses I. Finley, ed., Classical Slavery, London: Routledge, 2014, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0714633208" title="Speciális:Könyvforrások/0714633208">ISBN 0-7146-3320-8</a>, p. 122 </li> <li id="cite_note-FOOTNOTELe_Roux1998241-95"><a href="#cite_ref-FOOTNOTELe_Roux1998241_95-0">↑</a> <a href="#CITEREFLe_Roux1998">Le Roux 1998</a>, 241. o. </li> <li id="cite_note-96"><a href="#cite_ref-96">↑</a> Martin Goodman, The Roman World 44 BC–AD 180, 253 </li> <li id="cite_note-97"><a href="#cite_ref-97">↑</a> Jennifer Trimble, Women and Visual Replication in Roman Imperial Art and Culture. Cambridge U. Press, 2011, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780521825153" title="Speciális:Könyvforrások/9780521825153">ISBN 978-0-521-82515-3</a>, p. 288 </li> <li id="cite_note-98"><a href="#cite_ref-98">↑</a> Ioana A. Oltean, Dacia: Landscape, Colonization and Romanization. Abingdon: Routledge, 2007, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0203945832" title="Speciális:Könyvforrások/0203945832">ISBN 0-203-94583-2</a>, p. 222 </li> <li id="cite_note-FOOTNOTELe_Roux1998268-99"><a href="#cite_ref-FOOTNOTELe_Roux1998268_99-0">↑</a> <a href="#CITEREFLe_Roux1998">Le Roux 1998</a>, 268. o. </li> <li id="cite_note-100"><a href="#cite_ref-100">↑</a> Carbó García, Juan Ramón. " Dacia Capta: particularidades de un proceso de conquista y romanización." Habis, 41, 275–292 (2010). </li> <li id="cite_note-101"><a href="#cite_ref-101">↑</a> Meléndez, Javier Bermejo, Santiago Robles Esparcia, and Juan M. Campos Carrasco. "Trajano fundador. El último impulso colonizador del imperio." Onoba. Revista de Arqueología y Antigüedad 1 (2013). </li> <li id="cite_note-FOOTNOTESartre1994269-102"><a href="#cite_ref-FOOTNOTESartre1994269_102-0">↑</a> <a href="#CITEREFSartre1994">Sartre 1994</a>, 269. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTELuttwak1979101,_104-103">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTELuttwak1979101,_104_103-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTELuttwak1979101,_104_103-1">b</a> <a href="#CITEREFLuttwak1979">Luttwak 1979</a>, 101, 104. o. </li> <li id="cite_note-104"><a href="#cite_ref-104">↑</a> Frank Vermeulen, Kathy Sas, Wouter Dhaeze, eds. Archaeology in Confrontation: Aspects of Roman Military Presence in the Northwest : Studies in Honour of Prof. Em. Hugo Thoen. Ghent: Academia Press, 2004, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9038205783" title="Speciális:Könyvforrások/9038205783">ISBN 90-382-0578-3</a>, p. 218 </li> <li id="cite_note-FOOTNOTELuttwak1979104-105"><a href="#cite_ref-FOOTNOTELuttwak1979104_105-0">↑</a> <a href="#CITEREFLuttwak1979">Luttwak 1979</a>, 104. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTESartre199446-106">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTESartre199446_106-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTESartre199446_106-1">b</a> <a href="#CITEREFSartre1994">Sartre 1994</a>, 46. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBennett2001177-107"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEBennett2001177_107-0">↑</a> <a href="#CITEREFBennett2001">Bennett 2001</a>, 177. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBennett2001172–182-108"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEBennett2001172–182_108-0">↑</a> <a href="#CITEREFBennett2001">Bennett 2001</a>, 172–182. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBrowning198233-109"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEBrowning198233_109-0">↑</a> <a href="#CITEREFBrowning1982">Browning 1982</a>, 33. o. </li> <li id="cite_note-110"><a href="#cite_ref-110">↑</a> Brian Campbell, "War and Diplomacy: Rome & Parthia 31 BC – AD 235". IN John Rich, Graham Shipley, eds.War and Society in the Roman World. London: Routledge, 1993, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0203075544" title="Speciális:Könyvforrások/0203075544">ISBN 0-203-07554-4</a>, p. 234 </li> <li id="cite_note-111"><a href="#cite_ref-111">↑</a> R. P. Longden, "Notes on the Parthian Campaigns of Trajan". The Journal of Roman Studies, Vol. 21 (1931), pp. 1–35. Available at <a rel="nofollow" class="external autonumber" href="https://archive.org/stream/Longden1931TrajanParthians/Longden_1931_Trajan_Parthians_djvu.txt">[4]</a>. Retrieved August 18, 2019 </li> <li id="cite_note-FOOTNOTESidebotham1986154-112"><a href="#cite_ref-FOOTNOTESidebotham1986154_112-0">↑</a> <a href="#CITEREFSidebotham1986">Sidebotham 1986</a>, 154. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEYoung2001181-113"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEYoung2001181_113-0">↑</a> <a href="#CITEREFYoung2001">Young 2001</a>, 181. o. </li> <li id="cite_note-114"><a href="#cite_ref-114">↑</a> Daniel T. Potts, ed., Araby the Blest: Studies in Arabian Archaeology. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1988, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/8772890517" title="Speciális:Könyvforrások/8772890517">ISBN 87-7289-051-7</a>, p. 142 </li> <li id="cite_note-115"><a href="#cite_ref-115">↑</a> George Fadlo Hourani, Arab Seafaring in the Indian Ocean in Ancient and Early Medieval Times. Princeton University Press, 1995, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0691001707" title="Speciális:Könyvforrások/0691001707">ISBN 0-691-00170-7</a>, p. 15 </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEYoung2001176_sqq-116"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEYoung2001176_sqq_116-0">↑</a> <a href="#CITEREFYoung2001">Young 2001</a>, 176 sqq. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEFinley1999158-117">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEFinley1999158_117-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEFinley1999158_117-1">b</a> <a href="#CITEREFFinley1999">Finley 1999</a>, 158. o. </li> <li id="cite_note-118"><a href="#cite_ref-118">↑</a> Paul Erdkamp, The Grain Market in the Roman Empire: A Social, Political and Economic Study. Cambridge University Press, 2005, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780521838788" title="Speciális:Könyvforrások/9780521838788">ISBN 978-0-521-83878-8</a>, p. 5 </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEFinley1999132-119"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEFinley1999132_119-0">↑</a> <a href="#CITEREFFinley1999">Finley 1999</a>, 132. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEVeyne2001163/215-120"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEVeyne2001163/215_120-0">↑</a> <a href="#CITEREFVeyne2001">Veyne 2001</a>, 163/215. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEVeyne2001181-121"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEVeyne2001181_121-0">↑</a> <a href="#CITEREFVeyne2001">Veyne 2001</a>, 181. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBennett2001188-122"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEBennett2001188_122-0">↑</a> <a href="#CITEREFBennett2001">Bennett 2001</a>, 188. o. </li> <li id="cite_note-123"><a href="#cite_ref-123">↑</a> Nathanael John Andrade, "Imitation Greeks": Being Syrian in the Greco-Roman World (175 BCE – 275 CE). Doctoral Thesis, University of Michigan, 2009, p. 192. Available at <a rel="nofollow" class="external autonumber" href="http://search.proquest.com/docview/304928274">[5]</a>. Retrieved June 11, 2014 </li> <li id="cite_note-124"><a href="#cite_ref-124">↑</a> Raoul McLaughlin, Rome and the Distant East: Trade Routes to the Ancient Lands of Arabia, India and China. London: Continuum, 2010, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9781847252357" title="Speciális:Könyvforrások/9781847252357">ISBN 978-1-84725-235-7</a>, p. 130 </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEDes_Boscs-Plateaux2005304,_311-125"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEDes_Boscs-Plateaux2005304,_311_125-0">↑</a> <a href="#CITEREFDes_Boscs-Plateaux2005">Des Boscs-Plateaux 2005</a>, 304, 311. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTELuttwak1979108-126"><a href="#cite_ref-FOOTNOTELuttwak1979108_126-0">↑</a> <a href="#CITEREFLuttwak1979">Luttwak 1979</a>, 108. o. </li> <li id="cite_note-ReferenceF-127"><a href="#cite_ref-ReferenceF_127-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Trajan: Rome's Last Conqueror, 1st, Chapter: Parthian War: GreenHill Books (2022. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1784387075" title="Speciális:Könyvforrások/978-1784387075">ISBN 978-1784387075</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Trajan%3A+Rome%27s+Last+Conqueror&rft.date=2022&rft.edition=1st&rft.pub=GreenHill+Books&rft.place=Chapter%3A+Parthian+War&rft.isbn=978-1784387075">  </li> <li id="cite_note-128"><a href="#cite_ref-128">↑</a> Fergus Millar, The Roman Near East, 31 B.C. – A.D. 337. Harvard University Press, 1993, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0674778863" title="Speciális:Könyvforrások/0674778863">ISBN 0-674-77886-3</a>, p. 103 </li> <li id="cite_note-129"><a href="#cite_ref-129">↑</a> M.Christol & D. Nony, Rome et son Empire. Paris: Hachette, 2003, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/2011455421" title="Speciális:Könyvforrások/2011455421">ISBN 2-01-145542-1</a>, p. 171 </li> <li id="cite_note-130"><a href="#cite_ref-130">↑</a> John Rich, Graham Shipley, eds., War and Society in the Roman World. London: Routledge, 1993, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0415066441" title="Speciális:Könyvforrások/0415066441">ISBN 0-415-06644-1</a>, p. 235 </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBennett2001194–195-131"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEBennett2001194–195_131-0">↑</a> <a href="#CITEREFBennett2001">Bennett 2001</a>, 194–195. o. </li> <li id="cite_note-132"><a href="#cite_ref-132">↑</a> Hermann Bengtson, Römische Geschichte: Republik und Kaiserzeit bis 284 n. Chr. Munich: Beck, 2001, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/3406025056" title="Speciális:Könyvforrások/3406025056">ISBN 3-406-02505-6</a>, p. 289 </li> <li id="cite_note-133"><a href="#cite_ref-133">↑</a> Alfred S. Bradford, With Arrow, Sword, and Spear: A History of Warfare in the Ancient World. Westport, CT: Greenwood, 2001, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0275952592" title="Speciális:Könyvforrások/0275952592">ISBN 0-275-95259-2</a>, p. 232 </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEChoisnel2004164-134"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEChoisnel2004164_134-0">↑</a> <a href="#CITEREFChoisnel2004">Choisnel 2004</a>, 164. o. </li> <li id="cite_note-135"><a href="#cite_ref-135">↑</a> S.J. De Laet, review of Lepper, Trajan's Parthian War. L'Antiquité Classique, 18-2, 1949, pp. 487–489 </li> <li id="cite_note-136"><a href="#cite_ref-136">↑</a> Richard Stoneman, Palmyra and Its Empire: Zenobia's Revolt Against Rome. Ann Arbor: 1994, University of Michigan Press, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0472083155" title="Speciális:Könyvforrások/0472083155">ISBN 0-472-08315-5</a>, p. 89 </li> <li id="cite_note-137"><a href="#cite_ref-137">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Sheldon, Rose Mary. Rome's Wars in Parthia: Blood in the Sand. London: Vallentine Mitchell, 133. o. (2010. november 28.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Rome%27s+Wars+in+Parthia%3A+Blood+in+the+Sand&rft.aulast=Sheldon&rft.aufirst=Rose+Mary&rft.date=2010&rft.pub=Vallentine+Mitchell&rft.place=London">  </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBennett2001195-138"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEBennett2001195_138-0">↑</a> <a href="#CITEREFBennett2001">Bennett 2001</a>, 195. o. </li> <li id="cite_note-139"><a href="#cite_ref-139">↑</a> Maurice Sartre, The Middle East Under Rome. Harvard University Press, 2005, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0674016831" title="Speciális:Könyvforrások/0674016831">ISBN 0-674-01683-1</a>, p. 146. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEPetit197644-140"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEPetit197644_140-0">↑</a> <a href="#CITEREFPetit1976">Petit 1976</a>, 44. o. </li> <li id="cite_note-141"><a href="#cite_ref-141">↑</a> Fergus Millar, The Roman Near East, 31 B.C. – A.D. 337. Harvard University Press, 1993, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0674778863" title="Speciális:Könyvforrások/0674778863">ISBN 0-674-77886-3</a>, p. 101 </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBirley201371-142"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEBirley201371_142-0">↑</a> <a href="#CITEREFBirley2013">Birley 2013</a>, 71. o. </li> <li id="cite_note-143"><a href="#cite_ref-143">↑</a> Patrick Le Roux, IN Ségolène Demougin, ed., H.-G. Pflaum, un historien du XXe siècle: actes du colloque international, Paris les 21, 22 et 23 octobre 2004. Geneva: Droz, 2006, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/2600010998" title="Speciális:Könyvforrások/2600010998">ISBN 2-600-01099-8</a>, pp. 182/183 </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEPetit197645-144"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEPetit197645_144-0">↑</a> <a href="#CITEREFPetit1976">Petit 1976</a>, 45. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBennett2001197/199-145"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEBennett2001197/199_145-0">↑</a> <a href="#CITEREFBennett2001">Bennett 2001</a>, 197/199. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBirley201372-146"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEBirley201372_146-0">↑</a> <a href="#CITEREFBirley2013">Birley 2013</a>, 72. o. </li> <li id="cite_note-ReferenceC-147"><a href="#cite_ref-ReferenceC_147-0">↑</a> Longden, "Notes on the Parthian Campaigns", 8 </li> <li id="cite_note-148"><a href="#cite_ref-148">↑</a> T. Olajos, "Le monument du triomphe de Trajan en Parthie. Quelques renseignements inobservés (Jean d'Ephèse, Anthologie Grecque XVI 72)". Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae, 1981, vol. 29, no1-4, pp. 379–383. </li> <li id="cite_note-149"><a href="#cite_ref-149">↑</a> George Rawlinson, Parthia. New York: Cosimo, 2007, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9781602061361" title="Speciális:Könyvforrások/9781602061361">ISBN 978-1-60206-136-1</a>, p. 310 </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBennett2001199-150"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEBennett2001199_150-0">↑</a> <a href="#CITEREFBennett2001">Bennett 2001</a>, 199. o. </li> <li id="cite_note-151"><a href="#cite_ref-151">↑</a> Christopher S. Mackay, Ancient Rome: A Military and Political History.Cambridge University Press, 2004, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0521809185" title="Speciális:Könyvforrások/0521809185">ISBN 0-521-80918-5</a>, p. 227 </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEChoisnel2004164/165-152"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEChoisnel2004164/165_152-0">↑</a> <a href="#CITEREFChoisnel2004">Choisnel 2004</a>, 164/165. o. </li> <li id="cite_note-153"><a href="#cite_ref-153">↑</a> Axel Kristinsson, Expansions: Competition and Conquest in Europe Since the Bronze Age. Reykjavík: ReykjavíkurAkademían, 2010, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789979992219" title="Speciális:Könyvforrások/9789979992219">ISBN 978-9979-9922-1-9</a>, p. 129 </li> <li id="cite_note-Bennett,_Trajan,_199-154"><a href="#cite_ref-Bennett,_Trajan,_199_154-0">↑</a> Bennett, Trajan, 199 </li> <li id="cite_note-155"><a href="#cite_ref-155">↑</a> Kaveh Farrokh, Shadows in the Desert: Ancient Persia at War. Oxford: Osprey, 2007, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9781846031083" title="Speciális:Könyvforrások/9781846031083">ISBN 978-1-84603-108-3</a>, p. 162 </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBennett2001200-156">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBennett2001200_156-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBennett2001200_156-1">b</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBennett2001200_156-2">c</a> <a href="#CITEREFBennett2001">Bennett 2001</a>, 200. o. </li> <li id="cite_note-157"><a href="#cite_ref-157">↑</a> The Cambridge Ancient History: The Imperial peace, A.D. 70–192, 1965 ed., p. 249 </li> <li id="cite_note-:0-158"><a href="#cite_ref-:0_158-0">↑</a> Julián González, ed., Trajano Emperador De Roma, 216 </li> <li id="cite_note-159"><a href="#cite_ref-159">↑</a> E. Yarshater, ed., The Cambridge History of Iran, Volume 3(1). Cambridge University Press, 1983, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/052120092X" title="Speciális:Könyvforrások/052120092X">ISBN 0-521-20092-X</a>, p. 91 </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMommsen1999289-160"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEMommsen1999289_160-0">↑</a> <a href="#CITEREFMommsen1999">Mommsen 1999</a>, 289. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBennett2001203-161">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBennett2001203_161-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBennett2001203_161-1">b</a> <a href="#CITEREFBennett2001">Bennett 2001</a>, 203. o. </li> <li id="cite_note-162"><a href="#cite_ref-162">↑</a> James J. Bloom, The Jewish Revolts Against Rome, A.D. 66–135: A Military Analysis. McFarland, 2010, p. 191 </li> <li id="cite_note-163"><a href="#cite_ref-163">↑</a> Bloom, 194 </li> <li id="cite_note-164"><a href="#cite_ref-164">↑</a> William David Davies, Louis Finkelstein, Steven T. Katz, eds., The Cambridge History of Judaism: Volume 4, The Late Roman–Rabbinic Period.Cambridge U. Press, 2006, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780521772488" title="Speciális:Könyvforrások/9780521772488">ISBN 978-0-521-77248-8</a>, p. 100 </li> <li id="cite_note-165"><a href="#cite_ref-165">↑</a> Bloom, 190 </li> <li id="cite_note-166"><a href="#cite_ref-166">↑</a> Margret Fell, ed., Erziehung, Bildung, Recht. Berlim: Dunker & Hunblot, 1994, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/3428080696" title="Speciális:Könyvforrások/3428080696">ISBN 3-428-08069-6</a>, p. 448 </li> <li id="cite_note-167"><a href="#cite_ref-167">↑</a> Histoire des Juifs, Troisième période, I – Chapitre III – Soulèvement des Judéens sous Trajan et Adrien </li> <li id="cite_note-168"><a href="#cite_ref-168">↑</a> Bloom, 195/196 </li> <li id="cite_note-169"><a href="#cite_ref-169">↑</a> <a class="external text" href="https://en.wikisource.org/wiki/Page:Ante-Nicene_Christian_Library_Vol_3.djvu/143">Theophilus to Autolycus</a> </li> <li id="cite_note-170"><a href="#cite_ref-170">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=HcpFAAAAcAAJ&pg=PA444">Stromata Book I</a> </li> <li id="cite_note-171"><a href="#cite_ref-171">↑</a> Cassius Dio:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://penelope.uchicago.edu/Thayer/E/Roman/Texts/Cassius_Dio/68*.html">Roman History #33 68.33</a>. </li> <li id="cite_note-172"><a href="#cite_ref-172">↑</a> <a href="/wiki/Historia_Augusta" class="mw-redirect" title="Historia Augusta">Historia Augusta</a> (3rd/4th century) <a rel="nofollow" class="external text" href="https://penelope.uchicago.edu/Thayer/E/Roman/Texts/Historia_Augusta/Hadrian/1*.html#4">Hadrianus 4.6</a> </li> <li id="cite_note-173"><a href="#cite_ref-173">↑</a> Francesca Santoro L'Hoir, Tragedy, Rhetoric, and the Historiography of Tacitus' Annales.University of Michigan Press, 2006, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0472115197" title="Speciális:Könyvforrások/0472115197">ISBN 0-472-11519-7</a>, p. 263 </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBirley201352-174"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEBirley201352_174-0">↑</a> <a href="#CITEREFBirley2013">Birley 2013</a>, 52. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBirley201350,_52-175"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEBirley201350,_52_175-0">↑</a> <a href="#CITEREFBirley2013">Birley 2013</a>, 50, 52. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEDes_Boscs-Plateaux2005306-176"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEDes_Boscs-Plateaux2005306_176-0">↑</a> <a href="#CITEREFDes_Boscs-Plateaux2005">Des Boscs-Plateaux 2005</a>, 306. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBirley201364-177"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEBirley201364_177-0">↑</a> <a href="#CITEREFBirley2013">Birley 2013</a>, 64. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBirley201350-178"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEBirley201350_178-0">↑</a> <a href="#CITEREFBirley2013">Birley 2013</a>, 50. o. </li> <li id="cite_note-179"><a href="#cite_ref-179">↑</a> Christopher S. Mackay, Ancient Rome: A Military and Political History. Cambridge University Press, 2004, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0521809185" title="Speciális:Könyvforrások/0521809185">ISBN 0-521-80918-5</a>, p. 229 </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEPetit197653-180"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEPetit197653_180-0">↑</a> <a href="#CITEREFPetit1976">Petit 1976</a>, 53. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEDes_Boscs-Plateaux2005307-181"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEDes_Boscs-Plateaux2005307_181-0">↑</a> <a href="#CITEREFDes_Boscs-Plateaux2005">Des Boscs-Plateaux 2005</a>, 307. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBirley201378-182"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEBirley201378_182-0">↑</a> <a href="#CITEREFBirley2013">Birley 2013</a>, 78. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTELuttwak1979110-183"><a href="#cite_ref-FOOTNOTELuttwak1979110_183-0">↑</a> <a href="#CITEREFLuttwak1979">Luttwak 1979</a>, 110. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEYoung2001132-184"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEYoung2001132_184-0">↑</a> <a href="#CITEREFYoung2001">Young 2001</a>, 132. o. </li> <li id="cite_note-185"><a href="#cite_ref-185">↑</a> D. S. Potter, The Inscriptions on the Bronze Herakles from Mesene: Vologeses IV's War with Rome and the Date of Tacitus' "Annales". Zeitschrift für Papyrologie und Epigraphik Bd. 88, (1991), pp. 277–290 </li> <li id="cite_note-186"><a href="#cite_ref-186">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Hammond, Mason. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.britannica.com/biography/Trajan">Trajan</a>, Encyclopedia Britannica</cite>  </li> <li id="cite_note-187"><a href="#cite_ref-187">↑</a> Claride, Amaanda, Hadrian's lost Temple of Trajan, in: "Hadrian's Succession and the Monuments of Trajan", edited by Thorsten Opper, The British Museum, 2016, pp. 5 - 19 </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEStrobel201014-188"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEStrobel201014_188-0">↑</a> <a href="#CITEREFStrobel2010">Strobel 2010</a>, 14. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEStrobel201015-189"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEStrobel201015_189-0">↑</a> <a href="#CITEREFStrobel2010">Strobel 2010</a>, 15. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBennett2001xii/xiii_&_63-190"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEBennett2001xii/xiii_&_63_190-0">↑</a> <a href="#CITEREFBennett2001">Bennett 2001</a>, xii/xiii & 63. o. </li> <li id="cite_note-191"><a href="#cite_ref-191">↑</a> Finley Hooper, Roman Realities. Wayne State University Press, 1979, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0814315941" title="Speciális:Könyvforrások/0814315941">ISBN 0-8143-1594-1</a>, p. 427 </li> <li id="cite_note-192"><a href="#cite_ref-192">↑</a> Carlos F. Noreña, "The Social Economy of Pliny's Correspondence with Trajan". American Journal of Philology, 128 (2007) 239–277, p. 251 </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBennett2001xiii-193"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEBennett2001xiii_193-0">↑</a> <a href="#CITEREFBennett2001">Bennett 2001</a>, xiii. o. </li> <li id="cite_note-194"><a href="#cite_ref-194">↑</a> Discourses on Livy, I, 10, 4 </li> <li id="cite_note-ReferenceB-195"><a href="#cite_ref-ReferenceB_195-0">↑</a> Dio Cassius, Epitome of Book 68; 6-7 </li> <li id="cite_note-196"><a href="#cite_ref-196">↑</a> Eric M. Thienes, "Remembering Trajan in Fourth-Century Rome: Memory and Identity in Spatial, Artistic, and Textual Narratives". Ph.D Thesis, University of Missouri, 2015, p. 70. Available at <a rel="nofollow" class="external autonumber" href="https://mospace.umsystem.edu/xmlui/handle/10355/46902?show=full">[6]</a> . Retrieved March 28, 2017 </li> <li id="cite_note-197"><a href="#cite_ref-197">↑</a> Karl Strobel, Das Imperium Romanum im "3. Jahrhundert": Modell einer historischen Krise? Zur Frage mentaler Strukturen breiterer Bevölkerungsschichten in der Zeit von Marc Aurel bis zum Ausgang des 3. Jh.n.Chr. Stuttgart: Franz Steiner Verlag, 1993, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/3515056629" title="Speciális:Könyvforrások/3515056629">ISBN 3-515-05662-9</a>, p. 319 </li> <li id="cite_note-198"><a href="#cite_ref-198">↑</a> Dante: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://mek.oszk.hu/00300/00362/html/isteni2.htm#46">Isteni színjáték, Tizedik ének</a> </li> <li id="cite_note-199"><a href="#cite_ref-199">↑</a> Europe, 1450 to 1789: Encyclopedia of the Early Modern World. Ed. Jonathan Dewald. Vol. 4. New York, NY:Charles Scribner's Sons, 2004. p94-96. </li> <li id="cite_note-200"><a href="#cite_ref-200">↑</a> Robert Mankin, "Edward Gibbon: Historian in Space", A Companion to Enlightenment Historiography, Leiden: Brill, 2013, p. 34 </li> <li id="cite_note-201"><a href="#cite_ref-201">↑</a> Römische Kaisergeschichte. Munich: 1992, p. 389. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMommsen1999290-202"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEMommsen1999290_202-0">↑</a> <a href="#CITEREFMommsen1999">Mommsen 1999</a>, 290. o. </li> <li id="cite_note-203"><a href="#cite_ref-203">↑</a> A. G. G. Gibson, ed. Robert Graves and the Classical Tradition. Oxford University Press, 2015, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780198738053" title="Speciális:Könyvforrások/9780198738053">ISBN 978-0-19-873805-3</a>, pp. 257/258 </li> <li id="cite_note-204"><a href="#cite_ref-204">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Heuß-1976">Heuß, Alfred. Römische Geschichte. Braunschweig: Westermann, 344ff. o. (1976)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=R%C3%B6mische+Geschichte&rft.aulast=Heu%C3%9F&rft.aufirst=Alfred&rft.date=1976&rft.pub=Westermann&rft.place=Braunschweig&rft.pages=344ff">  </li> <li id="cite_note-205"><a href="#cite_ref-205">↑</a> Jens Gering, Rezension zu: Karl Strobel, Kaiser Traian Eine Epoche der Weltgeschichte,Frankfurter elektronische Rundschau zur Altertumskunde 15 (2011), <a rel="nofollow" class="external autonumber" href="http://s145739614.online.de/fera/ausgabe15/Gering.pdf">[7]</a>. Retrieved December {{||}}15, 2015. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEVeyne1976654/655-206"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEVeyne1976654/655_206-0">↑</a> <a href="#CITEREFVeyne1976">Veyne 1976</a>, 654/655. o. </li> <li id="cite_note-207"><a href="#cite_ref-207">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.livius.org/articles/person/trajan/">Trajan</a> Livius.org </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Források">Források</h2>[<a href="/w/index.php?title=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=22" title="Szakasz szerkesztése: Források">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://penelope.uchicago.edu/Thayer/E/Roman/Texts/Cassius_Dio/68*.html">Cassius Dio, Roman History Book 68</a>, English translation</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.roman-emperors.org/epitome.htm">Aurelius Victor (attrib.), Epitome de Caesaribus Chapter 13</a>, English translation</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20071029190241/http://www.princeton.edu/~champlin/cla219/219pliny.htm">Pliny the Younger, Letters, Book 10</a>, English translation</li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Alighieri, Dante. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/divinecomedy0000dant_a0w0">The Divine Comedy</a>. Oxford: Oxford University Press (1998. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-19-283502-4" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-19-283502-4">ISBN 978-0-19-283502-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Divine+Comedy&rft.aulast=Alighieri&rft.aufirst=Dante&rft.date=1998&rft.pub=Oxford+University+Press&rft.place=Oxford&rft.isbn=978-0-19-283502-4&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fdivinecomedy0000dant_a0w0"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Alston-2014">Alston, Richard. Aspects of Roman History 31BC-AD117. Abingdon: Routledge (2014). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-415-61120-6" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-415-61120-6">ISBN 978-0-415-61120-6</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Aspects+of+Roman+History+31BC-AD117&rft.aulast=Alston&rft.aufirst=Richard&rft.date=2014&rft.pub=Routledge&rft.place=Abingdon&rft.isbn=978-0-415-61120-6"> </li> <li>Ancel, R. Manning. "Soldiers." Military Heritage. December 2001. Volume 3, No. 3: 12, 14, 16, 20 (Trajan, Emperor of Rome).</li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Bennett-2001">Bennett, Julian. Trajan. Optimus Princeps. Bloomington: Indiana University Press (2001). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-253-21435-5" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-253-21435-5">ISBN 978-0-253-21435-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Trajan.+Optimus+Princeps&rft.aulast=Bennett&rft.aufirst=Julian&rft.date=2001&rft.pub=Indiana+University+Press&rft.place=Bloomington&rft.isbn=978-0-253-21435-5"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Birley-2013">Birley, Anthony R.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/hadrianrestlesse00birl">Hadrian: The Restless Emperor</a>. Abingdon: Routledge (2013). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-415-16544-0" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-415-16544-0">ISBN 978-0-415-16544-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Hadrian%3A+The+Restless+Emperor&rft.aulast=Birley&rft.aufirst=Anthony+R.&rft.date=2013&rft.pub=Routledge&rft.place=Abingdon&rft.isbn=978-0-415-16544-0&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhadrianrestlesse00birl"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Des_Boscs-Plateaux-2005">Des Boscs-Plateaux, Françoise. Un parti hispanique à Rome?: ascension des élites hispaniques et pouvoir politique d'Auguste à Hadrien, 27 av. J.-C.-138 ap. J.-C (francia nyelven). Madrid: Casa de Velázquez (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-84-95555-80-9" title="Speciális:Könyvforrások/978-84-95555-80-9">ISBN 978-84-95555-80-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Un+parti+hispanique+%C3%A0+Rome%3F%3A+ascension+des+%C3%A9lites+hispaniques+et+pouvoir+politique+d%27Auguste+%C3%A0+Hadrien%2C+27+av.+J.-C.-138+ap.+J.-C&rft.aulast=Des+Boscs-Plateaux&rft.aufirst=Fran%C3%A7oise&rft.date=2005&rft.pub=Casa+de+Vel%C3%A1zquez&rft.place=Madrid&rft.isbn=978-84-95555-80-9"> </li> <li>Bowersock, G.W. Roman Arabia, Harvard University Press, 1983</li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Browning-1982">Browning, Iain. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/jerashdecapolis0000brow">Jerash and the Decapolis</a> (angol nyelven). London: Chatto & Windus (1982). <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/1166989366">1166989366</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Jerash+and+the+Decapolis&rft.aulast=Browning&rft.aufirst=Iain&rft.date=1982&rft.pub=Chatto+%26+Windus&rft.place=London&rft_id=info:oclcnum/1166989366&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fjerashdecapolis0000brow"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Choisnel-2004">Choisnel, Emmanuel. Les Parthes et la Route de la Soie (francia nyelven). Paris: L'Harmattan (2004). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-2-7475-7037-4" title="Speciális:Könyvforrások/978-2-7475-7037-4">ISBN 978-2-7475-7037-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Les+Parthes+et+la+Route+de+la+Soie&rft.aulast=Choisnel&rft.aufirst=Emmanuel&rft.date=2004&rft.pub=L%27Harmattan&rft.place=Paris&rft.isbn=978-2-7475-7037-4"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> Rome et son Empire (francia nyelven). Paris: Hachette (2003). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-2-01-145542-0" title="Speciális:Könyvforrások/978-2-01-145542-0">ISBN 978-2-01-145542-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Rome+et+son+Empire&rft.date=2003&rft.pub=Hachette&rft.place=Paris&rft.isbn=978-2-01-145542-0"> </li> <li>Cizek, Eugen. L'époque de Trajan: circonstances politiques et problèmes idéologiques. Bucharest, Editura Științifică și Enciclopedică, 1983, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9782251328522" title="Speciális:Könyvforrások/9782251328522">ISBN 978-2-251-32852-2</a></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Dando-Collins-2012">Dando-Collins, Stephen. Legions of Rome: The definitive history of every Roman legion. London: Quercus (2012). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-84916-230-2" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-84916-230-2">ISBN 978-1-84916-230-2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Legions+of+Rome%3A+The+definitive+history+of+every+Roman+legion&rft.aulast=Dando-Collins&rft.aufirst=Stephen&rft.date=2012&rft.pub=Quercus&rft.place=London&rft.isbn=978-1-84916-230-2"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Edwell-2007">Edwell, Peter. Between Rome and Persia: The Middle Euphrates, Mesopotamia and Palmyra Under Roman Control. Abingdon: Routledge (2007). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-203-93833-1" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-203-93833-1">ISBN 978-0-203-93833-1</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Between+Rome+and+Persia%3A+The+Middle+Euphrates%2C+Mesopotamia+and+Palmyra+Under+Roman+Control&rft.aulast=Edwell&rft.aufirst=Peter&rft.date=2007&rft.pub=Routledge&rft.place=Abingdon&rft.isbn=978-0-203-93833-1"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Finley-1999">Finley, M.I.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/ancienteconomy0000finl_g8u6">The Ancient Economy</a>. Berkeley: University of California Press (1999). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-520-21946-5" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-520-21946-5">ISBN 978-0-520-21946-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Ancient+Economy&rft.aulast=Finley&rft.aufirst=M.I.&rft.date=1999&rft.pub=University+of+California+Press&rft.place=Berkeley&rft.isbn=978-0-520-21946-5&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fancienteconomy0000finl_g8u6"> </li> <li>Fuller, J.F.C. A Military History of the Western World. Three Volumes. New York: Da Capo Press, Inc., 1987 and 1988. <ul><li>v. 1. From the late times to the Battle of Lepanto; <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0306803046" title="Speciális:Könyvforrások/0306803046">ISBN 0-306-80304-6</a>. 255, 266, 269, 270, 273 (Trajan, Roman Emperor).</li></ul></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Garzetti-2014">Garzetti, Albino. From Tiberius to the Antonines: A History of the Roman Empire AD 14-192. Abingdon: Routledge (2014). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-138-01920-1" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-138-01920-1">ISBN 978-1-138-01920-1</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=From+Tiberius+to+the+Antonines%3A+A+History+of+the+Roman+Empire+AD+14-192&rft.aulast=Garzetti&rft.aufirst=Albino&rft.date=2014&rft.pub=Routledge&rft.place=Abingdon&rft.isbn=978-1-138-01920-1"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Găzdac-2010">Găzdac, Cristian. Monetary Circulation in Dacia and the Provinces from the Middle and Lower Danube from Trajan to Constantine I (AD 106–337). Cluj-Napoca: Mega (2010). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-606-543-040-2" title="Speciális:Könyvforrások/978-606-543-040-2">ISBN 978-606-543-040-2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Monetary+Circulation+in+Dacia+and+the+Provinces+from+the+Middle+and+Lower+Danube+from+Trajan+to+Constantine+I+%28AD+106%E2%80%93337%29&rft.aulast=G%C4%83zdac&rft.aufirst=Cristian&rft.date=2010&rft.pub=Mega&rft.place=Cluj-Napoca&rft.isbn=978-606-543-040-2"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Grainger-2004">Grainger, John D.. Nerva and the Roman Succession Crisis of AD 96–99. Abingdon: Routledge (2004). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-415-34958-1" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-415-34958-1">ISBN 978-0-415-34958-1</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Nerva+and+the+Roman+Succession+Crisis+of+AD+96%E2%80%9399&rft.aulast=Grainger&rft.aufirst=John+D.&rft.date=2004&rft.pub=Routledge&rft.place=Abingdon&rft.isbn=978-0-415-34958-1"> </li> <li>Isaac, B. The Limits of Empire, The Roman Army in the East, Revised Edition, Oxford University Press, 1990 <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0198148917" title="Speciális:Könyvforrások/0198148917">ISBN 0-19-814891-7</a> <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/20091873">20091873</a></li> <li>Jackson, N. Trajan: Rome's Last Conqueror, 1st edition, GreenHill Books, 2022. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9781784387075" title="Speciális:Könyvforrások/9781784387075">ISBN 9781784387075</a></li> <li>Kennedy, D. The Roman Army in Jordan, Revised Edition, Council for British Research in the Levant, 2004. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0953910210" title="Speciális:Könyvforrások/0953910210">ISBN 0-9539102-1-0</a> <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/59267318">59267318</a></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Kettenhofen-2004">Kettenhofen, Erich. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.iranicaonline.org/articles/trajan">TRAJAN</a>, Encyclopaedia Iranica (2004)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Encyclopaedia+Iranica&rft.atitle=TRAJAN&rft.aulast=Kettenhofen&rft.aufirst=Erich&rft.date=2004"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Jones-2002">Jones, Brian. The Emperor Domitian. London: Routledge (2002). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-203-03625-9" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-203-03625-9">ISBN 978-0-203-03625-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Emperor+Domitian&rft.aulast=Jones&rft.aufirst=Brian&rft.date=2002&rft.pub=Routledge&rft.place=London&rft.isbn=978-0-203-03625-9"> </li> <li>Lepper, F.A. Trajan's Parthian War. London: Oxford University Press, 1948. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/2898605">2898605</a> Also available online.</li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Luttwak-1979">Luttwak, Edward N.. The Grand Strategy of the Roman Empire: From the First Century A.D. to the Third. Baltimore: Johns Hopkins University Press (1979). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-8018-2158-5" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-8018-2158-5">ISBN 978-0-8018-2158-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Grand+Strategy+of+the+Roman+Empire%3A+From+the+First+Century+A.D.+to+the+Third&rft.aulast=Luttwak&rft.aufirst=Edward+N.&rft.date=1979&rft.pub=Johns+Hopkins+University+Press&rft.place=Baltimore&rft.isbn=978-0-8018-2158-5"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Mattern-1999">Mattern, Susan P.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/romeenemyimperia0000matt">Rome and the Enemy: Imperial Strategy in the Principate</a>. Berkeley: University of California Press (1999). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-520-21166-7" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-520-21166-7">ISBN 978-0-520-21166-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Rome+and+the+Enemy%3A+Imperial+Strategy+in+the+Principate&rft.aulast=Mattern&rft.aufirst=Susan+P.&rft.date=1999&rft.pub=University+of+California+Press&rft.place=Berkeley&rft.isbn=978-0-520-21166-7&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fromeenemyimperia0000matt"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Mommsen-1999">Mommsen, Theodor. A History of Rome Under the Emperors. London: Routledge (1999). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-203-97908-2" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-203-97908-2">ISBN 978-0-203-97908-2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+History+of+Rome+Under+the+Emperors&rft.aulast=Mommsen&rft.aufirst=Theodor&rft.date=1999&rft.pub=Routledge&rft.place=London&rft.isbn=978-0-203-97908-2"> </li> <li>Minaud, Gérard, Les vies de 12 femmes d'empereur romain Devoirs, Intrigues & Voluptés , Paris, L'Harmattan, 2012, ch. 6, La vie de Plotine, femme de Trajan, p. {{||}}147–168. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9782336002910" title="Speciális:Könyvforrások/9782336002910">ISBN 978-2-336-00291-0</a>.</li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Petit-1976">Petit, Paul. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/isbn_9780520021716">Pax Romana</a>. Berkeley: University of California Press (1976). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-520-02171-6" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-520-02171-6">ISBN 978-0-520-02171-6</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Pax+Romana&rft.aulast=Petit&rft.aufirst=Paul&rft.date=1976&rft.pub=University+of+California+Press&rft.place=Berkeley&rft.isbn=978-0-520-02171-6&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fisbn_9780520021716"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Rees-2012">Rees, Roger. Latin Panegyric. Oxford: Oxford University Press (2012). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-19-957671-5" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-19-957671-5">ISBN 978-0-19-957671-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Latin+Panegyric&rft.aulast=Rees&rft.aufirst=Roger&rft.date=2012&rft.pub=Oxford+University+Press&rft.place=Oxford&rft.isbn=978-0-19-957671-5"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Le_Roux-1998">Le Roux, Patrick. Le Haut-Empire Romain en Occident, d'Auguste aux Sévères (francia nyelven). Paris: Seuil (1998). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-2-02-025932-3" title="Speciális:Könyvforrások/978-2-02-025932-3">ISBN 978-2-02-025932-3</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Le+Haut-Empire+Romain+en+Occident%2C+d%27Auguste+aux+S%C3%A9v%C3%A8res&rft.aulast=Le+Roux&rft.aufirst=Patrick&rft.date=1998&rft.pub=Seuil&rft.place=Paris&rft.isbn=978-2-02-025932-3"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-de_Ste._Croix-1989">de Ste. Croix, G.E.M.. The Class Struggle in the Ancient Greek World. London: Duckworth (1989). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-8014-9597-7" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-8014-9597-7">ISBN 978-0-8014-9597-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Class+Struggle+in+the+Ancient+Greek+World&rft.aulast=de+Ste.+Croix&rft.aufirst=G.E.M.&rft.date=1989&rft.pub=Duckworth&rft.place=London&rft.isbn=978-0-8014-9597-7"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Sartre-1994">Sartre, Maurice. El Oriente romano, Parte 3 (spanyol nyelven). Madrid: AKAL (1994). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-84-460-0412-7" title="Speciális:Könyvforrások/978-84-460-0412-7">ISBN 978-84-460-0412-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=El+Oriente+romano%2C+Parte+3&rft.aulast=Sartre&rft.aufirst=Maurice&rft.date=1994&rft.pub=AKAL&rft.place=Madrid&rft.isbn=978-84-460-0412-7"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Schmitz-2005">Schmitz, Michael. The Dacian Threat, 101–106 AD. Armidale, Australia: Caeros Pty (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-9758445-0-2" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-9758445-0-2">ISBN 978-0-9758445-0-2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Dacian+Threat%2C+101%E2%80%93106+AD&rft.aulast=Schmitz&rft.aufirst=Michael&rft.date=2005&rft.pub=Caeros+Pty&rft.place=Armidale%2C+Australia&rft.isbn=978-0-9758445-0-2"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Sidebotham-1986">Sidebotham, Steven E.. Roman Economic Policy in the Erythra Thalassa: 30 B.C. – A.D. 217. Leiden: Brill (1986). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-90-04-07644-0" title="Speciális:Könyvforrások/978-90-04-07644-0">ISBN 978-90-04-07644-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Roman+Economic+Policy+in+the+Erythra+Thalassa%3A+30+B.C.+%E2%80%93+A.D.+217&rft.aulast=Sidebotham&rft.aufirst=Steven+E.&rft.date=1986&rft.pub=Brill&rft.place=Leiden&rft.isbn=978-90-04-07644-0"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Strobel-2010">Strobel, Karl. Kaiser Traian: Eine Epoche der Weltgeschichte (német nyelven). Regensburg: F. Pustet (2010). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-3-7917-2172-9" title="Speciális:Könyvforrások/978-3-7917-2172-9">ISBN 978-3-7917-2172-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Kaiser+Traian%3A+Eine+Epoche+der+Weltgeschichte&rft.aulast=Strobel&rft.aufirst=Karl&rft.date=2010&rft.pub=F.+Pustet&rft.place=Regensburg&rft.isbn=978-3-7917-2172-9"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Veyne-1976">Veyne, Paul. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/lepainetlecirque0000veyn">Le Pain et le Cirque</a> (francia nyelven). Paris: Seuil (1976). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-2-02-004507-0" title="Speciális:Könyvforrások/978-2-02-004507-0">ISBN 978-2-02-004507-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Le+Pain+et+le+Cirque&rft.aulast=Veyne&rft.aufirst=Paul&rft.date=1976&rft.pub=Seuil&rft.place=Paris&rft.isbn=978-2-02-004507-0&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Flepainetlecirque0000veyn"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Veyne-2001">Veyne, Paul. La Société Romaine (francia nyelven). Paris: Seuil (2001). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-2-02-052360-8" title="Speciális:Könyvforrások/978-2-02-052360-8">ISBN 978-2-02-052360-8</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=La+Soci%C3%A9t%C3%A9+Romaine&rft.aulast=Veyne&rft.aufirst=Paul&rft.date=2001&rft.pub=Seuil&rft.place=Paris&rft.isbn=978-2-02-052360-8"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Veyne-2005">Veyne, Paul. L'Empire Gréco-Romain (francia nyelven). Paris: Seuil (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-2-02-057798-4" title="Speciális:Könyvforrások/978-2-02-057798-4">ISBN 978-2-02-057798-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=L%27Empire+Gr%C3%A9co-Romain&rft.aulast=Veyne&rft.aufirst=Paul&rft.date=2005&rft.pub=Seuil&rft.place=Paris&rft.isbn=978-2-02-057798-4"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Young-2001">Young, Gary K.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/romeseasterntrad0000youn">Rome's Eastern Trade: International Commerce and Imperial Policy 31 BC – AD 305</a>. Abingdon: Routledge (2001). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-203-47093-0" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-203-47093-0">ISBN 978-0-203-47093-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Rome%27s+Eastern+Trade%3A+International+Commerce+and+Imperial+Policy+31+BC+%E2%80%93+AD+305&rft.aulast=Young&rft.aufirst=Gary+K.&rft.date=2001&rft.pub=Routledge&rft.place=Abingdon&rft.isbn=978-0-203-47093-0&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fromeseasterntrad0000youn"> </li> <li>Wildfeuer, C.R.H. Trajan, Lion of Rome: the Untold Story of Rome's Greatest Emperor, Aquifer Publishing, 2009. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0981846068" title="Speciális:Könyvforrások/0981846068">ISBN 0-9818460-6-8</a> <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/496004778">496004778</a> Historical fiction.</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Fordítás">Fordítás</h2>[<a href="/w/index.php?title=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=23" title="Szakasz szerkesztése: Fordítás">szerkesztés</a>]</div> <ul><li>Ez a szócikk részben vagy egészben a <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Trajan" class="extiw" title="en:Trajan">Trajan</a> című angol Wikipédia-szócikk <a class="external text" href="https://en.wikipedia.org/wiki/Trajan?oldid=1158414076">ezen változatának</a> fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.</li></ul> <table role="presentation" cellpadding="4" cellspacing="0" style="border-collapse: collapse; background-color:var(--background-color-neutral-subtle,#f8f9fa); color:var(--color-base,#202122); border:2px solid var(--border-color-base,#a2a9b1); margin:0 auto; text-align:center;"> <tbody><tr> <td style="width:160px; padding:4px;"><a href="/wiki/R%C3%B3mai_consulok_list%C3%A1ja" title="Római consulok listája">Elődei</a>: <a href="/w/index.php?title=Marcus_Tullius_Cerialis&action=edit&redlink=1" class="new" title="Marcus Tullius Cerialis (a lap nem létezik)">Marcus Tullius Cerialis</a> (suff) és <a href="/w/index.php?title=Cnaeus_Pompeius_Catullinus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Cnaeus Pompeius Catullinus (a lap nem létezik)">Cnaeus Pompeius Catullinus</a> (suff) </td> <td style="width:220px; padding:4px; background-color:var(--background-color-progressive-subtle,#eaf3ff); color:inherit; border-style:solid; border-width:0 1px;"><div style="display:flex; align-items:center;"><div style="flex:1;"><a href="/wiki/Consul" title="Consul">Consul</a> 91 collega: <a href="/w/index.php?title=Manlius_Acilius_Glabrio&action=edit&redlink=1" class="new" title="Manlius Acilius Glabrio (a lap nem létezik)">Manlius Acilius Glabrio</a></div><div style="flex:0;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Roman_SPQR_banner.svg" class="mw-file-description" title="SPQR"><img alt="SPQR" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Roman_SPQR_banner.svg/65px-Roman_SPQR_banner.svg.png" decoding="async" width="65" height="52" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Roman_SPQR_banner.svg/98px-Roman_SPQR_banner.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Roman_SPQR_banner.svg/130px-Roman_SPQR_banner.svg.png 2x" data-file-width="289" data-file-height="229" /></a></div></div> </td> <td style="width:160px; padding:4px;"><a href="/wiki/R%C3%B3mai_consulok_list%C3%A1ja" title="Római consulok listája">Utódai</a>: <a href="/w/index.php?title=Cnaeus_Minicius_Faustinus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Cnaeus Minicius Faustinus (a lap nem létezik)">Cnaeus Minicius Faustinus</a> (suff) és <a href="/w/index.php?title=Publius_Valerius_Marinus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Publius Valerius Marinus (a lap nem létezik)">Publius Valerius Marinus</a> (suff) </td></tr></tbody></table> <table role="presentation" cellpadding="4" cellspacing="0" style="border-collapse: collapse; background-color:var(--background-color-neutral-subtle,#f8f9fa); color:var(--color-base,#202122); border:2px solid var(--border-color-base,#a2a9b1); margin:0 auto; text-align:center;"> <tbody><tr> <td style="width:160px; padding:4px;"><a href="/wiki/R%C3%B3mai_consulok_list%C3%A1ja" title="Római consulok listája">Elődei</a>: <a href="/w/index.php?title=Tiberius_Iulius_Ferox&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tiberius Iulius Ferox (a lap nem létezik)">Tiberius Iulius Ferox</a> (suff) és <a href="/w/index.php?title=Marcus_Ostorius_Scapula&action=edit&redlink=1" class="new" title="Marcus Ostorius Scapula (a lap nem létezik)">Marcus Ostorius Scapula</a> (suff) </td> <td style="width:220px; padding:4px; background-color:var(--background-color-progressive-subtle,#eaf3ff); color:inherit; border-style:solid; border-width:0 1px;"><div style="display:flex; align-items:center;"><div style="flex:1;"><a href="/wiki/Consul" title="Consul">Consul</a> 100. január collega: <a href="/w/index.php?title=Sextus_Iulius_Frontinus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sextus Iulius Frontinus (a lap nem létezik)">Sextus Iulius Frontinus</a></div><div style="flex:0;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Roman_SPQR_banner.svg" class="mw-file-description" title="SPQR"><img alt="SPQR" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Roman_SPQR_banner.svg/65px-Roman_SPQR_banner.svg.png" decoding="async" width="65" height="52" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Roman_SPQR_banner.svg/98px-Roman_SPQR_banner.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Roman_SPQR_banner.svg/130px-Roman_SPQR_banner.svg.png 2x" data-file-width="289" data-file-height="229" /></a></div></div> </td> <td style="width:160px; padding:4px;"><a href="/wiki/R%C3%B3mai_consulok_list%C3%A1ja" title="Római consulok listája">Utódai</a>: <a href="/w/index.php?title=Marcus_Martius_Macer&action=edit&redlink=1" class="new" title="Marcus Martius Macer (a lap nem létezik)">Marcus Martius Macer</a> (suff) és <a href="/w/index.php?title=Lucius_Iulius_Ursus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lucius Iulius Ursus (a lap nem létezik)">Lucius Iulius Ursus</a> (suff) </td></tr></tbody></table> <table role="presentation" cellpadding="4" cellspacing="0" style="border-collapse: collapse; background-color:var(--background-color-neutral-subtle,#f8f9fa); color:var(--color-base,#202122); border:2px solid var(--border-color-base,#a2a9b1); margin:0 auto; text-align:center;"> <tbody><tr> <td style="width:160px; padding:4px;"><a href="/wiki/R%C3%B3mai_consulok_list%C3%A1ja" title="Római consulok listája">Elődei</a>: <a href="/w/index.php?title=Lucius_Roscius_Aelianus_Maecius_Celer&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lucius Roscius Aelianus Maecius Celer (a lap nem létezik)">Lucius Roscius Aelianus Maecius Celer</a> (suff) és <a href="/w/index.php?title=Tiberius_Claudius_Sacerdos_Iulianus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tiberius Claudius Sacerdos Iulianus (a lap nem létezik)">Tiberius Claudius Sacerdos Iulianus</a> (suff) </td> <td style="width:220px; padding:4px; background-color:var(--background-color-progressive-subtle,#eaf3ff); color:inherit; border-style:solid; border-width:0 1px;"><div style="display:flex; align-items:center;"><div style="flex:1;"><a href="/wiki/Consul" title="Consul">Consul</a> 101. január collega: <a href="/w/index.php?title=Quintus_Articuleius_Paetus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Quintus Articuleius Paetus (a lap nem létezik)">Quintus Articuleius Paetus</a></div><div style="flex:0;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Roman_SPQR_banner.svg" class="mw-file-description" title="SPQR"><img alt="SPQR" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Roman_SPQR_banner.svg/65px-Roman_SPQR_banner.svg.png" decoding="async" width="65" height="52" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Roman_SPQR_banner.svg/98px-Roman_SPQR_banner.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Roman_SPQR_banner.svg/130px-Roman_SPQR_banner.svg.png 2x" data-file-width="289" data-file-height="229" /></a></div></div> </td> <td style="width:160px; padding:4px;"><a href="/wiki/R%C3%B3mai_consulok_list%C3%A1ja" title="Római consulok listája">Utódai</a>: <a href="/w/index.php?title=Sextus_Attius_Suburanus_Aemilianus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sextus Attius Suburanus Aemilianus (a lap nem létezik)">Sextus Attius Suburanus Aemilianus</a> (suff) és <a href="/w/index.php?title=Marcus_Maecius_Celer&action=edit&redlink=1" class="new" title="Marcus Maecius Celer (a lap nem létezik)">Marcus Maecius Celer</a> (suff) </td></tr></tbody></table> <table role="presentation" cellpadding="4" cellspacing="0" style="border-collapse: collapse; background-color:var(--background-color-neutral-subtle,#f8f9fa); color:var(--color-base,#202122); border:2px solid var(--border-color-base,#a2a9b1); margin:0 auto; text-align:center;"> <tbody><tr> <td style="width:160px; padding:4px;"><a href="/wiki/R%C3%B3mai_consulok_list%C3%A1ja" title="Római consulok listája">Elődei</a>: <a href="/w/index.php?title=Lucius_Antonius_Albus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lucius Antonius Albus (a lap nem létezik)">Lucius Antonius Albus</a> (suff) és <a href="/w/index.php?title=Marcus_Iunius_Homullus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Marcus Iunius Homullus (a lap nem létezik)">Marcus Iunius Homullus</a> (suff) </td> <td style="width:220px; padding:4px; background-color:var(--background-color-progressive-subtle,#eaf3ff); color:inherit; border-style:solid; border-width:0 1px;"><div style="display:flex; align-items:center;"><div style="flex:1;"><a href="/wiki/Consul" title="Consul">Consul</a> 103. január collega: <a href="/w/index.php?title=Manlius_Laberius_Maximus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Manlius Laberius Maximus (a lap nem létezik)">Manlius Laberius Maximus</a></div><div style="flex:0;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Roman_SPQR_banner.svg" class="mw-file-description" title="SPQR"><img alt="SPQR" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Roman_SPQR_banner.svg/65px-Roman_SPQR_banner.svg.png" decoding="async" width="65" height="52" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Roman_SPQR_banner.svg/98px-Roman_SPQR_banner.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Roman_SPQR_banner.svg/130px-Roman_SPQR_banner.svg.png 2x" data-file-width="289" data-file-height="229" /></a></div></div> </td> <td style="width:160px; padding:4px;"><a href="/wiki/R%C3%B3mai_consulok_list%C3%A1ja" title="Római consulok listája">Utódai</a>: <a href="/w/index.php?title=Quintus_Glitius_Atilius_Agricola&action=edit&redlink=1" class="new" title="Quintus Glitius Atilius Agricola (a lap nem létezik)">Quintus Glitius Atilius Agricola</a> (suff) és <a href="/w/index.php?title=Quintus_Baebius_Macer&action=edit&redlink=1" class="new" title="Quintus Baebius Macer (a lap nem létezik)">Quintus Baebius Macer</a> (suff) </td></tr></tbody></table> <table role="presentation" cellpadding="4" cellspacing="0" style="border-collapse: collapse; background-color:var(--background-color-neutral-subtle,#f8f9fa); color:var(--color-base,#202122); border:2px solid var(--border-color-base,#a2a9b1); margin:0 auto; text-align:center;"> <tbody><tr> <td style="width:160px; padding:4px;"><a href="/wiki/R%C3%B3mai_consulok_list%C3%A1ja" title="Római consulok listája">Elődei</a>: <a href="/w/index.php?title=Lucius_Octavius_Crassus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lucius Octavius Crassus (a lap nem létezik)">Lucius Octavius Crassus</a> (suff) és <a href="/w/index.php?title=Publius_Coelius_Apollinaris&action=edit&redlink=1" class="new" title="Publius Coelius Apollinaris (a lap nem létezik)">Publius Coelius Apollinaris</a> (suff) </td> <td style="width:220px; padding:4px; background-color:var(--background-color-progressive-subtle,#eaf3ff); color:inherit; border-style:solid; border-width:0 1px;"><div style="display:flex; align-items:center;"><div style="flex:1;"><a href="/wiki/Consul" title="Consul">Consul</a> 112. január collega: <a href="/w/index.php?title=Titus_Sextius_Cornelius_Africanus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Titus Sextius Cornelius Africanus (a lap nem létezik)">Titus Sextius Cornelius Africanus</a></div><div style="flex:0;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Roman_SPQR_banner.svg" class="mw-file-description" title="SPQR"><img alt="SPQR" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Roman_SPQR_banner.svg/65px-Roman_SPQR_banner.svg.png" decoding="async" width="65" height="52" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Roman_SPQR_banner.svg/98px-Roman_SPQR_banner.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Roman_SPQR_banner.svg/130px-Roman_SPQR_banner.svg.png 2x" data-file-width="289" data-file-height="229" /></a></div></div> </td> <td style="width:160px; padding:4px;"><a href="/wiki/R%C3%B3mai_consulok_list%C3%A1ja" title="Római consulok listája">Utódai</a>: Marcus(?) Licinius Ruso (suff) és <a href="/w/index.php?title=Lucius_Mummius_Niger_Quintus_Valerius_Vegetus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lucius Mummius Niger Quintus Valerius Vegetus (a lap nem létezik)">Lucius Mummius Niger Quintus Valerius Vegetus</a> (suff) </td></tr></tbody></table> <table role="presentation" cellpadding="4" cellspacing="0" style="border-collapse: collapse; background-color:var(--background-color-neutral-subtle,#f8f9fa); color:var(--color-base,#202122); border:2px solid var(--border-color-base,#a2a9b1); margin:0 auto; text-align:center;"> <tbody><tr> <td style="width:160px; padding:4px;">Előző uralkodó: <a href="/wiki/Nerva_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Nerva római császár">Nerva</a> </td> <td style="width:220px; padding:4px; background-color:var(--background-color-progressive-subtle,#eaf3ff); color:inherit; border-style:solid; border-width:0 1px;"><div style="display:flex; align-items:center;"><div style="flex:1;"><a href="/wiki/R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok_list%C3%A1ja_id%C5%91rendben" title="Római császárok listája időrendben">Római császár</a> 98 – 117</div><div style="flex:0;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Hadrian.jpg" class="mw-file-description" title="Hadrianus császár szobra"><img alt="Hadrianus császár szobra" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/62/Hadrian.jpg/45px-Hadrian.jpg" decoding="async" width="45" height="70" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/62/Hadrian.jpg/68px-Hadrian.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/62/Hadrian.jpg/91px-Hadrian.jpg 2x" data-file-width="313" data-file-height="480" /></a></div></div> </td> <td style="width:160px; padding:4px;">Következő uralkodó: <a href="/wiki/Hadrianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Hadrianus római császár">Hadrianus</a> </td></tr></tbody></table> <div class="navbox-styles"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26643308">@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output div.navbox.authoritycontrol{display:block}.mw-parser-output .authoritycontrol tbody,.mw-parser-output .authoritycontrol tr,.mw-parser-output .authoritycontrol th,.mw-parser-output .authoritycontrol td,.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-row>th+td{display:block;text-align:center}.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-list-with-group{border:none}}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox authoritycontrol" aria-labelledby="Nemzetközi_katalógusok" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Nemzetközi_katalógusok" scope="row" class="navbox-group" style="width:auto"><a href="/wiki/Sablon:Nemzetk%C3%B6zi_katal%C3%B3gusok/doc" title="Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc">Nemzetközi katalógusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/WorldCat" title="WorldCat">WorldCat</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://id.oclc.org/worldcat/entity/E39PCjMhpc6ggFvFbkgwpQrHyb">E39PCjMhpc6ggFvFbkgwpQrHyb</a></li> <li><a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">VIAF</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://viaf.org/viaf/88067472">88067472</a></li> <li><a href="/wiki/Kongresszusi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Kongresszusi Könyvtár">LCCN</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://lccn.loc.gov/n79055990">n79055990</a></li> <li><a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Szabv%C3%A1nyos_N%C3%A9vazonos%C3%ADt%C3%B3" title="Nemzetközi Szabványos Névazonosító">ISNI</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://isni.org/isni/0000000121426949">0000 0001 2142 6949</a></li> <li><a href="/wiki/Integr%C3%A1lt_katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Integrált katalógustár">GND</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://d-nb.info/gnd/118623567">118623567</a></li> <li><a href="/wiki/Sv%C3%A9d_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Svéd Nemzeti Könyvtár">LIBRIS</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://libris.kb.se/auth/251491">251491</a></li> <li>SUDOC: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.idref.fr/081821417">081821417</a></li> <li><a href="/wiki/A_Cseh_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1ra" title="A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára">NKCS</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://aleph.nkp.cz/F/?func=find-c&local_base=aut&ccl_term=ica=jn20040227018&CON_LNG=ENG">jn20040227018</a></li> <li><a href="/wiki/Francia_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Francia Nemzeti Könyvtár">BNF</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb13164032k">cb13164032k</a></li> <li><a href="/wiki/Egyes%C3%ADtett_olasz_nemzeti_katal%C3%B3gus" title="Egyesített olasz nemzeti katalógus">ICCU</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://opac.sbn.it/nome/CUBV153638">CUBV153638</a></li> <li><a href="/wiki/Spanyol_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Spanyol Nemzeti Könyvtár">BNE</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://catalogo.bne.es/uhtbin/authoritybrowse.cgi?action=display&authority_id=XX938012">XX938012</a></li> <li><a href="/wiki/BIBSYS" title="BIBSYS">BIBSYS</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://ask.bibsys.no/ask/action/result?cmd=&kilde=biblio&cql=bs.autid+%3D+97049437&feltselect=bs.autid">97049437</a></li> <li><a href="/wiki/Union_List_of_Artist_Names" title="Union List of Artist Names">ULAN</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.getty.edu/vow/ULANFullDisplay?find=&role=&nation=&subjectid=500115699">500115699</a></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="A_Római_Birodalom_és_a_Keletrómai_Birodalom,_Bizánc_uralkodói" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-collapsed navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2" style="background-color:#996; color:White;"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";background-color:#996; color:White;;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><a href="/wiki/Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok" title="Sablon:Római császárok">Sablon:Római császárok</a><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok">m</a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok">v</a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok&action=edit">sz</a></li></ul></div><div id="A_Római_Birodalom_és_a_Keletrómai_Birodalom,_Bizánc_uralkodói" style="font-size:114%;margin:0 4em">A <a href="/wiki/R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok_list%C3%A1ja_id%C5%91rendben" title="Római császárok listája időrendben">Római Birodalom</a> és a <a href="/wiki/Biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1rok_list%C3%A1ja" title="Bizánci császárok listája">Keletrómai Birodalom, Bizánc</a> uralkodói</div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><div> <div class="navbox-styles"></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Principatus,_i._e._27_–_i._sz._235" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible uncollapsed navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2" style="background-color:#ddb"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";background-color:#ddb;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><a href="/wiki/Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok" title="Sablon:Római császárok">Sablon:Római császárok</a><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok">m</a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok">v</a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok&action=edit">sz</a></li></ul></div><div id="Principatus,_i._e._27_–_i._sz._235" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Principatus" title="Principatus">Principatus</a>, <a href="/wiki/I._e._27" title="I. e. 27">i. e. 27</a> – <a href="/wiki/235" title="235">i. sz. 235</a></div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Augustus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Augustus római császár">Augustus</a>  · <a href="/wiki/Tiberius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Tiberius római császár">Tiberius</a>  · <a href="/wiki/Caligula_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Caligula római császár">Caligula</a>  · <a href="/wiki/Claudius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Claudius római császár">Claudius</a>  · <a href="/wiki/Nero_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Nero római császár">Nero</a>  · <a href="/wiki/Galba_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Galba római császár">Galba</a>  · <a href="/wiki/Otho_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Otho római császár">Otho</a>  · <a href="/wiki/Vitellius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Vitellius római császár">Vitellius</a>  · <a href="/wiki/Vespasianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Vespasianus római császár">Vespasianus</a>  · <a href="/wiki/Titus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Titus római császár">Titus</a>  · <a href="/wiki/Domitianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Domitianus római császár">Domitianus</a>  · <a href="/wiki/Nerva_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Nerva római császár">Nerva</a>  · <a class="mw-selflink selflink">Traianus</a>  · <a href="/wiki/Hadrianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Hadrianus római császár">Hadrianus</a>  · <a href="/wiki/Antoninus_Pius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Antoninus Pius római császár">Antoninus Pius</a>  · <a href="/wiki/Marcus_Aurelius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Marcus Aurelius római császár">Marcus Aurelius</a>  · <a href="/wiki/Lucius_Verus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Lucius Verus római császár">Lucius Verus</a>  · <a href="/wiki/Commodus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Commodus római császár">Commodus</a>  · <a href="/wiki/Pertinax_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Pertinax római császár">Pertinax</a>  · <a href="/wiki/Didius_Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Didius Iulianus római császár">Didius Iulianus</a>  · <a href="/wiki/Clodius_Albinus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Clodius Albinus római császár">Clodius Albinus</a>  · <a href="/wiki/Septimius_Severus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Septimius Severus római császár">Septimius Severus</a>  · <a href="/wiki/Caracalla_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Caracalla római császár">Caracalla</a>  · <a href="/wiki/Geta_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Geta római császár">Geta</a>  · <a href="/wiki/Macrinus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Macrinus római császár">Macrinus</a>  · <a href="/wiki/Diadumenianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Diadumenianus római császár">Diadumenianus</a>  · <a href="/wiki/Heliogabalus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Heliogabalus római császár">Elagabalus (Heliogabalus)</a>  · <a href="/wiki/Severus_Alexander_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Severus Alexander római császár">Severus Alexander</a></div></td></tr></tbody></table></div></div></div></td></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><div> <div class="navbox-styles"></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Válság_kora,_235_–_284" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-collapsed navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2" style="background-color:#ddb"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";background-color:#ddb;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><a href="/wiki/Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok" title="Sablon:Római császárok">Sablon:Római császárok</a><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok">m</a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok">v</a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok&action=edit">sz</a></li></ul></div><div id="Válság_kora,_235_–_284" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/w/index.php?title=V%C3%A1ls%C3%A1g_kora&action=edit&redlink=1" class="new" title="Válság kora (a lap nem létezik)">Válság kora</a>, <a href="/wiki/235" title="235">235</a> – <a href="/wiki/284" title="284">284</a></div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Maximinus_Thrax_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Maximinus Thrax római császár">Maximinus Thrax</a>  · <a href="/wiki/I._Gordianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Gordianus római császár">I. Gordianus</a>  · <a href="/wiki/II._Gordianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Gordianus római császár">II. Gordianus</a>  · <a href="/wiki/Pupienus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Pupienus római császár">Pupienus</a>  · <a href="/wiki/Balbinus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Balbinus római császár">Balbinus</a>  · <a href="/wiki/III._Gordianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="III. Gordianus római császár">III. Gordianus</a>  · <a href="/wiki/Philippus_Arabs_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Philippus Arabs római császár">I. Philippus Arabs</a>  · <a href="/wiki/II._Philippus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Philippus római császár">II. Philippus</a>  · <a href="/wiki/Decius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Decius római császár">Decius</a>  · <a href="/wiki/Titus_Iulius_Priscus" title="Titus Iulius Priscus">Priscus</a>  · <a href="/wiki/Herennius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Herennius római császár">Herennius Etruscus</a>  · <a href="/wiki/Hostilianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Hostilianus római császár">Hostilianus</a>  · <a href="/wiki/Trebonianus_Gallus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Trebonianus Gallus római császár">Trebonianus Gallus</a>  · <a href="/wiki/Volusianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Volusianus római császár">Volusianus</a>  · <a href="/wiki/Aemilianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Aemilianus római császár">Aemilianus</a>  · <a href="/wiki/Valerianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Valerianus római császár">I. Valerianus</a>  · <a href="/wiki/Gallienus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Gallienus római császár">Gallienus</a>  · <a href="/wiki/Saloninus" title="Saloninus">Saloninus</a>  · <a href="/w/index.php?title=I._Macrianus&action=edit&redlink=1" class="new" title="I. Macrianus (a lap nem létezik)">I. Macrianus</a>  · <a href="/w/index.php?title=II._Macrianus&action=edit&redlink=1" class="new" title="II. Macrianus (a lap nem létezik)">II. Macrianus</a>  · <a href="/w/index.php?title=Mussius_Aemilianus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mussius Aemilianus (a lap nem létezik)">Mussius Aemilianus</a>  · <a href="/wiki/Manlius_Acilius_Aureolus" title="Manlius Acilius Aureolus">Aureolus</a>  · <a href="/wiki/II._Claudius_Gothicus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Claudius Gothicus római császár">II. Claudius Gothicus</a>  · <a href="/wiki/Quintillus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Quintillus római császár">Quintillus</a>  · <a href="/wiki/Aurelianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Aurelianus római császár">Aurelianus</a>  · <a href="/wiki/Tacitus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Tacitus római császár">Tacitus</a>  · <a href="/wiki/Florianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Florianus római császár">Florianus</a>  · <a href="/wiki/Probus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Probus római császár">Probus</a>  · <a href="/wiki/Carus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Carus római császár">Carus</a>  · <a href="/wiki/Carinus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Carinus római császár">Carinus</a>  · <a href="/wiki/Numerianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Numerianus római császár">Numerianus</a></div></td></tr></tbody></table></div></div></div></td></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><div> <div class="navbox-styles"></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Dominatus,_284_–_395" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-collapsed navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2" style="background-color:#ddb"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";background-color:#ddb;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><a href="/wiki/Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok" title="Sablon:Római császárok">Sablon:Római császárok</a><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok">m</a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok">v</a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok&action=edit">sz</a></li></ul></div><div id="Dominatus,_284_–_395" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Dominatus" title="Dominatus">Dominatus</a>, <a href="/wiki/284" title="284">284</a> – <a href="/wiki/395" title="395">395</a></div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Diocletianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Diocletianus római császár">Diocletianus</a>  · <a href="/wiki/Maximianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Maximianus római császár">Maximianus</a>  · <a href="/wiki/Lucius_Domitius_Domitianus" title="Lucius Domitius Domitianus">Lucius Domitius Domitianus</a>  · <a href="/wiki/I._Constantius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Constantius római császár">I. Constantius Chlorus</a>  · <a href="/wiki/Galerius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Galerius római császár">Galerius</a>  · <a href="/wiki/Severus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Severus római császár">Severus</a>  · <a href="/wiki/Maxentius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Maxentius római császár">Maxentius</a>  · <a href="/wiki/Maximinus_Daia_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Maximinus Daia római császár">Maximinus Daia</a>  · <a href="/wiki/Licinius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Licinius római császár">Licinius</a>  · <a href="/w/index.php?title=Valerius_Valens&action=edit&redlink=1" class="new" title="Valerius Valens (a lap nem létezik)">Valerius Valens</a>  · <a href="/wiki/Sextus_Martinianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Sextus Martinianus római császár">Sextus Martinianus</a>  · <a href="/wiki/I._Constantinus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Constantinus római császár">I. Constantinus</a> · <a href="/wiki/II._Constantinus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Constantinus római császár">II. Constantinus</a>  · <a href="/wiki/Constans_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Constans római császár">I. Constans</a>  · <a href="/wiki/Flavius_Magnus_Magnentius" title="Flavius Magnus Magnentius">Magnentius</a>  · <a href="/wiki/II._Constantius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Constantius római császár">II. Constantius</a>  · <a href="/w/index.php?title=Claudius_Silvanus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Claudius Silvanus (a lap nem létezik)">Claudius Silvanus</a>  · <a href="/wiki/Vetranio" title="Vetranio">Vetranio</a>  · <a href="/wiki/Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Iulianus római császár">Iulianus</a>  · <a href="/wiki/Iovianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Iovianus római császár">Iovianus</a>  · <a href="/w/index.php?title=Procopius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&redlink=1" class="new" title="Procopius római császár (a lap nem létezik)">Procopius</a>  · <a href="/wiki/I._Valentinianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Valentinianus római császár">I. Valentinianus</a>  · <a href="/wiki/Valens_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Valens római császár">Valens</a>  · <a href="/wiki/Gratianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Gratianus római császár">Gratianus</a>  · <a href="/wiki/II._Valentinianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Valentinianus római császár">II. Valentinianus</a>  · <a href="/wiki/Flavius_Eugenius" title="Flavius Eugenius">Eugenius</a>  · <a href="/wiki/I._Theodosius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Theodosius római császár">I. Theodosius</a></div></td></tr></tbody></table></div></div></div></td></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><div> <div class="navbox-styles"></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Nyugatrómai_Birodalom,_395_–_480" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-collapsed navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2" style="background-color:#ddb"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";background-color:#ddb;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><a href="/wiki/Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok" title="Sablon:Római császárok">Sablon:Római császárok</a><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok">m</a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok">v</a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok&action=edit">sz</a></li></ul></div><div id="Nyugatrómai_Birodalom,_395_–_480" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Nyugatr%C3%B3mai_Birodalom" title="Nyugatrómai Birodalom">Nyugatrómai Birodalom</a>, <a href="/wiki/395" title="395">395</a> – <a href="/wiki/480" title="480">480</a></div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Flavius_Honorius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Flavius Honorius római császár">Honorius</a>  · <a href="/w/index.php?title=Flavius_Victor_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&redlink=1" class="new" title="Flavius Victor római császár (a lap nem létezik)">Victor</a>  · <a href="/w/index.php?title=Iovinus_(tr%C3%B3nbitorl%C3%B3)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Iovinus (trónbitorló) (a lap nem létezik)">Iovinus</a>  · <a href="/wiki/III._Constantius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="III. Constantius római császár">III. Constantius</a>  · <a href="/wiki/Ioannes_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Ioannes római császár">Ioannes</a>  · <a href="/wiki/III._Valentinianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="III. Valentinianus római császár">III. Valentinianus</a>  · <a href="/wiki/Petronius_Maximus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Petronius Maximus római császár">Petronius Maximus</a>  · <a href="/wiki/Avitus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Avitus római császár">Avitus</a>  · <a href="/wiki/Maiorianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Maiorianus római császár">Maiorianus</a>  · <a href="/wiki/Libius_Severus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Libius Severus római császár">Libius Severus</a>  · <a href="/wiki/Anthemius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Anthemius római császár">Anthemius</a>  · <a href="/wiki/Olybrius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Olybrius római császár">Olybrius</a>  · <a href="/wiki/Glycerius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Glycerius római császár">Glycerius</a>  · <a href="/wiki/Iulius_Nepos_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Iulius Nepos római császár">Iulius Nepos</a>  · <a href="/wiki/Romulus_Augustus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Romulus Augustus római császár">Romulus Augustus</a></div></td></tr></tbody></table></div></div></div></td></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><div> <div class="navbox-styles"></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Keletrómai_Birodalom_és_Bizánc_395_–_1453" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-collapsed navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2" style="background-color:#ddb"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";background-color:#ddb;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><a href="/wiki/Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok" title="Sablon:Római császárok">Sablon:Római császárok</a><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok">m</a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok">v</a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok&action=edit">sz</a></li></ul></div><div id="Keletrómai_Birodalom_és_Bizánc_395_–_1453" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Biz%C3%A1nci_Birodalom" title="Bizánci Birodalom">Keletrómai Birodalom</a> és Bizánc <a href="/wiki/395" title="395">395</a> – <a href="/wiki/1453" title="1453">1453</a></div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Flavius_Arcadius_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Flavius Arcadius bizánci császár">Arcadius</a>  · <a href="/wiki/II._Theodosius_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Theodosius bizánci császár">II. Theodosius</a>  · <a href="/wiki/Marcianus_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Marcianus bizánci császár">Marcianus</a>  · <a href="/wiki/I._Le%C3%B3n_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. León bizánci császár">I.  León</a>  · <a href="/wiki/II._Le%C3%B3n_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. León bizánci császár">II. León</a>  · <a href="/wiki/Z%C3%A9n%C3%B3n_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Zénón bizánci császár">Zénón</a>  · <a href="/wiki/Basziliszkosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Basziliszkosz bizánci császár">Basziliszkosz</a>  · <a href="/wiki/I._Anasztasziosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Anasztasziosz bizánci császár">I. Anasztasziosz</a>  · <a href="/wiki/I._Iusztinosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Iusztinosz bizánci császár">I. Iusztinosz</a>  · <a href="/wiki/I._Iusztinianosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Iusztinianosz bizánci császár">I. Iusztinianosz</a>  · <a href="/wiki/II._Iusztinosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Iusztinosz bizánci császár">II. Iusztinosz</a>  · <a href="/wiki/II._Tiberiosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Tiberiosz bizánci császár">II. Tiberiosz</a>  · <a href="/wiki/Maurikiosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Maurikiosz bizánci császár">Maurikiosz</a>  · <a href="/wiki/Ph%C3%B3kasz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Phókasz bizánci császár">Phókasz</a>  · <a href="/wiki/H%C3%A9rakleiosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Hérakleiosz bizánci császár">Hérakleiosz</a>  · <a href="/wiki/III._K%C3%B3nsztantinosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="III. Kónsztantinosz bizánci császár">III. Kónsztantinosz</a>  · <a href="/wiki/H%C3%A9rakle%C3%B3nasz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Hérakleónasz bizánci császár">Hérakleónasz</a>  · <a href="/wiki/II._K%C3%B3nsztasz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Kónsztasz bizánci császár">II. Kónsztasz</a>  · <a href="/wiki/IV._K%C3%B3nsztantinosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="IV. Kónsztantinosz bizánci császár">IV. Kónsztantinosz</a>  · <a href="/wiki/II._Iusztinianosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Iusztinianosz bizánci császár">II. Iusztinianosz</a>  · <a href="/wiki/Leontiosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Leontiosz bizánci császár">Leontiosz</a>  · <a href="/wiki/III._Tiberiosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="III. Tiberiosz bizánci császár">III. Tiberiosz</a>  · <a href="/wiki/Philippikosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Philippikosz bizánci császár">Philippikosz</a>  · <a href="/wiki/II._Anasztasziosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Anasztasziosz bizánci császár">II. Anasztasziosz</a>  · <a href="/wiki/III._Theodosziosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="III. Theodosziosz bizánci császár">III. Theodosziosz</a>  · <a href="/wiki/III._Le%C3%B3n_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="III. León bizánci császár">III. León</a>  · <a href="/wiki/V._K%C3%B3nsztantinosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="V. Kónsztantinosz bizánci császár">V. Kónsztantinosz</a>  · <a href="/wiki/Artabaszdosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Artabaszdosz bizánci császár">Artabaszdosz</a>  · <a href="/wiki/IV._Le%C3%B3n_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="IV. León bizánci császár">IV. León</a>  · <a href="/wiki/VI._K%C3%B3nsztantinosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="VI. Kónsztantinosz bizánci császár">VI. Kónsztantinosz</a>  · <a href="/wiki/Eir%C3%A9n%C3%A9_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1rn%C5%91" title="Eiréné bizánci császárnő">Eiréné</a>  · <a href="/wiki/I._Nik%C3%A9phorosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Niképhorosz bizánci császár">I. Niképhorosz</a>  · <a href="/wiki/Sztaurakiosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Sztaurakiosz bizánci császár">Sztauriakosz</a>  · <a href="/wiki/I._Mikha%C3%A9l_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Mikhaél bizánci császár">I. Mikhaél</a>  · <a href="/wiki/V._Le%C3%B3n_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="V. León bizánci császár">V. León</a>  · <a href="/wiki/II._Mikha%C3%A9l_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Mikhaél bizánci császár">II. Mikhaél</a>  · <a href="/wiki/Theophilosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Theophilosz bizánci császár">Theophilosz</a>  · <a href="/wiki/III._Mikha%C3%A9l_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="III. Mikhaél bizánci császár">III. Mikhaél</a>  · <a href="/wiki/I._Baszileiosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Baszileiosz bizánci császár">I. Baszileiosz</a>  · <a href="/wiki/VI._Le%C3%B3n_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="VI. León bizánci császár">VI. León</a>  · <a href="/wiki/III._Alexandrosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="III. Alexandrosz bizánci császár">III. Alexandrosz</a>  · <a href="/wiki/VII._K%C3%B3nsztantinosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="VII. Kónsztantinosz bizánci császár">VII. Kónsztantinosz</a>  · <a href="/wiki/II._R%C3%B3manosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Rómanosz bizánci császár">II. Rómanosz</a>  · <a href="/wiki/II._Nik%C3%A9phorosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Niképhorosz bizánci császár">II. Niképhorosz</a>  · <a href="/wiki/I._I%C3%B3ann%C3%A9sz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Ióannész bizánci császár">I. Ióannész</a>  · <a href="/wiki/II._Baszileiosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Baszileiosz bizánci császár">II. Baszileiosz</a>  · <a href="/wiki/VIII._K%C3%B3nsztantinosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="VIII. Kónsztantinosz bizánci császár">VIII. Kónsztantinosz</a>  · <a href="/wiki/III._R%C3%B3manosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="III. Rómanosz bizánci császár">III. Rómanosz</a>  · <a href="/wiki/IV._Mikha%C3%A9l_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="IV. Mikhaél bizánci császár">IV. Mikhaél</a> · <a href="/wiki/V._Mikha%C3%A9l_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="V. Mikhaél bizánci császár">V. Mikhaél</a>  · <a href="/wiki/IX._K%C3%B3nsztantinosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="IX. Kónsztantinosz bizánci császár">IX. Kónsztantinosz</a>  · <a href="/wiki/Z%C3%B3%C3%A9_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1rn%C5%91" title="Zóé bizánci császárnő">Zóé</a>  · <a href="/wiki/Theod%C3%B3ra_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1rn%C5%91" title="Theodóra bizánci császárnő">Theodóra</a>  · <a href="/wiki/VI._Mikha%C3%A9l_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="VI. Mikhaél bizánci császár">VI. Mikhaél</a>  · <a href="/wiki/I._Iszaakiosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Iszaakiosz bizánci császár">I. Iszaakiosz</a>  · <a href="/wiki/X._K%C3%B3nsztantinosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="X. Kónsztantinosz bizánci császár">X. Kónsztantinosz</a>  · <a href="/wiki/IV._R%C3%B3manosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="IV. Rómanosz bizánci császár">IV. Rómanosz</a>  · <a href="/wiki/VII._Mikha%C3%A9l_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="VII. Mikhaél bizánci császár">VII. Mikhaél</a>  · <a href="/wiki/III._Nik%C3%A9phorosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="III. Niképhorosz bizánci császár">III. Niképhorosz</a>  · <a href="/wiki/I._Alexiosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Alexiosz bizánci császár">I. Alexiosz</a>  · <a href="/wiki/II._I%C3%B3ann%C3%A9sz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Ióannész bizánci császár">II. Ióannész</a>  · <a href="/wiki/I._Manu%C3%A9l_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Manuél bizánci császár">I. Manuél</a>  · <a href="/wiki/II._Alexiosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Alexiosz bizánci császár">II. Alexiosz</a>  · <a href="/wiki/I._Andronikosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Andronikosz bizánci császár">I. Andronikosz</a>  · <a href="/wiki/II._Iszaakiosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Iszaakiosz bizánci császár">II. Iszaakiosz</a>  · <a href="/wiki/III._Alexiosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="III. Alexiosz bizánci császár">III. Alexiosz</a>  · <a href="/wiki/IV._Alexiosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="IV. Alexiosz bizánci császár">IV. Alexiosz</a>  · <a href="/wiki/V._Alexiosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="V. Alexiosz bizánci császár">V. Alexiosz</a>  · <a href="/wiki/I._Theod%C3%B3rosz_nikaiai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Theodórosz nikaiai császár">I. Theodórosz</a>  · <a href="/wiki/III._I%C3%B3ann%C3%A9sz_nikaiai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="III. Ióannész nikaiai császár">III. Ióannész</a>  · <a href="/wiki/II._Theod%C3%B3rosz_nikaiai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Theodórosz nikaiai császár">II. Theodórosz</a>  · <a href="/wiki/IV._I%C3%B3ann%C3%A9sz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="IV. Ióannész bizánci császár">IV. Ióannész</a>  · <a href="/wiki/VIII._Mikha%C3%A9l_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="VIII. Mikhaél bizánci császár">VIII. Mikhaél</a>  · <a href="/wiki/II._Andronikosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Andronikosz bizánci császár">II. Andronikosz</a>  · <a href="/wiki/IX._Mikha%C3%A9l_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="IX. Mikhaél bizánci császár">IX. Mikhaél</a>  · <a href="/wiki/III._Andronikosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="III. Andronikosz bizánci császár">III. Andronikosz</a>  · <a href="/wiki/V._I%C3%B3ann%C3%A9sz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="V. Ióannész bizánci császár">V. Ióannész</a>  · <a href="/wiki/VI._I%C3%B3ann%C3%A9sz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="VI. Ióannész bizánci császár">VI. Ióannész</a>  · <a href="/wiki/I._Matthaiosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Matthaiosz bizánci császár">I. Matthaiosz</a>  · <a href="/wiki/IV._Andronikosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="IV. Andronikosz bizánci császár">IV. Andronikosz</a>  · <a href="/wiki/VII._I%C3%B3ann%C3%A9sz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="VII. Ióannész bizánci császár">VII. Ióannész</a>  · <a href="/wiki/II._Manu%C3%A9l_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Manuél bizánci császár">II. Manuél</a>  · <a href="/w/index.php?title=V._Andronikosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&redlink=1" class="new" title="V. Andronikosz bizánci császár (a lap nem létezik)">V. Andronikosz</a>  · <a href="/wiki/VIII._I%C3%B3ann%C3%A9sz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="VIII. Ióannész bizánci császár">VIII. Ióannész</a>  · <a href="/wiki/XI._K%C3%B3nsztantinosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="XI. Kónsztantinosz bizánci császár">XI. Kónsztantinosz</a></div></td></tr></tbody></table></div></div></div></td></tr></tbody></table></div> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:0; margin-right:2px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:100%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:0; margin-right:0; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Nefertiti_P_icon.png" class="mw-file-description" title="ókor"><img alt="ókor" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1a/Nefertiti_P_icon.png/20px-Nefertiti_P_icon.png" decoding="async" width="20" height="25" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1a/Nefertiti_P_icon.png/31px-Nefertiti_P_icon.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1a/Nefertiti_P_icon.png/40px-Nefertiti_P_icon.png 2x" data-file-width="405" data-file-height="500" /></a> <a href="/wiki/Port%C3%A1l:%C3%93kor" title="Portál:Ókor">Ókorportál</a> • összefoglaló, színes tartalomajánló lap</li></ul></div></div></div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1&useformat=desktop" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Traianus_római_császár&oldid=27566738">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Traianus_római_császár&oldid=27566738</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Antoninus-dinasztia" title="Kategória:Antoninus-dinasztia">Antoninus-dinasztia</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Consulok_az_1._sz%C3%A1zadban" title="Kategória:Consulok az 1. században">Consulok az 1. században</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Consulok_a_2._sz%C3%A1zadban" title="Kategória:Consulok a 2. században">Consulok a 2. században</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:T%C3%B6bbsz%C3%B6r%C3%B6s_r%C3%B3mai_consulok" title="Kategória:Többszörös római consulok">Többszörös római consulok</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:LMBT_szem%C3%A9lyek_az_%C3%B3korban" title="Kategória:LMBT személyek az ókorban">LMBT személyek az ókorban</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:53-ban_sz%C3%BCletett_szem%C3%A9lyek" title="Kategória:53-ban született személyek">53-ban született személyek</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:117-ben_elhunyt_szem%C3%A9lyek" title="Kategória:117-ben elhunyt személyek">117-ben elhunyt személyek</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_VIAF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_LCCN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_ISNI-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek ISNI-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek ISNI-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_GND-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_SELIBR-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek SELIBR-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek SELIBR-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BNF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_SBN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek SBN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek SBN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BIBSYS-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BIBSYS-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BIBSYS-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_ULAN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek ULAN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek ULAN-azonosítóval</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. november 2., 17:19</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-5c59558b9d-8tc99","wgBackendResponseTime":207,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"0.903","walltime":"1.124","ppvisitednodes":{"value":30123,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":294531,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":44322,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":17,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":2,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":164189,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":1,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 859.881 1 -total"," 28.44% 244.572 1 Sablon:Uralkodó_infobox"," 22.19% 190.837 1 Sablon:Jegyzetek"," 21.88% 188.158 2 Sablon:References"," 15.97% 137.326 88 Sablon:Sfn"," 14.95% 128.562 88 Sablon:H"," 13.69% 117.760 88 Sablon:H_bázis"," 11.03% 94.835 47 Sablon:Cite_book"," 9.63% 82.825 1 Sablon:Nemzetközi_katalógusok"," 7.70% 66.210 9 Sablon:Infobox/Feltételes"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.184","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":4127010,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.eqiad.canary-684b4d694b-qhjdz","timestamp":"20241128085837","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"Traianus r\u00f3mai cs\u00e1sz\u00e1r","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q1425","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q1425","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2006-04-06T12:58:04Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/4\/44\/TrajanUffizi.jpg","headline":"a R\u00f3mai Birodalom cs\u00e1sz\u00e1ra"}</script> </body> </html>