CINXE.COM

<?xml version="1.0" encoding="utf-8"?> <rss version="2.0" xml:base="https://erdelyinaplo.ro/" xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"> <channel> <title>Erdélyi Napló</title> <link>https://erdelyinaplo.ro/</link> <description></description> <language>hu</language> <item> <guid isPermaLink="false">578247</guid> <pubDate>Sun, 24 Nov 2024 17:39:08 +0200</pubDate> <title>Mire jó az okostelefon az iskolában?</title> <description><![CDATA[<img src="https://minio.szekelyhon.ro/pictures/0000001/0000089/sm_okostelefon-fiatal-pixabay-3-.jpg" alt="Mire jó az okostelefon az iskolában?" /> Kedves apuka! Ma már más időket élünk, modern világ van. Nem lehet folyton a múlthoz ragaszkodni, azt el kell engedni. Ideje megvennie a fiának a legújabb okostelefont – oktatott ki néhány évvel ezelőtt fiam egyik tanárnője az iskolában.]]></description> <content:encoded> <![CDATA[Azért mentem fel a suliba – ez különben nem szokásom –, hogy telefonügyben érdeklődjek. A fiam volt ugyanis az egyetlen az osztályban, akinek nem volt okostelefonja. Ameddig nem igazán muszáj, hát ne vegyünk neki – mondtuk otthon magunkban. A világjárvány következtében viszont az óriási népszerűségnek örvendő online világ nemcsak a munkahelyekre, családok mindennapjaiba, hanem a tanintézményekbe is belopózott. Sőt mi több, eluralkodott. A tanárok a diákoknak már mindent online hagytak fel otthonra, úgy kérték számon a házi feladatokat is, s az iskolában elkezdődött a digitális oktatás. Oly módon, hogy egyes tantárgyakból a feladatokat nem a könyvből kellett elolvasni és a füzetbe leírni, hanem az okostelefonon megoldani, és a tanárnőnek óra közben elküldeni. Nos, hát ebből maradt ki a fiam egy ideig, amíg neki is megvettük a hőn áhított és a tanárnő által is követelt okostelefont. Mondanom sem kell, azóta sem lehet kivenni a kezéből. Tudom, rengeteg szülő küszködik gyermekével a telefonok okos felhasználásáról, a minél kevesebb képernyő előtti ülésről – teljesen hasztalanul. Erre a digitális világra pedig egyesek – alapítványok, haladó gondolkodású oktatáspolitikusok stb. – még rá is erősítettek. Volt olyan ország, ahol a tanügyi törvény értelmében a diáktól nem kell elvárni azt, hogy megtanuljon írni, elég az okostábla használata. A példákat nem sorolom, mert mindnyájan látjuk, hova vezet mindez. A generációk egyre degeneráltabbak lesznek, az olvasási szokások átalakulnak, a papíralapú olvasmányok eltűnnek. A diákok bizonyos része funkcionális analfabéta, nem érti a hosszabb szövegeket, képtelen odafigyelni az írott szövegre és néhány percnél tovább összpontosítani. Hosszú évekkel ezelőtt hallottam egy előadáson azt, hogy az elmúlt 10–15 évben született gyermekek egyre kevésbé képesek a hosszabb szövegek elolvasására, megértésére és értelmezésére, mert kiskoruktól fogva mindent digitálisan kapnak meg: a rövid, színes mozgó világ az interneten, telefonon, táblagépen keresztül kiszorítja az írott betűt. Unalmassá válik a novella, vers vagy regény, helyét átveszi a színes, hangos film, amelyben állandó mozgás van. Igen ám, csakhogy úgy tűnik, már ezen is túl vagyunk. Nemrég azzal szembesültem, hogy gyerekeim már filmet sem hajlandóak végignézni. Saját bevallásuk szerint léteznek olyan – néhány másodperces – videók, amelyek röviden megismertetik őket egy-egy film témájával, tartalmával. Így nem kell azokat megnézniük, vagyis nem szükséges a másfél- vagy kétórás filmet „végigszenvedniük”. Helyette megnéznek 50 kis videót. Ezt támasztotta alá egyik lelkipásztor ismerősöm is, aki szomorúan újságolta: néhány évvel ezelőtt az ifjakat még képes volt összeszedni egy-egy bibliaórára úgy, hogy beharangozta, filmet néznek, majd a beszélgetés után pizzát rendelnek. „Most? Amikor hallják, hogy másfél órás filmet kellene megnézniük, elhúzzák a szájukat, és üzenik, az túl hosszú, tiszteletes úr!” – panaszolta ismerősöm. Idén ősszel azonban mintha megmozdult volna valami Európában, sőt az egész világon. Bizonyos helyeken próbálják a gyerekek telefonhasználatát korlátozni mondván, a sok telefonozás nem igazán hasznos. Elvonja a figyelmet a tanulásról, egymásról stb. Mintha ezt nem tudtuk volna azelőtt is. A svéd tanügyben pedig egyenesen kijelentették, elég volt a táblagépekből, vissza kellene térni a tankönyvekhez és a füzetekhez. Nocsak! Szeptember elején az iskolakezdést követő egyik nap kérdeztem a fiam, hogy mivel foglalatoskodnak szünetekben. „Képzeld, apa, szünetekben cicázunk, keresztrejtvényt oldunk és beszélgetünk” – válaszolta. – Hűha – képedtem el tágra nyílt szemekkel –, hát ti ilyet is tudtok? Képesek vagytok szünetben cicázni? Meg beszélgetni? Hát hova jutottatok? A kis iróniát a gyermek nem díjazta különösebben. De közben eszembe jutott valami. Mi lenne, ha elmennék a fentebb említett tanárnőhöz – aki reggelenként az iskolában azzal foglalatoskodik, hogy összeszedje a mobiltelefonokat a diákoktól –, és megkérdezném: most milyen modern időket élünk? ]]> </content:encoded> <link>https://erdelyinaplo.ro/velemeny/mire-jo-az-okostelefon-az-iskolaban</link> </item> <item> <guid isPermaLink="false">578005</guid> <pubDate>Sat, 23 Nov 2024 09:24:44 +0200</pubDate> <title>Teljesen átadja magát a zenének a legszebb erdélyi magyar dal nyertese, a DreamFlow együttes</title> <description><![CDATA[<img src="https://minio.szekelyhon.ro/pictures/erdelyin/interju/sm_dreamflow-2.jpg" alt="Teljesen átadja magát a zenének a legszebb erdélyi magyar dal nyertese, a DreamFlow együttes" /> Gőzerővel dolgozik az első nagylemezén a szászrégeni DreamFlow zenekar, amely november közepén megnyerte az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Ifjúsági Szervezete (EMKISZ) által szervezett Legszebb Erdélyi Magyar Dal (LEMD) pályázat fődíját.]]></description> <content:encoded> <![CDATA[– A Véget ért az álom című zeneműveteket választották a Legszebb Erdélyi Magyar Dalnak. Számítottatok rá, hogy ti nyeritek az EMKISZ által tizedik alkalommal megszervezett dalpályázatot? Mi lehetett sikeretek kulcsa? – Megfogadtuk, hogy ez lesz az utolsó erdélyi tehetségkutató, amelyen részt veszünk, ezért nagy reményeket fűztünk hozzá. Nagyon magabiztosan léptünk színpadra és teljesen átadtuk magunkat a zenének, úgyhogy szerintünk ez vezetett a sikerhez. – A korábbi dalok stílusát, hangzását tekintve kis változást tapasztalhatott a közönség. – Bizonyára, nem szeretünk leragadni egy stílusnál. <div class="citate">Imádunk kísérletezni, kitapasztalni, hogy mi áll jól nekünk és milyen műfajban tudunk hitelesen alkotni.</div> Jelenleg talán jobban húzunk a szintipop felé, viszont azt is jól megfűszerezzük. <iframe title="YouTube video player" src="https://www.youtube.com/embed/qyXl14i0xyY?si=eXGIXYZiMIzVrOPo" width="560" height="315" frameborder="0" allowfullscreen="allowfullscreen"></iframe> – Eddig a legtöbb versenyről díjakkal tértetek haza. Motiváltak ezek az elismerések az alkotásban, elősegítették szakmai fejlődéseteket? – Mindenképp motiváltabban tértünk haza minden olyan versenyről, ahol a szakmai zsűri pozitívan értékelte produkciónkat. Minden alkalommal igyekeztünk kapcsolatokat kialakítani mind a zenekarokkal, mind a zsűrivel, hiszen a mai világban nagyon fontos az előrelépéshez az, hogy több embert ismerjünk. – Erdélyben és a határon túl is számos színpadon megfordultatok, melyek voltak a legmeghatározóbb koncertélmények? – Hogyha Erdéllyel kellene kezdeni, akkor az idei Vibe Fesztiválos fellépésünk volt a legmeghatározóbb, hiszen már régóta nagyon vágytunk rá, hogy ott legyünk, úgymond bakancslistás fesztivál volt számunkra. Magyarországon pedig az A38 Hajós és az Akvárium Klubos koncertünk volt fantasztikus élmény. Mindkét helyen teltház előtt zenélhettünk a Bagossy Brothers Company vendégeiként. Egyszerűen felejthetetlenek azok az esték. – Hogyan tekintetek a jövőbe, milyen célokat, terveket tűztetek ki magatok elé? – Gőzerővel dolgozunk az első nagylemezünkön, amit a 2025-ös évre tartogatunk. Dalokat írunk, klipeket forgatunk, úgyhogy egyáltalán nem áll meg az élet a téli szezonban sem. Amint megjelenik a lemez, szeretnénk turnéra indulni vele és minél több embernek bemutatni Erdély-szerte. <div class="innertext">A szászrégeni DreamFlow zenekar 2020 májusában alakult, és azóta töretlenül halad előre az erdélyi könnyűzenei színtéren. Létrejötte óta számos díjjal, elismeréssel gyarapodott és büszkélkedhet, ilyenek például: a 2021-es és 2022-es Siculus Fesztiválon elnyert SICULUS Díjak, a 2021-es Legszebb Erdélyi Magyar Dalon kiérdemelték az „Év felfedezettje” kitüntetést a Csendes utazó című zeneművükkel, bejutottak a 2022-es Erdély Dala döntőjébe, amelyen 3. helyet és a Legszebb Erdélyi Magyar Dalnak járó díjat is elnyerték az Itt boldog vagyok című szerzeményükkel. Dalaikra jellemző a derűlátó, epikus hangvétel és a lendületes előadásmód, melyet helyenként indie és funky hatásokkal tarkítanak. Tagok: Borbély-Bartis Zsuzsanna – ének Nagy Endre Dániel – szólógitár, billentyű Nagy Flórián Attila – basszusgitár Bakos Rolland – ritmusgitár, billentyű Drócsa Botond – dobok</div> ]]> </content:encoded> <link>https://erdelyinaplo.ro/interju/teljesen-atadja-magat-a-zenenek-a-lemd-nyertes-dreamflow-egyuttes</link> </item> <item> <guid isPermaLink="false">578100</guid> <pubDate>Fri, 22 Nov 2024 10:29:11 +0200</pubDate> <title>Méltó elismerés a példamutató férfiaknak – nyolcadik alkalommal adták át a Gránit Oroszlán Példakép Díjakat</title> <description><![CDATA[<img src="https://minio.szekelyhon.ro/pictures/erdelyin/karpatmedence-2/sm_granit-oroszlan-peldakepek.jpg" alt="Méltó elismerés a példamutató férfiaknak – nyolcadik alkalommal adták át a Gránit Oroszlán Példakép Díjakat" /> A Férfiak Klubja november 19-én, a Férfiak világnapján adta át Budapesten a Gránit Oroszlán Példakép Díjakat, elismerve azokat a férfiakat, akik életükkel, elhivatottságukkal és felelősségvállalásukkal kiemelkedő példát mutatnak a jövő nemzedékeknek.]]></description> <content:encoded> <![CDATA[A<a href="https://ferfiakklubja.hu/fooldal"> Férfiak Klubja</a> által szervezett esemény a világon egyedülálló módon férfi példaképeket állít minden generáció elé. Az immár nyolcadik alkalommal megszervezett díjátadón öt kategóriában (Apa, Férfi pedagógus, Mester, Felelős üzletember, Közéleti személyiség) ismerték el a példamutató férfiakat. A díj mára megkérdőjelezhetetlen társadalmi és személyes presztízst jelent. Idén olyan követendő ikonokat díjaztak mint Balogh Levent üzletember; Horváth Szilárd televíziós, rádiós szerkesztő és iskolaalapító, Berecz András színművész vagy Kovács Norbert Cimbi hagyományőrző, népművelő. A gálán ismert emberek, korábbi kitüntetettek és több száz meghívott vendég méltó módon együtt ünnepelt. A Gránit Oroszlán Példakép Díjat a Férfiak Klubja 2017 óta ítéli oda olyan férfiaknak, akik a családjuk, közösségük és nemzetük szolgálatában kiemelkedő tevékenységet végeznek. A kitüntetés célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a jövő és a jövő nemzedék szolgálatában álló férfi minta fontosságára, amelyek a társadalom megerősödésének alapját képezik. A díj alapítója, Bedő Imre így fogalmazott: „Egyre nagyobb szükség van olyan férfiakra, akik példát mutatnak a fiataloknak, hitet adva a családban, a felelősségteljes életvezetésben és a közösség iránti elkötelezettségben. A férfi-minta romokban van, követhető férfi példaképekre mind a fiúknak, mind a lányoknak és az aktív generációnak is egyaránt szüksége van.” Az Eiffel Műhelyházban tartott díjátadó gála fővédnöke Hankó Balázs, kultúráért és innovációért felelős miniszter volt. A hivatalos díjkiosztót Bedő Imre, a Gránit Oroszlán Példakép Díj ötletgazdája és megvalósítója, a Férfiak Klubja és a Férfi Nő Akadémia alapítója nyitotta meg: <div class="citate">A Férfiak Klubja mozgalomban helyreállítjuk, és újra követhetővé tesszük a férfi ideát! És ma, a Férfiak Világnapján, a Földgolyón egyedülálló módon évente férfi példaképeket állítunk.</div> A Gránit Oroszlán Példakép Díjat idén is 15 olyan, közöttünk élő ember kapja, akinek az élete bizonyság. Bizonyság arra, hogy a jó eszményképet követve ma is lehet lámpásként világítani! Férfiként! Az élet szolgálata célt, erőt és egészséget ad. Éljenek a Férfiak!.” A díjazottakat minden évben a korábban díjazott példaképekből álló Gránit Oroszlán Példakép Testület választja ki titkos szavazással. Az Apa kategória hangsúlyozza az apai jelenlétet, az otthoni érték-képviselet fontosságát, az apa pótolhatatlanságát. Az idei év díjazottjai ebben a kategóriában: Kovács Norbert Cimbi, Pusztai Tamás és Dr. Sirák Péter. A Férfi pedagógus kategória rávilágít a férfi pedagógusi példaképek kiemelkedő jelentőségére, a társadalmi lenyomatuk súlyára. A 2024-es év Férfi pedagógus kategória kitüntetettjei: Bese Botond, Bódi Árpád és Szengyel István. A Mester kategória mindennapi hősöket emel ki, akik nem csupán szakmai munkájukkal, hanem életükkel, emberségükkel és élethez való hozzáállásukkal is példát mutatnak a jövő nemzedéke számára. A Mester kategória díjazottjai idén: Czuppon Péter, Kőrös András és Huszár Árpád. A Felelős üzletember kategória olyan vállalkozókat, cégvezetőket, menedzsereket emel ki, akik saját érdekeiken túlmutató társadalmi felelősségüket felismerve adnak vissza, formálják környezetüket. A Felelős üzletember kategóriában idén Balogh Levente, Gangel Péter és Kosztolánczy György vehették át a megtisztelő díjat. A Közéleti kategória az ismert közéleti személyiségek értékrendre, életvitelre vonatkozó rendkívüli társadalmi hatásával járó felelősségét kívánja hangsúlyozni. A Közéleti kategória díjazottjai 2024-ben: Berecz András, Horváth Szilárd televíziós, rádiós szerkesztő és iskolaalapító és Dr. Kraft Hunor. A műsorvezető Gundel Takács Gábor volt. A rendezvény színvonalát Mogács Dániel humorista meglepetés-sztárvendég is emelte. A korábbi években olyan megbecsült személyiségek részesültek ebben a megtiszteltetésben mint Böjte Csaba ferences rendi szerzetes; Dolhai Attila színművész; Imre Géza olimpikon; Kassai Lajos, lovasíjász; dr. Kiss Gergely háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó; Lackfi János író, valamint Várkonyi Attila rádiós. <div class="innertext">Férfiak Klubja A Férfiak Klubja társadalmi méretben végez szemléletformáló, népnevelő munkát a családvállalás, a családok megerősítse, a férfi-nő szövetség és a generációs kapcsolódás érdekében. Olyan csatornákat épít, üzemeltet, és tölt tartalommal, amelyek havonta 350 000 követő mellett 1 500 000 – 2 000 000 embert érnek el. Előadásokkal évente mintegy 10 – 15 000 embert, Bedő Imre alapító könyveivel közel 80 000 családot szólítanak meg. A Vállvetve Apával, a Kultúrát Apától, a Férfi Felelősség Fája, a Kitörés, az Apa-Fia és Apa-Lánya táborok, a Párok Éjszakája és a Gránit Oroszlán Férfi Példakép Díj társadalmi projektjeikkel az egész Kárpát medencében utat mutatnak, motiválják az embereket. Idén megalapították a Férfi Nő Akadémiát, és létrehozták az Édes Otthon Projekt programját, hogy a társkeresésben, az elköteleződésben, a szülők összecsiszolódásában, a család megtartásában segítsenek tömegeket. A jövő társadalmát, értékrendjét építő férfiak mellett a szervezet munkáját a Férfiak Klubja Női Támogatói Körének több tízezer hölgytagja is segíti. A szervezet munkáját folyamatos médiaérdeklődés övezi a legnagyobb TV, rádió, nyomtatott és online médiumok részéről.</div> Sárréti Anita]]> </content:encoded> <link>https://erdelyinaplo.ro/aktualis/melto-elismeres-a-peldamutato-ferfiaknak-n-nyolcadik-alkalommal-adtak-at-a-granit-oroszlan-peldakep-dijakat</link> </item> <item> <guid isPermaLink="false">578000</guid> <pubDate>Thu, 21 Nov 2024 09:23:30 +0200</pubDate> <title>Magyar vagy román volt-e Hunyadi János? – Köő Artúr történész a magyar és román történetírás párhuzamos világáról</title> <description><![CDATA[<img src="https://minio.szekelyhon.ro/pictures/erdelyin/tortenelem/sm_koo-artur-2.jpg" alt="Magyar vagy román volt-e Hunyadi János? – Köő Artúr történész a magyar és román történetírás párhuzamos világáról" /> A Kárpát-medencei magyar tévénézők türelmetlenül várják a Hunyadi János életét bemutató tízrészes magyar filmsorozat tv-premierjét. A film kapcsán Köő Artúr erdélyi származású, Budapesten élő történésszel a román és magyar történetírásról beszélgettünk.]]></description> <content:encoded> <![CDATA[– A kommunista időszakban készült néhány közkedvelt magyar történelmi film – gondolok itt elsősorban az Egri csillagokra –, de irodalmi művek megfilmesítésén túl a magyar történelem sorsfordító eseményeinek bemutatására nem igazán került sor. Történészként hogyan látja, a rendszerváltás óta eltelt 35 esztendőben mennyire sikerült pótolni a hiányt? – Meglátásom szerint pótolni ugyan nem sikerült a hiányt, de legalább voltak és vannak próbálkozások. A Szabadság, szerelem, a Béke a nemzetek felett és a A vizsga – amelyik az egyik kedvencem – című filmeket hiánypótlónak találom. Idén vált elérhetővé A röpülő falu című film dr. Gyarmati-Paor Zoltán rendezésében, mely Babits Mihály novellája alapján készült, és az I. világháború végén elüldözött erdélyi magyarság tragédiáját mutatja be. <div class="citate">Az a helyzet, hogy Magyarországon minden történelmi témájú filmet kritikával illetnek, mondván: nem minden jelenete felel meg a történelmi hűségnek.</div> Én azt vallom, hogy éles vonalat kellene húzni a dokumentumfilm és a játékfilm közé. Természetesen a játékfilmeknél is fontos, hogy minél több forrással alátámasztható, valós történelmi esemény köszönjön vissza a vászonról, de be kell látni: a nézők többsége szórakozni akar, s nem bánja, ha a rendező fantáziája néha színesíti a látottakat. Én ugyan nem vagyok rendező, de azt gondolom, vannak olyan célok, amelyeket ha egy adott film elér – például a nemzeti identitás erősítése, a diktatúra ismérveinek és az abban rejlő veszélyek felismerése –, az alkotás már jónak tekinthető anélkül, hogy annak minden jelenete 100 százalékban dokumentumokkal alátámasztható tényeken alapulna. Ekképpen gondolkodik a szomszédos országok mindegyike. Egyedül nálunk divat, hogy az alapján ítélünk meg filmeket, mit mond róla a „szakma”, s nem az alapján, hogy mekkora a nézettsége, azaz, hogy mennyire tetszik a nézőknek. – A Hunyadi János életét bemutató tízrészes filmsorozat mennyire tekinthető mérföldkőnek a magyar történelmi filmek sorában? A Kárpát-medencei magyar közönség türelmetlenül várja 2025 első negyedévét, amikor a tervek szerint a sorozat egy magyar tévéadón keresztül lesz követhető. Ön szerint milyen fogadtatásra számíthat? – Én magam is türelmetlenül várom a filmsorozat megjelenését. Már most mérföldkőnek tekinthető, mert nem csak mi, hanem egész Európa várja a premiert. Én a szokásosra számítok. A nézők többsége nem győz majd betelni vele, a szakma meg keresi azokat a jeleneteket, amelyek a történelmi hűségre hivatkozva kritika tárgyát képezhetik. <div class="citate">Régi adósság kerül törlesztése. Nyugat-Európában már rég születnie kellett volna egy Hunyadi Jánosról szóló filmnek,</div> hiszen nem csak a Magyar Királyságot, hanem egész Európát védte, s mentette meg a már 15. századi török, s ezzel együtt az iszlám inváziótól. – Román részről megérkezett az első kemény kritika: a bukaresti Adevărul portál cikke történelemhamisítással vádolja a magyar alkotókat, mert szerintük Hunyadi János román származású volt, következésképpen az egyik legismertebb magyar királyunk, Mátyás is román. A román történetírás mire alapozza meredek állítását? – Hunyadit nem csak a románok vallják magukénak, hanem a szerbek is. A személye és tevékenysége iránti tisztelet, csodálat helyénvaló és természetes. Az erdélyi vajda, szörényi bán – és hosszasan lehetne sorolni a birtokolt címeit – nem csak a magyarokat, hanem a Kárpát-medence minden keresztény lakosát védte a betörő oszmánoktól. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a korszakban nincs jelentősége a nemzetiségi hovatartozásnak, hisz a feudális világ az alapján szerveződött, hogy ki rendelkezik nemesi oklevéllel, s ez által kiváltságokkal, s ki nem rendelkezik ilyennel. Ha a földnek nem birtokosa az illető, csak használója, akkor szolgáltatásokkal (adókkal) tartozik. Hogy ki melyik nemzethez tartozónak vallja magát, az csak a 19. század elejétől válik fontossá, amikor megjelent a nacionalizmus eszméje. A kérdésre fókuszálva: <div class="citate">Hunyadi Havasalföldön született, s ezért állítja a román történetírás, hogy ebből kifolyólag csak és kizárólag román lehet. Ez azonban elég merész állítás.</div> Olyan, mintha azt bizonygatnánk, hogy az akváriumban született hörcsög az hal, hiszen akváriumban született. Jelen pillanatban folyamatban van egy archeogenetikai kutatás, amely választ fog adni a Hunyadi-család eredetére. Ez óriási jelentőségű lesz, ugyanakkor azt is elképzelhetőnek tartom, hogy továbbra is lesznek olyanok, akik az eredménytől függetlenül ugyanazt szajkózzák, amit az elmúlt évtizedekben. – Aki kicsit is ismeri a magyar és a román történelmet, az jól tudja, hogy a kétféle történelemszemlélet párhuzamos világokban él. Eredettörténetüket a románok a dákoromán kontinuitáselméletre vezetik vissza, ami alapján több mint kétezer éves történelmi folytonosságot akarnak bizonyítani Erdély földjén is. A magyar történelemtudomány ezt hogyan kezeli? – Nem csak a magyar, hanem a nemzetközi történetírás is kétségbe vonja azt a teóriát, melyet dákoromán kontinuitás elméletnek nevezünk. Számtalan sebből vérzik a több mint kétezer éves román jelenlét a Kárpát-medencében. <div class="citate">A Ceauşescu-rezsimben a diktátor komoly energiát fektetett abba, hogy az USA-ban népszerűsítsék Anonymust, aki Gesztájában említi a blachok jelenlétét Erdélyben a magyar honfoglaláskor. A blachok azonban nem azonosak a vlachokkal,</div> s mint tudjuk, a névtelen jegyző (hisz annyit tudunk róla, hogy P mesternek aposztofálta magát) munkája több száz évvel a honfoglalás után íródott, azaz másodlagos forrásnak tekinthető. Ennek ellenére egyre több román szakember is elismeri, hogy kilóg a lóláb. S nem csak a rendszerváltoztatás óta, vagy éppen napjainkban. 1973-ban halt meg például Constantin Daicoviciu, a kolozsvári egyetem rektora, a kolozsvári Történeti Intézet igazgatója. A halála előtti hónapban összehívta a tudományos munkatársakat és kifejtette, hogy a dákoromán elmélet nem megalapozott, s nem tudja elfogadni Nesztor történész kollégája állításait, hogy a dridu műveltség azonos az ős-románok műveltségével. A dridu műveltségnek ugyanis a későbbi fejlődési szakasza van Romániában, a korai szakasza Bulgáriában. Aki tehát elfogadja, hogy a dridu műveltség az ős-román, annak azt is el kell fogadnia, hogy a románok délről észak felé vándoroltak. A jelen levő román történészek természetesen óriási felhördüléssel fogadták Daicoviciu bejelentését, de mint látható, az ismert és elismert szakember úgy szeretett volna meghalni, hogy tiszta a lelkiismerete és cáfolja a hiteltelen állításokat. – A Kárpát-medencei magyar történetírás valamennyi utódállam többségi nemzeteinek történészeivel vitában áll, akik rendszerint a magyarok kárára próbálták felépíteni sajátos történelemszemléletüket. Lát-e áttörést ezen a területen, hogy a szlovák, szerb, román vagy ukrán történészekkel bizonyos kérdésekben megegyezés történjen? – Látok és bízom benne, hogy eljön az az idő, amikor a legtöbb kérdésben közös nevezőre jutunk. Már csak azért is fontos ez, mert Közép- és Kelet-Európa is olyan problémákkal küzd, melyeknek megoldása érdekében a sérelmeket és a vitákat félre kell tenni, ugyanis másodlagosak. Románia demográfiai katasztrófa irányába halat, egy évtized alatt több millió lakosa hagyta el az országot, jelen pillanatban Ukrajna is efelé tendál. Az alacsony születésszám minket és a környező országokat is jellemez. A migrációs válság viszont jelen pillanatban is zajlik. <div class="citate">Észnél kell lennünk. A Kárpát-medence gyönyörű, termőföldekben és édesvízben bővelkedik. Nem szabad engednünk, hogy kiénekeljék a sajtot a szánkból. A demográfiai űrt – ha nem mi, akkor – be fogja tölteni más,</div> idegen kontinensről, idegen vallással. Ha ez megtörténik, akkor teljesen mindegy, hogy ki mit gondol arról: ki volt e földön először. Nem szabad hagynunk nekünk, Duna-menti népeknek (Kossuth szavaival élve), hogy mindez megtörténjen. – Milyen a magyar történésszakma nemzetközi megítélése? Hogyan lehet a német, francia, angol, vagy amerikai könyvtárakban és egyetemeken megbízható információkat kapni például a 19. századi Európa második felének legdinamikusabban fejlődő birodalmáról, az Osztrák–Magyar Monarchiáról, vagy a középkori Magyar Királyságról? – Tény, hogy több évtizedes előnye van a valamikori kisantant országainak abban, hogy Nyugaton az ő szemszögük alapján ismerjék meg a Kárpát-medence történelmi eseményeit. Ugyanakkor látni kell, hogy ma már sok egyéb lehetőség is van a könyvtárakon és egyetemeken kívül arra vonatkozóan, hogy egy valósághűbb történelmi látleletet kapjanak rólunk a világ minden tájékán. <div class="citate">A YouTube, a TikTok, a kis videós felületek, a közösségi médiafelületek lehetőséget nyújtanak arra – csak akarat és ügyesség kérdése –, hogy sok rólunk kialakított negatív sztereotípiát megdöntsünk,</div> s megismertessük a valódi történelmünket. S ne feledjük: ez utóbbiakat főleg a fiatalok és a 40-es, 50-es éveikben lévők használják leginkább. Azaz: ők jelentik a jövőt! – Tapasztalatai szerint egy erdélyi magyar fiatal a mai romániai közoktatásban mennyire kap érdemi képet a magyar történelemről? – Ha a közoktatási célokat nézem akkor leginkább semennyire. Ugyanakkor vannak jó, egészséges lelkületű, magyar anyanyelvű tanáraik, akiknek nagy szerepe van abban, hogy a valóságban az másképpen legyen. S mint említettem, ott van az internet, mely hasznosítható építő jellegű célokra is, nem csak butulásra. – Lát-e esélyt arra, hogy a magyarországi történelemoktatás egységesen elfogadott tantárgy legyen a határon túli, Kárpát-medencei közoktatásban? Arra gondolok, hogy van egy egységes magyar irodalmunk, és ehhez hasonlóan kellene egy egységes magyar történelem is. – Előbbire a válaszom az, hogy nem. Utóbbira az, hogy hiszek abban, hogy lehet egy egységes magyar történelmet tanítani, még akkor is, ha <div class="citate">úgy kellene ennek érdekében tenni, ahogy a közös francia–német történelemtankönyvek megszerkesztésénél tették: tényközlőnek és forrásközpontúnak kell lennie.</div> – Milyen történelmi személyiségekről és témákról látna szívesen magyar filmet a következő években? – Sok olyan történelmi személy és esemény van, amiről szívesen néznék játékfilmet. Amit viszont évek óta mozgatja a fantáziámat ilyen téren az Maderspach Viktor erdélyi, német származású magyar mérnök, sportoló, vadászati szakíró élete. Elismert mérnök, sportoló és vadász volt. A magyar mellett kiválóan beszélt németül, románul, angolul, olaszul, de értett franciául és törökül is. 1914-ben az első világháború kitörésekor az elsők között jelentkezett harctéri szolgálatra és az orosz frontra vezényelték. Két év szolgálat után hazatért szabadságra Iszkronyba. Az erdélyi román betöréskor (1916) gerillacsapatot vezetett a Retyezát és a Páring hegységekben, a Kudzsiri-havasokban, valamint a Vulkán-hegységben. A trianoni békeszerződés után családi birtokán maradt és – akarata ellenére – román állampolgárrá vált. 1921-ben csapdát állítottak neki, így egy magyar tiszti összeesküvésben való részvétele miatt menekülnie kellett, Szerbián keresztül Magyarországra. Közreműködött az 1940-es erdélyi bevonulásban. Teherautója felborulásakor szerzett sérülésébe halt bele 1941. október 3-án éjjel. Az 1921-es menekülését írta meg a Menekülésem Erdélyből című munkájában. Kitűnő kiindulási pont lehetne egy film forgatókönyvének megírásához. Izgalmas, kalandos, lebilincselő történetet láthatna a néző, annyi szent… <div class="innertext">Köő Artúr A kalotaszegi Bánffyhunyadon született 1987. június 23-án református lelkészcsalád harmadik gyerekeként. Édesapja Köő László református lelkipásztor, édesanyja Köő Ágnes óvópedagógus, pedagógus. Gyermekkorát Magyarókerekén töltötte. Elemi iskolai tanulmányait a Kalotaszentkirályi Általános Iskolában (ma Ady Endre Általános Iskola) fejezte be, itt tanult meg románul. 2002-ben költözött Pécsre, a Pécsi Református Gimnáziumban érettségizett 2006-ban. Az ELTE Tanítóképző Karára nyert felvételt. A tanítói oklevél megszerzését követően a Pécsi Tudományegyetemen hallgatott történelmet és pedagógiát, 2015-ben szerzett tanári (történelemtanár–pedagógiatanár) képesítést. 2010-től tanít. 2015 fordulóján látott napvilágot első kismonográfiája Erdélyi adalékok a Lex Apponyihoz címmel. 2015-től a Károli Gáspár Református Egyetem Történettudományi Doktori Iskolájának a hallgatója lett, 2018-ban szerzett abszolutóriumot, 2023-ban védte meg doktori disszertációját summa cum laude minősítéssel, melyben Apponyi Albert 1907-es oktatásügyi törvényeinek (Lex Apponyi) erdélyi román nemzetiségi vonatkozásait, hatásait elemezte. 2016-ban a levelezőversenyeket szervező Hebe Kft. által meghirdetett pályázaton – tanítványai jelölése alapján –, az év történelemtanára lett. Jelenleg a Benkő István Református Általános Iskola és Gimnázium történelemtanára. 2019-től a Magyarságkutató Intézet segédmunkatársa, majd munkatársa. 2024 tavaszától novemberig a Trianon munkacsoport vezetője. 2024 novemberétől a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karának tanársegédje a Történelem és Társadalom Tanszéken. Rendszeresen publikál tudományos folyóiratokban, a történelmi témájú televíziós műsorok gyakori meghívottja, a Hungarian Conservative online felületén és nyomtatott változatában jelennek meg történelmi témákat boncolgató írásai. Nős, két gyermek édesapja.</div>]]> </content:encoded> <link>https://erdelyinaplo.ro/interju/magyar-vagy-roman-volt-e-hunyadi-janos-n-koo-artur-tortenesz-a-magyar-es-roman-tortenetiras-parhuzamos-vilagarol</link> </item> <item> <guid isPermaLink="false">577904</guid> <pubDate>Wed, 20 Nov 2024 08:34:33 +0200</pubDate> <title>Az iskolai agresszió megelőzéséről és kezeléséről tanácskoztak Kárpát-medencei magyar szakemberek</title> <description><![CDATA[<img src="https://minio.szekelyhon.ro/pictures/erdelyin/oktatas/sm_agresszio-4.jpg" alt="Az iskolai agresszió megelőzéséről és kezeléséről tanácskoztak Kárpát-medencei magyar szakemberek" /> A Tolerancia világnapján, november 16-án hatodik alkalommal került megrendezésre Budapesten az Országos Iskolai Agressziókezelési Konferencia a Virágozz és Prosperálj Közhasznú Alapítvány szervezésében, amelyen erdélyi magyar szakemberek is részt vettek.]]></description> <content:encoded> <![CDATA[Az alapítvány által szervezett konferencián több, mint 120 intézményvezető, iskolapszichológus, tanító, tanár, családsegítő és gyermekvédelmi szakember gyűlt össze, hogy gyakorlatias és működő megoldásokat találjanak az iskolai agresszió növekvő problémájára. Az eseményre nemcsak Budapestről, hanem szerte az országból, Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Vas, Veszprém vármegyéből, valamint a határon túlról, Erdélyből is érkeztek érdeklődők. A konferencia célja az volt, hogy a pedagógusokat és szakembereket felvértezze olyan eszközökkel, amelyekkel eredményesen léphetnek fel az iskolai agresszió, a bullying, a heccelés és online zaklatás ellen, valamint hatékony segítséget nyújtson ezek megelőzéséhez. Az előadásokat olyan elismert szakemberek tartották, mint dr. Tápai Mária az integratív megoldások szakorvosa, Novák Ferenc agressziókezelési specialista és viselkedéskutató, dr. Ökrös Tamás ügyvéd, Makó Gábor kommunikációs szakértő, míg Novák Antónia az Iskolai Elfogadás Programról és Etikus Iskola Programról beszélt és osztotta meg tapasztalatait. A tanárok kiemelték, hogy a konferencia gyakorlatias megközelítése és barátságos légköre nemcsak új módszereket adott a kezükbe, hanem motivációt is arra, hogy változást hozzanak az iskolai közösségük életébe. „Régóta hiányoztak olyan gyakorlati tanácsok, amelyek valóban alkalmazhatók a mindennapi munkában. Ez a konferencia nemcsak megoldásokat adott, hanem inspirált is.” – nyilatkozta egy résztvevő. Az alapítvány elnöke, Novák Antónia, hangsúlyozta: „Mindannyiunk felelőssége fellépni az iskolai agresszió, bullying és az egyre gyakoribb internetes zaklatás ellen, melyek már nemcsak az iskolák falain belül mutatkoznak, hanem túlmutatnak azon. Ha figyelmen kívül hagyjuk ezt a problémát, annak súlyos következményei lehetnek: elszigetelődő gyermekek, romló tanulmányi eredmények és egy mérgező iskolai légkör. Ezzel szemben, ha összefogunk, és hatékony programokkal és eszközökkel támogatjuk a pedagógusokat abban, hogy sikeresen kezeljék ezeket a helyzeteket, megteremthetjük azt a biztonságos és elfogadó közeget, ahol a gyermekek és pedagógusok barátságosabb légkörben, több örömöt megélve, harmonikusan élhetnek, fejlődhetnek.” A konferencia rámutatott, hogy az iskolai agresszió nemcsak az oktatási intézmények problémája, hanem társadalmi ügy, amely már mindannyiunkra hatással van, így mindannyiunk figyelmét és felelősségvállalását igényli. Az összefogás és a cselekvés nemcsak a konfliktusokat tudja csökkenteni a gyerekközösségek életében, hanem hosszú távon megteremti egy erőszakmentes jövő alapjait is. Zsolnai Rita ]]> </content:encoded> <link>https://erdelyinaplo.ro/aktualis/az-iskolai-agresszio-megelozeserol-es-kezeleserol-tanacskoztak-karpat-medencei-magyar-szakemberek</link> </item> <item> <guid isPermaLink="false">577856</guid> <pubDate>Tue, 19 Nov 2024 15:25:17 +0200</pubDate> <title>Tartós hideggel és hózáporokkal búcsúzik november – egyhetes időjárás-előrejelzés Erdélyben</title> <description><![CDATA[<img src="https://minio.szekelyhon.ro/pictures/erdelyin/karpatmedence-2/sm_idojaras-november-26-ig.jpg" alt="Tartós hideggel és hózáporokkal búcsúzik november – egyhetes időjárás-előrejelzés Erdélyben" /> A hét második felében egyre alacsonyabb mínusz fokok jelzik az őszutó végét. Lassan, de biztosan beköszönt a tél kemény éjszakai fagyokkal és havazással.]]></description> <content:encoded> <![CDATA[Szerdán még kellemesen őszies, szinte langyos időjárással búcsúzik a novemberi ősz, a legmagasabb nappali hőmérséklet Erdélyben 12 fok körül alakul. Általában erősen felhős vagy borult lesz az ég, több helyen fordulhat elő eső, zápor. Az éjszakai lehűlés mérséklődik, Erdély-szerte 0 fok fölött alakul a hőmérséklet, csak a fagyzúgós helyeken lesz pár fokkal hidegebb. Ez az átmeneti felmelegedés azonban csalóka látványnak bizonyul, mert a szerda éjszakai pár fokos lehűlést követően napközben a hőmérséklet alig haladja meg a fagypontot, azaz egy nap alatt több, mint tíz fokos hirtelen lehűlésben lesz részünk. A csütörtökön beálló 1-2 fokos nappali maximum-hőmérséklet éjszakára zuhanásszerűen csökken. Szombattól nappal is fagypont alatti, mínusz fokok veszik birtokba Erdélyt. Péntektől nagy kiterjedésű területeken előbb havas eső, majd hózápor várható. Hétvégére az éjszakai minimum-hőmérséklet -11 fokra csökken. A HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. által az Erdélyi Napló számára készített egyhetes időjárás-előrejelzés szerint jövő hét elején is kitartanak az erős éjszakai fagyok, nappalra viszont megenyhül az idő, és fagypont fölötti hőmérsékletre számíthatunk. ]]> </content:encoded> <link>https://erdelyinaplo.ro/aktualis/tartos-hideggel-es-hozaporokkal-bucsuzik-november-n-egyhetes-idojaras-elorejelzes-erdelyben</link> </item> <item> <guid isPermaLink="false">577720</guid> <pubDate>Mon, 18 Nov 2024 06:39:32 +0200</pubDate> <title>Csokonai Vitéz Mihály versei év végéig az M5 kulturális csatornán</title> <description><![CDATA[<img src="https://minio.szekelyhon.ro/pictures/erdelyin/karpatmedence-2/sm_csokonai-musor.jpg" alt="Csokonai Vitéz Mihály versei év végéig az M5 kulturális csatornán" /> A felvilágosodás kori magyar irodalom egyik legjelentősebb költője, Csokonai Vitéz Mihály életműve előtt tiszteleg november 17-től az M5 kulturális csatorna. Legszebb versei közismert művészek előadásában hallhatók december 31-ig.]]></description> <content:encoded> <![CDATA[Csokonai Vitéz Mihály, a 18. századi magyar költészet meghatározó alakjának líráját eleveníti fel hat héten keresztül az M5 kulturális csatorna. A költő születésnapján, november 17-én öt <a href="https://mediaklikk.hu/video/vers-mindenkinek-csokonai-vitez-mihaly-zsugori-uram/">verse</a> hangzott el olyan művészek előadásában, mint Pavletits Béla (A kevély és A bátortalan szerelmes), Olt Tamás (Nemes bátorítás és Az elválás reggelén) és Ráckevei Anna (A magánossághoz). A csatornán hétköznap esténként jelentkező Vers mindenkinek című műsorban további Csokonai művek várják a nézőket az év végéig hetente kétszer. Ezek egyike új felvétel, a másikat az MTVA Archívumból válogatja a csatorna, így a Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz Nemcsák Károlytól, a Tartózkodó kérelem Ódor Kristóftól, leghíresebb költeménye, A reményhez pedig Barbinek Pétertől hangzik majd el, de hallhatnak még Csokonai-verset Rák Kati, Pálfi Kata, Gáspár Sándor, Vida Péter és Jámbor József művészek tolmácsolásában is. ]]> </content:encoded> <link>https://erdelyinaplo.ro/aktualis/csokonai-vitez-mihaly-versei-ev-vegeig-az-m5-kulturalis-csatornan</link> </item> <item> <guid isPermaLink="false">577666</guid> <pubDate>Sat, 16 Nov 2024 20:10:17 +0200</pubDate> <title>A politikusokat demagógnak és tolvajnak tartják: interjú Teodor Baconschi volt román külügyminiszterrel – 2. rész</title> <description><![CDATA[<img src="https://minio.szekelyhon.ro/pictures/erdelyin/belpolitika/sm_klaus-iohannis-daikok-kozott.jpg" alt="A politikusokat demagógnak és tolvajnak tartják: interjú Teodor Baconschi volt román külügyminiszterrel – 2. rész" /> Románia egykori külügyminisztere, Teodor Baconschi arról biztosít, hogy Trump hatalomra kerülése után Romániának nem kell aggódnia, hogy Oroszország befolyási övezetébe kerül. A diplomatával az aktual24.ro portál készített interjút.]]></description> <content:encoded> <![CDATA[Alig három héttel a romániai elnökválasztás első fordulója előtt a jobboldali értelmiségi azt tanácsolja a románoknak, válasszanak Nicolae Ciucă és Elena Lasconi közül, a jelöltlistáról csak ők ,,vannak rendben”. A PSD szörnyű stratégiai hibát követ el okkult, elektorista és populista taktikájával, amikor „a második körbe akarja juttatni Simiont, így szenet rak a taligájába, hogy többet hozzon ki belőle, mint amennyit lehet”, csak azért, hogy „tisztelje Ciolacut” – figyelmeztet Baconschi. A PSD kicsinyes pillanatnyi érdekből gyújtja fel az országot, egyelőre egy olyan pártot népszerűsítve, amely „rendszerellenesnek vallja magát, de a rendszer paleo-szekus részét képviseli”. Baconschi így indokolja álláspontját: Ciucă járt a NATO-nál, míg Lasconi nem a rendszerből való. „Ő olyan ember, mint te és én, vagyis a civil társadalomból jön!”, és a tapasztalat hiánya nem hátrány, ellenkezőleg, az adott feltételek mellett előny. Az új elnöknek jobboldalinak kell lennie, és nem Ciolacunak, mert „a lehető legfelelősebbnek kell lennie” ebben a rendkívül veszélyes nemzetközi kontextusban – teszi hozzá Baconschi. Az elnöki palota új lakójának nagyon nehéz és bonyolult napirendje lesz. Az egyik küldetése az, hogy Moldova Köztársaság ügyét ismét a külpolitikai napirend élére hozza, miután Iohannis 10 éven át gúnyt űzött abból. Romániának befektetésekkel és know-how-val kell támogatnia Moldáviát, de Ukrajnát is, mert közvetlenül Ukrajna túlélésén múlik Moldova EU-ba lépése a következő 10 évben. Az egykori k-l-gyminiszter sdzerint a PSD Simiont a második fordulóba akarja juttatni, ami egy Ciolacut felnagyító rejtett választási, populista taktika, de stratégiai szempontból egy katasztrófa! Az AUR a rendszer terméke, a paleo-szekuritáté része, mégis rendszerellenesnek mondja magát! Matei Udrea: Befolyásolja-e Trump győzelme a romániai választási kampányt? Teodor Baconschi: Úgy látom, Simion úr régi üzleti, gondolkodásmódi és politikai közösségi partnernek tartja magát Donald Trumppal. Őrültség! Sehol, senki nem ismeri! Egy populista, EU- és NATO-ellenes vezető marad, akinek remélem csak mellékes eredménye lesz, csak nehogy magunk gyújtsuk fel a házunkat. És ezek az illetlen és fantazmagóriás ünnepségek... Ismétlem, az USA-ban senki sem ismeri Simiont! Senki! Persze lehet keresni valamit az interneten, hogy: Románia, populizmus, euroszkeptikus szélsőség. De különben nem hiszem, hogy jelentős hatása lenne. Matei Udrea: Jövő év januárjában láthatjuk Ciolacut Washingtonban, ha elnök lesz, ahogyan 2017-ben odament Dragnea? Teodor Baconschi: Nagy pénzt fizetett azért, hogy egy olyan képen szerepeljen, ahol úgy nézett ki, mint egy pincér Trump asztalánál... Nem, nem, nem! Nekünk egy felelős államfőt kell választanunk! Meglátjuk, nem tudom... Igaz, nem nagy a választék! Pártjaink is ráébredtek, hogy az előttünk álló veszélyekhez képest méltatlan jelölteket választottak. Most nem akarok kampányolni valaki mellett, de pl. Ciucă legalább NATO-katona! Ha ő lesz, akkor az én szemszögemből rendben van. Ha választ akar kapni, akkor például <div class="citate">az USR-nak tisztán liberálissá kell válnia, hagyja el ezt a woke-ista neomarxizmust, mert ezek nem illenek a románokhoz!</div> Nem arról van szó, hogy van értelmük vagy nincs, de ha nem hiteles társadalmi gyötrődésből származnak, akkor teljesen haszontalan! És ez nem tesz mást, mint eltávolítja az embereket. Tehát azt várom, azt szeretném, hogy Trump idejében jobbközép kormány jelenjen meg Romániában, és ezzel egyidejűleg azt szeretném, ha az új ciklusban a titkosszolgálatok határozottabb felhatalmazást kapjanak Oroszország hibridháborújának megállítására Romániában. Hihetetlen lazaság van! Nos, ez volt a dolog Soșoacával, ezt inkább nem szeretem! Hogy nem kézzel emelsz ki egy jelöltet. De csinálj valamit, uram! Komoly közpedagógiát, hogy minél többen megértsék, a szuverenitás álarca alatt Vlagyimir Putyin szellemét ültetik el minden román nappalijában! Meg kell tehát értenünk, hogy itt élünk Putyin és Orbán Viktor között, két revizionista, akik abban reménykednének, hogy az EU és a NATO romjain helyreállítják Nagy Magyarországot. Ez nem fog megtörténni, meg vagyok győződve! Matei Udrea: Tényleg meg akartam kérdezni. 3 éve látjuk, hogy Európában gyakorlatilag minden ország felszámolta az orosz hálózatokat, diplomatákat utasítottak ki, Moldáviában látjuk, hogy milyen szuronyharc van az orosz propagandával. Ott televíziókat zártak be, letartóztatták azokat, akik pénzes szatyrokkal járkáltak, megjelentek az orosz propagandát terjesztő influenszerek listái, akik havonta pénzt kaptak azért, hogy a közvéleményt az orosz propaganda által jóváhagyott irányba befolyásolják. Nálunk nem történik semmi, nem mozdul semmi. Nálunk nem lenne semmilyen orosz befolyás. Mit csinálnak a titkosszolgálatok? Teodor Baconschi: Nem, nem mondanám, hogy nem csináltunk semmit. Mi is kiutasítottunk valamit... Matei Udrea: Mi voltunk az utolsók Európában, akik ezt megtették. Teodor Baconschi: Igen... Persze a társadalomban több szó esik álhírekről, dezinformációról, hibrid háborúról, orosz propagandáról, megvett emberekről stb. Uram, ez mi más, ha nem ennek az országnak az elárulása! Nem? Matei Udrea: Ez igaz, de éppen ezért merül fel a kérdés, hogy a titkosszolgálatok miért nem oldják meg a problémát. Teodor Baconschi: Egy hasznos idiótának lehet, hogy van mentsége. Ennek a propagandának a hálójába került, és szerény IQ-jával vakon részt vesz az áramlatban. Viszi az ár. De továbbra is vannak, akiknek még mindig Romániában működő orosz bankokkal üzletelnek. Vannak olyan médiaállomások, amelyeknek kifejezetten putyinista szemlélete van! Erre azt fogja mondani, hogy nincs nagy közönségük, de te kitakarítsz! Takaríts ki! Matei Udrea: Van közönségük, hogy ne lenne? Teodor Baconschi: Ha azt mondod, hogy valaki ellenzi az Európai Uniót és annak értékeit, valamint az Észak-atlanti Szövetséget, és azt javasolja a románoknak, hogy hagyják el ezt a két szervezetet, amelyek nyilvánvalóan jobb sorshoz juttattak bennünket, azok olyan emberek, akik háborús időben készítik elő a vörös szőnyeget Románia deklarált ellenfeleinek! Uram, ez hazaárulás, vitathatatlanul. Tehát ebben a kérdésben kétségtelenül egy kicsivel több határozottságra van szükség az új ciklusban, az új elnökkel! A véleményszabadság ürügyén nem kényeztetheted többé magad ilyen mérgező beszédekkel, ilyen tragikus és feszült időkben! Tehát tenned kell valamit! Ezekkel a dolgokkal nem lehetsz a végtelenségig laza. Főleg, hogy <div class="citate">úgy látom, hogy a PSD Simiont a második körbe akarja juttatni, ezért szenet raknak a taligájába, hogy jobbnak jöjjön ki, mint amennyi van benne! Ez egy katasztrófa!</div> Úgy értem, ez egy Ciolacut segítő rejtett választási, populista taktika! De stratégiai szempontból katasztrófa! Vagyis nem tehetsz ilyesmit. Kell egy kordon szaniter ... Hasonlóképpen Orbán Viktor tusnádfürdői hagyományos utazgatásai. Uram, csinálj valamit! Mondd meg neki: „Uram, amikor ide jössz, és ilyen fajta beszédet tartasz, akkor mi téged már nem vakációzó szélsőséges vezetőnek tartunk, aki pihen egy kicsit a fürdőben!”. Itt is egy vörös vonalat kell húzni. Tehát ez az, amit szeretnék, hogy lépjünk már ki ebből az alkalmazkodó, laza, végső soron felelőtlen stílusból! És koncentráljunk egy kicsit jobban a ránk leselkedő veszélyekre. Matei Udrea: Szeretném megkérni önt, hogy röviden mondja el, mit gondol a fontosabb elnökjelöltekről. Persze nem mind a 14-ről, hanem azokról, akik számítanak: Ciolacu, Ciucă, Simion, Geoană és Lasconi mondjuk. Az az öt, akik számíthatnak a második fordulóra. Teodor Baconschi: Hogy ne legyek ellenséges a többiekkel, elmondanám, hogy véleményem szerint Ciucă és Lasconi támogatható. Ugyanis Nicolae Ciucă... Na jó, most már én is szubjektív vagyok abból a szempontból, hogy jobboldali lévén, egyébként sosem szavaztam a PSD-re. Például Geoană is PSD, a függetlenség leple alatt. Körülbelül 5 évig vezette a PSD-t, onnan való! Nem megyek bele mindenki személyes aktájába, mert nem ez a célom. De Nicolae Ciucă, ismétlem, nem a kommunista hadsereg dinoszaurusza, hanem a NATO-ban szocializálódott, teljes karriert befutó katonák generációjának embere. Szerintem önmagában is tisztességes ember. Ahhoz, hogy megtanuljon jobban beszélni nyilvánosan, ezt bepótolhatja! Hadd mondjak el valamit: Traian Băsescu első mandátuma alatt külügyi államtitkár voltam. Nos, felvitt a repülőre, mert a külügyminisztert nem vihette – általában nem utazik együtt az elnök és a külügyminiszter... Matei Udrea: Miért? Teodor Baconschi: Biztonsági okokból, ha valami történik a repülőgéppel... Matei Udrea: Rendben. Teodor Baconschi: És államtitkárként mentem vele. Uram, félénk volt, nem tudott... Utána fényesen teljesített, mint egy veterán, aki minden árnyalattal tudott bánni, tudta, hogy mi a politikai tétje az egyes ügyeknek, mestere a dolognak. Tehát ez nem olyan, amit ne lehetne behozni. De Ciucă rendben van, Elena Lasconi szintén rendben van, mert nem a rendszerből való! És nem AUR! Az AUR is a rendszer paleo-szekurista részének a terméke, és rendszerellenesnek mondja magát! Lasconi olyan ember, mint ön és én, vagyis a civil társadalomból való! Nincs hosszú politikai tapasztalata? Nos, ez egy előny őt illetően! Maia Sandu nem volt ismert és karizmatikus, és a diplomáciában gyakorlott, amikor belépett a játékba! Fokozatosan jött be, először miniszter volt, utána nem tudom mi, egy olyan pártot hozott létre, mint amilyen az USR is... Ez egy új párt, de nagymértékben hozzáértő emberekkel. Láttam őket! Úgy értem, hogy jobb minőségű politikai stábjuk van, mint másoknak, szerintem. Jó, tehát ezzel a kettővel! <div class="citate">Ha valaki meghallgatja a véleményemet, annak már csak Ciucă és Elena Lasconi között kell választania!</div> Ha valamelyik bekerül a második körbe, akkor a másikat, vagyis a PSD-s megaapparátussal rendelkező Ciolacut veri meg, a bárókkal, mindennel, amivel kell, és mondjuk a megvásárolt sajtóval! De ez nem sokat számít! Azt gondolom, hogy ha a PNL megbékélne önmagával, visszatalálna autonóm és liberális párti identitásához, akkor nagyon is megpróbálhatná – ha az emberek tömegesen jönnének szavazni, ez a feltétele –, megpróbálhatna újra jobbközép, EU-párti és NATO-párti parlamenti többséget létrehozni, akikkel még Donald Trump is nagyon jól kijöhetne. Matei Udrea: Ciolacut nem látja képesnek ezeket a dolgokat megtenni? Azért kérdezem, mert az elmúlt hetekben interjút készítettem két elnökjelölttel, Kelemen Hunorral és Cristian Diaconescuval, és mindketten azt mondták, nem olyan nagy baj, hogy nem tud idegen nyelveket, nincs végzettsége, mert jó fiú, és a közben kikupálódhat. Fontos, hogy jóhiszemű legyen, és akarjon tanulni. Ön sokat dolgozott Băsescuval, az államügyek és a nemzetközi kapcsolatok területén. Működhetnek így a dolgok? Teodor Baconschi: Egyik elnök sem született elnöknek, úgy válik elnökké, hogy viszi a mandátumát, és minden nap tanul valamit. De szinte meg vagyok győződve arról, hogy elnökként Nicolae Ciucă vagy Elena Lasconi profi csapatot alakítana, de nem vagyok arról meggyőződve, hogy Ciolacu úr másokkal venné magát körül, mint az általunk ismert, ugyanilyen jó srácokkal a PSD-ből! Hogy is mondjam, Ciolacuról nem is kell beszélnünk! Ciolacu mögött egy megapárt áll, amely 35 éve továbbra is az első párt Romániában. Szóval nem sírok Ciolacu úr kegyeiért. Bejut a második körbe! A kihívó számít! Ez tehát a kampány és végső soron Románia következő évek hajtóerejének a tétje. Vagyis az én szemszögemből azt mondtam, hogy ez a két jelölt az, akik egy jobboldali parlamenti többség újjáépítésének is főszereplői lehetnek, amihez meggyőződésem szerint még az RMDSZ is… Mintha ők is az Európai Néppártban vannak, nem? Nem változtatták meg politikai nemüket! Szóval, megvannak az előfeltételek, főleg mert nem is tudom, nekem is tetszett ez a lépés... Most persze <div class="citate">Bolojan úr kicsit szúrósan reagált, de jó miniszterelnök lenne, világosnak tűnik számomra! És miért ne? Úgy értem, hogy ezek az emberek csapatot alkothatnának és megbékélhetnének a civil társadalommal, valamint a liberális és jobbközép értelmiséggel is, amelyek támogatták Románia nyugatosodását.</div> És amit Iohannis úr nyilvánvalóan a kukába dobott, hátat fordított, szabotált, megszakított minden párbeszédet a pártok és az emberek ezen kategóriái között, amelyeknek történetük van, számszerűsíthetően hozzájárultak Románia jobb útjához, és akiket soha semmiről sem kérdeztek meg! Azaz jöjjenek el, hozzák a szakértelmüket és a tapasztalatukat. Én úgy látom, hogy az lenne a legjobb. Mert a PSD megragadt a többvektoros diplomáciánál. Kínával is, amikor lehetett, és Oroszországgal is. Mindannyian elmentek, nagyon tetszett nekik a pekingi kirándulás! Ezt tudjuk! Úgy értem, ez tény, nem sértek meg senkit! Néhány nyilvánvaló dologra emlékeztetünk! Matei Udrea: Nagyon kíváncsi vagyok, talál-e magyarázatot ennyi év alatt arra, ami Iohannisszal történt? Teodor Baconschi: Az történt, hogy őt a Szociális-Liberális Unió, annak atyái – Ponta, Geoană, Crin Antonescu – akarták a Nemzeti Liberális Párt élére, kényszerítették rá az NLP-re, e mögött Dan Voiculescu professzor stratégiai gondolkodása állt! Így született meg ez a természetellenes dolog, amely nem segítette a demokráciát, sem a független igazságszolgáltatást, sem a motivált és életerős civil társadalmat. Szóval ezekben az években visszaléptünk! És ugyanakkor a médiatrösztök zsaroló ereje, mert a súgófalon végig a helyes üzeneteket olvasták, de a tények azoknak fordítottjai voltak! Vagy közvetlenül vagy elhallgatással. Szóval, szeretnék visszatérni a reálpolitikához, valódi emberekkel, akik kimondják, amit gondolnak, tiszteletben tartják, amit ígértek, nem árulják el választóikat, és nem nem lépnek ki abból a politikai és talán geopolitikai skizofrén állapotából, amelyben ebben a helyzetben találtuk magunkat az utóbbi évtizedben. Meglátjuk! Mindjárt vége a vásárnak, Udrea úr... Lássuk, tudunk-e valamit javítani a hátralévő kevés idő alatt. Én mégis azt gondolom, hogy ennek ellenére az NLP bázisa elégedetlen ezzel az együttéléssel, amitől csak vesztenivalója volt, még akkor is, ha Bukarestben mindig néhány vezető kapott miniszteri széket, vagy... De a párt, a jobboldal ezekben az években folyamatosan veszített, vagyis zsugorodtak, lejáratták magukat. Ha nem bíznak benned az emberek, akkor mire hagyatkozol a politikai tevékenységed közben? Matei Udrea: A „Legătura de chei Kulcscsomó” című könyv ismételt bemutatásán hallgattam Önt és Armand Goșu urat, és eszembe jutott, amit Kelemen Hunor mondott egyszer. Megkértem, tekintve, hogy ő negyed évszázada van a Parlamentben, mesélje el, hogyan alakult ez idő alatt a román politikai osztály. Ő azt válaszolta, hogy az új politikusgenerációnak nincs általános kultúrája, már nem olvasnak és nem intellektuálisan csinálják a politikát. Ez akkor jutott eszembe, amikor ön és Goșu úr arról szóltak, hogy a jelenlegi román diplomaták és politikusok nem hagynak maguk után nyomokat. Teodor Baconschi (nevet): Nem akarnak nyomot hagyni maguk után... Matei Udrea: Úgy gondolja, hogy nem akarnak nyomokat hagyni, vagy egyszerűen nem... Teodor Baconschi: Nem! Többségük képtelen! Matei Udrea: Szóval képtelenek! Teodor Baconschi: Igen! Matei Udrea: Hogyan fejlődött, illetve hogyan visszafejlődött ide a román elit? Teodor Baconschi: Nos, visszafejlődött! Ez világos. Emil Constantinescunak többé-kevésbé volt egy egyetemi tanárokból álló kormánya! Matei Udrea: Pontosan! Teodor Baconschi: Băsescu olyan közkedvelt értelmiségiekkel vette körül magát, akiknek karrierjük volt! Nem ő hozta létre őket egyik napról a másikra! Matei Udrea: Még Boc is olyan, amilyen, de mégiscsak egyetemi tanár volt. Teodor Baconschi: Boc is! Ezekben az elmúlt években akárkiből miniszter lett, már nincs semmi jelentősége! És innen van ez a bábszínház érzés is! Ami látszik az már csak ilyen, egy látszat holmi bábokkal! Nem hiszem, hogy olyan kormányokat kell létrehoznunk, amelyek doktori fokozatait az Oxfordon, a Sorbonneon, a Yalen stb. szerezték. Matei Udrea: Bár talán nem lenne rossz... Teodor Baconschi: Nem lenne rossz! Nézze meg Maia Sandu önéletrajzát! De ez jó jel is! Én is a bizonyítékának tekintem, hogy a társadalom autonomizálódott! Amíg egyes politikai döntéshozók nem sértik a középosztály, a vállalkozói osztály – a gazdaságot alapvetően életben tartó, az országot fejlesztők – érdekeit, addig lehetnek középszerűek! Igaz, unalmas a politikai show néhány félig képzettel és félkegyelművel! Nem tehetsz semmit! Bár elkeserít a szűkös szókincsük, a történelmi kapcsolatok hiánya... A politikusnak azonban olyannak kell lennie, aki tudja, honnan származik az országa, miből áll ennek az országnak az európai kultúrája. hogy kapcsolatokat tudjon teremteni a társadalmak, államok között. Azonban jobb, ha van egy okos ember, aki vezet, és egy kulturált ember, aki sokat olvasott, aki megértette, aki megpróbált eljutni egyes jelenségek lényegéhez. Ugyanakkor <div class="citate">Traian Băsescu született politikus volt, vezetői érzékkel, de okos is! Nem tett úgy, mintha nem ő lett volna az egykori hajóparancsnok, de nagyon tisztelte azokat az értelmiségieket, akikkel együttműködött!</div> Nekem is tetszett ez a dolog, mert egy jó elnöknek ezt kell tennie. Hallgassa meg a területek nála okosabb és hozzáértőbb embereit, de döntés előtt képes a saját vélemény kialakítására! Vagyis meghallgatni, megjegyezni, saját szintézist készíteni és önállóan haladni, mert a felelősség végső soron őt, mint politikust terheli. Igaz, hogy amikor az első két posztkommunista évtizedre gondolunk, amelyek egyben a legszegényebbek voltak, mindenféle válsággal, erőszakkal, csúsztatásokkal tarkítva, akkor volt a legjobb a politikában a humánerőforrás, ami azokban az években Romániában lehetett! Miért nem tudunk 2024-ben, 2027-ben a meglevőnél jobb emberi erőforrást adni? Matei Udrea: Nos, ez a kérdés, miért? Teodor Baconschi: Vagyis miért? Miért nem kényszerítik a pártokat arra, hogy újra kinyissák kapuikat, hogy beengedjenek a fiatalabb generáció művelt tagjai közül. Úgy értem, hogy ne szégyelld, hogy politizálsz! Mert ez állampolgári kötelesség is annak, aki a hozzá tud járulni a közjóhoz. És ez a dolog szégyenné vált. Egész egyszerűen politikusnak lenni azt jelenti a közvélemény szemében, hogy mézesmázos kis csaló, demagóg, szemétláda, lusta, tolvaj. Úgy értem, nagyon szomorú, hogy ezeket a szerencsétlen tulajdonságokat a politikus plátói elképzelésével társítjuk! Én remélem azonban, hogy a politikai osztály involúciójának ezt a folyamatát valahol megállítják. Azt gondolom, hogy egy leendő elnök, aki szintén érti, miről beszélünk most, kijavíthatná ezt a dolgot! Ez csak politikai akarat kérdése, semmi más! Nem kell bűvésznek lenni, nem kell nem tudom én milyen titkos fegyverrel rendelkezned, hogy államtitkárokat vigyél a kormányba, a hivatalokba, a diplomáciába, akik jól képzett, okos emberek, valódi önéletrajzzal! Matei Udrea: Utolsó kérdés. Ön kezdeményezte, részt vett külügyminiszterként abban a folyamatban, amely Moldova Köztársaságot Európához közelíti, többek között azzal a kezdeményezéssel, hogy román állampolgárságot kapjanak a moldovaiak. Hogyan látja Románia Moldovához fűződő viszonyának alakulását az elmúlt években? És mit kellene tegyen Románia, mit kellene tegyen az új elnök és az új hatalom a következő 5 évben, mondjuk a Moldova Köztársasággal való kapcsolatát illetően. Teodor Baconschi: Sok bűnünk van ebben a kapcsolatban! A román félnek! Matei Udrea: Miért? Teodor Baconschi: Mert sokan a szolgálatokból, a politikából, a diplomáciából olyan államnak tartották Moldova Köztársaságot, amely minél közelebb van a csődhöz, annál közelebb kerül a Romániával való unióhoz! Ami perverz és végső soron románellenes logika volt! Mert nekünk volt... Nekünk! Azért mondom ezt, hogy ne mutogassak ujjal senkire, de jelentős hozzájárulásom volt ahhoz, hogy Moldova Köztársaságot háromútleveles oligarchák, Plahotniuc és barátai foglalják el... Matei Udrea: Plahotniuc? Teodor Baconschi: Igen! És társasága! Plahotniuc és barátai! Iohannis alatt megállt a szív verése! Neki semmilyen érzése nincs ezzel a témával kapcsolatban! Băsescu legalábbis nagyon közreműködött. A Kisinyov-i Mihai Eminescu Román Kulturális Intézet segítségével is megnyitottuk Románia két új főkonzulátusát Cahulban és Bălțiban. Megkezdtük ezt a szerencsétlen Jászvásár-Ungheni gázvezetéket, nagyon intenzív Moldávia-párti lobbitevékenységünk volt Brüsszelben. Ennek bizonyítékaként a Szövetség az Európai Integrációért három párt részvételével megtartott választások sorozata előtt az EU 11 külügyminisztere érkezett Kisinyovba, hogy nagyon határozott jelzést adjanak egy olyan időszakban, amikor a Moldova Köztársaság tényleges integrációja megrekedt a keleti partnerség stratégiai ködében! Amely csak egy előszobának tűnt, ahol senki sem tudja, hány zárt ajtó és hány nyitott ajtó van a folyamatban részt vevő hat állam számára. Nos, ma Maia Sandu – az ő rendkívüli nemzetközi karizmája révén –, mindazzal, amit a Moldova Köztársaság szavazói tettek, bármilyen rossz is a regionális kontextus, a helyzet tízszer jobb! A tárgyalások elkezdődtek, Romániának aktívnak kell lennie a Moldova Köztársaság csatlakozási folyamatában! Matei Udrea: Vagyis? Legyünk konkrétak. Mit tegyen? Mire céloz? Teodor Baconschi: Uram, know-how átadás! Gondoljon bele, hiába egyszerűsítik az útitervet, a körülményekhez képest nem fog gyorsan belépni az EU-ba! <div class="citate">Moldovának szüksége van egy sor olyan strukturális reformra, amelyeken Románia keresztülment! Romániában vannak emberek, akik segíthetnek a kisinyói végrehajtó testületnek, hogy a lehető leggyorsabban megkísérelje ezeket a reformokat.</div> Ezt, és ha 2025-től a leendő parlamenti választásokkal megszilárdul az európai trend! Bízzunk benne, hogy így lesz Az új elnök számára Moldova Köztársaság kell álljon külpolitikai prioritásai listájának az élén. Nem valahol a hetedik vagy nyolcadik helyen. Egyébként Moldova sorsa Ukrajnán is múlik! Tehát egyformán aktívnak kell lennünk Ukrajna támogatásában, mert ez egyben azt is jelenti, hogy közelebb kerül az a időpont, amikor Moldova, mint álmodott és lehetséges új EU-tagállam letörli a Prutról az országhatárt! És ha 2 évente egyszer tartunk közös kormányülést, akkor ez van, megmutattuk, hogy dolgozunk... Nem! Szeretném, ha a bukaresti kormány ösztönözné a román nagyvállalatok erőteljes partraszállását oda! Láttam, hogy egyesek és mások azon kezdtek gondolkodni, hogy átkeljenek a Pruton. Ezt kell tennünk Moldova Köztársaság gazdaságának átformálása és diverzifikációja érdekében! Mert ez egyelőre csak a mezőgazdaságra, a szőlőművelésre korlátozódik, néhány olyan területre, amelyek meglehetősen szerény hozzájárulást jelentenek a bruttó hazai termékhez. Románia már rendelkezik olyan gazdasági erővel, amely képes diverzifikálni és megerősíteni Moldova Köztársaság gazdaságát! És ezt meg kell tennie! A többiben Ukrajnától is függ a sorsa! Tehát egyformán aktívnak kell lennünk Ukrajna támogatásában, mert ez egyben azt is jelenti, hogy közeleg az a dátum, amikor Moldova Köztársaság, mint álom és lehetséges új EU-tagország eltörli a Pruton az országhatárát! Lehet gondolkodni a jövőben egy konföderáció vagy tényleges politikai unió képletében, de addig, ha mindketten az Európai Unióban lennénk, nyilván úgy mennénk át, ahogy a franciák átmennek az országukból Belgiumba, Németországba vagy Spanyolországba! És csak akkor válna egységes valósággá ez az igazságtalan határ egyazon nemzet két állama között, amelyet Oroszország széttépett! Határ nélkül! Szóval, reménykedjünk, hogy ez megtörténhet! Most fontos, hogy megőrizzük az optimizmusunkat. Matei Udrea: Reálisan nézve milyen időtávra lehet számítani Moldávia európai uniós csatlakozására? 5 év, 10 év, 20 év? 30 év? Teodor Baconschi: Szerintem 10 év észszerű! Eez lenne a megmentése mindannak, ami a latinságot és a román elemet jelenti ezen a területen. Mi, mint a legelső állam, amely elismerte Moldova Köztársaság függetlenségét a Szovjetunió összeomlása után, nem szabad arrogánsan pártfogolni, vagy másodrendű románoknak tekinteni őket! Nem! És lesznek ott más nemzetiségek is, ahogy vannak Romániában is. Meg kell győzni őket arról, hogy ha a Moldáva Köztársaság, mint állam belép az EU-ba, akkor ugyanolyan lesz a soruk, mint a mienk, háromszor-négyszer jobb, mint amikor nem voltunk tagok! Matei Udrea: Ez teljesítmény, egyetértek! Teodor Baconschi: Úgy értem, hogy elégnek tűnik! Nem hiszem, hogy tízszer jobban élhettünk volna! De három-négyszer jobban élünk, mint 1989-ben! A három-négyszer jobb egy életben nekem elégnek tűnik! Matei Udrea: De látja, hogy jelenleg sok románnak más a véleménye. Eltekintek attól a felméréstől, amelyben a fiatalok 40%-a azt mondta, hogy inkább a diktatúrát választaná. De látta, hogy van egy nagyon erős áramlat, amelyik azt mondja, hogy régebben jobb volt, jobb volt Ceaușescu idején, függetlenek voltunk... Teodor Baconschi: Nem igazán hiszek ebben a megközelítésben! Úgy értem létezik, ez kétségtelen, de, hogy nagyon erős lenne... Matei Udrea: Személy szerint sok embert ismerek, akik ezt hiszik és mondják. Teodor Baconschi: Udrea úr, én is nézegetem a Facebookot, van egy-két oldal, amely a ceausisták, auristák, putyinisták, oltásellenesek, összeesküvők iránt nosztalgiáznak. És tesznek egy képet, hármat, tízet arról az egyedi játékról a kommunizmusból, vagy csapágyas gördeszkával, vagy egy Eugenia-val, egy csomag Carpați cigarettával, nem tudom mivel, és az üzenetet: „Nézd, uram, milyen jó volt nekünk!” És ezek alatt alatt tiltakozási hullám van! Bizonyítékként, a románok 80 százaléka jól érzi magát az EU-ban és a NATO-ban! Tehát vannak ezek az emberek, akiket így vagy úgy meg kell érteni, nem pedig eleve elítélni. Elveszítettek egy vonatot, kettőt, hármat, talán az összes vonatot ebben a posztkommunista rendszerváltásban, a kicsi, ipartalanított városokban lerobbant kommunista tömbökben maradtak. De valami ott is változik! <div class="citate">Bejártam minden méretű várost, az ország minden részéről, és azt láttam, hogy ténylegesen, mindenhol ott van a városi reneszánsz dinamikája! Mindezek szemmel láthatóan alakulnak ki!</div> Természetesen ezek az emberek, így vagy úgy, ragaszkodnak a fiatalságukhoz, ahhoz, hogy akkoriban... És azokhoz az álelőnyökhöz, a stabilitáshoz a börtönben, amit a kommunista diktatúra kínált nekik. De úgy gondolom, hogy egyrészt nosztalgikusabbnak adják magukat, mint amilyenek, másrészt egész egyszerűen engedik, hogy elhatalmasodjon a neheztelés, vagyis azokhoz képest, akik jobban jártak, és akiket irigyelnek! Azon tűnődőnek: „Uram, nem jobb volt, amikor mindannyian szarok voltunk?” Amikor mindannyiunknak nem volt mit enni? Nem hiányzott a közösség érzése a nincstelenségben? Nem jobb visszamenni abba az időbe, amikor senkinek nem volt pénze, és ha volt pénze, nem volt mit vásárolnia? Ez a szociálpszichológia egy fejezete, amelyet finoman kell kezelni, és meg kell próbálni integrálni ezeket az embereket a társadalmi szövetbe. Más szóval, nem szabad számkivetettként démonizálni őket. Megvannak a szentimentális vagy más okaik. Hogy tévednek, az nyilvánvaló! De azt gondolom, hogy ez az észlelési hiba időben kijavítható. Nagy István fordítása ]]> </content:encoded> <link>https://erdelyinaplo.ro/aktualis/a-politikusokat-csalonak-demagognak-lustanak-es-tolvajnak-tartja-a-kozvelemeny-interju-teodor-baconschi-volt-roman-kulugyminiszterrel-n-2-resz</link> </item> <item> <guid isPermaLink="false">577562</guid> <pubDate>Fri, 15 Nov 2024 10:13:10 +0200</pubDate> <title>Egy rossz ukrajnai béke új háborúk előfeltétele: interjú Teodor Baconschi volt román külügyminiszterrel – Első rész</title> <description><![CDATA[<img src="https://minio.szekelyhon.ro/pictures/erdelyin/belpolitika/sm_teodor-baconschi.jpg" alt="Egy rossz ukrajnai béke új háborúk előfeltétele: interjú Teodor Baconschi volt román külügyminiszterrel – Első rész" /> Románia 2009-2012 közötti külügyminisztere, Teodor Baconschi arról biztosít, hogy Trump amerikai hatalomra kerülése után Romániának nem kell attól tartania, hogy Oroszország befolyási övezetébe kerül, és valószínüleg Ukrajnában sem lesz hirtelen béke.]]></description> <content:encoded> <![CDATA[Matei Udrea: Baconschi úr, jó napot kívánok, és köszönöm a kedvességét, hogy interjút ad nekem. Nem tehetek mást, mint a most befutott eseménnyel, az egyesült államokbeli választásokkal kezdjem. Változás történt. Azt látjuk, hogy az emberek nem csak Amerikában, hanem a világ többi részén is két táborra szakadtak. Vannak, akik félnek vagy nagyon félnek, mások pedig boldogok vagy nagyon boldogok. Hogyan látja az új valóságot, amelybe kerültünk? Teodor Baconschi: Először is meg kell jegyeznünk, hogy Trump nem új. Már volt 4 évet a Fehér Házban. Ezért ő ugyanaz, függetlenül attól, hogy messiásként írjuk le, ahogy a romániai AUR-isták teszik, vagy populista republikánusként, aki megpróbálja újraindítani az amerikai gazdaság motorját, és újra hegemónná tenni az Egyesült Államokat. De kié? Egy diktátorklubé, ahol Trump a legnagyobb rosszfiú? Vagy a szabad világé? Tiszteltük és szerettük Amerikát, mert a második világháború után a nyugati világ politikai és katonai mecénása és egyben a szabadság forrása volt. Tehát Amerika plusz szövetségesei Nyugat-Európából és Japánból, Dél-Koreából, Ausztráliából, Új-Zélandról, Kanadából stb. Nos, azt hiszem, várnunk kell, és meglátjuk! Trump beiktatására januárban kerül sor. <div class="citate">Örülök, hogy nem volt óvás a választásokon, mert ez azt jelenti, hogy békés lesz a hatalomátadás Bidentől Trumpnak. És azt is gondolom, hogy Trump mindent és mindennek az ellenkezőjét is mondta már politikai karrierje során!</div> Készíthetünk egy antológiát két rovatban olyan kijelentéseiből, amikről reggel egyet gondolt, este meggondolta magát, elkezdte mondani, hogy ez nem igazán így van, hogy mi nem értettük, hogy... Rendben! Most tiszteletben kell tartanunk az amerikaiak akaratát. Egyértelmű, hogy fölényesen nyert. Már nem a demokraták hibáit elemezzük, miért biztatták Joe Bident – egy nagyon tisztességes és becsületes embert a régi gárdából –, aki a hidegháborút is elkapta, hogy maradjon ott, amíg nem maradhat tovább! És később, 48 óra leforgása alatt érvényesítették Kamala Harrist előválasztások, belső választások, verseny nélkül, és amikor szerepelt a választási naptárban, valójában egy kicsit túl késő volt meggyőzni az amerikaiakat. Szerintem Trump pragmatikus, ahogy ismerjük, üzletember, tudjuk, hogy meglehetősen szkeptikus a multilateralizmussal, tehát az EU-val és a NATO-val kapcsolatban is. Inkább négyszemközt (egy az egyhez – a szerk.) szeret tárgyalni kétoldalú kapcsolatokban, ahol nyilván mindig előnyben van. De azt is gondolom, hogy az Európai Unión belül kidolgozták a B-tervet. Talán sokan azt szerették volna, hogy Kamala Harris nyerjen. Rendben! De sokan ugyanígy gondolták: „Áll már meg, lehet, hogy a másik jelölt nyer!”. Tehát szerintem európai vezetők egész sora, sőt, mindannyian azon is elgondolkodtak, hogyan fognak dolgozni Trumppal. Megpróbálnak vele dolgozni! Bízzunk benne, hogy elkerüljük a kereskedelmi vámháborút az USA-ba irányuló európai exportra és fordítva. Történelmi és geopolitikai szempontból ennek jelenleg semmi értelme! Nem hiszem, hogy ebbe a szélsőséges polarizációba kellene esnünk. Vagyis Trumpot sem démonizálni, sem messianizálni nem kell, sem úgy tekinteni, hogy ő valaminek a megmentője! Inkább nézzük meg, hogyan viszonyul majd az ukrajnai háborúhoz. Minket ez különösen érdekel! Miért? Mert nem lehet Amerikát újra naggyá tenni, ha hagyod, hogy Putyin katonai eszközökkel módosítsa az ismert nemzetközi határokat! Ez rendkívül veszélyes precedenst teremt, ösztönzi a militarista kalandorkodást más tekintélyelvű rezsimek esetében, amelyek kihívást jelentenek a Pax Americana számára. Tehát Putyin ügyének adna helyzeti előnyt Ukrajna területi megcsonkításával és egy bármikor újrakezdő háború befagyasztásával, ami biztos alapot jelent Amerika hatalmának csökkenéséhez! Tehát, az a feltevés, hogy Kína holnap elfoglalhatja Tajvant, Irán nukleáris fegyverekhez juthat, másfajta revizionista hatalmak, köztük Észak-Korea – amely lám, csapatait küldte Ukrajnába az oroszok oldalán harcolni –, meg ezek a BRICS+-ok, akik többpólusú világot akarnak, egy diktátorok klubját, akik a 19. századi stílusában lennének nyerők, felosztva maguk között a világot, ha a békítés ürügyén Trump enged Putyinnak! Majd meglátjuk, hogy milyen elemzéseket végeznek Washingtonban is. <div class="citate">Én nem hiszek abban az elméletben, hogy a Trump 2-nek lesz egy bólogatójános-kabinetje, és egyfajta diktátor lesz, aki nem tud elviselni a gondolkodásától eltérő elemzéseket.</div> És van még valami: a Közel-Keletet most már alapvetően az Izrael – Hamász és a Hezbollah konfliktus izgatja, ami azonban közlekedő edény az ukrajnai konfliktussal! Vagyis mögöttük áll Irán, illetve Oroszország. Persze Törökország például próbál közvetíteni, de a két konfliktus közlekedő edény, és ugyanazon politikai értékeken alapuló megoldást kell találni. Úgy értem, ha Izrael az egyetlen működőképes demokrácia a Közel-Keleten, akkor Ukrajnának is ütköző zónának kell lennie a Nyugat és Oroszország között, amikor Oroszország megőrült, ahogy azt 3 éve látjuk! Röviden, úgy gondolom, hogy a „várni és meglátni” nem azt jelenti, hogy nem gondolunk arra, hogy mit kell tennünk. És ha úgy tetszik, azt kell tennünk, hogy európaiként az eddiginél gyorsabban szabaduljunk meg, mint eddig, a 3 kollektív és politikai illúzió zsarnoksága alól, amelyek legalábbis 1990 után lendületet adtak az Európai Uniónak! Az első illúzió az, hogy továbbra is kizárólag egy tercier, szolgáltatási gazdaságra, egy digitalizált gazdaságra támaszkodhatunk, és mindent Kínában állítunk elő. A második illúzió az, hogy Európa gazdasági motorja, Németország végtelenül olcsó orosz gázzal fog rendelkezni! Nem! Az Északi Áramlat 1. és 2. kiesett a lehetőségek közül. Nagyon jól látjuk, hogy alternatívákat kell találnunk Oroszországtól való energiafüggetlenségünk biztosítására, még ha közvetlen vagy közvetett importőrök vagyunk is, közvetve profitálunk az orosz gázból. A harmadik kollektív illúzió pedig az volt, hogy Amerika ingyen védelmez minket, bármi is történjen, mert történelmi szövetségesek vagyunk, és ragaszkodunk a demokratikus, liberális értékekhez. Nos, jelenleg az Európai Unió meghúzta a bevándorlási féket, újra üzembe helyezi az atomerőműveket, valószínűleg Németország is azt teszi. Szerintem nincs más megoldás. Stratégiai szinten pedig, ha az észak-atlanti szövetség köhögni kezd, ha Trump azt mondja, hogy „elszakadunk, nézzétek, egy olyan izolacionista ciklus következik, amilyen korábban nem volt”, akkor nyilvánvaló, hogy háború van az ajtónkban! Tehát mi európaiaknak kell újraiparosítanunk Európát, energetikailag függetlenné kell válnunk, és a lehető leggyorsabban kellően hatékony fegyveres erőt kell létrehoznunk, amely arányban áll azokkal a fenyegetésekkel, amelyeknek ki vagyunk téve. Természetesen elmondhatjuk, hogy a legjobbat reméljük és a legrosszabbra készülünk. Nem hiszem, hogy Putyin, még ha ki is jön, vagy egyszer már nagyon jól kijött – az első Putyin – Trumppal, nem hiszem, hogy bármelyik balti államot megtámadná, nemhogy Lengyelországot vagy Romániát! De középen van egy másik tét is: Moldova Köztársaság! És tudjuk, látták, hogy Maia Sandu nyert, az Európa-pártiak hullámon vannak, jövőre parlamenti képviselő választásuk lesz, a folyamatot konszolidálni kell. És ez sajnos nem csak Románia gazdasági és energiasegélyétől vagy a Moldova Köztársaságért folytatott brüsszeli politikai lobbitól függ, hanem az ukrajnai háború kimenetelétől is! Úgy értem, hogy ha az oroszok megérkeznek az Odesszába vezető úton Dnyeszteren túlra... Matei Udrea: A dolgok nagyon komolyra fordulnak. Teodor Baconschi: Igen, világos, hogy Maia Sandu Európa-párti kormányának igyekezete, bármilyen energikus is, összeomlik, és ismét Oroszország nyerheti meg ott először a hibrid háborút. És nem lenne túl nehéz egy térdre kényszerített Ukrajnával ismét egy oroszbarát bábkormányt állítani Kisinyovban. Most fontos, hogy ezt a wokisták és a konzervatív keményvonalasok közötti konfliktust színlelve, vidékiesen és hisztérikusan ne tegyük át Romániára, mert nálunk nincsenek ilyen típusú történelmi, kulturális premisszák! Volt rabszolgaságunk, gyarmati birodalmaink? Ez egy konfliktus, amit ostobán importálunk! Matei Udrea: Nagyon fontosnak tartom a szakértelmét, hiszen Ön hosszú évekig volt nagykövet, majd külügyminiszter, és tudja, hogyan működnek ezek a dolgok a színfalak mögött. Egyrészt itt van Putyin, aki már Ukrajna lerohanása előtt egyértelműen elmondta nekünk, hogy érdekli a NATO 1997-es határáig való kivonulása, és ezt az elképzelését nem adta fel. Másrészt ott van Trump, akiről azt is mondta, hogy üzletemberi mentalitása van. A kérdésem az volt, hogy van-e arra lehetőség, hogy mi is árucsere tárgya legyünk? Félő, hogy a Trump 2 egy yesman-kormánnyal veszi körül magát. Putyin pontosan ugyanígy jár el. Így jutott oda, hogy megszállta Ukrajnát: ezek a yeszmanek mind azt mondták neki, hogy Ukrajna már vesztett is, és elkövette a hibát. Fennáll ez a veszély, hogy árú legyünk? A románoknak ilyen emlékekkel maradtak az 1944-1945 közötti időszakból. Teodor Baconschi: Igen, rendben, a Napóleon utáni bécsi kongresszus óta (1815-től – a szerk.) így vagy úgy kereskednek velünk, de most más valóságban élünk. Úgy értem, valóban Trump bátorította a Brexitet. Vagy csak Franciaországgal, Németországgal, Olaszországgal szeretne beszélni, de az EU-val nem! Az EU egy realitás, története van, szervezett entitás, bejáratott. 450 millió uniós polgára van! Például kétszer akkora a lakossága, mint az Orosz Szövetségnek. Matei Udrea: Sőt, háromszor akkora. Teodor Baconschi: És nem hiszem, hogy ezek a szervezetek, még ha identitásválságon mentek is keresztül... a NATO a 90-es években azon töprengett volna, hogy van-e értelme léteznie, Macron néhány éve azt mondta, hogy a NATO agyhalott. Hát nem az! Ellenkezőleg, a NATO Finnországgal és Svédországgal bővült! A NATO egy olyan szervezet, amely ismét okot talált arra, hogy elsőrendű stratégiai fontosságú legyen. És az amerikaiak már beruháztak Kogălniceanuba! Több ezer amerikai katona és hatalmas infrastruktúránk lesz ott. Ez egy nagyobb katonai bázis lesz, mint a Ramsteinben, az egykori szövetségi Németországban levő. Szóval szerintem ezeket a dolgokat nem lehet egy nyilatkozatból kitörölni! Sem az EU, sem a NATO! Másrészt, <div class="citate">ahogy láttam az ukránokat, akik elszántak szabadságuk és nemzeti területük megvédésére, attól tartok, hogy Trump sem fogja megtenni, még akkor sem, ha mondjuk arra kéri Putyint, hogy hagyja abba az ellenségeskedést és fogadjon el a két Korea mintájára egyfajta demilitarizált folyosót.</div> Nem tudni, hogy ki őrizné azt. Gondolom, hogy nem a kéksisakosok... Matei Udrea: Európai békefenntartó erőkről tárgyalnak, EU-országokból, tehát nem a NATO vagy az ENSZ égisze alatt. Teodor Baconschi: De a kérdés az, hogy Putyin képes lesz-e kezelni azt, amit Kelet-Ukrajnában elpusztított. Ki fogja fizetni a rekonstrukciót, hogy legalább egy minimális működésű társadalom épüljön ott ki? Ez egy aknamező, a bombázott régiókkal és Putyin által részben megszállt részekkel! Kettő: nem lesz ott gerillaháború, ha már nem lesz a hagyományos? Hogyan válhat működőképessé ez az úgynevezett béketerv? Minden ukrán elfogadja ezt? Folytatják a harcot a lövészárokból, a szabotázst és így tovább? Ez a dolog nagyon bonyolult! És akkor Ukrajna jövőbeli státuszáról is szó van. Csatlakozni akar az EU-hoz és a NATO-hoz! És megérdemli! Egy eszköz lenne a NATO számára, mert jelenleg az egyik legjobban képzett és legjobban teljesítő fegyveres erővel rendelkezik. Szóval nagy a köd ebben az ügyben! Könnyű azt mondani: „Trump békét akar!” Nos, mi is békét akarunk, de a rossz béke az új háborúk előfeltétele. Ha tehát nem tartják tiszteletben a nemzetközileg elismert határok sérthetetlenségének elvét, akkor a káosz ott van a kapuban! Nem csak kopog, de rád is tör! Tehát ez több év romlás kérdése. És ezért Amerika ereje rohanva erodálna, ha nem sikerül megfékeznie, és nem térne vissza a tipikus hidegháborús koncepcióhoz, az orosz revizionizmust illetően a „megtartóztatáshoz”. Nézzük meg, miről van szó, milyen javaslatok jelennek meg, hogyan lehet tárgyalni, mi a kockázatuk. De, hogy a kérdésére válaszoljak, <div class="citate">nem lehet úgy kereskedni velünk, mintha sehol sem lennénk, senkié se lennénk. Nem! Sorsunk a többi 26 EU-állam és NATO-partnereink sorsához kötődik.</div> És úgy gondolom, hogy több ezer oka van annak, hogy a többi nem amerikai NATO-partner továbbra is a történelem legerősebb politikai-katonai szövetségére támaszkodjon. Ha nincs NATO-d, akkor ki vagy? Persze Amerikát továbbra is két óceán védi, de Amerika a globális hegemón, mert megvédi a szabadság és a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok értékeit. Ha végül feladja ezt a mandátumot, amely végső soron rangos és hatalmas szövetségesek társaságát is biztosította számára, akkor mi marad Amerikából? Csak egy észak-amerikai kontinentális hatalom marad, Kanadával és Mexikóval? Nem tudom, ez egy kérdés! De nem hiszem. Mi, mint románok jobban vagyunk, mint valaha! Hogy valahova kerültünk! És tábort váltottunk, de az erősek és a szabadok oldalára váltottunk. Matei Udrea: Mit akarhatnánk, Mr. Baconschi? Mit kellett volna kérnünk az elmúlt években és most? Teodor Baconschi: 10 év alatt meg kellett volna oldanunk Schengent! Be kellett volna lépnünk az eurózónába. Szó volt az OECD-be való belépésről is. De ez egy békeidőbeli diadal! És gyorsabban kellett volna modernizálnunk a fegyveres erőinket. Ugyanis azt látjuk, hogy körülbelül 1500 tábornok van, jó, de látta, mennyit szarakodtunk azzal a Patriot-üteggel? Látta, hogy megjelent egy törvény, hogy le lehet lőni az orosz drónokat, mert addig nem volt hozzá jogalap... Megdöbbentem, amikor meghallottam ezt a dolgot, hogy nincs jogalapunk megsemmisíteni egy ilyen típusú tárgyat, ami behatol a saját légteredbe. Szóval nekünk is sok a tennivalónk. Legyünk jobban összehangolva a baltiakkal és a lengyelekkel, vagyis ezekkel a frontvonalban lévőkkel, akik minden kockázatnak ki vannak téve. Látta, hogy mennyire felfegyverkezett Lengyelország? Bámulatosan! Matei Udrea: De nálunk pont az ellenkezőjét mondják! Biztosítékot kaptunk a miniszterelnöktől, hogy egyáltalán nincs veszély, és Oroszország nem fog megtámadni minket. Vagyis pont az ellenkezője annak, amit a lengyelek nap mint nap mondanak. A lengyelek pedig nem csak mondják. Teodor Baconschi: Igen, mert a lengyelek tudják, hogy egy kikényszerített béke Ukrajnában nagyon hasonlítana a müncheni egyezményekhez (1938-ból – a szerk.), és ők tragikusabban szenvedtek, mint mi, hiszen az országuk kétszer, ha nem háromszor is eltűnt a térképről. Tehát a jó őrzés elhárítja a rossz veszélyt. Most azt fogja mondani, hogy a NATO-ban vagyunk, hogy számítunk a NATO működőképességére, és biztos vagyok benne, hogy Trump nagyon jól fogja érezni magát, ismét egy Észak-atlanti Tanácsot vezetve. De csinálj te is valamit! Tehát ne várd el, hogy csak mások védjenek meg! Képesnek kell lenned válaszolni! Amíg megszerveződik a szövetségi szintű válaszadás, építsd meg az autópályáidat, hogy áthaladhasson a hadianyag! Szereld fel hadseregét elegendő F–16-ossal, ha nem F–35-tel. Hogy legyen alapod! Az is igaz, megértem, hogy egyes politikusok, mint például Ciolacu, miért ilyen laza! Azért, mert ők is megszokták, ahogy mások is megszokták... Ha egész Európa megszokta, mi is megszoktuk a gondolatot, hogy uram, az amerikaiak... Hogy egyes bázisok jelenléte elég... És például tudok valamit a Deveseluról... És hogy mi maradhatunk azokkal az orosz licenc alapján gyártott puskákkal, és kb csak ennyi! Némi többé-kevésbé rozsdás páncélozottal... Nem! Itt lapoznunk kell és megértenünk! <div class="citate">A GDP 3%-ának Trump is örülne, aki szerint ez csökkenti a szövetségben az amerikai erőfeszítésekre nehezedő nyomást. És ezt a többieknek is meg kell tenniük.</div> De mit tegyünk? Van egy történelmi örökségünk! Németországot lebeszélték, hogy felfegyverkezzen, igaz? Németországnak lehetne egy szuperhadserege! Van benne valami, de nem elég. Sajnos ezt az újrafegyverkezést az új realitások diktálják. Úgy értem, nem gondoltuk volna 30 évvel ezelőtt, hogy proxy meleg háborúkkal újra elkezdődik a kelet-nyugati hidegháború, és a fegyverkezési versennyel! De úgy látszik, senki nem tanul semmit, Oroszország nem tudott demokratizálódni, Kínát maga a Nyugat állította talpra és alakította át gazdasági óriássá, nem más! Különben ott maradt volna valami kulturális forradalomnál, vagy a biciklinél, azokkal a dokk öltönykékkel és tál rizzsel! Kb. ez volt Kína Teng Hsziao Ping előtt, de különösen Nixon és Kissinger, illetve az amerikai politika változása előtt, amit akkor az indokolt, hogy Kínával játszottak a Szovjetunió ellen. De ez a történelem! Nagy István fordítása ]]> </content:encoded> <link>https://erdelyinaplo.ro/interju/egy-rossz-ukrajnai-beke-uj-haboruk-elofeltetele-interju-teodor-baconschi-volt-roman-kulugyminiszterrel-n-elso-resz</link> </item> <item> <guid isPermaLink="false">577508</guid> <pubDate>Thu, 14 Nov 2024 14:55:58 +0200</pubDate> <title>Sok embernek nem ajánlott a vegán étrend</title> <description><![CDATA[<img src="https://minio.szekelyhon.ro/pictures/erdelyin/gasztronomia/sm_gyomberes-piritott-zoldseg.jpg" alt="Sok embernek nem ajánlott a vegán étrend" /> A népszerű vegán étrendről megoszlanak a vélemények. A ,,húsevő” emberek többsége zsigerből elutasítja, a vegán fogyasztók azonban saját igazukat hirdetik. Összeállításunkban a vegán étrend előnyeit és hátrányait járjuk körül.]]></description> <content:encoded> <![CDATA[Napjainkban a hangsúlyosabban növényi alapú étrend vagy akár a kizárólag növényi ételek fogyasztását „megengedő” vegán táplálkozás egyre növekvő népszerűségnek örvend. Azonban a növényi alapú fehérjék aminosav-tartalma jelentősen eltér az állati eredetű fehérjéktől. Szaknyelven fogalmazva az egyes kutatások arra engednek következtetni, hogy a növényi fehérjeforrások limitáló aminosavakkal, ezáltal alacsonyabb DIAAS-értékkel rendelkeznek. (Ez az adat arról ad információt, hogy az ételünkben található fehérjéből mennyi fog hasznosulni. Gabonafélék esetén ez 0.40-0.50 körül mozog, azaz a bevitt fehérjének legfennebb a fele fog hasznosulni). Ez annyit tesz, hogy a szervezet a növényi fehérjeforrásokat rosszabbul hasznosítja, továbbá emészthetőségük is rosszabb, mint az állati eredetű fehérjéké. <div class="subtitle">A növényi fehérjék sem egyformák</div> Egy korábbi kutatás rámutat arra, hogy a vizsgált 12 izolált növényi eredetű fehérje közül csak a burgonyának és a szójafehérjének kiváló a DIAAS-értéke, így ezek tartoznak a leginkább emészthető növényi fehérjék köze. A sokak által kedvelt borsó-, rizs-, kender- és búzafehérjék az átlagos kategóriába sorolhatóak. A növényi alternatívák a tej helyettesítésében is széleskörűen elterjedtek. Ezek között ma már igen sok változat fellelhető a kereskedelemben, azonban nem elhanyagolható, hogy fogyasztásuk a tehéntejben megtalálható ásványi anyagok, vitaminok és esszenciális aminosavak pótlását önmagukban nem képesek helyettesíteni. A növényi alapú fehérjeforrások előnye, hogy általánosságban az állati eredetű fehérjeforrásnál alacsonyabb zsírtartalommal rendelkeznek, de szénhidráttartalmuk jelentősen magasabb, valamint fehérjetartalmuk is alacsonyabb, mint az állati eredetű források esetében. Dr. Németh Csaba élelmiszer-mérnök, címzetes egyetemi tanár szerint nem minden állati fehérjeforrás fogyasztásával szükségszerű a zsír bevitele. ,,Gondolok itt például a tojásfehérjére, amiben nemhogy zsír, de még szénhidrát sincs. Ráadásul a felhasználási területe – többek között kiváló tulajdonságainak köszönhetően – olyan gyorsan fejlődik, hogy ma már tejtermék-helyettesítőket is készítenek belőle. Amennyiben valaki hasonlóan jó, de igazi gasztro-különlegességre vágyik, akár egy sült galambmellet is bátran elfogyaszthat” – osztotta meg gondolatait a budapesti szakember. <div class="subtitle">Idős korban vigyázni kell a kizárólag növényi eredetű étrenddel</div> Az életkortól is függ, mit ajánlott ennünk. A növényi eredetű fehérjék általánosságban alacsony tápértékkel, lassan emészthető aminosav-összetétellel rendelkeznek, de ettől függetlenül jó fehérjeforrásnak számíthatnak, ha tudatosan bánunk velük. Akik viszont különféle betegségekben (például cukorbetegségben) szenvednek, azoknak több mindenre figyelniük kell. Egy németországi kutatás kimutatta, hogy a növényi alapú hús-, és húskészítmények helyettesíthetők ugyan alacsonyabb zsír-, és telített zsírtartalmú, növényi eredetű ételekkel, azonban szénhidráttartalmuk a húskészítményeknél magasabb. Ez alapján elmondható, hogy a növényi fehérje készítmények fogyasztásával a szénhidrát bevitele is növekszik. Ráadásul a vegán étrenddel a bevitt ételmennyiség is növekszik. Az adagok méretének jelentős növelése – amely ahhoz szükséges, hogy a szigorú vegán étrend alkalmazásakor megfelelő mennyiségű fehérjét és esszenciális aminosavat fogyasszunk –, sok idős számára nem megvalósítható, különösen azok számára, akiknek csökkent az étvágyuk, és alacsony a fizikai aktivitásuk. Sárréti Anita]]> </content:encoded> <link>https://erdelyinaplo.ro/eletmod/sok-embernek-nem-ajanlott-a-vegan-etrend</link> </item> <item> <guid isPermaLink="false">577311</guid> <pubDate>Wed, 13 Nov 2024 10:29:06 +0200</pubDate> <title>Nem könnyű ingázni, de házhoz jön a természet – egyre több romániai költözik falura a nagyvárosokból</title> <description><![CDATA[<img src="https://minio.szekelyhon.ro/pictures/udvarhely/aktualis/2024/04/sm_eted-falumuzeumavato-maj-li-9.jpg" alt="Nem könnyű ingázni, de házhoz jön a természet – egyre több romániai költözik falura a nagyvárosokból" /> Egyre többen választják a zsúfolt, stresszes nagyvárosi élet helyett a falusi csendet és szabadságérzést – ezt számokkal is alátámasztja az Országos Statisztikai Intézet (INS).]]></description> <content:encoded> <![CDATA[Sokan, egyre többen költöznek ki a zsúfolt városokból környékbeli falura egy nyugodtabb élet reményében, de természetesen amiként megvannak az előnyei a vidéken lakásnak: nagyobb tér, jó levegő, csend, úgy az ingázásnak is megvannak a hátrányai. Közvetlenül 1989 után a romániai falvak gyors ütemben kezdtek elnéptelenedni, sok fiatal a városi életet választotta. Az azóta eltelt több három és fél évtized alatt azonban a tendencia megváltozott: jelenleg a városlakók szívesen költöznek vidéki településekre Romániában is. A jelenség Nyugatról indult, ahol a városiak elkezdték hiányolni a friss levegőt, a nyugalmat, a csendet, de az alacsonyabb árak, valamint a szabad mozgás lehetősége is elkezdte vonzani őket. Az adatok szerint Romániában egyre többek költöznek ki városból falura: akár azért, mert gyorsan eljutnak a munkahelyükre, akár azért, mert a munkájuk nem követeli meg a személyes jelenlétet. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatait a profit.ro portál <a href="https://www.profit.ro/stiri/social/foto-romanii-de-la-oras-se-muta-in-ritm-record-la-tara-viata-linistita-de-la-sat-cu-bani-facuti-in-urban-e-moda-occidentala-merita-povestea-unui-caz-concret-21825080">idézte</a>, eszerint tavaly rekordszámú romániai költözött vidékre, így a vidéki településeken élők száma 62 700-zal több, mint a városon élőké. A számok azt mutatják, hogy az 1990-es évek eleje óta jelentősen nőtt a vidéki élet iránti vágy a romániaiak körében. Az INS adatai szerint 1991-ben, a forradalom után 105 789 fővel kevesebben éltek falun, mint városon. A 2000-es évektől kezdve azonban a dolgok kezdtek megváltozni, már ekkortól, de főleg aztán 2010-től folyamatosan nőtt a vidékre költözők száma. Menekülés falura: fordulatot jelentett a világjárvány okozta tér-beszűkülés A nagy ugrás a világjárvány idején következett be: a pandémia idején a vidékre költözések számai meredeken emelkedtek, különösen 2020-ban. A járványügyi távolságtartási intézkedések és egyéb változások kedveztek a vidékre költözéseknek. A vidékre költözők számának növekedése azonban a világjárvány után is folytatódott, ami arra utal, hogy egyre inkább a vidéki életmódot részesítik előnyben lakosok, valószínűleg a távolból történő munkavégzés lehetősége és a nyugodtabb életmód iránti növekvő igény miatt. Az értékek 2021-ben és 2022-ben folyamatosan emelkedtek, és a tavalyi rekordmagas értékben csúcsosodtak ki. Vladimir Alexandrescu, a statisztikai hivatal szóvivője a portálnak kifejtette, nincs hivatalos kutatásuk a jelenségre vonatkozóan, de abból, amit informálisan megfigyeltek, kiderül: Romániában az elmúlt években hasonló tendenciák érvényesültek, mint a nyugati országokban. „Ahogy Románia egyre közelebb kerül a fejlett társadalmak piacához, úgy látszik egyre inkább ez a tendencia. A városkörnyéki területek nagyobb mozgásszabadságot kínálnak, mint a városközpontokhoz közelebb eső, zsúfolt helyek. A nagyvárosokban nagyon nehéz közlekedni reggel, amikor mindenki a központ felé tart, vagy este, amikor mindenki hazafelé igyekszik, ezért sok nagyvállalat már a városok peremén rendezte be a székhelyét, hogy könnyebben el lehessen jutni hozzájuk anélkül, hogy az egész városon keresztül kellene haladni” – magyarázta a szóvivő. Sokat számítanak a falun alacsonyabb árak is Alexandrescu arra is kitért, hogy a tendencia erősödésében szerepet játszik, hogy a városkörnyéki területeken az árak megfizethetőbbek, a lakásáraktól kezdve a fenntartási költségekig vagy az adókig. „A falura költözésnek tehát kézzelfogható gazdasági előnyei is mutatkoznak, de szintén fontos szempont a szabadságérzés, amit a vidék nyújt. Teljesen más kertben, nagyobb házban élni, és teljesen más egy sokadik emeleti tömbházlakásban. Szintén lényeges, hogy az utóbbi időben a nagyvárosokon kívüli területeken sokkal jobb a levegő minősége, de általában véve az életminőség jobb vidéken” – fejtette ki a szóvivő. Arra is kitért, hogy a világjárvány idején a járványügyi intézkedések következtében a munkavégzés rugalmasabbá vált: a munka egy részét otthonról is el lehet végezni, személyes részvétel nélkül, ez pedig növelheti a hatékonyságot. „A munkaerő-piaci trendek valóban egyre inkább a nyugat-európai országokban tapasztalható tendenciákat tükrözik” – magyarázta Vladimir Alexandrescu. „Szervezés és utazás szempontjából cifrább a dolog” Megkérdeztünk két, Kolozsvár vonzáskörzetében, de falura költözött személyt – lapcsaládunk volt munkatársait – arról, hogy mik a városról falura telepedés fő előnyei és fő hátrányai. Kajcsa Emese, két gyerek édesanyja a nagyvárostól 32 kilométerre fekvő Mákófalván lakik. Megkeresésünkre elmondta, a kalotaszegi faluban él családjával együtt immár 2017 óta. „Nehéz döntés volt ez akkor, de egyáltalán nem bántuk meg. Szeretjük a csendet, a jó levegőt, azt, hogy van bőven tér, nincs nyüzsgés és zsúfoltság, s hogy a gyerekeinket biztonságban érezzük, ha kimennek játszani, biciklizni, ráadásul két éve lovaglásra is lehetőség van a faluban, aminek nagyon örülünk” – fejtette ki Kajcsa Emese. Azt is elmondta, hogy persze, mindennek ára is van, hiszen a lánya Kolozsvárra jár iskolába, a férje viszi autóval reggelenként. „Ez azt jelenti, hogy legkésőbb 6.45-kor el kell indulniuk ahhoz, hogy 8-ra elérjenek. Hazafele valamivel egyszerűbb az utazás, többnyire kevesebb mint egy óra alatt hazaérnek. A dolog cifrább szervezés, és utazás szempontjából is azokon a napokon, amikor délutáni, iskolán kívüli tevékenységen vesz részt a gyerek, a késő délutáni órákban ugyanis nagyon zsúfolt a forgalom” – mondta el Kajcsa Emese. Úgy fogalmazott, az utazással járó hercehurcát azért jelentősen könnyíti az, hogy vannak még iskolatársak a faluban, így amennyiben a gyerekek programja összeegyeztethető, a szülők válthatják egymást a szállításban. Játszótér, parkoló és focipálya is az udvar Szintén az előnyöket emelte ki megkeresésünkre a Krónika volt munkatársa, Vincze Gyula, aki családjával együtt a Kolozsvártól 18 kilométerre fekvő Ajtonban lakik. „Falusi környezetben nyilván előny a nagyobb élettér, nagyobb szabadság, a zöldövezet, a konyhakert, a gyümölcsös, a virágok, friss levegő, satöbbi. Az udvar meg egyszerre játszótér, park, parkoló, focipálya. Házhoz jön a természet, minden szuper jó, ha nem vágyunk ennél többre. Csakhogy a városban szocializálódott ember nem elégszik meg ennyivel, megszokta és igényli a kényelmet, legyen egy bolt a földszinten, egy étterem a sarkon, konditerem, szépségszalon a közelben. Ezekről le kell mondani” – fejtette ki Vincze Gyula. Mint sorolta, ha elfogy a boltból a kenyér, be kell menni a városba de minimum a szomszéd faluba, vagy otthon megsütni. Ha nincs barkácsbolt – márpedig általában nincs –, egy csavarért is be kell menni a városba. Ezt faluhelyen úgy hidalják át, hogy kölcsön kérik valakitől azt a csavart vagy a zsák cementet, vetőmagot satöbbit. „A legnagyobb előny az élettér és minden, amit az kínál. A legnagyobb hátrány az elszigeteltség, a közlekedés nehézségei miatt, mert ha nincs buszjárat, autóval kell menni, ha pedig van, akkor sem éri meg, mert szinte többe kerül a buszjegy, mint az üzemanyag a saját járműbe. Így aztán paradox módon minden sokkal többe kerül falun mint a városban, mert mindenre rá kell számolni az utazási vagy szállítási költségeket” – fejtette ki Vincze Gyula. Egy fejlett infrastruktúrával rendelkező település csak „papíron” falu Hozzátette, persze faluja válogatja, mert egy nagyváros perifériáján elhelyezkedő, fejlett infrastruktúrával rendelkező település csak „papíron” falu – az már maga a város. „A téma nagyon összetett, mert nem mindegy, hogy az ember milyen céllal cseréli el a várost a falura. Vannak nyugdíjasok, akik életük hátralevő részét békében, nyugalomban, csendes, zöld környezetben szeretnék eltölteni, vannak fiatal házasok, akik amúgy inkább a városban élnének, de esélyük sincs ott lakást vásárolni. Vannak, akik gazdálkodni szeretnének, növényt termeszteni, állatot tartani. Mindenkinek mást jelent a falusi élet. Én csak a saját szemüvegemen keresztül tudok erről beszélni. Egy negyedik eset vagyok, akinek ugyan nem futotta kolozsvári lakásra, de nem kényszerből költözött ki. A szabadságvágyam hozott ide, bevállaltam az ezzel járó nehézségeket. Kertész lettem, fát nevelek, fát hasogatok, nem szisszenek minden kis szilánkhoz” – fogalmazott. Vincze Gyuula áprilisban egy <a href="https://kronikaonline.ro/velemeny/egy-valtas-elet">véleményanyagban </a>fogalmazta meg a Krónikában a falura költözéssel kapcsolatos gondolatait. Ebből idézünk. „Ahonnan a hozzánk hasonló magányosak elől menekülünk mint valami modernkori remeték, egy másfajta magányra vágyó különcök. Elmenekülünk a zaj, a zsúfoltság, a tömeg, a füst és a forgalmi dugók elől. Jó nekünk. Van itt kérem friss levegő, madárcsicsergés, csend, parkolóhely, autentikus napfelkelte, a távolban kéklő hegyek mögül bújik elő a nap, ingyen van a csoda, csak kattintunk egyet, fellőjük egy közösségi oldalra és irigyeink százai reagálnak rá valami virtuális matricával. Éjszakánként néha még a csillagokban is gyönyörködhetünk. Ám lélekben és testben sem merészkedünk túl messzire, köldökzsinórunk az aszfalt, az autó és jobb híján a ritkán járó busz. Itt fekszünk, itt kelünk, ám valójában nem itt élünk”. ]]> </content:encoded> <link>https://erdelyinaplo.ro/erdelyi-hirek/nem-konnyu-ingazni-de-hazhoz-jon-a-termeszet-n-egyre-tobb-romaniai-koltozik-falura-a-nagyvarosokbol</link> </item> <item> <guid isPermaLink="false">577356</guid> <pubDate>Tue, 12 Nov 2024 19:01:26 +0200</pubDate> <title>Megérezzük a tél előszelét – egyhetes időjárás-előrejelzés Erdélyben</title> <description><![CDATA[<img src="https://minio.szekelyhon.ro/pictures/erdelyin/karpatmedence-2/sm_idojaras-november-19-ig.jpg" alt="Megérezzük a tél előszelét – egyhetes időjárás-előrejelzés Erdélyben" /> Többnyire erősen felhős, borult éggel, és télies időre emlékeztető hószállingózással köszönt be az utolsó őszi hónap, november dereka. Hétvégéig borús időre számíthatunk, vasárnaptól lesz ismét több napsütésben részünk.]]></description> <content:encoded> <![CDATA[Az emberek Erdély északi és keleti részein – Máramarostól Brassóig – tapasztalják meg leghamarabb a ködös szitálásból átalakuló ónos szitálást, havas esőt, illetve a hegyekben havazást, azaz a tél előszelét. Szombatig Erdély-szerte borult, párás, erősen felhős égre számíthatunk, a ködös tájakon szitálással. Idővel egész térségünkre kiterjed a gyenge eső, illetve hidegebb tájakon a hószállingózás, havazás. A minimum-hőmérséklet éjszaka -3, 0 fok körül alakul – fagyzúgós helyeken ennél pár fokkal hidegebb lesz –, a nappali maximum 4-6 fok között várható. Szombatra ködös, párás időt ígérnek a meteorológusok, ami a kora reggeli órákban ónos szitálással társulhat. A légmozgás mérsékelt marad. Az időjárás-változás miatt Erdély-szerte javasolt a téligumi használata, a személygépkocsikon érdemes idejében lecserélni a nyári gumiabroncsokat. Időjárásunkba vasárnaptól áll be változás, amikor az addig tartósan esős, ködös, párás időt napfényben bővelkedő, pár fokkal melegebb időszak váltja átmeneti felhősödéssel. Az éjszakai hőmérséklet -1 és -4 fok között alakul, a nappali maximum a jövő hét első felében viszont felkúszik 10 fokra. Miközben vasárnap reggeltől vékonyodik a felhőzet, derült, napos, valamint tartósan borult, párás területek egyaránt lesznek. A ködös tájakon kialakulhat szitálás, ónos szitálás, emellett helyenként gyenge vegyes halmazállapotú csapadék is előfordulhat. A hőmérséklet a sokévi átlag körül alakul. ]]> </content:encoded> <link>https://erdelyinaplo.ro/aktualis/megerezzuk-a-tel-eloszelet-n-egyhetes-idojaras-elorejelzes-erdelyben</link> </item> <item> <guid isPermaLink="false">577285</guid> <pubDate>Tue, 12 Nov 2024 08:10:20 +0200</pubDate> <title>Tematikus műsorokkal ünnepli a magyar nyelv napját a közmédia</title> <description><![CDATA[<img src="https://minio.szekelyhon.ro/pictures/erdelyin/karpatmedence-2/sm_magyar-nyelv-napja.jpg" alt="Tematikus műsorokkal ünnepli a magyar nyelv napját a közmédia" /> A magyar közmédia műsorai a magyar nyelv ápolásával foglalkoznak november 13-án és az azt követő hétvégén. A műsorok bemutatják, milyen különlegességek rejlenek a sport és a mesék nyelvében, és hogyan formálja beszédünket a digitális világ hatása.]]></description> <content:encoded> <![CDATA[Az M5 kulturális csatornán több napon is a magyar nyelv lesz a központi téma. November 13-án a Librettó vendége Aczél Petra, a szép magyar beszéd megőrzésére alapított Montágh Testület elnöke lesz, az Ez itt a kérdés című műsorba pedig a testület másik tagja, Korbuly Péter érkezik, de vendég lesz még rajta kívül Balázs Géza nyelvész, Szűts Zoltán médiakutató és Lackfi János költő is. A témák között szóba kerül, miként formálja a digitális világ a nyelvet és hogyan akadályozza az önkifejezést és a gondolkodást a politikai korrektség. A tavalyi évhez hasonlóan idén is új részekkel jelentkezik a Legfőbb dísze a nemzetnek sorozat a műsorok között, de a magyar nyelv lesz a téma a Nyelvében él… című műsorban is, a Magyar Krónika pedig Romhányi József munkásságát mutatja be. November 14-én a Kritika című műsor témája a magyar nyelv és a mesterséges intelligencia lesz Pölcz Ádám és Ligeti-Nagy Noémi nyelvészekkel. November 16-án szombaton a Kunszt stábja a Magyar Nemzeti Galériába látogat, ahol a képzőművészet és a nyelv összefonódását kutatják, majd szintén ezt teszik a Pray-kódex hasonmás kiadásán keresztül is. Gévay Csilla, a Csukás Meserádió kreatív szerkesztője az anyanyelv fontosságáról beszél, továbbá a műsor vendége lesz még Árkosi István festőművész, grafikus, író is. Ezt követően a Multiverzumban folytatódik a magyar nyelv napja, a műsor először az Országos Széchenyi Könyvtárba kalauzolja el a nézőket: az intézmény kézirattárában olyan különleges kéziratokat mutatnak be, amelyeket a közönség nem láthat, majd megnézik az ELTE könyvtárának és levéltárának kódexeit is. A Csukás Meserádió egyik felolvasója, Hűvösvölgyi Ildikó és Panegl Zsófia mesekutató a mesék nyelvéről beszélgetnek, Tripolszky Anna műsorvezető pedig a Montágh Testület beszédtechnika óráján vesz részt. Szerdán a Dunán a Család-barát című műsor vendége lesz Györgyi Anna színművész, aki verset is mond majd, valamint Varga János a Montágh Testületből, a Családi kör műsorának vendége pedig Kovács István Kazinczy-díjas színművész lesz. Az M2 Gyerekcsatornán az Ünneplőben sorozat utolsó kisfilmje a magyar nyelv napjára készült és többször is látható napközben, valamint a Hetedhétkaland című műsorban is. Az M2 Petőfi TV Esti Kornél című műsorának vendége Vladár Zsuzsa egyetemi docens lesz nyelvhelyesség témában. A közmédia rádiói is sokrétűen foglalkoznak november 13-án a magyar nyelvvel. A Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának vendége Pölcz Ádám egyetemi docens lesz, aki a 25. Kossuth-szónokversenyről is beszámol. A Felfedező – a tudomány világáról című műsor bemutatja a Magyar Nyelv Múzeumát, amely egy új kiállítással várja a látogatókat Széphalmon, a nyelvújító Kazinczy Ferenc egykori otthonában. Szó lesz még a közelmúltban alapított Grétsy László-díjról, az anyanyelvápolás és a nyelvművelés közötti különbségekről, valamint „nyelvi otthonunkról” a Kárpát-medencében. A műsor vendégei Pomozi Péter, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója, Nyiri Péter, a Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója és Blankó Miklós nyelvész lesznek. A Kalendáriumban Domokos Zsuzsanna, a budapesti Liszt Múzeum igazgatója beszél az intézmény új, Liszt utazásai a történelmi Magyarországon című kiállításáról, és téma lesz az Írj levelet Kazinczy Ferencnek! pályázat is. A Petőfi Rádió Kultúrfitnesz című műsorában Horváth Péter Iván nyelvész, műfordító az élő nyelv változásairól beszél, a Nemzeti Sportrádió Sportreggel adásában pedig Milus Marianna beszédtanárt a sport nyelvezetéről hallhatják. A Nemzeti Archívum Skicc rovata is a magyar nyelvvel és annak hivatalossá válásával foglalkozik weboldalán. ]]> </content:encoded> <link>https://erdelyinaplo.ro/aktualis/tematikus-musorokkal-unnepli-a-magyar-nyelv-napjat-a-kozmedia-1</link> </item> <item> <guid isPermaLink="false">577175</guid> <pubDate>Sun, 10 Nov 2024 20:04:59 +0200</pubDate> <title>Csutak István, az egykori Garabonciás együttes frontembere számára öröm és élvezet, amíg egy dal kialakul</title> <description><![CDATA[<img src="https://minio.szekelyhon.ro/pictures/erdelyin/zene/sm_csutak-istvan-tvfelvetelen.jpg" alt="Csutak István, az egykori Garabonciás együttes frontembere számára öröm és élvezet, amíg egy dal kialakul" /> Az 1976–1981 között működő Garabonciás együttes frontembere, Csutak István az utóbbi öt évtizedben számos költőnk versét megzenésítette. Legújabb szerzeményei a Kolozsváron élő Mihály István rádiós szerkesztő három költeménye.]]></description> <content:encoded> <![CDATA[– Hogyan vált az 1970-es években a Garabonciás együttes frontemberévé? – Abban az időben – az 1970-es évek közepe és a következő évtized első két évéről beszélünk –, egyetemi hallgatóként nem futotta jó minőségű hangszerekre, hangosító berendezésekre. Az én hangom erős. Ennek is van magyarázata: vagy kilenc hónapon keresztül a temesvári ultra-belvárosi Ferdinánd laktanya énekkarának szólistája voltam. Megjegyzem, senkit nem érdekelt, hogy magyar vagyok. De nem is kellett vad hazafias dalokat énekelnünk. Amolyan kirakat énekkar voltunk. Kulturált, főleg bánsági román népzenére alapozó repertoárunk volt. Ott semmilyen hangosítás nem volt. Igaz, hogy elől álltam, de a hátam mögött vagy félszáz katonatársam énekelt, többé-kevésbé teli torokból. Gyalogsági kiképzés helyett inkább énekeltek. Én persze örömmel énekeltem. <iframe src="//www.youtube.com/embed/bAi8P8JJtDk" width="560" height="314" allowfullscreen="allowfullscreen"></iframe> Az énekhangom középsávban – később hangmérnökünk bemérte, 800Hz körül – nagyon erősen szólt. A hagyományos telefon szénporos mikrofonjával kezdve nem volt olyan mikrofon, ami a hangomat „át ne vitte” volna. Nem szép, nincs gazdag hangszíne, de érthető. Na, főleg ezért lettem frontember. Persze, „visszafogottságom” is szerepet játszott ebben. <div class="citate">Garabonciás társaimnak az enyémnél mind sokkal szebb hangszíne volt, és mindegyikük nagyon tisztán énekelt, precízen intonált. De az én hangom volt a kiugróan erős.</div> Emlékszem, egy alkalommal hatalmas hahotázások közepette cukkoltuk Fogarassy Ildikót, hogy képtelen hamisan énekelni. Kértük, hogy kezdjen el énekelni egy dalt. Leálltunk a kísérettel, majd egyikünk visszatért fél hanggal magasabb vagy alacsonyabb kísérettel, de képtelenek voltunk megzavarni az Ildikó intonációját. Hát tényleg fetrengtünk. <div class="subtitle">– Sok megzenésített vers van a repertoárjában. Miként köteleződött el a műfaj mellett?</div> – Az én korosztályom számára a Helikon, a helikonisták és természetesen a transzilván gondolatvilág életünk nagyon fontos támpontja, igazodási pontja volt és maradt. Első magyar dalaim versmegzenésítések voltak. Áprily természetesen (szüleim a nagyenyedi „kollégyom” diákjai voltak, édesanyám nagyenyedi is ráadásul), meg Hervay, azután József Attila, Farkas Árpád, Ady, Király László, Markó Béla. <div class="citate">Petrozsényben, ahol érettségiig éltem, nagyon kevés magyar élt. Az én időmben már alig sikerült egy sovány magyar tagozatos osztályt kinyögnie a középiskolának.</div> Magyarul a családban, meg az osztályban beszéltünk. Hát román barátaim írtak nekem román és angol dalszövegeket. A román dalszövegeket néhai Mihai Dragolea barátomtól kaptam. Ő költőként azután a kolozsvári rádió román szerkesztőségének irodalmi titkára lett. De Topîrceanu, Minulescu és Eminescu versekkel is foglalkoztam. – Hogyan emlékszik a magyar adás időszakára Bukarestben? – Kilencedik osztályos koromtól, amikor elkezdtem Bukarestbe, a „MAGYARADÁS” -hoz járni – a Román Televízió Nemzetiségi Szerkesztőségének magyar nyelvű adásába –, szövegíróm nem lévén, hát ilyen magyar versek megzenésítésével állítottam be. A „szép magyar szó” minél több emberhez való eljuttatása kiemelt fontosságú volt. Helyesen, választékosan beszéltem magyarul. Egy ilyen petrozsényi kisdiáktól, aki a kötelező egyenruhát, karszámot viselte akkor is, amikor először lépett be a magyar adás szerkesztőségébe, könnybe lábadt a szerkesztők szeme. Ott, Bukarestben később a szállodában öltöztem át „civilbe”, mert a tévénél nem tartottam attól, hogy valaki is kötekedne az egyenruha hiánya miatt. <div class="citate">A zenei szerkesztő, Boros Zoltán, de a nagy tekintélyű főszerkesztő, Bodor Pál is értelemszerűen a „szép magyar szó” ápolását és szolgálatát tartotta mindennél előbbre valónak.</div> A Garabonciás repertoárjába is azért került be Áprily Lajos, József Attila, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor vers, mert amint egyre fojtogatóbbá vált az élet, és a „Megéneklünk Románia nemzeti fesztivál” mindenre rátelepedett, egy alkalommal megkérdeztem Borost és Bodort, hogy vajon szabad-e nekünk, a Garabonciásnak Kinde Annamária veretes dalszövegei mellett klasszikus költők verseit is megszólaltatnunk? A válasz ilyesmi volt: „Igen. Nagyon is. Mert ,,maguk” (Bodor soha nem tegezett) sok fiatalhoz tudják eljuttatni a szép magyar szót. Hát vigyék minél több helyre, minél több emberhez el.” <div class="citate">Számomra magától értetődő, hogy amennyiben egy verssel azonosulni tudok, akkor abból előbb-utóbb dal lesz. Másként nem tudok „megszabadulni” tőle.</div> De a Király László első (1967) kötetében megjelent „Dal” vagy Markó Béla ’68 -as, egy egész generáció himnuszaként terjedő „Egyszerű vers”-e sem mai történetek, hanem akkoriak. Mindkét dalt alig középiskolásként írtam. Csakhogy, bár a versek Romániában nyomtatásban megjelentek, azért nevetséges lettem volna kisdiákként ilyen kemény, súlyos, közéleti szövegekkel a „MAGYARDÁS” egy milliós nézőtábora elé masírozni. Hiteltelen lett volna. Néhány évvel később pedig már a mindannyiunkat szorító hurok miatt nem lehetett. Maradtak hát „későbbi értékesítésre”. <iframe src="//www.youtube.com/embed/UL-ba0cNcRo" width="560" height="314" allowfullscreen="allowfullscreen"></iframe> – Legújabb szerzeménye Mihály István kolozsvári rádiós szerkesztő három versének a megzenésítése. Hogyan esett a választás ezekre a költeményekre? – A kérdéses három (dal)szöveg kiválasztásért Mihály Istvánt terheli a felelősség. Előre mondom: én ártatlan vagyok. Már nem emlékszem pontosan – talán István emlékszik –, hogy kerültek a kezembe a versei. Azt viszont pontosan tudom, hogy én kértem, adjon nekem „dalszövegeket”, egy nagylemezre valót. „Oszt majd lássuk, miből élünk?” Nagy meglepetésemre István hárított azzal, hogy előbb legyen egy „kislemez”. Nem vesztünk össze, hanem kérésemre küldött verseket. Ezekből én tovább válogattam. – A zeneszerző milyen szempontok alapján dönt egy vers megzenésítésekor? – Fogalmam sincs, hogy egy zeneszerző esetében ez mit jelent? De komolyabbra fordítva a szót, nálam ez nagyrészt ösztönös folyamat. Olvasom a verset, és közben azt keresem, miként lesz ebből dalszöveg: strófa, refrén, áthidalás/bridge. Persze, amennyiben nem értem a költeményt, vagy netán azt érzem, hogy nem is fogom megérteni, akkor eloldalgok. Ezzel <div class="citate">a három költeménnyel viszont az volt a problémám, hogy nem tudtam, melyikkel kezdjem hamarabb. Mert ezek a dalszövegek zsigeri szinten közvetítik az én érzelmeimet és gondolataimat is.</div> Másrészt, számomra ezek a szövegek nagyon kolozsváriak. A Garabonciást a kozmopolita, birodalmi hangulatú Temesvár és áttételesen Kinde Annamáriának, illetve hangmérnökünknek Bacsi Jánosnak köszönhetően Nagyvárad határozta meg. Kolozsvár hangulata, érzelmei egészen másfélék. A kérdésre, hogy melyik dallal kezdjek, a számítástechnika adott választ. Összeomlott a rendszer, amin dolgoztam. Hosszú hónapokba került, amíg gyermekeim a mindenféle különc és elavult (CD egység, BluRay egység) faksznimnak eleget tevő gépet össze tudtak rakni. Azután a merevlemezek sérült adatait kellett visszaállítanom. Na erre mondta Mihály István, hogy Csutak nagyon alapos munkát végzett, mert minimum egy évig dolgozott a három dallal. – Hogyan látja a költészet, a vers szerepét a mai világban? Zenés ,,aláfestéssel” mennyire válik befogadottabbá az olvasó, illetve a zenehallgató számára? – Hajaj, nem számítottam ilyen nehéz kérdésre. Ha arra gondolok, hogy Bob Dylan irodalmi Nobel díjas, és alig akarta elfogadni, hát vegyes érzelmeim vannak. <div class="citate">Bob Dylan dalai, dalszövegei, versei az én korosztályom számára nagyon fontosak.</div> Miközben a beat irodalom nagyjai – Kerouac és Ferlinghetti – szinte feledésbe merültek. Szóval, amennyiben Bob Dylan egykori dalszövegei ma a világ költészetének gyöngyszemei, akkor nagyon fontos szerepe van a költészetnek. Ha arra gondolok, hogy Kis Grófo dalszövegei negyed évszázad múlva a magyar líra alapvető értékei lesznek, akkor talán nem is fejtegetném tovább. Ami az „aláfestés” hatását illeti, különbséget teszek a zenei illusztráció és a dal között. Manapság „a szép magyar” szót mi magunk, magyarok, bármilyen külső beavatkozástól mentesen, finoman szólva „alakítjuk”. „És ez a dal nem múl el soha” – mondja a rádió kulturális műsorának szerkesztő-műsorvezetője. Anno, a Vörös Rébék és a Bordódi Kristóf megfért egymás mellett, akár egy koncerten. És a vájt-fülűeken kívül senkit nem érdekelt, hogy melyik DAL-nak ki írta a szövegét. Vagy, hogy melyik dallam szól népi hangnemben és melyik a tradicionális angol ballada, a Scarborough Fair? <div class="citate">1990 előtt is a „szép magyar szó” szinte kizárólag szép magyar szót jelentett. Mindegy volt, hogy József Attiláé vagy Szabó Lőrincé vagy Áprily Lajosé.</div> Nem kedvelem a kékharisnyákat sem hölgyeken sem férfiakon. De a kékharisnyások ájult pihegős „műélvezetére” vadászó „művészek” sem jelentik szívem csücskét. Számomra a dal egységes valami, a dallam, a szöveg, a hangszerelés – minden együtt. „Nincsen apám, sem anyám …” – nem érdekelt, hogy Baksa Soós Jánosé, vagy a Kex együttesé, vagy Hoboé vagy a kié a dal? Elemi erővel hat rám ma is. Első hallásra megtanultuk sok százan, sok ezren. Számomra az az öröm és élvezet, amíg és ahogy egy dal kialakul. Azután már inkább nehézkes a folyamat, hiszen a hangfelvétel elkészítése, a keverés, az ütőkeverés folyamán állandóan azzal kell szembesülnöm, hogy nincs akit a bakikért hibáztassak saját magamon kívül. Na ez bizony eléggé kínos, mikor tizenvalahányadjára döntöm el, hogy helyesen veszek levegőt, oda „énekelem” a cezúrát, ahova a kottába bejelöltem és aztán mégsem úgy csinálom. <iframe src="//www.youtube.com/embed/H6vsg7gQms4" width="560" height="314" allowfullscreen="allowfullscreen"></iframe> – Mi fogja meg az embereket egy dalban? – Ebben a műfajban az első néhány, mondjuk tíz másodperc a döntő. <div class="citate">Ha a hallgató/néző a tizenegyedik másodpercben sem kattintott tovább, majdnem biztos, hogy végighallgatja/nézi a dalt. Mely átlagban kettő és fél perc lehet.</div> Manapság az átlagos fogyasztó ennél hosszabb időt képtelen egy dologra figyelni. Élőben más, mert ott – mivel számomra a szöveg nagyon fontos –, a közönséggel kapcsolatot lehet teremteni. Milyen sokféle módon lehet azt énekelni, hogy „dromedár”. Ugye? Ha szerencsém van és a közönségből senki nem vihog fel hangosan, én is kibírom röhögés nélkül. Egy alkalommal, KAF-ból (Kovács András Ferenc, a szerk. megjegyzése) egy zenei gag-ra kitört a hangos vigyor. Addig fel sem tűnt, hogy ott van. Odafordultam és belőlem is kitört a röhögés. Letöröltem a könnyeimet, elnézést kértem a nagyérdeműtől, és elkezdem elölről. Borzasztó nehezen, de sikerült végigénekelnem a dalt. Csakhogy manapság a legtöbb helyen a közönség bulizni akar, csápolni – lehetőleg esz-tamra. Lakodalmi zenészbarátaim ezt nevezik „ruca-cuca” ritmusnak. – Lesz-e folytatás? – Legszívesebben és kizárólag olyan verseket/szövegeket tudok megzenésíteni, amelyekkel ösztönösen azonosulok. Remélem, hogy lesz folytatás, ha szerzőtársam, Mihály István is jónak látja. ]]> </content:encoded> <link>https://erdelyinaplo.ro/interju/csutak-istvan-az-egykori-garaboncias-egyuttes-frontembere-szamara-orom-es-elvezet-amig-egy-dal-kialakul</link> </item> <item> <guid isPermaLink="false">577147</guid> <pubDate>Sat, 09 Nov 2024 21:55:25 +0200</pubDate> <title>Az orwelli abszurdumok korában élünk – Mihály István megzenésített verseiről</title> <description><![CDATA[<img src="https://minio.szekelyhon.ro/pictures/erdelyin/interju/sm_csutak-es-mihaly.jpg" alt="Az orwelli abszurdumok korában élünk – Mihály István megzenésített verseiről" /> Sokan kedvelik a megzenésített verseket, ettől a költemény új dimenziót kap. Erről beszélgettem Mihály István újságíróval Kolozsváron, akinek megzenésített versei a Garabonciás együttes fontemberének, Csutak Istvánnak köszönhetően új életre keltek.]]></description> <content:encoded> <![CDATA[– Rádiós, szerkesztői munkád mellett milyen rendszerességgel írsz verset? – Már jó ideje nem írok verset, bár néha érzem a késztetést, de aztán mégse szánom rá magam. Persze ez változhat. A három vers, amit Csutak István megzenésített, az 1990-es évek közepéről származik: a Molto vivace 1995-ben jelent meg a Korunkban, a Miért ne legyek én dromedár szintén ekkortájt a Helikonban. Az apokrif apokalipszis érdekessége, hogy ezt nem közöltem még sehol, pedig ez is régi. Legépeltem és egy borítékban hibernált több mint húsz évig. Nem voltam termékeny költő, tulajdonképpen nem is tekintem magam költőnek. <div class="citate">Harminc-egynéhány versem jelent meg, nagy részük a Helikonban, a Korunkban, a Fiatal Fórumban, szóval jó társaságba keveredtem, de én nem ,,kaptam” elég gyakran ihletet a Muzsától,</div> s grafomán se vagyok, se jó se rossz értelemben. Tényleg csak akkor kacérkodtam a költészettel, amikor nagyon erős belső késztetést éreztem erre. Volt (sőt van) néhány ,,komoly” novella- és regényötletem is, amelyeket még nem írtam meg. Majd ha nyugdíjba megyek, s ha megérem. Ami a prózát illeti, két bűnügyi kisregényem jelent meg kötetben, egy harmadik (szintén krimi) elbeszélés pedig hetilapban, folytatásokban. Ezt leszámítva a szerkesztői, újságírói munka mellett (ami bizony nagyon energia- és időigényes és rosszul fizetik) esszéket, glosszákat, kritikákat és tanulmányokat írtam szép számmal, ezekből lett is két kötet (A képernyő jótékony homálya és az Örömszakadtáig), amelyek jó fogadtatásban részesültek. – Volt-e már megzenésített versed? – Igen, egy. <div class="citate">Az ,,erdélyi daltulajdonos”, a versek nagy szerelmese, Márk Attila zenésítette meg egy szintén a Helikonban megjelent versemet, jó tíz évvel ezelőtt.</div> Attila tényleg az az ember, aki nem tud létezni költészet nélkül: meg vagyok győződve róla, hogy legalább hússzor annyi verset olvasott, mint én, pedig én ugye magyar-angol szakos bölcsész lennék, végzettségemet tekintve. Egyszer csak jelentkezett, hogy megtetszett neki egyik versem, megzenésítheti-e. <iframe src="//www.youtube.com/embed/UL-ba0cNcRo" width="560" height="314" allowfullscreen="allowfullscreen"></iframe> – Hogyan született az ötlet, hogy Csutak Istvánhoz fordulj, vagy ő keresett meg? – Én nem kerestem meg senkit soha ilyen ügyben. Meg sem fordult a fejemben. Viszont néhány régi versemet feltettem a Facebook-oldalamra, idővonalamra, s ott elég sokan elolvasták, s jelezték, hogy tetszettek a szövegek. <div class="citate">Csutak István is ott olvasta el két-három versemet, s megkeresett, hogy küldjek neki 10-15 verset, mert szeretné ezeket megzenésíteni, egy ,,nagylemez erejéig”. Ez váratlanul ért!</div> Sokáig gondolkoztam, aztán kiválasztottam tucatnyi verset s elküldtem a Garabonciás alapemberének. Megjegyzem, annak idején középiskolás, majd egyetemista koromban én (is) rongyosra hallgattam a Garabonciás együttes 1982-ben megjelent Country Rock című nagylemezét, amely zeneileg és szövegek szempontjából is kiváló. Mind a 12 dal (köztük megzenésített versek is vannak) négy évtized után is vállalható, és igen jól szól ma is. Ajánlom a fiatalabb olvasóknak is, hallgassák meg például a Kell című dalt, amely annak idején hónapokig vezette a sikerlistákat, vagy a Karrier c. opust, s ha tehetik, a teljes albumot (a nagy megosztókon megtalálható). Ma is megvan nekem ez a vinil lemez. Nem is értem, hogy némelyik dalszöveg/vers hogyan csúszott át a cenzúra rostáján a '80-as évek elején. Tehát nagy megtiszteltettetést jelentett számomra a felkérés, most sem vagyok biztos benne, hogy méltó vagyok rá. <div class="citate">Csutak István 2000 után olyan költők verseit zenésítette meg, mint Markó Béla, Király László, Szőcs Géza és Kinde Annamária, tehát igen jó társaságba keveredtem.</div> Na de visszatérve a verseimhez, egy idő után azt írtam Csutak Istvánnak, zenésítse meg csak három versemet, elég lesz belőlem egy kislemez is. Hadd pörögjek én 45-ös fordulatszámon, s hagyjam meg a 33-as lassú tempót a fiataloknak. És lőn. – Mit jelent a költő számára egy megzenésített vers? – Nagy megtiszteltetés, mint már mondtam. Főleg ha a felkérés olyan művésztől érkezik, mint Csutak István. Ugyanakkor a zene révén a vers más, új dimenziókat kap, jelentésmezeje kitágul. Mellesleg úgy érzem, sajnos mindhárom vers aktuálisabb ma, mint húsz, huszonnyolc évvel ezelőtt, mikor megszülettek, s megjelentek nyomtatásban. Egyre őrültebb világban élünk, az utóvéd lett az igazi elővéd, a valóban, a szó klasszikusan nemes értelmében ,,progresszív”. A Nyugaton tomboló woke és cancel culture (eltörléskultúra) korában, az önmaga paródiájává váló politikai korrektség, az utra- és neoliberális köntösben jelentkező szabadságkorlátozások és az orwelli, az 1984-et idéző abszurdumok korában élünk. <div class="citate">Valahol középen, de tulajdonképpen az ideológiák felett is, a normalitás és értékféltés porondján állva, az a fajta ,,lázadás” és ironizálás, társadalomkritika, ami az én némelyik versemben megnyilvánul,</div> ma már (részemről) egyformán szól a melldöngető maradiságnak, nacionalizmusnak és a valóságtól elrugaszkodott neo- és ultraliberális, s rossz értelemben baloldali ideológiáknak, amelyek megfertőzik elsősorban a nyugati társadalmakat. Igyekeznek korlátozni a vélemény- és szólásszabadságot, manipulálnak, erőszakosan társadalom-mérnökösödnek, el- és meghülyítik a naiv embereket, ismét meg akarják váltani a világot. Újra terjed az evilági és erőszakos, fundamentalista eszkatológia. Mi, akik átéltük Romániában a sötét '80-as éveket, aztán a '90-es évek nagy fel- és elszabadulását, bányászjárást, fekete Marosvásárhelyt, Caritas piramisjátékot, a korrupció, a pofátlan cinizmus, a dilettantizmus és kontraszelekció négyzetre, sőt köbre emelését, ezekre a dolgokra is sokkal érzékenyebbek vagyunk, jobban érezzük a veszélyt, mint az 1990 után született fiatalok vagy az elkényelmesedett, jólétben felnőtt vagy megöregedett nyugatiak. – Lesz-e folytatás? – Nincs kizárva. Újabb felkérés máris érkezett. De ez már a jövő zenéje (lesz). ]]> </content:encoded> <link>https://erdelyinaplo.ro/interju/az-orwelli-abszurdumok-koraban-elunk-n-mihaly-istvan-megzenesitett-verseirol</link> </item> </channel> </rss>