CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Emlősök – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"d242d25d-0033-4d4c-8259-0577705a061b","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Emlősök","wgTitle":"Emlősök","wgCurRevisionId":27466454,"wgRevisionId":27466454,"wgArticleId":66725,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Webarchive sablon Wayback Machine linkkel","Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval","Jó cikkek","Emlősök","Gerinchúrososztályok","1758-ban leírt taxonok"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"Emlősök","wgRelevantArticleId":66725, "wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27466454,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":200000,"wgRelatedArticlesCompat":[],"wgCentralAuthMobileDomain":false,"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q7377","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform", "platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","ext.tmh.player.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","ext.tmh.player","site","mediawiki.page.ready","mediawiki.toc","skins.vector.js", "ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.tmh.player.styles%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.4"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/4c/Placental_Mammals_2021_Montage.jpg"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="1672"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4c/Placental_Mammals_2021_Montage.jpg/800px-Placental_Mammals_2021_Montage.jpg"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="1115"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4c/Placental_Mammals_2021_Montage.jpg/640px-Placental_Mammals_2021_Montage.jpg"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="892"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Emlősök – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/Eml%C5%91s%C3%B6k"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Eml%C5%91s%C3%B6k"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Emlősök rootpage-Emlősök skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Főmenü </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z">Kezdőlap</a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom">Tartalom</a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja">Kiemelt szócikkek</a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r">Friss változtatások</a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x">Lap találomra</a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3">Tudakozó</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek">Kezdőknek</a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g">Segítség</a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg">Közösségi portál</a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel">Kapcsolatfelvétel</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"> Keresés </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Megjelenés </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu" class="">Adományok</a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Eml%C5%91s%C3%B6k" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class="">Fiók létrehozása</a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Eml%C5%91s%C3%B6k" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class="">Bejelentkezés</a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Személyes eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu">Adományok</a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Eml%C5%91s%C3%B6k" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"> Fiók létrehozása</a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Eml%C5%91s%C3%B6k" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"> Bejelentkezés</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről">további információk</a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y">Közreműködések</a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Etimológia" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Etimológia"> <div class="vector-toc-text"> 1 Etimológia </div> </a> <ul id="toc-Etimológia-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Rendszerezés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Rendszerezés"> <div class="vector-toc-text"> 2 Rendszerezés </div> </a> <ul id="toc-Rendszerezés-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Definíció" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Definíció"> <div class="vector-toc-text"> 3 Definíció </div> </a> <button aria-controls="toc-Definíció-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Definíció alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Definíció-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Korszerű_rendszerezés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Korszerű_rendszerezés"> <div class="vector-toc-text"> 3.1 Korszerű rendszerezés </div> </a> <ul id="toc-Korszerű_rendszerezés-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Eltérések_a_rendszertanban" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Eltérések_a_rendszertanban"> <div class="vector-toc-text"> 3.2 Eltérések a rendszertanban </div> </a> <ul id="toc-Eltérések_a_rendszertanban-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Molekuláris_rendszerezés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Molekuláris_rendszerezés"> <div class="vector-toc-text"> 3.3 Molekuláris rendszerezés </div> </a> <ul id="toc-Molekuláris_rendszerezés-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Törzsfejlődés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Törzsfejlődés"> <div class="vector-toc-text"> 4 Törzsfejlődés </div> </a> <button aria-controls="toc-Törzsfejlődés-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Törzsfejlődés alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Törzsfejlődés-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Kiválás_a_magzatburkosok_közül" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Kiválás_a_magzatburkosok_közül"> <div class="vector-toc-text"> 4.1 Kiválás a magzatburkosok közül </div> </a> <ul id="toc-Kiválás_a_magzatburkosok_közül-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Az_első_emlősök" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_első_emlősök"> <div class="vector-toc-text"> 4.2 Az első emlősök </div> </a> <ul id="toc-Az_első_emlősök-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_főbb_emlőscsoportok_kialakulása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_főbb_emlőscsoportok_kialakulása"> <div class="vector-toc-text"> 4.3 A főbb emlőscsoportok kialakulása </div> </a> <ul id="toc-A_főbb_emlőscsoportok_kialakulása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Az_ismertetőjelek_megjelenése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_ismertetőjelek_megjelenése"> <div class="vector-toc-text"> 4.4 Az ismertetőjelek megjelenése </div> </a> <ul id="toc-Az_ismertetőjelek_megjelenése-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Adaptív_szétterjedés_a_paleocéntől_kezdve" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Adaptív_szétterjedés_a_paleocéntől_kezdve"> <div class="vector-toc-text"> 4.5 Adaptív szétterjedés a paleocéntől kezdve </div> </a> <ul id="toc-Adaptív_szétterjedés_a_paleocéntől_kezdve-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Felfedezés_és_megismerés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Felfedezés_és_megismerés"> <div class="vector-toc-text"> 5 Felfedezés és megismerés </div> </a> <button aria-controls="toc-Felfedezés_és_megismerés-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Felfedezés és megismerés alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Felfedezés_és_megismerés-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Az_emlősök_fogalmának_kialakulása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_emlősök_fogalmának_kialakulása"> <div class="vector-toc-text"> 5.1 Az emlősök fogalmának kialakulása </div> </a> <ul id="toc-Az_emlősök_fogalmának_kialakulása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jeles_tudósok_és_kutatók" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Jeles_tudósok_és_kutatók"> <div class="vector-toc-text"> 5.2 Jeles tudósok és kutatók </div> </a> <ul id="toc-Jeles_tudósok_és_kutatók-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Az_emlősök_tudománya" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_emlősök_tudománya"> <div class="vector-toc-text"> 5.3 Az emlősök tudománya </div> </a> <ul id="toc-Az_emlősök_tudománya-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Elterjedés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Elterjedés"> <div class="vector-toc-text"> 6 Elterjedés </div> </a> <button aria-controls="toc-Elterjedés-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Elterjedés alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Elterjedés-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Az_ember_hatása_az_emlősök_elterjedésére" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_ember_hatása_az_emlősök_elterjedésére"> <div class="vector-toc-text"> 6.1 Az ember hatása az emlősök elterjedésére </div> </a> <ul id="toc-Az_ember_hatása_az_emlősök_elterjedésére-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Emlősök_a_Kárpát-medencében" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Emlősök_a_Kárpát-medencében"> <div class="vector-toc-text"> 6.2 Emlősök a Kárpát-medencében </div> </a> <ul id="toc-Emlősök_a_Kárpát-medencében-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Emlősök_a_világűrben" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Emlősök_a_világűrben"> <div class="vector-toc-text"> 6.3 Emlősök a világűrben </div> </a> <ul id="toc-Emlősök_a_világűrben-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Testfelépítés_és_élettan" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Testfelépítés_és_élettan"> <div class="vector-toc-text"> 7 Testfelépítés és élettan </div> </a> <button aria-controls="toc-Testfelépítés_és_élettan-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Testfelépítés és élettan alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Testfelépítés_és_élettan-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Megkülönböztető_jegyek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Megkülönböztető_jegyek"> <div class="vector-toc-text"> 7.1 Megkülönböztető jegyek </div> </a> <ul id="toc-Megkülönböztető_jegyek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_test_általános_felépítése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_test_általános_felépítése"> <div class="vector-toc-text"> 7.2 A test általános felépítése </div> </a> <ul id="toc-A_test_általános_felépítése-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Csontos_váz" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Csontos_váz"> <div class="vector-toc-text"> 7.3 Csontos váz </div> </a> <ul id="toc-Csontos_váz-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_törzs_csontjai" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#A_törzs_csontjai"> <div class="vector-toc-text"> 7.3.1 A törzs csontjai </div> </a> <ul id="toc-A_törzs_csontjai-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_végtagok_csontjai" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#A_végtagok_csontjai"> <div class="vector-toc-text"> 7.3.2 A végtagok csontjai </div> </a> <ul id="toc-A_végtagok_csontjai-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_fej_csontjai" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#A_fej_csontjai"> <div class="vector-toc-text"> 7.3.3 A fej csontjai </div> </a> <ul id="toc-A_fej_csontjai-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Idegrendszer" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Idegrendszer"> <div class="vector-toc-text"> 7.4 Idegrendszer </div> </a> <ul id="toc-Idegrendszer-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Lélegzőrendszer" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Lélegzőrendszer"> <div class="vector-toc-text"> 7.5 Lélegzőrendszer </div> </a> <ul id="toc-Lélegzőrendszer-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Keringési_rendszer" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Keringési_rendszer"> <div class="vector-toc-text"> 7.6 Keringési rendszer </div> </a> <ul id="toc-Keringési_rendszer-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kültakaró" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Kültakaró"> <div class="vector-toc-text"> 7.7 Kültakaró </div> </a> <ul id="toc-Kültakaró-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Emésztő_szervrendszer" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Emésztő_szervrendszer"> <div class="vector-toc-text"> 7.8 Emésztő szervrendszer </div> </a> <ul id="toc-Emésztő_szervrendszer-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kiválasztó_szervrendszer" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Kiválasztó_szervrendszer"> <div class="vector-toc-text"> 7.9 Kiválasztó szervrendszer </div> </a> <ul id="toc-Kiválasztó_szervrendszer-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Szaporító_szervrendszer" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Szaporító_szervrendszer"> <div class="vector-toc-text"> 7.10 Szaporító szervrendszer </div> </a> <ul id="toc-Szaporító_szervrendszer-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Testhőmérséklet" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Testhőmérséklet"> <div class="vector-toc-text"> 7.11 Testhőmérséklet </div> </a> <ul id="toc-Testhőmérséklet-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Élettartam" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Élettartam"> <div class="vector-toc-text"> 7.12 Élettartam </div> </a> <ul id="toc-Élettartam-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Mozgás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Mozgás"> <div class="vector-toc-text"> 8 Mozgás </div> </a> <button aria-controls="toc-Mozgás-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Mozgás alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Mozgás-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Földön" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Földön"> <div class="vector-toc-text"> 8.1 Földön </div> </a> <ul id="toc-Földön-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Fán" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Fán"> <div class="vector-toc-text"> 8.2 Fán </div> </a> <ul id="toc-Fán-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Levegőben" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Levegőben"> <div class="vector-toc-text"> 8.3 Levegőben </div> </a> <ul id="toc-Levegőben-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Föld_alatt" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Föld_alatt"> <div class="vector-toc-text"> 8.4 Föld alatt </div> </a> <ul id="toc-Föld_alatt-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Vízben" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Vízben"> <div class="vector-toc-text"> 8.5 Vízben </div> </a> <ul id="toc-Vízben-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Viselkedés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Viselkedés"> <div class="vector-toc-text"> 9 Viselkedés </div> </a> <button aria-controls="toc-Viselkedés-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Viselkedés alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Viselkedés-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Kommunikáció_és_hangadás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Kommunikáció_és_hangadás"> <div class="vector-toc-text"> 9.1 Kommunikáció és hangadás </div> </a> <ul id="toc-Kommunikáció_és_hangadás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Táplálkozás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Táplálkozás"> <div class="vector-toc-text"> 9.2 Táplálkozás </div> </a> <ul id="toc-Táplálkozás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Intelligencia" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Intelligencia"> <div class="vector-toc-text"> 9.3 Intelligencia </div> </a> <ul id="toc-Intelligencia-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Társas_szerveződés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Társas_szerveződés"> <div class="vector-toc-text"> 9.4 Társas szerveződés </div> </a> <ul id="toc-Társas_szerveződés-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Szaporodás_és_utódnevelés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Szaporodás_és_utódnevelés"> <div class="vector-toc-text"> 9.5 Szaporodás és utódnevelés </div> </a> <ul id="toc-Szaporodás_és_utódnevelés-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Az_ember_kapcsolata_más_emlősfajokkal" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_ember_kapcsolata_más_emlősfajokkal"> <div class="vector-toc-text"> 10 Az ember kapcsolata más emlősfajokkal </div> </a> <button aria-controls="toc-Az_ember_kapcsolata_más_emlősfajokkal-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Az ember kapcsolata más emlősfajokkal alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Az_ember_kapcsolata_más_emlősfajokkal-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_kultúrában" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_kultúrában"> <div class="vector-toc-text"> 10.1 A kultúrában </div> </a> <ul id="toc-A_kultúrában-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_gazdaságban_és_a_tudományban" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_gazdaságban_és_a_tudományban"> <div class="vector-toc-text"> 10.2 A gazdaságban és a tudományban </div> </a> <ul id="toc-A_gazdaságban_és_a_tudományban-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Hibridek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Hibridek"> <div class="vector-toc-text"> 10.3 Hibridek </div> </a> <ul id="toc-Hibridek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Fenyegetések" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Fenyegetések"> <div class="vector-toc-text"> 10.4 Fenyegetések </div> </a> <ul id="toc-Fenyegetések-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> 11 Jegyzetek </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Források"> <div class="vector-toc-text"> 12 Források </div> </a> <ul id="toc-Források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-További_információk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#További_információk"> <div class="vector-toc-text"> 13 További információk </div> </a> <ul id="toc-További_információk-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading">Emlősök</h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 210 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-210" aria-hidden="true" > 210 nyelv </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Mammal" title="Mammal – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Mammal" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target">English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-af mw-list-item"><a href="https://af.wikipedia.org/wiki/Soogdier" title="Soogdier – afrikaans" lang="af" hreflang="af" data-title="Soogdier" data-language-autonym="Afrikaans" data-language-local-name="afrikaans" class="interlanguage-link-target">Afrikaans</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-als mw-list-item"><a href="https://als.wikipedia.org/wiki/S%C3%A4ugetiere" title="Säugetiere – svájci német" lang="gsw" hreflang="gsw" data-title="Säugetiere" data-language-autonym="Alemannisch" data-language-local-name="svájci német" class="interlanguage-link-target">Alemannisch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-am mw-list-item"><a href="https://am.wikipedia.org/wiki/%E1%8C%A1%E1%89%B5_%E1%8A%A0%E1%8C%A5%E1%89%A2" title="ጡት አጥቢ – amhara" lang="am" hreflang="am" data-title="ጡት አጥቢ" data-language-autonym="አማርኛ" data-language-local-name="amhara" class="interlanguage-link-target">አማርኛ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-an mw-list-item"><a href="https://an.wikipedia.org/wiki/Mammalia" title="Mammalia – aragonéz" lang="an" hreflang="an" data-title="Mammalia" data-language-autonym="Aragonés" data-language-local-name="aragonéz" class="interlanguage-link-target">Aragonés</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ang mw-list-item"><a href="https://ang.wikipedia.org/wiki/Syced%C4%93or" title="Sycedēor – óangol" lang="ang" hreflang="ang" data-title="Sycedēor" data-language-autonym="Ænglisc" data-language-local-name="óangol" class="interlanguage-link-target">Ænglisc</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-anp mw-list-item"><a href="https://anp.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%A4%E0%A4%A8%E0%A4%AA%E0%A4%BE%E0%A4%AF%E0%A5%80" title="स्तनपायी – angika" lang="anp" hreflang="anp" data-title="स्तनपायी" data-language-autonym="अंगिका" data-language-local-name="angika" class="interlanguage-link-target">अंगिका</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar mw-list-item"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D8%AB%D8%AF%D9%8A%D9%8A%D8%A7%D8%AA" title="ثدييات – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="ثدييات" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target">العربية</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-arc mw-list-item"><a href="https://arc.wikipedia.org/wiki/%DC%AC%DC%95%DC%9D%DC%AC%DC%90" title="ܬܕܝܬܐ – arámi" lang="arc" hreflang="arc" data-title="ܬܕܝܬܐ" data-language-autonym="ܐܪܡܝܐ" data-language-local-name="arámi" class="interlanguage-link-target">ܐܪܡܝܐ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ary mw-list-item"><a href="https://ary.wikipedia.org/wiki/%D8%A8%D8%B2%D9%88%D9%84%D9%8A%D8%A7%D8%AA" title="بزوليات – Moroccan Arabic" lang="ary" hreflang="ary" data-title="بزوليات" data-language-autonym="الدارجة" data-language-local-name="Moroccan Arabic" class="interlanguage-link-target">الدارجة</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-arz mw-list-item"><a href="https://arz.wikipedia.org/wiki/%D8%AB%D8%AF%D9%8A%D9%8A%D8%A7%D8%AA" title="ثدييات – Egyptian Arabic" lang="arz" hreflang="arz" data-title="ثدييات" data-language-autonym="مصرى" data-language-local-name="Egyptian Arabic" class="interlanguage-link-target">مصرى</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-as mw-list-item"><a href="https://as.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%B8%E0%A7%8D%E0%A6%A4%E0%A6%A8%E0%A7%8D%E0%A6%AF%E0%A6%AA%E0%A6%BE%E0%A6%AF%E0%A6%BC%E0%A7%80_%E0%A6%AA%E0%A7%8D%E0%A7%B0%E0%A6%BE%E0%A6%A3%E0%A7%80" title="স্তন্যপায়ী প্ৰাণী – asszámi" lang="as" hreflang="as" data-title="স্তন্যপায়ী প্ৰাণী" data-language-autonym="অসমীয়া" data-language-local-name="asszámi" class="interlanguage-link-target">অসমীয়া</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ast mw-list-item"><a href="https://ast.wikipedia.org/wiki/Mammalia" title="Mammalia – asztúr" lang="ast" hreflang="ast" data-title="Mammalia" data-language-autonym="Asturianu" data-language-local-name="asztúr" class="interlanguage-link-target">Asturianu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ay mw-list-item"><a href="https://ay.wikipedia.org/wiki/%C3%91u%C3%B1uri" title="Ñuñuri – ajmara" lang="ay" hreflang="ay" data-title="Ñuñuri" data-language-autonym="Aymar aru" data-language-local-name="ajmara" class="interlanguage-link-target">Aymar aru</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az mw-list-item"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/M%C9%99m%C9%99lil%C9%99r" title="Məməlilər – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="Məməlilər" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target">Azərbaycanca</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-azb mw-list-item"><a href="https://azb.wikipedia.org/wiki/%D9%85%D9%85%D9%87%E2%80%8C%D9%84%DB%8C%D9%84%D8%B1" title="ممه‌لیلر – South Azerbaijani" lang="azb" hreflang="azb" data-title="ممه‌لیلر" data-language-autonym="تۆرکجه" data-language-local-name="South Azerbaijani" class="interlanguage-link-target">تۆرکجه</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ba mw-list-item"><a href="https://ba.wikipedia.org/wiki/%D2%BA%D3%A9%D1%82%D0%B8%D0%BC%D3%99%D1%80%D2%99%D3%99%D1%80" title="Һөтимәрҙәр – baskír" lang="ba" hreflang="ba" data-title="Һөтимәрҙәр" data-language-autonym="Башҡортса" data-language-local-name="baskír" class="interlanguage-link-target">Башҡортса</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ban mw-list-item"><a href="https://ban.wikipedia.org/wiki/Mammalia" title="Mammalia – balinéz" lang="ban" hreflang="ban" data-title="Mammalia" data-language-autonym="Basa Bali" data-language-local-name="balinéz" class="interlanguage-link-target">Basa Bali</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bar mw-list-item"><a href="https://bar.wikipedia.org/wiki/Spoviecha" title="Spoviecha – Bavarian" lang="bar" hreflang="bar" data-title="Spoviecha" data-language-autonym="Boarisch" data-language-local-name="Bavarian" class="interlanguage-link-target">Boarisch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bat-smg mw-list-item"><a href="https://bat-smg.wikipedia.org/wiki/%C5%BDvier%C4%93" title="Žvierē – Samogitian" lang="sgs" hreflang="sgs" data-title="Žvierē" data-language-autonym="Žemaitėška" data-language-local-name="Samogitian" class="interlanguage-link-target">Žemaitėška</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bcl mw-list-item"><a href="https://bcl.wikipedia.org/wiki/Mamalya" title="Mamalya – Central Bikol" lang="bcl" hreflang="bcl" data-title="Mamalya" data-language-autonym="Bikol Central" data-language-local-name="Central Bikol" class="interlanguage-link-target">Bikol Central</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be mw-list-item"><a href="https://be.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D0%BB%D0%B5%D0%BA%D0%B0%D0%BA%D0%BE%D1%80%D0%BC%D1%8F%D1%87%D1%8B%D1%8F" title="Млекакормячыя – belarusz" lang="be" hreflang="be" data-title="Млекакормячыя" data-language-autonym="Беларуская" data-language-local-name="belarusz" class="interlanguage-link-target">Беларуская</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be-x-old mw-list-item"><a href="https://be-tarask.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D1%8B%D1%81%D1%83%D0%BD%D1%8B" title="Сысуны – Belarusian (Taraškievica orthography)" lang="be-tarask" hreflang="be-tarask" data-title="Сысуны" data-language-autonym="Беларуская (тарашкевіца)" data-language-local-name="Belarusian (Taraškievica orthography)" class="interlanguage-link-target">Беларуская (тарашкевіца)</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bg mw-list-item"><a href="https://bg.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D0%BE%D0%B7%D0%B0%D0%B9%D0%BD%D0%B8%D1%86%D0%B8" title="Бозайници – bolgár" lang="bg" hreflang="bg" data-title="Бозайници" data-language-autonym="Български" data-language-local-name="bolgár" class="interlanguage-link-target">Български</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bh mw-list-item"><a href="https://bh.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AE%E0%A5%88%E0%A4%AE%E0%A4%B2" title="मैमल – Bhojpuri" lang="bh" hreflang="bh" data-title="मैमल" data-language-autonym="भोजपुरी" data-language-local-name="Bhojpuri" class="interlanguage-link-target">भोजपुरी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bn mw-list-item"><a href="https://bn.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%B8%E0%A7%8D%E0%A6%A4%E0%A6%A8%E0%A7%8D%E0%A6%AF%E0%A6%AA%E0%A6%BE%E0%A6%AF%E0%A6%BC%E0%A7%80" title="স্তন্যপায়ী – bangla" lang="bn" hreflang="bn" data-title="স্তন্যপায়ী" data-language-autonym="বাংলা" data-language-local-name="bangla" class="interlanguage-link-target">বাংলা</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bo mw-list-item"><a href="https://bo.wikipedia.org/wiki/%E0%BD%A0%E0%BD%B4%E0%BC%8B%E0%BD%A0%E0%BD%90%E0%BD%B4%E0%BD%84%E0%BC%8B%E0%BD%A6%E0%BE%B2%E0%BD%BC%E0%BD%82%E0%BC%8B%E0%BD%86%E0%BD%82%E0%BD%A6%E0%BC%8D" title="འུ་འཐུང་སྲོག་ཆགས། – tibeti" lang="bo" hreflang="bo" data-title="འུ་འཐུང་སྲོག་ཆགས།" data-language-autonym="བོད་ཡིག" data-language-local-name="tibeti" class="interlanguage-link-target">བོད་ཡིག</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-br mw-list-item"><a href="https://br.wikipedia.org/wiki/Bronneg" title="Bronneg – breton" lang="br" hreflang="br" data-title="Bronneg" data-language-autonym="Brezhoneg" data-language-local-name="breton" class="interlanguage-link-target">Brezhoneg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bs mw-list-item"><a href="https://bs.wikipedia.org/wiki/Sisari" title="Sisari – bosnyák" lang="bs" hreflang="bs" data-title="Sisari" data-language-autonym="Bosanski" data-language-local-name="bosnyák" class="interlanguage-link-target">Bosanski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bxr mw-list-item"><a href="https://bxr.wikipedia.org/wiki/%D0%A5%D2%AF%D1%85%D1%8D%D1%82%D1%8D%D0%BD" title="Хүхэтэн – Russia Buriat" lang="bxr" hreflang="bxr" data-title="Хүхэтэн" data-language-autonym="Буряад" data-language-local-name="Russia Buriat" class="interlanguage-link-target">Буряад</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Mam%C3%ADfers" title="Mamífers – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Mamífers" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target">Català</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cdo mw-list-item"><a href="https://cdo.wikipedia.org/wiki/Bu%C3%B4-%E1%B9%B3%CC%84_d%C3%B4ng-%C5%ADk" title="Buô-ṳ̄ dông-ŭk – Mindong" lang="cdo" hreflang="cdo" data-title="Buô-ṳ̄ dông-ŭk" data-language-autonym="閩東語 / Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄" data-language-local-name="Mindong" class="interlanguage-link-target">閩東語 / Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ceb mw-list-item"><a href="https://ceb.wikipedia.org/wiki/Mamipero" title="Mamipero – szebuano" lang="ceb" hreflang="ceb" data-title="Mamipero" data-language-autonym="Cebuano" data-language-local-name="szebuano" class="interlanguage-link-target">Cebuano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-chr mw-list-item"><a href="https://chr.wikipedia.org/wiki/%E1%8E%BA%E1%8E%B9%E1%8E%B5" title="ᎺᎹᎵ – cseroki" lang="chr" hreflang="chr" data-title="ᎺᎹᎵ" data-language-autonym="ᏣᎳᎩ" data-language-local-name="cseroki" class="interlanguage-link-target">ᏣᎳᎩ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ckb mw-list-item"><a href="https://ckb.wikipedia.org/wiki/%DA%AF%D9%88%D8%A7%D9%86%D8%AF%D8%A7%D8%B1%D8%A7%D9%86" title="گوانداران – közép-ázsiai kurd" lang="ckb" hreflang="ckb" data-title="گوانداران" data-language-autonym="کوردی" data-language-local-name="közép-ázsiai kurd" class="interlanguage-link-target">کوردی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-co mw-list-item"><a href="https://co.wikipedia.org/wiki/Mammiferu" title="Mammiferu – korzikai" lang="co" hreflang="co" data-title="Mammiferu" data-language-autonym="Corsu" data-language-local-name="korzikai" class="interlanguage-link-target">Corsu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-crh mw-list-item"><a href="https://crh.wikipedia.org/wiki/Memeliler" title="Memeliler – krími tatár" lang="crh" hreflang="crh" data-title="Memeliler" data-language-autonym="Qırımtatarca" data-language-local-name="krími tatár" class="interlanguage-link-target">Qırımtatarca</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/Savci" title="Savci – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Savci" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target">Čeština</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cv mw-list-item"><a href="https://cv.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%C4%95%D1%82%D0%BF%D0%B5_%D3%B3%D1%81%D0%B5%D0%BA%D0%B5%D0%BD%D1%81%D0%B5%D0%BC" title="Сĕтпе ӳсекенсем – csuvas" lang="cv" hreflang="cv" data-title="Сĕтпе ӳсекенсем" data-language-autonym="Чӑвашла" data-language-local-name="csuvas" class="interlanguage-link-target">Чӑвашла</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cy mw-list-item"><a href="https://cy.wikipedia.org/wiki/Mamal" title="Mamal – walesi" lang="cy" hreflang="cy" data-title="Mamal" data-language-autonym="Cymraeg" data-language-local-name="walesi" class="interlanguage-link-target">Cymraeg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da mw-list-item"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Pattedyr" title="Pattedyr – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="Pattedyr" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target">Dansk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-dag mw-list-item"><a href="https://dag.wikipedia.org/wiki/Bi%C5%8Bk%C9%94bigu" title="Biŋkɔbigu – Dagbani" lang="dag" hreflang="dag" data-title="Biŋkɔbigu" data-language-autonym="Dagbanli" data-language-local-name="Dagbani" class="interlanguage-link-target">Dagbanli</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/S%C3%A4ugetiere" title="Säugetiere – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Säugetiere" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target">Deutsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-diq mw-list-item"><a href="https://diq.wikipedia.org/wiki/%C3%87%C4%B1%C3%A7ey%C4%B1ni" title="Çıçeyıni – Zazaki" lang="diq" hreflang="diq" data-title="Çıçeyıni" data-language-autonym="Zazaki" data-language-local-name="Zazaki" class="interlanguage-link-target">Zazaki</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-dsb mw-list-item"><a href="https://dsb.wikipedia.org/wiki/Cycaki" title="Cycaki – alsó-szorb" lang="dsb" hreflang="dsb" data-title="Cycaki" data-language-autonym="Dolnoserbski" data-language-local-name="alsó-szorb" class="interlanguage-link-target">Dolnoserbski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ee mw-list-item"><a href="https://ee.wikipedia.org/wiki/L%C3%A3dziviwo" title="Lãdziviwo – eve" lang="ee" hreflang="ee" data-title="Lãdziviwo" data-language-autonym="Eʋegbe" data-language-local-name="eve" class="interlanguage-link-target">Eʋegbe</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-el mw-list-item"><a href="https://el.wikipedia.org/wiki/%CE%98%CE%B7%CE%BB%CE%B1%CF%83%CF%84%CE%B9%CE%BA%CF%8C" title="Θηλαστικό – görög" lang="el" hreflang="el" data-title="Θηλαστικό" data-language-autonym="Ελληνικά" data-language-local-name="görög" class="interlanguage-link-target">Ελληνικά</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eo badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://eo.wikipedia.org/wiki/Mamuloj" title="Mamuloj – eszperantó" lang="eo" hreflang="eo" data-title="Mamuloj" data-language-autonym="Esperanto" data-language-local-name="eszperantó" class="interlanguage-link-target">Esperanto</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es mw-list-item"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Mammalia" title="Mammalia – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Mammalia" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target">Español</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-et mw-list-item"><a href="https://et.wikipedia.org/wiki/Imetajad" title="Imetajad – észt" lang="et" hreflang="et" data-title="Imetajad" data-language-autonym="Eesti" data-language-local-name="észt" class="interlanguage-link-target">Eesti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu mw-list-item"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/Ugaztun" title="Ugaztun – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="Ugaztun" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target">Euskara</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ext mw-list-item"><a href="https://ext.wikipedia.org/wiki/Mam%C3%ADferu" title="Mamíferu – Extremaduran" lang="ext" hreflang="ext" data-title="Mamíferu" data-language-autonym="Estremeñu" data-language-local-name="Extremaduran" class="interlanguage-link-target">Estremeñu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D9%BE%D8%B3%D8%AA%D8%A7%D9%86%D8%AF%D8%A7%D8%B1%D8%A7%D9%86" title="پستانداران – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="پستانداران" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target">فارسی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi mw-list-item"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Nis%C3%A4kk%C3%A4%C3%A4t" title="Nisäkkäät – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Nisäkkäät" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target">Suomi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fiu-vro mw-list-item"><a href="https://fiu-vro.wikipedia.org/wiki/Imet%C3%A4j%C3%A4" title="Imetäjä – Võro" lang="vro" hreflang="vro" data-title="Imetäjä" data-language-autonym="Võro" data-language-local-name="Võro" class="interlanguage-link-target">Võro</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fo mw-list-item"><a href="https://fo.wikipedia.org/wiki/S%C3%BAgdj%C3%B3r" title="Súgdjór – feröeri" lang="fo" hreflang="fo" data-title="Súgdjór" data-language-autonym="Føroyskt" data-language-local-name="feröeri" class="interlanguage-link-target">Føroyskt</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Mammif%C3%A8re" title="Mammifère – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Mammifère" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target">Français</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-frp mw-list-item"><a href="https://frp.wikipedia.org/wiki/Mamif%C3%A8ro" title="Mamifèro – Arpitan" lang="frp" hreflang="frp" data-title="Mamifèro" data-language-autonym="Arpetan" data-language-local-name="Arpitan" class="interlanguage-link-target">Arpetan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-frr mw-list-item"><a href="https://frr.wikipedia.org/wiki/Tetjdiarten" title="Tetjdiarten – északi fríz" lang="frr" hreflang="frr" data-title="Tetjdiarten" data-language-autonym="Nordfriisk" data-language-local-name="északi fríz" class="interlanguage-link-target">Nordfriisk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fy mw-list-item"><a href="https://fy.wikipedia.org/wiki/S%C3%BBchdieren" title="Sûchdieren – nyugati fríz" lang="fy" hreflang="fy" data-title="Sûchdieren" data-language-autonym="Frysk" data-language-local-name="nyugati fríz" class="interlanguage-link-target">Frysk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ga mw-list-item"><a href="https://ga.wikipedia.org/wiki/Mamach" title="Mamach – ír" lang="ga" hreflang="ga" data-title="Mamach" data-language-autonym="Gaeilge" data-language-local-name="ír" class="interlanguage-link-target">Gaeilge</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gcr mw-list-item"><a href="https://gcr.wikipedia.org/wiki/Manmif%C3%A8" title="Manmifè – Guianan Creole" lang="gcr" hreflang="gcr" data-title="Manmifè" data-language-autonym="Kriyòl gwiyannen" data-language-local-name="Guianan Creole" class="interlanguage-link-target">Kriyòl gwiyannen</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gd mw-list-item"><a href="https://gd.wikipedia.org/wiki/Mamal" title="Mamal – skóciai kelta" lang="gd" hreflang="gd" data-title="Mamal" data-language-autonym="Gàidhlig" data-language-local-name="skóciai kelta" class="interlanguage-link-target">Gàidhlig</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gl mw-list-item"><a href="https://gl.wikipedia.org/wiki/Mam%C3%ADferos" title="Mamíferos – gallego" lang="gl" hreflang="gl" data-title="Mamíferos" data-language-autonym="Galego" data-language-local-name="gallego" class="interlanguage-link-target">Galego</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gn mw-list-item"><a href="https://gn.wikipedia.org/wiki/Okamb%C3%BAva" title="Okambúva – guarani" lang="gn" hreflang="gn" data-title="Okambúva" data-language-autonym="Avañe'ẽ" data-language-local-name="guarani" class="interlanguage-link-target">Avañe'ẽ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gor mw-list-item"><a href="https://gor.wikipedia.org/wiki/Mamalia" title="Mamalia – gorontalo" lang="gor" hreflang="gor" data-title="Mamalia" data-language-autonym="Bahasa Hulontalo" data-language-local-name="gorontalo" class="interlanguage-link-target">Bahasa Hulontalo</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gv mw-list-item"><a href="https://gv.wikipedia.org/wiki/Sheeintagh" title="Sheeintagh – man-szigeti" lang="gv" hreflang="gv" data-title="Sheeintagh" data-language-autonym="Gaelg" data-language-local-name="man-szigeti" class="interlanguage-link-target">Gaelg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hak mw-list-item"><a href="https://hak.wikipedia.org/wiki/S%E1%B9%B3%CC%8Dt-nen_thung-vu%CC%8Dt" title="Sṳ̍t-nen thung-vu̍t – hakka kínai" lang="hak" hreflang="hak" data-title="Sṳ̍t-nen thung-vu̍t" data-language-autonym="客家語 / Hak-kâ-ngî" data-language-local-name="hakka kínai" class="interlanguage-link-target">客家語 / Hak-kâ-ngî</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%99%D7%95%D7%A0%D7%A7%D7%99%D7%9D" title="יונקים – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="יונקים" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target">עברית</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hi mw-list-item"><a href="https://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%A4%E0%A4%A8%E0%A4%A7%E0%A4%BE%E0%A4%B0%E0%A5%80" title="स्तनधारी – hindi" lang="hi" hreflang="hi" data-title="स्तनधारी" data-language-autonym="हिन्दी" data-language-local-name="hindi" class="interlanguage-link-target">हिन्दी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hif mw-list-item"><a href="https://hif.wikipedia.org/wiki/Mammal" title="Mammal – Fiji Hindi" lang="hif" hreflang="hif" data-title="Mammal" data-language-autonym="Fiji Hindi" data-language-local-name="Fiji Hindi" class="interlanguage-link-target">Fiji Hindi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hr badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://hr.wikipedia.org/wiki/Sisavci" title="Sisavci – horvát" lang="hr" hreflang="hr" data-title="Sisavci" data-language-autonym="Hrvatski" data-language-local-name="horvát" class="interlanguage-link-target">Hrvatski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hsb mw-list-item"><a href="https://hsb.wikipedia.org/wiki/Cycaki" title="Cycaki – felső-szorb" lang="hsb" hreflang="hsb" data-title="Cycaki" data-language-autonym="Hornjoserbsce" data-language-local-name="felső-szorb" class="interlanguage-link-target">Hornjoserbsce</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ht mw-list-item"><a href="https://ht.wikipedia.org/wiki/Mamif%C3%A8" title="Mamifè – haiti kreol" lang="ht" hreflang="ht" data-title="Mamifè" data-language-autonym="Kreyòl ayisyen" data-language-local-name="haiti kreol" class="interlanguage-link-target">Kreyòl ayisyen</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/%D4%BF%D5%A1%D5%A9%D5%B6%D5%A1%D5%BD%D5%B8%D6%82%D5%B6%D5%B6%D5%A5%D6%80" title="Կաթնասուններ – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Կաթնասուններ" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target">Հայերեն</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ia mw-list-item"><a href="https://ia.wikipedia.org/wiki/Mammiferos" title="Mammiferos – interlingva" lang="ia" hreflang="ia" data-title="Mammiferos" data-language-autonym="Interlingua" data-language-local-name="interlingva" class="interlanguage-link-target">Interlingua</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Mamalia" title="Mamalia – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Mamalia" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target">Bahasa Indonesia</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ie mw-list-item"><a href="https://ie.wikipedia.org/wiki/Mammiferes" title="Mammiferes – interlingue" lang="ie" hreflang="ie" data-title="Mammiferes" data-language-autonym="Interlingue" data-language-local-name="interlingue" class="interlanguage-link-target">Interlingue</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ilo mw-list-item"><a href="https://ilo.wikipedia.org/wiki/Mamalia" title="Mamalia – ilokó" lang="ilo" hreflang="ilo" data-title="Mamalia" data-language-autonym="Ilokano" data-language-local-name="ilokó" class="interlanguage-link-target">Ilokano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-inh mw-list-item"><a href="https://inh.wikipedia.org/wiki/%D0%94%D0%B0%D0%BA%D1%85%D0%B0%D0%B4%D0%B8%D0%B9%D0%BD%D0%B0%D1%82%D0%B0%D1%88" title="Дакхадийнаташ – ingus" lang="inh" hreflang="inh" data-title="Дакхадийнаташ" data-language-autonym="ГӀалгӀай" data-language-local-name="ingus" class="interlanguage-link-target">ГӀалгӀай</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-io mw-list-item"><a href="https://io.wikipedia.org/wiki/Mamifero" title="Mamifero – idó" lang="io" hreflang="io" data-title="Mamifero" data-language-autonym="Ido" data-language-local-name="idó" class="interlanguage-link-target">Ido</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-is mw-list-item"><a href="https://is.wikipedia.org/wiki/Spend%C3%BDr" title="Spendýr – izlandi" lang="is" hreflang="is" data-title="Spendýr" data-language-autonym="Íslenska" data-language-local-name="izlandi" class="interlanguage-link-target">Íslenska</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it mw-list-item"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Mammalia" title="Mammalia – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Mammalia" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target">Italiano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-iu mw-list-item"><a href="https://iu.wikipedia.org/wiki/%E1%90%B1%E1%93%B1%E1%92%83%E1%91%8E" title="ᐱᓱᒃᑎ – inuktitut" lang="iu" hreflang="iu" data-title="ᐱᓱᒃᑎ" data-language-autonym="ᐃᓄᒃᑎᑐᑦ / inuktitut" data-language-local-name="inuktitut" class="interlanguage-link-target">ᐃᓄᒃᑎᑐᑦ / inuktitut</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja mw-list-item"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/%E5%93%BA%E4%B9%B3%E9%A1%9E" title="哺乳類 – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="哺乳類" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target">日本語</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jam mw-list-item"><a href="https://jam.wikipedia.org/wiki/Mamal" title="Mamal – Jamaican Creole English" lang="jam" hreflang="jam" data-title="Mamal" data-language-autonym="Patois" data-language-local-name="Jamaican Creole English" class="interlanguage-link-target">Patois</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jbo mw-list-item"><a href="https://jbo.wikipedia.org/wiki/mabru" title="mabru – lojban" lang="jbo" hreflang="jbo" data-title="mabru" data-language-autonym="La .lojban." data-language-local-name="lojban" class="interlanguage-link-target">La .lojban.</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jv mw-list-item"><a href="https://jv.wikipedia.org/wiki/Mamalia" title="Mamalia – jávai" lang="jv" hreflang="jv" data-title="Mamalia" data-language-autonym="Jawa" data-language-local-name="jávai" class="interlanguage-link-target">Jawa</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ka mw-list-item"><a href="https://ka.wikipedia.org/wiki/%E1%83%AB%E1%83%A3%E1%83%AB%E1%83%A3%E1%83%9B%E1%83%AC%E1%83%9D%E1%83%95%E1%83%A0%E1%83%94%E1%83%91%E1%83%98" title="ძუძუმწოვრები – grúz" lang="ka" hreflang="ka" data-title="ძუძუმწოვრები" data-language-autonym="ქართული" data-language-local-name="grúz" class="interlanguage-link-target">ქართული</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kab mw-list-item"><a href="https://kab.wikipedia.org/wiki/Timsu%E1%B9%ADad" title="Timsuṭad – kabije" lang="kab" hreflang="kab" data-title="Timsuṭad" data-language-autonym="Taqbaylit" data-language-local-name="kabije" class="interlanguage-link-target">Taqbaylit</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kbd mw-list-item"><a href="https://kbd.wikipedia.org/wiki/%D0%A8%D1%8D%D1%80%D1%8B%D0%BF%D3%80%D1%85%D1%8D%D1%80" title="ШэрыпӀхэр – kabardi" lang="kbd" hreflang="kbd" data-title="ШэрыпӀхэр" data-language-autonym="Адыгэбзэ" data-language-local-name="kabardi" class="interlanguage-link-target">Адыгэбзэ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kbp mw-list-item"><a href="https://kbp.wikipedia.org/wiki/Kp%C9%A9n%C9%9B_h%C9%A9%C9%96%C9%9B_%C3%B1%C9%A9n%C9%96%C9%9B" title="Kpɩnɛ hɩɖɛ ñɩnɖɛ – Kabiye" lang="kbp" hreflang="kbp" data-title="Kpɩnɛ hɩɖɛ ñɩnɖɛ" data-language-autonym="Kabɩyɛ" data-language-local-name="Kabiye" class="interlanguage-link-target">Kabɩyɛ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kg mw-list-item"><a href="https://kg.wikipedia.org/wiki/Nyama_ya_mabele" title="Nyama ya mabele – kongo" lang="kg" hreflang="kg" data-title="Nyama ya mabele" data-language-autonym="Kongo" data-language-local-name="kongo" class="interlanguage-link-target">Kongo</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ki mw-list-item"><a href="https://ki.wikipedia.org/wiki/Mammal" title="Mammal – kikuju" lang="ki" hreflang="ki" data-title="Mammal" data-language-autonym="Gĩkũyũ" data-language-local-name="kikuju" class="interlanguage-link-target">Gĩkũyũ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kk mw-list-item"><a href="https://kk.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D2%AF%D1%82%D2%9B%D0%BE%D1%80%D0%B5%D0%BA%D1%82%D1%96%D0%BB%D0%B5%D1%80" title="Сүтқоректілер – kazah" lang="kk" hreflang="kk" data-title="Сүтқоректілер" data-language-autonym="Қазақша" data-language-local-name="kazah" class="interlanguage-link-target">Қазақша</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-km mw-list-item"><a href="https://km.wikipedia.org/wiki/%E1%9E%90%E1%9E%93%E1%9E%B7%E1%9E%80%E1%9E%9F%E1%9E%8F%E1%9F%92%E1%9E%9C" title="ថនិកសត្វ – khmer" lang="km" hreflang="km" data-title="ថនិកសត្វ" data-language-autonym="ភាសាខ្មែរ" data-language-local-name="khmer" class="interlanguage-link-target">ភាសាខ្មែរ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kn mw-list-item"><a href="https://kn.wikipedia.org/wiki/%E0%B2%B8%E0%B2%B8%E0%B3%8D%E0%B2%A4%E0%B2%A8%E0%B2%BF" title="ಸಸ್ತನಿ – kannada" lang="kn" hreflang="kn" data-title="ಸಸ್ತನಿ" data-language-autonym="ಕನ್ನಡ" data-language-local-name="kannada" class="interlanguage-link-target">ಕನ್ನಡ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%ED%8F%AC%EC%9C%A0%EB%A5%98" title="포유류 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="포유류" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target">한국어</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-koi mw-list-item"><a href="https://koi.wikipedia.org/wiki/%D0%9D%D0%B8%D0%BC%D3%A7%D1%82%D1%87%D0%B8%D1%81%D1%81%D0%B5%D0%B7" title="Нимӧтчиссез – komi-permják" lang="koi" hreflang="koi" data-title="Нимӧтчиссез" data-language-autonym="Перем коми" data-language-local-name="komi-permják" class="interlanguage-link-target">Перем коми</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ks mw-list-item"><a href="https://ks.wikipedia.org/wiki/%D9%85%DB%84%D9%85%D9%8E%D9%84_%D8%AC%D8%A7%D9%86%D9%88%D8%B1" title="مۄمَل جانور – kasmíri" lang="ks" hreflang="ks" data-title="مۄمَل جانور" data-language-autonym="कॉशुर / کٲشُر" data-language-local-name="kasmíri" class="interlanguage-link-target">कॉशुर / کٲشُر</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ku mw-list-item"><a href="https://ku.wikipedia.org/wiki/Guhandar" title="Guhandar – kurd" lang="ku" hreflang="ku" data-title="Guhandar" data-language-autonym="Kurdî" data-language-local-name="kurd" class="interlanguage-link-target">Kurdî</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kw mw-list-item"><a href="https://kw.wikipedia.org/wiki/Bronnvil" title="Bronnvil – korni" lang="kw" hreflang="kw" data-title="Bronnvil" data-language-autonym="Kernowek" data-language-local-name="korni" class="interlanguage-link-target">Kernowek</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ky mw-list-item"><a href="https://ky.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D2%AF%D1%82_%D1%8D%D0%BC%D2%AF%D2%AF%D1%87%D2%AF" title="Сүт эмүүчү – kirgiz" lang="ky" hreflang="ky" data-title="Сүт эмүүчү" data-language-autonym="Кыргызча" data-language-local-name="kirgiz" class="interlanguage-link-target">Кыргызча</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-la mw-list-item"><a href="https://la.wikipedia.org/wiki/Mammalia" title="Mammalia – latin" lang="la" hreflang="la" data-title="Mammalia" data-language-autonym="Latina" data-language-local-name="latin" class="interlanguage-link-target">Latina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lb mw-list-item"><a href="https://lb.wikipedia.org/wiki/Mamend%C3%A9ieren" title="Mamendéieren – luxemburgi" lang="lb" hreflang="lb" data-title="Mamendéieren" data-language-autonym="Lëtzebuergesch" data-language-local-name="luxemburgi" class="interlanguage-link-target">Lëtzebuergesch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lez mw-list-item"><a href="https://lez.wikipedia.org/wiki/%D0%9D%D0%B5%D0%BA%D1%85%D1%8A%D0%B2%D0%B0%D0%B4%D0%B0%D0%B9%D0%B1%D1%83%D1%80" title="Некхъвадайбур – lezg" lang="lez" hreflang="lez" data-title="Некхъвадайбур" data-language-autonym="Лезги" data-language-local-name="lezg" class="interlanguage-link-target">Лезги</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lfn mw-list-item"><a href="https://lfn.wikipedia.org/wiki/Mamal" title="Mamal – Lingua Franca Nova" lang="lfn" hreflang="lfn" data-title="Mamal" data-language-autonym="Lingua Franca Nova" data-language-local-name="Lingua Franca Nova" class="interlanguage-link-target">Lingua Franca Nova</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-li mw-list-item"><a href="https://li.wikipedia.org/wiki/Zoogdiere" title="Zoogdiere – limburgi" lang="li" hreflang="li" data-title="Zoogdiere" data-language-autonym="Limburgs" data-language-local-name="limburgi" class="interlanguage-link-target">Limburgs</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lij mw-list-item"><a href="https://lij.wikipedia.org/wiki/Mammalia" title="Mammalia – ligur" lang="lij" hreflang="lij" data-title="Mammalia" data-language-autonym="Ligure" data-language-local-name="ligur" class="interlanguage-link-target">Ligure</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lld mw-list-item"><a href="https://lld.wikipedia.org/wiki/Mamifer" title="Mamifer – Ladin" lang="lld" hreflang="lld" data-title="Mamifer" data-language-autonym="Ladin" data-language-local-name="Ladin" class="interlanguage-link-target">Ladin</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lmo mw-list-item"><a href="https://lmo.wikipedia.org/wiki/Mamifer" title="Mamifer – lombard" lang="lmo" hreflang="lmo" data-title="Mamifer" data-language-autonym="Lombard" data-language-local-name="lombard" class="interlanguage-link-target">Lombard</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ln mw-list-item"><a href="https://ln.wikipedia.org/wiki/Nyama_ya_mab%C9%9B%CC%81l%C9%9B" title="Nyama ya mabɛ́lɛ – lingala" lang="ln" hreflang="ln" data-title="Nyama ya mabɛ́lɛ" data-language-autonym="Lingála" data-language-local-name="lingala" class="interlanguage-link-target">Lingála</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lo mw-list-item"><a href="https://lo.wikipedia.org/wiki/%E0%BA%AA%E0%BA%B1%E0%BA%94%E0%BA%A5%E0%BB%89%E0%BA%BD%E0%BA%87%E0%BA%A5%E0%BA%B9%E0%BA%81%E0%BA%94%E0%BB%89%E0%BA%A7%E0%BA%8D%E0%BA%99%E0%BB%89%E0%BA%B3%E0%BA%99%E0%BA%BB%E0%BA%A1" title="ສັດລ້ຽງລູກດ້ວຍນ້ຳນົມ – lao" lang="lo" hreflang="lo" data-title="ສັດລ້ຽງລູກດ້ວຍນ້ຳນົມ" data-language-autonym="ລາວ" data-language-local-name="lao" class="interlanguage-link-target">ລາວ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lt mw-list-item"><a href="https://lt.wikipedia.org/wiki/%C5%BDinduoliai" title="Žinduoliai – litván" lang="lt" hreflang="lt" data-title="Žinduoliai" data-language-autonym="Lietuvių" data-language-local-name="litván" class="interlanguage-link-target">Lietuvių</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lv mw-list-item"><a href="https://lv.wikipedia.org/wiki/Z%C4%ABd%C4%ABt%C4%81ji" title="Zīdītāji – lett" lang="lv" hreflang="lv" data-title="Zīdītāji" data-language-autonym="Latviešu" data-language-local-name="lett" class="interlanguage-link-target">Latviešu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mai mw-list-item"><a href="https://mai.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%A4%E0%A4%A8%E0%A4%A7%E0%A4%BE%E0%A4%B0%E0%A5%80_%E0%A4%AA%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%BE%E0%A4%A3%E0%A5%80" title="स्तनधारी प्राणी – maithili" lang="mai" hreflang="mai" data-title="स्तनधारी प्राणी" data-language-autonym="मैथिली" data-language-local-name="maithili" class="interlanguage-link-target">मैथिली</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mdf mw-list-item"><a href="https://mdf.wikipedia.org/wiki/%D0%9B%D0%BE%D1%84%D1%86%D1%82%D0%B0_%D0%BF%D0%BE%D1%82%D1%8F%D0%B9%D1%85%D1%82%D0%BD%D0%B5" title="Лофцта потяйхтне – moksán" lang="mdf" hreflang="mdf" data-title="Лофцта потяйхтне" data-language-autonym="Мокшень" data-language-local-name="moksán" class="interlanguage-link-target">Мокшень</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mg mw-list-item"><a href="https://mg.wikipedia.org/wiki/Biby_mampinono" title="Biby mampinono – malgas" lang="mg" hreflang="mg" data-title="Biby mampinono" data-language-autonym="Malagasy" data-language-local-name="malgas" class="interlanguage-link-target">Malagasy</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mhr mw-list-item"><a href="https://mhr.wikipedia.org/wiki/%D0%A8%D3%A7%D1%80_%D0%BF%D1%83%D0%BA%D1%88%D1%8B%D1%88%D0%BE" title="Шӧр пукшышо – Eastern Mari" lang="mhr" hreflang="mhr" data-title="Шӧр пукшышо" data-language-autonym="Олык марий" data-language-local-name="Eastern Mari" class="interlanguage-link-target">Олык марий</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mi mw-list-item"><a href="https://mi.wikipedia.org/wiki/Whakangote" title="Whakangote – maori" lang="mi" hreflang="mi" data-title="Whakangote" data-language-autonym="Māori" data-language-local-name="maori" class="interlanguage-link-target">Māori</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-min mw-list-item"><a href="https://min.wikipedia.org/wiki/Binatang_manyusuan" title="Binatang manyusuan – minangkabau" lang="min" hreflang="min" data-title="Binatang manyusuan" data-language-autonym="Minangkabau" data-language-local-name="minangkabau" class="interlanguage-link-target">Minangkabau</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mk mw-list-item"><a href="https://mk.wikipedia.org/wiki/%D0%A6%D0%B8%D1%86%D0%B0%D1%87%D0%B8" title="Цицачи – macedón" lang="mk" hreflang="mk" data-title="Цицачи" data-language-autonym="Македонски" data-language-local-name="macedón" class="interlanguage-link-target">Македонски</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ml mw-list-item"><a href="https://ml.wikipedia.org/wiki/%E0%B4%B8%E0%B4%B8%E0%B5%8D%E0%B4%A4%E0%B4%A8%E0%B4%BF" title="സസ്തനി – malajálam" lang="ml" hreflang="ml" data-title="സസ്തനി" data-language-autonym="മലയാളം" data-language-local-name="malajálam" class="interlanguage-link-target">മലയാളം</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mn mw-list-item"><a href="https://mn.wikipedia.org/wiki/%D0%A5%D3%A9%D1%85%D1%82%D3%A9%D0%BD" title="Хөхтөн – mongol" lang="mn" hreflang="mn" data-title="Хөхтөн" data-language-autonym="Монгол" data-language-local-name="mongol" class="interlanguage-link-target">Монгол</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mr mw-list-item"><a href="https://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B8%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%A4%E0%A4%A8_%E0%A4%AA%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%BE%E0%A4%A3%E0%A5%80" title="सस्तन प्राणी – maráthi" lang="mr" hreflang="mr" data-title="सस्तन प्राणी" data-language-autonym="मराठी" data-language-local-name="maráthi" class="interlanguage-link-target">मराठी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mrj mw-list-item"><a href="https://mrj.wikipedia.org/wiki/%D0%A8%D3%B9%D1%88%D0%B5%D1%80_%D0%BA%D0%B0%D1%87%D1%88%D1%8B_%D0%B2%D0%BE%D0%BB%D1%8C%D1%8B%D0%BA%D0%B2%D0%BB%D3%93" title="Шӹшер качшы вольыквлӓ – Western Mari" lang="mrj" hreflang="mrj" data-title="Шӹшер качшы вольыквлӓ" data-language-autonym="Кырык мары" data-language-local-name="Western Mari" class="interlanguage-link-target">Кырык мары</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ms mw-list-item"><a href="https://ms.wikipedia.org/wiki/Mamalia" title="Mamalia – maláj" lang="ms" hreflang="ms" data-title="Mamalia" data-language-autonym="Bahasa Melayu" data-language-local-name="maláj" class="interlanguage-link-target">Bahasa Melayu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mt mw-list-item"><a href="https://mt.wikipedia.org/wiki/Mammiferu" title="Mammiferu – máltai" lang="mt" hreflang="mt" data-title="Mammiferu" data-language-autonym="Malti" data-language-local-name="máltai" class="interlanguage-link-target">Malti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-my mw-list-item"><a href="https://my.wikipedia.org/wiki/%E1%80%94%E1%80%AD%E1%80%AF%E1%80%B7%E1%80%90%E1%80%AD%E1%80%AF%E1%80%80%E1%80%BA%E1%80%9E%E1%80%90%E1%80%B9%E1%80%90%E1%80%9D%E1%80%AB" title="နို့တိုက်သတ္တဝါ – burmai" lang="my" hreflang="my" data-title="နို့တိုက်သတ္တဝါ" data-language-autonym="မြန်မာဘာသာ" data-language-local-name="burmai" class="interlanguage-link-target">မြန်မာဘာသာ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mzn mw-list-item"><a href="https://mzn.wikipedia.org/wiki/%DA%A9%D8%A7%D9%84%D9%87%E2%80%8C%D8%AF%D8%A7%D8%B1%D9%88%D9%86" title="کاله‌دارون – mázanderáni" lang="mzn" hreflang="mzn" data-title="کاله‌دارون" data-language-autonym="مازِرونی" data-language-local-name="mázanderáni" class="interlanguage-link-target">مازِرونی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nap mw-list-item"><a href="https://nap.wikipedia.org/wiki/Mammifere" title="Mammifere – nápolyi" lang="nap" hreflang="nap" data-title="Mammifere" data-language-autonym="Napulitano" data-language-local-name="nápolyi" class="interlanguage-link-target">Napulitano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nds mw-list-item"><a href="https://nds.wikipedia.org/wiki/S%C3%B6%C3%B6gdeerten" title="Söögdeerten – alsónémet" lang="nds" hreflang="nds" data-title="Söögdeerten" data-language-autonym="Plattdüütsch" data-language-local-name="alsónémet" class="interlanguage-link-target">Plattdüütsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nds-nl mw-list-item"><a href="https://nds-nl.wikipedia.org/wiki/Zoogdeers" title="Zoogdeers – alsószász" lang="nds-NL" hreflang="nds-NL" data-title="Zoogdeers" data-language-autonym="Nedersaksies" data-language-local-name="alsószász" class="interlanguage-link-target">Nedersaksies</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ne mw-list-item"><a href="https://ne.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%A4%E0%A4%A8%E0%A4%A7%E0%A4%BE%E0%A4%B0%E0%A5%80_%E0%A4%AA%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%BE%E0%A4%A3%E0%A5%80" title="स्तनधारी प्राणी – nepáli" lang="ne" hreflang="ne" data-title="स्तनधारी प्राणी" data-language-autonym="नेपाली" data-language-local-name="nepáli" class="interlanguage-link-target">नेपाली</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Zoogdieren" title="Zoogdieren – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Zoogdieren" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target">Nederlands</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nn mw-list-item"><a href="https://nn.wikipedia.org/wiki/Pattedyr" title="Pattedyr – norvég (nynorsk)" lang="nn" hreflang="nn" data-title="Pattedyr" data-language-autonym="Norsk nynorsk" data-language-local-name="norvég (nynorsk)" class="interlanguage-link-target">Norsk nynorsk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no mw-list-item"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/Pattedyr" title="Pattedyr – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="Pattedyr" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target">Norsk bokmål</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nov mw-list-item"><a href="https://nov.wikipedia.org/wiki/Mammalia" title="Mammalia – Novial" lang="nov" hreflang="nov" data-title="Mammalia" data-language-autonym="Novial" data-language-local-name="Novial" class="interlanguage-link-target">Novial</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nrm mw-list-item"><a href="https://nrm.wikipedia.org/wiki/Mammif%C3%A9the" title="Mammiféthe – Norman" lang="nrf" hreflang="nrf" data-title="Mammiféthe" data-language-autonym="Nouormand" data-language-local-name="Norman" class="interlanguage-link-target">Nouormand</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nv mw-list-item"><a href="https://nv.wikipedia.org/wiki/Bidi%C5%82_Daazdo%C3%ADg%C3%AD%C3%AD_d%C3%B3%C3%B3_Da%CA%BCa%C5%82t%CA%BCo%CA%BC%C3%ADg%C3%AD%C3%AD" title="Bidił Daazdoígíí dóó Daʼałtʼoʼígíí – navahó" lang="nv" hreflang="nv" data-title="Bidił Daazdoígíí dóó Daʼałtʼoʼígíí" data-language-autonym="Diné bizaad" data-language-local-name="navahó" class="interlanguage-link-target">Diné bizaad</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-oc mw-list-item"><a href="https://oc.wikipedia.org/wiki/Mammalia" title="Mammalia – okszitán" lang="oc" hreflang="oc" data-title="Mammalia" data-language-autonym="Occitan" data-language-local-name="okszitán" class="interlanguage-link-target">Occitan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-om mw-list-item"><a href="https://om.wikipedia.org/wiki/Hoosiiftoota" title="Hoosiiftoota – oromo" lang="om" hreflang="om" data-title="Hoosiiftoota" data-language-autonym="Oromoo" data-language-local-name="oromo" class="interlanguage-link-target">Oromoo</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-or mw-list-item"><a href="https://or.wikipedia.org/wiki/%E0%AC%B8%E0%AD%8D%E0%AC%A4%E0%AC%A8%E0%AD%8D%E0%AD%9F%E0%AC%AA%E0%AC%BE%E0%AD%9F%E0%AD%80" title="ସ୍ତନ୍ୟପାୟୀ – odia" lang="or" hreflang="or" data-title="ସ୍ତନ୍ୟପାୟୀ" data-language-autonym="ଓଡ଼ିଆ" data-language-local-name="odia" class="interlanguage-link-target">ଓଡ଼ିଆ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-os mw-list-item"><a href="https://os.wikipedia.org/wiki/%C3%86%D1%85%D1%81%D1%8B%D1%80%C3%A6%D0%B9%D1%85%C3%A6%D1%81%D0%B4%D0%B6%D1%8B%D1%82%C3%A6" title="Æхсырæйхæсджытæ – oszét" lang="os" hreflang="os" data-title="Æхсырæйхæсджытæ" data-language-autonym="Ирон" data-language-local-name="oszét" class="interlanguage-link-target">Ирон</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pa mw-list-item"><a href="https://pa.wikipedia.org/wiki/%E0%A8%A5%E0%A8%A3%E0%A8%A7%E0%A8%BE%E0%A8%B0%E0%A9%80" title="ਥਣਧਾਰੀ – pandzsábi" lang="pa" hreflang="pa" data-title="ਥਣਧਾਰੀ" data-language-autonym="ਪੰਜਾਬੀ" data-language-local-name="pandzsábi" class="interlanguage-link-target">ਪੰਜਾਬੀ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pam mw-list-item"><a href="https://pam.wikipedia.org/wiki/Mammal" title="Mammal – pampangan" lang="pam" hreflang="pam" data-title="Mammal" data-language-autonym="Kapampangan" data-language-local-name="pampangan" class="interlanguage-link-target">Kapampangan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pfl mw-list-item"><a href="https://pfl.wikipedia.org/wiki/S%C3%A4ugetiere" title="Säugetiere – Palatine German" lang="pfl" hreflang="pfl" data-title="Säugetiere" data-language-autonym="Pälzisch" data-language-local-name="Palatine German" class="interlanguage-link-target">Pälzisch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl mw-list-item"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/Ssaki" title="Ssaki – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="Ssaki" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target">Polski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pms mw-list-item"><a href="https://pms.wikipedia.org/wiki/Mam%C3%ACfer" title="Mamìfer – Piedmontese" lang="pms" hreflang="pms" data-title="Mamìfer" data-language-autonym="Piemontèis" data-language-local-name="Piedmontese" class="interlanguage-link-target">Piemontèis</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pnb mw-list-item"><a href="https://pnb.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%DA%BE%DD%A8_%D8%AF%D8%A7%D8%B1" title="تھݨ دار – Western Punjabi" lang="pnb" hreflang="pnb" data-title="تھݨ دار" data-language-autonym="پنجابی" data-language-local-name="Western Punjabi" class="interlanguage-link-target">پنجابی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ps mw-list-item"><a href="https://ps.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%D9%89_%D9%84%D8%B1%D9%88%D9%86%D9%83%D9%89_%DA%98%D9%88%D9%8A" title="تى لرونكى ژوي – pastu" lang="ps" hreflang="ps" data-title="تى لرونكى ژوي" data-language-autonym="پښتو" data-language-local-name="pastu" class="interlanguage-link-target">پښتو</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt mw-list-item"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Mam%C3%ADferos" title="Mamíferos – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Mamíferos" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target">Português</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-qu mw-list-item"><a href="https://qu.wikipedia.org/wiki/%C3%91u%C3%B1uq" title="Ñuñuq – kecsua" lang="qu" hreflang="qu" data-title="Ñuñuq" data-language-autonym="Runa Simi" data-language-local-name="kecsua" class="interlanguage-link-target">Runa Simi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rm mw-list-item"><a href="https://rm.wikipedia.org/wiki/Mammals" title="Mammals – rétoromán" lang="rm" hreflang="rm" data-title="Mammals" data-language-autonym="Rumantsch" data-language-local-name="rétoromán" class="interlanguage-link-target">Rumantsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro mw-list-item"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Mamifer" title="Mamifer – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Mamifer" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target">Română</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru mw-list-item"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D0%BB%D0%B5%D0%BA%D0%BE%D0%BF%D0%B8%D1%82%D0%B0%D1%8E%D1%89%D0%B8%D0%B5" title="Млекопитающие – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Млекопитающие" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target">Русский</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rue mw-list-item"><a href="https://rue.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D1%81%D0%B0%D0%B2%D1%86%D1%97" title="Ссавцї – Rusyn" lang="rue" hreflang="rue" data-title="Ссавцї" data-language-autonym="Русиньскый" data-language-local-name="Rusyn" class="interlanguage-link-target">Русиньскый</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sa mw-list-item"><a href="https://sa.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B8%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%A4%E0%A4%A8%E0%A4%83" title="सस्तनः – szanszkrit" lang="sa" hreflang="sa" data-title="सस्तनः" data-language-autonym="संस्कृतम्" data-language-local-name="szanszkrit" class="interlanguage-link-target">संस्कृतम्</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sah mw-list-item"><a href="https://sah.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D1%8B%D1%8B%D0%BB" title="Кыыл – szaha" lang="sah" hreflang="sah" data-title="Кыыл" data-language-autonym="Саха тыла" data-language-local-name="szaha" class="interlanguage-link-target">Саха тыла</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-scn mw-list-item"><a href="https://scn.wikipedia.org/wiki/Mammalia" title="Mammalia – szicíliai" lang="scn" hreflang="scn" data-title="Mammalia" data-language-autonym="Sicilianu" data-language-local-name="szicíliai" class="interlanguage-link-target">Sicilianu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sco mw-list-item"><a href="https://sco.wikipedia.org/wiki/Mammal" title="Mammal – skót" lang="sco" hreflang="sco" data-title="Mammal" data-language-autonym="Scots" data-language-local-name="skót" class="interlanguage-link-target">Scots</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sd mw-list-item"><a href="https://sd.wikipedia.org/wiki/%D9%85%D9%85%D8%A7%D9%84%D9%8A%D8%A7" title="مماليا – szindhi" lang="sd" hreflang="sd" data-title="مماليا" data-language-autonym="سنڌي" data-language-local-name="szindhi" class="interlanguage-link-target">سنڌي</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sh mw-list-item"><a href="https://sh.wikipedia.org/wiki/Sisavac" title="Sisavac – szerbhorvát" lang="sh" hreflang="sh" data-title="Sisavac" data-language-autonym="Srpskohrvatski / српскохрватски" data-language-local-name="szerbhorvát" class="interlanguage-link-target">Srpskohrvatski / српскохрватски</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-si mw-list-item"><a href="https://si.wikipedia.org/wiki/%E0%B6%9A%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B7%82%E0%B7%93%E0%B6%BB%E0%B6%B4%E0%B7%8F%E0%B6%BA%E0%B7%92_%E0%B7%83%E0%B6%AD%E0%B7%8A%E0%B6%AD%E0%B7%94" title="ක්‍ෂීරපායි සත්තු – szingaléz" lang="si" hreflang="si" data-title="ක්‍ෂීරපායි සත්තු" data-language-autonym="සිංහල" data-language-local-name="szingaléz" class="interlanguage-link-target">සිංහල</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-simple mw-list-item"><a href="https://simple.wikipedia.org/wiki/Mammal" title="Mammal – Simple English" lang="en-simple" hreflang="en-simple" data-title="Mammal" data-language-autonym="Simple English" data-language-local-name="Simple English" class="interlanguage-link-target">Simple English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sk mw-list-item"><a href="https://sk.wikipedia.org/wiki/Cicavce" title="Cicavce – szlovák" lang="sk" hreflang="sk" data-title="Cicavce" data-language-autonym="Slovenčina" data-language-local-name="szlovák" class="interlanguage-link-target">Slovenčina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sl mw-list-item"><a href="https://sl.wikipedia.org/wiki/Sesalci" title="Sesalci – szlovén" lang="sl" hreflang="sl" data-title="Sesalci" data-language-autonym="Slovenščina" data-language-local-name="szlovén" class="interlanguage-link-target">Slovenščina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sm mw-list-item"><a href="https://sm.wikipedia.org/wiki/Mamele" title="Mamele – szamoai" lang="sm" hreflang="sm" data-title="Mamele" data-language-autonym="Gagana Samoa" data-language-local-name="szamoai" class="interlanguage-link-target">Gagana Samoa</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-smn mw-list-item"><a href="https://smn.wikipedia.org/wiki/Njom%C3%A2tteijeeh" title="Njomâtteijeeh – inari számi" lang="smn" hreflang="smn" data-title="Njomâtteijeeh" data-language-autonym="Anarâškielâ" data-language-local-name="inari számi" class="interlanguage-link-target">Anarâškielâ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sn mw-list-item"><a href="https://sn.wikipedia.org/wiki/Dzinoyamwisa" title="Dzinoyamwisa – sona" lang="sn" hreflang="sn" data-title="Dzinoyamwisa" data-language-autonym="ChiShona" data-language-local-name="sona" class="interlanguage-link-target">ChiShona</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-so mw-list-item"><a href="https://so.wikipedia.org/wiki/Naasley" title="Naasley – szomáli" lang="so" hreflang="so" data-title="Naasley" data-language-autonym="Soomaaliga" data-language-local-name="szomáli" class="interlanguage-link-target">Soomaaliga</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sq mw-list-item"><a href="https://sq.wikipedia.org/wiki/Gjitari" title="Gjitari – albán" lang="sq" hreflang="sq" data-title="Gjitari" data-language-autonym="Shqip" data-language-local-name="albán" class="interlanguage-link-target">Shqip</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr mw-list-item"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D0%B8%D1%81%D0%B0%D1%80%D0%B8" title="Сисари – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="Сисари" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target">Српски / srpski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-stq mw-list-item"><a href="https://stq.wikipedia.org/wiki/Suugedierte" title="Suugedierte – Saterland Frisian" lang="stq" hreflang="stq" data-title="Suugedierte" data-language-autonym="Seeltersk" data-language-local-name="Saterland Frisian" class="interlanguage-link-target">Seeltersk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-su mw-list-item"><a href="https://su.wikipedia.org/wiki/Mamalia" title="Mamalia – szundanéz" lang="su" hreflang="su" data-title="Mamalia" data-language-autonym="Sunda" data-language-local-name="szundanéz" class="interlanguage-link-target">Sunda</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/D%C3%A4ggdjur" title="Däggdjur – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Däggdjur" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target">Svenska</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sw mw-list-item"><a href="https://sw.wikipedia.org/wiki/Mamalia" title="Mamalia – szuahéli" lang="sw" hreflang="sw" data-title="Mamalia" data-language-autonym="Kiswahili" data-language-local-name="szuahéli" class="interlanguage-link-target">Kiswahili</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-szl mw-list-item"><a href="https://szl.wikipedia.org/wiki/Cyckocze" title="Cyckocze – sziléziai" lang="szl" hreflang="szl" data-title="Cyckocze" data-language-autonym="Ślůnski" data-language-local-name="sziléziai" class="interlanguage-link-target">Ślůnski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-szy mw-list-item"><a href="https://szy.wikipedia.org/wiki/paycucuay" title="paycucuay – Sakizaya" lang="szy" hreflang="szy" data-title="paycucuay" data-language-autonym="Sakizaya" data-language-local-name="Sakizaya" class="interlanguage-link-target">Sakizaya</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ta mw-list-item"><a href="https://ta.wikipedia.org/wiki/%E0%AE%AA%E0%AE%BE%E0%AE%B2%E0%AF%82%E0%AE%9F%E0%AF%8D%E0%AE%9F%E0%AE%BF" title="பாலூட்டி – tamil" lang="ta" hreflang="ta" data-title="பாலூட்டி" data-language-autonym="தமிழ்" data-language-local-name="tamil" class="interlanguage-link-target">தமிழ்</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-te mw-list-item"><a href="https://te.wikipedia.org/wiki/%E0%B0%95%E0%B1%8D%E0%B0%B7%E0%B1%80%E0%B0%B0%E0%B0%A6%E0%B0%BE%E0%B0%B2%E0%B1%81" title="క్షీరదాలు – telugu" lang="te" hreflang="te" data-title="క్షీరదాలు" data-language-autonym="తెలుగు" data-language-local-name="telugu" class="interlanguage-link-target">తెలుగు</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tet mw-list-item"><a href="https://tet.wikipedia.org/wiki/Mam%C3%ADferu" title="Mamíferu – tetum" lang="tet" hreflang="tet" data-title="Mamíferu" data-language-autonym="Tetun" data-language-local-name="tetum" class="interlanguage-link-target">Tetun</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tg mw-list-item"><a href="https://tg.wikipedia.org/wiki/%D0%A8%D0%B8%D1%80%D1%85%D3%AF%D1%80%D0%BE%D0%BD" title="Ширхӯрон – tadzsik" lang="tg" hreflang="tg" data-title="Ширхӯрон" data-language-autonym="Тоҷикӣ" data-language-local-name="tadzsik" class="interlanguage-link-target">Тоҷикӣ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-th badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://th.wikipedia.org/wiki/%E0%B8%AA%E0%B8%B1%E0%B8%95%E0%B8%A7%E0%B9%8C%E0%B9%80%E0%B8%A5%E0%B8%B5%E0%B9%89%E0%B8%A2%E0%B8%87%E0%B8%A5%E0%B8%B9%E0%B8%81%E0%B8%94%E0%B9%89%E0%B8%A7%E0%B8%A2%E0%B8%99%E0%B8%A1" title="สัตว์เลี้ยงลูกด้วยนม – thai" lang="th" hreflang="th" data-title="สัตว์เลี้ยงลูกด้วยนม" data-language-autonym="ไทย" data-language-local-name="thai" class="interlanguage-link-target">ไทย</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tl mw-list-item"><a href="https://tl.wikipedia.org/wiki/Mamalya" title="Mamalya – tagalog" lang="tl" hreflang="tl" data-title="Mamalya" data-language-autonym="Tagalog" data-language-local-name="tagalog" class="interlanguage-link-target">Tagalog</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tpi mw-list-item"><a href="https://tpi.wikipedia.org/wiki/Mamel" title="Mamel – tok pisin" lang="tpi" hreflang="tpi" data-title="Mamel" data-language-autonym="Tok Pisin" data-language-local-name="tok pisin" class="interlanguage-link-target">Tok Pisin</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/Memeliler" title="Memeliler – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Memeliler" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target">Türkçe</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tt mw-list-item"><a href="https://tt.wikipedia.org/wiki/%D0%98%D0%BC%D0%B5%D0%B7%D2%AF%D1%87%D0%B5%D0%BB%D3%99%D1%80" title="Имезүчеләр – tatár" lang="tt" hreflang="tt" data-title="Имезүчеләр" data-language-autonym="Татарча / tatarça" data-language-local-name="tatár" class="interlanguage-link-target">Татарча / tatarça</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tyv mw-list-item"><a href="https://tyv.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D2%AF%D1%82_%D1%87%D0%B5%D0%BC%D0%B8%D1%88%D1%82%D0%B8%D0%B3_%D0%B0%D0%BC%D1%8B%D1%82%D0%B0%D0%BD%D0%BD%D0%B0%D1%80" title="Сүт чемиштиг амытаннар – tuvai" lang="tyv" hreflang="tyv" data-title="Сүт чемиштиг амытаннар" data-language-autonym="Тыва дыл" data-language-local-name="tuvai" class="interlanguage-link-target">Тыва дыл</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D1%81%D0%B0%D0%B2%D1%86%D1%96" title="Ссавці – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Ссавці" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target">Українська</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ur mw-list-item"><a href="https://ur.wikipedia.org/wiki/%D9%85%D9%85%D8%A7%D9%84%DB%8C%DB%81" title="ممالیہ – urdu" lang="ur" hreflang="ur" data-title="ممالیہ" data-language-autonym="اردو" data-language-local-name="urdu" class="interlanguage-link-target">اردو</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uz mw-list-item"><a href="https://uz.wikipedia.org/wiki/Sut_emizuvchilar" title="Sut emizuvchilar – üzbég" lang="uz" hreflang="uz" data-title="Sut emizuvchilar" data-language-autonym="Oʻzbekcha / ўзбекча" data-language-local-name="üzbég" class="interlanguage-link-target">Oʻzbekcha / ўзбекча</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vec mw-list-item"><a href="https://vec.wikipedia.org/wiki/Mam%C3%ACfari" title="Mamìfari – velencei" lang="vec" hreflang="vec" data-title="Mamìfari" data-language-autonym="Vèneto" data-language-local-name="velencei" class="interlanguage-link-target">Vèneto</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vep mw-list-item"><a href="https://vep.wikipedia.org/wiki/Imetai%C5%BEivatad" title="Imetaiživatad – Veps" lang="vep" hreflang="vep" data-title="Imetaiživatad" data-language-autonym="Vepsän kel’" data-language-local-name="Veps" class="interlanguage-link-target">Vepsän kel’</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vi mw-list-item"><a href="https://vi.wikipedia.org/wiki/L%E1%BB%9Bp_Th%C3%BA" title="Lớp Thú – vietnámi" lang="vi" hreflang="vi" data-title="Lớp Thú" data-language-autonym="Tiếng Việt" data-language-local-name="vietnámi" class="interlanguage-link-target">Tiếng Việt</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vls mw-list-item"><a href="https://vls.wikipedia.org/wiki/Zoogb%C3%AAestn" title="Zoogbêestn – West Flemish" lang="vls" hreflang="vls" data-title="Zoogbêestn" data-language-autonym="West-Vlams" data-language-local-name="West Flemish" class="interlanguage-link-target">West-Vlams</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vo mw-list-item"><a href="https://vo.wikipedia.org/wiki/S%C3%BCganim" title="Süganim – volapük" lang="vo" hreflang="vo" data-title="Süganim" data-language-autonym="Volapük" data-language-local-name="volapük" class="interlanguage-link-target">Volapük</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wa mw-list-item"><a href="https://wa.wikipedia.org/wiki/Biesse_%C3%A5s_tetes" title="Biesse ås tetes – vallon" lang="wa" hreflang="wa" data-title="Biesse ås tetes" data-language-autonym="Walon" data-language-local-name="vallon" class="interlanguage-link-target">Walon</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-war mw-list-item"><a href="https://war.wikipedia.org/wiki/Mammalia" title="Mammalia – varaó" lang="war" hreflang="war" data-title="Mammalia" data-language-autonym="Winaray" data-language-local-name="varaó" class="interlanguage-link-target">Winaray</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wuu mw-list-item"><a href="https://wuu.wikipedia.org/wiki/%E5%93%BA%E4%B9%B3%E5%8B%95%E7%89%A9" title="哺乳動物 – wu kínai" lang="wuu" hreflang="wuu" data-title="哺乳動物" data-language-autonym="吴语" data-language-local-name="wu kínai" class="interlanguage-link-target">吴语</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-xal mw-list-item"><a href="https://xal.wikipedia.org/wiki/%D2%AE%D1%81%D1%8B%D0%BD_%D1%82%D0%B5%D2%97%D3%99%D0%BB%D1%82%D0%B5%D0%BD%D0%B5%D1%80" title="Үсын теҗәлтенер – kalmük" lang="xal" hreflang="xal" data-title="Үсын теҗәлтенер" data-language-autonym="Хальмг" data-language-local-name="kalmük" class="interlanguage-link-target">Хальмг</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-xmf mw-list-item"><a href="https://xmf.wikipedia.org/wiki/%E1%83%91%E1%83%9F%E1%83%90%E1%83%A8%E1%83%A3%E1%83%9B%E1%83%A3%E1%83%94%E1%83%A4%E1%83%98" title="ბჟაშუმუეფი – Mingrelian" lang="xmf" hreflang="xmf" data-title="ბჟაშუმუეფი" data-language-autonym="მარგალური" data-language-local-name="Mingrelian" class="interlanguage-link-target">მარგალური</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yi mw-list-item"><a href="https://yi.wikipedia.org/wiki/%D7%96%D7%95%D7%99%D7%92%D7%A2%D7%A8" title="זויגער – jiddis" lang="yi" hreflang="yi" data-title="זויגער" data-language-autonym="ייִדיש" data-language-local-name="jiddis" class="interlanguage-link-target">ייִדיש</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yo mw-list-item"><a href="https://yo.wikipedia.org/wiki/%E1%BA%B8ranko_af%E1%BB%8Dm%C3%BAb%E1%BB%8D%CC%81m%E1%BB%8D" title="Ẹranko afọmúbọ́mọ – joruba" lang="yo" hreflang="yo" data-title="Ẹranko afọmúbọ́mọ" data-language-autonym="Yorùbá" data-language-local-name="joruba" class="interlanguage-link-target">Yorùbá</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-za mw-list-item"><a href="https://za.wikipedia.org/wiki/Doenghduz_nyamhcij" title="Doenghduz nyamhcij – zsuang" lang="za" hreflang="za" data-title="Doenghduz nyamhcij" data-language-autonym="Vahcuengh" data-language-local-name="zsuang" class="interlanguage-link-target">Vahcuengh</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zea mw-list-item"><a href="https://zea.wikipedia.org/wiki/Zoogdieren" title="Zoogdieren – Zeelandic" lang="zea" hreflang="zea" data-title="Zoogdieren" data-language-autonym="Zeêuws" data-language-local-name="Zeelandic" class="interlanguage-link-target">Zeêuws</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E5%93%BA%E4%B9%B3%E5%8A%A8%E7%89%A9" title="哺乳动物 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="哺乳动物" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target">中文</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-min-nan mw-list-item"><a href="https://zh-min-nan.wikipedia.org/wiki/Chh%C4%AB-leng_t%C5%8Dng-bu%CC%8Dt" title="Chhī-leng tōng-bu̍t – min nan kínai" lang="nan" hreflang="nan" data-title="Chhī-leng tōng-bu̍t" data-language-autonym="閩南語 / Bân-lâm-gú" data-language-local-name="min nan kínai" class="interlanguage-link-target">閩南語 / Bân-lâm-gú</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-yue mw-list-item"><a href="https://zh-yue.wikipedia.org/wiki/%E5%93%BA%E4%B9%B3%E5%8B%95%E7%89%A9" title="哺乳動物 – kantoni" lang="yue" hreflang="yue" data-title="哺乳動物" data-language-autonym="粵語" data-language-local-name="kantoni" class="interlanguage-link-target">粵語</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zu mw-list-item"><a href="https://zu.wikipedia.org/wiki/IsiNcelisi" title="IsiNcelisi – zulu" lang="zu" hreflang="zu" data-title="IsiNcelisi" data-language-autonym="IsiZulu" data-language-local-name="zulu" class="interlanguage-link-target">IsiZulu</a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q7377#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Eml%C5%91s%C3%B6k" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c">Szócikk</a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:Eml%C5%91s%C3%B6k" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >magyar </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Eml%C5%91s%C3%B6k">Olvasás</a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >Eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/Eml%C5%91s%C3%B6k">Olvasás</a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=history">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/Eml%C5%91s%C3%B6k" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j">Mi hivatkozik erre?</a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/Eml%C5%91s%C3%B6k" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k">Kapcsolódó változtatások</a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q">Speciális lapok</a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&oldid=27466454" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához">Hivatkozás erre a változatra</a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=info" title="További információk erről a lapról">Lapinformációk</a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=Eml%C5%91s%C3%B6k&id=27466454&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban">Hogyan hivatkozz erre a lapra?</a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FEml%25C5%2591s%25C3%25B6k">Rövidített URL készítése</a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FEml%25C5%2591s%25C3%25B6k">QR-kód letöltése</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=Eml%C5%91s%C3%B6k">Könyv készítése</a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=show-download-screen">Letöltés PDF-ként</a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p">Nyomtatható változat</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Mammalia" hreflang="en">Wikimédia Commons</a></li><li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-species mw-list-item"><a href="https://species.wikimedia.org/wiki/Mammalia" hreflang="en">Wikifajok</a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q7377" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g">Wikidata-adatlap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-featured" class="mw-indicator"><div class="mw-parser-output"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:J%C3%B3_sz%C3%B3cikkek" title="Ez a szócikk egyike a jónak minősített cikkeknek"><img alt="Ez a szócikk egyike a jónak minősített cikkeknek; kattints a többi jó szócikk böngészéséhez" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/Symbol_support_vote.svg/20px-Symbol_support_vote.svg.png" decoding="async" width="20" height="21" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/Symbol_support_vote.svg/30px-Symbol_support_vote.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/Symbol_support_vote.svg/40px-Symbol_support_vote.svg.png 2x" data-file-width="180" data-file-height="185" /></a></div></div> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle">Ellenőrzött</indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2>Ez a lap egy ellenőrzött változata</div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Speci%C3%A1lis:Badtitle/Message">ellenőrizve</a>: 2024. szeptember 22.<table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r21422978">.mw-parser-output table.infobox.taxobox{width:272px;text-align:center;padding:2px}.mw-parser-output .taxobox-heading{background-color:white}.mw-parser-output .taxobox-bacteria .taxobox-heading{background-color:#c8c8c8}.mw-parser-output .taxobox-archaea .taxobox-heading{background-color:#afafaf}.mw-parser-output .taxobox-eukaryota .taxobox-heading{background-color:#afafe1}.mw-parser-output .taxobox-animalia .taxobox-heading{background-color:#e1afaf}.mw-parser-output .taxobox-plantae .taxobox-heading{background-color:#afe1af}.mw-parser-output .taxobox-fungi .taxobox-heading{background-color:#afc8e1}.mw-parser-output .taxobox-chromalveolata .taxobox-heading{background-color:#c8e196}.mw-parser-output .taxobox-amoebozoa .taxobox-heading{background-color:#e1c896}.mw-parser-output .taxobox-rhizaria .taxobox-heading{background-color:#afe1c8}.mw-parser-output .taxobox-excavata .taxobox-heading{background-color:#e1e196}.mw-parser-output .taxobox-virus .taxobox-heading{background-color:#e1afe1}@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output table.infobox.taxobox{width:100%}}</style> <table class="infobox biota taxobox taxobox-animalia"> <tbody><tr class="taxobox-heading"> <th><div class="noviewer" style="float:right;"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Taxobox" title="Wikipédia:Taxobox"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e4/Infobox_info_icon.svg/20px-Infobox_info_icon.svg.png" decoding="async" width="20" height="20" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e4/Infobox_info_icon.svg/30px-Infobox_info_icon.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e4/Infobox_info_icon.svg/40px-Infobox_info_icon.svg.png 2x" data-file-width="160" data-file-height="160" /></a></div>Emlősök </th></tr> <tr> <td style="font-size:90%;">Evolúciós időszak: <a href="/wiki/K%C3%A9s%C5%91_tri%C3%A1sz" title="Késő triász">késő triász</a>–<a href="/wiki/Holoc%C3%A9n" title="Holocén">holocén</a> <div id="Timeline-row" style="margin: 4px auto 0; clear:both; width:220px; padding:0px; height:18px; overflow:visible; white-space:nowrap; border:1px #666; border-style:solid none; position:relative; z-index:0; font-size:97%;"> <div style="position:absolute; height:100%; left:0px; width:183.10769230769px; padding-left:5px; text-align:left; background-color:rgb(255,216,134); background-image: linear-gradient(to right, rgba(255,255,255,1), rgba(254,217,106,1) 15%, rgba(254,217,106,1));"><a href="/wiki/Prekambrium" title="Prekambrium">PreꞒ</a></div> <div id="bar" style="position:absolute; height:100%; text-align:center; background-color:rgb(139,170,121); left:36.892307692308px; width:18.818461538462px;"><a href="/wiki/Kambrium" title="Kambrium">Є</a></div> <div id="bar" style="position:absolute; height:100%; text-align:center; background-color:rgb(0,168,142); left:55.710769230769px; width:14.08px;"><a href="/wiki/Ordov%C3%ADcium" title="Ordovícium">O</a></div> <div id="bar" style="position:absolute; height:100%; text-align:center; background-color:rgb(177,221,201); left:69.790769230769px; width:8.3261538461539px;"><a href="/wiki/Szilur" title="Szilur">S</a></div> <div id="bar" style="position:absolute; height:100%; text-align:center; background-color:rgb(207,156,90); left:78.116923076923px; width:20.409230769231px;"><a href="/wiki/Devon_(id%C5%91szak)" title="Devon (időszak)">D</a></div> <div id="bar" style="position:absolute; height:100%; text-align:center; background-color:rgb(103,174,178); left:98.526153846154px; width:20.307692307692px;"><a href="/wiki/Karbon" title="Karbon">C</a></div> <div id="bar" style="position:absolute; height:100%; text-align:center; background-color:rgb(232,100,74); left:118.83384615385px; width:15.907015384615px;"><a href="/wiki/Perm_(id%C5%91szak)" title="Perm (időszak)">P</a></div> <div id="bar" style="position:absolute; height:100%; text-align:center; background-color:rgb(141,82,161); left:134.74086153846px; width:17.126830769231px;"><a href="/wiki/Tri%C3%A1sz" title="Triász">T</a></div> <div id="bar" style="position:absolute; height:100%; text-align:center; background-color:rgb(0,185,232); left:151.86769230769px; width:19.055384615385px;"><a href="/wiki/Jura_(id%C5%91szak)" title="Jura (időszak)">J</a></div> <div id="bar" style="position:absolute; height:100%; text-align:center; background-color:rgb(134,199,111); left:170.92307692308px; width:26.738461538462px;"><a href="/wiki/Kr%C3%A9ta_(id%C5%91szak)" title="Kréta (időszak)">K</a></div> <div id="bar" style="position:absolute; height:100%; text-align:center; background-color:rgb(249,168,112); left:197.66153846154px; width:14.543692307692px;"><a href="/wiki/Paleog%C3%A9n" title="Paleogén">Pg</a></div> <div id="bar" style="position:absolute; height:100%; text-align:center; background-color:rgb(255,221,44); left:212.20523076923px; width:6.9215384615385px;"><a href="/wiki/Neog%C3%A9n" title="Neogén">N</a></div> <div id="end-border" style="position:absolute; height:100%; background-color:#666; width:1px; left:219px"></div><div style="margin:0 auto; line-height:0; clear:both; width:220px; padding:0px; height:8px; overflow:visible; background-color:transparent; position:relative; top:-4px; z-index:100;"><div id="Range-border" style="position:absolute; height:8px; left:139.78461538462px; width:80.215384615385px; background-color:#360; opacity:0.42;"></div> <div id="Range-border" style="position:absolute; height:8px; left:139.78461538462px; width:80.215384615385px; background-color:#360; opacity:0.{{{3}}};"></div> <div id="Range-Marker" style="position:absolute; height:6px; top:1px; left:140.78461538462px; width:78.215384615385px; background-color:#6c3;"></div> </div> </div> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Placental_Mammals_2021_Montage.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4c/Placental_Mammals_2021_Montage.jpg/260px-Placental_Mammals_2021_Montage.jpg" decoding="async" width="260" height="362" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4c/Placental_Mammals_2021_Montage.jpg/390px-Placental_Mammals_2021_Montage.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4c/Placental_Mammals_2021_Montage.jpg/520px-Placental_Mammals_2021_Montage.jpg 2x" data-file-width="999" data-file-height="1392" /></a><div style="font-size:90%;"></div> </td></tr> <tr class="taxobox-heading"> <th><a href="/wiki/Rendszertan_(biol%C3%B3gia)" title="Rendszertan (biológia)">Rendszertani besorolás</a> </th></tr> <tr> <td> <table cellpadding="2" style="margin:0 auto; text-align:left; background:transparent;"> <tbody><tr valign="top"> <td><a href="/wiki/Orsz%C3%A1g_(rendszertan)" title="Ország (rendszertan)">Ország</a>: </td> <td><a href="/wiki/%C3%81llatok" title="Állatok">Állatok</a> (Animalia) </td></tr> <tr valign="top"> <td><a href="/wiki/T%C3%B6rzs_(rendszertan)" title="Törzs (rendszertan)">Törzs</a>: </td> <td><a href="/wiki/Gerinch%C3%BArosok" title="Gerinchúrosok">Gerinchúrosok</a> (Chordata) </td></tr> <tr valign="top"> <td><a href="/wiki/T%C3%B6rzs_(rendszertan)" title="Törzs (rendszertan)">Altörzs</a>: </td> <td><a href="/wiki/Gerincesek" title="Gerincesek">Gerincesek</a> (Vertebrata) </td></tr> <tr valign="top"> <td><a href="/wiki/T%C3%B6rzs_(rendszertan)" title="Törzs (rendszertan)">Altörzság</a>: </td> <td><a href="/wiki/%C3%81llkapcsosok" title="Állkapcsosok">Állkapcsosok</a> (Gnathostomata) </td></tr> <tr valign="top"> <td><a href="/wiki/Oszt%C3%A1ly_(rendszertan)" title="Osztály (rendszertan)">Főosztály</a>: </td> <td><a href="/wiki/N%C3%A9gyl%C3%A1b%C3%BAak" title="Négylábúak">Négylábúak</a> (Tetrapoda) </td></tr> <tr valign="top"> <td style="font-size:90%;">Csoport: </td> <td><a href="/wiki/Eml%C5%91sszer%C5%B1ek" title="Emlősszerűek">Emlősszerűek</a> (Synapsida) </td></tr> <tr valign="top"> <td><a href="/wiki/Oszt%C3%A1ly_(rendszertan)" title="Osztály (rendszertan)">Osztály</a>: </td> <td>Emlősök (Mammalia) <a href="/wiki/Carl_von_Linn%C3%A9" title="Carl von Linné">Linnaeus</a>, 1758 </td></tr> </tbody></table> </td></tr> <tr class="taxobox-heading"> <th>Alosztályok és alosztályágak </th></tr> <tr> <td style="padding:4px; text-align:left;"> <ul><li><a href="/wiki/Toj%C3%A1srak%C3%B3_eml%C5%91s%C3%B6k" title="Tojásrakó emlősök">Tojásrakó emlősök</a> (Prototheria)</li> <li><a href="/wiki/Elevensz%C3%BCl%C5%91_eml%C5%91s%C3%B6k" title="Elevenszülő emlősök">Elevenszülő emlősök</a> (Theria) <ul><li><a href="/wiki/Ersz%C3%A9nyesek" title="Erszényesek">Erszényesek</a> (Marsupialia)</li> <li><a href="/wiki/M%C3%A9hlep%C3%A9nyesek" title="Méhlepényesek">Méhlepényesek</a> (Placentalia)</li></ul></li></ul> </td></tr> <tr class="taxobox-heading"> <th>Hivatkozások </th></tr> <tr> <td class="noviewer" style="font-size:90%; text-align:left;"><div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Wikispecies-logo.svg" class="mw-file-description" title="Wikifajok"><img alt="Wikifajok" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Wikispecies-logo.svg/23px-Wikispecies-logo.svg.png" decoding="async" width="23" height="27" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Wikispecies-logo.svg/35px-Wikispecies-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Wikispecies-logo.svg/46px-Wikispecies-logo.svg.png 2x" data-file-width="941" data-file-height="1103" /></a><figcaption>Wikifajok</figcaption></figure> A <a href="/wiki/Wikifajok" title="Wikifajok">Wikifajok</a> tartalmaz <a href="https://species.wikimedia.org/wiki/Mammalia" class="extiw" title="wikispecies:Mammalia">Emlősök</a> témájú rendszertani információt. </div><div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Commons-logo.svg" class="mw-file-description" title="Commons"><img alt="Commons" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/20px-Commons-logo.svg.png" decoding="async" width="20" height="27" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/30px-Commons-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/40px-Commons-logo.svg.png 2x" data-file-width="1024" data-file-height="1376" /></a><figcaption>Commons</figcaption></figure> A <a href="/wiki/Wikim%C3%A9dia_Commons" title="Wikimédia Commons">Wikimédia Commons</a> tartalmaz <a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Mammalia" class="extiw" title="commons:Mammalia">Emlősök</a> témájú médiaállományokat és <a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Mammalia" class="extiw" title="commons:Category:Mammalia">Emlősök</a> témájú kategóriát. </div> </td></tr> </tbody></table> Az emlősök (Mammalia) a <a href="/wiki/Gerinch%C3%BArosok" title="Gerinchúrosok">gerinchúrosok</a> <a href="/wiki/T%C3%B6rzs_(rendszertan)" title="Törzs (rendszertan)">törzsén</a> (Chordata) belül a <a href="/wiki/Gerincesek" title="Gerincesek">gerincesek</a> altörzsének (Vertebrata) egyik <a href="/wiki/Oszt%C3%A1ly_(rendszertan)" title="Osztály (rendszertan)">osztályát</a> alkotják. A <a href="/wiki/H%C3%BCll%C5%91k" title="Hüllők">hüllőkkel</a> és a <a href="/wiki/Madarak" title="Madarak">madarakkal</a> szemben megkülönböztető a <a href="/wiki/Neocortex" title="Neocortex">neocortex</a>, a <a href="/wiki/Sz%C5%91rzet" title="Szőrzet">szőr</a>, a <a href="/wiki/F%C3%BCl#Külső_fül_(auris_externa)" title="Fül">középfül</a> három hallócsontocskája és a <a href="/wiki/K%C3%BCls%C5%91_elv%C3%A1laszt%C3%A1s%C3%BA_mirigyek#A_női_emlő_mirigyei" title="Külső elválasztású mirigyek">tejmirigyek</a>. Közös jellemzőjük, hogy a nőstények az újszülötteket erre a célra módosult mirigyeik, a tejmirigyek váladékával, <a href="/wiki/Tej" title="Tej">tejjel</a> táplálják. A legtöbb emlősnél a tejmirigyek emlőkhöz csatlakoznak, ám a <a href="/wiki/Toj%C3%A1srak%C3%B3_eml%C5%91s%C3%B6k" title="Tojásrakó emlősök">tojásrakó emlősöknek</a> nincsenek emlőik, hanem a tejmirigyek egy hosszanti bőrredőbe nyílnak. Az emlősökre általánosan jellemző a fejlett <a href="/wiki/H%C5%91szab%C3%A1lyoz%C3%A1s" title="Hőszabályozás">hőszabályozás</a>, a homoiothermia, vagyis a közel állandó testhőmérséklet, a hőszigetelést szolgáló szőrzet (ez azonban részben hiányozhat is), zárt kamrasövénnyel két tökéletesen elválasztott szívfélre, és ezen belül négy rekeszre tagolt <a href="/wiki/Sz%C3%ADv" title="Szív">szív</a>, a <a href="/wiki/Sejtmag" title="Sejtmag">sejtmag</a> nélküli <a href="/wiki/V%C3%B6r%C3%B6sv%C3%A9rtest" class="mw-redirect" title="Vörösvértest">vörösvértestek</a>, az úgynevezett másodlagos állkapocs-ízesülés, a három <a href="/w/index.php?title=Hall%C3%B3csontocsk%C3%A1k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hallócsontocskák (a lap nem létezik)">hallócsontocska</a>, a fogmederben ülő fogakból álló, úgynevezett thecodont fogazat (a fogak egyes fajoknál visszafejlődhetnek), valamint a fejlett <a href="/wiki/Idegrendszer" title="Idegrendszer">idegrendszer</a>. Az alaptípus négy lábon járó szárazföldi állat. Mindezek ellenére az emlősök osztályán belül igen nagy fokú sokféleség jellemző, mind evolúciós, mind ökológiai értelemben. Az emlősök között egyaránt akadnak talajlakó, fán élő, siklórepülő, aktív repülő, ásó, sőt vízi életmódot folytató, vagy két lábon járó formák is. Rendkívüli sokféleség jellemzi mozgásukat, táplálkozásukat, napszakos aktivitásukat és viselkedésüket is Az emlősök legnagyobb csoportja a <a href="/wiki/M%C3%A9hlep%C3%A9nyes_eml%C5%91s%C3%B6k" class="mw-redirect" title="Méhlepényes emlősök">méhlepényeseké</a>. Ezekben a <a href="/wiki/Vemhess%C3%A9g" title="Vemhesség">vemhesség</a> alatt az anya méhében <a href="/wiki/M%C3%A9hlep%C3%A9ny" title="Méhlepény">méhlepény</a> táplálja a kölyköket. A legkisebb emlős a <a href="/wiki/Dong%C3%B3denev%C3%A9r" title="Dongódenevér">dongódenevér</a>, melynek hossza 30–40 mm; a <a href="/wiki/K%C3%A9k_b%C3%A1lna" title="Kék bálna">kék bálna</a> nemcsak a legnagyobb emlős, hanem egyben a jelenleg a Földön élő legnagyobb állat is, 30 méteres hosszával. A <a href="/wiki/Toj%C3%A1srak%C3%B3_eml%C5%91s%C3%B6k" title="Tojásrakó emlősök">tojásrakók</a> öt fajának kivételével elevenszülők. A legtöbb emlősfaj méhlepényes, ide tartozik a hat legnagyobb rend is. A legnagyobb rendek a <a href="/wiki/R%C3%A1gcs%C3%A1l%C3%B3k" title="Rágcsálók">rágcsálók</a>, az <a href="/w/index.php?title=Evez%C5%91sz%C3%A1rny%C3%BAak&action=edit&redlink=1" class="new" title="Evezőszárnyúak (a lap nem létezik)">evezőszárnyúak</a> és a <a href="/wiki/Cick%C3%A1nyalak%C3%BAak" class="mw-redirect" title="Cickányalakúak">cickányalakúak</a>. A további három rend a <a href="/wiki/F%C5%91eml%C5%91s%C3%B6k" title="Főemlősök">főemlősök</a>, a <a href="/wiki/P%C3%A1rosujj%C3%BA_pat%C3%A1sok" title="Párosujjú patások">párosujjú patások</a> és a <a href="/wiki/Ragadoz%C3%B3k" title="Ragadozók">ragadozók</a>, melyek sorrendje az aktuálisan használt rendszertantól függ. Az emlősök két csoportra oszthatók, ezek a <a href="/w/index.php?title=Yinotheria&action=edit&redlink=1" class="new" title="Yinotheria (a lap nem létezik)">Yinotheria</a>, ahova a <a href="/wiki/Kacsacs%C5%91r%C5%B1_eml%C5%91s" title="Kacsacsőrű emlős">kacsacsőrű emlős</a> és a <a href="/wiki/Hangy%C3%A1szs%C3%BCnf%C3%A9l%C3%A9k" title="Hangyászsünfélék">hangyászsünfélék</a> tartoznak, és az összes többi emlőst magába foglaló <a href="/w/index.php?title=Theriiformes&action=edit&redlink=1" class="new" title="Theriiformes (a lap nem létezik)">Theriiformes</a>. Az emlősökhöz mintegy 5450 faj sorolható, az aktuálisan használt rendszertől függően. A Theriiformes tovább osztható a <a href="/wiki/Prototheria" class="mw-redirect" title="Prototheria">Prototheria</a> (ide egyetlen rend tartozik, a <a href="/wiki/Klo%C3%A1k%C3%A1sok" title="Kloákások">kloákások</a>) és a <a href="/wiki/Theria" class="mw-redirect" title="Theria">Theria</a> alosztályokra. A Theria két része a <a href="/wiki/Metatheria" title="Metatheria">Metatheria</a> és az <a href="/wiki/Eutheria" title="Eutheria">Eutheria</a>. A Metatheria jelenleg élő csoportja az <a href="/wiki/Ersz%C3%A9nyesek" title="Erszényesek">erszényesek</a>; az Eutheria a méhlepényeseket foglalja magába. Az emlősök rendszertana család szinten stabil, viszont magasabb szinten több osztályozás is létezik, különösen az erszényeseknél. Sok változás a molekuláris genetikai elemzéseket követi. Így bontottak fel olyan hagyományos csoportokat, mint a <a href="/wiki/Rovarev%C5%91k" title="Rovarevők">rovarevők</a> rendje, és alakítottak ki újabb csoportokat, mint az <a href="/wiki/Afrotheria" title="Afrotheria">Afrotheria</a>. Az emlősök az emlősszerűek utolsó leszármazottai, ami a hüllőszerűekkel együtt a <a href="/wiki/Magzatburkosok" title="Magzatburkosok">magzatburkosok</a> kládot alkotja. A legkorábbi ismert emlősszerűek a Sphenacodontiákhoz tartozó <a href="/wiki/Pelycosaurusok" class="mw-redirect" title="Pelycosaurusok">pelycosaurusok</a>. Innen származott a nem emlős <a href="/wiki/Dimetrodon" title="Dimetrodon">Dimetrodon</a> is. A <a href="/wiki/Karbon_kor" class="mw-redirect" title="Karbon kor">karbon kor</a> végén ez a csoport eltávolodott a <a href="/wiki/H%C3%BCll%C5%91szer%C5%B1ek" title="Hüllőszerűek">hüllőszerűek</a> vonaltól, ahonnan a mai hüllők és emlősök származnak. A <a href="/wiki/Sphenacodontia" title="Sphenacodontia">Sphenacodontia</a> szétvált nem emlős hüllők különböző ágaira, mielőtt még a középidő elején megjelentek a <a href="/w/index.php?title=Protoeml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Protoemlősök (a lap nem létezik)">protoemlősök</a>. A ma ismert emlősrendek a <a href="/wiki/Kainozoikum" title="Kainozoikum">kainozoikumban</a>, a <a href="/wiki/Paleog%C3%A9n" title="Paleogén">paleogén</a> és a <a href="/wiki/Neog%C3%A9n" title="Neogén">neogén</a> időszakban léptek színre, miután a nem madár <a href="/wiki/Dinoszauruszok" title="Dinoszauruszok">dinoszauruszok</a> kihaltak. Azóta ők a domináns szárazföldi állatcsoport. A legtöbb emlősfaj intelligens, nagy méretű aggyal rendelkezik, öntudatos és eszközöket használ. Sokféleképpen képesek kommunikálni, amelyek több érzékszervvel észlelhetők, így hang- és szagjelekkel, testbeszéddel. A közösségek lehetnek egyesülő-szétválók, háremek, vagy hierarchikusak, de lehetnek territoriálisak vagy magányosak is. A legtöbb faj többnejű, de vannak monogám és többférjű fajok is. A háziasított emlősfajok nagy szerephez jutottak a <a href="/wiki/Neolitikus_forradalom" title="Neolitikus forradalom">neolitikus forradalom</a> alatt, amivel az emberi társadalom is átalakult, kialakultak az első civilizációk. Segítették és segítik az emberek munkáját, közlekedését, és ellátják gyapjúval, tejjel (a tejből az ember készít tejtermékeket), hússal és bőrrel. <a href="/w/index.php?title=Vaclav_Smil&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vaclav Smil (a lap nem létezik)">Vaclav Smil</a> cseh–kanadai kutató szerint a szárazföldi emlősök testtömegének 97 százaléka jut az emberre és haszonállataira, tehát mindössze három százalék a vadon élő állatokra.<a href="#cite_note-1">[1]</a> Vannak emlősök, melyekre vadásznak, vannak, amelyeket versenyeztetnek, akár emberi csapattárssal is. Emlősöket használnak <a href="/wiki/Modellszervezet" title="Modellszervezet">modellszervezetként</a> tudományos kutatások céljára. Az ember számos módon ábrázol különböző emlősfajokat különböző földtörténeti korokból, megjelennek az irodalomban, a képzőművészetekben, a vallásokban és a mitológiákban. Az emlősfajokat főként az élőhelyek pusztítása és az <a href="/wiki/Orvvad%C3%A1szat" title="Orvvadászat">orvvadászat</a> veszélyezteti. <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Etimológia">Etimológia</h2>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: Etimológia">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Lásd még: <a href="/wiki/A_magyar_eml%C5%91snevek_eredete" title="A magyar emlősnevek eredete">A magyar emlősnevek eredete</a></td></tr></tbody></table> A magyar emlősök elnevezést <a href="/wiki/F%C3%B6ldi_J%C3%A1nos_(orvos)" title="Földi János (orvos)">Földi János</a> alkotta 1801-ben, a latin mammalia szó szerinti fordításával. A kifejezés eredetileg az emlőt jelentő latin mamma szóból ered, amelynek nyomán <a href="/wiki/Carl_von_Linn%C3%A9" title="Carl von Linné">Linné</a> 1758-ban a Mammalia tudományos nevet adta ennek az állatcsoportnak. A <a href="/wiki/18._sz%C3%A1zad" title="18. század">18. század</a> végén és a <a href="/wiki/19._sz%C3%A1zad" title="19. század">19. század</a> első éveiben az emlősök elnevezés mellett a szoptató vadak kifejezés is használatos volt a magyar nyelvű írásbeliségben. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Rendszerezés">Rendszerezés</h2>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: Rendszerezés">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Az_eml%C5%91s%C3%B6k_rendszerez%C3%A9se" title="Az emlősök rendszerezése">Az emlősök rendszerezése</a></td></tr></tbody></table> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Mammal_species_pie_chart.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/00/Mammal_species_pie_chart.svg/300px-Mammal_species_pie_chart.svg.png" decoding="async" width="300" height="300" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/00/Mammal_species_pie_chart.svg/450px-Mammal_species_pie_chart.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/00/Mammal_species_pie_chart.svg/600px-Mammal_species_pie_chart.svg.png 2x" data-file-width="482" data-file-height="482" /></a><figcaption>A rágcsálók <a href="/wiki/R%C3%A1gcs%C3%A1l%C3%B3k" title="Rágcsálók">Rodentia</a> (kék), denevérek <a href="/wiki/Chiroptera" class="mw-redirect" title="Chiroptera">Chiroptera</a> (piros) és a cickányalakúak <a href="/wiki/Soricomorpha" class="mw-redirect" title="Soricomorpha">Soricomorpha</a> (sárga) rendjei együtt az emlősfajok több mint 70%-át teszik ki. <table> <tbody><tr> <td style="width:150px; vertical-align:top"> <div class="legend">  <a href="/wiki/Rodentia" class="mw-redirect" title="Rodentia">Rodentia</a></div> <div class="legend">  <a href="/wiki/Chiroptera" class="mw-redirect" title="Chiroptera">Chiroptera</a></div> <div class="legend">  <a href="/wiki/Soricomorpha" class="mw-redirect" title="Soricomorpha">Soricomorpha</a></div> <div class="legend">  <a href="/wiki/Primates" class="mw-redirect" title="Primates">Primates</a></div> <div class="legend">  <a href="/wiki/Carnivora" class="mw-redirect" title="Carnivora">Carnivora</a></div> <div class="legend">  <a href="/wiki/Artiodactyla" class="mw-redirect" title="Artiodactyla">Artiodactyla</a></div> <div class="legend">  <a href="/wiki/Diprotodontia" title="Diprotodontia">Diprotodontia</a></div> <div class="legend">  <a href="/wiki/Lagomorpha" class="mw-redirect" title="Lagomorpha">Lagomorpha</a></div> <div class="legend">  <a href="/wiki/Didelphimorphia" class="mw-redirect" title="Didelphimorphia">Didelphimorphia</a></div> <div class="legend">  <a href="/wiki/Cetacea" class="mw-redirect" title="Cetacea">Cetacea</a></div> <div class="legend">  <a href="/wiki/Dasyuromorphia" class="mw-redirect" title="Dasyuromorphia">Dasyuromorphia</a></div> </td> <td style="width:150px; vertical-align:top"> <div class="legend">  <a href="/wiki/Afrosoricida" title="Afrosoricida">Afrosoricida</a></div> <div class="legend">  <a href="/wiki/Erinaceomorpha" class="mw-redirect" title="Erinaceomorpha">Erinaceomorpha</a></div> <div class="legend">  <a href="/wiki/Cingulata" class="mw-redirect" title="Cingulata">Cingulata</a></div> <div class="legend">  <a href="/wiki/Peramelemorphia" class="mw-redirect" title="Peramelemorphia">Peramelemorphia</a></div> <div class="legend">  <a href="/wiki/Scandentia" class="mw-redirect" title="Scandentia">Scandentia</a></div> <div class="legend">  <a href="/wiki/Perissodactyla" class="mw-redirect" title="Perissodactyla">Perissodactyla</a></div> <div class="legend">  <a href="/wiki/Macroscelidea" class="mw-redirect" title="Macroscelidea">Macroscelidea</a></div> <div class="legend">  <a href="/wiki/Pilosa" class="mw-redirect" title="Pilosa">Pilosa</a></div> <div class="legend">  <a href="/wiki/Monotremata" class="mw-redirect" title="Monotremata">Monotremata</a></div> <div class="legend">  <a href="/wiki/Proboscidea" class="mw-redirect mw-disambig" title="Proboscidea">Proboscidea</a></div> </td></tr></tbody></table></figcaption></figure> Mióta <a href="/wiki/Carl_von_Linn%C3%A9" title="Carl von Linné">Carl von Linné</a> először definiálta az osztályt, azóta az emlősök rendszerezése számos változáson ment keresztül. Nincs olyan osztályozás, amit mindenki elfogad; McKenna & Bell (1997) és Wilson & Reader (2005) hasznos leírásokat ad.<a href="#cite_note-2">[2]</a> A 20. század végéig az iskolákban tanított rendszertanok George Gaylord Simpson: "Principles of Classification and a Classification of Mammals" (AMNH Bulletin v. 85, 1945) művén alapultak. Simpson osztályozása óta újrakalibrálták a fosszíliákat, az azóta eltelt időben sokat vitatkoztak magáról az osztályozásról, részben a kladisztika új fogalmáról. Habár Simpson munkája elavult, rendszertana a legközelebb áll ahhoz, hogy hivatalos legyen.<a href="#cite_note-Szalay-3">[3]</a> A ma élő emlősök ugyan három fő fejlődési irányt képviselnek (tojásrakók, erszényesek, méhlepényesek), ám ezek közül az <a href="/wiki/Ersz%C3%A9nyesek" title="Erszényesek">erszényesek</a> és a <a href="/wiki/M%C3%A9hlep%C3%A9nyesek" title="Méhlepényesek">méhlepényesek</a> közelebb állnak egymáshoz, mint a <a href="/wiki/Toj%C3%A1srak%C3%B3_eml%C5%91s%C3%B6k" title="Tojásrakó emlősök">tojásrakókhoz</a>. Ezért az emlősök osztályát a korszerű rendszertanok 2 alosztályra, tojásrakó emlősökre (Prototheria) és <a href="/wiki/Elevensz%C3%BCl%C5%91_eml%C5%91s%C3%B6k" title="Elevenszülő emlősök">elevenszülő emlősökre</a> (Theria) osztják, és ez utóbbin belül különítik el az <a href="/wiki/Ersz%C3%A9nyesek" title="Erszényesek">erszényeseket</a>, illetve a <a href="/wiki/M%C3%A9hlep%C3%A9nyesek" title="Méhlepényesek">méhlepényeseket</a>. A legnagyobb rendekkel együtt a legtöbb emlősfaj méhlepényes. A <a href="/wiki/R%C3%A1gcs%C3%A1l%C3%B3k" title="Rágcsálók">rágcsálók</a> rendjébe tartoznak az <a href="/wiki/Egerek" class="mw-redirect" title="Egerek">egerek</a>, <a href="/wiki/Patk%C3%A1nyok" class="mw-redirect" title="Patkányok">patkányok</a>, <a href="/wiki/H%C3%B3dok" class="mw-redirect" title="Hódok">hódok</a>, <a href="/wiki/Kapibaraform%C3%A1k" title="Kapibaraformák">kapibaraformák</a> és más rágcsálók. A <a href="/wiki/B%C5%91rsz%C3%A1rny%C3%BAak" title="Bőrszárnyúak">bőrszárnyúak</a> a <a href="/wiki/Denev%C3%A9rek" title="Denevérek">denevérek</a>. A <a href="/wiki/Cick%C3%A1nyalak%C3%BAak" class="mw-redirect" title="Cickányalakúak">cickányalakúakhoz</a> a <a href="/w/index.php?title=Cick%C3%A1nyok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Cickányok (a lap nem létezik)">cickányokon</a> kívül a <a href="/wiki/Vakondok" class="mw-redirect" title="Vakondok">vakondok</a> és más fajok is. A főemlősökhöz a <a href="/wiki/Majmok" class="mw-redirect" title="Majmok">majmok</a>, <a href="/wiki/F%C3%A9lmajmok" title="Félmajmok">félmajmok</a>; a <a href="/wiki/P%C3%A1rosujj%C3%BA_pat%C3%A1sok" title="Párosujjú patások">párosujjú patásokhoz</a> a kérődzők mellett a cetek is tartoznak; a ragadozók között megtalálhatók a <a href="/wiki/Macskaf%C3%A9l%C3%A9k" title="Macskafélék">macska-</a> és a <a href="/wiki/Kutyaf%C3%A9l%C3%A9k" title="Kutyafélék">kutyafélék</a>, <a href="/wiki/Meny%C3%A9tf%C3%A9l%C3%A9k" title="Menyétfélék">menyétfélék</a>, <a href="/wiki/Medv%C3%A9k" class="mw-redirect" title="Medvék">medvék</a>, <a href="/wiki/F%C3%B3k%C3%A1k" class="mw-redirect" title="Fókák">fókák</a> és egyebek.<a href="#cite_note-MSW3intro-4">[4]</a> A Mammal Species of the World 2006-ban 5416 fajt sorolt az emlősökhöz; 1229 nem, 153 család és 29 rend.<a href="#cite_note-MSW3intro-4">[4]</a> 2008-ban az International Union for Conservation of Nature (IUCN) által kiadott <a href="/wiki/V%C3%B6r%C3%B6s_lista" title="Vörös lista">Vörös lista</a> 5488 emlősfajt tartalmazott.<a href="#cite_note-5">[5]</a> A Journal of Mammalogy 2018-ban 6495 fajt sorolt az emlősökhöz, melyből 96 kihalt.<a href="#cite_note-6">[6]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Definíció">Definíció</h2>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: Definíció">szerkesztés</a>]</div> A Linné által 1758-ban megalkotott Mammalia tudományos elnevezés a latin mamma (emlő, mell) szóból származik. Timothy Rowe 1988-ban a Mammaliákat az emlősök túlélő csoportjaként definiálta. Ez az a klád, ami a méhlepényes és a nem méhlepényes emlősök legkésőbbi közös ősétől származik.<a href="#cite_note-7">[7]</a> Mivel ez az emlős a Jura alatt élt, a definíció kizár olyan emlősszerű állatokat az emlősök köréből, amelyek a triászban éltek, és a 19. század közepétől emlősnek tekintették őket.<a href="#cite_note-8">[8]</a> Ezzel a definícióval egyes emlősök sokkal közelebb állnak az első közös őshöz, mint más fajok. Az Ambondro közelebb áll a nem méhlepényes emlősökhöz, míg az Amphilestes és az Amphitherium a méhlepényesekhez. A három nem 167 millió éves fosszíliáit találták meg a jura kor közepéről.<a href="#cite_note-9">[9]</a> T. S. Kemp definíciója hagyományosabb, ami az állkapocs felépítésén alapul. Alternatívan, a ma élő emlősök és a Sinoconodon legkésőbbi közös ősének leszármazottai.<a href="#cite_note-10">[10]</a> A kritériumoknak megfelelő legkorábbi állat a Tikitherium, ami 225 millió évvel ezelőtt, a késő triászban élt.<a href="#cite_note-11">[11]</a><a href="#cite_note-12">[12]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Korszerű_rendszerezés">Korszerű rendszerezés</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: Korszerű rendszerezés">szerkesztés</a>]</div> A ma ismert mintegy 5500 jelenkori, azaz <a href="/wiki/Recens_faj" class="mw-redirect" title="Recens faj">recens</a> emlősfajt a legkorszerűbb, széles körben elfogadott rendszertanok 30 <a href="/wiki/Rend_(rendszertan)" title="Rend (rendszertan)">rendbe</a> sorolják az alábbiak szerint (<a href="/wiki/Taxon%C3%B3miai_sorrend" title="Taxonómiai sorrend">taxonómiai sorrendben</a>): <ul><li>Emlősök (Mammalia) osztálya – <a href="/wiki/Carl_von_Linn%C3%A9" title="Carl von Linné">Linnaeus</a>, 1758 <ul><li><a href="/wiki/Toj%C3%A1srak%C3%B3_eml%C5%91s%C3%B6k" title="Tojásrakó emlősök">Tojásrakó emlősök</a> (Prototheria) alosztálya – <a href="/wiki/Theodore_Nicholas_Gill" title="Theodore Nicholas Gill">Gill</a>, 1872 <ul><li><a href="/wiki/Klo%C3%A1k%C3%A1sok" title="Kloákások">Kloákások</a> (Monotremata) – Bonaparte, 1837</li></ul></li> <li><a href="/wiki/Elevensz%C3%BCl%C5%91_eml%C5%91s%C3%B6k" title="Elevenszülő emlősök">Elevenszülő emlősök</a> (Theria) alosztálya – <a href="/w/index.php?title=Thomas_Jeffery_Parker&action=edit&redlink=1" class="new" title="Thomas Jeffery Parker (a lap nem létezik)">Parker</a> & <a href="/w/index.php?title=William_Aitcheson_Haswell&action=edit&redlink=1" class="new" title="William Aitcheson Haswell (a lap nem létezik)">Haswell</a>, 1897 <ul><li><a href="/wiki/Ersz%C3%A9nyesek" title="Erszényesek">Erszényesek</a> (Marsupialia) alosztályága – <a href="/wiki/Johann_Karl_Wilhelm_Illiger" title="Johann Karl Wilhelm Illiger">Illiger</a>, 1811 (=Metatheria <a href="/wiki/Thomas_Henry_Huxley" title="Thomas Henry Huxley">Huxley</a>, 1880) <ul><li><a href="/wiki/Oposszumalak%C3%BAak" class="mw-redirect" title="Oposszumalakúak">Oposszumalakúak</a> (Didelphimorphia) – Gill, 1872</li> <li><a href="/wiki/Cick%C3%A1nyoposszumok" title="Cickányoposszumok">Cickányoposszum-alakúak</a> (Paucituberculata) – <a href="/wiki/Florentino_Ameghino" title="Florentino Ameghino">Ameghino</a>, 1894</li> <li><a href="/wiki/T%C3%B6rpeoposszumok" title="Törpeoposszumok">Törpeoposszum-alakúak</a> (Microbiotheria) – Ameghino, 1889</li> <li><a href="/wiki/Ersz%C3%A9nyes_ragadoz%C3%B3k" title="Erszényes ragadozók">Erszényes ragadozók</a> (Dasyuromorphia) – Gill, 1872</li> <li><a href="/wiki/Bandikutalak%C3%BAak" title="Bandikutalakúak">Bandikutalakúak</a> (Peramelemorphia) – Kirsch, 1968</li> <li><a href="/wiki/Ersz%C3%A9nyesvakondok" title="Erszényesvakondok">Erszényesvakond-alakúak</a> (Notoryctemorphia) – Kirsch, 1977</li> <li><a href="/wiki/Diprotodontia" title="Diprotodontia">Diprotodontia</a> – Owen, 1866</li></ul></li> <li><a href="/wiki/M%C3%A9hlep%C3%A9nyesek" title="Méhlepényesek">Méhlepényesek</a> (Eutheria) alosztályága – <a href="/wiki/Thomas_Henry_Huxley" title="Thomas Henry Huxley">Huxley</a>, 1880 (=Placentalia <a href="/wiki/Richard_Owen" title="Richard Owen">Owen</a>, 1837) <ul><li><a href="/wiki/Afrotheria" title="Afrotheria">Afrotheria</a> öregrend – Stanhope et al., 1998 <ul><li><a href="/wiki/Elef%C3%A1ntcick%C3%A1ny-alak%C3%BAak" class="mw-redirect" title="Elefántcickány-alakúak">Elefántcickány-alakúak</a> (Macroscelidea) – Butler, 1956</li> <li><a href="/wiki/Afrosoricida" title="Afrosoricida">Afrosoricida</a> – Stanhope, 1998</li> <li><a href="/wiki/Cs%C3%B6vesfog%C3%BAak" class="mw-redirect" title="Csövesfogúak">Csövesfogúak</a> (Tubulidentata) – Huxley, 1872</li> <li><a href="/wiki/Szirtiborz-alak%C3%BAak" title="Szirtiborz-alakúak">Szirtiborz-alakúak</a> (Hyracoidea) – Huxley, 1869</li> <li><a href="/wiki/Tengeritehenek" title="Tengeritehenek">Tengeritehenek</a> (Sirenia) – Illiger, 1811</li> <li><a href="/wiki/Orm%C3%A1nyosok" title="Ormányosok">Ormányosok</a> (Proboscidea) – Illiger, 1811</li> <li><a href="/wiki/Bibymalagasia" class="mw-redirect" title="Bibymalagasia">Bibymalagasia</a><a href="#cite_note-13">[13]</a> – MacPhee, 1994</li></ul></li> <li><a href="/wiki/Vend%C3%A9g%C3%ADz%C3%BCletesek" title="Vendégízületesek">Vendégízületesek</a> (Xenarthra) öregrendje – <a href="/wiki/Edward_Drinker_Cope" title="Edward Drinker Cope">Cope</a>, 1889 <ul><li><a href="/wiki/Sz%C5%91r%C3%B6s_vend%C3%A9g%C3%ADz%C3%BCletesek" title="Szőrös vendégízületesek">Szőrös vendégízületesek</a> (Pilosa) – Flower, 1883</li> <li><a href="/wiki/P%C3%A1nc%C3%A9los_vend%C3%A9g%C3%ADz%C3%BCletesek" title="Páncélos vendégízületesek">Páncélos vendégízületesek</a> (Cingulata) – Illiger, 1811</li></ul></li> <li><a href="/wiki/Euarchontoglires" title="Euarchontoglires">Euarchontoglires</a> vagy Supraprimates öregrend <ul><li><a href="/wiki/M%C3%B3kuscick%C3%A1nyok" title="Mókuscickányok">Mókuscickányok</a> (Scandentia) – Wagner, 1855</li> <li><a href="/wiki/B%C5%91rsz%C3%A1rny%C3%BAak" title="Bőrszárnyúak">Bőrszárnyúak</a> (Dermoptera) – Illiger, 1811</li> <li><a href="/wiki/F%C5%91eml%C5%91s%C3%B6k" title="Főemlősök">Főemlősök</a> (Primates) – Linneaues, 1758</li> <li><a href="/wiki/Ny%C3%BAlalak%C3%BAak" title="Nyúlalakúak">Nyúlalakúak</a> (Lagomorpha) – Brandt, 1855</li> <li><a href="/wiki/R%C3%A1gcs%C3%A1l%C3%B3k" title="Rágcsálók">Rágcsálók</a> (Rodentia) – Bowdich, 1821</li></ul></li> <li><a href="/wiki/Laurasiatheria" title="Laurasiatheria">Laurasiatheria</a> öregrend – Waddell et al., 1999 <ul><li><a href="/wiki/Eulipotyphla" title="Eulipotyphla">Eulipotyphla</a></li> <li><a href="/wiki/Denev%C3%A9rek" title="Denevérek">Denevérek</a> (Chiroptera) – Blumenbach, 1779</li> <li><a href="/wiki/Cetek" title="Cetek">Cetek</a> (Cetacea) – Brisson, 1762</li> <li><a href="/wiki/P%C3%A1rosujj%C3%BA_pat%C3%A1sok" title="Párosujjú patások">Párosujjú patások</a> (Artiodactyla) – Owen, 1848</li> <li><a href="/wiki/P%C3%A1ratlanujj%C3%BA_pat%C3%A1sok" title="Páratlanujjú patások">Páratlanujjú patások</a> (Perissodactyla) – Owen, 1848</li> <li><a href="/wiki/Tobzosk%C3%A1k" title="Tobzoskák">Tobzoskák</a> (Pholidota) – Weber, 1904</li> <li><a href="/wiki/Ragadoz%C3%B3k" title="Ragadozók">Ragadozók</a> (Carnivora) – Bowdich, 1821</li></ul></li></ul></li></ul></li></ul></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Eltérések_a_rendszertanban">Eltérések a rendszertanban</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: Eltérések a rendszertanban">szerkesztés</a>]</div> Az állatrendszertan sajátosságaiból adódóan a fentitől eltérő rendszertanokkal is találkozhatunk. Az eltérések oka rendszerint a következő lehet: <ul><li>Vita a rendszerezésben – Az egyes csoportok közötti rokonság bizonyos esetekben vitatott lehet. Egyes rendszerezők például az <a href="/wiki/%C3%9Asz%C3%B3l%C3%A1b%C3%BAak" title="Úszólábúak">úszólábúak</a> csoportját (Pinnipedia) önálló rendként, mások viszont a ragadozók rendjének egyik alrendjeként különítik el.</li> <li>Másfajta rendszertani megközelítés – A "molekuláris törzsfákat" biokémiai alapon, például a <a href="/wiki/Dezoxiribonukleinsav" title="Dezoxiribonukleinsav">DNS</a> bázissorrend hasonlóságai alapján készítik, és nem veszik figyelembe az <a href="/wiki/%C5%90sl%C3%A9nytan" title="Őslénytan">őslénytan</a>, vagy az összehasonlító <a href="/wiki/Anat%C3%B3mia" title="Anatómia">anatómia</a> szempontjait. Emiatt az így kapott rendszer eltérhet a szokásostól.</li> <li>Fosszilis csoportokat is tartalmazó rendszerek – Az egyes élőlénycsoportokat az őslénytan mindig tágabban értelmezi, mint a <a href="/wiki/Zool%C3%B3gia" title="Zoológia">zoológia</a>, ráadásul az ilyen rendszereknek időbeli dimenziójuk is van.</li> <li>Elavult rendszertanok – A különféle élőlénycsoportok rokonsági viszonyaira vonatkozó ismeretek gyarapodásával a rendszertanok is változnak. Az emlősök esetében például elavultnak számít a <a href="/w/index.php?title=Vastagb%C5%91r%C5%B1ek&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vastagbőrűek (a lap nem létezik)">vastagbőrűek</a> (Pachydermata), vagy a <a href="/wiki/Fogh%C3%ADjasok" title="Foghíjasok">foghíjasok</a> (Edentata) csoportjának elkülönítése, vagy az erszényesek egyetlen rendbe történő besorolása.</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Molekuláris_rendszerezés">Molekuláris rendszerezés</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: Molekuláris rendszerezés">szerkesztés</a>]</div> Az elmúlt néhány évben a <a href="/wiki/Dezoxiribonukleinsav" title="Dezoxiribonukleinsav">DNS</a> alapú molekuláris tanulmányok az emlősök családjai közötti új kapcsolatokra mutattak rá. <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style="font-size:100%;line-height:100%"> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center">Emlősök</td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <a href="/wiki/Monotremata" class="mw-redirect" title="Monotremata">Kloákások</a><a href="/wiki/F%C3%A1jl:The_zoological_miscellany_(platypus).jpg" class="mw-file-description" title="Ornithorhynchus anatinus"><img alt="Ornithorhynchus anatinus" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/75/The_zoological_miscellany_%28platypus%29.jpg/50px-The_zoological_miscellany_%28platypus%29.jpg" decoding="async" width="50" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/75/The_zoological_miscellany_%28platypus%29.jpg/75px-The_zoological_miscellany_%28platypus%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/75/The_zoological_miscellany_%28platypus%29.jpg/100px-The_zoological_miscellany_%28platypus%29.jpg 2x" data-file-width="1186" data-file-height="342" /></a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"><a href="/wiki/Theria" class="mw-redirect" title="Theria">Elevenszülők</a></td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <a href="/wiki/Marsupialia" class="mw-redirect" title="Marsupialia">Erszényesek</a><a href="/wiki/F%C3%A1jl:A_monograph_of_the_Macropodid%C3%A6,_or_family_of_kangaroos_(9398404841)_white_background.jpg" class="mw-file-description" title="Macropodidæ"><img alt="Macropodidæ" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/61/A_monograph_of_the_Macropodid%C3%A6%2C_or_family_of_kangaroos_%289398404841%29_white_background.jpg/50px-A_monograph_of_the_Macropodid%C3%A6%2C_or_family_of_kangaroos_%289398404841%29_white_background.jpg" decoding="async" width="50" height="38" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/61/A_monograph_of_the_Macropodid%C3%A6%2C_or_family_of_kangaroos_%289398404841%29_white_background.jpg/75px-A_monograph_of_the_Macropodid%C3%A6%2C_or_family_of_kangaroos_%289398404841%29_white_background.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/61/A_monograph_of_the_Macropodid%C3%A6%2C_or_family_of_kangaroos_%289398404841%29_white_background.jpg/100px-A_monograph_of_the_Macropodid%C3%A6%2C_or_family_of_kangaroos_%289398404841%29_white_background.jpg 2x" data-file-width="494" data-file-height="380" /></a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"><a href="/wiki/Placentalia" class="mw-redirect" title="Placentalia">Méhlepényesek</a></td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"><a href="/w/index.php?title=Atlantogenata&action=edit&redlink=1" class="new" title="Atlantogenata (a lap nem létezik)">Atlantogenata</a></td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <a href="/wiki/Afrotheria" title="Afrotheria">Afrotheria</a><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Indian_elephant_white_background.jpg" class="mw-file-description" title="Elephas maximus"><img alt="Elephas maximus" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/60/Indian_elephant_white_background.jpg/50px-Indian_elephant_white_background.jpg" decoding="async" width="50" height="36" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/60/Indian_elephant_white_background.jpg/75px-Indian_elephant_white_background.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/60/Indian_elephant_white_background.jpg/100px-Indian_elephant_white_background.jpg 2x" data-file-width="1268" data-file-height="924" /></a><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Manatee_white_background.jpg" class="mw-file-description" title="Trichechus"><img alt="Trichechus" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/dd/Manatee_white_background.jpg/50px-Manatee_white_background.jpg" decoding="async" width="50" height="17" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/dd/Manatee_white_background.jpg/75px-Manatee_white_background.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/dd/Manatee_white_background.jpg/100px-Manatee_white_background.jpg 2x" data-file-width="739" data-file-height="247" /></a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <a href="/wiki/Xenarthra" class="mw-redirect" title="Xenarthra">Vendégízületesek</a><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Nine-banded-Armadillo_white_background.jpg" class="mw-file-description" title="Dasypus novemcinctus"><img alt="Dasypus novemcinctus" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/Nine-banded-Armadillo_white_background.jpg/50px-Nine-banded-Armadillo_white_background.jpg" decoding="async" width="50" height="28" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/Nine-banded-Armadillo_white_background.jpg/75px-Nine-banded-Armadillo_white_background.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/Nine-banded-Armadillo_white_background.jpg/100px-Nine-banded-Armadillo_white_background.jpg 2x" data-file-width="443" data-file-height="250" /></a><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Natural_history_of_the_animal_kingdom_for_the_use_of_young_people_(Plate_XV)_(Myrmecophaga_tridactyla).jpg" class="mw-file-description" title="Myrmecophaga tridactyla"><img alt="Myrmecophaga tridactyla" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fd/Natural_history_of_the_animal_kingdom_for_the_use_of_young_people_%28Plate_XV%29_%28Myrmecophaga_tridactyla%29.jpg/50px-Natural_history_of_the_animal_kingdom_for_the_use_of_young_people_%28Plate_XV%29_%28Myrmecophaga_tridactyla%29.jpg" decoding="async" width="50" height="32" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fd/Natural_history_of_the_animal_kingdom_for_the_use_of_young_people_%28Plate_XV%29_%28Myrmecophaga_tridactyla%29.jpg/75px-Natural_history_of_the_animal_kingdom_for_the_use_of_young_people_%28Plate_XV%29_%28Myrmecophaga_tridactyla%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fd/Natural_history_of_the_animal_kingdom_for_the_use_of_young_people_%28Plate_XV%29_%28Myrmecophaga_tridactyla%29.jpg/100px-Natural_history_of_the_animal_kingdom_for_the_use_of_young_people_%28Plate_XV%29_%28Myrmecophaga_tridactyla%29.jpg 2x" data-file-width="736" data-file-height="472" /></a> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"><a href="/w/index.php?title=Boreoeutheria&action=edit&redlink=1" class="new" title="Boreoeutheria (a lap nem létezik)">Boreoeutheria</a></td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"><a href="/wiki/Euarchontoglires" title="Euarchontoglires">Euarchontoglires</a></td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <a href="/wiki/Euarchonta" title="Euarchonta">Euarchonta</a><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Die_S%C3%A4ugthiere_in_Abbildungen_nach_der_Natur,_mit_Beschreibungen_(Plate_8)_(white_background).jpg" class="mw-file-description" title="Cebus olivaceus"><img alt="Cebus olivaceus" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f9/Die_S%C3%A4ugthiere_in_Abbildungen_nach_der_Natur%2C_mit_Beschreibungen_%28Plate_8%29_%28white_background%29.jpg/50px-Die_S%C3%A4ugthiere_in_Abbildungen_nach_der_Natur%2C_mit_Beschreibungen_%28Plate_8%29_%28white_background%29.jpg" decoding="async" width="50" height="22" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f9/Die_S%C3%A4ugthiere_in_Abbildungen_nach_der_Natur%2C_mit_Beschreibungen_%28Plate_8%29_%28white_background%29.jpg/75px-Die_S%C3%A4ugthiere_in_Abbildungen_nach_der_Natur%2C_mit_Beschreibungen_%28Plate_8%29_%28white_background%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f9/Die_S%C3%A4ugthiere_in_Abbildungen_nach_der_Natur%2C_mit_Beschreibungen_%28Plate_8%29_%28white_background%29.jpg/100px-Die_S%C3%A4ugthiere_in_Abbildungen_nach_der_Natur%2C_mit_Beschreibungen_%28Plate_8%29_%28white_background%29.jpg 2x" data-file-width="883" data-file-height="384" /></a><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Bechuana_of_Distinction-1841_(white_background).jpg" class="mw-file-description" title="Homo sapiens"><img alt="Homo sapiens" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/af/Bechuana_of_Distinction-1841_%28white_background%29.jpg/50px-Bechuana_of_Distinction-1841_%28white_background%29.jpg" decoding="async" width="50" height="59" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/af/Bechuana_of_Distinction-1841_%28white_background%29.jpg/75px-Bechuana_of_Distinction-1841_%28white_background%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/af/Bechuana_of_Distinction-1841_%28white_background%29.jpg/100px-Bechuana_of_Distinction-1841_%28white_background%29.jpg 2x" data-file-width="420" data-file-height="496" /></a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"><a href="/wiki/Glires" title="Glires">Glires</a></td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <a href="/wiki/Lagomorpha" class="mw-redirect" title="Lagomorpha">Nyúlalakúak</a><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Bruno_Liljefors_-_Hare_studies_1885_white_background.jpg" class="mw-file-description" title="Lepus"><img alt="Lepus" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/eb/Bruno_Liljefors_-_Hare_studies_1885_white_background.jpg/50px-Bruno_Liljefors_-_Hare_studies_1885_white_background.jpg" decoding="async" width="50" height="44" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/eb/Bruno_Liljefors_-_Hare_studies_1885_white_background.jpg/75px-Bruno_Liljefors_-_Hare_studies_1885_white_background.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/eb/Bruno_Liljefors_-_Hare_studies_1885_white_background.jpg/100px-Bruno_Liljefors_-_Hare_studies_1885_white_background.jpg 2x" data-file-width="505" data-file-height="445" /></a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <a href="/wiki/Rodentia" class="mw-redirect" title="Rodentia">Rágcsálók</a><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Ruskea_rotta.png" class="mw-file-description" title="Rattus"><img alt="Rattus" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Ruskea_rotta.png/50px-Ruskea_rotta.png" decoding="async" width="50" height="25" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Ruskea_rotta.png/75px-Ruskea_rotta.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Ruskea_rotta.png/100px-Ruskea_rotta.png 2x" data-file-width="222" data-file-height="110" /></a> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"><a href="/wiki/Laurasiatheria" title="Laurasiatheria">Laurasiatheria</a></td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <a href="/wiki/Eulipotyphla" title="Eulipotyphla">Rovarevők</a><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Mole_white_background.jpg" class="mw-file-description" title="Talpidae"><img alt="Talpidae" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8c/Mole_white_background.jpg/50px-Mole_white_background.jpg" decoding="async" width="50" height="22" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8c/Mole_white_background.jpg/75px-Mole_white_background.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8c/Mole_white_background.jpg/100px-Mole_white_background.jpg 2x" data-file-width="436" data-file-height="196" /></a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"><a href="/wiki/Scrotifera" title="Scrotifera">Scrotifera</a></td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <a href="/wiki/Chiroptera" class="mw-redirect" title="Chiroptera">Denevérek</a><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Vampire_bat_white_background.jpg" class="mw-file-description" title="Desmodontinae"><img alt="Desmodontinae" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c7/Vampire_bat_white_background.jpg/50px-Vampire_bat_white_background.jpg" decoding="async" width="50" height="26" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c7/Vampire_bat_white_background.jpg/75px-Vampire_bat_white_background.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c7/Vampire_bat_white_background.jpg/100px-Vampire_bat_white_background.jpg 2x" data-file-width="801" data-file-height="418" /></a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <a href="/wiki/Cetartiodactyla" title="Cetartiodactyla">Cetartiodactyla</a><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Walia_ibex_illustration_white_background.png" class="mw-file-description" title="Capra walie"><img alt="Capra walie" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ad/Walia_ibex_illustration_white_background.png/50px-Walia_ibex_illustration_white_background.png" decoding="async" width="50" height="44" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ad/Walia_ibex_illustration_white_background.png/75px-Walia_ibex_illustration_white_background.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ad/Walia_ibex_illustration_white_background.png/100px-Walia_ibex_illustration_white_background.png 2x" data-file-width="483" data-file-height="421" /></a><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Eubalaena_glacialis_NOAA.jpg" class="mw-file-description" title="Eubalaena glacialis"><img alt="Eubalaena glacialis" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f9/Eubalaena_glacialis_NOAA.jpg/70px-Eubalaena_glacialis_NOAA.jpg" decoding="async" width="70" height="29" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f9/Eubalaena_glacialis_NOAA.jpg/105px-Eubalaena_glacialis_NOAA.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f9/Eubalaena_glacialis_NOAA.jpg/140px-Eubalaena_glacialis_NOAA.jpg 2x" data-file-width="1780" data-file-height="726" /></a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <a href="/wiki/Perissodactyla" class="mw-redirect" title="Perissodactyla">Páratlanujjú patások</a><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Equus_quagga_(white_background).jpg" class="mw-file-description" title="Equus quagga"><img alt="Equus quagga" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/42/Equus_quagga_%28white_background%29.jpg/50px-Equus_quagga_%28white_background%29.jpg" decoding="async" width="50" height="42" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/42/Equus_quagga_%28white_background%29.jpg/75px-Equus_quagga_%28white_background%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/42/Equus_quagga_%28white_background%29.jpg/100px-Equus_quagga_%28white_background%29.jpg 2x" data-file-width="549" data-file-height="459" /></a><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Rhino_white_background.jpg" class="mw-file-description" title="Diceros bicornis"><img alt="Diceros bicornis" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fa/Rhino_white_background.jpg/50px-Rhino_white_background.jpg" decoding="async" width="50" height="27" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fa/Rhino_white_background.jpg/75px-Rhino_white_background.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fa/Rhino_white_background.jpg/100px-Rhino_white_background.jpg 2x" data-file-width="466" data-file-height="251" /></a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"><a href="/wiki/Ferae" title="Ferae">Ferae</a></td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <a href="/wiki/Pholidota" class="mw-redirect" title="Pholidota">Tobzoskák</a><a href="/wiki/F%C3%A1jl:FMIB_46859_Pangolin_a_grosse_queue_white_background.jpeg" class="mw-file-description" title="Manidae"><img alt="Manidae" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/FMIB_46859_Pangolin_a_grosse_queue_white_background.jpeg/50px-FMIB_46859_Pangolin_a_grosse_queue_white_background.jpeg" decoding="async" width="50" height="24" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/FMIB_46859_Pangolin_a_grosse_queue_white_background.jpeg/75px-FMIB_46859_Pangolin_a_grosse_queue_white_background.jpeg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/FMIB_46859_Pangolin_a_grosse_queue_white_background.jpeg/100px-FMIB_46859_Pangolin_a_grosse_queue_white_background.jpeg 2x" data-file-width="853" data-file-height="405" /></a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <a href="/wiki/Carnivora" class="mw-redirect" title="Carnivora">Ragadozók</a><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Cynailurus_guttata_-_1818-1842_-_Print_-_Iconographia_Zoologica_-_Special_Collections_University_of_Amsterdam_-_(white_background).jpg" class="mw-file-description" title="Acinonyx jubatus"><img alt="Acinonyx jubatus" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2c/Cynailurus_guttata_-_1818-1842_-_Print_-_Iconographia_Zoologica_-_Special_Collections_University_of_Amsterdam_-_%28white_background%29.jpg/50px-Cynailurus_guttata_-_1818-1842_-_Print_-_Iconographia_Zoologica_-_Special_Collections_University_of_Amsterdam_-_%28white_background%29.jpg" decoding="async" width="50" height="24" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2c/Cynailurus_guttata_-_1818-1842_-_Print_-_Iconographia_Zoologica_-_Special_Collections_University_of_Amsterdam_-_%28white_background%29.jpg/75px-Cynailurus_guttata_-_1818-1842_-_Print_-_Iconographia_Zoologica_-_Special_Collections_University_of_Amsterdam_-_%28white_background%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2c/Cynailurus_guttata_-_1818-1842_-_Print_-_Iconographia_Zoologica_-_Special_Collections_University_of_Amsterdam_-_%28white_background%29.jpg/100px-Cynailurus_guttata_-_1818-1842_-_Print_-_Iconographia_Zoologica_-_Special_Collections_University_of_Amsterdam_-_%28white_background%29.jpg 2x" data-file-width="1101" data-file-height="536" /></a><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Zalophus_californianus_J._Smit_(white_background).jpg" class="mw-file-description" title="Zalophus californianus"><img alt="Zalophus californianus" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/21/Zalophus_californianus_J._Smit_%28white_background%29.jpg/50px-Zalophus_californianus_J._Smit_%28white_background%29.jpg" decoding="async" width="50" height="42" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/21/Zalophus_californianus_J._Smit_%28white_background%29.jpg/75px-Zalophus_californianus_J._Smit_%28white_background%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/21/Zalophus_californianus_J._Smit_%28white_background%29.jpg/100px-Zalophus_californianus_J._Smit_%28white_background%29.jpg 2x" data-file-width="639" data-file-height="531" /></a> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Törzsfejlődés">Törzsfejlődés</h2>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Törzsfejlődés">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Az_eml%C5%91s%C3%B6k_t%C3%B6rzsfejl%C5%91d%C3%A9se" title="Az emlősök törzsfejlődése">Az emlősök törzsfejlődése</a></td></tr></tbody></table> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Edaphosaurus-cruciger_jconway.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/38/Edaphosaurus-cruciger_jconway.jpg/200px-Edaphosaurus-cruciger_jconway.jpg" decoding="async" width="200" height="125" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/38/Edaphosaurus-cruciger_jconway.jpg/300px-Edaphosaurus-cruciger_jconway.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/38/Edaphosaurus-cruciger_jconway.jpg/400px-Edaphosaurus-cruciger_jconway.jpg 2x" data-file-width="500" data-file-height="313" /></a><figcaption>Az <a href="/wiki/Edaphosaurus" title="Edaphosaurus">Edaphosaurus cruciger</a> a Synapsidák egyik legismertebb képviselője</figcaption></figure> Az emlősök őseit az <a href="/wiki/Eml%C5%91sszer%C5%B1_h%C3%BCll%C5%91k" class="mw-redirect" title="Emlősszerű hüllők">emlősszerű hüllők</a> (Synapsida) csoportjában kell keresnünk. Ez a csoport már a hüllők törzsfejlődésének korai szakaszában elkülönült a többi hüllő fejlődési irányától. Magán a Synapsida csoporton belül is több fejlődési irány ismert, amelyek közül – az emlősök törzsfejlődése szempontjából – a <a href="/wiki/Therapsida" title="Therapsida">Therapsida</a> csoport a legfontosabb. Az emlősszerű jellegzetességek főként a fogazat, az állkapcsot alkotó csontok, az állkapocs ízesülése, a rágási mechanizmus, valamint a középfül csontjainak anatómiájában, és egyes „lágy bélyegekben” jelentkeztek. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Kiválás_a_magzatburkosok_közül">Kiválás a magzatburkosok közül</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: Kiválás a magzatburkosok közül">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Skull_synapsida_1.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c0/Skull_synapsida_1.svg/200px-Skull_synapsida_1.svg.png" decoding="async" width="200" height="92" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c0/Skull_synapsida_1.svg/300px-Skull_synapsida_1.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c0/Skull_synapsida_1.svg/400px-Skull_synapsida_1.svg.png 2x" data-file-width="558" data-file-height="257" /></a><figcaption>Egy synapsida koponyája</figcaption></figure> Az első szárazföldi gerincesek magzatburkosok voltak. Kétéltű őseikhez hasonlóan volt tüdejük és négy lábuk. A magzatburkosok tojásainak belső hártyája bent tartja a vizet, de lehetővé teszi a fejlődő embrió lélegzését. Így a magzatburkosoknak már nem volt szükségük vízre a tojásrakáshoz. Az első magzatburkosok a karbon kor Pennsylvanian szakaszában jelentek meg, korábbi hüllőszerű négylábú kétéltűek utódaiként.<a href="#cite_note-AhlbergMilner1994OriginOfTetrapods-14">[14]</a> Ezek a kétéltűek egy olyan környezetben éltek, ahol a növényzet páfrányokból és mohákból állt, a többi állat pedig gerinctelen volt. Néhány millió év alatt elkülönültek a főbb ágak: az emlősszerűek és a hüllőszerűek. Az előbbiek közül származtak az emlősök ősei, az utóbbiból gyíkok, teknősök, kígyók, krokodilok és dinoszauruszok lettek; ez utóbbiak közül származnak a madarak is.<a href="#cite_note-15">[15]</a> Az emlősszerű (Synapsida) koponyán alul oldalt egy nyílás (temporal fenestra) található mindkét oldalon. Az emlősszerű Pelycosaurusok a kora perm legnagyobb és legerőszakosabb állatai voltak.<a href="#cite_note-16">[16]</a> A nem emlős synapsidákat emlősszerű hüllőknek is nevezik.<a href="#cite_note-Kemp2006-17">[17]</a><a href="#cite_note-Bennett1986-18">[18]</a> A perm közepén kiváltak a pelycoszauruszoktól származó Therapsidák a synapsidák közül, majd a szárazföld legnagyobb gerinceseivé váltak 265 millió évvel ezelőtt.<a href="#cite_note-Kemp2006-17">[17]</a> Az eupelycoszauruszoktól megkülönböztető jegyek találhatók állkapcsukon és koponyájukon: egyenlőtlen méretű metszőfogak és nagyobb koponya.<a href="#cite_note-Kemp2006-17">[17]</a> Ezután több lépésben elkülönültek a Probainognathia Cynodontiák, amelyek közül több összetéveszthető az emlősökkel, pedig nem azok. A folyamat során a következők történtek:<a href="#cite_note-Kermack1984-19">[19]</a> <ul><li>Megjelent a második csontos szájpad.</li> <li>A lábak állásának megváltozása, amivel könnyebbé vált a lélegzés járás közben. Ez azonban lassan ment végbe, és a növényevő fajoknál csak a perm végén kezdett megváltozni a hátsó lábak helyzete. A ragadozóknál először a mellső, majd a hátsó lábak helyzete változott meg.</li> <li>Az állkapocsban az állkapocscsont vált a fő tömeggé, az állkapocs három másik csontja a középfülbe került (üllő, kalapács, kengyel).</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Az_első_emlősök">Az első emlősök</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: Az első emlősök">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Juramaia_NT.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/15/Juramaia_NT.jpg/220px-Juramaia_NT.jpg" decoding="async" width="220" height="126" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/15/Juramaia_NT.jpg/330px-Juramaia_NT.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/15/Juramaia_NT.jpg/440px-Juramaia_NT.jpg 2x" data-file-width="500" data-file-height="287" /></a><figcaption>A legrégibb ismert <a href="/wiki/Eutheria" title="Eutheria">Eutheria</a>, a <a href="/w/index.php?title=Juramaia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Juramaia (a lap nem létezik)">Juramaia sinensis</a> rekonstrukciója (160 millió évvel ezelőtt)<a href="#cite_note-Juramaia-20">[20]</a></figcaption></figure> A perm végi kihalási esemény 252 millió évvel ezelőtt véget vetett a ragadozó therapsidák uralmának.<a href="#cite_note-21">[21]</a> Helyüket a triász elején az archoszauruszok vették át,<a href="#cite_note-22">[22]</a> a legtöbb közepes és nagy ragadozó nichét ők töltötték be. 35 millió év alatt szétváltak a crocodylomorphákra,<a href="#cite_note-23">[23]</a> pteroszauruszokra és dinoszauruszokra.<a href="#cite_note-24">[24]</a> Néhány cynodonta, mint a trucidocynodon és a traversodontidák továbbra is nagytestű ragadozók és növényevők voltak, de a jurában a legtöbb nagytestű növényevő nichét dinoszauruszok töltötték be.<a href="#cite_note-25">[25]</a> A Kemp szerinti emlősök 225 millió évvel ezelőtt jelentek meg, a késő triászban. Az éjszakai rovarevők szerepét töltötték be, de már a jura közepén kezdtek egyre változatosabbakká válni.<a href="#cite_note-26">[26]</a> Például a Castorocauda a valódi emlősök közeli rokona, és úszáshoz, ásáshoz, halászathoz alkalmazkodott.<a href="#cite_note-27">[27]</a> A legtöbbjük továbbra is éjszakai életmódot él; ezzel magyarázzák az emlősök több közös tulajdonságát.<a href="#cite_note-28">[28]</a> A legtöbb földtörténeti középidőből ismert emlősfaj a multituberculates, eutriconodonta és spalacotheriida csoportokba sorolható.<a href="#cite_note-Luo2007-29">[29]</a> A legkorábbi méhlepényes a Sinodelphys, melyet 125 millió évvel ezelőttről, a korai kréta korszakból ismerünk, és a kínai Liaoning tartományban találtak rá. A lelet majdnem teljes, megmaradt a szőrzet egy része és a lágy szövetek lenyomatai is.<a href="#cite_note-30">[30]</a> A koronacsoport szerinti legelső ismert emlősök a felső <a href="/wiki/Tri%C3%A1sz" title="Triász">triászban</a>, mintegy 204 millió évvel ezelőtt jelentek meg. Ezeket a korai ősemlősöket azonban csak töredékes csontleletek, főként koponya-, illetve fogmaradványok alapján ismerjük. Többségük apró termetű, valószínűleg éjjel aktív, ragadozó életmódot folytató állat lehetett, noha a földtörténeti középidőből ismertek növényevő emlősfajok is. Bár földrajzi elterjedésük igen széles volt, csak kevés <a href="/wiki/%C3%96kol%C3%B3giai_f%C3%BClke" title="Ökológiai fülke">ökológiai fülkét</a> töltöttek be, hiszen ebben az időszakban a hüllők számítottak uralkodó életformának. Az alábbi kladogram az emlősöket, mint a kora jurában megjelent Synapsida őstől származó koronacsoportot mutatja:<a href="#cite_note-Liaoconodon2011-31">[31]</a> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"><a href="/w/index.php?title=Mammaliaformes&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mammaliaformes (a lap nem létezik)">Mammaliaformes</a></td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <a href="/w/index.php?title=Morganucodontidae&action=edit&redlink=1" class="new" title="Morganucodontidae (a lap nem létezik)">Morganucodontidae</a> <a href="/wiki/F%C3%A1jl:Morganucodon.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d4/Morganucodon.jpg/50px-Morganucodon.jpg" decoding="async" width="50" height="24" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d4/Morganucodon.jpg/75px-Morganucodon.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d4/Morganucodon.jpg/100px-Morganucodon.jpg 2x" data-file-width="2000" data-file-height="978" /></a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <a href="/w/index.php?title=Docodonta&action=edit&redlink=1" class="new" title="Docodonta (a lap nem létezik)">Docodonta</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <a href="/w/index.php?title=Haldanodon&action=edit&redlink=1" class="new" title="Haldanodon (a lap nem létezik)">Haldanodon</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center">Mammalia</td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <a href="/w/index.php?title=Australosphenida&action=edit&redlink=1" class="new" title="Australosphenida (a lap nem létezik)">Australosphenida</a> (incl. <a href="/wiki/Monotremata" class="mw-redirect" title="Monotremata">Monotremata</a>) <a href="/wiki/F%C3%A1jl:Steropodon_BW.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0e/Steropodon_BW.jpg/50px-Steropodon_BW.jpg" decoding="async" width="50" height="32" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0e/Steropodon_BW.jpg/75px-Steropodon_BW.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0e/Steropodon_BW.jpg/100px-Steropodon_BW.jpg 2x" data-file-width="800" data-file-height="511" /></a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <a href="/wiki/Fruitafossor" title="Fruitafossor">Fruitafossor</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <a href="/w/index.php?title=Haramiyavia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Haramiyavia (a lap nem létezik)">Haramiyavia</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <a href="/wiki/Multituberculata" title="Multituberculata">Multituberculata</a> <a href="/wiki/F%C3%A1jl:Sunnyodon.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/10/Sunnyodon.jpg/50px-Sunnyodon.jpg" decoding="async" width="50" height="29" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/10/Sunnyodon.jpg/75px-Sunnyodon.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/10/Sunnyodon.jpg/100px-Sunnyodon.jpg 2x" data-file-width="796" data-file-height="462" /></a> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <a href="/w/index.php?title=Tinodon&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tinodon (a lap nem létezik)">Tinodon</a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <a href="/wiki/Eutriconodonta" title="Eutriconodonta">Eutriconodonta</a> (incl. <a href="/wiki/Gobiconodonta" title="Gobiconodonta">Gobiconodonta</a>) <a href="/wiki/F%C3%A1jl:Repenomamus_BW.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bd/Repenomamus_BW.jpg/50px-Repenomamus_BW.jpg" decoding="async" width="50" height="34" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bd/Repenomamus_BW.jpg/75px-Repenomamus_BW.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bd/Repenomamus_BW.jpg/100px-Repenomamus_BW.jpg 2x" data-file-width="800" data-file-height="546" /></a> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <a href="/w/index.php?title=Trechnotheria&action=edit&redlink=1" class="new" title="Trechnotheria (a lap nem létezik)">Trechnotheria</a> (incl. <a href="/wiki/Theria" class="mw-redirect" title="Theria">Theria</a>) <a href="/wiki/F%C3%A1jl:Juramaia_NT.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/15/Juramaia_NT.jpg/50px-Juramaia_NT.jpg" decoding="async" width="50" height="29" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/15/Juramaia_NT.jpg/75px-Juramaia_NT.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/15/Juramaia_NT.jpg/100px-Juramaia_NT.jpg 2x" data-file-width="500" data-file-height="287" /></a> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> A legrégibb ismert Eutheria emlős lelet 160 millió éves (jura vége), és egy cickányszerű állat, a Juramaia sinensis maradványa Kínából.<a href="#cite_note-Juramaia-20">[20]</a> Szintén Eutheria volt a 125 millió évvel ezelőtt (kora kréta) élt Eomaia, melynek néhány jellemzője az erszényesekre mutat. Ez bizonyítja, hogy az erszényesek megőrizték a közös ősök több jellemzőjét, melyek a méhlepényesekben elvesztek.<a href="#cite_note-32">[32]</a> Például az epibubic csontok a pelvisből kifelé terjednek. Nem található meg a méhlepényesekben, de a többi emlősben (erszényesek, tojásrakók, a kora krétában élt Ukhaatherium) igen.<a href="#cite_note-33">[33]</a> Szerepük az izmok mereven tartása mozgás közben, de kisebbítik azt a teret, amit az embrió és a magzat elfoglalhat az anya méhében. Megléte arra utal, hogy a vemhességi idő rövid volt, és a kölykök fejletlenül születnek, mint a modern erszényesekben. Ez arra utal, hogy a méhlepény későbbi fejlemény.<a href="#cite_note-34">[34]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_főbb_emlőscsoportok_kialakulása">A főbb emlőscsoportok kialakulása</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: A főbb emlőscsoportok kialakulása">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Platypus.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f2/Platypus.jpg/220px-Platypus.jpg" decoding="async" width="220" height="147" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f2/Platypus.jpg/330px-Platypus.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f2/Platypus.jpg/440px-Platypus.jpg 2x" data-file-width="680" data-file-height="453" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/Kacsacs%C5%91r%C5%B1_eml%C5%91s" title="Kacsacsőrű emlős">kacsacsőrű emlős</a> a tojásrakó emlősök közé tartozik</figcaption></figure> Az emlősök főbb fejlődési irányai már a földtörténeti középidőben különváltak egymástól. E csoportok közül a <a href="/wiki/Klo%C3%A1k%C3%A1sok" title="Kloákások">kloákások</a>, az <a href="/wiki/Ersz%C3%A9nyesek" title="Erszényesek">erszényesek</a> és a <a href="/wiki/M%C3%A9hlep%C3%A9nyesek" title="Méhlepényesek">méhlepényesek</a> a jelenkorig fennmaradtak, ám sok csoport (például <a href="/w/index.php?title=Morganucodonta&action=edit&redlink=1" class="new" title="Morganucodonta (a lap nem létezik)">Morganucodonta</a>, <a href="/w/index.php?title=Docodonta&action=edit&redlink=1" class="new" title="Docodonta (a lap nem létezik)">Docodonta</a>, <a href="/w/index.php?title=Haramiyoidea&action=edit&redlink=1" class="new" title="Haramiyoidea (a lap nem létezik)">Haramiyoidea</a>, <a href="/w/index.php?title=Tricodonta&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tricodonta (a lap nem létezik)">Tricodonta</a>, <a href="/wiki/Multituberculata" title="Multituberculata">Multituberculata</a>, <a href="/w/index.php?title=Pantotheria&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pantotheria (a lap nem létezik)">Pantotheria</a>) kipusztult, és csak fosszilis leletek alapján ismert. A legkorábbi kloákás a Teinolophos, Ausztráliából ismert 120 millió évvel ezelőttről.<a href="#cite_note-35">[35]</a> A kloákába nyílik a húgyhólyag, a végbél és a szaporító rendszer is, ahogy a gyíkoknál és a madaraknál.<a href="#cite_note-36">[36]</a> Tojásokat raknak, melyek héja pergamenszerű, nem meszes.<a href="#cite_note-37">[37]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Az_ismertetőjelek_megjelenése">Az ismertetőjelek megjelenése</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: Az ismertetőjelek megjelenése">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Fruitafossor_BW.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/07/Fruitafossor_BW.jpg/220px-Fruitafossor_BW.jpg" decoding="async" width="220" height="137" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/07/Fruitafossor_BW.jpg/330px-Fruitafossor_BW.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/07/Fruitafossor_BW.jpg/440px-Fruitafossor_BW.jpg 2x" data-file-width="800" data-file-height="499" /></a><figcaption>Egy emlősszerű állat a mezozoikumból, a Fruitafossor</figcaption></figure> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Didelphis_virginiana.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a8/Didelphis_virginiana.jpg/220px-Didelphis_virginiana.jpg" decoding="async" width="220" height="131" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a8/Didelphis_virginiana.jpg/330px-Didelphis_virginiana.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a8/Didelphis_virginiana.jpg/440px-Didelphis_virginiana.jpg 2x" data-file-width="547" data-file-height="326" /></a><figcaption>Ősi <a href="/wiki/Ersz%C3%A9nyes_patk%C3%A1ny" class="mw-redirect" title="Erszényes patkány">erszényes patkány</a> a kréta korból</figcaption></figure> A 195 millió évvel ezelőttről előkerült Hadrocodium állkapcsa nagyrészt a squamosal és dentary csontokból állt, nem volt articular benne, ami pedig még megvolt a korai synapsidáknál.<a href="#cite_note-jawbone2006-38">[38]</a> A szőrzetre a <a href="/wiki/Castorocauda" title="Castorocauda">Castorocauda</a> és a Megaconus szolgáltatott bizonyítékot 164 millió évvel ezelőttről. Az 1950-es években úgy gondolták, hogy a cynodonták felső és alsó állkapcsában található csatornák a bajuszszőröket ellátó vérereket és idegeket tartalmazták, tehát bizonyítják, hogy ezek az állatok szőrösek voltak.<a href="#cite_note-Brink1955-39">[39]</a><a href="#cite_note-Kemp1982-40">[40]</a> Azonban kiderült, hogy hasonló csatornák találhatók például a modern Tupinambis gyíkban, mint a Thrinaxodonban.<a href="#cite_note-Bennett1986-18">[18]</a><a href="#cite_note-41">[41]</a> A népszerű források azonban továbbra is bajuszszőröket tulajdonítottak a Thrinaxodonnak.<a href="#cite_note-42">[42]</a> A permből származó koprolitok szerint azonban már az akkori, emlősök előtti synapsidák is szőrösek voltak, így a szőr megjelenését a dicynodontákra kell visszavezetni. A melegvérűség megjelenésének időpontja bizonytalan, habár ezt az emlősök előtti therapsidáknak tulajdonítják.<a href="#cite_note-piotr-43">[43]</a><a href="#cite_note-44">[44]</a> A kloákások testhőmérséklete alacsonyabb, anyagcseréjük sebessége erősebben változó, mint a többi emlősé,<a href="#cite_note-Paul1988-45">[45]</a> azonban bizonyíték van arra, hogy őseik testhőmérséklete a modern therianokéhoz állt közelebb.<a href="#cite_note-46">[46]</a> Egyes therianok, mint az afrotheres és a vendégízületesek testhőmérséklete másodlagosan alacsony.<a href="#cite_note-47">[47]</a> A lábak állásának megváltozása nem teljes az emlősökben: a ma élő és ősi kloákásoknak oldalra nyúló lábaik vannak. A lábak helyzetének megváltozása a késő jura és a kora kréta jellemzője; az eutherian Eomaia és a metatherian Sinodelphys is ilyen lábakon járt 125 millió évvel ezelőtt.<a href="#cite_note-48">[48]</a> A szaporodást befolyásoló epipubic csont először a Tritylodontidaenál jelent meg. A nem méhlepényeseknél jelen van, viszont hiányzott a Megazostrodonból és az Erythrotheriumból.<a href="#cite_note-49">[49]</a> Elméletek szerint a tejtermelés eredeti célja a tojások nedvesen tartása volt. Az érv a kloákásokra hivatkozik, amelyek az egyedüli tojásrakó emlősök.<a href="#cite_note-50">[50]</a><a href="#cite_note-51">[51]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Adaptív_szétterjedés_a_paleocéntől_kezdve">Adaptív szétterjedés a paleocéntől kezdve</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: Adaptív szétterjedés a paleocéntől kezdve">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Wallaby_2.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/65/Wallaby_2.jpg/200px-Wallaby_2.jpg" decoding="async" width="200" height="236" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/65/Wallaby_2.jpg/300px-Wallaby_2.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/65/Wallaby_2.jpg/400px-Wallaby_2.jpg 2x" data-file-width="697" data-file-height="821" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/Kenguruf%C3%A9l%C3%A9k" title="Kengurufélék">kenguruk</a> a legismertebb erszényesek</figcaption></figure> A tömeges fajpusztulással járó úgynevezett <a href="/wiki/Kr%C3%A9ta%E2%80%93tercier_kihal%C3%A1si_esem%C3%A9ny" title="Kréta–tercier kihalási esemény">kréta–tercier kihalási esemény</a>, amely a <a href="/wiki/Dinoszauruszok" title="Dinoszauruszok">dinoszauruszok</a> és más hüllőcsoportok, sok egyéb faj kipusztulását is okozta, természetesen az emlősök körében is éreztette hatását.<a href="#cite_note-SahneyBentonFerry2010LinksDiversityVertebrates-52">[52]</a> Átmenetileg az emlősök sokfélesége is csökkent, mi több, egyes csoportjaik (például <a href="/wiki/Eutriconodonta" title="Eutriconodonta">Eutriconodonta</a>) épp ebben az időben tűntek el. Ugyanakkor a túlélő csoportok, így a <a href="/wiki/Klo%C3%A1k%C3%A1sok" title="Kloákások">kloákások</a>, a <a href="/wiki/Multituberculata" title="Multituberculata">Multituberculata</a> csoport, az <a href="/wiki/Ersz%C3%A9nyesek" title="Erszényesek">erszényesek</a>, valamint a <a href="/wiki/M%C3%A9hlep%C3%A9nyesek" title="Méhlepényesek">méhlepényesek</a> életlehetőségei számottevően növekedtek, méretük exponenciálisan nőtt.<a href="#cite_note-F.A.Smith-53">[53]</a> Számos olyan <a href="/wiki/%C3%96kol%C3%B3giai_f%C3%BClke" title="Ökológiai fülke">ökológiai fülke</a> ugyanis, amelyet korábban <a href="/wiki/Dinoszauruszok" title="Dinoszauruszok">nem-madár dinoszauruszok</a> töltöttek be, a tömeges fajpusztulás következményeként megüresedett. Az emlősöknek így lehetőségük maradt betölteni a megüresedett ökológiai fülkéket. Például az első denevérek 50 millió évvel ezelőtt jelentek meg, mindössze 16 millió évvel a dinoszauruszok kihalása után. Ez a lehetőség a <a href="/wiki/Paleoc%C3%A9n" title="Paleocén">paleocéntől</a> kezdve az emlősök nagyarányú <a href="/wiki/Adapt%C3%ADv_radi%C3%A1ci%C3%B3" title="Adaptív radiáció">adaptív radiációját</a> (szétterjedését) eredményezte, amelynek következtében mai változatosságuk és sokirányú alkalmazkodásuk kialakult.<a href="#cite_note-SahneyBentonFerry2010LinksDiversityVertebrates-52">[52]</a> Az adaptív szétterjedés különösen a méhlepényes emlősökre volt jellemző, de egyes területeken (<a href="/wiki/D%C3%A9l-Amerika" title="Dél-Amerika">Dél-Amerika</a>, és különösen <a href="/wiki/Ausztr%C3%A1lia_(kontinens)" title="Ausztrália (kontinens)">Ausztrália</a>) az erszényesek körében is számottevő adaptív szétterjedés és széles körű alkalmazkodás következett be. Nem beszélhetünk ugyanakkor adaptív szétterjedésről a kloákások esetében, noha mai képviselőik – ősi tulajdonságaik mellett – meglepően specializált élőlények. Hosszú ideig a Multituberculata csoport is sikeresnek bizonyult, ám az <a href="/wiki/Oligoc%C3%A9n" title="Oligocén">oligocén</a> korai szakaszában végül mégiscsak kihalt ez az ősi emlőscsoport. Eltűnésük oka a fejlettebb méhlepényes emlősök, különösen a rájuk vadászó <a href="/wiki/Ragadoz%C3%B3k" title="Ragadozók">ragadozók</a>, valamint a táplálékkonkurensként jelentkező <a href="/wiki/R%C3%A1gcs%C3%A1l%C3%B3k" title="Rágcsálók">rágcsálók</a> térhódítása lehetett. Molekuláris genetikai vizsgálatok szerint a legtöbb méhlepényes csoport 100 – 85 millió évvel ezelőtt alakult ki. A modern családok az eocén és a miocén alatt jelentek meg.<a href="#cite_note-Bininda2007-54">[54]</a> A kréta előttről nem ismertek méhlepényesek maradványai.<a href="#cite_note-Wible2007-55">[55]</a> A méhlepényesek első vitathatatlan maradványai a paleocénból kerültek elő, a dinoszuruszok kihalása utánról.<a href="#cite_note-Wible2007-55">[55]</a> A Protungulatum donnaet eredetileg méhlepényesként ismerték fel,<a href="#cite_note-SCI-20130208-56">[56]</a> de utána nem méhlepényes eutherianként sorolták be.<a href="#cite_note-57">[57]</a> A genetikai és morfológiai sokféleségi arányok újrakalibrálása arra utal, hogy a késő krétában már voltak méhlepényes emlősök, és a legtöbb modern klád a paleocén alatt jelent meg.<a href="#cite_note-58">[58]</a> A legkorábbi ismert főemlős az Archicebus achilles 55 millió évvel ezelőttről. Testsúlya 20–30 gramm, és elfért volna egy ember tenyerében.<a href="#cite_note-NTR-20130606-59">[59]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Felfedezés_és_megismerés">Felfedezés és megismerés</h2>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: Felfedezés és megismerés">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Az_emlősök_fogalmának_kialakulása">Az emlősök fogalmának kialakulása</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: Az emlősök fogalmának kialakulása">szerkesztés</a>]</div> Bár az emberiség kezdettől fogva ismerte az emlősöket, az emlősök fogalma azonban csak a <a href="/wiki/18._sz%C3%A1zad" title="18. század">18. században</a> született meg. Korábban a szárazföldi négylábú vadállatok fogalma helyettesítette az emlősökét. A két fogalom azonban mégsem tekinthető egyenértékűnek, mert szárazföldi négylábú vadállatok köre magától értetődően nem tartalmazhatta a denevéreket, amelyeket a madarak közé soroltak, és a ceteket, amelyeket a halak között tartottak számon (pedig tudták róluk, hogy utódaikat tejjel táplálják). Az emlősök fogalmát <a href="/wiki/Carl_von_Linn%C3%A9" title="Carl von Linné">Linné</a> alkotta meg. A <a href="/w/index.php?title=Systema_naturae&action=edit&redlink=1" class="new" title="Systema naturae (a lap nem létezik)">Systema naturae</a> korai kiadásaiban még „négylábúak” (Quadripedia) szerepeltek az emlősök helyett, a cetek pedig ekkor még a „szoptató halak” (Plagiuri) csoportjába voltak beosztva. A Systema naturae <a href="/wiki/1758" title="1758">1758</a>-ban megjelent tizedik kiadásban viszont már emlősökről esik szó. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Jeles_tudósok_és_kutatók">Jeles tudósok és kutatók</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: Jeles tudósok és kutatók">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Carl_Linnaeus.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5d/Carl_Linnaeus.jpg/200px-Carl_Linnaeus.jpg" decoding="async" width="200" height="279" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/5d/Carl_Linnaeus.jpg 1.5x" data-file-width="287" data-file-height="400" /></a><figcaption>Linné 1739-ben</figcaption></figure> Az emlősök megismeréséhez számos tudós és kutató járult hozzá. Első kutatójukként <a href="/wiki/Arisztotel%C3%A9sz" title="Arisztotelész">Arisztotelészt</a> szokás emlegetni, de foglalkozott az emlősökkel az <a href="/wiki/Caius_Plinius_Secundus" title="Caius Plinius Secundus">idősebb Plinius</a>, a középkorban <a href="/wiki/Albertus_Magnus" title="Albertus Magnus">Albertus Magnus</a>, a reneszánsz időkben pedig <a href="/w/index.php?title=Conrad_Gesner&action=edit&redlink=1" class="new" title="Conrad Gesner (a lap nem létezik)">Conrad Gesner</a> is. A <a href="/wiki/18._sz%C3%A1zad" title="18. század">18. századból</a> <a href="/wiki/Carl_von_Linn%C3%A9" title="Carl von Linné">Linné</a>, <a href="/wiki/Mathurin_Jacques_Brisson" title="Mathurin Jacques Brisson">Mathurin Jacques Brisson</a>, <a href="/wiki/Johann_Friedrich_Gmelin" title="Johann Friedrich Gmelin">Johann Friedrich Gmelin</a>, <a href="/w/index.php?title=Eberhard_August_Wilhelm_von_Zimmermann&action=edit&redlink=1" class="new" title="Eberhard August Wilhelm von Zimmermann (a lap nem létezik)">Eberhard August Wilhelm von Zimmermann</a>, <a href="/w/index.php?title=Robert_Kerr&action=edit&redlink=1" class="new" title="Robert Kerr (a lap nem létezik)">Robert Kerr</a>, <a href="/wiki/Peter_Simon_Pallas" title="Peter Simon Pallas">Peter Simon Pallas</a>, <a href="/wiki/Johann_Christian_Polycarp_Erxleben" title="Johann Christian Polycarp Erxleben">Johann Christian Polycarp Erxleben</a> és <a href="/w/index.php?title=Johann_Friedrich_Blumenbach&action=edit&redlink=1" class="new" title="Johann Friedrich Blumenbach (a lap nem létezik)">Johann Friedrich Blumenbach</a>, a <a href="/wiki/19._sz%C3%A1zad" title="19. század">19. századból</a> pedig <a href="/wiki/Jean-Baptiste_Lamarck" title="Jean-Baptiste Lamarck">Jean-Baptiste Lamarck</a>, <a href="/wiki/Johann_Karl_Wilhelm_Illiger" title="Johann Karl Wilhelm Illiger">Johann Karl Wilhelm Illiger</a>, <a href="/wiki/Georg_August_Goldfuss" title="Georg August Goldfuss">Georg August Goldfuss</a>, <a href="/wiki/%C3%89tienne_Geoffroy_Saint-Hilaire" title="Étienne Geoffroy Saint-Hilaire">Étienne Geoffroy Saint-Hilaire</a>, <a href="/wiki/Georges_Cuvier" title="Georges Cuvier">Georges Cuvier</a>, <a href="/w/index.php?title=Fran%C3%A7ois_P%C3%A9ron&action=edit&redlink=1" class="new" title="François Péron (a lap nem létezik)">François Péron</a>, <a href="/wiki/Charles_Alexandre_Lesueur" title="Charles Alexandre Lesueur">Charles Alexandre Lesueur</a>, <a href="/w/index.php?title=Anselme_Ga%C3%ABtan_Desmarest&action=edit&redlink=1" class="new" title="Anselme Gaëtan Desmarest (a lap nem létezik)">Anselme Gaëtan Desmarest</a>, <a href="/w/index.php?title=Joseph_Paul_Gaimard&action=edit&redlink=1" class="new" title="Joseph Paul Gaimard (a lap nem létezik)">Joseph Paul Gaimard</a>, <a href="/wiki/Richard_Owen" title="Richard Owen">Richard Owen</a>, <a href="/w/index.php?title=Hermann_Schlegel&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hermann Schlegel (a lap nem létezik)">Hermann Schlegel</a>, <a href="/wiki/Charles_Lucien_Jules_Laurent_Bonaparte" title="Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte">Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte</a>, <a href="/wiki/Alfred_Russel_Wallace" title="Alfred Russel Wallace">Alfred Russel Wallace</a>, <a href="/w/index.php?title=William_Ogilby&action=edit&redlink=1" class="new" title="William Ogilby (a lap nem létezik)">William Ogilby</a>, <a href="/wiki/John_Gould" title="John Gould">John Gould</a>, <a href="/wiki/Thomas_Henry_Huxley" title="Thomas Henry Huxley">Thomas Henry Huxley</a>, <a href="/w/index.php?title=Isidore_Geoffroy_Saint-Hilaire&action=edit&redlink=1" class="new" title="Isidore Geoffroy Saint-Hilaire (a lap nem létezik)">Isidore Geoffroy Saint-Hilaire</a>, <a href="/w/index.php?title=%C3%89douard_Louis_Trouessart&action=edit&redlink=1" class="new" title="Édouard Louis Trouessart (a lap nem létezik)">Édouard Louis Trouessart</a>, <a href="/wiki/Nyikolaj_Mihajlovics_Przsevalszkij" title="Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij">Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij</a>, <a href="/wiki/Oldfield_Thomas" title="Oldfield Thomas">Oldfield Thomas</a>, <a href="/w/index.php?title=Emile_Oustalet&action=edit&redlink=1" class="new" title="Emile Oustalet (a lap nem létezik)">Emile Oustalet</a>, <a href="/wiki/Theodore_Nicholas_Gill" title="Theodore Nicholas Gill">Theodore Nicholas Gill</a>, <a href="/wiki/Henry_Fairfield_Osborn" title="Henry Fairfield Osborn">Henry Fairfield Osborn</a>, <a href="/w/index.php?title=Paul_Gervais&action=edit&redlink=1" class="new" title="Paul Gervais (a lap nem létezik)">Paul Gervais</a>, <a href="/wiki/Alfred_Brehm" title="Alfred Brehm">Alfred Brehm</a>, <a href="/wiki/Hermann_Burmeister" title="Hermann Burmeister">Hermann Burmeister</a>, <a href="/w/index.php?title=Walter_Rothschild&action=edit&redlink=1" class="new" title="Walter Rothschild (a lap nem létezik)">Walter Rothschild</a> és <a href="/w/index.php?title=Giacomo_Doria&action=edit&redlink=1" class="new" title="Giacomo Doria (a lap nem létezik)">Giacomo Doria</a> emlősökkel kapcsolatos munkásságát érdemes külön is kiemelni. A <a href="/wiki/20._sz%C3%A1zad" title="20. század">20. században</a> az emlősök rendszerezése terén <a href="/w/index.php?title=George_Gaylord_Simpson&action=edit&redlink=1" class="new" title="George Gaylord Simpson (a lap nem létezik)">George Gaylord Simpson</a>, utóbb pedig <a href="/wiki/Malcolm_McKenna" title="Malcolm McKenna">Malcolm McKenna</a> és <a href="/w/index.php?title=Colin_P._Groves&action=edit&redlink=1" class="new" title="Colin P. Groves (a lap nem létezik)">Colin P. Groves</a>, az emlősök eredetének és törzsfejlődésének kutatásában <a href="/w/index.php?title=Kenneth_A._Kermack&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kenneth A. Kermack (a lap nem létezik)">Kenneth A. Kermack</a> és <a href="/w/index.php?title=Zofia_Kielan-Jaworowska&action=edit&redlink=1" class="new" title="Zofia Kielan-Jaworowska (a lap nem létezik)">Zofia Kielan-Jaworowska</a> ért el kiemelkedő eredményeket. Az emlősök alkalmazkodásával, adaptív szétterjedésével kapcsolatban <a href="/w/index.php?title=John_F._Eisenberg&action=edit&redlink=1" class="new" title="John F. Eisenberg (a lap nem létezik)">John F. Eisenberg</a> folytatott jelentős kutatásokat. Az emlősökkel kapcsolatos nagy, összegző munkák szerzői közül <a href="/wiki/Bernhard_Grzimek" title="Bernhard Grzimek">Bernhard Grzimek</a> és <a href="/w/index.php?title=Ernest_P._Walker&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ernest P. Walker (a lap nem létezik)">Ernest P. Walker</a> említendő meg. Ebben a században már az emlősök viselkedésével kapcsolatban is számos felfedezés született. Ezek közül kiemelkedőek voltak <a href="/w/index.php?title=George_Schaller&action=edit&redlink=1" class="new" title="George Schaller (a lap nem létezik)">George Schaller</a>, <a href="/wiki/Dian_Fossey" title="Dian Fossey">Dian Fossey</a>, <a href="/wiki/Jane_Goodall" title="Jane Goodall">Jane Goodall</a> és <a href="/w/index.php?title=Birut%C3%A9_Galdikas&action=edit&redlink=1" class="new" title="Biruté Galdikas (a lap nem létezik)">Biruté Galdikas</a>, legújabban pedig <a href="/w/index.php?title=Christophe_Boesch&action=edit&redlink=1" class="new" title="Christophe Boesch (a lap nem létezik)">Christophe Boesch</a> és <a href="/w/index.php?title=Hedwige_Boesch&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hedwige Boesch (a lap nem létezik)">Hedwige Boesch</a> főemlősökre vonatkozó megfigyelései. A magyar zoológusok közül főként <a href="/wiki/M%C3%A9hel%C3%BF_Lajos" title="Méhelÿ Lajos">Méhelÿ Lajos</a>, Vásárhelyi István és <a href="/wiki/%C3%89hik_Gyula" title="Éhik Gyula">Éhik Gyula</a>, majd <a href="/wiki/Anghi_Csaba" title="Anghi Csaba">Anghi Csaba</a>, utóbb pedig <a href="/w/index.php?title=Top%C3%A1l_Gy%C3%B6rgy&action=edit&redlink=1" class="new" title="Topál György (a lap nem létezik)">Topál György</a>, <a href="/wiki/Schmidt_Egon" title="Schmidt Egon">Schmidt Egon</a> és <a href="/w/index.php?title=Csorba_G%C3%A1bor&action=edit&redlink=1" class="new" title="Csorba Gábor (a lap nem létezik)">Csorba Gábor</a> szerzett kiemelkedő érdemeket az emlősök kutatásában. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Az_emlősök_tudománya">Az emlősök tudománya</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: Az emlősök tudománya">szerkesztés</a>]</div> Az állattanon (<a href="/wiki/Zool%C3%B3gia" title="Zoológia">zoológia</a>) belül az emlősökkel foglalkozó tudományterületet emlőstannak (mammalógia) hívják. A emlőstanon belül, illetve a mellett beszélhetünk még a főemlősökkel foglalkozó <a href="/wiki/Primatol%C3%B3gia" title="Primatológia">primatológiáról</a>, a kutyafélékkel foglalkozó <a href="/wiki/Kinol%C3%B3gia" title="Kinológia">kinológiáról</a>, a ceteket kutató <a href="/w/index.php?title=Cetol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Cetológia (a lap nem létezik)">cetológiáról</a>, illetve a lófélékkel foglalkozó <a href="/w/index.php?title=Hippol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hippológia (a lap nem létezik)">hippológiáról</a> is. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Elterjedés">Elterjedés</h2>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: Elterjedés">szerkesztés</a>]</div> Az emlősöket mind <a href="/wiki/F%C3%B6ldrajztudom%C3%A1ny" title="Földrajztudomány">földrajztudományi</a> (geográfiai), mind <a href="/wiki/%C3%81llatf%C3%B6ldrajz" title="Állatföldrajz">állatföldrajzi</a> (zoogeográfiai) értelemben széles körű elterjedés jellemzi. Képviselőik valamennyi <a href="/wiki/Kontinens" title="Kontinens">kontinensen</a> (kivéve az <a href="/wiki/Antarktisz" title="Antarktisz">Antarktisz</a> parttól távol eső területeit), illetve valamennyi <a href="/wiki/Tenger" title="Tenger">tenger</a> és <a href="/wiki/%C3%93ce%C3%A1n" title="Óceán">óceán</a> vizében megtalálhatók. A szárazföldeken 6100 méteres tengerszint feletti magasságig (vad<a href="/wiki/Jak" class="mw-redirect" title="Jak">jak</a>), a vizekben 3200 méter mélységig (<a href="/wiki/Nagy_%C3%A1mbr%C3%A1scet" title="Nagy ámbráscet">nagy ámbráscet</a>) fordulnak elő. Az ember – javarészt technikai eszközök segítségével – esetenként kitágítja ezt az elterjedést, hiszen az <a href="/wiki/Alpinista" class="mw-redirect" title="Alpinista">alpinisták</a> (legelsőként <a href="/wiki/Edmund_Hillary" title="Edmund Hillary">Edmund Hillary</a> és <a href="/wiki/Tendzing_Norgaj" title="Tendzing Norgaj">Tendzing Norgaj</a> <a href="/wiki/1953" title="1953">1953</a>-ban) a Föld legmagasabb pontját (8848 m), a Trieste <a href="/w/index.php?title=Batiszk%C3%A1f&action=edit&redlink=1" class="new" title="Batiszkáf (a lap nem létezik)">batiszkáf</a> utasai (elsőként <a href="/wiki/Jacques_Piccard" title="Jacques Piccard">Jacques Piccard</a> és <a href="/w/index.php?title=Don_Walsh&action=edit&redlink=1" class="new" title="Don Walsh (a lap nem létezik)">Don Walsh</a> <a href="/wiki/1960" title="1960">1960</a>-ban) pedig az óceánok legmélyebb árkát (10911 m) is felkeresték. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Az_ember_hatása_az_emlősök_elterjedésére">Az ember hatása az emlősök elterjedésére</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: Az ember hatása az emlősök elterjedésére">szerkesztés</a>]</div> Az ember környezet-átalakító tevékenysége az emlősök elterjedését is megváltoztatta. Egyes emlősök (például <a href="/wiki/Tigris_(%C3%A1llat)" title="Tigris (állat)">tigris</a>, <a href="/wiki/J%C3%A1vai_orrszarv%C3%BA" title="Jávai orrszarvú">jávai orrszarvú</a>) elterjedési területe a korábbi töredékére csökkent, mások – az ember szándékos vagy önkéntelen segítségével – eredeti elterjedési területükön kívül új vidékeken is megjelentek (például <a href="/wiki/V%C3%A1ndorpatk%C3%A1ny" title="Vándorpatkány">vándorpatkány</a>, elvadult <a href="/wiki/Kutya" title="Kutya">kutyák</a>, <a href="/wiki/V%C3%ADzibivaly" class="mw-redirect" title="Vízibivaly">vízibivaly</a>, <a href="/wiki/V%C3%B6r%C3%B6s_r%C3%B3ka" title="Vörös róka">vörös róka</a>, <a href="/wiki/H%C3%A1zi_macska" class="mw-redirect" title="Házi macska">házi macska</a>, <a href="/wiki/Mos%C3%B3medve" title="Mosómedve">mosómedve</a>, <a href="/wiki/Nyestkutya" title="Nyestkutya">nyestkutya</a>, <a href="/wiki/D%C3%A1mvad" class="mw-redirect" title="Dámvad">dámvad</a>, <a href="/wiki/G%C3%ADmszarvas" title="Gímszarvas">gímszarvas</a>, <a href="/wiki/Eur%C3%B3pai_muflon" title="Európai muflon">muflon</a>). <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Emlősök_a_Kárpát-medencében">Emlősök a Kárpát-medencében</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=19" title="Szakasz szerkesztése: Emlősök a Kárpát-medencében">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Lásd még: <a href="/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_eml%C5%91sfajainak_list%C3%A1ja" title="Magyarország emlősfajainak listája">Magyarország emlősfajainak listája</a></td></tr></tbody></table> A <a href="/wiki/K%C3%A1rp%C3%A1t-medence" title="Kárpát-medence">Kárpát-medence</a> területén mintegy 100 emlősfaj fordul elő. A pontos számuk attól függ, hogy beleszámoljuk-e azon fajokat, amelyeket más égtájakról telepítettek be <a href="/wiki/Eur%C3%B3pa" title="Európa">Európába</a> (például <a href="/wiki/Nyestkutya" title="Nyestkutya">nyestkutya</a>, <a href="/wiki/Mos%C3%B3medve" title="Mosómedve">mosómedve</a>, <a href="/wiki/Nutria" title="Nutria">nutria</a>). <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Emlősök_a_világűrben">Emlősök a világűrben</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=20" title="Szakasz szerkesztése: Emlősök a világűrben">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Posta_Romana_-_1959_-_Laika_120_B.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a2/Posta_Romana_-_1959_-_Laika_120_B.jpg/200px-Posta_Romana_-_1959_-_Laika_120_B.jpg" decoding="async" width="200" height="124" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a2/Posta_Romana_-_1959_-_Laika_120_B.jpg/300px-Posta_Romana_-_1959_-_Laika_120_B.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a2/Posta_Romana_-_1959_-_Laika_120_B.jpg/400px-Posta_Romana_-_1959_-_Laika_120_B.jpg 2x" data-file-width="1057" data-file-height="654" /></a><figcaption>Lajka a Román Posta 1959-es bélyegén</figcaption></figure> Érdekességképpen megemlíthető, hogy az emlősök ritka alkalmakkor a <a href="/wiki/Vil%C3%A1g%C5%B1r" title="Világűr">világűrben</a> is előfordulnak. Ezt természetesen minden esetben ember alkotta eszközök teszik lehetővé. A világűrben eddig az alábbi emlősfajok jártak: <ul><li><a href="/wiki/Rhesusmajom" class="mw-redirect" title="Rhesusmajom">rhesusmajom</a> (Macaca mulatta) – Az űrkutatás története során összesen 22 bundermajmot küldtek a világűrbe, közülük Albert volt az első <a href="/wiki/1948" title="1948">1948</a>-ban. Ez az állat egyúttal az első emlős, aki a világűrben járt.</li> <li><a href="/wiki/Kutya" title="Kutya">kutya</a> (Canis lupus f. familiaris) – 55 kutya is járt a világűrben: Zsegan és Dezik voltak az elsők <a href="/wiki/1951" title="1951">1951</a>-ben, őket azonban még csak szuborbitális pályára küldték. Jóval ismertebb <a href="/wiki/Lajka_(kutya)" title="Lajka (kutya)">Lajka</a> (eredeti nevén Kudrjavka), aki <a href="/wiki/1957" title="1957">1957</a>. november 3-án többször is megkerülte a Földet. Az Otvazsnaja nevű kutya másfél év alatt összesen öt alkalommal járt a világűrben.</li> <li><a href="/w/index.php?title=F%C3%BCl%C3%B6p-szigeteki_mak%C3%A1k%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fülöp-szigeteki makákó (a lap nem létezik)">Fülöp-szigeteki makákó</a> (Macaca philippinensis) – A faj két egyede, Patricia és Mike járt az űrben <a href="/wiki/1952" title="1952">1952</a>-ben.</li> <li><a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ns%C3%A9ges_m%C3%B3kusmajom" title="Közönséges mókusmajom">közönséges mókusmajom</a> (Saimiri sciureus) – <a href="/wiki/1958" title="1958">1958</a>-tól kezdve összesen öt mókusmajom jutott el a világűrbe.</li> <li><a href="/wiki/Eg%C3%A9rf%C3%A9l%C3%A9k" title="Egérfélék">egér</a> (Mus musculus) – Az első egereket (Mia, Mia II. Wickie) 1958-ban, három különböző kilövés során juttatták el a világűrbe. Azóta több tucat egér vett részt űrutazáson, <a href="/wiki/1998" title="1998">1998</a>-ban a <a href="/wiki/Columbia_%C5%B1rrep%C3%BCl%C5%91g%C3%A9p" title="Columbia űrrepülőgép">Columbia űrrepülőgép</a> fedélzetén például 18 volt belőlük.</li> <li><a href="/wiki/H%C3%A1zi_ny%C3%BAl" title="Házi nyúl">házi nyúl</a> (Oryctolagus cuniculus f. domestica) – A V2A jelzésű űrjárművel <a href="/wiki/1959" title="1959">1959</a>-ben és <a href="/wiki/1960" title="1960">1960</a>-ban egy-egy nyulat lőttek ki a világűrbe, szuborbitális pályára.</li> <li><a href="/wiki/Patk%C3%A1ny" title="Patkány">patkány</a>, <a href="/wiki/V%C3%A1ndorpatk%C3%A1ny" title="Vándorpatkány">vándorpatkány</a> (Rattus rattus, Rattus norvegicus) – Az első patkányt <a href="/wiki/1961" title="1961">1961</a>-ben küldték fel az űrbe (Hector), ám azóta száznál több patkány vett részt űrutazáson; a Columbia űrsikló 1998 áprilisában 158 patkányt vitt magával.</li> <li><a href="/wiki/Tengerimalac" title="Tengerimalac">tengerimalac</a> (Cavia aperea f. porcellus) – 1961-ben Vosztok 3A 1. és 2. fedélzetén is egy-egy tengerimalac tartózkodott, és további tengerimalacokat küldtek fel <a href="/wiki/1990" title="1990">1990</a>-ben is.</li> <li><a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ns%C3%A9ges_csimp%C3%A1nz" title="Közönséges csimpánz">közönséges csimpánz</a> (Pan troglodytes) – 1961-ben két csimpánz is eljutott a világűrbe: Ham csak 16 percig, Enos viszont több mint 3 órán át tartózkodott az űrben.</li> <li><a href="/wiki/Ember" title="Ember">ember</a> (Homo sapiens) – összesen 439 (más definíció alapján számolva 449) <a href="/wiki/Asztronauta" class="mw-redirect" title="Asztronauta">asztronauta</a>, <a href="/wiki/Kozmonauta" class="mw-redirect" title="Kozmonauta">kozmonauta</a>, illetve <a href="/wiki/Tajkonauta" class="mw-redirect" title="Tajkonauta">tajkonauta</a> járt a világűrben, elsőként <a href="/wiki/Jurij_Alekszejevics_Gagarin" title="Jurij Alekszejevics Gagarin">Jurij Gagarin</a> 1961-ben. Az űrhajósok közül 12 fő egy a Földön kívüli égitest, nevezetesen a <a href="/wiki/Hold" title="Hold">Hold</a> felszínén is járt, közülük <a href="/wiki/Neil_Armstrong" title="Neil Armstrong">Neil Armstrong</a> és <a href="/wiki/Edwin_Aldrin" class="mw-redirect" title="Edwin Aldrin">Edwin „Buzz” Aldrin</a> voltak az elsők <a href="/wiki/1969" title="1969">1969</a>-ben.</li> <li><a href="/wiki/Macska" title="Macska">macska</a> – Félix volt az első macska a <a href="/wiki/Vil%C3%A1g%C5%B1r" title="Világűr">világűrben</a>, melynek neve ismertté vált. Franciaországban született, de pontos eredete és neme nem tisztázott (elképzelhető, hogy nőstény volt).<a href="#cite_note-60">[60]</a> Egy tesztsorozat elvégzésével választották ki, 13 társa közül tízet azért szelektáltak ki, mert túl sokat ettek. <a href="/wiki/1963" title="1963">1963</a>. <a href="/wiki/Okt%C3%B3ber_18." title="Október 18.">október 18-án</a> lőtték fel <a href="/wiki/Alg%C3%A9ria" title="Algéria">Algériából</a> egy Véronique AG1-es típusú <a href="/wiki/Rak%C3%A9ta" title="Rakéta">rakétával</a> amely habár nem állt pályára, mintegy 210 <a href="/wiki/Kilom%C3%A9ter" title="Kilométer">kilométert</a> megtett az űrben. Eközben a földi személyzet a macska agyába épített elektródákon keresztül figyelemmel követhette idegi impulzusait. A korabeli angol nyelvű sajtó Astrocat (kb. „csillagcica”) néven hivatkozott rá. <a href="/wiki/1992" title="1992">1992</a>-ben és <a href="/wiki/1997" title="1997">1997</a>-ben <a href="/wiki/Postab%C3%A9lyeg" title="Postabélyeg">bélyegek</a> jelentek meg az egykori francia gyarmatokon a <a href="/wiki/Comore-szigetek" title="Comore-szigetek">Comore-szigeteken</a> és <a href="/wiki/Cs%C3%A1d" title="Csád">Csádban</a>, melyeken rakétájával, illetve <a href="/wiki/Lajka_(kutya)" title="Lajka (kutya)">Lajka kutyával</a> és más híres űrutazókkal együtt látható.</li> <li><a href="/wiki/Emsemak%C3%A1k%C3%B3" title="Emsemakákó">emsemakákó</a> (Macaca nemestrina) – ebből a fajból három egyedet (Martine, Pierette, Bonny) juttattak el a világűrbe <a href="/wiki/1967" title="1967">1967</a>-ben, illetve 1969-ben.</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Testfelépítés_és_élettan">Testfelépítés és élettan</h2>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=21" title="Szakasz szerkesztése: Testfelépítés és élettan">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Megkülönböztető_jegyek">Megkülönböztető jegyek</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=22" title="Szakasz szerkesztése: Megkülönböztető jegyek">szerkesztés</a>]</div> A ma élő emlősök besorolása a nőstények <a href="/w/index.php?title=Tejmirigy&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tejmirigy (a lap nem létezik)">tejmirigyeinek</a> jelenlétén múlik, amelyek egyébként módosult izzadságmirigyek.<a href="#cite_note-61">[61]</a> Mivel ezek lágy szövetek,<a href="#cite_note-62">[62]</a> a fosszíliák osztályozásához más jegyeket használnak: <ul><li>Az <a href="/wiki/%C3%81llkapocs" class="mw-redirect" title="Állkapocs">állkapocs</a>: Az <a href="/wiki/%C3%81llkapocscsont" title="Állkapocscsont">állkapocscsont</a> és egy kis arckoponyacsont ízesülése. A legtöbb gnathostomában, köztük a korai therapsidákban az articular és a quadrate formálta az ízületet.<a href="#cite_note-jawbone2006-38">[38]</a></li> <li>Középfül: A ma élő emlősöknél a <a href="/w/index.php?title=K%C3%B6z%C3%A9pf%C3%BCl&action=edit&redlink=1" class="new" title="Középfül (a lap nem létezik)">középfülben</a> a <a href="/w/index.php?title=Dobh%C3%A1rtya&action=edit&redlink=1" class="new" title="Dobhártya (a lap nem létezik)">dobhártyától</a> három csont, a <a href="/w/index.php?title=Kalap%C3%A1cs_(csont)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kalapács (csont) (a lap nem létezik)">kalapács</a>, az <a href="/w/index.php?title=%C3%9Cll%C5%91_(csont)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Üllő (csont) (a lap nem létezik)">üllő</a> és a <a href="/w/index.php?title=Kengyel_(csont)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kengyel (csont) (a lap nem létezik)">kengyel</a> vezeti a hangot. A kalapács és az üllő az állkapocs articular és quadrate csontjainak felelnek meg.<a href="#cite_note-63">[63]</a></li> <li>Fogváltás: Az emlősök fogai nem pótlódnak többször az élet folyamán, legfeljebb csak egyszer. Néhány fajnál, mint <a href="/wiki/Elef%C3%A1nt" class="mw-redirect" title="Elefánt">elefántok</a>, többszöri <a href="/w/index.php?title=Fogv%C3%A1lt%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fogváltás (a lap nem létezik)">fogváltás</a> is megfigyelhető.<a href="#cite_note-64">[64]</a></li> <li>Fogzománc: A <a href="/wiki/Fogzom%C3%A1nc" title="Fogzománc">fogzománc</a> szerkezete prizmákból, szilárd, rúdszerű szerkezetekből áll, amelyek a <a href="/wiki/Dentin" title="Dentin">dentintől</a> a fog felszínéig terjed.<a href="#cite_note-65">[65]</a></li> <li>Occipital condyles: Két csont a <a href="/wiki/Koponya" title="Koponya">koponya</a> alapjánál, amelyek a <a href="/w/index.php?title=Nyaki_gerinc&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nyaki gerinc (a lap nem létezik)">nyaki gerincbe</a> illenek. A többi négylábúban csak egy ilyen csont van.<a href="#cite_note-66">[66]</a></li></ul> Ezek a jellemzők nem találhatók meg mind a triász kori összes emlősősben.<a href="#cite_note-67">[67]</a> Ezzel szemben a méhlepényesek kivételével az összes többi emlősben van <a href="/w/index.php?title=Epipubic_csont&action=edit&redlink=1" class="new" title="Epipubic csont (a lap nem létezik)">epipubic csont</a>.<a href="#cite_note-schulkin-68">[68]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_test_általános_felépítése">A test általános felépítése</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=23" title="Szakasz szerkesztése: A test általános felépítése">szerkesztés</a>]</div> Az emlősök – a <a href="/wiki/Madarak" title="Madarak">madarakkal</a>, <a href="/wiki/H%C3%BCll%C5%91k" title="Hüllők">hüllőkkel</a> és <a href="/wiki/K%C3%A9t%C3%A9lt%C5%B1ek" title="Kétéltűek">kétéltűekkel</a> együtt – az ún. <a href="/wiki/N%C3%A9gyl%C3%A1b%C3%BAak" title="Négylábúak">négylábúak</a> főosztályába (Tetrapoda) tartoznak. Ennek megfelelően az emlősök ősi alaptípusára a fejből (és nyakból), törzsből, valamint a törzshöz csatlakozó négy lábból és farokból álló test volt a jellemző. A kétéltűeknél és a hüllők többségénél a törzs két oldalán oldalra álló lábak figyelhetőek meg. Az emlősök törzsfejlődése során azonban – az <a href="/w/index.php?title=%C3%81lland%C3%B3_testh%C5%91m%C3%A9rs%C3%A9klet&action=edit&redlink=1" class="new" title="Állandó testhőmérséklet (a lap nem létezik)">állandó testhőmérséklet</a>, illetve az intenzívebb anyagcsere kialakulásával – a lábak a törzs alá kerültek. Ez nagyobb sebesség elérését teszi lehetővé, még viszonylag nagy testű állatok esetében is. Ezzel együtt megváltozott a gerincoszlop hajlatainak iránya és a hozzá tartozó izomzat is: a test így mozgás közben nem jobbra-balra kígyózik, mint a hüllőknél, hanem előre-hátra mozog. Ezért az emlősök már nem kúsznak és másznak, hanem futni is képesek. <a href="/wiki/Statika" title="Statika">Statikailag</a> a szárazföldi négylábú emlősök testfelépítése egy <a href="/wiki/H%C3%ADd" title="Híd">híd</a> szerkezetére emlékeztet. A törzs súlyát a <a href="/wiki/Gerincoszlop" class="mw-redirect" title="Gerincoszlop">gerincoszlop</a> veszi fel, majd a medence- illetve vállövön keresztül továbbadja a mellső és hátsó végtagpárnak, amelyek a test alátámasztását szolgálják. A farok alaphelyzetben lefügg, azt tehát statikailag nem nehéz megtámasztani. Jóval bonyolultabb azonban a nagyobb emlősöknél sokszor igen súlyos, előreálló <a href="/wiki/Fej" title="Fej">fej</a> megtartása, hiszen ez statikailag olyan, mint egy olyan híd, amelynek csak az egyik végénél van pillérje. A fej megtartására tehát erős tarkószalag alakult ki, amely a <a href="/w/index.php?title=Nyakcsigoly%C3%A1k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nyakcsigolyák (a lap nem létezik)">nyakcsigolyák</a> fölött helyezkedik el, és a koponya hátsó részét köti össze a <a href="/w/index.php?title=H%C3%A1tcsigoly%C3%A1k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hátcsigolyák (a lap nem létezik)">hátcsigolyákkal</a>. Egyes emlősöknél – az életmód függvényében – a farok visszafejlődött és elcsökevényesedett (például több <a href="/wiki/Majomalkat%C3%BAak" title="Majomalkatúak">majomfajnál</a> és <a href="/wiki/R%C3%A1gcs%C3%A1l%C3%B3" class="mw-redirect" title="Rágcsáló">rágcsálónál</a>), illetve csaknem teljesen eltűnt (például <a href="/wiki/Emberszab%C3%A1s%C3%BA_majmok" class="mw-redirect" title="Emberszabású majmok">emberszabásúak</a>), a <a href="/wiki/Cetek" title="Cetek">ceteknél</a> pedig farokúszóvá alakult át (ennek az úszónak azonban csak a tengelyében találhatók csontok, magát a vízszintes farokúszót porc merevíti). <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Csontos_váz">Csontos váz</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=24" title="Szakasz szerkesztése: Csontos váz">szerkesztés</a>]</div> Az emlősök testét belső, csontos váz szilárdítja. Ez a vázrendszer – más gerincesek belső vázával összehasonlítva – igen sok <a href="/wiki/Csont" title="Csont">csontos</a>, és aránylag kevés <a href="/wiki/Porc" class="mw-redirect" title="Porc">porcos</a> elemet tartalmaz. A <a href="/wiki/Csontv%C3%A1z" title="Csontváz">csontvázat</a> alkotó csontok száma a különféle emlősfajoknál jelentősen eltérhet, de általában meghaladja a kétszázat, sok fajnál pedig a háromszázat is eléri. <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="A_törzs_csontjai">A törzs csontjai</h4>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=25" title="Szakasz szerkesztése: A törzs csontjai">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Horse_anatomy.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/21/Horse_anatomy.svg/220px-Horse_anatomy.svg.png" decoding="async" width="220" height="173" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/21/Horse_anatomy.svg/330px-Horse_anatomy.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/21/Horse_anatomy.svg/440px-Horse_anatomy.svg.png 2x" data-file-width="512" data-file-height="402" /></a><figcaption>Ló csontváza</figcaption></figure> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Teile_des_Rindes_MKL1888.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/68/Teile_des_Rindes_MKL1888.png/220px-Teile_des_Rindes_MKL1888.png" decoding="async" width="220" height="128" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/68/Teile_des_Rindes_MKL1888.png/330px-Teile_des_Rindes_MKL1888.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/68/Teile_des_Rindes_MKL1888.png/440px-Teile_des_Rindes_MKL1888.png 2x" data-file-width="596" data-file-height="348" /></a><figcaption>Szarvasmarha csontváza</figcaption></figure> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Skeleton_of_Choloepus_didactylus.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f0/Skeleton_of_Choloepus_didactylus.jpg/220px-Skeleton_of_Choloepus_didactylus.jpg" decoding="async" width="220" height="147" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f0/Skeleton_of_Choloepus_didactylus.jpg/330px-Skeleton_of_Choloepus_didactylus.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f0/Skeleton_of_Choloepus_didactylus.jpg/440px-Skeleton_of_Choloepus_didactylus.jpg 2x" data-file-width="1024" data-file-height="683" /></a><figcaption><a href="/wiki/K%C3%A9tujj%C3%BA_lajh%C3%A1r" title="Kétujjú lajhár">Kétujjú lajhár</a> csontváza</figcaption></figure> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Pygmy_blue_whale.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/61/Pygmy_blue_whale.jpg/220px-Pygmy_blue_whale.jpg" decoding="async" width="220" height="69" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/61/Pygmy_blue_whale.jpg/330px-Pygmy_blue_whale.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/61/Pygmy_blue_whale.jpg/440px-Pygmy_blue_whale.jpg 2x" data-file-width="3891" data-file-height="1224" /></a><figcaption>A Melbourne Museumban felállított <a href="/wiki/Balaenoptera_musculus_brevicauda" class="mw-redirect" title="Balaenoptera musculus brevicauda">Balaenoptera musculus brevicauda</a> csontváza</figcaption></figure> A csontvázrendszer (systema sceleti) tengelyét a gerincoszlop (columna vertebralis) alkotja, amely egymáshoz sok tekintetben igen hasonló, páratlan <a href="/wiki/Csont" title="Csont">csontokból</a>, csigolyákból (vertebrae) áll. Elhelyezkedésük alapján a csigolyák lehetnek nyaki (vertebrae cervicales), háti (vertebrae thoracales), ágyéki (vertebrae lumbales) csigolyák, a keresztcsontot (os sacrum) alkotó csigolyák, illetve farokcsigolyák (vertebrae caudales). A legtöbb gerincesnél meglehetősen változatos a nyakcsigolyák száma: a hüllőknél általában 3 és 9 közötti, a madaraknál – egyes hosszú nyakú fajok esetében – a 25-öt is elérheti. Az emlősöknél azonban szinte valamennyi fajra egységesen hét nyakcsigolya jellemző. Természetesen néhány kivétel itt is előfordul, a <a href="/wiki/Man%C3%A1tusz" class="mw-redirect" title="Manátusz">manátuszoknak</a> és kétujjú <a href="/wiki/Lajh%C3%A1rok" title="Lajhárok">lajhároknak</a> ugyanis hat, a háromujjú lajhároknak pedig kilenc nyakcsigolyájuk van.<a href="#cite_note-69">[69]</a> Emellett egyes <a href="/wiki/Cetek" title="Cetek">cetekre</a> és néhány <a href="/wiki/R%C3%A1gcs%C3%A1l%C3%B3k" title="Rágcsálók">rágcsálóra</a> jellemző, hogy a nyakcsigolyák közül több is összenő az egyedfejlődés során. A nyakcsigolyák közül kiemelkedő szerep jut az első (fejgyám, atlas), illetve a második (fejforgató, axis, epistropheus) nyakcsigolyának, mivel ezek teszik lehetővé a fej bizonyos mozgásait a nyakhoz képest. Ennek megfelelően e csigolyák alakja is eltér a többi nyakcsigolyáétól. A hátcsigolyák legfőbb jellegzetessége, hogy bordapárok kapcsolódnak hozzájuk. A legtöbb emlősnél a hátcsigolyák, és ezzel együtt a bordapárok száma 12 és 18 közötti, ráadásul kisebb eltérések még fajon belül, egyedi különbségek alapján is előfordulhatnak. Érdekesség, hogy a törzsfejlődés korábbi szakaszában eredetileg minden csigolyához tartoztak bordák, a nyaktól a farokig, mi több, a tojásrakó emlősöknek mind a mai napig vannak nyaki bordáik. A bordák (costae) közül az elülsők a szegycsonthoz (sternum) ízesülnek, ezért ezeket valódi, vagy sternalis bordáknak (costae sternales) nevezzük. A hátrébb található bordák, az ún. asternalis, vagy álbordák (costae asternales) csupán közvetve, szalagos összeköttetésen keresztül kapcsolódnak a szegycsonthoz. A gerincoszlop háti része, a bordapárok és a szegycsont, valamint a szalagos összeköttetések többé-kevésbé zárt mellkast képeznek a mellüreg körül. Ennek zártsága a különböző emlőscsoportoknál jelentősen eltérhet attól függően, hogy miként alakul a sternalis és az asternalis bordák aránya. Az elülső bordáknak a mellső végtag megtámasztásában, a hátulsóknak pedig a légzőmozgásokban is jelentős szerep jut. A szegycsont némely emlősöknél igen fejlett, a <a href="/wiki/Denev%C3%A9rek" title="Denevérek">denevéreknél</a>, ahol nagy tapadási felület kell a repülést szolgáló erőteljes izmoknak, még középső taréj is kialakul rajta. A ceteknél viszont apró csonttá fejlődött vissza. Különösen a nagy testű, nagy fejű, illetve hosszú nyakú emlősöknél figyelhető meg, hogy a hátcsigolyák tövisnyúlványa rendkívül fejlett. Ez különösen az elülső hátcsigolyákra, azok közül is a harmadikra vonatkozik. Ennek oka elsősorban az, hogy a nyakszirttől, illetve az elülső nyakcsigolyáktól eredő tarkószalag (ligamentum nuchae) a harmadik hátcsigolya tövisnyúlványán megtapadva terjed tovább egészen a keresztcsontig (ezen a részen már tövis fölötti szalag, ligamentum supraspinale a neve). A fejlett tövisnyúlványok tehát tapadási helyül szolgálnak, a tarkószalag – mint afféle függesztőlánc – így közvetíti a fej és a nyak súlyát a törzs felé. Az ágyékcsigolyák száma az emlősöknél 4 és 7 közötti. Mindkét oldalon fejlett harántnyúlvány (processus transversus) jellemzi őket, amelyet gyakran bordanyúlványként (processus costarii) is neveznek, mivel azok a magzati korban még felismerhető ágyéki bordák maradványai. Egyes emlősöknél előfordul, hogy az elülső egy-két ágyéki csigolyánál nyúlvány helyett különálló bordák figyelhetőek meg, ám ezek az izomzatban szabadon végződnek. Az ilyen bordákat repülő-, vagy lengőbordáknak (costae fluctuantes) nevezzük. A keresztcsigolyák, melyek száma 3 és 5 közötti, a legtöbb emlősben egységes keresztcsonttá nőttek össze. Ez a stabilitás szempontjából előnyös, mivel ez az a pont, ahol a gerincoszlop a törzs súlyának terhelését a medence csontjain át átadja a hátsó lábaknak. Mivel a farok hosszát az életmód jelentősen befolyásolja, az emlősöknél a farokcsigolyák száma a legváltozatosabb. Egyes emlősöknél, például a gibbonoknál teljesen hiányoznak (ami nagy szó, hiszen még az embernek is van 3-4 farokcsigolyából kialakult farokcsontja), a hosszúfarkú tobzoska farka azonban 46-47 csigolyából áll. A farokcsigolyák alakjukat tekintve általában egyszerűek, ez alól a különleges fogófarokkal (például egyes <a href="/wiki/Majomalkat%C3%BAak" title="Majomalkatúak">majmok</a>), illetve támasztó farokkal (például <a href="/wiki/Kenguru" class="mw-redirect" title="Kenguru">kenguruk</a>) rendelkező emlősöknél találunk kivételt. <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="A_végtagok_csontjai">A végtagok csontjai</h4>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=26" title="Szakasz szerkesztése: A végtagok csontjai">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Dog_anatomy_lateral_skeleton_view.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a6/Dog_anatomy_lateral_skeleton_view.jpg/250px-Dog_anatomy_lateral_skeleton_view.jpg" decoding="async" width="250" height="207" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a6/Dog_anatomy_lateral_skeleton_view.jpg/375px-Dog_anatomy_lateral_skeleton_view.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a6/Dog_anatomy_lateral_skeleton_view.jpg/500px-Dog_anatomy_lateral_skeleton_view.jpg 2x" data-file-width="1500" data-file-height="1239" /></a><figcaption>A kutya csontváza: 1. lapocka; 1.H. nyakcsigolyák; 1.L. hátcsigolyák; 1.S. farokcsigolyák; 4. karcsont; 5. vállízület; 7. singcsont; 7.L. ágyékcsigolyák; 9. orsócsont; 10. lábtőcsont; 12. lábközépcsont; 13.R. bordák; 15. medence; 18. os penis; 21. sípcsont; 21. térdízület; 23. szárkapocscsont</figcaption></figure> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Felis_catus_skeleton.JPG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/65/Felis_catus_skeleton.JPG/250px-Felis_catus_skeleton.JPG" decoding="async" width="250" height="140" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/65/Felis_catus_skeleton.JPG/375px-Felis_catus_skeleton.JPG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/65/Felis_catus_skeleton.JPG/500px-Felis_catus_skeleton.JPG 2x" data-file-width="4912" data-file-height="2760" /></a><figcaption>Macskacsontváz</figcaption></figure> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Human_skeleton_front_hu.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7a/Human_skeleton_front_hu.svg/300px-Human_skeleton_front_hu.svg.png" decoding="async" width="300" height="579" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7a/Human_skeleton_front_hu.svg/450px-Human_skeleton_front_hu.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7a/Human_skeleton_front_hu.svg/600px-Human_skeleton_front_hu.svg.png 2x" data-file-width="436" data-file-height="842" /></a><figcaption>Az emberi csontváz elölnézetben</figcaption></figure> A végtagok közül az elülső csontjait izmos és szalagos, a hátulsóét pedig ízületes összeköttetés fűzi a törzs csontjaihoz. Az elülső és a hátulsó végtag csontos váza eredendően azonos séma szerint épül fel. A szabad végtag mindkét esetben övvel (cingulum) kapcsolódik a törzs csontjaihoz, felső részét (stylopodium) egyetlen, középső részét (zeugopodium) két csont alkotja. Alsó része (autopodium) eredendően öt ujjra oszlik, ám egyes ujjak redukálódhattak a törzsfejlődés során. Az elülső végtaghoz tartozó csontos öv a vállöv (cingulum membri thoracici), amely az emlősök törzsfejlődése során jelentős mértékben leegyszerűsödött. A vállöv ugyanis eredetileg valóban övszerű, számos csontból álló képződmény volt, ilyet találunk ma is a többi gerincesnél. Az emlősök vállöve eredetileg három pár csontból, a lapockából (scapula), a kulcscsontból (clavicula), és a hollócsőrcsontból (os coracoideum) állt. A legtöbb emlősnél azonban csak a lapocka található meg. Bár az ember aránylag fejlett kulcscsonttal rendelkezik, az emlősök többségénél a kulcscsont csökevényes, az <a href="/wiki/Elef%C3%A1nt" class="mw-redirect" title="Elefánt">elefántoknál</a>, a ceteknél, számos patásnál, és egyes <a href="/wiki/Ragadoz%C3%B3k" title="Ragadozók">ragadozóknál</a> lényegében hiányzik, vagy csak nyomokban (például mint a fejbiccentő izom inas beirata) van jelen. A hollócsőrcsont teljesen eltűnt, illetve a lapockával összenőve egy apró nyúlvány (processus coracoideus) formájában van jelen. A tojásrakó emlősök itt is kivételt jelentenek, amennyiben rendkívül ősi, sok tekintetben a hüllőkére emlékeztető vállövük van. A lapocka, és a kulcscsont mellett köztes kulcscsont (interclavicula), illetve két elemből (procoracoid, metacoracoid) álló hollócsőrcsontjuk van. Hasonlóan ősi felépítésű vállöv jellemző az erszényesek újszülöttjeire, ez azonban az egyedfejlődés során felszívódik, illetve átalakul a felnőtt állatoknál megfigyelhető egyszerűbb vállövvé. A lapockához ízesül az elülső szabad végtag felső része, a karcsont (humerus), amelyet felkarcsontnak is szoktak nevezni. Az orsócsont (radius) és a könyökcsont (vagy singcsont, ulna) az elülső szabad végtag középső részének felel meg. Egyes emlősöknél a könyökcsont hozzánőtt az orsócsonthoz, esetleg csak a könyökcsont felső része különül el valamennyire. Az elülső lábvég felső részében több (alapesetben kilenc) apró csont (ossa carpi) alkotja az elülső lábtőt (carpus), amely az emlősök ősi alaptípusánál öt egymás mellett elhelyezkedő elülső lábközépcsontból (ossa metacarpalia) álló elülső lábközépben (metacarpus) folytatódik, végül pedig ujjpercekből (ossa digitorum manus) álló ujjakban (digiti) végződik. Az egyes ujjak általában három ujjpercből állnak, az ujjak vége felé haladva az első (phalanx proximalis), a második (phalanx medialis), illetve a harmadik ujjperccsontból (phalanx distalis). Ez alól alapesetben csak az első ujj, a hüvelykujj képez kivételt, itt ugyanis a második ujjperccsont hiányzik. Az életmód természetesen nagyban befolyásolja az ujjak számát és alakját. A <a href="/wiki/F%C5%91eml%C5%91s%C3%B6k" title="Főemlősök">főemlősökre</a> az ősi ötujjú alaptípusnak megfelelő mellső végtag jellemző, szembefordítható hüvelykujjal. A <a href="/w/index.php?title=K%C3%BAsz%C3%B3ersz%C3%A9nyesek&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kúszóerszényesek (a lap nem létezik)">kúszóerszényesek</a> és a <a href="/wiki/Koala" title="Koala">koalák</a> szintén ötujjú mellső végtaggal rendelkeznek, ám a hüvelyken kívül a második ujjat is szembe tudják fordítani a többivel. Számos emlősnél az ujjak részben elcsökevényesedtek és visszafejlődtek. Számos párosujjú patásnál csak a harmadik és a negyedik ujj van jelen, esetleg a második és a negyedik ujjak fattyúujjakként. A <a href="/wiki/P%C3%A1ratlanujj%C3%BA_pat%C3%A1sok" title="Páratlanujjú patások">páratlanujjú patások</a> közül az <a href="/wiki/Orrszarv%C3%BA" class="mw-redirect" title="Orrszarvú">orrszarvúaknál</a> és a <a href="/wiki/Tap%C3%ADr" class="mw-redirect" title="Tapír">tapíroknál</a> a második, harmadik és negyedik ujj maradt meg, a <a href="/wiki/L%C3%B3f%C3%A9l%C3%A9k" title="Lófélék">lóféléknél</a> pedig a harmadik ujj kizárólagossága jellemző. A denevéreknél az elülső végtag csontjai – különösen az ujjpercek – rendkívüli mértékben meghosszabbodtak, hiszen a végtag bőrvitorlás szárnnyá alakult. A cetek uszonnyá alakult mellső végtagjaiban további ujjperccsontok alakultak ki. Amíg az emlősök vállöve jóval egyszerűbb, és kevésbé erőteljes, mint például a hüllőké, addig a medenceöv esetében éppen fordított a helyzet. Itt ugyanis több csont erőteljes csontos medenceövet (cingulum membri pelvini) lépez. Maga a medencecsont (os coxae) merev ízülettel kapcsolódik a gerincoszlophoz tartozó keresztcsonthoz, a jobb és bal medencecsontot pedig idővel elcsontosodó álízület fűzi egymáshoz. Maguk a medencecsontok lényegében három-három csontból állnak, a csípőcsontból (os ilium), a fancsontból (os pubis) és az ülőcsontból (os ischii). Emellett a <a href="/wiki/Toj%C3%A1srak%C3%B3_eml%C5%91s%C3%B6k" title="Tojásrakó emlősök">tojásrakó emlősöknél</a>, és az erszényesek többségénél ún. erszénycsont (epipubis) is kapcsolódik a csontos medenceövhöz. A medence jellegzetes vápájához (acetabulum) ízesül a combcsont (os femoris, femur), amely a térdkaláccsal (patella) kiegészült térdízületen át a szár csontjaiban, nevezetesen a sípcsontban (tibia) és a szárkapocsban (fibula) folytatódik. A hátulsó lábvég csontos vázának szerkezete sok tekintetben hasonló a mellsőéhez, ám ennek felső részében nem kilenc, hanem csak hét (esetleg kevesebb) csont (ossa tarsalis) alkotja a hátulsó lábtőt (tarsus). Az ősi, ötujjú végtagtípusnál a hátulsó lábakon is öt hátulsó lábközépcsont (ossa metatarsalia) alkotja a hátulsó lábközepet (metatarsus), és itt is három-három ujjperccel kell számolnunk minden ujj esetében, kivéve a hüvelyket, amely csak két ujjperccsontból áll. Sok emlősre ma is jellemző az ötujjú hátsó láb, egyes fajoknál (néhány majomfaj és erszényes) a lábhüvelyk szembefordítható a többi ujjal. A patásoknál természetesen itt is egyes ujjak elcsökevényesedése, az ujjak számának csökkenése a jellemző, némelyik emlősnél (például cetek) pedig szinte teljesen eltűntek a hátsó végtagok. <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="A_fej_csontjai">A fej csontjai</h4>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=27" title="Szakasz szerkesztése: A fej csontjai">szerkesztés</a>]</div> A fej csontos vázát a <a href="/wiki/Koponya" title="Koponya">koponya</a> (cranium) alkotja, amelyet többnyire két részre, agykoponyára (neurocranium) és arckoponyára (splanchnocranium) szokás osztani. Az agykoponya főbb részei közül a nyakszirtcsont (os occipitale), az ékcsont (os sphenoidale), a rostacsont (os ethmoidale) és fal közötti csont (os interparietale) páratlan, a falcsont (os parietale), a homlokcsont (os frontale) és a halántékcsont (os temporale) pedig páros csontok. Az arckoponyát alkotó csontok többsége páros, így kettő van az állcsontból (maxilla), az áll közötti csontból (os incisivum), az orrcsontból (os nasale), a könnycsontból (os lacrimale), a járomcsontból (os zygomaticum), a szájpadláscsontból (os palatinum), a röpcsontból (os pterygoideum), az állkapocscsontból (mandibula) és az orrkagylókból (conchae nasales), ám a nyelvcsontból (os hyoideum) és az ekecsontból (vomer) csak egyet-egyet találni a koponyában. Az emlősök különböző fejékei, illetve szarvszerű képleteinek alkotásában (orrszarv, agancs, csontkúp, villásszarv, tülök) az orrszarv kivételével a koponya csontjai is részt vesznek. Erre a legismertebb példa a tülkösszarvúak tülke, ahol a szaruanyagú tülök lényegében a homlokcsont csontos szarvnyúlványán (processus cornualis) nyugszik. A homlokcsonthoz kapcsolódik a <a href="/wiki/Szarvas_(%C3%A1llat)" title="Szarvas (állat)">szarvasok</a> és rokonaik agancsának töve, a „rózsatő” is. Ugyancsak a koponyán nyugszik a <a href="/wiki/Vill%C3%A1sszarv%C3%BA_antilop" title="Villásszarvú antilop">villásszarvú antilop</a> egyedülálló fejéke, valamint a <a href="/wiki/Zsir%C3%A1f" title="Zsiráf">zsiráfok</a> és a hím <a href="/wiki/Okapi" title="Okapi">okapik</a> fején látható csontkúp (ossiconus) is. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Idegrendszer">Idegrendszer</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=28" title="Szakasz szerkesztése: Idegrendszer">szerkesztés</a>]</div> Az emlősagy jellemzője a <a href="/w/index.php?title=Neokortex&action=edit&redlink=1" class="new" title="Neokortex (a lap nem létezik)">neokortex</a>, ami csak az emlősökben található meg.<a href="#cite_note-70">[70]</a> A méhlepényes emlősök corpus callosummal is bírnak, ami nem található meg erszényesekben vagy kloákásokban.<a href="#cite_note-71">[71]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Lélegzőrendszer">Lélegzőrendszer</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=29" title="Szakasz szerkesztése: Lélegzőrendszer">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Lung_expansion_simulation_with_Raccoon.gif" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4d/Lung_expansion_simulation_with_Raccoon.gif/220px-Lung_expansion_simulation_with_Raccoon.gif" decoding="async" width="220" height="142" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4d/Lung_expansion_simulation_with_Raccoon.gif/330px-Lung_expansion_simulation_with_Raccoon.gif 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4d/Lung_expansion_simulation_with_Raccoon.gif/440px-Lung_expansion_simulation_with_Raccoon.gif 2x" data-file-width="620" data-file-height="399" /></a><figcaption>A tüdő mozgásának szemléltetése: <a href="/wiki/Mos%C3%B3medve" title="Mosómedve">mosómedve</a> tüdejének kézi felfújása</figcaption></figure> A <a href="/wiki/T%C3%BCd%C5%91" title="Tüdő">tüdő</a> szivacsos és méhsejtes szerkezetű. A lélegzéshez a tüdőt a <a href="/wiki/Rekeszizom" title="Rekeszizom">rekeszizom</a> mozgatja, ami elválasztja a <a href="/wiki/Mellkas" title="Mellkas">mellkast</a> a <a href="/wiki/Has%C3%BCreg" title="Hasüreg">hasüregtől</a>. A rekeszizom összehúzódása lelapítja a dome-ot, amivel megnöveli a tüdő térfogatát. A levegő az <a href="/wiki/Orr%C3%BCreg" title="Orrüreg">orr-</a> és a <a href="/wiki/Sz%C3%A1j%C3%BCreg" title="Szájüreg">szájüregen</a> át lép be a szervezetbe, majd a gégén, hörgőn és hörgőfán végighaladva eljut a légzőhólyagocskákba. A rekeszizom elernyedésének ellenkező a hatása, a tüdő összenyomódik, így a levegő távozik. Fizikai erőfeszítés hatására összehúzódik a hasfal, ami nyomja a rekeszizmot, így a levegő gyorsabban és erőteljesebben áramlik ki. Más lélegzőizmok hatására a <a href="/w/index.php?title=Bord%C3%A1k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bordák (a lap nem létezik)">bordázat</a> kitágulhat vagy összehúzódhat. Ennek következtében a levegő be- és kiáramlik, miközben nyomása csökken.<a href="#cite_note-72">[72]</a><a href="#cite_note-bellows-73">[73]</a> A tüdőnek ez a típusa fújtató tüdő, melynek névadója a kovácsok fújtatója.<a href="#cite_note-bellows-73">[73]</a> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Animal_echolocation.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e1/Animal_echolocation.svg/300px-Animal_echolocation.svg.png" decoding="async" width="300" height="231" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e1/Animal_echolocation.svg/450px-Animal_echolocation.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e1/Animal_echolocation.svg/600px-Animal_echolocation.svg.png 2x" data-file-width="318" data-file-height="245" /></a><figcaption>Diagram egy denevér által kibocsátott és egy közeli tárgyról visszaverődött ultrahangról. Call: a kiadott hang, echo: a visszhang</figcaption></figure> A hang a <a href="/wiki/G%C3%A9ge" title="Gége">gégében</a> keletkezik, melyet a gége fölötti toldalékcső szűr. A hang keletkezéséhez szükséges levegő a tüdőből áramlik a hörgőfán keresztül a gégén át a külvilágba. A gége határozza meg a keletkező hang magasságát és hangerejét, bár a hangerőt némileg a tüdő is befolyásolhatja. A <a href="/wiki/Hangy%C3%A1szs%C3%BCn" class="mw-redirect" title="Hangyászsün">hangyászsünök</a> csak sziszegni tudnak, a hang a részben zárt gégéből származik további módosítás nélkül. A többi emlős gégéjében a <a href="/wiki/Hangszalagr%C3%A9s" title="Hangszalagrés">hangszalagrés</a> adja a hangot, amit a <a href="/w/index.php?title=Hangszalagok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hangszalagok (a lap nem létezik)">hangszalagok</a> szabályoznak. Ezek mozgása sokféle hangot tud kelteni, mint dorombolást vagy kiabálást. A gége helyzetének megváltoztatásával képesek az emlősök szájon át, illetve orron át hangokat képezni, illetve a legtöbb faj ezzel éri el, hogy egyszerre tudjon lélegezni és enni. Az orrhangok rendszerint lágyak, a szájon át keletkezett hangok rendszerint hangosak.<a href="#cite_note-fitchbrown2006-74">[74]</a> Az <a href="/wiki/Ember" title="Ember">ember</a> hét hónapos koráig képes egyszerre nyelni és lélegezni, utána már nem.<a href="#cite_note-75">[75]</a> Néhány emlősnek viszonylag nagy a gégéje, például a <a href="/wiki/Kalap%C3%A1csfej%C5%B1_rep%C3%BCl%C5%91kutya" title="Kalapácsfejű repülőkutya">kalapácsfejű repülőkutya</a> légútjának nyaki szakaszát a gége tölti ki, a többi szakasz, illetve a <a href="/wiki/Sz%C3%ADv" title="Szív">szív</a> a hasban helyezkedik el.<a href="#cite_note-76">[76]</a> A szájpadlás szintén részt vehet a hang magasságának szabályozásában, így a nagymacskák bőgését is mélyíti.<a href="#cite_note-77">[77]</a> Az <a href="/wiki/Afrikai_elef%C3%A1nt" title="Afrikai elefánt">afrikai elefánt</a> és a <a href="/wiki/Szil%C3%A1scetek" title="Sziláscetek">sziláscetek</a> képesek <a href="/wiki/Infrahang" title="Infrahang">infrahangot</a> kiadni.<a href="#cite_note-78">[78]</a><a href="#cite_note-79">[79]</a> Kis emlősök apró gégéjükkel <a href="/wiki/Ultrahang" title="Ultrahang">ultrahangot</a> tudnak képezni, amit hallanak is, a csiga és a középfül módosulásával. Az ultrahangot a madarak és a hüllők nem hallják, ez fontos lehetett a földtörténeti középidőben. A <a href="/wiki/Denev%C3%A9rek" title="Denevérek">denevérek</a> <a href="/w/index.php?title=Echolok%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Echolokáció (a lap nem létezik)">echolokációján</a> kívül rágcsálók használnak ultrahangot például az anya-kölyök kommunikációra. A <a href="/wiki/Fogascetek" title="Fogascetek">fogascetek</a> is használnak ultrahangot tájékozódásra, de ezt nem a gégéjük modulálja, hanem a <a href="/wiki/Homlok%C3%BCreg" title="Homloküreg">homloküregükben</a> található zsírszövet. Néhány emlősnek, egyes majomfajoknak léghólyag csatlakozik a gégéjéhez, ami rezonátorként felerősíti a hangot.<a href="#cite_note-fitchbrown2006-74">[74]</a> A hangképzést a <a href="/w/index.php?title=Cranial_nerve_nucleus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Cranial nerve nucleus (a lap nem létezik)">cranial nerve nucleus</a> irányítja, melynek üzenetét a bolygóideg két ága, a <a href="/w/index.php?title=Nervus_recurrens&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nervus recurrens (a lap nem létezik)">nervus recurrens</a> és a <a href="/w/index.php?title=Superior_laryngeal_nerve&action=edit&redlink=1" class="new" title="Superior laryngeal nerve (a lap nem létezik)">superior laryngeal nerve</a> közvetíti. A hangot alakító szerveket az <a href="/w/index.php?title=Arcidegek&action=edit&redlink=1" class="new" title="Arcidegek (a lap nem létezik)">arcidegek</a> és a <a href="/wiki/Nyelv_alatti_ideg" title="Nyelv alatti ideg">nyelv alatti ideg</a> idegzik be. Az emlős középagyának periaqueductal gray régiójának elektromos ingerlése hangképzést vált ki. A legtöbb faj nem tud új hangokat, hangképzést megtanulni; erre csak az ember, a cetfélék, <a href="/wiki/F%C3%B3k%C3%A1k" class="mw-redirect" title="Fókák">fókák</a>, elefántok, esetleg denevérek képesek. Az emberben ezt a <a href="/w/index.php?title=Mozgat%C3%B3k%C3%A9reg&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mozgatókéreg (a lap nem létezik)">mozgatókéreg</a> és a <a href="/wiki/Gerincvel%C5%91" title="Gerincvelő">gerincvelő</a> mozgatóidegei közötti kapcsolata teszi lehetővé.<a href="#cite_note-fitchbrown2006-74">[74]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Keringési_rendszer">Keringési rendszer</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=30" title="Szakasz szerkesztése: Keringési rendszer">szerkesztés</a>]</div> A <a href="/wiki/Sz%C3%ADv" title="Szív">szív</a> négyüregű, két pitvara és két kamrája van. Négy billentyű különíti el egymástól az üregeket, és biztosítja a <a href="/wiki/V%C3%A9r" title="Vér">vér</a> áramlását a megfelelő irányba. A tüdőben végbement gázcsere után az oxigéndús vér visszatér a szívbe a bal pitvaron át a négy tüdővénán. Ez a <a href="/w/index.php?title=Kis_v%C3%A9rk%C3%B6r&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kis vérkör (a lap nem létezik)">kis vérkör</a> vége. A vér ezután a bal kamrába áramlik, majd kimegy a <a href="/w/index.php?title=Nagy_v%C3%A9rk%C3%B6r&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nagy vérkör (a lap nem létezik)">nagy vérkörbe</a>, ami a testet látja el friss oxigénnal és tápanyagokkal. Maga a szív is a nagy vérkörből jut ellátáshoz, a <a href="/w/index.php?title=Koronaerek&action=edit&redlink=1" class="new" title="Koronaerek (a lap nem létezik)">koronaerek</a> által. A vér a szív elernyedésekor áramlik a pitvarból a kamrába.<a href="#cite_note-80">[80]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Kültakaró">Kültakaró</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=31" title="Szakasz szerkesztése: Kültakaró">szerkesztés</a>]</div> A kültakarót három réteg alkotja: kívülről befelé <a href="/wiki/H%C3%A1msz%C3%B6vet" title="Hámszövet">hám</a>, <a href="/wiki/Irha" class="mw-redirect" title="Irha">irha</a>, <a href="/w/index.php?title=B%C5%91ralja&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bőralja (a lap nem létezik)">bőralja</a>. A hám 10-30 réteg sejtből áll, fő funkciója a külső fizikai védelem. A hám fokozatosan kopik, ezt a hám belső rétege osztódással pótolja. Az irha 15-40-szer vastagabb a hámnál, és sok komponensből áll, tartalmaz vérereket is. A bőralja tartalmazza a <a href="/wiki/Zs%C3%ADrsz%C3%B6vet" title="Zsírszövet">zsírszövetet</a>, ami a zsír tárolása mellett hőszigetel és véd az ütődésektől. Ennek vastagsága fajfüggő; a tengeri emlősöké vastag a hőszigetelés érdekében, a <a href="/w/index.php?title=Val%C3%B3di_cetek&action=edit&redlink=1" class="new" title="Valódi cetek (a lap nem létezik)">valódi ceteknél</a> a legvastagabb részen meghaladja az 50 cm-t.<a href="#cite_note-81">[81]</a> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Stekelvarken_Aiguilles_Porc-%C3%A9pic.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f1/Stekelvarken_Aiguilles_Porc-%C3%A9pic.jpg/220px-Stekelvarken_Aiguilles_Porc-%C3%A9pic.jpg" decoding="async" width="220" height="97" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f1/Stekelvarken_Aiguilles_Porc-%C3%A9pic.jpg/330px-Stekelvarken_Aiguilles_Porc-%C3%A9pic.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f1/Stekelvarken_Aiguilles_Porc-%C3%A9pic.jpg/440px-Stekelvarken_Aiguilles_Porc-%C3%A9pic.jpg 2x" data-file-width="613" data-file-height="269" /></a><figcaption>A <a href="/w/index.php?title=S%C3%BCl&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sül (a lap nem létezik)">sülök</a> tüskéi módosult szőrszálak</figcaption></figure> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Ovibos_moschatus_attackierend2.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c7/Ovibos_moschatus_attackierend2.jpg/250px-Ovibos_moschatus_attackierend2.jpg" decoding="async" width="250" height="153" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c7/Ovibos_moschatus_attackierend2.jpg/375px-Ovibos_moschatus_attackierend2.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c7/Ovibos_moschatus_attackierend2.jpg/500px-Ovibos_moschatus_attackierend2.jpg 2x" data-file-width="2141" data-file-height="1309" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/Keleti_p%C3%A9zsmatulok" title="Keleti pézsmatulok">keleti pézsmatulkot</a> bundája védi a hidegtől</figcaption></figure> Az emlősökre jellemző a <a href="/wiki/Sz%C5%91rzet" title="Szőrzet">szőrzet</a>, melynek félépítése különbözik más állatok szőrszerű képleteitől. Ilyen szőre csak az emlősöknek van, ez megkülönböztető jegy. Habár néhány faj szőrtelennek tűnik, alapos vizsgálattal található rajtuk is szőr, gyakran a test rejtett részein.<a href="#cite_note-hair-82">[82]</a> A szőrzet elsődleges célja a hőszigetelés. A további célok közé tartozik a mechanikai védelem, az érzékelés segítése és az álcázás.<a href="#cite_note-dawson2014-83">[83]</a> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Great_male_Leopard_in_South_Afrika-JD.JPG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7a/Great_male_Leopard_in_South_Afrika-JD.JPG/220px-Great_male_Leopard_in_South_Afrika-JD.JPG" decoding="async" width="220" height="154" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7a/Great_male_Leopard_in_South_Afrika-JD.JPG/330px-Great_male_Leopard_in_South_Afrika-JD.JPG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7a/Great_male_Leopard_in_South_Afrika-JD.JPG/440px-Great_male_Leopard_in_South_Afrika-JD.JPG 2x" data-file-width="2000" data-file-height="1400" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/Leop%C3%A1rd" title="Leopárd">leopárd</a> bundájának színe segít az állat elrejtőzését</figcaption></figure> A szőrzet típusai: <ul><li>Alsó szőrzet, hőszigetelés céljára.</li> <li>Fedőszőrzet, hőszigetelés, álcázás, kommunikációs célra.</li> <li>Bajuszszőrzet, érzékelés céljára.</li> <li>Tüskék, védelem céljára, mint sünöknél, hangyászsünöknél.</li> <li>Sörény, kommunikációs célokra.</li> <li>Újszülött emlősök bolyhos szőre.<a href="#cite_note-hair-82">[82]</a></li></ul> A szőrzet hossza nem áll kapcsolatban a hőszabályozással. Például egyes trópusi emlősök, például a <a href="/wiki/Lajh%C3%A1rok" title="Lajhárok">lajhárok</a> olyan hosszú szőrzetet növesztenek, mint a sarkvidéki emlősök. A hőszigetelő értéket nem a bunda hossza, hanem annak tömöttsége jelzi. A sarkvidéki emlősöknek tömött szőre van. Például a keleti pézsmatulok fedőszőre eléri a 30 cm-t, és az alsó szőrzet sűrű, ami lehetővé teszi, hogy az állat túlélje a -40 Celsius fokot.<a href="#cite_note-hair-82">[82]</a> Sivatagi emlősöknek, például tevéknek is jó hőszigetelésre van szükségük. Nyáron egy teve szőrének felszíne eléri a 70 Celsius fokot, de a szőr tövénél csak 40 Celsius fok van.<a href="#cite_note-hair-82">[82]</a> Vízi emlősöknél a hőszigetelést a bundában csapdába ejtett hő segíti.<a href="#cite_note-hair-82">[82]</a> Az emlősök bundájának színét különféle okok határozzák meg, mint álcázás, kommunikáció, például szexuális kiválasztás; és hőszabályozás. Sok emlős bundájának színével álcázza magát, beleolvad a környezetbe, így a lehetséges ragadozók vagy zsákmányok nehezen veszik észre.<a href="#cite_note-bioscience.oxfordjournals.org-84">[84]</a> Hideg égövi emlősök bundájának színe télen fehér, nyáron barna; például a sarki róka, (Alopex lagopus), az örvöslemming (Dicrostonyx groenlandicus), a hermelin (Mustela erminea), és a hócipős nyúl (Lepus americanus).<a href="#cite_note-85">[85]</a> Egyes fán élő emlősök, mint majmok és egyes erszényesek bőrének egy része emlősök számára szokatlan színű, lila, kék vagy zöld.<a href="#cite_note-86">[86]</a> A lajhárok szőre azonban algától zöldül be.<a href="#cite_note-87">[87]</a> A lehetséges ragadozók elriasztása érdekében néhány emlősfaj fekete-fehér színű, ami jelzi, hogy az állat meg tudja védeni magát; vagy büdös váladékával, mint a <a href="/wiki/Cs%C3%ADkos_b%C5%B1z%C3%B6sborz" title="Csíkos bűzösborz">csíkos bűzösborz</a>, vagy saját erejével, mint a <a href="/wiki/M%C3%A9h%C3%A9szborz" title="Méhészborz">méhészborz</a>.<a href="#cite_note-88">[88]</a> Egyes fajok esetén a kültakaró színe nemenként különböző, például egyes majmok esetén.<a href="#cite_note-89">[89]</a> Emellett jelzi a hormonszintet is, ami meghatározó a párzás szempontjából.<a href="#cite_note-eva.mpg.de-90">[90]</a> A bunda színe hat a hőháztartásra is, a visszatükrözött fény mennyiségétől függően. Mivel a sötétebb szín több hőt tud elnyelni, néhány kisebb termetű emlős, mint a <a href="/w/index.php?title=Mezei_eg%C3%A9r&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mezei egér (a lap nem létezik)">mezei egér</a>, éppen télire lesz sötétebb. A fehér bunda a fényt a bőr felé tükrözheti vissza.<a href="#cite_note-hair-82">[82]</a><a href="#cite_note-dawson2014-83">[83]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Emésztő_szervrendszer">Emésztő szervrendszer</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=32" title="Szakasz szerkesztése: Emésztő szervrendszer">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Tigergebiss.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2b/Tigergebiss.jpg/220px-Tigergebiss.jpg" decoding="async" width="220" height="330" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2b/Tigergebiss.jpg/330px-Tigergebiss.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2b/Tigergebiss.jpg/440px-Tigergebiss.jpg 2x" data-file-width="1416" data-file-height="2126" /></a><figcaption><a href="/wiki/Tigris_(%C3%A1llat)" title="Tigris (állat)">Tigris</a> fogazata</figcaption></figure> Különféle struktúrák alakultak ki, melyek megkönnyítik a táplálék megemésztését. A táplálék még sértetlen szöveteinek feldarabolását a <a href="/wiki/Fog" title="Fog">fogak</a> végzik, melyek alakja tükrözi az adott faj táplálkozását. A főbb csoportokon belül is kialakultak különféle variációk, mint a <a href="/wiki/N%C3%B6v%C3%A9nyev%C5%91" title="Növényevő">növényevők</a>: redős zápfogak, <a href="/wiki/Mindenev%C5%91" title="Mindenevő">mindenevők</a>: gumós zápfogak, <a href="/wiki/Ragadoz%C3%B3_%C3%A9letm%C3%B3d" title="Ragadozó életmód">ragadozók</a>: tarajos zápfogak, <a href="/wiki/Rovarev%C5%91k" title="Rovarevők">rovarevők</a>: hegyes fogazat. A növényevőkön belül a főként puha leveleket és gyümölcsöket evő fajok fogazatának koronája alacsony, míg a keményebb füveket legelőké magas koronájú.<a href="#cite_note-91">[91]</a> Ragadozóknál a fogazat magassága és a szemfogak alkalmazkodtak az adott faj táplálkozási szokásaihoz, a szokásos zsákmány méretéhez.<a href="#cite_note-92">[92]</a> A <a href="/wiki/K%C3%A9r%C5%91dz%C5%91k" title="Kérődzők">kérődzők</a> <a href="/wiki/Gyomor" title="Gyomor">gyomra</a> négy üregre tagolódik: <a href="/wiki/Bend%C5%91" title="Bendő">bendő</a>, <a href="/w/index.php?title=Reticulum&action=edit&redlink=1" class="new" title="Reticulum (a lap nem létezik)">reticulum</a>, <a href="/w/index.php?title=Omasum&action=edit&redlink=1" class="new" title="Omasum (a lap nem létezik)">omasum</a> és <a href="/w/index.php?title=Abomasum&action=edit&redlink=1" class="new" title="Abomasum (a lap nem létezik)">abomasumf</a>. A növényi anyag lenyelése után a bendőben és a reticulumban nyállal keveredik, és szétválik folyékony és szilárd frakciókra. A szilárd frakciót az állat visszakérődzi, nyelvével kinyomja belőle a folyadékot és újra lenyeli. A megemésztett étel áthalad a bendőn és a reticulumon, ahol szimbióta baktériumok, gombák és protozoák cellulózt bontó enzimet, <a href="/w/index.php?title=Cellul%C3%A1z&action=edit&redlink=1" class="new" title="Celluláz (a lap nem létezik)">cellulázt</a> termelnek.<a href="#cite_note-93">[93]</a> A <a href="/wiki/P%C3%A1ratlanujj%C3%BA_pat%C3%A1sok" title="Páratlanujjú patások">páratlanujjú patásokban</a> a szimbióták a rendkívül hosszú és vastag <a href="/wiki/Vakb%C3%A9l" class="mw-redirect" title="Vakbél">vakbélben</a> bontják a cellulózt.<a href="#cite_note-94">[94]</a> A ragadozók gyomra egyszerű, és főként hús emésztésére alkalmas. A vakbél rövid, vagy nincs is, a vastagbél vastagabb, mint a vékonybél.<a href="#cite_note-95">[95]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Kiválasztó_szervrendszer">Kiválasztó szervrendszer</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=33" title="Szakasz szerkesztése: Kiválasztó szervrendszer">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Glycerination_of_Bovine_kidney.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/42/Glycerination_of_Bovine_kidney.jpg/220px-Glycerination_of_Bovine_kidney.jpg" decoding="async" width="220" height="147" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/42/Glycerination_of_Bovine_kidney.jpg/330px-Glycerination_of_Bovine_kidney.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/42/Glycerination_of_Bovine_kidney.jpg/440px-Glycerination_of_Bovine_kidney.jpg 2x" data-file-width="3872" data-file-height="2592" /></a><figcaption><a href="/wiki/Szarvasmarha" title="Szarvasmarha">Szarvasmarha</a> veséje</figcaption></figure> Az emlősök kiválasztó szervrendszere több komponensből áll. A <a href="/wiki/M%C3%A1j" title="Máj">máj</a> semlegesíti az <a href="/wiki/Amm%C3%B3nia" title="Ammónia">ammóniát</a> a <a href="/wiki/Karbamidciklus" title="Karbamidciklus">karbamidciklusban</a>, ami később így jut a vizeletbe.<a href="#cite_note-96">[96]</a> A <a href="/wiki/V%C3%A9rsejt" title="Vérsejt">vérsejtek</a> bomlásából származó <a href="/wiki/Bilirubin" title="Bilirubin">bilirubin</a> az <a href="/wiki/Epe_(anat%C3%B3mia)" title="Epe (anatómia)">epén</a> és a <a href="/wiki/Vizelet" title="Vizelet">vizeleten</a> át ürül, amihez a máj enzimeket választ ki.<a href="#cite_note-97">[97]</a> Az epébe került bilirubin barnára színezi a székletet.<a href="#cite_note-98">[98]</a> Az emlősök <a href="/wiki/Vese" title="Vese">veséjének</a> megkülönböztető jegye a <a href="/w/index.php?title=Vesemedence&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vesemedence (a lap nem létezik)">vesemedence</a> és a <a href="/w/index.php?title=Vesepiramis&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vesepiramis (a lap nem létezik)">vesepiramisok</a>, a vese kérge és veleje, amiben hosszú <a href="/w/index.php?title=Henle-kacs&action=edit&redlink=1" class="new" title="Henle-kacs (a lap nem létezik)">Henle-kacsok</a> tekerednek. Az emlősök veséje bab alakú, habár néhány más faj veséjének alakja módosult, mint a <a href="/wiki/Medv%C3%A9k" class="mw-redirect" title="Medvék">medvéké</a> vagy a <a href="/wiki/Cetf%C3%A9l%C3%A9k" class="mw-redirect" title="Cetfélék">cetféléké</a>.<a href="#cite_note-99">[99]</a><a href="#cite_note-VB-100">[100]</a> A legtöbb emlősfajnak felnőttként nincs <a href="/wiki/Klo%C3%A1ka" title="Kloáka">kloákája</a>, de az embriónak van. Ennek hátsó részéből alakul ki a végbél, elülső részéből hímeknél a <a href="/w/index.php?title=H%C3%BAgycs%C5%91&action=edit&redlink=1" class="new" title="Húgycső (a lap nem létezik)">húgycső</a> <a href="/wiki/P%C3%A9nisz" class="mw-redirect" title="Pénisz">péniszben</a> futó szakasza, nőstényeknél a <a href="/wiki/H%C3%BCvelytorn%C3%A1c" title="Hüvelytornác">hüvelytornác</a>.<a href="#cite_note-VB-100">[100]</a> Ezzel szemben a valódi kloákával bíró kloákásokon<a href="#cite_note-101">[101]</a> kívül néhány <a href="/wiki/Cick%C3%A1ny" class="mw-redirect" title="Cickány">cickány</a>, az <a href="/w/index.php?title=Aranyvakond&action=edit&redlink=1" class="new" title="Aranyvakond (a lap nem létezik)">aranyvakond</a> és a <a href="/wiki/Tanrekf%C3%A9l%C3%A9k" title="Tanrekfélék">tanrekfélék</a> felnőttként is kloákával bír.<a href="#cite_note-102">[102]</a> Erszényeseknél a nemi szervek függetlenek a <a href="/wiki/V%C3%A9gb%C3%A9l" title="Végbél">végbéltől</a>, de a kloáka nyomai megmaradnak.<a href="#cite_note-VB-100">[100]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Szaporító_szervrendszer">Szaporító szervrendszer</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=34" title="Szakasz szerkesztése: Szaporító szervrendszer">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Goat_family.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/86/Goat_family.jpg/220px-Goat_family.jpg" decoding="async" width="220" height="147" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/86/Goat_family.jpg/330px-Goat_family.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/86/Goat_family.jpg/440px-Goat_family.jpg 2x" data-file-width="1600" data-file-height="1067" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/Kecske" class="mw-redirect" title="Kecske">kecskegidák</a>, gödölyék elválasztásukig anyjukkal maradnak</figcaption></figure> Az emlősök ősibb fajaiban a kölykök fejletlenül születtek, vagy néhány napos költés után tojásból keltek ki. Az epibubikus csont miatt nem volt elég hely az anya törzsében ahhoz, hogy a kölykök nagyobbra nőjenek. Ennek legrégibb ismert példája a <a href="/w/index.php?title=Kayentatherium&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kayentatherium (a lap nem létezik)">Kayentatherium</a>, fejletlen újszülöttekkel, de egy alomban 38 kölyökkel.<a href="#cite_note-103">[103]</a> A méhlepényes emlősökből eltűnt az epibubikus csont, vagy baculummá redukálódott, így az anya törzse már akadálytalanul megvastagodhatott a <a href="/wiki/Vemhess%C3%A9g" title="Vemhesség">vemhesség</a> alatt, és fejlettebb kölykök születhettek. A hímek <a href="/wiki/P%C3%A9nisz" class="mw-redirect" title="Pénisz">pénisze</a> amellett, hogy párzószerv, vizelet ürítésére is szolgál. Fajtól függően az <a href="/wiki/Erekci%C3%B3" title="Erekció">erekciót</a> véráramlás, izomműködés vagy szivacsos szövet működésbe lépése idézi elő. A nem erektáló péniszt előbőr fedheti, egyes méhlepényeseknek péniszcsontja (baculum) van. Az erszényesek pénisze elágazó, a kloákásoké négyfejű, amiből csak két fej működik. A legtöbb emlős <a href="/wiki/Here" class="mw-redirect" title="Here">heréje</a> a <a href="/wiki/Herezacsk%C3%B3" title="Herezacskó">herezacskóban</a> helyezkedik el, ami a legtöbb fajban a pénisz mögött található; egyes erszényeseknél a pénisz előtt.<a href="#cite_note-hair-82">[82]</a><a href="#cite_note-Maxwell,_Kenneth_E._2013_112–113-104">[104]</a><a href="#cite_note-Vaughan,_Terry_A_et_al._2011_387-105">[105]</a> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Dendrolagus_matschiei_1.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/52/Dendrolagus_matschiei_1.jpg/220px-Dendrolagus_matschiei_1.jpg" decoding="async" width="220" height="205" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/52/Dendrolagus_matschiei_1.jpg/330px-Dendrolagus_matschiei_1.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/52/Dendrolagus_matschiei_1.jpg/440px-Dendrolagus_matschiei_1.jpg 2x" data-file-width="800" data-file-height="746" /></a><figcaption><a href="/wiki/Matschie-k%C3%BAsz%C3%B3kenguru" title="Matschie-kúszókenguru">Matschie-kúszókenguru</a> kölyökkel az erszényében</figcaption></figure> A nőstények külső nemi szervei a <a href="/wiki/Klitorisz" class="mw-redirect" title="Klitorisz">klitorisz</a>, a <a href="/w/index.php?title=Kisajkak&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kisajkak (a lap nem létezik)">kis-</a> és a <a href="/w/index.php?title=Nagyajkak&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nagyajkak (a lap nem létezik)">nagyajkak</a>. A belső nemi szervek a páros petevezető, 1-2 <a href="/wiki/M%C3%A9h" class="mw-redirect mw-disambig" title="Méh">méh</a>, 1-2 <a href="/w/index.php?title=M%C3%A9hnyak&action=edit&redlink=1" class="new" title="Méhnyak (a lap nem létezik)">méhnyak</a>, és egy <a href="/wiki/H%C3%BCvely" title="Hüvely">hüvely</a>. Az erszényeseknek két oldalsó és egy középső hüvelyük van. A kloákások hüvelye sinus urogenitalis. Méhlepényesekben, ha két méh van, akkor külön méhnyakkal nyílnak a hüvelybe. A méh lehet kétrészes, és csatlakozhat egy méhnyakkal a hüvelyhez. A rendszer lehet kétszarvú, Y alakot formálva, vagy egyszerű, egy méhes.<a href="#cite_note-hair-82">[82]</a><a href="#cite_note-Maxwell,_Kenneth_E._2013_112–113-104">[104]</a><a href="#cite_note-Vaughan,_Terry_A_et_al._2011_387-105">[105]</a> A legtöbb emlős <a href="/wiki/Elevensz%C3%BCl%C5%91_eml%C5%91s%C3%B6k" title="Elevenszülő emlősök">elevenszülő</a>, nem rak tojást. A kloákások öt faja, a <a href="/wiki/Kacsacs%C5%91r%C5%B1_eml%C5%91s" title="Kacsacsőrű emlős">kacsacsőrű emlős</a> és a <a href="/w/index.php?title=Hangy%C3%A1szs%C3%BCn%C3%B6k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hangyászsünök (a lap nem létezik)">hangyászsünök</a> négy faja tojással szaporodik. A kloákások nemmeghatározó rendszere különbözik a legtöbb emlősétől.<a href="#cite_note-106">[106]</a> A kacsacsőrű emlős nemmeghatározása inkább a csirkére, mint a legtöbb emlősére hasonlít.<a href="#cite_note-107">[107]</a> Az elevenszülő emlősök a <a href="/wiki/Theria" class="mw-redirect" title="Theria">Theria</a> alosztályt alkotják, melynek ma élő tagjai az erszényesek és a méhlepényesek. Az erszényesek vemhessége rövid, általában rövidebb, mint az anya nemi ciklusa. Sok faj esetén a fejletlen utódok az anya erszényében fejlődnek tovább. Erre az epipubikus csont miatt van szükség, mivel ez nem engedi meg, hogy az anya törzse megvastagodjon.<a href="#cite_note-schulkin-68">[68]</a> Feltehetően a nem méhlepényes eutherianok is így szaporodtak.<a href="#cite_note-108">[108]</a> A méhlepényes emlősöknek nincs epipubikus csontjuk, így fejlett utódoknak adnak életet hosszú vemhesség után.<a href="#cite_note-109">[109]</a> Nevüket a méhlepényről kapták, ami a fejlődő utódokat ellátja tápanyaggal.<a href="#cite_note-110">[110]</a> Az emlők <a href="/wiki/Tej" title="Tej">tejtermelésre</a> specializált mirigyek; a tej az újszülöttek fő tápanyagforrása. A kloákásoknak nincs <a href="/w/index.php?title=Csecsbimb%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Csecsbimbó (a lap nem létezik)">csecsbimbójuk</a>, a kölykök a tejet anyjuk hasáról nyalják fel.<a href="#cite_note-111">[111]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Testhőmérséklet">Testhőmérséklet</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=35" title="Szakasz szerkesztése: Testhőmérséklet">szerkesztés</a>]</div> A legtöbb emlős <a href="/w/index.php?title=Melegv%C3%A9r%C5%B1&action=edit&redlink=1" class="new" title="Melegvérű (a lap nem létezik)">melegvérű</a>, azaz nagyjából állandó testhőmérsékletű. Ez a madarakhoz hasonlóan lehetővé teszi, hogy akkor is tevékenyek maradjanak, amikor a <a href="/w/index.php?title=Hidegv%C3%A9r%C5%B1&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hidegvérű (a lap nem létezik)">hidegvérű</a> állatok számára már túl hideg van. Az állandó testhőmérséklet fenntartása energiaigényes, így egy azonos testtömegű emlősnek sokkal több táplálékra van szüksége, mint egy hüllőnek.<a href="#cite_note-112">[112]</a> Apró rovarevő emlősök a saját testsúlyuk többszörösét fogyasztják el naponta. Egy kivétel a <a href="/wiki/Csupasz_turk%C3%A1l%C3%B3" title="Csupasz turkáló">csupasz turkáló</a>, mely hidegvérűnek is tekinthető.<a href="#cite_note-113">[113]</a> Az emlősökön kívül a madarak is melegvérűek.<a href="#cite_note-114">[114]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Élettartam">Élettartam</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=36" title="Szakasz szerkesztése: Élettartam">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Bowheads42.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c9/Bowheads42.jpg/220px-Bowheads42.jpg" decoding="async" width="220" height="151" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c9/Bowheads42.jpg/330px-Bowheads42.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c9/Bowheads42.jpg/440px-Bowheads42.jpg 2x" data-file-width="594" data-file-height="409" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/B%C3%A1ln%C3%A1k" class="mw-redirect" title="Bálnák">bálnák</a> a leghosszabb életű emlősök</figcaption></figure> Az emlősfajok élettartama tág határok között változik. Egy <a href="/wiki/Cick%C3%A1ny" class="mw-redirect" title="Cickány">cickány</a> várható élettartama 2 év, egy <a href="/wiki/Gr%C3%B6nlandi_b%C3%A1lna" title="Grönlandi bálna">grönlandi bálna</a> a feljegyzések szerint legalább 211 évet élt.<a href="#cite_note-pmid19896964-115">[115]</a> Habár a különbségek oka még nem teljesen tisztázott, számos tanulmány szerint a DNS javításának képességével áll kapcsolatban. Például Hart és Setlow 1974-es cikke hét emlősfaj élettartama és DNS-javító képessége között talált összefüggést.<a href="#cite_note-pmid4526202-116">[116]</a> A DNS-javító képesség a Ku80 DNS-javító fehérje szintjén és a DNS-törések felismerésén múlik.<a href="#cite_note-pmid19896964-115">[115]</a> 16 emlősfaj sejtjeinek vizsgálatával azt találták, hogy a hosszú életű fajokban a DNS-javításban részt vevő gének erősebben fejeződnek ki.<a href="#cite_note-pmid27874830-117">[117]</a> A poli ADP ribóz polimeráz szintje a sejteken belüli szintje a vizsgált 13 fajban korrelált az élettartammal.<a href="#cite_note-pmid1465394-118">[118]</a> További három tanulmány az élettartam és a DNS javító képesség közötti összefüggésről:<a href="#cite_note-pmid7266079-119">[119]</a><a href="#cite_note-pmid7060140-120">[120]</a><a href="#cite_note-pmid3974310-121">[121]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Mozgás">Mozgás</h2>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=37" title="Szakasz szerkesztése: Mozgás">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Földön">Földön</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=38" title="Szakasz szerkesztése: Földön">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Muybridge_race_horse_animated.gif" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/dd/Muybridge_race_horse_animated.gif/220px-Muybridge_race_horse_animated.gif" decoding="async" width="220" height="147" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/dd/Muybridge_race_horse_animated.gif 1.5x" data-file-width="300" data-file-height="200" /></a><figcaption><a href="/wiki/V%C3%A1gta" class="mw-redirect" title="Vágta">Vágtázó</a> ló. <a href="/wiki/Eadweard_Muybridge" title="Eadweard Muybridge">Eadweard Muybridge</a> fényképe, 1887</figcaption></figure> A legtöbb gerinces, köztük sok emlősfaj is, mint például <a href="/wiki/Ember" title="Ember">ember</a> vagy <a href="/wiki/Medv%C3%A9k" class="mw-redirect" title="Medvék">medvék</a>, talpon járó, azaz lábának alsó felének teljes felületén jár. Sok más emlős, mint például kutya- és macskafélék, ujjon járó, ami nagyobb sebesség elérését és csendes mozgást tesz lehetővé.<a href="#cite_note-122">[122]</a> A patások még nagyobb sebességet tudnak elérni azáltal, hogy körmön járnak.<a href="#cite_note-123">[123]</a> Emberszabású majmok talpon és kézfejen járnak, azaz a kézfej külső felületén. Hasonlóan mozog a <a href="/wiki/S%C3%B6r%C3%A9nyes_hangy%C3%A1sz" title="Sörényes hangyász">sörényes hangyász</a><a href="#cite_note-124">[124]</a> és a kacsacsőrű emlős.<a href="#cite_note-125">[125]</a> Néhány emlős két lábon jár, nemcsak az ember, hanem más emberszabásúak is. A két lábon járás előnyei közé tartozik a látómező kiterjedése, az energiaspórolás és a kezek felszabadulása, ami segíti az élelemszerzést és a kommunikációt. Járás helyett a kétlábúak ugrálhatnak is, így mozognak a kenguruk és a kengurupatkányok.<a href="#cite_note-126">[126]</a><a href="#cite_note-127">[127]</a> Az állatok különböző <a href="/w/index.php?title=J%C3%A1rm%C3%B3dok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jármódok (a lap nem létezik)">jármódokban</a> mozoghatnak, amelyekkel különböző sebességek érhetők el. Például a legtöbb ló négy jármódban tud mozogni. Vannak jármódok, amelyeket egy-egy faj ritkán használ, például szűk helyeken, ahol nem tudnak felállni, az emberek is csúsznak-másznak.<a href="#cite_note-dagg-128">[128]</a> A jármódok rendszerezhetők aszerint, hogy milyen sorrendben emelkednek és ereszkednek le a végtagok. Egy másik csoportosítás szerint vannak járó, futó és ugró jármódok.<a href="#cite_note-129">[129]</a> A járó jármódokat az különbözteti meg a többitől, hogy a test minden pillanatban alá van támasztva. Minden állat tud így mozogni, aminek van lába. Futó jármódnak azokat tekintik, ahol van olyan pillanat, amikor minden láb a levegőben van.<a href="#cite_note-dagg-128">[128]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Fán">Fán</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=39" title="Szakasz szerkesztése: Fán">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Brachiating_Gibbon_(Some_rights_reserved).jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d2/Brachiating_Gibbon_%28Some_rights_reserved%29.jpg/170px-Brachiating_Gibbon_%28Some_rights_reserved%29.jpg" decoding="async" width="170" height="255" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d2/Brachiating_Gibbon_%28Some_rights_reserved%29.jpg/255px-Brachiating_Gibbon_%28Some_rights_reserved%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d2/Brachiating_Gibbon_%28Some_rights_reserved%29.jpg 2x" data-file-width="333" data-file-height="500" /></a><figcaption>A <a href="/w/index.php?title=Gibbonok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Gibbonok (a lap nem létezik)">gibbonok</a> könnyűszerrel <a href="/wiki/Brachi%C3%A1l%C3%A1s" title="Brachiálás">lendülnek</a> egyik fáról másik fára hosszú karjaikkal</figcaption></figure> A fán élő állatoknak rendszerint hosszúak a végtagjaik, hogy áthidalják a térközöket, elérjék a gyümölcsöket és más élelmet, előzetesen teszteljék, hogy egy ág képes-e megtartani őket, és egyes fajok fáról fára lendüljenek.<a href="#cite_note-Cartmill-130">[130]</a> Nemcsak majmok, hanem falakó hangyászok és oposszumok is erős fogófarokkal kapaszkodnak. A <a href="/wiki/P%C3%B3kmajmok" class="mw-redirect" title="Pókmajmok">pókmajmok</a> farkának végén van egy rész, ami külön biztosítja a tapadást. Karmokkal kapaszkodnak a kemény felületekbe, és így fordulni is tudnak. Így a <a href="/wiki/M%C3%B3kusok" class="mw-redirect" title="Mókusok">mókusok</a> olyan sima törzsön is fel tudnak mászni, melyek simának tűnhetnek egy akkora állat számára. Azonban a karmok akadályozhatják is az állatot, ha nagyon vékony ágakon mászik; a karmok a saját mancsába vághatnak. A főemlősök kihasználják, hogy az ágak csupasz ujjbegyek közötti összenyomása növeli a súrlódást. Ez azonban függ a hatás szögétől, és az ág átmérőjétől; vastagabb ágakon a hatás gyengébb. A lemászást segíti a mozgékony csukló- és bokaízület, így például a mókusok át tudják fordítani a lábukat a másik irányba. Karmukat a fa törzsébe vájva ellensúlyozhatják a gravitációt. A kis termetnek több előnye is van a falakó állatoknál: az ágak viszonylagos mérete nagyobb; kisebb ágak is meg tudják tartani; az alacsonyabb súlypont nagyobb stabilitást biztosít; és tömöttebb környezetben is tudnak mozogni.<a href="#cite_note-Cartmill-130">[130]</a> A testméret a siklórepülő fajok számára is kritikus, mint a törpe erszényesmókus.<a href="#cite_note-131">[131]</a> Több főemlős, denevér és a lajhárok passzív stabilitást érnek el ágon függeszkedéssel. Egyetlen hiba a fogás elvesztése.<a href="#cite_note-Cartmill-130">[130]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Levegőben">Levegőben</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=40" title="Szakasz szerkesztése: Levegőben">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><video id="mwe_player_0" poster="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/52/Israeli_Bats_-_26_September_2015.webm/300px--Israeli_Bats_-_26_September_2015.webm.jpg" controls="" preload="none" data-mw-tmh="" class="mw-file-element" width="300" height="169" data-durationhint="102" data-mwtitle="Israeli_Bats_-_26_September_2015.webm" data-mwprovider="wikimediacommons" resource="/wiki/F%C3%A1jl:Israeli_Bats_-_26_September_2015.webm"><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/5/52/Israeli_Bats_-_26_September_2015.webm/Israeli_Bats_-_26_September_2015.webm.480p.vp9.webm" type="video/webm; codecs="vp9, opus"" data-transcodekey="480p.vp9.webm" data-width="854" data-height="480" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/5/52/Israeli_Bats_-_26_September_2015.webm/Israeli_Bats_-_26_September_2015.webm.720p.vp9.webm" type="video/webm; codecs="vp9, opus"" data-transcodekey="720p.vp9.webm" data-width="1280" data-height="720" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/5/52/Israeli_Bats_-_26_September_2015.webm/Israeli_Bats_-_26_September_2015.webm.1080p.vp9.webm" type="video/webm; codecs="vp9, opus"" data-transcodekey="1080p.vp9.webm" data-width="1920" data-height="1080" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/52/Israeli_Bats_-_26_September_2015.webm" type="video/webm; codecs="vp8"" data-width="1920" data-height="1080" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/5/52/Israeli_Bats_-_26_September_2015.webm/Israeli_Bats_-_26_September_2015.webm.144p.mjpeg.mov" type="video/quicktime" data-transcodekey="144p.mjpeg.mov" data-width="256" data-height="144" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/5/52/Israeli_Bats_-_26_September_2015.webm/Israeli_Bats_-_26_September_2015.webm.240p.vp9.webm" type="video/webm; codecs="vp9, opus"" data-transcodekey="240p.vp9.webm" data-width="426" data-height="240" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/5/52/Israeli_Bats_-_26_September_2015.webm/Israeli_Bats_-_26_September_2015.webm.360p.vp9.webm" type="video/webm; codecs="vp9, opus"" data-transcodekey="360p.vp9.webm" data-width="640" data-height="360" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/5/52/Israeli_Bats_-_26_September_2015.webm/Israeli_Bats_-_26_September_2015.webm.360p.webm" type="video/webm; codecs="vp8, vorbis"" data-transcodekey="360p.webm" data-width="640" data-height="360" /></video><figcaption><a href="/wiki/N%C3%ADlusi_rep%C3%BCl%C5%91kutya" title="Nílusi repülőkutya">Nílusi repülőkutyák</a> repülése normál sebességgel és lassítva</figcaption></figure> Az emlősök közül egyedül a denevérek repülnek. Állandó sebességgel képesek repülni úgy, hogy szárnyukat fel-le mozgatják (ami előre-hátra mozgással jár együtt). A mozgásban levő állathoz képest relatívan mozog a levegő, amihez hozzájárul a szárny mozgása, így a szárny fölött gyorsabban áramlik a levegő. Ez emelőerőt hoz létre, továbbá egy előre mutató erőt. Az emelőerő a levegőben tartja a denevért, az előrehúzó erő pedig előremozgást eredményez.<a href="#cite_note-132">[132]</a> A denevérek szárnyában aránylag több a csont, mint a madarakéban; ez jobb manőverezőképességet tesz lehetővé.<a href="#cite_note-133">[133]</a><a href="#cite_note-anders-134">[134]</a> A szárny összecsukódása felfelé mozgás közben 35%-kal csökkenti az energiaszükségletet a madarak repüléséhez képest.<a href="#cite_note-135">[135]</a> A vékony bőrhártya könnyen szakad, de a kisebb szakadások gyorsan gyógyulnak.<a href="#cite_note-136">[136]</a> A szárny felszínén az ember ujjbegyén is megtalálható <a href="/wiki/Merkel-sejt" title="Merkel-sejt">Merkel-sejtek</a> végzik a tapintást. A denevérekben különböző helyeken találhatók ezek az érzékeny területek. A Merkel-sejtek érzékenységét a közepükön egy szőrszál növeli, így a denevér repülés közben állandóan információt kap a légáramlatokról. Ennek hatására a szárny alakja módosítható.<a href="#cite_note-137">[137]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Föld_alatt">Föld alatt</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=41" title="Szakasz szerkesztése: Föld alatt">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Talpa_europaea_MHNT.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ed/Talpa_europaea_MHNT.jpg/220px-Talpa_europaea_MHNT.jpg" decoding="async" width="220" height="136" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ed/Talpa_europaea_MHNT.jpg/330px-Talpa_europaea_MHNT.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ed/Talpa_europaea_MHNT.jpg/440px-Talpa_europaea_MHNT.jpg 2x" data-file-width="5245" data-file-height="3240" /></a><figcaption>A vakond föld alatti életet él</figcaption></figure> A föld alatt élő állatok és az üreglakók ásó életmódhoz alkalmazkodtak. A föld alatti életmód nem jelenti azt, hogy az állat nem jön fel időnként a felszínre. Ilyen állat a <a href="/wiki/Vakond" title="Vakond">vakond</a> és a <a href="/wiki/Csupasz_turk%C3%A1l%C3%B3" title="Csupasz turkáló">csupasz turkáló</a>. Üreglakók olyan állatok is, mint a <a href="/w/index.php?title=Borzok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Borzok (a lap nem létezik)">borzok</a> és sok rágcsáló, mivel napjuk nagy részét üregükben töltik. Vannak fajok, melyek hőszabályozását segíti a föld alatt élés, míg mások menedéknek és élelmiszerraktárnak használják üregrendszerüket.<a href="#cite_note-:2-138">[138]</a> A föld alatt élő állatok teste hengeres, de vastagabb a vállaknál, és vékonyabb a farok és az orr felé. Mivel a föld alatt nem lehet látni, a föld alatt élő fajok látása attól függ, hogy mennyit vannak a felszínen. Például a <a href="/wiki/Tasakospatk%C3%A1ny-f%C3%A9l%C3%A9k" title="Tasakospatkány-félék">tasakospatkány-félék</a> jól látnak, ellenben az <a href="/w/index.php?title=Ersz%C3%A9nyes_vakond&action=edit&redlink=1" class="new" title="Erszényes vakond (a lap nem létezik)">erszényes vakond</a> szeme használhatatlan, a vakondokok szeme csökevényes, az <a href="/w/index.php?title=Aranyvakond&action=edit&redlink=1" class="new" title="Aranyvakond (a lap nem létezik)">aranyvakond</a> szemét bőr fedi. A külső fül kicsi vagy hiányzik. A valódi föld alatt élő állatok lába tömzsi és erős ásóláb, míg a részben föld alatt élőknek futólábuk van. A mellső lábak szélesek, hosszú karmokkal a föld meglazításához, a hátsó lábak karma is hosszú, ami segít a föld hátrafelé továbbításához. A <a href="/wiki/Metsz%C5%91fog" class="mw-redirect" title="Metszőfog">metszőfogak</a> rendszerint nagyok, hogy megelőzzék a föld szájba jutását.<a href="#cite_note-139">[139]</a> Több föld alatt lakó állatot, mint <a href="/wiki/S%C3%BCn%C3%B6k" class="mw-redirect" title="Sünök">sünöket</a>, cickányokat és vakondokokat korábban a rovarevők rendjébe sorolták. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Vízben">Vízben</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=42" title="Szakasz szerkesztése: Vízben">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><video id="mwe_player_1" poster="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a0/Living-on-the-Edge-Settlement-Patterns-by-the-Symbiotic-Barnacle-Xenobalanus-globicipitis-on-Small-pone.0127367.s001.ogv/220px--Living-on-the-Edge-Settlement-Patterns-by-the-Symbiotic-Barnacle-Xenobalanus-globicipitis-on-Small-pone.0127367.s001.ogv.jpg" controls="" preload="none" data-mw-tmh="" class="mw-file-element" width="220" height="147" data-durationhint="45" data-mwtitle="Living-on-the-Edge-Settlement-Patterns-by-the-Symbiotic-Barnacle-Xenobalanus-globicipitis-on-Small-pone.0127367.s001.ogv" data-mwprovider="wikimediacommons" resource="/wiki/F%C3%A1jl:Living-on-the-Edge-Settlement-Patterns-by-the-Symbiotic-Barnacle-Xenobalanus-globicipitis-on-Small-pone.0127367.s001.ogv"><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/a/a0/Living-on-the-Edge-Settlement-Patterns-by-the-Symbiotic-Barnacle-Xenobalanus-globicipitis-on-Small-pone.0127367.s001.ogv/Living-on-the-Edge-Settlement-Patterns-by-the-Symbiotic-Barnacle-Xenobalanus-globicipitis-on-Small-pone.0127367.s001.ogv.480p.vp9.webm" type="video/webm; codecs="vp9, opus"" data-transcodekey="480p.vp9.webm" data-width="720" data-height="480" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a0/Living-on-the-Edge-Settlement-Patterns-by-the-Symbiotic-Barnacle-Xenobalanus-globicipitis-on-Small-pone.0127367.s001.ogv" type="video/ogg; codecs="theora, vorbis"" data-width="720" data-height="480" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/a/a0/Living-on-the-Edge-Settlement-Patterns-by-the-Symbiotic-Barnacle-Xenobalanus-globicipitis-on-Small-pone.0127367.s001.ogv/Living-on-the-Edge-Settlement-Patterns-by-the-Symbiotic-Barnacle-Xenobalanus-globicipitis-on-Small-pone.0127367.s001.ogv.144p.mjpeg.mov" type="video/quicktime" data-transcodekey="144p.mjpeg.mov" data-width="216" data-height="144" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/a/a0/Living-on-the-Edge-Settlement-Patterns-by-the-Symbiotic-Barnacle-Xenobalanus-globicipitis-on-Small-pone.0127367.s001.ogv/Living-on-the-Edge-Settlement-Patterns-by-the-Symbiotic-Barnacle-Xenobalanus-globicipitis-on-Small-pone.0127367.s001.ogv.240p.vp9.webm" type="video/webm; codecs="vp9, opus"" data-transcodekey="240p.vp9.webm" data-width="360" data-height="240" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/a/a0/Living-on-the-Edge-Settlement-Patterns-by-the-Symbiotic-Barnacle-Xenobalanus-globicipitis-on-Small-pone.0127367.s001.ogv/Living-on-the-Edge-Settlement-Patterns-by-the-Symbiotic-Barnacle-Xenobalanus-globicipitis-on-Small-pone.0127367.s001.ogv.360p.vp9.webm" type="video/webm; codecs="vp9, opus"" data-transcodekey="360p.vp9.webm" data-width="540" data-height="360" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/a/a0/Living-on-the-Edge-Settlement-Patterns-by-the-Symbiotic-Barnacle-Xenobalanus-globicipitis-on-Small-pone.0127367.s001.ogv/Living-on-the-Edge-Settlement-Patterns-by-the-Symbiotic-Barnacle-Xenobalanus-globicipitis-on-Small-pone.0127367.s001.ogv.360p.webm" type="video/webm; codecs="vp8, vorbis"" data-transcodekey="360p.webm" data-width="540" data-height="360" /></video><figcaption>Egy csapat <a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ns%C3%A9ges_delfin" title="Közönséges delfin">közönséges delfin</a> úszás közben</figcaption></figure> A teljesen vízi életmódú emlősfajok, mint a <a href="/wiki/Cetf%C3%A9l%C3%A9k" class="mw-redirect" title="Cetfélék">cetfélék</a> és a <a href="/wiki/Tengeritehenek" title="Tengeritehenek">tengeritehenek</a>, lába uszonnyá alakult, és farkukkal hajtják magukat a vízben. Az uszonyok mozgása folyamatos. A cetek fel-alá mozgatják a farkukat, testük fel-le hullámzik úszás közben, miközben uszonyukkal kormányoznak. Csontvázuk felépítése miatt a leggyorsabb úszók. A legtöbb fajnak hátúszója is van, ami a felborulástól védi őket.<a href="#cite_note-140">[140]</a><a href="#cite_note-141">[141]</a> A tengeritehenek farokúszója nagy hullámokban fel-alá mozog, és képes körbecsavarodni. A mellső végtagok uszonyok, amelyek a fordulást és lassítást segítik.<a href="#cite_note-142">[142]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Viselkedés">Viselkedés</h2>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=43" title="Szakasz szerkesztése: Viselkedés">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Kommunikáció_és_hangadás">Kommunikáció és hangadás</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=44" title="Szakasz szerkesztése: Kommunikáció és hangadás">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Monkey_%26_Baby.JPG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3c/Monkey_%26_Baby.JPG/170px-Monkey_%26_Baby.JPG" decoding="async" width="170" height="177" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3c/Monkey_%26_Baby.JPG/255px-Monkey_%26_Baby.JPG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3c/Monkey_%26_Baby.JPG/340px-Monkey_%26_Baby.JPG 2x" data-file-width="2348" data-file-height="2448" /></a><figcaption>A cerkófformákhoz tartozó <a href="/w/index.php?title=Chlorocebus_pygerythrus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Chlorocebus pygerythrus (a lap nem létezik)">Chlorocebus pygerythrusok</a> legalább négy <a href="/wiki/V%C3%A9szjelz%C3%A9s" class="mw-redirect mw-disambig" title="Vészjelzés">vészjelzést</a> használnak a különféle ragadozók jelzésére <a href="#cite_note-Seyfarth-143">[143]</a></figcaption></figure> Az emlősök kommunikációja több érzékre is hat. Az alábbiak inkább a hangzó kommunikációt részletezik.<a href="#cite_note-144">[144]</a> A hang előnye, hogy sötétben, illetve sűrű növényzetben is működik, és messzire elhatol. <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><audio id="mwe_player_2" controls="" preload="none" data-mw-tmh="" class="mw-file-element" width="220" style="width:220px;" data-durationhint="30" data-mwtitle="Killer_whale.ogg" data-mwprovider="wikimediacommons" resource="/wiki/F%C3%A1jl:Killer_whale.ogg"><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/79/Killer_whale.ogg" type="audio/ogg; codecs="vorbis"" data-width="0" data-height="0" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/7/79/Killer_whale.ogg/Killer_whale.ogg.mp3" type="audio/mpeg" data-transcodekey="mp3" data-width="0" data-height="0" /></audio><figcaption>Kardszárnyú delfinek hívóhangja</figcaption></figure> Sok emlős előszeretettel használ hangzó kommunikációt, párzásra hívást, jelzőhangokat, társas kapcsolatok segítését, vagy élelemszerzés céljából. A hímek gyakran adnak ki hangokat, hogy elriasszák vetélytársaikat, és vonzzák a nőstényeket. Ilyen a <a href="/w/index.php?title=Szarvasb%C5%91g%C3%A9s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szarvasbőgés (a lap nem létezik)">szarvasbőgés</a> vagy az <a href="/w/index.php?title=Oroszl%C3%A1nb%C5%91g%C3%A9s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Oroszlánbőgés (a lap nem létezik)">oroszlánbőgés</a>.<a href="#cite_note-145">[145]</a> A <a href="/wiki/P%C3%BApos_b%C3%A1lna" class="mw-redirect" title="Púpos bálna">púpos bálna</a> éneke hívja a nőstényeket;<a href="#cite_note-146">[146]</a> az énekekben regionális különbségeket mutattak ki.<a href="#cite_note-147">[147]</a> A <a href="/w/index.php?title=Gibbonok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Gibbonok (a lap nem létezik)">gibbonok</a> területvédő kiáltásaikkal fajtársaikkal kommunikálnak,<a href="#cite_note-148">[148]</a> és a <a href="/wiki/Phyllostomus_hastatus" title="Phyllostomus hastatus">phyllostomus hastatus</a> denevér csapatai kiáltásaik hangmagassága alapján különböztetik meg egymást. A <a href="/w/index.php?title=Chlorocebus_pygerythrus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Chlorocebus pygerythrus (a lap nem létezik)">chlorocebus pygerythrus</a> majom különböző kiáltásokkal jelez legalább négy különböző ragadozót, és a többi majom ennek megfelelően reagál. Például, ha <a href="/w/index.php?title=Piton&action=edit&redlink=1" class="new" title="Piton (a lap nem létezik)">pitont</a> jeleznek, fára másznak; sas elől a talajon keresnek menedéket.<a href="#cite_note-Seyfarth-143">[143]</a> A <a href="/wiki/Pr%C3%A9rikuty%C3%A1k" class="mw-redirect" title="Prérikutyák">prérikutyák</a> komplex hívási rendszert használnak, ami jelzi a ragadozó fajtáját, méretét, sebességét.<a href="#cite_note-149">[149]</a> Az elefántok horkantással, trombitálással, kiáltással, morgással és bőgéssel kommunikálnak. A morgó hangok között vannak infrahangok is, melyeket az elefántok majdnem 10 kilométer távolságban is hallanak, még napkelte és napnyugta idején is.<a href="#cite_note-150">[150]</a> Több növényevő, mint <a href="/wiki/Gazell%C3%A1k" title="Gazellák">gazellák</a> és <a href="/w/index.php?title=Szarvasok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szarvasok (a lap nem létezik)">szarvasok</a> is ugrálással jelzi a ragadozóknak, hogy jó formában van, szemeljenek ki valaki mást zsákmánynak.<a href="#cite_note-151">[151]</a><a href="#cite_note-152">[152]</a> A <a href="/wiki/Feh%C3%A9rfark%C3%BA_szarvas" title="Fehérfarkú szarvas">fehérfarkú szarvas</a> és más prédaállatok farkukkal jelzik a ragadozónak, hogy észrevették.<a href="#cite_note-153">[153]</a> Sok emlős használ szagjelzéseket, például területük kijelölésére, de előfordul más célból, akár fajok között is.<a href="#cite_note-154">[154]</a><a href="#cite_note-155">[155]</a><a href="#cite_note-156">[156]</a> A <a href="/wiki/Kis_denev%C3%A9rek" title="Kis denevérek">kis denevérek</a>, a <a href="/wiki/Fogascetek" title="Fogascetek">fogascetek</a>, köztük a <a href="/wiki/Delfinf%C3%A9l%C3%A9k" title="Delfinfélék">delfinfélék</a> egymással való kommunikációra és <a href="/w/index.php?title=Echolok%C3%A1ci%C3%B3ra&action=edit&redlink=1" class="new" title="Echolokációra (a lap nem létezik)">echolokációra</a> is adnak ki hangot.<a href="#cite_note-157">[157]</a><a href="#cite_note-158">[158]</a><a href="#cite_note-159">[159]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Táplálkozás">Táplálkozás</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=45" title="Szakasz szerkesztése: Táplálkozás">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><video id="mwe_player_3" poster="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a6/Short-beaked_echidna_in_suburban-Sydney_backyard.webm/220px--Short-beaked_echidna_in_suburban-Sydney_backyard.webm.jpg" controls="" preload="none" data-mw-tmh="" class="mw-file-element" width="220" height="124" data-durationhint="58" data-mwtitle="Short-beaked_echidna_in_suburban-Sydney_backyard.webm" data-mwprovider="wikimediacommons" resource="/wiki/F%C3%A1jl:Short-beaked_echidna_in_suburban-Sydney_backyard.webm"><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/a/a6/Short-beaked_echidna_in_suburban-Sydney_backyard.webm/Short-beaked_echidna_in_suburban-Sydney_backyard.webm.480p.vp9.webm" type="video/webm; codecs="vp9, opus"" data-transcodekey="480p.vp9.webm" data-width="854" data-height="480" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a6/Short-beaked_echidna_in_suburban-Sydney_backyard.webm" type="video/webm; codecs="vp9"" data-width="1280" data-height="720" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/a/a6/Short-beaked_echidna_in_suburban-Sydney_backyard.webm/Short-beaked_echidna_in_suburban-Sydney_backyard.webm.720p.vp9.webm" type="video/webm; codecs="vp9, opus"" data-transcodekey="720p.vp9.webm" data-width="1280" data-height="720" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/a/a6/Short-beaked_echidna_in_suburban-Sydney_backyard.webm/Short-beaked_echidna_in_suburban-Sydney_backyard.webm.240p.vp9.webm" type="video/webm; codecs="vp9, opus"" data-transcodekey="240p.vp9.webm" data-width="426" data-height="240" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/a/a6/Short-beaked_echidna_in_suburban-Sydney_backyard.webm/Short-beaked_echidna_in_suburban-Sydney_backyard.webm.360p.webm" type="video/webm; codecs="vp8, vorbis"" data-transcodekey="360p.webm" data-width="640" data-height="360" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/a/a6/Short-beaked_echidna_in_suburban-Sydney_backyard.webm/Short-beaked_echidna_in_suburban-Sydney_backyard.webm.360p.vp9.webm" type="video/webm; codecs="vp9, opus"" data-transcodekey="360p.vp9.webm" data-width="640" data-height="360" /></video><figcaption>Rovarok után kutató rövidcsőrű hangyászsün</figcaption></figure> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Bradypus.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/18/Bradypus.jpg/220px-Bradypus.jpg" decoding="async" width="220" height="293" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/18/Bradypus.jpg/330px-Bradypus.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/18/Bradypus.jpg/440px-Bradypus.jpg 2x" data-file-width="1536" data-file-height="2048" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/Lajh%C3%A1rok" title="Lajhárok">lajhárok</a> a levélevők közé tartoznak</figcaption></figure> Az állandó testhőmérséklet fenntartása energiaigényes, így az emlősöknek sok táplálékra van szükségük. A korai emlősök ragadozók voltak, de utódaik már számos tápanyagforrás hasznosítására képesek. Vannak <a href="/wiki/H%C3%BAsev%C5%91k" class="mw-redirect" title="Húsevők">húsevők</a>, <a href="/wiki/N%C3%B6v%C3%A9nyev%C5%91k" class="mw-redirect" title="Növényevők">növényevők</a> és <a href="/w/index.php?title=Mindenev%C5%91k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mindenevők (a lap nem létezik)">mindenevők</a>. A növényevők altípusai a magevők, a gyümölcsevők, a gumievők, a levélevők, a nektárevők és a gombaevők. A növényekkel táplálkozók összetett szénhidrátokhoz jutnak, például cellulózhoz. A növényevők bélrendszerében szimbióta baktériumok bontják a cellulózt. Élőhelyük a gyomor vagy a vakbél.<a href="#cite_note-160">[160]</a> A húsevők és a mindenevők bélrendszere egyszerűbb, mivel nekik nincs szükségük a cellulóz bontására; az növényi rostként vesz részt a széklet kialakításában. A <a href="/wiki/Szil%C3%A1scetek" title="Sziláscetek">sziláscetek</a> kivételek, melyeknek osztott gyomra a növényevőkéhez hasonló bélflórának ad otthont.<a href="#cite_note-161">[161]</a> Egyes emlősfajok <a href="/wiki/Koprof%C3%A1gia" title="Koprofágia">koprofágok</a>, azaz ürüléket is fogyasztanak, így adva újabb esélyt arra, hogy az abban maradt tápanyagok felszívódjanak.<a href="#cite_note-hair-82">[82]</a> Az emlősök táplálkozása és mérete közötti összefüggést az <a href="/w/index.php?title=Allen-t%C3%B6rv%C3%A9ny&action=edit&redlink=1" class="new" title="Allen-törvény (a lap nem létezik)">Allen-törvény</a> határozza meg. A kis termetű emlősök anyagcseréje gyors, mivel nagyobb a fajlagos felszínük. Az 510 g-nál kisebb emlősök rovarevők, mivel a gerincteleneket könnyebb megemészteni, mint a növényeket. A nagyobb állatok több energiát tudnak termelni, és ennek kisebb része megy veszendőbe. Emiatt fogyaszthatnak nehezebben elejthető zsákmányt, vagy nehezebben emészthető táplálékot, mint növényeket.<a href="#cite_note-162">[162]</a> Viszont csak akkor tudnak elég rovarhoz hozzájutni, ha államalkotó rovarokat fogyasztanak, mint <a href="/wiki/Hangy%C3%A1k" title="Hangyák">hangyák</a> és <a href="/wiki/Termeszek" title="Termeszek">termeszek</a>.<a href="#cite_note-Smithsonian_Animal-163">[163]</a> Mivel a növényi és az állati eredetű élelem emésztése különbözik, a mindenevők vagy inkább növényevők, vagy inkább húsevők.<a href="#cite_note-164">[164]</a> Ez például a medvéknél is megkülönböztethető. Az állati eredetű táplálék részarányától függően lehet egy faj mesocarnivory (50–70%), hypercarnivory (legalább 70%), vagy hypocarnivory (legfeljebb 50%). A hypocarnivory fajok fogazata háromszögletű őrlőfogakat és tompa tépőfogakat tartalmaz a főként növényi eredetű táplálék megőrlésére. Ezzel szemben a hypercarnivore fogazat a húsevőkére emlékeztet, éles tépőfogakkal és hegyes fogsorral a hús és a csontok darabolására. Egyes kihalt fajok kardfogúak voltak.<a href="#cite_note-valkenburgh2007-165">[165]</a> Egyes fiziológiailag húsevők esznek növényeket, és egyes növényevők fogyasztanak állati eredetű anyagokat. Ennek oka nem az, hogy tápanyagokat nyerjenek belőlük, hanem például ásványi anyagok pótlására vagy gyógyszerként hasznosítják őket. Ezt zoopharmacognosy-nak nevezik. Mindenevőknek csak azokat a fajokat tekintik, amelyek képesek mind növényi, mind állati eredetű anyagokból tápanyagokat és energiát nyerni.<a href="#cite_note-166">[166]</a> Például jól dokumentált, hogy patások, mint <a href="/wiki/Teve" title="Teve">tevék</a>, <a href="/wiki/Zsir%C3%A1f" title="Zsiráf">zsiráfok</a> és <a href="/wiki/Szarvasmarh%C3%A1k" class="mw-redirect" title="Szarvasmarhák">szarvasmarhák</a> csontokat rágnak, hogy ásványi anyagokhoz jussanak.<a href="#cite_note-167">[167]</a> <a href="/wiki/Macska" title="Macska">Macskák</a> gyakran esznek füvet, hogy megkönnyítsék a mosakodás közben lenyelt szőr visszaöklendezését, hashajtásra vagy a hemoglobintermelés elősegítésére.<a href="#cite_note-Why_Do_Cats_Eat_Grass-168">[168]</a> Sok emlős képes <a href="/wiki/Hibern%C3%A1ci%C3%B3" title="Hibernáció">hibernációra</a>, ami az <a href="/wiki/Anyagcsere" title="Anyagcsere">anyagcsere</a> lelassítását jelenti. Táplálékhiányos időszakban ez lehet a túlélés egyik módja.<a href="#cite_note-Why_Do_Cats_Eat_Grass-168">[168]</a> A hibernáció előtt a nagyobb termetű emlősök, például medvék étvágya nagy mértékben megnő, míg a kis termetű emlősök élelmet halmoznak fel otthonukban.<a href="#cite_note-169">[169]</a> Hibernáció alatt lelassul a szívverés és a lélegzés, a testhőmérséklet lecsökken, akár a külső hőmérsékletre is. Például a sarki ürge testhőmérséklete −2,9 °C-ra is csökkenhet, csak a fej és a nyak hőmérséklete marad 0 °C fölött.<a href="#cite_note-170">[170]</a> Néhány emlős nyári álmot alszik a száraz évszakban a szárazság vagy a forróság miatt, például a <a href="/wiki/K%C3%B6zepes_macskamaki" title="Közepes macskamaki">közepes macskamaki</a>.<a href="#cite_note-171">[171]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Intelligencia">Intelligencia</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=46" title="Szakasz szerkesztése: Intelligencia">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:A_Bonobo_at_the_San_Diego_Zoo_%22fishing%22_for_termites.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5b/A_Bonobo_at_the_San_Diego_Zoo_%22fishing%22_for_termites.jpg/220px-A_Bonobo_at_the_San_Diego_Zoo_%22fishing%22_for_termites.jpg" decoding="async" width="220" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5b/A_Bonobo_at_the_San_Diego_Zoo_%22fishing%22_for_termites.jpg/330px-A_Bonobo_at_the_San_Diego_Zoo_%22fishing%22_for_termites.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5b/A_Bonobo_at_the_San_Diego_Zoo_%22fishing%22_for_termites.jpg/440px-A_Bonobo_at_the_San_Diego_Zoo_%22fishing%22_for_termites.jpg 2x" data-file-width="2608" data-file-height="1952" /></a><figcaption><a href="/wiki/Bonob%C3%B3" title="Bonobó">Bonobó</a> <a href="/wiki/Termesz" class="mw-redirect" title="Termesz">termeszhalászata</a></figcaption></figure> Az intelligencia definíciója nem egyszerű, de kapcsolatban áll a tanulékonysággal és a viselkedés rugalmasságával. Az intelligens fajok agya testükhöz képest nagyobb. A <a href="/wiki/Patk%C3%A1nyok" class="mw-redirect" title="Patkányok">patkányokat</a> intelligensnek tekintik, mivel képesek új feladatokat megtanulni és kivitelezni; ez a képesség fontos, amikor új helyet kell megismerniük. Egyes fajoknál a táplálékszerzés a meghatározó: egy macskának viszonylag nagyobb agya van, mint egy <a href="/wiki/Szarvas_(%C3%A1llat)" title="Szarvas (állat)">szarvasnak</a>, mivel a szarvas csak legel, míg a macskának gondolkodnia kell vadászat közben.<a href="#cite_note-Smithsonian_Animal-163">[163]</a> Az eszközhasználat a tanulékonyság és a gondolkodás különböző szintjeit jelezheti. A <a href="/wiki/Tengeri_vidra" title="Tengeri vidra">tengeri vidra</a> köveken töri szét a <a href="/w/index.php?title=T%C3%B3csiga&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tócsiga (a lap nem létezik)">tócsigaházakat</a> és segítségükkel nyitja fel a kagylókat. Egyes populációk idejük 21%-át töltik eszközkészítéssel.<a href="#cite_note-172">[172]</a> A <a href="/wiki/Csimp%C3%A1nz" title="Csimpánz">csimpánzok</a> termeszhalászata tanult viselkedés, melyet más csimpánzok megfigyelésével lesnek el.<a href="#cite_note-173">[173]</a> Az állatok használhatnak eszközöket arra, hogy feladványokat oldjanak meg; eközben megfigyelhető az <a href="/w/index.php?title=Aha-%C3%A9lm%C3%A9ny&action=edit&redlink=1" class="new" title="Aha-élmény (a lap nem létezik)">aha-élmény</a>.<a href="#cite_note-174">[174]</a> Mindazonáltal az eszközhasználat nem feltétele az aha-élménynek.<a href="#cite_note-175">[175]</a> Korábban az agyméretet tekintették az intelligencia mérőeszközének; de mivel az agy nagy része az életműködések fenntartásával foglalkozik, a nagyobb agy-test arány több olyan agyterületet jelez, mely összetett gondolkodtató feladatokkal foglalkozik. <a href="/w/index.php?title=Allometrikus_elemz%C3%A9s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Allometrikus elemzés (a lap nem létezik)">Allometrikus elemzések</a> szerint az agyméret a testtömeg ⅔ … ¾ hatványával arányban változik. Ezt figyelembe véve az emlősök intelligenciája jobban becsülhető.<a href="#cite_note-176">[176]</a> A legnagyobb agya a <a href="/wiki/Nagy_%C3%A1mbr%C3%A1scet" title="Nagy ámbráscet">nagy ámbráscetnek</a> van, eléri a 8000 köbcentimétert és a 7,8 kilogrammot.<a href="#cite_note-177">[177]</a> Az <a href="/w/index.php?title=%C3%96ntudat&action=edit&redlink=1" class="new" title="Öntudat (a lap nem létezik)">öntudat</a> megjelenését az absztrakt gondolkodás jelének tekintik. Habár az öntudatot nem sikerült jól definiálni, úgy gondolják, hogy a fejlettebb folyamatok előfutára. Ennek hagyományos módja a <a href="/w/index.php?title=T%C3%BCk%C3%B6rteszt&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tükörteszt (a lap nem létezik)">tükörteszt</a>, mely azt hivatott meghatározni, hogy az állat felismeri-e önmagát a tükörben.<a href="#cite_note-178">[178]</a> A tükörtesztet teljesített állatok közé tartoznak <a href="/wiki/%C3%81zsiai_elef%C3%A1nt" title="Ázsiai elefánt">ázsiai elefántok</a> (egyesek igen, mások nem),<a href="#cite_note-179">[179]</a> csimpánzok,<a href="#cite_note-robert-180">[180]</a> bonobók,<a href="#cite_note-181">[181]</a> <a href="/wiki/Or%C3%A1ngut%C3%A1n" class="mw-redirect" title="Orángután">orángutánok</a>,<a href="#cite_note-orangutan-182">[182]</a> 18 hónapos kortól az emberek,<a href="#cite_note-archer-183">[183]</a> <a href="/wiki/Palackorr%C3%BA_delfin" title="Palackorrú delfin">palackorrú delfinek</a>,<a href="#cite_note-parker95-184">[184]</a> <a href="/wiki/Kardsz%C3%A1rny%C3%BA_delfinek" title="Kardszárnyú delfinek">kardszárnyú delfinek</a><a href="#cite_note-Delfour-185">[185]</a> és <a href="/wiki/Kis_kardsz%C3%A1rny%C3%BAdelfin" title="Kis kardszárnyúdelfin">kis kardszárnyúdelfinek</a>.<a href="#cite_note-Delfour-185">[185]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Társas_szerveződés">Társas szerveződés</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=47" title="Szakasz szerkesztése: Társas szerveződés">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Borneo_elephants.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cd/Borneo_elephants.png/220px-Borneo_elephants.png" decoding="async" width="220" height="220" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cd/Borneo_elephants.png/330px-Borneo_elephants.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cd/Borneo_elephants.png/440px-Borneo_elephants.png 2x" data-file-width="650" data-file-height="650" /></a><figcaption>A nőstény elefántok stabil közösségben élnek együtt borjaikkal</figcaption></figure> A társas szerveződés legmagasabb foka a <a href="/wiki/H%C3%A1rty%C3%A1ssz%C3%A1rny%C3%BAak" title="Hártyásszárnyúak">hártyásszárnyú rovarokéhoz</a> hasonló államalkotás. Ezekben a közösségekben felnőttek több nemzedéke él együtt, és osztja meg a munkát. A hártyásszárnyú rovarokon kívül a <a href="/wiki/Termeszek" title="Termeszek">termeszek</a> is nevezetesek erről. Az emlősök körében két faj alkot államot: <a href="/w/index.php?title=Damaraland_turk%C3%A1l%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Damaraland turkáló (a lap nem létezik)">Damaraland turkáló</a><a href="#cite_note-186">[186]</a> és a <a href="/wiki/Csupasz_turk%C3%A1l%C3%B3" title="Csupasz turkáló">csupasz turkáló</a>.<a href="#cite_note-187">[187]</a> Egy nem euszociális faj preszociális, ha felnőtt egyedei nemcsak szexuális érdeklődésből vagy harc kedvéért lépnek kapcsolatba egymással. Preszociális állatok egy közössége együtt élhet, nevelhetnek közösen utódokat, akár csak néhány domináns egyed feladatává téve a szaporodást; de nem olyan fokban, ahogy az euszociális állatoknál. A <a href="/w/index.php?title=Tamarinok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tamarinok (a lap nem létezik)">tamarinok</a>, <a href="/w/index.php?title=Marmosetek&action=edit&redlink=1" class="new" title="Marmosetek (a lap nem létezik)">marmosetek</a> és az emberek kiemelkednek a többi főemlős közül az utódgondozás terén.<a href="#cite_note-188">[188]</a> Harry Harlow <a href="/wiki/Rhesusmajom" class="mw-redirect" title="Rhesusmajom">rhesusmajmokkal</a> végzett kísérletei (1958) azt mutatták, hogy a fajtársakkal való kapcsolatba lépés nélkülözhetetlen a normális mentális és szexuális fejlődéshez.<a href="#cite_note-Harlow71-189">[189]</a> Egy fission–fusion csoport, az anyacsoport ideiglenesen több részre, akár egyedekre is oszolhat, akik majd újra összegyűlnek, és folytatják a kapcsolatok fenntartását. A szétválás lehetővé teszi az erőforrások hatékonyabb felhasználását. Például a hímek egy része elmegy vadászni, vagy táplálékot gyűjteni, majd visszatérnek, és megosztják a csapat tagjaival, amit szereztek. Ez megfigyelhető több emlősnél, például főemlősöknél,<a href="#cite_note-190">[190]</a> elefántoknál,<a href="#cite_note-191">[191]</a> <a href="/wiki/Foltos_hi%C3%A9na" title="Foltos hiéna">foltos hiénáknál</a>,<a href="#cite_note-192">[192]</a> <a href="/wiki/Oroszl%C3%A1n" title="Oroszlán">oroszlánoknál</a><a href="#cite_note-193">[193]</a> és <a href="/wiki/Delfin" title="Delfin">delfineknél</a>.<a href="#cite_note-194">[194]</a> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Fighting_red_kangaroos_2.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5c/Fighting_red_kangaroos_2.jpg/220px-Fighting_red_kangaroos_2.jpg" decoding="async" width="220" height="167" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5c/Fighting_red_kangaroos_2.jpg/330px-Fighting_red_kangaroos_2.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5c/Fighting_red_kangaroos_2.jpg/440px-Fighting_red_kangaroos_2.jpg 2x" data-file-width="2250" data-file-height="1710" /></a><figcaption><a href="/wiki/V%C3%B6r%C3%B6s_%C3%B3ri%C3%A1skenguru" title="Vörös óriáskenguru">Vörös óriáskenguruk</a> „bokszolnak” a <a href="/w/index.php?title=Dominanci%C3%A1%C3%A9rt&action=edit&redlink=1" class="new" title="Dominanciáért (a lap nem létezik)">dominanciáért</a></figcaption></figure> A magányos fajok területet tartanak, és a szaporodási időszakot kivéve felnőtt egyedeik csak területük megszerzéséért vagy védelméért lépnek kapcsolatba egymással. A kölyköket anyjuk neveli. A területtartás segíti, hogy az egyedek kevésbé versengjenek az erőforrásokért, és azok újratermelődése biztosítva legyen.<a href="#cite_note-195">[195]</a> Táplálékszerzés közben a magányos egyedek kevésbé figyelhetnének a ragadozókra vagy a lehetséges zsákmányra.<a href="#cite_note-196">[196]</a> Hierarchikus közösségekben az egyedek dominánsak vagy alárendeltek. Egy despotikus hierarchiában az alfa egyed a domináns, a többiek alárendeltek, mint a <a href="/w/index.php?title=Lem%C3%BAr&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lemúr (a lap nem létezik)">lemúroknál</a> és a <a href="/wiki/Farkas" class="mw-redirect mw-disambig" title="Farkas">farkasoknál</a>.<a href="#cite_note-197">[197]</a> A rangsorban a tagok nem egyenrangúak, hanem minden egyednek van egy pontosan meghatározható helye a rangsorban. A rangsor lineáris, egyenrangú egyedek nincsenek. A rangsorban meghatározó lehet az egyed neme.<a href="#cite_note-198">[198]</a> Egyes fajoknál a nőstények, másoknál a hímek a magasabb rangúak. Például a <a href="/wiki/Foltos_hi%C3%A9na" title="Foltos hiéna">foltos hiénáknál</a> a legalacsonyabb rangú nőstény alatt közvetlenül a legmagasabb rangú hím áll. A domináns egyedek szaporodás szempontjából legalábbis nagy előnyben vannak; egyes fajoknál csak a domináns pár szaporodik, mint például a farkasoknál. Vannak háremtartó fajok, mint például a <a href="/wiki/V%C3%ADzil%C3%B3" class="mw-redirect" title="Víziló">víziló</a> vagy a <a href="/wiki/R%C5%91t_v%C3%A9rszop%C3%B3_denev%C3%A9r" title="Rőt vérszopó denevér">rőt vérszopó denevér</a>, ahol a hímek közül csak a domináns hímnek van joga párzani a nőstényekkel,<a href="#cite_note-199">[199]</a> habár az említett denevérfaj szigorúbb. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Szaporodás_és_utódnevelés">Szaporodás és utódnevelés</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=48" title="Szakasz szerkesztése: Szaporodás és utódnevelés">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:PigCochon_allaitant.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bf/PigCochon_allaitant.jpg/220px-PigCochon_allaitant.jpg" decoding="async" width="220" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bf/PigCochon_allaitant.jpg/330px-PigCochon_allaitant.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bf/PigCochon_allaitant.jpg/440px-PigCochon_allaitant.jpg 2x" data-file-width="2592" data-file-height="1944" /></a><figcaption>Szoptató <a href="/wiki/Sert%C3%A9s" class="mw-redirect" title="Sertés">koca</a> </figcaption></figure> Egyes fajok monogámok, egy életre választanak párt, például farkasok, <a href="/wiki/Vidraform%C3%A1k" title="Vidraformák">vidrák</a> és <a href="/wiki/Eur%C3%B3pai_h%C3%B3d" class="mw-redirect" title="Európai hód">európai hódok</a>. Előfordul, hogy társa halála után a túlélő fél nem választ magának új párt.<a href="#cite_note-200">[200]</a><a href="#cite_note-201">[201]</a> A <a href="/wiki/Polig%C3%A1mia" class="mw-redirect" title="Poligámia">poligámia</a> minden típusára van példa az emlősök között: domináns hím(ek) és minden nőstény; domináns nőstény(ek) és minden hím; végül minden hím és minden nőstény, mint például a csimpánzoknál. A tudomány jelen állása szerint (21. század eleje) az emlősfajok 90%-a poligám, eltekintve a <a href="/w/index.php?title=Lek_rendszer&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lek rendszer (a lap nem létezik)">lek rendszerektől</a>.<a href="#cite_note-202">[202]</a> A lek rendszerekben a hímek összegyűlnek a nőstények körül, és udvarolnak nekik; példa erre a <a href="/wiki/Borj%C3%BAf%C3%B3ka" title="Borjúfóka">borjúfóka</a>.<a href="#cite_note-203">[203]</a> A kloákásokat kivéve az emlősök közösek abban, hogy elevenszülők, és az anya szoptatja kölykeit. A szülői gondoskodás szintje változó. Egyes fajok fészket építenek vagy üreget ásnak utódaiknak, vagy pedig sokáig gondoskodnak róluk még az elválasztás után is. Sok faj a K-stratégiát követi, vagyis viszonylag kevés utódot nevel. Mindkét szülő érdekelt abban, hogy utódaik sikeresen felnőjenek, habár változó, hogy ehhez mennyire járulnak hozzá. A nőstények általában védelmezik kölykeiket fajtársaikkal szemben is, legyenek azok hímek, nőstények vagy akár kölykök, azonban vannak példák arra, hogy segítenek más nőstények kölykeit felnevelni. A hímek is részt vehetnek a nevelésben, de ez nagy mértékben változó, még ugyanazon a nemen belül is. Míg például az <a href="/wiki/Emsemak%C3%A1k%C3%B3" title="Emsemakákó">emsemakákónál</a> a kölykök nevelése a nőstények dolga, addig a <a href="/wiki/Jap%C3%A1n_mak%C3%A1k%C3%B3" title="Japán makákó">japán makákónál</a> a hímek is részt vesznek ebben.<a href="#cite_note-204">[204]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Az_ember_kapcsolata_más_emlősfajokkal">Az ember kapcsolata más emlősfajokkal</h2>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=49" title="Szakasz szerkesztése: Az ember kapcsolata más emlősfajokkal">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_kultúrában">A kultúrában</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=50" title="Szakasz szerkesztése: A kultúrában">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Lascaux_painting.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1e/Lascaux_painting.jpg/220px-Lascaux_painting.jpg" decoding="async" width="220" height="144" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1e/Lascaux_painting.jpg/330px-Lascaux_painting.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1e/Lascaux_painting.jpg/440px-Lascaux_painting.jpg 2x" data-file-width="720" data-file-height="472" /></a><figcaption><a href="/w/index.php?title=Lascaux&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lascaux (a lap nem létezik)">Lascaux</a>-i barlangfestmény különféle nagytestű állatokkal, 17 300 évvel ezelőttről</figcaption></figure> A nem emberi emlősfajok közül több is nagy szerephez jutott az emberi kultúrákban. Házikedvencként az emlősök a legnépszerűbbek, <a href="/wiki/Kuty%C3%A1k" title="Kutyák">kutyák</a>, <a href="/wiki/Macsk%C3%A1k" class="mw-redirect mw-disambig" title="Macskák">macskák</a> tízmilliói mellett <a href="/wiki/Nyulak" class="mw-redirect" title="Nyulak">nyulakat</a>, <a href="/wiki/Egerek" class="mw-redirect" title="Egerek">egereket</a>, <a href="/w/index.php?title=H%C3%B6rcs%C3%B6g%C3%B6k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hörcsögök (a lap nem létezik)">hörcsögöket</a> és <a href="/wiki/Patk%C3%A1nyok" class="mw-redirect" title="Patkányok">patkányokat</a> tartanak családok világszerte.<a href="#cite_note-205">[205]</a><a href="#cite_note-206">[206]</a><a href="#cite_note-207">[207]</a> A művészet első tárgyai <a href="/wiki/L%C3%B3" title="Ló">lovak</a>, <a href="/w/index.php?title=Mamutok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mamutok (a lap nem létezik)">mamutok</a>, <a href="/w/index.php?title=Szarvasok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szarvasok (a lap nem létezik)">szarvasok</a> voltak, ahogy az a felső kőkori barlangrajzokon is látható.<a href="#cite_note-208">[208]</a> Vannak állatképeikről is ismert művészek, mint <a href="/wiki/Albrecht_D%C3%BCrer" class="mw-redirect mw-disambig" title="Albrecht Dürer">Albrecht Dürer</a>, <a href="/w/index.php?title=George_Stubbs&action=edit&redlink=1" class="new" title="George Stubbs (a lap nem létezik)">George Stubbs</a> és <a href="/w/index.php?title=Edwin_Landseer&action=edit&redlink=1" class="new" title="Edwin Landseer (a lap nem létezik)">Edwin Landseer</a>.<a href="#cite_note-Jones-209">[209]</a> Hagyományosan sok emlőst vadásztak táplálékszerzés és szórakozás céljából, a szarvasok és a <a href="/wiki/Vaddiszn%C3%B3" title="Vaddisznó">vaddisznó</a> különösen népszerű vadak.<a href="#cite_note-210">[210]</a><a href="#cite_note-211">[211]</a><a href="#cite_note-212">[212]</a> Egyes háziállatokat sporthoz is felhasználnak, a lovakra és a kutyákra fogadni is lehet.<a href="#cite_note-213">[213]</a><a href="#cite_note-214">[214]</a> Amellett, hogy az ember társai, az állatok saját jogokkal is bírnak.<a href="#cite_note-215">[215]</a> Különféle emlősök nagy szerephez jutottak az irodalomban,<a href="#cite_note-216">[216]</a><a href="#cite_note-217">[217]</a><a href="#cite_note-218">[218]</a> filmekben,<a href="#cite_note-219">[219]</a> és a vallásban.<a href="#cite_note-220">[220]</a><a href="#cite_note-221">[221]</a><a href="#cite_note-222">[222]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_gazdaságban_és_a_tudományban">A gazdaságban és a tudományban</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=51" title="Szakasz szerkesztése: A gazdaságban és a tudományban">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Hand_milking_a_cow_at_Cobbes_Farm_Museum.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7d/Hand_milking_a_cow_at_Cobbes_Farm_Museum.jpg/170px-Hand_milking_a_cow_at_Cobbes_Farm_Museum.jpg" decoding="async" width="170" height="227" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7d/Hand_milking_a_cow_at_Cobbes_Farm_Museum.jpg/255px-Hand_milking_a_cow_at_Cobbes_Farm_Museum.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7d/Hand_milking_a_cow_at_Cobbes_Farm_Museum.jpg/340px-Hand_milking_a_cow_at_Cobbes_Farm_Museum.jpg 2x" data-file-width="900" data-file-height="1200" /></a><figcaption>A szarvasmarhát évezredekig tejéért, húsáért és munkaerejéért tartották</figcaption></figure> Vannak fajok, melyeket húsukért, gyapjukért, bőrükért vagy tejükért tartanak. 2009-ben körülbelül 1,4 milliárd <a href="/wiki/Szarvasmarha" title="Szarvasmarha">szarvasmarha</a>, 1 milliárd <a href="/wiki/Juh" title="Juh">juh</a>, 1 milliárd <a href="/wiki/Diszn%C3%B3" class="mw-redirect" title="Disznó">disznó</a><a href="#cite_note-223">[223]</a><a href="#cite_note-224">[224]</a> és 1985-ben 700 millió <a href="/wiki/Ny%C3%BAl" class="mw-redirect mw-disambig" title="Nyúl">nyúl</a> élt világszerte.<a href="#cite_note-225">[225]</a> A jószágok egy részének hasznosították és hasznosítják a munkaerejét is, köztük szarvasmarhákat, lovakat, <a href="/wiki/Szam%C3%A1r" class="mw-redirect" title="Szamár">szamarakat</a>, <a href="/wiki/%C3%96szv%C3%A9r" title="Öszvér">öszvéreket</a> és <a href="/w/index.php?title=Tev%C3%A9k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tevék (a lap nem létezik)">tevéket</a>. A közlekedés és a mezőgazdaság gépesítésével jelentőségük csökkent, de egyes helyeken még mindig használják őket. 2004-ben a harmadik világban a gazdaságok 80%-ában, főként kis gazdaságokban segítették az emberek munkáját, és a világ közlekedésében 20%-ot értek el, szintén főként falusi környezetben. Hegyes vidékeken gépi járművek által járhatatlan utakon csomagokat szállítanak.<a href="#cite_note-Pond2004-226">[226]</a> Bőrüket cipőkhöz, ruhákhoz és bútorhuzatokhoz használják.<a href="#cite_note-227">[227]</a> Juhok, <a href="/wiki/Kecske" class="mw-redirect" title="Kecske">kecskék</a> és <a href="/wiki/Alpaka" title="Alpaka">alpakák</a> gyapját évszázadok óta használják ruhák alapanyagául.<a href="#cite_note-228">[228]</a><a href="#cite_note-229">[229]</a> A természettudományokban kísérleti állatokként használnak főként egereket és patkányokat.<a href="#cite_note-EUstatistics2013-230">[230]</a> A rágcsálókon genetikai, gyógyszerkísérleteket végeznek, és tanulmányozzák viselkedésüket különféle helyzetekben. A kutatóknak pontosan ismerniük kell az egyes egyedek származását ahhoz, hogy ellenőrizzék az eredményeket. Egyes megszekvenált, de ismeretlen hatású géneket <a href="/w/index.php?title=Knockout_eg%C3%A9r&action=edit&redlink=1" class="new" title="Knockout egér (a lap nem létezik)">knockout egereken</a> tanulmányoznak.<a href="#cite_note-231">[231]</a><a href="#cite_note-232">[232]</a> Ezekben az egerekben kiütik a vizsgált gént, és az így kapott egereket tanulmányozva vonnak le következtetéseket a gén hatásáról. Néhány kísérleti állat nem emberi főemlős, a főként emberszabású majmokon azt tanulmányozzák, hogy mennyire hasonlóak az emberekhez.<a href="#cite_note-233">[233]</a><a href="#cite_note-Carlsson2004-234">[234]</a><a href="#cite_note-Weatherall_etal2006-235">[235]</a> Így a majmok gondolkodtak, tanultak jelnyelvet, írásos kommunikációt, megtanultak pénzt használni, zárakat kinyitni, főzni és sütni. A memóriajátékban jobbnak bizonyultak az emberi játékosoknál. Kísérleteket emberekkel is végeznek, nem mindig önkéntes alapon. A kísérletekben nem mindig garantálták a résztvevők testi vagy lelki épségének, vagy akár életének megőrzését. <a href="/wiki/Charles_Darwin" title="Charles Darwin">Charles Darwin</a>, <a href="/wiki/Jared_Diamond" title="Jared Diamond">Jared Diamond</a> és mások felhívták a figyelmet az állatok háziasításának jelentőségére a <a href="/wiki/Neolitikus_forradalom" title="Neolitikus forradalom">neolitikus forradalomban</a>, melynek eredményeként a földművelők átvették a nomád halász-vadászok helyét a legtöbb vidéken.<a href="#cite_note-236">[236]</a><a href="#cite_note-Larson-237">[237]</a> Ez egy nagy lépés volt a történelemben. Ez átalakította a társadalmat is, ami a Föld arculatának megváltoztatásához vezetett.<a href="#cite_note-238">[238]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Hibridek">Hibridek</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=52" title="Szakasz szerkesztése: Hibridek">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Grandcanyon-mules.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/58/Grandcanyon-mules.jpg/260px-Grandcanyon-mules.jpg" decoding="async" width="260" height="173" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/58/Grandcanyon-mules.jpg/390px-Grandcanyon-mules.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/58/Grandcanyon-mules.jpg/520px-Grandcanyon-mules.jpg 2x" data-file-width="3072" data-file-height="2048" /></a><figcaption>A fajközi hibridek ismert példája az öszvér. Öszvérek a <a href="/wiki/Grand_Canyon" title="Grand Canyon">Grand Canyon</a> peremén</figcaption></figure> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Zeedonk_800.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/67/Zeedonk_800.jpg/250px-Zeedonk_800.jpg" decoding="async" width="250" height="184" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/67/Zeedonk_800.jpg/375px-Zeedonk_800.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/67/Zeedonk_800.jpg/500px-Zeedonk_800.jpg 2x" data-file-width="800" data-file-height="590" /></a><figcaption><a href="/wiki/Zebra" title="Zebra">Zebra</a> és <a href="/wiki/Szam%C3%A1r" class="mw-redirect" title="Szamár">szamár</a> hibridje</figcaption></figure> A <a href="/wiki/Hibrid" class="mw-redirect mw-disambig" title="Hibrid">hibridek</a> két, egymástól nagy mértékben különböző szülő utódai. A szülők tartozhatnak különböző <a href="/wiki/Faj" title="Faj">fajokhoz</a>, <a href="/wiki/Alfaj" title="Alfaj">alfajokhoz</a>, <a href="/wiki/Fajta" title="Fajta">fajtákhoz</a> vagy <a href="/wiki/Rassz" class="mw-redirect mw-disambig" title="Rassz">rasszokhoz</a>. A hibridek sok génre <a href="/wiki/Heterozig%C3%B3ta" title="Heterozigóta">heterozigóták</a>, habár ez hibridizáció nélkül is előfordulhat. Keveredés előfordulhat a természetben is, de az állattenyésztésben már évezredek óta használják.<a href="#cite_note-239">[239]</a> Például az <a href="/wiki/%C3%96szv%C3%A9r" title="Öszvér">öszvérek</a> is hibridek. Megkülönböztetnek fajon belüli (például <a href="/wiki/Szib%C3%A9riai_tigris" title="Szibériai tigris">szibériai</a> és <a href="/wiki/Beng%C3%A1li_tigris" title="Bengáli tigris">bengáli tigris</a>) és fajközi hibrideket (oroszlán és <a href="/wiki/Tigris_(%C3%A1llat)" title="Tigris (állat)">tigris</a>). Még nagyobb távolságra levő fajok hibridjei az intergeneric hibridek.<a href="#cite_note-240">[240]</a> A természetben olyan területeken jelennek meg hibridek, ahol a különböző fajok, alfajok vagy rasszok elterjedési területe átfedi egymást. Egyes hibrideket elismertek új fajnak (lásd vörös farkas), bár mindig vitatott, hogy fajról vagy hibridről van-e szó.<a href="#cite_note-241">[241]</a> Mesterséges szelekcióval a kihalt fajokhoz hasonlót hoznak létre rokon fajokból. Ez a folyamat a <a href="/w/index.php?title=Visszateny%C3%A9szt%C3%A9s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Visszatenyésztés (a lap nem létezik)">visszatenyésztés</a>. Ezzel a módszerrel nemcsak a külső, hanem a viselkedés is rekonstruálható, és az új faj betölti azt az ökológiai szerepet, mint a régi. Csak a genetikai állományt nem tudják rekonstruálni: az elveszett az eredeti faj kihalásával. Így például a Heck cattle nagyjából olyan, mint az <a href="/wiki/%C5%90stulok" title="Őstulok">őstulok</a>.<a href="#cite_note-vanVuure-242">[242]</a> Egyes vadon élő fajokat többek között a háziasított rokonaival való keveredés is fenyegeti.<a href="#cite_note-243">[243]</a> Erre példa a házimacskával keveredő <a href="/wiki/Vadmacska" title="Vadmacska">vadmacska</a>. A még fajtatiszta vad egyedek hátrányba kerülnek a jobb egészségű hibridekkel szemben.<a href="#cite_note-244">[244]</a> További tényező lehet, hogy az ember által betelepített háziállatok veszélyeztetik a helyi állatvilágot, akár versenyzéssel az erőforrásokért, akár azért, mert a betelepített fajok áldozatául esnek. Ez és az élőhelyek átalakítása fajok, ritka változatok kihalásához vezethetnek.<a href="#cite_note-245">[245]</a> A génáramlás miatt a genetikai állomány is beszűkülhet, ami morfológiai szempontból nem nyilvánvaló.<a href="#cite_note-246">[246]</a><a href="#cite_note-247">[247]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Fenyegetések">Fenyegetések</h3>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=53" title="Szakasz szerkesztése: Fenyegetések">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Extinctions_Africa_Austrailia_NAmerica_Madagascar.gif" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ad/Extinctions_Africa_Austrailia_NAmerica_Madagascar.gif/310px-Extinctions_Africa_Austrailia_NAmerica_Madagascar.gif" decoding="async" width="310" height="318" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/ad/Extinctions_Africa_Austrailia_NAmerica_Madagascar.gif 1.5x" data-file-width="441" data-file-height="452" /></a><figcaption>Nagytestű állatok fajszáma az egyes kontinenseken az ember érkezése előtt és után</figcaption></figure> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Skelett_Megaloceros_giganteus_Riesenhirsch.JPG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/85/Skelett_Megaloceros_giganteus_Riesenhirsch.JPG/200px-Skelett_Megaloceros_giganteus_Riesenhirsch.JPG" decoding="async" width="200" height="266" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/85/Skelett_Megaloceros_giganteus_Riesenhirsch.JPG/300px-Skelett_Megaloceros_giganteus_Riesenhirsch.JPG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/85/Skelett_Megaloceros_giganteus_Riesenhirsch.JPG/400px-Skelett_Megaloceros_giganteus_Riesenhirsch.JPG 2x" data-file-width="1024" data-file-height="1360" /></a><figcaption>A Megaloceros giganteus óriásszarvas csontváza</figcaption></figure> Az ember megjelenésétől kezdve a legtöbb fajkihalást az ember okozza.<a href="#cite_note-dirzo-248">[248]</a> Az emberi tevékenység következtében eltűntek a nagytestű gerincesek, amiről Kent H. Redford cikket írt The Empty Forest címmel jelent meg a BioScience-ben 1992-ben. Ez romboló hatással van az ökoszisztémára.<a href="#cite_note-Redford-249">[249]</a><a href="#cite_note-primack2014-250">[250]</a><a href="#cite_note-251">[251]</a> A negyedkori kihalási eseményben a megafauna kihalása szembetűnően követte az ember megjelenését az adott kontinensen. Egy hipotézis szerint az ember a kihalásig vadászta ezeket az állatokat, például a gyapjas mamutot.<a href="#cite_note-252">[252]</a><a href="#cite_note-253">[253]</a> Sok fajt ma is a kihalás fenyegeti,<a href="#cite_note-254">[254]</a> így az <a href="/wiki/Orrszarv%C3%BA" class="mw-redirect" title="Orrszarvú">orrszarvúkat</a>,<a href="#cite_note-255">[255]</a> a főemlősöket,<a href="#cite_note-primates-256">[256]</a> a <a href="/wiki/Tobzosk%C3%A1k" title="Tobzoskák">tobzoskákat</a><a href="#cite_note-257">[257]</a> és a zsiráfokat.<a href="#cite_note-258">[258]</a> Csak a vadászat több száz emlősfajt fenyeget világszerte.<a href="#cite_note-259">[259]</a><a href="#cite_note-260">[260]</a> Tudósok szerint a megnövekedett húsigény hozzájárul a biodiverzitás csökkenéséhez, mivel számos fajban gazdag területet mezőgazdasági művelés alá vonnak,<a href="#cite_note-Williams_2015_196–219-261">[261]</a><a href="#cite_note-Morell-262">[262]</a><a href="#cite_note-Machovina_2015_419–431-263">[263]</a> hogy ott takarmányt termesszenek, vagy legeltessenek. A WWF 2016-os jelentése szerint 1970 óta a világ vadon élő populációi 58%-kal hanyatlottak, melynek fő okai az élőhelyek lerombolása, a környezetszennyezés és a vadászat. Megállapították, hogy ha nem lesz változás, akkor a vadvilág 67%-a eltűnik 2020-ra.<a href="#cite_note-Williams_2015_196–219-261">[261]</a><a href="#cite_note-Morell-262">[262]</a><a href="#cite_note-Machovina_2015_419–431-263">[263]</a> A túlvadászathoz hozzájárul az <a href="/wiki/Orvvad%C3%A1szat" title="Orvvadászat">orvvadászat</a> is, ami különösen azoknak a vadaknak az állományát csökkenti,<a href="#cite_note-264">[264]</a> melyek közel élnek a falvakhoz,<a href="#cite_note-peres2006-265">[265]</a> például a pekari.<a href="#cite_note-266">[266]</a> Az orvvadászat hatása látható az elefántcsontkereskedelemben és az elefántokon.<a href="#cite_note-267">[267]</a> Tengeri emlősök begabalyodhatnak a halászhálókba, ami a halálukat okozza. Évi 65 000 – 86 000 cetféle emiatt veszti életét.<a href="#cite_note-268">[268]</a> Globális figyelem kíséri a veszélyeztetett fajokat. A <a href="/wiki/Ri%C3%B3i_egyezm%C3%A9ny" title="Riói egyezmény">riói egyezményt</a> 189 ország írta alá, amiben vállalták, hogy meghatározzák és védik a veszélyeztetett fajokat és élőhelyüket.<a href="#cite_note-269">[269]</a> A <a href="/wiki/Term%C3%A9szetv%C3%A9delmi_Vil%C3%A1gsz%C3%B6vets%C3%A9g" title="Természetvédelmi Világszövetség">Természetvédelmi Világszövetség</a> egy nemzetközi szervezet a természet védelméért, melynek tagja több mint 1200 kormányzati és nem kormányzati szervezet.<a href="#cite_note-270">[270]</a> A jelenlegi fajkihalásokat egyértelműen az emberi tevékenység következményeként tartják számon.<a href="#cite_note-dirzo-248">[248]</a><a href="#cite_note-ceballos-271">[271]</a> Az IUCN ezt 1500-tól számítja.<a href="#cite_note-272">[272]</a> 2015-ig legalább 80 emlősfaj halt ki a vadonban.<a href="#cite_note-273">[273]</a> Néhány fajt, például a <a href="/wiki/D%C3%A1vid-szarvas" title="Dávid-szarvas">Dávid-szarvast</a> sikerült fogságban megmenteni, ezek a vadon kihalt kategóriát alkotják.<a href="#cite_note-274">[274]</a> Egyes veszélyeztetett fajok, mint a <a href="/wiki/Floridai_puma" title="Floridai puma">floridai puma</a> ökológiai értelemben kihaltak, azaz olyan kevesen maradtak, hogy hatásuk a természeti környezetre elhanyagolható.<a href="#cite_note-mckinney2013-275">[275]</a> Egyes fajok elterjedési területe csökkent, így vannak helyek, ahonnan eltűntek;<a href="#cite_note-mckinney2013-275">[275]</a> lokálisan kihaltnak is nevezik őket. Így a <a href="/wiki/Sz%C3%BCrke_b%C3%A1lna" title="Szürke bálna">szürke bálnak</a> kihaltak az Atlanti-óceánból.<a href="#cite_note-276">[276]</a> Az IUCN Vörös Lista 1093 emlősfajt sorol a veszélyeztetettekhez, vagyis minden ötödik emlős <a href="/wiki/Vesz%C3%A9lyeztetett_fajok" class="mw-redirect" title="Veszélyeztetett fajok">veszélyeztetett faj</a>. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=54" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek">szerkesztés</a>]</div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-1"><a href="#cite_ref-1">↑</a> Smil, V. (2011): Harvesting the Biosphere: The Human Impact. Population and development review, 37, pp. 613−636. </li> <li id="cite_note-2"><a href="#cite_ref-2">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Classification of Mammals, Mammalogy, 6, Jones and Bartlett Learning (2013). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-284-03209-3" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-284-03209-3">ISBN 978-1-284-03209-3</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Mammalogy&rft.atitle=Classification+of+Mammals&rft.date=2013&rft.edition=6&rft.pub=Jones+and+Bartlett+Learning&rft.isbn=978-1-284-03209-3">  </li> <li id="cite_note-Szalay-3"><a href="#cite_ref-Szalay_3-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Szalay-1999">Szalay, Frederick S. (1999). „Classification of Mammals above the Species Level: Review”. Journal of Vertebrate Paleontology 19, 191–195. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1080/02724634.1999.10011133">10.1080/02724634.1999.10011133</a>. <a href="/wiki/ISSN" title="ISSN">ISSN</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://worldcat.org/issn/0272-4634">0272-4634</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/4523980">4523980</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Classification+of+Mammals+above+the+Species+Level%3A+Review&rft.jtitle=Journal+of+Vertebrate+Paleontology&rft.date=1999&rft.volume=19&rft.aulast=Szalay&rft.aufirst=Frederick+S.&rft.pages=191%E2%80%93195&rft.issn=0272-4634&rft_id=info:doi/10.1080%2F02724634.1999.10011133">  </li> <li id="cite_note-MSW3intro-4">↑ <a href="#cite_ref-MSW3intro_4-0">a</a> <a href="#cite_ref-MSW3intro_4-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">szerk.: Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.bucknell.edu/msw3">Preface and introductory material</a>, <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.google.com/books?id=JgAMbNSt8ikC&pg=PAxxvi">Mammal Species of the World</a>, 3. kiadás, Baltimore: <a href="/wiki/Johns_Hopkins_Egyetem" title="Johns Hopkins Egyetem">Johns Hopkins University</a> (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-8018-8221-0" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-8018-8221-0">ISBN 978-0-8018-8221-0</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/62265494">62265494</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Mammal+Species+of+the+World&rft.atitle=Preface+and+introductory+material&rft.date=2005&rft.edition=3.+kiad%C3%A1s&rft.pub=%5B%5BJohns+Hopkins+Egyetem%7CJohns+Hopkins+University%5D%5D&rft.place=Baltimore&rft.isbn=978-0-8018-8221-0&rft_id=info:oclcnum/62265494&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.google.com%2Fbooks%3Fid%3DJgAMbNSt8ikC%26pg%3DPAxxvi">  </li> <li id="cite_note-5"><a href="#cite_ref-5">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.iucnredlist.org/initiatives/mammals">Mammals</a>. The IUCN Red List of Threatened Species. IUCN, 2010. április 1. (Hozzáférés: 2016. augusztus 23.) </li> <li id="cite_note-6"><a href="#cite_ref-6">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2018. február 1.) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://academic.oup.com/jmammal/article/99/1/1/4834091">How many species of mammals are there?</a>”. <a href="/w/index.php?title=Journal_of_Mammalogy&action=edit&redlink=1" class="new" title="Journal of Mammalogy (a lap nem létezik)">Journal of Mammalogy</a> 99 (1), 1–14. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1093/jmammal/gyx147">10.1093/jmammal/gyx147</a>. (Hozzáférés: 2018. február 7.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=How+many+species+of+mammals+are+there%3F&rft.jtitle=%5B%5BJournal+of+Mammalogy%5D%5D&rft.date=February+1%2C+2018&rft.volume=99&rft.issue=1&rft.pages=1%E2%80%9314&rft_id=info:doi/10.1093%2Fjmammal%2Fgyx147&rft_id=https%3A%2F%2Facademic.oup.com%2Fjmammal%2Farticle%2F99%2F1%2F1%2F4834091">  </li> <li id="cite_note-7"><a href="#cite_ref-7">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1988) „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.geo.utexas.edu/faculty/rowe/Publications/pdf/010%20Rowe%201988.pdf">Definition, diagnosis, and origin of Mammalia</a>”. Journal of Vertebrate Paleontology 8 (3), 241–264. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1080/02724634.1988.10011708">10.1080/02724634.1988.10011708</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Definition%2C+diagnosis%2C+and+origin+of+Mammalia&rft.jtitle=Journal+of+Vertebrate+Paleontology&rft.date=1988&rft.volume=8&rft.issue=3&rft.pages=241%E2%80%93264&rft_id=info:doi/10.1080%2F02724634.1988.10011708&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.geo.utexas.edu%2Ffaculty%2Frowe%2FPublications%2Fpdf%2F010%2520Rowe%25201988.pdf">  </li> <li id="cite_note-8"><a href="#cite_ref-8">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Lyell-1871"><a href="/wiki/Charles_Lyell" title="Charles Lyell">Lyell, Charles</a>. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=634gAQAAIAAJ&pg=PA347">The Student's Elements of Geology</a>. London: John Murray, 347. o. (1871). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-345-18248-4" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-345-18248-4">ISBN 978-1-345-18248-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Student%27s+Elements+of+Geology&rft.aulast=Lyell&rft.aufirst=Charles&rft.date=1871&rft.pub=John+Murray&rft.place=London&rft.isbn=978-1-345-18248-4&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.hu%2Fbooks%3Fid%3D634gAQAAIAAJ%26pg%3DPA347">  </li> <li id="cite_note-9"><a href="#cite_ref-9">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2003) „Marsupial origins”. Science 302 (5652), 1899–1900. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1126/science.1092272">10.1126/science.1092272</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/14671280">14671280</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Marsupial+origins&rft.jtitle=Science&rft.date=2003&rft.volume=302&rft.issue=5652&rft.pages=1899%E2%80%931900&rft_id=info:pmid/14671280&rft_id=info:doi/10.1126%2Fscience.1092272">  </li> <li id="cite_note-10"><a href="#cite_ref-10">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Kemp-2005">Kemp, T. S.. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://doc.rero.ch/record/200125/files/PAL_E3904.pdf">The Origin and Evolution of Mammals</a>. United Kingdom: Oxford University Press, 3. o. (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-19-850760-4" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-19-850760-4">ISBN 978-0-19-850760-4</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/232311794">232311794</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Origin+and+Evolution+of+Mammals&rft.aulast=Kemp&rft.aufirst=T.+S.&rft.date=2005&rft.pub=Oxford+University+Press&rft.place=United+Kingdom&rft.isbn=978-0-19-850760-4&rft_id=info:oclcnum/232311794&rft_id=http%3A%2F%2Fdoc.rero.ch%2Frecord%2F200125%2Ffiles%2FPAL_E3904.pdf">  </li> <li id="cite_note-11"><a href="#cite_ref-11">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2005) „Earliest mammal with transversely expanded upper molar from the Late Triassic (Carnian) Tiki Formation, South Rewa Gondwana Basin, India”. Journal of Vertebrate Paleontology 25 (1), 200–207. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1671/0272-4634(2005)025">[0200:EMWTEU</a>2.0.CO;2 10.1671/0272-4634(2005)025[0200:EMWTEU]2.0.CO;2].</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Earliest+mammal+with+transversely+expanded+upper+molar+from+the+Late+Triassic+%28Carnian%29+Tiki+Formation%2C+South+Rewa+Gondwana+Basin%2C+India&rft.jtitle=Journal+of+Vertebrate+Paleontology&rft.date=2005&rft.volume=25&rft.issue=1&rft.pages=200%E2%80%93207&rft_id=info:doi/10.1671%2F0272-4634%282005%29025%5B0200%3AEMWTEU%5D2.0.CO%3B2">  </li> <li id="cite_note-12"><a href="#cite_ref-12">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2007) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160303225517/http://xa.yimg.com/kq/groups/13543816/1018125207/name/Luo+y+Martin+2007-+molar+structure+and+phylogeny+of+docodonts.pdf">Analysis of Molar Structure and Phylogeny of Docodont Genera</a>”. Bulletin of Carnegie Museum of Natural History 39, 27–47. o. [2016. március 3-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://xa.yimg.com/kq/groups/13543816/1018125207/name/Luo+y+Martin+2007-+molar+structure+and+phylogeny+of+docodonts.pdf">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2992/0145-9058(2007)39">[27:AOMSAP</a>2.0.CO;2 10.2992/0145-9058(2007)39[27:AOMSAP]2.0.CO;2]. (Hozzáférés: 2013. április 8.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Analysis+of+Molar+Structure+and+Phylogeny+of+Docodont+Genera&rft.jtitle=Bulletin+of+Carnegie+Museum+of+Natural+History&rft.date=2007&rft.volume=39&rft.pages=27%E2%80%9347&rft_id=info:doi/10.2992%2F0145-9058%282007%2939%5B27%3AAOMSAP%5D2.0.CO%3B2&rft_id=http%3A%2F%2Fxa.yimg.com%2Fkq%2Fgroups%2F13543816%2F1018125207%2Fname%2FLuo%2By%2BMartin%2B2007-%2Bmolar%2Bstructure%2Band%2Bphylogeny%2Bof%2Bdocodonts.pdf">  </li> <li id="cite_note-13"><a href="#cite_ref-13">↑</a> Az ide tartozó két, <a href="/wiki/Madagaszk%C3%A1r" title="Madagaszkár">Madagaszkárról</a> ismert faj ugyan már kihalt, de mivel ezer évvel ezelőtt még létező fajok voltak, ezért <a href="/wiki/Recens_faj" class="mw-redirect" title="Recens faj">recens fajoknak</a> tekintik őket. </li> <li id="cite_note-AhlbergMilner1994OriginOfTetrapods-14"><a href="#cite_ref-AhlbergMilner1994OriginOfTetrapods_14-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1994. április 1.) „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nature.com/nature/journal/v368/n6471/abs/368507a0.html">The Origin and Early Diversification of Tetrapods</a>”. Nature 368 (6471), 507–514. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/368507a0">10.1038/368507a0</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Origin+and+Early+Diversification+of+Tetrapods&rft.jtitle=Nature&rft.date=April+1994&rft.volume=368&rft.issue=6471&rft.pages=507%E2%80%93514&rft_id=info:doi/10.1038%2F368507a0&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.nature.com%2Fnature%2Fjournal%2Fv368%2Fn6471%2Fabs%2F368507a0.html">  </li> <li id="cite_note-15"><a href="#cite_ref-15">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20101220194106/http://palaeos.com/Vertebrates/Units/190Reptilomorpha/190.400.html#Amniota">Amniota – Palaeos</a>. [2010. december 20-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://palaeos.com/Vertebrates/Units/190Reptilomorpha/190.400.html#Amniota">eredetiből</a> archiválva]. </li> <li id="cite_note-16"><a href="#cite_ref-16">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20101220193822/http://palaeos.com/Vertebrates/Units/390Synapsida/390.000.html">Synapsida overview – Palaeos</a>. [2010. december 20-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://palaeos.com/Vertebrates/Units/390Synapsida/390.000.html">eredetiből</a> archiválva]. </li> <li id="cite_note-Kemp2006-17">↑ <a href="#cite_ref-Kemp2006_17-0">a</a> <a href="#cite_ref-Kemp2006_17-1">b</a> <a href="#cite_ref-Kemp2006_17-2">c</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2006) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210308061139/http://users.ox.ac.uk/~tskemp/pdfs/jeb2006.pdf">The origin and early radiation of the therapsid mammal-like reptiles: a palaeobiological hypothesis</a>”. Journal of Evolutionary Biology 19 (4), 1231–47. o. [2021. március 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://users.ox.ac.uk/~tskemp/pdfs/jeb2006.pdf">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.1420-9101.2005.01076.x">10.1111/j.1420-9101.2005.01076.x</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16780524">16780524</a>. (Hozzáférés: 2018. december 14.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+origin+and+early+radiation+of+the+therapsid+mammal-like+reptiles%3A+a+palaeobiological+hypothesis&rft.jtitle=Journal+of+Evolutionary+Biology&rft.date=2006&rft.volume=19&rft.issue=4&rft_id=info:pmid/16780524&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.1420-9101.2005.01076.x&rft_id=http%3A%2F%2Fusers.ox.ac.uk%2F%7Etskemp%2Fpdfs%2Fjeb2006.pdf">  </li> <li id="cite_note-Bennett1986-18">↑ <a href="#cite_ref-Bennett1986_18-0">a</a> <a href="#cite_ref-Bennett1986_18-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Bennett-1986">Bennett, A. F.. The metabolic and thermoregulatory status of therapsids, The ecology and biology of mammal-like reptiles. Washington D. C.: Smithsonian Institution Press, 207–218. o. (1986). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-87474-524-5" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-87474-524-5">ISBN 978-0-87474-524-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+ecology+and+biology+of+mammal-like+reptiles&rft.atitle=The+metabolic+and+thermoregulatory+status+of+therapsids&rft.aulast=Bennett&rft.aufirst=A.+F.&rft.date=1986&rft.pub=Smithsonian+Institution+Press&rft.place=Washington+D.+C.&rft.pages=207%E2%80%93218&rft.isbn=978-0-87474-524-5">  </li> <li id="cite_note-Kermack1984-19"><a href="#cite_ref-Kermack1984_19-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Kermack-1984">Kermack, D.M.. The evolution of mammalian characters. Washington D.C.: Croom Helm (1984). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-7099-1534-8" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-7099-1534-8">ISBN 978-0-7099-1534-8</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/10710687">10710687</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+evolution+of+mammalian+characters&rft.aulast=Kermack&rft.aufirst=D.M.&rft.date=1984&rft.pub=Croom+Helm&rft.place=Washington+D.C.&rft.isbn=978-0-7099-1534-8&rft_id=info:oclcnum/10710687">  </li> <li id="cite_note-Juramaia-20">↑ <a href="#cite_ref-Juramaia_20-0">a</a> <a href="#cite_ref-Juramaia_20-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2011) „A Jurassic eutherian mammal and divergence of marsupials and placentals”. Nature 476 (7361), 442–445. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/nature10291">10.1038/nature10291</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21866158">21866158</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=A+Jurassic+eutherian+mammal+and+divergence+of+marsupials+and+placentals&rft.jtitle=Nature&rft.date=2011&rft.volume=476&rft.issue=7361&rft.pages=442%E2%80%93445&rft_id=info:pmid/21866158&rft_id=info:doi/10.1038%2Fnature10291">  </li> <li id="cite_note-21"><a href="#cite_ref-21">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2004) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20071025225841/http://nmnaturalhistory.org/pdf_files/TJB.pdf">Assessing the record and causes of Late Triassic extinctions</a>”. Earth-Science Reviews 65 (1–2), 103–139. o. [2007. október 25-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://nmnaturalhistory.org/pdf_files/TJB.pdf">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/S0012-8252(03)00082-5">10.1016/S0012-8252(03)00082-5</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Assessing+the+record+and+causes+of+Late+Triassic+extinctions&rft.jtitle=Earth-Science+Reviews&rft.date=2004&rft.volume=65&rft.issue=1%E2%80%932&rft.pages=103%E2%80%93139&rft_id=info:doi/10.1016%2FS0012-8252%2803%2900082-5&rft_id=http%3A%2F%2Fnmnaturalhistory.org%2Fpdf_files%2FTJB.pdf">  </li> <li id="cite_note-22"><a href="#cite_ref-22">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Stephen L. Brusatte (2008). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.sciencemag.org/content/321/5895/1485">Superiority, Competition, and Opportunism in the Evolutionary Radiation of Dinosaurs</a>”. Science 321 (5895), 1485–1488. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1126/science.1161833">10.1126/science.1161833</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18787166">18787166</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Superiority%2C+Competition%2C+and+Opportunism+in+the+Evolutionary+Radiation+of+Dinosaurs&rft.jtitle=Science&rft.date=2008&rft.volume=321&rft.issue=5895&rft.au=Stephen+L.+Brusatte&rft.pages=1485%E2%80%931488&rft_id=info:pmid/18787166&rft_id=info:doi/10.1126%2Fscience.1161833&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.sciencemag.org%2Fcontent%2F321%2F5895%2F1485">  </li> <li id="cite_note-23"><a href="#cite_ref-23">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Gauthier-1986">Gauthier, J.A.. Saurischian monophyly and the origin of birds, The Origin of Birds and the Evolution of Flight. Memoirs of the California Academy of Sciences. San Francisco: California Academy of Sciences, 1–55. o. (1986)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Origin+of+Birds+and+the+Evolution+of+Flight.+Memoirs+of+the+California+Academy+of+Sciences&rft.atitle=Saurischian+monophyly+and+the+origin+of+birds&rft.aulast=Gauthier&rft.aufirst=J.A.&rft.date=1986&rft.pub=California+Academy+of+Sciences&rft.place=San+Francisco&rft.pages=1%E2%80%9355">  </li> <li id="cite_note-24"><a href="#cite_ref-24">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Sereno-1991">Sereno, P.C. (1991). „Basal archosaurs: phylogenetic relationships and functional implications”. Memoirs of the Society of Vertebrate Paleontology 2, 1–53. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/3889336">10.2307/3889336</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/3889336">3889336</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Basal+archosaurs%3A+phylogenetic+relationships+and+functional+implications&rft.jtitle=Memoirs+of+the+Society+of+Vertebrate+Paleontology&rft.date=1991&rft.volume=2&rft.aulast=Sereno&rft.aufirst=P.C.&rft.pages=1%E2%80%9353&rft_id=info:doi/10.2307%2F3889336">  </li> <li id="cite_note-25"><a href="#cite_ref-25">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1997) „The Cretaceous–Tertiary biotic transition”. Journal of the Geological Society 154 (2), 265–292. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1144/gsjgs.154.2.0265">10.1144/gsjgs.154.2.0265</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Cretaceous%E2%80%93Tertiary+biotic+transition&rft.jtitle=Journal+of+the+Geological+Society&rft.date=1997&rft.volume=154&rft.issue=2&rft.pages=265%E2%80%93292&rft_id=info:doi/10.1144%2Fgsjgs.154.2.0265">  </li> <li id="cite_note-26"><a href="#cite_ref-26">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=APWwBAAAQBAJ&pg=PA73">Evolution of Visual and Non-visual Pigments</a>. London: Springer, 73. o.. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-4614-4354-4" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-4614-4354-4">ISBN 978-1-4614-4354-4</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/892735337">892735337</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Evolution+of+Visual+and+Non-visual+Pigments&rft.pub=Springer&rft.place=London&rft.isbn=978-1-4614-4354-4&rft_id=info:oclcnum/892735337&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.hu%2Fbooks%3Fid%3DAPWwBAAAQBAJ%26pg%3DPA73">  </li> <li id="cite_note-27"><a href="#cite_ref-27">↑</a> Bakalar, Nicholas: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://news.nationalgeographic.com/news/2006/02/0223_060223_beaver.html">Jurassic "Beaver" Found; Rewrites History of Mammals</a>. National Geographic News, 2006. (Hozzáférés: 2016. május 28.) </li> <li id="cite_note-28"><a href="#cite_ref-28">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2012. október 24.) „Eye shape and the nocturnal bottleneck of mammals”. Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences 279 (1749), 4962–4968. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1098/rspb.2012.2258">10.1098/rspb.2012.2258</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23097513">23097513</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3497252/">3497252</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Eye+shape+and+the+nocturnal+bottleneck+of+mammals&rft.jtitle=Proceedings+of+the+Royal+Society+B%3A+Biological+Sciences&rft.date=24+October+2012&rft.volume=279&rft.issue=1749&rft.pages=4962%E2%80%934968&rft_id=info:pmid/23097513&rft_id=info:doi/10.1098%2Frspb.2012.2258">  </li> <li id="cite_note-Luo2007-29"><a href="#cite_ref-Luo2007_29-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2007) „Transformation and diversification in early mammal evolution”. Nature 450 (7172), 1011–19. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/nature06277">10.1038/nature06277</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18075580">18075580</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Transformation+and+diversification+in+early+mammal+evolution&rft.jtitle=Nature&rft.date=2007&rft.volume=450&rft.issue=7172&rft.pages=1011%E2%80%9319&rft_id=info:pmid/18075580&rft_id=info:doi/10.1038%2Fnature06277">  </li> <li id="cite_note-30"><a href="#cite_ref-30">↑</a> Pickrell, John: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://news.nationalgeographic.com/news/2003/12/1215_031215_oldestmarsupial.html">Oldest Marsupial Fossil Found in China</a>. National Geographic News, 2003. (Hozzáférés: 2016. május 28.) </li> <li id="cite_note-Liaoconodon2011-31"><a href="#cite_ref-Liaoconodon2011_31-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2011) „Transitional mammalian middle ear from a new Cretaceous Jehol eutriconodont”. Nature 472 (7342), 181–185. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/nature09921">10.1038/nature09921</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21490668">21490668</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Transitional+mammalian+middle+ear+from+a+new+Cretaceous+Jehol+eutriconodont&rft.jtitle=Nature&rft.date=2011&rft.volume=472&rft.issue=7342&rft.pages=181%E2%80%93185&rft_id=info:pmid/21490668&rft_id=info:doi/10.1038%2Fnature09921">  </li> <li id="cite_note-32"><a href="#cite_ref-32">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2002) „The earliest known eutherian mammal”. Nature 416 (6883), 816–822. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/416816a">10.1038/416816a</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11976675">11976675</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+earliest+known+eutherian+mammal&rft.jtitle=Nature&rft.date=2002&rft.volume=416&rft.issue=6883&rft.pages=816%E2%80%93822&rft_id=info:pmid/11976675&rft_id=info:doi/10.1038%2F416816a">  </li> <li id="cite_note-33"><a href="#cite_ref-33">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1997) „Epipubic bones in eutherian mammals from the Late Cretaceous of Mongolia”. Nature 389 (6650), 483–486. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/39020">10.1038/39020</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/9333234">9333234</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Epipubic+bones+in+eutherian+mammals+from+the+Late+Cretaceous+of+Mongolia&rft.jtitle=Nature&rft.date=1997&rft.volume=389&rft.issue=6650&rft.pages=483%E2%80%93486&rft_id=info:pmid/9333234&rft_id=info:doi/10.1038%2F39020">  </li> <li id="cite_note-34"><a href="#cite_ref-34">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Power-2012">Power, Michael L.. Evolution of Live Birth in Mammals, Evolution of the Human Placenta. Baltimore: Johns Hopkins University Press, 68. o. (2012). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-4214-0643-5" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-4214-0643-5">ISBN 978-1-4214-0643-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Evolution+of+the+Human+Placenta&rft.atitle=Evolution+of+Live+Birth+in+Mammals&rft.aulast=Power&rft.aufirst=Michael+L.&rft.date=2012&rft.pub=Johns+Hopkins+University+Press&rft.place=Baltimore&rft.isbn=978-1-4214-0643-5">  </li> <li id="cite_note-35"><a href="#cite_ref-35">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2007) „The oldest platypus and its bearing on divergence timing of the platypus and echidna clades”. Proceedings of the National Academy of Sciences 105, 1238–1242. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1073/pnas.0706385105">10.1073/pnas.0706385105</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18216270">18216270</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2234122/">2234122</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+oldest+platypus+and+its+bearing+on+divergence+timing+of+the+platypus+and+echidna+clades&rft.jtitle=Proceedings+of+the+National+Academy+of+Sciences&rft.date=2007&rft.volume=105&rft.pages=1238%E2%80%931242&rft_id=info:pmid/18216270&rft_id=info:doi/10.1073%2Fpnas.0706385105">  </li> <li id="cite_note-36"><a href="#cite_ref-36">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Grant-1995">Grant, Tom. Reproduction, The Platypus: A Unique Mammal. Sydney: University of New South Wales, 55. o. (1995). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-86840-143-0" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-86840-143-0">ISBN 978-0-86840-143-0</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/33842474">33842474</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Platypus%3A+A+Unique+Mammal&rft.atitle=Reproduction&rft.aulast=Grant&rft.aufirst=Tom&rft.date=1995&rft.pub=University+of+New+South+Wales&rft.place=Sydney&rft.isbn=978-0-86840-143-0&rft_id=info:oclcnum/33842474">  </li> <li id="cite_note-37"><a href="#cite_ref-37">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Goldman-2012">Goldman, Armond S. (2012). „Evolution of Immune Functions of the Mammary Gland and Protection of the Infant”. Breastfeeding Medicine 7 (3), 132–142. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1089/bfm.2012.0025">10.1089/bfm.2012.0025</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22577734">22577734</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Evolution+of+Immune+Functions+of+the+Mammary+Gland+and+Protection+of+the+Infant&rft.jtitle=Breastfeeding+Medicine&rft.date=2012&rft.volume=7&rft.issue=3&rft.aulast=Goldman&rft.aufirst=Armond+S.&rft.pages=132%E2%80%93142&rft_id=info:pmid/22577734&rft_id=info:doi/10.1089%2Fbfm.2012.0025">  </li> <li id="cite_note-jawbone2006-38">↑ <a href="#cite_ref-jawbone2006_38-0">a</a> <a href="#cite_ref-jawbone2006_38-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Rose-2006">Rose, Kenneth D.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=lyGqD_GWQ7oC&&pg=PA82">The Beginning of the Age of Mammals</a>. Baltimore: Johns Hopkins University Press, 82–83. o. (2006). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-8018-8472-6" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-8018-8472-6">ISBN 978-0-8018-8472-6</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/646769601">646769601</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Beginning+of+the+Age+of+Mammals&rft.aulast=Rose&rft.aufirst=Kenneth+D.&rft.date=2006&rft.pub=Johns+Hopkins+University+Press&rft.place=Baltimore&rft.pages=82%E2%80%9383&rft.isbn=978-0-8018-8472-6&rft_id=info:oclcnum/646769601&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.hu%2Fbooks%3Fid%3DlyGqD_GWQ7oC%26%26pg%3DPA82">  </li> <li id="cite_note-Brink1955-39"><a href="#cite_ref-Brink1955_39-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Brink-1955">Brink, A.S. (1955). „A study on the skeleton of Diademodon”. Palaeontologia Africana 3, 3–39. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=A+study+on+the+skeleton+of+%27%27Diademodon%27%27&rft.jtitle=Palaeontologia+Africana&rft.date=1955&rft.volume=3&rft.aulast=Brink&rft.aufirst=A.S.&rft.pages=3%E2%80%9339">  </li> <li id="cite_note-Kemp1982-40"><a href="#cite_ref-Kemp1982_40-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Kemp-1982">Kemp, T.S.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/mammallikereptil00kemp">Mammal-like reptiles and the origin of mammals</a>. London: Academic Press, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/mammallikereptil00kemp/page/n191">363</a>. o. (1982). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-12-404120-2" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-12-404120-2">ISBN 978-0-12-404120-2</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/8613180">8613180</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Mammal-like+reptiles+and+the+origin+of+mammals&rft.aulast=Kemp&rft.aufirst=T.S.&rft.date=1982&rft.pub=Academic+Press&rft.place=London&rft.isbn=978-0-12-404120-2&rft_id=info:oclcnum/8613180&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fmammallikereptil00kemp">  </li> <li id="cite_note-41"><a href="#cite_ref-41">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Estes-1961">Estes, R. (1961). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/biostor-824">Cranial anatomy of the cynodont reptile Thrinaxodon liorhinus</a>”. Bulletin of the Museum of Comparative Zoology (1253), 165–180. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Cranial+anatomy+of+the+cynodont+reptile+%27%27Thrinaxodon+liorhinus%27%27&rft.jtitle=Bulletin+of+the+Museum+of+Comparative+Zoology&rft.date=1961&rft.issue=1253&rft.aulast=Estes&rft.aufirst=R.&rft.pages=165%E2%80%93180&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fbiostor-824">  </li> <li id="cite_note-42"><a href="#cite_ref-42">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://news.nationalgeographic.com/news/2009/02/photogalleries/darwin-birthday-evolution/#/thrinaxodon-missing-link_7787_600x450.jpg">'Thrinaxodon: The Emerging Mammal</a>. National Geographic Daily News, 2009. február 11. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.) </li> <li id="cite_note-piotr-43"><a href="#cite_ref-piotr_43-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2015) „Microbiota and food residues including possible evidence of pre-mammalian hair in Upper Permian coprolites from Russia”. Lethaia 49 (4), 455–477. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/let.12156">10.1111/let.12156</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Microbiota+and+food+residues+including+possible+evidence+of+pre-mammalian+hair+in+Upper+Permian+coprolites+from+Russia&rft.jtitle=Lethaia&rft.date=2015&rft.volume=49&rft.issue=4&rft.pages=455%E2%80%93477&rft_id=info:doi/10.1111%2Flet.12156">  </li> <li id="cite_note-44"><a href="#cite_ref-44">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2010) „Do extraordinarily high growth rates in Permo-Triassic dicynodonts (Therapsida, Anomodontia) explain their success before and after the end-Permian extinction?”. Zoological Journal of the Linnean Society 160 (2), 341–365. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.1096-3642.2009.00601.x">10.1111/j.1096-3642.2009.00601.x</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Do+extraordinarily+high+growth+rates+in+Permo-Triassic+dicynodonts+%28Therapsida%2C+Anomodontia%29+explain+their+success+before+and+after+the+end-Permian+extinction%3F&rft.jtitle=Zoological+Journal+of+the+Linnean+Society&rft.date=2010&rft.volume=160&rft.issue=2&rft.pages=341%E2%80%93365&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.1096-3642.2009.00601.x">  </li> <li id="cite_note-Paul1988-45"><a href="#cite_ref-Paul1988_45-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Paul-1988">Paul, G.S.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/predatorydinosau00paul">Predatory Dinosaurs of the World</a>. New York: Simon and Schuster, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/predatorydinosau00paul/page/464">464</a>. o. (1988). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-671-61946-6" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-671-61946-6">ISBN 978-0-671-61946-6</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/18350868">18350868</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Predatory+Dinosaurs+of+the+World&rft.aulast=Paul&rft.aufirst=G.S.&rft.date=1988&rft.pub=Simon+and+Schuster&rft.place=New+York&rft.isbn=978-0-671-61946-6&rft_id=info:oclcnum/18350868&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fpredatorydinosau00paul">  </li> <li id="cite_note-46"><a href="#cite_ref-46">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1988) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_australian-journal-of-zoology_1988_36_5/page/573">Monotreme Cell-Cycles and the Evolution of Homeothermy</a>”. Australian Journal of Zoology 36 (5), 573–584. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1071/ZO9880573">10.1071/ZO9880573</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Monotreme+Cell-Cycles+and+the+Evolution+of+Homeothermy&rft.jtitle=Australian+Journal+of+Zoology&rft.date=1988&rft.volume=36&rft.issue=5&rft.pages=573%E2%80%93584&rft_id=info:doi/10.1071%2FZO9880573&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_australian-journal-of-zoology_1988_36_5%2Fpage%2F573">  </li> <li id="cite_note-47"><a href="#cite_ref-47">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-McNab-1980">McNab, Brian K. (1980). „Energetics and the limits to the temperate distribution in armadillos”. Journal of Mammalogy (American Society of Mammalogists) 61 (4), 606–627. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/1380307">10.2307/1380307</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/1380307">1380307</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Energetics+and+the+limits+to+the+temperate+distribution+in+armadillos&rft.jtitle=Journal+of+Mammalogy+%28American+Society+of+Mammalogists%29&rft.date=1980&rft.volume=61&rft.issue=4&rft.aulast=McNab&rft.aufirst=Brian+K.&rft.pages=606%E2%80%93627&rft_id=info:doi/10.2307%2F1380307">  </li> <li id="cite_note-48"><a href="#cite_ref-48">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Kielan−Jaworowska-2006">Kielan−Jaworowska, Z. (2006). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://app.pan.pl/archive/published/app51/app51-393.pdf">Limb posture in early mammals: Sprawling or parasagittal</a>”. Acta Palaeontologica Polonica 51 (3), 10237–10239. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Limb+posture+in+early+mammals%3A+Sprawling+or+parasagittal&rft.jtitle=Acta+Palaeontologica+Polonica&rft.date=2006&rft.volume=51&rft.issue=3&rft.aulast=Kielan%E2%88%92Jaworowska&rft.aufirst=Z.&rft.pages=10237%E2%80%9310239&rft_id=http%3A%2F%2Fapp.pan.pl%2Farchive%2Fpublished%2Fapp51%2Fapp51-393.pdf">  </li> <li id="cite_note-49"><a href="#cite_ref-49">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Lillegraven-1979">Lillegraven, Jason A.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/mesozoicmammalsf00lill_994">Mesozoic Mammals: The First Two-Thirds of Mammalian History</a>. University of California Press, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/mesozoicmammalsf00lill_994/page/n117">321</a>. o. (1979). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-520-03951-3" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-520-03951-3">ISBN 978-0-520-03951-3</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/5910695">5910695</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Mesozoic+Mammals%3A+The+First+Two-Thirds+of+Mammalian+History&rft.aulast=Lillegraven&rft.aufirst=Jason+A.&rft.date=1979&rft.pub=University+of+California+Press&rft.isbn=978-0-520-03951-3&rft_id=info:oclcnum/5910695&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fmesozoicmammalsf00lill_994">  </li> <li id="cite_note-50"><a href="#cite_ref-50">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Oftedal-2002">Oftedal, O.T. (2002). „The mammary gland and its origin during synapsid evolution”. Journal of Mammary Gland Biology and Neoplasia 7 (3), 225–252. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1023/A:1022896515287">10.1023/A:1022896515287</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12751889">12751889</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+mammary+gland+and+its+origin+during+synapsid+evolution&rft.jtitle=Journal+of+Mammary+Gland+Biology+and+Neoplasia&rft.date=2002&rft.volume=7&rft.issue=3&rft.aulast=Oftedal&rft.aufirst=O.T.&rft.pages=225%E2%80%93252&rft_id=info:pmid/12751889&rft_id=info:doi/10.1023%2FA%3A1022896515287">  </li> <li id="cite_note-51"><a href="#cite_ref-51">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Oftedal-2002">Oftedal, O.T. (2002). „The origin of lactation as a water source for parchment-shelled eggs”. Journal of Mammary Gland Biology and Neoplasia 7 (3), 253–266. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1023/A:1022848632125">10.1023/A:1022848632125</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12751890">12751890</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+origin+of+lactation+as+a+water+source+for+parchment-shelled+eggs&rft.jtitle=Journal+of+Mammary+Gland+Biology+and+Neoplasia&rft.date=2002&rft.volume=7&rft.issue=3&rft.aulast=Oftedal&rft.aufirst=O.T.&rft.pages=253%E2%80%93266&rft_id=info:pmid/12751890&rft_id=info:doi/10.1023%2FA%3A1022848632125">  </li> <li id="cite_note-SahneyBentonFerry2010LinksDiversityVertebrates-52">↑ <a href="#cite_ref-SahneyBentonFerry2010LinksDiversityVertebrates_52-0">a</a> <a href="#cite_ref-SahneyBentonFerry2010LinksDiversityVertebrates_52-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Sahney, S., Benton, M.J. and Ferry, P.A. (2010). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20151106230121/http://rsbl.royalsocietypublishing.org/content/6/4/544.full.pdf+html">Links between global taxonomic diversity, ecological diversity and the expansion of vertebrates on land</a>” (PDF). Biology Letters 6 (4), 544–547. o. [2015. november 6-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://rsbl.royalsocietypublishing.org/content/6/4/544.full.pdf+html">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1098/rsbl.2009.1024">10.1098/rsbl.2009.1024</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/20106856">20106856</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2936204/">2936204</a>. (Hozzáférés: 2018. december 20.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Links+between+global+taxonomic+diversity%2C+ecological+diversity+and+the+expansion+of+vertebrates+on+land&rft.jtitle=Biology+Letters&rft.date=2010&rft.volume=6&rft.issue=4&rft.au=Sahney%2C+S.%2C+Benton%2C+M.J.+and+Ferry%2C+P.A.&rft.pages=544%E2%80%93547&rft_id=info:pmid/20106856&rft_id=info:doi/10.1098%2Frsbl.2009.1024&rft_id=http%3A%2F%2Frsbl.royalsocietypublishing.org%2Fcontent%2F6%2F4%2F544.full.pdf%2Bhtml">  </li> <li id="cite_note-F.A.Smith-53"><a href="#cite_ref-F.A.Smith_53-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2010) „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.sciencemag.org/content/330/6008/1216.short">The Evolution of Maximum Body Size of Terrestrial Mammals</a>”. Science 330 (6008), 1216–1219. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1126/science.1194830">10.1126/science.1194830</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21109666">21109666</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Evolution+of+Maximum+Body+Size+of+Terrestrial+Mammals&rft.jtitle=Science&rft.date=2010&rft.volume=330&rft.issue=6008&rft.pages=1216%E2%80%931219&rft_id=info:pmid/21109666&rft_id=info:doi/10.1126%2Fscience.1194830&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.sciencemag.org%2Fcontent%2F330%2F6008%2F1216.short">  </li> <li id="cite_note-Bininda2007-54"><a href="#cite_ref-Bininda2007_54-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Bininda-Emonds-2007">Bininda-Emonds, O.R.P. (2007). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.utheria.org/uploads/nature05634.pdf">The delayed rise of present-day mammals</a>”. Nature 446 (7135), 507–511. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/nature05634">10.1038/nature05634</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17392779">17392779</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+delayed+rise+of+present-day+mammals&rft.jtitle=Nature&rft.date=2007&rft.volume=446&rft.issue=7135&rft.aulast=Bininda-Emonds&rft.aufirst=O.R.P.&rft.pages=507%E2%80%93511&rft_id=info:pmid/17392779&rft_id=info:doi/10.1038%2Fnature05634&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.utheria.org%2Fuploads%2Fnature05634.pdf">  </li> <li id="cite_note-Wible2007-55">↑ <a href="#cite_ref-Wible2007_55-0">a</a> <a href="#cite_ref-Wible2007_55-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2007) „Cretaceous eutherians and Laurasian origin for placental mammals near the K/T boundary”. Nature 447 (7147), 1003–06. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/nature05854">10.1038/nature05854</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17581585">17581585</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Cretaceous+eutherians+and+Laurasian+origin+for+placental+mammals+near+the+K%2FT+boundary&rft.jtitle=Nature&rft.date=2007&rft.volume=447&rft.issue=7147&rft.pages=1003%E2%80%9306&rft_id=info:pmid/17581585&rft_id=info:doi/10.1038%2Fnature05854">  </li> <li id="cite_note-SCI-20130208-56"><a href="#cite_ref-SCI-20130208_56-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2013. február 8.) „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.sciencemag.org/content/339/6120/662.abstract">The Placental Mammal Ancestor and the Post–K-Pg Radiation of Placentals</a>”. <a href="/w/index.php?title=Science_(journal)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Science (journal) (a lap nem létezik)">Science</a> 339, 662–667. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1126/science.1229237">10.1126/science.1229237</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23393258">23393258</a>. (Hozzáférés: 2013. február 9.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Placental+Mammal+Ancestor+and+the+Post%E2%80%93K-Pg+Radiation+of+Placentals&rft.jtitle=%5B%5BScience+%28journal%29%7CScience%5D%5D&rft.date=8+February+2013&rft.volume=339&rft.pages=662%E2%80%93667&rft_id=info:pmid/23393258&rft_id=info:doi/10.1126%2Fscience.1229237&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.sciencemag.org%2Fcontent%2F339%2F6120%2F662.abstract">  </li> <li id="cite_note-57"><a href="#cite_ref-57">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Halliday-2015">Halliday, Thomas J. D. (2015). „Resolving the relationships of Paleocene placental mammals”. Biological Reviews 92 (1), 521–550. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/brv.12242">10.1111/brv.12242</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28075073">28075073</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Resolving+the+relationships+of+Paleocene+placental+mammals&rft.jtitle=Biological+Reviews&rft.date=2015&rft.volume=92&rft.issue=1&rft.aulast=Halliday&rft.aufirst=Thomas+J.+D.&rft.pages=521%E2%80%93550&rft_id=info:pmid/28075073&rft_id=info:doi/10.1111%2Fbrv.12242">  </li> <li id="cite_note-58"><a href="#cite_ref-58">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Halliday-2016">Halliday, Thomas John Dixon (2016). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://rspb.royalsocietypublishing.org/content/royprsb/283/1833/20153026.full.pdf">Eutherians experienced elevated evolutionary rates in the immediate aftermath of the Cretaceous–Palaeogene mass extinction</a>”. Proceedings of the Royal Society B 283 (1833), 20153026. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1098/rspb.2015.3026">10.1098/rspb.2015.3026</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/27358361">27358361</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4936024/">4936024</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Eutherians+experienced+elevated+evolutionary+rates+in+the+immediate+aftermath+of+the+Cretaceous%E2%80%93Palaeogene+mass+extinction&rft.jtitle=Proceedings+of+the+Royal+Society+B&rft.date=2016&rft.volume=283&rft.issue=1833&rft.aulast=Halliday&rft.aufirst=Thomas+John+Dixon&rft.pages=20153026&rft_id=info:pmid/27358361&rft_id=info:doi/10.1098%2Frspb.2015.3026&rft_id=http%3A%2F%2Frspb.royalsocietypublishing.org%2Fcontent%2Froyprsb%2F283%2F1833%2F20153026.full.pdf">  </li> <li id="cite_note-NTR-20130606-59"><a href="#cite_ref-NTR-20130606_59-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2013. június 6.) „The oldest known primate skeleton and early haplorhine evolution”. Nature 498 (7452), 60–64. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/nature12200">10.1038/nature12200</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23739424">23739424</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+oldest+known+primate+skeleton+and+early+haplorhine+evolution&rft.jtitle=Nature&rft.date=6+June+2013&rft.volume=498&rft.issue=7452&rft.pages=60%E2%80%9364&rft_id=info:pmid/23739424&rft_id=info:doi/10.1038%2Fnature12200">  </li> <li id="cite_note-60"><a href="#cite_ref-60">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://purr-n-fur.org.uk/famous/felix.html">Félix, the space cat</a>. (Hozzáférés: 2007. január 30.) </li> <li id="cite_note-61"><a href="#cite_ref-61">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/vertebratebody0000rome_a5a9">The Vertebrate Body</a>. Philadelphia: Holt-Saunders International, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/vertebratebody0000rome_a5a9/page/129">129</a>–145. o. (1977). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-03-910284-5" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-03-910284-5">ISBN 978-0-03-910284-5</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/60007175">60007175</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Vertebrate+Body&rft.date=1977&rft.pub=Holt-Saunders+International&rft.place=Philadelphia&rft.pages=%5Bhttps%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fvertebratebody0000rome_a5a9%2Fpage%2F129+129%5D%E2%80%93145&rft.isbn=978-0-03-910284-5&rft_id=info:oclcnum/60007175&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fvertebratebody0000rome_a5a9">  </li> <li id="cite_note-62"><a href="#cite_ref-62">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=kS-h84pMJw4C&pg=PA593">Life: The Science of Biology</a>, 6, New York: Sinauer Associates, Inc., 593. o. (2001). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-7167-3873-2" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-7167-3873-2">ISBN 978-0-7167-3873-2</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/874883911">874883911</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Life%3A+The+Science+of+Biology&rft.date=2001&rft.edition=6&rft.pub=Sinauer+Associates%2C+Inc.&rft.place=New+York&rft.isbn=978-0-7167-3873-2&rft_id=info:oclcnum/874883911&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.hu%2Fbooks%3Fid%3DkS-h84pMJw4C%26pg%3DPA593">  </li> <li id="cite_note-63"><a href="#cite_ref-63">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2012) „Evolution of the mammalian middle ear and jaw: adaptations and novel structures”. Journal of Anatomy 222 (1), 147–160. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.1469-7580.2012.01526.x">10.1111/j.1469-7580.2012.01526.x</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22686855">22686855</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3552421/">3552421</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Evolution+of+the+mammalian+middle+ear+and+jaw%3A+adaptations+and+novel+structures&rft.jtitle=Journal+of+Anatomy&rft.date=2012&rft.volume=222&rft.issue=1&rft.pages=147%E2%80%93160&rft_id=info:pmid/22686855&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.1469-7580.2012.01526.x">  </li> <li id="cite_note-64"><a href="#cite_ref-64">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2005) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_paleobiology_spring-2005_31_2/page/324">To replace or not to replace: the significance of reduced functional tooth replacement in marsupial and placental mammals</a>”. Paleobiology 31 (2), 324–346. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1666/0094-8373(2005)031">[0324:trontr</a>2.0.co;2 10.1666/0094-8373(2005)031[0324:trontr]2.0.co;2].</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=To+replace+or+not+to+replace%3A+the+significance+of+reduced+functional+tooth+replacement+in+marsupial+and+placental+mammals&rft.jtitle=Paleobiology&rft.date=2005&rft.volume=31&rft.issue=2&rft.pages=324%E2%80%93346&rft_id=info:doi/10.1666%2F0094-8373%282005%29031%5B0324%3Atrontr%5D2.0.co%3B2&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_paleobiology_spring-2005_31_2%2Fpage%2F324">  </li> <li id="cite_note-65"><a href="#cite_ref-65">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2015) „A Systematic Study on Tooth Enamel Microstructures of Lambdopsalis bulla (Multituberculate, Mammalia) - Implications for Multituberculate Biology and Phylogeny”. PLOS ONE 10 (5), e0128243. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1371/journal.pone.0128243">10.1371/journal.pone.0128243</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26020958">26020958</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4447277/">4447277</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=A+Systematic+Study+on+Tooth+Enamel+Microstructures+of+%27%27Lambdopsalis+bulla%27%27+%28Multituberculate%2C+Mammalia%29+-+Implications+for+Multituberculate+Biology+and+Phylogeny&rft.jtitle=PLOS+ONE&rft.date=2015&rft.volume=10&rft.issue=5&rft.pages=e0128243&rft_id=info:pmid/26020958&rft_id=info:doi/10.1371%2Fjournal.pone.0128243">  </li> <li id="cite_note-66"><a href="#cite_ref-66">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Osborn-1900">Osborn, Henry F. (1900). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_american-naturalist_1900-12_34_408/page/943">Origin of the Mammalia, III. Occipital Condyles of Reptilian Tripartite Type</a>”. The American Naturalist 34, 943–947. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1086/277821">10.1086/277821</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/2453526">2453526</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Origin+of+the+Mammalia%2C+III.+Occipital+Condyles+of+Reptilian+Tripartite+Type&rft.jtitle=The+American+Naturalist&rft.date=1900&rft.volume=34&rft.aulast=Osborn&rft.aufirst=Henry+F.&rft.pages=943%E2%80%93947&rft_id=info:doi/10.1086%2F277821&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_american-naturalist_1900-12_34_408%2Fpage%2F943">  </li> <li id="cite_note-67"><a href="#cite_ref-67">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1973) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_annual-review-of-earth-and-planetary-sciences_1973_1/page/131">Mammals from Reptiles: A Review of Mammalian Origins</a>”. Annual Review of Earth and Planetary Sciences 1, 131–155. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1146/annurev.ea.01.050173.001023">10.1146/annurev.ea.01.050173.001023</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Mammals+from+Reptiles%3A+A+Review+of+Mammalian+Origins&rft.jtitle=Annual+Review+of+Earth+and+Planetary+Sciences&rft.date=1973&rft.volume=1&rft.pages=131%E2%80%93155&rft_id=info:doi/10.1146%2Fannurev.ea.01.050173.001023&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_annual-review-of-earth-and-planetary-sciences_1973_1%2Fpage%2F131">  </li> <li id="cite_note-schulkin-68">↑ <a href="#cite_ref-schulkin_68-0">a</a> <a href="#cite_ref-schulkin_68-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=xfffGC3hjPoC&pg=PA1891">The Evolution Of The Human Placenta</a>. Baltimore: Johns Hopkins University Press, 1890–1891. o. (2013). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-4214-0643-5" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-4214-0643-5">ISBN 978-1-4214-0643-5</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/940749490">940749490</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Evolution+Of+The+Human+Placenta&rft.date=2013&rft.pub=Johns+Hopkins+University+Press&rft.place=Baltimore&rft.pages=1890%E2%80%931891&rft.isbn=978-1-4214-0643-5&rft_id=info:oclcnum/940749490&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.hu%2Fbooks%3Fid%3DxfffGC3hjPoC%26pg%3DPA1891">  </li> <li id="cite_note-69"><a href="#cite_ref-69">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=FIIgDk9i_GkC&pg=PA154">CRC Handbook of Marine Mammal Medicine: Health, Disease, and Rehabilitation</a>, 2, Boca Raton: CRC Press, 154. o. (2001). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-4200-4163-7" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-4200-4163-7">ISBN 978-1-4200-4163-7</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/166505919">166505919</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=CRC+Handbook+of+Marine+Mammal+Medicine%3A+Health%2C+Disease%2C+and+Rehabilitation&rft.date=2001&rft.edition=2&rft.pub=CRC+Press&rft.place=Boca+Raton&rft.isbn=978-1-4200-4163-7&rft_id=info:oclcnum/166505919&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.hu%2Fbooks%3Fid%3DFIIgDk9i_GkC%26pg%3DPA154">  </li> <li id="cite_note-70"><a href="#cite_ref-70">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2011) „Development and Evolution of the Human Neocortex”. Cell 146 (1), 18–36. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/j.cell.2011.06.030">10.1016/j.cell.2011.06.030</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21729779">21729779</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3610574/">3610574</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Development+and+Evolution+of+the+Human+Neocortex&rft.jtitle=Cell&rft.date=2011&rft.volume=146&rft.issue=1&rft.pages=18%E2%80%9336&rft_id=info:pmid/21729779&rft_id=info:doi/10.1016%2Fj.cell.2011.06.030">  </li> <li id="cite_note-71"><a href="#cite_ref-71">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1933) „Absence of the Corpus callosum as a Mendelizing Character in the House Mouse”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 19 (6), 609–11. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1073/pnas.19.6.609">10.1073/pnas.19.6.609</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/86284">86284</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16587795">16587795</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1086100/">1086100</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Absence+of+the+Corpus+callosum+as+a+Mendelizing+Character+in+the+House+Mouse&rft.jtitle=Proceedings+of+the+National+Academy+of+Sciences+of+the+United+States+of+America&rft.date=1933&rft.volume=19&rft.issue=6&rft.pages=609%E2%80%9311&rft_id=info:pmid/16587795&rft_id=info:doi/10.1073%2Fpnas.19.6.609">  </li> <li id="cite_note-72"><a href="#cite_ref-72">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Mechanics of Breathing, Pulmonary physiology, 8, New York: McGraw-Hill Medical (2013. november 22.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0071793131" title="Speciális:Könyvforrások/978-0071793131">ISBN 978-0071793131</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/940633137">940633137</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Pulmonary+physiology&rft.atitle=Mechanics+of+Breathing&rft.date=2013&rft.edition=8&rft.pub=McGraw-Hill+Medical&rft.place=New+York&rft.isbn=978-0071793131&rft_id=info:oclcnum/940633137">  </li> <li id="cite_note-bellows-73">↑ <a href="#cite_ref-bellows_73-0">a</a> <a href="#cite_ref-bellows_73-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Umesh-2011">Umesh, Kumar B.. Pulmonary Anatomy and Physiology, Handbook of Mechanical Ventilation, 1, New Delhi: Jaypee Brothers Medical Publishing, 12. o. (2011). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-93-80704-74-6" title="Speciális:Könyvforrások/978-93-80704-74-6">ISBN 978-93-80704-74-6</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/945076700">945076700</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Handbook+of+Mechanical+Ventilation&rft.atitle=Pulmonary+Anatomy+and+Physiology&rft.aulast=Umesh&rft.aufirst=Kumar+B.&rft.date=2011&rft.edition=1&rft.pub=Jaypee+Brothers+Medical+Publishing&rft.place=New+Delhi&rft.isbn=978-93-80704-74-6&rft_id=info:oclcnum/945076700">  </li> <li id="cite_note-fitchbrown2006-74">↑ <a href="#cite_ref-fitchbrown2006_74-0">a</a> <a href="#cite_ref-fitchbrown2006_74-1">b</a> <a href="#cite_ref-fitchbrown2006_74-2">c</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Fitch-2006">Fitch, W. T.. Production of Vocalizations in Mammals, <a rel="nofollow" class="external text" href="http://homepage.univie.ac.at/tecumseh.fitch/wp-content/uploads/2010/08/Fitch2006MammalVocalProd.pdf">Encyclopedia of Language and Linguistics</a>. Oxford: Elsevier, 115–121. o. (2006)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Encyclopedia+of+Language+and+Linguistics&rft.atitle=Production+of+Vocalizations+in+Mammals&rft.aulast=Fitch&rft.aufirst=W.+T.&rft.date=2006&rft.pub=Elsevier&rft.place=Oxford&rft.pages=115%E2%80%93121&rft_id=http%3A%2F%2Fhomepage.univie.ac.at%2Ftecumseh.fitch%2Fwp-content%2Fuploads%2F2010%2F08%2FFitch2006MammalVocalProd.pdf">  </li> <li id="cite_note-75"><a href="#cite_ref-75">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://nuus.hu/eletmod/egeszseg/0125/fogadjunk-hogy-ezt-10-dolgot-nem-tudtad-testedrol/">nuus.hu</a> </li> <li id="cite_note-76"><a href="#cite_ref-76">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Langevin-1990">Langevin, Paul (1990). „Hypsignathus monstrosus”. Mammalian Species 357 (357), 1–4. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/3504110">10.2307/3504110</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/3504110">3504110</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=%27%27Hypsignathus+monstrosus%27%27&rft.jtitle=Mammalian+Species&rft.date=1990&rft.volume=357&rft.issue=357&rft.aulast=Langevin&rft.aufirst=Paul&rft.pages=1%E2%80%934&rft_id=info:doi/10.2307%2F3504110">  </li> <li id="cite_note-77"><a href="#cite_ref-77">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Weissengruber-2002">Weissengruber, G. E. (2002). „Hyoid apparatus and pharynx in the lion (Panthera leo), jaguar (Panthera onca), tiger (Panthera tigris), cheetah (Acinonyx jubatus), liger (Panthera leo × Panthera tigris), Tigon (Panthera tigris x Panthera leo) and the domestic cat. (Felis silvestris f. catus)”. Journal of Anatomy 201 (3), 195–209. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1046/j.1469-7580.2002.00088.x">10.1046/j.1469-7580.2002.00088.x</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12363272">12363272</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1570911/">1570911</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Hyoid+apparatus+and+pharynx+in+the+lion+%28%27%27Panthera+leo%27%27%29%2C+jaguar+%28%27%27Panthera+onca%27%27%29%2C+tiger+%28%27%27Panthera+tigris%27%27%29%2C+cheetah+%28%27%27Acinonyx+jubatus%27%27%29%2C+liger+%28%27%27Panthera+leo%27%27+%C3%97+%27%27Panthera+tigris%27%27%29%2C+Tigon+%28%27%27Panthera+tigris%27%27+x+%27%27Panthera+leo%27%27%29+and+the+domestic+cat.+%28%27%27Felis+silvestris%27%27+f.+%27%27catus%27%27%29&rft.jtitle=Journal+of+Anatomy&rft.date=2002&rft.volume=201&rft.issue=3&rft.aulast=Weissengruber&rft.aufirst=G.+E.&rft.pages=195%E2%80%93209&rft_id=info:pmid/12363272&rft_id=info:doi/10.1046%2Fj.1469-7580.2002.00088.x">  </li> <li id="cite_note-78"><a href="#cite_ref-78">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Stoeger-2012">Stoeger, Angela S. (2012). „Visualizing Sound Emission of Elephant Vocalizations: Evidence for Two Rumble Production Types”. PLOS ONE 7 (11), e48907. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1371/journal.pone.0048907">10.1371/journal.pone.0048907</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23155427">23155427</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3498347/">3498347</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Visualizing+Sound+Emission+of+Elephant+Vocalizations%3A+Evidence+for+Two+Rumble+Production+Types&rft.jtitle=PLOS+ONE&rft.date=2012&rft.volume=7&rft.issue=11&rft.aulast=Stoeger&rft.aufirst=Angela+S.&rft_id=info:pmid/23155427&rft_id=info:doi/10.1371%2Fjournal.pone.0048907">  </li> <li id="cite_note-79"><a href="#cite_ref-79">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Clark-2004">Clark, C. W. (2004). „Baleen whale infrasonic sounds: Natural variability and function”. Journal of the Acoustical Society of America 115 (5), 2554. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1121/1.4783845">10.1121/1.4783845</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Baleen+whale+infrasonic+sounds%3A+Natural+variability+and+function&rft.jtitle=Journal+of+the+Acoustical+Society+of+America&rft.date=2004&rft.volume=115&rft.issue=5&rft.aulast=Clark&rft.aufirst=C.+W.&rft_id=info:doi/10.1121%2F1.4783845">  </li> <li id="cite_note-80"><a href="#cite_ref-80">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://cnx.org/content/m46676/latest/?collection=col11496/latest">Anatomy & physiology</a>. Houston: Rice University Press, 787–846. o. (2013). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-938168-13-0" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-938168-13-0">ISBN 978-1-938168-13-0</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/898069394">898069394</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Anatomy+%26+physiology&rft.date=2013&rft.pub=Rice+University+Press&rft.place=Houston&rft.pages=787%E2%80%93846&rft.isbn=978-1-938168-13-0&rft_id=info:oclcnum/898069394&rft_id=http%3A%2F%2Fcnx.org%2Fcontent%2Fm46676%2Flatest%2F%3Fcollection%3Dcol11496%2Flatest">  </li> <li id="cite_note-81"><a href="#cite_ref-81">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Tinker-1988">Tinker, Spencer W.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=ASIVAAAAIAAJ&pg=PA51">Whales of the World</a>. Brill Archive, 51. o. (1988). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-935848-47-2" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-935848-47-2">ISBN 978-0-935848-47-2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Whales+of+the+World&rft.aulast=Tinker&rft.aufirst=Spencer+W.&rft.date=1988&rft.pub=Brill+Archive&rft.isbn=978-0-935848-47-2&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.hu%2Fbooks%3Fid%3DASIVAAAAIAAJ%26pg%3DPA51">  </li> <li id="cite_note-hair-82">↑ <a href="#cite_ref-hair_82-0">a</a> <a href="#cite_ref-hair_82-1">b</a> <a href="#cite_ref-hair_82-2">c</a> <a href="#cite_ref-hair_82-3">d</a> <a href="#cite_ref-hair_82-4">e</a> <a href="#cite_ref-hair_82-5">f</a> <a href="#cite_ref-hair_82-6">g</a> <a href="#cite_ref-hair_82-7">h</a> <a href="#cite_ref-hair_82-8">i</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=udCnKce9hfoC&pg=PA97">Mammalogy: Adaptation, Diversity, Ecology</a>, 3, Baltimore: Johns Hopkins University Press (2007). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-8018-8695-9" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-8018-8695-9">ISBN 978-0-8018-8695-9</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/124031907">124031907</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Mammalogy%3A+Adaptation%2C+Diversity%2C+Ecology&rft.date=2007&rft.edition=3&rft.pub=Johns+Hopkins+University+Press&rft.place=Baltimore&rft.isbn=978-0-8018-8695-9&rft_id=info:oclcnum/124031907&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.hu%2Fbooks%3Fid%3DudCnKce9hfoC%26pg%3DPA97">  </li> <li id="cite_note-dawson2014-83">↑ <a href="#cite_ref-dawson2014_83-0">a</a> <a href="#cite_ref-dawson2014_83-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Dawson-2014">Dawson, T. J. (2014). „The fur of mammals in exposed environments; do crypsis and thermal needs necessarily conflict? The polar bear and marsupial koala compared”. Journal of Comparative Physiology B 184 (2), 273–284. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/s00360-013-0794-8">10.1007/s00360-013-0794-8</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24366474">24366474</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+fur+of+mammals+in+exposed+environments%3B+do+crypsis+and+thermal+needs+necessarily+conflict%3F+The+polar+bear+and+marsupial+koala+compared&rft.jtitle=Journal+of+Comparative+Physiology+B&rft.date=2014&rft.volume=184&rft.issue=2&rft.aulast=Dawson&rft.aufirst=T.+J.&rft.pages=273%E2%80%93284&rft_id=info:pmid/24366474&rft_id=info:doi/10.1007%2Fs00360-013-0794-8">  </li> <li id="cite_note-bioscience.oxfordjournals.org-84"><a href="#cite_ref-bioscience.oxfordjournals.org_84-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2005) „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://bioscience.oxfordjournals.org/content/55/2/125.full.pdf+html">The Adaptive Significance of Coloration in Mammals</a>”. BioScience 55 (2), 125–136. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1641/0006-3568(2005)055">[0125:tasoci</a>2.0.co;2 10.1641/0006-3568(2005)055[0125:tasoci]2.0.co;2].</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Adaptive+Significance+of+Coloration+in+Mammals&rft.jtitle=BioScience&rft.date=2005&rft.volume=55&rft.issue=2&rft.pages=125%E2%80%93136&rft_id=info:doi/10.1641%2F0006-3568%282005%29055%5B0125%3Atasoci%5D2.0.co%3B2&rft_id=http%3A%2F%2Fbioscience.oxfordjournals.org%2Fcontent%2F55%2F2%2F125.full.pdf%2Bhtml">  </li> <li id="cite_note-85"><a href="#cite_ref-85">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2013. április 1.) „Camouflage mismatch in seasonal coat color due to decreased snow duration”. PNAS 110 (8), 7360–7365. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1073/pnas.1222724110">10.1073/pnas.1222724110</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23589881">23589881</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3645584/">3645584</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Camouflage+mismatch+in+seasonal+coat+color+due+to+decreased+snow+duration&rft.jtitle=PNAS&rft.date=April+2013&rft.volume=110&rft.issue=8&rft.pages=7360%E2%80%937365&rft_id=info:pmid/23589881&rft_id=info:doi/10.1073%2Fpnas.1222724110">  </li> <li id="cite_note-86"><a href="#cite_ref-86">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2004) „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://jeb.biologists.org/content/207/12/2157.full.pdf">Structural colouration of mammalian skin: convergent evolution of coherently scattering dermal collagen arrays</a>”. Journal of Experimental Biology 207 (12), 2157–72. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1242/jeb.00989">10.1242/jeb.00989</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Structural+colouration+of+mammalian+skin%3A+convergent+evolution+of+coherently+scattering+dermal+collagen+arrays&rft.jtitle=Journal+of+Experimental+Biology&rft.date=2004&rft.volume=207&rft.issue=12&rft.pages=2157%E2%80%9372&rft_id=info:doi/10.1242%2Fjeb.00989&rft_id=http%3A%2F%2Fjeb.biologists.org%2Fcontent%2F207%2F12%2F2157.full.pdf">  </li> <li id="cite_note-87"><a href="#cite_ref-87">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2010) „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.biomedcentral.com/1471-2148/10/86">Molecular evidence for a diverse green algal community growing in the hair of sloths and a specific association with Trichophilus welckeri (Chlorophyta, Ulvophyceae)</a>”. Evolutionary Biology 10 (86), 86. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1186/1471-2148-10-86">10.1186/1471-2148-10-86</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/20353556">20353556</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2858742/">2858742</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Molecular+evidence+for+a+diverse+green+algal+community+growing+in+the+hair+of+sloths+and+a+specific+association+with+%27%27Trichophilus+welckeri%27%27+%28Chlorophyta%2C+Ulvophyceae%29&rft.jtitle=Evolutionary+Biology&rft.date=2010&rft.volume=10&rft.issue=86&rft.pages=86&rft_id=info:pmid/20353556&rft_id=info:doi/10.1186%2F1471-2148-10-86&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.biomedcentral.com%2F1471-2148%2F10%2F86">  </li> <li id="cite_note-88"><a href="#cite_ref-88">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2009. február 1.) „Contrasting coloration in terrestrial mammals”. Philos Trans Royal Soc B 364 (1516), 537–548. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1098/rstb.2008.0221">10.1098/rstb.2008.0221</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18990666">18990666</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2674080/">2674080</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Contrasting+coloration+in+terrestrial+mammals&rft.jtitle=Philos+Trans+Royal+Soc+B&rft.date=February+2009&rft.volume=364&rft.issue=1516&rft.pages=537%E2%80%93548&rft_id=info:pmid/18990666&rft_id=info:doi/10.1098%2Frstb.2008.0221">  </li> <li id="cite_note-89"><a href="#cite_ref-89">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Plavcan-2001">Plavcan, J. M. (2001). „Sexual dimorphism in primate evolution”. American Journal of Physical Anthropology 116 (33), 25–53. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1002/ajpa.10011">10.1002/ajpa.10011</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11786990">11786990</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Sexual+dimorphism+in+primate+evolution&rft.jtitle=American+Journal+of+Physical+Anthropology&rft.date=2001&rft.volume=116&rft.issue=33&rft.aulast=Plavcan&rft.aufirst=J.+M.&rft.pages=25%E2%80%9353&rft_id=info:pmid/11786990&rft_id=info:doi/10.1002%2Fajpa.10011">  </li> <li id="cite_note-eva.mpg.de-90"><a href="#cite_ref-eva.mpg.de_90-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2012) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150924004623/http://www.eva.mpg.de/pks/staff/widdig/pdf/Bradley_et_al_2012.pdf">Coat Color Variation and Pigmentation Gene Expression in Rhesus Macaques (Macaca Mulatta)</a>”. Journal of Mammalian Evolution 20 (3), 263–70. o. [2015. szeptember 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.eva.mpg.de/pks/staff/widdig/pdf/Bradley_et_al_2012.pdf">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/s10914-012-9212-3">10.1007/s10914-012-9212-3</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Coat+Color+Variation+and+Pigmentation+Gene+Expression+in+Rhesus+Macaques+%28Macaca+Mulatta%29&rft.jtitle=Journal+of+Mammalian+Evolution&rft.date=2012&rft.volume=20&rft.issue=3&rft.pages=263%E2%80%9370&rft_id=info:doi/10.1007%2Fs10914-012-9212-3&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.eva.mpg.de%2Fpks%2Fstaff%2Fwiddig%2Fpdf%2FBradley_et_al_2012.pdf">  </li> <li id="cite_note-91"><a href="#cite_ref-91">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Romer-1959">Romer, A. S.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/vertebratestory0000rome">The vertebrate story</a>, 4, Chicago: University of Chicago Press (1959). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-226-72490-4" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-226-72490-4">ISBN 978-0-226-72490-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+vertebrate+story&rft.aulast=Romer&rft.aufirst=A.+S.&rft.date=1959&rft.edition=4&rft.pub=University+of+Chicago+Press&rft.place=Chicago&rft.isbn=978-0-226-72490-4&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fvertebratestory0000rome">  </li> <li id="cite_note-92"><a href="#cite_ref-92">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-de_Muizon-1997">de Muizon, Christian (1997). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_lethaia_1997-12_30_4/page/353">Carnivorous dental adaptations in tribosphenic mammals and phylogenetic reconstruction</a>”. Lethaia 30 (4), 353–366. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.1502-3931.1997.tb00481.x">10.1111/j.1502-3931.1997.tb00481.x</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Carnivorous+dental+adaptations+in+tribosphenic+mammals+and+phylogenetic+reconstruction&rft.jtitle=Lethaia&rft.date=1997&rft.volume=30&rft.issue=4&rft.aulast=de+Muizon&rft.aufirst=Christian&rft.pages=353%E2%80%93366&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.1502-3931.1997.tb00481.x&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_lethaia_1997-12_30_4%2Fpage%2F353">  </li> <li id="cite_note-93"><a href="#cite_ref-93">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Langer-1984">Langer, Peter (1984). „Comparative Anatomy of the Stomach in Mammalian Herbivores”. Quarterly Journal of Experimental Physiology 69 (3), 615–625. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1113/expphysiol.1984.sp002848">10.1113/expphysiol.1984.sp002848</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/6473699">6473699</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Comparative+Anatomy+of+the+Stomach+in+Mammalian+Herbivores&rft.jtitle=Quarterly+Journal+of+Experimental+Physiology&rft.date=1984&rft.volume=69&rft.issue=3&rft.aulast=Langer&rft.aufirst=Peter&rft.pages=615%E2%80%93625&rft_id=info:pmid/6473699&rft_id=info:doi/10.1113%2Fexpphysiol.1984.sp002848">  </li> <li id="cite_note-94"><a href="#cite_ref-94">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Vaughan-2011">Vaughan, Terry A.. Perissodactyla, Mammalogy, 5, Jones and Bartlett, 322. o. (2011). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-7637-6299-5" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-7637-6299-5">ISBN 978-0-7637-6299-5</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/437300511">437300511</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Mammalogy&rft.atitle=Perissodactyla&rft.aulast=Vaughan&rft.aufirst=Terry+A.&rft.date=2011&rft.edition=5&rft.pub=Jones+and+Bartlett&rft.isbn=978-0-7637-6299-5&rft_id=info:oclcnum/437300511">  </li> <li id="cite_note-95"><a href="#cite_ref-95">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Flower-1946">Flower, William H.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=B3crAAAAYAAJ&pg=PA496">An Introduction to the Study of Mammals Living and Extinct</a>. London: Adam and Charles Black, 496. o. (1946). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-110-76857-8" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-110-76857-8">ISBN 978-1-110-76857-8</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=An+Introduction+to+the+Study+of+Mammals+Living+and+Extinct&rft.aulast=Flower&rft.aufirst=William+H.&rft.date=1946&rft.pub=Adam+and+Charles+Black&rft.place=London&rft.isbn=978-1-110-76857-8&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.hu%2Fbooks%3Fid%3DB3crAAAAYAAJ%26pg%3DPA496">  </li> <li id="cite_note-96"><a href="#cite_ref-96">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Sreekumar-2010">Sreekumar, S.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=IxYR9wTeXQgC&pg=PA180">Basic Physiology</a>. PHI Learning Pvt. Ltd., 180–181. o. (2010). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-8120-34107-4" title="Speciális:Könyvforrások/978-8120-34107-4">ISBN 978-8120-34107-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Basic+Physiology&rft.aulast=Sreekumar&rft.aufirst=S.&rft.date=2010&rft.pub=PHI+Learning+Pvt.+Ltd.&rft.pages=180%E2%80%93181&rft.isbn=978-8120-34107-4&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.hu%2Fbooks%3Fid%3DIxYR9wTeXQgC%26pg%3DPA180">  </li> <li id="cite_note-97"><a href="#cite_ref-97">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Cheifetz-2010">Cheifetz, Adam S.. Oxford American Handbook of Gastroenterology and Hepatology. Oxford: Oxford University Press, USA, 165. o. (2010). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0199830121" title="Speciális:Könyvforrások/978-0199830121">ISBN 978-0199830121</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Oxford+American+Handbook+of+Gastroenterology+and+Hepatology&rft.aulast=Cheifetz&rft.aufirst=Adam+S.&rft.date=2010&rft.pub=Oxford+University+Press%2C+USA&rft.place=Oxford&rft.isbn=978-0199830121">  </li> <li id="cite_note-98"><a href="#cite_ref-98">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Kuntz-2008">Kuntz, Erwin. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/hepatologytextbo00kunt">Hepatology: Textbook and Atlas</a>. Germany: Springer, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/hepatologytextbo00kunt/page/38">38</a>. o. (2008). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-3-540-76838-8" title="Speciális:Könyvforrások/978-3-540-76838-8">ISBN 978-3-540-76838-8</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Hepatology%3A+Textbook+and+Atlas&rft.aulast=Kuntz&rft.aufirst=Erwin&rft.date=2008&rft.pub=Springer&rft.place=Germany&rft.isbn=978-3-540-76838-8&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhepatologytextbo00kunt">  </li> <li id="cite_note-99"><a href="#cite_ref-99">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Ortiz-2001">Ortiz, Rudy M. (2001). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://jeb.biologists.org/cgi/content/short/204/11/1831">Osmoregulation in Marine Mammals</a>”. Journal of Experimental Biology 204 (11), 1831–1844. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11441026">11441026</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Osmoregulation+in+Marine+Mammals&rft.jtitle=Journal+of+Experimental+Biology&rft.date=2001&rft.volume=204&rft.issue=11&rft.aulast=Ortiz&rft.aufirst=Rudy+M.&rft.pages=1831%E2%80%931844&rft_id=info:pmid/11441026&rft_id=http%3A%2F%2Fjeb.biologists.org%2Fcgi%2Fcontent%2Fshort%2F204%2F11%2F1831">  </li> <li id="cite_note-VB-100">↑ <a href="#cite_ref-VB_100-0">a</a> <a href="#cite_ref-VB_100-1">b</a> <a href="#cite_ref-VB_100-2">c</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Roman-1977">Roman, Alfred Sherwood. The Vertebrate Body. Philadelphia: Holt-Saunders International, 396–399. o. (1977). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-03-910284-5" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-03-910284-5">ISBN 978-0-03-910284-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Vertebrate+Body&rft.aulast=Roman&rft.aufirst=Alfred+Sherwood&rft.date=1977&rft.pub=Holt-Saunders+International&rft.place=Philadelphia&rft.pages=396%E2%80%93399&rft.isbn=978-0-03-910284-5">  </li> <li id="cite_note-101"><a href="#cite_ref-101">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Dawkins-2016">Dawkins, R.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id={{{id}}}&pg=PA281">The Ancestor's Tale: A Pilgrimage to the Dawn of Evolution</a>, 2nd, Boston: Mariner Books, 281. o. (2016). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-544-85993-7" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-544-85993-7">ISBN 978-0-544-85993-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Ancestor%27s+Tale%3A+A+Pilgrimage+to+the+Dawn+of+Evolution&rft.aulast=Dawkins&rft.aufirst=R.&rft.date=2016&rft.edition=2nd&rft.pub=Mariner+Books&rft.place=Boston&rft.isbn=978-0-544-85993-7&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.hu%2Fbooks%3Fid%3D%7B%7B%7Bid%7D%7D%7D%26pg%3DPA281">  </li> <li id="cite_note-102"><a href="#cite_ref-102">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://journals.cambridge.org/action//displayFulltext?type=6&fid=290402&jid=BRE&volumeId=80&issueId=01&aid=275550&fulltextType=RV&fileId=S1464793104006566">Biological Reviews - Cambridge Journals</a> </li> <li id="cite_note-103"><a href="#cite_ref-103">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Eva A. Hoffman; Timothy B. Rowe (2018). „Jurassic stem-mammal perinates and the origin of mammalian reproduction and growth” 561 (7721), 104–108. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/s41586-018-0441-3">10.1038/s41586-018-0441-3</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30158701">30158701</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Jurassic+stem-mammal+perinates+and+the+origin+of+mammalian+reproduction+and+growth&rft.date=2018&rft.volume=561&rft.issue=7721&rft.au=Eva+A.+Hoffman%3B+Timothy+B.+Rowe&rft_id=info:pmid/30158701&rft_id=info:doi/10.1038%2Fs41586-018-0441-3"> . </li> <li id="cite_note-Maxwell,_Kenneth_E._2013_112–113-104">↑ <a href="#cite_ref-Maxwell,_Kenneth_E._2013_112–113_104-0">a</a> <a href="#cite_ref-Maxwell,_Kenneth_E._2013_112–113_104-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Maxwell, Kenneth E.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=dnf1BwAAQBAJ&printsec=frontcover#v=onepage&q&f=false">The Sex Imperative: An Evolutionary Tale of Sexual Survival</a>. Springer, 112–113. o. (2013). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1489959881" title="Speciális:Könyvforrások/978-1489959881">ISBN 978-1489959881</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Sex+Imperative%3A+An+Evolutionary+Tale+of+Sexual+Survival&rft.au=Maxwell%2C+Kenneth+E.&rft.date=2013&rft.pub=Springer&rft.pages=112%E2%80%93113&rft.isbn=978-1489959881&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3Ddnf1BwAAQBAJ%26printsec%3Dfrontcover%23v%3Donepage%26q%26f%3Dfalse">  </li> <li id="cite_note-Vaughan,_Terry_A_et_al._2011_387-105">↑ <a href="#cite_ref-Vaughan,_Terry_A_et_al._2011_387_105-0">a</a> <a href="#cite_ref-Vaughan,_Terry_A_et_al._2011_387_105-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Vaughan, Terry A et al.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/mammalogy0005vaug">Mammalogy</a>. Jones & Bartlett Publishers, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/mammalogy0005vaug/page/387">387</a>. o. (2011). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1449644376" title="Speciális:Könyvforrások/978-1449644376">ISBN 978-1449644376</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Mammalogy&rft.au=Vaughan%2C+Terry+A+%27%27et+al.%27%27&rft.date=2011&rft.pub=Jones+%26+Bartlett+Publishers&rft.isbn=978-1449644376&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fmammalogy0005vaug">  </li> <li id="cite_note-106"><a href="#cite_ref-106">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Wallis M.C., Waters P.D., Delbridge M.L., Kirby P.J., Pask A.J., Grützner F., Rens W., Ferguson-Smith M.A., Graves J.A.M. (2007). „Sex determination in platypus and echidna: autosomal location of SOX3 confirms the absence of SRY from monotremes”. Chromosome Research 15 (8), 949–959. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/s10577-007-1185-3">10.1007/s10577-007-1185-3</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18185981">18185981</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Sex+determination+in+platypus+and+echidna%3A+autosomal+location+of+SOX3+confirms+the+absence+of+SRY+from+monotremes&rft.jtitle=Chromosome+Research&rft.date=2007&rft.volume=15&rft.issue=8&rft.au=Wallis+M.C.%2C+Waters+P.D.%2C+Delbridge+M.L.%2C+Kirby+P.J.%2C+Pask+A.J.%2C+Gr%C3%BCtzner+F.%2C+Rens+W.%2C+Ferguson-Smith+M.A.%2C+Graves+J.A.M.&rft.pages=949%E2%80%93959&rft_id=info:pmid/18185981&rft_id=info:doi/10.1007%2Fs10577-007-1185-3">  </li> <li id="cite_note-107"><a href="#cite_ref-107">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2008) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.webcitation.org/68bpdQhx9?url=http://www.mnf.uni-greifswald.de/fileadmin/Zoologisches_Museum/Hildebrandt/Dokumente/graves08.pdf">Weird Animal Genomes and the Evolution of Vertebrate Sex and Sex Chromosomes</a>”. Annual Review of Genetics 42, 568–586. o. [2012. június 22-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.mnf.uni-greifswald.de/fileadmin/Zoologisches_Museum/Hildebrandt/Dokumente/graves08.pdf">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1146/annurev.genet.42.110807.091714">10.1146/annurev.genet.42.110807.091714</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18983263">18983263</a>. (Hozzáférés: 2019. január 19.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Weird+Animal+Genomes+and+the+Evolution+of+Vertebrate+Sex+and+Sex+Chromosomes&rft.jtitle=Annual+Review+of+Genetics&rft.date=2008&rft.volume=42&rft.pages=568%E2%80%93586&rft_id=info:pmid/18983263&rft_id=info:doi/10.1146%2Fannurev.genet.42.110807.091714&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.mnf.uni-greifswald.de%2Ffileadmin%2FZoologisches_Museum%2FHildebrandt%2FDokumente%2Fgraves08.pdf">  </li> <li id="cite_note-108"><a href="#cite_ref-108">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1997) „Epipubic bones in eutherian mammals from the Late Cretaceous of Mongolia”. Nature 389 (6650), 483–486. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/39020">10.1038/39020</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/9333234">9333234</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Epipubic+bones+in+eutherian+mammals+from+the+Late+Cretaceous+of+Mongolia&rft.jtitle=Nature&rft.date=1997&rft.volume=389&rft.issue=6650&rft.pages=483%E2%80%93486&rft_id=info:pmid/9333234&rft_id=info:doi/10.1038%2F39020">  </li> <li id="cite_note-109"><a href="#cite_ref-109">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Morgan-2005">Morgan, Sally. Mammal Behavior and Lifestyle, Mammals. Chicago: Raintree, 6. o. (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-4109-1050-9" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-4109-1050-9">ISBN 978-1-4109-1050-9</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/53476660">53476660</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Mammals&rft.atitle=Mammal+Behavior+and+Lifestyle&rft.aulast=Morgan&rft.aufirst=Sally&rft.date=2005&rft.pub=Raintree&rft.place=Chicago&rft.isbn=978-1-4109-1050-9&rft_id=info:oclcnum/53476660">  </li> <li id="cite_note-110"><a href="#cite_ref-110">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Verma-2013">Verma, P. S.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=23s9DAAAQBAJ&pg=PA288">ISC Biology Book I for Class XI</a>. New Delhi: S. Chand and Company, 288. o. (2013). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-81-219-2557-0" title="Speciális:Könyvforrások/978-81-219-2557-0">ISBN 978-81-219-2557-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=ISC+Biology+Book+I+for+Class+XI&rft.aulast=Verma&rft.aufirst=P.+S.&rft.date=2013&rft.pub=S.+Chand+and+Company&rft.place=New+Delhi&rft.isbn=978-81-219-2557-0&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.hu%2Fbooks%3Fid%3D23s9DAAAQBAJ%26pg%3DPA288">  </li> <li id="cite_note-111"><a href="#cite_ref-111">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Oftedal-2002">Oftedal, O. T. (2002). „The mammary gland and its origin during synapsid evolution”. Journal of Mammary Gland Biology and Neoplasia 7 (3), 225–252. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1023/a:1022896515287">10.1023/a:1022896515287</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12751889">12751889</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+mammary+gland+and+its+origin+during+synapsid+evolution&rft.jtitle=Journal+of+Mammary+Gland+Biology+and+Neoplasia&rft.date=2002&rft.volume=7&rft.issue=3&rft.aulast=Oftedal&rft.aufirst=O.+T.&rft.pages=225%E2%80%93252&rft_id=info:pmid/12751889&rft_id=info:doi/10.1023%2Fa%3A1022896515287">  </li> <li id="cite_note-112"><a href="#cite_ref-112">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/biologyc00camp">Biology</a>, 6, Benjamin Cummings, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/biologyc00camp/page/845">845</a>. o. (2002). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-8053-6624-2" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-8053-6624-2">ISBN 978-0-8053-6624-2</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/47521441">47521441</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Biology&rft.date=2002&rft.edition=6&rft.pub=Benjamin+Cummings&rft.isbn=978-0-8053-6624-2&rft_id=info:oclcnum/47521441&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fbiologyc00camp">  </li> <li id="cite_note-113"><a href="#cite_ref-113">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1991) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_journal-of-thermal-biology_1991-07_16_4/page/227">Is the naked mole-rat Hererocephalus glaber an endothermic yet poikilothermic mammal?</a>”. Journal of Thermal Biology 16 (4), 227–232. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/0306-4565(91)90030-6">10.1016/0306-4565(91)90030-6</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Is+the+naked+mole-rat+%27%27Hererocephalus+glaber%27%27+an+endothermic+yet+poikilothermic+mammal%3F&rft.jtitle=Journal+of+Thermal+Biology&rft.date=1991&rft.volume=16&rft.issue=4&rft.pages=227%E2%80%93232&rft_id=info:doi/10.1016%2F0306-4565%2891%2990030-6&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_journal-of-thermal-biology_1991-07_16_4%2Fpage%2F227">  </li> <li id="cite_note-114"><a href="#cite_ref-114">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Temperature Effects, Animal Physiology: Adaptation and Environment, 5, 218. o. (1997). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-521-57098-5" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-521-57098-5">ISBN 978-0-521-57098-5</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/35744403">35744403</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Animal+Physiology%3A+Adaptation+and+Environment&rft.atitle=Temperature+Effects&rft.date=1997&rft.edition=5&rft.place=Cambridge&rft.isbn=978-0-521-57098-5&rft_id=info:oclcnum/35744403">  </li> <li id="cite_note-pmid19896964-115">↑ <a href="#cite_ref-pmid19896964_115-0">a</a> <a href="#cite_ref-pmid19896964_115-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2009) „Significant correlation of species longevity with DNA double strand break recognition but not with telomere length”. Mechanisms of Ageing and Development 130 (11–12), 784–92. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/j.mad.2009.10.004">10.1016/j.mad.2009.10.004</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19896964">19896964</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2799038/">2799038</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Significant+correlation+of+species+longevity+with+DNA+double+strand+break+recognition+but+not+with+telomere+length&rft.jtitle=Mechanisms+of+Ageing+and+Development&rft.date=2009&rft.volume=130&rft.issue=11%E2%80%9312&rft.pages=784%E2%80%9392&rft_id=info:pmid/19896964&rft_id=info:doi/10.1016%2Fj.mad.2009.10.004">  </li> <li id="cite_note-pmid4526202-116"><a href="#cite_ref-pmid4526202_116-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Hart-1974">Hart, R. W. (1974). „Correlation between deoxyribonucleic acid excision-repair and life-span in a number of mammalian species”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the USA 71 (6), 2169–2173. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1073/pnas.71.6.2169">10.1073/pnas.71.6.2169</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/4526202">4526202</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC388412/">388412</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Correlation+between+deoxyribonucleic+acid+excision-repair+and+life-span+in+a+number+of+mammalian+species&rft.jtitle=Proceedings+of+the+National+Academy+of+Sciences+of+the+USA&rft.date=1974&rft.volume=71&rft.issue=6&rft.aulast=Hart&rft.aufirst=R.+W.&rft.pages=2169%E2%80%932173&rft_id=info:pmid/4526202&rft_id=info:doi/10.1073%2Fpnas.71.6.2169">  </li> <li id="cite_note-pmid27874830-117"><a href="#cite_ref-pmid27874830_117-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2016) „Cell culture-based profiling across mammals reveals DNA repair and metabolism as determinants of species longevity”. eLife 5. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.7554/eLife.19130">10.7554/eLife.19130</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/27874830">27874830</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5148604/">5148604</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Cell+culture-based+profiling+across+mammals+reveals+DNA+repair+and+metabolism+as+determinants+of+species+longevity&rft.jtitle=eLife&rft.date=2016&rft.volume=5&rft_id=info:pmid/27874830&rft_id=info:doi/10.7554%2FeLife.19130">  </li> <li id="cite_note-pmid1465394-118"><a href="#cite_ref-pmid1465394_118-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1992) „Poly(ADP-ribose) polymerase activity in mononuclear leukocytes of 13 mammalian species correlates with species-specific life span”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 89 (24), 11759–11763. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1073/pnas.89.24.11759">10.1073/pnas.89.24.11759</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/1465394">1465394</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC50636/">50636</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Poly%28ADP-ribose%29+polymerase+activity+in+mononuclear+leukocytes+of+13+mammalian+species+correlates+with+species-specific+life+span&rft.jtitle=Proceedings+of+the+National+Academy+of+Sciences+of+the+United+States+of+America&rft.date=1992&rft.volume=89&rft.issue=24&rft.pages=11759%E2%80%9311763&rft_id=info:pmid/1465394&rft_id=info:doi/10.1073%2Fpnas.89.24.11759">  </li> <li id="cite_note-pmid7266079-119"><a href="#cite_ref-pmid7266079_119-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Francis-1981">Francis, A. A. (1981). „The relationship of DNA excision repair of ultraviolet-induced lesions to the maximum life span of mammals”. Mechanisms of Ageing of Development 16 (2), 181–189. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/0047-6374(81)90094-4">10.1016/0047-6374(81)90094-4</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/7266079">7266079</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+relationship+of+DNA+excision+repair+of+ultraviolet-induced+lesions+to+the+maximum+life+span+of+mammals&rft.jtitle=Mechanisms+of+Ageing+of+Development&rft.date=1981&rft.volume=16&rft.issue=2&rft.aulast=Francis&rft.aufirst=A.+A.&rft.pages=181%E2%80%93189&rft_id=info:pmid/7266079&rft_id=info:doi/10.1016%2F0047-6374%2881%2990094-4">  </li> <li id="cite_note-pmid7060140-120"><a href="#cite_ref-pmid7060140_120-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Treton-1982">Treton, J. A. (1982). „Correlation between DNA excision repair and mammalian lifespan in lens epithelial cells”. Cell Biol. Int. Rep. 6 (3), 253–60. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/0309-1651(82)90077-7">10.1016/0309-1651(82)90077-7</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/7060140">7060140</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Correlation+between+DNA+excision+repair+and+mammalian+lifespan+in+lens+epithelial+cells&rft.jtitle=Cell+Biol.+Int.+Rep.&rft.date=1982&rft.volume=6&rft.issue=3&rft.aulast=Treton&rft.aufirst=J.+A.&rft.pages=253%E2%80%9360&rft_id=info:pmid/7060140&rft_id=info:doi/10.1016%2F0309-1651%2882%2990077-7">  </li> <li id="cite_note-pmid3974310-121"><a href="#cite_ref-pmid3974310_121-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Maslansky-1985">Maslansky, C. J. (1985). „Ultraviolet light-induced DNA repair synthesis in hepatocytes from species of differing longevities”. Mechanisms of Ageing of Development 29 (2), 191–203. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/0047-6374(85)90018-1">10.1016/0047-6374(85)90018-1</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/3974310">3974310</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Ultraviolet+light-induced+DNA+repair+synthesis+in+hepatocytes+from+species+of+differing+longevities&rft.jtitle=Mechanisms+of+Ageing+of+Development&rft.date=1985&rft.volume=29&rft.issue=2&rft.aulast=Maslansky&rft.aufirst=C.+J.&rft.pages=191%E2%80%93203&rft_id=info:pmid/3974310&rft_id=info:doi/10.1016%2F0047-6374%2885%2990018-1">  </li> <li id="cite_note-122"><a href="#cite_ref-122">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080404213544/http://www.geocities.com/Yosemite/Forest/5238/Jill/Avian_Skeleton/leg.htm">Leg and foot</a>. [2008. április 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.geocities.com/Yosemite/Forest/5238/Jill/Avian_Skeleton/leg.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 3.) </li> <li id="cite_note-123"><a href="#cite_ref-123">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=LaaLNfY6gB8C&pg=PA3">Anatomy and Dissection of the Fetal Pig</a>, 5, New York: W. H. Freeman and Company, 3. o. (1998). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-7167-2637-1" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-7167-2637-1">ISBN 978-0-7167-2637-1</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/40576267">40576267</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Anatomy+and+Dissection+of+the+Fetal+Pig&rft.date=1998&rft.edition=5&rft.pub=W.+H.+Freeman+and+Company&rft.place=New+York&rft.isbn=978-0-7167-2637-1&rft_id=info:oclcnum/40576267&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.hu%2Fbooks%3Fid%3DLaaLNfY6gB8C%26pg%3DPA3">  </li> <li id="cite_note-124"><a href="#cite_ref-124">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2005) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_american-journal-of-physical-anthropology_2005-11_128_3/page/639">Knuckle-walking anteater: a convergence test of adaptation for purported knuckle-walking features of African Hominidae</a>”. Am. J. Phys. Anthropol. 128 (3), 639–658. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1002/ajpa.20192">10.1002/ajpa.20192</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15861420">15861420</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Knuckle-walking+anteater%3A+a+convergence+test+of+adaptation+for+purported+knuckle-walking+features+of+African+Hominidae&rft.jtitle=Am.+J.+Phys.+Anthropol.&rft.date=2005&rft.volume=128&rft.issue=3&rft.pages=639%E2%80%93658&rft_id=info:pmid/15861420&rft_id=info:doi/10.1002%2Fajpa.20192&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_american-journal-of-physical-anthropology_2005-11_128_3%2Fpage%2F639">  </li> <li id="cite_note-125"><a href="#cite_ref-125">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2001) „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://jeb.biologists.org/cgi/reprint/204/4/797.pdf">Energetics of terrestrial locomotion of the platypus Ornithorhynchus anatinus</a>”. The Journal of Experimental Biology 204 (Pt 4), 797–803. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11171362">11171362</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Energetics+of+terrestrial+locomotion+of+the+platypus+%27%27Ornithorhynchus+anatinus%27%27&rft.jtitle=The+Journal+of+Experimental+Biology&rft.date=2001&rft.volume=204&rft.issue=Pt+4&rft.pages=797%E2%80%93803&rft_id=info:pmid/11171362&rft_id=http%3A%2F%2Fjeb.biologists.org%2Fcgi%2Freprint%2F204%2F4%2F797.pdf">  </li> <li id="cite_note-126"><a href="#cite_ref-126">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Dhingra-2004">Dhingra, P. (2004). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.philosophistry.com/static/bipedalism.html">Comparative Bipedalism – How the Rest of the Animal Kingdom Walks on two legs</a>”. Anthropological Science 131 (231).</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Comparative+Bipedalism+%E2%80%93+How+the+Rest+of+the+Animal+Kingdom+Walks+on+two+legs&rft.jtitle=Anthropological+Science&rft.date=2004&rft.volume=131&rft.issue=231&rft.aulast=Dhingra&rft.aufirst=P.&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.philosophistry.com%2Fstatic%2Fbipedalism.html">  </li> <li id="cite_note-127"><a href="#cite_ref-127">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Alexander-2004">Alexander, R. M. (2004). „Bipedal animals, and their differences from humans”. Journal of Anatomy 204 (5), 321–330. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.0021-8782.2004.00289.x">10.1111/j.0021-8782.2004.00289.x</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15198697">15198697</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1571302/">1571302</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Bipedal+animals%2C+and+their+differences+from+humans&rft.jtitle=Journal+of+Anatomy&rft.date=2004&rft.volume=204&rft.issue=5&rft.aulast=Alexander&rft.aufirst=R.+M.&rft.pages=321%E2%80%93330&rft_id=info:pmid/15198697&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.0021-8782.2004.00289.x">  </li> <li id="cite_note-dagg-128">↑ <a href="#cite_ref-dagg_128-0">a</a> <a href="#cite_ref-dagg_128-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Dagg-1973">Dagg, Anne I. (1973). „Gaits in Mammals”. Mammal Review 3 (4), 135–154. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.1365-2907.1973.tb00179.x">10.1111/j.1365-2907.1973.tb00179.x</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Gaits+in+Mammals&rft.jtitle=Mammal+Review&rft.date=1973&rft.volume=3&rft.issue=4&rft.aulast=Dagg&rft.aufirst=Anne+I.&rft.pages=135%E2%80%93154&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.1365-2907.1973.tb00179.x">  </li> <li id="cite_note-129"><a href="#cite_ref-129">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Roberts-1995">Roberts, Tristan D. M.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=o8RvD3X8ur8C&pg=PA211">Understanding Balance: The Mechanics of Posture and Locomotion</a>. San Diego: Nelson Thornes, 211. o. (1995). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-56593-416-0" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-56593-416-0">ISBN 978-1-56593-416-0</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/33167785">33167785</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Understanding+Balance%3A+The+Mechanics+of+Posture+and+Locomotion&rft.aulast=Roberts&rft.aufirst=Tristan+D.+M.&rft.date=1995&rft.pub=Nelson+Thornes&rft.place=San+Diego&rft.isbn=978-1-56593-416-0&rft_id=info:oclcnum/33167785&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.hu%2Fbooks%3Fid%3Do8RvD3X8ur8C%26pg%3DPA211">  </li> <li id="cite_note-Cartmill-130">↑ <a href="#cite_ref-Cartmill_130-0">a</a> <a href="#cite_ref-Cartmill_130-1">b</a> <a href="#cite_ref-Cartmill_130-2">c</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Cartmill-1985">Cartmill, M.. Climbing, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/functionalverteb0000unse">Functional Vertebrate Morphology</a>. Cambridge: Belknap Press, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/functionalverteb0000unse/page/73">73</a>–88. o. (1985). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-674-32775-7" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-674-32775-7">ISBN 978-0-674-32775-7</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/11114191">11114191</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Functional+Vertebrate+Morphology&rft.atitle=Climbing&rft.aulast=Cartmill&rft.aufirst=M.&rft.date=1985&rft.pub=Belknap+Press&rft.place=Cambridge&rft.pages=%5Bhttps%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Ffunctionalverteb0000unse%2Fpage%2F73+73%5D%E2%80%9388&rft.isbn=978-0-674-32775-7&rft_id=info:oclcnum/11114191&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Ffunctionalverteb0000unse">  </li> <li id="cite_note-131"><a href="#cite_ref-131">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Vernes-2001">Vernes, Karl (2001). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://jmammal.oxfordjournals.org/content/jmammal/82/4/1026.full.pdf">Gliding Performance of the Northern Flying Squirrel (Glaucomys sabrinus) in Mature Mixed Forest of Eastern Canada</a>”. Journal of Mammalogy 82 (4), 1026–1033. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1644/1545-1542(2001)082"><1026:GPOTNF>2.0.CO;2 10.1644/1545-1542(2001)082<1026:GPOTNF>2.0.CO;2</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Gliding+Performance+of+the+Northern+Flying+Squirrel+%28%27%27Glaucomys+sabrinus%27%27%29+in+Mature+Mixed+Forest+of+Eastern+Canada&rft.jtitle=Journal+of+Mammalogy&rft.date=2001&rft.volume=82&rft.issue=4&rft.aulast=Vernes&rft.aufirst=Karl&rft.pages=1026%E2%80%931033&rft_id=info:doi/10.1644%2F1545-1542%282001%29082%3C1026%3AGPOTNF%3E2.0.CO%3B2&rft_id=http%3A%2F%2Fjmammal.oxfordjournals.org%2Fcontent%2Fjmammal%2F82%2F4%2F1026.full.pdf">  </li> <li id="cite_note-132"><a href="#cite_ref-132">↑</a> A. Barba, Lorena: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://blogs.bu.edu/biolocomotion/2011/10/16/bats-the-only-flying-mammal/">Bats – the only flying mammals</a>. Bio-Aerial Locomotion, 2011. október 1. (Hozzáférés: 2016. május 20.) </li> <li id="cite_note-133"><a href="#cite_ref-133">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.sciencedaily.com/releases/2007/01/070118161402.htm">Bats In Flight Reveal Unexpected Aerodynamics</a>. ScienceDaily , 2007. (Hozzáférés: 2016. július 12.) </li> <li id="cite_note-anders-134"><a href="#cite_ref-anders_134-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Hedenström-2015">Hedenström, Anders (2015). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://jeb.biologists.org/content/jexbio/218/5/653.full.pdf">Bat flight: aerodynamics, kinematics and flight morphology</a>”. Journal of Experimental Biology 218 (Pt 5), 653–663. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1242/jeb.031203">10.1242/jeb.031203</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25740899">25740899</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Bat+flight%3A+aerodynamics%2C+kinematics+and+flight+morphology&rft.jtitle=Journal+of+Experimental+Biology&rft.date=2015&rft.volume=218&rft.issue=Pt+5&rft.aulast=Hedenstr%C3%B6m&rft.aufirst=Anders&rft.pages=653%E2%80%93663&rft_id=info:pmid/25740899&rft_id=info:doi/10.1242%2Fjeb.031203&rft_id=http%3A%2F%2Fjeb.biologists.org%2Fcontent%2Fjexbio%2F218%2F5%2F653.full.pdf">  </li> <li id="cite_note-135"><a href="#cite_ref-135">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.sciencedaily.com/releases/2012/04/120411084133.htm">Bats save energy by drawing in wings on upstroke</a>. ScienceDaily , 2012. (Hozzáférés: 2016. július 12.) </li> <li id="cite_note-136"><a href="#cite_ref-136">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Taschek-2008">Taschek, Karen. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=XS9y642cjvMC&pg=PA14">Hanging with Bats: Ecobats, Vampires, and Movie Stars</a>. Albuquerque: University of New Mexico Press, 14. o. (2008). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-8263-4403-8" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-8263-4403-8">ISBN 978-0-8263-4403-8</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/191258477">191258477</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Hanging+with+Bats%3A+Ecobats%2C+Vampires%2C+and+Movie+Stars&rft.aulast=Taschek&rft.aufirst=Karen&rft.date=2008&rft.pub=University+of+New+Mexico+Press&rft.place=Albuquerque&rft.isbn=978-0-8263-4403-8&rft_id=info:oclcnum/191258477&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.hu%2Fbooks%3Fid%3DXS9y642cjvMC%26pg%3DPA14">  </li> <li id="cite_note-137"><a href="#cite_ref-137">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Sterbing-D'Angeloa-2011">Sterbing-D'Angeloa, Susanne (2011). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pnas.org/content/108/27/11291.full.pdf">Bat wing sensors support flight control</a>”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 108, 11291–11296. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1073/pnas.1018740108">10.1073/pnas.1018740108</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21690408">21690408</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3131348/">3131348</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Bat+wing+sensors+support+flight+control&rft.jtitle=Proceedings+of+the+National+Academy+of+Sciences+of+the+United+States+of+America&rft.date=2011&rft.volume=108&rft.aulast=Sterbing-D%27Angeloa&rft.aufirst=Susanne&rft.pages=11291%E2%80%9311296&rft_id=info:pmid/21690408&rft_id=info:doi/10.1073%2Fpnas.1018740108&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.pnas.org%2Fcontent%2F108%2F27%2F11291.full.pdf">  </li> <li id="cite_note-:2-138"><a href="#cite_ref-:2_138-0">↑</a> Damiani, R, 2003, Earliest evidence of cynodont burrowing, The Royal Society Publishing, Volume 270, Issue 1525 </li> <li id="cite_note-139"><a href="#cite_ref-139">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Shimer-1903">Shimer, H. W. (1903). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_american-naturalist_1903-12_37_444/page/819">Adaptations to Aquatic, Arboreal, Fossorial and Cursorial Habits in Mammals. III. Fossorial Adaptations</a>”. The American Naturalist 37, 819–825. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1086/278368">10.1086/278368</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/2455381">2455381</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Adaptations+to+Aquatic%2C+Arboreal%2C+Fossorial+and+Cursorial+Habits+in+Mammals.+III.+Fossorial+Adaptations&rft.jtitle=The+American+Naturalist&rft.date=1903&rft.volume=37&rft.aulast=Shimer&rft.aufirst=H.+W.&rft.pages=819%E2%80%93825&rft_id=info:doi/10.1086%2F278368&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_american-naturalist_1903-12_37_444%2Fpage%2F819">  </li> <li id="cite_note-140"><a href="#cite_ref-140">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1949) „The anatomical basis of swimming in Whales”. Journal of Zoology 119 (1), 49–60. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.1096-3642.1949.tb00866.x">10.1111/j.1096-3642.1949.tb00866.x</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+anatomical+basis+of+swimming+in+Whales&rft.jtitle=Journal+of+Zoology&rft.date=1949&rft.volume=119&rft.issue=1&rft.pages=49%E2%80%9360&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.1096-3642.1949.tb00866.x">  </li> <li id="cite_note-141"><a href="#cite_ref-141">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1991) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20060829000617/http://darwin.wcupa.edu/~biology/fish/pubs/pdf/1991MRDolphinswimming.pdf">Dolphin swimming – a review</a>”. Mammal Review 21 (4), 181–195. o. [2006. augusztus 29-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://darwin.wcupa.edu/~biology/fish/pubs/pdf/1991MRDolphinswimming.pdf">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.1365-2907.1991.tb00292.x">10.1111/j.1365-2907.1991.tb00292.x</a>. (Hozzáférés: 2019. január 31.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Dolphin+swimming+%E2%80%93+a+review&rft.jtitle=Mammal+Review&rft.date=1991&rft.volume=21&rft.issue=4&rft.pages=181%E2%80%93195&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.1365-2907.1991.tb00292.x&rft_id=http%3A%2F%2Fdarwin.wcupa.edu%2F%7Ebiology%2Ffish%2Fpubs%2Fpdf%2F1991MRDolphinswimming.pdf">  </li> <li id="cite_note-142"><a href="#cite_ref-142">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Marsh-1989">Marsh, Helene. Chapter 57: Dugongidae, Fauna of Australia. Canberra: Australian Government Publications (1989). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-644-06056-1" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-644-06056-1">ISBN 978-0-644-06056-1</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/27492815">27492815</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Fauna+of+Australia&rft.atitle=Chapter+57%3A+Dugongidae&rft.aulast=Marsh&rft.aufirst=Helene&rft.date=1989&rft.pub=Australian+Government+Publications&rft.place=Canberra&rft.isbn=978-0-644-06056-1&rft_id=info:oclcnum/27492815">  </li> <li id="cite_note-Seyfarth-143">↑ <a href="#cite_ref-Seyfarth_143-0">a</a> <a href="#cite_ref-Seyfarth_143-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Seyfarth-1980">Seyfarth, R. M. (1980). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.researchgate.net/publication/223576319">Vervet Monkey Alarm Calls: Semantic communication in a Free-Ranging Primate</a>”. Animal Behaviour 28 (4), 1070–1094. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/S0003-3472(80)80097-2">10.1016/S0003-3472(80)80097-2</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Vervet+Monkey+Alarm+Calls%3A+Semantic+communication+in+a+Free-Ranging+Primate&rft.jtitle=Animal+Behaviour&rft.date=1980&rft.volume=28&rft.issue=4&rft.aulast=Seyfarth&rft.aufirst=R.+M.&rft.pages=1070%E2%80%931094&rft_id=info:doi/10.1016%2FS0003-3472%2880%2980097-2&rft_id=https%3A%2F%2Fwww.researchgate.net%2Fpublication%2F223576319">  </li> <li id="cite_note-144"><a href="#cite_ref-144">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Zuberbühler-2001">Zuberbühler, Klause (2001). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_behavioral-ecology-and-sociobiology_2001-10_50_5/page/414">Predator-specific alarm calls in Campbell's monkeys, Cercopithecus campbelli</a>”. Behavioral Ecology and Sociobiology 50 (5), 414–442. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/s002650100383">10.1007/s002650100383</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/4601985">4601985</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Predator-specific+alarm+calls+in+Campbell%27s+monkeys%2C+%27%27Cercopithecus+campbelli%27%27&rft.jtitle=Behavioral+Ecology+and+Sociobiology&rft.date=2001&rft.volume=50&rft.issue=5&rft.aulast=Zuberb%C3%BChler&rft.aufirst=Klause&rft.pages=414%E2%80%93442&rft_id=info:doi/10.1007%2Fs002650100383&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_behavioral-ecology-and-sociobiology_2001-10_50_5%2Fpage%2F414">  </li> <li id="cite_note-145"><a href="#cite_ref-145">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Slabbekoorn-2002">Slabbekoorn, Hans (2002). „Bird song, ecology and speciation”. Philosophical Transactions of the Royal Society B: Biological Sciences 357 (1420), 493–503. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1098/rstb.2001.1056">10.1098/rstb.2001.1056</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12028787">12028787</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1692962/">1692962</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Bird+song%2C+ecology+and+speciation&rft.jtitle=Philosophical+Transactions+of+the+Royal+Society+B%3A+Biological+Sciences&rft.date=2002&rft.volume=357&rft.issue=1420&rft.aulast=Slabbekoorn&rft.aufirst=Hans&rft.pages=493%E2%80%93503&rft_id=info:pmid/12028787&rft_id=info:doi/10.1098%2Frstb.2001.1056">  </li> <li id="cite_note-146"><a href="#cite_ref-146">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Bannister-2008">Bannister, John L.. Baleen Whales (Mysticetes), Encyclopedia of Marine Mammals, 2, Academic Press, 80–89. o. (2008). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-12-373553-9" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-12-373553-9">ISBN 978-0-12-373553-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Encyclopedia+of+Marine+Mammals&rft.atitle=Baleen+Whales+%28Mysticetes%29&rft.aulast=Bannister&rft.aufirst=John+L.&rft.date=2008&rft.edition=2&rft.pub=Academic+Press&rft.pages=80%E2%80%9389&rft.isbn=978-0-12-373553-9">  </li> <li id="cite_note-147"><a href="#cite_ref-147">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Norris-2002">Norris, Scott (2002). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://bioscience.oxfordjournals.org/content/52/1/9.full.pdf">Creatures of Culture? Making the Case for Cultural Systems in Whales and Dolphins</a>”. BioScience 52 (1), 9–14. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1641/0006-3568(2002)052">[0009:COCMTC</a>2.0.CO;2 10.1641/0006-3568(2002)052[0009:COCMTC]2.0.CO;2].</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Creatures+of+Culture%3F+Making+the+Case+for+Cultural+Systems+in+Whales+and+Dolphins&rft.jtitle=BioScience&rft.date=2002&rft.volume=52&rft.issue=1&rft.aulast=Norris&rft.aufirst=Scott&rft.pages=9%E2%80%9314&rft_id=info:doi/10.1641%2F0006-3568%282002%29052%5B0009%3ACOCMTC%5D2.0.CO%3B2&rft_id=https%3A%2F%2Fbioscience.oxfordjournals.org%2Fcontent%2F52%2F1%2F9.full.pdf">  </li> <li id="cite_note-148"><a href="#cite_ref-148">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Boughman-1998">Boughman, Janette W. (1998). „Vocal learning by greater spear-nosed bats”. Proceedings: Biological Sciences 265 (1392), 227–233. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1098/rspb.1998.0286">10.1098/rspb.1998.0286</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/9493408">9493408</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1688873/">1688873</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Vocal+learning+by+greater+spear-nosed+bats&rft.jtitle=Proceedings%3A+Biological+Sciences&rft.date=1998&rft.volume=265&rft.issue=1392&rft.aulast=Boughman&rft.aufirst=Janette+W.&rft.pages=227%E2%80%93233&rft_id=info:pmid/9493408&rft_id=info:doi/10.1098%2Frspb.1998.0286">  </li> <li id="cite_note-149"><a href="#cite_ref-149">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.cbc.ca/news/technology/prairie-dogs-language-decoded-by-scientists-1.1322230">Prairie dogs' language decoded by scientists</a>. CBC News, 2013. június 21. (Hozzáférés: 2015. május 20.) </li> <li id="cite_note-150"><a href="#cite_ref-150">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://news.nationalgeographic.com/news/2004/03/0303_040303_elephants.html">Elephants Call Long-Distance After-Hours</a>. National Geographic, 2004. március 3. (Hozzáférés: 2016. november 15.) </li> <li id="cite_note-151"><a href="#cite_ref-151">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Maynard_Smith-2003">Maynard Smith, John. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=SUA51MeG1lcC&pg=PA61">Animal Signals</a>, Oxford Series in Ecology and Evolution. Oxford University Press, 61–63. o. (2003). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-19-852684-1" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-19-852684-1">ISBN 978-0-19-852684-1</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/54460090">54460090</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Animal+Signals&rft.aulast=Maynard+Smith&rft.aufirst=John&rft.date=2003&rft.pub=Oxford+University+Press&rft.pages=61%E2%80%9363&rft.series=Oxford+Series+in+Ecology+and+Evolution&rft.isbn=978-0-19-852684-1&rft_id=info:oclcnum/54460090&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.hu%2Fbooks%3Fid%3DSUA51MeG1lcC%26pg%3DPA61">  </li> <li id="cite_note-152"><a href="#cite_ref-152">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-FitzGibbon-1988">FitzGibbon, C. D. (1988). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20140225073844/http://webs.wofford.edu/moellerjf/Animal%20Behavior%202011/stotting%20in%20gazelles.pdf">Stotting in Thomson's gazelles: an honest signal of condition</a>”. Behavioral Ecology and Sociobiology 23 (2), 69–74. o. [2014. február 25-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://webs.wofford.edu/moellerjf/Animal%20Behavior%202011/stotting%20in%20gazelles.pdf">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/bf00299889">10.1007/bf00299889</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Stotting+in+Thomson%27s+gazelles%3A+an+honest+signal+of+condition&rft.jtitle=Behavioral+Ecology+and+Sociobiology&rft.date=1988&rft.volume=23&rft.issue=2&rft.aulast=FitzGibbon&rft.aufirst=C.+D.&rft.pages=69%E2%80%9374&rft_id=info:doi/10.1007%2Fbf00299889&rft_id=http%3A%2F%2Fwebs.wofford.edu%2Fmoellerjf%2FAnimal%2520Behavior%25202011%2Fstotting%2520in%2520gazelles.pdf">  </li> <li id="cite_note-153"><a href="#cite_ref-153">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1983. május 1.) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_american-naturalist_1983-05_121_5/page/709">Why White-Tailed Deer Flag Their Tails</a>”. The American Naturalist 121 (5), 709–715. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1086/284096">10.1086/284096</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/2460873">2460873</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Why+White-Tailed+Deer+Flag+Their+Tails&rft.jtitle=The+American+Naturalist&rft.date=May+1983&rft.volume=121&rft.issue=5&rft.pages=709%E2%80%93715&rft_id=info:doi/10.1086%2F284096&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_american-naturalist_1983-05_121_5%2Fpage%2F709">  </li> <li id="cite_note-154"><a href="#cite_ref-154">↑</a> Gosling, L. M. "<a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.researchgate.net/profile/Leonard_Gosling/publication/230317056_A_Reassessment_of_the_Function_of_Scent_Marking_in_Territories/links/59dcd8b4a6fdcca56e35e24c/A-Reassessment-of-the-Function-of-Scent-Marking-in-Territories.pdf">A reassessment of the function of scent marking in territories</a>." Zeitschrift für Tierpsychologie 60.2 (1982): 89–118. </li> <li id="cite_note-155"><a href="#cite_ref-155">↑</a> Zala, Sarah M., Wayne K. Potts, and Dustin J. Penn. "<a rel="nofollow" class="external text" href="https://academic.oup.com/beheco/article/15/2/338/223960">Scent-marking displays provide honest signals of health and infection</a>." Behavioral Ecology 15.2 (2004): 338–344. </li> <li id="cite_note-156"><a href="#cite_ref-156">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1973. augusztus 1.) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_animal-behaviour_1973-08_21_3/page/521">Scent Marking in Mammals</a>”. Animal Behaviour 21 (3), 521–535. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/S0003-3472(73)80012-0">10.1016/S0003-3472(73)80012-0</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Scent+Marking+in+Mammals&rft.jtitle=Animal+Behaviour&rft.date=August+1973&rft.volume=21&rft.issue=3&rft.pages=521%E2%80%93535&rft_id=info:doi/10.1016%2FS0003-3472%2873%2980012-0&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_animal-behaviour_1973-08_21_3%2Fpage%2F521">  </li> <li id="cite_note-157"><a href="#cite_ref-157">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1956) „Evidence for echolocation by cetaceans”. Deep-Sea Research 3 (2), 153–154. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/0146-6313(56)90096-x">10.1016/0146-6313(56)90096-x</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Evidence+for+echolocation+by+cetaceans&rft.jtitle=Deep-Sea+Research&rft.date=1956&rft.volume=3&rft.issue=2&rft.pages=153%E2%80%93154&rft_id=info:doi/10.1016%2F0146-6313%2856%2990096-x">  </li> <li id="cite_note-158"><a href="#cite_ref-158">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Wilson-2004">Wilson, W.. Echolocation in Bats and Dolphins. Chicago University Press, 22. o. (2004). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-226-79599-7" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-226-79599-7">ISBN 978-0-226-79599-7</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/50143737">50143737</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Echolocation+in+Bats+and+Dolphins&rft.aulast=Wilson&rft.aufirst=W.&rft.date=2004&rft.pub=Chicago+University+Press&rft.isbn=978-0-226-79599-7&rft_id=info:oclcnum/50143737">  </li> <li id="cite_note-159"><a href="#cite_ref-159">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Au-1993">Au, Whitlow W. L.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=Q3MIsrPDA5EC&pg=PAfront">The Sonar of Dolphins</a>. Springer-Verlag (1993). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-3-540-97835-0" title="Speciális:Könyvforrások/978-3-540-97835-0">ISBN 978-3-540-97835-0</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/26158593">26158593</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Sonar+of+Dolphins&rft.aulast=Au&rft.aufirst=Whitlow+W.+L.&rft.date=1993&rft.pub=Springer-Verlag&rft.isbn=978-3-540-97835-0&rft_id=info:oclcnum/26158593&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.hu%2Fbooks%3Fid%3DQ3MIsrPDA5EC%26pg%3DPAfront">  </li> <li id="cite_note-160"><a href="#cite_ref-160">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Langer-1984">Langer, Peter (1984). „Comparative Anatomy of the Stomach in Mammalian Herbivores”. Quarterly Journal of Experimental Physiology 69 (3), 615–625. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1113/expphysiol.1984.sp002848">10.1113/expphysiol.1984.sp002848</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/6473699">6473699</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Comparative+Anatomy+of+the+Stomach+in+Mammalian+Herbivores&rft.jtitle=Quarterly+Journal+of+Experimental+Physiology&rft.date=1984&rft.volume=69&rft.issue=3&rft.aulast=Langer&rft.aufirst=Peter&rft.pages=615%E2%80%93625&rft_id=info:pmid/6473699&rft_id=info:doi/10.1113%2Fexpphysiol.1984.sp002848">  </li> <li id="cite_note-161"><a href="#cite_ref-161">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2015) „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nature.com/ncomms/2015/150922/ncomms9285/full/ncomms9285.html">Baleen whales host a unique gut microbiome with similarities to both carnivores and herbivores</a>”. Nature Communications 6, 8285. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/ncomms9285">10.1038/ncomms9285</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26393325">26393325</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4595633/">4595633</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Baleen+whales+host+a+unique+gut+microbiome+with+similarities+to+both+carnivores+and+herbivores&rft.jtitle=Nature+Communications&rft.date=2015&rft.volume=6&rft.pages=8285&rft_id=info:pmid/26393325&rft_id=info:doi/10.1038%2Fncomms9285&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.nature.com%2Fncomms%2F2015%2F150922%2Fncomms9285%2Ffull%2Fncomms9285.html">  </li> <li id="cite_note-162"><a href="#cite_ref-162">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Speaksman-1996">Speaksman, J. R. (1996). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210602065723/https://www.abdn.ac.uk/energetics-research/publications/pdf_docs/86.pdf">Energetics and the evolution of body size in small terrestrial mammals</a>”. Symposia of the Zoological Society of London, 69–81. o. [2021. június 2-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.abdn.ac.uk/energetics-research/publications/pdf_docs/86.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 16.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Energetics+and+the+evolution+of+body+size+in+small+terrestrial+mammals&rft.jtitle=Symposia+of+the+Zoological+Society+of+London&rft.date=1996&rft.aulast=Speaksman&rft.aufirst=J.+R.&rft.pages=69%E2%80%9381&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.abdn.ac.uk%2Fenergetics-research%2Fpublications%2Fpdf_docs%2F86.pdf">  </li> <li id="cite_note-Smithsonian_Animal-163">↑ <a href="#cite_ref-Smithsonian_Animal_163-0">a</a> <a href="#cite_ref-Smithsonian_Animal_163-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/animaldefinitive00unse">Animal: The Definitive Visual Guide to the World's Wildlife</a>, 1st, DK Publishing, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/animaldefinitive00unse/page/86">86</a>–89. o. (2001). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-7894-7764-4" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-7894-7764-4">ISBN 978-0-7894-7764-4</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/46422124">46422124</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Animal%3A+The+Definitive+Visual+Guide+to+the+World%27s+Wildlife&rft.date=2001&rft.edition=1st&rft.pub=DK+Publishing&rft.pages=%5Bhttps%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fanimaldefinitive00unse%2Fpage%2F86+86%5D%E2%80%9389&rft.isbn=978-0-7894-7764-4&rft_id=info:oclcnum/46422124&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fanimaldefinitive00unse">  </li> <li id="cite_note-164"><a href="#cite_ref-164">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Sacco-2004">Sacco, Tyson (2004). „Ecomorphological indicators of feeding behaviour in the bears (Carnivora: Ursidae)”. Journal of Zoology 263 (1), 41–54. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1017/S0952836904004856">10.1017/S0952836904004856</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Ecomorphological+indicators+of+feeding+behaviour+in+the+bears+%28Carnivora%3A+Ursidae%29&rft.jtitle=Journal+of+Zoology&rft.date=2004&rft.volume=263&rft.issue=1&rft.aulast=Sacco&rft.aufirst=Tyson&rft.pages=41%E2%80%9354&rft_id=info:doi/10.1017%2FS0952836904004856">  </li> <li id="cite_note-valkenburgh2007-165"><a href="#cite_ref-valkenburgh2007_165-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-van_Valkenburgh-2007">van Valkenburgh, Blaire (2007). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_integrative-and-comparative-biology_2007-07_47_1/page/147">Déjà vu: the evolution of feeding morphologies in the Carnivora</a>”. Integrative and Comparative Biology 47 (1), 147–163. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1093/icb/icm016">10.1093/icb/icm016</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21672827">21672827</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=D%C3%A9j%C3%A0+vu%3A+the+evolution+of+feeding+morphologies+in+the+Carnivora&rft.jtitle=Integrative+and+Comparative+Biology&rft.date=2007&rft.volume=47&rft.issue=1&rft.aulast=van+Valkenburgh&rft.aufirst=Blaire&rft.pages=147%E2%80%93163&rft_id=info:pmid/21672827&rft_id=info:doi/10.1093%2Ficb%2Ficm016&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_integrative-and-comparative-biology_2007-07_47_1%2Fpage%2F147">  </li> <li id="cite_note-166"><a href="#cite_ref-166">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Singer-2003">Singer, M. S. (2003). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.researchgate.net/publication/228805019">Understanding omnivory needs a behavioral perspective</a>”. Ecology 84 (10), 2532–2537. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1890/02-0397">10.1890/02-0397</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Understanding+omnivory+needs+a+behavioral+perspective&rft.jtitle=Ecology&rft.date=2003&rft.volume=84&rft.issue=10&rft.aulast=Singer&rft.aufirst=M.+S.&rft.pages=2532%E2%80%932537&rft_id=info:doi/10.1890%2F02-0397&rft_id=https%3A%2F%2Fwww.researchgate.net%2Fpublication%2F228805019">  </li> <li id="cite_note-167"><a href="#cite_ref-167">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Hutson, Jarod M. (2013. december 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0305440313002070">Osteophagia and bone modifications by giraffe and other large ungulates</a>”. Journal of Archaeological Science 40 (12), 4139–4149. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/j.jas.2013.06.004">10.1016/j.jas.2013.06.004</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Osteophagia+and+bone+modifications+by+giraffe+and+other+large+ungulates&rft.jtitle=Journal+of+Archaeological+Science&rft.date=2013-12-01&rft.volume=40&rft.issue=12&rft.aulast=Hutson&rft.aufirst=Jarod+M.&rft.pages=4139%E2%80%934149&rft_id=info:doi/10.1016%2Fj.jas.2013.06.004&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.sciencedirect.com%2Fscience%2Farticle%2Fpii%2FS0305440313002070">  </li> <li id="cite_note-Why_Do_Cats_Eat_Grass-168">↑ <a href="#cite_ref-Why_Do_Cats_Eat_Grass_168-0">a</a> <a href="#cite_ref-Why_Do_Cats_Eat_Grass_168-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.petmd.com/cat/wellness/evr_ct_eating_grass">Why Do Cats Eat Grass?</a>. Pet MD. (Hozzáférés: 2017. január 13.) </li> <li id="cite_note-169"><a href="#cite_ref-169">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Humphries-2003">Humphries, M. M. (2003). „The role of energy availability in mammalian hibernation: A cost-benefit approach”. Physiological and Biochemical Zoology 76 (2), 165–179. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1086/367950">10.1086/367950</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12794670">12794670</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+role+of+energy+availability+in+mammalian+hibernation%3A+A+cost-benefit+approach&rft.jtitle=Physiological+and+Biochemical+Zoology&rft.date=2003&rft.volume=76&rft.issue=2&rft.aulast=Humphries&rft.aufirst=M.+M.&rft.pages=165%E2%80%93179&rft_id=info:pmid/12794670&rft_id=info:doi/10.1086%2F367950">  </li> <li id="cite_note-170"><a href="#cite_ref-170">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Barnes-1989">Barnes, Brian M. (1989). „Freeze Avoidance in a Mammal: Body Temperatures Below 0 °C in an Arctic Hibernator”. Science 244 (4912), 1593–1595. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1126/science.2740905">10.1126/science.2740905</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/2740905">2740905</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Freeze+Avoidance+in+a+Mammal%3A+Body+Temperatures+Below+0+%C2%B0C+in+an+Arctic+Hibernator&rft.jtitle=Science&rft.date=1989&rft.volume=244&rft.issue=4912&rft.aulast=Barnes&rft.aufirst=Brian+M.&rft.pages=1593%E2%80%931595&rft_id=info:pmid/2740905&rft_id=info:doi/10.1126%2Fscience.2740905">  </li> <li id="cite_note-171"><a href="#cite_ref-171">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Geiser-2010">Geiser, Fritz. Aestivation in Mammals and Birds, Aestivation: Molecular and Physiological Aspects, Progress in Molecular and Subcellular Biology. Springer-Verlag, 95–113. o.. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/978-3-642-02421-4">10.1007/978-3-642-02421-4</a> (2010). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-3-642-02420-7" title="Speciális:Könyvforrások/978-3-642-02420-7">ISBN 978-3-642-02420-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Aestivation%3A+Molecular+and+Physiological+Aspects&rft.atitle=Aestivation+in+Mammals+and+Birds&rft.aulast=Geiser&rft.aufirst=Fritz&rft.date=2010&rft.pub=Springer-Verlag&rft.pages=95%E2%80%93113&rft.series=Progress+in+Molecular+and+Subcellular+Biology&rft.isbn=978-3-642-02420-7&rft_id=info:doi/10.1007%2F978-3-642-02421-4">  </li> <li id="cite_note-172"><a href="#cite_ref-172">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Mann-2013">Mann, Janet (2013). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://rstb.royalsocietypublishing.org/content/royptb/368/1630/20120424.full.pdf">Tool Use by Aquatic Animals</a>”. Philosophical Transactions of the Royal Society B 368 (1630), 20120424. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1098/rstb.2012.0424">10.1098/rstb.2012.0424</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24101631">24101631</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4027413/">4027413</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Tool+Use+by+Aquatic+Animals&rft.jtitle=Philosophical+Transactions+of+the+Royal+Society+B&rft.date=2013&rft.volume=368&rft.issue=1630&rft.aulast=Mann&rft.aufirst=Janet&rft.pages=20120424&rft_id=info:pmid/24101631&rft_id=info:doi/10.1098%2Frstb.2012.0424&rft_id=http%3A%2F%2Frstb.royalsocietypublishing.org%2Fcontent%2Froyptb%2F368%2F1630%2F20120424.full.pdf">  </li> <li id="cite_note-173"><a href="#cite_ref-173">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Raffaele-2011">Raffaele, Paul. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/amonggreatapesad00unse">Among the Great Apes: Adventures on the Trail of Our Closest Relatives</a>. New York: Harper, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/amonggreatapesad00unse/page/83">83</a>. o. (2011). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-06-167184-5" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-06-167184-5">ISBN 978-0-06-167184-5</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/674694369">674694369</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Among+the+Great+Apes%3A+Adventures+on+the+Trail+of+Our+Closest+Relatives&rft.aulast=Raffaele&rft.aufirst=Paul&rft.date=2011&rft.pub=Harper&rft.place=New+York&rft.isbn=978-0-06-167184-5&rft_id=info:oclcnum/674694369&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Famonggreatapesad00unse">  </li> <li id="cite_note-174"><a href="#cite_ref-174">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Köhler-1925">Köhler, Wolfgang. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=IIR8CgAAQBAJ">The Mentality of Apes</a>. Liveright (1925). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-87140-108-3" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-87140-108-3">ISBN 978-0-87140-108-3</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/2000769">2000769</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Mentality+of+Apes&rft.aulast=K%C3%B6hler&rft.aufirst=Wolfgang&rft.date=1925&rft.pub=Liveright&rft.isbn=978-0-87140-108-3&rft_id=info:oclcnum/2000769&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.hu%2Fbooks%3Fid%3DIIR8CgAAQBAJ">  </li> <li id="cite_note-175"><a href="#cite_ref-175">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-McGowan-2014">McGowan, R. T. (2014). „Positive affect and learning: exploring the "Eureka Effect" in dogs”. Animal Cognition 17 (13), 577–587. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/s10071-013-0688-x">10.1007/s10071-013-0688-x</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24096703">24096703</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Positive+affect+and+learning%3A+exploring+the+%22Eureka+Effect%22+in+dogs&rft.jtitle=Animal+Cognition&rft.date=2014&rft.volume=17&rft.issue=13&rft.aulast=McGowan&rft.aufirst=R.+T.&rft.pages=577%E2%80%93587&rft_id=info:pmid/24096703&rft_id=info:doi/10.1007%2Fs10071-013-0688-x">  </li> <li id="cite_note-176"><a href="#cite_ref-176">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Karbowski-2007">Karbowski, Jan (2007). „Global and regional brain metabolic scaling and its functional consequences”. BMC Biology 5 (18), 18. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1186/1741-7007-5-18">10.1186/1741-7007-5-18</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17488526">17488526</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1884139/">1884139</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Global+and+regional+brain+metabolic+scaling+and+its+functional+consequences&rft.jtitle=BMC+Biology&rft.date=2007&rft.volume=5&rft.issue=18&rft.aulast=Karbowski&rft.aufirst=Jan&rft.pages=18&rft_id=info:pmid/17488526&rft_id=info:doi/10.1186%2F1741-7007-5-18">  </li> <li id="cite_note-177"><a href="#cite_ref-177">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Marino-2007">Marino, Lori (2007). „Cetacean Brains: How Aquatic Are They?”. The Anatomical Record 290 (6), 694–700. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1002/ar.20530">10.1002/ar.20530</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17516433">17516433</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Cetacean+Brains%3A+How+Aquatic+Are+They%3F&rft.jtitle=The+Anatomical+Record&rft.date=2007&rft.volume=290&rft.issue=6&rft.aulast=Marino&rft.aufirst=Lori&rft.pages=694%E2%80%93700&rft_id=info:pmid/17516433&rft_id=info:doi/10.1002%2Far.20530">  </li> <li id="cite_note-178"><a href="#cite_ref-178">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Gallup,_Jr.-1970">Gallup, Jr., G. G. (1970). „Chimpanzees: Self recognition”. Science 167 (3914), 86–87. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1126/science.167.3914.86">10.1126/science.167.3914.86</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/4982211">4982211</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Chimpanzees%3A+Self+recognition&rft.jtitle=Science&rft.date=1970&rft.volume=167&rft.issue=3914&rft.aulast=Gallup%2C+Jr.&rft.aufirst=G.+G.&rft.pages=86%E2%80%9387&rft_id=info:pmid/4982211&rft_id=info:doi/10.1126%2Fscience.167.3914.86">  </li> <li id="cite_note-179"><a href="#cite_ref-179">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Plotnik, J.M., de Waal, F.B.M. and Reiss, D. (2006). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.emory.edu/LIVING_LINKS/publications/articles/Plotnik_etal_2006.pdf">Self-recognition in an Asian elephant</a>”. PNAS 103 (45), 17053–17057. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1073/pnas.0608062103">10.1073/pnas.0608062103</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17075063">17075063</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1636577/">1636577</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Self-recognition+in+an+Asian+elephant&rft.jtitle=PNAS&rft.date=2006&rft.volume=103&rft.issue=45&rft.au=Plotnik%2C+J.M.%2C+de+Waal%2C+F.B.M.+and+Reiss%2C+D.&rft.pages=17053%E2%80%9317057&rft_id=info:pmid/17075063&rft_id=info:doi/10.1073%2Fpnas.0608062103&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.emory.edu%2FLIVING_LINKS%2Fpublications%2Farticles%2FPlotnik_etal_2006.pdf">  </li> <li id="cite_note-robert-180"><a href="#cite_ref-robert_180-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-S.-1986">S., Robert (1986). „Ontogeny of mirror behavior in two species of great apes”. American Journal of Primatology 10 (2), 109–117. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1002/ajp.1350100202">10.1002/ajp.1350100202</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Ontogeny+of+mirror+behavior+in+two+species+of+great+apes&rft.jtitle=American+Journal+of+Primatology&rft.date=1986&rft.volume=10&rft.issue=2&rft.aulast=S.&rft.aufirst=Robert&rft.pages=109%E2%80%93117&rft_id=info:doi/10.1002%2Fajp.1350100202">  </li> <li id="cite_note-181"><a href="#cite_ref-181">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Walraven, V., van Elsacker, L. and Verheyen, R. (1995). „Reactions of a group of pygmy chimpanzees (Pan paniscus) to their mirror images: evidence of self-recognition”. Primates 36, 145–150. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/bf02381922">10.1007/bf02381922</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Reactions+of+a+group+of+pygmy+chimpanzees+%28Pan+paniscus%29+to+their+mirror+images%3A+evidence+of+self-recognition&rft.jtitle=Primates&rft.date=1995&rft.volume=36&rft.au=Walraven%2C+V.%2C+van+Elsacker%2C+L.+and+Verheyen%2C+R.&rft.pages=145%E2%80%93150&rft_id=info:doi/10.1007%2Fbf02381922">  </li> <li id="cite_note-orangutan-182"><a href="#cite_ref-orangutan_182-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Leakey-1994">Leakey, Richard. The Origin of the Mind, The Origin Of Humankind. New York: BasicBooks, 150. o. (1994). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-465-05313-1" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-465-05313-1">ISBN 978-0-465-05313-1</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/30739453">30739453</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Origin+Of+Humankind&rft.atitle=The+Origin+of+the+Mind&rft.aulast=Leakey&rft.aufirst=Richard&rft.date=1994&rft.pub=BasicBooks&rft.place=New+York&rft.isbn=978-0-465-05313-1&rft_id=info:oclcnum/30739453">  </li> <li id="cite_note-archer-183"><a href="#cite_ref-archer_183-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Archer-1992">Archer, John. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=QDT27k5envcC&pg=PA217">Ethology and Human Development</a>. Rowman & Littlefield, 215–218. o. (1992). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-389-20996-6" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-389-20996-6">ISBN 978-0-389-20996-6</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/25874476">25874476</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Ethology+and+Human+Development&rft.aulast=Archer&rft.aufirst=John&rft.date=1992&rft.pub=Rowman+%26+Littlefield&rft.pages=215%E2%80%93218&rft.isbn=978-0-389-20996-6&rft_id=info:oclcnum/25874476&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.hu%2Fbooks%3Fid%3DQDT27k5envcC%26pg%3DPA217">  </li> <li id="cite_note-parker95-184"><a href="#cite_ref-parker95_184-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Evidence of self-awareness in the bottlenose dolphin (Tursiops truncatus), Self-awareness in Animals and Humans: Developmental Perspectives. Cambridge: Cambridge University Press, 361–379. o. (1995). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-521-44108-7" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-521-44108-7">ISBN 978-0-521-44108-7</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/28180680">28180680</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Self-awareness+in+Animals+and+Humans%3A+Developmental+Perspectives&rft.atitle=Evidence+of+self-awareness+in+the+bottlenose+dolphin+%28%27%27Tursiops+truncatus%27%27%29&rft.date=1995&rft.pub=Cambridge+University+Press&rft.place=Cambridge&rft.pages=361%E2%80%93379&rft.isbn=978-0-521-44108-7&rft_id=info:oclcnum/28180680">  </li> <li id="cite_note-Delfour-185">↑ <a href="#cite_ref-Delfour_185-0">a</a> <a href="#cite_ref-Delfour_185-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2001) „Mirror image processing in three marine mammal species: Killer whales (Orcinus orca), false killer whales (Pseudorca crassidens) and California sea lions (Zalophus californianus)”. Behavioural Processes 53 (3), 181–190. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/s0376-6357(01)00134-6">10.1016/s0376-6357(01)00134-6</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11334706">11334706</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Mirror+image+processing+in+three+marine+mammal+species%3A+Killer+whales+%28%27%27Orcinus+orca%27%27%29%2C+false+killer+whales+%28%27%27Pseudorca+crassidens%27%27%29+and+California+sea+lions+%28%27%27Zalophus+californianus%27%27%29&rft.jtitle=Behavioural+Processes&rft.date=2001&rft.volume=53&rft.issue=3&rft.pages=181%E2%80%93190&rft_id=info:pmid/11334706&rft_id=info:doi/10.1016%2Fs0376-6357%2801%2900134-6">  </li> <li id="cite_note-186"><a href="#cite_ref-186">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Jacobs, D.S. (1991). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_journal-of-zoology_1991-08_224_4/page/553">The colony structure and dominance hierarchy of the Damaraland mole-rat, Cryptomys damarensis (Rodentia: Bathyergidae) from Namibia</a>”. Journal of Zoology 224 (4), 553–576. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.1469-7998.1991.tb03785.x">10.1111/j.1469-7998.1991.tb03785.x</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+colony+structure+and+dominance+hierarchy+of+the+Damaraland+mole-rat%2C+%27%27Cryptomys+damarensis%27%27+%28Rodentia%3A+Bathyergidae%29+from+Namibia&rft.jtitle=Journal+of+Zoology&rft.date=1991&rft.volume=224&rft.issue=4&rft.au=Jacobs%2C+D.S.&rft.pages=553%E2%80%93576&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.1469-7998.1991.tb03785.x&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_journal-of-zoology_1991-08_224_4%2Fpage%2F553">  </li> <li id="cite_note-187"><a href="#cite_ref-187">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Jarvis-1981">Jarvis, J. U. M. (1981). „Eusociality in a mammal: cooperative breeding in naked mole-rat colonies”. Science 212 (4494), 571–573. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1126/science.7209555">10.1126/science.7209555</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/1686202">1686202</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Eusociality+in+a+mammal%3A+cooperative+breeding+in+naked+mole-rat+colonies&rft.jtitle=Science&rft.date=1981&rft.volume=212&rft.issue=4494&rft.aulast=Jarvis&rft.aufirst=J.+U.+M.&rft.pages=571%E2%80%93573&rft_id=info:doi/10.1126%2Fscience.7209555">  </li> <li id="cite_note-188"><a href="#cite_ref-188">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Hardy-2009">Hardy, Sarah B.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=dsiksDFQPDsC&pg=PA92">Mothers and Others: The Evolutionary Origins of Mutual Understanding</a>. Boston: Belknap Press of Harvard University Press, 92–93. o. (2009)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Mothers+and+Others%3A+The+Evolutionary+Origins+of+Mutual+Understanding&rft.aulast=Hardy&rft.aufirst=Sarah+B.&rft.date=2009&rft.pub=Belknap+Press+of+Harvard+University+Press&rft.place=Boston&rft.pages=92%E2%80%9393&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.hu%2Fbooks%3Fid%3DdsiksDFQPDsC%26pg%3DPA92">  </li> <li id="cite_note-Harlow71-189"><a href="#cite_ref-Harlow71_189-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Harlow-1971">Harlow, H. F. (1971). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pnas.org/cgi/content/abstract/68/7/1534">Social Recovery by Isolation-Reared Monkeys</a>”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 68 (7), 1534–1538. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1073/pnas.68.7.1534">10.1073/pnas.68.7.1534</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/5283943">5283943</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC389234/">389234</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Social+Recovery+by+Isolation-Reared+Monkeys&rft.jtitle=Proceedings+of+the+National+Academy+of+Sciences+of+the+United+States+of+America&rft.date=1971&rft.volume=68&rft.issue=7&rft.aulast=Harlow&rft.aufirst=H.+F.&rft.pages=1534%E2%80%931538&rft_id=info:pmid/5283943&rft_id=info:doi/10.1073%2Fpnas.68.7.1534&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.pnas.org%2Fcgi%2Fcontent%2Fabstract%2F68%2F7%2F1534">  </li> <li id="cite_note-190"><a href="#cite_ref-190">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-van_Schaik-1999">van Schaik, Carel P. (1999). „The Socioecology of Fission-Fusion Sociality in Orangutans”. Biomedical and Life Sciences 40 (1), 69–86. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/BF02557703">10.1007/BF02557703</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23179533">23179533</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Socioecology+of+Fission-Fusion+Sociality+in+Orangutans&rft.jtitle=Biomedical+and+Life+Sciences&rft.date=1999&rft.volume=40&rft.issue=1&rft.aulast=van+Schaik&rft.aufirst=Carel+P.&rft.pages=69%E2%80%9386&rft_id=info:pmid/23179533&rft_id=info:doi/10.1007%2FBF02557703">  </li> <li id="cite_note-191"><a href="#cite_ref-191">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Archie, Elizabeth A. (2005. március 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://rspb.royalsocietypublishing.org/content/273/1586/513.full">The ties that bind: genetic relatedness predicts the fission and fusion of social groups in wild African elephants</a>”. Proceedings of the Royal Society B 273 (1586), 513–522. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1098/rspb.2005.3361">10.1098/rspb.2005.3361</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16537121">16537121</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1560064/">1560064</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+ties+that+bind%3A+genetic+relatedness+predicts+the+fission+and+fusion+of+social+groups+in+wild+African+elephants&rft.jtitle=Proceedings+of+the+Royal+Society+B&rft.date=March+2005&rft.volume=273&rft.issue=1586&rft.aulast=Archie&rft.aufirst=Elizabeth+A.&rft.pages=513%E2%80%93522&rft_id=info:pmid/16537121&rft_id=info:doi/10.1098%2Frspb.2005.3361&rft_id=http%3A%2F%2Frspb.royalsocietypublishing.org%2Fcontent%2F273%2F1586%2F513.full">  </li> <li id="cite_note-192"><a href="#cite_ref-192">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Smith-2007">Smith, Jennifer E. (2007). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20140425002800/http://www.mills.edu/academics/faculty/bio/jesmith/partner.pdf">Rank-related partner choice in the fission–fusion society of the spotted hyena (Crocuta crocuta)</a>”. Behavioral Ecology and Sociobiology 61 (5), 753–765. o. [2014. április 25-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.mills.edu/academics/faculty/bio/jesmith/partner.pdf">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/s00265-006-0305-y">10.1007/s00265-006-0305-y</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Rank-related+partner+choice+in+the+fission%E2%80%93fusion+society+of+the+spotted+hyena+%28%27%27Crocuta+crocuta%27%27%29&rft.jtitle=Behavioral+Ecology+and+Sociobiology&rft.date=2007&rft.volume=61&rft.issue=5&rft.aulast=Smith&rft.aufirst=Jennifer+E.&rft.pages=753%E2%80%93765&rft_id=info:doi/10.1007%2Fs00265-006-0305-y&rft_id=https%3A%2F%2Fwww.mills.edu%2Facademics%2Ffaculty%2Fbio%2Fjesmith%2Fpartner.pdf">  </li> <li id="cite_note-193"><a href="#cite_ref-193">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Matoba-2013">Matoba, Tomoyuki (2013). „Head Rubbing and Licking Reinforce Social Bonds in a Group of Captive African Lions, Panthera leo”. PLoS ONE 8 (9), e73044. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1371/journal.pone.0073044">10.1371/journal.pone.0073044</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24023806">24023806</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3762833/">3762833</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Head+Rubbing+and+Licking+Reinforce+Social+Bonds+in+a+Group+of+Captive+African+Lions%2C+%27%27Panthera+leo%27%27&rft.jtitle=PLoS+ONE&rft.date=2013&rft.volume=8&rft.issue=9&rft.aulast=Matoba&rft.aufirst=Tomoyuki&rft.pages=e73044&rft_id=info:pmid/24023806&rft_id=info:doi/10.1371%2Fjournal.pone.0073044">  </li> <li id="cite_note-194"><a href="#cite_ref-194">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Krützen-2004">Krützen, Michael (2004). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_molecular-ecology_2004-07_13_7/page/1975">'O father: where art thou?' – Paternity assessment in an open fission–fusion society of wild bottlenose dolphins (Tursiops sp.) in Shark Bay, Western Australia</a>”. Molecular Ecology 13 (7), 1975–1990. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.1365-294X.2004.02192.x">10.1111/j.1365-294X.2004.02192.x</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15189218">15189218</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=%27O+father%3A+where+art+thou%3F%27+%E2%80%93+Paternity+assessment+in+an+open+fission%E2%80%93fusion+society+of+wild+bottlenose+dolphins+%28%27%27Tursiops+sp.%27%27%29+in+Shark+Bay%2C+Western+Australia&rft.jtitle=Molecular+Ecology&rft.date=2004&rft.volume=13&rft.issue=7&rft.aulast=Kr%C3%BCtzen&rft.aufirst=Michael&rft.pages=1975%E2%80%931990&rft_id=info:pmid/15189218&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.1365-294X.2004.02192.x&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_molecular-ecology_2004-07_13_7%2Fpage%2F1975">  </li> <li id="cite_note-195"><a href="#cite_ref-195">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Martin-1991">Martin, Claude. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=Nb21BwAAQBAJ&pg=PA114">The Rainforests of West Africa: Ecology – Threats – Conservation</a>, 1, Springer. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/978-3-0348-7726-8">10.1007/978-3-0348-7726-8</a> (1991). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-3-0348-7726-8" title="Speciális:Könyvforrások/978-3-0348-7726-8">ISBN 978-3-0348-7726-8</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Rainforests+of+West+Africa%3A+Ecology+%E2%80%93+Threats+%E2%80%93+Conservation&rft.aulast=Martin&rft.aufirst=Claude&rft.date=1991&rft.edition=1&rft.pub=Springer&rft.isbn=978-3-0348-7726-8&rft_id=info:doi/10.1007%2F978-3-0348-7726-8&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.hu%2Fbooks%3Fid%3DNb21BwAAQBAJ%26pg%3DPA114">  </li> <li id="cite_note-196"><a href="#cite_ref-196">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">le Roux, Aliza (2009. május 5.). „Vigilance behaviour and fitness consequences: comparing a solitary foraging and an obligate group-foraging mammal”. Behavioral Ecology and Sociobiology 63 (8), 1097–1107. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/s00265-009-0762-1">10.1007/s00265-009-0762-1</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Vigilance+behaviour+and+fitness+consequences%3A+comparing+a+solitary+foraging+and+an+obligate+group-foraging+mammal&rft.jtitle=Behavioral+Ecology+and+Sociobiology&rft.date=5+May+2009&rft.volume=63&rft.issue=8&rft.aulast=le+Roux&rft.aufirst=Aliza&rft.pages=1097%E2%80%931107&rft_id=info:doi/10.1007%2Fs00265-009-0762-1">  </li> <li id="cite_note-197"><a href="#cite_ref-197">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Palagi-2015">Palagi, Elisabetta (2015). „The Season for Peace: Reconciliation in a Despotic Species (Lemur catta)”. PLoS ONE 10 (11), e0142150. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1371/journal.pone.0142150">10.1371/journal.pone.0142150</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26569400">26569400</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4646466/">4646466</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Season+for+Peace%3A+Reconciliation+in+a+Despotic+Species+%28%27%27Lemur+catta%27%27%29&rft.jtitle=PLoS+ONE&rft.date=2015&rft.volume=10&rft.issue=11&rft.aulast=Palagi&rft.aufirst=Elisabetta&rft.pages=e0142150&rft_id=info:pmid/26569400&rft_id=info:doi/10.1371%2Fjournal.pone.0142150">  </li> <li id="cite_note-198"><a href="#cite_ref-198">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-East-2000">East, Marion L. (2000). „Male spotted hyenas (Crocuta crocuta) queue for status in social groups dominated by females”. Behavioral Ecology 12 (15), 558–568. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1093/beheco/12.5.558">10.1093/beheco/12.5.558</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Male+spotted+hyenas+%28%27%27Crocuta+crocuta%27%27%29+queue+for+status+in+social+groups+dominated+by+females&rft.jtitle=Behavioral+Ecology&rft.date=2000&rft.volume=12&rft.issue=15&rft.aulast=East&rft.aufirst=Marion+L.&rft.pages=558%E2%80%93568&rft_id=info:doi/10.1093%2Fbeheco%2F12.5.558">  </li> <li id="cite_note-199"><a href="#cite_ref-199">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Samuels-1984">Samuels, A. (1984). „Changes in the dominance rank and reproductive behavior of male bonnet macaques (Macaca radiate)”. Animal Behaviour 32 (4), 994–1003. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/s0003-3472(84)80212-2">10.1016/s0003-3472(84)80212-2</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Changes+in+the+dominance+rank+and+reproductive+behavior+of+male+bonnet+macaques+%28%27%27Macaca+radiate%27%27%29&rft.jtitle=Animal+Behaviour&rft.date=1984&rft.volume=32&rft.issue=4&rft.aulast=Samuels&rft.aufirst=A.&rft.pages=994%E2%80%931003&rft_id=info:doi/10.1016%2Fs0003-3472%2884%2980212-2">  </li> <li id="cite_note-200"><a href="#cite_ref-200">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Kleiman-1977">Kleiman, Devra G. (1977). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_quarterly-review-of-biology_1977-03_52_1/page/39">Monogamy in Mammals</a>”. The Quarterly Review of Biology 52, 39–69. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1086/409721">10.1086/409721</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/857268">857268</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Monogamy+in+Mammals&rft.jtitle=The+Quarterly+Review+of+Biology&rft.date=1977&rft.volume=52&rft.aulast=Kleiman&rft.aufirst=Devra+G.&rft.pages=39%E2%80%9369&rft_id=info:pmid/857268&rft_id=info:doi/10.1086%2F409721&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_quarterly-review-of-biology_1977-03_52_1%2Fpage%2F39">  </li> <li id="cite_note-201"><a href="#cite_ref-201">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Holland-1998">Holland, B. (1998). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190608065427/https://wolfweb.unr.edu/homepage/jaz/eecb752/lecture06/Holland%26Rice1998.pdf">Perspective: Chase-Away Sexual Selection: Antagonistic Seduction vs. Resistance</a>”. Evolution 52 (1), 1–7. o. [2019. június 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://wolfweb.unr.edu/homepage/jaz/eecb752/lecture06/Holland%26Rice1998.pdf">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/2410914">10.2307/2410914</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/2410914">2410914</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28568154">28568154</a>. (Hozzáférés: 2019. április 4.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Perspective%3A+Chase-Away+Sexual+Selection%3A+Antagonistic+Seduction+vs.+Resistance&rft.jtitle=Evolution&rft.date=1998&rft.volume=52&rft.issue=1&rft.aulast=Holland&rft.aufirst=B.&rft.pages=1%E2%80%937&rft_id=info:pmid/28568154&rft_id=info:doi/10.2307%2F2410914&rft_id=http%3A%2F%2Fwolfweb.unr.edu%2Fhomepage%2Fjaz%2Feecb752%2Flecture06%2FHolland%2526Rice1998.pdf">  </li> <li id="cite_note-202"><a href="#cite_ref-202">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Clutton-Brock-1989">Clutton-Brock, T. H. (1989). „Review Lecture: Mammalian Mating Systems”. Proceedings of the Royal Society of London B: Biological Sciences 236, 339–372. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1098/rspb.1989.0027">10.1098/rspb.1989.0027</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/2567517">2567517</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Review+Lecture%3A+Mammalian+Mating+Systems&rft.jtitle=Proceedings+of+the+Royal+Society+of+London+B%3A+Biological+Sciences&rft.date=1989&rft.volume=236&rft.aulast=Clutton-Brock&rft.aufirst=T.+H.&rft.pages=339%E2%80%93372&rft_id=info:pmid/2567517&rft_id=info:doi/10.1098%2Frspb.1989.0027">  </li> <li id="cite_note-203"><a href="#cite_ref-203">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2006) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.researchgate.net/publication/226692255">Mating tactics and mating system of an aquatic-mating pinniped: the harbor seal, Phoca vitulina</a>”. Behavioral Ecology and Sociobiology 61, 119–130. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/s00265-006-0242-9">10.1007/s00265-006-0242-9</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Mating+tactics+and+mating+system+of+an+aquatic-mating+pinniped%3A+the+harbor+seal%2C+%27%27Phoca+vitulina%27%27&rft.jtitle=Behavioral+Ecology+and+Sociobiology&rft.date=2006&rft.volume=61&rft.pages=119%E2%80%93130&rft_id=info:doi/10.1007%2Fs00265-006-0242-9&rft_id=https%3A%2F%2Fwww.researchgate.net%2Fpublication%2F226692255">  </li> <li id="cite_note-204"><a href="#cite_ref-204">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Klopfer-1981">Klopfer, P. H.. Origins of Parental Care, Parental Care in Mammals. New York: Plenum Press (1981). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-4613-3150-6" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-4613-3150-6">ISBN 978-1-4613-3150-6</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/913709574">913709574</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Parental+Care+in+Mammals&rft.atitle=Origins+of+Parental+Care&rft.aulast=Klopfer&rft.aufirst=P.+H.&rft.date=1981&rft.pub=Plenum+Press&rft.place=New+York&rft.isbn=978-1-4613-3150-6&rft_id=info:oclcnum/913709574">  </li> <li id="cite_note-205"><a href="#cite_ref-205">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Murthy-2015">Murthy, Rekha (2015). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.cambridge.org/core/services/aop-cambridge-core/content/view/7086725BAB2AAA4C1949DA5B90F06F3B/S0899823X1500015Xa.pdf/div-class-title-animals-in-healthcare-facilities-recommendations-to-minimize-potential-risks-div.pdf">Animals in Healthcare Facilities: Recommendations to Minimize Potential Risks</a>”. Infection Control and Hospital Epidemiology 36 (5), 495–516. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1017/ice.2015.15">10.1017/ice.2015.15</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25998315">25998315</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Animals+in+Healthcare+Facilities%3A+Recommendations+to+Minimize+Potential+Risks&rft.jtitle=Infection+Control+and+Hospital+Epidemiology&rft.date=2015&rft.volume=36&rft.issue=5&rft.aulast=Murthy&rft.aufirst=Rekha&rft.pages=495%E2%80%93516&rft_id=info:pmid/25998315&rft_id=info:doi/10.1017%2Fice.2015.15&rft_id=https%3A%2F%2Fwww.cambridge.org%2Fcore%2Fservices%2Faop-cambridge-core%2Fcontent%2Fview%2F7086725BAB2AAA4C1949DA5B90F06F3B%2FS0899823X1500015Xa.pdf%2Fdiv-class-title-animals-in-healthcare-facilities-recommendations-to-minimize-potential-risks-div.pdf">  </li> <li id="cite_note-206"><a href="#cite_ref-206">↑</a> The Humane Society of the United States: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120407193941/http://www.humanesociety.org/issues/pet_overpopulation/facts/pet_ownership_statistics.html">U.S. Pet Ownership Statistics</a>. [2012. április 7-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.humanesociety.org/issues/pet_overpopulation/facts/pet_ownership_statistics.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 27.) </li> <li id="cite_note-207"><a href="#cite_ref-207">↑</a> USDA: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20131020161216/http://www.aphis.usda.gov/animal_health/emergingissues/downloads/RabbitReport1.pdf">U.S. Rabbit Industry profile</a>. [2013. október 20-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.aphis.usda.gov/animal_health/emergingissues/downloads/RabbitReport1.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 10.) </li> <li id="cite_note-208"><a href="#cite_ref-208">↑</a> „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.theguardian.com/travel/2013/may/26/prehistoric-cave-art-dordogne">Prehistoric cave art in the Dordogne</a>”, The Guardian , <a href="/wiki/The_Guardian" title="The Guardian">The Guardian</a>, 2013. május 26. (Hozzáférés: 2016. november 9.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.title=Prehistoric+cave+art+in+the+Dordogne&rft.identifier=https%3A%2F%2Fwww.theguardian.com%2Ftravel%2F2013%2Fmay%2F26%2Fprehistoric-cave-art-dordogne&rft.publisher=%5B%5BThe+Guardian%5D%5D&rft.date=26+May+2013">  </li> <li id="cite_note-Jones-209"><a href="#cite_ref-Jones_209-0">↑</a> „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.theguardian.com/artanddesign/jonathanjonesblog/2014/jun/27/top-10-animal-portraits-in-art">The top 10 animal portraits in art</a>”, 2014. június 27. (Hozzáférés: 2016. június 24.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.title=The+top+10+animal+portraits+in+art&rft.identifier=https%3A%2F%2Fwww.theguardian.com%2Fartanddesign%2Fjonathanjonesblog%2F2014%2Fjun%2F27%2Ftop-10-animal-portraits-in-art&rft.date=27+June+2014">  </li> <li id="cite_note-210"><a href="#cite_ref-210">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://digitalmedia.fws.gov/cdm/ref/collection/document/id/292">Deer Hunting in the United States: An Analysis of Hunter Demographics and Behavior Addendum to the 2001 National Survey of Fishing, Hunting, and Wildlife-Associated Recreation Report 2001-6</a>. Fishery and Wildlife Service (USA). (Hozzáférés: 2016. június 24.) </li> <li id="cite_note-211"><a href="#cite_ref-211">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20171212193350/https://www.grandviewoutdoors.com/big-game-hunting/recreational-hog-hunting-popularity-soaring/">Recreational Hog Hunting Popularity Soaring</a>. Gramd View Outdoors, 2014. április 5. [2017. december 12-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.grandviewoutdoors.com/big-game-hunting/recreational-hog-hunting-popularity-soaring/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 24.) </li> <li id="cite_note-212"><a href="#cite_ref-212">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=3XN6CgAAQBAJ&pg=PA6">Hunting For Food: Guide to Harvesting, Field Dressing and Cooking Wild Game</a>. F+W Media, 6–77. o. (2015). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-4403-3856-4" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-4403-3856-4">ISBN 978-1-4403-3856-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Hunting+For+Food%3A+Guide+to+Harvesting%2C+Field+Dressing+and+Cooking+Wild+Game&rft.date=2015&rft.pub=F%2BW+Media&rft.pages=6%E2%80%9377&rft.isbn=978-1-4403-3856-4&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.hu%2Fbooks%3Fid%3D3XN6CgAAQBAJ%26pg%3DPA6">  Chapters on hunting deer, wild hog (boar), rabbit, and squirrel. </li> <li id="cite_note-213"><a href="#cite_ref-213">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20131221033444/http://www.britannica.com/EBchecked/topic/272329/horse-racing">Horse racing</a>. [2013. december 21-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.britannica.com/EBchecked/topic/272329/horse-racing">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 6.) </li> <li id="cite_note-214"><a href="#cite_ref-214">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Genders-1981">Genders, Roy. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/encyclopaediaofg0000gend">Encyclopaedia of Greyhound Racing</a>. Pelham Books (1981). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-7207-1106-6" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-7207-1106-6">ISBN 978-0-7207-1106-6</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/9324926">9324926</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Encyclopaedia+of+Greyhound+Racing&rft.aulast=Genders&rft.aufirst=Roy&rft.date=1981&rft.pub=Pelham+Books&rft.isbn=978-0-7207-1106-6&rft_id=info:oclcnum/9324926&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fencyclopaediaofg0000gend">  </li> <li id="cite_note-215"><a href="#cite_ref-215">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Plous, S. (1993. november 22.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_journal-of-social-issues_spring-1993_49_1/page/n4">The Role of Animals in Human Society</a>”. Journal of Social Issues 49 (1), 1–9. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.1540-4560.1993.tb00906.x">10.1111/j.1540-4560.1993.tb00906.x</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Role+of+Animals+in+Human+Society&rft.jtitle=Journal+of+Social+Issues&rft.date=1993&rft.volume=49&rft.issue=1&rft.aulast=Plous&rft.aufirst=S.&rft.pages=1%E2%80%939&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.1540-4560.1993.tb00906.x&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_journal-of-social-issues_spring-1993_49_1%2Fpage%2Fn4">  </li> <li id="cite_note-216"><a href="#cite_ref-216">↑</a> „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.theguardian.com/books/2014/mar/26/top-10-books-intelligent-animals-watership-down-animal-farm">Top 10 books about intelligent animals</a>”, The Guardian , 2014. március 26. (Hozzáférés: 2016. november 9.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.title=Top+10+books+about+intelligent+animals&rft.identifier=https%3A%2F%2Fwww.theguardian.com%2Fbooks%2F2014%2Fmar%2F26%2Ftop-10-books-intelligent-animals-watership-down-animal-farm&rft.date=26+March+2014">  </li> <li id="cite_note-217"><a href="#cite_ref-217">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Gamble-2008">Gamble, Nikki. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/exploringchildre0002gamb_y9e9">Exploring Children's Literature</a>, 2, Los Angeles: Sage (2008). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-4129-3013-0" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-4129-3013-0">ISBN 978-1-4129-3013-0</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/71285210">71285210</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Exploring+Children%27s+Literature&rft.aulast=Gamble&rft.aufirst=Nikki&rft.date=2008&rft.edition=2&rft.pub=Sage&rft.place=Los+Angeles&rft.isbn=978-1-4129-3013-0&rft_id=info:oclcnum/71285210&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fexploringchildre0002gamb_y9e9">  </li> <li id="cite_note-218"><a href="#cite_ref-218">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.sealsitters.org/marine_mammals/reading.html">Books for Adults</a>. Seal Sitters . (Hozzáférés: 2016. november 9.) </li> <li id="cite_note-219"><a href="#cite_ref-219">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2013) „Animals in Film and Media”. Oxford Bibliographies. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1093/obo/9780199791286-0044">10.1093/obo/9780199791286-0044</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Animals+in+Film+and+Media&rft.jtitle=Oxford+Bibliographies&rft.date=2013&rft_id=info:doi/10.1093%2Fobo%2F9780199791286-0044">  </li> <li id="cite_note-220"><a href="#cite_ref-220">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Johns, Catherine. Cattle: History, Myth, Art. London: The British Museum Press (2011. november 22.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-7141-5084-0" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-7141-5084-0">ISBN 978-0-7141-5084-0</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/665137673">665137673</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Cattle%3A+History%2C+Myth%2C+Art&rft.au=Johns%2C+Catherine&rft.date=2011&rft.pub=The+British+Museum+Press&rft.place=London&rft.isbn=978-0-7141-5084-0&rft_id=info:oclcnum/665137673">  </li> <li id="cite_note-221"><a href="#cite_ref-221">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Robert Hans van Gulik. Hayagrīva: The Mantrayānic Aspect of Horse-cult in China and Japan. Brill Archive, 9. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Hayagr%C4%ABva%3A+The+Mantray%C4%81nic+Aspect+of+Horse-cult+in+China+and+Japan&rft.au=Robert+Hans+van+Gulik&rft.pub=Brill+Archive">  </li> <li id="cite_note-222"><a href="#cite_ref-222">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160923134807/https://lionalert.org/page/Lion_Depiction_Across_Ancient_and_Modern_Religions">Lion Depiction across Ancient and Modern Religions</a>. ALERT, 2012. június 24. [2016. szeptember 23-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://lionalert.org/page/Lion_Depiction_Across_Ancient_and_Modern_Religions">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 6.) </li> <li id="cite_note-223"><a href="#cite_ref-223">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2011. július 27.) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.economist.com/blogs/dailychart/2011/07/global-livestock-counts">Graphic detail Charts, maps and infographics. Counting chickens</a>”. The Economist. (Hozzáférés: 2016. november 6.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Graphic+detail+Charts%2C+maps+and+infographics.+Counting+chickens&rft.jtitle=The+Economist&rft.date=27+July+2011&rft_id=https%3A%2F%2Fwww.economist.com%2Fblogs%2Fdailychart%2F2011%2F07%2Fglobal-livestock-counts">  </li> <li id="cite_note-224"><a href="#cite_ref-224">↑</a> Cattle Today: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://cattle-today.com/">Breeds of Cattle at CATTLE TODAY</a>. Cattle-today.com. (Hozzáférés: 2016. november 6.) </li> <li id="cite_note-225"><a href="#cite_ref-225">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.fao.org/docrep/U4900T/u4900T0m.htm">Rabbit project development strategies in subsistence farming systems</a>. <a href="/w/index.php?title=Food_and_Agriculture_Organization&action=edit&redlink=1" class="new" title="Food and Agriculture Organization (a lap nem létezik)">Food and Agriculture Organization</a>. (Hozzáférés: 2016. november 6.) </li> <li id="cite_note-Pond2004-226"><a href="#cite_ref-Pond2004_226-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Pond-2004">Pond, Wilson G.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=1SQl7Ao3mHoC&pg=PA248">Encyclopedia of Animal Science</a>. CRC Press, 248–250. o. (2004). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-8247-5496-9" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-8247-5496-9">ISBN 978-0-8247-5496-9</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/57033325">57033325</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Encyclopedia+of+Animal+Science&rft.aulast=Pond&rft.aufirst=Wilson+G.&rft.date=2004&rft.pub=CRC+Press&rft.pages=248%E2%80%93250&rft.isbn=978-0-8247-5496-9&rft_id=info:oclcnum/57033325&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.hu%2Fbooks%3Fid%3D1SQl7Ao3mHoC%26pg%3DPA248">  </li> <li id="cite_note-227"><a href="#cite_ref-227">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.mooreandgiles.com/leather/resources/history/">History of Leather</a>. Moore & Giles. (Hozzáférés: 2016. november 10.) </li> <li id="cite_note-228"><a href="#cite_ref-228">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Braaten-2005">Braaten, Ann W..szerk.: Steele, Valerie: Wool, Encyclopedia of Clothing and Fashion. <a href="/w/index.php?title=Thomson_Gale&action=edit&redlink=1" class="new" title="Thomson Gale (a lap nem létezik)">Thomson Gale</a>, 441–443. o. (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-684-31394-8" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-684-31394-8">ISBN 978-0-684-31394-8</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/963977000">963977000</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Encyclopedia+of+Clothing+and+Fashion&rft.atitle=Wool&rft.aulast=Braaten&rft.aufirst=Ann+W.&rft.date=2005&rft.pub=%5B%5BThomson+Gale%5D%5D&rft.pages=441%E2%80%93443&rft.isbn=978-0-684-31394-8&rft_id=info:oclcnum/963977000">  </li> <li id="cite_note-229"><a href="#cite_ref-229">↑</a> Quiggle, Charlotte. "Alpaca: An Ancient Luxury." Interweave Knits Fall 2000: 74–76. </li> <li id="cite_note-EUstatistics2013-230"><a href="#cite_ref-EUstatistics2013_230-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://speakingofresearch.com/2013/12/12/eu-statistics-show-decline-in-animal-research-numbers/">EU statistics show decline in animal research numbers</a>. Speaking of Research, 2013. (Hozzáférés: 2016. november 6.) </li> <li id="cite_note-231"><a href="#cite_ref-231">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Helen R. Pilcher (2003. november 22.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nature.com/news/1998/030512/full/news030512-17.html">It's a knockout</a>”, Kiadó: Nature. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/news030512-17">10.1038/news030512-17</a>. (Hozzáférés: 2016. november 6.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=It%27s+a+knockout&rft.date=2003&rft.au=Helen+R.+Pilcher&rft_id=info:doi/10.1038%2Fnews030512-17&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.nature.com%2Fnews%2F1998%2F030512%2Ffull%2Fnews030512-17.html">  </li> <li id="cite_note-232"><a href="#cite_ref-232">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://molpharm.wisc.edu/Faculty/fac_pages/gould/Pub12754522.pdf">Y Zan et al., Production of knockout rats using ENU mutagenesis and a yeast-based screening assay, Nat. Biotechnol. (2003).</a><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100611201320/http://molpharm.wisc.edu/Faculty/fac_pages/gould/Pub12754522.pdf">Archiválva</a> 2010. június 11-i dátummal a <a href="/wiki/Wayback_Machine" title="Wayback Machine">Wayback Machine</a>-ben. </li> <li id="cite_note-233"><a href="#cite_ref-233">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120117061036/http://www.ebra.org/ebrabulletin-the-supply-and-use-of-primates-in-the-eu_17.htm">The supply and use of primates in the EU</a>. European Biomedical Research Association, 1996. [2012. január 17-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ebra.org/ebrabulletin-the-supply-and-use-of-primates-in-the-eu_17.htm">eredetiből</a> archiválva]. </li> <li id="cite_note-Carlsson2004-234"><a href="#cite_ref-Carlsson2004_234-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2004) „Use of primates in research: A global overview”. American Journal of Primatology 63 (4), 225–237. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1002/ajp.20054">10.1002/ajp.20054</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15300710">15300710</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Use+of+primates+in+research%3A+A+global+overview&rft.jtitle=American+Journal+of+Primatology&rft.date=2004&rft.volume=63&rft.issue=4&rft.pages=225%E2%80%93237&rft_id=info:pmid/15300710&rft_id=info:doi/10.1002%2Fajp.20054">  </li> <li id="cite_note-Weatherall_etal2006-235"><a href="#cite_ref-Weatherall_etal2006_235-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Weatherall, D., et al., (The Weatherall Committee) (2006). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20130323084639/http://www.acmedsci.ac.uk/images/project/nhpdownl.pdf">The use of non-human primates in research</a>”, London, UK, Kiadó: Academy of Medical Sciences. [2013. március 23-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.acmedsci.ac.uk/images/project/nhpdownl.pdf">eredetiből</a> archiválva].</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+use+of+non-human+primates+in+research&rft.date=2006&rft.au=Weatherall%2C+D.%2C+et+al.%2C+%28The+Weatherall+Committee%29&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.acmedsci.ac.uk%2Fimages%2Fproject%2Fnhpdownl.pdf">  </li> <li id="cite_note-236"><a href="#cite_ref-236">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Diamond-1997"><a href="/wiki/Jared_Diamond" title="Jared Diamond">Diamond, Jared M.</a>. Part 2: The rise and spread of food production, Guns, Germs, and Steel: the Fates of Human Societies, 1, New York: W.W. Norton & Company (1997). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-393-03891-0" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-393-03891-0">ISBN 978-0-393-03891-0</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/35792200">35792200</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Guns%2C+Germs%2C+and+Steel%3A+the+Fates+of+Human+Societies&rft.atitle=Part+2%3A+The+rise+and+spread+of+food+production&rft.aulast=Diamond&rft.aufirst=Jared+M.&rft.date=1997&rft.edition=1&rft.pub=W.W.+Norton+%26+Company&rft.place=New+York&rft.isbn=978-0-393-03891-0&rft_id=info:oclcnum/35792200">  </li> <li id="cite_note-Larson-237"><a href="#cite_ref-Larson_237-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2013. április 1.) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190608065300/http://www.palaeobarn.com/sites/domestication.org.uk/files/downloads/98.pdf">A population genetics view of animal domestication</a>”. Trends in Genetics 29 (4), 197–205. o. [2019. június 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.palaeobarn.com/sites/domestication.org.uk/files/downloads/98.pdf">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/j.tig.2013.01.003">10.1016/j.tig.2013.01.003</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23415592">23415592</a>. (Hozzáférés: 2019. április 8.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=A+population+genetics+view+of+animal+domestication&rft.jtitle=Trends+in+Genetics&rft.date=April+2013&rft.volume=29&rft.issue=4&rft.pages=197%E2%80%93205&rft_id=info:pmid/23415592&rft_id=info:doi/10.1016%2Fj.tig.2013.01.003&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.palaeobarn.com%2Fsites%2Fdomestication.org.uk%2Ffiles%2Fdownloads%2F98.pdf">  </li> <li id="cite_note-238"><a href="#cite_ref-238">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2008. augusztus 1.) „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pnas.org/content/105/33/11597.full">Domestication and early agriculture in the Mediterranean Basin: Origins, diffusion, and impact</a>”. PNAS 105 (33), 11597–11604. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1073/pnas.0801317105">10.1073/pnas.0801317105</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18697943">18697943</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2575338/">2575338</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Domestication+and+early+agriculture+in+the+Mediterranean+Basin%3A+Origins%2C+diffusion%2C+and+impact&rft.jtitle=PNAS&rft.date=August+2008&rft.volume=105&rft.issue=33&rft.pages=11597%E2%80%9311604&rft_id=info:pmid/18697943&rft_id=info:doi/10.1073%2Fpnas.0801317105&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.pnas.org%2Fcontent%2F105%2F33%2F11597.full">  </li> <li id="cite_note-239"><a href="#cite_ref-239">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Price, E.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=Ww07sIWTYAAC&pg=PA228">Principles and applications of domestic animal behavior: an introductory text</a>. Sacramento: Cambridge University Press (2008). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-84593-398-2" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-84593-398-2">ISBN 978-1-84593-398-2</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/226038028">226038028</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Principles+and+applications+of+domestic+animal+behavior%3A+an+introductory+text&rft.au=Price%2C+E.&rft.date=2008&rft.pub=Cambridge+University+Press&rft.place=Sacramento&rft.isbn=978-1-84593-398-2&rft_id=info:oclcnum/226038028&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.hu%2Fbooks%3Fid%3DWw07sIWTYAAC%26pg%3DPA228">  </li> <li id="cite_note-240"><a href="#cite_ref-240">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=O3M4qfxtGhIC&pg=PA13">Chimbrids – Chimeras and Hybrids in Comparative European and International Research</a>. Heidelberg: Springer, 13. o. (2009). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-3-540-93869-9" title="Speciális:Könyvforrások/978-3-540-93869-9">ISBN 978-3-540-93869-9</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/495479133">495479133</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Chimbrids+%E2%80%93+Chimeras+and+Hybrids+in+Comparative+European+and+International+Research&rft.date=2009&rft.pub=Springer&rft.place=Heidelberg&rft.isbn=978-3-540-93869-9&rft_id=info:oclcnum/495479133&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.hu%2Fbooks%3Fid%3DO3M4qfxtGhIC%26pg%3DPA13">  </li> <li id="cite_note-241"><a href="#cite_ref-241">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2012) „An account of the taxonomy of North American wolves from morphological and genetic analyses”. North American Fauna 77, 2. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.3996/nafa.77.0001">10.3996/nafa.77.0001</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=An+account+of+the+taxonomy+of+North+American+wolves+from+morphological+and+genetic+analyses&rft.jtitle=North+American+Fauna&rft.date=2012&rft.volume=77&rft_id=info:doi/10.3996%2Fnafa.77.0001">  </li> <li id="cite_note-vanVuure-242"><a href="#cite_ref-vanVuure_242-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-van_Vuure-2005">van Vuure, T.. Retracing the Aurochs – History, Morphology and Ecology of an extinct wild Ox. Pensoft Publishers (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-954-642-235-4" title="Speciális:Könyvforrások/978-954-642-235-4">ISBN 978-954-642-235-4</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/940879282">940879282</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Retracing+the+Aurochs+%E2%80%93+History%2C+Morphology+and+Ecology+of+an+extinct+wild+Ox&rft.aulast=van+Vuure&rft.aufirst=T.&rft.date=2005&rft.pub=Pensoft+Publishers&rft.isbn=978-954-642-235-4&rft_id=info:oclcnum/940879282">  </li> <li id="cite_note-243"><a href="#cite_ref-243">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Mooney-2001">Mooney, H. A. (2001). „The evolutionary impact of invasive species”. <a href="/w/index.php?title=Proceedings_of_the_National_Academy_of_Sciences&action=edit&redlink=1" class="new" title="Proceedings of the National Academy of Sciences (a lap nem létezik)">PNAS</a> 98 (10), 5446–5451. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1073/pnas.091093398">10.1073/pnas.091093398</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11344292">11344292</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC33232/">33232</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+evolutionary+impact+of+invasive+species&rft.jtitle=%5B%5BProceedings+of+the+National+Academy+of+Sciences%7CPNAS%5D%5D&rft.date=2001&rft.volume=98&rft.issue=10&rft.aulast=Mooney&rft.aufirst=H.+A.&rft.pages=5446%E2%80%935451&rft_id=info:pmid/11344292&rft_id=info:doi/10.1073%2Fpnas.091093398">  </li> <li id="cite_note-244"><a href="#cite_ref-244">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Le_Roux-2014">Le Roux, Johannes J. (2014). „Genetic analysis shows low levels of hybridization between African wildcats (Felis silvestris lybica) and domestic cats (F. s. catus) in South Africa”. Ecology and Evolution 5 (2), 288–299. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1002/ece3.1275">10.1002/ece3.1275</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25691958">25691958</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4314262/">4314262</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Genetic+analysis+shows+low+levels+of+hybridization+between+African+wildcats+%28%27%27Felis+silvestris+lybica%27%27%29+and+domestic+cats+%28%27%27F.+s.+catus%27%27%29+in+South+Africa&rft.jtitle=Ecology+and+Evolution&rft.date=2014&rft.volume=5&rft.issue=2&rft.aulast=Le+Roux&rft.aufirst=Johannes+J.&rft.pages=288%E2%80%93299&rft_id=info:pmid/25691958&rft_id=info:doi/10.1002%2Fece3.1275">  </li> <li id="cite_note-245"><a href="#cite_ref-245">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Wilson-2003">Wilson, Andrew. Australia's state of the forests report, 107. o. (2003)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Australia%27s+state+of+the+forests+report&rft.aulast=Wilson&rft.aufirst=Andrew&rft.date=2003">  </li> <li id="cite_note-246"><a href="#cite_ref-246">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1996. november 1.) „Extinction by Hybridization and Introgression”. Annual Review of Ecology and Systematics 27, 83–109. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1146/annurev.ecolsys.27.1.83">10.1146/annurev.ecolsys.27.1.83</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Extinction+by+Hybridization+and+Introgression&rft.jtitle=Annual+Review+of+Ecology+and+Systematics&rft.date=November+1996&rft.volume=27&rft.pages=83%E2%80%93109&rft_id=info:doi/10.1146%2Fannurev.ecolsys.27.1.83">  </li> <li id="cite_note-247"><a href="#cite_ref-247">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Genetic pollution from farm forestry using eucalypt species and hybrids : a report for the RIRDC/L&WA/FWPRDC Joint Venture Agroforestry Program. Rural Industrial Research and Development Corporation of Australia (2001). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-642-58336-9" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-642-58336-9">ISBN 978-0-642-58336-9</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/48794104">48794104</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Genetic+pollution+from+farm+forestry+using+eucalypt+species+and+hybrids+%3A+a+report+for+the+RIRDC%2FL%26WA%2FFWPRDC+Joint+Venture+Agroforestry+Program&rft.date=2001&rft.pub=Rural+Industrial+Research+and+Development+Corporation+of+Australia&rft.isbn=978-0-642-58336-9&rft_id=info:oclcnum/48794104">  </li> <li id="cite_note-dirzo-248">↑ <a href="#cite_ref-dirzo_248-0">a</a> <a href="#cite_ref-dirzo_248-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Dirzo, Rodolfo (2014. november 22.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.uv.mx/personal/tcarmona/files/2010/08/Science-2014-Dirzo-401-6-2.pdf">Defaunation in the Anthropocene</a>”. <a href="/w/index.php?title=Science_(journal)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Science (journal) (a lap nem létezik)">Science</a> 345 (6195), 401–406. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1126/science.1251817">10.1126/science.1251817</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25061202">25061202</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Defaunation+in+the+Anthropocene&rft.jtitle=%5B%5BScience+%28journal%29%7CScience%5D%5D&rft.date=2014&rft.volume=345&rft.issue=6195&rft.aulast=Dirzo&rft.aufirst=Rodolfo&rft.pages=401%E2%80%93406&rft_id=info:pmid/25061202&rft_id=info:doi/10.1126%2Fscience.1251817&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.uv.mx%2Fpersonal%2Ftcarmona%2Ffiles%2F2010%2F08%2FScience-2014-Dirzo-401-6-2.pdf">  </li> <li id="cite_note-Redford-249"><a href="#cite_ref-Redford_249-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Redford, Kent (1992. június 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20131111203443/http://www.biology.ufl.edu/courses/pcb5356/2011fall/kitajima/Redford1992Biosci.pdf">The Empty Forest</a>”. BioScience 42 (6), 412–422. o. [2013. november 11-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.biology.ufl.edu/courses/pcb5356/2011fall/kitajima/Redford1992Biosci.pdf">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/1311860">10.2307/1311860</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/1311860">1311860</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Empty+Forest&rft.jtitle=BioScience&rft.date=June+1992&rft.volume=42&rft.issue=6&rft.aulast=Redford&rft.aufirst=Kent&rft.pages=412%E2%80%93422&rft_id=info:doi/10.2307%2F1311860&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.biology.ufl.edu%2Fcourses%2Fpcb5356%2F2011fall%2Fkitajima%2FRedford1992Biosci.pdf">  </li> <li id="cite_note-primack2014-250"><a href="#cite_ref-primack2014_250-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Primack-2014">Primack, Richard. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/essentialsofcons0000prim_j0r1">Essentials of Conservation Biology</a>, 6, Sunderland, MA: Sinauer Associates, Inc. Publishers, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/essentialsofcons0000prim_j0r1/page/217">217</a>–245. o. (2014). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-60535-289-3" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-60535-289-3">ISBN 978-1-60535-289-3</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/876140621">876140621</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Essentials+of+Conservation+Biology&rft.aulast=Primack&rft.aufirst=Richard&rft.date=2014&rft.edition=6&rft.pub=Sinauer+Associates%2C+Inc.+Publishers&rft.place=Sunderland%2C+MA&rft.pages=%5Bhttps%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fessentialsofcons0000prim_j0r1%2Fpage%2F217+217%5D%E2%80%93245&rft.isbn=978-1-60535-289-3&rft_id=info:oclcnum/876140621&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fessentialsofcons0000prim_j0r1">  </li> <li id="cite_note-251"><a href="#cite_ref-251">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Vignieri, Sacha (2014. november 22.). „Vanishing fauna”. <a href="/w/index.php?title=Science_(journal)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Science (journal) (a lap nem létezik)">Science</a> 345 (6195), 392–395. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1126/science.345.6195.392">10.1126/science.345.6195.392</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25061199">25061199</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Vanishing+fauna&rft.jtitle=%5B%5BScience+%28journal%29%7CScience%5D%5D&rft.date=2014&rft.volume=345&rft.issue=6195&rft.aulast=Vignieri&rft.aufirst=Sacha&rft.pages=392%E2%80%93395&rft_id=info:pmid/25061199&rft_id=info:doi/10.1126%2Fscience.345.6195.392">  </li> <li id="cite_note-252"><a href="#cite_ref-252">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Burney-2005">Burney, David A. (2005). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100610061434/http://www.anthropology.hawaii.edu/Fieldschools/Kauai/Publications/Publication%204.pdf">Fifty millennia of catastrophic extinctions after human contact</a>”. Trends in Ecology and Evolution 20 (7), 395–401. o. [2010. június 10-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.anthropology.hawaii.edu/Fieldschools/Kauai/Publications/Publication%204.pdf">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/j.tree.2005.04.022">10.1016/j.tree.2005.04.022</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16701402">16701402</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Fifty+millennia+of+catastrophic+extinctions+after+human+contact&rft.jtitle=Trends+in+Ecology+and+Evolution&rft.date=2005&rft.volume=20&rft.issue=7&rft.aulast=Burney&rft.aufirst=David+A.&rft.pages=395%E2%80%93401&rft_id=info:pmid/16701402&rft_id=info:doi/10.1016%2Fj.tree.2005.04.022&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.anthropology.hawaii.edu%2FFieldschools%2FKauai%2FPublications%2FPublication%25204.pdf">  </li> <li id="cite_note-253"><a href="#cite_ref-253">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Diamond-1984">Diamond, J.. Historic extinctions: a Rosetta stone for understanding prehistoric extinctions, Quaternary extinctions: A prehistoric revolution. Tucson: University of Arizona Press, 824–862. o. (1984). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-8165-1100-6" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-8165-1100-6">ISBN 978-0-8165-1100-6</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/10301944">10301944</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Quaternary+extinctions%3A+A+prehistoric+revolution&rft.atitle=Historic+extinctions%3A+a+Rosetta+stone+for+understanding+prehistoric+extinctions&rft.aulast=Diamond&rft.aufirst=J.&rft.date=1984&rft.pub=University+of+Arizona+Press&rft.place=Tucson&rft.pages=824%E2%80%93862&rft.isbn=978-0-8165-1100-6&rft_id=info:oclcnum/10301944">  </li> <li id="cite_note-254"><a href="#cite_ref-254">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.livescience.com/41421-animals-threatened-with-extinction.html">7 Iconic Animals Humans Are Driving to Extinction</a>. <a href="/w/index.php?title=Live_Science&action=edit&redlink=1" class="new" title="Live Science (a lap nem létezik)">Live Science</a>. November 22, 2013. </li> <li id="cite_note-255"><a href="#cite_ref-255">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://blogs.scientificamerican.com/extinction-countdown/2011/10/25/poachers-drive-javan-rhino-to-extinction-in-vietnam/">Poachers Drive Javan Rhino to Extinction in Vietnam</a> by John R. Platt October 25, 2011 <a href="/w/index.php?title=Scientific_American&action=edit&redlink=1" class="new" title="Scientific American (a lap nem létezik)">Scientific American</a> </li> <li id="cite_note-primates-256"><a href="#cite_ref-primates_256-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2017. január 18.) „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://advances.sciencemag.org/content/3/1/e1600946.full">Impending extinction crisis of the world's primates: Why primates matter</a>”. <a href="/w/index.php?title=Science_Advances&action=edit&redlink=1" class="new" title="Science Advances (a lap nem létezik)">Science Advances</a> 3 (1), e1600946. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1126/sciadv.1600946">10.1126/sciadv.1600946</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28116351">28116351</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5242557/">5242557</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Impending+extinction+crisis+of+the+world%27s+primates%3A+Why+primates+matter&rft.jtitle=%5B%5BScience+Advances%5D%5D&rft.date=January+18%2C+2017&rft.volume=3&rft.issue=1&rft.pages=e1600946&rft_id=info:pmid/28116351&rft_id=info:doi/10.1126%2Fsciadv.1600946&rft_id=http%3A%2F%2Fadvances.sciencemag.org%2Fcontent%2F3%2F1%2Fe1600946.full">  </li> <li id="cite_note-257"><a href="#cite_ref-257">↑</a> Fletcher, Martin. „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.telegraph.co.uk/news/earth/wildlife/11370277/Pangolins-why-this-cute-prehistoric-mammal-is-facing-extinction.html">Pangolins: why this cute prehistoric mammal is facing extinction</a>”, The Telegraph, 2015. január 31.<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.aufirst=Martin&rft.aulast=Fletcher&rft.title=Pangolins%3A+why+this+cute+prehistoric+mammal+is+facing+extinction&rft.identifier=https%3A%2F%2Fwww.telegraph.co.uk%2Fnews%2Fearth%2Fwildlife%2F11370277%2FPangolins-why-this-cute-prehistoric-mammal-is-facing-extinction.html&rft.source=The+Telegraph&rft.date=January+31%2C+2015">  </li> <li id="cite_note-258"><a href="#cite_ref-258">↑</a> Carrington, Damian. „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.theguardian.com/environment/2016/dec/08/giraffe-red-list-vulnerable-species-extinction">Giraffes facing extinction after devastating decline, experts warn</a>”, The Guardian , 2016. december 8.<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.aufirst=Damian&rft.aulast=Carrington&rft.title=Giraffes+facing+extinction+after+devastating+decline%2C+experts+warn&rft.identifier=https%3A%2F%2Fwww.theguardian.com%2Fenvironment%2F2016%2Fdec%2F08%2Fgiraffe-red-list-vulnerable-species-extinction&rft.date=December+8%2C+2016">  </li> <li id="cite_note-259"><a href="#cite_ref-259">↑</a> Pennisi, Elizabeth: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.sciencemag.org/news/2016/10/people-are-hunting-primates-bats-and-other-mammals-extinction">People are hunting primates, bats, and other mammals to extinction</a>. <a href="/w/index.php?title=Science_(magazine)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Science (magazine) (a lap nem létezik)">Science</a>, 2016. október 18. (Hozzáférés: 2017. február 3.) </li> <li id="cite_note-260"><a href="#cite_ref-260">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Ripple-2016">Ripple, William J. (2016). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://rsos.royalsocietypublishing.org/content/3/10/160498">Bushmeat hunting and extinction risk to the world's mammals</a>”. Royal Society Open Science 3 (10), 1–16. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1098/rsos.160498">10.1098/rsos.160498</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/27853564">27853564</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5098989/">5098989</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Bushmeat+hunting+and+extinction+risk+to+the+world%27s+mammals&rft.jtitle=Royal+Society+Open+Science&rft.date=2016&rft.volume=3&rft.issue=10&rft.aulast=Ripple&rft.aufirst=William+J.&rft.pages=1%E2%80%9316&rft_id=info:pmid/27853564&rft_id=info:doi/10.1098%2Frsos.160498&rft_id=http%3A%2F%2Frsos.royalsocietypublishing.org%2Fcontent%2F3%2F10%2F160498">  </li> <li id="cite_note-Williams_2015_196–219-261">↑ <a href="#cite_ref-Williams_2015_196–219_261-0">a</a> <a href="#cite_ref-Williams_2015_196–219_261-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Williams-2015">Williams, Mark (2015). „The Anthropocene Biosphere”. The Anthropocene Review 2 (3), 196–219. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1177/2053019615591020">10.1177/2053019615591020</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Anthropocene+Biosphere&rft.jtitle=The+Anthropocene+Review&rft.date=2015&rft.volume=2&rft.issue=3&rft.aulast=Williams&rft.aufirst=Mark&rft.pages=196%E2%80%93219&rft_id=info:doi/10.1177%2F2053019615591020">  </li> <li id="cite_note-Morell-262">↑ <a href="#cite_ref-Morell_262-0">a</a> <a href="#cite_ref-Morell_262-1">b</a> Morell, Virginia: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.sciencemag.org/news/2015/08/meat-eaters-may-speed-worldwide-species-extinction-study-warns">Meat-eaters may speed worldwide species extinction, study warns</a>. <a href="/w/index.php?title=Science_(magazine)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Science (magazine) (a lap nem létezik)">Science</a>, 2015. augusztus 11. (Hozzáférés: 2017. február 3.) </li> <li id="cite_note-Machovina_2015_419–431-263">↑ <a href="#cite_ref-Machovina_2015_419–431_263-0">a</a> <a href="#cite_ref-Machovina_2015_419–431_263-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Machovina-2015">Machovina, B. (2015). „Biodiversity conservation: The key is reducing meat consumption”. Science of the Total Environment 536, 419–431. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/j.scitotenv.2015.07.022">10.1016/j.scitotenv.2015.07.022</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26231772">26231772</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Biodiversity+conservation%3A+The+key+is+reducing+meat+consumption&rft.jtitle=Science+of+the+Total+Environment&rft.date=2015&rft.volume=536&rft.aulast=Machovina&rft.aufirst=B.&rft.pages=419%E2%80%93431&rft_id=info:pmid/26231772&rft_id=info:doi/10.1016%2Fj.scitotenv.2015.07.022">  </li> <li id="cite_note-264"><a href="#cite_ref-264">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Redford-1992">Redford, K. H. (1992). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.dse.ufpb.br/alexandre/Redford%201992%20-The%20empty%20forest.pdf">The empty forest</a>”. BioScience 42 (6), 412–422. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/1311860">10.2307/1311860</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/1311860">1311860</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+empty+forest&rft.jtitle=BioScience&rft.date=1992&rft.volume=42&rft.issue=6&rft.aulast=Redford&rft.aufirst=K.+H.&rft.pages=412%E2%80%93422&rft_id=info:doi/10.2307%2F1311860&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.dse.ufpb.br%2Falexandre%2FRedford%25201992%2520-The%2520empty%2520forest.pdf">  </li> <li id="cite_note-peres2006-265"><a href="#cite_ref-peres2006_265-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Peres-2006">Peres, Carlos A.. Impact of Game Hunting by the Kayapo´ of South-eastern Amazonia: Implications for Wildlife Conservation in Tropical Forest Indigenous Reserves, Human Exploitation and Biodiversity Conservation, Topics in Biodiversity and Conservation, 287–313. o. (2006). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-4020-5283-5" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-4020-5283-5">ISBN 978-1-4020-5283-5</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/207259298">207259298</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Human+Exploitation+and+Biodiversity+Conservation&rft.atitle=Impact+of+Game+Hunting+by+the+Kayapo%C2%B4+of+South-eastern+Amazonia%3A+Implications+for+Wildlife+Conservation+in+Tropical+Forest+Indigenous+Reserves&rft.aulast=Peres&rft.aufirst=Carlos+A.&rft.date=2006&rft.pages=287%E2%80%93313&rft.series=Topics+in+Biodiversity+and+Conservation&rft.isbn=978-1-4020-5283-5&rft_id=info:oclcnum/207259298">  </li> <li id="cite_note-266"><a href="#cite_ref-266">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Altrichter-2004">Altrichter, M. (2004). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_biological-conservation_2004-04_116_2/page/217">Distribution and Relative Abundance of Peccaries in the Argentine Chaco: Associations with Human Factors</a>”. Biological Conservation 116 (2), 217–225. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/S0006-3207(03)00192-7">10.1016/S0006-3207(03)00192-7</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Distribution+and+Relative+Abundance+of+Peccaries+in+the+Argentine+Chaco%3A+Associations+with+Human+Factors&rft.jtitle=Biological+Conservation&rft.date=2004&rft.volume=116&rft.issue=2&rft.aulast=Altrichter&rft.aufirst=M.&rft.pages=217%E2%80%93225&rft_id=info:doi/10.1016%2FS0006-3207%2803%2900192-7&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_biological-conservation_2004-04_116_2%2Fpage%2F217">  </li> <li id="cite_note-267"><a href="#cite_ref-267">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20180728023208/http://support.iucnredlist.org/species/african-elephant">African Elephant</a>. <a href="/w/index.php?title=IUCN_Red_List_of_Threatened_Species&action=edit&redlink=1" class="new" title="IUCN Red List of Threatened Species (a lap nem létezik)">IUCN Red List of Threatened Species</a>. [2018. július 28-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://support.iucnredlist.org/species/african-elephant">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 3.) </li> <li id="cite_note-268"><a href="#cite_ref-268">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Alverson-1996">Alverson, D. L.. Bycatch of Marine Mammals, A global assessment of fisheries bycatch and discards. Rome: Food and Agriculture Organization of the United Nations [1994] (1996). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-92-5-103555-9" title="Speciális:Könyvforrások/978-92-5-103555-9">ISBN 978-92-5-103555-9</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/31424005">31424005</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+global+assessment+of+fisheries+bycatch+and+discards&rft.atitle=Bycatch+of+Marine+Mammals&rft.aulast=Alverson&rft.aufirst=D.+L.&rft.date=1996&rft.pub=Food+and+Agriculture+Organization+of+the+United+Nations&rft.place=Rome&rft.isbn=978-92-5-103555-9&rft_id=info:oclcnum/31424005">  </li> <li id="cite_note-269"><a href="#cite_ref-269">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Glowka-1994">Glowka, Lyle. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/guidetoconventio00unse">IUCN environmental policy and law paper</a>, Guide to the Convention on Biodiversity. International Union for Conservation of Nature (1994). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-2-8317-0222-3" title="Speciális:Könyvforrások/978-2-8317-0222-3">ISBN 978-2-8317-0222-3</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/32201845">32201845</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=IUCN+environmental+policy+and+law+paper&rft.aulast=Glowka&rft.aufirst=Lyle&rft.date=1994&rft.pub=International+Union+for+Conservation+of+Nature&rft.series=Guide+to+the+Convention+on+Biodiversity&rft.isbn=978-2-8317-0222-3&rft_id=info:oclcnum/32201845&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fguidetoconventio00unse">  </li> <li id="cite_note-270"><a href="#cite_ref-270">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.iucn.org/about">About IUCN</a>. International Union for Conservation of Nature, 2014. december 3. (Hozzáférés: 2017. február 3.) </li> <li id="cite_note-ceballos-271"><a href="#cite_ref-ceballos_271-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2015) „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://advances.sciencemag.org/content/1/5/e1400253.full">Accelerated modern human–induced species losses: Entering the sixth mass extinction</a>”. <a href="/w/index.php?title=Science_Advances&action=edit&redlink=1" class="new" title="Science Advances (a lap nem létezik)">Science Advances</a> 1 (5), e1400253. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1126/sciadv.1400253">10.1126/sciadv.1400253</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26601195">26601195</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4640606/">4640606</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Accelerated+modern+human%E2%80%93induced+species+losses%3A+Entering+the+sixth+mass+extinction&rft.jtitle=%5B%5BScience+Advances%5D%5D&rft.date=2015&rft.volume=1&rft.issue=5&rft_id=info:pmid/26601195&rft_id=info:doi/10.1126%2Fsciadv.1400253&rft_id=http%3A%2F%2Fadvances.sciencemag.org%2Fcontent%2F1%2F5%2Fe1400253.full">  </li> <li id="cite_note-272"><a href="#cite_ref-272">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Fisher-2011">Fisher, Diana O. (2011). „Correlates of rediscovery and the detectability of extinction in mammals”. Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences 278 (1708), 1090–1097. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1098/rspb.2010.1579">10.1098/rspb.2010.1579</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/20880890">20880890</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3049027/">3049027</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Correlates+of+rediscovery+and+the+detectability+of+extinction+in+mammals&rft.jtitle=Proceedings+of+the+Royal+Society+B%3A+Biological+Sciences&rft.date=2011&rft.volume=278&rft.issue=1708&rft.aulast=Fisher&rft.aufirst=Diana+O.&rft.pages=1090%E2%80%931097&rft_id=info:pmid/20880890&rft_id=info:doi/10.1098%2Frspb.2010.1579">  </li> <li id="cite_note-273"><a href="#cite_ref-273">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Ceballos-2015">Ceballos, G.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/annihilationofna0000ceba">The Annihilation of Nature: Human Extinction of Birds and Mammals</a>. Baltimore: Johns Hopkins University Press, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/annihilationofna0000ceba/page/69">69</a>. o. (2015). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-4214-1718-9" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-4214-1718-9">ISBN 978-1-4214-1718-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Annihilation+of+Nature%3A+Human+Extinction+of+Birds+and+Mammals&rft.aulast=Ceballos&rft.aufirst=G.&rft.date=2015&rft.pub=Johns+Hopkins+University+Press&rft.place=Baltimore&rft.isbn=978-1-4214-1718-9&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fannihilationofna0000ceba">  </li> <li id="cite_note-274"><a href="#cite_ref-274">↑</a> {{{assessors}}} (2008). <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.iucnredlist.org/apps/redlist/details/7121">Elaphurus davidianus</a>. In: <a href="/wiki/Term%C3%A9szetv%C3%A9delmi_Vil%C3%A1gsz%C3%B6vets%C3%A9g" title="Természetvédelmi Világszövetség">IUCN</a> 2008. <a href="/wiki/V%C3%B6r%C3%B6s_lista" title="Vörös lista">IUCN Red List of Threatened Species</a>. Downloaded on 2012-05-20. </li> <li id="cite_note-mckinney2013-275">↑ <a href="#cite_ref-mckinney2013_275-0">a</a> <a href="#cite_ref-mckinney2013_275-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-McKinney-2013">McKinney, Michael L.. Conserving Biological Resources, Environmental Science: Systems and Solutions, 5, Jones & Bartlett Learning (2013). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-4496-6139-7" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-4496-6139-7">ISBN 978-1-4496-6139-7</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/777948078">777948078</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Environmental+Science%3A+Systems+and+Solutions&rft.atitle=Conserving+Biological+Resources&rft.aulast=McKinney&rft.aufirst=Michael+L.&rft.date=2013&rft.edition=5&rft.pub=Jones+%26+Bartlett+Learning&rft.isbn=978-1-4496-6139-7&rft_id=info:oclcnum/777948078">  </li> <li id="cite_note-276"><a href="#cite_ref-276">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Perrin-2009">Perrin, William F.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/encyclopediamari00perr">Encyclopedia of marine mammals</a>. Academic Press, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/encyclopediamari00perr/page/404">404</a>. o. (2009). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-12-373553-9" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-12-373553-9">ISBN 978-0-12-373553-9</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/455328678">455328678</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Encyclopedia+of+marine+mammals&rft.aulast=Perrin&rft.aufirst=William+F.&rft.date=2009&rft.pub=Academic+Press&rft.isbn=978-0-12-373553-9&rft_id=info:oclcnum/455328678&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fencyclopediamari00perr">  </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Források">Források</h2>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=55" title="Szakasz szerkesztése: Források">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100623051008/http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp">Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás)</a> (angolul)</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="További_információk">További információk</h2>[<a href="/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&action=edit&section=56" title="Szakasz szerkesztése: További információk">szerkesztés</a>]</div> <div class="tarsprojekt-alap noviewer"> <style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r27252708">.mw-parser-output .tarsprojekt-alap{float:right;clear:right;width:272px;display:flex;column-gap:10px;margin:0 0 1em 1em;border:1px solid #a2a9b1;padding:4px;background-color:var(--background-color-neutral-subtle,#f8f9fa);color:var(--color-base,#202122);font-size:95%}@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output .tarsprojekt-alap{float:none;width:auto;margin:0 0 1em}}@media print{.mw-parser-output .tarsprojekt-alap{display:none}}</style> <div class="tarsprojekt-alap-ikon"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Wiktionary-logo-hu.svg" title="Fájl:Wiktionary-logo-hu.svg"><img alt="File:Wiktionary-logo-hu.svg" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Wiktionary-logo-hu.svg/50px-Wiktionary-logo-hu.svg.png" decoding="async" width="50" height="50" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Wiktionary-logo-hu.svg/75px-Wiktionary-logo-hu.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Wiktionary-logo-hu.svg/100px-Wiktionary-logo-hu.svg.png 2x" data-file-width="1000" data-file-height="1000" /></a></div> <div class="tarsprojekt-alap-szoveg">Nézd meg emlős <a href="https://hu.wiktionary.org/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s/eml%C5%91s" class="extiw" title="wikt:Speciális:Keresés/emlős">emlős</a> címszót a <a href="/wiki/Wikisz%C3%B3t%C3%A1r" title="Wikiszótár">Wikiszótárban</a>!</div> </div> <ul><li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.iucnredlist.org/">IUCN Vörös Lista</a> (angol)</li></ul> <div class="navbox-styles"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26643308">@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output div.navbox.authoritycontrol{display:block}.mw-parser-output .authoritycontrol tbody,.mw-parser-output .authoritycontrol tr,.mw-parser-output .authoritycontrol th,.mw-parser-output .authoritycontrol td,.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-row>th+td{display:block;text-align:center}.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-list-with-group{border:none}}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox authoritycontrol" aria-labelledby="Nemzetközi_katalógusok" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Nemzetközi_katalógusok" scope="row" class="navbox-group" style="width:auto"><a href="/wiki/Sablon:Nemzetk%C3%B6zi_katal%C3%B3gusok/doc" title="Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc">Nemzetközi katalógusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Kongresszusi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Kongresszusi Könyvtár">LCCN</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://lccn.loc.gov/sh85080259">sh85080259</a></li> <li><a href="/wiki/Integr%C3%A1lt_katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Integrált katalógustár">GND</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://d-nb.info/gnd/4051253-8">4051253-8</a></li> <li><a href="/wiki/A_Cseh_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1ra" title="A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára">NKCS</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://aleph.nkp.cz/F/?func=find-c&local_base=aut&ccl_term=ica=ph116109&CON_LNG=ENG">ph116109</a></li> <li><a href="/wiki/Francia_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Francia Nemzeti Könyvtár">BNF</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb119324095">cb119324095</a></li> <li><a href="/wiki/Orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9si_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Jap%C3%A1n)" title="Országgyűlési Könyvtár (Japán)">KKT</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://id.ndl.go.jp/auth/ndlna/00563410">00563410</a></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Taxonazonosítók" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Taxonazonosítók" scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;text-align: left;"><a href="/wiki/Taxon" title="Taxon">Taxonazonosítók</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Wikidata" title="Wikidata">Wikidata</a>: <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q7377" class="extiw" title="wikidata:Q7377">Q7377</a></li> <li><a href="/wiki/Wikifajok" title="Wikifajok">Wikifajok</a>: <a href="https://species.wikimedia.org/wiki/Mammalia" class="extiw" title="wikispecies:Mammalia">Mammalia</a></li> <li>BOLD: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.boldsystems.org/index.php/TaxBrowser_TaxonPage?taxid=62">62</a></li> <li><a href="/wiki/Encyclopedia_of_Life" title="Encyclopedia of Life">EoL</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://eol.org/pages/1642">1642</a></li> <li><a href="/wiki/Eur%C3%B3pai_%C3%A9s_Mediterr%C3%A1n_N%C3%B6v%C3%A9nyv%C3%A9delmi_Szervezet" title="Európai és Mediterrán Növényvédelmi Szervezet">EPPO</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://gd.eppo.int/taxon/1MAMMC">1MAMMC</a></li> <li><a href="/wiki/Eur%C3%B3pa_Faun%C3%A1ja" title="Európa Faunája">Európa Faunája</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.eu-nomen.eu/portal/taxon.php?GUID=urn:lsid:faunaeur.org:taxname:12613">12613</a></li> <li><a href="/wiki/Fossilworks" title="Fossilworks">Fossilworks</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/0/http://www.fossilworks.org/cgi-bin/bridge.pl?a=taxonInfo&taxon_no=36651">36651</a></li> <li><a href="/wiki/Glob%C3%A1lis_Biodiverzit%C3%A1s_Inform%C3%A1ci%C3%B3s_Meg%C3%A1llapod%C3%A1s" title="Globális Biodiverzitás Információs Megállapodás">GBIF</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.gbif.org/species/359">359</a></li> <li><a href="/wiki/INaturalist" title="INaturalist">iNaturalist</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://inaturalist.org/taxa/40151">40151</a></li> <li>IRMNG: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.irmng.org/aphia.php?p=taxdetails&id=1310">1310</a></li> <li><a href="/wiki/Integrated_Taxonomic_Information_System" title="Integrated Taxonomic Information System">ITIS</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.itis.gov/servlet/SingleRpt/SingleRpt?search_topic=TSN&search_value=179913">179913</a></li> <li><a href="/wiki/Biotechnol%C3%B3giai_Inform%C3%A1ci%C3%B3k_Nemzeti_K%C3%B6zpontja" title="Biotechnológiai Információk Nemzeti Központja">NCBI</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/Taxonomy/Browser/wwwtax.cgi?mode=Info&id=40674">40674</a></li> <li>NZOR: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.nzor.org.nz/names/e0d7b800-d17c-41c9-b73f-fb42d4e628cf">e0d7b800-d17c-41c9-b73f-fb42d4e628cf</a></li> <li><a href="/wiki/Plazi" title="Plazi">Plazi</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://treatment.plazi.org/id/6F192702-D7A1-5498-8988-BDB368453012">6F192702-D7A1-5498-8988-BDB368453012</a></li> <li><a href="/wiki/A_Tengeri_%C3%89l%C5%91l%C3%A9nyek_Vil%C3%A1gkatal%C3%B3gusa" title="A Tengeri Élőlények Világkatalógusa">WoRMS</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.marinespecies.org/aphia.php?p=taxdetails&id=1837">1837</a></li> <li><a href="/wiki/ZooBank" title="ZooBank">ZooBank</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://zoobank.org/NomenclaturalActs/D50D0066-A37D-4795-B5F8-3DDA029A4956">D50D0066-A37D-4795-B5F8-3DDA029A4956</a></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:0; margin-right:2px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:100%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:0; margin-right:0; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:P_biology.svg" class="mw-file-description" title="Biológia"><img alt="Biológia" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/P_biology.svg/25px-P_biology.svg.png" decoding="async" width="25" height="23" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/P_biology.svg/38px-P_biology.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/P_biology.svg/50px-P_biology.svg.png 2x" data-file-width="400" data-file-height="360" /></a> <a href="/wiki/Port%C3%A1l:Biol%C3%B3gia" title="Portál:Biológia">Biológiaportál</a> • összefoglaló, színes tartalomajánló lap</li></ul></div></div> </div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Emlősök&oldid=27466454">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Emlősök&oldid=27466454</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Eml%C5%91s%C3%B6k" title="Kategória:Emlősök">Emlősök</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Gerinch%C3%BArososzt%C3%A1lyok" title="Kategória:Gerinchúrososztályok">Gerinchúrososztályok</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:1758-ban_le%C3%ADrt_taxonok" title="Kategória:1758-ban leírt taxonok">1758-ban leírt taxonok</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Webarchive_sablon_Wayback_Machine_linkkel" title="Kategória:Webarchive sablon Wayback Machine linkkel">Webarchive sablon Wayback Machine linkkel</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_LCCN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_GND-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BNF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_KKT-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:J%C3%B3_cikkek" title="Kategória:Jó cikkek">Jó cikkek</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. szeptember 22., 14:27</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=Eml%C5%91s%C3%B6k&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-f69cdc8f6-xl5gk","wgBackendResponseTime":217,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"3.266","walltime":"3.910","ppvisitednodes":{"value":67416,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":679194,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":302149,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":31,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":15,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":369681,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":15,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 2742.764 1 -total"," 58.63% 1608.099 1 Sablon:Jegyzetek"," 58.52% 1605.188 2 Sablon:References"," 24.12% 661.590 150 Sablon:Cite_journal"," 12.56% 344.410 78 Sablon:Cite_book"," 11.56% 317.132 1 Sablon:Taxobox"," 8.83% 242.081 1 Sablon:Taxonbar"," 7.76% 212.772 31 Sablon:Cite_web"," 6.88% 188.707 1 Sablon:Nemzetközi_katalógusok"," 6.70% 183.640 21 Sablon:Clade"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.471","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":4769549,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.eqiad.main-5dc468848-wfqfk","timestamp":"20241122202939","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"Eml\u0151s\u00f6k","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Eml%C5%91s%C3%B6k","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q7377","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q7377","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2006-04-07T22:05:13Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/4\/4c\/Placental_Mammals_2021_Montage.jpg","headline":"\u00e1llatoszt\u00e1ly"}</script> </body> </html>