CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Botanika – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"85eb7615-0556-4ec8-918e-3c780622b6a0","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Botanika","wgTitle":"Botanika","wgCurRevisionId":27519029,"wgRevisionId":27519029,"wgArticleId":65456,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal","Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2023 márciusából","Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval","Botanika"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"Botanika","wgRelevantArticleId":65456, "wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27519029,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":100000,"wgRelatedArticlesCompat":[],"wgCentralAuthMobileDomain":false,"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q441","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform", "platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp", "ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.4"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/51/Circinate_vernation.jpg"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="1600"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/51/Circinate_vernation.jpg/800px-Circinate_vernation.jpg"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="1067"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/51/Circinate_vernation.jpg/640px-Circinate_vernation.jpg"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="853"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Botanika – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/Botanika"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=Botanika&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Botanika"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Botanika rootpage-Botanika skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Főmenü </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z">Kezdőlap</a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom">Tartalom</a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja">Kiemelt szócikkek</a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r">Friss változtatások</a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x">Lap találomra</a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3">Tudakozó</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek">Kezdőknek</a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g">Segítség</a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg">Közösségi portál</a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel">Kapcsolatfelvétel</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"> Keresés </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Megjelenés </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu" class="">Adományok</a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Botanika" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class="">Fiók létrehozása</a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Botanika" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class="">Bejelentkezés</a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Személyes eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu">Adományok</a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Botanika" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"> Fiók létrehozása</a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Botanika" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"> Bejelentkezés</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről">további információk</a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y">Közreműködések</a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Története" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Története"> <div class="vector-toc-text"> 1 Története </div> </a> <button aria-controls="toc-Története-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Története alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Története-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Modern_növénytan" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Modern_növénytan"> <div class="vector-toc-text"> 1.1 Modern növénytan </div> </a> <ul id="toc-Modern_növénytan-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-A_növénytan_jelentősége_és_ágazatai" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#A_növénytan_jelentősége_és_ágazatai"> <div class="vector-toc-text"> 2 A növénytan jelentősége és ágazatai </div> </a> <button aria-controls="toc-A_növénytan_jelentősége_és_ágazatai-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) A növénytan jelentősége és ágazatai alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-A_növénytan_jelentősége_és_ágazatai-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Élelmiszerellátás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Élelmiszerellátás"> <div class="vector-toc-text"> 2.1 Élelmiszerellátás </div> </a> <ul id="toc-Élelmiszerellátás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Növényi_biokémia" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Növényi_biokémia"> <div class="vector-toc-text"> 3 Növényi biokémia </div> </a> <button aria-controls="toc-Növényi_biokémia-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Növényi biokémia alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Növényi_biokémia-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Hatóanyagok_és_ipari_alapanyagok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Hatóanyagok_és_ipari_alapanyagok"> <div class="vector-toc-text"> 3.1 Hatóanyagok és ipari alapanyagok </div> </a> <ul id="toc-Hatóanyagok_és_ipari_alapanyagok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Növényökológia" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Növényökológia"> <div class="vector-toc-text"> 4 Növényökológia </div> </a> <ul id="toc-Növényökológia-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Genetika" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Genetika"> <div class="vector-toc-text"> 5 Genetika </div> </a> <button aria-controls="toc-Genetika-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Genetika alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Genetika-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Molekuláris_genetika" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Molekuláris_genetika"> <div class="vector-toc-text"> 5.1 Molekuláris genetika </div> </a> <ul id="toc-Molekuláris_genetika-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-A_növények_evolúciója" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#A_növények_evolúciója"> <div class="vector-toc-text"> 6 A növények evolúciója </div> </a> <ul id="toc-A_növények_evolúciója-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Növényélettan" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Növényélettan"> <div class="vector-toc-text"> 7 Növényélettan </div> </a> <button aria-controls="toc-Növényélettan-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Növényélettan alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Növényélettan-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Növényi_hormonok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Növényi_hormonok"> <div class="vector-toc-text"> 7.1 Növényi hormonok </div> </a> <ul id="toc-Növényi_hormonok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Növényanatómia_és_morfológia" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Növényanatómia_és_morfológia"> <div class="vector-toc-text"> 8 Növényanatómia és morfológia </div> </a> <ul id="toc-Növényanatómia_és_morfológia-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Növényrendszertan" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Növényrendszertan"> <div class="vector-toc-text"> 9 Növényrendszertan </div> </a> <ul id="toc-Növényrendszertan-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kapcsolódó_cikkek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Kapcsolódó_cikkek"> <div class="vector-toc-text"> 10 Kapcsolódó cikkek </div> </a> <ul id="toc-Kapcsolódó_cikkek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> 11 Jegyzetek </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Irodalom" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Irodalom"> <div class="vector-toc-text"> 12 Irodalom </div> </a> <ul id="toc-Irodalom-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Fordítás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Fordítás"> <div class="vector-toc-text"> 13 Fordítás </div> </a> <ul id="toc-Fordítás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading">Botanika</h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 179 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-179" aria-hidden="true" > 179 nyelv </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Botany" title="Botany – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Botany" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target">English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ab mw-list-item"><a href="https://ab.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D0%B1%D0%BE%D1%82%D0%B0%D0%BD%D0%B8%D0%BA%D0%B0" title="Аботаника – abház" lang="ab" hreflang="ab" data-title="Аботаника" data-language-autonym="Аԥсшәа" data-language-local-name="abház" class="interlanguage-link-target">Аԥсшәа</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-af mw-list-item"><a href="https://af.wikipedia.org/wiki/Plantkunde" title="Plantkunde – afrikaans" lang="af" hreflang="af" data-title="Plantkunde" data-language-autonym="Afrikaans" data-language-local-name="afrikaans" class="interlanguage-link-target">Afrikaans</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-als mw-list-item"><a href="https://als.wikipedia.org/wiki/Botanik" title="Botanik – svájci német" lang="gsw" hreflang="gsw" data-title="Botanik" data-language-autonym="Alemannisch" data-language-local-name="svájci német" class="interlanguage-link-target">Alemannisch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-am mw-list-item"><a href="https://am.wikipedia.org/wiki/%E1%88%A5%E1%8A%90_%E1%8B%95%E1%8C%BD" title="ሥነ ዕጽ – amhara" lang="am" hreflang="am" data-title="ሥነ ዕጽ" data-language-autonym="አማርኛ" data-language-local-name="amhara" class="interlanguage-link-target">አማርኛ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-an mw-list-item"><a href="https://an.wikipedia.org/wiki/Botanica" title="Botanica – aragonéz" lang="an" hreflang="an" data-title="Botanica" data-language-autonym="Aragonés" data-language-local-name="aragonéz" class="interlanguage-link-target">Aragonés</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar mw-list-item"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D8%B9%D9%84%D9%85_%D8%A7%D9%84%D9%86%D8%A8%D8%A7%D8%AA" title="علم النبات – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="علم النبات" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target">العربية</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-arz mw-list-item"><a href="https://arz.wikipedia.org/wiki/%D8%B9%D9%84%D9%85_%D8%A7%D9%84%D9%86%D8%A8%D8%A7%D8%AA" title="علم النبات – Egyptian Arabic" lang="arz" hreflang="arz" data-title="علم النبات" data-language-autonym="مصرى" data-language-local-name="Egyptian Arabic" class="interlanguage-link-target">مصرى</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-as mw-list-item"><a href="https://as.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%89%E0%A6%A6%E0%A7%8D%E0%A6%AD%E0%A6%BF%E0%A6%A6%E0%A6%AC%E0%A6%BF%E0%A6%9C%E0%A7%8D%E0%A6%9E%E0%A6%BE%E0%A6%A8" title="উদ্ভিদবিজ্ঞান – asszámi" lang="as" hreflang="as" data-title="উদ্ভিদবিজ্ঞান" data-language-autonym="অসমীয়া" data-language-local-name="asszámi" class="interlanguage-link-target">অসমীয়া</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ast mw-list-item"><a href="https://ast.wikipedia.org/wiki/Bot%C3%A1nica" title="Botánica – asztúr" lang="ast" hreflang="ast" data-title="Botánica" data-language-autonym="Asturianu" data-language-local-name="asztúr" class="interlanguage-link-target">Asturianu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az mw-list-item"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/Botanika" title="Botanika – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="Botanika" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target">Azərbaycanca</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ba mw-list-item"><a href="https://ba.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D0%BE%D1%82%D0%B0%D0%BD%D0%B8%D0%BA%D0%B0" title="Ботаника – baskír" lang="ba" hreflang="ba" data-title="Ботаника" data-language-autonym="Башҡортса" data-language-local-name="baskír" class="interlanguage-link-target">Башҡортса</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bar mw-list-item"><a href="https://bar.wikipedia.org/wiki/Botanik" title="Botanik – Bavarian" lang="bar" hreflang="bar" data-title="Botanik" data-language-autonym="Boarisch" data-language-local-name="Bavarian" class="interlanguage-link-target">Boarisch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bat-smg mw-list-item"><a href="https://bat-smg.wikipedia.org/wiki/Buotan%C4%97ka" title="Buotanėka – Samogitian" lang="sgs" hreflang="sgs" data-title="Buotanėka" data-language-autonym="Žemaitėška" data-language-local-name="Samogitian" class="interlanguage-link-target">Žemaitėška</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bcl mw-list-item"><a href="https://bcl.wikipedia.org/wiki/Botanika" title="Botanika – Central Bikol" lang="bcl" hreflang="bcl" data-title="Botanika" data-language-autonym="Bikol Central" data-language-local-name="Central Bikol" class="interlanguage-link-target">Bikol Central</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be mw-list-item"><a href="https://be.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D0%B0%D1%82%D0%B0%D0%BD%D1%96%D0%BA%D0%B0" title="Батаніка – belarusz" lang="be" hreflang="be" data-title="Батаніка" data-language-autonym="Беларуская" data-language-local-name="belarusz" class="interlanguage-link-target">Беларуская</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be-x-old mw-list-item"><a href="https://be-tarask.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D0%B0%D1%82%D0%B0%D0%BD%D1%96%D0%BA%D0%B0" title="Батаніка – Belarusian (Taraškievica orthography)" lang="be-tarask" hreflang="be-tarask" data-title="Батаніка" data-language-autonym="Беларуская (тарашкевіца)" data-language-local-name="Belarusian (Taraškievica orthography)" class="interlanguage-link-target">Беларуская (тарашкевіца)</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bg mw-list-item"><a href="https://bg.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D0%BE%D1%82%D0%B0%D0%BD%D0%B8%D0%BA%D0%B0" title="Ботаника – bolgár" lang="bg" hreflang="bg" data-title="Ботаника" data-language-autonym="Български" data-language-local-name="bolgár" class="interlanguage-link-target">Български</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bh mw-list-item"><a href="https://bh.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AC%E0%A4%A8%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%AA%E0%A4%A4%E0%A4%BF_%E0%A4%AC%E0%A4%BF%E0%A4%9C%E0%A5%8D%E0%A4%9E%E0%A4%BE%E0%A4%A8" title="बनस्पति बिज्ञान – Bhojpuri" lang="bh" hreflang="bh" data-title="बनस्पति बिज्ञान" data-language-autonym="भोजपुरी" data-language-local-name="Bhojpuri" class="interlanguage-link-target">भोजपुरी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bi mw-list-item"><a href="https://bi.wikipedia.org/wiki/Boteni" title="Boteni – bislama" lang="bi" hreflang="bi" data-title="Boteni" data-language-autonym="Bislama" data-language-local-name="bislama" class="interlanguage-link-target">Bislama</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-blk mw-list-item"><a href="https://blk.wikipedia.org/wiki/%E1%80%9B%E1%80%AF%E1%80%80%E1%80%B9%E1%80%81%E1%80%97%E1%80%B1%E1%80%92" title="ရုက္ခဗေဒ – Pa'O" lang="blk" hreflang="blk" data-title="ရုက္ခဗေဒ" data-language-autonym="ပအိုဝ်ႏဘာႏသာႏ" data-language-local-name="Pa'O" class="interlanguage-link-target">ပအိုဝ်ႏဘာႏသာႏ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bn mw-list-item"><a href="https://bn.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%89%E0%A6%A6%E0%A7%8D%E0%A6%AD%E0%A6%BF%E0%A6%A6%E0%A6%AC%E0%A6%BF%E0%A6%9C%E0%A7%8D%E0%A6%9E%E0%A6%BE%E0%A6%A8" title="উদ্ভিদবিজ্ঞান – bangla" lang="bn" hreflang="bn" data-title="উদ্ভিদবিজ্ঞান" data-language-autonym="বাংলা" data-language-local-name="bangla" class="interlanguage-link-target">বাংলা</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bo mw-list-item"><a href="https://bo.wikipedia.org/wiki/%E0%BD%A2%E0%BE%A9%E0%BD%B2%E0%BC%8B%E0%BD%A4%E0%BD%B2%E0%BD%84%E0%BC%8B%E0%BD%A2%E0%BD%B2%E0%BD%82%E0%BC%8B%E0%BD%94%E0%BC%8D" title="རྩི་ཤིང་རིག་པ། – tibeti" lang="bo" hreflang="bo" data-title="རྩི་ཤིང་རིག་པ།" data-language-autonym="བོད་ཡིག" data-language-local-name="tibeti" class="interlanguage-link-target">བོད་ཡིག</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-br mw-list-item"><a href="https://br.wikipedia.org/wiki/Louzawouriezh" title="Louzawouriezh – breton" lang="br" hreflang="br" data-title="Louzawouriezh" data-language-autonym="Brezhoneg" data-language-local-name="breton" class="interlanguage-link-target">Brezhoneg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bs mw-list-item"><a href="https://bs.wikipedia.org/wiki/Botanika" title="Botanika – bosnyák" lang="bs" hreflang="bs" data-title="Botanika" data-language-autonym="Bosanski" data-language-local-name="bosnyák" class="interlanguage-link-target">Bosanski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-btm mw-list-item"><a href="https://btm.wikipedia.org/wiki/Botani" title="Botani – Batak Mandailing" lang="btm" hreflang="btm" data-title="Botani" data-language-autonym="Batak Mandailing" data-language-local-name="Batak Mandailing" class="interlanguage-link-target">Batak Mandailing</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca mw-list-item"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Bot%C3%A0nica" title="Botànica – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Botànica" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target">Català</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ce mw-list-item"><a href="https://ce.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D0%BE%D1%82%D0%B0%D0%BD%D0%B8%D0%BA%D0%B0" title="Ботаника – csecsen" lang="ce" hreflang="ce" data-title="Ботаника" data-language-autonym="Нохчийн" data-language-local-name="csecsen" class="interlanguage-link-target">Нохчийн</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ceb mw-list-item"><a href="https://ceb.wikipedia.org/wiki/Botanika" title="Botanika – szebuano" lang="ceb" hreflang="ceb" data-title="Botanika" data-language-autonym="Cebuano" data-language-local-name="szebuano" class="interlanguage-link-target">Cebuano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ckb mw-list-item"><a href="https://ckb.wikipedia.org/wiki/%DA%95%D9%88%DB%95%DA%A9%D9%86%D8%A7%D8%B3%DB%8C" title="ڕوەکناسی – közép-ázsiai kurd" lang="ckb" hreflang="ckb" data-title="ڕوەکناسی" data-language-autonym="کوردی" data-language-local-name="közép-ázsiai kurd" class="interlanguage-link-target">کوردی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-co mw-list-item"><a href="https://co.wikipedia.org/wiki/Botanica" title="Botanica – korzikai" lang="co" hreflang="co" data-title="Botanica" data-language-autonym="Corsu" data-language-local-name="korzikai" class="interlanguage-link-target">Corsu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-crh mw-list-item"><a href="https://crh.wikipedia.org/wiki/Nebatiyat" title="Nebatiyat – krími tatár" lang="crh" hreflang="crh" data-title="Nebatiyat" data-language-autonym="Qırımtatarca" data-language-local-name="krími tatár" class="interlanguage-link-target">Qırımtatarca</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/Botanika" title="Botanika – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Botanika" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target">Čeština</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cv mw-list-item"><a href="https://cv.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D0%BE%D1%82%D0%B0%D0%BD%D0%B8%D0%BA%D0%B0" title="Ботаника – csuvas" lang="cv" hreflang="cv" data-title="Ботаника" data-language-autonym="Чӑвашла" data-language-local-name="csuvas" class="interlanguage-link-target">Чӑвашла</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cy mw-list-item"><a href="https://cy.wikipedia.org/wiki/Botaneg" title="Botaneg – walesi" lang="cy" hreflang="cy" data-title="Botaneg" data-language-autonym="Cymraeg" data-language-local-name="walesi" class="interlanguage-link-target">Cymraeg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da mw-list-item"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Botanik" title="Botanik – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="Botanik" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target">Dansk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de mw-list-item"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Botanik" title="Botanik – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Botanik" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target">Deutsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-diq mw-list-item"><a href="https://diq.wikipedia.org/wiki/Botanik" title="Botanik – Zazaki" lang="diq" hreflang="diq" data-title="Botanik" data-language-autonym="Zazaki" data-language-local-name="Zazaki" class="interlanguage-link-target">Zazaki</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-dv mw-list-item"><a href="https://dv.wikipedia.org/wiki/%DE%8E%DE%A6%DE%80%DE%A6%DE%88%DE%A9_%DE%87%DE%A8%DE%8D%DE%B0%DE%89%DE%AA" title="ގަހަވީ އިލްމު – divehi" lang="dv" hreflang="dv" data-title="ގަހަވީ އިލްމު" data-language-autonym="ދިވެހިބަސް" data-language-local-name="divehi" class="interlanguage-link-target">ދިވެހިބަސް</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-el mw-list-item"><a href="https://el.wikipedia.org/wiki/%CE%92%CE%BF%CF%84%CE%B1%CE%BD%CE%B9%CE%BA%CE%AE" title="Βοτανική – görög" lang="el" hreflang="el" data-title="Βοτανική" data-language-autonym="Ελληνικά" data-language-local-name="görög" class="interlanguage-link-target">Ελληνικά</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eo mw-list-item"><a href="https://eo.wikipedia.org/wiki/Plantoscienco" title="Plantoscienco – eszperantó" lang="eo" hreflang="eo" data-title="Plantoscienco" data-language-autonym="Esperanto" data-language-local-name="eszperantó" class="interlanguage-link-target">Esperanto</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es mw-list-item"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Bot%C3%A1nica" title="Botánica – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Botánica" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target">Español</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-et mw-list-item"><a href="https://et.wikipedia.org/wiki/Botaanika" title="Botaanika – észt" lang="et" hreflang="et" data-title="Botaanika" data-language-autonym="Eesti" data-language-local-name="észt" class="interlanguage-link-target">Eesti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu mw-list-item"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/Botanika" title="Botanika – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="Botanika" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target">Euskara</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ext mw-list-item"><a href="https://ext.wikipedia.org/wiki/Bot%C3%A1nica" title="Botánica – Extremaduran" lang="ext" hreflang="ext" data-title="Botánica" data-language-autonym="Estremeñu" data-language-local-name="Extremaduran" class="interlanguage-link-target">Estremeñu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%DA%AF%DB%8C%D8%A7%D9%87%E2%80%8C%D8%B4%D9%86%D8%A7%D8%B3%DB%8C" title="گیاه‌شناسی – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="گیاه‌شناسی" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target">فارسی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi mw-list-item"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Kasvitiede" title="Kasvitiede – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Kasvitiede" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target">Suomi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fj mw-list-item"><a href="https://fj.wikipedia.org/wiki/Botany" title="Botany – fidzsi" lang="fj" hreflang="fj" data-title="Botany" data-language-autonym="Na Vosa Vakaviti" data-language-local-name="fidzsi" class="interlanguage-link-target">Na Vosa Vakaviti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Botanique" title="Botanique – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Botanique" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target">Français</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-frp mw-list-item"><a href="https://frp.wikipedia.org/wiki/Botanica" title="Botanica – Arpitan" lang="frp" hreflang="frp" data-title="Botanica" data-language-autonym="Arpetan" data-language-local-name="Arpitan" class="interlanguage-link-target">Arpetan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fur mw-list-item"><a href="https://fur.wikipedia.org/wiki/Botaniche" title="Botaniche – friuli" lang="fur" hreflang="fur" data-title="Botaniche" data-language-autonym="Furlan" data-language-local-name="friuli" class="interlanguage-link-target">Furlan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fy mw-list-item"><a href="https://fy.wikipedia.org/wiki/Botany" title="Botany – nyugati fríz" lang="fy" hreflang="fy" data-title="Botany" data-language-autonym="Frysk" data-language-local-name="nyugati fríz" class="interlanguage-link-target">Frysk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ga mw-list-item"><a href="https://ga.wikipedia.org/wiki/Luibheola%C3%ADocht" title="Luibheolaíocht – ír" lang="ga" hreflang="ga" data-title="Luibheolaíocht" data-language-autonym="Gaeilge" data-language-local-name="ír" class="interlanguage-link-target">Gaeilge</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gcr mw-list-item"><a href="https://gcr.wikipedia.org/wiki/Botanik" title="Botanik – Guianan Creole" lang="gcr" hreflang="gcr" data-title="Botanik" data-language-autonym="Kriyòl gwiyannen" data-language-local-name="Guianan Creole" class="interlanguage-link-target">Kriyòl gwiyannen</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gd mw-list-item"><a href="https://gd.wikipedia.org/wiki/Luibh-e%C3%B2las" title="Luibh-eòlas – skóciai kelta" lang="gd" hreflang="gd" data-title="Luibh-eòlas" data-language-autonym="Gàidhlig" data-language-local-name="skóciai kelta" class="interlanguage-link-target">Gàidhlig</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gl mw-list-item"><a href="https://gl.wikipedia.org/wiki/Bot%C3%A1nica" title="Botánica – gallego" lang="gl" hreflang="gl" data-title="Botánica" data-language-autonym="Galego" data-language-local-name="gallego" class="interlanguage-link-target">Galego</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gn mw-list-item"><a href="https://gn.wikipedia.org/wiki/Ka%27avokuaaty" title="Ka'avokuaaty – guarani" lang="gn" hreflang="gn" data-title="Ka'avokuaaty" data-language-autonym="Avañe'ẽ" data-language-local-name="guarani" class="interlanguage-link-target">Avañe'ẽ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gv mw-list-item"><a href="https://gv.wikipedia.org/wiki/Lus-oaylleeaght" title="Lus-oaylleeaght – man-szigeti" lang="gv" hreflang="gv" data-title="Lus-oaylleeaght" data-language-autonym="Gaelg" data-language-local-name="man-szigeti" class="interlanguage-link-target">Gaelg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ha mw-list-item"><a href="https://ha.wikipedia.org/wiki/Botany" title="Botany – hausza" lang="ha" hreflang="ha" data-title="Botany" data-language-autonym="Hausa" data-language-local-name="hausza" class="interlanguage-link-target">Hausa</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-haw mw-list-item"><a href="https://haw.wikipedia.org/wiki/K%C4%81lailau_nahele" title="Kālailau nahele – hawaii" lang="haw" hreflang="haw" data-title="Kālailau nahele" data-language-autonym="Hawaiʻi" data-language-local-name="hawaii" class="interlanguage-link-target">Hawaiʻi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%91%D7%95%D7%98%D7%A0%D7%99%D7%A7%D7%94" title="בוטניקה – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="בוטניקה" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target">עברית</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hi mw-list-item"><a href="https://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B5%E0%A4%A8%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%AA%E0%A4%A4%E0%A4%BF_%E0%A4%B5%E0%A4%BF%E0%A4%9C%E0%A5%8D%E0%A4%9E%E0%A4%BE%E0%A4%A8" title="वनस्पति विज्ञान – hindi" lang="hi" hreflang="hi" data-title="वनस्पति विज्ञान" data-language-autonym="हिन्दी" data-language-local-name="hindi" class="interlanguage-link-target">हिन्दी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hif mw-list-item"><a href="https://hif.wikipedia.org/wiki/Botany" title="Botany – Fiji Hindi" lang="hif" hreflang="hif" data-title="Botany" data-language-autonym="Fiji Hindi" data-language-local-name="Fiji Hindi" class="interlanguage-link-target">Fiji Hindi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hr mw-list-item"><a href="https://hr.wikipedia.org/wiki/Botanika" title="Botanika – horvát" lang="hr" hreflang="hr" data-title="Botanika" data-language-autonym="Hrvatski" data-language-local-name="horvát" class="interlanguage-link-target">Hrvatski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ht mw-list-item"><a href="https://ht.wikipedia.org/wiki/Etid_plant" title="Etid plant – haiti kreol" lang="ht" hreflang="ht" data-title="Etid plant" data-language-autonym="Kreyòl ayisyen" data-language-local-name="haiti kreol" class="interlanguage-link-target">Kreyòl ayisyen</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/%D4%B2%D5%B8%D6%82%D5%BD%D5%A1%D5%A2%D5%A1%D5%B6%D5%B8%D6%82%D5%A9%D5%B5%D5%B8%D6%82%D5%B6" title="Բուսաբանություն – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Բուսաբանություն" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target">Հայերեն</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hyw mw-list-item"><a href="https://hyw.wikipedia.org/wiki/%D4%B2%D5%B8%D6%82%D5%BD%D5%A1%D5%A2%D5%A1%D5%B6%D5%B8%D6%82%D5%A9%D5%AB%D6%82%D5%B6" title="Բուսաբանութիւն – Western Armenian" lang="hyw" hreflang="hyw" data-title="Բուսաբանութիւն" data-language-autonym="Արեւմտահայերէն" data-language-local-name="Western Armenian" class="interlanguage-link-target">Արեւմտահայերէն</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ia mw-list-item"><a href="https://ia.wikipedia.org/wiki/Botanica" title="Botanica – interlingva" lang="ia" hreflang="ia" data-title="Botanica" data-language-autonym="Interlingua" data-language-local-name="interlingva" class="interlanguage-link-target">Interlingua</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id mw-list-item"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Botani" title="Botani – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Botani" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target">Bahasa Indonesia</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ie mw-list-item"><a href="https://ie.wikipedia.org/wiki/Botanica" title="Botanica – interlingue" lang="ie" hreflang="ie" data-title="Botanica" data-language-autonym="Interlingue" data-language-local-name="interlingue" class="interlanguage-link-target">Interlingue</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ilo mw-list-item"><a href="https://ilo.wikipedia.org/wiki/Botanika" title="Botanika – ilokó" lang="ilo" hreflang="ilo" data-title="Botanika" data-language-autonym="Ilokano" data-language-local-name="ilokó" class="interlanguage-link-target">Ilokano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-inh mw-list-item"><a href="https://inh.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D0%BE%D1%82%D0%B0%D0%BD%D0%B8%D0%BA%D0%B0" title="Ботаника – ingus" lang="inh" hreflang="inh" data-title="Ботаника" data-language-autonym="ГӀалгӀай" data-language-local-name="ingus" class="interlanguage-link-target">ГӀалгӀай</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-io mw-list-item"><a href="https://io.wikipedia.org/wiki/Botaniko" title="Botaniko – idó" lang="io" hreflang="io" data-title="Botaniko" data-language-autonym="Ido" data-language-local-name="idó" class="interlanguage-link-target">Ido</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-is mw-list-item"><a href="https://is.wikipedia.org/wiki/Grasafr%C3%A6%C3%B0i" title="Grasafræði – izlandi" lang="is" hreflang="is" data-title="Grasafræði" data-language-autonym="Íslenska" data-language-local-name="izlandi" class="interlanguage-link-target">Íslenska</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it mw-list-item"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Botanica" title="Botanica – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Botanica" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target">Italiano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja mw-list-item"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/%E6%A4%8D%E7%89%A9%E5%AD%A6" title="植物学 – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="植物学" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target">日本語</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jam mw-list-item"><a href="https://jam.wikipedia.org/wiki/Batani" title="Batani – Jamaican Creole English" lang="jam" hreflang="jam" data-title="Batani" data-language-autonym="Patois" data-language-local-name="Jamaican Creole English" class="interlanguage-link-target">Patois</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jbo mw-list-item"><a href="https://jbo.wikipedia.org/wiki/spaske" title="spaske – lojban" lang="jbo" hreflang="jbo" data-title="spaske" data-language-autonym="La .lojban." data-language-local-name="lojban" class="interlanguage-link-target">La .lojban.</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jv mw-list-item"><a href="https://jv.wikipedia.org/wiki/Botani" title="Botani – jávai" lang="jv" hreflang="jv" data-title="Botani" data-language-autonym="Jawa" data-language-local-name="jávai" class="interlanguage-link-target">Jawa</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ka mw-list-item"><a href="https://ka.wikipedia.org/wiki/%E1%83%91%E1%83%9D%E1%83%A2%E1%83%90%E1%83%9C%E1%83%98%E1%83%99%E1%83%90" title="ბოტანიკა – grúz" lang="ka" hreflang="ka" data-title="ბოტანიკა" data-language-autonym="ქართული" data-language-local-name="grúz" class="interlanguage-link-target">ქართული</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kaa mw-list-item"><a href="https://kaa.wikipedia.org/wiki/Botanika" title="Botanika – kara-kalpak" lang="kaa" hreflang="kaa" data-title="Botanika" data-language-autonym="Qaraqalpaqsha" data-language-local-name="kara-kalpak" class="interlanguage-link-target">Qaraqalpaqsha</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kab mw-list-item"><a href="https://kab.wikipedia.org/wiki/Tasnim%C9%A3an" title="Tasnimɣan – kabije" lang="kab" hreflang="kab" data-title="Tasnimɣan" data-language-autonym="Taqbaylit" data-language-local-name="kabije" class="interlanguage-link-target">Taqbaylit</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kk mw-list-item"><a href="https://kk.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D0%BE%D1%82%D0%B0%D0%BD%D0%B8%D0%BA%D0%B0" title="Ботаника – kazah" lang="kk" hreflang="kk" data-title="Ботаника" data-language-autonym="Қазақша" data-language-local-name="kazah" class="interlanguage-link-target">Қазақша</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kn mw-list-item"><a href="https://kn.wikipedia.org/wiki/%E0%B2%B8%E0%B2%B8%E0%B3%8D%E0%B2%AF%E0%B2%B6%E0%B2%BE%E0%B2%B8%E0%B3%8D%E0%B2%A4%E0%B3%8D%E0%B2%B0" title="ಸಸ್ಯಶಾಸ್ತ್ರ – kannada" lang="kn" hreflang="kn" data-title="ಸಸ್ಯಶಾಸ್ತ್ರ" data-language-autonym="ಕನ್ನಡ" data-language-local-name="kannada" class="interlanguage-link-target">ಕನ್ನಡ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%EC%8B%9D%EB%AC%BC%ED%95%99" title="식물학 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="식물학" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target">한국어</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ks mw-list-item"><a href="https://ks.wikipedia.org/wiki/%D9%86%D9%8E%D8%A8%D8%A7%D8%AA%DB%8C%D8%A7%D8%AA" title="نَباتیات – kasmíri" lang="ks" hreflang="ks" data-title="نَباتیات" data-language-autonym="कॉशुर / کٲشُر" data-language-local-name="kasmíri" class="interlanguage-link-target">कॉशुर / کٲشُر</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ku mw-list-item"><a href="https://ku.wikipedia.org/wiki/Riweknas%C3%AE" title="Riweknasî – kurd" lang="ku" hreflang="ku" data-title="Riweknasî" data-language-autonym="Kurdî" data-language-local-name="kurd" class="interlanguage-link-target">Kurdî</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kw mw-list-item"><a href="https://kw.wikipedia.org/wiki/Losonieth" title="Losonieth – korni" lang="kw" hreflang="kw" data-title="Losonieth" data-language-autonym="Kernowek" data-language-local-name="korni" class="interlanguage-link-target">Kernowek</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ky mw-list-item"><a href="https://ky.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D0%BE%D1%82%D0%B0%D0%BD%D0%B8%D0%BA%D0%B0" title="Ботаника – kirgiz" lang="ky" hreflang="ky" data-title="Ботаника" data-language-autonym="Кыргызча" data-language-local-name="kirgiz" class="interlanguage-link-target">Кыргызча</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-la mw-list-item"><a href="https://la.wikipedia.org/wiki/Botanice" title="Botanice – latin" lang="la" hreflang="la" data-title="Botanice" data-language-autonym="Latina" data-language-local-name="latin" class="interlanguage-link-target">Latina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lad mw-list-item"><a href="https://lad.wikipedia.org/wiki/Bot%C3%A1nika" title="Botánika – ladino" lang="lad" hreflang="lad" data-title="Botánika" data-language-autonym="Ladino" data-language-local-name="ladino" class="interlanguage-link-target">Ladino</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lb mw-list-item"><a href="https://lb.wikipedia.org/wiki/Botanik" title="Botanik – luxemburgi" lang="lb" hreflang="lb" data-title="Botanik" data-language-autonym="Lëtzebuergesch" data-language-local-name="luxemburgi" class="interlanguage-link-target">Lëtzebuergesch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lez mw-list-item"><a href="https://lez.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D0%BE%D1%82%D0%B0%D0%BD%D0%B8%D0%BA%D0%B0" title="Ботаника – lezg" lang="lez" hreflang="lez" data-title="Ботаника" data-language-autonym="Лезги" data-language-local-name="lezg" class="interlanguage-link-target">Лезги</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lfn mw-list-item"><a href="https://lfn.wikipedia.org/wiki/Botanica" title="Botanica – Lingua Franca Nova" lang="lfn" hreflang="lfn" data-title="Botanica" data-language-autonym="Lingua Franca Nova" data-language-local-name="Lingua Franca Nova" class="interlanguage-link-target">Lingua Franca Nova</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-li mw-list-item"><a href="https://li.wikipedia.org/wiki/Plantk%C3%B3nde" title="Plantkónde – limburgi" lang="li" hreflang="li" data-title="Plantkónde" data-language-autonym="Limburgs" data-language-local-name="limburgi" class="interlanguage-link-target">Limburgs</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lmo mw-list-item"><a href="https://lmo.wikipedia.org/wiki/Bot%C3%A0nica" title="Botànica – lombard" lang="lmo" hreflang="lmo" data-title="Botànica" data-language-autonym="Lombard" data-language-local-name="lombard" class="interlanguage-link-target">Lombard</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lt mw-list-item"><a href="https://lt.wikipedia.org/wiki/Botanika" title="Botanika – litván" lang="lt" hreflang="lt" data-title="Botanika" data-language-autonym="Lietuvių" data-language-local-name="litván" class="interlanguage-link-target">Lietuvių</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lv mw-list-item"><a href="https://lv.wikipedia.org/wiki/Bot%C4%81nika" title="Botānika – lett" lang="lv" hreflang="lv" data-title="Botānika" data-language-autonym="Latviešu" data-language-local-name="lett" class="interlanguage-link-target">Latviešu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mai mw-list-item"><a href="https://mai.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B5%E0%A4%A8%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%AA%E0%A4%A4%E0%A4%BF_%E0%A4%B5%E0%A4%BF%E0%A4%9C%E0%A5%8D%E0%A4%9E%E0%A4%BE%E0%A4%A8" title="वनस्पति विज्ञान – maithili" lang="mai" hreflang="mai" data-title="वनस्पति विज्ञान" data-language-autonym="मैथिली" data-language-local-name="maithili" class="interlanguage-link-target">मैथिली</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-map-bms mw-list-item"><a href="https://map-bms.wikipedia.org/wiki/Botani" title="Botani – Banyumasan" lang="jv-x-bms" hreflang="jv-x-bms" data-title="Botani" data-language-autonym="Basa Banyumasan" data-language-local-name="Banyumasan" class="interlanguage-link-target">Basa Banyumasan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mg mw-list-item"><a href="https://mg.wikipedia.org/wiki/Botany" title="Botany – malgas" lang="mg" hreflang="mg" data-title="Botany" data-language-autonym="Malagasy" data-language-local-name="malgas" class="interlanguage-link-target">Malagasy</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mhr mw-list-item"><a href="https://mhr.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D0%BE%D1%82%D0%B0%D0%BD%D0%B8%D0%BA%D0%B5" title="Ботанике – Eastern Mari" lang="mhr" hreflang="mhr" data-title="Ботанике" data-language-autonym="Олык марий" data-language-local-name="Eastern Mari" class="interlanguage-link-target">Олык марий</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mk mw-list-item"><a href="https://mk.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D0%BE%D1%82%D0%B0%D0%BD%D0%B8%D0%BA%D0%B0" title="Ботаника – macedón" lang="mk" hreflang="mk" data-title="Ботаника" data-language-autonym="Македонски" data-language-local-name="macedón" class="interlanguage-link-target">Македонски</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ml mw-list-item"><a href="https://ml.wikipedia.org/wiki/%E0%B4%B8%E0%B4%B8%E0%B5%8D%E0%B4%AF%E0%B4%B6%E0%B4%BE%E0%B4%B8%E0%B5%8D%E0%B4%A4%E0%B5%8D%E0%B4%B0%E0%B4%82" title="സസ്യശാസ്ത്രം – malajálam" lang="ml" hreflang="ml" data-title="സസ്യശാസ്ത്രം" data-language-autonym="മലയാളം" data-language-local-name="malajálam" class="interlanguage-link-target">മലയാളം</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mn mw-list-item"><a href="https://mn.wikipedia.org/wiki/%D0%A3%D1%80%D0%B3%D0%B0%D0%BC%D0%B0%D0%BB_%D1%81%D1%83%D0%B4%D0%BB%D0%B0%D0%BB" title="Ургамал судлал – mongol" lang="mn" hreflang="mn" data-title="Ургамал судлал" data-language-autonym="Монгол" data-language-local-name="mongol" class="interlanguage-link-target">Монгол</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mr mw-list-item"><a href="https://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B5%E0%A4%A8%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%AA%E0%A4%A4%E0%A5%80%E0%A4%B6%E0%A4%BE%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%A4%E0%A5%8D%E0%A4%B0" title="वनस्पतीशास्त्र – maráthi" lang="mr" hreflang="mr" data-title="वनस्पतीशास्त्र" data-language-autonym="मराठी" data-language-local-name="maráthi" class="interlanguage-link-target">मराठी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mrj mw-list-item"><a href="https://mrj.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D0%BE%D1%82%D0%B0%D0%BD%D0%B8%D0%BA%D0%B0" title="Ботаника – Western Mari" lang="mrj" hreflang="mrj" data-title="Ботаника" data-language-autonym="Кырык мары" data-language-local-name="Western Mari" class="interlanguage-link-target">Кырык мары</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ms mw-list-item"><a href="https://ms.wikipedia.org/wiki/Botani" title="Botani – maláj" lang="ms" hreflang="ms" data-title="Botani" data-language-autonym="Bahasa Melayu" data-language-local-name="maláj" class="interlanguage-link-target">Bahasa Melayu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mt mw-list-item"><a href="https://mt.wikipedia.org/wiki/Botanika" title="Botanika – máltai" lang="mt" hreflang="mt" data-title="Botanika" data-language-autonym="Malti" data-language-local-name="máltai" class="interlanguage-link-target">Malti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-my mw-list-item"><a href="https://my.wikipedia.org/wiki/%E1%80%9B%E1%80%AF%E1%80%80%E1%80%B9%E1%80%81%E1%80%97%E1%80%B1%E1%80%92" title="ရုက္ခဗေဒ – burmai" lang="my" hreflang="my" data-title="ရုက္ခဗေဒ" data-language-autonym="မြန်မာဘာသာ" data-language-local-name="burmai" class="interlanguage-link-target">မြန်မာဘာသာ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nah mw-list-item"><a href="https://nah.wikipedia.org/wiki/Tlanelhuayomatiliztli" title="Tlanelhuayomatiliztli – Nahuatl" lang="nah" hreflang="nah" data-title="Tlanelhuayomatiliztli" data-language-autonym="Nāhuatl" data-language-local-name="Nahuatl" class="interlanguage-link-target">Nāhuatl</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nds mw-list-item"><a href="https://nds.wikipedia.org/wiki/Botanik" title="Botanik – alsónémet" lang="nds" hreflang="nds" data-title="Botanik" data-language-autonym="Plattdüütsch" data-language-local-name="alsónémet" class="interlanguage-link-target">Plattdüütsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ne mw-list-item"><a href="https://ne.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B5%E0%A4%A8%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%AA%E0%A4%A4%E0%A4%BF_%E0%A4%B5%E0%A4%BF%E0%A4%9C%E0%A5%8D%E0%A4%9E%E0%A4%BE%E0%A4%A8" title="वनस्पति विज्ञान – nepáli" lang="ne" hreflang="ne" data-title="वनस्पति विज्ञान" data-language-autonym="नेपाली" data-language-local-name="nepáli" class="interlanguage-link-target">नेपाली</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-new mw-list-item"><a href="https://new.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AC%E0%A5%8B%E0%A4%A4%E0%A4%BE%E0%A4%A8%E0%A5%80" title="बोतानी – nevari" lang="new" hreflang="new" data-title="बोतानी" data-language-autonym="नेपाल भाषा" data-language-local-name="nevari" class="interlanguage-link-target">नेपाल भाषा</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Plantkunde" title="Plantkunde – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Plantkunde" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target">Nederlands</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nn mw-list-item"><a href="https://nn.wikipedia.org/wiki/Botanikk" title="Botanikk – norvég (nynorsk)" lang="nn" hreflang="nn" data-title="Botanikk" data-language-autonym="Norsk nynorsk" data-language-local-name="norvég (nynorsk)" class="interlanguage-link-target">Norsk nynorsk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no mw-list-item"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/Botanikk" title="Botanikk – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="Botanikk" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target">Norsk bokmål</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nov mw-list-item"><a href="https://nov.wikipedia.org/wiki/Botanike" title="Botanike – Novial" lang="nov" hreflang="nov" data-title="Botanike" data-language-autonym="Novial" data-language-local-name="Novial" class="interlanguage-link-target">Novial</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nqo mw-list-item"><a href="https://nqo.wikipedia.org/wiki/%DF%9D%DF%8D%DF%98%DF%8D%DF%B2%DF%9D%DF%8B%DF%B2_%DF%A0%DF%8E%DF%AC" title="ߝߍߘߍ߲ߝߋ߲ ߠߎ߬ – n’kó" lang="nqo" hreflang="nqo" data-title="ߝߍߘߍ߲ߝߋ߲ ߠߎ߬" data-language-autonym="ߒߞߏ" data-language-local-name="n’kó" class="interlanguage-link-target">ߒߞߏ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nrm mw-list-item"><a href="https://nrm.wikipedia.org/wiki/Botannie" title="Botannie – Norman" lang="nrf" hreflang="nrf" data-title="Botannie" data-language-autonym="Nouormand" data-language-local-name="Norman" class="interlanguage-link-target">Nouormand</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-oc mw-list-item"><a href="https://oc.wikipedia.org/wiki/Botanica" title="Botanica – okszitán" lang="oc" hreflang="oc" data-title="Botanica" data-language-autonym="Occitan" data-language-local-name="okszitán" class="interlanguage-link-target">Occitan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-om mw-list-item"><a href="https://om.wikipedia.org/wiki/Xiinbiqila" title="Xiinbiqila – oromo" lang="om" hreflang="om" data-title="Xiinbiqila" data-language-autonym="Oromoo" data-language-local-name="oromo" class="interlanguage-link-target">Oromoo</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-or mw-list-item"><a href="https://or.wikipedia.org/wiki/%E0%AC%89%E0%AC%A6%E0%AD%8D%E0%AC%AD%E0%AC%BF%E0%AC%A6_%E0%AC%AC%E0%AC%BF%E0%AC%9C%E0%AD%8D%E0%AC%9E%E0%AC%BE%E0%AC%A8" title="ଉଦ୍ଭିଦ ବିଜ୍ଞାନ – odia" lang="or" hreflang="or" data-title="ଉଦ୍ଭିଦ ବିଜ୍ଞାନ" data-language-autonym="ଓଡ଼ିଆ" data-language-local-name="odia" class="interlanguage-link-target">ଓଡ଼ିଆ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-os mw-list-item"><a href="https://os.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D0%BE%D1%82%D0%B0%D0%BD%D0%B8%D0%BA%C3%A6" title="Ботаникæ – oszét" lang="os" hreflang="os" data-title="Ботаникæ" data-language-autonym="Ирон" data-language-local-name="oszét" class="interlanguage-link-target">Ирон</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pa mw-list-item"><a href="https://pa.wikipedia.org/wiki/%E0%A8%AC%E0%A8%A8%E0%A8%B8%E0%A8%AA%E0%A8%A4%E0%A9%80_%E0%A8%B5%E0%A8%BF%E0%A8%97%E0%A8%BF%E0%A8%86%E0%A8%A8" title="ਬਨਸਪਤੀ ਵਿਗਿਆਨ – pandzsábi" lang="pa" hreflang="pa" data-title="ਬਨਸਪਤੀ ਵਿਗਿਆਨ" data-language-autonym="ਪੰਜਾਬੀ" data-language-local-name="pandzsábi" class="interlanguage-link-target">ਪੰਜਾਬੀ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pam mw-list-item"><a href="https://pam.wikipedia.org/wiki/Botany" title="Botany – pampangan" lang="pam" hreflang="pam" data-title="Botany" data-language-autonym="Kapampangan" data-language-local-name="pampangan" class="interlanguage-link-target">Kapampangan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pfl mw-list-item"><a href="https://pfl.wikipedia.org/wiki/Botanik" title="Botanik – Palatine German" lang="pfl" hreflang="pfl" data-title="Botanik" data-language-autonym="Pälzisch" data-language-local-name="Palatine German" class="interlanguage-link-target">Pälzisch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pih mw-list-item"><a href="https://pih.wikipedia.org/wiki/Botenii" title="Botenii – Norfuk / Pitkern" lang="pih" hreflang="pih" data-title="Botenii" data-language-autonym="Norfuk / Pitkern" data-language-local-name="Norfuk / Pitkern" class="interlanguage-link-target">Norfuk / Pitkern</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl mw-list-item"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/Botanika" title="Botanika – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="Botanika" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target">Polski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pms mw-list-item"><a href="https://pms.wikipedia.org/wiki/Bot%C3%A0nica" title="Botànica – Piedmontese" lang="pms" hreflang="pms" data-title="Botànica" data-language-autonym="Piemontèis" data-language-local-name="Piedmontese" class="interlanguage-link-target">Piemontèis</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pnb mw-list-item"><a href="https://pnb.wikipedia.org/wiki/%D8%A8%D8%A7%D9%B9%D9%86%DB%8C" title="باٹنی – Western Punjabi" lang="pnb" hreflang="pnb" data-title="باٹنی" data-language-autonym="پنجابی" data-language-local-name="Western Punjabi" class="interlanguage-link-target">پنجابی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ps mw-list-item"><a href="https://ps.wikipedia.org/wiki/%D8%A8%D9%88%D9%BC%D9%BE%D9%88%D9%87%D9%86%D9%87" title="بوټپوهنه – pastu" lang="ps" hreflang="ps" data-title="بوټپوهنه" data-language-autonym="پښتو" data-language-local-name="pastu" class="interlanguage-link-target">پښتو</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt mw-list-item"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Bot%C3%A2nica" title="Botânica – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Botânica" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target">Português</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-qu mw-list-item"><a href="https://qu.wikipedia.org/wiki/Sach%27a_yachay" title="Sach'a yachay – kecsua" lang="qu" hreflang="qu" data-title="Sach'a yachay" data-language-autonym="Runa Simi" data-language-local-name="kecsua" class="interlanguage-link-target">Runa Simi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro mw-list-item"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Botanic%C4%83" title="Botanică – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Botanică" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target">Română</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru mw-list-item"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D0%BE%D1%82%D0%B0%D0%BD%D0%B8%D0%BA%D0%B0" title="Ботаника – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Ботаника" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target">Русский</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rue mw-list-item"><a href="https://rue.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D0%BE%D1%82%D0%B0%D0%BD%D1%96%D0%BA%D0%B0" title="Ботаніка – Rusyn" lang="rue" hreflang="rue" data-title="Ботаніка" data-language-autonym="Русиньскый" data-language-local-name="Rusyn" class="interlanguage-link-target">Русиньскый</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rw mw-list-item"><a href="https://rw.wikipedia.org/wiki/Ubushakashatsi_ku_Bimera" title="Ubushakashatsi ku Bimera – kinyarvanda" lang="rw" hreflang="rw" data-title="Ubushakashatsi ku Bimera" data-language-autonym="Ikinyarwanda" data-language-local-name="kinyarvanda" class="interlanguage-link-target">Ikinyarwanda</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sa mw-list-item"><a href="https://sa.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B5%E0%A4%A8%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%AA%E0%A4%A4%E0%A4%BF%E0%A4%B5%E0%A4%BF%E0%A4%9C%E0%A5%8D%E0%A4%9E%E0%A4%BE%E0%A4%A8%E0%A4%AE%E0%A5%8D" title="वनस्पतिविज्ञानम् – szanszkrit" lang="sa" hreflang="sa" data-title="वनस्पतिविज्ञानम्" data-language-autonym="संस्कृतम्" data-language-local-name="szanszkrit" class="interlanguage-link-target">संस्कृतम्</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sah mw-list-item"><a href="https://sah.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D0%BE%D1%82%D0%B0%D0%BD%D0%B8%D0%BA%D0%B0" title="Ботаника – szaha" lang="sah" hreflang="sah" data-title="Ботаника" data-language-autonym="Саха тыла" data-language-local-name="szaha" class="interlanguage-link-target">Саха тыла</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sc mw-list-item"><a href="https://sc.wikipedia.org/wiki/Bot%C3%A0nica" title="Botànica – szardíniai" lang="sc" hreflang="sc" data-title="Botànica" data-language-autonym="Sardu" data-language-local-name="szardíniai" class="interlanguage-link-target">Sardu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-scn mw-list-item"><a href="https://scn.wikipedia.org/wiki/But%C3%A0nica" title="Butànica – szicíliai" lang="scn" hreflang="scn" data-title="Butànica" data-language-autonym="Sicilianu" data-language-local-name="szicíliai" class="interlanguage-link-target">Sicilianu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sco mw-list-item"><a href="https://sco.wikipedia.org/wiki/Botany" title="Botany – skót" lang="sco" hreflang="sco" data-title="Botany" data-language-autonym="Scots" data-language-local-name="skót" class="interlanguage-link-target">Scots</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sd mw-list-item"><a href="https://sd.wikipedia.org/wiki/%D9%86%D8%A8%D8%A7%D8%AA%D8%A7%D8%AA%D9%8A%D8%A7%D8%AA" title="نباتاتيات – szindhi" lang="sd" hreflang="sd" data-title="نباتاتيات" data-language-autonym="سنڌي" data-language-local-name="szindhi" class="interlanguage-link-target">سنڌي</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sh mw-list-item"><a href="https://sh.wikipedia.org/wiki/Botanika" title="Botanika – szerbhorvát" lang="sh" hreflang="sh" data-title="Botanika" data-language-autonym="Srpskohrvatski / српскохрватски" data-language-local-name="szerbhorvát" class="interlanguage-link-target">Srpskohrvatski / српскохрватски</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-shi mw-list-item"><a href="https://shi.wikipedia.org/wiki/Tasnm%C9%A3ayt" title="Tasnmɣayt – tachelhit" lang="shi" hreflang="shi" data-title="Tasnmɣayt" data-language-autonym="Taclḥit" data-language-local-name="tachelhit" class="interlanguage-link-target">Taclḥit</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-si mw-list-item"><a href="https://si.wikipedia.org/wiki/%E0%B6%8B%E0%B6%AF%E0%B7%8A%E0%B6%B7%E0%B7%92%E0%B6%AF_%E0%B7%80%E0%B7%92%E0%B6%AF%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B7%8F%E0%B7%80" title="උද්භිද විද්‍යාව – szingaléz" lang="si" hreflang="si" data-title="උද්භිද විද්‍යාව" data-language-autonym="සිංහල" data-language-local-name="szingaléz" class="interlanguage-link-target">සිංහල</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-simple mw-list-item"><a href="https://simple.wikipedia.org/wiki/Botany" title="Botany – Simple English" lang="en-simple" hreflang="en-simple" data-title="Botany" data-language-autonym="Simple English" data-language-local-name="Simple English" class="interlanguage-link-target">Simple English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sk mw-list-item"><a href="https://sk.wikipedia.org/wiki/Botanika" title="Botanika – szlovák" lang="sk" hreflang="sk" data-title="Botanika" data-language-autonym="Slovenčina" data-language-local-name="szlovák" class="interlanguage-link-target">Slovenčina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sl mw-list-item"><a href="https://sl.wikipedia.org/wiki/Botanika" title="Botanika – szlovén" lang="sl" hreflang="sl" data-title="Botanika" data-language-autonym="Slovenščina" data-language-local-name="szlovén" class="interlanguage-link-target">Slovenščina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sq mw-list-item"><a href="https://sq.wikipedia.org/wiki/Botanika" title="Botanika – albán" lang="sq" hreflang="sq" data-title="Botanika" data-language-autonym="Shqip" data-language-local-name="albán" class="interlanguage-link-target">Shqip</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr mw-list-item"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D0%BE%D1%82%D0%B0%D0%BD%D0%B8%D0%BA%D0%B0" title="Ботаника – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="Ботаника" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target">Српски / srpski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-su mw-list-item"><a href="https://su.wikipedia.org/wiki/Botani" title="Botani – szundanéz" lang="su" hreflang="su" data-title="Botani" data-language-autonym="Sunda" data-language-local-name="szundanéz" class="interlanguage-link-target">Sunda</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv mw-list-item"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/Botanik" title="Botanik – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Botanik" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target">Svenska</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sw mw-list-item"><a href="https://sw.wikipedia.org/wiki/Botania" title="Botania – szuahéli" lang="sw" hreflang="sw" data-title="Botania" data-language-autonym="Kiswahili" data-language-local-name="szuahéli" class="interlanguage-link-target">Kiswahili</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ta mw-list-item"><a href="https://ta.wikipedia.org/wiki/%E0%AE%A4%E0%AE%BE%E0%AE%B5%E0%AE%B0%E0%AE%B5%E0%AE%BF%E0%AE%AF%E0%AE%B2%E0%AF%8D" title="தாவரவியல் – tamil" lang="ta" hreflang="ta" data-title="தாவரவியல்" data-language-autonym="தமிழ்" data-language-local-name="tamil" class="interlanguage-link-target">தமிழ்</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-te mw-list-item"><a href="https://te.wikipedia.org/wiki/%E0%B0%B5%E0%B1%83%E0%B0%95%E0%B1%8D%E0%B0%B7%E0%B0%B6%E0%B0%BE%E0%B0%B8%E0%B1%8D%E0%B0%A4%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B0%82" title="వృక్షశాస్త్రం – telugu" lang="te" hreflang="te" data-title="వృక్షశాస్త్రం" data-language-autonym="తెలుగు" data-language-local-name="telugu" class="interlanguage-link-target">తెలుగు</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tg mw-list-item"><a href="https://tg.wikipedia.org/wiki/%D0%93%D0%B8%D1%91%D2%B3%D1%88%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D1%81%D3%A3" title="Гиёҳшиносӣ – tadzsik" lang="tg" hreflang="tg" data-title="Гиёҳшиносӣ" data-language-autonym="Тоҷикӣ" data-language-local-name="tadzsik" class="interlanguage-link-target">Тоҷикӣ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-th mw-list-item"><a href="https://th.wikipedia.org/wiki/%E0%B8%9E%E0%B8%A4%E0%B8%81%E0%B8%A9%E0%B8%A8%E0%B8%B2%E0%B8%AA%E0%B8%95%E0%B8%A3%E0%B9%8C" title="พฤกษศาสตร์ – thai" lang="th" hreflang="th" data-title="พฤกษศาสตร์" data-language-autonym="ไทย" data-language-local-name="thai" class="interlanguage-link-target">ไทย</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tk mw-list-item"><a href="https://tk.wikipedia.org/wiki/Botanika" title="Botanika – türkmén" lang="tk" hreflang="tk" data-title="Botanika" data-language-autonym="Türkmençe" data-language-local-name="türkmén" class="interlanguage-link-target">Türkmençe</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tl mw-list-item"><a href="https://tl.wikipedia.org/wiki/Botanika" title="Botanika – tagalog" lang="tl" hreflang="tl" data-title="Botanika" data-language-autonym="Tagalog" data-language-local-name="tagalog" class="interlanguage-link-target">Tagalog</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/Botanik" title="Botanik – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Botanik" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target">Türkçe</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tt mw-list-item"><a href="https://tt.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D0%BE%D1%82%D0%B0%D0%BD%D0%B8%D0%BA%D0%B0" title="Ботаника – tatár" lang="tt" hreflang="tt" data-title="Ботаника" data-language-autonym="Татарча / tatarça" data-language-local-name="tatár" class="interlanguage-link-target">Татарча / tatarça</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-udm mw-list-item"><a href="https://udm.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D0%BE%D1%82%D0%B0%D0%BD%D0%B8%D0%BA%D0%B0" title="Ботаника – udmurt" lang="udm" hreflang="udm" data-title="Ботаника" data-language-autonym="Удмурт" data-language-local-name="udmurt" class="interlanguage-link-target">Удмурт</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D0%BE%D1%82%D0%B0%D0%BD%D1%96%D0%BA%D0%B0" title="Ботаніка – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Ботаніка" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target">Українська</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ur mw-list-item"><a href="https://ur.wikipedia.org/wiki/%D9%86%D8%A8%D8%A7%D8%AA%DB%8C%D8%A7%D8%AA" title="نباتیات – urdu" lang="ur" hreflang="ur" data-title="نباتیات" data-language-autonym="اردو" data-language-local-name="urdu" class="interlanguage-link-target">اردو</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uz mw-list-item"><a href="https://uz.wikipedia.org/wiki/Botanika" title="Botanika – üzbég" lang="uz" hreflang="uz" data-title="Botanika" data-language-autonym="Oʻzbekcha / ўзбекча" data-language-local-name="üzbég" class="interlanguage-link-target">Oʻzbekcha / ўзбекча</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vec mw-list-item"><a href="https://vec.wikipedia.org/wiki/Bot%C3%A0nega" title="Botànega – velencei" lang="vec" hreflang="vec" data-title="Botànega" data-language-autonym="Vèneto" data-language-local-name="velencei" class="interlanguage-link-target">Vèneto</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vep mw-list-item"><a href="https://vep.wikipedia.org/wiki/Botanik" title="Botanik – Veps" lang="vep" hreflang="vep" data-title="Botanik" data-language-autonym="Vepsän kel’" data-language-local-name="Veps" class="interlanguage-link-target">Vepsän kel’</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vi badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://vi.wikipedia.org/wiki/Th%E1%BB%B1c_v%E1%BA%ADt_h%E1%BB%8Dc" title="Thực vật học – vietnámi" lang="vi" hreflang="vi" data-title="Thực vật học" data-language-autonym="Tiếng Việt" data-language-local-name="vietnámi" class="interlanguage-link-target">Tiếng Việt</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vo mw-list-item"><a href="https://vo.wikipedia.org/wiki/Planav" title="Planav – volapük" lang="vo" hreflang="vo" data-title="Planav" data-language-autonym="Volapük" data-language-local-name="volapük" class="interlanguage-link-target">Volapük</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wa mw-list-item"><a href="https://wa.wikipedia.org/wiki/Botanike" title="Botanike – vallon" lang="wa" hreflang="wa" data-title="Botanike" data-language-autonym="Walon" data-language-local-name="vallon" class="interlanguage-link-target">Walon</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-war mw-list-item"><a href="https://war.wikipedia.org/wiki/Botanika" title="Botanika – varaó" lang="war" hreflang="war" data-title="Botanika" data-language-autonym="Winaray" data-language-local-name="varaó" class="interlanguage-link-target">Winaray</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wuu mw-list-item"><a href="https://wuu.wikipedia.org/wiki/%E6%A4%8D%E7%89%A9%E5%AD%A6" title="植物学 – wu kínai" lang="wuu" hreflang="wuu" data-title="植物学" data-language-autonym="吴语" data-language-local-name="wu kínai" class="interlanguage-link-target">吴语</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-xmf mw-list-item"><a href="https://xmf.wikipedia.org/wiki/%E1%83%91%E1%83%9D%E1%83%A2%E1%83%90%E1%83%9C%E1%83%98%E1%83%99%E1%83%90" title="ბოტანიკა – Mingrelian" lang="xmf" hreflang="xmf" data-title="ბოტანიკა" data-language-autonym="მარგალური" data-language-local-name="Mingrelian" class="interlanguage-link-target">მარგალური</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yi mw-list-item"><a href="https://yi.wikipedia.org/wiki/%D7%91%D7%90%D7%98%D7%90%D7%A0%D7%99%D7%A7" title="באטאניק – jiddis" lang="yi" hreflang="yi" data-title="באטאניק" data-language-autonym="ייִדיש" data-language-local-name="jiddis" class="interlanguage-link-target">ייִדיש</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E6%A4%8D%E7%89%A9%E5%AD%A6" title="植物学 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="植物学" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target">中文</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-min-nan mw-list-item"><a href="https://zh-min-nan.wikipedia.org/wiki/Si%CC%8Dt-bu%CC%8Dt-ha%CC%8Dk" title="Si̍t-bu̍t-ha̍k – min nan kínai" lang="nan" hreflang="nan" data-title="Si̍t-bu̍t-ha̍k" data-language-autonym="閩南語 / Bân-lâm-gú" data-language-local-name="min nan kínai" class="interlanguage-link-target">閩南語 / Bân-lâm-gú</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-yue mw-list-item"><a href="https://zh-yue.wikipedia.org/wiki/%E6%A4%8D%E7%89%A9%E5%AD%B8" title="植物學 – kantoni" lang="yue" hreflang="yue" data-title="植物學" data-language-autonym="粵語" data-language-local-name="kantoni" class="interlanguage-link-target">粵語</a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q441#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Botanika" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c">Szócikk</a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:Botanika" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >magyar </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Botanika">Olvasás</a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Botanika&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Botanika&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >Eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/Botanika">Olvasás</a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Botanika&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Botanika&action=history">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/Botanika" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j">Mi hivatkozik erre?</a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/Botanika" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k">Kapcsolódó változtatások</a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q">Speciális lapok</a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Botanika&oldid=27519029" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához">Hivatkozás erre a változatra</a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Botanika&action=info" title="További információk erről a lapról">Lapinformációk</a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=Botanika&id=27519029&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban">Hogyan hivatkozz erre a lapra?</a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FBotanika">Rövidített URL készítése</a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FBotanika">QR-kód letöltése</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=Botanika">Könyv készítése</a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=Botanika&action=show-download-screen">Letöltés PDF-ként</a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Botanika&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p">Nyomtatható változat</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Botany" hreflang="en">Wikimédia Commons</a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q441" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g">Wikidata-adatlap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle">Ellenőrzött</indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2>Ez a lap egy ellenőrzött változata</div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Speci%C3%A1lis:Badtitle/Message">ellenőrizve</a>: 2024. október 14.<table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Frameless"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Circinate_vernation.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/51/Circinate_vernation.jpg/220px-Circinate_vernation.jpg" decoding="async" width="220" height="293" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/51/Circinate_vernation.jpg/330px-Circinate_vernation.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/51/Circinate_vernation.jpg/440px-Circinate_vernation.jpg 2x" data-file-width="900" data-file-height="1200" /></a><figcaption></figcaption></figure> A növénytan vagy botanika a <a href="/wiki/Biol%C3%B3gia" title="Biológia">biológiának</a> <a href="/wiki/N%C3%B6v%C3%A9nyek" title="Növények">növényekkel</a> foglalkozó ága. A botanika szó ógörög eredetű, a βοτάνη (botané) szó legelőt, füvet, takarmányt jelent.<a href="#cite_note-FOOTNOTELiddellScott1940-1">[1]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEGordhHeadrick2001134-2">[2]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEOnline_Etymology_Dictionary2012-3">[3]</a> A botanikusok érdeklődési körébe mintegy 400 ezer faj tartozik,<a href="#cite_note-FOOTNOTEBold19777-4">[4]</a> amelyből 248 ezer <a href="/wiki/Z%C3%A1rvaterm%C5%91k" title="Zárvatermők">virágos növény</a>.<a href="#cite_note-FOOTNOTEJuddCampbellKelloggStevens20022-5">[5]</a> A botanika mint a mérgező és gyógynövények ismerete a legrégebbi tudományágak közé tartozik. Az <a href="/wiki/%C3%93kor" title="Ókor">ókortól</a> kezdve egészen a <a href="/wiki/Renesz%C3%A1nsz" title="Reneszánsz">reneszánszig</a> az <a href="/wiki/Orvostudom%C3%A1ny" title="Orvostudomány">orvostudomány</a> egyik mellékágaként oktatták; ebből a célból számos <a href="/wiki/Botanikus_kert" title="Botanikus kert">füvészkertet</a> is létesítettek az egyetemeken. A növényfajok tudományos rendszerezésének, katalogizálásának igénye már korán felmerült, a jelenleg is használt kéttagú tudományos elnevezéseket <a href="/wiki/Carl_von_Linn%C3%A9" title="Carl von Linné">Carl Linné</a> vezette be a 18. században. A <a href="/wiki/19._sz%C3%A1zad" title="19. század">19.</a> és <a href="/wiki/20._sz%C3%A1zad" title="20. század">20. században</a> jelentős fejlődésen esett át a növényi <a href="/wiki/Sejtbiol%C3%B3gia" title="Sejtbiológia">sejtbiológia</a>, <a href="/wiki/Genetika" title="Genetika">genetika</a> és <a href="/wiki/Biok%C3%A9mia" title="Biokémia">biokémia</a>. A 20. század végén a <a href="/wiki/Molekul%C3%A1ris_biol%C3%B3gia" title="Molekuláris biológia">molekuláris biológia</a> módszereinek felhasználásával lehetővé vált a növények rendszerezése genetikai kódjuk alapján. A modern növénytan a kutatások igen széles skáláját foglalja magába, többek között tanulmányozza a növények <a href="/wiki/Morfol%C3%B3gia_(biol%C3%B3gia)" title="Morfológia (biológia)">morfológiáját</a>, <a href="/wiki/N%C3%B6v%C3%A9ny%C3%A9lettan" title="Növényélettan">élettanát</a>, <a href="/wiki/Biok%C3%A9mia" title="Biokémia">biokémiáját</a>, egyedfejlődését, <a href="/wiki/%C3%96kol%C3%B3gia" title="Ökológia">ökológiáját</a>, <a href="/wiki/Evol%C3%BAci%C3%B3" class="mw-redirect" title="Evolúció">evolúcióját</a>, rendszerezését és a növények betegségeit. A botanikai kutatások gyakorlati alkalmazásából a <a href="/wiki/Mez%C5%91gazdas%C3%A1g" title="Mezőgazdaság">mezőgazdaság</a>, erdészet, <a href="/wiki/Textilipar" title="Textilipar">textilipar</a>, gyógyszeripar, építőipar stb. profitálhat; segíthetnek megőrizni a <a href="/wiki/Biodiverzit%C3%A1s" title="Biodiverzitás">biodiverzitást</a> és enyhíteni a <a href="/wiki/Glob%C3%A1lis_felmeleged%C3%A9s" title="Globális felmelegedés">globális felmelegedés</a> hatásait. <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Története">Története</h2>[<a href="/w/index.php?title=Botanika&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: Története">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Cork_Micrographia_Hooke.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/17/Cork_Micrographia_Hooke.png/220px-Cork_Micrographia_Hooke.png" decoding="async" width="220" height="317" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/17/Cork_Micrographia_Hooke.png/330px-Cork_Micrographia_Hooke.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/17/Cork_Micrographia_Hooke.png/440px-Cork_Micrographia_Hooke.png 2x" data-file-width="811" data-file-height="1170" /></a><figcaption>A parafa sejtjeinek rajza <a href="/wiki/Robert_Hooke" title="Robert Hooke">Robert Hooke</a> <a href="/w/index.php?title=Micrographia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Micrographia (a lap nem létezik)">Micrographia</a> c. művében (1665)</figcaption></figure> A botanika mint tudomány gyökerei a gyógynövényismerethez nyúlnak vissza.<a href="#cite_note-6">[6]</a> A legkorábbi növénytani leírások és osztályozások <a href="/wiki/I._e._1100" class="mw-redirect" title="I. e. 1100">i. e. 1100</a> előtti indiai,<a href="#cite_note-Reed_1942_7–29._o-7">[7]</a> valamint <a href="/wiki/Aveszta" title="Aveszta">avesztai</a> nyelven írt iráni<a href="#cite_note-8">[8]</a> és olyan kínai szövegekből származnak, amelyeket az ország i. e. 221-beli egyesülése előtt írtak.<a href="#cite_note-Reed_1942_7–29._o-7">[7]</a><a href="#cite_note-9">[9]</a> A modern botanika az ókori <a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6gorsz%C3%A1g" title="Görögország">Görögországban</a> vette kezdetét, elsősorban <a href="/wiki/Arisztotel%C3%A9sz" title="Arisztotelész">Arisztotelész</a> tanítványa, <a href="/wiki/Theophrasztosz" title="Theophrasztosz">Theophrasztosz</a> (kb. i. e. 371–287) által, aki kidolgozta és leírta alapvető elveit és emiatt „a botanika atyjának” is szokták nevezni.<a href="#cite_note-Greene_1909_140–142._o-10">[10]</a> Ebben a témában írt művei, A növények természetrajza és A növények okairól, 1700 évig, egészen a középkorig, a botanika tudományának alapművei voltak..<a href="#cite_note-Greene_1909_140–142._o-10">[10]</a><a href="#cite_note-11">[11]</a> Rajta kívül nagy befolyást gyakorolt az időszámításunk első évszázadában élt orvos és gyógyszerész, <a href="/wiki/Pedaniosz_Dioszkorid%C3%A9sz" title="Pedaniosz Dioszkoridész">Pedaniosz Dioszkoridész</a> ötkötetes, gyógynövényekről írt enciklopédiája, a De Materia Medica, amelyet szintén legalább 1500 évig forgattak rendszeresen.<a href="#cite_note-12">[12]</a> A kora középkori iszlám tudomány hozzájárulása a botanikához többek között <a href="/w/index.php?title=Ibn_Vahsijja&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ibn Vahsijja (a lap nem létezik)">Ibn Vahsijja</a> Nabateus mezőgazdaság, <a href="/w/index.php?title=Abu_Hanifa_ad-Dinavari&action=edit&redlink=1" class="new" title="Abu Hanifa ad-Dinavari (a lap nem létezik)">Abu Hanifa ad-Dinavari</a> (828–896) Növények könyve és Ibn Baszal A talajok osztályozása c. művei. A <a href="/wiki/13._sz%C3%A1zad" title="13. század">13. században</a> Abu al-Abbász al-Nabati és <a href="/w/index.php?title=Ibn_al-Bajtar&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ibn al-Bajtar (a lap nem létezik)">Ibn al-Bajtar</a> (†1248) írt tudományos jellegű növénytani munkákat.<a href="#cite_note-13">[13]</a><a href="#cite_note-14">[14]</a><a href="#cite_note-15">[15]</a> A <a href="/wiki/16._sz%C3%A1zad" title="16. század">16. század</a> közepén több <a href="/wiki/Olaszorsz%C3%A1g" title="Olaszország">itáliai</a> egyetemen <a href="/wiki/Botanikus_kert" title="Botanikus kert">botanikus kertet</a> létesítettek; az elsőt a hagyomány szerint <a href="/wiki/Padova" title="Padova">Padovában</a>, amely ma is 1545-ben kialakított helyén található. Korábban a <a href="/wiki/Kolostor" title="Kolostor">kolostorok</a> tartottak fenn praktikus okokból <a href="/wiki/Gy%C3%B3gyn%C3%B6v%C3%A9ny" title="Gyógynövény">gyógynövénykerteket</a>. Az egyetemi botanikus kertek segítették a tudományág oktatását és gyógyító hatásuk demonstrálását. Észak-Európában csak később terjedtek el, pl. Angliában az első botanikus kertet az <a href="/wiki/Oxfordi_Egyetem" title="Oxfordi Egyetem">Oxfordi Egyetemen</a> hozták létre, 1621-ben. Ekkoriban a botanika még mindig csak az orvostudomány mellékága volt.<a href="#cite_note-16">[16]</a> Németországban <a href="/w/index.php?title=Leonhart_Fuchs&action=edit&redlink=1" class="new" title="Leonhart Fuchs (a lap nem létezik)">Leonhart Fuchs</a> (1501–1566) és <a href="/w/index.php?title=Hieronymus_Bock&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hieronymus Bock (a lap nem létezik)">Hieronymus Bock</a> orvosok (1498–1554) (utóbbit Hieronymus Tragusként is említik), valamint <a href="/w/index.php?title=Otto_Brunfels&action=edit&redlink=1" class="new" title="Otto Brunfels (a lap nem létezik)">Otto Brunfels</a> teológus (1489–1534) volt a botanika három német atyja<a href="#cite_note-17">[17]</a> Fuchs és Brunfels szakított a hagyománnyal, amely az ókori írók másolásán alapult és saját megfigyeléseket is tettek; Bock pedig kidolgozta saját osztályozási rendszerét. A szintén német <a href="/wiki/Valerius_Cordus" title="Valerius Cordus">Valerius Cordus</a> (1515–1544) halála évében adta ki a botanikai és gyógyszerészeti szempontból egyaránt jelentős Historia Plantarumot, két évvel halála utána pedig megjelent a sokáig használatban lévő gyógyszerkönyve, a Dispensatorium.<a href="#cite_note-18">[18]</a> A kor jelentős botanikusai voltak a svájci <a href="/w/index.php?title=Conrad_von_Gesner&action=edit&redlink=1" class="new" title="Conrad von Gesner (a lap nem létezik)">Conrad von Gesner</a> (1516–1565), az angol <a href="/w/index.php?title=John_Gerard&action=edit&redlink=1" class="new" title="John Gerard (a lap nem létezik)">John Gerard</a> (1545–1611) és az olasz <a href="/w/index.php?title=Ulisse_Aldrovandi&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ulisse Aldrovandi (a lap nem létezik)">Ulisse Aldrovandi</a> (1522–1605). <a href="/wiki/Robert_Hooke" title="Robert Hooke">Robert Hooke</a> 1665-ben <a href="/wiki/Mikroszk%C3%B3p" title="Mikroszkóp">mikroszkópjával</a> a <a href="/wiki/Parafa" title="Parafa">parafát</a> vizsgálva fedezte fel a sejteket, amelyeket később élő növényi szövetekben is felismert.<a href="#cite_note-19">[19]</a> Az első magyar füveskönyvet <a href="/wiki/M%C3%A9liusz_Juh%C3%A1sz_P%C3%A9ter" title="Méliusz Juhász Péter">Méliusz Juhász Péter</a> (1532-1572) debreceni református lelkész adta ki Herbarium az füveknek nevekről, természetekről és hasznairól címmel. Könyve <a href="/w/index.php?title=Adam_Lonitzer&action=edit&redlink=1" class="new" title="Adam Lonitzer (a lap nem létezik)">Adam Lonitzer</a> Herbariumán alapult, és bár kiegészítette <a href="/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" title="Magyarország">magyarországi</a> növényekkel is, ő maga nem volt botanikus. <a href="/wiki/Beythe_Istv%C3%A1n" title="Beythe István">Beythe István</a> (1532–1612) 1583-ban összeírta a növények magyar és latin neveit és Stirpium nomenclator Pannonicus <a href="/wiki/N%C3%A9met%C3%BAjv%C3%A1r" title="Németújvár">Németújváron</a> adta ki. Fia, a szintén református pap <a href="/wiki/Beythe_Andr%C3%A1s" title="Beythe András">Beythe András</a> (1564-1599) Melius könyvére alapozva szintén írt egy népszerű füveskönyvet.<a href="#cite_note-20">[20]</a> Lásd még: <a href="/wiki/A_magyar_botanika_t%C3%B6rt%C3%A9nete" title="A magyar botanika története">A magyar botanika története</a> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:CarlvonLinne_Garden.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e5/CarlvonLinne_Garden.jpg/220px-CarlvonLinne_Garden.jpg" decoding="async" width="220" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e5/CarlvonLinne_Garden.jpg/330px-CarlvonLinne_Garden.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e5/CarlvonLinne_Garden.jpg/440px-CarlvonLinne_Garden.jpg 2x" data-file-width="1024" data-file-height="768" /></a><figcaption>Linné birtokának kertjében a rendszertan szerint voltak ültetve a növények</figcaption></figure> A <a href="/wiki/18._sz%C3%A1zad" title="18. század">18. században</a> Európában kezdték megismerni a távoli <a href="/wiki/Kontinens" title="Kontinens">kontinensek</a>, <a href="/wiki/Gyarmat_(ter%C3%BClet)" title="Gyarmat (terület)">gyarmatok</a> növényeit is. Megjelentek az első taxonómiai rendszerek (rend, család stb.) és elkészültek az első választásos kulcs szerinti növényhatározók is. A korai rendszerek sok esetben mesterséges csoportokba osztották be a növényeket. 1753-ban <a href="/wiki/Carl_Linnaeus" class="mw-redirect" title="Carl Linnaeus">Carl von Linné</a> <a href="/w/index.php?title=Species_Plantarum&action=edit&redlink=1" class="new" title="Species Plantarum (a lap nem létezik)">Species Plantarum</a> címmel megjelentette saját, hierarchikus osztályozási rendszerét, amely máig a növénytaxonómia alapját képezi. Ő vezette be a kéttagú latin tudományos neveket, amelyben az első név a <a href="/wiki/Nemzets%C3%A9g_(rendszertan)" title="Nemzetség (rendszertan)">nemzetséget</a>, a második a <a href="/wiki/Faj" title="Faj">fajt</a> jelentette.<a href="#cite_note-21">[21]</a> Linné a porzók száma alapján rendszerezte 24 csoportba a virágos növényeket, és valamennyi virág és porzó nélküli fajt (mohákat, páfrányokat, gombákat) a Cryptogamia csoportba sorolta.<a href="#cite_note-22">[22]</a> A növényanatómiai, morfológiai és az életciklusokra vonatkozó ismeretek gyarapodásával továbbfejlesztették Linné mesterséges rendszerét. <a href="/wiki/Michel_Adanson" title="Michel Adanson">Adanson</a> (1763), <a href="/wiki/Antoine_Laurent_de_Jussieu" class="mw-redirect" title="Antoine Laurent de Jussieu">De Jussieu</a> (1789) és <a href="/w/index.php?title=Augustin_Pyramus_de_Candolle&action=edit&redlink=1" class="new" title="Augustin Pyramus de Candolle (a lap nem létezik)">De Candolle</a> (1819) a virágzaton túl további jellegzetességekkel jellemezte a taxonómiai csoportokat. Ekkoriban az osztályozást pusztán morfológiai alapon végezték, és kényelmi, gyakorlati szempontok vezérelték; miután azonban elterjedt <a href="/wiki/Charles_Darwin" title="Charles Darwin">Darwin</a> <a href="/wiki/Evol%C3%BAci%C3%B3" class="mw-redirect" title="Evolúció">evolúcióelmélete</a>, a rokon csoportokat egymás tényleges leszármazottainak kezdték tekinteni.<a href="#cite_note-23">[23]</a> Az első modern botanikai mű <a href="/w/index.php?title=Matthias_Jakob_Schleiden&action=edit&redlink=1" class="new" title="Matthias Jakob Schleiden (a lap nem létezik)">Matthias Schleiden</a> 1842-ben kiadott Grundzüge der Wissenschaftlichen Botanikja volt.<a href="#cite_note-24">[24]</a> Schleiden sokat mikroszkopizált és <a href="/wiki/Theodor_Schwann" title="Theodor Schwann">Theodor Schwann</a>-nal valamint <a href="/wiki/Rudolf_Virchow" title="Rudolf Virchow">Rudolf Virchowval</a> közösen kidolgozta az élőlények sejtelméletét; továbbá az elsők között ismerte fel a <a href="/wiki/Robert_Brown_(botanikus)" title="Robert Brown (botanikus)">Robert Brown</a> által felfedezett <a href="/wiki/Sejtmag" title="Sejtmag">sejtmag</a> jelentőségét.<a href="#cite_note-25">[25]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Modern_növénytan">Modern növénytan</h3>[<a href="/w/index.php?title=Botanika&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: Modern növénytan">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Apfe-auf-Naehrboden.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b0/Apfe-auf-Naehrboden.jpg/200px-Apfe-auf-Naehrboden.jpg" decoding="async" width="200" height="300" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b0/Apfe-auf-Naehrboden.jpg/300px-Apfe-auf-Naehrboden.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b0/Apfe-auf-Naehrboden.jpg/400px-Apfe-auf-Naehrboden.jpg 2x" data-file-width="1799" data-file-height="2700" /></a><figcaption>Transzgénikus növények tenyésztése</figcaption></figure> A 19. század közepén <a href="/wiki/Gregor_Mendel" title="Gregor Mendel">Gregor Mendel</a> (1822-1884) borsóval végzett kísérletekkel bizonyította be a <a href="/wiki/G%C3%A9n" title="Gén">gének</a> létezését. A század végén <a href="/w/index.php?title=Eugenius_Warming&action=edit&redlink=1" class="new" title="Eugenius Warming (a lap nem létezik)">Eugenius Warming</a> és más tudósok munkája révén kialakultak a növényökológia alapkoncepciói, rájöttek, hogy a növények <a href="/wiki/N%C3%B6v%C3%A9nyt%C3%A1rsul%C3%A1s" title="Növénytársulás">társulásokat</a> alkotnak. <a href="/w/index.php?title=Christen_C._Raunki%C3%A6r&action=edit&redlink=1" class="new" title="Christen C. Raunkiær (a lap nem létezik)">Christen C. Raunkiær</a> elmélete a növények <a href="/wiki/Raunki%C3%A6r-f%C3%A9le_%C3%A9letforma-oszt%C3%A1lyoz%C3%A1s" title="Raunkiær-féle életforma-osztályozás">életformáiról</a> a mai napig érvényben van. <a href="/w/index.php?title=Henry_Chandler_Cowles&action=edit&redlink=1" class="new" title="Henry Chandler Cowles (a lap nem létezik)">Henry Chandler Cowles</a>, <a href="/w/index.php?title=Arthur_Tansley&action=edit&redlink=1" class="new" title="Arthur Tansley (a lap nem létezik)">Arthur Tansley</a> és <a href="/w/index.php?title=Frederic_Clements&action=edit&redlink=1" class="new" title="Frederic Clements (a lap nem létezik)">Frederic Clements</a> rájött, hogy a társulások idővel megváltozhatnak, vagyis felfedezték az ökológiai <a href="/wiki/Szukcesszi%C3%B3" title="Szukcesszió">szukcesszió</a> jelenségét. Clements vezette be a klimax vegetáció fogalmát, amely az adott klimatikus viszonyoknak leginkább megfelelő, legstabilabb társulást jelenti. <a href="/w/index.php?title=Alphonse_Pyramus_de_Candolle&action=edit&redlink=1" class="new" title="Alphonse Pyramus de Candolle (a lap nem létezik)">Alphonse de Candolle</a> korábbi munkáira alapozva, a szovjet <a href="/wiki/Nyikolaj_Ivanovics_Vavilov" title="Nyikolaj Ivanovics Vavilov">Nyikolaj Ivanovics Vavilov</a> lefektette a <a href="/wiki/Biogeogr%C3%A1fia" title="Biogeográfia">biogeográfia</a> alapjait, bevezette a haszonnövények eredetcentrumainak fogalmát, és felderítette háziasításuk folyamatának részleteit.<a href="#cite_note-FOOTNOTEde_Candolle20069–25,_450–465-26">[26]</a> A 20. század elején <a href="/w/index.php?title=Katherine_Esau&action=edit&redlink=1" class="new" title="Katherine Esau (a lap nem létezik)">Katherine Esau</a> (1898–1997) adta ki növényanatómiai könyveit, amelyek majdnem egy félszázadig voltak nélkülözhetetlen alapművek.<a href="#cite_note-FOOTNOTENational_Science_Foundation1989-27">[27]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEChaffey2007481–482-28">[28]</a> Az <a href="/wiki/1960-as_%C3%A9vek" title="1960-as évek">1960-as évek</a> közepétől fény derült a <a href="/wiki/N%C3%B6v%C3%A9ny%C3%A9lettan" title="Növényélettan">növényélettan</a> fizikájára, ismertté vált a <a href="/wiki/Xil%C3%A9m" title="Xilém">vízszállítás mechanizmusa</a>, a <a href="/wiki/P%C3%A1rologtat%C3%A1s" class="mw-redirect" title="Párologtatás">párologtatás</a> <a href="/wiki/H%C5%91m%C3%A9rs%C3%A9klet" title="Hőmérséklet">hőmérsékletfüggése</a> és a <a href="/w/index.php?title=Szt%C3%B3ma_(botanika)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sztóma (botanika) (a lap nem létezik)">sztómákon</a> keresztül történő vízpára- és szén-dioxid-diffúzó mikéntje.<a href="#cite_note-FOOTNOTEJasechkoSharpGibsonBirks2013347–350-29">[29]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTENobel1983608-30">[30]</a> A <a href="/w/index.php?title=Ronald_Fisher&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ronald Fisher (a lap nem létezik)">Ronald Fisher</a>,<a href="#cite_note-FOOTNOTEYatesMather196391–129-31">[31]</a> <a href="/w/index.php?title=Frank_Yates&action=edit&redlink=1" class="new" title="Frank Yates (a lap nem létezik)">Frank Yates</a> és más kutatók által bevezetett statisztikai újítások a botanikában is átalakították a kísérlettervezést és a kapott adatok analízisét.<a href="#cite_note-FOOTNOTEFinney1995554–573-32">[32]</a> 1948-ban <a href="/w/index.php?title=Kenneth_V._Thimann&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kenneth V. Thimann (a lap nem létezik)">Kenneth V. Thimann</a> felfedezte az első növényi hormont, az <a href="/wiki/Auxinok" title="Auxinok">auxint</a>, amellyel be lehetett avatkozni a növények fejlődésébe. <a href="/w/index.php?title=Frederick_Campion_Steward&action=edit&redlink=1" class="new" title="Frederick Campion Steward (a lap nem létezik)">Frederick Campion Steward</a> kifejlesztette a hormonok által szabályozott növényi szövetkultúra módszerét.<a href="#cite_note-FOOTNOTECocking1993-33">[33]</a> A szintetikus auxin (<a href="/w/index.php?title=2,4-dikloro-fenoxiecetsav&action=edit&redlink=1" class="new" title="2,4-dikloro-fenoxiecetsav (a lap nem létezik)">2,4-dikloro-fenoxiecetsav</a>) egyike volt az első kereskedelmi forgalomba kerülő szintetikus herbicideknek.<a href="#cite_note-FOOTNOTECousensMortimer1995-34">[34]</a> A szerves kémiai analízis 20. századi fejlődése, az olyan technikák, mint a <a href="/wiki/Spektroszk%C3%B3pia" title="Spektroszkópia">spektroszkópia</a>, <a href="/wiki/Kromatogr%C3%A1fia" title="Kromatográfia">kromatográfia</a> vagy <a href="/wiki/Elektrofor%C3%A9zis" title="Elektroforézis">elektroforézis</a> nagyban elősegítették a növényélettan biokémiájának kutatását. Tanulmányozhatóak a növények génjei, az azokról készülő fehérjék, valamint anyagcseréjük részletei.<a href="#cite_note-FOOTNOTEEhrhardtFrommer20121–21-35">[35]</a> <a href="/wiki/Gottlieb_Haberlandt" title="Gottlieb Haberlandt">Gottlieb Haberlandt</a> már 1902-ben feltételezte,<a href="#cite_note-FOOTNOTEHaberlandt1902-36">[36]</a> hogy valamennyi növényi sejt totipotens, vagyis szövetkultúrában egész növénnyé fejleszthető. A jelenség kihasználásával egyszerűen lehet tanulmányozni a gének hatásait, azáltal hogy kikapcsolják őket vagy jelzőmolekulákat (mint pl. a <a href="/wiki/GFP" title="GFP">zöld fluoreszcens protein</a>) kötnek hozzájuk. A modern <a href="/wiki/G%C3%A9nseb%C3%A9szet" title="Génsebészet">génsebészeti</a> technikákkal előállított növények vagy szövettenyészetek képesek <a href="/wiki/Peszticid" title="Peszticid">peszticideket</a>, <a href="/wiki/Antibiotikumok" class="mw-redirect" title="Antibiotikumok">antibiotikumokat</a> vagy egyéb hatóanyagokat termelni.<a href="#cite_note-FOOTNOTELeonelliCharnleyWebbBastow2012-37">[37]</a> A taxonómia is egyre inkább felhagy a morfológiai tulajdonságok elemzésével és helyette a DNS-szekvencia alapján határozzák meg a fajok rokonsági viszonyait. A nukleinsav-analízis alapján 1998-ban újragondolták a zárvatermők családjainak egymás közötti rokonságát.<a href="#cite_note-FOOTNOTEBurger2013-38">[38]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_növénytan_jelentősége_és_ágazatai">A növénytan jelentősége és ágazatai</h2>[<a href="/w/index.php?title=Botanika&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: A növénytan jelentősége és ágazatai">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Neuch%C3%A2tel_Herbarium_-_Athyrium_filix-femina_-_NEU000003080.tif" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d1/Neuch%C3%A2tel_Herbarium_-_Athyrium_filix-femina_-_NEU000003080.tif/lossy-page1-220px-Neuch%C3%A2tel_Herbarium_-_Athyrium_filix-femina_-_NEU000003080.tif.jpg" decoding="async" width="220" height="330" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d1/Neuch%C3%A2tel_Herbarium_-_Athyrium_filix-femina_-_NEU000003080.tif/lossy-page1-330px-Neuch%C3%A2tel_Herbarium_-_Athyrium_filix-femina_-_NEU000003080.tif.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d1/Neuch%C3%A2tel_Herbarium_-_Athyrium_filix-femina_-_NEU000003080.tif/lossy-page1-440px-Neuch%C3%A2tel_Herbarium_-_Athyrium_filix-femina_-_NEU000003080.tif.jpg 2x" data-file-width="1320" data-file-height="1980" /></a><figcaption><a href="/w/index.php?title=H%C3%B6lgyp%C3%A1fr%C3%A1ny&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hölgypáfrány (a lap nem létezik)">Hölgypáfrány</a> levele növénygyűjteményben</figcaption></figure> Mivel a növények termelik szinte a teljes állati élet létfenntartásához szükséges oxigént és kémiai energiát, tanulmányozásuk alapvető fontosságú. A soksejtű növényekben és egysejtű <a href="/wiki/Alg%C3%A1k" class="mw-redirect" title="Algák">algákban</a> (valamint a <a href="/wiki/Bakt%C3%A9riumok" title="Baktériumok">baktériumokhoz</a> tartozó <a href="/wiki/Cianobakt%C3%A9riumok" title="Cianobaktériumok">kékmoszatokban</a> zajlik a <a href="/wiki/Fotoszint%C3%A9zis" title="Fotoszintézis">fotoszintézis</a> folyamata, amely a napfény energiája, <a href="/wiki/Sz%C3%A9n-dioxid" title="Szén-dioxid">szén-dioxid</a> és víz felhasználásával energiahordozó és a szintetikus folyamatokban felhasználható cukrokat állít elő.<a href="#cite_note-FOOTNOTECampbellReeceUrryCain2008186–187-39">[39]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTECampbellReeceUrryCain20081240-40">[40]</a> A fotoszintézis melléktermékeként <a href="/wiki/Oxig%C3%A9n" title="Oxigén">oxigén</a> szabadul fel, amelyet (egyes baktériumok kivételével) valamennyi élőlény felhasznál a létfolyamataihoz szükséges kémiai energia előállításához. A növények fontos szerepet játszanak a <a href="/wiki/Sz%C3%A9nk%C3%B6rforg%C3%A1s" title="Szénkörforgás">szén</a> és a <a href="/wiki/V%C3%ADzk%C3%B6rforg%C3%A1s" title="Vízkörforgás">víz</a> globális körforgásában, gyökereik megkötik és stabilizálják a talajt, megakadályozva azok <a href="/wiki/Talajer%C3%B3zi%C3%B3" title="Talajerózió">erózióját</a>.<a href="#cite_note-FOOTNOTEGust1996-41">[41]</a> A növények alapvető fontosságúak az emberiség fennmaradása és jövője szempontjából: élelem, oxigén, gyógyszerek, építőanyag, ruhák, papír és számos más iparcikk forrásai.<a href="#cite_note-FOOTNOTEMissouri_Botanical_Garden2009-42">[42]</a> A botanikusok a növények biokémiai folyamatait, sejtműködésüket, szöveti felépítésüket, az egyes egyedeket vagy társulásaikat tanulmányozzák. A tudományághoz tartozik a növények osztályozása és törzsfejlődésének tanulmányozása is.<a href="#cite_note-43">[43]</a> Korábban az élővilágot <a href="/wiki/%C3%81llatok" title="Állatok">állatokra</a> és növényekre osztották fel<a href="#cite_note-FOOTNOTEChapman_et_al.200156-44">[44]</a> és a növénytanhoz soroltak mindent, ami nem volt állatnak minősíthető, vagyis a <a href="/wiki/Gomb%C3%A1k" title="Gombák">gombákat</a> és baktériumokat is.<a href="#cite_note-FOOTNOTEBraselton2013-45">[45]</a> A szó legszigorúbb értelmezésében a „növény” a szárazföldi növényeket vagy <a href="/wiki/Embri%C3%B3s_n%C3%B6v%C3%A9nyek" title="Embriós növények">embriofitákat</a> jelenti, amely a <a href="/wiki/Z%C3%A1rvaterm%C5%91k" title="Zárvatermők">zárvatermőket</a> (pl. virágos növények), <a href="/wiki/Nyitvaterm%C5%91k" title="Nyitvatermők">nyitvatermőket</a> (fenyők), <a href="/wiki/Harasztok" title="Harasztok">harasztokat</a> (páfrányok) és <a href="/wiki/Moh%C3%A1k" title="Mohák">mohákat</a> foglalja magába. Az embriofiták soksejtű algáktól származnak és életciklusokban kisebb-nagyobb mértékben a mai napig megfigyelhető a moszatokban kialakult <a href="/wiki/Ploidia" title="Ploidia">haploid</a> (gametofiton) és diploid (sporofiton) <a href="/wiki/Nemzed%C3%A9kv%C3%A1ltakoz%C3%A1s" title="Nemzedékváltakozás">generációk váltakozása</a>. A fejlettebb növényeknél (nyitva- és zárvatermők) a gametofiton már csak minimális méretű és a sporofitontól csak mikroszkóp alatt lehet elkülöníteni.<a href="#cite_note-FOOTNOTECampbellReeceUrryCain2008619–620-46">[46]</a> A baktériumokat ma a <a href="/wiki/Mikrobiol%C3%B3gia" title="Mikrobiológia">mikrobiológia</a>, a <a href="/wiki/Gomb%C3%A1k" title="Gombák">gombákat</a> és <a href="/wiki/Zuzm%C3%B3k" title="Zuzmók">zuzmókat</a> a <a href="/wiki/Mikol%C3%B3gia" title="Mikológia">mikológia</a>, a nem-zöld algákat a <a href="/wiki/Fikol%C3%B3gia" class="mw-redirect" title="Fikológia">fikológia</a>, a <a href="/wiki/V%C3%ADrus" title="Vírus">vírusokat</a> a <a href="/wiki/Virol%C3%B3gia" title="Virológia">virológia</a> tanulmányozza. Ettől függetlenül a botanikusnak készülő egyetemi hallgatókat többnyire megismertetik a gombákkal és <a href="/wiki/Fotoszint%C3%A9zis" title="Fotoszintézis">fotoszintetizáló</a> <a href="/wiki/Egysejt%C5%B1ek" title="Egysejtűek">egysejtűekkel</a> is.<a href="#cite_note-FOOTNOTECapon200510–11-47">[47]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEMauseth20031–3-48">[48]</a> Az <a href="/wiki/%C5%90sn%C3%B6v%C3%A9nytan" title="Ősnövénytan">ősnövénytan</a> (paleobotanika) a kihalt növényeket tanulmányozza kövületeik alapján, hogy információkat nyerjen a növényvilág törzsfejlődéséről. Mai tudásunk szerint a növények ősi eukarióta sejtek és fotoszintetizáló kékmoszatok endoszimbiózisa révén jöttek létre, amikor utóbbiakból <a href="/wiki/Kloroplasztisz" title="Kloroplasztisz">kloroplasztiszok</a> lettek. Az <a href="/wiki/Etnobotanika" title="Etnobotanika">etnobotanika</a> a néprajz és a növénytan határán elhelyezkedő tudományág, kutatási területe a növényfajok emberi kultúrákra gyakorolt hatása ma és a múltban. <a href="#cite_note-49">[49]</a> A botanika olyan <a href="/wiki/21._sz%C3%A1zad" title="21. század">21. századi</a> feladatokhoz nyújthat segítséget, mint a <a href="/wiki/K%C3%B6rnyezetv%C3%A9delem" title="Környezetvédelem">környezetvédelem</a>, az élelemellátás biztonsága, az <a href="/wiki/Inv%C3%A1zi%C3%B3s_faj" title="Inváziós faj">invazív fajok</a> kontrollálása, a <a href="/wiki/A_glob%C3%A1lis_felmeleged%C3%A9s_m%C3%A9rs%C3%A9kl%C3%A9se" title="A globális felmelegedés mérséklése">klímavédelem</a> (és ezzel kapcsolatban a szén lekötése a légkörből).<a href="#cite_note-FOOTNOTEBotanical_Society_of_America2013-50">[50]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Élelmiszerellátás">Élelmiszerellátás</h3>[<a href="/w/index.php?title=Botanika&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: Élelmiszerellátás">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Brown_rice.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Brown_rice.jpg/220px-Brown_rice.jpg" decoding="async" width="220" height="147" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Brown_rice.jpg/330px-Brown_rice.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Brown_rice.jpg/440px-Brown_rice.jpg 2x" data-file-width="1600" data-file-height="1067" /></a><figcaption>A rizs az egyik alapélelmiszer</figcaption></figure> Valamennyi élelmünk vagy közvetlenül a növényekből, vagy közvetetten, az őket elfogyasztó állatokból származik.<a href="#cite_note-51">[51]</a> A fotoszintézis miatt a növények képezik szinte minden táplálkozási láncolat legelső fokát.<a href="#cite_note-FOOTNOTEButz2007534–553-52">[52]</a> A legfontosabb élelmiszernövények a <a href="/wiki/B%C3%BAza" title="Búza">búza</a>, a <a href="/wiki/Kukorica" class="mw-redirect" title="Kukorica">kukorica</a>, a <a href="/wiki/Rizs" title="Rizs">rizs</a>, a <a href="/wiki/Ban%C3%A1n" title="Banán">banán</a>, a <a href="/wiki/H%C3%BCvelyesek" title="Hüvelyesek">hüvelyesek</a>, vagy a ruhát szolgáltató <a href="/wiki/Gyapot" title="Gyapot">gyapot</a>, mind több ezer évvel ezelőtt lettek nemesítve vadon növő elődeikből. <a href="#cite_note-FOOTNOTEZoharyHopf200020–22-53">[53]</a> A <a href="/wiki/Genetika" title="Genetika">genetika</a> és <a href="/wiki/%C3%89lettan" title="Élettan">élettan</a> előrehaladtával lehetővé vált olyan új fajták létrehozása, amelyekkel jóval nagyobb termés érhető el.<a href="#cite_note-FOOTNOTEFlorosNewsomeFisher2010-54">[54]</a> A botanikusok a gyomnövényeket és növénypatogén organizmusokat is tanulmányozzák, amelyek komoly károkat képesek okozni mind a mezőgazdaságban, mind a természetes ökoszisztémákban.<a href="#cite_note-FOOTNOTESchoening2005-55">[55]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Növényi_biokémia">Növényi biokémia</h2>[<a href="/w/index.php?title=Botanika&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: Növényi biokémia">szerkesztés</a>]</div> A növények (és más fotoszintetizáló eukarióta szervezetek) egyedi fotoszintetizáló <a href="/wiki/Sejtszervecske" title="Sejtszervecske">organellumokkal</a>, kloroplasztiszokkal rendelkeznek. A kloroplasztiszok (és elődeik, a <a href="/wiki/Cianobakt%C3%A9riumok" title="Cianobaktériumok">kékalgák</a>) kékeszöld (<a href="/wiki/Klorofill" title="Klorofill">klorofill</a>-a) és sárgászöld (klorofill-b) pigmentet tartalmaznak<a href="#cite_note-FOOTNOTECampbellReeceUrryCain2008190–193-56">[56]</a>. A kékalgákban és egyes moszatcsoportokban másfajta klorofillformák is előfordulnak, de a szárazföldi növények ezeket nem tartalmazzák.<a href="#cite_note-FOOTNOTEKimArchibald20091–39-57">[57]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEHoweBarbrookNisbetLockhart20082675–2685-58">[58]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTETakaichi20111101–1118-59">[59]</a> Ezek a festékanyagok elnyelik a spektrum kék-ibolya és narancs-vörös részét, míg a zöld fényt visszaverik, ezért zöldek a növények. Az elnyelt kék és vörös fény energiáját felhasználva a kloroplasztiszokban energiadús <a href="/wiki/Sz%C3%A9nhidr%C3%A1t" title="Szénhidrát">szénhidrátmolekulák</a> képződnek és a folyamat melléktermékeként oxigén szabadul fel. <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Calvin-cycle4.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8e/Calvin-cycle4.svg/200px-Calvin-cycle4.svg.png" decoding="async" width="200" height="183" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8e/Calvin-cycle4.svg/300px-Calvin-cycle4.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8e/Calvin-cycle4.svg/400px-Calvin-cycle4.svg.png 2x" data-file-width="512" data-file-height="469" /></a><figcaption>A szén-dioxid megkötését biztosító Calvin-ciklus</figcaption></figure> A fény energiája kilök a klorofillból egy elektront, amely kémiai átalakulásokat indít el, aminek a végén a kloroplasztisz membránján protongrádiens (a két oldala közötti protonkoncentráció-különbség) alakul ki. Ennek energiájából jön létre az <a href="/wiki/Adenozin-trifoszf%C3%A1t" title="Adenozin-trifoszfát">adenozin-trifoszfát</a> molekula, amely a szén-dioxidot a cukrokba fixáló <a href="/w/index.php?title=Calvin-ciklus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Calvin-ciklus (a lap nem létezik)">Calvin-ciklust</a> hajtja. A ciklus központi enzime, az ún. <a href="/w/index.php?title=RuBisCO&action=edit&redlink=1" class="new" title="RuBisCO (a lap nem létezik)">RuBisCO</a>, amely ötszénatomos cukrormolekulából egy szén-dioxid beépítésével két három szénatomos <a href="/w/index.php?title=Gliceraldehid-3-foszf%C3%A1t&action=edit&redlink=1" class="new" title="Gliceraldehid-3-foszfát (a lap nem létezik)">gliceraldehid-3-foszfátot</a> képez. Ezek közül az egyik bekerül a glükózszintézisbe, a másik pedig regenerálja a kiindulási ötszénatomos cukrot. A <a href="/wiki/Gl%C3%BCk%C3%B3z" title="Glükóz">glükóz</a> aztán általánosan használt energiahordozó a sejt életfolyamatiban és <a href="/wiki/Kem%C3%A9ny%C3%ADt%C5%91" title="Keményítő">keményítő</a> formájában tárolásra is kerül. <a href="#cite_note-FOOTNOTELewisMcCourt20041535–1556-60">[60]</a> A legtöbb növény és alga keményítőként tárolja az energiát; ez alól kivételek az <a href="/wiki/%C5%90szir%C3%B3zsaf%C3%A9l%C3%A9k" title="Őszirózsafélék">őszirózsafélék</a>, amelyek a <a href="/wiki/Frukt%C3%B3z" title="Fruktóz">fruktózpolimer</a> <a href="/wiki/Inulin" title="Inulin">inulint</a> használják erre a célra. A glükóz egy része jól szállítható <a href="/wiki/Szachar%C3%B3z" title="Szacharóz">szacharózzá</a> (közönséges étkezési cukorrá) alakul. A kloroplasztiszok meglehetős autonómiával rendelkeznek a sejten belül, saját maguk szintetizálják valamennyi számukra szükséges <a href="/wiki/Zs%C3%ADrsavak" title="Zsírsavak">zsírsavat</a>,<a href="#cite_note-FOOTNOTEPadmanabhanDinesh-Kumar20101368–1380-61">[61]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTESchnurrShockeyDe_BoerBrowse20021700–1709-62">[62]</a> és a legtöbb <a href="/wiki/Aminosavak" title="Aminosavak">aminosavat</a> is.<a href="#cite_note-FOOTNOTEFerroSalviRivière-RollandVermat200211487–11492-63">[63]</a> A zsírsavakat főleg a lipidmembrán és a <a href="/w/index.php?title=Kutin&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kutin (a lap nem létezik)">kutin</a> polimer készítésére használják fel. <a href="#cite_note-FOOTNOTEKolattukudy199683–108-64">[64]</a> A növények számos, csak rájuk jellemző polimert szintetizálnak, mint pl. az olyan poliszacharidokat, mint a <a href="/wiki/Cellul%C3%B3z" title="Cellulóz">cellulóz</a>, <a href="/wiki/Pektin" title="Pektin">pektin</a> vagy <a href="/w/index.php?title=Xilogl%C3%BCk%C3%A1n&action=edit&redlink=1" class="new" title="Xiloglükán (a lap nem létezik)">xiloglükán</a>;<a href="#cite_note-FOOTNOTEFry19891–11-65">[65]</a> amelyekből a <a href="/wiki/Sejtfal" title="Sejtfal">sejtfal</a> épül fel.<a href="#cite_note-FOOTNOTEThompsonFry200123–34-66">[66]</a> Az edényes növények <a href="/wiki/Lignin" title="Lignin">lignint</a> készítenek, amellyel a <a href="/wiki/Flo%C3%A9m" title="Floém">háncs</a> szállítósejtjeinek a falát szilárdítják meg. A fás növények szintén a lignint alkalmazzák a cellulóz mellett a belső támasztószerkezetük (a <a href="/wiki/Fa_(anyag)" title="Fa (anyag)">faanyag</a>) megerősítésére. A spórák és pollenszemek külső falában található a <a href="/wiki/Sporopollenin" title="Sporopollenin">sporopollenin</a>, amely ellenállóvá teszi a részecskéket a környezeti behatásokkal szemben. Az <a href="/wiki/Ordov%C3%ADcium" title="Ordovícium">ordovíciumi</a> kövületekben való megjelenése jelzi a növények szárazföldi térhódítását.<a href="#cite_note-FOOTNOTEKenrickCrane199733–39-67">[67]</a> A korai földtörténeti korokban a szén-dioxid légköri koncentrációja magasabb volt a mainál. Egyes kétszikű (mint az őszirózsafélék) és több egyszikű növény (kukorica, ananász) egymástól függetlenül szén-dioxidtakarékos módjait fejlesztették ki a szénfixációnak (ún. C4-út, szemben a hagyományos C3-úttal). <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Hatóanyagok_és_ipari_alapanyagok">Hatóanyagok és ipari alapanyagok</h3>[<a href="/w/index.php?title=Botanika&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: Hatóanyagok és ipari alapanyagok">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Tapping_a_rubber_tree_in_Thailand.JPG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/55/Tapping_a_rubber_tree_in_Thailand.JPG/220px-Tapping_a_rubber_tree_in_Thailand.JPG" decoding="async" width="220" height="293" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/55/Tapping_a_rubber_tree_in_Thailand.JPG/330px-Tapping_a_rubber_tree_in_Thailand.JPG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/55/Tapping_a_rubber_tree_in_Thailand.JPG/440px-Tapping_a_rubber_tree_in_Thailand.JPG 2x" data-file-width="1536" data-file-height="2048" /></a><figcaption>Nyersgumi csapolása <a href="/wiki/Thaif%C3%B6ld" title="Thaiföld">Thaiföldön</a></figcaption></figure> A növények által termelt másodlagos, nem létfontosságú anyagokat a <a href="/w/index.php?title=Fitok%C3%A9mia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fitokémia (a lap nem létezik)">fitokémia</a> tanulmányozza.<a href="#cite_note-68">[68]</a> Ezen vegyületek némelyike mérgező, mint például a <a href="/wiki/B%C3%BCr%C3%B6k_(n%C3%B6v%C3%A9nynemzets%C3%A9g)" title="Bürök (növénynemzetség)">bürök</a> és a <a href="/wiki/S%C3%A1rga_k%C3%BCrtvir%C3%A1g" title="Sárga kürtvirág">sárga kürtvirág</a> által termelt <a href="/wiki/Koniin" title="Koniin">koniin</a> alkaloid. Mások az illatszerként felhasznált illóolajuk, vagy fűszerként való alkalmazásuk (pl. <a href="/wiki/Kapszaicin" title="Kapszaicin">kapszaicin</a>) miatt hasznosak, esetleg a gyógyászatban használhatóak, mint a <a href="/wiki/Kerti_m%C3%A1k" title="Kerti mák">mák</a> ópiumának sok összetevőjét. A hatóanyagok egy részét legális vagy illegális drogként fogyasztják, mint a marihuána <a href="/wiki/Tetrahidrokannabinol" title="Tetrahidrokannabinol">tetrahidrokannabinolját</a>, a <a href="/wiki/Koffein" title="Koffein">koffeint</a>, a <a href="/wiki/Morfin" title="Morfin">morfint</a> vagy a <a href="/wiki/Nikotin" title="Nikotin">nikotint</a>. Néha a tényleges hatóanyag egy növényi termék kis mértékben módosított változta, mint az <a href="/wiki/Acetilszalicilsav" title="Acetilszalicilsav">acetilszalicilsav</a>, amely a fűzfák kérgében megtalálható <a href="/wiki/Szalicilsav" title="Szalicilsav">szalicilsav</a> acetilésztere. <a href="#cite_note-FOOTNOTEJeffreys200538–40-69">[69]</a> Bár nem közvetlenül, de az alkoholos italok is a növények (szőlő, árpa, rizs) által termelt cukrok etanolos erjesztéséből származnak.<a href="#cite_note-FOOTNOTEUniversity_of_Maryland_Medical_Center2011-70">[70]</a> A szintetikus festékanyagok felfedezéséig a festékek nagy része növényi eredetű volt. Sárga festéket nyertek a <a href="/wiki/Rezeda_(n%C3%B6v%C3%A9nynemzets%C3%A9g)" title="Rezeda (növénynemzetség)">festő rezedából</a>, vöröset a <a href="/wiki/Fest%C5%91_buz%C3%A9r" title="Festő buzér">festő buzérból</a>, kéket a <a href="/wiki/Indig%C3%B3_(n%C3%B6v%C3%A9nynemzets%C3%A9g)" title="Indigó (növénynemzetség)">festő indigóból</a> vagy <a href="/wiki/Fest%C5%91_cs%C3%BClleng" title="Festő csülleng">festő csüllengből</a>. Növényi termékek az olyan ipari nyersanyagok, mint a keményítő, a gyapot, len, kender, fa és papír, különböző olajok és viaszok és a természetes gumi. A fából <a href="/wiki/Pirol%C3%ADzis" title="Pirolízis">pirolízissel</a> nyert faszenet évezredek óta használják a kohászatban, szűrőanyagként vagy valamivel később mint a <a href="/wiki/L%C5%91por" title="Lőpor">lőpor</a> egyik alapanyagát. A világ legelterjedtebb szerves polimerje a cellulóz,<a href="#cite_note-FOOTNOTEKlemmHeubleinFinkBohn2005-71">[71]</a> hőenergiaként, üzemanyagként, építőanyagként vagy vegyipari alapanyagként hasznosított. Cellulózból készül a <a href="/wiki/M%C5%B1selyem" title="Műselyem">műselyem</a>, a <a href="/wiki/Celof%C3%A1n" title="Celofán">celofán</a>, a tapétaragasztó vagy a <a href="/wiki/Cellul%C3%B3z-nitr%C3%A1t" title="Cellulóz-nitrát">lőgyapot</a>. Cellulózból, repceolajból, kukoricakeményítőből vagy nádcukorból ipari módszerekkel bioüzenanyag is nyerhető.<a href="#cite_note-FOOTNOTEScharlemannLaurance200852–53-72">[72]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Növényökológia">Növényökológia</h2>[<a href="/w/index.php?title=Botanika&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Növényökológia">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Lifezones_Pengo,_IRI.svg" class="mw-file-description" title="Holdridge modellje a hőmérséklet, csapadék és vegetáció összefüggéséről"><img alt="Holdridge modellje a hőmérséklet, csapadék és vegetáció összefüggéséről" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2b/Lifezones_Pengo%2C_IRI.svg/220px-Lifezones_Pengo%2C_IRI.svg.png" decoding="async" width="220" height="136" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2b/Lifezones_Pengo%2C_IRI.svg/330px-Lifezones_Pengo%2C_IRI.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2b/Lifezones_Pengo%2C_IRI.svg/440px-Lifezones_Pengo%2C_IRI.svg.png 2x" data-file-width="988" data-file-height="613" /></a><figcaption><a href="/w/index.php?title=Leslie_Holdridge&action=edit&redlink=1" class="new" title="Leslie Holdridge (a lap nem létezik)">Holdridge</a> modellje a hőmérséklet, csapadék és vegetáció összefüggéséről</figcaption></figure> A <a href="/w/index.php?title=N%C3%B6v%C3%A9ny%C3%B6kol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Növényökológia (a lap nem létezik)">növényökológia</a> a növények és (élő vagy élettelen) környezetük kölcsönös kapcsolatát tanulmányozza. A növényökológusok a helyi és regionális <a href="/wiki/Fl%C3%B3ra_(biol%C3%B3gia)" title="Flóra (biológia)">flóra</a> összetételét tanulmányozzák, a <a href="/wiki/N%C3%B6v%C3%A9nyt%C3%A1rsul%C3%A1s" title="Növénytársulás">növénytársulásokat</a>, azok faji és a fajokon belül a genetikai diverzitást, a növények alkalmazkodását a környezethez és a fajok egymással való versengését vagy együttműködését.<a href="#cite_note-FOOTNOTEMauseth2003786–818-73">[73]</a> A tudományág célja, hogy megértse a növények eloszlását, produktivitását, környezeti hatását és a környezeti változásokra adott válaszát.<a href="#cite_note-FOOTNOTEBurrows19901–73-74">[74]</a> A legfontosabb környezeti tényezők a <a href="/wiki/Talaj" title="Talaj">talaj</a> és az <a href="/wiki/%C3%89ghajlat" title="Éghajlat">éghajlat</a> (hőmérséklet és csapadék) milyensége. A növények azonban maguk is megváltoztathatják ezeket a faktorokat, például csökkentik a talaj fényvisszaverő-képességét, megkötik a lehulló csapadékot, stabilizálják az ásványi talajokat és növelik azok szervesanyag-tartalmát. A társulásokon belül a növények versengenek az energiaforrásokért és tápanyagokért.<a href="#cite_note-Addelson_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--75">[75]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEGrimeHodgson1987283–295-76">[76]</a> Az adott környezeti viszonyokhoz leginkább alkalmazkodni képes növények (és állatok) társulásai hozzák létre a jellegzetes <a href="/wiki/Biom" title="Biom">biomokat</a>, mint például a <a href="/wiki/Tajga" title="Tajga">tajgát</a> vagy a <a href="/wiki/Tr%C3%B3pusi_es%C5%91erd%C5%91" title="Trópusi esőerdő">trópusi esőerdőt</a>.<a href="#cite_note-FOOTNOTEMauseth2003819–848-77">[77]</a> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Medicago_italica_root_nodules_2.JPG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b3/Medicago_italica_root_nodules_2.JPG/220px-Medicago_italica_root_nodules_2.JPG" decoding="async" width="220" height="146" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b3/Medicago_italica_root_nodules_2.JPG/330px-Medicago_italica_root_nodules_2.JPG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b3/Medicago_italica_root_nodules_2.JPG/440px-Medicago_italica_root_nodules_2.JPG 2x" data-file-width="2256" data-file-height="1496" /></a><figcaption>Nitrogénfixáló baktériumok gümője a lucerna gyökerén</figcaption></figure> A növények lehetőségeikhez képest igyekeznek védekezni az ellen, hogy az állatok megegyék őket. Egyes növények parazita életmódhoz alkalmazkodtak, vagy esetleg húsevők. Más fajok kölcsönösen előnyös kapcsolatot alakítottak ki gombákkal (<a href="/wiki/Gy%C3%B6k%C3%A9rkapcsolts%C3%A1g" class="mw-redirect" title="Gyökérkapcsoltság">gyökérkapcsoltság</a>, mikorrhiza) vagy állatokkal; főleg hangyákkal, amelyek megvédik az őket tápláló növényeket a parazitáktól, <a href="#cite_note-FOOTNOTEHerreraPellmyr2002211–235-78">[78]</a> de ide sorolhatóak a virágok beporzását végző rovarok vagy denevérek <a href="#cite_note-FOOTNOTEProctorYeo1973479-79">[79]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEHerreraPellmyr2002157–185-80">[80]</a> vagy a magok szétszórásában segédkező gyümölcsevő állatok is.<a href="#cite_note-FOOTNOTEHerreraPellmyr2002185–210-81">[81]</a> A növényfajok hőmérséklet- és vízigényének ismeretében a maradványaik (különösen az ellenálló pollen) alapján következtetni lehet az egyes régiókban korábban uralkodó klimatikus viszonyokra. A pollenanalízis akár százmillió évere visszamenőleg is adhat támpontot az akkori éghajlatra vonatkozóan.<a href="#cite_note-FOOTNOTEBennettWillis20015–32-82">[82]</a> A régi földtörténeti korok légkörének szén-dioxidtartalmára is a levélfosszíliák pórussűrűsége, valamint alakja és mérete alapján következtetnek.<a href="#cite_note-83">[83]</a> Megfigyelték, hogy a magaslégköri <a href="/wiki/%C3%93zon" title="Ózon">ózon</a> csökkenése és az <a href="/wiki/Iboly%C3%A1nt%C3%BAli_sug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Ibolyántúli sugárzás">UV-B</a> sugárzás megerősödése gátló hatással van a növények növekedésére.<a href="#cite_note-FOOTNOTEBjörnCallaghanGehrkeJohanson1999449–454-84">[84]</a> A társulások változásának ismeretével információkhoz juthatunk a klíma változásával vagy az élőhely pusztulásával kapcsolatban.<a href="#cite_note-85">[85]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Genetika">Genetika</h2>[<a href="/w/index.php?title=Botanika&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: Genetika">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Punnett_square_mendel_flowers.svg" class="mw-file-description" title="Lila és fehér virágú borsó keresztezésekor létrejövő eloszlás"><img alt="Lila és fehér virágú borsó keresztezésekor létrejövő eloszlás" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/17/Punnett_square_mendel_flowers.svg/180px-Punnett_square_mendel_flowers.svg.png" decoding="async" width="180" height="180" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/17/Punnett_square_mendel_flowers.svg/270px-Punnett_square_mendel_flowers.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/17/Punnett_square_mendel_flowers.svg/360px-Punnett_square_mendel_flowers.svg.png 2x" data-file-width="550" data-file-height="550" /></a><figcaption>Lila és fehér virágú borsó keresztezésekor létrejövő eloszlás</figcaption></figure> A növények tulajdonságainak öröklődése alapvetően ugyanazokat az elveket követi, mint amik a többi soksejtes élőlényben érvényesek. A 19. században <a href="/wiki/Gregor_Mendel" title="Gregor Mendel">Gregor Mendel</a> a borsót tanulmányozva fedezte fel a géneket és az öröklődés általános törvényeit. A 20. században <a href="/wiki/Barbara_McClintock" title="Barbara McClintock">Barbara McClintock</a> a kukoricában ismerte fel az ugráló gének, a <a href="/wiki/Transzpozon" title="Transzpozon">transzpozonok</a> létezését. <a href="#cite_note-86">[86]</a> Vannak azonban olyan genetikai tulajdonságok, amelyek a növényekre jellemzőek. A fajközi genetikai elkülönülés jelentősen gyengébb, mint az állatok esetében és gyakoribbak a fajok közötti <a href="/wiki/Hibrid_(biol%C3%B3gia)" title="Hibrid (biológia)">hibridek</a>. A jól ismert <a href="/wiki/Borsmenta" title="Borsmenta">borsmenta</a> például a <a href="/wiki/V%C3%ADzi_menta" title="Vízi menta">vízi menta</a> (Mentha aquatica) és a <a href="/wiki/Fodormenta" title="Fodormenta">fodormenta</a> (Mentha spicata) steril hibridje.<a href="#cite_note-FOOTNOTEStace2010b629–633-87">[87]</a> A <a href="/wiki/B%C3%BAza" title="Búza">búza</a> több vad búzafaj bonyolult hibridizációjának eredménye: a nemesített búzában három faj genetikai állománya található meg.<a href="#cite_note-FOOTNOTEHancock2004190–196-88">[88]</a> A kétivarú virágokat hozó zárvatermők sok esetben különböző mechanizmusokkal megakadályozzák az önbeporzást, vagyis, hogy a saját pollenjük elérje a bibét vagy létrejöjjön a megtermékenyítés.<a href="#cite_note-FOOTNOTESobotkaSákováCurn2000103–112-89">[89]</a> Az egyszerűbb módszer, amit szintén sok faj követ, hogy a hím- és nőivarú virágok különböző egyedeken nőnek. A fejlettebb állatoktól eltérően a növények esetében igen gyakori a vegetatív, aszexuális szaporodás. Ilyen a <a href="/wiki/Burgonya" title="Burgonya">burgonya</a> gumóin lévő sarjrügyek vagy a <a href="/wiki/F%C3%B6ldieper" class="mw-redirect" title="Földieper">földieper</a> legyökerező indái általi szaporodás. Különösen elterjedt ez a sarkvidékei vagy magashegyi környezetben, ahol a rovarbeporzás lehetősége korlátozott és a növények virágok helyett sokszor sarjhagymákat vagy -rügyeket hoznak. A legtöbb szexuális úton szaporodó élőlény <a href="/wiki/Ploidia" title="Ploidia">diploid</a>, vagyis minden <a href="/wiki/Kromosz%C3%B3ma" title="Kromoszóma">kromoszómából</a> két példánnyal rendelkezik. Néha, a sejtosztódás folyamatának hibája folytán a kromoszómaszám megtöbbszöröződik, vagyis a sejt poliploid lesz. Ha ez az egyedfejlődés korai szakaszában történik, a szervezet teljesen vagy részlegesen autopoliploid lesz, vagy hibridizáló ivarsejtek esetén allopoliploid. Utóbbi esetben az utód nagyobb eséllyel lesz életképes, mert az elkövetkező sejtosztódások során minden kromoszómájának lesz párja. Az állatok esetében a poliploidok szinte soha nem életképesek, ám a növények sokkal jobban viselik a többszörös kromoszómaszámot. Mivel ezek az egyedek az eredeti, diploid társaikkal nem tudnak szaporodóképes utódot létrehozni, többnyire vegetatívan szaporodnak és ha sikeresnek bizonyulnak, általuk új faj jöhet létre. <a href="#cite_note-FOOTNOTECampbellReeceUrryCain2008495–496-90">[90]</a> A kereskedelemben kapható banán ilyen steril, magot nem termelő triploid hibrid. A <a href="/wiki/Gyermekl%C3%A1ncf%C5%B1" title="Gyermekláncfű">pitypangnak</a> Észak-Amerikába behurcolt változata szintén triploid, amely a magvak <a href="/wiki/Apomixis" title="Apomixis">apomixise</a> révén produkál csírázó magvakat. A kloroplasztiszok és mitokondriumok öröklődése nem mendeli jellegű, a nyitvatermőknél a porzós, míg a virágos növényeknél a termős elődtől származnak.<a href="#cite_note-FOOTNOTEMorgensen1996383–384-91">[91]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Molekuláris_genetika">Molekuláris genetika</h3>[<a href="/w/index.php?title=Botanika&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: Molekuláris genetika">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Arabidopsis_thaliana_inflorescencias.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/60/Arabidopsis_thaliana_inflorescencias.jpg/220px-Arabidopsis_thaliana_inflorescencias.jpg" decoding="async" width="220" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/60/Arabidopsis_thaliana_inflorescencias.jpg/330px-Arabidopsis_thaliana_inflorescencias.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/60/Arabidopsis_thaliana_inflorescencias.jpg/440px-Arabidopsis_thaliana_inflorescencias.jpg 2x" data-file-width="1280" data-file-height="960" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/L%C3%BAdf%C5%B1" title="Lúdfű">lúdfű</a> volt az első növény, amelynek teljes génsorrendje ismertté vált</figcaption></figure> A klasszikus és molekuláris genetika egyik modellszervezete a <a href="/wiki/K%C3%A1posztaf%C3%A9l%C3%A9k" title="Káposztafélék">káposztafélék</a> családjába tartozó, kis termetű <a href="/wiki/L%C3%BAdf%C5%B1" title="Lúdfű">lúdfű</a> (Arabidopsis thaliana).<a href="#cite_note-92">[92]</a> Ez volt az első növény, amelynek teljes genomját megszekvenálták. <a href="#cite_note-FOOTNOTEArabidopsis_Genome_Initiative2000796–815-93">[93]</a> Kromoszómáinak DNS-e kb 135 millió bázispár hosszú, ami a virágos növények között a legkisebb <a href="/wiki/Genom" title="Genom">genomok</a> közé tartozik. Az eredmények fontos információkat szolgáltattak a növények genetikájáról és molekuláris felépítéséről, akárcsak az azóta elvégzett újabb teljesgenom-szekvenálások a <a href="/wiki/Rizs" title="Rizs">rizs</a> (Oryza sativa)<a href="#cite_note-FOOTNOTEDevosGale2000-94">[94]</a> vagy a gabonafélékkel rokon <a href="/w/index.php?title=Brachypodium_distachyon&action=edit&redlink=1" class="new" title="Brachypodium distachyon (a lap nem létezik)">Brachypodium distachyon</a> esetében.<a href="#cite_note-FOOTNOTEUniversity_of_California-Davis2012-95">[95]</a> Az ideális modellnövénynek kevés génje van, kicsi, könnyen termeszthető és rövid a generációs ideje. Bár ezeknek a feltételeknek nem mindenben felel meg, gazdasági jelentősége miatt sokat foglalkoztak a kukorica genetikájával és a rá jellemző C4-típusú fotoszintézissel.<a href="#cite_note-FOOTNOTERussinEvertVanderveerSharkey1996645–658-96">[96]</a> A fotoszintézis és a kloroplasztiszok kutatásában nagy jelentőségre tett szert a <a href="/wiki/Chlamydomonas_reinhardtii" title="Chlamydomonas reinhardtii">Chlamydomonas reinhardtii</a> egysejtű zöldalga <a href="#cite_note-FOOTNOTERochaixGoldschmidt-ClermontMerchant1998550-97">[97]</a> és a vörösmoszatokhoz tartozó <a href="/w/index.php?title=Cyanidioschyzon_merolae&action=edit&redlink=1" class="new" title="Cyanidioschyzon merolae (a lap nem létezik)">Cyanidioschyzon merolae</a>.<a href="#cite_note-FOOTNOTEGlynnMiyagishimaYoderOsteryoung2007-98">[98]</a> A növényi sejtműködés kutatásában visszatérő tesztnövények a <a href="/wiki/Spen%C3%B3t" class="mw-redirect" title="Spenót">spenót</a>,<a href="#cite_note-FOOTNOTEPossinghamRose1976295–305-99">[99]</a> a <a href="/wiki/Bors%C3%B3" title="Borsó">borsó</a>,<a href="#cite_note-FOOTNOTESunForouharLiTu200295–100-100">[100]</a> a <a href="/wiki/Sz%C3%B3jabab" title="Szójabab">szója</a> vagy a <a href="/w/index.php?title=Physcomitrella_patens&action=edit&redlink=1" class="new" title="Physcomitrella patens (a lap nem létezik)">Physcomitrella patens</a> mohafaj.<a href="#cite_note-FOOTNOTEHeinhorstCannon19931–9-101">[101]</a> Az <a href="/w/index.php?title=Agrobacterium_tumefaciens&action=edit&redlink=1" class="new" title="Agrobacterium tumefaciens (a lap nem létezik)">Agrobacterium tumefaciens</a> talajbaktérium a gyökerekhez kapcsolódva képes beléjük juttatni egy <a href="/wiki/Plazmid" title="Plazmid">plazmidot</a>, amely a sejteket burjánzásra ösztönzi és gümőt hoz létre. Már 1977-ben felmerült, hogy a plazmidot fel lehetne használni arra, hogy a <a href="/w/index.php?title=Nitrog%C3%A9nfix%C3%A1l%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nitrogénfixálás (a lap nem létezik)">nitrogénfixációhoz</a> szükséges géneket bevigyék a növényi sejtekbe. Ma a <a href="/w/index.php?title=Ti_plazmid&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ti plazmid (a lap nem létezik)">Ti plazmid</a> a transzgénikus növények létrehozásának fontos eszköze.<a href="#cite_note-FOOTNOTESchellVan_Montagu1977159–179-102">[102]</a> Az <a href="/wiki/Epigenetika" title="Epigenetika">epigenetika</a> az olyan öröklődési mechanizmusok tudománya, amelyeket nem lehet a hagyományos génmodellel megmagyarázni<a href="#cite_note-FOOTNOTEBird2007396–398-103">[103]</a> Ilyen lehet az, amikor a petesejtben a DNS metilálása vagy bizonyos fehérjék kötődése szabályozza a gének kifejeződését. Az ilyen szabályozás okozhatja a levelek, szirmok különbözőségét akkor is amikor a genetikai háttér azonos. Az epigenetikai változás lehet ideiglenes vagy az egyed egész életén át tartó, sőt egyes esetekben akár az utódokra is átörökített<a href="#cite_note-FOOTNOTESpector20128-104">[104]</a>; bár az ivarsejtek érésekor a gének szabályozása többnyire visszaállítódik az eredeti állapotba. Az állatoktól eltérően a legtöbb növényi sejtben a szervezet fejlődése során lezajló epigenetikai változások visszafordíthatóak, vagyis kedvező körülmények között a sejtből az egész növény kinöveszthető. Kivételek lehetnek az elfásodott szállító- vagy támasztósejtek, vagy a <a href="/wiki/Flo%C3%A9m" title="Floém">floém</a> szitasejtjei, amelyek elveszítik sejtmagjukat. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_növények_evolúciója">A növények evolúciója</h2>[<a href="/w/index.php?title=Botanika&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: A növények evolúciója">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Rhynia_stem.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/79/Rhynia_stem.jpg/220px-Rhynia_stem.jpg" decoding="async" width="220" height="236" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/79/Rhynia_stem.jpg/330px-Rhynia_stem.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/79/Rhynia_stem.jpg/440px-Rhynia_stem.jpg 2x" data-file-width="1772" data-file-height="1900" /></a><figcaption>A devonkori <a href="/wiki/Rhynia" title="Rhynia">Rhynia</a> szárának keresztmetszete</figcaption></figure> Ma általánosan elfogadott, hogy a növények <a href="/wiki/Kloroplasztisz" title="Kloroplasztisz">kloroplasztiszai</a> valaha autonóm <a href="/wiki/Cianobakt%C3%A9riumok" title="Cianobaktériumok">kékmoszatok</a> voltak; erre számos genetikai, biokémiai és morfológiai bizonyítékot találtak. A kékmoszatok a korai <a href="/wiki/Eukari%C3%B3t%C3%A1k" title="Eukarióták">eukarióta</a> sejtek endoszimbiótái lettek és idővel teljesen elvesztették önállóságukat.<a href="#cite_note-FOOTNOTEMauseth2003552–581-105">[105]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTECopeland1938383–420-106">[106]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEWoese_et_al.1977305–311-107">[107]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTECavalier-Smith20041251–1262-108">[108]</a> Az <a href="/wiki/Alg%C3%A1k" class="mw-redirect" title="Algák">algák</a> egy nagy és változatos <a href="/wiki/Polifiletikus_csoport" title="Polifiletikus csoport">polifiletikus csoport</a>. Az egyes alcsoportok között biokémiájukban, pigmentjeikben, sejtfelösszetételükben, kloroplasztiszszerkezetben, tápanyagokban elég nagyok az eltérések. A <a href="/wiki/A_sz%C3%A1razf%C3%B6ldi_n%C3%B6v%C3%A9nyek_eredete_%C3%A9s_korai_evol%C3%BAci%C3%B3ja" title="A szárazföldi növények eredete és korai evolúciója">szárazföldi zöld növények</a> a <a href="/wiki/Val%C3%B3di_z%C3%B6ldmoszatok" title="Valódi zöldmoszatok">zöldmoszatok</a> (Chlorophyta) közeli rokonaitól, a <a href="/wiki/Csill%C3%A1rkamoszatok" title="Csillárkamoszatok">csillárkamoszatoktól</a> (Charophyta) származnak.<a href="#cite_note-FOOTNOTEMauseth2003617–654-109">[109]</a> Az utóbbiak egyik osztálya, a <a href="/wiki/Charophyceae" title="Charophyceae">Charophyceae</a> és az <a href="/wiki/Embri%C3%B3s_n%C3%B6v%C3%A9nyek" title="Embriós növények">embriós növények</a> egyetlen, közös eredetű ágazatot alkotnak, a <a href="/w/index.php?title=Streptophytina&action=edit&redlink=1" class="new" title="Streptophytina (a lap nem létezik)">Streptophytinákat</a>.<a href="#cite_note-110">[110]</a> A legősibb szárazföldi növényekben még nem fejlődtek ki a szállítószövetek, ők az ún. edénytelenek, amikhez a <a href="/wiki/Lombosmoh%C3%A1k" title="Lombosmohák">lombos</a>-, <a href="/wiki/Bec%C5%91smoh%C3%A1k" title="Becősmohák">becős</a>- és <a href="/wiki/M%C3%A1jmoh%C3%A1k" title="Májmohák">májmohák</a> tartoznak. A <a href="/wiki/Szilur" title="Szilur">szilur</a> korszakban jöttek létre az első edényesek, amelyekben már megfigyelhető a <a href="/wiki/Xil%C3%A9m" title="Xilém">xilém</a> és <a href="/wiki/Flo%C3%A9m" title="Floém">floém</a> elkülönülése. Ebből a korszakból származnak a ma is létező <a href="/wiki/Korpaf%C3%BCvek" title="Korpafüvek">korpafüvek</a>. A <a href="/wiki/Devon_(id%C5%91szak)" title="Devon (időszak)">devon</a> korszak végén több csoport (korpafüvek és a már kihalt <a href="/w/index.php?title=Sphenophyllales&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sphenophyllales (a lap nem létezik)">Sphenophyllales</a> és <a href="/w/index.php?title=Progymnospermopsida&action=edit&redlink=1" class="new" title="Progymnospermopsida (a lap nem létezik)">Progymnospermopsida</a> csoportok) egymástól függetlenül kifejlesztették a korábbinál jóval nagyobb megaspórákat és a megaspórákból kifejlődő gametofitonok a spóratokon belül maradtak. Ebből a képletből fejlődtek ki a magvak. Az első magvas növények a devon végén jelentek meg, <a href="#cite_note-FOOTNOTEFairon-Demaret1996217–233-111">[111]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEStewartRothwell1993279–294-112">[112]</a> belőlük jöttek létre a már kipusztult <a href="/wiki/Pteridospermatophyta" class="mw-redirect" title="Pteridospermatophyta">magvaspáfrányok</a>, a <a href="/wiki/Z%C3%A1rvaterm%C5%91k" title="Zárvatermők">zárvatermők</a> és a <a href="/wiki/Nyitvaterm%C5%91k" title="Nyitvatermők">nyitvatermők</a>.<a href="#cite_note-FOOTNOTETaylorTaylorKrings2009chapter_13-113">[113]</a> A nyitvatermők (fenyők, gingkó, cikászok) szabadon álló magkezdeményeivel szemben a zárvatermők magházzal védik magvaikat.<a href="#cite_note-FOOTNOTEMauseth2003720–750-114">[114]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEMauseth2003751–785-115">[115]</a> A molekuláris genetikai vizsgálatok tanúsága szerint a mai nyitva- és zárvatermők nem egymásból fejlődtek ki, hanem evolúciójuk egymástól független volt.<a href="#cite_note-FOOTNOTELeeCibrian-JaramilloKolokotronisKatari2011e1002411-116">[116]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Növényélettan">Növényélettan</h2>[<a href="/w/index.php?title=Botanika&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: Növényélettan">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Plant_physiology.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bb/Plant_physiology.png/275px-Plant_physiology.png" decoding="async" width="275" height="215" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bb/Plant_physiology.png/413px-Plant_physiology.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bb/Plant_physiology.png/550px-Plant_physiology.png 2x" data-file-width="800" data-file-height="626" /></a><figcaption>A növényélettan ágazatai</figcaption></figure> A <a href="/wiki/N%C3%B6v%C3%A9ny%C3%A9lettan" title="Növényélettan">növényélettan</a> az életfolyamatokat kísérő fizikai és kémiai változásokat vizsgálja.<a href="#cite_note-FOOTNOTEMauseth2003278–279-117">[117]</a> Az <a href="/wiki/Anyagcsere" title="Anyagcsere">anyagcseréhez</a> szükséges vegyi anyagokat a növények a levegőből és a talajból szerzik be. A kellő energiát a napfény szolgáltatja, vagyis a legtöbb növény ún. fotoautotróf. Egyes, teljesen parazita növények más növényektől vagy gombáktól szerzik be a szükséges tápanyagokat, ők az állatokhoz és gombákhoz hasonlóan <a href="/wiki/Heterotr%C3%B3fia" title="Heterotrófia">heterotrófok</a>.<a href="#cite_note-FOOTNOTEMauseth2003280–314-118">[118]</a> A fotoszintézis során azonban nem közvetlenül hasznosítható kémiai energiahordozók jönnek létre, hanem olyan szénhidrátok, amelyeket a növényi sejt az állatokéhoz hasonlóan lebont és <a href="/wiki/Adenozin-trifoszf%C3%A1t" title="Adenozin-trifoszfát">ATP</a>-vé alakít át; utóbbit már közvetlenül tudja hasznosítani a biokémiai reakciókban.<a href="#cite_note-FOOTNOTEMauseth2003315–340-119">[119]</a> A növényi szervezeten belül a molekulák mozgatása különböző fizikai folyamatok felhasználásával történik. A <a href="/wiki/Sejtmembr%C3%A1n" title="Sejtmembrán">sejtmembránokon</a> keresztül ionok, kisebb és nagyobb molekulák mozognak aktív (energiaigényes) és passzív transzport révén. A víz és az ásványi anyagok a gyökerekből a növény többi részébe a párologtatás által hajtott áramlás miatt kerülnek. A szervezet az anyagtranszportban olyan fizikai-kémiai folyamatokat is felhasznál, mint a <a href="/wiki/Diff%C3%BAzi%C3%B3" title="Diffúzió">diffúzió</a> vagy <a href="/wiki/Ozm%C3%B3zis" title="Ozmózis">ozmózis</a>.<a href="#cite_note-FOOTNOTEMauseth2003341–372-120">[120]</a> A növények növekedéséhez, a sejtek felépítéséhez vízen és szén-dioxidon kívül szükség van nitrogénre, foszforra, káliumra, kalciumra, magnéziumra és kénre is. Az edényes növények ezeket az elemeket a talajból szerzik be vízben oldható, ionos formában (ahová a talajásványok lebomlásával jutnak) és a szállítószövetek (xilém) segítségével a szervezet minden részébe eljuttatják.<a href="#cite_note-FOOTNOTEMauseth2003373–398-121">[121]</a> A fotoszintézis során a levelekben keletkező cukrot a floém szállítószövet transzportálja a nem-fotoszintetizáló sejtekbe. <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Phototropism_Diagram.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/14/Phototropism_Diagram.svg/275px-Phototropism_Diagram.svg.png" decoding="async" width="275" height="144" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/14/Phototropism_Diagram.svg/413px-Phototropism_Diagram.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/14/Phototropism_Diagram.svg/550px-Phototropism_Diagram.svg.png 2x" data-file-width="512" data-file-height="269" /></a><figcaption>Fototropizmus: a fény irányának változásával az auxin az árnyékos részen stimulálja a sejtnövekedést</figcaption></figure>. A növények aktívan reagálnak a külső ingerekre: a fényirányra, érintésre, sérülésre és képesek az adott inger felé vagy attól elmozogni vagy -nőni. Reakciókészségük leglátványosabb példái a <a href="/wiki/Szem%C3%A9rmes_mim%C3%B3za" title="Szemérmes mimóza">szemérmes mimóza</a> levelei vagy a húsevő növények (<a href="/wiki/V%C3%A9nusz_l%C3%A9gycsap%C3%B3ja" title="Vénusz légycsapója">vénusz légycsapója</a>, <a href="/wiki/L%C3%A1pi_h%C3%ADz%C3%B3ka" title="Lápi hízóka">hízóka</a>) rovarfogó mozgása<a href="#cite_note-FOOTNOTEDarwin1880129–200-122">[122]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Növényi_hormonok">Növényi hormonok</h3>[<a href="/w/index.php?title=Botanika&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: Növényi hormonok">szerkesztés</a>]</div> Már a 19. század végén felvetetették, hogy a növények növekedését kémiai faktorok, növényi hormonok szabályozzák. <a href="/wiki/Charles_Darwin" title="Charles Darwin">Darwin</a> is kísérletezett a hajtások fény felé és a gyökerek lefelé való irányulásával.<a href="#cite_note-FOOTNOTEDarwin1880449–492-123">[123]</a> Az 1930-as években a holland <a href="/w/index.php?title=Frits_Warmolt_Went&action=edit&redlink=1" class="new" title="Frits Warmolt Went (a lap nem létezik)">Frits Warmolt Went</a> bizonyította be az első növekedési hormon, az <a href="/wiki/Auxinok" title="Auxinok">auxin</a> létezését, amely a fény felé hajlást szabályozza.<a href="#cite_note-FOOTNOTEMauseth2003411–412-124">[124]</a> Hormonokkal sikerült apró szövetdarabokat sejtosztódásra és gyökerek és hajtások növesztésére bírni: ezek voltak a kezdeti lépések a növények biotechnológiájában és génsebészetükben<a href="#cite_note-FOOTNOTESussex20081189–1198-125">[125]</a> A későbbiekben felfedezték a sejtosztódást szabályozó <a href="/wiki/Citokinin" title="Citokinin">citokinineket</a> (elsőként a kukoricában a <a href="/w/index.php?title=Zeatin&action=edit&redlink=1" class="new" title="Zeatin (a lap nem létezik)">zeatint</a>). A zeatin a gyökerekben képződik, a floém felviszi a hajtásokba, ahol elősegíti a sejtosztódást, rügyképződést és a növeli a kloroplasztiszok klorofilltartalmát.<a href="#cite_note-FOOTNOTECampbellReeceUrryCain2008827–830-126">[126]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEMauseth2003411–413-127">[127]</a> A <a href="/wiki/Gibberellin" title="Gibberellin">gibberellinek</a> (pld <a href="/wiki/Giberellinsav" title="Giberellinsav">gibberellinsav</a> és <a href="/w/index.php?title=Diterp%C3%A9n&action=edit&redlink=1" class="new" title="Diterpén (a lap nem létezik)">diterpének</a>) a magképződést és a magok csírázását szabályozzák és termelődésüktől függ a kifejlett növény magassága is.<a href="#cite_note-FOOTNOTETaizZeiger2002461–492-128">[128]</a> A szinte valamennyi szárazföldi növény által termelt <a href="/wiki/Abszcizinsav" title="Abszcizinsav">abszcizinsav</a> gátolja a sejtosztódást, elősegíti a magok érését és nyugalmi állapotát és bezárja a levelek sztómáit. <a href="#cite_note-FOOTNOTETaizZeiger2002519–538-129">[129]</a> Az <a href="/wiki/Etil%C3%A9n" class="mw-redirect" title="Etilén">etiléngáz</a> a gyümölcs érését gyorsítja meg és megindítja a levélhullást.<a href="#cite_note-FOOTNOTELinZhongGrierson2009331–336-130">[130]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTETaizZeiger2002539–558-131">[131]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Növényanatómia_és_morfológia">Növényanatómia és morfológia</h2>[<a href="/w/index.php?title=Botanika&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: Növényanatómia és morfológia">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Oryza_sativa_-_K%C3%B6hler%E2%80%93s_Medizinal-Pflanzen-232.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/27/Oryza_sativa_-_K%C3%B6hler%E2%80%93s_Medizinal-Pflanzen-232.jpg/220px-Oryza_sativa_-_K%C3%B6hler%E2%80%93s_Medizinal-Pflanzen-232.jpg" decoding="async" width="220" height="288" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/27/Oryza_sativa_-_K%C3%B6hler%E2%80%93s_Medizinal-Pflanzen-232.jpg/330px-Oryza_sativa_-_K%C3%B6hler%E2%80%93s_Medizinal-Pflanzen-232.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/27/Oryza_sativa_-_K%C3%B6hler%E2%80%93s_Medizinal-Pflanzen-232.jpg/440px-Oryza_sativa_-_K%C3%B6hler%E2%80%93s_Medizinal-Pflanzen-232.jpg 2x" data-file-width="452" data-file-height="592" /></a><figcaption>A rizs 19. századi morfológiai ábrázolása</figcaption></figure> A növényanatómia a szövetek és sejtek belső struktúráját, míg a morfológia külső jellegzetességeiket, alakjukat tanulmányozza.<a href="#cite_note-FOOTNOTERavenEvertEichhorn20059-132">[132]</a> A növényi sejtet alapvetően a <a href="/wiki/Cellul%C3%B3z" title="Cellulóz">cellulózból</a>, <a href="/w/index.php?title=Hemicellul%C3%B3z&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hemicellulóz (a lap nem létezik)">hemicellulózból</a> vagy <a href="/wiki/Pektin" title="Pektin">pektinből</a> álló sejtfala különbözteti meg az állati vagy gombasejtektől.<a href="#cite_note-FOOTNOTEMauseth200362–81-133">[133]</a> Ezenkívül <a href="/wiki/Sejtnedv%C3%BCreg" title="Sejtnedvüreg">vakuólumai</a> nagyobbak mint az állati sejtekben és <a href="/wiki/Sz%C3%ADntest" title="Színtest">plasztidokat</a> tartalmaz. A plasztidok közül a kloroplasztisz a fotoszintézis színhelye míg mások tartalék tápanyagokat, keményítőt (<a href="/w/index.php?title=Amiloplasztisz&action=edit&redlink=1" class="new" title="Amiloplasztisz (a lap nem létezik)">amiloplasztisz</a>) vagy olajt (<a href="/w/index.php?title=Elaioplasztisz&action=edit&redlink=1" class="new" title="Elaioplasztisz (a lap nem létezik)">elaioplasztisz</a>) tartalmaznak. A növényi sejtek osztódása is sajátos, a leánysejteket egy sejtlemez választja el, amely a növekedése során kiszorítja a síkjára merőleges, <a href="/wiki/Mikrotubulus" title="Mikrotubulus">mikrotubulusokból</a> és az <a href="/wiki/Endoplazmatikus_retikulum" title="Endoplazmatikus retikulum">endoplazmatikus retikulum</a> darabjaiból álló fragmoplasztot.<a href="#cite_note-FOOTNOTELewisMcCourt20041535–1556-60">[60]</a> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Plant.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a9/Plant.svg/180px-Plant.svg.png" decoding="async" width="180" height="249" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a9/Plant.svg/270px-Plant.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a9/Plant.svg/360px-Plant.svg.png 2x" data-file-width="550" data-file-height="760" /></a><figcaption>Egy tipikus kétszikű növény felépítése</figcaption></figure> A növények többsége (a mohák kivételével, amelyeknek csak rögzítő rhizoidjuk van) különböző szerkezetű föld fölötti <a href="/wiki/Sz%C3%A1r_(botanika)" title="Szár (botanika)">szárral</a> és föld alatti <a href="/wiki/Gy%C3%B6k%C3%A9r" title="Gyökér">gyökérrel</a> rendelkezik. A száron nőnek a fotoszintézist végző levelek és a reprodukciós szervek. A klorofill nélküli gyökereken apró hajszálgyökerek végzik a víz és ásványi anyagok felszívását.<a href="#cite_note-FOOTNOTECampbellReeceUrryCain2008739-134">[134]</a> A két szervrendszer egymástól függ: a gyökerek a vizet és ásványi anyagot, a szár és levelek az energiát biztosítják a szervezet számára.<a href="#cite_note-FOOTNOTECampbellReeceUrryCain2008739-134">[134]</a> Mindkét rendszer képes a másikká átalakulni:<a href="#cite_note-FOOTNOTECampbellReeceUrryCain2008812–814-135">[135]</a> a szárhoz tartozó <a href="/wiki/Inda" title="Inda">indák</a> és <a href="/wiki/Gum%C3%B3" title="Gumó">gumók</a> gyökereket ereszthetnek, a sekély mélységben szétterülő gyökerekből (pl. fűz) pedig hajtások nőhetnek ki.<a href="#cite_note-FOOTNOTEMauseth2003185–208-136">[136]</a> Ha valamilyen baleset miatt az egyik rendszer elvész, a másik újranöveszthető; sőt pl. a <a href="/wiki/Afrikai_ibolya" class="mw-redirect mw-disambig" title="Afrikai ibolya">fokföldi ibolya</a> esetében egyetlen levélből is kinőhet az egész növény<a href="#cite_note-FOOTNOTEMithilaHallVictorSaxena2003408–414-137">[137]</a> Laboratóriumi körülmények között egyetlen sejtből is lehet teljes növényt produkálni<a href="#cite_note-FOOTNOTECampbellReeceUrryCain2008812–814-135">[135]</a> A két rendszer között a szállítószövetek tartják a kapcsolatot: a xilém a gyökerekből szállít vizet, a floém a levelekből cukrot. A gyökerek sok esetben tápanyagraktározó funkciót is ellátnak, mint a <a href="/wiki/Cukorr%C3%A9pa" title="Cukorrépa">cukorrépa</a> vagy <a href="/wiki/Petrezselyem" title="Petrezselyem">petrezselyem</a> esetében. <a href="#cite_note-FOOTNOTEMauseth2003185–208-136">[136]</a> A szár elsődleges funkciója, hogy a levelek és ivarszervek állványzata legyen, de tárolhat vizet (kaktuszok), tápanyagot (burgonya) vagy lehet a vegetatív szaporodás eszköze (földieper).<a href="#cite_note-FOOTNOTECampbellReeceUrryCain2008741-138">[138]</a> A levelek funkciója a fotoszintézis.<a href="#cite_note-FOOTNOTEMauseth2003114–153-139">[139]</a> A nagy, szétterülő, hajlékony leveleket lomblevélnek; a hosszú, merev, fonalszerűeket pedig tűlevélnek nevezik.<a href="#cite_note-FOOTNOTEMauseth2003154–184-140">[140]</a> A fás növények szöveteiben egy másodlagos differenciáció is lezajlik: a xilémből belülről támasztó, a floémből kívülről védő kéreg lesz. Valamennyi ma élő nyitvatermő fás növény, míg a zárvatermőknek csak egy része.<a href="#cite_note-FOOTNOTEMauseth2003209–243-141">[141]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Növényrendszertan">Növényrendszertan</h2>[<a href="/w/index.php?title=Botanika&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: Növényrendszertan">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:HerbPrepLG.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/84/HerbPrepLG.jpg/275px-HerbPrepLG.jpg" decoding="async" width="275" height="243" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/84/HerbPrepLG.jpg/413px-HerbPrepLG.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/84/HerbPrepLG.jpg 2x" data-file-width="446" data-file-height="394" /></a><figcaption>Herbárium készítése</figcaption></figure> A <a href="/wiki/N%C3%B6v%C3%A9nyrendszertan" title="Növényrendszertan">rendszertan</a> vagy taxonómia a fajok csoportokba sorolásával foglalkozik, lehetőség szerint evolúciós rokonságuk alapján.<a href="#cite_note-FOOTNOTELilburnHarrisonColeGarrity2006-142">[142]</a> A mai rendszertan alapjain <a href="/wiki/Carl_von_Linn%C3%A9" title="Carl von Linné">Carl Linné</a> fektette le a 18. században, aki külső jegyeik alapján rendszerezte az élőlényeket; ma is az általa bevezetett binomiális nómenklatúra van használatban. Később, Darwin evolúciós elmélete után fontossá váltak a csoportok közti leszármazási viszonyok is. Az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb a jelentősége a molekuláris <a href="/wiki/T%C3%B6rzsfejl%C5%91d%C3%A9s" title="Törzsfejlődés">filogenetikának</a>, amely a DNS-szekvencia alapján határozza meg két (vagy több) faj rokonságát. A növények tudományos besorolását a Nemzetközi Szabályzat az Algák, Gombák és Növények Nómenklatúrájára (International Code of Nomenclature for algae, fungi, and plants, ICN) határozza meg, amit a Nemzetközi Botanikai Kongresszus tart az új tudományos eredményeknek megfelelő színvonalon.<a href="#cite_note-FOOTNOTEMcNeillBarrieBuckDemoulin2011Preamble,_para._7-143">[143]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEMauseth2003528–551-144">[144]</a> Az aktuális rendszertani besorolás szerint a <a href="/wiki/N%C3%B6v%C3%A9nyek" title="Növények">Növények</a> (Plantae) <a href="/wiki/Orsz%C3%A1g_(rendszertan)" title="Ország (rendszertan)">országa</a> az <a href="/wiki/Eukari%C3%B3t%C3%A1k" title="Eukarióták">Eukarióták</a> <a href="/wiki/Dom%C3%A9n_(rendszertan)" title="Domén (rendszertan)">domén</a> része. A további kategóriák: <a href="/wiki/T%C3%B6rzs_(rendszertan)" title="Törzs (rendszertan)">törzs</a> (divisio), <a href="/wiki/Oszt%C3%A1ly_(rendszertan)" title="Osztály (rendszertan)">osztály</a> (classis), <a href="/wiki/Rend_(rendszertan)" title="Rend (rendszertan)">rend</a> (ordo), <a href="/wiki/Csal%C3%A1d_(rendszertan)" title="Család (rendszertan)">család</a> (familia), <a href="/wiki/Nemzets%C3%A9g_(rendszertan)" title="Nemzetség (rendszertan)">nemzetség</a> (genus), <a href="/wiki/Faj" title="Faj">faj</a> (species). Egy faj tudományos neve a nemzetség és a faj latin nevéből áll: pl. a <a href="/wiki/Feh%C3%A9r_liliom" title="Fehér liliom">fehér liliom</a> (Lilium candidum) esetében a Lilium a nemzetség, a candidum a faj megnevezése. A rokonság megállapítása sokszor nem egyszerű és túlmegy a felszínes hasonlóságokon. Például a <a href="/wiki/Pereskia" title="Pereskia">Pereskia</a> nemzetség a <a href="/wiki/Kaktuszf%C3%A9l%C3%A9k" title="Kaktuszfélék">kaktuszokhoz</a> tartozik, annak ellenére, hogy jól fejlett levelekkel rendelkező bokrok tartoznak hozzá; azonban a többi kaktuszhoz hasonlóan specializált <a href="/wiki/Areola" title="Areola">areolákat</a> és abból fejlődő tüskéket növeszt, bizonyítva az összetartozást.<a href="#cite_note-FOOTNOTEMauseth2012446–449-145">[145]</a><a href="#cite_note-146">[146]</a> <div class="thumb tright" style="width:299px"><div class="thumbinner"><div style="float:left;margin:1px;width:152px"><div class="thumbimage"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Pereskia_aculeata5.jpg" class="mw-file-description" title="Pereskia aculeata"><img alt="Pereskia aculeata" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fa/Pereskia_aculeata5.jpg/150px-Pereskia_aculeata5.jpg" decoding="async" width="150" height="100" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fa/Pereskia_aculeata5.jpg/225px-Pereskia_aculeata5.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fa/Pereskia_aculeata5.jpg/300px-Pereskia_aculeata5.jpg 2x" data-file-width="3872" data-file-height="2592" /></a></div><div class="thumbcaption" style="clear:left">Pereskia aculeata</div></div><div style="float:left;margin:1px;width:135px"><div class="thumbimage"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Bogarub-echinocactus-grusonii-1.jpg" class="mw-file-description" title="Echnocactus grusonii"><img alt="Echnocactus grusonii" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3e/Bogarub-echinocactus-grusonii-1.jpg/133px-Bogarub-echinocactus-grusonii-1.jpg" decoding="async" width="133" height="100" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3e/Bogarub-echinocactus-grusonii-1.jpg/200px-Bogarub-echinocactus-grusonii-1.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3e/Bogarub-echinocactus-grusonii-1.jpg/266px-Bogarub-echinocactus-grusonii-1.jpg 2x" data-file-width="4288" data-file-height="3216" /></a></div><div class="thumbcaption" style="clear:left">Echnocactus grusonii</div></div><div class="thumbcaption" style="clear:left;text-align:left/right/center">Külső eltéréseik ellenére ez a két faj rokonságban áll egymással</div></div></div> A párhuzamos evolúció hasonló külalakot hozhat létre, például egyes <a href="/wiki/Kutyatejf%C3%A9l%C3%A9k" title="Kutyatejfélék">kutyatejfélék</a> a kaktuszokhoz hasonlóan vízraktározó, levéltelen szárakkal rendelkeznek, azonban virágaik alapján megbizonyosodhatunk róla, hogy nem állnak leszármazási rokonságban egymással. Az 1990-es évek óta a taxonómiában a morfológiai jellegeket egyre inkább a DNS-szekvencia váltja fel vagyis a közvetett <a href="/wiki/Fenot%C3%ADpus" title="Fenotípus">fenotípus</a> helyett közvetlenül a <a href="/wiki/Genot%C3%ADpus" title="Genotípus">genotípust</a>, a genetikai kódot veszik figyelembe. Ennek köszönhető, hogy a gombákat, amelyeket korábban a növények egyik távoli alcsoportjaként soroltak be, ma inkább az állatvilághoz tartják közelebbinek.<a href="#cite_note-FOOTNOTEMauseth2012453-147">[147]</a> <div style="float: left; margin-right: 15px;"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> növények </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr> <td style="width:1.5em;border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> gombák </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black;" valign="top"> </td></tr> <tr> <td style="border-left:1px solid black; border-bottom:1px solid black;padding:0 0.2em;" valign="bottom" align="center"> </td> <td rowspan="2"> állatok </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <td valign="top"> </td></tr></tbody></table> </div> 1998-ban a Zárvatermő Filogenetikai Csoport az akkor hozzáférhető DNS-szekvenciák alapján közzétette a legtöbb virágos növény rokonsági kapcsolatait. Ennek eredményeképpen sok, addig vitatott kérdés rendeződött, például, hogy mely családok állnak közel a legkorábbi zárvatermőkhöz.<a href="#cite_note-FOOTNOTEBurger2013-38">[38]</a> A rokonsági viszonyok tisztázása a növények evolúciós folyamatának megértését is segíti.<a href="#cite_note-FOOTNOTEChase_et_al.2003399–436-148">[148]</a> A munka azonban távolról sincs még befejezve, a molekuláris genetikai kutatások által szállított hatalmas mennyiségű adat és azok számítógépes feldolgozása tovább finomíthatja ismereteinket a növények rokonsági viszonyairól.<a href="#cite_note-FOOTNOTEMorton1981459–459-149">[149]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kapcsolódó_cikkek">Kapcsolódó cikkek</h2>[<a href="/w/index.php?title=Botanika&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: Kapcsolódó cikkek">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><a href="/wiki/Magyar_botanikusok_list%C3%A1ja" title="Magyar botanikusok listája">Magyar botanikusok listája</a></li> <li><a href="/wiki/Botanikusok_list%C3%A1ja_r%C3%B6vid_nev%C3%BCk_alapj%C3%A1n" title="Botanikusok listája rövid nevük alapján">Botanikusok listája rövid nevük alapján</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2>[<a href="/w/index.php?title=Botanika&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek">szerkesztés</a>]</div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-FOOTNOTELiddellScott1940-1"><a href="#cite_ref-FOOTNOTELiddellScott1940_1-0">↑</a> <a href="#CITEREFLiddellScott1940">Liddell & Scott 1940</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGordhHeadrick2001134-2"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGordhHeadrick2001134_2-0">↑</a> <a href="#CITEREFGordhHeadrick2001">Gordh & Headrick 2001</a>, 134. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEOnline_Etymology_Dictionary2012-3"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEOnline_Etymology_Dictionary2012_3-0">↑</a> <a href="#CITEREFOnline_Etymology_Dictionary2012">Online Etymology Dictionary 2012</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBold19777-4"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEBold19777_4-0">↑</a> <a href="#CITEREFBold1977">Bold 1977</a>, 7. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEJuddCampbellKelloggStevens20022-5"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEJuddCampbellKelloggStevens20022_5-0">↑</a> <a href="#CITEREFJuddCampbellKelloggStevens2002">Judd et al. 2002</a>, 2. o. </li> <li id="cite_note-6"><a href="#cite_ref-6">↑</a> Sumner 2000. 16. o. </li> <li id="cite_note-Reed_1942_7–29._o-7">↑ <a href="#cite_ref-Reed_1942_7–29._o_7-0">a</a> <a href="#cite_ref-Reed_1942_7–29._o_7-1">b</a> Reed 1942 7–29. o. </li> <li id="cite_note-8"><a href="#cite_ref-8">↑</a> Iyer 2009 117. o. </li> <li id="cite_note-9"><a href="#cite_ref-9">↑</a> Needham, Lu, Huang 1986 </li> <li id="cite_note-Greene_1909_140–142._o-10">↑ <a href="#cite_ref-Greene_1909_140–142._o_10-0">a</a> <a href="#cite_ref-Greene_1909_140–142._o_10-1">b</a> Greene 1909 140–142. o. </li> <li id="cite_note-11"><a href="#cite_ref-11">↑</a> <a href="#hely:Bennett1">Bennett1</a> 30. o. </li> <li id="cite_note-12"><a href="#cite_ref-12">↑</a> Mauseth 2003 532. o. </li> <li id="cite_note-13"><a href="#cite_ref-13">↑</a> Dallal 197. o. </li> <li id="cite_note-14"><a href="#cite_ref-14">↑</a> Panaino 93. o. </li> <li id="cite_note-15"><a href="#cite_ref-15">↑</a> Levey 116. o. </li> <li id="cite_note-16"><a href="#cite_ref-16">↑</a> Hill </li> <li id="cite_note-17"><a href="#cite_ref-17">↑</a> Yaniv & Bachrach 157. o. </li> <li id="cite_note-18"><a href="#cite_ref-18">↑</a> Sprague </li> <li id="cite_note-19"><a href="#cite_ref-19">↑</a> Waggoner </li> <li id="cite_note-20"><a href="#cite_ref-20">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://kertlap.hu/magyar-fuveskonyvek-fuveszkonyvek/">Magyar füveskönyvek, füvészkönyvek</a> </li> <li id="cite_note-21"><a href="#cite_ref-21">↑</a> Capon 220–223. o. </li> <li id="cite_note-22"><a href="#cite_ref-22">↑</a> Hoek, Mann & Jahns 9. o. </li> <li id="cite_note-23"><a href="#cite_ref-23">↑</a> Starr 299. o. </li> <li id="cite_note-24"><a href="#cite_ref-24">↑</a> Morton 377. o. </li> <li id="cite_note-25"><a href="#cite_ref-25">↑</a> Harris 76–81. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEde_Candolle20069–25,_450–465-26"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEde_Candolle20069–25,_450–465_26-0">↑</a> <a href="#CITEREFde_Candolle2006">de Candolle 2006</a>, 9–25, 450–465. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTENational_Science_Foundation1989-27"><a href="#cite_ref-FOOTNOTENational_Science_Foundation1989_27-0">↑</a> <a href="#CITEREFNational_Science_Foundation1989">National Science Foundation 1989</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEChaffey2007481–482-28"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEChaffey2007481–482_28-0">↑</a> <a href="#CITEREFChaffey2007">Chaffey 2007</a>, 481–482. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEJasechkoSharpGibsonBirks2013347–350-29"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEJasechkoSharpGibsonBirks2013347–350_29-0">↑</a> <a href="#CITEREFJasechkoSharpGibsonBirks2013">Jasechko et al. 2013</a>, 347–350. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTENobel1983608-30"><a href="#cite_ref-FOOTNOTENobel1983608_30-0">↑</a> <a href="#CITEREFNobel1983">Nobel 1983</a>, 608. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEYatesMather196391–129-31"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEYatesMather196391–129_31-0">↑</a> <a href="#CITEREFYatesMather1963">Yates & Mather 1963</a>, 91–129. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEFinney1995554–573-32"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEFinney1995554–573_32-0">↑</a> <a href="#CITEREFFinney1995">Finney 1995</a>, 554–573. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECocking1993-33"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECocking1993_33-0">↑</a> <a href="#CITEREFCocking1993">Cocking 1993</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECousensMortimer1995-34"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECousensMortimer1995_34-0">↑</a> <a href="#CITEREFCousensMortimer1995">Cousens & Mortimer 1995</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEEhrhardtFrommer20121–21-35"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEEhrhardtFrommer20121–21_35-0">↑</a> <a href="#CITEREFEhrhardtFrommer2012">Ehrhardt & Frommer 2012</a>, 1–21. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEHaberlandt1902-36"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEHaberlandt1902_36-0">↑</a> <a href="#CITEREFHaberlandt1902">Haberlandt 1902</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTELeonelliCharnleyWebbBastow2012-37"><a href="#cite_ref-FOOTNOTELeonelliCharnleyWebbBastow2012_37-0">↑</a> <a href="#CITEREFLeonelliCharnleyWebbBastow2012">Leonelli et al. 2012</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBurger2013-38">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBurger2013_38-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBurger2013_38-1">b</a> <a href="#CITEREFBurger2013">Burger 2013</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECampbellReeceUrryCain2008186–187-39"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECampbellReeceUrryCain2008186–187_39-0">↑</a> <a href="#CITEREFCampbellReeceUrryCain2008">Campbell et al. 2008</a>, 186–187. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECampbellReeceUrryCain20081240-40"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECampbellReeceUrryCain20081240_40-0">↑</a> <a href="#CITEREFCampbellReeceUrryCain2008">Campbell et al. 2008</a>, 1240. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGust1996-41"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGust1996_41-0">↑</a> <a href="#CITEREFGust1996">Gust 1996</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMissouri_Botanical_Garden2009-42"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEMissouri_Botanical_Garden2009_42-0">↑</a> <a href="#CITEREFMissouri_Botanical_Garden2009">Missouri Botanical Garden 2009</a>. </li> <li id="cite_note-43"><a href="#cite_ref-43">↑</a> <a href="#hely:Ben-Menahem">Ben-Menahem</a> 5368. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEChapman_et_al.200156-44"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEChapman_et_al.200156_44-0">↑</a> <a href="#CITEREFChapman_et_al.2001">Chapman et al. 2001</a>, 56. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBraselton2013-45"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEBraselton2013_45-0">↑</a> <a href="#CITEREFBraselton2013">Braselton 2013</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECampbellReeceUrryCain2008619–620-46"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECampbellReeceUrryCain2008619–620_46-0">↑</a> <a href="#CITEREFCampbellReeceUrryCain2008">Campbell et al. 2008</a>, 619–620. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECapon200510–11-47"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECapon200510–11_47-0">↑</a> <a href="#CITEREFCapon2005">Capon 2005</a>, 10–11. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMauseth20031–3-48"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEMauseth20031–3_48-0">↑</a> <a href="#CITEREFMauseth2003">Mauseth 2003</a>, 1–3. o. </li> <li id="cite_note-49"><a href="#cite_ref-49">↑</a> <a href="#hely:Acharya">Acharya</a> 440. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBotanical_Society_of_America2013-50"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEBotanical_Society_of_America2013_50-0">↑</a> <a href="#CITEREFBotanical_Society_of_America2013">Botanical Society of America 2013</a>. </li> <li id="cite_note-51"><a href="#cite_ref-51">↑</a> <a href="#hely:Ben-Menahem">Ben-Menahem</a> 5367–5368. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEButz2007534–553-52"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEButz2007534–553_52-0">↑</a> <a href="#CITEREFButz2007">Butz 2007</a>, 534–553. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEZoharyHopf200020–22-53"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEZoharyHopf200020–22_53-0">↑</a> <a href="#CITEREFZoharyHopf2000">Zohary & Hopf 2000</a>, 20–22. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEFlorosNewsomeFisher2010-54"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEFlorosNewsomeFisher2010_54-0">↑</a> <a href="#CITEREFFlorosNewsomeFisher2010">Floros, Newsome & Fisher 2010</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTESchoening2005-55"><a href="#cite_ref-FOOTNOTESchoening2005_55-0">↑</a> <a href="#CITEREFSchoening2005">Schoening 2005</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECampbellReeceUrryCain2008190–193-56"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECampbellReeceUrryCain2008190–193_56-0">↑</a> <a href="#CITEREFCampbellReeceUrryCain2008">Campbell et al. 2008</a>, 190–193. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEKimArchibald20091–39-57"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEKimArchibald20091–39_57-0">↑</a> <a href="#CITEREFKimArchibald2009">Kim & Archibald 2009</a>, 1–39. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEHoweBarbrookNisbetLockhart20082675–2685-58"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEHoweBarbrookNisbetLockhart20082675–2685_58-0">↑</a> <a href="#CITEREFHoweBarbrookNisbetLockhart2008">Howe et al. 2008</a>, 2675–2685. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTETakaichi20111101–1118-59"><a href="#cite_ref-FOOTNOTETakaichi20111101–1118_59-0">↑</a> <a href="#CITEREFTakaichi2011">Takaichi 2011</a>, 1101–1118. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTELewisMcCourt20041535–1556-60">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTELewisMcCourt20041535–1556_60-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTELewisMcCourt20041535–1556_60-1">b</a> <a href="#CITEREFLewisMcCourt2004">Lewis & McCourt 2004</a>, 1535–1556. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEPadmanabhanDinesh-Kumar20101368–1380-61"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEPadmanabhanDinesh-Kumar20101368–1380_61-0">↑</a> <a href="#CITEREFPadmanabhanDinesh-Kumar2010">Padmanabhan & Dinesh-Kumar 2010</a>, 1368–1380. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTESchnurrShockeyDe_BoerBrowse20021700–1709-62"><a href="#cite_ref-FOOTNOTESchnurrShockeyDe_BoerBrowse20021700–1709_62-0">↑</a> <a href="#CITEREFSchnurrShockeyDe_BoerBrowse2002">Schnurr et al. 2002</a>, 1700–1709. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEFerroSalviRivière-RollandVermat200211487–11492-63"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEFerroSalviRivière-RollandVermat200211487–11492_63-0">↑</a> <a href="#CITEREFFerroSalviRivière-RollandVermat2002">Ferro et al. 2002</a>, 11487–11492. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEKolattukudy199683–108-64"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEKolattukudy199683–108_64-0">↑</a> <a href="#CITEREFKolattukudy1996">Kolattukudy 1996</a>, 83–108. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEFry19891–11-65"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEFry19891–11_65-0">↑</a> <a href="#CITEREFFry1989">Fry 1989</a>, 1–11. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEThompsonFry200123–34-66"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEThompsonFry200123–34_66-0">↑</a> <a href="#CITEREFThompsonFry2001">Thompson & Fry 2001</a>, 23–34. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEKenrickCrane199733–39-67"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEKenrickCrane199733–39_67-0">↑</a> <a href="#CITEREFKenrickCrane1997">Kenrick & Crane 1997</a>, 33–39. o. </li> <li id="cite_note-68"><a href="#cite_ref-68">↑</a> <a href="#hely:Benderoth">Benderoth</a> 9118–9123. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEJeffreys200538–40-69"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEJeffreys200538–40_69-0">↑</a> <a href="#CITEREFJeffreys2005">Jeffreys 2005</a>, 38–40. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEUniversity_of_Maryland_Medical_Center2011-70"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEUniversity_of_Maryland_Medical_Center2011_70-0">↑</a> <a href="#CITEREFUniversity_of_Maryland_Medical_Center2011">University of Maryland Medical Center 2011</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEKlemmHeubleinFinkBohn2005-71"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEKlemmHeubleinFinkBohn2005_71-0">↑</a> <a href="#CITEREFKlemmHeubleinFinkBohn2005">Klemm et al. 2005</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEScharlemannLaurance200852–53-72"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEScharlemannLaurance200852–53_72-0">↑</a> <a href="#CITEREFScharlemannLaurance2008">Scharlemann & Laurance 2008</a>, 52–53. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMauseth2003786–818-73"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEMauseth2003786–818_73-0">↑</a> <a href="#CITEREFMauseth2003">Mauseth 2003</a>, 786–818. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBurrows19901–73-74"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEBurrows19901–73_74-0">↑</a> <a href="#CITEREFBurrows1990">Burrows 1990</a>, 1–73. o. </li> <li id="cite_note-Addelson_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--75"><a href="#cite_ref-Addelson_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_75-0">↑</a> <a href="#hely:Addelson">Addelson</a> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGrimeHodgson1987283–295-76"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGrimeHodgson1987283–295_76-0">↑</a> <a href="#CITEREFGrimeHodgson1987">Grime & Hodgson 1987</a>, 283–295. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMauseth2003819–848-77"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEMauseth2003819–848_77-0">↑</a> <a href="#CITEREFMauseth2003">Mauseth 2003</a>, 819–848. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEHerreraPellmyr2002211–235-78"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEHerreraPellmyr2002211–235_78-0">↑</a> <a href="#CITEREFHerreraPellmyr2002">Herrera & Pellmyr 2002</a>, 211–235. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEProctorYeo1973479-79"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEProctorYeo1973479_79-0">↑</a> <a href="#CITEREFProctorYeo1973">Proctor & Yeo 1973</a>, 479. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEHerreraPellmyr2002157–185-80"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEHerreraPellmyr2002157–185_80-0">↑</a> <a href="#CITEREFHerreraPellmyr2002">Herrera & Pellmyr 2002</a>, 157–185. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEHerreraPellmyr2002185–210-81"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEHerreraPellmyr2002185–210_81-0">↑</a> <a href="#CITEREFHerreraPellmyr2002">Herrera & Pellmyr 2002</a>, 185–210. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBennettWillis20015–32-82"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEBennettWillis20015–32_82-0">↑</a> <a href="#CITEREFBennettWillis2001">Bennett & Willis 2001</a>, 5–32. o. </li> <li id="cite_note-83"><a href="#cite_ref-83">↑</a> <a href="#hely:Beerling">Beerling</a> 287–394. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBjörnCallaghanGehrkeJohanson1999449–454-84"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEBjörnCallaghanGehrkeJohanson1999449–454_84-0">↑</a> <a href="#CITEREFBjörnCallaghanGehrkeJohanson1999">Björn et al. 1999</a>, 449–454. o. </li> <li id="cite_note-85"><a href="#cite_ref-85">↑</a> <a href="#hely:Ben-Menahem">Ben-Menahem</a> 5369–5370. o. </li> <li id="cite_note-86"><a href="#cite_ref-86">↑</a> <a href="#hely:Ben-Menahem">Ben-Menahem</a> 5369. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEStace2010b629–633-87"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEStace2010b629–633_87-0">↑</a> <a href="#CITEREFStace2010b">Stace 2010b</a>, 629–633. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEHancock2004190–196-88"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEHancock2004190–196_88-0">↑</a> <a href="#CITEREFHancock2004">Hancock 2004</a>, 190–196. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTESobotkaSákováCurn2000103–112-89"><a href="#cite_ref-FOOTNOTESobotkaSákováCurn2000103–112_89-0">↑</a> <a href="#CITEREFSobotkaSákováCurn2000">Sobotka, Sáková & Curn 2000</a>, 103–112. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECampbellReeceUrryCain2008495–496-90"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECampbellReeceUrryCain2008495–496_90-0">↑</a> <a href="#CITEREFCampbellReeceUrryCain2008">Campbell et al. 2008</a>, 495–496. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMorgensen1996383–384-91"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEMorgensen1996383–384_91-0">↑</a> <a href="#CITEREFMorgensen1996">Morgensen 1996</a>, 383–384. o. </li> <li id="cite_note-92"><a href="#cite_ref-92">↑</a> <a href="#hely:Benderoth">Benderoth</a> 9118–9123. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEArabidopsis_Genome_Initiative2000796–815-93"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEArabidopsis_Genome_Initiative2000796–815_93-0">↑</a> <a href="#CITEREFArabidopsis_Genome_Initiative2000">Arabidopsis Genome Initiative 2000</a>, 796–815. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEDevosGale2000-94"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEDevosGale2000_94-0">↑</a> <a href="#CITEREFDevosGale2000">Devos & Gale 2000</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEUniversity_of_California-Davis2012-95"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEUniversity_of_California-Davis2012_95-0">↑</a> <a href="#CITEREFUniversity_of_California-Davis2012">University of California-Davis 2012</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTERussinEvertVanderveerSharkey1996645–658-96"><a href="#cite_ref-FOOTNOTERussinEvertVanderveerSharkey1996645–658_96-0">↑</a> <a href="#CITEREFRussinEvertVanderveerSharkey1996">Russin et al. 1996</a>, 645–658. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTERochaixGoldschmidt-ClermontMerchant1998550-97"><a href="#cite_ref-FOOTNOTERochaixGoldschmidt-ClermontMerchant1998550_97-0">↑</a> <a href="#CITEREFRochaixGoldschmidt-ClermontMerchant1998">Rochaix, Goldschmidt-Clermont & Merchant 1998</a>, 550. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGlynnMiyagishimaYoderOsteryoung2007-98"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGlynnMiyagishimaYoderOsteryoung2007_98-0">↑</a> <a href="#CITEREFGlynnMiyagishimaYoderOsteryoung2007">Glynn et al. 2007</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEPossinghamRose1976295–305-99"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEPossinghamRose1976295–305_99-0">↑</a> <a href="#CITEREFPossinghamRose1976">Possingham & Rose 1976</a>, 295–305. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTESunForouharLiTu200295–100-100"><a href="#cite_ref-FOOTNOTESunForouharLiTu200295–100_100-0">↑</a> <a href="#CITEREFSunForouharLiTu2002">Sun et al. 2002</a>, 95–100. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEHeinhorstCannon19931–9-101"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEHeinhorstCannon19931–9_101-0">↑</a> <a href="#CITEREFHeinhorstCannon1993">Heinhorst & Cannon 1993</a>, 1–9. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTESchellVan_Montagu1977159–179-102"><a href="#cite_ref-FOOTNOTESchellVan_Montagu1977159–179_102-0">↑</a> <a href="#CITEREFSchellVan_Montagu1977">Schell & Van Montagu 1977</a>, 159–179. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBird2007396–398-103"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEBird2007396–398_103-0">↑</a> <a href="#CITEREFBird2007">Bird 2007</a>, 396–398. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTESpector20128-104"><a href="#cite_ref-FOOTNOTESpector20128_104-0">↑</a> <a href="#CITEREFSpector2012">Spector 2012</a>, 8. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMauseth2003552–581-105"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEMauseth2003552–581_105-0">↑</a> <a href="#CITEREFMauseth2003">Mauseth 2003</a>, 552–581. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECopeland1938383–420-106"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECopeland1938383–420_106-0">↑</a> <a href="#CITEREFCopeland1938">Copeland 1938</a>, 383–420. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEWoese_et_al.1977305–311-107"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEWoese_et_al.1977305–311_107-0">↑</a> <a href="#CITEREFWoese_et_al.1977">Woese et al. 1977</a>, 305–311. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECavalier-Smith20041251–1262-108"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECavalier-Smith20041251–1262_108-0">↑</a> <a href="#CITEREFCavalier-Smith2004">Cavalier-Smith 2004</a>, 1251–1262. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMauseth2003617–654-109"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEMauseth2003617–654_109-0">↑</a> <a href="#CITEREFMauseth2003">Mauseth 2003</a>, 617–654. o. </li> <li id="cite_note-110"><a href="#cite_ref-110">↑</a> <a href="#hely:Becker">Becker</a> 999–1004. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEFairon-Demaret1996217–233-111"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEFairon-Demaret1996217–233_111-0">↑</a> <a href="#CITEREFFairon-Demaret1996">Fairon-Demaret 1996</a>, 217–233. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEStewartRothwell1993279–294-112"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEStewartRothwell1993279–294_112-0">↑</a> <a href="#CITEREFStewartRothwell1993">Stewart & Rothwell 1993</a>, 279–294. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTETaylorTaylorKrings2009chapter_13-113"><a href="#cite_ref-FOOTNOTETaylorTaylorKrings2009chapter_13_113-0">↑</a> <a href="#CITEREFTaylorTaylorKrings2009">Taylor, Taylor & Krings 2009</a>, chapter 13. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMauseth2003720–750-114"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEMauseth2003720–750_114-0">↑</a> <a href="#CITEREFMauseth2003">Mauseth 2003</a>, 720–750. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMauseth2003751–785-115"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEMauseth2003751–785_115-0">↑</a> <a href="#CITEREFMauseth2003">Mauseth 2003</a>, 751–785. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTELeeCibrian-JaramilloKolokotronisKatari2011e1002411-116"><a href="#cite_ref-FOOTNOTELeeCibrian-JaramilloKolokotronisKatari2011e1002411_116-0">↑</a> <a href="#CITEREFLeeCibrian-JaramilloKolokotronisKatari2011">Lee et al. 2011</a>, e1002411. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMauseth2003278–279-117"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEMauseth2003278–279_117-0">↑</a> <a href="#CITEREFMauseth2003">Mauseth 2003</a>, 278–279. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMauseth2003280–314-118"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEMauseth2003280–314_118-0">↑</a> <a href="#CITEREFMauseth2003">Mauseth 2003</a>, 280–314. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMauseth2003315–340-119"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEMauseth2003315–340_119-0">↑</a> <a href="#CITEREFMauseth2003">Mauseth 2003</a>, 315–340. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMauseth2003341–372-120"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEMauseth2003341–372_120-0">↑</a> <a href="#CITEREFMauseth2003">Mauseth 2003</a>, 341–372. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMauseth2003373–398-121"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEMauseth2003373–398_121-0">↑</a> <a href="#CITEREFMauseth2003">Mauseth 2003</a>, 373–398. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEDarwin1880129–200-122"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEDarwin1880129–200_122-0">↑</a> <a href="#CITEREFDarwin1880">Darwin 1880</a>, 129–200. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEDarwin1880449–492-123"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEDarwin1880449–492_123-0">↑</a> <a href="#CITEREFDarwin1880">Darwin 1880</a>, 449–492. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMauseth2003411–412-124"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEMauseth2003411–412_124-0">↑</a> <a href="#CITEREFMauseth2003">Mauseth 2003</a>, 411–412. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTESussex20081189–1198-125"><a href="#cite_ref-FOOTNOTESussex20081189–1198_125-0">↑</a> <a href="#CITEREFSussex2008">Sussex 2008</a>, 1189–1198. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECampbellReeceUrryCain2008827–830-126"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECampbellReeceUrryCain2008827–830_126-0">↑</a> <a href="#CITEREFCampbellReeceUrryCain2008">Campbell et al. 2008</a>, 827–830. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMauseth2003411–413-127"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEMauseth2003411–413_127-0">↑</a> <a href="#CITEREFMauseth2003">Mauseth 2003</a>, 411–413. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTETaizZeiger2002461–492-128"><a href="#cite_ref-FOOTNOTETaizZeiger2002461–492_128-0">↑</a> <a href="#CITEREFTaizZeiger2002">Taiz & Zeiger 2002</a>, 461–492. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTETaizZeiger2002519–538-129"><a href="#cite_ref-FOOTNOTETaizZeiger2002519–538_129-0">↑</a> <a href="#CITEREFTaizZeiger2002">Taiz & Zeiger 2002</a>, 519–538. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTELinZhongGrierson2009331–336-130"><a href="#cite_ref-FOOTNOTELinZhongGrierson2009331–336_130-0">↑</a> <a href="#CITEREFLinZhongGrierson2009">Lin, Zhong & Grierson 2009</a>, 331–336. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTETaizZeiger2002539–558-131"><a href="#cite_ref-FOOTNOTETaizZeiger2002539–558_131-0">↑</a> <a href="#CITEREFTaizZeiger2002">Taiz & Zeiger 2002</a>, 539–558. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTERavenEvertEichhorn20059-132"><a href="#cite_ref-FOOTNOTERavenEvertEichhorn20059_132-0">↑</a> <a href="#CITEREFRavenEvertEichhorn2005">Raven, Evert & Eichhorn 2005</a>, 9. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMauseth200362–81-133"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEMauseth200362–81_133-0">↑</a> <a href="#CITEREFMauseth2003">Mauseth 2003</a>, 62–81. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECampbellReeceUrryCain2008739-134">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTECampbellReeceUrryCain2008739_134-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTECampbellReeceUrryCain2008739_134-1">b</a> <a href="#CITEREFCampbellReeceUrryCain2008">Campbell et al. 2008</a>, 739. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECampbellReeceUrryCain2008812–814-135">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTECampbellReeceUrryCain2008812–814_135-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTECampbellReeceUrryCain2008812–814_135-1">b</a> <a href="#CITEREFCampbellReeceUrryCain2008">Campbell et al. 2008</a>, 812–814. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMauseth2003185–208-136">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEMauseth2003185–208_136-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEMauseth2003185–208_136-1">b</a> <a href="#CITEREFMauseth2003">Mauseth 2003</a>, 185–208. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMithilaHallVictorSaxena2003408–414-137"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEMithilaHallVictorSaxena2003408–414_137-0">↑</a> <a href="#CITEREFMithilaHallVictorSaxena2003">Mithila et al. 2003</a>, 408–414. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECampbellReeceUrryCain2008741-138"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECampbellReeceUrryCain2008741_138-0">↑</a> <a href="#CITEREFCampbellReeceUrryCain2008">Campbell et al. 2008</a>, 741. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMauseth2003114–153-139"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEMauseth2003114–153_139-0">↑</a> <a href="#CITEREFMauseth2003">Mauseth 2003</a>, 114–153. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMauseth2003154–184-140"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEMauseth2003154–184_140-0">↑</a> <a href="#CITEREFMauseth2003">Mauseth 2003</a>, 154–184. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMauseth2003209–243-141"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEMauseth2003209–243_141-0">↑</a> <a href="#CITEREFMauseth2003">Mauseth 2003</a>, 209–243. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTELilburnHarrisonColeGarrity2006-142"><a href="#cite_ref-FOOTNOTELilburnHarrisonColeGarrity2006_142-0">↑</a> <a href="#CITEREFLilburnHarrisonColeGarrity2006">Lilburn et al. 2006</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMcNeillBarrieBuckDemoulin2011Preamble,_para._7-143"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEMcNeillBarrieBuckDemoulin2011Preamble,_para._7_143-0">↑</a> <a href="#CITEREFMcNeillBarrieBuckDemoulin2011">McNeill et al. 2011</a>, Preamble, para. 7. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMauseth2003528–551-144"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEMauseth2003528–551_144-0">↑</a> <a href="#CITEREFMauseth2003">Mauseth 2003</a>, 528–551. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMauseth2012446–449-145"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEMauseth2012446–449_145-0">↑</a> <a href="#CITEREFMauseth2012">Mauseth 2012</a>, 446–449. o. </li> <li id="cite_note-146"><a href="#cite_ref-146">↑</a> <a href="#hely:Anderson">Anderson</a> 26–27. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMauseth2012453-147"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEMauseth2012453_147-0">↑</a> <a href="#CITEREFMauseth2012">Mauseth 2012</a>, 453. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEChase_et_al.2003399–436-148"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEChase_et_al.2003399–436_148-0">↑</a> <a href="#CITEREFChase_et_al.2003">Chase et al. 2003</a>, 399–436. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMorton1981459–459-149"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEMorton1981459–459_149-0">↑</a> <a href="#CITEREFMorton1981">Morton 1981</a>, 459–459. o. </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Irodalom">Irodalom</h2>[<a href="/w/index.php?title=Botanika&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: Irodalom">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><a href="#back:Acharya">↑</a> Acharya: <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Acharya-2008">Acharya, Deepak, Shrivastava Anshu. Indigenous Herbal Medicines: Tribal Formulations and Traditional Herbal Practices (angol nyelven). Jaipur, India: Aavishkar Publishers (2008). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/81-7910-252-1" title="Speciális:Könyvforrások/81-7910-252-1">ISBN 81-7910-252-1</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Indigenous+Herbal+Medicines%3A+Tribal+Formulations+and+Traditional+Herbal+Practices&rft.aulast=Acharya&rft.aufirst=Deepak&rft.date=2008&rft.pub=Aavishkar+Publishers&rft.place=Jaipur%2C+India&rft.isbn=81-7910-252-1"> </li> <li><a href="#back:Addelson">↑</a> Addelson: Addelson, Barbara: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20130523155525/http://www.bgci.org/education/article/414">Natural Science Institute in Botany and Ecology for Elementary Teachers</a> (angol nyelven). Botanical Gardens Conservation International, 2003. December. [2013. május 23-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.bgci.org/education/article/414/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 8.)</li> <li><a href="#back:Anderson">↑</a> Anderson: <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Anderson-2001">Anderson, Edward F.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/cactusfamily0000ande">The Cactus Family</a> (angol nyelven). Timber Press (2001). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-88192-498-5" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-88192-498-5">ISBN 978-0-88192-498-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Cactus+Family&rft.aulast=Anderson&rft.aufirst=Edward+F.&rft.date=2001&rft.pub=Timber+Press&rft.isbn=978-0-88192-498-5&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fcactusfamily0000ande"> </li> <li><a href="#back:Armstrong">↑</a> Armstrong: <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Armstrong-1996">Armstrong, J. E. Hearst (1996). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_faseb-journal_1996-02_10_2/page/228">Carotenoids 2: Genetics and Molecular Biology of Carotenoid Pigment Biosynthesis</a>” (angol nyelven). FASEB J. 10 (2), 228–37. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/8641556">8641556</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Carotenoids+2%3A+Genetics+and+Molecular+Biology+of+Carotenoid+Pigment+Biosynthesis&rft.jtitle=FASEB+J.&rft.date=1996&rft.volume=10&rft.issue=2&rft.aulast=Armstrong&rft.pages=228%E2%80%9337&rft_id=info:pmid/8641556&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_faseb-journal_1996-02_10_2%2Fpage%2F228"> </li> <li><a href="#back:Becker">↑</a> Becker: <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Becker-2009">Becker, Burkhard, Birger Marin (2009). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://aob.oxfordjournals.org/content/103/7/999.abstract">Streptophyte Algae and the Origin of Embryophytes</a>”. Annals of Botany, Oxford 103 (7), 999–1004. o, Kiadó: Oxford University Press. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1093/aob/mcp044">10.1093/aob/mcp044</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19273476">19273476</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2707909/">2707909</a>. (Hozzáférés: 2013. június 16.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Streptophyte+Algae+and+the+Origin+of+Embryophytes&rft.jtitle=Annals+of+Botany&rft.date=2009&rft.volume=103&rft.issue=7&rft.aulast=Becker&rft.aufirst=Burkhard&rft.pages=999%E2%80%931004&rft_id=info:pmid/19273476&rft_id=info:doi/10.1093%2Faob%2Fmcp044&rft_id=http%3A%2F%2Faob.oxfordjournals.org%2Fcontent%2F103%2F7%2F999.abstract"> </li> <li><a href="#back:Beerling">↑</a> Beerling: <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Beerling-2001"><a href="/w/index.php?title=David_Beerling&action=edit&redlink=1" class="new" title="David Beerling (a lap nem létezik)">Beerling, D. J.</a>, C. P. Osborne, W. G. Chaloner (2001). „Evolution of Leaf-form in Land Plants Linked to Atmospheric CO2 Decline in the Late Palaeozoic Era” (angol nyelven). Nature 410 (6826), 352–4. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/35066546">10.1038/35066546</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11268207">11268207</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Evolution+of+Leaf-form+in+Land+Plants+Linked+to+Atmospheric+CO2+Decline+in+the+Late+Palaeozoic+Era&rft.jtitle=Nature&rft.date=2001&rft.volume=410&rft.issue=6826&rft.aulast=Beerling&rft.aufirst=D.+J.&rft.pages=352%E2%80%934&rft_id=info:pmid/11268207&rft_id=info:doi/10.1038%2F35066546"> </li> <li><a href="#back:Benderoth">↑</a> Benderoth: <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Benderoth-2006">Benderoth, Markus (2006. Június). „Positive Selection Driving Diversification in Plant Secondary Metabolism” (angol nyelven). Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America, Washington D.C. 103 (24), 9118–23. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1073/pnas.0601738103">10.1073/pnas.0601738103</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/30051907">30051907</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16754868">16754868</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1482576/">1482576</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Positive+Selection+Driving+Diversification+in+Plant+Secondary+Metabolism&rft.jtitle=Proceedings+of+the+National+Academy+of+Sciences+of+the+United+States+of+America&rft.date=2006&rft.volume=103&rft.issue=24&rft.aulast=Benderoth&rft.aufirst=Markus&rft.pages=9118%E2%80%9323&rft_id=info:pmid/16754868&rft_id=info:doi/10.1073%2Fpnas.0601738103"> </li> <li><a href="#back:Ben-Menahem">↑</a> Ben-Menahem: <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Ben-Menahem-2009">Ben-Menahem, Ari. Historical Encyclopedia of Natural and Mathematical Sciences (angol nyelven). Berlin: Springer-Verlag (2009). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/3-540-68831-5" title="Speciális:Könyvforrások/3-540-68831-5">ISBN 3-540-68831-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Historical+Encyclopedia+of+Natural+and+Mathematical+Sciences&rft.aulast=Ben-Menahem&rft.aufirst=Ari&rft.date=2009&rft.pub=Springer-Verlag&rft.place=Berlin&rft.isbn=3-540-68831-5"> </li> <li><a href="#back:Bennett1">↑</a> Bennett1: <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Bennett-1902">Bennett, Charles E., William A. Hammond. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=n0JgAAAAMAAJ&pg=PR30">The Characters of Theophrastus – Introduction</a> (angol nyelven). London: Longmans, Green, and Co. (1902). Hozzáférés ideje: 2012. június 12.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Characters+of+Theophrastus+%E2%80%93+Introduction&rft.aulast=Bennett&rft.aufirst=Charles+E.&rft.date=1902&rft.pub=Longmans%2C+Green%2C+and+Co.&rft.place=London&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3Dn0JgAAAAMAAJ%26pg%3DPR30"> </li> <li><a href="#back:Bennett2">↑</a> Bennett2: <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Bennett-2001">Bennett, K. D., K. J. Willis.szerk.: John P. Smol & H. John B. Birks: Pollen, Tracking Environmental Change Using Lake Sediments 3: Terrestrial, Algal, and Siliceous Indicators (angol nyelven). Dordrecht, Germany: Kluwer Academic Publishers (2001)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Tracking+Environmental+Change+Using+Lake+Sediments+3%3A+Terrestrial%2C+Algal%2C+and+Siliceous+Indicators&rft.atitle=Pollen&rft.aulast=Bennett&rft.aufirst=K.+D.&rft.date=2001&rft.pub=Kluwer+Academic+Publishers&rft.place=Dordrecht%2C+Germany"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Bird, Adrian (2007. május 1.). „Perceptions of Epigenetics”. Nature 447 (7143), 396–8. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/nature05913">10.1038/nature05913</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17522671">17522671</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Perceptions+of+Epigenetics&rft.jtitle=Nature&rft.date=May+2007&rft.volume=447&rft.issue=7143&rft.aulast=Bird&rft.aufirst=Adrian&rft.pages=396%E2%80%938&rft_id=info:pmid/17522671&rft_id=info:doi/10.1038%2Fnature05913"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1999. november 1.) „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1465997299000380">Ozone Depletion, Ultraviolet Radiation and Plant Life</a>”. Chemosphere – Global Change Science, Philadelphia 1 (4), 449–454. o, Kiadó: Elsevier Ltd.. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/S1465-9972(99)00038-0">10.1016/S1465-9972(99)00038-0</a>. (Hozzáférés: 2013. június 16.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Ozone+Depletion%2C+Ultraviolet+Radiation+and+Plant+Life&rft.jtitle=Chemosphere+%E2%80%93+Global+Change+Science&rft.date=November+1999&rft.volume=1&rft.issue=4&rft.pages=449%E2%80%93454&rft_id=info:doi/10.1016%2FS1465-9972%2899%2900038-0&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.sciencedirect.com%2Fscience%2Farticle%2Fpii%2FS1465997299000380"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFBold1977">Bold, H. C.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/plantkingdom0000bold">The Plant Kingdom</a>, 4th, Englewood Cliffs, NJ: Prentice-Hall (1977). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-13-680389-X" title="Speciális:Könyvforrások/0-13-680389-X">ISBN 0-13-680389-X</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Plant+Kingdom&rft.aulast=Bold&rft.aufirst=H.+C.&rft.date=1977&rft.edition=4th&rft.pub=Prentice-Hall&rft.place=Englewood+Cliffs%2C+NJ&rft.isbn=0-13-680389-X&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fplantkingdom0000bold"> </li> <li>Braselton, J. P.: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150924071530/http://www.ohio.edu/people/braselto/readings/plantbiol.html">What is Plant Biology?</a>. Ohio University, 2013. [2015. szeptember 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ohio.edu/people/braselto/readings/plantbiol.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 3.)</li> <li>Burger, William C.: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20121023131822/http://fieldmuseum.org/explore/angiosperm-origins-monocots-first-scenario">Angiosperm Origins: A Monocots-First Scenario</a>. The Field Museum, 2013. [2012. október 23-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://fieldmuseum.org/explore/angiosperm-origins-monocots-first-scenario">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 12.)</li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFBurrows1990">Burrows, W. J.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/processesofveget0000burr">Processes of Vegetation Change</a>. London: Unwin Hyman (1990). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-04-580013-8" title="Speciális:Könyvforrások/0-04-580013-8">ISBN 0-04-580013-8</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Processes+of+Vegetation+Change&rft.aulast=Burrows&rft.aufirst=W.+J.&rft.date=1990&rft.pub=Unwin+Hyman&rft.place=London&rft.isbn=0-04-580013-8&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fprocessesofveget0000burr"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFButz2007">Butz, Stephen D.. Science of Earth Systems, 2, Clifton Park, NY: Delmar Cengage Learning (2007). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/1-4180-4122-X" title="Speciális:Könyvforrások/1-4180-4122-X">ISBN 1-4180-4122-X</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Science+of+Earth+Systems&rft.aulast=Butz&rft.aufirst=Stephen+D.&rft.date=2007&rft.edition=2&rft.pub=Delmar+Cengage+Learning&rft.place=Clifton+Park%2C+NY&rft.isbn=1-4180-4122-X"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> Biology, 8, San Francisco: Pearson – Benjamin Cummings (2008). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-321-54325-7" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-321-54325-7">ISBN 978-0-321-54325-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Biology&rft.date=2008&rft.edition=8&rft.pub=Pearson+%E2%80%93+Benjamin+Cummings&rft.place=San+Francisco&rft.isbn=978-0-321-54325-7"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFde_Candolle2006">de Candolle, Alphonse. Origin of Cultivated Plants. Glacier National Park, MT: Kessinger Publishing (2006). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-4286-0946-4" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-4286-0946-4">ISBN 978-1-4286-0946-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Origin+of+Cultivated+Plants&rft.aulast=de+Candolle&rft.aufirst=Alphonse&rft.date=2006&rft.pub=Kessinger+Publishing&rft.place=Glacier+National+Park%2C+MT&rft.isbn=978-1-4286-0946-4"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFCapon2005">Capon, Brian. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/botanyforgardene0000capo_k8y2">Botany for Gardeners</a>, 2nd, Portland, OR: Timber Publishing (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-88192-655-8" title="Speciális:Könyvforrások/0-88192-655-8">ISBN 0-88192-655-8</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Botany+for+Gardeners&rft.aulast=Capon&rft.aufirst=Brian&rft.date=2005&rft.edition=2nd&rft.pub=Timber+Publishing&rft.place=Portland%2C+OR&rft.isbn=0-88192-655-8&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fbotanyforgardene0000capo_k8y2"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFCavalier-Smith2004">Cavalier-Smith, Thomas (2004). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.cladocera.de/protozoa/cavalier-smith_2004_prs.pdf">Only Six Kingdoms of Life</a>” (PDF). Proceedings of the Royal Society of London B 271 (1545), 1251–1262. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1098/rspb.2004.2705">10.1098/rspb.2004.2705</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15306349">15306349</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1691724/">1691724</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Only+Six+Kingdoms+of+Life&rft.jtitle=Proceedings+of+the+Royal+Society+of+London+B&rft.date=2004&rft.volume=271&rft.issue=1545&rft.aulast=Cavalier-Smith&rft.aufirst=Thomas&rft.pages=1251%E2%80%931262&rft_id=info:pmid/15306349&rft_id=info:doi/10.1098%2Frspb.2004.2705&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.cladocera.de%2Fprotozoa%2Fcavalier-smith_2004_prs.pdf"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFChaffey2007">Chaffey, Nigel (2007). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://aob.oxfordjournals.org/content/99/4/785.2.full">Esau's Plant Anatomy, Meristems, Cells, and Tissues of the Plant Body: their Structure, Function, and Development</a>”. Annals of Botany 99 (4), 785–786. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1093/aob/mcm015">10.1093/aob/mcm015</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Esau%27s+Plant+Anatomy%2C+Meristems%2C+Cells%2C+and+Tissues+of+the+Plant+Body%3A+their+Structure%2C+Function%2C+and+Development&rft.jtitle=Annals+of+Botany&rft.date=2007&rft.volume=99&rft.issue=4&rft.aulast=Chaffey&rft.aufirst=Nigel&rft.pages=785%E2%80%93786&rft_id=info:doi/10.1093%2Faob%2Fmcm015&rft_id=http%3A%2F%2Faob.oxfordjournals.org%2Fcontent%2F99%2F4%2F785.2.full"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFChapman_et_al.2001"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/scienceweb0000jasm">Science Web</a>. Cheltenham, GB: Nelson Thornes (2001). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-17-438746-6" title="Speciális:Könyvforrások/0-17-438746-6">ISBN 0-17-438746-6</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Science+Web&rft.date=2001&rft.pub=Nelson+Thornes&rft.place=Cheltenham%2C+GB&rft.isbn=0-17-438746-6&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fscienceweb0000jasm"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFChase_et_al.2003"> (2003) „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://ktriop.bio.ug.edu.pl/upload/preview/0f0c6bdcb447f9defaa482c50120a62d.pdf">An Update of the Angiosperm Phylogeny Group Classification for the Orders and Families of Flowering Plants: APG II</a>” (PDF). Botanical Journal of the Linnean Society 141 (4), 399–436. o, Kiadó: The Linnean Society of London. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1046/j.1095-8339.2003.t01-1-00158.x">10.1046/j.1095-8339.2003.t01-1-00158.x</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=An+Update+of+the+Angiosperm+Phylogeny+Group+Classification+for+the+Orders+and+Families+of+Flowering+Plants%3A+APG+II&rft.jtitle=Botanical+Journal+of+the+Linnean+Society&rft.date=2003&rft.volume=141&rft.issue=4&rft.pages=399%E2%80%93436&rft_id=info:doi/10.1046%2Fj.1095-8339.2003.t01-1-00158.x&rft_id=http%3A%2F%2Fktriop.bio.ug.edu.pl%2Fupload%2Fpreview%2F0f0c6bdcb447f9defaa482c50120a62d.pdf"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2007) „The JAZ Family of Repressors is the Missing Link in Jasmonate Signaling”. Nature 448 (7154), 666–71. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/nature06006">10.1038/nature06006</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17637675">17637675</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+JAZ+Family+of+Repressors+is+the+Missing+Link+in+Jasmonate+Signaling&rft.jtitle=Nature&rft.date=2007&rft.volume=448&rft.issue=7154&rft.pages=666%E2%80%9371&rft_id=info:pmid/17637675&rft_id=info:doi/10.1038%2Fnature06006"> </li> <li>Cocking, Edward C.. „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.independent.co.uk/news/people/obituary-professor-f-c-steward-1511531.html">Obituary: Professor F. C. Steward</a>”, The Independent, 1993. október 18. (Hozzáférés: 2013. július 5.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.aufirst=Edward+C.&rft.aulast=Cocking&rft.title=Obituary%3A+Professor+F.+C.+Steward&rft.identifier=http%3A%2F%2Fwww.independent.co.uk%2Fnews%2Fpeople%2Fobituary-professor-f-c-steward-1511531.html&rft.source=The+Independent&rft.date=October+18%2C+1993"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFCopeland1938">Copeland, Herbert Faulkner (1938). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_quarterly-review-of-biology_1938-12_13_4/page/383">The Kingdoms of Organisms</a>”. Quarterly Review of Biology 13 (4), 383–420. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1086/394568">10.1086/394568</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Kingdoms+of+Organisms&rft.jtitle=Quarterly+Review+of+Biology&rft.date=1938&rft.volume=13&rft.issue=4&rft.aulast=Copeland&rft.aufirst=Herbert+Faulkner&rft.pages=383%E2%80%93420&rft_id=info:doi/10.1086%2F394568&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_quarterly-review-of-biology_1938-12_13_4%2Fpage%2F383"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFCostaShaw2007"> (2007. március 1.) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20131215042638/http://cromatina.icb.ufmg.br/biomol/seminarios/outros/grupo_open.pdf">'Open Minded' Cells: How Cells Can Change Fate</a>” (PDF)). Trends in Cell Biology 17 (3), 101–6. o. [2013. december 15-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://cromatina.icb.ufmg.br/biomol/seminarios/outros/grupo_open.pdf">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/j.tcb.2006.12.005">10.1016/j.tcb.2006.12.005</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17194589">17194589</a>. (Hozzáférés: 2012. november 23.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=%27Open+Minded%27+Cells%3A+How+Cells+Can+Change+Fate&rft.jtitle=Trends+in+Cell+Biology&rft.date=March+2007&rft.volume=17&rft.issue=3&rft.pages=101%E2%80%936&rft_id=info:pmid/17194589&rft_id=info:doi/10.1016%2Fj.tcb.2006.12.005&rft_id=http%3A%2F%2Fcromatina.icb.ufmg.br%2Fbiomol%2Fseminarios%2Foutros%2Fgrupo_open.pdf"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=0qw24PtWGQAC&pg=PA243">Dynamics of Weed Populations</a>. Cambridge: Cambridge University Press (1995). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-521-49969-9" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-521-49969-9">ISBN 978-0-521-49969-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Dynamics+of+Weed+Populations&rft.date=1995&rft.pub=Cambridge+University+Press&rft.place=Cambridge&rft.isbn=978-0-521-49969-9&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3D0qw24PtWGQAC%26pg%3DPA243"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFDallal2010">Dallal, Ahmad. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=97l0L7zKagkC&lpg=PT197&dq=Ab%C5%AB%20%E1%B8%A4an%C4%ABfa%20D%C4%ABnawar%C4%AB&pg=PT197#v=onepage&q=Ab%C5%AB%20%E1%B8%A4an%C4%ABfa%20D%C4%ABnawar%C4%AB&f=false">Islam, Science, and the Challenge of History</a>. New Haven, CT: Yale University Press (2010). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-300-15911-0" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-300-15911-0">ISBN 978-0-300-15911-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Islam%2C+Science%2C+and+the+Challenge+of+History&rft.aulast=Dallal&rft.aufirst=Ahmad&rft.date=2010&rft.pub=Yale+University+Press&rft.place=New+Haven%2C+CT&rft.isbn=978-0-300-15911-0&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3D97l0L7zKagkC%26lpg%3DPT197%26dq%3DAb%25C5%25AB%2520%25E1%25B8%25A4an%25C4%25ABfa%2520D%25C4%25ABnawar%25C4%25AB%26pg%3DPT197%23v%3Donepage%26q%3DAb%25C5%25AB%2520%25E1%25B8%25A4an%25C4%25ABfa%2520D%25C4%25ABnawar%25C4%25AB%26f%3Dfalse"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFDarwin1880">Darwin, Charles. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://darwin-online.org.uk/converted/pdf/1880_Movement_F1325.pdf">The Power of Movement in Plants</a> (PDF), London: Murray (1880)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Power+of+Movement+in+Plants&rft.aulast=Darwin&rft.aufirst=Charles&rft.date=1880&rft.pub=Murray&rft.place=London&rft_id=http%3A%2F%2Fdarwin-online.org.uk%2Fconverted%2Fpdf%2F1880_Movement_F1325.pdf"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1962) „Isolement et détermination de la structure du jasmonate de méthyle, constituant odorant caractéristique de l'essence de jasminIsolement et détermination de la structure du jasmonate de méthyle, constituant odorant caractéristique de l'essence de jasmin”. Helvetica Chimica Acta 45 (2), 675–685. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1002/hlca.19620450233">10.1002/hlca.19620450233</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Isolement+et+d%C3%A9termination+de+la+structure+du+jasmonate+de+m%C3%A9thyle%2C+constituant+odorant+caract%C3%A9ristique+de+l%27essence+de+jasminIsolement+et+d%C3%A9termination+de+la+structure+du+jasmonate+de+m%C3%A9thyle%2C+constituant+odorant+caract%C3%A9ristique+de+l%27essence+de+jasmin&rft.jtitle=Helvetica+Chimica+Acta&rft.date=1962&rft.volume=45&rft.issue=2&rft.pages=675%E2%80%93685&rft_id=info:doi/10.1002%2Fhlca.19620450233"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2000. május 1.) „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.plantcell.org/cgi/content/full/12/5/637">Genome Relationships: The Grass Model in Current Research</a>”. The Plant Cell 12 (5), 637–646. o, Kiadó: American Society of Plant Physiologists. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/3870991">10.2307/3870991</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/3870991">3870991</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/10810140">10810140</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC139917/">139917</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Genome+Relationships%3A+The+Grass+Model+in+Current+Research&rft.jtitle=The+Plant+Cell&rft.date=May+2000&rft.volume=12&rft.issue=5&rft.pages=637%E2%80%93646&rft_id=info:pmid/10810140&rft_id=info:doi/10.2307%2F3870991&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.plantcell.org%2Fcgi%2Fcontent%2Ffull%2F12%2F5%2F637"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2012. február 1.) „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.plantcell.org/content/early/2012/02/21/tpc.111.093302.full.pdf+html">New Technologies for 21st Century Plant Science</a>” (PDF). The Plant Cell 24 (2), 374–94. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1105/tpc.111.093302">10.1105/tpc.111.093302</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22366161">22366161</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3315222/">3315222</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=New+Technologies+for+21st+Century+Plant+Science&rft.jtitle=The+Plant+Cell&rft.date=February+2012&rft.volume=24&rft.issue=2&rft.pages=374%E2%80%9394&rft_id=info:pmid/22366161&rft_id=info:doi/10.1105%2Ftpc.111.093302&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.plantcell.org%2Fcontent%2Fearly%2F2012%2F02%2F21%2Ftpc.111.093302.full.pdf%2Bhtml"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFEreshefsky1997">Ereshefsky, Marc (1997). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_biology-philosophy_1997-10_12_4/page/493">The Evolution of the Linnaean Hierarchy</a>”. Biology and Philosophy 12 (4), 493–519. o, Kiadó: Kluwer Academic Publishers. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1023/A:1006556627052">10.1023/A:1006556627052</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Evolution+of+the+Linnaean+Hierarchy&rft.jtitle=Biology+and+Philosophy&rft.date=1997&rft.volume=12&rft.issue=4&rft.aulast=Ereshefsky&rft.aufirst=Marc&rft.pages=493%E2%80%93519&rft_id=info:doi/10.1023%2FA%3A1006556627052&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_biology-philosophy_1997-10_12_4%2Fpage%2F493"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2002. augusztus 20.) „Integral Membrane Proteins of the Chloroplast Envelope: Identification and Subcellular Localization of New Transporters”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 99 (17), 11487–11492. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1073/pnas.172390399">10.1073/pnas.172390399</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Integral+Membrane+Proteins+of+the+Chloroplast+Envelope%3A+Identification+and+Subcellular+Localization+of+New+Transporters&rft.jtitle=Proceedings+of+the+National+Academy+of+Sciences+of+the+United+States+of+America&rft.date=20+August+2002&rft.volume=99&rft.issue=17&rft.pages=11487%E2%80%9311492&rft_id=info:doi/10.1073%2Fpnas.172390399"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Fairon-Demaret, Muriel (1996. október 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_review-of-palaeobotany-and-palynology_1996-10_93_1-4/page/217">Dorinnotheca streelii Fairon-Demaret, gen. et sp. nov., a New Early Seed Plant From the Upper Famennian of Belgium</a>”. Review of Palaeobotany and Palynology 93, 217–233. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/0034-6667(95)00127-1">10.1016/0034-6667(95)00127-1</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=%27%27Dorinnotheca+streelii%27%27+Fairon-Demaret%2C+%27%27gen.+et+sp.+nov.%27%27%2C+a+New+Early+Seed+Plant+From+the+Upper+Famennian+of+Belgium&rft.jtitle=Review+of+Palaeobotany+and+Palynology&rft.date=October+1996&rft.volume=93&rft.aulast=Fairon-Demaret&rft.aufirst=Muriel&rft.pages=217%E2%80%93233&rft_id=info:doi/10.1016%2F0034-6667%2895%2900127-1&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_review-of-palaeobotany-and-palynology_1996-10_93_1-4%2Fpage%2F217"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1995. november 1.) „Frank Yates 12 May 1902 – 17 June 1994”. Biographical Memoirs of Fellows of the Royal Society 41, 554–573. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1098/rsbm.1995.0033">10.1098/rsbm.1995.0033</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/770162">770162</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Frank+Yates+12+May+1902%26nbsp%3B%E2%80%93+17+June+1994&rft.jtitle=Biographical+Memoirs+of+Fellows+of+the+Royal+Society&rft.date=November+1995&rft.volume=41&rft.pages=554%E2%80%93573&rft_id=info:doi/10.1098%2Frsbm.1995.0033"> </li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120216152705/http://www.ift.org/knowledge-center/read-ift-publications/science-reports/~/media/Knowledge%20Center/Science%20Reports/IFTScientificReview_feedingtheworld.pdf">Feeding the World Today and Tomorrow: The Importance of Food Science and Technology</a> (PDF). Institute of Food Technologists, 2010. [2012. február 16-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ift.org/knowledge-center/read-ift-publications/science-reports/~/media/Knowledge%20Center/Science%20Reports/IFTScientificReview_feedingtheworld.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 1.)</li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFFry1989">Fry, S. C. (1989). „The Structure and Functions of Xyloglucan”. Journal of Experimental Biology, Cambridge 40, Kiadó: The Company of Biologists.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Structure+and+Functions+of+Xyloglucan&rft.jtitle=Journal+of+Experimental+Biology&rft.date=1989&rft.volume=40&rft.aulast=Fry&rft.aufirst=S.+C."> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=d0XSwMJLDg4C&pg=PA134&lpg=PA134&dq=botane+boskein+botany#v=onepage&q=botane%20boskein%20botany&f=false">A Dictionary of Entomology</a>. Cambridge, MA: CABI Publishing (2001). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-85199-291-4" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-85199-291-4">ISBN 978-0-85199-291-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+Dictionary+of+Entomology&rft.date=2001&rft.pub=CABI+Publishing&rft.place=Cambridge%2C+MA&rft.isbn=978-0-85199-291-4&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3Dd0XSwMJLDg4C%26pg%3DPA134%26lpg%3DPA134%26dq%3Dbotane%2Bboskein%2Bbotany%23v%3Donepage%26q%3Dbotane%2520boskein%2520botany%26f%3Dfalse"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=_48KAAAAMAAJ&pg=PA292">Scientific Papers of Asa Gray: Selected by Charles Sprague Sargent</a>. Boston, MA: Houghton Mifflin (1889). Hozzáférés ideje: 2012. február 26.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Scientific+Papers+of+Asa+Gray%3A+Selected+by+Charles+Sprague+Sargent&rft.date=1889&rft.pub=Houghton+Mifflin&rft.place=Boston%2C+MA&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3D_48KAAAAMAAJ%26pg%3DPA292"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFGreene1909">Greene, Edward Lee. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=c6DPAAAAMAAJ&pg=PA140">Landmarks of botanical history: a study of certain epochs in the development of the science of botany: part 1, Prior to 1562 A.D.</a>. Washington, D.C.: Smithsonian Institution (1909)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Landmarks+of+botanical+history%3A+a+study+of+certain+epochs+in+the+development+of+the+science+of+botany%3A+part+1%2C+Prior+to+1562+A.D.&rft.aulast=Greene&rft.aufirst=Edward+Lee&rft.date=1909&rft.pub=Smithsonian+Institution&rft.place=Washington%2C+D.C.&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3Dc6DPAAAAMAAJ%26pg%3DPA140"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2007. május 1.) „Chloroplast Division”. Traffic 8 (5), 451–61. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.1600-0854.2007.00545.x">10.1111/j.1600-0854.2007.00545.x</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17451550">17451550</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Chloroplast+Division&rft.jtitle=Traffic&rft.date=May+1%2C+2007&rft.volume=8&rft.issue=5&rft.pages=451%E2%80%9361&rft_id=info:pmid/17451550&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.1600-0854.2007.00545.x"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2010) „The Path from C3 to C4 Photosynthesis”. Plant Physiology 155 (1), 56–63. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1104/pp.110.165308">10.1104/pp.110.165308</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/20940348">20940348</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3075750/">3075750</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Path+from+C3+to+C4+Photosynthesis&rft.jtitle=Plant+Physiology&rft.date=2010&rft.volume=155&rft.issue=1&rft.pages=56%E2%80%9363&rft_id=info:pmid/20940348&rft_id=info:doi/10.1104%2Fpp.110.165308"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1987) „Botanical Contributions to Contemporary Ecological Theory”. The New Phytologist 106. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/2433023">2433023</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Botanical+Contributions+to+Contemporary+Ecological+Theory&rft.jtitle=The+New+Phytologist&rft.date=1987&rft.volume=106"> </li> <li>Gust, Devens: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120209225717/http://bioenergy.asu.edu/photosyn/study.html">Why Study Photosynthesis?</a>. Arizona State University, 1996. [2012. február 9-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://bioenergy.asu.edu/photosyn/study.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 26.)</li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFHancock2004">Hancock, James F.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/plantevolutionor0000hanc">Plant Evolution and the Origin of Crop Species</a>. Cambridge, MA: CABI Publishing (2004). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-85199-685-X" title="Speciális:Könyvforrások/0-85199-685-X">ISBN 0-85199-685-X</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Plant+Evolution+and+the+Origin+of+Crop+Species&rft.aulast=Hancock&rft.aufirst=James+F.&rft.date=2004&rft.pub=CABI+Publishing&rft.place=Cambridge%2C+MA&rft.isbn=0-85199-685-X&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fplantevolutionor0000hanc"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFHaberlandt1902">Haberlandt, G. (1902). „Kulturversuche mit isolierten Pflanzenzellen” (german nyelven). Mathematisch-naturwissenschaftliche, Vienna 111 (1), 69–92. o, Kiadó: Akademie der Wissenschaften in Wien Sitzungsberichte.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Kulturversuche+mit+isolierten+Pflanzenzellen&rft.jtitle=Mathematisch-naturwissenschaftliche&rft.date=1902&rft.volume=111&rft.issue=1&rft.aulast=Haberlandt&rft.aufirst=G.&rft.pages=69%E2%80%9392"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFHarris2000">Harris, Henry. The Birth of the Cell. New Haven, CT: Yale University Press (2000). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-300-08295-9" title="Speciális:Könyvforrások/0-300-08295-9">ISBN 0-300-08295-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Birth+of+the+Cell&rft.aulast=Harris&rft.aufirst=Henry&rft.date=2000&rft.pub=Yale+University+Press&rft.place=New+Haven%2C+CT&rft.isbn=0-300-08295-9"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1993. január 1.) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://journals.biologists.com/jcs/article/104/1/1/23430/DNA-replication-in-chloroplasts">DNA Replication in Chloroplasts</a>”. Journal of Cell Science 104 (104), 1. o. (Hozzáférés: 2013. július 2.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=DNA+Replication+in+Chloroplasts&rft.jtitle=Journal+of+Cell+Science&rft.date=January+1993&rft.volume=104&rft.issue=104&rft.pages=1&rft_id=https%3A%2F%2Fjournals.biologists.com%2Fjcs%2Farticle%2F104%2F1%2F1%2F23430%2FDNA-replication-in-chloroplasts"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/plantanimalinter0000unse_p8f1">Plant Animal Interactions: An Evolutionary Approach</a>. Hoboken, NJ: Blackwell Science (2002). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-632-05267-7" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-632-05267-7">ISBN 978-0-632-05267-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Plant+Animal+Interactions%3A+An+Evolutionary+Approach&rft.date=2002&rft.pub=Blackwell+Science&rft.place=Hoboken%2C+NJ&rft.isbn=978-0-632-05267-7&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fplantanimalinter0000unse_p8f1"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFHill1915">Hill, Arthur W. (1915). „The History and Functions of Botanic Gardens”. Annals of the Missouri Botanical Garden 2 (1/2), 185–240. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/2990033">10.2307/2990033</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/2990033">2990033</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+History+and+Functions+of+Botanic+Gardens&rft.jtitle=Annals+of+the+Missouri+Botanical+Garden&rft.date=1915&rft.volume=2&rft.issue=1%2F2&rft.aulast=Hill&rft.aufirst=Arthur+W.&rft.pages=185%E2%80%93240&rft_id=info:doi/10.2307%2F2990033"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=xuUoiFesSHMC&printsec=frontcover">Algae: An Introduction to Phycology</a>. Cambridge: Cambridge University Press (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-521-30419-9" title="Speciális:Könyvforrások/0-521-30419-9">ISBN 0-521-30419-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Algae%3A+An+Introduction+to+Phycology&rft.date=2005&rft.pub=Cambridge+University+Press&rft.place=Cambridge&rft.isbn=0-521-30419-9&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3DxuUoiFesSHMC%26printsec%3Dfrontcover"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2008) „The Origin of Plastids”. Philosophical Transactions of the Royal Society B: Biological Sciences 363 (1504), 2675–85. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1098/rstb.2008.0050">10.1098/rstb.2008.0050</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18468982">18468982</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2606771/">2606771</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Origin+of+Plastids&rft.jtitle=Philosophical+Transactions+of+the+Royal+Society+B%3A+Biological+Sciences&rft.date=2008&rft.volume=363&rft.issue=1504&rft.pages=2675%E2%80%9385&rft_id=info:pmid/18468982&rft_id=info:doi/10.1098%2Frstb.2008.0050"> </li> <li>Hunter, Philip: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080501094940/http://www.prospect-magazine.co.uk/article_details.php?id=10140">What Genes Remember</a>. Web.archive.org, 2008. május 1. [2008. május 1-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.prospect-magazine.co.uk/article_details.php?id=10140">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 24.)</li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFIyer2009">Iyer, Meena. Faith & Philosophy of Zoroastrianism. Delhi, India: Kalpaz Publications (2009). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-81-7835-724-9" title="Speciális:Könyvforrások/978-81-7835-724-9">ISBN 978-81-7835-724-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Faith+%26+Philosophy+of+Zoroastrianism&rft.aulast=Iyer&rft.aufirst=Meena&rft.date=2009&rft.pub=Kalpaz+Publications&rft.place=Delhi%2C+India&rft.isbn=978-81-7835-724-9"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFJanzenForrestSpougeHajibabaei2009"> (2009. augusztus 4.) „A DNA Barcode for Land Plants”. Proceeding of the National Academy of Sciences (PNAS) 106 (31), 12794–7. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1073/pnas.0905845106">10.1073/pnas.0905845106</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19666622">19666622</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2722355/">2722355</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=A+DNA+Barcode+for+Land+Plants&rft.jtitle=Proceeding+of+the+National+Academy+of+Sciences+%28PNAS%29&rft.date=August+4%2C+2009&rft.volume=106&rft.issue=31&rft.pages=12794%E2%80%937&rft_id=info:pmid/19666622&rft_id=info:doi/10.1073%2Fpnas.0905845106"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFJasechkoSharpGibsonBirks2013"> (2013. április 3.) „Terrestrial Water Fluxes Dominated by Transpiration”. Nature 496 (7445), 347–50. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/nature11983">10.1038/nature11983</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23552893">23552893</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Terrestrial+Water+Fluxes+Dominated+by+Transpiration&rft.jtitle=Nature&rft.date=April+3%2C+2013&rft.volume=496&rft.issue=7445&rft.pages=347%E2%80%9350&rft_id=info:pmid/23552893&rft_id=info:doi/10.1038%2Fnature11983"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFJeffreys2005">Jeffreys, Diarmuid. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=x-sL4iNQOgcC&pg=PA38">Aspirin : The Remarkable Story of a Wonder Drug</a>. New York: Bloomsbury (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-58234-600-7" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-58234-600-7">ISBN 978-1-58234-600-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Aspirin+%3A+The+Remarkable+Story+of+a+Wonder+Drug&rft.aulast=Jeffreys&rft.aufirst=Diarmuid&rft.date=2005&rft.pub=Bloomsbury&rft.place=New+York&rft.isbn=978-1-58234-600-7&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3Dx-sL4iNQOgcC%26pg%3DPA38"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> Plant Systematics, a Phylogenetic Approach. Sunderland, MA: Sinauer Associates (2002). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-87893-403-0" title="Speciális:Könyvforrások/0-87893-403-0">ISBN 0-87893-403-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Plant+Systematics%2C+a+Phylogenetic+Approach&rft.date=2002&rft.pub=Sinauer+Associates&rft.place=Sunderland%2C+MA&rft.isbn=0-87893-403-0"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFKarp2009">Karp, Gerald. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=arRGYE0GxRQC&pg=PA382&lpg=PA382&dq=august+weismann+gametes#v=onepage&q=august%20weismann%20gametes&f=false">Cell and Molecular Biology: Concepts and Experiments</a>. Hoboken, NJ: John Wiley & Sons (2009). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-470-48337-4" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-470-48337-4">ISBN 978-0-470-48337-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Cell+and+Molecular+Biology%3A+Concepts+and+Experiments&rft.aulast=Karp&rft.aufirst=Gerald&rft.date=2009&rft.pub=John+Wiley+%26+Sons&rft.place=Hoboken%2C+NJ&rft.isbn=978-0-470-48337-4&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3DarRGYE0GxRQC%26pg%3DPA382%26lpg%3DPA382%26dq%3Daugust%2Bweismann%2Bgametes%23v%3Donepage%26q%3Daugust%2520weismann%2520gametes%26f%3Dfalse"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1997. szeptember 1.) „The Origin and Early Evolution of Plants on Land”. Nature 389 (6646), 33–39. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/37918">10.1038/37918</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Origin+and+Early+Evolution+of+Plants+on+Land&rft.jtitle=Nature&rft.date=September+1997&rft.volume=389&rft.issue=6646&rft.pages=33%E2%80%9339&rft_id=info:doi/10.1038%2F37918"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> Diversity and Evolution of Plastids and Their Genomes, The Chloroplast, Plant Cell Monographs. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/978-3-540-68696-5_1">10.1007/978-3-540-68696-5_1</a> (2009). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-3-540-68692-7" title="Speciális:Könyvforrások/978-3-540-68692-7">ISBN 978-3-540-68692-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Chloroplast&rft.atitle=Diversity+and+Evolution+of+Plastids+and+Their+Genomes&rft.date=2009&rft.series=Plant+Cell+Monographs&rft.isbn=978-3-540-68692-7&rft_id=info:doi/10.1007%2F978-3-540-68696-5_1"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Klemm, Dieter (2005. szeptember 6.). „Cellulose: Fascinating Biopolymer and Sustainable Raw Material”. ChemInform, Hoboken, NJ 36 (36), Kiadó: John Wiley & Sons. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1002/chin.200536238">10.1002/chin.200536238</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Cellulose%3A+Fascinating+Biopolymer+and+Sustainable+Raw+Material&rft.jtitle=ChemInform&rft.date=September+6%2C+2005&rft.volume=36&rft.issue=36&rft.aulast=Klemm&rft.aufirst=Dieter&rft_id=info:doi/10.1002%2Fchin.200536238"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFKolattukudy1996">Kolattukudy, Pappachan E.. 3, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/plantcuticlesint0000unse">Plant Cuticles</a>, Environmental Plant Biology Series. Oxford: BIOS Scientific Publishers Ltd (1996). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/1-85996-130-4" title="Speciális:Könyvforrások/1-85996-130-4">ISBN 1-85996-130-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Plant+Cuticles&rft.atitle=3&rft.aulast=Kolattukudy&rft.aufirst=Pappachan+E.&rft.date=1996&rft.pub=BIOS+Scientific+Publishers+Ltd&rft.place=Oxford&rft.series=Environmental+Plant+Biology+Series&rft.isbn=1-85996-130-4&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fplantcuticlesint0000unse"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2005. június 1.) „Use of DNA Barcodes to Identify Flowering Plants”. Proceeding of the National Academy of Sciences (PNAS) 102 (23), 8369–74. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1073/pnas.0503123102">10.1073/pnas.0503123102</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15928076">15928076</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1142120/">1142120</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Use+of+DNA+Barcodes+to+Identify+Flowering+Plants&rft.jtitle=Proceeding+of+the+National+Academy+of+Sciences+%28PNAS%29&rft.date=June+2005&rft.volume=102&rft.issue=23&rft.pages=8369%E2%80%9374&rft_id=info:pmid/15928076&rft_id=info:doi/10.1073%2Fpnas.0503123102">  <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pnas.org/cgi/content/full/0503123102/DC1">Supporting Information</a></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2011) „A Functional Phylogenomic View of the Seed Plants”. PLOS Genetics 7 (12), e1002411. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1371/journal.pgen.1002411">10.1371/journal.pgen.1002411</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22194700">22194700</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3240601/">3240601</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=A+Functional+Phylogenomic+View+of+the+Seed+Plants&rft.jtitle=PLOS+Genetics&rft.date=2011&rft.volume=7&rft.issue=12&rft.pages=e1002411&rft_id=info:pmid/22194700&rft_id=info:doi/10.1371%2Fjournal.pgen.1002411"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2012) „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://academia.edu/3314509/Under_One_Leaf._A_Historical_Perspective_on_the_UK_Plant_Science_Federation">Under One Leaf, A Historical Perspective on the UK Plant Science Federation</a>”. New Phytologist 102 (23), 8369–74. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.1469-8137.2012.4168.x">10.1111/j.1469-8137.2012.4168.x</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22530650">22530650</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Under+One+Leaf%2C+A+Historical+Perspective+on+the+UK+Plant+Science+Federation&rft.jtitle=New+Phytologist&rft.date=2012&rft.volume=102&rft.issue=23&rft.pages=8369%E2%80%9374&rft_id=info:pmid/22530650&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.1469-8137.2012.4168.x&rft_id=http%3A%2F%2Facademia.edu%2F3314509%2FUnder_One_Leaf._A_Historical_Perspective_on_the_UK_Plant_Science_Federation"> </li> <li>Lepp, Heino: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.anbg.gov.au/bryophyte/life-cycle-sporophyte-dev-mosses.html">Mosses</a>. Australian National Botanic Gardens, 2012. (Hozzáférés: 2013. július 14.)</li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFLevey1973">Levey, Martin. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=LtYUAAAAIAAJ&lpg=PA116&dq=%22Ibn%20al-Baitar%22&pg=PA116#v=onepage&q&f=false">Early Arabic Pharmacology: An Introduction Based on Ancient and Medieval Sources</a>. Leiden: Brill Archive (1973). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-90-04-03796-0" title="Speciális:Könyvforrások/978-90-04-03796-0">ISBN 978-90-04-03796-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Early+Arabic+Pharmacology%3A+An+Introduction+Based+on+Ancient+and+Medieval+Sources&rft.aulast=Levey&rft.aufirst=Martin&rft.date=1973&rft.pub=Brill+Archive&rft.place=Leiden&rft.isbn=978-90-04-03796-0&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3DLtYUAAAAIAAJ%26lpg%3DPA116%26dq%3D%2522Ibn%2520al-Baitar%2522%26pg%3DPA116%23v%3Donepage%26q%26f%3Dfalse"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2004) „Green Algae and the Origin of Land Plants”. American Journal of Botany, St. Louis, MO 91 (10), 1535–56. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.3732/ajb.91.10.1535">10.3732/ajb.91.10.1535</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21652308">21652308</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Green+Algae+and+the+Origin+of+Land+Plants&rft.jtitle=American+Journal+of+Botany&rft.date=2004&rft.volume=91&rft.issue=10&rft.pages=1535%E2%80%9356&rft_id=info:pmid/21652308&rft_id=info:doi/10.3732%2Fajb.91.10.1535"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.04.0057%3Aentry%3Dbota%2Fnh">Botane (βοτάνη)</a>. Oxford: Clarendon Press via Perseus Digital Library, Tufts University (1940)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Botane+%28%CE%B2%CE%BF%CF%84%CE%AC%CE%BD%CE%B7%29&rft.date=1940&rft.pub=Clarendon+Press+via+Perseus+Digital+Library%2C+Tufts+University&rft.place=Oxford&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.perseus.tufts.edu%2Fhopper%2Ftext%3Fdoc%3DPerseus%253Atext%253A1999.04.0057%253Aentry%253Dbota%252Fnh"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFLilburn2006">Lilburn, Timothy G. (2006). „Computational aspects of systematic biology”. Briefings in Bioinformatics 7 (2), 186–195. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1093/bib/bbl005">10.1093/bib/bbl005</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16772262">16772262</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Computational+aspects+of+systematic+biology&rft.jtitle=Briefings+in+Bioinformatics&rft.date=2006&rft.volume=7&rft.issue=2&rft.aulast=Lilburn&rft.aufirst=Timothy+G.&rft.pages=186%E2%80%93195&rft_id=info:pmid/16772262&rft_id=info:doi/10.1093%2Fbib%2Fbbl005"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2009) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_journal-of-experimental-botany_2009_60_12/page/3311">Recent Advances in Ethylene Research</a>”. Journal of Experimental Botany, Oxford 60 (12), 3311–36. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1093/jxb/erp204">10.1093/jxb/erp204</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19567479">19567479</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Recent+Advances+in+Ethylene+Research&rft.jtitle=Journal+of+Experimental+Botany&rft.date=2009&rft.volume=60&rft.issue=12&rft.pages=3311%E2%80%9336&rft_id=info:pmid/19567479&rft_id=info:doi/10.1093%2Fjxb%2Ferp204&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_journal-of-experimental-botany_2009_60_12%2Fpage%2F3311"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2003) „Phragmoplastin, Green Algae and the Evolution of Cytokinesis”. International Journal of Systematic and Evolutionary Microbiology, Reading, UK 53 (6), 1715–1718. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1099/ijs.0.02561-0">10.1099/ijs.0.02561-0</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Phragmoplastin%2C+Green+Algae+and+the+Evolution+of+Cytokinesis&rft.jtitle=International+Journal+of+Systematic+and+Evolutionary+Microbiology&rft.date=2003&rft.volume=53&rft.issue=6&rft.pages=1715%E2%80%931718&rft_id=info:doi/10.1099%2Fijs.0.02561-0"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2002) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_plant-physiology_2002-04_128_4/page/1490">Evolution of Sucrose Synthesis</a>”. Plant Physiology 128 (4), 1490–500. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1104/pp.010898">10.1104/pp.010898</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11950997">11950997</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC154276/">154276</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Evolution+of+Sucrose+Synthesis&rft.jtitle=Plant+Physiology&rft.date=2002&rft.volume=128&rft.issue=4&rft.pages=1490%E2%80%93500&rft_id=info:pmid/11950997&rft_id=info:doi/10.1104%2Fpp.010898&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_plant-physiology_2002-04_128_4%2Fpage%2F1490"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFLüttge2006">Lüttge, Ulrich (2006). „Photosynthetic Flexibility and Ecophysiological Plasticity: Questions and Lessons from Clusia, the Only CAM Tree, in the Neotropics”. New Phytologist, Hoboken, NJ 171 (1), 7–25. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.1469-8137.2006.01755.x">10.1111/j.1469-8137.2006.01755.x</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/3694480">3694480</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16771979">16771979</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Photosynthetic+Flexibility+and+Ecophysiological+Plasticity%3A+Questions+and+Lessons+from+Clusia%2C+the+Only+CAM+Tree%2C+in+the+Neotropics&rft.jtitle=New+Phytologist&rft.date=2006&rft.volume=171&rft.issue=1&rft.aulast=L%C3%BCttge&rft.aufirst=Ulrich&rft.pages=7%E2%80%9325&rft_id=info:pmid/16771979&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.1469-8137.2006.01755.x"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFMann1987">Mann, J.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/secondarymetabol00mann">Secondary Metabolism, 2nd ed.</a>. Oxford: Oxford University Press (1987). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-19-855529-6" title="Speciális:Könyvforrások/0-19-855529-6">ISBN 0-19-855529-6</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Secondary+Metabolism%2C+2nd+ed.&rft.aulast=Mann&rft.aufirst=J.&rft.date=1987&rft.pub=Oxford+University+Press&rft.place=Oxford&rft.isbn=0-19-855529-6&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsecondarymetabol00mann"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFMauseth2003">Mauseth, James D.. Botany : An Introduction to Plant Biology, 3rd, Sudbury, MA: Jones and Bartlett Learning (2003). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-7637-2134-4" title="Speciális:Könyvforrások/0-7637-2134-4">ISBN 0-7637-2134-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Botany+%3A+An+Introduction+to+Plant+Biology&rft.aulast=Mauseth&rft.aufirst=James+D.&rft.date=2003&rft.edition=3rd&rft.pub=Jones+and+Bartlett+Learning&rft.place=Sudbury%2C+MA&rft.isbn=0-7637-2134-4">  <ul><li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFMauseth2012">Mauseth, James D.. Botany : An Introduction to Plant Biology, 5th, Sudbury, MA: Jones and Bartlett Learning (2012). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-4496-6580-7" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-4496-6580-7">ISBN 978-1-4496-6580-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Botany+%3A+An+Introduction+to+Plant+Biology&rft.aulast=Mauseth&rft.aufirst=James+D.&rft.date=2012&rft.edition=5th&rft.pub=Jones+and+Bartlett+Learning&rft.place=Sudbury%2C+MA&rft.isbn=978-1-4496-6580-7"> </li></ul></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.iapt-taxon.org/nomen/main.php?page=title">International Code of Nomenclature for algae, fungi, and plants (Melbourne Code) adopted by the Eighteenth International Botanical Congress Melbourne, Australia, July 2011</a> [<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20131104060236/http://www.iapt-taxon.org/nomen/main.php?page=title">archivált változat</a>]. A.R.G. Gantner Verlag KG (2011). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-3-87429-425-6" title="Speciális:Könyvforrások/978-3-87429-425-6">ISBN 978-3-87429-425-6</a>. Hozzáférés ideje: 2016. január 12. [archiválás ideje: 2013. november 4.]</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=International+Code+of+Nomenclature+for+algae%2C+fungi%2C+and+plants+%28Melbourne+Code%29+adopted+by+the+Eighteenth+International+Botanical+Congress+Melbourne%2C+Australia%2C+July+2011&rft.date=2011&rft.pub=A.R.G.+Gantner+Verlag+KG&rft.isbn=978-3-87429-425-6&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.iapt-taxon.org%2Fnomen%2Fmain.php%3Fpage%3Dtitle"> </li> <li>Medbury, Scot: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150609153849/http://arnoldia.arboretum.harvard.edu/pdf/articles/1993-53-3-taxonomy-and-arboretum-design.pdf">Taxonomy and Arboreturm Design</a> (PDF). Harvard University, 1993. [2015. június 9-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://arnoldia.arboretum.harvard.edu/pdf/articles/1993-53-3-taxonomy-and-arboretum-design.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 26.)</li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2003. január 1.) „Thidiazuron Induces Shoot Organogenesis at Low Concentrations and Somatic Embryogenesis at High Concentrations on Leaf and Petiole Explants of African Violet (Saintpaulia ionantha Wendl)”. Plant Cell Reports 21 (5), 408–14. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/s00299-002-0544-y">10.1007/s00299-002-0544-y</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12789442">12789442</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Thidiazuron+Induces+Shoot+Organogenesis+at+Low+Concentrations+and+Somatic+Embryogenesis+at+High+Concentrations+on+Leaf+and+Petiole+Explants+of+African+Violet+%28Saintpaulia+ionantha+Wendl%29&rft.jtitle=Plant+Cell+Reports&rft.date=January+2003&rft.volume=21&rft.issue=5&rft.pages=408%E2%80%9314&rft_id=info:pmid/12789442&rft_id=info:doi/10.1007%2Fs00299-002-0544-y"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFMorgensen1996">Morgensen, H. L. (1996). „The Hows and Whys of Cytoplasmic Inheritance in Seed Plants”. American Journal of Botany 83 (3). <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/2446172">10.2307/2446172</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/2446172">2446172</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Hows+and+Whys+of+Cytoplasmic+Inheritance+in+Seed+Plants&rft.jtitle=American+Journal+of+Botany&rft.date=1996&rft.volume=83&rft.issue=3&rft.aulast=Morgensen&rft.aufirst=H.+L.&rft_id=info:doi/10.2307%2F2446172"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFMorton1981">Morton, Alan G.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/historyofbotanic0000mort">History of Botanical Science: An Account of the Development of Botany from Ancient Times to the Present Day</a>. London: Academic Press (1981). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-12-508380-5" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-12-508380-5">ISBN 978-0-12-508380-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=History+of+Botanical+Science%3A+An+Account+of+the+Development+of+Botany+from+Ancient+Times+to+the+Present+Day&rft.aulast=Morton&rft.aufirst=Alan+G.&rft.date=1981&rft.pub=Academic+Press&rft.place=London&rft.isbn=978-0-12-508380-5&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhistoryofbotanic0000mort"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFNeedham1986">Needham, Joseph. Science and Civilisation in China, Vol. 6 Part 1 Botany. Cambridge University Press (1986)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Science+and+Civilisation+in+China%2C+Vol.+6+Part+1+Botany&rft.aulast=Needham&rft.aufirst=Joseph&rft.date=1986&rft.pub=Cambridge+University+Press"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFNobel1983">Nobel, P. S.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/biophysicalplant0000nobe">Biophysical Plant Physiology and Ecology</a>. San Francisco: W. H. Freeman (1983). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-7167-1447-7" title="Speciális:Könyvforrások/0-7167-1447-7">ISBN 0-7167-1447-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Biophysical+Plant+Physiology+and+Ecology&rft.aulast=Nobel&rft.aufirst=P.+S.&rft.date=1983&rft.pub=W.+H.+Freeman&rft.place=San+Francisco&rft.isbn=0-7167-1447-7&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fbiophysicalplant0000nobe"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFOberlies1998">Oberlies, Thomas. Die Religion des Rgveda (german nyelven). Sammlung De Nobili (1998). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-3-900271-31-2" title="Speciális:Könyvforrások/978-3-900271-31-2">ISBN 978-3-900271-31-2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Die+Religion+des+Rgveda&rft.aulast=Oberlies&rft.aufirst=Thomas&rft.date=1998&rft.pub=Sammlung+De+Nobili&rft.isbn=978-3-900271-31-2"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2010) „All Hands on Deck—The Role of Chloroplasts, Endoplasmic Reticulum, and the Nucleus in Driving Plant Innate Immunity”. Molecular Plant-Microbe Interactions, St. Paul, MN 23 (11), 1368–80. o, Kiadó: The American Phytopathological Society. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1094/MPMI-05-10-0113">10.1094/MPMI-05-10-0113</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/20923348">20923348</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=All+Hands+on+Deck%E2%80%94The+Role+of+Chloroplasts%2C+Endoplasmic+Reticulum%2C+and+the+Nucleus+in+Driving+Plant+Innate+Immunity&rft.jtitle=Molecular+Plant-Microbe+Interactions&rft.date=2010&rft.volume=23&rft.issue=11&rft.pages=1368%E2%80%9380&rft_id=info:pmid/20923348&rft_id=info:doi/10.1094%2FMPMI-05-10-0113"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFPanaino2002">Panaino, Antonio. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=hUNFLpQSqbkC&lpg=PA93&dq=%22First%2C%20the%20books%20of%20the%20Nabatean%20corpus%20themselves%20claim%20to%20be%20translations%20from&pg=PA93#v=onepage&q&f=false">Ideologies as Intercultural Phenomena: Proceedings of the Third Annual Symposium of the Assyrian and Babylonian Intellectual Heritage Project, Held in Chicago, USA, October 27–31, 2000</a>. Bologna: Mimesis Edizioni (2002). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-88-8483-107-1" title="Speciális:Könyvforrások/978-88-8483-107-1">ISBN 978-88-8483-107-1</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Ideologies+as+Intercultural+Phenomena%3A+Proceedings+of+the+Third+Annual+Symposium+of+the+Assyrian+and+Babylonian+Intellectual+Heritage+Project%2C+Held+in+Chicago%2C+USA%2C+October+27%E2%80%9331%2C+2000&rft.aulast=Panaino&rft.aufirst=Antonio&rft.date=2002&rft.pub=Mimesis+Edizioni&rft.place=Bologna&rft.isbn=978-88-8483-107-1&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3DhUNFLpQSqbkC%26lpg%3DPA93%26dq%3D%2522First%252C%2520the%2520books%2520of%2520the%2520Nabatean%2520corpus%2520themselves%2520claim%2520to%2520be%2520translations%2520from%26pg%3DPA93%23v%3Donepage%26q%26f%3Dfalse"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> Mosses and Liverworts. London: HarperCollins UK (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-00-220212-1" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-00-220212-1">ISBN 978-0-00-220212-1</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Mosses+and+Liverworts&rft.date=2005&rft.pub=HarperCollins+UK&rft.place=London&rft.isbn=978-0-00-220212-1"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1976. május 18.) „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://rspb.royalsocietypublishing.org/content/193/1112/295.full.pdf">Chloroplast Replication and Chloroplast DNA Synthesis in Spinach Leaves</a>” (PDF). Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences 193 (1112), 295–305. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1098/rspb.1976.0047">10.1098/rspb.1976.0047</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Chloroplast+Replication+and+Chloroplast+DNA+Synthesis+in+Spinach+Leaves&rft.jtitle=Proceedings+of+the+Royal+Society+B%3A+Biological+Sciences&rft.date=May+18%2C+1976&rft.volume=193&rft.issue=1112&rft.pages=295%E2%80%93305&rft_id=info:doi/10.1098%2Frspb.1976.0047&rft_id=http%3A%2F%2Frspb.royalsocietypublishing.org%2Fcontent%2F193%2F1112%2F295.full.pdf"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> The Pollination of Flowers, New Naturalist series. London: Harper Collins (1973). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-00-219504-6" title="Speciális:Könyvforrások/0-00-219504-6">ISBN 0-00-219504-6</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Pollination+of+Flowers%2C+New+Naturalist+series&rft.date=1973&rft.pub=Harper+Collins&rft.place=London&rft.isbn=0-00-219504-6"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/biologyofplants00rave_0">Biology of Plants</a>, 7th, New York: W. H. Freeman (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-7167-1007-2" title="Speciális:Könyvforrások/0-7167-1007-2">ISBN 0-7167-1007-2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Biology+of+Plants&rft.date=2005&rft.edition=7th&rft.pub=W.+H.+Freeman&rft.place=New+York&rft.isbn=0-7167-1007-2&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fbiologyofplants00rave_0"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFReed1942">Reed, Howard S.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/shorthistoryofpl0000reed">A Short History of the Plant Sciences</a>. New York: Ronald Press (1942)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+Short+History+of+the+Plant+Sciences&rft.aulast=Reed&rft.aufirst=Howard+S.&rft.date=1942&rft.pub=Ronald+Press&rft.place=New+York&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fshorthistoryofpl0000reed"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Reik, Wolf (2007. május 1.). „Stability and Flexibility of Epigenetic Gene Regulation in Mammalian Development”. Nature 447 (7143), 425–32. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/nature05918">10.1038/nature05918</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17522676">17522676</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Stability+and+Flexibility+of+Epigenetic+Gene+Regulation+in+Mammalian+Development&rft.jtitle=Nature&rft.date=May+2007&rft.volume=447&rft.issue=7143&rft.aulast=Reik&rft.aufirst=Wolf&rft.pages=425%E2%80%9332&rft_id=info:pmid/17522676&rft_id=info:doi/10.1038%2Fnature05918"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1995) „Dioecy and its Correlates in the Flowering Plants”. American Journal of Botany 82 (5), 596. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/2445418">10.2307/2445418</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/2445418">2445418</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Dioecy+and+its+Correlates+in+the+Flowering+Plants&rft.jtitle=American+Journal+of+Botany&rft.date=1995&rft.volume=82&rft.issue=5&rft.pages=596&rft_id=info:doi/10.2307%2F2445418"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=apv1hktfq_8C&pg=PA550#v=onepage&q&f=false">The Molecular Biology of Chloroplasts and Mitochondria in Chlamydomonas</a>. Dordrecht, Germany: Kluwer Academic (1998). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-7923-5174-0" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-7923-5174-0">ISBN 978-0-7923-5174-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Molecular+Biology+of+Chloroplasts+and+Mitochondria+in+Chlamydomonas&rft.date=1998&rft.pub=Kluwer+Academic&rft.place=Dordrecht%2C+Germany&rft.isbn=978-0-7923-5174-0&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3Dapv1hktfq_8C%26pg%3DPA550%23v%3Donepage%26q%26f%3Dfalse"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFRoux1984">Roux, Stanley J. (1984). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_bioscience_1984-01_34_1/page/25">Ca2+ and Phytochrome Action in Plants</a>”. BioScience, Berkeley, CA 34 (1), 25–9. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/1309422">10.2307/1309422</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/1309422">1309422</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11540810">11540810</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Ca%3Csup%3E2%2B%3C%2Fsup%3E+and+Phytochrome+Action+in+Plants&rft.jtitle=BioScience&rft.date=1984&rft.volume=34&rft.issue=1&rft.aulast=Roux&rft.aufirst=Stanley+J.&rft.pages=25%E2%80%939&rft_id=info:pmid/11540810&rft_id=info:doi/10.2307%2F1309422&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_bioscience_1984-01_34_1%2Fpage%2F25"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1996) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_plant-cell_1996-04_8_4/page/645">Modification of a Specific Class of Plasmodesmata and Loss of Sucrose Export Ability in the sucrose export defective1 Maize Mutant</a>” (PDF). The Plant Cell 8 (4), 645–658. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1105/tpc.8.4.645">10.1105/tpc.8.4.645</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12239395">12239395</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC161126/">161126</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Modification+of+a+Specific+Class+of+Plasmodesmata+and+Loss+of+Sucrose+Export+Ability+in+the+%27%27sucrose+export+defective1%27%27+Maize+Mutant&rft.jtitle=The+Plant+Cell&rft.date=1996&rft.volume=8&rft.issue=4&rft.pages=645%E2%80%93658&rft_id=info:pmid/12239395&rft_id=info:doi/10.1105%2Ftpc.8.4.645&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_plant-cell_1996-04_8_4%2Fpage%2F645"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFSattler1992">Sattler, R. (1992). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://aob.oxfordjournals.org/content/78/5/577.full.pdf">Process morphology: structural dynamics in development and evolution</a>” (PDF). Canadian Journal of Botany 70 (4), 708–714. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1139/b92-091">10.1139/b92-091</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Process+morphology%3A+structural+dynamics+in+development+and+evolution&rft.jtitle=Canadian+Journal+of+Botany&rft.date=1992&rft.volume=70&rft.issue=4&rft.aulast=Sattler&rft.aufirst=R.&rft.pages=708%E2%80%93714&rft_id=info:doi/10.1139%2Fb92-091&rft_id=http%3A%2F%2Faob.oxfordjournals.org%2Fcontent%2F78%2F5%2F577.full.pdf"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1992) „Multivariate analysis confirms the continuum view of plant form”. Annals of Botany 69, 249–262. o. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/42758718">42758718</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Multivariate+analysis+confirms+the+continuum+view+of+plant+form&rft.jtitle=Annals+of+Botany&rft.date=1992&rft.volume=69&rft.aufirst=R.&rft.pages=249%E2%80%93262"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFSavidan2000">Savidan, Y. H. (2000). „Apomixis: Genetics and Breeding”. Plant Breeding Reviews 18, 13–86. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1002/9780470650158.ch2">10.1002/9780470650158.ch2</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Apomixis%3A+Genetics+and+Breeding&rft.jtitle=Plant+Breeding+Reviews&rft.date=2000&rft.volume=18&rft.aulast=Savidan&rft.aufirst=Y.+H.&rft.pages=13%E2%80%9386&rft_id=info:doi/10.1002%2F9780470650158.ch2"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFScharf2009">Scharf, Sara T. (2009). „Identification Keys, the "Natural Method," and the Development of Plant Identification Manuals”. Journal of the History of Biology 42 (1), 73–117. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/s10739-008-9161-0">10.1007/s10739-008-9161-0</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19831202">19831202</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Identification+Keys%2C+the+%22Natural+Method%2C%22+and+the+Development+of+Plant+Identification+Manuals&rft.jtitle=Journal+of+the+History+of+Biology&rft.date=2009&rft.volume=42&rft.issue=1&rft.aulast=Scharf&rft.aufirst=Sara+T.&rft.pages=73%E2%80%93117&rft_id=info:pmid/19831202&rft_id=info:doi/10.1007%2Fs10739-008-9161-0"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2008) „How Green are Biofuels?”. Science 319 (5859), 43–4. o, Kiadó: American Association for the Advancement of Science. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1126/science.1153103">10.1126/science.1153103</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18174426">18174426</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=How+Green+are+Biofuels%3F&rft.jtitle=Science&rft.date=2008&rft.volume=319&rft.issue=5859&rft.pages=43%E2%80%934&rft_id=info:pmid/18174426&rft_id=info:doi/10.1126%2Fscience.1153103"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFSchellVan_Montagu1977"> (1977) „The Ti-plasmid of Agrobacterium tumefaciens, a Natural Vector for the Introduction of Nif Genes in Plants?”. Basic Life Sciences 9, 159–79. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/978-1-4684-0880-5_12">10.1007/978-1-4684-0880-5_12</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/336023">336023</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Ti-plasmid+of+Agrobacterium+tumefaciens%2C+a+Natural+Vector+for+the+Introduction+of+Nif+Genes+in+Plants%3F&rft.jtitle=Basic+Life+Sciences&rft.date=1977&rft.volume=9&rft.pages=159%E2%80%9379&rft_id=info:pmid/336023&rft_id=info:doi/10.1007%2F978-1-4684-0880-5_12"> </li> <li>Schoening, Steve: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.cdfa.ca.gov/weedhome/pdfs/noxious_weed_plan.pdf">California Noxious and Invasive Weed Action Plan</a> (PDF). California Department of Food and Agriculture, 2005. (Hozzáférés: 2012. március 1.)</li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2002) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_plant-physiology_2002-08_129_4/page/1700">Fatty Acid Export from the Chloroplast. Molecular Characterization of a Major Plastidial Acyl-Coenzyme a Synthetase from Arabidopsis</a>”. Plant Physiology 129 (4), 1700–9. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1104/pp.003251">10.1104/pp.003251</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12177483">12177483</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC166758/">166758</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Fatty+Acid+Export+from+the+Chloroplast.+Molecular+Characterization+of+a+Major+Plastidial+Acyl-Coenzyme+a+Synthetase+from+Arabidopsis&rft.jtitle=Plant+Physiology&rft.date=2002&rft.volume=129&rft.issue=4&rft.pages=1700%E2%80%939&rft_id=info:pmid/12177483&rft_id=info:doi/10.1104%2Fpp.003251&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_plant-physiology_2002-08_129_4%2Fpage%2F1700"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFSilyn-Roberts2000">Silyn-Roberts, Heather. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=hVUU7Gq8QskC&lpg=PA198&dq=species%20epithet%20capitalize&pg=PA198#v=onepage&q=species%20epithet%20capitalize">Writing for Science and Engineering: Papers, Presentation</a>. Oxford: Butterworth-Heinemann (2000). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-7506-4636-5" title="Speciális:Könyvforrások/0-7506-4636-5">ISBN 0-7506-4636-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Writing+for+Science+and+Engineering%3A+Papers%2C+Presentation&rft.aulast=Silyn-Roberts&rft.aufirst=Heather&rft.date=2000&rft.pub=Butterworth-Heinemann&rft.place=Oxford&rft.isbn=0-7506-4636-5&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3DhVUU7Gq8QskC%26lpg%3DPA198%26dq%3Dspecies%2520epithet%2520capitalize%26pg%3DPA198%23v%3Donepage%26q%3Dspecies%2520epithet%2520capitalize"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFSmall2012">Small, Michael. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=T2ueAopatF0C&pg=PA118">Dynamics of Biological Systems</a>. Boca Raton, FL: CRC Press (2012). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-4398-5336-8" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-4398-5336-8">ISBN 978-1-4398-5336-8</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Dynamics+of+Biological+Systems&rft.aulast=Small&rft.aufirst=Michael&rft.date=2012&rft.pub=CRC+Press&rft.place=Boca+Raton%2C+FL&rft.isbn=978-1-4398-5336-8&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3DT2ueAopatF0C%26pg%3DPA118"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2000) „Molecular Mechanisms of Self-incompatibility in Brassica”. Current Issues in Molecular Biology 2 (4), 103–12. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11471754">11471754</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Molecular+Mechanisms+of+Self-incompatibility+in+Brassica&rft.jtitle=Current+Issues+in+Molecular+Biology&rft.date=2000&rft.volume=2&rft.issue=4&rft.pages=103%E2%80%9312&rft_id=info:pmid/11471754"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFSpector2012">Spector, Tim. Identically Different: Why You Can Change Your Genes. London: Weidenfeld & Nicolson (2012). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-297-86631-2" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-297-86631-2">ISBN 978-0-297-86631-2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Identically+Different%3A+Why+You+Can+Change+Your+Genes&rft.aulast=Spector&rft.aufirst=Tim&rft.date=2012&rft.pub=Weidenfeld+%26+Nicolson&rft.place=London&rft.isbn=978-0-297-86631-2"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFSprague1939">Sprague, T. A. (1939). „The Herbal of Valerius Cordus”. The Journal of the Linnean Society of London LII (341), 1–113. o, Kiadó: Linnean Society of London. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.1095-8339.1939.tb01598.x">10.1111/j.1095-8339.1939.tb01598.x</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Herbal+of+Valerius+Cordus&rft.jtitle=The+Journal+of+the+Linnean+Society+of+London&rft.date=1939&rft.volume=LII&rft.issue=341&rft.aulast=Sprague&rft.aufirst=T.+A.&rft.pages=1%E2%80%93113&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.1095-8339.1939.tb01598.x"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFStace2010a">Stace, Clive A. (2010a). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110726104027/https://www.watsonia.org.uk/Wats28p103.pdf">Classification by molecules: What's in it for field botanists?</a>”. Watsonia 28. [2011. július 26-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.watsonia.org.uk/Wats28p103.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 6.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Classification+by+molecules%3A+What%27s+in+it+for+field+botanists%3F&rft.jtitle=Watsonia&rft.date=2010a&rft.volume=28&rft.aulast=Stace&rft.aufirst=Clive+A.&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.watsonia.org.uk%2FWats28p103.pdf"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFStace2010b">Stace, Clive. New Flora of the British Isles, 3rd, Cambridge: Cambridge University Press (2010b). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-521-70772-5" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-521-70772-5">ISBN 978-0-521-70772-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=New+Flora+of+the+British+Isles&rft.aulast=Stace&rft.aufirst=Clive&rft.date=2010b&rft.edition=3rd&rft.pub=Cambridge+University+Press&rft.place=Cambridge&rft.isbn=978-0-521-70772-5"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFStarr2009">Starr, Cecie. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=dAyuAgAAQBAJ&pg=PA299">The Unity and Diversity of Life</a>, AP, Belmomt, CA: Brooks/Cole, Cenpage Learning (2009). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-111-58097-1" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-111-58097-1">ISBN 978-1-111-58097-1</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Unity+and+Diversity+of+Life&rft.aulast=Starr&rft.aufirst=Cecie&rft.date=2009&rft.edition=AP&rft.pub=Brooks%2FCole%2C+Cenpage+Learning&rft.place=Belmomt%2C+CA&rft.isbn=978-1-111-58097-1&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3DdAyuAgAAQBAJ%26pg%3DPA299"> [<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/*/https://books.google.com/books?id=dAyuAgAAQBAJ&pg=PA299">halott link</a>]</li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/paleobotanyevolu0000stew">Paleobiology and the Evolution of Plants</a>. Cambridge: Cambridge University Press (1993). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-521-38294-6" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-521-38294-6">ISBN 978-0-521-38294-6</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Paleobiology+and+the+Evolution+of+Plants&rft.date=1993&rft.pub=Cambridge+University+Press&rft.place=Cambridge&rft.isbn=978-0-521-38294-6&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fpaleobotanyevolu0000stew"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> Bananas, 3rd, Harlow, England: Longman (1987). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-582-46357-8" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-582-46357-8">ISBN 978-0-582-46357-8</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Bananas&rft.date=1987&rft.edition=3rd&rft.pub=Longman&rft.place=Harlow%2C+England&rft.isbn=978-0-582-46357-8"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFSumner2000">Sumner, Judith. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/naturalhistoryof0000sumn">The Natural History of Medicinal Plants</a>. New York: Timber Press (2000). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-88192-483-0" title="Speciális:Könyvforrások/0-88192-483-0">ISBN 0-88192-483-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Natural+History+of+Medicinal+Plants&rft.aulast=Sumner&rft.aufirst=Judith&rft.date=2000&rft.pub=Timber+Press&rft.place=New+York&rft.isbn=0-88192-483-0&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fnaturalhistoryof0000sumn"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2002) „Crystal Structure of Pea Toc34, a Novel GTPase of the Chloroplast Protein Translocon”. Nature Structural Biology 9 (2), 95–100. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/nsb744">10.1038/nsb744</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11753431">11753431</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Crystal+Structure+of+Pea+Toc34%2C+a+Novel+GTPase+of+the+Chloroplast+Protein+Translocon&rft.jtitle=Nature+Structural+Biology&rft.date=2002&rft.volume=9&rft.issue=2&rft.pages=95%E2%80%93100&rft_id=info:pmid/11753431&rft_id=info:doi/10.1038%2Fnsb744"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFSussex2008">Sussex, I. (2008). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.plantcell.org/content/20/5/1189.full.pdf+html">The Scientific Roots of Modern Plant Biotechnology</a>” (PDF). The Plant Cell 20 (5), 1189–98. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1105/tpc.108.058735">10.1105/tpc.108.058735</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18515500">18515500</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2438469/">2438469</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Scientific+Roots+of+Modern+Plant+Biotechnology&rft.jtitle=The+Plant+Cell&rft.date=2008&rft.volume=20&rft.issue=5&rft.aulast=Sussex&rft.aufirst=I.&rft.pages=1189%E2%80%9398&rft_id=info:pmid/18515500&rft_id=info:doi/10.1105%2Ftpc.108.058735&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.plantcell.org%2Fcontent%2F20%2F5%2F1189.full.pdf%2Bhtml"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> Plant Physiology, 3rd, Sunderland, MA: Sinauer Associates (2002). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-87893-823-0" title="Speciális:Könyvforrások/0-87893-823-0">ISBN 0-87893-823-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Plant+Physiology&rft.date=2002&rft.edition=3rd&rft.pub=Sinauer+Associates&rft.place=Sunderland%2C+MA&rft.isbn=0-87893-823-0"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Takaichi, Shinichi (2011. június 1.). „Carotenoids in Algae: Distributions, Biosyntheses and Functions”. Marine Drugs 9 (12), 1101–1118. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.3390/md9061101">10.3390/md9061101</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21747749">21747749</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3131562/">3131562</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Carotenoids+in+Algae%3A+Distributions%2C+Biosyntheses+and+Functions&rft.jtitle=Marine+Drugs&rft.date=June+2011&rft.volume=9&rft.issue=12&rft.aulast=Takaichi&rft.aufirst=Shinichi&rft.pages=1101%E2%80%931118&rft_id=info:pmid/21747749&rft_id=info:doi/10.3390%2Fmd9061101"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1935) „The Use and Abuse of Vegetational Terms and Concepts”. Ecology, Washington, D.C. 16 (3), 284. o, Kiadó: Ecological Society of America. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/1930070">10.2307/1930070</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/1930070">1930070</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Use+and+Abuse+of+Vegetational+Terms+and+Concepts&rft.jtitle=Ecology&rft.date=1935&rft.volume=16&rft.issue=3&rft.pages=284&rft_id=info:doi/10.2307%2F1930070"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFTaylor2009">Taylor, T.N.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/paleobotanybiolo0000tayl">Paleobotany, The Biology and Evolution of Fossil Plants</a>, 2nd, Academic Press (2009). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-12-373972-8" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-12-373972-8">ISBN 978-0-12-373972-8</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Paleobotany%2C+The+Biology+and+Evolution+of+Fossil+Plants&rft.aulast=Taylor&rft.aufirst=T.N.&rft.date=2009&rft.edition=2nd&rft.pub=Academic+Press&rft.isbn=978-0-12-373972-8&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fpaleobotanybiolo0000tayl"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2001) „Restructuring of Wall-bound Xyloglucan by Transglycosylation in Living Plant Cells”. The Plant Journal, West Sussex, England 26 (1), 23–34. o, Kiadó: John Wiley & Sons. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1046/j.1365-313x.2001.01005.x">10.1046/j.1365-313x.2001.01005.x</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11359607">11359607</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Restructuring+of+Wall-bound+Xyloglucan+by+Transglycosylation+in+Living+Plant+Cells&rft.jtitle=The+Plant+Journal&rft.date=2001&rft.volume=26&rft.issue=1&rft.pages=23%E2%80%9334&rft_id=info:pmid/11359607&rft_id=info:doi/10.1046%2Fj.1365-313x.2001.01005.x"> </li> <li>Waggoner, Ben: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ucmp.berkeley.edu/history/hooke.html">University of California Museum of Paleontology</a>. University of California-Berkeley, 2001. (Hozzáférés: 2012. február 27.)</li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://ia700408.us.archive.org/33/items/phytohormones00went/phytohormones00went.pdf">Phytohormones</a> (PDF), New York: Macmillan (1937)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Phytohormones&rft.date=1937&rft.pub=Macmillan&rft.place=New+York&rft_id=http%3A%2F%2Fia700408.us.archive.org%2F33%2Fitems%2Fphytohormones00went%2Fphytohormones00went.pdf"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1997) „The Ecosystem: An Evolving Concept Viewed Historically”. Functional Ecology, London 11 (2), 268–271. o, Kiadó: British Ecological Society. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.1365-2435.1997.00081.x">10.1111/j.1365-2435.1997.00081.x</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Ecosystem%3A+An+Evolving+Concept+Viewed+Historically&rft.jtitle=Functional+Ecology&rft.date=1997&rft.volume=11&rft.issue=2&rft.pages=268%E2%80%93271&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.1365-2435.1997.00081.x"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFWoese_et_al.1977"> (1977. augusztus 1.) „An Ancient Divergence Among the Bacteria”. Journal of Molecular Evolution 9 (4), 305–311. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/BF01796092">10.1007/BF01796092</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/408502">408502</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=An+Ancient+Divergence+Among+the+Bacteria&rft.jtitle=Journal+of+Molecular+Evolution&rft.date=August+1977&rft.volume=9&rft.issue=4&rft.pages=305%E2%80%93311&rft_id=info:pmid/408502&rft_id=info:doi/10.1007%2FBF01796092"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> Handbook of Medicinal Plants. Binghampton, NY: Haworth Press (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/1-56022-994-2" title="Speciális:Könyvforrások/1-56022-994-2">ISBN 1-56022-994-2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Handbook+of+Medicinal+Plants&rft.date=2005&rft.pub=Haworth+Press&rft.place=Binghampton%2C+NY&rft.isbn=1-56022-994-2"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> Ronald Aylmer Fisher 1890–1962 (1963)</cite> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> Domestication of Plants in the Old World, 3rd, Oxford: Oxford University Press (2000). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-19-850356-9" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-19-850356-9">ISBN 978-0-19-850356-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Domestication+of+Plants+in+the+Old+World&rft.date=2000&rft.edition=3rd&rft.pub=Oxford+University+Press&rft.place=Oxford&rft.isbn=978-0-19-850356-9"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFArabidopsis_Genome_Initiative2000">The Arabidopsis Genome Initiative (2000). „Analysis of the Genome Sequence of the Flowering Plant Arabidopsis thaliana”. Nature, London 408 (6814), 796–815. o, Kiadó: Nature Publishing Group. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/35048692">10.1038/35048692</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11130711">11130711</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Analysis+of+the+Genome+Sequence+of+the+Flowering+Plant+Arabidopsis+thaliana&rft.jtitle=Nature&rft.date=2000&rft.volume=408&rft.issue=6814&rft.au=The+Arabidopsis+Genome+Initiative&rft.pages=796%E2%80%93815&rft_id=info:pmid/11130711&rft_id=info:doi/10.1038%2F35048692"> </li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20211210184700/https://plant-hormones.info/auxins/">Auxins</a>. Plant Hormones, Long Ashton Research Station, Biotechnology and Biological Sciences Research Council. [2021. december 10-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.plant-hormones.info/auxins.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 15.)</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ncbi.nlm.nih.gov/About/primer/genetics_cell.html">A Basic Introduction to the Science Underlying NCBI Resources</a>. National Center for Biotechnology Information, 2004. március 30. (Hozzáférés: 2012. március 5.)</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.etymonline.com/index.php?allowed_in_frame=0&search=botany&searchmode=none">Botany</a>. Online Etymology Dictionary, 2012. (Hozzáférés: 2012. február 24.)</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.today/20120629144256/http://www.museumwales.ac.uk/en/852/?article_id=131">Early Herbals – The German Fathers of Botany</a>. National Museum of Wales, 2007. július 4. [2012. június 29-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.museumwales.ac.uk/en/852/?article_id=131">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 19.)</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nsf.gov/od/nms/recip_details.cfm?recip_id=120">Katherine Esau</a>. National Science Foundation, 1989. (Hozzáférés: 2013. június 26.)</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.botany.org/bsa/millen/mil-chp1.html#Evolution">Evolution and Diversity, Botany for the Next Millennium: I. The Intellectual: Evolution, Development, Ecosystems</a>. Botanical Society of America. (Hozzáférés: 2013. június 25.)</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120302205401/http://www.umm.edu/altmed/articles/herbal-medicine-000351.htm">Herbal Medicine</a>. University of Maryland Medical Center. [2012. március 2-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.umm.edu/altmed/articles/herbal-medicine-000351.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 2.)</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.cmnh.org/discover/science/paleobotany-paleoecology">Paleobotany</a>. Cleveland Museum of Natural History. (Hozzáférés: 2014. július 30.)</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160305020126/http://phymap.ucdavis.edu/brachypodium/phymapintro.jsp">Physical Map of Brachypodium'</a>. University of California-Davis. [2016. március 5-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://phymap.ucdavis.edu/brachypodium/phymapintro.jsp">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 26.)</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.mbgnet.net/bioplants/earth.html">Plants and Life on Earth</a>. Missouri Botanical Garden, 2009. (Hozzáférés: 2012. március 10.)</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Fordítás">Fordítás</h2>[<a href="/w/index.php?title=Botanika&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: Fordítás">szerkesztés</a>]</div> <ul><li>Ez a szócikk részben vagy egészben a <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Botany" class="extiw" title="en:Botany">Botany</a> című angol Wikipédia-szócikk <a class="external text" href="https://en.wikipedia.org/wiki/Botany?oldid=699450392">ezen változatának</a> fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.</li></ul> <div class="navbox-styles"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26643308">@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output div.navbox.authoritycontrol{display:block}.mw-parser-output .authoritycontrol tbody,.mw-parser-output .authoritycontrol tr,.mw-parser-output .authoritycontrol th,.mw-parser-output .authoritycontrol td,.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-row>th+td{display:block;text-align:center}.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-list-with-group{border:none}}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox authoritycontrol" aria-labelledby="Nemzetközi_katalógusok" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Nemzetközi_katalógusok" scope="row" class="navbox-group" style="width:auto"><a href="/wiki/Sablon:Nemzetk%C3%B6zi_katal%C3%B3gusok/doc" title="Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc">Nemzetközi katalógusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Kongresszusi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Kongresszusi Könyvtár">LCCN</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://lccn.loc.gov/sh85015976">sh85015976</a></li> <li><a href="/wiki/Integr%C3%A1lt_katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Integrált katalógustár">GND</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://d-nb.info/gnd/4007842-5">4007842-5</a></li> <li><a href="/wiki/A_Cseh_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1ra" title="A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára">NKCS</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://aleph.nkp.cz/F/?func=find-c&local_base=aut&ccl_term=ica=ph114191&CON_LNG=ENG">ph114191</a></li> <li><a href="/wiki/Francia_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Francia Nemzeti Könyvtár">BNF</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb119460542">cb119460542</a></li> <li><a href="/wiki/Spanyol_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Spanyol Nemzeti Könyvtár">BNE</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://catalogo.bne.es/uhtbin/authoritybrowse.cgi?action=display&authority_id=XX525084">XX525084</a></li> <li><a href="/wiki/Orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9si_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Jap%C3%A1n)" title="Országgyűlési Könyvtár (Japán)">KKT</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://id.ndl.go.jp/auth/ndlna/00572140">00572140</a></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:0; margin-right:2px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:100%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:0; margin-right:0; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:P_biology.svg" class="mw-file-description" title="biológia"><img alt="biológia" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/P_biology.svg/25px-P_biology.svg.png" decoding="async" width="25" height="23" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/P_biology.svg/38px-P_biology.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/P_biology.svg/50px-P_biology.svg.png 2x" data-file-width="400" data-file-height="360" /></a> <a href="/wiki/Port%C3%A1l:Biol%C3%B3gia" title="Portál:Biológia">Biológiaportál</a> • összefoglaló, színes tartalomajánló lap</li></ul></div></div></div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Botanika&oldid=27519029">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Botanika&oldid=27519029</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Botanika" title="Kategória:Botanika">Botanika</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Minden_sz%C3%B3cikk_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal" title="Kategória:Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal">Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Sz%C3%B3cikkek_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal_2023_m%C3%A1rcius%C3%A1b%C3%B3l" title="Kategória:Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2023 márciusából">Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2023 márciusából</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_LCCN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_GND-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BNF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_KKT-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. október 14., 17:20</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=Botanika&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-f69cdc8f6-69xkf","wgBackendResponseTime":224,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"1.115","walltime":"1.297","ppvisitednodes":{"value":50142,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":314150,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":124417,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":13,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":1,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":80966,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":1,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 970.483 1 -total"," 23.54% 228.467 123 Sablon:Sfn"," 21.91% 212.620 123 Sablon:H"," 19.96% 193.739 123 Sablon:H_bázis"," 18.03% 175.021 66 Sablon:Cite_journal"," 12.32% 119.545 58 Sablon:Cite_book"," 12.17% 118.104 1 Sablon:Nemzetközi_katalógusok"," 8.43% 81.804 20 Sablon:Cite_web"," 5.43% 52.723 1 Sablon:Halott_link"," 4.63% 44.943 1 Sablon:Fix"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.152","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":2360020,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.codfw.main-757f7495fb-bksnl","timestamp":"20241105050433","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"Botanika","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Botanika","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q441","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q441","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2006-03-31T14:51:06Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/5\/51\/Circinate_vernation.jpg","headline":"n\u00f6v\u00e9nyek rendszerez\u00e9s\u00e9vel, anat\u00f3mi\u00e1j\u00e1val, m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel \u00e9s \u00f6kol\u00f3gi\u00e1j\u00e1val foglalkoz\u00f3 biol\u00f3giai tudom\u00e1ny\u00e1g"}</script> </body> </html>