CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Kínai Köztársaság – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"2b27a647-c54c-4a2b-a719-7213c4ee1a46","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Kínai_Köztársaság","wgTitle":"Kínai Köztársaság","wgCurRevisionId":27569382,"wgRevisionId":27569382,"wgArticleId":15983,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal","Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2023 márciusából","Szócikkek mandarin nyelvű tartalommal","Lefordítandó cikkekre való utalást tartalmazó lapok","Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2023 januárjából","Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek ISNI-azonosítóval", "Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval","Kiemelt cikkek","Kínai Köztársaság","Szigetországok"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"Kínai_Köztársaság","wgRelevantArticleId":15983,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27569382,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":100000,"wgCoordinates":{"lat":25.033333333333, "lon":121.63333333333},"wgRelatedArticlesCompat":[],"wgCentralAuthMobileDomain":false,"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q865","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","ext.tmh.player.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready", "jquery.tablesorter.styles":"ready","jquery.makeCollapsible.styles":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","ext.tmh.player","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready","jquery.tablesorter","jquery.makeCollapsible","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader", "ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.tmh.player.styles%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cjquery.makeCollapsible.styles%7Cjquery.tablesorter.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.4"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/70/Taiwan-CIA_WFB_Map_hu.png"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="1293"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/70/Taiwan-CIA_WFB_Map_hu.png/800px-Taiwan-CIA_WFB_Map_hu.png"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="862"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/70/Taiwan-CIA_WFB_Map_hu.png/640px-Taiwan-CIA_WFB_Map_hu.png"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="690"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Kínai Köztársaság – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Kínai_Köztársaság rootpage-Kínai_Köztársaság skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Főmenü </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z">Kezdőlap</a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom">Tartalom</a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja">Kiemelt szócikkek</a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r">Friss változtatások</a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x">Lap találomra</a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3">Tudakozó</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek">Kezdőknek</a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g">Segítség</a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg">Közösségi portál</a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel">Kapcsolatfelvétel</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"> Keresés </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Megjelenés </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu" class="">Adományok</a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=K%C3%ADnai+K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class="">Fiók létrehozása</a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=K%C3%ADnai+K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class="">Bejelentkezés</a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Személyes eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu">Adományok</a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=K%C3%ADnai+K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"> Fiók létrehozása</a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=K%C3%ADnai+K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"> Bejelentkezés</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről">további információk</a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y">Közreműködések</a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Elnevezései" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Elnevezései"> <div class="vector-toc-text"> 1 Elnevezései </div> </a> <ul id="toc-Elnevezései-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Földrajz" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Földrajz"> <div class="vector-toc-text"> 2 Földrajz </div> </a> <button aria-controls="toc-Földrajz-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Földrajz alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Földrajz-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Domborzat" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Domborzat"> <div class="vector-toc-text"> 2.1 Domborzat </div> </a> <ul id="toc-Domborzat-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Vízrajz" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Vízrajz"> <div class="vector-toc-text"> 2.2 Vízrajz </div> </a> <ul id="toc-Vízrajz-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Éghajlat" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Éghajlat"> <div class="vector-toc-text"> 2.3 Éghajlat </div> </a> <ul id="toc-Éghajlat-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Élővilág,_természetvédelem" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Élővilág,_természetvédelem"> <div class="vector-toc-text"> 2.4 Élővilág, természetvédelem </div> </a> <ul id="toc-Élővilág,_természetvédelem-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Nemzeti_parkjai" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Nemzeti_parkjai"> <div class="vector-toc-text"> 2.4.1 Nemzeti parkjai </div> </a> <ul id="toc-Nemzeti_parkjai-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Történelem" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Történelem"> <div class="vector-toc-text"> 3 Történelem </div> </a> <button aria-controls="toc-Történelem-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Történelem alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Történelem-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Alapítása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Alapítása"> <div class="vector-toc-text"> 3.1 Alapítása </div> </a> <ul id="toc-Alapítása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_polgárháború_és_a_második_világháború" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_polgárháború_és_a_második_világháború"> <div class="vector-toc-text"> 3.2 A polgárháború és a második világháború </div> </a> <ul id="toc-A_polgárháború_és_a_második_világháború-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_világháború_után" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_világháború_után"> <div class="vector-toc-text"> 3.3 A világháború után </div> </a> <ul id="toc-A_világháború_után-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_fehérterrortól_a_demokráciáig" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_fehérterrortól_a_demokráciáig"> <div class="vector-toc-text"> 3.4 A fehérterrortól a demokráciáig </div> </a> <ul id="toc-A_fehérterrortól_a_demokráciáig-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Politikai_státusa" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Politikai_státusa"> <div class="vector-toc-text"> 4 Politikai státusa </div> </a> <button aria-controls="toc-Politikai_státusa-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Politikai státusa alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Politikai_státusa-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Az_USA_álláspontja" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_USA_álláspontja"> <div class="vector-toc-text"> 4.1 Az USA álláspontja </div> </a> <ul id="toc-Az_USA_álláspontja-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Vélemények_a_Kínai_Köztársaságon_belül" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Vélemények_a_Kínai_Köztársaságon_belül"> <div class="vector-toc-text"> 4.2 Vélemények a Kínai Köztársaságon belül </div> </a> <ul id="toc-Vélemények_a_Kínai_Köztársaságon_belül-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Nemzeti_identitás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Nemzeti_identitás"> <div class="vector-toc-text"> 4.2.1 Nemzeti identitás </div> </a> <ul id="toc-Nemzeti_identitás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Államszervezet" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Államszervezet"> <div class="vector-toc-text"> 5 Államszervezet </div> </a> <button aria-controls="toc-Államszervezet-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Államszervezet alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Államszervezet-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Törvényhozás,_végrehajtás,_igazságszolgáltatás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Törvényhozás,_végrehajtás,_igazságszolgáltatás"> <div class="vector-toc-text"> 5.1 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás </div> </a> <ul id="toc-Törvényhozás,_végrehajtás,_igazságszolgáltatás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Politikai_pártok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Politikai_pártok"> <div class="vector-toc-text"> 5.2 Politikai pártok </div> </a> <ul id="toc-Politikai_pártok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Közigazgatás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Közigazgatás"> <div class="vector-toc-text"> 6 Közigazgatás </div> </a> <button aria-controls="toc-Közigazgatás-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Közigazgatás alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Közigazgatás-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Követelt_területek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Követelt_területek"> <div class="vector-toc-text"> 6.1 Követelt területek </div> </a> <ul id="toc-Követelt_területek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Külkapcsolatok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Külkapcsolatok"> <div class="vector-toc-text"> 7 Külkapcsolatok </div> </a> <button aria-controls="toc-Külkapcsolatok-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Külkapcsolatok alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Külkapcsolatok-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Diplomáciai_kapcsolatok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Diplomáciai_kapcsolatok"> <div class="vector-toc-text"> 7.1 Diplomáciai kapcsolatok </div> </a> <ul id="toc-Diplomáciai_kapcsolatok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Védelmi_rendszer" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Védelmi_rendszer"> <div class="vector-toc-text"> 8 Védelmi rendszer </div> </a> <ul id="toc-Védelmi_rendszer-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Népesség" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Népesség"> <div class="vector-toc-text"> 9 Népesség </div> </a> <button aria-controls="toc-Népesség-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Népesség alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Népesség-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Vallás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Vallás"> <div class="vector-toc-text"> 9.1 Vallás </div> </a> <ul id="toc-Vallás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Nyelv" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Nyelv"> <div class="vector-toc-text"> 9.2 Nyelv </div> </a> <ul id="toc-Nyelv-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Legnépesebb_települések" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Legnépesebb_települések"> <div class="vector-toc-text"> 9.3 Legnépesebb települések </div> </a> <ul id="toc-Legnépesebb_települések-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Szociális_rendszer" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Szociális_rendszer"> <div class="vector-toc-text"> 9.4 Szociális rendszer </div> </a> <ul id="toc-Szociális_rendszer-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Egészségügy" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Egészségügy"> <div class="vector-toc-text"> 9.4.1 Egészségügy </div> </a> <ul id="toc-Egészségügy-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Munkanélküliség" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Munkanélküliség"> <div class="vector-toc-text"> 9.4.2 Munkanélküliség </div> </a> <ul id="toc-Munkanélküliség-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Gazdaság" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Gazdaság"> <div class="vector-toc-text"> 10 Gazdaság </div> </a> <button aria-controls="toc-Gazdaság-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Gazdaság alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Gazdaság-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Elektronikai_nagyhatalom" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Elektronikai_nagyhatalom"> <div class="vector-toc-text"> 10.1 Elektronikai nagyhatalom </div> </a> <ul id="toc-Elektronikai_nagyhatalom-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Infrastruktúra" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Infrastruktúra"> <div class="vector-toc-text"> 11 Infrastruktúra </div> </a> <button aria-controls="toc-Infrastruktúra-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Infrastruktúra alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Infrastruktúra-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Közlekedés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Közlekedés"> <div class="vector-toc-text"> 11.1 Közlekedés </div> </a> <ul id="toc-Közlekedés-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Közművek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Közművek"> <div class="vector-toc-text"> 11.2 Közművek </div> </a> <ul id="toc-Közművek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Kultúra" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kultúra"> <div class="vector-toc-text"> 12 Kultúra </div> </a> <button aria-controls="toc-Kultúra-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Kultúra alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Kultúra-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Oktatási_rendszer" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Oktatási_rendszer"> <div class="vector-toc-text"> 12.1 Oktatási rendszer </div> </a> <ul id="toc-Oktatási_rendszer-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kulturális_intézmények" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Kulturális_intézmények"> <div class="vector-toc-text"> 12.2 Kulturális intézmények </div> </a> <ul id="toc-Kulturális_intézmények-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Művészetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Művészetek"> <div class="vector-toc-text"> 12.3 Művészetek </div> </a> <ul id="toc-Művészetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Népművészet" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Népművészet"> <div class="vector-toc-text"> 12.4 Népművészet </div> </a> <ul id="toc-Népművészet-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Gasztronómia" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Gasztronómia"> <div class="vector-toc-text"> 12.5 Gasztronómia </div> </a> <ul id="toc-Gasztronómia-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Sport" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Sport"> <div class="vector-toc-text"> 12.6 Sport </div> </a> <ul id="toc-Sport-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Média" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Média"> <div class="vector-toc-text"> 13 Média </div> </a> <ul id="toc-Média-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Turizmus" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Turizmus"> <div class="vector-toc-text"> 14 Turizmus </div> </a> <ul id="toc-Turizmus-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Ünnepek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Ünnepek"> <div class="vector-toc-text"> 15 Ünnepek </div> </a> <ul id="toc-Ünnepek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Megjegyzések" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Megjegyzések"> <div class="vector-toc-text"> 16 Megjegyzések </div> </a> <ul id="toc-Megjegyzések-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> 17 Jegyzetek </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Források"> <div class="vector-toc-text"> 18 Források </div> </a> <ul id="toc-Források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Fordítás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Fordítás"> <div class="vector-toc-text"> 19 Fordítás </div> </a> <ul id="toc-Fordítás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Ajánlott_irodalom" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Ajánlott_irodalom"> <div class="vector-toc-text"> 20 Ajánlott irodalom </div> </a> <ul id="toc-Ajánlott_irodalom-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-További_információk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#További_információk"> <div class="vector-toc-text"> 21 További információk </div> </a> <ul id="toc-További_információk-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading">Kínai Köztársaság</h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 241 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-241" aria-hidden="true" > 241 nyelv </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en mw-list-item"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Taiwan" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target">English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ace mw-list-item"><a href="https://ace.wikipedia.org/wiki/Taywan" title="Taywan – achinéz" lang="ace" hreflang="ace" data-title="Taywan" data-language-autonym="Acèh" data-language-local-name="achinéz" class="interlanguage-link-target">Acèh</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-af mw-list-item"><a href="https://af.wikipedia.org/wiki/Republiek_China" title="Republiek China – afrikaans" lang="af" hreflang="af" data-title="Republiek China" data-language-autonym="Afrikaans" data-language-local-name="afrikaans" class="interlanguage-link-target">Afrikaans</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-als mw-list-item"><a href="https://als.wikipedia.org/wiki/Republik_China" title="Republik China – svájci német" lang="gsw" hreflang="gsw" data-title="Republik China" data-language-autonym="Alemannisch" data-language-local-name="svájci német" class="interlanguage-link-target">Alemannisch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-alt mw-list-item"><a href="https://alt.wikipedia.org/wiki/%D0%A2%D0%B0%D0%B9%D0%B2%D0%B0%D0%BD%D1%8C" title="Тайвань – dél-altaji" lang="alt" hreflang="alt" data-title="Тайвань" data-language-autonym="Алтай тил" data-language-local-name="dél-altaji" class="interlanguage-link-target">Алтай тил</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-am mw-list-item"><a href="https://am.wikipedia.org/wiki/%E1%8B%A8%E1%89%BB%E1%8B%AD%E1%8A%93_%E1%88%AA%E1%8D%90%E1%89%A5%E1%88%8A%E1%8A%AD" title="የቻይና ሪፐብሊክ – amhara" lang="am" hreflang="am" data-title="የቻይና ሪፐብሊክ" data-language-autonym="አማርኛ" data-language-local-name="amhara" class="interlanguage-link-target">አማርኛ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ami mw-list-item"><a href="https://ami.wikipedia.org/wiki/Taywan" title="Taywan – Amis" lang="ami" hreflang="ami" data-title="Taywan" data-language-autonym="Pangcah" data-language-local-name="Amis" class="interlanguage-link-target">Pangcah</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-an mw-list-item"><a href="https://an.wikipedia.org/wiki/Republica_de_China" title="Republica de China – aragonéz" lang="an" hreflang="an" data-title="Republica de China" data-language-autonym="Aragonés" data-language-local-name="aragonéz" class="interlanguage-link-target">Aragonés</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-anp mw-list-item"><a href="https://anp.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%A4%E0%A4%BE%E0%A4%88%E0%A4%B5%E0%A4%BE%E0%A4%A8" title="ताईवान – angika" lang="anp" hreflang="anp" data-title="ताईवान" data-language-autonym="अंगिका" data-language-local-name="angika" class="interlanguage-link-target">अंगिका</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%D8%A7%D9%8A%D9%88%D8%A7%D9%86" title="تايوان – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="تايوان" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target">العربية</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ary mw-list-item"><a href="https://ary.wikipedia.org/wiki/%D8%B7%D8%A7%D9%8A%D9%88%D8%A7%D9%86" title="طايوان – Moroccan Arabic" lang="ary" hreflang="ary" data-title="طايوان" data-language-autonym="الدارجة" data-language-local-name="Moroccan Arabic" class="interlanguage-link-target">الدارجة</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-arz mw-list-item"><a href="https://arz.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%D8%A7%D9%8A%D9%88%D8%A7%D9%86" title="تايوان – Egyptian Arabic" lang="arz" hreflang="arz" data-title="تايوان" data-language-autonym="مصرى" data-language-local-name="Egyptian Arabic" class="interlanguage-link-target">مصرى</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-as mw-list-item"><a href="https://as.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%9F%E0%A6%BE%E0%A6%87%E0%A7%B1%E0%A6%BE%E0%A6%A8" title="টাইৱান – asszámi" lang="as" hreflang="as" data-title="টাইৱান" data-language-autonym="অসমীয়া" data-language-local-name="asszámi" class="interlanguage-link-target">অসমীয়া</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ast mw-list-item"><a href="https://ast.wikipedia.org/wiki/Rep%C3%BAblica_de_China" title="República de China – asztúr" lang="ast" hreflang="ast" data-title="República de China" data-language-autonym="Asturianu" data-language-local-name="asztúr" class="interlanguage-link-target">Asturianu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-awa mw-list-item"><a href="https://awa.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%A4%E0%A4%BE%E0%A4%87%E0%A4%B5%E0%A4%BE%E0%A4%A8" title="ताइवान – awádi" lang="awa" hreflang="awa" data-title="ताइवान" data-language-autonym="अवधी" data-language-local-name="awádi" class="interlanguage-link-target">अवधी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az mw-list-item"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/Tayvan" title="Tayvan – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="Tayvan" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target">Azərbaycanca</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-azb mw-list-item"><a href="https://azb.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%D8%A7%DB%8C%D9%88%D8%A7%D9%86" title="تایوان – South Azerbaijani" lang="azb" hreflang="azb" data-title="تایوان" data-language-autonym="تۆرکجه" data-language-local-name="South Azerbaijani" class="interlanguage-link-target">تۆرکجه</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ba mw-list-item"><a href="https://ba.wikipedia.org/wiki/%D2%A0%D1%8B%D1%82%D0%B0%D0%B9_%D0%A0%D0%B5%D1%81%D0%BF%D1%83%D0%B1%D0%BB%D0%B8%D0%BA%D0%B0%D2%BB%D1%8B_(%D0%A2%D0%B0%D0%B9%D0%B2%D0%B0%D0%BD%D1%8C)" title="Ҡытай Республикаһы (Тайвань) – baskír" lang="ba" hreflang="ba" data-title="Ҡытай Республикаһы (Тайвань)" data-language-autonym="Башҡортса" data-language-local-name="baskír" class="interlanguage-link-target">Башҡортса</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ban mw-list-item"><a href="https://ban.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – balinéz" lang="ban" hreflang="ban" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Basa Bali" data-language-local-name="balinéz" class="interlanguage-link-target">Basa Bali</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bar mw-list-item"><a href="https://bar.wikipedia.org/wiki/Republik_Kina" title="Republik Kina – Bavarian" lang="bar" hreflang="bar" data-title="Republik Kina" data-language-autonym="Boarisch" data-language-local-name="Bavarian" class="interlanguage-link-target">Boarisch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bat-smg mw-list-item"><a href="https://bat-smg.wikipedia.org/wiki/Taivans" title="Taivans – Samogitian" lang="sgs" hreflang="sgs" data-title="Taivans" data-language-autonym="Žemaitėška" data-language-local-name="Samogitian" class="interlanguage-link-target">Žemaitėška</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bcl mw-list-item"><a href="https://bcl.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – Central Bikol" lang="bcl" hreflang="bcl" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Bikol Central" data-language-local-name="Central Bikol" class="interlanguage-link-target">Bikol Central</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be mw-list-item"><a href="https://be.wikipedia.org/wiki/%D0%A2%D0%B0%D0%B9%D0%B2%D0%B0%D0%BD%D1%8C" title="Тайвань – belarusz" lang="be" hreflang="be" data-title="Тайвань" data-language-autonym="Беларуская" data-language-local-name="belarusz" class="interlanguage-link-target">Беларуская</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be-x-old mw-list-item"><a href="https://be-tarask.wikipedia.org/wiki/%D0%A2%D0%B0%D0%B9%D0%B2%D0%B0%D0%BD%D1%8C" title="Тайвань – Belarusian (Taraškievica orthography)" lang="be-tarask" hreflang="be-tarask" data-title="Тайвань" data-language-autonym="Беларуская (тарашкевіца)" data-language-local-name="Belarusian (Taraškievica orthography)" class="interlanguage-link-target">Беларуская (тарашкевіца)</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bew mw-list-item"><a href="https://bew.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – Betawi" lang="bew" hreflang="bew" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Betawi" data-language-local-name="Betawi" class="interlanguage-link-target">Betawi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bg mw-list-item"><a href="https://bg.wikipedia.org/wiki/%D0%A0%D0%B5%D0%BF%D1%83%D0%B1%D0%BB%D0%B8%D0%BA%D0%B0_%D0%9A%D0%B8%D1%82%D0%B0%D0%B9_(%D0%A2%D0%B0%D0%B9%D0%B2%D0%B0%D0%BD)" title="Република Китай (Тайван) – bolgár" lang="bg" hreflang="bg" data-title="Република Китай (Тайван)" data-language-autonym="Български" data-language-local-name="bolgár" class="interlanguage-link-target">Български</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bh mw-list-item"><a href="https://bh.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%A4%E0%A4%BE%E0%A4%87%E0%A4%B5%E0%A4%BE%E0%A4%A8" title="ताइवान – Bhojpuri" lang="bh" hreflang="bh" data-title="ताइवान" data-language-autonym="भोजपुरी" data-language-local-name="Bhojpuri" class="interlanguage-link-target">भोजपुरी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bi mw-list-item"><a href="https://bi.wikipedia.org/wiki/Taewan" title="Taewan – bislama" lang="bi" hreflang="bi" data-title="Taewan" data-language-autonym="Bislama" data-language-local-name="bislama" class="interlanguage-link-target">Bislama</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bn mw-list-item"><a href="https://bn.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%A4%E0%A6%BE%E0%A6%87%E0%A6%93%E0%A6%AF%E0%A6%BC%E0%A6%BE%E0%A6%A8" title="তাইওয়ান – bangla" lang="bn" hreflang="bn" data-title="তাইওয়ান" data-language-autonym="বাংলা" data-language-local-name="bangla" class="interlanguage-link-target">বাংলা</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bo mw-list-item"><a href="https://bo.wikipedia.org/wiki/%E0%BD%90%E0%BD%A0%E0%BD%BA%E0%BC%8B%E0%BD%9D%E0%BD%93%E0%BC%8D" title="ཐའེ་ཝན། – tibeti" lang="bo" hreflang="bo" data-title="ཐའེ་ཝན།" data-language-autonym="བོད་ཡིག" data-language-local-name="tibeti" class="interlanguage-link-target">བོད་ཡིག</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bpy mw-list-item"><a href="https://bpy.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%A4%E0%A6%BE%E0%A6%87%E0%A7%B1%E0%A6%BE%E0%A6%A8" title="তাইৱান – Bishnupriya" lang="bpy" hreflang="bpy" data-title="তাইৱান" data-language-autonym="বিষ্ণুপ্রিয়া মণিপুরী" data-language-local-name="Bishnupriya" class="interlanguage-link-target">বিষ্ণুপ্রিয়া মণিপুরী</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-br mw-list-item"><a href="https://br.wikipedia.org/wiki/Republik_Sina" title="Republik Sina – breton" lang="br" hreflang="br" data-title="Republik Sina" data-language-autonym="Brezhoneg" data-language-local-name="breton" class="interlanguage-link-target">Brezhoneg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bs mw-list-item"><a href="https://bs.wikipedia.org/wiki/Tajvan" title="Tajvan – bosnyák" lang="bs" hreflang="bs" data-title="Tajvan" data-language-autonym="Bosanski" data-language-local-name="bosnyák" class="interlanguage-link-target">Bosanski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bug mw-list-item"><a href="https://bug.wikipedia.org/wiki/%E1%A8%88%E1%A8%95%E1%A8%97%E1%A8%93%E1%A8%95%E1%A8%8A" title="ᨈᨕᨗᨓᨕᨊ – buginéz" lang="bug" hreflang="bug" data-title="ᨈᨕᨗᨓᨕᨊ" data-language-autonym="Basa Ugi" data-language-local-name="buginéz" class="interlanguage-link-target">Basa Ugi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bxr mw-list-item"><a href="https://bxr.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D2%AF%D0%B3%D1%8D%D0%B4%D1%8D_%D0%9D%D0%B0%D0%B9%D1%80%D0%B0%D0%BC%D0%B4%D0%B0%D1%85%D0%B0_%D0%A5%D0%B8%D1%82%D0%B0%D0%B4_%D0%A3%D0%BB%D0%B0%D1%81" title="Бүгэдэ Найрамдаха Хитад Улас – Russia Buriat" lang="bxr" hreflang="bxr" data-title="Бүгэдэ Найрамдаха Хитад Улас" data-language-autonym="Буряад" data-language-local-name="Russia Buriat" class="interlanguage-link-target">Буряад</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca mw-list-item"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Rep%C3%BAblica_de_la_Xina" title="República de la Xina – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="República de la Xina" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target">Català</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cbk-zam mw-list-item"><a href="https://cbk-zam.wikipedia.org/wiki/Taiw%C3%A1n" title="Taiwán – Chavacano" lang="cbk" hreflang="cbk" data-title="Taiwán" data-language-autonym="Chavacano de Zamboanga" data-language-local-name="Chavacano" class="interlanguage-link-target">Chavacano de Zamboanga</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cdo mw-list-item"><a href="https://cdo.wikipedia.org/wiki/D%E1%B9%B3%CC%86ng-hu%C3%A0_M%C3%ACng-gu%C3%B3k" title="Dṳ̆ng-huà Mìng-guók – Mindong" lang="cdo" hreflang="cdo" data-title="Dṳ̆ng-huà Mìng-guók" data-language-autonym="閩東語 / Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄" data-language-local-name="Mindong" class="interlanguage-link-target">閩東語 / Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ce mw-list-item"><a href="https://ce.wikipedia.org/wiki/%D0%A2%D0%B0%D0%B9%D0%B2%D0%B0%D0%BD%D1%8C" title="Тайвань – csecsen" lang="ce" hreflang="ce" data-title="Тайвань" data-language-autonym="Нохчийн" data-language-local-name="csecsen" class="interlanguage-link-target">Нохчийн</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ceb mw-list-item"><a href="https://ceb.wikipedia.org/wiki/Republika_sa_Tsina" title="Republika sa Tsina – szebuano" lang="ceb" hreflang="ceb" data-title="Republika sa Tsina" data-language-autonym="Cebuano" data-language-local-name="szebuano" class="interlanguage-link-target">Cebuano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-chr mw-list-item"><a href="https://chr.wikipedia.org/wiki/%E1%8F%94%E1%8E%A2%E1%8F%A9%E1%8F%82" title="ᏔᎢᏩᏂ – cseroki" lang="chr" hreflang="chr" data-title="ᏔᎢᏩᏂ" data-language-autonym="ᏣᎳᎩ" data-language-local-name="cseroki" class="interlanguage-link-target">ᏣᎳᎩ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-chy mw-list-item"><a href="https://chy.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – csejen" lang="chy" hreflang="chy" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Tsetsêhestâhese" data-language-local-name="csejen" class="interlanguage-link-target">Tsetsêhestâhese</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ckb mw-list-item"><a href="https://ckb.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%D8%A7%DB%8C%D9%88%D8%A7%D9%86" title="تایوان – közép-ázsiai kurd" lang="ckb" hreflang="ckb" data-title="تایوان" data-language-autonym="کوردی" data-language-local-name="közép-ázsiai kurd" class="interlanguage-link-target">کوردی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-crh mw-list-item"><a href="https://crh.wikipedia.org/wiki/Tayvan" title="Tayvan – krími tatár" lang="crh" hreflang="crh" data-title="Tayvan" data-language-autonym="Qırımtatarca" data-language-local-name="krími tatár" class="interlanguage-link-target">Qırımtatarca</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/Tchaj-wan" title="Tchaj-wan – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Tchaj-wan" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target">Čeština</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-csb mw-list-item"><a href="https://csb.wikipedia.org/wiki/Tajwan" title="Tajwan – kasub" lang="csb" hreflang="csb" data-title="Tajwan" data-language-autonym="Kaszëbsczi" data-language-local-name="kasub" class="interlanguage-link-target">Kaszëbsczi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cv mw-list-item"><a href="https://cv.wikipedia.org/wiki/%D0%A2%D0%B0%D0%B9%D0%B2%D0%B0%D0%BD%D1%8C" title="Тайвань – csuvas" lang="cv" hreflang="cv" data-title="Тайвань" data-language-autonym="Чӑвашла" data-language-local-name="csuvas" class="interlanguage-link-target">Чӑвашла</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cy mw-list-item"><a href="https://cy.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – walesi" lang="cy" hreflang="cy" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Cymraeg" data-language-local-name="walesi" class="interlanguage-link-target">Cymraeg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da mw-list-item"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target">Dansk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Republik_China_(Taiwan)" title="Republik China (Taiwan) – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Republik China (Taiwan)" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target">Deutsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-diq mw-list-item"><a href="https://diq.wikipedia.org/wiki/Cumhuriyet%C3%AA_%C3%87ini" title="Cumhuriyetê Çini – Zazaki" lang="diq" hreflang="diq" data-title="Cumhuriyetê Çini" data-language-autonym="Zazaki" data-language-local-name="Zazaki" class="interlanguage-link-target">Zazaki</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-dsb mw-list-item"><a href="https://dsb.wikipedia.org/wiki/Republika_Chinska" title="Republika Chinska – alsó-szorb" lang="dsb" hreflang="dsb" data-title="Republika Chinska" data-language-autonym="Dolnoserbski" data-language-local-name="alsó-szorb" class="interlanguage-link-target">Dolnoserbski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-dty mw-list-item"><a href="https://dty.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%A4%E0%A4%BE%E0%A4%87%E0%A4%B5%E0%A4%BE%E0%A4%A8" title="ताइवान – Doteli" lang="dty" hreflang="dty" data-title="ताइवान" data-language-autonym="डोटेली" data-language-local-name="Doteli" class="interlanguage-link-target">डोटेली</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-dv mw-list-item"><a href="https://dv.wikipedia.org/wiki/%DE%96%DE%AA%DE%89%DE%B0%DE%80%DE%AB%DE%83%DE%A9_%DE%97%DE%A6%DE%87%DE%A8%DE%82%DE%A7" title="ޖުމްހޫރީ ޗައިނާ – divehi" lang="dv" hreflang="dv" data-title="ޖުމްހޫރީ ޗައިނާ" data-language-autonym="ދިވެހިބަސް" data-language-local-name="divehi" class="interlanguage-link-target">ދިވެހިބަސް</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-dz mw-list-item"><a href="https://dz.wikipedia.org/wiki/%E0%BD%8F%E0%BD%A0%E0%BD%B2%E0%BC%8B%E0%BD%9D%E0%BD%B1%E0%BD%93%E0%BC%8B" title="ཏའི་ཝཱན་ – dzsonga" lang="dz" hreflang="dz" data-title="ཏའི་ཝཱན་" data-language-autonym="ཇོང་ཁ" data-language-local-name="dzsonga" class="interlanguage-link-target">ཇོང་ཁ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ee mw-list-item"><a href="https://ee.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – eve" lang="ee" hreflang="ee" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Eʋegbe" data-language-local-name="eve" class="interlanguage-link-target">Eʋegbe</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-el mw-list-item"><a href="https://el.wikipedia.org/wiki/%CE%A4%CE%B1%CF%8A%CE%B2%CE%AC%CE%BD" title="Ταϊβάν – görög" lang="el" hreflang="el" data-title="Ταϊβάν" data-language-autonym="Ελληνικά" data-language-local-name="görög" class="interlanguage-link-target">Ελληνικά</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eo mw-list-item"><a href="https://eo.wikipedia.org/wiki/Tajvano" title="Tajvano – eszperantó" lang="eo" hreflang="eo" data-title="Tajvano" data-language-autonym="Esperanto" data-language-local-name="eszperantó" class="interlanguage-link-target">Esperanto</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es mw-list-item"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Rep%C3%BAblica_de_China" title="República de China – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="República de China" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target">Español</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-et mw-list-item"><a href="https://et.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – észt" lang="et" hreflang="et" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Eesti" data-language-local-name="észt" class="interlanguage-link-target">Eesti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu mw-list-item"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target">Euskara</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ext mw-list-item"><a href="https://ext.wikipedia.org/wiki/Taiw%C3%A1n" title="Taiwán – Extremaduran" lang="ext" hreflang="ext" data-title="Taiwán" data-language-autonym="Estremeñu" data-language-local-name="Extremaduran" class="interlanguage-link-target">Estremeñu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%D8%A7%DB%8C%D9%88%D8%A7%D9%86" title="تایوان – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="تایوان" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target">فارسی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi mw-list-item"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target">Suomi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fiu-vro mw-list-item"><a href="https://fiu-vro.wikipedia.org/wiki/Hiina_Vabariik" title="Hiina Vabariik – Võro" lang="vro" hreflang="vro" data-title="Hiina Vabariik" data-language-autonym="Võro" data-language-local-name="Võro" class="interlanguage-link-target">Võro</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fo mw-list-item"><a href="https://fo.wikipedia.org/wiki/Taivan" title="Taivan – feröeri" lang="fo" hreflang="fo" data-title="Taivan" data-language-autonym="Føroyskt" data-language-local-name="feröeri" class="interlanguage-link-target">Føroyskt</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Ta%C3%AFwan" title="Taïwan – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Taïwan" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target">Français</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-frp mw-list-item"><a href="https://frp.wikipedia.org/wiki/R%C3%A8publica_de_Ch%C2%B7ina" title="Rèpublica de Ch·ina – Arpitan" lang="frp" hreflang="frp" data-title="Rèpublica de Ch·ina" data-language-autonym="Arpetan" data-language-local-name="Arpitan" class="interlanguage-link-target">Arpetan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-frr mw-list-item"><a href="https://frr.wikipedia.org/wiki/Taiwan_(Republiik)" title="Taiwan (Republiik) – északi fríz" lang="frr" hreflang="frr" data-title="Taiwan (Republiik)" data-language-autonym="Nordfriisk" data-language-local-name="északi fríz" class="interlanguage-link-target">Nordfriisk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fy mw-list-item"><a href="https://fy.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – nyugati fríz" lang="fy" hreflang="fy" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Frysk" data-language-local-name="nyugati fríz" class="interlanguage-link-target">Frysk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ga mw-list-item"><a href="https://ga.wikipedia.org/wiki/An_T%C3%A9av%C3%A1in" title="An Téaváin – ír" lang="ga" hreflang="ga" data-title="An Téaváin" data-language-autonym="Gaeilge" data-language-local-name="ír" class="interlanguage-link-target">Gaeilge</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gag mw-list-item"><a href="https://gag.wikipedia.org/wiki/Kitay_Respublikas%C4%B1_(Tayvan)" title="Kitay Respublikası (Tayvan) – gagauz" lang="gag" hreflang="gag" data-title="Kitay Respublikası (Tayvan)" data-language-autonym="Gagauz" data-language-local-name="gagauz" class="interlanguage-link-target">Gagauz</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gan mw-list-item"><a href="https://gan.wikipedia.org/wiki/%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B" title="中華民國 – gan kínai" lang="gan" hreflang="gan" data-title="中華民國" data-language-autonym="贛語" data-language-local-name="gan kínai" class="interlanguage-link-target">贛語</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gcr mw-list-item"><a href="https://gcr.wikipedia.org/wiki/Taywan" title="Taywan – Guianan Creole" lang="gcr" hreflang="gcr" data-title="Taywan" data-language-autonym="Kriyòl gwiyannen" data-language-local-name="Guianan Creole" class="interlanguage-link-target">Kriyòl gwiyannen</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gd mw-list-item"><a href="https://gd.wikipedia.org/wiki/Poblachd_na_S%C3%ACne" title="Poblachd na Sìne – skóciai kelta" lang="gd" hreflang="gd" data-title="Poblachd na Sìne" data-language-autonym="Gàidhlig" data-language-local-name="skóciai kelta" class="interlanguage-link-target">Gàidhlig</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gl mw-list-item"><a href="https://gl.wikipedia.org/wiki/Taiw%C3%A1n" title="Taiwán – gallego" lang="gl" hreflang="gl" data-title="Taiwán" data-language-autonym="Galego" data-language-local-name="gallego" class="interlanguage-link-target">Galego</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gn mw-list-item"><a href="https://gn.wikipedia.org/wiki/Taiu%C3%A3" title="Taiuã – guarani" lang="gn" hreflang="gn" data-title="Taiuã" data-language-autonym="Avañe'ẽ" data-language-local-name="guarani" class="interlanguage-link-target">Avañe'ẽ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gom mw-list-item"><a href="https://gom.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%A4%E0%A5%88%E0%A4%B5%E0%A4%BE%E0%A4%A8" title="तैवान – Goan Konkani" lang="gom" hreflang="gom" data-title="तैवान" data-language-autonym="गोंयची कोंकणी / Gõychi Konknni" data-language-local-name="Goan Konkani" class="interlanguage-link-target">गोंयची कोंकणी / Gõychi Konknni</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-got mw-list-item"><a href="https://got.wikipedia.org/wiki/%F0%90%8D%84%F0%90%8C%B0%F0%90%8C%B9%CC%88%F0%90%8D%85%F0%90%8C%B0" title="𐍄𐌰𐌹̈𐍅𐌰 – gót" lang="got" hreflang="got" data-title="𐍄𐌰𐌹̈𐍅𐌰" data-language-autonym="𐌲𐌿𐍄𐌹𐍃𐌺" data-language-local-name="gót" class="interlanguage-link-target">𐌲𐌿𐍄𐌹𐍃𐌺</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gu mw-list-item"><a href="https://gu.wikipedia.org/wiki/%E0%AA%9A%E0%AB%80%E0%AA%A8%E0%AB%80_%E0%AA%97%E0%AA%A3%E0%AA%A4%E0%AA%82%E0%AA%A4%E0%AB%8D%E0%AA%B0" title="ચીની ગણતંત્ર – gudzsaráti" lang="gu" hreflang="gu" data-title="ચીની ગણતંત્ર" data-language-autonym="ગુજરાતી" data-language-local-name="gudzsaráti" class="interlanguage-link-target">ગુજરાતી</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ha mw-list-item"><a href="https://ha.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – hausza" lang="ha" hreflang="ha" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Hausa" data-language-local-name="hausza" class="interlanguage-link-target">Hausa</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hak mw-list-item"><a href="https://hak.wikipedia.org/wiki/Ch%C3%BBng-f%C3%A0_M%C3%ACn-koet" title="Chûng-fà Mìn-koet – hakka kínai" lang="hak" hreflang="hak" data-title="Chûng-fà Mìn-koet" data-language-autonym="客家語 / Hak-kâ-ngî" data-language-local-name="hakka kínai" class="interlanguage-link-target">客家語 / Hak-kâ-ngî</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-haw mw-list-item"><a href="https://haw.wikipedia.org/wiki/Taiuana" title="Taiuana – hawaii" lang="haw" hreflang="haw" data-title="Taiuana" data-language-autonym="Hawaiʻi" data-language-local-name="hawaii" class="interlanguage-link-target">Hawaiʻi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%98%D7%90%D7%99%D7%95%D7%95%D7%90%D7%9F" title="טאיוואן – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="טאיוואן" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target">עברית</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hi mw-list-item"><a href="https://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%9A%E0%A5%80%E0%A4%A8%E0%A5%80_%E0%A4%97%E0%A4%A3%E0%A4%B0%E0%A4%BE%E0%A4%9C%E0%A5%8D%E0%A4%AF" title="चीनी गणराज्य – hindi" lang="hi" hreflang="hi" data-title="चीनी गणराज्य" data-language-autonym="हिन्दी" data-language-local-name="hindi" class="interlanguage-link-target">हिन्दी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hif mw-list-item"><a href="https://hif.wikipedia.org/wiki/Republic_of_China" title="Republic of China – Fiji Hindi" lang="hif" hreflang="hif" data-title="Republic of China" data-language-autonym="Fiji Hindi" data-language-local-name="Fiji Hindi" class="interlanguage-link-target">Fiji Hindi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hr mw-list-item"><a href="https://hr.wikipedia.org/wiki/Republika_Kina" title="Republika Kina – horvát" lang="hr" hreflang="hr" data-title="Republika Kina" data-language-autonym="Hrvatski" data-language-local-name="horvát" class="interlanguage-link-target">Hrvatski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hsb mw-list-item"><a href="https://hsb.wikipedia.org/wiki/Chinska_republika" title="Chinska republika – felső-szorb" lang="hsb" hreflang="hsb" data-title="Chinska republika" data-language-autonym="Hornjoserbsce" data-language-local-name="felső-szorb" class="interlanguage-link-target">Hornjoserbsce</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ht mw-list-item"><a href="https://ht.wikipedia.org/wiki/Taywann" title="Taywann – haiti kreol" lang="ht" hreflang="ht" data-title="Taywann" data-language-autonym="Kreyòl ayisyen" data-language-local-name="haiti kreol" class="interlanguage-link-target">Kreyòl ayisyen</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/%D4%B9%D5%A1%D5%B5%D5%BE%D5%A1%D5%B6" title="Թայվան – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Թայվան" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target">Հայերեն</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ia mw-list-item"><a href="https://ia.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – interlingva" lang="ia" hreflang="ia" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Interlingua" data-language-local-name="interlingva" class="interlanguage-link-target">Interlingua</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-iba mw-list-item"><a href="https://iba.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – iban" lang="iba" hreflang="iba" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Jaku Iban" data-language-local-name="iban" class="interlanguage-link-target">Jaku Iban</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id mw-list-item"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target">Bahasa Indonesia</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ie mw-list-item"><a href="https://ie.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – interlingue" lang="ie" hreflang="ie" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Interlingue" data-language-local-name="interlingue" class="interlanguage-link-target">Interlingue</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ilo mw-list-item"><a href="https://ilo.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – ilokó" lang="ilo" hreflang="ilo" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Ilokano" data-language-local-name="ilokó" class="interlanguage-link-target">Ilokano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-io mw-list-item"><a href="https://io.wikipedia.org/wiki/Republiko_Chinia" title="Republiko Chinia – idó" lang="io" hreflang="io" data-title="Republiko Chinia" data-language-autonym="Ido" data-language-local-name="idó" class="interlanguage-link-target">Ido</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-is mw-list-item"><a href="https://is.wikipedia.org/wiki/Ta%C3%ADvan" title="Taívan – izlandi" lang="is" hreflang="is" data-title="Taívan" data-language-autonym="Íslenska" data-language-local-name="izlandi" class="interlanguage-link-target">Íslenska</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it mw-list-item"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target">Italiano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-iu mw-list-item"><a href="https://iu.wikipedia.org/wiki/%E1%91%95%E1%90%83%E1%90%85%E1%90%8B%E1%93%90" title="ᑕᐃᐅᐋᓐ – inuktitut" lang="iu" hreflang="iu" data-title="ᑕᐃᐅᐋᓐ" data-language-autonym="ᐃᓄᒃᑎᑐᑦ / inuktitut" data-language-local-name="inuktitut" class="interlanguage-link-target">ᐃᓄᒃᑎᑐᑦ / inuktitut</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja mw-list-item"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9B%BD" title="中華民国 – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="中華民国" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target">日本語</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jam mw-list-item"><a href="https://jam.wikipedia.org/wiki/Ripoblik_a_Chaina" title="Ripoblik a Chaina – Jamaican Creole English" lang="jam" hreflang="jam" data-title="Ripoblik a Chaina" data-language-autonym="Patois" data-language-local-name="Jamaican Creole English" class="interlanguage-link-target">Patois</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jv mw-list-item"><a href="https://jv.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9publik_Cina" title="Républik Cina – jávai" lang="jv" hreflang="jv" data-title="Républik Cina" data-language-autonym="Jawa" data-language-local-name="jávai" class="interlanguage-link-target">Jawa</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ka mw-list-item"><a href="https://ka.wikipedia.org/wiki/%E1%83%A2%E1%83%90%E1%83%98%E1%83%95%E1%83%90%E1%83%9C%E1%83%98" title="ტაივანი – grúz" lang="ka" hreflang="ka" data-title="ტაივანი" data-language-autonym="ქართული" data-language-local-name="grúz" class="interlanguage-link-target">ქართული</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kaa mw-list-item"><a href="https://kaa.wikipedia.org/wiki/Tayvan" title="Tayvan – kara-kalpak" lang="kaa" hreflang="kaa" data-title="Tayvan" data-language-autonym="Qaraqalpaqsha" data-language-local-name="kara-kalpak" class="interlanguage-link-target">Qaraqalpaqsha</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kab mw-list-item"><a href="https://kab.wikipedia.org/wiki/Taywan" title="Taywan – kabije" lang="kab" hreflang="kab" data-title="Taywan" data-language-autonym="Taqbaylit" data-language-local-name="kabije" class="interlanguage-link-target">Taqbaylit</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kbd mw-list-item"><a href="https://kbd.wikipedia.org/wiki/%D0%A2%D0%B0%D0%B9%D0%B2%D0%B0%D0%BD" title="Тайван – kabardi" lang="kbd" hreflang="kbd" data-title="Тайван" data-language-autonym="Адыгэбзэ" data-language-local-name="kabardi" class="interlanguage-link-target">Адыгэбзэ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kbp mw-list-item"><a href="https://kbp.wikipedia.org/wiki/Tay%C9%A9wan%C9%A9" title="Tayɩwanɩ – Kabiye" lang="kbp" hreflang="kbp" data-title="Tayɩwanɩ" data-language-autonym="Kabɩyɛ" data-language-local-name="Kabiye" class="interlanguage-link-target">Kabɩyɛ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kcg mw-list-item"><a href="https://kcg.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – tyap" lang="kcg" hreflang="kcg" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Tyap" data-language-local-name="tyap" class="interlanguage-link-target">Tyap</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kge mw-list-item"><a href="https://kge.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – Komering" lang="kge" hreflang="kge" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Kumoring" data-language-local-name="Komering" class="interlanguage-link-target">Kumoring</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kk mw-list-item"><a href="https://kk.wikipedia.org/wiki/%D2%9A%D1%8B%D1%82%D0%B0%D0%B9_%D0%A0%D0%B5%D1%81%D0%BF%D1%83%D0%B1%D0%BB%D0%B8%D0%BA%D0%B0%D1%81%D1%8B" title="Қытай Республикасы – kazah" lang="kk" hreflang="kk" data-title="Қытай Республикасы" data-language-autonym="Қазақша" data-language-local-name="kazah" class="interlanguage-link-target">Қазақша</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-km mw-list-item"><a href="https://km.wikipedia.org/wiki/%E1%9E%8F%E1%9F%83%E1%9E%9C%E1%9F%89%E1%9E%B6%E1%9E%93%E1%9F%8B" title="តៃវ៉ាន់ – khmer" lang="km" hreflang="km" data-title="តៃវ៉ាន់" data-language-autonym="ភាសាខ្មែរ" data-language-local-name="khmer" class="interlanguage-link-target">ភាសាខ្មែរ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kn mw-list-item"><a href="https://kn.wikipedia.org/wiki/%E0%B2%A4%E0%B3%88%E0%B2%B5%E0%B2%BE%E0%B2%A8%E0%B3%8D" title="ತೈವಾನ್ – kannada" lang="kn" hreflang="kn" data-title="ತೈವಾನ್" data-language-autonym="ಕನ್ನಡ" data-language-local-name="kannada" class="interlanguage-link-target">ಕನ್ನಡ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%EC%A4%91%ED%99%94%EB%AF%BC%EA%B5%AD" title="중화민국 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="중화민국" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target">한국어</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ks mw-list-item"><a href="https://ks.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%D8%A7%D8%A6%DB%8C%D9%88%D8%A7%D9%86" title="تائیوان – kasmíri" lang="ks" hreflang="ks" data-title="تائیوان" data-language-autonym="कॉशुर / کٲشُر" data-language-local-name="kasmíri" class="interlanguage-link-target">कॉशुर / کٲشُر</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ku mw-list-item"><a href="https://ku.wikipedia.org/wiki/Taywan" title="Taywan – kurd" lang="ku" hreflang="ku" data-title="Taywan" data-language-autonym="Kurdî" data-language-local-name="kurd" class="interlanguage-link-target">Kurdî</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kw mw-list-item"><a href="https://kw.wikipedia.org/wiki/Taywan" title="Taywan – korni" lang="kw" hreflang="kw" data-title="Taywan" data-language-autonym="Kernowek" data-language-local-name="korni" class="interlanguage-link-target">Kernowek</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ky mw-list-item"><a href="https://ky.wikipedia.org/wiki/%D0%A2%D0%B0%D0%B9%D0%B2%D0%B0%D0%BD%D1%8C" title="Тайвань – kirgiz" lang="ky" hreflang="ky" data-title="Тайвань" data-language-autonym="Кыргызча" data-language-local-name="kirgiz" class="interlanguage-link-target">Кыргызча</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-la mw-list-item"><a href="https://la.wikipedia.org/wiki/Res_publica_Sinarum" title="Res publica Sinarum – latin" lang="la" hreflang="la" data-title="Res publica Sinarum" data-language-autonym="Latina" data-language-local-name="latin" class="interlanguage-link-target">Latina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lad mw-list-item"><a href="https://lad.wikipedia.org/wiki/Repuvlika_de_Kina" title="Repuvlika de Kina – ladino" lang="lad" hreflang="lad" data-title="Repuvlika de Kina" data-language-autonym="Ladino" data-language-local-name="ladino" class="interlanguage-link-target">Ladino</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lb mw-list-item"><a href="https://lb.wikipedia.org/wiki/Republik_China_(Taiwan)" title="Republik China (Taiwan) – luxemburgi" lang="lb" hreflang="lb" data-title="Republik China (Taiwan)" data-language-autonym="Lëtzebuergesch" data-language-local-name="luxemburgi" class="interlanguage-link-target">Lëtzebuergesch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lfn mw-list-item"><a href="https://lfn.wikipedia.org/wiki/Taiuan" title="Taiuan – Lingua Franca Nova" lang="lfn" hreflang="lfn" data-title="Taiuan" data-language-autonym="Lingua Franca Nova" data-language-local-name="Lingua Franca Nova" class="interlanguage-link-target">Lingua Franca Nova</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-li mw-list-item"><a href="https://li.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – limburgi" lang="li" hreflang="li" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Limburgs" data-language-local-name="limburgi" class="interlanguage-link-target">Limburgs</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lij mw-list-item"><a href="https://lij.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – ligur" lang="lij" hreflang="lij" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Ligure" data-language-local-name="ligur" class="interlanguage-link-target">Ligure</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lld mw-list-item"><a href="https://lld.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – Ladin" lang="lld" hreflang="lld" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Ladin" data-language-local-name="Ladin" class="interlanguage-link-target">Ladin</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lmo mw-list-item"><a href="https://lmo.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – lombard" lang="lmo" hreflang="lmo" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Lombard" data-language-local-name="lombard" class="interlanguage-link-target">Lombard</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ln mw-list-item"><a href="https://ln.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – lingala" lang="ln" hreflang="ln" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Lingála" data-language-local-name="lingala" class="interlanguage-link-target">Lingála</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lo mw-list-item"><a href="https://lo.wikipedia.org/wiki/%E0%BA%9B%E0%BA%B0%E0%BB%80%E0%BA%97%E0%BA%94%E0%BB%84%E0%BA%95%E0%BB%89%E0%BA%AB%E0%BA%A7%E0%BA%B1%E0%BA%99" title="ປະເທດໄຕ້ຫວັນ – lao" lang="lo" hreflang="lo" data-title="ປະເທດໄຕ້ຫວັນ" data-language-autonym="ລາວ" data-language-local-name="lao" class="interlanguage-link-target">ລາວ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lt mw-list-item"><a href="https://lt.wikipedia.org/wiki/Taivanas" title="Taivanas – litván" lang="lt" hreflang="lt" data-title="Taivanas" data-language-autonym="Lietuvių" data-language-local-name="litván" class="interlanguage-link-target">Lietuvių</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lv mw-list-item"><a href="https://lv.wikipedia.org/wiki/%C4%B6%C4%ABnas_Republika" title="Ķīnas Republika – lett" lang="lv" hreflang="lv" data-title="Ķīnas Republika" data-language-autonym="Latviešu" data-language-local-name="lett" class="interlanguage-link-target">Latviešu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mad mw-list-item"><a href="https://mad.wikipedia.org/wiki/Ta%C3%A8w%C3%A2n" title="Taèwân – madurai" lang="mad" hreflang="mad" data-title="Taèwân" data-language-autonym="Madhurâ" data-language-local-name="madurai" class="interlanguage-link-target">Madhurâ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mai mw-list-item"><a href="https://mai.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%A4%E0%A4%BE%E0%A4%87%E0%A4%B5%E0%A4%BE%E0%A4%A8" title="ताइवान – maithili" lang="mai" hreflang="mai" data-title="ताइवान" data-language-autonym="मैथिली" data-language-local-name="maithili" class="interlanguage-link-target">मैथिली</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-map-bms mw-list-item"><a href="https://map-bms.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – Banyumasan" lang="jv-x-bms" hreflang="jv-x-bms" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Basa Banyumasan" data-language-local-name="Banyumasan" class="interlanguage-link-target">Basa Banyumasan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mg mw-list-item"><a href="https://mg.wikipedia.org/wiki/Taio%C3%A0na" title="Taioàna – malgas" lang="mg" hreflang="mg" data-title="Taioàna" data-language-autonym="Malagasy" data-language-local-name="malgas" class="interlanguage-link-target">Malagasy</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mhr mw-list-item"><a href="https://mhr.wikipedia.org/wiki/%D0%A2%D0%B0%D0%B9%D0%B2%D0%B0%D0%BD%D1%8C" title="Тайвань – Eastern Mari" lang="mhr" hreflang="mhr" data-title="Тайвань" data-language-autonym="Олык марий" data-language-local-name="Eastern Mari" class="interlanguage-link-target">Олык марий</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mi mw-list-item"><a href="https://mi.wikipedia.org/wiki/Taiwana" title="Taiwana – maori" lang="mi" hreflang="mi" data-title="Taiwana" data-language-autonym="Māori" data-language-local-name="maori" class="interlanguage-link-target">Māori</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-min mw-list-item"><a href="https://min.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – minangkabau" lang="min" hreflang="min" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Minangkabau" data-language-local-name="minangkabau" class="interlanguage-link-target">Minangkabau</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mk mw-list-item"><a href="https://mk.wikipedia.org/wiki/%D0%A2%D0%B0%D1%98%D0%B2%D0%B0%D0%BD_(%D0%B4%D1%80%D0%B6%D0%B0%D0%B2%D0%B0)" title="Тајван (држава) – macedón" lang="mk" hreflang="mk" data-title="Тајван (држава)" data-language-autonym="Македонски" data-language-local-name="macedón" class="interlanguage-link-target">Македонски</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ml mw-list-item"><a href="https://ml.wikipedia.org/wiki/%E0%B4%A4%E0%B4%BE%E0%B4%AF%E0%B5%8D%E2%80%8C%E0%B4%B5%E0%B4%BE%E0%B5%BB" title="തായ്‌വാൻ – malajálam" lang="ml" hreflang="ml" data-title="തായ്‌വാൻ" data-language-autonym="മലയാളം" data-language-local-name="malajálam" class="interlanguage-link-target">മലയാളം</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mn mw-list-item"><a href="https://mn.wikipedia.org/wiki/%D0%A2%D0%B0%D0%B9%D0%B2%D0%B0%D0%BD%D1%8C" title="Тайвань – mongol" lang="mn" hreflang="mn" data-title="Тайвань" data-language-autonym="Монгол" data-language-local-name="mongol" class="interlanguage-link-target">Монгол</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mni mw-list-item"><a href="https://mni.wikipedia.org/wiki/%EA%AF%87%EA%AF%A5%EA%AF%A2%EA%AF%8B%EA%AF%A5%EA%AF%9F" title="ꯇꯥꯢꯋꯥꯟ – manipuri" lang="mni" hreflang="mni" data-title="ꯇꯥꯢꯋꯥꯟ" data-language-autonym="ꯃꯤꯇꯩ ꯂꯣꯟ" data-language-local-name="manipuri" class="interlanguage-link-target">ꯃꯤꯇꯩ ꯂꯣꯟ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mr mw-list-item"><a href="https://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%A4%E0%A5%88%E0%A4%B5%E0%A4%BE%E0%A4%A8" title="तैवान – maráthi" lang="mr" hreflang="mr" data-title="तैवान" data-language-autonym="मराठी" data-language-local-name="maráthi" class="interlanguage-link-target">मराठी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mt mw-list-item"><a href="https://mt.wikipedia.org/wiki/Tajwan" title="Tajwan – máltai" lang="mt" hreflang="mt" data-title="Tajwan" data-language-autonym="Malti" data-language-local-name="máltai" class="interlanguage-link-target">Malti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-my mw-list-item"><a href="https://my.wikipedia.org/wiki/%E1%80%90%E1%80%9B%E1%80%AF%E1%80%90%E1%80%BA%E1%80%9E%E1%80%99%E1%80%B9%E1%80%99%E1%80%90%E1%80%94%E1%80%AD%E1%80%AF%E1%80%84%E1%80%BA%E1%80%84%E1%80%B6" title="တရုတ်သမ္မတနိုင်ငံ – burmai" lang="my" hreflang="my" data-title="တရုတ်သမ္မတနိုင်ငံ" data-language-autonym="မြန်မာဘာသာ" data-language-local-name="burmai" class="interlanguage-link-target">မြန်မာဘာသာ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-myv mw-list-item"><a href="https://myv.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D0%B8%D1%82%D0%B0%D0%B9%D0%B5%D0%BD%D1%8C_%D0%A0%D0%B5%D1%81%D0%BF%D1%83%D0%B1%D0%BB%D0%B8%D0%BA%D0%B0%D1%81%D1%8C" title="Китайень Республикась – erzjány" lang="myv" hreflang="myv" data-title="Китайень Республикась" data-language-autonym="Эрзянь" data-language-local-name="erzjány" class="interlanguage-link-target">Эрзянь</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mzn mw-list-item"><a href="https://mzn.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%D8%A7%DB%90%D9%88%DB%88%D9%86" title="تاېوۈن – mázanderáni" lang="mzn" hreflang="mzn" data-title="تاېوۈن" data-language-autonym="مازِرونی" data-language-local-name="mázanderáni" class="interlanguage-link-target">مازِرونی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nds mw-list-item"><a href="https://nds.wikipedia.org/wiki/Republiek_China" title="Republiek China – alsónémet" lang="nds" hreflang="nds" data-title="Republiek China" data-language-autonym="Plattdüütsch" data-language-local-name="alsónémet" class="interlanguage-link-target">Plattdüütsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ne mw-list-item"><a href="https://ne.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%A4%E0%A4%BE%E0%A4%87%E0%A4%B5%E0%A4%BE%E0%A4%A8" title="ताइवान – nepáli" lang="ne" hreflang="ne" data-title="ताइवान" data-language-autonym="नेपाली" data-language-local-name="nepáli" class="interlanguage-link-target">नेपाली</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ng mw-list-item"><a href="https://ng.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – ndonga" lang="ng" hreflang="ng" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Oshiwambo" data-language-local-name="ndonga" class="interlanguage-link-target">Oshiwambo</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target">Nederlands</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nn mw-list-item"><a href="https://nn.wikipedia.org/wiki/Republikken_Kina" title="Republikken Kina – norvég (nynorsk)" lang="nn" hreflang="nn" data-title="Republikken Kina" data-language-autonym="Norsk nynorsk" data-language-local-name="norvég (nynorsk)" class="interlanguage-link-target">Norsk nynorsk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no mw-list-item"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/Republikken_Kina_(Taiwan)" title="Republikken Kina (Taiwan) – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="Republikken Kina (Taiwan)" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target">Norsk bokmål</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nov mw-list-item"><a href="https://nov.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – Novial" lang="nov" hreflang="nov" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Novial" data-language-local-name="Novial" class="interlanguage-link-target">Novial</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nv mw-list-item"><a href="https://nv.wikipedia.org/wiki/Tsii%CA%BCyishbizh%C3%AD_Dine%CA%BC%C3%A9_Bik%C3%A9yah_Y%C3%A1zh%C3%AD" title="Tsiiʼyishbizhí Dineʼé Bikéyah Yázhí – navahó" lang="nv" hreflang="nv" data-title="Tsiiʼyishbizhí Dineʼé Bikéyah Yázhí" data-language-autonym="Diné bizaad" data-language-local-name="navahó" class="interlanguage-link-target">Diné bizaad</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-oc mw-list-item"><a href="https://oc.wikipedia.org/wiki/Republica_de_China_(Taiwan)" title="Republica de China (Taiwan) – okszitán" lang="oc" hreflang="oc" data-title="Republica de China (Taiwan)" data-language-autonym="Occitan" data-language-local-name="okszitán" class="interlanguage-link-target">Occitan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-olo mw-list-item"><a href="https://olo.wikipedia.org/wiki/Taivan%27" title="Taivan' – Livvi-Karelian" lang="olo" hreflang="olo" data-title="Taivan'" data-language-autonym="Livvinkarjala" data-language-local-name="Livvi-Karelian" class="interlanguage-link-target">Livvinkarjala</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-or mw-list-item"><a href="https://or.wikipedia.org/wiki/%E0%AC%A4%E0%AC%BE%E0%AC%87%E0%AD%B1%E0%AC%BE%E0%AC%A8" title="ତାଇୱାନ – odia" lang="or" hreflang="or" data-title="ତାଇୱାନ" data-language-autonym="ଓଡ଼ିଆ" data-language-local-name="odia" class="interlanguage-link-target">ଓଡ଼ିଆ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-os mw-list-item"><a href="https://os.wikipedia.org/wiki/%D0%A2%D0%B0%D0%B9%D0%B2%D0%B0%D0%BD" title="Тайван – oszét" lang="os" hreflang="os" data-title="Тайван" data-language-autonym="Ирон" data-language-local-name="oszét" class="interlanguage-link-target">Ирон</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pa mw-list-item"><a href="https://pa.wikipedia.org/wiki/%E0%A8%A4%E0%A8%BE%E0%A8%88%E0%A8%B5%E0%A8%BE%E0%A8%A8" title="ਤਾਈਵਾਨ – pandzsábi" lang="pa" hreflang="pa" data-title="ਤਾਈਵਾਨ" data-language-autonym="ਪੰਜਾਬੀ" data-language-local-name="pandzsábi" class="interlanguage-link-target">ਪੰਜਾਬੀ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pam mw-list-item"><a href="https://pam.wikipedia.org/wiki/Republika_ning_Tsina" title="Republika ning Tsina – pampangan" lang="pam" hreflang="pam" data-title="Republika ning Tsina" data-language-autonym="Kapampangan" data-language-local-name="pampangan" class="interlanguage-link-target">Kapampangan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pap mw-list-item"><a href="https://pap.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – papiamento" lang="pap" hreflang="pap" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Papiamentu" data-language-local-name="papiamento" class="interlanguage-link-target">Papiamentu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pcd mw-list-item"><a href="https://pcd.wikipedia.org/wiki/Ta%C3%AFwan" title="Taïwan – Picard" lang="pcd" hreflang="pcd" data-title="Taïwan" data-language-autonym="Picard" data-language-local-name="Picard" class="interlanguage-link-target">Picard</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pfl mw-list-item"><a href="https://pfl.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – Palatine German" lang="pfl" hreflang="pfl" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Pälzisch" data-language-local-name="Palatine German" class="interlanguage-link-target">Pälzisch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pi mw-list-item"><a href="https://pi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%A4%E0%A5%88%E0%A4%B5%E0%A4%BE%E0%A4%A8" title="तैवान – pali" lang="pi" hreflang="pi" data-title="तैवान" data-language-autonym="पालि" data-language-local-name="pali" class="interlanguage-link-target">पालि</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pih mw-list-item"><a href="https://pih.wikipedia.org/wiki/Tawaiin" title="Tawaiin – Norfuk / Pitkern" lang="pih" hreflang="pih" data-title="Tawaiin" data-language-autonym="Norfuk / Pitkern" data-language-local-name="Norfuk / Pitkern" class="interlanguage-link-target">Norfuk / Pitkern</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl mw-list-item"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/Republika_Chi%C5%84ska" title="Republika Chińska – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="Republika Chińska" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target">Polski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pms mw-list-item"><a href="https://pms.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – Piedmontese" lang="pms" hreflang="pms" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Piemontèis" data-language-local-name="Piedmontese" class="interlanguage-link-target">Piemontèis</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pnb mw-list-item"><a href="https://pnb.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%D8%A7%D8%A6%DB%8C%D9%88%D8%A7%D9%86" title="تائیوان – Western Punjabi" lang="pnb" hreflang="pnb" data-title="تائیوان" data-language-autonym="پنجابی" data-language-local-name="Western Punjabi" class="interlanguage-link-target">پنجابی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ps mw-list-item"><a href="https://ps.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%D8%A7%DB%8C%D9%88%D8%A7%D9%86" title="تایوان – pastu" lang="ps" hreflang="ps" data-title="تایوان" data-language-autonym="پښتو" data-language-local-name="pastu" class="interlanguage-link-target">پښتو</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target">Português</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pwn mw-list-item"><a href="https://pwn.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – Paiwan" lang="pwn" hreflang="pwn" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Pinayuanan" data-language-local-name="Paiwan" class="interlanguage-link-target">Pinayuanan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-qu mw-list-item"><a href="https://qu.wikipedia.org/wiki/Chunwa_Ripuwlika" title="Chunwa Ripuwlika – kecsua" lang="qu" hreflang="qu" data-title="Chunwa Ripuwlika" data-language-autonym="Runa Simi" data-language-local-name="kecsua" class="interlanguage-link-target">Runa Simi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro mw-list-item"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target">Română</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-roa-rup mw-list-item"><a href="https://roa-rup.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – aromán" lang="rup" hreflang="rup" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Armãneashti" data-language-local-name="aromán" class="interlanguage-link-target">Armãneashti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru mw-list-item"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D0%B8%D1%82%D0%B0%D0%B9%D1%81%D0%BA%D0%B0%D1%8F_%D0%A0%D0%B5%D1%81%D0%BF%D1%83%D0%B1%D0%BB%D0%B8%D0%BA%D0%B0_(%D0%A2%D0%B0%D0%B9%D0%B2%D0%B0%D0%BD%D1%8C)" title="Китайская Республика (Тайвань) – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Китайская Республика (Тайвань)" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target">Русский</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rue mw-list-item"><a href="https://rue.wikipedia.org/wiki/%D0%A2%D0%B0%D0%B9%D0%B2%D0%B0%D0%BD" title="Тайван – Rusyn" lang="rue" hreflang="rue" data-title="Тайван" data-language-autonym="Русиньскый" data-language-local-name="Rusyn" class="interlanguage-link-target">Русиньскый</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rw mw-list-item"><a href="https://rw.wikipedia.org/wiki/Tayiwani" title="Tayiwani – kinyarvanda" lang="rw" hreflang="rw" data-title="Tayiwani" data-language-autonym="Ikinyarwanda" data-language-local-name="kinyarvanda" class="interlanguage-link-target">Ikinyarwanda</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sa mw-list-item"><a href="https://sa.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%A4%E0%A5%88%E0%A4%B5%E0%A4%BE%E0%A4%A8" title="तैवान – szanszkrit" lang="sa" hreflang="sa" data-title="तैवान" data-language-autonym="संस्कृतम्" data-language-local-name="szanszkrit" class="interlanguage-link-target">संस्कृतम्</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sah mw-list-item"><a href="https://sah.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D1%8B%D1%82%D0%B0%D0%B9_%D3%A8%D1%80%D3%A9%D1%81%D0%BF%D2%AF%D2%AF%D0%B1%D2%AF%D0%BB%D2%AF%D0%BA%D1%8D%D1%82%D1%8D" title="Кытай Өрөспүүбүлүкэтэ – szaha" lang="sah" hreflang="sah" data-title="Кытай Өрөспүүбүлүкэтэ" data-language-autonym="Саха тыла" data-language-local-name="szaha" class="interlanguage-link-target">Саха тыла</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sat mw-list-item"><a href="https://sat.wikipedia.org/wiki/%E1%B1%9B%E1%B1%9F%E1%B1%AD%E1%B1%A3%E1%B1%9F%E1%B1%B1" title="ᱛᱟᱭᱣᱟᱱ – szantáli" lang="sat" hreflang="sat" data-title="ᱛᱟᱭᱣᱟᱱ" data-language-autonym="ᱥᱟᱱᱛᱟᱲᱤ" data-language-local-name="szantáli" class="interlanguage-link-target">ᱥᱟᱱᱛᱟᱲᱤ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sc mw-list-item"><a href="https://sc.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – szardíniai" lang="sc" hreflang="sc" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Sardu" data-language-local-name="szardíniai" class="interlanguage-link-target">Sardu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-scn mw-list-item"><a href="https://scn.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – szicíliai" lang="scn" hreflang="scn" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Sicilianu" data-language-local-name="szicíliai" class="interlanguage-link-target">Sicilianu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sco mw-list-item"><a href="https://sco.wikipedia.org/wiki/Taiwan_(kintra)" title="Taiwan (kintra) – skót" lang="sco" hreflang="sco" data-title="Taiwan (kintra)" data-language-autonym="Scots" data-language-local-name="skót" class="interlanguage-link-target">Scots</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sd mw-list-item"><a href="https://sd.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%D8%A7%D8%A6%D9%8A%D9%88%D8%A7%D9%86" title="تائيوان – szindhi" lang="sd" hreflang="sd" data-title="تائيوان" data-language-autonym="سنڌي" data-language-local-name="szindhi" class="interlanguage-link-target">سنڌي</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-se mw-list-item"><a href="https://se.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – északi számi" lang="se" hreflang="se" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Davvisámegiella" data-language-local-name="északi számi" class="interlanguage-link-target">Davvisámegiella</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sh mw-list-item"><a href="https://sh.wikipedia.org/wiki/Tajvan" title="Tajvan – szerbhorvát" lang="sh" hreflang="sh" data-title="Tajvan" data-language-autonym="Srpskohrvatski / српскохрватски" data-language-local-name="szerbhorvát" class="interlanguage-link-target">Srpskohrvatski / српскохрватски</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-shn mw-list-item"><a href="https://shn.wikipedia.org/wiki/%E1%80%91%E1%81%A2%E1%82%86%E1%82%87%E1%80%9D%E1%81%A2%E1%81%BC%E1%80%BA%E1%80%B8" title="ထၢႆႇဝၢၼ်း – san" lang="shn" hreflang="shn" data-title="ထၢႆႇဝၢၼ်း" data-language-autonym="ၽႃႇသႃႇတႆး " data-language-local-name="san" class="interlanguage-link-target">ၽႃႇသႃႇတႆး </a></li><li class="interlanguage-link interwiki-si mw-list-item"><a href="https://si.wikipedia.org/wiki/%E0%B6%AD%E0%B7%8F%E0%B6%BA%E0%B7%92%E0%B7%80%E0%B7%8F%E0%B6%B1%E0%B6%BA" title="තායිවානය – szingaléz" lang="si" hreflang="si" data-title="තායිවානය" data-language-autonym="සිංහල" data-language-local-name="szingaléz" class="interlanguage-link-target">සිංහල</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-simple mw-list-item"><a href="https://simple.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – Simple English" lang="en-simple" hreflang="en-simple" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Simple English" data-language-local-name="Simple English" class="interlanguage-link-target">Simple English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sk mw-list-item"><a href="https://sk.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – szlovák" lang="sk" hreflang="sk" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Slovenčina" data-language-local-name="szlovák" class="interlanguage-link-target">Slovenčina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sl mw-list-item"><a href="https://sl.wikipedia.org/wiki/Tajvan" title="Tajvan – szlovén" lang="sl" hreflang="sl" data-title="Tajvan" data-language-autonym="Slovenščina" data-language-local-name="szlovén" class="interlanguage-link-target">Slovenščina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sm mw-list-item"><a href="https://sm.wikipedia.org/wiki/Saina_Taipei" title="Saina Taipei – szamoai" lang="sm" hreflang="sm" data-title="Saina Taipei" data-language-autonym="Gagana Samoa" data-language-local-name="szamoai" class="interlanguage-link-target">Gagana Samoa</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-smn mw-list-item"><a href="https://smn.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – inari számi" lang="smn" hreflang="smn" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Anarâškielâ" data-language-local-name="inari számi" class="interlanguage-link-target">Anarâškielâ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sn mw-list-item"><a href="https://sn.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – sona" lang="sn" hreflang="sn" data-title="Taiwan" data-language-autonym="ChiShona" data-language-local-name="sona" class="interlanguage-link-target">ChiShona</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-so mw-list-item"><a href="https://so.wikipedia.org/wiki/Taywan" title="Taywan – szomáli" lang="so" hreflang="so" data-title="Taywan" data-language-autonym="Soomaaliga" data-language-local-name="szomáli" class="interlanguage-link-target">Soomaaliga</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sq mw-list-item"><a href="https://sq.wikipedia.org/wiki/Tajvani" title="Tajvani – albán" lang="sq" hreflang="sq" data-title="Tajvani" data-language-autonym="Shqip" data-language-local-name="albán" class="interlanguage-link-target">Shqip</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr mw-list-item"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%A0%D0%B5%D0%BF%D1%83%D0%B1%D0%BB%D0%B8%D0%BA%D0%B0_%D0%9A%D0%B8%D0%BD%D0%B0" title="Република Кина – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="Република Кина" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target">Српски / srpski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ss mw-list-item"><a href="https://ss.wikipedia.org/wiki/IThayiwani" title="IThayiwani – sziszuati" lang="ss" hreflang="ss" data-title="IThayiwani" data-language-autonym="SiSwati" data-language-local-name="sziszuati" class="interlanguage-link-target">SiSwati</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-stq mw-list-item"><a href="https://stq.wikipedia.org/wiki/Republik_China" title="Republik China – Saterland Frisian" lang="stq" hreflang="stq" data-title="Republik China" data-language-autonym="Seeltersk" data-language-local-name="Saterland Frisian" class="interlanguage-link-target">Seeltersk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-su mw-list-item"><a href="https://su.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9publik_Tiongkok" title="Républik Tiongkok – szundanéz" lang="su" hreflang="su" data-title="Républik Tiongkok" data-language-autonym="Sunda" data-language-local-name="szundanéz" class="interlanguage-link-target">Sunda</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv mw-list-item"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target">Svenska</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sw mw-list-item"><a href="https://sw.wikipedia.org/wiki/Jamhuri_ya_China" title="Jamhuri ya China – szuahéli" lang="sw" hreflang="sw" data-title="Jamhuri ya China" data-language-autonym="Kiswahili" data-language-local-name="szuahéli" class="interlanguage-link-target">Kiswahili</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-szl mw-list-item"><a href="https://szl.wikipedia.org/wiki/Chi%C5%84sk%C5%8F_Republika" title="Chińskŏ Republika – sziléziai" lang="szl" hreflang="szl" data-title="Chińskŏ Republika" data-language-autonym="Ślůnski" data-language-local-name="sziléziai" class="interlanguage-link-target">Ślůnski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ta mw-list-item"><a href="https://ta.wikipedia.org/wiki/%E0%AE%A4%E0%AF%88%E0%AE%B5%E0%AE%BE%E0%AE%A9%E0%AF%8D" title="தைவான் – tamil" lang="ta" hreflang="ta" data-title="தைவான்" data-language-autonym="தமிழ்" data-language-local-name="tamil" class="interlanguage-link-target">தமிழ்</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tay mw-list-item"><a href="https://tay.wikipedia.org/wiki/Taywan" title="Taywan – Tayal" lang="tay" hreflang="tay" data-title="Taywan" data-language-autonym="Tayal" data-language-local-name="Tayal" class="interlanguage-link-target">Tayal</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tdd mw-list-item"><a href="https://tdd.wikipedia.org/wiki/%E1%A5%97%E1%A5%A3%E1%A5%AD%E1%A5%B1_%E1%A5%9D%E1%A5%A3%E1%A5%A2%E1%A5%B1" title="ᥗᥣᥭᥱ ᥝᥣᥢᥱ – Tai Nuea" lang="tdd" hreflang="tdd" data-title="ᥗᥣᥭᥱ ᥝᥣᥢᥱ" data-language-autonym="ᥖᥭᥰ ᥖᥬᥲ ᥑᥨᥒᥰ" data-language-local-name="Tai Nuea" class="interlanguage-link-target">ᥖᥭᥰ ᥖᥬᥲ ᥑᥨᥒᥰ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-te mw-list-item"><a href="https://te.wikipedia.org/wiki/%E0%B0%A4%E0%B1%88%E0%B0%B5%E0%B0%BE%E0%B0%A8%E0%B1%8D" title="తైవాన్ – telugu" lang="te" hreflang="te" data-title="తైవాన్" data-language-autonym="తెలుగు" data-language-local-name="telugu" class="interlanguage-link-target">తెలుగు</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tet mw-list-item"><a href="https://tet.wikipedia.org/wiki/Taiw%C3%A1n" title="Taiwán – tetum" lang="tet" hreflang="tet" data-title="Taiwán" data-language-autonym="Tetun" data-language-local-name="tetum" class="interlanguage-link-target">Tetun</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tg mw-list-item"><a href="https://tg.wikipedia.org/wiki/%D0%A2%D0%B0%D0%B9%D0%B2%D0%B0%D0%BD" title="Тайван – tadzsik" lang="tg" hreflang="tg" data-title="Тайван" data-language-autonym="Тоҷикӣ" data-language-local-name="tadzsik" class="interlanguage-link-target">Тоҷикӣ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-th mw-list-item"><a href="https://th.wikipedia.org/wiki/%E0%B8%9B%E0%B8%A3%E0%B8%B0%E0%B9%80%E0%B8%97%E0%B8%A8%E0%B9%84%E0%B8%95%E0%B9%89%E0%B8%AB%E0%B8%A7%E0%B8%B1%E0%B8%99" title="ประเทศไต้หวัน – thai" lang="th" hreflang="th" data-title="ประเทศไต้หวัน" data-language-autonym="ไทย" data-language-local-name="thai" class="interlanguage-link-target">ไทย</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ti mw-list-item"><a href="https://ti.wikipedia.org/wiki/%E1%89%B3%E1%8B%AD%E1%8B%8B%E1%8A%95" title="ታይዋን – tigrinya" lang="ti" hreflang="ti" data-title="ታይዋን" data-language-autonym="ትግርኛ" data-language-local-name="tigrinya" class="interlanguage-link-target">ትግርኛ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tk mw-list-item"><a href="https://tk.wikipedia.org/wiki/Ta%C3%BDwan" title="Taýwan – türkmén" lang="tk" hreflang="tk" data-title="Taýwan" data-language-autonym="Türkmençe" data-language-local-name="türkmén" class="interlanguage-link-target">Türkmençe</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tl mw-list-item"><a href="https://tl.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – tagalog" lang="tl" hreflang="tl" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Tagalog" data-language-local-name="tagalog" class="interlanguage-link-target">Tagalog</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tly mw-list-item"><a href="https://tly.wikipedia.org/wiki/Tajvan" title="Tajvan – Talysh" lang="tly" hreflang="tly" data-title="Tajvan" data-language-autonym="Tolışi" data-language-local-name="Talysh" class="interlanguage-link-target">Tolışi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-to mw-list-item"><a href="https://to.wikipedia.org/wiki/Taiuani" title="Taiuani – tongai" lang="to" hreflang="to" data-title="Taiuani" data-language-autonym="Lea faka-Tonga" data-language-local-name="tongai" class="interlanguage-link-target">Lea faka-Tonga</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tpi mw-list-item"><a href="https://tpi.wikipedia.org/wiki/Ripablik_bilong_Saina" title="Ripablik bilong Saina – tok pisin" lang="tpi" hreflang="tpi" data-title="Ripablik bilong Saina" data-language-autonym="Tok Pisin" data-language-local-name="tok pisin" class="interlanguage-link-target">Tok Pisin</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/Tayvan" title="Tayvan – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Tayvan" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target">Türkçe</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-trv mw-list-item"><a href="https://trv.wikipedia.org/wiki/Taywang" title="Taywang – tarokó" lang="trv" hreflang="trv" data-title="Taywang" data-language-autonym="Seediq" data-language-local-name="tarokó" class="interlanguage-link-target">Seediq</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tt mw-list-item"><a href="https://tt.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D1%8B%D1%82%D0%B0%D0%B9_%D2%96%D3%A9%D0%BC%D2%BB%D2%AF%D1%80%D0%B8%D1%8F%D1%82%D0%B5" title="Кытай Җөмһүрияте – tatár" lang="tt" hreflang="tt" data-title="Кытай Җөмһүрияте" data-language-autonym="Татарча / tatarça" data-language-local-name="tatár" class="interlanguage-link-target">Татарча / tatarça</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-udm mw-list-item"><a href="https://udm.wikipedia.org/wiki/%D0%A2%D0%B0%D0%B9%D0%B2%D0%B0%D0%BD%D1%8C" title="Тайвань – udmurt" lang="udm" hreflang="udm" data-title="Тайвань" data-language-autonym="Удмурт" data-language-local-name="udmurt" class="interlanguage-link-target">Удмурт</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ug mw-list-item"><a href="https://ug.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%DB%95%D9%8A%DB%8B%DB%95%D9%86" title="تەيۋەن – ujgur" lang="ug" hreflang="ug" data-title="تەيۋەن" data-language-autonym="ئۇيغۇرچە / Uyghurche" data-language-local-name="ujgur" class="interlanguage-link-target">ئۇيغۇرچە / Uyghurche</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%A0%D0%B5%D1%81%D0%BF%D1%83%D0%B1%D0%BB%D1%96%D0%BA%D0%B0_%D0%9A%D0%B8%D1%82%D0%B0%D0%B9" title="Республіка Китай – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Республіка Китай" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target">Українська</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ur mw-list-item"><a href="https://ur.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%D8%A7%D8%A6%DB%8C%D9%88%D8%A7%D9%86" title="تائیوان – urdu" lang="ur" hreflang="ur" data-title="تائیوان" data-language-autonym="اردو" data-language-local-name="urdu" class="interlanguage-link-target">اردو</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uz mw-list-item"><a href="https://uz.wikipedia.org/wiki/Xitoy_Respublikasi" title="Xitoy Respublikasi – üzbég" lang="uz" hreflang="uz" data-title="Xitoy Respublikasi" data-language-autonym="Oʻzbekcha / ўзбекча" data-language-local-name="üzbég" class="interlanguage-link-target">Oʻzbekcha / ўзбекча</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vec mw-list-item"><a href="https://vec.wikipedia.org/wiki/Rep%C3%B9blega_de_Cina" title="Repùblega de Cina – velencei" lang="vec" hreflang="vec" data-title="Repùblega de Cina" data-language-autonym="Vèneto" data-language-local-name="velencei" class="interlanguage-link-target">Vèneto</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vi mw-list-item"><a href="https://vi.wikipedia.org/wiki/%C4%90%C3%A0i_Loan" title="Đài Loan – vietnámi" lang="vi" hreflang="vi" data-title="Đài Loan" data-language-autonym="Tiếng Việt" data-language-local-name="vietnámi" class="interlanguage-link-target">Tiếng Việt</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vls mw-list-item"><a href="https://vls.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – West Flemish" lang="vls" hreflang="vls" data-title="Taiwan" data-language-autonym="West-Vlams" data-language-local-name="West Flemish" class="interlanguage-link-target">West-Vlams</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vo mw-list-item"><a href="https://vo.wikipedia.org/wiki/Tayv%C3%A4n" title="Tayvän – volapük" lang="vo" hreflang="vo" data-title="Tayvän" data-language-autonym="Volapük" data-language-local-name="volapük" class="interlanguage-link-target">Volapük</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wa mw-list-item"><a href="https://wa.wikipedia.org/wiki/Taywane" title="Taywane – vallon" lang="wa" hreflang="wa" data-title="Taywane" data-language-autonym="Walon" data-language-local-name="vallon" class="interlanguage-link-target">Walon</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-war mw-list-item"><a href="https://war.wikipedia.org/wiki/Republika_han_Tsina" title="Republika han Tsina – varaó" lang="war" hreflang="war" data-title="Republika han Tsina" data-language-autonym="Winaray" data-language-local-name="varaó" class="interlanguage-link-target">Winaray</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wo mw-list-item"><a href="https://wo.wikipedia.org/wiki/Taaywaan" title="Taaywaan – volof" lang="wo" hreflang="wo" data-title="Taaywaan" data-language-autonym="Wolof" data-language-local-name="volof" class="interlanguage-link-target">Wolof</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wuu mw-list-item"><a href="https://wuu.wikipedia.org/wiki/%E4%B8%AD%E5%8D%8E%E6%B0%91%E5%9B%BD" title="中华民国 – wu kínai" lang="wuu" hreflang="wuu" data-title="中华民国" data-language-autonym="吴语" data-language-local-name="wu kínai" class="interlanguage-link-target">吴语</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-xh mw-list-item"><a href="https://xh.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – xhosza" lang="xh" hreflang="xh" data-title="Taiwan" data-language-autonym="IsiXhosa" data-language-local-name="xhosza" class="interlanguage-link-target">IsiXhosa</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-xmf mw-list-item"><a href="https://xmf.wikipedia.org/wiki/%E1%83%A2%E1%83%90%E1%83%98%E1%83%95%E1%83%90%E1%83%9C%E1%83%98" title="ტაივანი – Mingrelian" lang="xmf" hreflang="xmf" data-title="ტაივანი" data-language-autonym="მარგალური" data-language-local-name="Mingrelian" class="interlanguage-link-target">მარგალური</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yi mw-list-item"><a href="https://yi.wikipedia.org/wiki/%D7%98%D7%99%D7%99%D7%95%D7%95%D7%90%D7%9F" title="טייוואן – jiddis" lang="yi" hreflang="yi" data-title="טייוואן" data-language-autonym="ייִדיש" data-language-local-name="jiddis" class="interlanguage-link-target">ייִדיש</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yo mw-list-item"><a href="https://yo.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – joruba" lang="yo" hreflang="yo" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Yorùbá" data-language-local-name="joruba" class="interlanguage-link-target">Yorùbá</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-za mw-list-item"><a href="https://za.wikipedia.org/wiki/Cunghvaz_Minzgoz" title="Cunghvaz Minzgoz – zsuang" lang="za" hreflang="za" data-title="Cunghvaz Minzgoz" data-language-autonym="Vahcuengh" data-language-local-name="zsuang" class="interlanguage-link-target">Vahcuengh</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zea mw-list-item"><a href="https://zea.wikipedia.org/wiki/Taiwan" title="Taiwan – Zeelandic" lang="zea" hreflang="zea" data-title="Taiwan" data-language-autonym="Zeêuws" data-language-local-name="Zeelandic" class="interlanguage-link-target">Zeêuws</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B" title="中華民國 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="中華民國" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target">中文</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-classical mw-list-item"><a href="https://zh-classical.wikipedia.org/wiki/%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B" title="中華民國 – Literary Chinese" lang="lzh" hreflang="lzh" data-title="中華民國" data-language-autonym="文言" data-language-local-name="Literary Chinese" class="interlanguage-link-target">文言</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-min-nan mw-list-item"><a href="https://zh-min-nan.wikipedia.org/wiki/Tiong-ho%C3%A2_B%C3%AEn-kok" title="Tiong-hoâ Bîn-kok – min nan kínai" lang="nan" hreflang="nan" data-title="Tiong-hoâ Bîn-kok" data-language-autonym="閩南語 / Bân-lâm-gú" data-language-local-name="min nan kínai" class="interlanguage-link-target">閩南語 / Bân-lâm-gú</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-yue mw-list-item"><a href="https://zh-yue.wikipedia.org/wiki/%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B" title="中華民國 – kantoni" lang="yue" hreflang="yue" data-title="中華民國" data-language-autonym="粵語" data-language-local-name="kantoni" class="interlanguage-link-target">粵語</a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q865#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c">Szócikk</a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >magyar </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g">Olvasás</a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >Eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g">Olvasás</a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=history">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j">Mi hivatkozik erre?</a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k">Kapcsolódó változtatások</a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q">Speciális lapok</a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&oldid=27569382" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához">Hivatkozás erre a változatra</a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=info" title="További információk erről a lapról">Lapinformációk</a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&id=27569382&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban">Hogyan hivatkozz erre a lapra?</a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FK%25C3%25ADnai_K%25C3%25B6zt%25C3%25A1rsas%25C3%25A1g">Rövidített URL készítése</a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FK%25C3%25ADnai_K%25C3%25B6zt%25C3%25A1rsas%25C3%25A1g">QR-kód letöltése</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=K%C3%ADnai+K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g">Könyv készítése</a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=show-download-screen">Letöltés PDF-ként</a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p">Nyomtatható változat</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B" hreflang="en">Wikimédia Commons</a></li><li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikinews mw-list-item"><a href="https://hu.wikinews.org/wiki/Kateg%C3%B3ria:Tajvan" hreflang="hu">Wikihírek</a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q865" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g">Wikidata-adatlap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-featured" class="mw-indicator"><div class="mw-parser-output"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja" title="Ez a szócikk egyike a kiemelt cikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik"><img alt="Ez a szócikk egyike a kiemelt cikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik; kattints a többi hasonló minőségű cikk böngészéséhez" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/20px-Cscr-featured.svg.png" decoding="async" width="20" height="19" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/30px-Cscr-featured.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/40px-Cscr-featured.svg.png 2x" data-file-width="466" data-file-height="443" /></a></div></div> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle">Ellenőrzött</indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2>Ez a lap egy ellenőrzött változata</div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Speci%C3%A1lis:Badtitle/Message">ellenőrizve</a>: 2024. november 2.<table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Disambig.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/19px-Disambig.svg.png" decoding="async" width="19" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/29px-Disambig.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/38px-Disambig.svg.png 2x" data-file-width="230" data-file-height="183" /></a></td><td>Ez a szócikk az államról szól. Magával a szigettel a <a href="/wiki/Tajvan_(sziget)" title="Tajvan (sziget)">Tajvan (sziget)</a> szócikk foglalkozik.</td></tr></tbody></table> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Confusion.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fd/Confusion.svg/19px-Confusion.svg.png" decoding="async" width="19" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fd/Confusion.svg/29px-Confusion.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fd/Confusion.svg/38px-Confusion.svg.png 2x" data-file-width="220" data-file-height="168" /></a></td><td>Nem tévesztendő össze a következővel: <a href="/wiki/K%C3%ADnai_N%C3%A9pk%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g" class="mw-redirect" title="Kínai Népköztársaság">Kínai Népköztársaság</a>.</td></tr></tbody></table> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:%E6%9B%B8.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/86/%E6%9B%B8.svg/22px-%E6%9B%B8.svg.png" decoding="async" width="22" height="22" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/86/%E6%9B%B8.svg/33px-%E6%9B%B8.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/86/%E6%9B%B8.svg/44px-%E6%9B%B8.svg.png 2x" data-file-width="512" data-file-height="512" /></a></td><td>A szócikk <a href="/wiki/%C3%8Dr%C3%A1s" title="Írás">keleti írásjegyeket</a> tartalmaz. <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kelet-%C3%A1zsiai_karakterek_megjelen%C3%ADt%C3%A9se" title="Wikipédia:Kelet-ázsiai karakterek megjelenítése">Többnyelvű támogatás</a> nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.</td></tr></tbody></table> <table class="dablink noprint" style="background: transparent; padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td><a href="/wiki/F%C3%A1jl:%E6%9B%B8.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/86/%E6%9B%B8.svg/22px-%E6%9B%B8.svg.png" decoding="async" width="22" height="22" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/86/%E6%9B%B8.svg/33px-%E6%9B%B8.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/86/%E6%9B%B8.svg/44px-%E6%9B%B8.svg.png 2x" data-file-width="512" data-file-height="512" /></a> </td><td>Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:K%C3%ADnai_%C3%A9s_koreai_%C3%A1t%C3%ADr%C3%A1s_v%C3%A1lt%C3%A1sa" title="Wikipédia:Kínai és koreai átírás váltása">pinjin és magyaros átírása</a> között ide kattintva szabadon lehet választani.</td></tr></tbody></table> <table class="infobox ujinfobox"> <tbody><tr><td colspan="2" class="fejlec telepulesinfobox" style="color:black;background-color:#DAE5E8;">Kínai Köztársaság</td></tr><tr><td colspan="2" style="background-color:#DAE5E8;color:black;text-align:center;">中華民國 Csunghua Minkuo (Zhōnghuá Mínguó)</td></tr><tr><td colspan="2"><table style="display:table;width:100% !important;background:transparent"><tbody><tr> <td style="text-align:center;vertical-align:middle;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Flag_of_the_Republic_of_China.svg" class="mw-file-description" title="A Kínai Köztársaság zászlaja"><img alt="A Kínai Köztársaság zászlaja" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Flag_of_the_Republic_of_China.svg/112px-Flag_of_the_Republic_of_China.svg.png" decoding="async" width="112" height="75" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Flag_of_the_Republic_of_China.svg/168px-Flag_of_the_Republic_of_China.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Flag_of_the_Republic_of_China.svg/224px-Flag_of_the_Republic_of_China.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /></a> <a href="/wiki/A_K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_z%C3%A1szlaja" title="A Kínai Köztársaság zászlaja">A Kínai Köztársaság zászlaja</a></td> <td style="text-align:center;vertical-align:middle;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:National_Emblem_of_the_Republic_of_China.svg" class="mw-file-description" title="A Kínai Köztársaság címere"><img alt="A Kínai Köztársaság címere" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8b/National_Emblem_of_the_Republic_of_China.svg/112px-National_Emblem_of_the_Republic_of_China.svg.png" decoding="async" width="112" height="112" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8b/National_Emblem_of_the_Republic_of_China.svg/168px-National_Emblem_of_the_Republic_of_China.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8b/National_Emblem_of_the_Republic_of_China.svg/224px-National_Emblem_of_the_Republic_of_China.svg.png 2x" data-file-width="600" data-file-height="600" /></a> <a href="/wiki/A_K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_c%C3%ADmere" title="A Kínai Köztársaság címere">A Kínai Köztársaság címere</a></td></tr></tbody></table></td></tr><tr><td colspan="2" style="background-color:#DAE5E8;color:black;text-align:center;"><a href="/wiki/Nemzeti_himnusz" title="Nemzeti himnusz">Nemzeti himnusz</a>: „Három népi elv” 《中華民國國歌》 <figure class="mw-default-size mw-halign-center" typeof="mw:File"><audio id="mwe_player_0" controls="" preload="none" data-mw-tmh="" class="mw-file-element" width="220" style="width:220px;" data-durationhint="81" data-mwtitle="National_anthem_of_the_Republic_of_China_(Taiwan)_中華民國國歌(演奏版).ogg" data-mwprovider="wikimediacommons"><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/be/National_anthem_of_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29_%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E5%9C%8B%E6%AD%8C%28%E6%BC%94%E5%A5%8F%E7%89%88%29.ogg" type="audio/ogg; codecs="vorbis"" data-width="0" data-height="0" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/b/be/National_anthem_of_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29_%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E5%9C%8B%E6%AD%8C%28%E6%BC%94%E5%A5%8F%E7%89%88%29.ogg/National_anthem_of_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29_%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E5%9C%8B%E6%AD%8C%28%E6%BC%94%E5%A5%8F%E7%89%88%29.ogg.mp3" type="audio/mpeg" data-transcodekey="mp3" data-width="0" data-height="0" /><track src="https://commons.wikimedia.org/w/api.php?action=timedtext&title=File%3ANational_anthem_of_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29_%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E5%9C%8B%E6%AD%8C%28%E6%BC%94%E5%A5%8F%E7%89%88%29.ogg&lang=ar&trackformat=vtt&origin=%2A" kind="subtitles" type="text/vtt" srclang="ar" label="العربية ‪(ar)‬" data-dir="rtl" /><track src="https://commons.wikimedia.org/w/api.php?action=timedtext&title=File%3ANational_anthem_of_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29_%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E5%9C%8B%E6%AD%8C%28%E6%BC%94%E5%A5%8F%E7%89%88%29.ogg&lang=be&trackformat=vtt&origin=%2A" kind="subtitles" type="text/vtt" srclang="be" label="беларуская ‪(be)‬" data-dir="ltr" /><track src="https://commons.wikimedia.org/w/api.php?action=timedtext&title=File%3ANational_anthem_of_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29_%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E5%9C%8B%E6%AD%8C%28%E6%BC%94%E5%A5%8F%E7%89%88%29.ogg&lang=bg&trackformat=vtt&origin=%2A" kind="subtitles" type="text/vtt" srclang="bg" label="български ‪(bg)‬" data-dir="ltr" /><track src="https://commons.wikimedia.org/w/api.php?action=timedtext&title=File%3ANational_anthem_of_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29_%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E5%9C%8B%E6%AD%8C%28%E6%BC%94%E5%A5%8F%E7%89%88%29.ogg&lang=bs&trackformat=vtt&origin=%2A" kind="subtitles" type="text/vtt" srclang="bs" label="bosanski ‪(bs)‬" data-dir="ltr" /><track src="https://commons.wikimedia.org/w/api.php?action=timedtext&title=File%3ANational_anthem_of_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29_%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E5%9C%8B%E6%AD%8C%28%E6%BC%94%E5%A5%8F%E7%89%88%29.ogg&lang=de&trackformat=vtt&origin=%2A" kind="subtitles" type="text/vtt" srclang="de" label="Deutsch ‪(de)‬" data-dir="ltr" /><track src="https://commons.wikimedia.org/w/api.php?action=timedtext&title=File%3ANational_anthem_of_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29_%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E5%9C%8B%E6%AD%8C%28%E6%BC%94%E5%A5%8F%E7%89%88%29.ogg&lang=en&trackformat=vtt&origin=%2A" kind="subtitles" type="text/vtt" srclang="en" label="English ‪(en)‬" data-dir="ltr" /><track src="https://commons.wikimedia.org/w/api.php?action=timedtext&title=File%3ANational_anthem_of_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29_%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E5%9C%8B%E6%AD%8C%28%E6%BC%94%E5%A5%8F%E7%89%88%29.ogg&lang=es&trackformat=vtt&origin=%2A" kind="subtitles" type="text/vtt" srclang="es" label="español ‪(es)‬" data-dir="ltr" /><track src="https://commons.wikimedia.org/w/api.php?action=timedtext&title=File%3ANational_anthem_of_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29_%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E5%9C%8B%E6%AD%8C%28%E6%BC%94%E5%A5%8F%E7%89%88%29.ogg&lang=fr&trackformat=vtt&origin=%2A" kind="subtitles" type="text/vtt" srclang="fr" label="français ‪(fr)‬" data-dir="ltr" /><track src="https://commons.wikimedia.org/w/api.php?action=timedtext&title=File%3ANational_anthem_of_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29_%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E5%9C%8B%E6%AD%8C%28%E6%BC%94%E5%A5%8F%E7%89%88%29.ogg&lang=hr&trackformat=vtt&origin=%2A" kind="subtitles" type="text/vtt" srclang="hr" label="hrvatski ‪(hr)‬" data-dir="ltr" /><track src="https://commons.wikimedia.org/w/api.php?action=timedtext&title=File%3ANational_anthem_of_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29_%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E5%9C%8B%E6%AD%8C%28%E6%BC%94%E5%A5%8F%E7%89%88%29.ogg&lang=id&trackformat=vtt&origin=%2A" kind="subtitles" type="text/vtt" srclang="id" label="Bahasa Indonesia ‪(id)‬" data-dir="ltr" /><track src="https://commons.wikimedia.org/w/api.php?action=timedtext&title=File%3ANational_anthem_of_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29_%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E5%9C%8B%E6%AD%8C%28%E6%BC%94%E5%A5%8F%E7%89%88%29.ogg&lang=ja&trackformat=vtt&origin=%2A" kind="subtitles" type="text/vtt" srclang="ja" label="日本語 ‪(ja)‬" data-dir="ltr" /><track src="https://commons.wikimedia.org/w/api.php?action=timedtext&title=File%3ANational_anthem_of_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29_%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E5%9C%8B%E6%AD%8C%28%E6%BC%94%E5%A5%8F%E7%89%88%29.ogg&lang=km&trackformat=vtt&origin=%2A" kind="subtitles" type="text/vtt" srclang="km" label="ភាសាខ្មែរ ‪(km)‬" data-dir="ltr" /><track src="https://commons.wikimedia.org/w/api.php?action=timedtext&title=File%3ANational_anthem_of_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29_%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E5%9C%8B%E6%AD%8C%28%E6%BC%94%E5%A5%8F%E7%89%88%29.ogg&lang=ko&trackformat=vtt&origin=%2A" kind="subtitles" type="text/vtt" srclang="ko" label="한국어 ‪(ko)‬" data-dir="ltr" /><track src="https://commons.wikimedia.org/w/api.php?action=timedtext&title=File%3ANational_anthem_of_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29_%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E5%9C%8B%E6%AD%8C%28%E6%BC%94%E5%A5%8F%E7%89%88%29.ogg&lang=lt&trackformat=vtt&origin=%2A" kind="subtitles" type="text/vtt" srclang="lt" label="lietuvių ‪(lt)‬" data-dir="ltr" /><track src="https://commons.wikimedia.org/w/api.php?action=timedtext&title=File%3ANational_anthem_of_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29_%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E5%9C%8B%E6%AD%8C%28%E6%BC%94%E5%A5%8F%E7%89%88%29.ogg&lang=mk&trackformat=vtt&origin=%2A" kind="subtitles" type="text/vtt" srclang="mk" label="македонски ‪(mk)‬" data-dir="ltr" /><track src="https://commons.wikimedia.org/w/api.php?action=timedtext&title=File%3ANational_anthem_of_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29_%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E5%9C%8B%E6%AD%8C%28%E6%BC%94%E5%A5%8F%E7%89%88%29.ogg&lang=ms&trackformat=vtt&origin=%2A" kind="subtitles" type="text/vtt" srclang="ms" label="Bahasa Melayu ‪(ms)‬" data-dir="ltr" /><track src="https://commons.wikimedia.org/w/api.php?action=timedtext&title=File%3ANational_anthem_of_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29_%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E5%9C%8B%E6%AD%8C%28%E6%BC%94%E5%A5%8F%E7%89%88%29.ogg&lang=pt&trackformat=vtt&origin=%2A" kind="subtitles" type="text/vtt" srclang="pt" label="português ‪(pt)‬" data-dir="ltr" /><track src="https://commons.wikimedia.org/w/api.php?action=timedtext&title=File%3ANational_anthem_of_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29_%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E5%9C%8B%E6%AD%8C%28%E6%BC%94%E5%A5%8F%E7%89%88%29.ogg&lang=ru&trackformat=vtt&origin=%2A" kind="subtitles" type="text/vtt" srclang="ru" label="русский ‪(ru)‬" data-dir="ltr" /><track src="https://commons.wikimedia.org/w/api.php?action=timedtext&title=File%3ANational_anthem_of_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29_%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E5%9C%8B%E6%AD%8C%28%E6%BC%94%E5%A5%8F%E7%89%88%29.ogg&lang=sl&trackformat=vtt&origin=%2A" kind="subtitles" type="text/vtt" srclang="sl" label="slovenščina ‪(sl)‬" data-dir="ltr" /><track src="https://commons.wikimedia.org/w/api.php?action=timedtext&title=File%3ANational_anthem_of_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29_%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E5%9C%8B%E6%AD%8C%28%E6%BC%94%E5%A5%8F%E7%89%88%29.ogg&lang=sr-el&trackformat=vtt&origin=%2A" kind="subtitles" type="text/vtt" srclang="sr-Latn" label="srpski (latinica) ‪(sr-el)‬" data-dir="ltr" /><track src="https://commons.wikimedia.org/w/api.php?action=timedtext&title=File%3ANational_anthem_of_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29_%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E5%9C%8B%E6%AD%8C%28%E6%BC%94%E5%A5%8F%E7%89%88%29.ogg&lang=sr&trackformat=vtt&origin=%2A" kind="subtitles" type="text/vtt" srclang="sr" label="српски / srpski ‪(sr)‬" data-dir="ltr" /><track src="https://commons.wikimedia.org/w/api.php?action=timedtext&title=File%3ANational_anthem_of_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29_%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E5%9C%8B%E6%AD%8C%28%E6%BC%94%E5%A5%8F%E7%89%88%29.ogg&lang=th&trackformat=vtt&origin=%2A" kind="subtitles" type="text/vtt" srclang="th" label="ไทย ‪(th)‬" data-dir="ltr" /><track src="https://commons.wikimedia.org/w/api.php?action=timedtext&title=File%3ANational_anthem_of_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29_%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E5%9C%8B%E6%AD%8C%28%E6%BC%94%E5%A5%8F%E7%89%88%29.ogg&lang=tr&trackformat=vtt&origin=%2A" kind="subtitles" type="text/vtt" srclang="tr" label="Türkçe ‪(tr)‬" data-dir="ltr" /><track src="https://commons.wikimedia.org/w/api.php?action=timedtext&title=File%3ANational_anthem_of_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29_%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E5%9C%8B%E6%AD%8C%28%E6%BC%94%E5%A5%8F%E7%89%88%29.ogg&lang=uk&trackformat=vtt&origin=%2A" kind="subtitles" type="text/vtt" srclang="uk" label="українська ‪(uk)‬" data-dir="ltr" /><track src="https://commons.wikimedia.org/w/api.php?action=timedtext&title=File%3ANational_anthem_of_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29_%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E5%9C%8B%E6%AD%8C%28%E6%BC%94%E5%A5%8F%E7%89%88%29.ogg&lang=vi&trackformat=vtt&origin=%2A" kind="subtitles" type="text/vtt" srclang="vi" label="Tiếng Việt ‪(vi)‬" data-dir="ltr" /><track src="https://commons.wikimedia.org/w/api.php?action=timedtext&title=File%3ANational_anthem_of_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29_%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E5%9C%8B%E6%AD%8C%28%E6%BC%94%E5%A5%8F%E7%89%88%29.ogg&lang=yue&trackformat=vtt&origin=%2A" kind="subtitles" type="text/vtt" srclang="yue" label="粵語 ‪(yue)‬" data-dir="ltr" /><track src="https://commons.wikimedia.org/w/api.php?action=timedtext&title=File%3ANational_anthem_of_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29_%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E5%9C%8B%E6%AD%8C%28%E6%BC%94%E5%A5%8F%E7%89%88%29.ogg&lang=zh-hans&trackformat=vtt&origin=%2A" kind="subtitles" type="text/vtt" srclang="zh-Hans" label="中文（简体） ‪(zh-hans)‬" data-dir="ltr" /><track src="https://commons.wikimedia.org/w/api.php?action=timedtext&title=File%3ANational_anthem_of_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29_%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E5%9C%8B%E6%AD%8C%28%E6%BC%94%E5%A5%8F%E7%89%88%29.ogg&lang=zh-hant&trackformat=vtt&origin=%2A" kind="subtitles" type="text/vtt" srclang="zh-Hant" label="中文（繁體） ‪(zh-hant)‬" data-dir="ltr" /><track src="https://commons.wikimedia.org/w/api.php?action=timedtext&title=File%3ANational_anthem_of_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29_%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E5%9C%8B%E6%AD%8C%28%E6%BC%94%E5%A5%8F%E7%89%88%29.ogg&lang=zh-tw&trackformat=vtt&origin=%2A" kind="subtitles" type="text/vtt" srclang="zh-Hant-TW" label="中文（臺灣） ‪(zh-tw)‬" data-dir="ltr" /><track src="https://commons.wikimedia.org/w/api.php?action=timedtext&title=File%3ANational_anthem_of_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29_%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E5%9C%8B%E6%AD%8C%28%E6%BC%94%E5%A5%8F%E7%89%88%29.ogg&lang=zh&trackformat=vtt&origin=%2A" kind="subtitles" type="text/vtt" srclang="zh" label="中文 ‪(zh)‬" data-dir="ltr" /></audio><figcaption></figcaption></figure></td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Taiwan-CIA_WFB_Map_hu.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/70/Taiwan-CIA_WFB_Map_hu.png/250px-Taiwan-CIA_WFB_Map_hu.png" decoding="async" width="250" height="269" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/70/Taiwan-CIA_WFB_Map_hu.png/375px-Taiwan-CIA_WFB_Map_hu.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/70/Taiwan-CIA_WFB_Map_hu.png/500px-Taiwan-CIA_WFB_Map_hu.png 2x" data-file-width="864" data-file-height="931" /></a></td></tr><tr><td colspan="2"><hr style="color:#DAE5E8;background-color:#DAE5E8;" /></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><a href="/wiki/F%C5%91v%C3%A1ros" title="Főváros">Fővárosa</a></td><td><a href="/wiki/Tajpej" title="Tajpej">Tajpej</a> (de facto)<a href="#cite_note-capital-1">[1]</a> <a href="/wiki/Nanking" title="Nanking">Nanking</a> (de jure)</td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/65/OOjs_UI_icon_mapPin-progressive.svg/16px-OOjs_UI_icon_mapPin-progressive.svg.png" decoding="async" width="16" height="16" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/65/OOjs_UI_icon_mapPin-progressive.svg/24px-OOjs_UI_icon_mapPin-progressive.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/65/OOjs_UI_icon_mapPin-progressive.svg/32px-OOjs_UI_icon_mapPin-progressive.svg.png 2x" data-file-width="20" data-file-height="20" /> <style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r27284035">.mw-parser-output .geo-default,.mw-parser-output .geo-dms,.mw-parser-output .geo-dec{display:inline}.mw-parser-output .geo-nondefault,.mw-parser-output .geo-multi-punct,.mw-parser-output .geo-inline-hidden{display:none}.mw-parser-output .longitude,.mw-parser-output .latitude{white-space:nowrap}body:not(.skin-vector):not(.skin-vector-2022):not(.skin-monobook):not(.skin-modern) .mw-parser-output #coordinates{display:none}.mw-parser-output #coordinates{font-size:small}</style><a class="external text" href="https://geohack.toolforge.org/geohack.php?language=hu&pagename=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&params=25_2_0_N_121_38_0_E">é. sz. 25° 02′ 00″, k. h. 121° 38′ 00″25.033333333333, 121.6333333333325.033333°N 121.633333°E</a><a href="/wiki/F%C3%B6ldrajzi_koordin%C3%A1ta-rendszer" title="Földrajzi koordináta-rendszer">Koordináták</a>: <a class="external text" href="https://geohack.toolforge.org/geohack.php?language=hu&pagename=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&params=25_2_0_N_121_38_0_E">é. sz. 25° 02′ 00″, k. h. 121° 38′ 00″25.033333333333, 121.6333333333325.033333°N 121.633333°E</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><a href="/wiki/%C3%81llamforma" title="Államforma">Államforma</a></td><td>köztársaság</td></tr><tr><td style="padding:0px 3px 0px 0px;vertical-align:top" colspan="2">Vezetők</td></tr><tr valign="top"><td class="cimkealatt" style="padding:0px 3px 0px 15px;">Elnök</td><td><a href="/w/index.php?title=Laj_Csing-t%C3%B6&action=edit&redlink=1" class="new" title="Laj Csing-tö (a lap nem létezik)">Laj Csing-tö</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimkealatt" style="padding:0px 3px 0px 15px;">Miniszterelnök</td><td><a href="/w/index.php?title=Csen_Csien-jen&action=edit&redlink=1" class="new" title="Csen Csien-jen (a lap nem létezik)">Csen Csien-jen</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><a href="/wiki/Hivatalos_nyelv" title="Hivatalos nyelv">Hivatalos nyelv</a></td><td><a href="/wiki/K%C3%ADnai_nyelv" title="Kínai nyelv">Mandarin</a><a href="#cite_note-2">[2]</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Függetlenségi törekvés</td><td><a href="/wiki/K%C3%ADna" title="Kína">Kínától</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimkealatt" style="padding:0px 3px 0px 15px;"><a href="/wiki/Vucsangi_felkel%C3%A9s" title="Vucsangi felkelés">Vucsangi felkelés (Wuchangi felkelés)</a></td><td><a href="/wiki/1911" title="1911">1911</a>. <a href="/wiki/Okt%C3%B3ber_10." title="Október 10.">október 10.</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimkealatt" style="padding:0px 3px 0px 15px;">A köztársaság kikiáltása</td><td><a href="/wiki/1912" title="1912">1912</a>. <a href="/wiki/Janu%C3%A1r_1." title="Január 1.">január 1.</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimkealatt" style="padding:0px 3px 0px 15px;">A japán uralom megszűnése Tajvanon (Taiwanon)</td><td><a href="/wiki/1945" title="1945">1945</a>. <a href="/wiki/Okt%C3%B3ber_25." title="Október 25.">október 25.</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimkealatt" style="padding:0px 3px 0px 15px;">Új alkotmány</td><td><a href="/wiki/1947" title="1947">1947</a>. <a href="/wiki/December_25." title="December 25.">december 25.</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimkealatt" style="padding:0px 3px 0px 15px;">A Kuomintang (Guomindang) Tajvanra (Taiwanra) menekül</td><td><a href="/wiki/1949" title="1949">1949</a>. <a href="/wiki/December_7." title="December 7.">december 7.</a></td></tr><tr><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;vertical-align:top">Tagság</td><td style="padding:0px;"><div class="mw-collapsible mw-collapsed">Lista<div class="mw-collapsible-content"><div class="plainlist"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r27515026">.mw-parser-output .plainlist ul{line-height:inherit;list-style:none none;margin:0;padding:0}.mw-parser-output .plainlist ul li{margin-bottom:0}</style> <ul><li><a href="/wiki/Egyes%C3%BClt_Nemzetek_Szervezete" title="Egyesült Nemzetek Szervezete">Egyesült Nemzetek Szervezete</a></li> <li><a href="/wiki/Kereskedelmi_Vil%C3%A1gszervezet" title="Kereskedelmi Világszervezet">Kereskedelmi Világszervezet</a></li> <li><a href="/wiki/%C3%81zsiai_Fejleszt%C3%A9si_Bank" title="Ázsiai Fejlesztési Bank">Ázsiai Fejlesztési Bank</a></li> <li><a href="/wiki/%C3%81zsiai_%C3%A9s_Csendes-%C3%B3ce%C3%A1ni_Gazdas%C3%A1gi_Egy%C3%BCttm%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9s" title="Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés">Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés</a></li> <li>Western and Central Pacific Fisheries Commission</li> <li>Inter-American Tropical Tuna Commission</li> <li>Commission for the Conservation of Southern Bluefin Tuna</li> <li><a href="/wiki/Az_Egyes%C3%BClt_Nemzetek_Szervezete_Biztons%C3%A1gi_Tan%C3%A1csa" title="Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa">Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa</a></li> <li>Közép-amerikai Gazdasági Integrációs Bank</li> <li><a href="/wiki/V%C3%ADzummentess%C3%A9gi_program" title="Vízummentességi program">vízummentességi program (USA)</a></li></ul> </div> </div></div></td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:1px 0px;background-color:#DAE5E8;color:black;text-align:center;">Népesség</td></tr><tr style="vertical-align:top;"><td style="font-weight:bold;">Népszámlálás szerint</td><td>23 412 899 fő (2024)<a href="#cite_note-e5235e80cd60910be8d9f3079ca69a2e59ad0205-3">[3]</a></td></tr><tr><td class="cimkealatt" style="padding:0px 3px 0px 15px;vertical-align:top"><a href="/wiki/Orsz%C3%A1gok_n%C3%A9pess%C3%A9g_szerinti_list%C3%A1ja" title="Országok népesség szerinti listája">Rangsorban</a></td><td style="padding:0px;">52</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Becsült</td><td style="padding:0px 0px; vertical-align: baseline;">23 603 049<a href="#cite_note-CIA2020-4">[4]</a> fő (2020)</td></tr><tr><td class="cimkealatt" style="padding:0px 3px 0px 15px;vertical-align:top"><a href="/wiki/Orsz%C3%A1gok_n%C3%A9pess%C3%A9g_szerinti_list%C3%A1ja" title="Országok népesség szerinti listája">Rangsorban</a></td><td style="padding:0px;">52</td></tr><tr><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><a href="/wiki/N%C3%A9ps%C5%B1r%C5%B1s%C3%A9g" title="Népsűrűség">Népsűrűség</a></td><td style="padding:0px 0px;">652<a href="#cite_note-taiwan-popstat-5">[5]</a> fő/km²</td></tr><tr><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;vertical-align:top"><a href="/wiki/Brutt%C3%B3_hazai_term%C3%A9k" title="Bruttó hazai termék">GDP</a></td><td style="padding:0px;">2009</td></tr><tr valign="top"><td class="cimkealatt" style="padding:0px 3px 0px 15px;">Összes</td><td style="padding:0px 0px; vertical-align: baseline;">735,997 milliárd USD<a href="#cite_note-imf2-6">[6]</a> (<a href="/wiki/Orsz%C3%A1gok_GDP_szerinti_list%C3%A1ja_(nomin%C3%A1lis)" title="Országok GDP szerinti listája (nominális)">17</a>) </td></tr><tr valign="top"><td class="cimkealatt" style="padding:0px 3px 0px 15px;">Egy főre jutó</td><td style="padding:0px 0px; vertical-align: baseline;">31 834 USD (23) </td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><a href="/wiki/Emberi_fejletts%C3%A9gi_index" title="Emberi fejlettségi index">HDI</a> (2007)</td><td>0.943</td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#DAE5E8;color:black;text-align:center;">Földrajzi adatok</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Terület</td><td style="padding:0px 0px; vertical-align: baseline;">36 191 km²</td></tr><tr valign="top"><td class="cimkealatt" style="padding:0px 3px 0px 15px;"><a href="/wiki/Orsz%C3%A1gok_ter%C3%BClet_szerinti_list%C3%A1ja" title="Országok terület szerinti listája">Rangsorban</a></td><td>136</td></tr><tr><td class="cimkealatt" style="padding:0px 3px 0px 15px;vertical-align:top">Víz</td><td style="padding:0px;">10,34%</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><a href="/wiki/Id%C5%91z%C3%B3na" title="Időzóna">Időzóna</a></td><td style="padding:0px 0px; vertical-align: baseline;"><div class="plainlist"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r27515026"> <ul><li><a href="/wiki/UTC%2B08:00" title="UTC+08:00">UTC+8</a></li> <li>Asia/Taipei</li> <li>tajvani idő</li></ul> </div> (<a href="/wiki/Egyezm%C3%A9nyes_koordin%C3%A1lt_vil%C3%A1gid%C5%91" title="Egyezményes koordinált világidő">UTC</a>+8) </td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#DAE5E8;color:black;text-align:center;">Egyéb adatok</td></tr><tr class="nyitasinfo nyitasinfo-Egyeb" style="display:none"><td colspan="2" style="text-align:center">Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.</td></tr><tr valign="top" class="csoport-Egyeb"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Pénznem</td><td><a href="/wiki/Tajvani_%C3%BAj_doll%C3%A1r" title="Tajvani új dollár">tajvani új dollár</a> (<code><a href="/wiki/ISO_4217" title="ISO 4217">TWD</a></code>) </td></tr><tr valign="top" class="csoport-Egyeb"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_g%C3%A9pkocsijelek_list%C3%A1ja" title="Nemzetközi gépkocsijelek listája">Nemzetközi gépkocsijel</a></td><td>RC</td></tr><tr valign="top" class="csoport-Egyeb"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><a href="/wiki/Orsz%C3%A1gh%C3%ADv%C3%B3sz%C3%A1mok_list%C3%A1ja" title="Országhívószámok listája">Hívószám</a></td><td>886</td></tr><tr valign="top" class="csoport-Egyeb"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Segélyhívó telefonszám</td><td><div class="plainlist"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r27515026"> <ul><li>119</li> <li>110</li> <li>112</li></ul> </div></td></tr><tr class="csoport-Egyeb"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;vertical-align:top"><a href="/wiki/Legfels%C5%91_szint%C5%B1_tartom%C3%A1ny" title="Legfelső szintű tartomány">Internet TLD</a></td><td style="padding:0px;"><a href="/wiki/.tw" title=".tw">.tw</a></td></tr><tr valign="top" class="csoport-Egyeb"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><a href="/wiki/Villamos_h%C3%A1l%C3%B3zat" title="Villamos hálózat">Villamos hálózat</a></td><td>110 volt</td></tr><tr valign="top" class="csoport-Egyeb"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Elektromos csatlakozó</td><td><div class="plainlist"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r27515026"> <ul><li>NEMA 1-15</li> <li>NEMA 5-15</li></ul> </div></td></tr><tr valign="top" class="csoport-Egyeb"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><a href="/wiki/Jobb_%C3%A9s_bal_oldali_k%C3%B6zleked%C3%A9s" title="Jobb és bal oldali közlekedés">Közlekedés iránya</a></td><td>jobb</td></tr><tr><td colspan="2" style="background-color: #E4EBF3;color:black;text-align:center;"><figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File"><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/20px-Commons-logo.svg.png" decoding="async" width="20" height="27" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/30px-Commons-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/40px-Commons-logo.svg.png 2x" data-file-width="1024" data-file-height="1376" /><figcaption></figcaption></figure><div>A <a href="/wiki/Wikim%C3%A9dia_Commons" title="Wikimédia Commons">Wikimédia Commons</a> tartalmaz <a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Republic_of_China" class="extiw" title="commons:Category:Republic of China">Kínai Köztársaság</a> témájú médiaállományokat.</div></td></tr></tbody></table> A Kínai Köztársaság (中華民國, <a href="/wiki/Pinjin" title="Pinjin">pinjin</a>: Zhōnghuá Mínguó, magyarosan Csunghua Minkuo), ismertebb nevén Tajvan (臺灣 / 台灣) a csendes-óceáni <a href="/wiki/Tajvan_(sziget)" title="Tajvan (sziget)">Tajvan szigetén</a> és pár kisebb szigeten fekszik, a <a href="/wiki/Kontinent%C3%A1lis_K%C3%ADna" title="Kontinentális Kína">kontinentális Kína</a> partjaitól kb. 200 km-re délkeletre. Politikai státusa vitatott, mivel a <a href="/wiki/K%C3%ADna" title="Kína">Kínai Népköztársaság</a> egyik tartományának tekinti Tajvant, a Kínai Köztársaság azonban önálló államnak tekinti saját magát. A Kínai Köztársaság kormánya igazgatja <a href="/wiki/Tajvan_(sziget)" title="Tajvan (sziget)">Tajvan</a> szigetét, <a href="/wiki/Penghu-szigetek" title="Penghu-szigetek">Penghu</a>, <a href="/wiki/Csinmen-szigetek" title="Csinmen-szigetek">Csinmen</a>, valamint <a href="/wiki/Macu-szigetek" title="Macu-szigetek">Macu-szigeteket</a> és más kisebb szigetet is. Szomszédai nyugaton Kína, északkeleten <a href="/wiki/Jap%C3%A1n" title="Japán">Japán</a>, délen pedig a <a href="/wiki/F%C3%BCl%C3%B6p-szigetek" title="Fülöp-szigetek">Fülöp-szigetek</a>. A Kínai Köztársaságot hivatalosan 1912. január 1-jén hozták létre az 1911. október 10-i <a href="/wiki/Vucsangi_felkel%C3%A9s" title="Vucsangi felkelés">vucsangi felkelést (wuchangi felkelést)</a> (<a href="/wiki/Wuchangi_felkel%C3%A9s" class="mw-redirect" title="Wuchangi felkelés">wuchangi felkelést</a>) követően. 1949-ig a kontinentális Kína és <a href="/wiki/Mong%C3%B3lia" title="Mongólia">Külső-Mongólia</a> is a részét képezte. 1915 és 1928 között az országot <a href="/w/index.php?title=A_hadurak_korszaka&action=edit&redlink=1" class="new" title="A hadurak korszaka (a lap nem létezik)">a hadurak háborúi</a> dúlták fel, 1937 és 1945 között a <a href="/wiki/M%C3%A1sodik_k%C3%ADnai%E2%80%93jap%C3%A1n_h%C3%A1bor%C3%BA" title="Második kínai–japán háború">japán megszállás</a>, 1927 és 1949 között a <a href="/wiki/K%C3%ADnai_polg%C3%A1rh%C3%A1bor%C3%BA" title="Kínai polgárháború">polgárháború</a> sújtotta, aminek következtében a központi hatalom meggyengült, majd összeomlott. A központi hatalom 1927 és 1937 között, a <a href="/wiki/Kuomintang" title="Kuomintang">Kuomintang (Guomindang)</a> uralma alatt volt a legerősebb. 1945-ben, a <a href="/wiki/M%C3%A1sodik_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" title="Második világháború">második világháború</a> végén, a Kínai Köztársaság átvette Tajvan és Penghu szigetcsoportját a <a href="/wiki/Jap%C3%A1n_Birodalom" title="Japán Birodalom">Japán Birodalomtól</a>. A polgárháborút követően, 1949-ben a kontinentális Kína fölött átvették a hatalmat a kommunisták,<a href="#cite_note-temporary-capital-7">[7]</a><a href="#cite_note-8">[8]</a> később az országhoz csatolták Hajnan (Hainan), Tacsen (Dachen) és más szigeteket is, így a Kuomintang (Guomindang) csupán Tajvanon, Penghun, Csinmenen és néhány más kisebb szigeten kormányzott. A Kuomintang (Guomindang) <a href="/wiki/Tajpej" title="Tajpej">Tajpejt</a> tette meg ideiglenes fővárossá.<a href="#cite_note-bbctimeline-retreat-9">[9]</a> A kontinentális Kínában a kommunista párt létrehozta a Kínai Népköztársaságot <a href="/wiki/Peking" title="Peking">Peking</a> székhellyel. Az 1970-es évekig sok ország és nemzetközi szervezet a Kínai Köztársaságot ismerte el Kína és Tajvan legitim kormányának. A Kínai Köztársaság alapító tagja volt az <a href="/wiki/Egyes%C3%BClt_Nemzetek_Szervezete" title="Egyesült Nemzetek Szervezete">ENSZ</a>-nek,<a href="#cite_note-10">[10]</a> és állandó tagja volt az ENSZ <a href="/wiki/Az_Egyes%C3%BClt_Nemzetek_Szervezete_Biztons%C3%A1gi_Tan%C3%A1csa" title="Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa">Biztonsági Tanácsának</a> egészen 1971-ig, amikor a 2758-as számú rendelettel az ENSZ megfosztotta tagságától, és helyette a Kínai Népköztársaságot ismerte el legitim képviselőnek<a href="#cite_note-UNres-11">[11]</a> (ezt a döntését 2007-ben is megerősítette<a href="#cite_note-12">[12]</a>). A Kínai Népköztársaság (KNK) nem ismeri el a Kínai Köztársaságot önálló államnak. A <a href="/wiki/Tajvani_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g" title="Tajvani Köztársaság">Tajvani Köztársaság</a> kikiáltása (vagyis a Kínai Köztársaság átnevezése) akár katonai megtorlással is járhatna a KNK részéről.<a href="#cite_note-bbc_profile-13">[13]</a><a href="#cite_note-14">[14]</a> A KNK nem hajlandó diplomáciai kapcsolatokat fenntartani olyan országokkal, amelyek elismerik a Kínai Köztársaságot, így a világon csak 12 olyan ország van, amely elismeri önálló államnak, a többi ország nem hivatalos kapcsolatot ápol vele.<a href="#cite_note-bbc_profile-13">[13]</a><a href="#cite_note-Chang-15">[15]</a> Tajvan tagja a <a href="/wiki/Kereskedelmi_Vil%C3%A1gszervezet" title="Kereskedelmi Világszervezet">Kereskedelmi Világszervezetnek</a> és az <a href="/wiki/%C3%81zsiai_%C3%A9s_Csendes-%C3%B3ce%C3%A1ni_Gazdas%C3%A1gi_Egy%C3%BCttm%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9s" title="Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés">APEC</a>-nek; fejlett gazdasága miatt az „<a href="/wiki/%C3%81zsiai_tigrisek" title="Ázsiai tigrisek">ázsiai tigrisek</a>” között tartják számon, a világ 26. legnagyobb gazdaságával rendelkezik.<a href="#cite_note-16">[16]</a> <link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r27515026"><table class="navbox" style="width: 210px; margin: 0px 0px 10px 10px; float: right; clear:right;"><tbody><tr><th style="background-color:#ccccff;"><a href="/wiki/Tajvan_t%C3%B6rt%C3%A9nelme" title="Tajvan történelme">Tajvan történelme</a></th></tr><tr><td style="text-align:center;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Flag_of_the_Republic_of_China.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Flag_of_the_Republic_of_China.svg/55px-Flag_of_the_Republic_of_China.svg.png" decoding="async" width="55" height="37" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Flag_of_the_Republic_of_China.svg/83px-Flag_of_the_Republic_of_China.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Flag_of_the_Republic_of_China.svg/110px-Flag_of_the_Republic_of_China.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /></a></td></tr><tr><td style="text-align:center; background-color:#ccccff;"><a href="/w/index.php?title=Tajvan_%C5%91st%C3%B6rt%C3%A9nete&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tajvan őstörténete (a lap nem létezik)">Tajvan őstörténete</a> (Kr. e.: 50000 – Kr. u. 1624)</td></tr><tr><td style="text-align:center; background-color:#ccccff;"><a href="/w/index.php?title=Middag_kir%C3%A1lys%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Middag királyság (a lap nem létezik)">Middag királyság</a> (1540–1732)</td></tr><tr><td style="text-align:center; background-color:#ccccff;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Flag_of_the_Dutch_East_India_Company.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/81/Flag_of_the_Dutch_East_India_Company.svg/20px-Flag_of_the_Dutch_East_India_Company.svg.png" decoding="async" width="20" height="13" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/81/Flag_of_the_Dutch_East_India_Company.svg/30px-Flag_of_the_Dutch_East_India_Company.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/81/Flag_of_the_Dutch_East_India_Company.svg/40px-Flag_of_the_Dutch_East_India_Company.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /></a> <a href="/wiki/Holland_Formosa" title="Holland Formosa">Holland Formosa</a> (1624–1662)</td></tr><tr><td style="text-align:center; background-color:#ccccff;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Flag_of_Cross_of_Burgundy.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f5/Flag_of_Cross_of_Burgundy.svg/20px-Flag_of_Cross_of_Burgundy.svg.png" decoding="async" width="20" height="13" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f5/Flag_of_Cross_of_Burgundy.svg/30px-Flag_of_Cross_of_Burgundy.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f5/Flag_of_Cross_of_Burgundy.svg/40px-Flag_of_Cross_of_Burgundy.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /></a> <a href="/w/index.php?title=Spanyol_Formosa&action=edit&redlink=1" class="new" title="Spanyol Formosa (a lap nem létezik)">Spanyol Formosa</a> (1626–1642)</td></tr><tr><td style="text-align:center; background-color:#ccccff;"><a href="/wiki/Tungning_Kir%C3%A1lys%C3%A1g" title="Tungning Királyság">Tungning Királyság</a> (1662–1683)</td></tr><tr><td style="text-align:center; background-color:#ccccff;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Flag_of_China_(1889%E2%80%931912).svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b6/Flag_of_China_%281889%E2%80%931912%29.svg/20px-Flag_of_China_%281889%E2%80%931912%29.svg.png" decoding="async" width="20" height="13" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b6/Flag_of_China_%281889%E2%80%931912%29.svg/30px-Flag_of_China_%281889%E2%80%931912%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b6/Flag_of_China_%281889%E2%80%931912%29.svg/40px-Flag_of_China_%281889%E2%80%931912%29.svg.png 2x" data-file-width="512" data-file-height="341" /></a> <a href="/w/index.php?title=Tajvan_a_Csing_Birodalom_r%C3%A9szek%C3%A9nt&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tajvan a Csing Birodalom részeként (a lap nem létezik)">Tajvan a Csing Birodalom részeként</a> (1683–1895)</td></tr><tr><td style="text-align:center; background-color:#ccccff;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Simplified_Yellow_Tiger_Flag.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7f/Simplified_Yellow_Tiger_Flag.svg/20px-Simplified_Yellow_Tiger_Flag.svg.png" decoding="async" width="20" height="17" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7f/Simplified_Yellow_Tiger_Flag.svg/30px-Simplified_Yellow_Tiger_Flag.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7f/Simplified_Yellow_Tiger_Flag.svg/40px-Simplified_Yellow_Tiger_Flag.svg.png 2x" data-file-width="1000" data-file-height="859" /></a> <a href="/wiki/Tajvani_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g" title="Tajvani Köztársaság">Tajvani Köztársaság</a> (1895)</td></tr><tr><td style="text-align:center; background-color:#ccccff;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Flag_of_Japan_(1870%E2%80%931999).svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1b/Flag_of_Japan_%281870%E2%80%931999%29.svg/20px-Flag_of_Japan_%281870%E2%80%931999%29.svg.png" decoding="async" width="20" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1b/Flag_of_Japan_%281870%E2%80%931999%29.svg/30px-Flag_of_Japan_%281870%E2%80%931999%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1b/Flag_of_Japan_%281870%E2%80%931999%29.svg/40px-Flag_of_Japan_%281870%E2%80%931999%29.svg.png 2x" data-file-width="1000" data-file-height="700" /></a> <a href="/wiki/Tajvan_a_Jap%C3%A1n_Birodalom_r%C3%A9szek%C3%A9nt" title="Tajvan a Japán Birodalom részeként">Tajvan a Japán Birodalom részeként</a> (1895–1945)</td></tr><tr><td style="text-align:center; background-color:#ccccff;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Flag_of_the_Republic_of_China.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Flag_of_the_Republic_of_China.svg/20px-Flag_of_the_Republic_of_China.svg.png" decoding="async" width="20" height="13" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Flag_of_the_Republic_of_China.svg/30px-Flag_of_the_Republic_of_China.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Flag_of_the_Republic_of_China.svg/40px-Flag_of_the_Republic_of_China.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /></a> <a class="mw-selflink selflink">Kínai Köztársaság</a> (1945– )</td></tr><tr><td style="text-align:center; background-color:#ccccff;"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style="display:inline;font-size:xx-small"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><a href="/wiki/Sablon:Tajvan_t%C3%B6rt%C3%A9nelme" title="Sablon:Tajvan történelme">Sablon:Tajvan történelme</a><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Tajvan_t%C3%B6rt%C3%A9nelme">m</a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Tajvan_t%C3%B6rt%C3%A9nelme">v</a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Tajvan_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&action=edit">sz</a></li></ul></div></td></tr></tbody></table> <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Elnevezései">Elnevezései</h2>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: Elnevezései">szerkesztés</a>]</div> Az állam hivatalos elnevezése Kínai Köztársaság, de történelme folyamán számos más néven is ismert volt. Az 1912-es létrejötte után, míg az állam az ázsiai kontinensen helyezkedett el, a Kína (Csungkuo (Zhongguo)) nevet használta, például az olimpiai játékokon<a href="#cite_note-og1932report-17">[17]</a> vagy az ENSZ-ben. Az 1950-es, 60-as években gyakran hivatkozott önmagára Nacionalista Kínaként, megkülönböztetésül a kontinentális Kommunista Kínától.<a href="#cite_note-18">[18]</a> Hivatkoztak rá Szabad Kínaként (Free China) is.<a href="#cite_note-npf-19">[19]</a> Az ENSZ-ben Kína néven szerepelt egészen 1971-ig, amikor a helyét a Kínai Népköztársaság vette át a szervezetben. Azóta a Kína elnevezést kizárólag a Kínai Népköztársaságra használják.<a href="#cite_note-20">[20]</a> Gyakran hivatkoznak rá egyszerűen Tajvanként, mivel a területének nagy része Tajvan szigetét jelenti. Ezt az elnevezést leginkább azok az országok alkalmazzák, amelyek hivatalosan nem ismerik el a Kínai Köztársaságot.<a href="#cite_note-21">[21]</a><a href="#cite_note-22">[22]</a><a href="#cite_note-23">[23]</a><a href="#cite_note-24">[24]</a> A nemzetközi szervezetekben és a sportéletben (pl. az olimpiákon) a Kínai Köztársaság Chinese Taipei néven szerepel, amely a szárazföldi Kína diplomáciai nyomásgyakorlásának eredménye.<a href="#cite_note-npf-19">[19]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Földrajz">Földrajz</h2>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: Földrajz">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Tajvan_(sziget)" title="Tajvan (sziget)">Tajvan (sziget)</a> és <a href="/wiki/Tajvan_f%C3%B6ldrajza" title="Tajvan földrajza">Tajvan földrajza</a></td></tr></tbody></table> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:SunMoonLake.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e9/SunMoonLake.jpg/250px-SunMoonLake.jpg" decoding="async" width="250" height="167" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e9/SunMoonLake.jpg/375px-SunMoonLake.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e9/SunMoonLake.jpg/500px-SunMoonLake.jpg 2x" data-file-width="600" data-file-height="400" /></a><figcaption>A Zsijüetan (Rìyuètán) tó</figcaption></figure> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Siouguluan-River-Hualien-Ta.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/56/Siouguluan-River-Hualien-Ta.jpg/250px-Siouguluan-River-Hualien-Ta.jpg" decoding="async" width="250" height="333" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/56/Siouguluan-River-Hualien-Ta.jpg/375px-Siouguluan-River-Hualien-Ta.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/56/Siouguluan-River-Hualien-Ta.jpg 2x" data-file-width="400" data-file-height="533" /></a><figcaption>A Szeoukuluan (Siouguluan) folyó Hualien (Hūalián) megyében</figcaption></figure> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Pagode_Taroko_National_Park_amk.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8e/Pagode_Taroko_National_Park_amk.jpg/250px-Pagode_Taroko_National_Park_amk.jpg" decoding="async" width="250" height="167" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8e/Pagode_Taroko_National_Park_amk.jpg/375px-Pagode_Taroko_National_Park_amk.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8e/Pagode_Taroko_National_Park_amk.jpg/500px-Pagode_Taroko_National_Park_amk.jpg 2x" data-file-width="2982" data-file-height="1988" /></a><figcaption><a href="/wiki/Pagoda" title="Pagoda">Pagoda</a> a Tajluko (Tàilǔgé) Nemzeti Parkban</figcaption></figure> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Domborzat">Domborzat</h3>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: Domborzat">szerkesztés</a>]</div> A szigetet északról a <a href="/wiki/Kelet-k%C3%ADnai-tenger" title="Kelet-kínai-tenger">Kelet-kínai-tenger</a>, keletről a <a href="/wiki/Filipp%C3%ADn%C3%B3-tenger" title="Filippínó-tenger">Filippínó-tenger</a>, délnyugatról a <a href="/wiki/D%C3%A9l-k%C3%ADnai-tenger" title="Dél-kínai-tenger">Dél-kínai-tenger</a> határolja. Észak-déli irányban körülbelül 400 km hosszan terül el, szélessége a legszélesebb ponton 145 km.<a href="#cite_note-geography-25">[25]</a> A sziget az ország területének 99%-át adja, a maradék egy százalék több kisebb szigetet jelent. Tajvan keleti része erdős hegyvidék, amely a szigetnek körülbelül kétharmadát foglalja el; nyugat felé síkság terül el. A szigeten több mint kétszáz 3000 méter feletti hegycsúcs található.<a href="#cite_note-geography-25">[25]</a> Legmagasabb pontja a <a href="/w/index.php?title=J%C3%BCsan-hegy&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jüsan-hegy (a lap nem létezik)">Jüsan-hegy</a> (<a href="/w/index.php?title=J%C3%BCsan-hegy&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jüsan-hegy (a lap nem létezik)">Yùshān-hegy</a>) (más néven a Jáde-hegy), amely 3952 méter magas.<a href="#cite_note-geography-25">[25]</a> A szigeten alvó, illetve kihunyt <a href="/wiki/T%C5%B1zh%C3%A1ny%C3%B3" title="Tűzhányó">vulkánok</a> is találhatóak, az itt fakadó meleg vizű források évente több ezer turistát vonzanak.<a href="#cite_note-geography-25">[25]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Vízrajz">Vízrajz</h3>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: Vízrajz">szerkesztés</a>]</div> Tajvanon 151 folyó és patak található. A leghosszabb folyó a Csosuj (Zhuoshui) (187 km), a legnagyobb vízgyűjtő területtel pedig a Kaoping (Gaoping) folyó rendelkezik. A folyók többsége a hegyvonulat fő iránya miatt vagy keleti, vagy nyugati irányban ömlik a tengerbe.<a href="#cite_note-geography-25">[25]</a> A tavak többsége a sziget nyugati oldalán fekszik, a legtöbbjüket víztározóként is használják. A legnagyobb tó a Zsijüetan (Rìyuètán), amely nyolc négyzetkilométer területű és 30 méter mély.<a href="#cite_note-geography-25">[25]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Éghajlat">Éghajlat</h3>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: Éghajlat">szerkesztés</a>]</div> Tajvan <a href="/wiki/Szubtr%C3%B3pusok" title="Szubtrópusok">szubtrópusi</a> éghajlatú ország: a nyarak hosszúak és párásak, a telek rövidek és enyhék. Az átlaghőmérséklet télen 15 és 20 fok között mozog, nyáron 28 fok. Az éghajlatra hatással van a kelet-ázsiai <a href="/wiki/Monszun" title="Monszun">monszun</a>, ami jelentős csapadékot hoz októbertől egészen márciusig, főképp a sziget északkeleti részére, míg a középső és a déli területeken a tél általában napos. A nyári monszunidőszak során májustól júniusig a sziget déli részén esik többet az eső, míg az északi rész viszonylag száraz marad. Tajvanon gyakoriak az erős szelek, évente három-négy alkalommal <a href="/wiki/Tr%C3%B3pusi_ciklon" title="Trópusi ciklon">tájfunok</a> is kialakulnak. A csapadék éves átlagmennyisége 2500 mm. A legszárazabb Tajvan szigetén a novembertől februárig tartó időszak.<a href="#cite_note-geography-25">[25]</a> <table class="wikitable"> <tbody><tr> <td colspan="6" style="text-align:center;">Éghajlati adatok 1977–2008<a href="#cite_note-geography-25">[25]</a> </td></tr> <tr> <th>Város</th> <th>Éves átlaghőm. °C</th> <th>Januári átlaghőm. °C</th> <th>Júliusi átlaghőm. °C</th> <th>Átlagcsapadék mm</th> <th>Esős napok száma </th></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Tajpej" title="Tajpej">Tajpej</a></td> <td align="center">22,9</td> <td align="center">16,1</td> <td align="center">29,5</td> <td align="center">2412,9</td> <td align="center">165 </td></tr> <tr> <td><a href="/w/index.php?title=Csilung&action=edit&redlink=1" class="new" title="Csilung (a lap nem létezik)">Csilung</a> (<a href="/w/index.php?title=Csilung&action=edit&redlink=1" class="new" title="Csilung (a lap nem létezik)">Keelung</a>)</td> <td align="center">22,6</td> <td align="center">15,9</td> <td align="center">29,3</td> <td align="center">3758,3</td> <td align="center">199 </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Kaohsziung" title="Kaohsziung">Kaohsziung</a> (<a href="/wiki/Kaohsziung" title="Kaohsziung">Gāoxióng</a>)</td> <td align="center">25,0</td> <td align="center">19,2</td> <td align="center">29,1</td> <td align="center">1832,0</td> <td align="center">90 </td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Élővilág,_természetvédelem">Élővilág, természetvédelem</h3>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: Élővilág, természetvédelem">szerkesztés</a>]</div> Tajvan szigetén gazdag és változatos az élővilág. A Mezőgazdasági Felügyelet felmérése szerint az állatfajok körülbelül 60%-a, a növényfajoknak pedig mintegy 27%-a őshonos jellegű. Több mint háromezerfajta <a href="/wiki/Z%C3%A1rvaterm%C5%91k" title="Zárvatermők">zárvatermő</a> növény él a szigeten, csak a <a href="/wiki/Val%C3%B3di_p%C3%A1fr%C3%A1nyok" title="Valódi páfrányok">páfrányfélékből</a> 640 fajtát tartanak nyilván. Több mint háromezer halfaj és több mint 500 madárfaj él Tajvanon. A legismertebb halfaj az <a href="/wiki/Oncorhynchus_masou_formosanus" title="Oncorhynchus masou formosanus">Oncorhynchus masou formosanus</a> <a href="/wiki/Lazac" title="Lazac">lazacfaj</a>, amelyről a tudósok úgy vélik, a <a href="/wiki/W%C3%BCrm-glaci%C3%A1lis" title="Würm-glaciális">legutóbbi jégkorszakban</a> esett csapdába a sziget hegyvidéki vizeiben.<a href="#cite_note-26">[26]</a> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Nemzeti_parkjai">Nemzeti parkjai</h4>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Nemzeti parkjai">szerkesztés</a>]</div> A természetvédelem keretében a Kínai Köztársaság számos nemzeti parkot, természetvédelmi és vadvédelmi területet tart fenn, amelyek az ország területének csaknem 20%-át teszik ki.<a href="#cite_note-wildlife-27">[27]</a> Az ország területén nyolc nemzeti park található, az első a Kenting Nemzeti Park volt 1984-ben.<a href="#cite_note-nationalparks-28">[28]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Történelem">Történelem</h2>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: Történelem">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/w/index.php?title=A_K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&action=edit&redlink=1" class="new" title="A Kínai Köztársaság történelme (a lap nem létezik)">A Kínai Köztársaság történelme</a> és <a href="/wiki/Tajvan_t%C3%B6rt%C3%A9nelme" title="Tajvan történelme">Tajvan történelme</a></td></tr></tbody></table> A Kínai Köztársaságot 1911-ben hozták létre, véget vetve a <a href="/wiki/Csing-dinasztia" title="Csing-dinasztia">Csing (Qing)-dinasztia</a> uralmának. Az ország megtapasztalta a <a href="/wiki/Hadurak_kora" title="Hadurak kora">hadurak háborúit</a>, a <a href="/wiki/M%C3%A1sodik_k%C3%ADnai%E2%80%93jap%C3%A1n_h%C3%A1bor%C3%BA" title="Második kínai–japán háború">japán megszállást</a> és a <a href="/wiki/K%C3%ADnai_polg%C3%A1rh%C3%A1bor%C3%BA" title="Kínai polgárháború">polgárháborút</a> a <a href="/wiki/Kuomintang" title="Kuomintang">Kuomintang</a> (<a href="/wiki/Kuomintang" title="Kuomintang">Guomindang</a>) (KMT) vezette központi kormány és a kommunisták között. 1949-ben, a polgárháború elvesztésekor a Kínai Köztársaság területe nagy részét is elveszítette, és a <a href="/wiki/M%C3%A1sodik_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" title="Második világháború">második világháború</a> végéig japán uralom alatt álló <a href="/wiki/Tajvan_(sziget)" title="Tajvan (sziget)">Tajvan szigetére</a> húzódott. 1928-tól kezdve a Kínai Köztársaságot a Kuomintang (Guomindang) uralta <a href="/wiki/P%C3%A1rt%C3%A1llam" title="Pártállam">egypártrendszer</a> keretében.<a href="#cite_note-29">[29]</a> Az 1950-es és 60-as években a Kuomintang (Guomindang) újraszerveződött, átalakult, reformokat vezettek be. Az ország rohamos gazdasági fejlődésnek indult, az <a href="/wiki/%C3%81zsiai_tigrisek" title="Ázsiai tigrisek">ázsiai tigrisek</a> egyike lett. Az 1980-as és 90-es években békés körülmények között zajlott le a rendszerváltás és alakult át a kormányzat <a href="/wiki/Demokr%C3%A1cia_(politikai_rendszer)" title="Demokrácia (politikai rendszer)">demokratikus</a> többpártrendszerré. Az első elnökválasztást 1996-ban tartották. A 2000-es elnökválasztás során először lett a Kínai Köztársaságnak olyan elnöke <a href="/w/index.php?title=Chen_Shui-bian&action=edit&redlink=1" class="new" title="Chen Shui-bian (a lap nem létezik)">Csen Suj-pien</a> (<a href="/w/index.php?title=Chen_Shui-bian&action=edit&redlink=1" class="new" title="Chen Shui-bian (a lap nem létezik)">Chen Shui-bian</a>) személyében, aki nem volt tagja a Kuomintang (Guomindang)nak. A 2008-as választások során újból a KMT került hatalomra.<a href="#cite_note-30">[30]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Alapítása">Alapítása</h3>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: Alapítása">szerkesztés</a>]</div> <div class="thumb tright" style="width:262px"><div class="thumbinner"><div style="margin:1px;width:252px"><div class="thumbimage"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:1914_map_of_Asia.jpg" class="mw-file-description" title="A Kínai Köztársaság területe 1914-ben"><img alt="A Kínai Köztársaság területe 1914-ben" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/63/1914_map_of_Asia.jpg/250px-1914_map_of_Asia.jpg" decoding="async" width="250" height="184" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/63/1914_map_of_Asia.jpg/375px-1914_map_of_Asia.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/63/1914_map_of_Asia.jpg/500px-1914_map_of_Asia.jpg 2x" data-file-width="3693" data-file-height="2722" /></a></div><div class="thumbcaption" style="clear:left">A Kínai Köztársaság területe 1914-ben</div></div><div style="margin:1px;width:252px"><div class="thumbimage"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Chinese_republic_forever.jpg" class="mw-file-description" title="Jüan Si-kaj (Yuan Shikai) (balra) és Szun Jat-szen (Sun Yat-sen) (jobbra) a köztársaság első zászlóival"><img alt="Jüan Si-kaj (Yuan Shikai) (balra) és Szun Jat-szen (Sun Yat-sen) (jobbra) a köztársaság első zászlóival" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4c/Chinese_republic_forever.jpg/250px-Chinese_republic_forever.jpg" decoding="async" width="250" height="161" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4c/Chinese_republic_forever.jpg/375px-Chinese_republic_forever.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4c/Chinese_republic_forever.jpg/500px-Chinese_republic_forever.jpg 2x" data-file-width="1024" data-file-height="660" /></a></div><div class="thumbcaption" style="clear:left">Jüan Si-kaj (Yuan Shikai) (balra) és Szun Jat-szen (Sun Yat-sen) (jobbra) a köztársaság első zászlóival</div></div></div></div> 1911-ben egy csoport forradalmár a <a href="/wiki/K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g" title="Köztársaság">köztársaság</a> létrehozásával véget vetett a kétezer éves császári uralomnak Kínában. A <a href="/wiki/Csing-dinasztia" title="Csing-dinasztia">Csing (Qing)-dinasztia</a> állama az utolsó évszázadban már meglehetősen instabil volt, a belső forrongások és a külföldi <a href="/wiki/Imperializmus" title="Imperializmus">imperializmus</a> nyomása alatt lassan összeomlott.<a href="#cite_note-depstate-chineserev-31">[31]</a> Megkérdőjeleződtek az uralkodói rendszert fenntartó <a href="/wiki/Neokonfucianizmus" title="Neokonfucianizmus">neokonfucianizmus</a> elvei is.<a href="#cite_note-32">[32]</a> A dinasztia utolsó elkövetett hibája a <a href="/wiki/Bokszerl%C3%A1zad%C3%A1s" title="Bokszerlázadás">bokszerlázadás</a> támogatása volt. A hadsereget legyőzték a külföldi erők, és Kínának hatalmas, 107 millió <a href="/wiki/Amerikai_doll%C3%A1r" title="Amerikai dollár">amerikai dollárnak</a> megfelelő összegű kártérítést kellett fizetnie, 39 évre elosztva. A néptől elidegenedett, a modern idők kihívásaival szembenézni képtelen Csing (Qing)-dinasztia végső bukását csupán az alternatív megoldás hiánya késleltette 1912-ig.<a href="#cite_note-33">[33]</a><a href="#cite_note-34">[34]</a> A köztársaság alapítása az 1910. október 10-i <a href="/wiki/Vucsangi_felkel%C3%A9s" title="Vucsangi felkelés">vucsangi felkeléshez</a> kapcsolódik. Ez a dátum jelenleg is nemzeti ünnep a Kínai Köztársaságban. 1911. október 29-én tizenhét tartomány képviselői <a href="/wiki/Szun_Jat-szen" title="Szun Jat-szen">Szun Jat-szen</a> (<a href="/wiki/Szun_Jat-szen" title="Szun Jat-szen">Sun Yat-sen</a>)t választották meg elnöknek, aki 1912. január 1-jén tette le a hivatalos esküt, megfogadva, hogy lemondatja a „despotikus mandzsu kormányt a nép jólétének érdekében”.<a href="#cite_note-35">[35]</a> Céljai megvalósításához azonban nem rendelkezett elegendő katonai támogatással. Emiatt Szun (Sun) átadta a hatalmat <a href="/wiki/J%C3%BCan_Si-kaj" title="Jüan Si-kaj">Jüan Si-kaj</a> (<a href="/wiki/J%C3%BCan_Si-kaj" title="Jüan Si-kaj">Yuan Shikai</a>) császári tábornoknak, aki kényszerítette az utolsó kínai császárt, a gyermek <a href="/wiki/Pu_Ji_k%C3%ADnai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Pu Ji kínai császár">Pujit</a> (<a href="/wiki/Pu_Ji_k%C3%ADnai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Pu Ji kínai császár">Puyit</a>), hogy mondjon le a trónról. 1913-ban Jüant (Yuant) elnökké választották.<a href="#cite_note-depstate-chineserev-31">[31]</a><a href="#cite_note-36">[36]</a> Jüan (Yuan) katonai hatalommal kormányzott, figyelmen kívül hagyta a demokratikus intézményeket, a Kuomintang (Guomindang)ot is feloszlatta, és nem törődött az ideiglenes alkotmány előírásaival sem. 1915-ben Jüan (Yuan) császárrá koronáztatta magát.<a href="#cite_note-37">[37]</a> Amikor az új uralkodó megpróbálta megszüntetni a tartományi rendszert a központosítás jegyében, magára haragította a tartományi elöljárókat és a nemeseket. Több tartomány függetlenítette magát a kormánytól, és kezdetét vette a „<a href="/wiki/Hadurak_kora" title="Hadurak kora">hadurak kora</a>”. 1916-ban a minden pártolóját elveszítő Jüan (Yuan) kénytelen volt lemondani a császárságról, és nem sokkal később meghalt.<a href="#cite_note-38">[38]</a><a href="#cite_note-39">[39]</a> A száműzetésben élő Szun Jat-szen (Sun Yat-sen) visszatért <a href="/wiki/Kuangtung" title="Kuangtung">Kuangtung</a> (<a href="/wiki/Kuangtung" title="Kuangtung">Guangdong</a>)ba, és néhány hadúr segítségével saját kormányt alakított <a href="/wiki/Kanton_(telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="Kanton (település)">Kantonban</a>, majd 1919-ben újra megalakította a Kuomintang (Guomindang)ot. Álma az ország egyesítése volt, ám nem rendelkezett elegendő katonai támogatással ahhoz, hogy az északi tartományokat is uralma alá vonja.<a href="#cite_note-pak-chinesehist-40">[40]</a> A gyakran váltakozó, hadúri <a href="/wiki/Peking" title="Peking">pekingi</a> kormány kétségbeesetten próbálta megtartani hatalmát. 1919-ben <a href="/w/index.php?title=M%C3%A1jus_Negyedike_Mozgalom&action=edit&redlink=1" class="new" title="Május Negyedike Mozgalom (a lap nem létezik)">diáklázadások</a> kezdődtek, amikor a kínai kormány képtelen volt a kínai értelmiség által elfogadhatónak tartott választ adni a <a href="/wiki/Versailles-i_b%C3%A9keszerz%C5%91d%C3%A9s" title="Versailles-i békeszerződés">versailles-i békeszerződés</a> azon rendelkezésére, amely a <a href="/wiki/Santung" title="Santung">santungi</a> német koncessziós területeket <a href="/wiki/Jap%C3%A1n_Birodalom" title="Japán Birodalom">Japánnak</a> juttatta. A tüntetések megerősítették a köztársasági eszméket, s ebben az intellektuális környezetben kezdett el terjedni a <a href="/wiki/Marxizmus" title="Marxizmus">marxizmus</a> eszmeisége is, olyannyira, hogy 1921-ben meg is alakult a Kínai Kommunista Párt.<a href="#cite_note-41">[41]</a> A párt szovjet pénzből jött létre (működési költségeinek mintegy 94%-át a Szovjetunió fizette), és vezetősége erős szovjet befolyás alatt állt, ezért jó ideig nem volt több, mint a Komintern egyik fiókszervezete.<a href="#cite_note-42">[42]</a> A pekingi kormányzat nem ismerte el <a href="/wiki/Mong%C3%B3lia" title="Mongólia">Külső-Mongólia</a> orosz megszállását és kormányát, azonban <a href="/wiki/Szun_Jat-szen" title="Szun Jat-szen">Szun Jat-szen</a> (<a href="/wiki/Szun_Jat-szen" title="Szun Jat-szen">Sun yat-sen</a>) kész volt erre az oroszok fegyveres segítségéért cserébe. Mint 1922 szeptemberében mondta, olyan seregre van szüksége, „amely <a href="/wiki/Oroszorsz%C3%A1g" title="Oroszország">Oroszországtól</a> kapja fegyvereit és munícióját”. Szun az ígért orosz fegyvereket és katonai tanácsadókat megkapta, így hozzáláthatott a <a href="/wiki/Nemzeti_Forradalmi_Hadsereg" title="Nemzeti Forradalmi Hadsereg">Nemzeti Forradalmi Hadsereg</a> megszervezéséhez, amely hamarosan nagy erőt képviselt a megosztott Kínában.<a href="#cite_note-43">[43]</a> Szun azonban már nem élhette meg a pekingi kormány bukását, ugyanis 1925-ben elhunyt. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_polgárháború_és_a_második_világháború">A polgárháború és a második világháború</h3>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: A polgárháború és a második világháború">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/K%C3%ADnai_polg%C3%A1rh%C3%A1bor%C3%BA" title="Kínai polgárháború">kínai polgárháború</a>, <a href="/wiki/M%C3%A1sodik_k%C3%ADnai%E2%80%93jap%C3%A1n_h%C3%A1bor%C3%BA" title="Második kínai–japán háború">második kínai–japán háború</a> és <a href="/wiki/M%C3%A1sodik_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" title="Második világháború">második világháború</a></td></tr></tbody></table> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Chiang_Kai-shek_in_full_uniform.jpeg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2a/Chiang_Kai-shek_in_full_uniform.jpeg/220px-Chiang_Kai-shek_in_full_uniform.jpeg" decoding="async" width="220" height="303" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2a/Chiang_Kai-shek_in_full_uniform.jpeg/330px-Chiang_Kai-shek_in_full_uniform.jpeg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2a/Chiang_Kai-shek_in_full_uniform.jpeg/440px-Chiang_Kai-shek_in_full_uniform.jpeg 2x" data-file-width="469" data-file-height="646" /></a><figcaption>Csang Kaj-sek (Chiang Kai-shek), aki Szun Jat-szen halála után vette át a Kuomintang (Guomindang) vezetését</figcaption></figure> 1925 márciusában, Szun Jat-szen (Sun Yat-sen) halála után <a href="/wiki/Csang_Kaj-sek" title="Csang Kaj-sek">Csang Kaj-sek</a> (<a href="/wiki/Csang_Kaj-sek" title="Csang Kaj-sek">Chiang Kai-shek</a>) lett a Kuomintang (Guomindang) vezetője. 1926-ban Csang (Chiang) az <a href="/w/index.php?title=%C3%89szaki_hadj%C3%A1rat_(K%C3%ADna)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Északi hadjárat (Kína) (a lap nem létezik)">északi hadjárat</a> során megpróbálta legyőzni a hadurakat és egyesíteni Kínát a <a href="/wiki/Szovjetuni%C3%B3" title="Szovjetunió">Szovjetunió</a> segítségével, szovjet tanácsadóitól azonban hamarosan megvált. Csang (Chiang) úgy döntött, megszabadul a pártbéli kommunistáktól: a <a href="/w/index.php?title=Sanghaji_m%C3%A9sz%C3%A1rl%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sanghaji mészárlás (a lap nem létezik)">sanghaji mészárlás</a> során több ezer embert öltek meg.<a href="#cite_note-44">[44]</a> A déli tartományokban, ahol a kommunisták voltak többségben, a nacionalistákat gyilkolták halomra. Kirobbant a <a href="/wiki/K%C3%ADnai_polg%C3%A1rh%C3%A1bor%C3%BA" title="Kínai polgárháború">polgárháború</a>. Csang Kaj-sek (Chiang Kai-shek) az ország belsejébe szorította a kommunistákat, majd 1927-ben kormányt hozott létre <a href="/wiki/Nanking" title="Nanking">Nanking</a> (<a href="/wiki/Nanking" title="Nanking">Nanjing</a>)ban.<a href="#cite_note-capital-nanking-45">[45]</a> 1928-ra Csang (Chiang)nak sikerült megdöntenie a Pejjang (Beiyang)-kormányt. Szun Jat-szen (Sun Yat-sen) elképzelése szerint a Kuomintang (Guomindang) feladata Kína újjáépítése volt, három fázisban: az első fázisban katonai kényszerrel átveszi a hatalmat, a második fázisban következik a „politikai gyámság” korszaka, majd a harmadik fázisban az alkotmányos demokrácia.<a href="#cite_note-46">[46]</a> 1930-ban a nacionalisták megkezdték a második fázis felépítését, és 1936-ban elfogadták az ideiglenes alkotmányt.<a href="#cite_note-47">[47]</a><a href="#cite_note-48">[48]</a> 1931-ben a nacionalistáknak <a href="/w/index.php?title=Mandzs%C3%BAria_jap%C3%A1n_megsz%C3%A1ll%C3%A1sa&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mandzsúria japán megszállása (a lap nem létezik)">Mandzsúria japán megszállásával</a><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q1551794#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q1551794">(wd)</a> kellett szembenézniük, majd a <a href="/wiki/M%C3%A1sodik_k%C3%ADnai%E2%80%93jap%C3%A1n_h%C3%A1bor%C3%BA" title="Második kínai–japán háború">második kínai–japán háborúval</a> és a <a href="/wiki/M%C3%A1sodik_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" title="Második világháború">második világháborúval</a> is. A kormány Nanking (Nanjing)ból <a href="/wiki/Csungking" title="Csungking">Csungking</a> (<a href="/wiki/Csungking" title="Csungking">Chongqing</a>)ba vonult át. 1945-ben Japán megadta magát, Kína pedig az <a href="/wiki/Egyes%C3%BClt_Nemzetek_Szervezete" title="Egyesült Nemzetek Szervezete">ENSZ</a> alapító tagja lett. A kormány 1946-ban visszatért Nanking (Nanjing)ba. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_világháború_után">A világháború után</h3>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: A világháború után">szerkesztés</a>]</div> A második világháborút követően az addig japán uralom alatt álló <a href="/wiki/Tajvan_(sziget)" title="Tajvan (sziget)">Tajvan</a> szigete szövetséges felügyelet alá került, és a japánok a Kínai Köztársaság katonái előtt tették le a fegyvert. A Kínai Köztársaság tartományi kormányzatot hozott létre a szigeten. A köztársaság a katonai felügyeletet is kiterjesztette a szigetre, ami a tajvani lakosok és a köztársaságiak között növekvő feszültséget okozott és lázongásokhoz vezetett.<a href="#cite_note-49">[49]</a> 1947. február 28-án egy civil lelövése kapcsán az egész szigetre kiterjedő felkelés vette kezdetét, amely a <a href="/w/index.php?title=228-as_incidens&action=edit&redlink=1" class="new" title="228-as incidens (a lap nem létezik)">228-as incidens</a><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q244939#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q244939">(wd)</a> néven vált ismertté. A harcokban 18 000–30 000 tajvanit öltek meg, de a halottak pontos számát nem lehet megmondani.<a href="#cite_note-50">[50]</a><a href="#cite_note-bbctimeline-civilwar-51">[51]</a> 1945 és 1947 között amerikai közvetítéssel a nacionalisták és a kommunisták beleegyeztek, hogy béketárgyalás-sorozatok keretén belül megpróbálnak megegyezni egy koalíciós kormány felállításáról. A tárgyalások kudarcba fulladtak, így a polgárháború folytatódott.<a href="#cite_note-52">[52]</a> A nacionalisták a kommunisták részvétele nélkül összehívták a nemzetgyűlést és elfogadták a <a href="/w/index.php?title=A_K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_alkotm%C3%A1nya&action=edit&redlink=1" class="new" title="A Kínai Köztársaság alkotmánya (a lap nem létezik)">Kínai Köztársaság alkotmányát</a>. Az alkotmányt a kommunisták erőteljesen kritizálták,<a href="#cite_note-53">[53]</a> és a kihirdetése vezetett a két fél közötti viszony végleges megromlásához.<a href="#cite_note-54">[54]</a> 1947 elején a polgárháború teljes erővel folytatódott.<a href="#cite_note-55">[55]</a> 1948-ban a Kínai Köztársaság <a href="/wiki/Stat%C3%A1rium" title="Statárium">statáriumot</a> vezetett be,<a href="#cite_note-bbctimeline-retreat-9">[9]</a> amely a polgárháború közben a teljes nemzetre kiterjedt. A Szovjetunió által támogatott kommunista hadsereg végül győzedelmeskedett az amerikaiak által segített nacionalisták felett.<a href="#cite_note-56">[56]</a> 1949 decemberében Csang (Chiang) Tajvanra menekítette a kormányt, és <a href="/wiki/Tajpej" title="Tajpej">Tajpejt</a> tette meg ideiglenes fővárossá.<a href="#cite_note-temporary-capital-7">[7]</a><a href="#cite_note-wartime-capital-57">[57]</a> A nacionalisták magukkal vitték Kína aranytartalékát, és körülbelül egy-két millió kínai menekült érkezett velük az addig hatmillió lakost számláló szigetre.<a href="#cite_note-bbctimeline-retreat-9">[9]</a><a href="#cite_note-58">[58]</a><a href="#cite_note-59">[59]</a> 1949 októberében a kommunisták kikiáltották a <a href="/wiki/K%C3%ADna" title="Kína">Kínai Népköztársaságot</a>.<a href="#cite_note-60">[60]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_fehérterrortól_a_demokráciáig">A fehérterrortól a demokráciáig</h3>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: A fehérterrortól a demokráciáig">szerkesztés</a>]</div> A Kínai Köztársaság, amelyet belső, függetlenségre törekvő lázongások és a kontinentális kommunisták is fenyegettek, egyre <a href="/wiki/Diktat%C3%BAra" title="Diktatúra">diktatórikusabb</a> eszközökhöz nyúlt. A <a href="/wiki/Feh%C3%A9rterror" title="Fehérterror">fehérterror</a> már akkor elkezdődött, amikor a kormány még a kontinentális Kínában székelt, és egészen 1987-ig tartott; célja a politikai ellenállás elnyomása volt.<a href="#cite_note-61">[61]</a> Körülbelül 140 000 tajvani lakost börtönöztek be vagy végeztek ki, feltételezett anti-Kuomintang (Guomindang) vagy kommunista-párti voltuk miatt.<a href="#cite_note-62">[62]</a> Az Egyesült Államok úgy vélte, hogy a Kuomintang (Guomindang) végül majd elbukik a kommunistákkal szemben, így magára hagyta Tajvant. 1950-ben azonban kirobbant a <a href="/wiki/Koreai_h%C3%A1bor%C3%BA" title="Koreai háború">koreai háború</a>, aminek következtében <a href="/wiki/Harry_S._Truman" title="Harry S. Truman">Harry S. Truman</a> elnök újra beavatkozott Tajvan és Kína viszonyába, és a <a href="/wiki/Tajvani-szoros" title="Tajvani-szoros">Tajvani-szorosba</a> <a href="/w/index.php?title=Els%C5%91_tajvan-szorosi_v%C3%A1ls%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Első tajvan-szorosi válság (a lap nem létezik)">küldte a Hetedik flottát</a>, hogy az fenntartsa a szoros „semlegességét”, és megakadályozza egy lehetséges összecsapás kialakulását a két fél között.<a href="#cite_note-1950-US-DoD-63">[63]</a> A San Franciscó-i és a tajpeji békeszerződésben (1952) Japán lemondott Tajvan és <a href="/wiki/Penghu-szigetek" title="Penghu-szigetek">Penghu</a> szigetéről. Az Egyesült Államok és az <a href="/wiki/Egyes%C3%BClt_Kir%C3%A1lys%C3%A1g" title="Egyesült Királyság">Egyesült Királyság</a> nem értett egyet abban, hogy a Kínai Köztársaság vagy a Kínai Népköztársaság tekinthető-e Kína legitim kormányának, így egyik békeszerződésben sem esett szó arról, ki veszi át a sziget irányítását.<a href="#cite_note-64">[64]</a> Az 1960-as és 70-es években a Kínai Köztársaság továbbra is egypártrendszerben működött, gazdasága azonban erőteljes iparosodásnak indult, és egyre inkább technikaorientált lett. Gyors gazdasági fejlődése a „<a href="/w/index.php?title=Tajvani_csoda&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tajvani csoda (a lap nem létezik)">tajvani csoda</a>” néven vált ismertté, és részben annak volt köszönhető, hogy a gazdaság független volt a kontinentális Kínától, és hogy többek között amerikai pénzalapok segítették, illetőleg fellendült a kereslet a Tajvanon gyártott termékek iránt.<a href="#cite_note-bbctimeline-coldwar-65">[65]</a> Az 1970-es években Japán után Tajvan lett a gazdaságilag második leggyorsabban fejlődő állam Ázsiában,<a href="#cite_note-66">[66]</a> és <a href="/wiki/Hongkong" title="Hongkong">Hongkong</a>, <a href="/wiki/D%C3%A9l-Korea" title="Dél-Korea">Dél-Korea</a>, valamint <a href="/wiki/Szingap%C3%BAr" title="Szingapúr">Szingapúr</a> mellett a negyedik „ázsiai tigrisként” hivatkoztak rá. A <a href="/wiki/Hidegh%C3%A1bor%C3%BA" title="Hidegháború">hidegháború</a> miatt az 1970-es évekig a nyugati államok és az ENSZ is a Kínai Köztársaságot tartották Kína legitim kormányának, később azonban a Kínai Népköztársaságot ismerték el. A nyugati kritikusok a Kínai Köztársaságot nem tartották demokratikus államnak, mivel statárium volt érvényben, elnyomtak minden politikai ellenállást, és erőteljesen cenzúrázták a médiát. Nem lehetett új pártokat létrehozni, és a meglévő pártok sem lehettek komoly ellenfelei a Kuomintang (Guomindang)nak, nem voltak valódi, demokratikus választások.<a href="#cite_note-67">[67]</a><a href="#cite_note-68">[68]</a><a href="#cite_note-69">[69]</a><a href="#cite_note-70">[70]</a><a href="#cite_note-71">[71]</a> Az 1970-es években azonban elindultak a reformok, amelyek az 1990-es évekre lassan demokratikus állammá fejlesztették Tajvant. 1979-ben <a href="/wiki/Kaohsziung" title="Kaohsziung">Kaohsziung</a> (<a href="/wiki/Kaohsziung" title="Kaohsziung">Gāoxióng</a>) városában tüntetést szerveztek a demokrácia mellett. Bár a <a href="/w/index.php?title=Kaohsziung-incidens&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kaohsziung-incidens (a lap nem létezik)">Kaohsziung (Gāoxióng)-incidensként</a> ismert tüntetést a hatóságok hamar feloszlatták, ma már az egyik olyan fő eseményként emlékeznek rá, ami hozzájárult a tajvani ellenzék egyesítéséhez.<a href="#cite_note-72">[72]</a> 1986-ban <a href="/w/index.php?title=Chiang_Ching-kuo&action=edit&redlink=1" class="new" title="Chiang Ching-kuo (a lap nem létezik)">Csiang Csing-kuo</a> (<a href="/w/index.php?title=Chiang_Ching-kuo&action=edit&redlink=1" class="new" title="Chiang Ching-kuo (a lap nem létezik)">Chiang Ching-kuo</a>) és <a href="/w/index.php?title=Lee_Teng-hui&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lee Teng-hui (a lap nem létezik)">Li Teng-huj</a> (<a href="/w/index.php?title=Lee_Teng-hui&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lee Teng-hui (a lap nem létezik)">Lee Teng-hui</a>) (a KMT vezetői) engedélyt adtak parlamenti pártok létrehozásához, amelynek eredményeképp jött létre az első ellenzéki párt, a <a href="/wiki/Demokratikus_Progressz%C3%ADv_P%C3%A1rt" title="Demokratikus Progresszív Párt">Demokratikus Progresszív Párt</a>. 1987-ben eltörölték a statáriumot, egy évvel később pedig azt a törvényt, amely megtiltotta új újságok kiadását. 1996-ban tartották az első demokratikus elnökválasztást.<a href="#cite_note-73">[73]</a><a href="#cite_note-74">[74]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Politikai_státusa">Politikai státusa</h2>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: Politikai státusa">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Surface-to-Air_Missile_Coverage_over_the_Taiwan_Strait.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fc/Surface-to-Air_Missile_Coverage_over_the_Taiwan_Strait.png/220px-Surface-to-Air_Missile_Coverage_over_the_Taiwan_Strait.png" decoding="async" width="220" height="224" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fc/Surface-to-Air_Missile_Coverage_over_the_Taiwan_Strait.png/330px-Surface-to-Air_Missile_Coverage_over_the_Taiwan_Strait.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fc/Surface-to-Air_Missile_Coverage_over_the_Taiwan_Strait.png/440px-Surface-to-Air_Missile_Coverage_over_the_Taiwan_Strait.png 2x" data-file-width="738" data-file-height="753" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/K%C3%ADna" title="Kína">KNK</a> <a href="/wiki/L%C3%A9gv%C3%A9delmi_rak%C3%A9ta" title="Légvédelmi rakéta">föld-levegő rakétáinak</a> hatótávolsága a <a href="/wiki/Tajvani-szoros" title="Tajvani-szoros">Tajvani-szoros</a> felett</figcaption></figure> A Kínai Köztársaság politikai státusa folyamatos vita tárgya. A <a href="/wiki/K%C3%ADna" title="Kína">Kínai Népköztársaság</a> (KNK) szerint a Kínai Köztársaság kormánya nem legitim. Ezzel szemben a Kínai Köztársaság, amelynek saját <a href="/wiki/Alkotm%C3%A1ny" title="Alkotmány">alkotmánya</a>, függetlenül választott elnöke és jelentős számú hadereje van, független <a href="/wiki/%C3%81llam" title="Állam">államként</a> tekint magára. Területét a Kínai Népköztársaság sohasem irányította.<a href="#cite_note-75">[75]</a><a href="#cite_note-bbcflashpoint-76">[76]</a> Egy 2010-es felmérés szerint a tajvaniak 64%-a elégedett a <a href="/wiki/Status_quo" title="Status quo">status quo</a>-val,<a href="#cite_note-77">[* 1]</a> 19% a teljes függetlenséget támogatta, és 5% szeretné, ha az ország egyesülne Kínával.<a href="#cite_note-tid-tvbs-survey-78">[77]</a> A Kínai Népköztársaság (KNK) az „egy Kína”-politika keretében, az „elszakadásellenes törvény” (Fan-Fenlie Koucsia Fa (Fǎn-Fēnliè Guójiā Fǎ)) értelmében kész arra, hogy amennyiben békés tárgyalások útján nem sikerül Tajvant Kínához csatolni, úgy erőszakkal fogja azt megtenni.<a href="#cite_note-79">[78]</a> Ehhez <a href="/wiki/Fujian" class="mw-redirect" title="Fujian">Fucsien</a> (<a href="/wiki/Fujian" class="mw-redirect" title="Fujian">Fujian</a>) tartomány partjára katonai légvédelmi eszközöket telepítettek.<a href="#cite_note-80">[79]</a><a href="#cite_note-2004NatDefRpt-81">[80]</a> A KNK arra törekszik, hogy más országok ne ismerjék el a Kínai Köztársaság független állam voltát. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Az_USA_álláspontja">Az USA álláspontja</h3>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: Az USA álláspontja">szerkesztés</a>]</div> Az <a href="/wiki/Amerikai_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok" title="Amerikai Egyesült Államok">Amerikai Egyesült Államok</a> a Kínai Köztársaság egyik fő szövetségese, a két fél kapcsolatát ma is az 1979-ben elfogadott Taiwan Relations Act határozza meg, amely kimondja, hogy az USA ellátja a Kínai Köztársaságot fegyverekkel, hogy meg tudja védeni magát, az azonban nem szerepel a törvényben, hogy egy esetleges támadás esetén maga az USA beavatkozna-e.<a href="#cite_note-TRA-review-82">[81]</a><a href="#cite_note-szemle-83">[82]</a> 2010-ben az USA bejelentette, hogy 6,4 milliárd dollár értékű hadi felszerelést kíván eladni Tajvannak, mire Kína kijelentette, hogy ez a döntés a részükről gazdasági szankciókkal és a két ország nemzetközi együttműködésének romlásával járhat.<a href="#cite_note-84">[83]</a><a href="#cite_note-85">[84]</a> Az USA úgy véli, mindkét országnak tartózkodnia kell az olyan cselekedetektől, illetve kijelentésektől, amelyek „egyoldalúan megváltoztatnák Tajvan státuszát”.<a href="#cite_note-UsPolicyToTaiwan-86">[85]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Vélemények_a_Kínai_Köztársaságon_belül">Vélemények a Kínai Köztársaságon belül</h3>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: Vélemények a Kínai Köztársaságon belül">szerkesztés</a>]</div> A Kínai Köztársaságon belül két véglet létezik: az egyesülést támogató „kék tábor” (Pan-Blue Coalition<a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q1350503#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q1350503">(wd)</a>) és a függetlenséget preferáló „zöld tábor” (Pan-Green Coalition<a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q713302#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q713302">(wd)</a>).<a href="#cite_note-mátyus-87">[86]</a> A kék tábort a <a href="/wiki/Kuomintang" title="Kuomintang">Kuomintang</a> (<a href="/wiki/Kuomintang" title="Kuomintang">Guomindang</a>) (KMT) vezeti, amely támogatja a status quo fenntartását, a végső céljuk azonban az egyesülés. Mindazonáltal a KMT nem támogatja az azonnali vagy rövid időn belül történő egyesülést, mivel a párt legtöbb tagja és a lakosság többsége sem hajlandó azt elfogadni.<a href="#cite_note-ma-three-noes-88">[87]</a> <a href="/wiki/Ma_Jing-csiu" title="Ma Jing-csiu">Ma Jing-csiu</a> (<a href="/wiki/Ma_Jing-csiu" title="Ma Jing-csiu">Ma Ying-jeou</a>), a köztársasági elnök (illetőleg a KMT elnöke) a demokratikus rendszert, a Kínai Köztársaság gazdasági fejlettségéhez hasonló szintet és a javak igazságos elosztását tűzte ki Kína számára feltételként az egyesüléshez.<a href="#cite_note-89">[88]</a> A <a href="/wiki/Demokratikus_Progressz%C3%ADv_P%C3%A1rt" title="Demokratikus Progresszív Párt">Demokratikus Progresszív Párt</a>, a zöld tábor vezetője, hivatalosan a függetlenséget támogatja, gyakorlatilag azonban szintén a status quo ideiglenes fenntartása mellett voksol, mivel a közvélemény és a párttagok nagy része nem akarja provokálni a Kínai Népköztársaságot.<a href="#cite_note-90">[89]</a> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Nemzeti_identitás">Nemzeti identitás</h4>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: Nemzeti identitás">szerkesztés</a>]</div> Az ország politikai státusának bizonytalansága a nemzeti identitástudatra is hatással van. Tajvan lakosságának körülbelül 98%-a a <a href="/wiki/Han_k%C3%ADnaiak" title="Han kínaiak">han kínaiak</a> leszármazottja,<a href="#cite_note-cia-factbook-91">[90]</a> akik 1661 és 1895 között, illetve az 1940-es és 1950-es években a kontinentális Kínából vándoroltak be. A kulturális örökség mellett azonban a tajvani lakosok nemzettudatára a több száz éves földrajzi elszigeteltség, a körülbelül százéves politikai szeparáció és a külföldi (japán, amerikai) hatások, valamint a Kínai Köztársaság és a Kínai Népköztársaság között zajló politikai feszültség egyaránt hatással volt. A megkülönböztetett tajvani identitás (szemben a kínai indentitáson belüli tajvani nemzettudattal) a demokratizálódás óta gyakori témája a politikai csatározásoknak. A tajvani identitás elfogadása megkülönböztetné az országot a kontinentális Kínától, ezért a <a href="/wiki/De_facto" title="De facto">de facto</a> tajvani függetlenségtől a <a href="/wiki/De_jure" title="De jure">de jure</a> függetlenség felé vezető első lépésnek lehetne tekinteni.<a href="#cite_note-power-shift-92">[91]</a> A „zöld tábor” a megkülönböztetett tajvani identitást támogatja, míg a „kék tábor” a kínai identitást.<a href="#cite_note-panblue-reunif-chineseid-93">[92]</a> A Kuomintang (Guomindang) azonban az utóbbi időben inkább a kínai identitáson belüli tajvani nemzettudatot támogatja.<a href="#cite_note-94">[93]</a><a href="#cite_note-95">[94]</a> Egy 2009 márciusi felmérés alapján a válaszadók 49%-a tartotta magát tajvaninak, 44% pedig tajvaninak és kínainak, és 3% tartotta magát csak kínainak.<a href="#cite_note-tid-tvbs-survey-78">[77]</a> Egy másik, 2009 júliusában készült felmérés szerint a válaszadók 82,8%-a vélte úgy, hogy a Kínai Köztársaság és a Kínai Népköztársaság két különálló állam, amelyek önállóan fejlődnek.<a href="#cite_note-96">[95]</a> Egy 2009 decemberi közvélemény-kutatás alapján a válaszadók 62%-a tartotta magát kizárólag tajvaninak, 22% tajvaninak és kínainak és 8% csak kínainak. A 18–29 évesek közül 75% csak tajvaninak vallotta magát.<a href="#cite_note-commonwealthsurvey1-97">[96]</a> <style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26938027">.mw-parser-output .is-sticky{position:sticky;top:0;z-index:10}body.vector-sticky-header-visible .mw-parser-output .is-sticky{top:3.125rem}.mw-parser-output .is-sticky-head>thead{position:sticky;top:0;z-index:10}body.vector-sticky-header-visible .mw-parser-output .is-sticky-head>thead{top:3.125rem}</style> <table class="wikitable"> <caption>Tajvani lakosok körében végzett nemzeti identitásfelmérések eredményei </caption> <tbody><tr class="is-sticky sortable"> <th>Felmérés </th> <th>Tajvani </th> <th>Kínai </th> <th>Tajvani és kínai </th></tr> <tr> <td>Kutatási, Fejlesztési és Értékelési Bizottság, Végrehajtó Jüan (Yuan) (2008 április)<a href="#cite_note-REDC_Survey-98">[97]</a> </td> <td>67,1% </td> <td>13,6% </td> <td>15,2% </td></tr> <tr> <td>TVBS Poll Center (2008 június)<a href="#cite_note-REDC_Survey-98">[97]</a> </td> <td>45% </td> <td>4% </td> <td>45% </td></tr> <tr> <td>Common Wealth Magazine (2009 december)<a href="#cite_note-commonwealthsurvey1-97">[96]</a> </td> <td>62% </td> <td>8% </td> <td>22% </td></tr> <tr> <td>Nemzeti Csengcsi (Chengchi) Egyetem (2010 június)<a href="#cite_note-taiwanchineseid1-99">[98]</a> </td> <td>51,6% </td> <td>3,8% </td> <td>40,4% </td></tr> <tr> <td>TVBS Poll Center (2009 március)<a href="#cite_note-tid-tvbs-survey-78">[77]</a><a href="#cite_note-100">[99]</a> </td> <td>72% </td> <td>16% </td> <td>(nem volt a kérdés része) </td></tr> <tr> <td>TVBS Poll Center (2009 március)<a href="#cite_note-tid-tvbs-survey-78">[77]</a> </td> <td>49% </td> <td>3% </td> <td>44% </td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Államszervezet">Államszervezet</h2>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: Államszervezet">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/w/index.php?title=A_K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_politikai_%C3%A9lete&action=edit&redlink=1" class="new" title="A Kínai Köztársaság politikai élete (a lap nem létezik)">A Kínai Köztársaság politikai élete</a></td></tr></tbody></table> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Taipei_Taiwan_Presidential-Office-Building-01a.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2c/Taipei_Taiwan_Presidential-Office-Building-01a.jpg/220px-Taipei_Taiwan_Presidential-Office-Building-01a.jpg" decoding="async" width="220" height="124" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2c/Taipei_Taiwan_Presidential-Office-Building-01a.jpg/330px-Taipei_Taiwan_Presidential-Office-Building-01a.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2c/Taipei_Taiwan_Presidential-Office-Building-01a.jpg/440px-Taipei_Taiwan_Presidential-Office-Building-01a.jpg 2x" data-file-width="5193" data-file-height="2921" /></a><figcaption>Az elnöki palota Tajpejben</figcaption></figure> A Kínai Köztársaság államszervezete az alkotmányon és a „három népi elven”<a href="#cite_note-mátyus-87">[86]</a> alapszik, amely kimondja, hogy az ország „a nép demokratikus köztársasága kell, hogy legyen, amelyet a nép irányít, a népért.”<a href="#cite_note-yb-2009-101">[100]</a> A <a href="/wiki/Nacionalizmus" title="Nacionalizmus">nacionalizmus</a> elve szerint a Kínai Köztársaság független állam, amelynek joga van egyenrangú félként fellépni nemzetközi fórumokon, illetőleg kimondja az országban élő különféle nemzetiségek egyenlő jogait. A néphatalom elve biztosítja minden állampolgárnak a politikai és civil jogokat, a népjólét elve alapján pedig a kormánynak az a kötelessége, hogy hatalmát a nép szolgálatába állítsa és virágzó gazdaságot, valamint igazságos társadalmat biztosítson a nép számára.<a href="#cite_note-yb-2009-101">[100]</a> Az alkotmányt 1946. december 25-én fogadták el, és 1947. december 25-én lépett hatályba.<a href="#cite_note-yb-2009-101">[100]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Törvényhozás,_végrehajtás,_igazságszolgáltatás">Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás</h3>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás">szerkesztés</a>]</div> A kormányzat öt jüan (yuan)ra, azaz kamarára épül, ezek a végrehajtó jüan (yuan) (executive), a törvényhozó jüan (yuan) (legislative), az igazságszolgáltató jüan (yuan) (judicial), a vizsgáztatói jüan (yuan) (examination) és a vizsgálói jüan (yuan) (control).<a href="#cite_note-mátyus-87">[86]</a> Az elnököt négyévente választják, és egyszer választható újra.<a href="#cite_note-yb-2009-101">[100]</a> A végrehajtó jüan (yuan) elnökeként funkcionáló miniszterelnököt az elnök nevezi ki. Az elnök nem rendelkezik vétójoggal a törvényhozás döntéseivel szemben.<a href="#cite_note-mátyus-87">[86]</a> A törvényhozó jüan (yuan) 113 választott képviselőből áll; a választásokat négyévente tartják. Az igazságszolgáltató jüan (yuan) 15 bíróból áll, beleértve az elnököt is. A tagokat az elnök jelöli és nevezi ki, a törvényhozó jüan (yuan) beleegyezésével. A bírókat nyolc évre nevezik ki, és közvetlenül nem nevezhetőek ki újabb terminusra.<a href="#cite_note-yb-2009-101">[100]</a> A Kínai Köztársaságban érvényben van a <a href="/wiki/Hal%C3%A1lb%C3%BCntet%C3%A9s" title="Halálbüntetés">halálbüntetés</a>. 2006-ban a lakosság csaknem 80%-a támogatta a halálbüntetés fenntartását.<a href="#cite_note-102">[101]</a> A vizsgáló jüan (yuan) feladata a törvényhozó jüan (yuan) munkájának ellenőrzése. A jüan (yuan) 29 tagból áll, akiket a törvényhozó jüan (yuan) beleegyezésével az elnök nevez ki hat évre. 2005-től 2008-ig a vizsgáló jüan (yuan) működését felfüggesztették, mert az elnök és a törvényhozás nem tudott megegyezni a jelöltek személyéről.<a href="#cite_note-yb-2009-101">[100]</a> A vizsgáztatói jüan (yuan) feladata a köztisztviselők kiválasztási és vizsgáztatási rendszerének működtetése, illetőleg minden, a köztisztviselők munkáltatásával kapcsolatos feladat ellátása. 2008-ban 338 305 köztisztviselő dolgozott a Kínai Köztársaságban.<a href="#cite_note-yb-2009-101">[100]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Politikai_pártok">Politikai pártok</h3>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=19" title="Szakasz szerkesztése: Politikai pártok">szerkesztés</a>]</div> A Kínai Köztársaságban 2009-ben 148 legális párt volt. Ezek közül a legnagyobb a <a href="/wiki/Kuomintang" title="Kuomintang">Kuomintang</a> (<a href="/wiki/Kuomintang" title="Kuomintang">Guomindang</a>) (KMT) és a <a href="/wiki/Demokratikus_Progressz%C3%ADv_P%C3%A1rt" title="Demokratikus Progresszív Párt">Demokratikus Progresszív Párt</a> (DPP). A kisebb, de jól ismert pártok közé tartozik az <a href="/wiki/%C3%9Aj_Hatalom_P%C3%A1rt" title="Új Hatalom Párt">Új Hatalom Párt</a> (New Power Party), és az Első a Nép Párt (People First Party).<a href="#cite_note-103">[102]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Közigazgatás">Közigazgatás</h2>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=20" title="Szakasz szerkesztése: Közigazgatás">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/A_K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_k%C3%B6zigazgat%C3%A1si_egys%C3%A9gei" title="A Kínai Köztársaság közigazgatási egységei">A Kínai Köztársaság közigazgatási egységei</a></td></tr></tbody></table> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Taiwan_ROC_political_divisions_labeled.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Taiwan_ROC_political_divisions_labeled.svg/150px-Taiwan_ROC_political_divisions_labeled.svg.png" decoding="async" width="150" height="212" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Taiwan_ROC_political_divisions_labeled.svg/225px-Taiwan_ROC_political_divisions_labeled.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Taiwan_ROC_political_divisions_labeled.svg/300px-Taiwan_ROC_political_divisions_labeled.svg.png 2x" data-file-width="850" data-file-height="1200" /></a><figcaption>A Kínai Köztársaság közigazgatási felosztása</figcaption></figure> A Kínai Köztársaság legfelsőbb szintű közigazgatási egysége a tartomány, ez azonban mára már névlegessé vált.<a href="#cite_note-104">[103]</a> A két névleges tartomány Tajvan tartomány (<a href="/wiki/Tajvan_(sziget)" title="Tajvan (sziget)">Tajvan</a> és <a href="/wiki/Penghu-szigetek" title="Penghu-szigetek">Penghu</a>, valamint néhány kisebb sziget) és Fucsien (Fujian) tartomány (<a href="/wiki/Csinmen-szigetek" title="Csinmen-szigetek">Csinmen</a>, <a href="/wiki/Macu-szigetek" title="Macu-szigetek">Macu</a> és néhány más kisebb sziget). Az országnak korábban két tartományi szintű városa volt, <a href="/wiki/Tajpej" title="Tajpej">Tajpej</a> és <a href="/wiki/Kaohsziung" title="Kaohsziung">Kaohsziung</a> (<a href="/wiki/Kaohsziung" title="Kaohsziung">Gāoxióng</a>), 2010. december 25-én pedig ezek száma ötre emelkedett, <a href="/wiki/Hszinpej" title="Hszinpej">Hszinpej</a> (<a href="/wiki/Hszinpej" title="Hszinpej">Xinbei</a>), <a href="/wiki/Tajnan" title="Tajnan">Tajnan</a> (<a href="/wiki/Tajnan" title="Tajnan">Tainan</a>) és <a href="/wiki/Tajcsung" title="Tajcsung">Tajcsung</a> (<a href="/wiki/Tajcsung" title="Tajcsung">Taichung</a>) tartományi szintű rangra emelésével.<a href="#cite_note-105">[104]</a> Az életbe lépő új változtatások alapján a tartományokon és a tartományi rangú városokon kívül 14 megyét és 157 kerületet alakítottak ki. A tajvani közigazgatási rendszer különbséget tesz a tartományi városok, a megyei városok, az úgynevezett városkörzetek (urban township) és falukörzetek (rural township) között. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Követelt_területek">Követelt területek</h3>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=21" title="Szakasz szerkesztése: Követelt területek">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E7%88%AD%E8%AD%B0%E9%A0%98%E5%9C%9F-en.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0b/%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E7%88%AD%E8%AD%B0%E9%A0%98%E5%9C%9F-en.svg/220px-%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E7%88%AD%E8%AD%B0%E9%A0%98%E5%9C%9F-en.svg.png" decoding="async" width="220" height="155" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0b/%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E7%88%AD%E8%AD%B0%E9%A0%98%E5%9C%9F-en.svg/330px-%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E7%88%AD%E8%AD%B0%E9%A0%98%E5%9C%9F-en.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0b/%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E7%88%AD%E8%AD%B0%E9%A0%98%E5%9C%9F-en.svg/440px-%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E6%B0%91%E5%9C%8B%E7%88%AD%E8%AD%B0%E9%A0%98%E5%9C%9F-en.svg.png 2x" data-file-width="512" data-file-height="360" /></a><figcaption>A Kínai Köztársaság területi követelései</figcaption></figure> A Kínai Köztársaság 1949-től egészen a <a href="/wiki/Stat%C3%A1rium" title="Statárium">statárium</a> 1987-es feloldásáig Kína egyetlen jogerős kormányának tekintette magát. Bár <a href="/w/index.php?title=Chen_Shui-bian&action=edit&redlink=1" class="new" title="Chen Shui-bian (a lap nem létezik)">Csen Suj-pien</a> (<a href="/w/index.php?title=Csen_Suj-pien&action=edit&redlink=1" class="new" title="Csen Suj-pien (a lap nem létezik)">Csen Suj-pien</a>) (2000–2008) kormánya aktívan nem követelte egész Kína területét, a Kínai Köztársaság határait nem vizsgálták felül és nem húzták meg újra. Így elméletben a köztársaság területéhez tartozónak tekinti a kontinentális Kínát, több szigetet, <a href="/wiki/Mong%C3%B3lia" title="Mongólia">Mongóliát</a> és <a href="/wiki/Oroszorsz%C3%A1g" title="Oroszország">Oroszország</a> egyik tagköztársaságát, <a href="/wiki/Tuva" title="Tuva">Tuvát</a> is.<a href="#cite_note-106">[* 2]</a> 2008-ban <a href="/wiki/Ma_Jing-csiu" title="Ma Jing-csiu">Ma Jing-csiu</a> (<a href="/wiki/Ma_Jing-csiu" title="Ma Jing-csiu">Ma Ying-jeou</a>) elnök egy interjúban megerősítette, hogy a Kínai Köztársaság továbbra is területéhez tartozónak tekinti kontinentális Kínát,<a href="#cite_note-MasClaimtoMainland-107">[105]</a> azonban nem törekszik aktívan az újraegyesítésre, hanem inkább a status quo fenntartását támogatja, a Kínai Népköztársasággal való kapcsolatuk javítása érdekében.<a href="#cite_note-108">[106]</a> Bár a Kínai Köztársaság a területei követelései miatt elméletben a kontinentális Kínában élőket is saját állampolgárainak tekinti, a gyakorlatban azonban megkülönböztetik azokat, akik az effektíve általuk adminisztrált területeken élnek, és azokat, akik a szárazföldön laknak. A kontinentális Kínában élőknek külön beutazási papírokra van szükségük, és nincs szavazati joguk.<a href="#cite_note-109">[107]</a> A Kínai Köztársaság igyekszik javítani a viszonyát az elméletben területéhez tartozónak tekintett Mongóliával is, és ma már elismeri Mongólia független állam voltát.<a href="#cite_note-110">[108]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Külkapcsolatok">Külkapcsolatok</h2>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=22" title="Szakasz szerkesztése: Külkapcsolatok">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Resolution-2758.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f4/Resolution-2758.png/220px-Resolution-2758.png" decoding="async" width="220" height="243" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f4/Resolution-2758.png/330px-Resolution-2758.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f4/Resolution-2758.png/440px-Resolution-2758.png 2x" data-file-width="540" data-file-height="596" /></a><figcaption>Az <a href="/wiki/Egyes%C3%BClt_Nemzetek_Szervezete" title="Egyesült Nemzetek Szervezete">ENSZ</a> 2758-as számú határozata, amely megfosztotta a Kínai Köztársaságot az ENSZ-tagságtól</figcaption></figure> 1928 előtt a Kínai Köztársaság külpolitikája a belső viszályok folytán meglehetősen bonyolult volt. Miután a Kuomintang (Guomindang) legyőzte a Pejjang (Beiyang)-kormányt, a Kínai Köztársaságot széleskörűen elismerték külföldön.<a href="#cite_note-111">[109]</a> Miután a Kínai Köztársaság Tajvanra húzódott vissza, a nyugati világ jó része továbbra is kapcsolatot tartott vele. Az 1970-es években azonban a Kínai Népköztársaságot kezdték elismerni, és több ország megszakította a kapcsolatát a Kínai Köztársasággal. 1971-ben az <a href="/wiki/Egyes%C3%BClt_Nemzetek_Szervezete" title="Egyesült Nemzetek Szervezete">Egyesült Nemzetek Szervezete</a> is a KNK-t ismerte el Kína legitim képviselőjének mint államot, és megfosztotta a Kínai Köztársaságot korábbi tagságától.<a href="#cite_note-UNres-11">[11]</a><a href="#cite_note-112">[110]</a> Mivel csak kevés ország ismeri el a Kínai Köztársaságot, az ország tagja <a href="/w/index.php?title=Az_ENSZ-ben_Nem_K%C3%A9pviselt_Nemzetek_%C3%A9s_N%C3%A9pek_Szervezete&action=edit&redlink=1" class="new" title="Az ENSZ-ben Nem Képviselt Nemzetek és Népek Szervezete (a lap nem létezik)">az ENSZ-ben Nem Képviselt Nemzetek és Népek Szervezetének</a> (Unrepresented Nations and Peoples Organization), ahol a Taiwan Foundation for Democracy képviseli az országot Tajvan név alatt.<a href="#cite_note-113">[111]</a><a href="#cite_note-114">[112]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Diplomáciai_kapcsolatok">Diplomáciai kapcsolatok</h3>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=23" title="Szakasz szerkesztése: Diplomáciai kapcsolatok">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Countries_recognizing_the_Republic_of_China_(Taiwan).svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e5/Countries_recognizing_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29.svg/220px-Countries_recognizing_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29.svg.png" decoding="async" width="220" height="112" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e5/Countries_recognizing_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29.svg/330px-Countries_recognizing_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e5/Countries_recognizing_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29.svg/440px-Countries_recognizing_the_Republic_of_China_%28Taiwan%29.svg.png 2x" data-file-width="512" data-file-height="260" /></a><figcaption>Államok, amelyek diplomáciai kapcsolatot tartanak fenn a Kínai Köztársasággal<div class="legend">  diplomáciai kapcsolatok és nagykövetség <a href="/wiki/Tajpej" title="Tajpej">Tajpejben</a></div> <div class="legend">  diplomáciai kapcsolatok</div></figcaption></figure> A Kínai Népköztársaság megszakít minden diplomáciai kapcsolatot azon országokkal, amelyek elismerik a Kínai Köztársaságot.<a href="#cite_note-115">[113]</a> 2023-es adatok alapján 12 ország ismeri el Tajvant, ezek:<a href="#cite_note-Chang-15">[15]</a><a href="#cite_note-116">[114]</a><a href="#cite_note-117">[115]</a><a href="#cite_note-118">[116]</a> <table style="width:60%; background:none;"> <tbody><tr style="width:30%; vertical-align:top;"> <td> <ul><li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Flag_of_Belize.svg/22px-Flag_of_Belize.svg.png" decoding="async" width="22" height="13" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Flag_of_Belize.svg/33px-Flag_of_Belize.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Flag_of_Belize.svg/44px-Flag_of_Belize.svg.png 2x" data-file-width="1000" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Belize" title="Belize">Belize</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ec/Flag_of_Guatemala.svg/22px-Flag_of_Guatemala.svg.png" decoding="async" width="22" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ec/Flag_of_Guatemala.svg/33px-Flag_of_Guatemala.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ec/Flag_of_Guatemala.svg/44px-Flag_of_Guatemala.svg.png 2x" data-file-width="960" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Guatemala" title="Guatemala">Guatemala</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/56/Flag_of_Haiti.svg/22px-Flag_of_Haiti.svg.png" decoding="async" width="22" height="13" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/56/Flag_of_Haiti.svg/33px-Flag_of_Haiti.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/56/Flag_of_Haiti.svg/44px-Flag_of_Haiti.svg.png 2x" data-file-width="1000" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Haiti" title="Haiti">Haiti</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2e/Flag_of_the_Marshall_Islands.svg/22px-Flag_of_the_Marshall_Islands.svg.png" decoding="async" width="22" height="12" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2e/Flag_of_the_Marshall_Islands.svg/33px-Flag_of_the_Marshall_Islands.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2e/Flag_of_the_Marshall_Islands.svg/44px-Flag_of_the_Marshall_Islands.svg.png 2x" data-file-width="1140" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Marshall-szigetek" title="Marshall-szigetek">Marshall-szigetek</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/48/Flag_of_Palau.svg/22px-Flag_of_Palau.svg.png" decoding="async" width="22" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/48/Flag_of_Palau.svg/33px-Flag_of_Palau.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/48/Flag_of_Palau.svg/44px-Flag_of_Palau.svg.png 2x" data-file-width="800" data-file-height="500" /> <a href="/wiki/Palau_(%C3%A1llam)" title="Palau (állam)">Palau</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/27/Flag_of_Paraguay.svg/22px-Flag_of_Paraguay.svg.png" decoding="async" width="22" height="12" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/27/Flag_of_Paraguay.svg/33px-Flag_of_Paraguay.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/27/Flag_of_Paraguay.svg/44px-Flag_of_Paraguay.svg.png 2x" data-file-width="1200" data-file-height="660" /> <a href="/wiki/Paraguay" title="Paraguay">Paraguay</a></li></ul> </td> <td> <ul><li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fe/Flag_of_Saint_Kitts_and_Nevis.svg/22px-Flag_of_Saint_Kitts_and_Nevis.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fe/Flag_of_Saint_Kitts_and_Nevis.svg/33px-Flag_of_Saint_Kitts_and_Nevis.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fe/Flag_of_Saint_Kitts_and_Nevis.svg/44px-Flag_of_Saint_Kitts_and_Nevis.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Saint_Kitts_%C3%A9s_Nevis" title="Saint Kitts és Nevis">Saint Kitts és Nevis</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9f/Flag_of_Saint_Lucia.svg/22px-Flag_of_Saint_Lucia.svg.png" decoding="async" width="22" height="11" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9f/Flag_of_Saint_Lucia.svg/33px-Flag_of_Saint_Lucia.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9f/Flag_of_Saint_Lucia.svg/44px-Flag_of_Saint_Lucia.svg.png 2x" data-file-width="1200" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Saint_Lucia" title="Saint Lucia">Saint Lucia</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6d/Flag_of_Saint_Vincent_and_the_Grenadines.svg/22px-Flag_of_Saint_Vincent_and_the_Grenadines.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6d/Flag_of_Saint_Vincent_and_the_Grenadines.svg/33px-Flag_of_Saint_Vincent_and_the_Grenadines.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6d/Flag_of_Saint_Vincent_and_the_Grenadines.svg/44px-Flag_of_Saint_Vincent_and_the_Grenadines.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Saint_Vincent_%C3%A9s_a_Grenadine-szigetek" title="Saint Vincent és a Grenadine-szigetek">Saint Vincent és a Grenadine-szigetek</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fb/Flag_of_Eswatini.svg/22px-Flag_of_Eswatini.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fb/Flag_of_Eswatini.svg/33px-Flag_of_Eswatini.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fb/Flag_of_Eswatini.svg/44px-Flag_of_Eswatini.svg.png 2x" data-file-width="600" data-file-height="400" /> <a href="/wiki/Szv%C3%A1zif%C3%B6ld" title="Szváziföld">Szváziföld</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/38/Flag_of_Tuvalu.svg/22px-Flag_of_Tuvalu.svg.png" decoding="async" width="22" height="11" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/38/Flag_of_Tuvalu.svg/33px-Flag_of_Tuvalu.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/38/Flag_of_Tuvalu.svg/44px-Flag_of_Tuvalu.svg.png 2x" data-file-width="1200" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Tuvalu" title="Tuvalu">Tuvalu</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/86/Flag_of_Vatican_City_%282001%E2%80%932023%29.svg/20px-Flag_of_Vatican_City_%282001%E2%80%932023%29.svg.png" decoding="async" width="20" height="20" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/86/Flag_of_Vatican_City_%282001%E2%80%932023%29.svg/30px-Flag_of_Vatican_City_%282001%E2%80%932023%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/86/Flag_of_Vatican_City_%282001%E2%80%932023%29.svg/40px-Flag_of_Vatican_City_%282001%E2%80%932023%29.svg.png 2x" data-file-width="500" data-file-height="500" /> <a href="/wiki/Vatik%C3%A1n" title="Vatikán">Vatikán</a></li></ul> </td></tr></tbody></table> A legtöbb ország nem hivatalosan ismeri el Tajvan önálló ország voltát és nem hivatalos kapcsolatokat tart fenn vele,<a href="#cite_note-bbcflashpoint-76">[76]</a> a Tajpej Képviseleti Iroda néven működő de facto nagykövetségeken keresztül, ahol például a vízumügyeket is lehet intézni.<a href="#cite_note-119">[117]</a> Az USA az American Institute in Taiwan intézményén keresztül ápol nem hivatalos kapcsolatokat az országgal.<a href="#cite_note-cia-factbook-91">[90]</a> Magyarország sem ismeri el Tajvant önálló államnak, de 1998 óta a tajpeji Magyar Kereskedelmi Iroda révén állandó képviselettel rendelkezik a szigeten. Az iroda egyúttal teljes körű konzuli érdekvédelmi szolgáltatást is nyújt a szigetre látogató magyaroknak.<a href="#cite_note-120">[118]</a> Tajvan hasonlóképpen Magyarországon is a Tajpej Képviseleti Irodán keresztül képviselteti magát.<a href="#cite_note-121">[119]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Védelmi_rendszer">Védelmi rendszer</h2>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=24" title="Szakasz szerkesztése: Védelmi rendszer">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/A_K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_hadereje" title="A Kínai Köztársaság hadereje">A Kínai Köztársaság hadereje</a></td></tr></tbody></table> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:IDF_Pre-production.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7d/IDF_Pre-production.jpg/220px-IDF_Pre-production.jpg" decoding="async" width="220" height="164" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7d/IDF_Pre-production.jpg/330px-IDF_Pre-production.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7d/IDF_Pre-production.jpg/440px-IDF_Pre-production.jpg 2x" data-file-width="1024" data-file-height="763" /></a><figcaption><a href="/wiki/F%E2%80%93CK%E2%80%931_Ching_Kuo" title="F–CK–1 Ching Kuo">F–CK–1 Ching Kuo</a> vadászrepülőgép</figcaption></figure> A Kínai köztársaság hadserege a <a href="/wiki/Szun_Jat-szen" title="Szun Jat-szen">Szun Jat-szen</a> (<a href="/wiki/Szun_Jat-szen" title="Szun Jat-szen">Sun Yat-sen</a>) által 1925-ben <a href="/wiki/Kuangtung" title="Kuangtung">Kuangtung</a> (<a href="/wiki/Kuangtung" title="Kuangtung">Guangdong</a>)ban létrehozott <a href="/wiki/Nemzeti_Forradalmi_Hadsereg" title="Nemzeti Forradalmi Hadsereg">Nemzeti Forradalmi Hadseregen</a> alapszik. Amikor a polgárháború végén a kommunisták győztek, a Nemzeti Forradalmi Hadsereg nagy része Tajvanra vonult vissza a kormánnyal együtt. Később ebből a hadseregből hozták létre a köztársaság új, megreformált hadseregét. A Kínai Köztársaság mai hadserege nagy létszámú, fejlett technológiával rendelkezik, és elsődleges feladata az ország védelme egy esetleges támadás esetén a Kínai Népköztársaság részéről.<a href="#cite_note-2004NatDefRpt-81">[80]</a> 1949-től az 1970-es évekig a hadsereg legfőbb feladata közé tartozott a „szárazföldi Kína visszaszerzése”. Ahogy a hadsereg a védekezésre kezdett összpontosítani, a szárazföldi erők helyett a légierőre és a haditengerészetre helyezték a hangsúlyt. A haderő irányítása átkerült a civil kormányhoz.<a href="#cite_note-122">[120]</a> A Kínai Köztársaság 2015-re a kötelező sorkatonai szolgálatot önkéntes szolgálattal váltaná fel, a haderő létszámát 215 000 főre tervezik csökkenteni.<a href="#cite_note-123">[121]</a><a href="#cite_note-124">[122]</a><a href="#cite_note-125">[123]</a> 2009-ben a hadsereg létszáma körülbelül 300 000 fő volt.<a href="#cite_note-126">[124]</a> A sorkatonai szolgálat még kötelező minden, alkalmasnak talált 18 éves férfi számára, de lehetőség van a civil katonai szolgálatra is.<a href="#cite_note-127">[125]</a> A kötelező sorkatonai szolgálat idejét a teljes eltörlésig folyamatosan csökkentik, 2009-re 12 hónapra szállították le.<a href="#cite_note-128">[126]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Népesség">Népesség</h2>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=25" title="Szakasz szerkesztése: Népesség">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Taiwan_population_density_map.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b5/Taiwan_population_density_map.svg/220px-Taiwan_population_density_map.svg.png" decoding="async" width="220" height="303" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b5/Taiwan_population_density_map.svg/330px-Taiwan_population_density_map.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b5/Taiwan_population_density_map.svg/440px-Taiwan_population_density_map.svg.png 2x" data-file-width="1440" data-file-height="1982" /></a><figcaption>Tajvan népsűrűsége 2019-ben</figcaption></figure> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/A_K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_demogr%C3%A1fiai_adatai" title="A Kínai Köztársaság demográfiai adatai">A Kínai Köztársaság demográfiai adatai</a></td></tr></tbody></table> 2020-as adatok szerint a Kínai Köztársaság lakosságának becsült száma 23 603 049 fő.<a href="#cite_note-CIA2020-4">[4]</a> A világ tizenkettedik legnagyobb népsűrűségű országa, 652 fő/km²-es<a href="#cite_note-taiwan-popstat-5">[5]</a> népsűrűséggel. A lakosság 98%-a <a href="/wiki/Han_k%C3%ADnaiak" title="Han kínaiak">han kínai</a>, 2%-a pedig <a href="/wiki/Ausztron%C3%A9z_nyelvcsal%C3%A1d" title="Ausztronéz nyelvcsalád">ausztronéz</a> <a href="/w/index.php?title=Tajvani_%C5%91slakosok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tajvani őslakosok (a lap nem létezik)">tajvani őslakos</a>.<a href="#cite_note-cia-factbook-91">[90]</a> A születéskor várható élettartam 80,6 év; valamivel több férfi születik, mint nő.<a href="#cite_note-CIA2020-4">[4]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Vallás">Vallás</h3>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=26" title="Szakasz szerkesztése: Vallás">szerkesztés</a>]</div> <div class="diagram diagram-floatright"> <style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r21523564">.mw-parser-output .diagram{font-size:90%;margin:.4em;max-width:100%;overflow-x:auto}.mw-parser-output .diagram>table{border:1px solid silver;padding:.4em;border-spacing:0}.mw-parser-output .diagram-floatright{float:right;clear:right}.mw-parser-output .diagram-floatleft{float:left;clear:left}.mw-parser-output .diagram th,.mw-parser-output .diagram td{padding:0}.mw-parser-output .diagram-cim{background-color:#ccc;font-size:larger;text-align:center}.mw-parser-output .diagram-torzs{font-size:90%;height:4px}.mw-parser-output .diagram-torzs td{padding:0 4px}.mw-parser-output .diagram-torzs td:not(:first-child){text-align:right}.mw-parser-output .diagram-torzs td:nth-child(3){width:100px}.mw-parser-output .diagram-torzs td:nth-child(4){width:5em}.mw-parser-output .diagram-alairas td{padding:4px}@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output .diagram{margin:.4em 0}.mw-parser-output .diagram>table{width:100%!important}.mw-parser-output .diagram-floatright,.mw-parser-output .diagram-floatleft{float:none;clear:none}}</style> <table style="width:200px;"> <tbody><tr class="diagram-cim" style="background-color:#FFD16D; color:#444;"><th colspan="5">Főbb vallási irányzatok</th></tr> <tr class="diagram-torzs"> <td>Vallás</td> <td></td> <td></td> <td></td> <td>Százalék</td> </tr> <tr> <td colspan="2" style="padding-right:0.4em; padding-left:0.4em"><a href="/wiki/Buddhizmus" title="Buddhizmus">buddhista</a></td> <td style="border-left:solid 1px silver; border-right: solid 1px silver;"><div style="background:#FF9090; width:35.1px; overflow:hidden">  </div></td> <td colspan="2" style="border-top: 1px solid #fff;" align="right">35,1%</td> </tr> <tr> <td colspan="2" style="padding-right:0.4em; padding-left:0.4em"><a href="/wiki/Taoizmus" title="Taoizmus">taoista</a></td> <td style="border-left:solid 1px silver; border-right: solid 1px silver;"><div style="background:#92CE82; width:33px; overflow:hidden">  </div></td> <td colspan="2" style="border-top: 1px solid #fff;" align="right">33%</td> </tr> <tr> <td colspan="2" style="padding-right:0.4em; padding-left:0.4em">nem vallásos</td> <td style="border-left:solid 1px silver; border-right: solid 1px silver;"><div style="background:#7B9FE2; width:14px; overflow:hidden">  </div></td> <td colspan="2" style="border-top: 1px solid #fff;" align="right">14%</td> </tr> <tr> <td colspan="2" style="padding-right:0.4em; padding-left:0.4em"><a href="/wiki/Protestantizmus" title="Protestantizmus">protestáns</a>/<a href="/wiki/Katolicizmus" title="Katolicizmus">katolikus</a></td> <td style="border-left:solid 1px silver; border-right: solid 1px silver;"><div style="background:pink; width:3.9px; overflow:hidden">  </div></td> <td colspan="2" style="border-top: 1px solid #fff;" align="right">3,9%</td> </tr> <tr> <td colspan="2" style="padding-right:0.4em; padding-left:0.4em"><a href="/wiki/Taoizmus" title="Taoizmus">jikuan taoista</a></td> <td style="border-left:solid 1px silver; border-right: solid 1px silver;"><div style="background:gray; width:3.5px; overflow:hidden">  </div></td> <td colspan="2" style="border-top: 1px solid #fff;" align="right">3,5%</td> </tr> <tr class="diagram-alairas"><td colspan="5"></td></tr> </tbody></table></div> 2005-ös adatok szerint a lakosság 81%-a követője valamely vallásnak, és körülbelül 14–18% nem tartja magát vallásosnak. Az öt legelterjedtebb vallás a <a href="/wiki/Buddhizmus" title="Buddhizmus">buddhizmus</a> (körülbelül 8 millió fő), a <a href="/wiki/Taoizmus" title="Taoizmus">taoizmus</a> 7 600 000 fő), a <a href="/wiki/Taoizmus" title="Taoizmus">jikuan taoizmus</a> (kb. 800 000 fő), a <a href="/wiki/Protestantizmus" title="Protestantizmus">protestantizmus</a> (kb. 600 000 fő), valamint a <a href="/wiki/Katolicizmus" title="Katolicizmus">katolicizmus</a> (kb. 300 000 fő. A <a href="/wiki/K%C3%B6zponti_H%C3%ADrszerz%C5%91_%C3%9Cgyn%C3%B6ks%C3%A9g" title="Központi Hírszerző Ügynökség">CIA</a> és más amerikai források szerint a lakosság 80–90%-a a <a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na" title="Mahájána">mahájána buddhizmus</a>, a <a href="/wiki/Konfucianizmus" title="Konfucianizmus">konfucianizmus</a> és a <a href="/wiki/Taoizmus" title="Taoizmus">taoizmus</a> hagyományos kínai keveréke szerint él.<a href="#cite_note-cia-factbook-91">[90]</a><a href="#cite_note-129">[127]</a><a href="#cite_note-130">[128]</a><a href="#cite_note-131">[129]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Nyelv">Nyelv</h3>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=27" title="Szakasz szerkesztése: Nyelv">szerkesztés</a>]</div> Az ország hivatalos nyelve a <a href="/wiki/Mandarin_nyelv" title="Mandarin nyelv">mandarin</a>, a lakosság többsége azonban beszéli a <a href="/w/index.php?title=Min_nyelvek&action=edit&redlink=1" class="new" title="Min nyelvek (a lap nem létezik)">min nyelvek</a> csoportjába tartozó tajvani min nyelvet (a <a href="/w/index.php?title=Hokkien_nyelv&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hokkien nyelv (a lap nem létezik)">hokkien nyelv</a> egy változatát), illetve sokan beszélik még a <a href="/w/index.php?title=Hakka_nyelv&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hakka nyelv (a lap nem létezik)">hakka kínait</a> is.<a href="#cite_note-132">[130]</a> Az őslakosok nyelvei kihalóban vannak. Akárcsak <a href="/wiki/Hongkong" title="Hongkong">Hongkongban</a> és <a href="/wiki/Maka%C3%B3" title="Makaó">Makaón</a>, a Kínai Köztársaságban is a <a href="/wiki/K%C3%ADnai_%C3%ADr%C3%A1s" title="Kínai írás">hagyományos kínai írást</a> alkalmazzák, a <a href="/wiki/K%C3%ADna" title="Kína">Kínai Népköztársaságban</a> preferált <a href="/wiki/Egyszer%C5%B1s%C3%ADtett_k%C3%ADnai_%C3%ADr%C3%A1s" title="Egyszerűsített kínai írás">egyszerűsített kínai</a> helyett. A Kínai Köztársaságban használt írásjegyek egy része azonban különbözik a hongkongi vagy makaói írásjegyektől. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Legnépesebb_települések">Legnépesebb települések</h3>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=28" title="Szakasz szerkesztése: Legnépesebb települések">szerkesztés</a>]</div> <table class="infobox" style="text-align:center; width:97%; margin-right:10px; font-size:90%"> <tbody><tr> <th align="center" style="background:#f5f5f5;" colspan="2" rowspan="21">A Kínai Köztársaság legnépesebb települései <a href="/wiki/F%C3%A1jl:Skyline_of_Sanchong,_New_Taipei_2024.jpg" class="mw-file-description" title="New Taipei"><img alt="New Taipei" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/85/Skyline_of_Sanchong%2C_New_Taipei_2024.jpg/190px-Skyline_of_Sanchong%2C_New_Taipei_2024.jpg" decoding="async" width="190" height="107" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/85/Skyline_of_Sanchong%2C_New_Taipei_2024.jpg/285px-Skyline_of_Sanchong%2C_New_Taipei_2024.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/85/Skyline_of_Sanchong%2C_New_Taipei_2024.jpg/380px-Skyline_of_Sanchong%2C_New_Taipei_2024.jpg 2x" data-file-width="2000" data-file-height="1124" /></a> <a href="/wiki/Hszinpej" title="Hszinpej">Hszinpej</a> (<a href="/wiki/Hszinpej" title="Hszinpej">Xinbei</a>) <a href="/wiki/F%C3%A1jl:Taichung_skyline.png" class="mw-file-description" title="Taichung"><img alt="Taichung" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4e/Taichung_skyline.png/190px-Taichung_skyline.png" decoding="async" width="190" height="116" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4e/Taichung_skyline.png/285px-Taichung_skyline.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4e/Taichung_skyline.png/380px-Taichung_skyline.png 2x" data-file-width="1901" data-file-height="1157" /></a> <a href="/w/index.php?title=Taichung&action=edit&redlink=1" class="new" title="Taichung (a lap nem létezik)">Tajcsung</a> (<a href="/w/index.php?title=Taichung&action=edit&redlink=1" class="new" title="Taichung (a lap nem létezik)">Taichung</a>) </th> <th align="center" style="background:#f5f5f5;"># </th> <th align="center" style="background:#f5f5f5;">Város </th> <th align="center" style="background:#f5f5f5;">Közig. egység </th> <th align="center" style="background:#f5f5f5;">Népesség </th> <th align="center" style="background:#f5f5f5;" colspan="2" rowspan="21"> <a href="/wiki/F%C3%A1jl:Kaohsiung_Skyline_2020.jpg" class="mw-file-description" title="Kaohsziung"><img alt="Kaohsziung" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7c/Kaohsiung_Skyline_2020.jpg/190px-Kaohsiung_Skyline_2020.jpg" decoding="async" width="190" height="127" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7c/Kaohsiung_Skyline_2020.jpg/285px-Kaohsiung_Skyline_2020.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7c/Kaohsiung_Skyline_2020.jpg/380px-Kaohsiung_Skyline_2020.jpg 2x" data-file-width="3236" data-file-height="2157" /></a> <a href="/wiki/Kaohsziung" title="Kaohsziung">Kaohsziung</a> (<a href="/wiki/Kaohsiung" class="mw-redirect" title="Kaohsiung">Kaohsiung</a>) <a href="/wiki/F%C3%A1jl:Taipei_Skyline_2022.06.29.jpg" class="mw-file-description" title="Tajpej"><img alt="Tajpej" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ea/Taipei_Skyline_2022.06.29.jpg/190px-Taipei_Skyline_2022.06.29.jpg" decoding="async" width="190" height="127" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ea/Taipei_Skyline_2022.06.29.jpg/285px-Taipei_Skyline_2022.06.29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ea/Taipei_Skyline_2022.06.29.jpg/380px-Taipei_Skyline_2022.06.29.jpg 2x" data-file-width="4484" data-file-height="2989" /></a> <a href="/wiki/Tajpej" title="Tajpej">Tajpej</a> (<a href="/wiki/Tajpej" title="Tajpej">Taipei</a>) </th></tr> <tr> <td align="center" style="background:#f0f0f0;">1</td> <td align="left"><a href="/wiki/Hszinpej" title="Hszinpej">Hszinpej</a> (<a href="/wiki/Hszinpej" title="Hszinpej">Xinbei</a>)</td> <td><a href="/wiki/Hszinpej" title="Hszinpej">Hszinpej</a> (<a href="/wiki/Hszinpej" title="Hszinpej">Xinbei</a>) (New Taipei)</td> <td>3 880 743<a href="#cite_note-133">[131]</a></td> <td> </td></tr> <tr> <td align="center" style="background:#f0f0f0;">2</td> <td align="left"><a href="/wiki/Kaohsziung" title="Kaohsziung">Kaohsziung</a> (<a href="/wiki/Kaohsziung" title="Kaohsziung">Kaohsiung</a>)</td> <td><a href="/wiki/Kaohsziung" title="Kaohsziung">Kaohsziung</a> (<a href="/wiki/Kaohsziung" title="Kaohsziung">Kaohsiung</a>)</td> <td>2 760 000<a href="#cite_note-134">[132]</a></td> <td> </td></tr> <tr> <td align="center" style="background:#f0f0f0;">3</td> <td align="left"><a href="/wiki/Tajpej" title="Tajpej">Tajpej</a></td> <td><a href="/wiki/Tajpej" title="Tajpej">Tajpej</a></td> <td>2 622 923<a href="#cite_note-135">[133]</a></td> <td> </td></tr> <tr> <td align="center" style="background:#f0f0f0;">4</td> <td align="left"><a href="/wiki/Tajcsung" title="Tajcsung">Tajcsung</a> (<a href="/wiki/Tajcsung" title="Tajcsung">Taichung</a>)</td> <td><a href="/wiki/Tajcsung" title="Tajcsung">Tajcsung</a> (<a href="/wiki/Tajcsung" title="Tajcsung">Taichung</a>)</td> <td>2 266 365<a href="#cite_note-citypop-136">[134]</a></td> <td> </td></tr> <tr> <td align="center" style="background:#f0f0f0;">5</td> <td align="left"><a href="/wiki/Tajnan" title="Tajnan">Tajnan</a> (<a href="/wiki/Tajnan" title="Tajnan">Tainan</a>)</td> <td><a href="/wiki/Tajnan" title="Tajnan">Tajnan</a> (<a href="/wiki/Tajnan" title="Tajnan">Tainan</a>)</td> <td>771 060<a href="#cite_note-citypop-136">[134]</a></td> <td> </td></tr> <tr> <td align="center" style="background:#f0f0f0;">6</td> <td align="left"><a href="/w/index.php?title=Hszincsu&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hszincsu (a lap nem létezik)">Hszincsu</a> (<a href="/w/index.php?title=Hszincsu&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hszincsu (a lap nem létezik)">Hsinchu</a>)</td> <td><a href="/w/index.php?title=Hszincsu&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hszincsu (a lap nem létezik)">Hszincsu</a> (<a href="/w/index.php?title=Hszincsu&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hszincsu (a lap nem létezik)">Hsinchu</a>)</td> <td>411 587<a href="#cite_note-citypop-136">[134]</a></td> <td> </td></tr> <tr> <td align="center" style="background:#f0f0f0;">7</td> <td align="left"><a href="/w/index.php?title=Taoj%C3%BCan&action=edit&redlink=1" class="new" title="Taojüan (a lap nem létezik)">Taojüan</a> (<a href="/w/index.php?title=Taoj%C3%BCan&action=edit&redlink=1" class="new" title="Taojüan (a lap nem létezik)">Taoyuan</a>)</td> <td><a href="/wiki/Taoj%C3%BCan_megye" title="Taojüan megye">Taojüan megye</a> (<a href="/wiki/Taoj%C3%BCan_megye" title="Taojüan megye">Taoyuan megye</a>)</td> <td>401 096<a href="#cite_note-citypop-136">[134]</a></td> <td> </td></tr> <tr> <td align="center" style="background:#f0f0f0;">8</td> <td align="left"><a href="/w/index.php?title=Csilung&action=edit&redlink=1" class="new" title="Csilung (a lap nem létezik)">Csilung</a> (<a href="/w/index.php?title=Csilung&action=edit&redlink=1" class="new" title="Csilung (a lap nem létezik)">Keelung</a>)</td> <td><a href="/w/index.php?title=Csilung&action=edit&redlink=1" class="new" title="Csilung (a lap nem létezik)">Csilung</a> (<a href="/w/index.php?title=Csilung&action=edit&redlink=1" class="new" title="Csilung (a lap nem létezik)">Keelung</a>)</td> <td>388 321<a href="#cite_note-citypop-136">[134]</a></td> <td> </td></tr> <tr> <td align="center" style="background:#f0f0f0;">9</td> <td align="left"><a href="/wiki/Csungli" title="Csungli">Csungli</a> (<a href="/wiki/Csungli" title="Csungli">Zhongli</a>)</td> <td><a href="/wiki/Taoj%C3%BCan_megye" title="Taojüan megye">Taojüan megye</a> (<a href="/wiki/Taoj%C3%BCan_megye" title="Taojüan megye">Taoyuan megye</a>)</td> <td>365 109<a href="#cite_note-citypop-136">[134]</a></td> <td> </td></tr> <tr> <td align="center" style="background:#f0f0f0;">10</td> <td align="left"><a href="/w/index.php?title=Csiaji&action=edit&redlink=1" class="new" title="Csiaji (a lap nem létezik)">Csiaji</a> (<a href="/w/index.php?title=Csiaji&action=edit&redlink=1" class="new" title="Csiaji (a lap nem létezik)">Chiayi</a>)</td> <td><a href="/w/index.php?title=Csiaji&action=edit&redlink=1" class="new" title="Csiaji (a lap nem létezik)">Csiaji</a> (<a href="/w/index.php?title=Csiaji&action=edit&redlink=1" class="new" title="Csiaji (a lap nem létezik)">Chiayi</a>)</td> <td>273 861<a href="#cite_note-citypop-136">[134]</a></td> <td> </td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Szociális_rendszer">Szociális rendszer</h3>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=29" title="Szakasz szerkesztése: Szociális rendszer">szerkesztés</a>]</div> A Kínai Köztársaság szociális támogatására azok a családok jogosultak, ahol az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az adott adminisztrációs területnek megfelelő átlagos létfenntartási költségek 60%-át. 2008 óta azok a szülők, akiknek kétévesnél kisebb gyermekük van, és összes éves jövedelmük nem haladja meg az 1,5 millió <a href="/wiki/Tajvani_%C3%BAj_doll%C3%A1r" title="Tajvani új dollár">tajvani új dollárt</a>,<a href="#cite_note-138">[* 3]</a> jogosultak havi 3000 NT$-re (kb. 20 000 forint). Az állam külön szociális támogatást nyújt az értelmi vagy testi fogyatékos gyermekek családjának.<a href="#cite_note-welfare-139">[136]</a> 2008-as adatok szerint a Kínai Köztársaság lakosságnak 10%-a 65 év feletti, míg az előrejelzések szerint 2025-re 20% lesz a 65 év felettiek száma. Az idősek nagy részét valamely családtagjuk látja el, de az ország területén 1074 nyugdíjasotthon is található. Az intézményi ellátásban nem részesülő nyugdíjasok havonta 3000 és 6000 tajvani dollár közötti összeget kapnak az államtól. Magatehetetlen nyugdíjast ellátó családok havi 5000 tajvani dollár szociális segélyt kapnak. A nyugdíjasok számára ingyenes az általános orvosi ellátás és az influenza elleni oltás, kedvezmények járnak a tömegközlekedés és bizonyos kulturális programok igénybevételekor, és ingyenes az étkezés. 2007-ben vezették be azt a törvényt, amely kimondja, hogy minden olyan 25 és 65 év közötti felnőtt, aki nem rendelkezik munkahelyi társadalmi biztosítással (pl. munkanélküliek, háztartásbeliek, önalkalmazásban lévők), a nemzeti nyugdíjprogramon keresztül kapnak biztosítást.<a href="#cite_note-welfare-139">[136]</a> A bennszülött lakosság számára további lehetőségeket is biztosít a tajvani állam. A munkatörvény értelmében minden állami hivatalban, iskolában és a 100 főnél több személyt foglalkoztató vállalatoknál a munkaerő legalább 1%-ának a bennszülött lakosságból kell kikerülnie. A bennszülött származású családok részére az állam alacsonyabb kamatú lakáskölcsönt, illetve kedvezőbb bérleti lehetőséget kínál. A bennszülött származású diákok különféle ösztöndíjakra jogosultak.<a href="#cite_note-welfare-139">[136]</a> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Egészségügy">Egészségügy</h4>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=30" title="Szakasz szerkesztése: Egészségügy">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:China_Medical_University_Hospital.JPG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/30/China_Medical_University_Hospital.JPG/250px-China_Medical_University_Hospital.JPG" decoding="async" width="250" height="140" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/30/China_Medical_University_Hospital.JPG/375px-China_Medical_University_Hospital.JPG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/30/China_Medical_University_Hospital.JPG/500px-China_Medical_University_Hospital.JPG 2x" data-file-width="1259" data-file-height="706" /></a><figcaption>A tajcsungi Kínai Orvostudományi Egyetem Kórháza</figcaption></figure> Tajvanon a férfiak <a href="/wiki/Sz%C3%BClet%C3%A9skor_v%C3%A1rhat%C3%B3_%C3%A9lettartam" title="Születéskor várható élettartam">születéskor várható élettartama</a> 1998 és 2008 között 73,1 évről 75,5 évre, a nőké pedig 78,9 évről 82 évre nőtt, amit az ország többek között a „kiválónak” minősített egészségügyi ellátási rendszernek tulajdonít. Az egységes egészségbiztosítási rendszer 1995-től van érvényben, és mindenkinek kötelező csatlakozni hozzá, beleértve a Tajvanon négy hónapnál tovább tartózkodó külföldi állampolgárokat is. A biztosítás mértéke a mindenkori adózó jövedelem 4,55%-a. Az egészségbiztosítás keretein belül 24 000 intézményben vehetőek igénybe a szolgáltatások; a biztosítás olyan drága beavatkozásokra is kiterjed, mint a szervátültetés vagy a <a href="/wiki/HIV" title="HIV">HIV</a>/<a href="/wiki/AIDS" title="AIDS">AIDS</a>‑terápia. 2008-ban 515 kórház és 19 659 rendelőintézet működött az országban. 2008-ban a legtöbb halálesetet okozó betegség a <a href="/wiki/R%C3%A1k_(betegs%C3%A9g)" title="Rák (betegség)">rák</a> valamely formája volt, a második és harmadik helyen a szív‑ és érrendszeri megbetegedések, a negyedik helyen pedig a <a href="/wiki/T%C3%BCd%C5%91gyullad%C3%A1s" title="Tüdőgyulladás">tüdőgyulladás</a> állt. A kormány a <a href="/wiki/Doh%C3%A1ny" title="Dohány">dohánytermékek</a> és a dohányzás korlátozásával igyekszik javítani az egyik legtöbb halálesetet okozó <a href="/wiki/T%C3%BCd%C5%91r%C3%A1k" title="Tüdőrák">tüdőrák</a> statisztikáin, tilos a dohányzás például a munkahelyeken, az iskolákban, a zárt vendéglátóhelyeken, a vasútállomásokon; a bevásárlóközpontokban, az egyetemeken és a szórakozóhelyeken, vendéglátóhelyeken, illetve a szállodákban akkor megengedett, ha van erre kijelölt, szellőztethető helyiség.<a href="#cite_note-health-140">[137]</a> A nyugati orvostudomány mellett Tajvanon népszerű a <a href="/wiki/Hagyom%C3%A1nyos_k%C3%ADnai_orvosl%C3%A1s" title="Hagyományos kínai orvoslás">hagyományos kínai orvoslás</a> is; több mint tízezer ilyen orvost tartanak nyilván. A kormány több kutatási-fejlesztési programmal is támogatja a hagyományos orvoslást, a <a href="/w/index.php?title=Taichung&action=edit&redlink=1" class="new" title="Taichung (a lap nem létezik)">tajcsungi</a> (<a href="/w/index.php?title=Taichung&action=edit&redlink=1" class="new" title="Taichung (a lap nem létezik)">taichungi</a>) Kínai Orvostudományi Egyetem (China Medical University) pedig angol nyelvű kurzusokat is hirdet.<a href="#cite_note-health-140">[137]</a> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Munkanélküliség">Munkanélküliség</h4>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=31" title="Szakasz szerkesztése: Munkanélküliség">szerkesztés</a>]</div> Tajvan lakosságából kb. 10 millió fő munkaképes, a havi minimáljövedelem 17 280 NT$. 2008-ban a munkanélküliségi ráta 4,14% volt,<a href="#cite_note-welfare-139">[136]</a> 2020 januárjában pedig 3,64%.<a href="#cite_note-141">[138]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Gazdaság">Gazdaság</h2>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=32" title="Szakasz szerkesztése: Gazdaság">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/w/index.php?title=A_K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_gazdas%C3%A1ga&action=edit&redlink=1" class="new" title="A Kínai Köztársaság gazdasága (a lap nem létezik)">A Kínai Köztársaság gazdasága</a> és <a href="/wiki/Tajvani_%C3%BAj_doll%C3%A1r" title="Tajvani új dollár">tajvani új dollár</a></td></tr></tbody></table> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Taipei_101_from_Elephant_Peak,_Taiwan_(5235189162).jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/34/Taipei_101_from_Elephant_Peak%2C_Taiwan_%285235189162%29.jpg/150px-Taipei_101_from_Elephant_Peak%2C_Taiwan_%285235189162%29.jpg" decoding="async" width="150" height="226" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/34/Taipei_101_from_Elephant_Peak%2C_Taiwan_%285235189162%29.jpg/225px-Taipei_101_from_Elephant_Peak%2C_Taiwan_%285235189162%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/34/Taipei_101_from_Elephant_Peak%2C_Taiwan_%285235189162%29.jpg/300px-Taipei_101_from_Elephant_Peak%2C_Taiwan_%285235189162%29.jpg 2x" data-file-width="2000" data-file-height="3008" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/Taipei_101" title="Taipei 101">Taipei 101</a> a tajvani gazdaság sikerének szimbóluma</figcaption></figure> A háborúk következtében 1945 után mind Kínában, mind Tajvanon <a href="/wiki/Hiperinfl%C3%A1ci%C3%B3" title="Hiperinfláció">hiperinflációval</a> kellett számolni. A nacionalista kormány, hogy elszigetelje Tajvant a gazdasági válságtól, <a href="/wiki/Tajvani_%C3%BAj_doll%C3%A1r" title="Tajvani új dollár">saját pénznemet</a> hozott létre, és megkezdte az árstabilizációs programját. Ennek következtében sikerült látványosan lassítani az inflációt. A <a href="/wiki/Koreai_h%C3%A1bor%C3%BA" title="Koreai háború">koreai háború</a> kitörése után az Egyesült Államok segélyprogramjának köszönhetően 1952-re tudták stabilizálni az árakat.<a href="#cite_note-woodward-142">[139]</a> A Kínai Köztársaság gazdasága ma <a href="/wiki/Export" title="Export">exportorientált</a>, egyre csökkenő állami beavatkozással; több, korábban állami tulajdonú ipari vállalatot és bankot <a href="/wiki/Privatiz%C3%A1ci%C3%B3" title="Privatizáció">privatizáltak</a>.<a href="#cite_note-143">[140]</a> Az ország <a href="/wiki/Brutt%C3%B3_hazai_term%C3%A9k" title="Bruttó hazai termék">GDP</a>-növekedésének 70%-át a főképpen elektronikai és gépipari termékekből álló export adja.<a href="#cite_note-cia-factbook-91">[90]</a> A Kínai Népköztársaság (KNK) és Tajvan gazdasági kapcsolatai a politikai ellentétek ellenére is gyümölcsözőnek mondható,<a href="#cite_note-cia-factbook-91">[90]</a> A tajvani cégek első számú befektetési célpontja a KNK,<a href="#cite_note-cia-factbook-91">[90]</a> 2008-ban több mint 150 milliárd dollár értékű volt a tajvani befektetés.<a href="#cite_note-144">[141]</a> A tajvani munkaerő mintegy 10%-a kontinentális Kínában dolgozik.<a href="#cite_note-145">[142]</a> A KNK egyben Tajvan legnagyobb importőre is, megelőzve az USA-t és <a href="/wiki/Jap%C3%A1n" title="Japán">Japánt</a>.<a href="#cite_note-cia-factbook-91">[90]</a> A kontinentális Kína területén körülbelül 50 000 tajvani cég működik.<a href="#cite_note-146">[143]</a> A munkaerő 58%-a a szolgáltatóiparban dolgozik, 36,8%-a az iparban és mindössze 1,6%-a a mezőgazdaságban.<a href="#cite_note-cia-factbook-91">[90]</a> 2001-ben a mezőgazdaság a GDP-nek összesen csak a 2%-át tette ki, míg 1952-ben még 35%-át.<a href="#cite_note-147">[144]</a> Tajvant a gyors gazdasági fejlődése miatt az „<a href="/wiki/%C3%81zsiai_tigrisek" title="Ázsiai tigrisek">ázsiai tigrisek</a>” között tartják számon.<a href="#cite_note-taiwannews-148">[145]</a> 2019-ben az ország gazdasági növekedését 2%-ra teszik, mellyel megelőzi a többi ázsiai tigrist.<a href="#cite_note-taiwannews-148">[145]</a> 2019-ben Tajvan gazdaságát az <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Valutaalap" title="Nemzetközi Valutaalap">IMF</a> a 21. helyre sorolta.<a href="#cite_note-149">[146]</a> A gazdaság versenyképessége tekintetében 2018-ban az IMD World Competitiveness Yearbook a 17. helyre sorolta.<a href="#cite_note-150">[147]</a> A Kínai Köztársaság 2002 óta tagja a <a href="/wiki/Kereskedelmi_Vil%C3%A1gszervezet" title="Kereskedelmi Világszervezet">Kereskedelmi Világszervezetnek</a>, Separate Customs Territory of Taiwan, Penghu, Kinmen and Matsu (Chinese Taipei) (Tajvan, Penghu, Csinmen és Macu külön vámterülete; kínai Tajpej) néven.<a href="#cite_note-151">[148]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Elektronikai_nagyhatalom">Elektronikai nagyhatalom</h3>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=33" title="Szakasz szerkesztése: Elektronikai nagyhatalom">szerkesztés</a>]</div> Tajvan elégíti ki a világpiaci igény 80 százalékát laptop- és alaplapalkatrészek terén, míg 60 százalék a globális részesedésük a hálózati eszközök esetén, ennél fogva a világ vezető technológiai nagyhatalmának számít. Sok, a modern eszközök területén nélkülözhetetlen mikrotechnológiát egyedül a szigeten képesek megfelelő minőségben gyártani. Szerepe a globális ellátási láncban a félvezetők miatt gyakorlatilag megkerülhetetlen, a vele rivalizáló Kínát is képes lehet lehagyni.<a href="#cite_note-152">[149]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Infrastruktúra">Infrastruktúra</h2>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=34" title="Szakasz szerkesztése: Infrastruktúra">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Közlekedés">Közlekedés</h3>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=35" title="Szakasz szerkesztése: Közlekedés">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/A_K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_k%C3%B6zleked%C3%A9se" title="A Kínai Köztársaság közlekedése">A Kínai Köztársaság közlekedése</a>, <a href="/wiki/A_K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_vas%C3%BAti_k%C3%B6zleked%C3%A9se" title="A Kínai Köztársaság vasúti közlekedése">A Kínai Köztársaság vasúti közlekedése</a> és <a href="/wiki/Tajvani_nagysebess%C3%A9g%C5%B1_vas%C3%BAt" title="Tajvani nagysebességű vasút">Tajvani nagysebességű vasút</a></td></tr></tbody></table> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Hsuehshan-tunnel-east.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/ba/Hsuehshan-tunnel-east.jpg/250px-Hsuehshan-tunnel-east.jpg" decoding="async" width="250" height="166" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/ba/Hsuehshan-tunnel-east.jpg/375px-Hsuehshan-tunnel-east.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/ba/Hsuehshan-tunnel-east.jpg/500px-Hsuehshan-tunnel-east.jpg 2x" data-file-width="1203" data-file-height="800" /></a><figcaption>A Hszüesan-alagút (Xueshan-alagút) keleti bejárata</figcaption></figure> Tajvan szigetén mintegy 40 000 kilométernyi út biztosítja a szárazföldi közlekedést: ezek nagy része a fejlettebb nyugati részen koncentrálódik, itt halad a 373 km hosszú Szun Jat-szen (Sun Yat-sen) autópálya, amelyet 1970-es években építettek, valamint a 432 km hosszú Formosa autópálya, amelyet 1984-ben kezdtek építeni és 2004-re fejeztek be. Mindkettő észak–déli irányban halad. A kevésbé fejlett keleti oldalon is megindult az építkezés, a <a href="/wiki/Tajpej" title="Tajpej">Tajpejt</a> <a href="/w/index.php?title=Pingtung&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pingtung (a lap nem létezik)">Pingtunggal</a> összekötő autópálya egyes szakaszai már elkészültek, például a Csang Vej-suj (Chiang Wei-shui) autópálya, amely a világ ötödik leghosszabb alagútján, a 12,9 km hosszú Hszüesan-alagúton (Xueshan-alagúton) fut keresztül.<a href="#cite_note-transport-153">[150]</a> A Kínai Köztársaságban 2008-ban mintegy 5,7 millió gépkocsit és 14,4 millió <a href="/wiki/Motorker%C3%A9kp%C3%A1r" title="Motorkerékpár">motorkerékpárt</a> tartottak nyilván. Utóbbi az egyik legnépszerűbb közlekedési eszköz az országban. A távolsági közlekedésben népszerűek az autóbuszjáratok: mintegy 7200 távolsági autóbusz szolgálta ki az utazóközönséget 2008-ban.<a href="#cite_note-transport-153">[150]</a> Az ország vasúthálózata mintegy 1100 kilométer hosszú, az állami Tajvani Vasúttársaság (Taiwan Railways Administration) 2008-ban naponta mintegy 490 000 utast szállított. 2007 januárjában helyezték üzembe a magántulajdonban lévő, 345 kilométer hosszú <a href="/wiki/Tajvani_nagysebess%C3%A9g%C5%B1_vas%C3%BAt" title="Tajvani nagysebességű vasút">nagysebességű vasutat</a>, amelynek nyolc állomása van. A gyorsvasút az egyébként négyórás utat <a href="/wiki/Tajpej" title="Tajpej">Tajpej</a> és <a href="/wiki/Kaohsziung" title="Kaohsziung">Kaohsziung</a> (<a href="/wiki/Kaohsziung" title="Kaohsziung">Gāoxióng</a>) között 90 perc alatt teszi meg; 2008-ban 30 millióan vették igénybe.<a href="#cite_note-transport-153">[150]</a> Tajvanon két városban található <a href="/wiki/Metr%C3%B3" title="Metró">metró</a>, Tajpejben és Kaohsziung (Gāoxióng)ban.<a href="#cite_note-transport-153">[150]</a> A szigeten hét kereskedelmi kikötő található, ezek 2008-ban összesen csaknem 13 millió <a href="/wiki/TEU" title="TEU">TEU</a> <a href="/wiki/Kont%C3%A9ner" title="Konténer">konténerforgalmat</a> bonyolítottak le. Kaohsziung (Gāoxióng), <a href="/w/index.php?title=Keelung&action=edit&redlink=1" class="new" title="Keelung (a lap nem létezik)">Csilung</a> (<a href="/w/index.php?title=Keelung&action=edit&redlink=1" class="new" title="Keelung (a lap nem létezik)">Keelung</a>), <a href="/w/index.php?title=Taichung&action=edit&redlink=1" class="new" title="Taichung (a lap nem létezik)">Tajcsung</a> (<a href="/w/index.php?title=Taichung&action=edit&redlink=1" class="new" title="Taichung (a lap nem létezik)">Taichung</a>) és Tajpej kikötői <a href="/w/index.php?title=Szabadkereskedelmi_%C3%B6vezet&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szabadkereskedelmi övezet (a lap nem létezik)">szabadkereskedelmi övezetek</a>.<a href="#cite_note-transport-153">[150]</a> 2008-ban 35 légitársaság indított járatokat Tajvanra, és ugyanebben az évben indultak meg az első légi járatok <a href="/wiki/K%C3%ADna" title="Kína">Kína</a> és Tajvan között is. A Kínai Köztársaságnak két nemzetközi repülőtere van, a <a href="/wiki/Taoj%C3%BCan_nemzetk%C3%B6zi_rep%C3%BCl%C5%91t%C3%A9r" title="Taojüan nemzetközi repülőtér">Taojüan (Taoyuan)</a> és a <a href="/w/index.php?title=Kaohsziung_nemzetk%C3%B6zi_rep%C3%BCl%C5%91t%C3%A9r&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kaohsziung nemzetközi repülőtér (a lap nem létezik)">Kaohsziung nemzetközi repülőtér</a>. 2012-re a Taoyuan repülőteret metróvonal fogja összekötni Tajpejjel. A két nagy repülőtéren kívül 16 belföldi repülőtér is üzemel, ezek közül több az ország kisebb szigetein található. A belföldi légi forgalom Tajvan szigetén jelentősen csökkent a gyorsvasút beüzemelése óta.<a href="#cite_note-transport-153">[150]</a> A tajvani Közlekedési Intézet 2004 óta olyan weboldalt üzemeltet,<a href="#cite_note-154">[151]</a> amely figyelemmel követi a közúti forgalmat az egész országban, lehetővé téve a közlekedők számára a dugók elkerülését és alternatív útvonalak választását. A weboldal ezen kívül a távolsági buszok, a vonatok, a gyorsvasút, a repülőjáratok és a hajók menetrendjét és aktuális jegyárait is közzéteszi, valamint több város tömegközlekedési információit is tartalmazza.<a href="#cite_note-telecommunications-155">[152]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Közművek">Közművek</h3>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=36" title="Szakasz szerkesztése: Közművek">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Postal_Museum_view_from_footbridge_20090801.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f2/Postal_Museum_view_from_footbridge_20090801.jpg/250px-Postal_Museum_view_from_footbridge_20090801.jpg" decoding="async" width="250" height="188" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f2/Postal_Museum_view_from_footbridge_20090801.jpg/375px-Postal_Museum_view_from_footbridge_20090801.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f2/Postal_Museum_view_from_footbridge_20090801.jpg/500px-Postal_Museum_view_from_footbridge_20090801.jpg 2x" data-file-width="3648" data-file-height="2736" /></a><figcaption>A Postamúzeum épülete Tajpejben</figcaption></figure> A postaszolgáltatásokat a Chunghwa Post látja el, amely 23 fő telephelyet, öt feldolgozóközpontot és 1321 postát üzemeltet.<a href="#cite_note-telecommunications-155">[152]</a> A vállalat állami tulajdonú; történetét 1896-ig, a kínai posta megalakulásáig tudja visszavezetni. A céget ma működő formájában 2003-ban hozták létre.<a href="#cite_note-156">[153]</a> 1996-ig az egyedüli telefonszolgáltató az állami tulajdonú Chunghwa Telecom volt. Ekkor jelentek meg a magáncégek a piacon, illetve ekkor privatizálták a vállalatot is.<a href="#cite_note-telecommunications-155">[152]</a> 2007 óta a vállalat 35%-ban állami tulajdonú,<a href="#cite_note-157">[154]</a> s a cég szerepel a <a href="/wiki/New_York_Stock_Exchange" title="New York Stock Exchange">New York-i tőzsdén</a>.<a href="#cite_note-158">[155]</a> A Chunghwa Telecom mobiltelefon- és internetszolgáltatóként is működik; legnagyobb versenytársa a piacon a Far EasTone Telecommunications és a Taiwan Mobile.<a href="#cite_note-telecommunications-155">[152]</a> Tajvan az egyik legfejlettebb ázsiai állam internettechnológiai szempontból, 2008 év végén több mint 7 millió előfizető rendelkezett széles sávú interneteléréssel az országban.<a href="#cite_note-telecommunications-155">[152]</a> 2005-ben Tajvan elindított egy olyan fejlesztési tervet, amelynek keretében <a href="/wiki/WiMAX" title="WiMAX">WiMAX</a>-hálózatot kívánnak kiépíteni az ország területén, illetve az állam támogatást nyújt olyan cégek számára, amelyek WiMAX-fejlesztéssel foglalkoznak.<a href="#cite_note-telecommunications-155">[152]</a> Az elektromos áram fejlesztéséért és a villamoshálózat működtetéséért a Taipower (Taiwan Power Company) felelős. A Taipower maga is üzemeltet erőműveket (összesen 78-at, ebből 39 <a href="/wiki/V%C3%ADzer%C5%91m%C5%B1" title="Vízerőmű">vízerőmű</a>, 27 <a href="/wiki/Geotermikus_er%C5%91m%C5%B1" title="Geotermikus erőmű">geotermikus erőmű</a>, három <a href="/wiki/Atomer%C5%91m%C5%B1" title="Atomerőmű">atomerőmű</a> és kilenc <a href="/wiki/Sz%C3%A9lfarm" title="Szélfarm">szélerőmű</a>), de magáncégektől is vásárol energiát.<a href="#cite_note-159">[156]</a> Az ország vízellátásáról a Taiwan Water Corporation gondoskodik, amelyet 1972-ben hoztak létre.<a href="#cite_note-160">[157]</a> A vízfelügyeletet 2002 óta a gazdasági minisztérium alá tartozó Vízforrás-felügyelőség látja el.<a href="#cite_note-161">[158]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kultúra">Kultúra</h2>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=37" title="Szakasz szerkesztése: Kultúra">szerkesztés</a>]</div> Tajvan kultúrájában a kínai hagyományok keverednek a japán és nyugati hatásokkal. Az őslakosoknak is saját kultúrájuk van. A Kínai Köztársaságban kétféle naptárat alkalmaznak, az egyik a <a href="/wiki/Gergely-napt%C3%A1r" title="Gergely-naptár">Gergely-naptár</a>, a másik a <a href="/w/index.php?title=Minguo-napt%C3%A1r&action=edit&redlink=1" class="new" title="Minguo-naptár (a lap nem létezik)">Minkuo-naptár</a> (<a href="/w/index.php?title=Minguo-napt%C3%A1r&action=edit&redlink=1" class="new" title="Minguo-naptár (a lap nem létezik)">Minguo-naptár</a>). Az utóbbi 1911, a köztársaság alapítása óta számolja az éveket.<a href="#cite_note-162">[159]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Oktatási_rendszer">Oktatási rendszer</h3>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=38" title="Szakasz szerkesztése: Oktatási rendszer">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/w/index.php?title=A_K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_oktat%C3%A1si_rendszere&action=edit&redlink=1" class="new" title="A Kínai Köztársaság oktatási rendszere (a lap nem létezik)">A Kínai Köztársaság oktatási rendszere</a></td></tr></tbody></table> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:People_relaxing_in_front_of_National_Taiwan_University_Library.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5f/People_relaxing_in_front_of_National_Taiwan_University_Library.jpg/250px-People_relaxing_in_front_of_National_Taiwan_University_Library.jpg" decoding="async" width="250" height="188" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5f/People_relaxing_in_front_of_National_Taiwan_University_Library.jpg/375px-People_relaxing_in_front_of_National_Taiwan_University_Library.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5f/People_relaxing_in_front_of_National_Taiwan_University_Library.jpg/500px-People_relaxing_in_front_of_National_Taiwan_University_Library.jpg 2x" data-file-width="3264" data-file-height="2448" /></a><figcaption>A <a href="/w/index.php?title=Tajvani_Nemzeti_Egyetem&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tajvani Nemzeti Egyetem (a lap nem létezik)">Tajvani Nemzeti Egyetem</a> (Kuoli Tajvan Tahszüe (Guólì Táiwān Dàxué)) épülete <a href="/wiki/Tajpej" title="Tajpej">Tajpejben</a>.</figcaption></figure> A felsőoktatási rendszert a japán megszállás ideje alatt építették ki, amikor azonban a Kínai Köztársaság átvette a hatalmat Tajvan felett, a rendszert a kontinentális Kína oktatásához igazították, amely az amerikai oktatási rendszer és a kínai rendszer egyfajta ötvözete.<a href="#cite_note-163">[160]</a> A Kínai Köztársaságban az általános iskola hatosztályos, ezt a Junior High School-ra és Senior High School-ra osztott középiskola követi, mindkettő hároméves, s ezt követően lehet négyéves képzésre jelentkezni az egyetemekre.<a href="#cite_note-164">[161]</a> A Kínai Köztársaság diákjai a világ legjobban teljesítő diákjai közé tartoznak, különösen a <a href="/wiki/Matematika" title="Matematika">matematika</a> és a <a href="/wiki/Term%C3%A9szettudom%C3%A1ny" title="Természettudomány">természettudományok</a> terén.<a href="#cite_note-165">[162]</a> Az oktatási rendszert azonban számos kritika érte, mert elnyomja a kreativitást, és a tananyag memorizálását alkalmazza fő eszközként.<a href="#cite_note-166">[163]</a><a href="#cite_note-167">[164]</a> Sok diák jár különórákra, a vizsgafelkészülésre koncentráló speciális magániskolákba, főképp matematikából, természettudományokból és történelemből; a különórákon előadások, magánoktatás és ismétlőórák keretében segítenek a diákoknak.<a href="#cite_note-168">[165]</a><a href="#cite_note-169">[166]</a> 2003-ban az írni-olvasni tudók száma a Kínai Köztársaságban a lakosság 96,1%-át tette ki.<a href="#cite_note-cia-factbook-91">[90]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Kulturális_intézmények">Kulturális intézmények</h3>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=39" title="Szakasz szerkesztése: Kulturális intézmények">szerkesztés</a>]</div> A Kínai Köztársaságban számos múzeum található. Az ország egyik nevezetessége a <a href="/wiki/Nemzeti_Palotam%C3%BAzeum" title="Nemzeti Palotamúzeum">Nemzeti Palotamúzeum</a>, amely több mint 700 000 kínai <a href="/wiki/Bronz" title="Bronz">bronz</a>-, <a href="/wiki/J%C3%A1de" title="Jáde">jáde</a>‑, <a href="/wiki/Porcel%C3%A1n" title="Porcelán">porcelán</a> műtárgyat, festményt, kalligráfiát állít ki. A gyűjtemény, amelyet a <a href="/wiki/Kuomintang" title="Kuomintang">Kuomintang</a> (<a href="/wiki/Kuomintang" title="Kuomintang">Guomindang</a>) hozott magával Kínából, olyan kiterjedt, hogy az állandó kiállítások tartalmát negyedévente cserélik, de így is tizenkét évbe telik, míg az összes műtárgyat bemutatják.<a href="#cite_note-170">[167]</a><a href="#cite_note-gio-tourism-171">[168]</a> A múzeum Csiaji (Chiayi) megyében található részlege az ázsiai <a href="/wiki/Tea_(n%C3%B6v%C3%A9nyfaj)" title="Tea (növényfaj)">teakultúrára</a>, a <a href="/wiki/Buddhizmus" title="Buddhizmus">buddhizmusra</a>, az ázsiai szövetekre és a kék-fehér porcelánokra specializálódott.<a href="#cite_note-gio-tourism-171">[168]</a> A nemzeti Szépművészeti Múzeum <a href="/w/index.php?title=Taichung&action=edit&redlink=1" class="new" title="Taichung (a lap nem létezik)">Tajcsung</a> (<a href="/w/index.php?title=Taichung&action=edit&redlink=1" class="new" title="Taichung (a lap nem létezik)">Taichung</a>)ban található, ahol a <a href="/wiki/Ming-dinasztia" title="Ming-dinasztia">Ming</a> és <a href="/wiki/Csing-dinasztia" title="Csing-dinasztia">Csing</a> (<a href="/wiki/Csing-dinasztia" title="Csing-dinasztia">Qing</a>)-korabeli művészek munkáin kívül kortárs tajvani művészek alkotásai is megtekinthetőek.<a href="#cite_note-gio-tourism-171">[168]</a> Tajpej megyében található egy különleges múzeum, amely <a href="/w/index.php?title=Ju_Ming&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ju Ming (a lap nem létezik)">Csu Ming</a> (<a href="/w/index.php?title=Ju_Ming&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ju Ming (a lap nem létezik)">Ju Ming</a>) kortárs tajvani szobrászművész munkáit mutatja be. A szobrász az 1980-as években külföldön is nagy hírnévre tett szert; munkái főképp emberábrázolások, hétköznapi emberektől a katonákon át a <a href="/wiki/Tajcsicsuan" title="Tajcsicsuan">tajcsicsuant</a> művelő harcművészekig sokféle témában alkot.<a href="#cite_note-gio-tourism-171">[168]</a><a href="#cite_note-172">[169]</a> A <a href="/wiki/Csang_Kaj-sek-eml%C3%A9kcsarnok" title="Csang Kaj-sek-emlékcsarnok">Csang Kaj-sek-emlékcsarnok</a> komplexumában található a Nemzeti Színház és a Nemzeti Hangversenyterem épülete. A Nemzeti Szun Jat-szen-emlékcsarnokban számos kulturális eseményt, koncertet, előadást tartanak.<a href="#cite_note-gio-tourism-171">[168]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Művészetek">Művészetek</h3>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=40" title="Szakasz szerkesztése: Művészetek">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/w/index.php?title=Tajvani_irodalom&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tajvani irodalom (a lap nem létezik)">tajvani irodalom</a>, <a href="/wiki/Tajvan_zenei_%C3%A9lete" title="Tajvan zenei élete">Tajvan zenei élete</a> és <a href="/wiki/Tajvani_filmm%C5%B1v%C3%A9szet" title="Tajvani filmművészet">tajvani filmművészet</a></td></tr></tbody></table> Tajvan zenei élete sokrétű, a bennszülött <a href="/wiki/Ausztron%C3%A9z_nyelvcsal%C3%A1d" title="Ausztronéz nyelvcsalád">ausztronéz</a> népek zenéje ugyanúgy megtalálható, mint a <a href="/wiki/Kontinent%C3%A1lis_K%C3%ADna" title="Kontinentális Kína">kontinentális Kínából</a> származó hagyományos <a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_zene&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kínai zene (a lap nem létezik)">kínai zene</a>, <a href="/wiki/K%C3%ADnai_opera" title="Kínai opera">kínai opera</a> vagy a nyugati <a href="/wiki/Klasszikus_zene" title="Klasszikus zene">klasszikus zene</a> és <a href="/wiki/K%C3%B6nny%C5%B1zene" title="Könnyűzene">könnyűzene</a>. Tajvan az ázsiai <a href="/wiki/Mandopop" title="Mandopop">mandarin nyelvű popzene</a> fellegvára,<a href="#cite_note-taipeitimes-173">[170]</a><a href="#cite_note-Keane-174">[171]</a> olyan, Ázsia-szerte kedvelt előadókat adott a szakmának, mint a négyszeres <a href="/wiki/World_Music_Awards" title="World Music Awards">World Music Awards</a>-díjas <a href="/wiki/Jay_Chou" title="Jay Chou">Jay Chou</a>, <a href="/wiki/Jolin_Tsai" title="Jolin Tsai">Jolin Tsai</a> vagy a <a href="/wiki/Fahrenheit_(tajvani_egy%C3%BCttes)" title="Fahrenheit (tajvani együttes)">Fahrenheit</a> együttes. A tajvani filmművészet kezdete az 1900-as évek elejére tehető, bár ekkor még <a href="/wiki/Jap%C3%A1nok" title="Japánok">japánok</a> forgattak mozgófilmet a szigeten. A fél évszázados japán megszállás rányomta bélyegét a tajvani filmművészetre: az első igazi tajvani játékfilmet 1922-ben bár <a href="/wiki/K%C3%ADnai_filmm%C5%B1v%C3%A9szet" title="Kínai filmművészet">kínai</a> hatásra, tajvani tőkéből és tajvani színészekkel forgatták, a szakembergárda továbbra is japán volt.<a href="#cite_note-latrobe-175">[172]</a> A második világháború végéig nem létezett önálló tajvani filmipar.<a href="#cite_note-latrobe-175">[172]</a> Az 1960-as években a filmgyártás fellendült, évente 200–300 filmet, főképpen romantikus drámákat és harcművészeti alkotásokat forgattak, majd a <a href="/w/index.php?title=Hongkongi_filmm%C5%B1v%C3%A9szet&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hongkongi filmművészet (a lap nem létezik)">hongkongi filmipar</a> megerősödésének következtében a tajvani filmipar hanyatlásnak indult.<a href="#cite_note-gio-176">[173]</a> Az 1980-as években az <a href="/wiki/Edward_Yang" title="Edward Yang">Edward Yanghoz</a> és <a href="/w/index.php?title=Hou_Hsiao-hsien&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hou Hsiao-hsien (a lap nem létezik)">Hou Hsziao-hszien</a> (<a href="/w/index.php?title=Hou_Hsiao-hsien&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hou Hsiao-hsien (a lap nem létezik)">Hou Hsiao-hsien</a>)hez hasonló, új hullámos rendezők nemzetközi filmfesztiválokon értek el kritikai sikereket drámai alkotásaikkal, Tajvanon azonban nem voltak népszerűek. A második új hullám rendezői közül a legismertebb az <a href="/wiki/Oscar-d%C3%ADj" title="Oscar-díj">Oscar-díjas</a> <a href="/wiki/Ang_Lee" title="Ang Lee">Ang Lee</a>. A 2000-es években a 7-Up-generációnak keresztelt fiatal rendezők alkotásai kezdték el újra népszerűvé tenni a tajvani filmeket.<a href="#cite_note-gio-176">[173]</a> <div class="thumb tnone" style="width:286px;margin:0 auto"><div class="thumbinner"><div style="float:left;margin:1px;width:162px"><div class="thumbimage"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Jay_Chou_wax_figure_in_Hongkong%27s_Madame_Tussauds_museum.jpg" class="mw-file-description" title="Jay Chou tajvani mandopopénekes viaszszobra a hongkongi Madame Tussaud-panoptikumban"><img alt="Jay Chou tajvani mandopopénekes viaszszobra a hongkongi Madame Tussaud-panoptikumban" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4e/Jay_Chou_wax_figure_in_Hongkong%27s_Madame_Tussauds_museum.jpg/160px-Jay_Chou_wax_figure_in_Hongkong%27s_Madame_Tussauds_museum.jpg" decoding="async" width="160" height="142" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4e/Jay_Chou_wax_figure_in_Hongkong%27s_Madame_Tussauds_museum.jpg/240px-Jay_Chou_wax_figure_in_Hongkong%27s_Madame_Tussauds_museum.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4e/Jay_Chou_wax_figure_in_Hongkong%27s_Madame_Tussauds_museum.jpg/320px-Jay_Chou_wax_figure_in_Hongkong%27s_Madame_Tussauds_museum.jpg 2x" data-file-width="1702" data-file-height="1506" /></a></div><div class="thumbcaption" style="clear:left"><a href="/wiki/Jay_Chou" title="Jay Chou">Jay Chou</a> tajvani <a href="/wiki/Mandopop" title="Mandopop">mandopopénekes</a> viaszszobra a <a href="/wiki/Hongkong" title="Hongkong">hongkongi</a> <a href="/wiki/Madame_Tussaud_panoptikuma" title="Madame Tussaud panoptikuma">Madame Tussaud-panoptikumban</a></div></div><div style="float:left;margin:1px;width:112px"><div class="thumbimage"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Taiwan_Literature_Magazine.jpg" class="mw-file-description" title="A japán uralom időszakából származó tajvani irodalmi folyóirat"><img alt="A japán uralom időszakából származó tajvani irodalmi folyóirat" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7a/Taiwan_Literature_Magazine.jpg/110px-Taiwan_Literature_Magazine.jpg" decoding="async" width="110" height="150" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7a/Taiwan_Literature_Magazine.jpg/165px-Taiwan_Literature_Magazine.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7a/Taiwan_Literature_Magazine.jpg/220px-Taiwan_Literature_Magazine.jpg 2x" data-file-width="778" data-file-height="1060" /></a></div><div class="thumbcaption" style="clear:left">A japán uralom időszakából származó tajvani irodalmi folyóirat</div></div></div></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Népművészet">Népművészet</h3>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=41" title="Szakasz szerkesztése: Népművészet">szerkesztés</a>]</div> A tajvani <a href="/wiki/N%C3%A9pm%C5%B1v%C3%A9szet" title="Népművészet">népművészet</a> elemeiben keverednek a bennszülött törzsek és a <a href="/wiki/Han_k%C3%ADnaiak" title="Han kínaiak">kínaiak</a> által behozott kultúra tulajdonságai. Népszerűek a papírkivágások, a papíresernyő-készítés, a papírlámpás-készítés, a fafaragás, a falenyomatok készítése, a <a href="/wiki/J%C3%A1de" title="Jáde">jádeszobrászat</a> és a <a href="/wiki/H%C3%ADmz%C3%A9s" title="Hímzés">hímzés</a>. A különféle törzsek népzenéje és néptáncai mellett a kínai hagyományokból eredő <a href="/wiki/Oroszl%C3%A1nt%C3%A1nc" title="Oroszlántánc">oroszlántánc</a> és <a href="/wiki/S%C3%A1rk%C3%A1nyt%C3%A1nc" title="Sárkánytánc">sárkánytánc</a> is a tajvani kultúra része. A népművészet fontos kiállítóhelyei a <a href="/wiki/Taoizmus" title="Taoizmus">taoista</a> templomok, amelyek belső tereit gyakorta díszítik népmesei alakok festményei, de művészeti előadások (<a href="/w/index.php?title=Tajvani_opera&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tajvani opera (a lap nem létezik)">tajvani opera</a>, népzenei előadások) és népművészeti versenyek (például lámpáskészítő versenyek) színhelyéül is szolgálnak.<a href="#cite_note-gio-folk-177">[174]</a> Tajvanon az 1960-as évekig (a televízió megjelenéséig) igen népszerűek voltak a zenével kísért <a href="/w/index.php?title=B%C3%A1bj%C3%A1t%C3%A9k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bábjáték (a lap nem létezik)">bábjátékok</a>, főképp a kesztyűbábozás, amely a kontinentális kínai szokásoktól eltérően fejlődött a szigeten, és helyi jelleget öltött. Ma több bábszínház is működik az ország területén, és van külön televíziós csatorna is, amely kifejezetten ezzel a népművészeti ággal foglalkozik.<a href="#cite_note-gio-folk-177">[174]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Gasztronómia">Gasztronómia</h3>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=42" title="Szakasz szerkesztése: Gasztronómia">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Tajvani_gasztron%C3%B3mia" title="Tajvani gasztronómia">Tajvani gasztronómia</a></td></tr></tbody></table> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Oyster_omelette_from_Chien_Cheng_Rotary_20040330.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/89/Oyster_omelette_from_Chien_Cheng_Rotary_20040330.jpg/200px-Oyster_omelette_from_Chien_Cheng_Rotary_20040330.jpg" decoding="async" width="200" height="267" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/89/Oyster_omelette_from_Chien_Cheng_Rotary_20040330.jpg/300px-Oyster_omelette_from_Chien_Cheng_Rotary_20040330.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/89/Oyster_omelette_from_Chien_Cheng_Rotary_20040330.jpg/400px-Oyster_omelette_from_Chien_Cheng_Rotary_20040330.jpg 2x" data-file-width="960" data-file-height="1280" /></a><figcaption>Tajvani osztrigaomlett</figcaption></figure> A tajvani konyha jellegzetessége, hogy többféle konyha keveréke. Mivel a lakosság nagy része <a href="/wiki/Han_k%C3%ADnaiak" title="Han kínaiak">han kínai</a> származású, a <a href="/wiki/K%C3%ADnai_gasztron%C3%B3mia" class="mw-redirect" title="Kínai gasztronómia">kínai gasztronómia</a> ételei meghatározóak, főképp a déli tartományok jellegzetességei keverednek: a <a href="/wiki/Hongkong" title="Hongkong">hongkongi</a>, <a href="/wiki/Szecsuan" title="Szecsuan">szecsuani</a>, <a href="/wiki/Csiangszu" title="Csiangszu">csiangszui</a> és <a href="/wiki/Cs%C3%B6csiang" title="Csöcsiang">csöcsiangi</a> ételek vannak jelen. Emellett az ötvenéves japán uralom nyomán a <a href="/wiki/Jap%C3%A1n_gasztron%C3%B3mia" class="mw-redirect" title="Japán gasztronómia">japán gasztronómia</a> is hatással volt a tajvani konyhára, valamint a bennszülött népek (<a href="/w/index.php?title=Holo&action=edit&redlink=1" class="new" title="Holo (a lap nem létezik)">holo</a>, <a href="/wiki/Hakk%C3%A1k" title="Hakkák">hakka</a>) konyhája is.<a href="#cite_note-wokme-178">[175]</a><a href="#cite_note-popularfood-179">[176]</a> Mivel Tajvanon kevés a művelhető termőföld, a gabonából készült ételek nem jellemzőek. Sok halat és egyéb tengeri élőlényeket (például kagylóféléket) fogyasztanak, a <a href="/wiki/Rizs" title="Rizs">rizs</a> gyakori kiegészítője az <a href="/wiki/%C3%89desburgonya" title="Édesburgonya">édesburgonya</a> és a <a href="/w/index.php?title=Tar%C3%B3gy%C3%B6k%C3%A9r&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tarógyökér (a lap nem létezik)">tarógyökér</a>. A hal mellett főként csirkehúst fogyasztanak, a sertés‑, illetve marha‑ vagy bárányhús nem annyira jellemző, mert drága alapanyag. A <a href="/wiki/Buddhizmus" title="Buddhizmus">buddhizmus</a> hatására elterjedtek a <a href="/wiki/Vegetarianizmus" title="Vegetarianizmus">vegetáriánus</a> éttermek.<a href="#cite_note-wokme-178">[175]</a> Az ételek enyhe fűszerezésűek; a legnépszerűbb gyümölcs‑ és zöldségfélék az <a href="/wiki/Anan%C3%A1sz" title="Ananász">ananász</a>, a <a href="/wiki/Balzsamk%C3%B6rte" title="Balzsamkörte">balzsamkörte</a> (keserűtök), a fekete <a href="/wiki/Vetem%C3%A9nybab" title="Veteménybab">bab</a>, a <a href="/wiki/Retek" title="Retek">retek</a> (amit savanyítva fogyasztanak), a <a href="/wiki/F%C3%B6ldimogyor%C3%B3" title="Földimogyoró">földimogyoró</a>; a fűszerfélék közül a csili, a <a href="/wiki/Petrezselyem" title="Petrezselyem">petrezselyem</a> és a <a href="/wiki/Bazsalikom" title="Bazsalikom">bazsalikom</a>.<a href="#cite_note-wokme-178">[175]</a> A tajvani konyhában kedveltek az úgynevezett „falatok” (hsziao csi (xiao chi)), a <a href="/wiki/Kanton_(telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="Kanton (település)">kantoni</a> konyhára is jellemző <a href="/wiki/Dim_sum" class="mw-redirect" title="Dim sum">dim sumhoz</a>, illetve a spanyol <a href="/wiki/Tapas" title="Tapas">tapashoz</a> hasonlóan az ételt kis adagokban szolgálják fel, a húst eleve apróbb darabokra vágva készítik.<a href="#cite_note-popularfood-179">[176]</a> Népszerűek az éjszakai piacok különféle falatozói, ahol például tajvani virslikülönlegességeket, állati vérrel kevert rizsből sütött o· bí-ko-t (烏米糕) és <a href="/wiki/Osztrigaf%C3%A9l%C3%A9k" title="Osztrigafélék">osztrigaomlettet</a> lehet fogyasztani. Igazi tajvani különlegesség a csen csu naj csa (zhēn zhū nǎi chá) (珍珠奶茶), amit „buborékos teának” lehet fordítani. Az édes teaalaphoz különféle gyümölcsízű szirupokat vagy tejet öntenek, gyümölcsös tápiókagyöngyöket tesznek bele, és az egészet összerázzák, amitől az ital teteje habos lesz (innen ered a neve).<a href="#cite_note-popularfood-179">[176]</a><a href="#cite_note-180">[177]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Sport">Sport</h3>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=43" title="Szakasz szerkesztése: Sport">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/w/index.php?title=A_K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_sport%C3%A9lete&action=edit&redlink=1" class="new" title="A Kínai Köztársaság sportélete (a lap nem létezik)">A Kínai Köztársaság sportélete</a> és <a href="/wiki/Tajvan_az_olimpiai_j%C3%A1t%C3%A9kokon" title="Tajvan az olimpiai játékokon">Tajvan az olimpiai játékokon</a></td></tr></tbody></table> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Interior_of_Taipei_Dome_20231118_01.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cd/Interior_of_Taipei_Dome_20231118_01.jpg/220px-Interior_of_Taipei_Dome_20231118_01.jpg" decoding="async" width="220" height="147" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cd/Interior_of_Taipei_Dome_20231118_01.jpg/330px-Interior_of_Taipei_Dome_20231118_01.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cd/Interior_of_Taipei_Dome_20231118_01.jpg/440px-Interior_of_Taipei_Dome_20231118_01.jpg 2x" data-file-width="8640" data-file-height="5760" /></a><figcaption>Taipei Dome</figcaption></figure> Tajvanon a legnépszerűbb sportok a <a href="/wiki/Baseball" title="Baseball">baseball</a>, a <a href="/wiki/Kos%C3%A1rlabda" title="Kosárlabda">kosárlabda</a> és a <a href="/wiki/Labdar%C3%BAg%C3%A1s" title="Labdarúgás">labdarúgás</a>.<a href="#cite_note-focus-181">[178]</a> A baseballt még 1895-ben a <a href="/wiki/Jap%C3%A1nok" title="Japánok">japánok</a> mutatták meg a tajvaniaknak, és olyan népszerű lett, hogy még az olimpiákon is eredményesen szerepeltek: <a href="/wiki/1984._%C3%A9vi_ny%C3%A1ri_olimpiai_j%C3%A1t%C3%A9kok" title="1984. évi nyári olimpiai játékok">1984-ben</a> bronzérmet, <a href="/wiki/Baseball_az_1992._%C3%A9vi_ny%C3%A1ri_olimpiai_j%C3%A1t%C3%A9kokon" title="Baseball az 1992. évi nyári olimpiai játékokon">1992-ben</a> pedig ezüstérmet szereztek.<a href="#cite_note-182">[179]</a> A sportolni vágyók körében a kosárlabda és az edzőtermek után népszerű még a <a href="/wiki/Tenisz" title="Tenisz">tenisz</a>, az úszás, a <a href="/wiki/J%C3%B3ga" title="Jóga">jóga</a> és a <a href="/wiki/Tollaslabda" title="Tollaslabda">tollaslabda</a>.<a href="#cite_note-focus-181">[178]</a> Tajvanon rendezték meg 2001-ben és 2007-ben az ázsiai baseballkupát, továbbá 2007-ben a baseballvilágkupát,<a href="#cite_note-183">[180]</a> valamint évente rendezik a <a href="/wiki/Tour_de_Taiwan" title="Tour de Taiwan">Tour de Taiwan</a> kerékpáros körversenyt. Tajvan a nemzetközi sporteseményeken Kínai Tajpej (Chinese Taipei<a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q216923#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q216923">(wd)</a>) néven indul. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Média">Média</h2>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=44" title="Szakasz szerkesztése: Média">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:ChinaTimes_Square_Building_20070111.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d3/ChinaTimes_Square_Building_20070111.jpg/220px-ChinaTimes_Square_Building_20070111.jpg" decoding="async" width="220" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d3/ChinaTimes_Square_Building_20070111.jpg/330px-ChinaTimes_Square_Building_20070111.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d3/ChinaTimes_Square_Building_20070111.jpg/440px-ChinaTimes_Square_Building_20070111.jpg 2x" data-file-width="1280" data-file-height="960" /></a><figcaption>A CTiTV székháza</figcaption></figure> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:2008TIBE_Day4_Hall1_Cit%C3%A9Group_TheyKissAgain_SigningEvent_Ariel_Joseph.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c8/2008TIBE_Day4_Hall1_Cit%C3%A9Group_TheyKissAgain_SigningEvent_Ariel_Joseph.jpg/220px-2008TIBE_Day4_Hall1_Cit%C3%A9Group_TheyKissAgain_SigningEvent_Ariel_Joseph.jpg" decoding="async" width="220" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c8/2008TIBE_Day4_Hall1_Cit%C3%A9Group_TheyKissAgain_SigningEvent_Ariel_Joseph.jpg/330px-2008TIBE_Day4_Hall1_Cit%C3%A9Group_TheyKissAgain_SigningEvent_Ariel_Joseph.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c8/2008TIBE_Day4_Hall1_Cit%C3%A9Group_TheyKissAgain_SigningEvent_Ariel_Joseph.jpg/440px-2008TIBE_Day4_Hall1_Cit%C3%A9Group_TheyKissAgain_SigningEvent_Ariel_Joseph.jpg 2x" data-file-width="3648" data-file-height="2736" /></a><figcaption><a href="/w/index.php?title=Ariel_Lin&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ariel Lin (a lap nem létezik)">Ariel Lin</a> és <a href="/wiki/Joe_Cheng" title="Joe Cheng">Joe Cheng</a> az egyik népszerű tajvani drámasorozat, az <a href="/wiki/It_Started_With_a_Kiss" class="mw-redirect" title="It Started With a Kiss">It Started With a Kiss</a> főszereplői</figcaption></figure> Amikor 1999-ben eltörölték a sajtószabadság korlátozását előirányzó törvényt, a médiaélet felélénkült Tajvanon. 2008-ra már több mint 1300 hírügynökség működött az országban: a nagy részük kisebb cég, amelyek magánklienseknek dolgoznak. A legnagyobb hírügynökség a nemzeti <a href="/wiki/K%C3%B6zponti_H%C3%ADr%C3%BCgyn%C3%B6ks%C3%A9g_(Tajvan)" title="Központi Hírügynökség (Tajvan)">Központi Hírügynökség</a> (中央通訊社, Csungjang Tunghszünsö (Zhōngyāng Tōngxùnshè), Central News Agency, CNA), amelyet 1924-ben alapítottak. A másik fontos hírügynökség a China Economic News Service (中國經濟通訊社, Csungkuo Csing Csi Tunghszünsö (zhōngguó jīng jì tōngxùnshè)), amely gazdasági és pénzügyi hírekkel foglalkozik.<a href="#cite_note-media-184">[181]</a> A Kínai Köztársaságban csaknem 2000 újságot regisztráltak, ezekből azonban csupán harminc jelenik meg rendszeresen. A négy legnagyobb példányszámú napilap a <a href="/w/index.php?title=The_Liberty_Times&action=edit&redlink=1" class="new" title="The Liberty Times (a lap nem létezik)">The Liberty Times</a>, az <a href="/w/index.php?title=Apple_Daily&action=edit&redlink=1" class="new" title="Apple Daily (a lap nem létezik)">Apple Daily</a>, a <a href="/w/index.php?title=United_Daily_News&action=edit&redlink=1" class="new" title="United Daily News (a lap nem létezik)">United Daily News</a> és a <a href="/w/index.php?title=China_Times&action=edit&redlink=1" class="new" title="China Times (a lap nem létezik)">China Times</a>. A legnagyobb példányszámú a The Liberty Times, mintegy 700 000 példánnyal. A második legnagyobb Apple Daily leginkább <a href="/wiki/Bulv%C3%A1rsajt%C3%B3" title="Bulvársajtó">bulvárhírekkel</a> foglalkozik. Népszerűek az ingyenes napilapok, amelyeket a tömegközlekedési eszközökön (főként a metróban) osztogatnak. Az angol nyelvű napilapok közül a három legnagyobb a <a href="/w/index.php?title=Taipei_Times&action=edit&redlink=1" class="new" title="Taipei Times (a lap nem létezik)">Taipei Times</a>, a The China Post és a Taiwan News.<a href="#cite_note-media-184">[181]</a> Rendkívül népszerűek a magazinok: több mint 6000-et tartanak nyilván, ezek 91%-át <a href="/wiki/Tajpej" title="Tajpej">Tajpejben</a> adják ki. A legkedveltebbek a gazdasági és pénzügyi magazinok, a bulvármagazinok, a divatlapok és az utazási magazinok. A legnépszerűbb bulvármagazin a Next Magazine.<a href="#cite_note-media-184">[181]</a> 2009-ben a Kínai Köztársaságban 172 rádióadó volt, a legnépszerűbbek a zenei rádiók, amelyek nyelve a <a href="/wiki/Mandarin_nyelv" title="Mandarin nyelv">mandarin</a> és a holo, de a bennszülött lakosság nyelvein is találhatóak programok.<a href="#cite_note-media-184">[181]</a> A televíziózás 1962-ben kezdődött: először három televízióadó dominálta a piacot, a Taiwan Television Enterprise, a Chinese Television System (CTS) és a China Television Company. Monopóliumuknak 1993-ban lett vége, amikor megjelentek az első kábeles és műholdas adók. Az első adók állami tulajdonban voltak; 2005 óta törvény tiltja, hogy az állam és a politikai pártok tulajdonjogot kapjanak médiacégekben. 2009-ben 79 hazai és 27 külföldi szolgáltató összesen 220 csatornát szolgáltatott Tajvanon. Egy 2008-as felmérés szerint az előfizetők 78,7%‑a a kábeltelevíziót preferálta. A legnézettebbek a hírcsatornák (TVBS-N, Sanlih, CTiTV, ETTV).<a href="#cite_note-media-184">[181]</a> Tajvanon népszerűek a külön műfajba sorolt <a href="/wiki/Szappanopera" title="Szappanopera">szappanoperák</a>, az úgynevezett <a href="/w/index.php?title=Tajvani_dr%C3%A1ma&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tajvani dráma (a lap nem létezik)">tajvani drámák</a>, amelyeket a helyi televíziótársaságok készítenek (például <a href="/wiki/It_Started_With_a_Kiss" class="mw-redirect" title="It Started With a Kiss">It Started With a Kiss</a>, <a href="/wiki/Hanazakarino_kimitacsihe" title="Hanazakarino kimitacsihe">Hana Kimi</a>). A népszerűbb alkotásokat más ázsiai országok is megveszik.<a href="#cite_note-185">[182]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Turizmus">Turizmus</h2>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=45" title="Szakasz szerkesztése: Turizmus">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/w/index.php?title=Tajvan_turizmusa&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tajvan turizmusa (a lap nem létezik)">Tajvan turizmusa</a></td></tr></tbody></table> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Beitou_Hell_Valley_20220722_03.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d2/Beitou_Hell_Valley_20220722_03.jpg/200px-Beitou_Hell_Valley_20220722_03.jpg" decoding="async" width="200" height="150" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d2/Beitou_Hell_Valley_20220722_03.jpg/300px-Beitou_Hell_Valley_20220722_03.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d2/Beitou_Hell_Valley_20220722_03.jpg/400px-Beitou_Hell_Valley_20220722_03.jpg 2x" data-file-width="4096" data-file-height="3072" /></a><figcaption>Meleg forrás, Pejtou (Beitou), Tajpej</figcaption></figure> A Kínai Köztársaságba érkező turisták száma évről évre növekszik, 2009-ben 4 395 000 turista érkezett az országba, 18%-kal több, mint egy évvel korábban; a külföldi turisták száma azonban az előző évhez képest csökkent, a <a href="/wiki/Kontinent%C3%A1lis_K%C3%ADna" title="Kontinentális Kína">kontinentális Kínából</a> érkezőké viszont megduplázódott.<a href="#cite_note-186">[183]</a> A legtöbb külföldi turista valamely ázsiai országból, legfőképpen <a href="/wiki/Jap%C3%A1n" title="Japán">Japánból</a> érkezik, a nem ázsiai országok közül a legtöbben az <a href="/wiki/Amerikai_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok" title="Amerikai Egyesült Államok">Amerikai Egyesült Államokból</a> és az <a href="/wiki/Egyes%C3%BClt_Kir%C3%A1lys%C3%A1g" title="Egyesült Királyság">Egyesült Királyságból</a> jönnek. A külföldről érkező turisták jó része külföldön élő kínai.<a href="#cite_note-187">[184]</a> Tajvan vonzó turisztikai célpontjai közé tartoznak a nemzeti parkok, népszerűek a túrák és az úgynevezett „pihenőfarmok”.<a href="#cite_note-188">[185]</a> A meleg vizű gyógyforrások is sok turistát vonzanak. Tajvan szeretné fejleszteni a gyógyászati turizmusát is; több gyógyfalu építését is tervezik.<a href="#cite_note-189">[186]</a> A főváros látnivalói közé tartozik a <a href="/wiki/Taipei_101" title="Taipei 101">Taipei 101</a>, amely 2004 és 2010 között a világ legmagasabb épülete volt; a <a href="/wiki/Nemzeti_Palotam%C3%BAzeum" title="Nemzeti Palotamúzeum">Nemzeti Palotamúzeum</a>, a <a href="/wiki/Csang_Kaj-sek-eml%C3%A9kcsarnok" title="Csang Kaj-sek-emlékcsarnok">Csang Kaj-sek-emlékcsarnok</a>, a számos emlékpark és a különféle éjszakai piacok. <div class="thumb wideimage" style="width:center;"> <style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r21343141">.mw-parser-output .wideimage{width:100%}.mw-parser-output .wideimage .noresize{overflow-x:auto;overflow-y:visible}</style> <div class="thumbinner"><div class="noresize"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:CKS_Panorama.jpg" class="mw-file-description" title="A Csang Kaj-sek-emlékcsarnok panorámaképe"><img alt="A Csang Kaj-sek-emlékcsarnok panorámaképe" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5c/CKS_Panorama.jpg/1000px-CKS_Panorama.jpg" decoding="async" width="1000" height="194" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5c/CKS_Panorama.jpg/1500px-CKS_Panorama.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5c/CKS_Panorama.jpg/2000px-CKS_Panorama.jpg 2x" data-file-width="2036" data-file-height="394" /></a></div> <div class="thumbcaption"><div class="magnify"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:CKS_Panorama.jpg" title="Fájl:CKS Panorama.jpg">Nagyítás</a></div>A <a href="/wiki/Csang_Kaj-sek-eml%C3%A9kcsarnok" title="Csang Kaj-sek-emlékcsarnok">Csang Kaj-sek-emlékcsarnok</a> panorámaképe</div> </div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Ünnepek">Ünnepek</h2>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=46" title="Szakasz szerkesztése: Ünnepek">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Taipei_Lantern_Festival_2007.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7e/Taipei_Lantern_Festival_2007.jpg/250px-Taipei_Lantern_Festival_2007.jpg" decoding="async" width="250" height="167" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7e/Taipei_Lantern_Festival_2007.jpg/375px-Taipei_Lantern_Festival_2007.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7e/Taipei_Lantern_Festival_2007.jpg/500px-Taipei_Lantern_Festival_2007.jpg 2x" data-file-width="1536" data-file-height="1024" /></a><figcaption>A 2007-es tajpeji Lampionfesztivál szimbóluma a Szabadság téren, a Csang kaj-sek-emlékcsarnok előtt</figcaption></figure> A Kínai Köztársaságban az állami ünnepeken kívül a hagyományos kínai ünnepeket is megtartják:<a href="#cite_note-190">[187]</a> <ul><li>január 1. – a Kínai Köztársaság megalapításának évfordulója, újév napja</li> <li>február (változó dátummal) – kínai újév (holdújév) (a legnagyobb családi ünnep)</li> <li>az első holdhónap 15. napja – lampionfesztivál</li> <li>február 28. – a béke napja</li> <li>április 5. – sírgondozás (halottak) napja</li> <li>május 1. – a munka ünnepe</li> <li>június eleje (az ötödik holdhónap ötödik napja) – sárkányhajó-fesztivál.</li> <li>szeptember közepe (változó dátummal) – őszi holdünnep</li> <li>szeptember 28. – <a href="/wiki/Konfuciusz" title="Konfuciusz">Konfuciusz</a> születésnapja</li> <li>október 10. – nemzeti ünnep</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Megjegyzések">Megjegyzések</h2>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=47" title="Szakasz szerkesztése: Megjegyzések">szerkesztés</a>]</div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-77"><a href="#cite_ref-77">↑</a> A status quo ebben az esetben azt jelenti, hogy a Kínai Köztársaság nem egyesül Kínával, de nem is kiáltja ki magát független államnak (<a href="/wiki/De_facto" title="De facto">de facto</a> független). </li> <li id="cite_note-106"><a href="#cite_ref-106">↑</a> A tajvani központú Kínai Köztársaság számos országgal szemben tart fenn területi követeléseket, ezek érintik az összes államot, amelyek jelenleg rendelkeznek olyan területtel, amely 1922-ben, a polgárháborút megelőző időszakban Kína része volt. Az „egy-Kína”-politika értelmében a Kínai Köztársaság alkotmányának 4. cikkelye kimondja, hogy az ország hivatalos nemzeti határait csak a Nemzetgyűlés határozata változtathatja meg. <a href="/wiki/Tuva" title="Tuva">Tuva</a> Urianhai néven Kína autonóm tartománya volt, emiatt Tajvan továbbra is területi követeléseket tart fenn az oroszországi tagköztársasággal kapcsolatban. Jelenleg a tuvaiak a kontinentális kínaiakhoz hasonlóan beszerezhetnek tajvani útlevelet, de tartózkodási endedélyt nem kapnak alanyi jogon. </li> <li id="cite_note-138"><a href="#cite_ref-138">↑</a> 2010. novemberi árfolyam mellett 1,5 millió tajvani új dollár kb. 10 millió forint.<a href="#cite_note-137">[135]</a> </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=48" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek">szerkesztés</a>]</div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-capital-1"><a href="#cite_ref-capital_1-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110727183723/http://www.gio.gov.tw/taiwan-website/5-gp/yearbook/2004/P045.htm">Yearbook 2004</a>. Government Information Office of the Republic of China, 2004. [2011. július 27-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.gio.gov.tw/taiwan-website/5-gp/yearbook/2004/P045.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 6.) </li> <li id="cite_note-2"><a href="#cite_ref-2">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090427141109/http://www.britannica.com/EBchecked/topic/580902/Taiwan">Taiwan (self-governing island, Asia)</a>. Britannica Online Encyclopedia, 1975. április 5. [2009. április 27-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.britannica.com/EBchecked/topic/580902/Taiwan">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 7.) </li> <li id="cite_note-e5235e80cd60910be8d9f3079ca69a2e59ad0205-3"><a href="#cite_ref-e5235e80cd60910be8d9f3079ca69a2e59ad0205_3-0">↑</a> tajvani mandarin, <a rel="nofollow" class="external free" href="https://www.ris.gov.tw/app/portal/346">https://www.ris.gov.tw/app/portal/346</a>, Department of Household Registration, 2024. július 16. </li> <li id="cite_note-CIA2020-4">↑ <a href="#cite_ref-CIA2020_4-0">a</a> <a href="#cite_ref-CIA2020_4-1">b</a> <a href="#cite_ref-CIA2020_4-2">c</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20181225034031/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/tw.html%20">Taiwan</a> (angol nyelven). CIA Factbook. [2018. december 25-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/tw.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 19.) </li> <li id="cite_note-taiwan-popstat-5">↑ <a href="#cite_ref-taiwan-popstat_5-0">a</a> <a href="#cite_ref-taiwan-popstat_5-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://eng.stat.gov.tw/point.asp?index=9">Latest indicators (Population)</a> (angol nyelven). National Statistics, Republic of China (Taiwan). (Hozzáférés: 2020. március 19.) </li> <li id="cite_note-imf2-6"><a href="#cite_ref-imf2_6-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110428132132/http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2010/01/weodata/weorept.aspx?sy=2007&ey=2010&scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=.&br=1&c=528&s=NGDPD%2CNGDPDPC%2CPPPGDP%2CPPPPC%2CLP&grp=0&a=&pr.x=78&pr.y=8">Republic of China (Taiwan)</a>. International Monetary Fund. [2011. április 28-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2010/01/weodata/weorept.aspx?sy=2007&ey=2010&scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=.&br=1&c=528&s=NGDPD%2CNGDPDPC%2CPPPGDP%2CPPPPC%2CLP&grp=0&a=&pr.x=78&pr.y=8">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 21.) </li> <li id="cite_note-temporary-capital-7">↑ <a href="#cite_ref-temporary-capital_7-0">a</a> <a href="#cite_ref-temporary-capital_7-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/chinauspolicysin00cong">China: U.S. policy since 1945</a>. <a href="/w/index.php?title=Congressional_Quarterly&action=edit&redlink=1" class="new" title="Congressional Quarterly (a lap nem létezik)">Congressional Quarterly</a> (1980. november 23.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0871871882" title="Speciális:Könyvforrások/0871871882">ISBN 0871871882</a> „the city of Taipei became the temporary capital of the Republic of China”</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=China%3A+U.S.+policy+since+1945&rft.date=1980&rft.pub=%5B%5BCongressional+Quarterly%5D%5D&rft.isbn=0871871882&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fchinauspolicysin00cong">  </li> <li id="cite_note-8"><a href="#cite_ref-8">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2004. november 23.) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110429004749/http://www.taiwanbasic.com/edu/stanford-intro.htm">Introduction to Sovereignty: A Case Study of Taiwan</a>”, Kiadó: Stanford Program on International and Cross-Cultural Education. [2011. április 29-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.taiwanbasic.com/edu/stanford-intro.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 25.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Introduction+to+Sovereignty%3A+A+Case+Study+of+Taiwan&rft.date=2004&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.taiwanbasic.com%2Fedu%2Fstanford-intro.htm">  </li> <li id="cite_note-bbctimeline-retreat-9">↑ <a href="#cite_ref-bbctimeline-retreat_9-0">a</a> <a href="#cite_ref-bbctimeline-retreat_9-1">b</a> <a href="#cite_ref-bbctimeline-retreat_9-2">c</a> „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090624190413/http://news.bbc.co.uk/hi/english/static/in_depth/asia_pacific/2000/taiwan_elections2000/1949_1955.stm">Taiwan Timeline – Retreat to Taiwan</a>”, BBC News, 2000. november 23.. [2009. június 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://news.bbc.co.uk/hi/english/static/in_depth/asia_pacific/2000/taiwan_elections2000/1949_1955.stm">eredetiből</a> archiválva] (Hozzáférés: 2009. június 21.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.title=Taiwan+Timeline%26nbsp%3B%E2%80%93+Retreat+to+Taiwan&rft.identifier=http%3A%2F%2Fnews.bbc.co.uk%2Fhi%2Fenglish%2Fstatic%2Fin_depth%2Fasia_pacific%2F2000%2Ftaiwan_elections2000%2F1949_1955.stm&rft.publisher=BBC+News&rft.date=2000">  </li> <li id="cite_note-10"><a href="#cite_ref-10">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160415150510/http://www.un.org/en/members/growth.shtml">Growth in United Nations membership, 1945–present</a>. [2016. április 15-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.un.org/en/members/growth.shtml">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 14.) </li> <li id="cite_note-UNres-11">↑ <a href="#cite_ref-UNres_11-0">a</a> <a href="#cite_ref-UNres_11-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20131205005807/http://www.undemocracy.com/A-RES-2758(XXVI)/page_1/rect_485,223_914,684">General Assembly Resolution 2758 page 1</a>. UNDemocracy.com, 1971. október 25. [2013. december 5-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.undemocracy.com/A-RES-2758(XXVI)/page_1/rect_485,223_914,684">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 14.) </li> <li id="cite_note-12"><a href="#cite_ref-12">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://index.hu/kulfold/hirek/321595/">Elutasította Tajvan felvételét az ENSZ</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20171120003706/https://index.hu/kulfold/hirek/321595/">Archiválva</a> 2017. november 20-i dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben (Index, 2007. július 24.) </li> <li id="cite_note-bbc_profile-13">↑ <a href="#cite_ref-bbc_profile_13-0">a</a> <a href="#cite_ref-bbc_profile_13-1">b</a> „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20060821124218/http://news.bbc.co.uk/1/hi/world/americas/country_profiles/1285915.stm">Country profile: Taiwan</a>”, BBC News, 2009. szeptember 11.. [2006. augusztus 21-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://news.bbc.co.uk/1/hi/world/americas/country_profiles/1285915.stm">eredetiből</a> archiválva] (Hozzáférés: 2010. január 17.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.title=Country+profile%3A+Taiwan&rft.identifier=http%3A%2F%2Fnews.bbc.co.uk%2F1%2Fhi%2Fworld%2Famericas%2Fcountry_profiles%2F1285915.stm&rft.publisher=BBC+News&rft.date=2009-09-11">  </li> <li id="cite_note-14"><a href="#cite_ref-14">↑</a> Brookes, Peter: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20161105014004/http://www.heritage.org/Research/Lecture/US-Taiwan-Defense-Relations-in-the-Bush-Administration">U.S.-Taiwan Defense Relations in the Bush Administration</a>. The Heritage Foundation, 2003. november 14. [2016. november 5-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.heritage.org/Research/Lecture/US-Taiwan-Defense-Relations-in-the-Bush-Administration">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 14.) </li> <li id="cite_note-Chang-15">↑ <a href="#cite_ref-Chang_15-0">a</a> <a href="#cite_ref-Chang_15-1">b</a> Chang, Nectar Gan, Eric Cheung, Wayne: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.cnn.com/2024/01/15/asia/nauru-cuts-diplomatic-ties-taiwan-china-intl-hnk/index.html">Taiwan loses diplomatic ally to China days after presidential election</a> (angol nyelven). CNN, 2024. január 15. (Hozzáférés: 2024. január 15.) </li> <li id="cite_note-16"><a href="#cite_ref-16">↑</a> Chan, Rachel. „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090724163047/http://www.chinapost.com.tw/life/environment/2009/06/17/212626/Taiwan-needs.htm">Taiwan needs to boost public awareness on climate change: EU envoy</a>”, The China Post, 2009. június 17.. [2009. július 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.chinapost.com.tw/life/environment/2009/06/17/212626/Taiwan-needs.htm">eredetiből</a> archiválva] (Hozzáférés: 2009. július 22.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.aufirst=Rachel&rft.aulast=Chan&rft.title=Taiwan+needs+to+boost+public+awareness+on+climate+change%3A+EU+envoy&rft.identifier=http%3A%2F%2Fwww.chinapost.com.tw%2Flife%2Fenvironment%2F2009%2F06%2F17%2F212626%2FTaiwan-needs.htm&rft.publisher=The+China+Post&rft.date=17+June+2009">  </li> <li id="cite_note-og1932report-17"><a href="#cite_ref-og1932report_17-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080410231532/http://www.la84foundation.org/6oic/OfficialReports/1932/1932s.pdf">The Games of the Xth Olympiad, Los Angeles 1932, Official Report</a>. LA84 Foundation, 1932 [2008. április 10-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.la84foundation.org/6oic/OfficialReports/1932/1932s.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 14.) </li> <li id="cite_note-18"><a href="#cite_ref-18">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Garver, John W.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=SDqjW8G5H4cC">The Sino-American Alliance: Nationalist China and American Cold War Strategy in Asia</a>. M.E. Sharp (1997. április 1.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-7656-0025-7" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-7656-0025-7">ISBN 978-0-7656-0025-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Sino-American+Alliance%3A+Nationalist+China+and+American+Cold+War+Strategy+in+Asia&rft.aulast=Garver&rft.aufirst=John+W.&rft.date=April+1997&rft.pub=M.E.+Sharp&rft.isbn=978-0-7656-0025-7&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3DSDqjW8G5H4cC">  </li> <li id="cite_note-npf-19">↑ <a href="#cite_ref-npf_19-0">a</a> <a href="#cite_ref-npf_19-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20091110112843/http://www.npf.org.tw/post/1/6572">Taiwan, Taipei — What’s in a name?</a>. National Policy Foundation, 1998. október 12. [2009. november 10-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.npf.org.tw/post/1/6572">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 14.) </li> <li id="cite_note-20"><a href="#cite_ref-20">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150924113003/http://www.taiwan.gov.tw/ct.asp?xItem=27744&ctNode=1929&mp=999#">The Birth of the Republic of China</a>. Government Information Office, ROC. [2015. szeptember 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.taiwan.gov.tw/ct.asp?xItem=27744&ctNode=1929&mp=999">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 10.) </li> <li id="cite_note-21"><a href="#cite_ref-21">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100811050715/http://www.ladocumentationfrancaise.fr/monde/chronologies/asie-2006.shtml">Chronologie internationale : Asie – La Documentation française</a> (francia nyelven). La documentation Française. [2010. augusztus 11-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ladocumentationfrancaise.fr/monde/chronologies/asie-2006.shtml">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 29.) </li> <li id="cite_note-22"><a href="#cite_ref-22">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110428090632/http://www.gloobal.net/iepala/gloobal/fichas/ficha.php?entidad=Textos&id=7001">Taiwán – Estados Unidos: Examinan el futuro de las relaciones Taipei-Washington</a>. Gloobal. [2011. április 28-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.gloobal.net/iepala/gloobal/fichas/ficha.php?entidad=Textos&id=7001">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 1.) </li> <li id="cite_note-23"><a href="#cite_ref-23">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100815101049/http://www.paesionline.it/asia/taiwan_taipei/guida_turistica_citta_taipei.asp">Taipei – Guida Turistica con informazioni turistiche sulla città</a>. Paesionline.it, 2010. január 6. [2010. augusztus 15-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.paesionline.it/asia/taiwan_taipei/guida_turistica_citta_taipei.asp">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 1.) </li> <li id="cite_note-24"><a href="#cite_ref-24">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100522185600/http://www.spiegel.de/politik/ausland/0,1518,675094,00.html">Rüstungsstreit: Obama riskiert Eiszeit mit China – SPIEGEL ONLINE – Nachrichten – Politik</a>. Spiegel.de. [2010. május 22-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.spiegel.de/politik/ausland/0,1518,675094,00.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 1.) </li> <li id="cite_note-geography-25">↑ <a href="#cite_ref-geography_25-0">a</a> <a href="#cite_ref-geography_25-1">b</a> <a href="#cite_ref-geography_25-2">c</a> <a href="#cite_ref-geography_25-3">d</a> <a href="#cite_ref-geography_25-4">e</a> <a href="#cite_ref-geography_25-5">f</a> <a href="#cite_ref-geography_25-6">g</a> <a href="#cite_ref-geography_25-7">h</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120312142348/http://www.taiwan.gov.tw/ct.asp?xItem=27755&ctNode=1928&mp=1001#">Chapter 1 Geography</a>. The Republic of China Yearbook 2009. [2012. március 12-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.taiwan.gov.tw/ct.asp?xItem=27755&ctNode=1928&mp=1001">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 15.) </li> <li id="cite_note-26"><a href="#cite_ref-26">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150924113010/http://www.taiwan.gov.tw/ct.asp?xItem=27755&ctNode=1928&mp=999#">Flora and Fauna</a>. The Republic of China Government Information Office, 2010. május 28. [2015. szeptember 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.taiwan.gov.tw/ct.asp?xItem=27755&ctNode=1928&mp=999">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 9.) </li> <li id="cite_note-wildlife-27"><a href="#cite_ref-wildlife_27-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20101229140958/http://www.gio.gov.tw/taiwan-website/5-gp/yearbook/11EnvironmentalProtection.pdf#">Wildlife Protection</a>. The Republic of China Yearbook 2009, Government Information Office. [2010. december 29-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.gio.gov.tw/taiwan-website/5-gp/yearbook/11EnvironmentalProtection.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 19.) </li> <li id="cite_note-nationalparks-28"><a href="#cite_ref-nationalparks_28-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150924112958/http://www.taiwan.gov.tw/ct.asp?xItem=27703&ctNode=1914&mp=999#">National Parks</a>. The Republic of China Government Information Office, 2010. május 28. [2015. szeptember 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.taiwan.gov.tw/ct.asp?xItem=27703&ctNode=1914&mp=999">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 19.) </li> <li id="cite_note-29"><a href="#cite_ref-29">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Roy-2003">Roy, Denny. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/taiwan00denn">Taiwan: A Political History</a>. Ithaca, New York: Cornell University Press, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/taiwan00denn/page/55">55</a>-56. o. (2003). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-8014-8805-2" title="Speciális:Könyvforrások/0-8014-8805-2">ISBN 0-8014-8805-2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Taiwan%3A+A+Political+History&rft.aulast=Roy&rft.aufirst=Denny&rft.date=2003&rft.pub=Cornell+University+Press&rft.place=Ithaca%2C+New+York&rft.pages=%5Bhttps%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Ftaiwan00denn%2Fpage%2F55+55%5D-56&rft.isbn=0-8014-8805-2&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Ftaiwan00denn">  </li> <li id="cite_note-30"><a href="#cite_ref-30">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190225031946/http://www.globalsecurity.org/wmd/library/news/taiwan/2008/taiwan-080322-cna02.htm">Decisive election win puts KMT back in power</a>. ROC Central News Agency, 2008. március 22. [2019. február 25-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.globalsecurity.org/wmd/library/news/taiwan/2008/taiwan-080322-cna02.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 19.) </li> <li id="cite_note-depstate-chineserev-31">↑ <a href="#cite_ref-depstate-chineserev_31-0">a</a> <a href="#cite_ref-depstate-chineserev_31-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080712101503/http://www.state.gov/r/pa/ho/time/ip/88116.htm">The Chinese Revolution of 1911</a>. US Department of State. [2008. július 12-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.state.gov/r/pa/ho/time/ip/88116.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 27.) </li> <li id="cite_note-32"><a href="#cite_ref-32">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Trocki, Carl A.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=DDNvkSC26bcC&pg=PA126&lpg=PA126">Opium, empire and the global political economy: a study of the Asian opium trade, 1750–1950</a>. Routledge, 126. o. (1999. november 23.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0415199182" title="Speciális:Könyvforrások/0415199182">ISBN 0415199182</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Opium%2C+empire+and+the+global+political+economy%3A+a+study+of+the+Asian+opium+trade%2C+1750%E2%80%931950&rft.aulast=Trocki&rft.aufirst=Carl+A.&rft.date=1999&rft.pub=Routledge&rft.isbn=0415199182&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3DDDNvkSC26bcC%26pg%3DPA126%26lpg%3DPA126">  </li> <li id="cite_note-33"><a href="#cite_ref-33">↑</a> <a href="#CITEREFFenby2009">Fenby 2009</a>, pp. 89–94 </li> <li id="cite_note-34"><a href="#cite_ref-34">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Fairbank-1972">Fairbank, Goldman. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/americanpolicyto00dull">China</a>, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/americanpolicyto00dull/page/235">235</a>. o. (1972). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0690076126" title="Speciális:Könyvforrások/0690076126">ISBN 0690076126</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=China&rft.aulast=Fairbank&rft.date=1972&rft.isbn=0690076126&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Famericanpolicyto00dull">  </li> <li id="cite_note-35"><a href="#cite_ref-35">↑</a> Chʼên, Jerome: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20140427195729/http://books.google.com/books?id=_W-mAAAAIAAJ&lpg=PA123&ots=qp9iKKhMzu&dq=to%20overthrow%20the%20despotic%20Manchu%20government%2C%20consolidate%20the%20Republic%20of%20China&pg=PA123#v=onepage&q=to%20overthrow%20the%20despotic%20Manchu%20government,%20consolidate%20the%20Republic%20of%20China&f=false">Yuan Shih-kʻai</a>. Stanford University Press, 1961. [2014. április 27-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=_W-mAAAAIAAJ&lpg=PA123&ots=qp9iKKhMzu&dq=to%20overthrow%20the%20despotic%20Manchu%20government%2C%20consolidate%20the%20Republic%20of%20China&pg=PA123#v=onepage&q=to%20overthrow%20the%20despotic%20Manchu%20government,%20consolidate%20the%20Republic%20of%20China&f=false">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 27.) </li> <li id="cite_note-36"><a href="#cite_ref-36">↑</a> <a href="#CITEREFFenby2009">Fenby 2009</a>, pp. 123–125 </li> <li id="cite_note-37"><a href="#cite_ref-37">↑</a> <a href="#CITEREFFenby2009">Fenby 2009</a>, p. 131 </li> <li id="cite_note-38"><a href="#cite_ref-38">↑</a> <a href="#CITEREFFenby2009">Fenby 2009</a>, pp. 136–138 </li> <li id="cite_note-39"><a href="#cite_ref-39">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Meyer, Kathryn, James H Wittebols, Terry Parssinen. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=RNknjDjfH6AC&pg=PA54">Webs of Smoke</a>. Rowman & Littlefield, 54–56. o. (2002. november 23.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/074252003X" title="Speciális:Könyvforrások/074252003X">ISBN 074252003X</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Webs+of+Smoke&rft.aulast=Meyer&rft.aufirst=Kathryn&rft.date=2002&rft.pub=Rowman+%26+Littlefield&rft.pages=54%E2%80%9356&rft.isbn=074252003X&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3DRNknjDjfH6AC%26pg%3DPA54">  </li> <li id="cite_note-pak-chinesehist-40"><a href="#cite_ref-pak-chinesehist_40-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Pak, Edwin, Wah Leung. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=BX04ZA8R9ugC&pg=PA59">Essentials of Modern Chinese History</a>. Research & Education Assoc., 59–61. o. (2005. november 23.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780878914586" title="Speciális:Könyvforrások/9780878914586">ISBN 9780878914586</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Essentials+of+Modern+Chinese+History&rft.aulast=Pak&rft.aufirst=Edwin&rft.date=2005&rft.pub=Research+%26+Education+Assoc.&rft.pages=59%E2%80%9361&rft.isbn=9780878914586&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3DBX04ZA8R9ugC%26pg%3DPA59">  </li> <li id="cite_note-41"><a href="#cite_ref-41">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=WVEOAAAAQAAJ&pg=PA22">A History of the Chinese Communist Party 1921–1949</a>. Taylor & Francis, 22–23. o. (1972)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+History+of+the+Chinese+Communist+Party+1921%E2%80%931949&rft.date=1972&rft.pub=Taylor+%26+Francis&rft.pages=22%E2%80%9323&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3DWVEOAAAAQAAJ%26pg%3DPA22">  </li> <li id="cite_note-42"><a href="#cite_ref-42">↑</a> Jung Chang és Jon Halliday: Mao, az ismeretlen történet, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2006, 37. o.; <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9630781581" title="Speciális:Könyvforrások/9630781581">ISBN 963-07-8158-1</a> </li> <li id="cite_note-43"><a href="#cite_ref-43">↑</a> Jung Chang és Jon Halliday: Mao, az ismeretlen történet, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2006, 42-44. o.; <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9630781581" title="Speciális:Könyvforrások/9630781581">ISBN 963-07-8158-1</a> </li> <li id="cite_note-44"><a href="#cite_ref-44">↑</a> Wertz, Richard R.: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190101170106/http://www.ibiblio.org/chinesehistory/contents/03pol/c03s06.html">Nationalist Movements</a>. Exploring Chinese History. [2019. január 1-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ibiblio.org/chinesehistory/contents/03pol/c03s06.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 30.) </li> <li id="cite_note-capital-nanking-45"><a href="#cite_ref-capital-nanking_45-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.today/20121222043041/http://dict.revised.moe.edu.tw/cgi-bin/newDict/dict.sh?cond=%ABn%A8%CA%A5%AB&pieceLen=50&fld=1&cat=&serial=1&recNo=0&op=&imgFont=1">南京市</a>. 重編囯語辭典修訂本. Ministry of Education, ROC. [2012. december 22-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://dict.revised.moe.edu.tw/cgi-bin/newDict/dict.sh?cond=%ABn%A8%CA%A5%AB&pieceLen=50&fld=1&cat=&serial=1&recNo=0&op=&imgFont=1">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 30.) </li> <li id="cite_note-46"><a href="#cite_ref-46">↑</a> (<a href="#CITEREFFung2000">Fung 2000</a>, p. 30) </li> <li id="cite_note-47"><a href="#cite_ref-47">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Chen, Lifu, Ramon Hawley Myers.szerk.: Hsu-hsin Chang, Ramon Hawley Myers: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=MOT_axUIWooC&pg=PA102">The storm clouds clear over China: the memoir of Chʻen Li-fu, 1900–1993</a>. Hoover Press, 102. o. (1994. november 23.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0817992723" title="Speciális:Könyvforrások/0817992723">ISBN 0817992723</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+storm+clouds+clear+over+China%3A+the+memoir+of+Ch%CA%BBen+Li-fu%2C+1900%E2%80%931993&rft.aulast=Chen&rft.aufirst=Lifu&rft.date=1994&rft.pub=Hoover+Press&rft.isbn=0817992723&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3DMOT_axUIWooC%26pg%3DPA102">  </li> <li id="cite_note-48"><a href="#cite_ref-48">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">荆, 知仁. 中华民国立宪史 (kínai nyelven). 联经出版公司</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=%E4%B8%AD%E5%8D%8E%E6%B0%91%E5%9B%BD%E7%AB%8B%E5%AE%AA%E5%8F%B2&rft.aulast=%E8%8D%86&rft.aufirst=%E7%9F%A5%E4%BB%81&rft.pub=%E8%81%94%E7%BB%8F%E5%87%BA%E7%89%88%E5%85%AC%E5%8F%B8">  </li> <li id="cite_note-49"><a href="#cite_ref-49">↑</a> „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20060224204635/http://www.time.com/time/archive/preview/0,10987,792979,00.html">This Is the Shame</a>”, Time Magazine, 1946. június 10.. [2006. február 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.time.com/time/archive/preview/0,10987,792979,00.html">eredetiből</a> archiválva] (Hozzáférés: 2010. november 1.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.title=This+Is+the+Shame&rft.identifier=http%3A%2F%2Fwww.time.com%2Ftime%2Farchive%2Fpreview%2F0%2C10987%2C792979%2C00.html&rft.publisher=Time+Magazine&rft.date=1946-06-10">  </li> <li id="cite_note-50"><a href="#cite_ref-50">↑</a> „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20050513224043/http://www.time.com/time/archive/preview/0,10987,804090,00.html">Snow Red & Moon Angel</a>”, Time Magazine, 1947. április 7.. [2005. május 13-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.time.com/time/archive/preview/0,10987,804090,00.html">eredetiből</a> archiválva] (Hozzáférés: 2010. november 1.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.title=Snow+Red+%26+Moon+Angel&rft.identifier=http%3A%2F%2Fwww.time.com%2Ftime%2Farchive%2Fpreview%2F0%2C10987%2C804090%2C00.html&rft.publisher=Time+Magazine&rft.date=1947-04-07">  </li> <li id="cite_note-bbctimeline-civilwar-51"><a href="#cite_ref-bbctimeline-civilwar_51-0">↑</a> „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20180728133130/http://news.bbc.co.uk/hi/english/static/in_depth/asia_pacific/2000/taiwan_elections2000/1945_1949.stm">Taiwan Timeline – Civil War</a>”, BBC News, 2000. november 23.. [2018. július 28-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://news.bbc.co.uk/hi/english/static/in_depth/asia_pacific/2000/taiwan_elections2000/1945_1949.stm">eredetiből</a> archiválva] (Hozzáférés: 2009. június 21.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.title=Taiwan+Timeline%26nbsp%3B%E2%80%93+Civil+War&rft.identifier=http%3A%2F%2Fnews.bbc.co.uk%2Fhi%2Fenglish%2Fstatic%2Fin_depth%2Fasia_pacific%2F2000%2Ftaiwan_elections2000%2F1945_1949.stm&rft.publisher=BBC+News&rft.date=2000">  </li> <li id="cite_note-52"><a href="#cite_ref-52">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=hD8EAAAAMBAJ">LIFE, Truman, China and History</a>. Time Inc (1956. november 23.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=LIFE%2C+Truman%2C+China+and+History&rft.date=1956&rft.pub=Time+Inc&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3DhD8EAAAAMBAJ">  </li> <li id="cite_note-53"><a href="#cite_ref-53">↑</a> 评马歇尔离华声明，周恩来选集上卷，1947-1-10 </li> <li id="cite_note-54"><a href="#cite_ref-54">↑</a> 首都卫戍司令部，淞沪重庆警备司令，分别致电函京沪渝中共代表，所有中共人员限期全部撤退，重庆:大公报, 1947-3-1 </li> <li id="cite_note-55"><a href="#cite_ref-55">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Westad, Odd Arne. Decisive encounters: the Chinese Civil War, 1946–1950 (2003. november 23.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0804744785" title="Speciális:Könyvforrások/0804744785">ISBN 0804744785</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Decisive+encounters%3A+the+Chinese+Civil+War%2C+1946%E2%80%931950&rft.aulast=Westad&rft.aufirst=Odd+Arne&rft.date=2003&rft.isbn=0804744785">  </li> <li id="cite_note-56"><a href="#cite_ref-56">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100308043559/http://www.history.com/this-day-in-history/chinese-nationalists-move-capital-to-taiwan">Chinese Nationalists move capital to Taiwan</a>. history.com. [2010. március 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.history.com/this-day-in-history/chinese-nationalists-move-capital-to-taiwan">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 1.) </li> <li id="cite_note-wartime-capital-57"><a href="#cite_ref-wartime-capital_57-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110429070335/http://info.gio.gov.tw/ct.asp?xItem=27358&CtNode=2527&mp=21">A brief history of Taiwan</a> (kínai nyelven). Government Information Office, Republic of China. [2011. április 29-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://info.gio.gov.tw/ct.asp?xItem=27358&CtNode=2527&mp=21">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 13.) „1949年，國民政府退守臺灣後，以臺北為戰時首都” </li> <li id="cite_note-58"><a href="#cite_ref-58">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Dunbabin, J. P. D.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=IVriqPvx7iwC&pg=PA187">The Cold War</a>. Pearson Education, 187. o. (2008. november 23.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0582423988" title="Speciális:Könyvforrások/0582423988">ISBN 0582423988</a> „In 1949 Chiang Kai-shek had transferred to Taiwan the government, gold reserve, and some of the army of his Republic of China.”</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Cold+War&rft.aulast=Dunbabin&rft.aufirst=J.+P.+D.&rft.date=2008&rft.pub=Pearson+Education&rft.isbn=0582423988&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3DIVriqPvx7iwC%26pg%3DPA187">  </li> <li id="cite_note-59"><a href="#cite_ref-59">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Ng, Franklin. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=lPzsB_wJQW0C&pg=PA10">The Taiwanese Americans</a>. Greenwood Publishing Group, 10. o. (1998. november 23.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780313297625" title="Speciális:Könyvforrások/9780313297625">ISBN 9780313297625</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Taiwanese+Americans&rft.aulast=Ng&rft.aufirst=Franklin&rft.date=1998&rft.pub=Greenwood+Publishing+Group&rft.isbn=9780313297625&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3DlPzsB_wJQW0C%26pg%3DPA10">  </li> <li id="cite_note-60"><a href="#cite_ref-60">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Kubek, Anthony. How the Far East was lost: American policy and the creation of Communist China (1963. november 23.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0856220000" title="Speciális:Könyvforrások/0856220000">ISBN 0856220000</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=How+the+Far+East+was+lost%3A+American+policy+and+the+creation+of+Communist+China&rft.aulast=Kubek&rft.aufirst=Anthony&rft.date=1963&rft.isbn=0856220000">  </li> <li id="cite_note-61"><a href="#cite_ref-61">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20181031023758/http://www.taiwandc.org/228-intr.htm">28 February 1947 – Taiwan's Holocaust Remembered – 60th Commemoration</a>. New Taiwan, Ilha Formosa, 2007 [2018. október 31-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.taiwandc.org/228-intr.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 2.) </li> <li id="cite_note-62"><a href="#cite_ref-62">↑</a> „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190401191615/http://www.asiaone.com/News/AsiaOne%2BNews/Malaysia/Story/A1Story20080716-77050.html">Taiwan president apologises for 'white terror' era</a>”, Reuters. [2019. április 1-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.asiaone.com/News/AsiaOne%2BNews/Malaysia/Story/A1Story20080716-77050.html">eredetiből</a> archiválva] (Hozzáférés: 2009. július 2.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.title=Taiwan+president+apologises+for+%27white+terror%27+era&rft.identifier=http%3A%2F%2Fwww.asiaone.com%2FNews%2FAsiaOne%252BNews%2FMalaysia%2FStory%2FA1Story20080716-77050.html&rft.publisher=Reuters">  </li> <li id="cite_note-1950-US-DoD-63"><a href="#cite_ref-1950-US-DoD_63-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">US Department of Defense (1950). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20060419074919/http://www.trumanlibrary.org/whistlestop/study_collections/korea/large/week1/kw_22_1.htm">Classified Teletype Conference, dated 27 June 1950, between the Pentagon and General Douglas MacArthur regarding authorization to use naval and air forces in support of South Korea. Papers of Harry S. Truman: Naval Aide Files</a>”, 1 és 4. o, Kiadó: Truman Presidential Library and Museum. [2006. április 19-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.trumanlibrary.org/whistlestop/study_collections/korea/large/week1/kw_22_1.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 2.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Classified+Teletype+Conference%2C+dated+27+June+1950%2C+between+the+Pentagon+and+General+Douglas+MacArthur+regarding+authorization+to+use+naval+and+air+forces+in+support+of+South+Korea.+Papers+of+Harry+S.+Truman%3A+Naval+Aide+Files&rft.date=1950&rft.au=US+Department+of+Defense&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.trumanlibrary.org%2Fwhistlestop%2Fstudy_collections%2Fkorea%2Flarge%2Fweek1%2Fkw_22_1.htm">  </li> <li id="cite_note-64"><a href="#cite_ref-64">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Alagappa, Muthiah. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=2Zx7nPeGWgwC&pg=PA265">Taiwan's presidential politics</a>. M.E. Sharpe, 265. o. (2001. november 23.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780765608345" title="Speciális:Könyvforrások/9780765608345">ISBN 9780765608345</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Taiwan%27s+presidential+politics&rft.aulast=Alagappa&rft.aufirst=Muthiah&rft.date=2001&rft.pub=M.E.+Sharpe&rft.isbn=9780765608345&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3D2Zx7nPeGWgwC%26pg%3DPA265">  </li> <li id="cite_note-bbctimeline-coldwar-65"><a href="#cite_ref-bbctimeline-coldwar_65-0">↑</a> „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190401173507/http://news.bbc.co.uk/hi/english/static/in_depth/asia_pacific/2000/taiwan_elections2000/1955_1972.stm">Taiwan Timeline – Cold war fortress</a>”, BBC News, 2002. november 23.. [2019. április 1-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://news.bbc.co.uk/hi/english/static/in_depth/asia_pacific/2000/taiwan_elections2000/1955_1972.stm">eredetiből</a> archiválva] (Hozzáférés: 2009. július 2.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.title=Taiwan+Timeline%26nbsp%3B%E2%80%93+Cold+war+fortress&rft.identifier=http%3A%2F%2Fnews.bbc.co.uk%2Fhi%2Fenglish%2Fstatic%2Fin_depth%2Fasia_pacific%2F2000%2Ftaiwan_elections2000%2F1955_1972.stm&rft.publisher=BBC+News&rft.date=2002">  </li> <li id="cite_note-66"><a href="#cite_ref-66">↑</a> „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110428105612/http://www.time.com/time/magazine/article/0,9171,917286-3,00.html">China: Chiang Kai-shek: Death of the Casualty</a>”, TIME, 1975. április 14., 3. oldal. [2011. április 28-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.time.com/time/magazine/article/0,9171,917286-3,00.html">eredetiből</a> archiválva] (Hozzáférés: 2009. december 16.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.title=China%3A+Chiang+Kai-shek%3A+Death+of+the+Casualty&rft.identifier=http%3A%2F%2Fwww.time.com%2Ftime%2Fmagazine%2Farticle%2F0%2C9171%2C917286-3%2C00.html&rft.publisher=TIME&rft.spage=3&rft.date=14+April+1975">  </li> <li id="cite_note-67"><a href="#cite_ref-67">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Sun, Yat-sen, Julie Lee Wei, Ramon Hawley Myers, Donald G. Gillin.szerk.: Julie Lee Wei, Ramon Hawley Myers, Donald G. Gillin: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=YA3TzmnYRpYC">Prescriptions for saving China: selected writings of Sun Yat-sen</a>. Hoover Press, 36. o. (1994. november 23.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0817992812" title="Speciális:Könyvforrások/0817992812">ISBN 0817992812</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Prescriptions+for+saving+China%3A+selected+writings+of+Sun+Yat-sen&rft.aulast=Sun&rft.aufirst=Yat-sen&rft.date=1994&rft.pub=Hoover+Press&rft.isbn=0817992812&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3DYA3TzmnYRpYC">  </li> <li id="cite_note-68"><a href="#cite_ref-68">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Chao, Linda, Ramon Hawley Myers. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=tIiAd4MABAIC">Democracy's new leaders in the Republic of China on Taiwan</a>. Hoover Press, 3. o. (1997. november 23.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0817938028" title="Speciális:Könyvforrások/0817938028">ISBN 0817938028</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Democracy%27s+new+leaders+in+the+Republic+of+China+on+Taiwan&rft.aulast=Chao&rft.aufirst=Linda&rft.date=1997&rft.pub=Hoover+Press&rft.isbn=0817938028&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3DtIiAd4MABAIC">  </li> <li id="cite_note-69"><a href="#cite_ref-69">↑</a> (<a href="#CITEREFFung2000">Fung 2000</a>, p. 67) </li> <li id="cite_note-70"><a href="#cite_ref-70">↑</a> (<a href="#CITEREFFung2000">Fung 2000</a>, p. 85) </li> <li id="cite_note-71"><a href="#cite_ref-71">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Copper, John Franklin. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=761bWuEtEfEC">Consolidating Taiwan's democracy</a>. University Press of America, 8. o. (2005. november 23.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0761829776" title="Speciális:Könyvforrások/0761829776">ISBN 0761829776</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Consolidating+Taiwan%27s+democracy&rft.aulast=Copper&rft.aufirst=John+Franklin&rft.date=2005&rft.pub=University+Press+of+America&rft.isbn=0761829776&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3D761bWuEtEfEC">  </li> <li id="cite_note-72"><a href="#cite_ref-72">↑</a> „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190223024239/http://news.bbc.co.uk/hi/english/static/in_depth/asia_pacific/2000/taiwan_elections2000/1972_1986.stm">Out with the old</a>”, BBC News, 2002. november 23.. [2019. február 23-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://news.bbc.co.uk/hi/english/static/in_depth/asia_pacific/2000/taiwan_elections2000/1972_1986.stm">eredetiből</a> archiválva] (Hozzáférés: 2009. október 30.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.title=Out+with+the+old&rft.identifier=http%3A%2F%2Fnews.bbc.co.uk%2Fhi%2Fenglish%2Fstatic%2Fin_depth%2Fasia_pacific%2F2000%2Ftaiwan_elections2000%2F1972_1986.stm&rft.publisher=BBC+News&rft.date=2002">  </li> <li id="cite_note-73"><a href="#cite_ref-73">↑</a> „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190223024239/http://news.bbc.co.uk/hi/english/static/in_depth/asia_pacific/2000/taiwan_elections2000/1972_1986.stm">Taiwan Timeline – Out with the old</a>”, BBC News, 2002. november 23.. [2019. február 23-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://news.bbc.co.uk/hi/english/static/in_depth/asia_pacific/2000/taiwan_elections2000/1972_1986.stm">eredetiből</a> archiválva] (Hozzáférés: 2009. július 3.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.title=Taiwan+Timeline%26nbsp%3B%E2%80%93+Out+with+the+old&rft.identifier=http%3A%2F%2Fnews.bbc.co.uk%2Fhi%2Fenglish%2Fstatic%2Fin_depth%2Fasia_pacific%2F2000%2Ftaiwan_elections2000%2F1972_1986.stm&rft.publisher=BBC+News&rft.date=2002">  </li> <li id="cite_note-74"><a href="#cite_ref-74">↑</a> „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190223024238/http://news.bbc.co.uk/hi/english/static/in_depth/asia_pacific/2000/taiwan_elections2000/1986_1999.stm">Taiwan Timeline – Path to democracy</a>”, BBC News, 2002. november 23.. [2019. február 23-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://news.bbc.co.uk/hi/english/static/in_depth/asia_pacific/2000/taiwan_elections2000/1986_1999.stm">eredetiből</a> archiválva] (Hozzáférés: 2009. július 3.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.title=Taiwan+Timeline%26nbsp%3B%E2%80%93+Path+to+democracy&rft.identifier=http%3A%2F%2Fnews.bbc.co.uk%2Fhi%2Fenglish%2Fstatic%2Fin_depth%2Fasia_pacific%2F2000%2Ftaiwan_elections2000%2F1986_1999.stm&rft.publisher=BBC+News&rft.date=2002">  </li> <li id="cite_note-75"><a href="#cite_ref-75">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190531201858/http://www.gov.cn/english/official/2005-07/27/content_17613.htm">The One-China Principle and the Taiwan Issue</a>. PRC Taiwan Affairs Office and the Information Office of the State Council, 2005. [2019. május 31-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.gov.cn/english/official/2005-07/27/content_17613.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 27.) </li> <li id="cite_note-bbcflashpoint-76">↑ <a href="#cite_ref-bbcflashpoint_76-0">a</a> <a href="#cite_ref-bbcflashpoint_76-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20180802132111/http://news.bbc.co.uk/2/shared/spl/hi/asia_pac/04/taiwan_flashpoint/html/present_status.stm">Taiwan Flashpoint</a>. <a href="/wiki/BBC" title="BBC">BBC</a>. [2018. augusztus 2-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://news.bbc.co.uk/2/shared/spl/hi/asia_pac/04/taiwan_flashpoint/html/present_status.stm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 10.) </li> <li id="cite_note-tid-tvbs-survey-78">↑ <a href="#cite_ref-tid-tvbs-survey_78-0">a</a> <a href="#cite_ref-tid-tvbs-survey_78-1">b</a> <a href="#cite_ref-tid-tvbs-survey_78-2">c</a> <a href="#cite_ref-tid-tvbs-survey_78-3">d</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090521022821/http://www.tvbs.com.tw/FILE_DB/DL_DB/yijung/200905/yijung-20090508145032.pdf">ECFA issues and the nationality identification</a>. TVBS. [2009. május 21-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.tvbs.com.tw/FILE_DB/DL_DB/yijung/200905/yijung-20090508145032.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 15.) </li> <li id="cite_note-79"><a href="#cite_ref-79">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090802100608/http://english.peopledaily.com.cn/200503/14/eng20050314_176746.html">Full text of Anti-Secession Law</a>. China Daily, 2005. március 14. [2009. augusztus 2-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://english.peopledaily.com.cn/200503/14/eng20050314_176746.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 10.) </li> <li id="cite_note-80"><a href="#cite_ref-80">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090610193645/http://www.fas.org/nuke/guide/china/facility/liancheng.htm">Liancheng / Lianfeng Airbase – Chinese Military Forces</a>. Federation of American Scientists. [2009. június 10-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.fas.org/nuke/guide/china/facility/liancheng.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 7.) </li> <li id="cite_note-2004NatDefRpt-81">↑ <a href="#cite_ref-2004NatDefRpt_81-0">a</a> <a href="#cite_ref-2004NatDefRpt_81-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20060311012134/http://report.mnd.gov.tw/eng/pdf/all-1-360.pdf">2004 National Defense Report</a> (PDF). ROC Ministry of National Defense pp. 89–90, 2004. [2006. március 11-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://report.mnd.gov.tw/eng/pdf/all-1-360.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2006. március 5.) </li> <li id="cite_note-TRA-review-82"><a href="#cite_ref-TRA-review_82-0">↑</a> Yates, Stephen J.: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090722095740/http://www.heritage.org/research/asiaandthepacific/bg1272.cfm">The Taiwan Relations Act After 20 Years: Keys to Past and Future Success</a>. The Heritage Foundation, 1999. április 16. [2009. július 22-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.heritage.org/research/asiaandthepacific/bg1272.cfm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 19.) </li> <li id="cite_note-szemle-83"><a href="#cite_ref-szemle_83-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Jordán Gyula (2008). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nemzetesbiztonsag.hu/cikkek/jordan_gyula-biztonsagpolitikai_dilemmak_a_tajvani_szoros_ket_partjan.pdf">Biztonságpolitikai dilemmák a Tajvani-szoros két partján</a>”. Biztonságpolitika (2). (Hozzáférés: 2019. május 27.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Biztons%C3%A1gpolitikai+dilemm%C3%A1k+a+Tajvani-szoros+k%C3%A9t+partj%C3%A1n&rft.jtitle=Biztons%C3%A1gpolitika&rft.date=2008&rft.issue=2&rft.au=Jord%C3%A1n+Gyula&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.nemzetesbiztonsag.hu%2Fcikkek%2Fjordan_gyula-biztonsagpolitikai_dilemmak_a_tajvani_szoros_ket_partjan.pdf">  </li> <li id="cite_note-84"><a href="#cite_ref-84">↑</a> „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100206214100/https://www.google.com/hostednews/afp/article/ALeqM5jDzKLVZ7X2dz8yrsshklcJZh38Cg">China: US spat over Taiwan could hit co-operation</a>”, Agence France Presse, 2010. február 2.. [2010. február 6-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.google.com/hostednews/afp/article/ALeqM5jDzKLVZ7X2dz8yrsshklcJZh38Cg">eredetiből</a> archiválva]<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.title=China%3A+US+spat+over+Taiwan+could+hit+co-operation&rft.identifier=https%3A%2F%2Fwww.google.com%2Fhostednews%2Fafp%2Farticle%2FALeqM5jDzKLVZ7X2dz8yrsshklcJZh38Cg&rft.publisher=Agence+France+Presse&rft.date=2010-2-2">  </li> <li id="cite_note-85"><a href="#cite_ref-85">↑</a> „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110725020438/http://asianeuropean.org/-McCarthyism_in_Asia_.html">The New ‘China Lobby’: Return of the McCarthyite Hard-Right</a>”, Asian European Council, 2010. január 31.. [2011. július 25-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://asianeuropean.org/-McCarthyism_in_Asia_.html">eredetiből</a> archiválva] (Hozzáférés: 2010. november 11.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.title=The+New+%E2%80%98China+Lobby%E2%80%99%3A+Return+of+the+McCarthyite+Hard-Right&rft.identifier=http%3A%2F%2Fasianeuropean.org%2F-McCarthyism_in_Asia_.html&rft.publisher=Asian+European+Council&rft.date=2010-1-31">  </li> <li id="cite_note-UsPolicyToTaiwan-86"><a href="#cite_ref-UsPolicyToTaiwan_86-0">↑</a> US Department of State (2004-04-21). "<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080711170307/http://www.state.gov/p/eap/rls/rm/2004/31649.htm">Overview of US Policy Towards Taiwan</a>". Sajtóközlemény. Elérés: 2010-11-11. </li> <li id="cite_note-mátyus-87">↑ <a href="#cite_ref-mátyus_87-0">a</a> <a href="#cite_ref-mátyus_87-1">b</a> <a href="#cite_ref-mátyus_87-2">c</a> <a href="#cite_ref-mátyus_87-3">d</a> Mátyus, Sándor: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160304194930/http://epa.oszk.hu/00000/00039/00011/pdf/matyus.pdf">Ki áll nyerésre a Tajvani-szorosban? – Tajvan sorsdöntő választások előtt</a>. Kül-Világ, IV. évf. 2007/1.. [2016. március 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://epa.oszk.hu/00000/00039/00011/pdf/matyus.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 11.) </li> <li id="cite_note-ma-three-noes-88"><a href="#cite_ref-ma-three-noes_88-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090607040233/http://www.taipeitimes.com/News/editorials/archives/2008/01/21/2003398185">Looking behind Ma's 'three noes'</a>. Taipei Times, 2008. január 21. [2009. június 7-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.taipeitimes.com/News/editorials/archives/2008/01/21/2003398185">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 28.) </li> <li id="cite_note-89"><a href="#cite_ref-89">↑</a> Enav, Peter. „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090616151325/http://www.chinapost.com.tw/taiwan/national/national%20news/2008/05/16/156644/Unification-with.htm">Unification with China unlikely ‘in our lifetimes’: president-elect</a>”, The China Post, 2008. május 16.. [2009. június 16-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.chinapost.com.tw/taiwan/national/national%20news/2008/05/16/156644/Unification-with.htm">eredetiből</a> archiválva] (Hozzáférés: 2009. június 13.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.aufirst=Peter&rft.aulast=Enav&rft.title=Unification+with+China+unlikely+%E2%80%98in+our+lifetimes%E2%80%99%3A+president-elect&rft.identifier=http%3A%2F%2Fwww.chinapost.com.tw%2Ftaiwan%2Fnational%2Fnational%2520news%2F2008%2F05%2F16%2F156644%2FUnification-with.htm&rft.publisher=The+China+Post&rft.date=2008-05-16">  </li> <li id="cite_note-90"><a href="#cite_ref-90">↑</a> Eckholm, Erik. „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090530123124/http://www.nytimes.com/2000/03/22/world/why-a-victory-in-taiwan-wasn-t-enough-for-some.html">Why a Victory in Taiwan Wasn't Enough for Some – The New York Times</a>”, The New York Times, 2000. március 22.. [2009. május 30-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nytimes.com/2000/03/22/world/why-a-victory-in-taiwan-wasn-t-enough-for-some.html">eredetiből</a> archiválva] (Hozzáférés: 2009. május 28.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.aufirst=Erik&rft.aulast=Eckholm&rft.title=Why+a+Victory+in+Taiwan+Wasn%27t+Enough+for+Some%26nbsp%3B%E2%80%93+The+New+York+Times&rft.identifier=http%3A%2F%2Fwww.nytimes.com%2F2000%2F03%2F22%2Fworld%2Fwhy-a-victory-in-taiwan-wasn-t-enough-for-some.html&rft.publisher=The+New+York+Times&rft.date=2000-03-22">  </li> <li id="cite_note-cia-factbook-91">↑ <a href="#cite_ref-cia-factbook_91-0">a</a> <a href="#cite_ref-cia-factbook_91-1">b</a> <a href="#cite_ref-cia-factbook_91-2">c</a> <a href="#cite_ref-cia-factbook_91-3">d</a> <a href="#cite_ref-cia-factbook_91-4">e</a> <a href="#cite_ref-cia-factbook_91-5">f</a> <a href="#cite_ref-cia-factbook_91-6">g</a> <a href="#cite_ref-cia-factbook_91-7">h</a> <a href="#cite_ref-cia-factbook_91-8">i</a> <a href="#cite_ref-cia-factbook_91-9">j</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20101229003947/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/tw.html">Taiwan</a>. CIA – The World Factbook, 2009. április 9. [2010. december 29-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/tw.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 22.) </li> <li id="cite_note-power-shift-92"><a href="#cite_ref-power-shift_92-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Shambaugh, David L.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=rMicZHVR_y4C&pg=PA179">Power shift</a>. University of California Press, 179–183. o. (2006. november 23.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0520245709" title="Speciális:Könyvforrások/0520245709">ISBN 0520245709</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Power+shift&rft.aulast=Shambaugh&rft.aufirst=David+L.&rft.date=2006&rft.pub=University+of+California+Press&rft.pages=179%E2%80%93183&rft.isbn=0520245709&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3DrMicZHVR_y4C%26pg%3DPA179">  </li> <li id="cite_note-panblue-reunif-chineseid-93"><a href="#cite_ref-panblue-reunif-chineseid_93-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Pares, Susan. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=xJKePP5ATKUC">A political and economic dictionary of East Asia</a>. Routledge, 267. o. (2005. február 24.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-85743-258-9" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-85743-258-9">ISBN 978-1-85743-258-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+political+and+economic+dictionary+of+East+Asia&rft.aulast=Pares&rft.aufirst=Susan&rft.date=2005-02-24&rft.pub=Routledge&rft.isbn=978-1-85743-258-9&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3DxJKePP5ATKUC">  </li> <li id="cite_note-94"><a href="#cite_ref-94">↑</a> Okazaki, Hisahiko. „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.today/20120714162422/http://www.japantimes.co.jp/text/eo20081230ho.html%23.UAGdJqgo9Rw">No sign of a 'peace agreement'</a>”, The Japan Times Online, 2008. december 30.. [2012. július 14-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://search.japantimes.co.jp/cgi-bin/eo20081230ho.html">eredetiből</a> archiválva] (Hozzáférés: 2009. július 15.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.aufirst=Hisahiko&rft.aulast=Okazaki&rft.title=No+sign+of+a+%27peace+agreement%27&rft.identifier=http%3A%2F%2Fsearch.japantimes.co.jp%2Fcgi-bin%2Feo20081230ho.html&rft.publisher=The+Japan+Times+Online&rft.date=2008-12-30">  </li> <li id="cite_note-95"><a href="#cite_ref-95">↑</a> „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090428054307/http://www.time.com/time/magazine/article/0,9171,1211639,00.html">10 Questions: Ma Ying-jeou</a>”, TIME, 2006. július 10.. [2009. április 28-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.time.com/time/magazine/article/0,9171,1211639,00.html">eredetiből</a> archiválva] (Hozzáférés: 2009. július 15.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.title=10+Questions%3A+Ma+Ying-jeou&rft.identifier=http%3A%2F%2Fwww.time.com%2Ftime%2Fmagazine%2Farticle%2F0%2C9171%2C1211639%2C00.html&rft.publisher=TIME&rft.date=10+July+2006">  </li> <li id="cite_note-96"><a href="#cite_ref-96">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20091223000000/http://www.gvm.com.tw/gvsrc/200907_GVSRC_others_E.pdf">Survey on President Ma’s Approval Rating and Cross-Strait Relations After First Year of Direct Flights</a>. Global Views Survey Research Center, 2009. július 24. [2009. december 23-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.gvm.com.tw/gvsrc/200907_GVSRC_others_E.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 23.) </li> <li id="cite_note-commonwealthsurvey1-97">↑ <a href="#cite_ref-commonwealthsurvey1_97-0">a</a> <a href="#cite_ref-commonwealthsurvey1_97-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100323105730/http://www.libertytimes.com.tw/2009/new/dec/16/today-t1.htm">天下雜誌民調顯示：6成1民眾擔心經濟傾中 7成5年輕人自認台灣人</a> (traditional chinese nyelven). [2010. március 23-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.libertytimes.com.tw/2009/new/dec/16/today-t1.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 10.) </li> <li id="cite_note-REDC_Survey-98">↑ <a href="#cite_ref-REDC_Survey_98-0">a</a> <a href="#cite_ref-REDC_Survey_98-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110429092852/http://www.mac.gov.tw/public/Attachment/973944270.pdf">附表十二:民眾對自我認同的看法</a> (traditional chinese nyelven). [2011. április 29-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.mac.gov.tw/public/Attachment/973944270.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 27.) </li> <li id="cite_note-taiwanchineseid1-99"><a href="#cite_ref-taiwanchineseid1_99-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110514110950/http://esc.nccu.edu.tw/modules/tinyd2/content/TaiwanChineseID.htm">資料庫─台灣民眾台灣人/中國人認同趨勢分布</a> (traditional chinese nyelven). National Chengchi University. [2011. május 14-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://esc.nccu.edu.tw/modules/tinyd2/content/TaiwanChineseID.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 7.) </li> <li id="cite_note-100"><a href="#cite_ref-100">↑</a> Quote: "Table 12: In Taiwan, some people identify themselves as Chinese, some identify themselves as Taiwan (sic). Do you identify yourself as Taiwanese or Chinese? (Do not prompt both Taiwanese and Chinese)" </li> <li id="cite_note-yb-2009-101">↑ <a href="#cite_ref-yb-2009_101-0">a</a> <a href="#cite_ref-yb-2009_101-1">b</a> <a href="#cite_ref-yb-2009_101-2">c</a> <a href="#cite_ref-yb-2009_101-3">d</a> <a href="#cite_ref-yb-2009_101-4">e</a> <a href="#cite_ref-yb-2009_101-5">f</a> <a href="#cite_ref-yb-2009_101-6">g</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20101224180527/http://www.taiwan.gov.tw/lp.asp?CtNode=1920&CtUnit=554&BaseDSD=7&mp=1001#">The Republic of China Yearbook 2009 / CHAPTER 4 Government</a>. Government Information Office, Republic of China (Taiwan), 2009. [2010. december 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.taiwan.gov.tw/lp.asp?CtNode=1920&CtUnit=554&BaseDSD=7&mp=1001">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2000. november 12.) </li> <li id="cite_note-102"><a href="#cite_ref-102">↑</a> Chang, Rich. „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190223024223/http://www.taipeitimes.com/News/taiwan/archives/2006/01/02/2003287050">Nation keeps death penalty, but reduces executions</a>”, Taipei Times, 2006. január 2.. [2019. február 23-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.taipeitimes.com/News/taiwan/archives/2006/01/02/2003287050">eredetiből</a> archiválva] (Hozzáférés: 2009. november 2.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.aufirst=Rich&rft.aulast=Chang&rft.title=Nation+keeps+death+penalty%2C+but+reduces+executions&rft.identifier=http%3A%2F%2Fwww.taipeitimes.com%2FNews%2Ftaiwan%2Farchives%2F2006%2F01%2F02%2F2003287050&rft.publisher=Taipei+Times&rft.date=2006-01-02">  </li> <li id="cite_note-103"><a href="#cite_ref-103">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210128011403/https://www.taiwan.gov.tw/content_4.php">Political Parties</a>. Goverment Information Office, 2021. január 28. [2021. január 28-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.taiwan.gov.tw/content_4.php">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 28.) </li> <li id="cite_note-104"><a href="#cite_ref-104">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120226030251/http://taiwanreview.nat.gov.tw/ct.asp?xItem=1465&CtNode=1347">Gone With the Times</a>. Taiwan Review, 1999. január 10. [2012. február 26-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://taiwanreview.nat.gov.tw/ct.asp?xItem=1465&CtNode=1347">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 12.) </li> <li id="cite_note-105"><a href="#cite_ref-105">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190311135929/http://www.taipeitimes.com/News/front/archives/2009/06/25/2003447086">City upgrades draw mixed reaction</a>. Taipei Times, 2009. június 25. [2019. március 11-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.taipeitimes.com/News/front/archives/2009/06/25/2003447086">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 12.) </li> <li id="cite_note-MasClaimtoMainland-107"><a href="#cite_ref-MasClaimtoMainland_107-0">↑</a> „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090603213128/http://www.taipeitimes.com/News/taiwan/archives/2008/10/08/2003425320">Ma refers to China as ROC territory in magazine interview</a>”, Taipei Times, 2008. október 8.. [2009. június 3-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.taipeitimes.com/News/taiwan/archives/2008/10/08/2003425320">eredetiből</a> archiválva] (Hozzáférés: 2010. november 15.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.title=Ma+refers+to+China+as+ROC+territory+in+magazine+interview&rft.identifier=http%3A%2F%2Fwww.taipeitimes.com%2FNews%2Ftaiwan%2Farchives%2F2008%2F10%2F08%2F2003425320&rft.publisher=Taipei+Times&rft.date=2008-10-08">  </li> <li id="cite_note-108"><a href="#cite_ref-108">↑</a> „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110429092643/http://www.timesonline.co.uk/tol/news/world/asia/article4636572.ece">President Ma Ying-jeou of Taiwan has progress making ties with China</a>”, 2008. augusztus 30.. [2011. április 29-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.timesonline.co.uk/tol/news/world/asia/article4636572.ece">eredetiből</a> archiválva] (Hozzáférés: 2010. november 15.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.title=President+Ma+Ying-jeou+of+Taiwan+has+progress+making+ties+with+China&rft.identifier=http%3A%2F%2Fwww.timesonline.co.uk%2Ftol%2Fnews%2Fworld%2Fasia%2Farticle4636572.ece&rft.date=2008-08-30">  </li> <li id="cite_note-109"><a href="#cite_ref-109">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20101123083810/http://www.state.gov/g/drl/rls/hrrpt/2007/100517.htm">Taiwan</a>. US Department of State, 2008. március 11. [2010. november 23-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.state.gov/g/drl/rls/hrrpt/2007/100517.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 15.) </li> <li id="cite_note-110"><a href="#cite_ref-110">↑</a> „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150708172345/http://www.taipeitimes.com/News/taiwan/archives/2002/09/10/167505">Taiwan-Mongolia ties move on</a>”, The Taipei Times, 2002. szeptember 10.. [2015. július 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.taipeitimes.com/News/taiwan/archives/2002/09/10/167505">eredetiből</a> archiválva] (Hozzáférés: 2010. november 15.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.title=Taiwan-Mongolia+ties+move+on&rft.identifier=http%3A%2F%2Fwww.taipeitimes.com%2FNews%2Ftaiwan%2Farchives%2F2002%2F09%2F10%2F167505&rft.publisher=The+Taipei+Times&rft.date=2002-09-10">  </li> <li id="cite_note-111"><a href="#cite_ref-111">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.webcitation.org/635qfjgEb?url=http://history.state.gov/countries/china">Countries – China</a>. US Department of State, Office of the Historian. [2011. november 10-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://history.state.gov/countries/china">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 28.) </li> <li id="cite_note-112"><a href="#cite_ref-112">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20180806165844/http://www.taiwandc.org/un-2001.htm">Taiwan and the United Nations</a>. New Taiwan. [2018. augusztus 6-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.taiwandc.org/un-2001.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 28.) </li> <li id="cite_note-113"><a href="#cite_ref-113">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20081223022541/http://www.unpo.org/content/view/7908/146/">Taiwan</a>. UNPO. [2008. december 23-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.unpo.org/content/view/7908/146/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 7.) </li> <li id="cite_note-114"><a href="#cite_ref-114">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100701101945/http://www.tfd.org.tw/english/about.php">About TFD</a>. TFD. [2010. július 1-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.tfd.org.tw/english/about.php">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 19.) </li> <li id="cite_note-115"><a href="#cite_ref-115">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Henckaerts, Jean-Marie. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=_9kuVIayxDoC&pg=PA96">The international status of Taiwan in the new world order</a>. Martinus Nijhoff Publishers, 96–97. o. (1996. november 23.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9041109293" title="Speciális:Könyvforrások/9041109293">ISBN 9041109293</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+international+status+of+Taiwan+in+the+new+world+order&rft.aulast=Henckaerts&rft.aufirst=Jean-Marie&rft.date=1996&rft.pub=Martinus+Nijhoff+Publishers&rft.pages=96%E2%80%9397&rft.isbn=9041109293&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3D_9kuVIayxDoC%26pg%3DPA96">  </li> <li id="cite_note-116"><a href="#cite_ref-116">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.scmp.com/news/china/diplomacy/article/3029626/taiwan-down-15-allies-kiribati-announces-switch-diplomatic">Taipei down to 15 allies as Kiribati announces switch of diplomatic ties to Beijing</a>. South China Morning Post, 2019. szeptember 20. (Hozzáférés: 2019. szeptember 25.) </li> <li id="cite_note-117"><a href="#cite_ref-117">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.bbc.com/zhongwen/simp/world-49772349">台湾再失邦交国基里巴斯倒向北京的重要原因</a>. <a href="/wiki/BBC" title="BBC">BBC</a>, 2019. szeptember 20. (Hozzáférés: 2019. szeptember 25.) </li> <li id="cite_note-118"><a href="#cite_ref-118">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.aljazeera.com/news/2023/3/26/honduras-cuts-diplomatic-ties-with-taiwan">Honduras cuts ties with Taiwan, opens relations with China</a> (angol nyelven). www.aljazeera.com. (Hozzáférés: 2023. március 26.) </li> <li id="cite_note-119"><a href="#cite_ref-119">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Vang, Pobzeb. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=TvXlFsxmJiMC">Five Principles of Chinese Foreign Policies</a>. AuthorHouse, 46. o. (2008. november 23.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9781434369710" title="Speciális:Könyvforrások/9781434369710">ISBN 9781434369710</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Five+Principles+of+Chinese+Foreign+Policies&rft.aulast=Vang&rft.aufirst=Pobzeb&rft.date=2008&rft.pub=AuthorHouse&rft.isbn=9781434369710&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3DTvXlFsxmJiMC">  </li> <li id="cite_note-120"><a href="#cite_ref-120">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20101113065656/http://www.hungary.org.tw/magyar/hungary.htm">Magyar Kereskedelmi Iroda</a>. Tajpej Hungarian Trade Office. [2010. november 13-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.hungary.org.tw/magyar/hungary.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 22.) </li> <li id="cite_note-121"><a href="#cite_ref-121">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120203045848/http://www.taiwanembassy.org/ct.asp?xItem=62629&CtNode=4424&mp=192&xp1=#">Szervezet és feladatok</a>. Tajpej Képviseleti iroda. [2012. február 3-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.taiwanembassy.org/ct.asp?xItem=62629&CtNode=4424&mp=192&xp1=">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 14.) </li> <li id="cite_note-122"><a href="#cite_ref-122">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20091202010447/http://online.wsj.com/article/SB988242686540854310.html?mod=googlewsj">Committed to Taiwan</a>. The Wall Street Journal, 2001. április 26. [2009. december 2-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://online.wsj.com/article/SB988242686540854310.html?mod=googlewsj">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 28.) </li> <li id="cite_note-123"><a href="#cite_ref-123">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150708222339/http://www.taiwan.gov.tw/ct.asp?xItem=27218&ctNode=1967&mp=1001">National Defense</a>. Yearbook. Government Information Office, 2009. [2015. július 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.taiwan.gov.tw/ct.asp?xItem=27218&ctNode=1967&mp=1001">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 15.) </li> <li id="cite_note-124"><a href="#cite_ref-124">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090608074659/http://www.taipeitimes.com/News/editorials/archives/2009/03/21/2003439010/wiki">The myth: a professional military in five years</a>. Taipei Times, 2009. március 21. [2009. június 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.taipeitimes.com/News/editorials/archives/2009/03/21/2003439010/wiki">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 28.) </li> <li id="cite_note-125"><a href="#cite_ref-125">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090313072548/http://www.straitstimes.com/print/Breaking%2BNews/Asia/Story/STIStory_347888.html">Taiwan to end conscription</a>. The Straits Times, 2009. március 9. [2009. március 13-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.straitstimes.com/print/Breaking%2BNews/Asia/Story/STIStory_347888.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 28.) </li> <li id="cite_note-126"><a href="#cite_ref-126">↑</a> Bishop, Mac William: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110428091100/http://www.gio.gov.tw/ct.asp?xItem=28601&ctNode=3389">Women Take Command</a>. Government Information Office, Republic of China, 2004. január 1. [2011. április 28-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.gio.gov.tw/ct.asp?xItem=28601&ctNode=3389">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 5.) </li> <li id="cite_note-127"><a href="#cite_ref-127">↑</a> „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://news.bbc.co.uk/1/hi/world/asia-pacific/729500.stm">ASIA-PACIFIC | Military alternative in Taiwan</a>”, BBC News, 2000. május 1. (Hozzáférés: 2009. május 28.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.title=ASIA-PACIFIC+%26%23124%3B+Military+alternative+in+Taiwan&rft.identifier=http%3A%2F%2Fnews.bbc.co.uk%2F1%2Fhi%2Fworld%2Fasia-pacific%2F729500.stm&rft.publisher=BBC+News&rft.date=2000-05-01">  </li> <li id="cite_note-128"><a href="#cite_ref-128">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110501211113/http://nl.newsbank.com/nl-search/we/Archives?p_product=NewsLibrary&p_multi=BBAB&d_place=BBAB&p_theme=newslibrary2&p_action=search&p_maxdocs=200&p_topdoc=1&p_text_direct-0=124D9E23B9033ED0&p_field_direct-0=document_id&p_perpage=10&p_sort=YMD_date:D&s_trackval=GooglePM">Taiwan to shorten conscription term to one year</a>. Central News Agency website, Taipei, 2008. december 3. [2011. május 1-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://nl.newsbank.com/nl-search/we/Archives?p_product=NewsLibrary&p_multi=BBAB&d_place=BBAB&p_theme=newslibrary2&p_action=search&p_maxdocs=200&p_topdoc=1&p_text_direct-0=124D9E23B9033ED0&p_field_direct-0=document_id&p_perpage=10&p_sort=YMD_date:D&s_trackval=GooglePM">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 28.) </li> <li id="cite_note-129"><a href="#cite_ref-129">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080111063941/http://www.state.gov/g/drl/rls/irf/2005/51508.htm">China (includes Taiwan only): International Religious Freedom Report 2005</a>. US Department of State: Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor, 2005. november 8. [2008. január 11-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.state.gov/g/drl/rls/irf/2005/51508.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 24.) </li> <li id="cite_note-130"><a href="#cite_ref-130">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080213052048/http://www.state.gov/g/drl/rls/irf/2006/71337.htm">China (includes Taiwan only): International Religious Freedom Report 2006</a>. US Department of State: Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor, 2006. szeptember 15. [2008. február 13-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.state.gov/g/drl/rls/irf/2006/71337.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 24.) </li> <li id="cite_note-131"><a href="#cite_ref-131">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080216064814/http://www.state.gov/g/drl/rls/irf/2007/90134.htm">China (includes Taiwan only): International Religious Freedom Report 2007</a>. US Department of State: Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor, 2006. szeptember 15. [2008. február 16-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.state.gov/g/drl/rls/irf/2007/90134.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 24.) </li> <li id="cite_note-132"><a href="#cite_ref-132">↑</a> Lynn F. Lee: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20091025084558/http://www.gio.gov.tw/taiwan-website/5-gp/yearbook/2002/chpt03-2.htm">Languages in Taiwan Today</a>. Government Information Office, Republic of China. [2009. október 25-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.gio.gov.tw/taiwan-website/5-gp/yearbook/2002/chpt03-2.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 7.) </li> <li id="cite_note-133"><a href="#cite_ref-133">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://foreigner.tpc.gov.tw/_file/2968/SG/36568/D40000002968000000_4.html">Population</a>. New Taipei City, 2010. június 30. (Hozzáférés: 2011. január 4.) </li> <li id="cite_note-134"><a href="#cite_ref-134">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://khh.travel/en/spots/AboutKh.aspx">Knowing Kaohsiung</a>. Tourism Bureau of Kaohsiung City Government, 2010. (Hozzáférés: 2011. január 4.) </li> <li id="cite_note-135"><a href="#cite_ref-135">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://english.taipei.gov.tw/ct.asp?xItem=1084529&ctNode=29491&mp=100002">Demographical Overview</a>. Taipei City Government, 2008. (Hozzáférés: 2011. január 4.) </li> <li id="cite_note-citypop-136">↑ <a href="#cite_ref-citypop_136-0">a</a> <a href="#cite_ref-citypop_136-1">b</a> <a href="#cite_ref-citypop_136-2">c</a> <a href="#cite_ref-citypop_136-3">d</a> <a href="#cite_ref-citypop_136-4">e</a> <a href="#cite_ref-citypop_136-5">f</a> <a href="#cite_ref-citypop_136-6">g</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.citypopulation.de/Taiwan-Cities.html#Stadt_gross">Taiwan</a>. CityPopulation.de, 2009. december 31. (Hozzáférés: 2011. január 4.) </li> <li id="cite_note-137"><a href="#cite_ref-137">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.xe.com/ucc/convert.cgi?Amount=1500000&From=TWD&To=HUF">1,5 millió tajvani dollár forintban</a> (www.xe.com) </li> <li id="cite_note-welfare-139">↑ <a href="#cite_ref-welfare_139-0">a</a> <a href="#cite_ref-welfare_139-1">b</a> <a href="#cite_ref-welfare_139-2">c</a> <a href="#cite_ref-welfare_139-3">d</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120312142401/http://www.taiwan.gov.tw/ct.asp?xItem=27604&ctNode=1926&mp=1001#">Welfare</a>. 2009 Yearbook, Government Information Office. [2012. március 12-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.taiwan.gov.tw/ct.asp?xItem=27604&ctNode=1926&mp=1001">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 16.) </li> <li id="cite_note-health-140">↑ <a href="#cite_ref-health_140-0">a</a> <a href="#cite_ref-health_140-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20101229145352/http://www.gio.gov.tw/taiwan-website/5-gp/yearbook/14PublicHealth.pdf#">Public health</a>. 2009 Yearbook, Government Information Office. [2010. december 29-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.gio.gov.tw/taiwan-website/5-gp/yearbook/14PublicHealth.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 16.) </li> <li id="cite_note-141"><a href="#cite_ref-141">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200304093236/https://eng.stat.gov.tw/point.asp?index=3">Latest indicators</a>. National Statistics, Republic of China (Taiwan). [2020. március 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://eng.stat.gov.tw/point.asp?index=3">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 19.) </li> <li id="cite_note-woodward-142"><a href="#cite_ref-woodward_142-0">↑</a> Woodward, G. Thomas: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110511163148/http://www.allbusiness.com/finance-insurance/credit-intermediation-related-activities/105100-1.html">The Taiwanese hyperinflation and stabilization of 1945 - 1952.</a>. Journal of Money, Credit & Banking, 1989. február 1. [2011. május 11-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.allbusiness.com/finance-insurance/credit-intermediation-related-activities/105100-1.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 13.) </li> <li id="cite_note-143"><a href="#cite_ref-143">↑</a> Her, Kelly: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110430041754/http://taiwanreview.nat.gov.tw/ct.asp?xItem=1153&CtNode=128">Privatization Set in Motion</a>. Taiwan Review, 2005. január 12. [2011. április 30-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://taiwanreview.nat.gov.tw/ct.asp?xItem=1153&CtNode=128">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 5.) </li> <li id="cite_note-144"><a href="#cite_ref-144">↑</a> „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160207045806/http://news.bbc.co.uk/2/hi/programmes/from_our_own_correspondent/8475215.stm">Taiwan's Grand Hotel welcome for Chinese visitors</a>”, BBC News, 2010. január 23.. [2016. február 7-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://news.bbc.co.uk/2/hi/programmes/from_our_own_correspondent/8475215.stm">eredetiből</a> archiválva] (Hozzáférés: 2010. január 25.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.title=Taiwan%27s+Grand+Hotel+welcome+for+Chinese+visitors&rft.identifier=http%3A%2F%2Fnews.bbc.co.uk%2F2%2Fhi%2Fprogrammes%2Ffrom_our_own_correspondent%2F8475215.stm&rft.publisher=BBC+News&rft.date=2010-01-23">  </li> <li id="cite_note-145"><a href="#cite_ref-145">↑</a> <a href="#CITEREFDoIT2008">DoIT 2008</a>, p. 5 </li> <li id="cite_note-146"><a href="#cite_ref-146">↑</a> Morris, Peter. „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110513050407/http://www.atimes.com/atimes/China/FB04Ad04.html">Taiwan business in China supports opposition</a>”, Asia Times Online, 2004. február 4.. [2011. május 13-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.atimes.com/atimes/China/FB04Ad04.html">eredetiből</a> archiválva] (Hozzáférés: 2010. december 13.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.aufirst=Peter&rft.aulast=Morris&rft.title=Taiwan+business+in+China+supports+opposition&rft.identifier=http%3A%2F%2Fwww.atimes.com%2Fatimes%2FChina%2FFB04Ad04.html&rft.publisher=Asia+Times+Online&rft.date=4+February+2004">  </li> <li id="cite_note-147"><a href="#cite_ref-147">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20060510102658/http://www.bilaterals.org/article.php3?id_article=242">US-Taiwan FTA would have limited impact</a>. bilaterals.org. [2006. május 10-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.bilaterals.org/article.php3?id_article=242">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 28.) </li> <li id="cite_note-taiwannews-148">↑ <a href="#cite_ref-taiwannews_148-0">a</a> <a href="#cite_ref-taiwannews_148-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190517100453/https://www.taiwannews.com.tw/en/news/3704112">Taiwan's economic growth rate claws to top of Asia's 4 tigers</a>. Taiwan News. [2019. május 17-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.taiwannews.com.tw/en/news/3704112">eredetiből</a> archiválva]. </li> <li id="cite_note-149"><a href="#cite_ref-149">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.imf.org/external/datamapper/NGDPD@WEO/OEMDC/ADVEC/WEOWORLD">GDP, current prices</a>. IMF. (Hozzáférés: 2019. május 27.) </li> <li id="cite_note-150"><a href="#cite_ref-150">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://worldcompetitiveness.imd.org/countryprofile/TW/wcy">Competitiveness Ranking: Taiwan</a>. IMD. (Hozzáférés: 2019. május 27.) </li> <li id="cite_note-151"><a href="#cite_ref-151">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20181129145344/http://www.wto.org/english/theWTO_e/countries_e/chinese_taipei_e.htm">Separate Customs Territory of Taiwan, Penghu, Kinmen and Matsu (Chinese Taipei) and the WTO</a>. World Trade Organization. [2018. november 29-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.wto.org/english/theWTO_e/countries_e/chinese_taipei_e.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 7.) </li> <li id="cite_note-152"><a href="#cite_ref-152">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230907/tajvan-a-vilag-motorja-mi-szol-a-kinai-tamadas-mellett-es-ellene-637787">Tajvan a világ motorja - Mi szól a kínai támadás mellett és ellene?</a>. Portfolio.hu, 2023. szeptember 7. (Hozzáférés: 2023. október 5.) </li> <li id="cite_note-transport-153">↑ <a href="#cite_ref-transport_153-0">a</a> <a href="#cite_ref-transport_153-1">b</a> <a href="#cite_ref-transport_153-2">c</a> <a href="#cite_ref-transport_153-3">d</a> <a href="#cite_ref-transport_153-4">e</a> <a href="#cite_ref-transport_153-5">f</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120312070654/http://www.taiwan.gov.tw/ct.asp?xItem=27634&ctNode=1910&mp=1001">Transportation</a>. 2009 Yearbook, Government Information office. [2012. március 12-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.taiwan.gov.tw/ct.asp?xItem=27634&ctNode=1910&mp=1001">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 22.) </li> <li id="cite_note-154"><a href="#cite_ref-154">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20180828050443/http://e-iot.iot.gov.tw/">交通服務ｅ網通</a>. A tajvani Közlekedési Intézet weboldala. [2018. augusztus 28-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://e-iot.iot.gov.tw/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 27.) </li> <li id="cite_note-telecommunications-155">↑ <a href="#cite_ref-telecommunications_155-0">a</a> <a href="#cite_ref-telecommunications_155-1">b</a> <a href="#cite_ref-telecommunications_155-2">c</a> <a href="#cite_ref-telecommunications_155-3">d</a> <a href="#cite_ref-telecommunications_155-4">e</a> <a href="#cite_ref-telecommunications_155-5">f</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120312070654/http://www.taiwan.gov.tw/ct.asp?xItem=27634&ctNode=1910&mp=1001">Telecommunications</a>. 2009 Yearbook, Government Information Office. [2012. március 12-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.taiwan.gov.tw/ct.asp?xItem=27634&ctNode=1910&mp=1001">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 23.) </li> <li id="cite_note-156"><a href="#cite_ref-156">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110812022420/http://biz.yahoo.com/ic/152/152882.html">Chunghwa Post Co., Ltd. Company Profile</a>. Yahoo! Finance. [2011. augusztus 12-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://biz.yahoo.com/ic/152/152882.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 23.) </li> <li id="cite_note-157"><a href="#cite_ref-157">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20101009215146/http://www.cht.com.tw/CHTFinalE/Web/AboutUS.php?CatID=856#">Major Shareholder List</a>. Chunghwa Telecom, 2007. március 31. [2010. október 9-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.cht.com.tw/CHTFinalE/Web/AboutUS.php?CatID=856">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 23.) </li> <li id="cite_note-158"><a href="#cite_ref-158">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100328235917/http://www.google.com/finance?q=NYSE:CHT">NYSE:CHT</a>. Google Finance. [2010. március 28-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.google.com/finance?q=NYSE:CHT">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 23.) </li> <li id="cite_note-159"><a href="#cite_ref-159">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120708021040/http://www.moeaboe.gov.tw/About/webpage/book_en4/page1.htm#">Liberalization of Power Market in Taiwan</a>. Bureau of Energy. [2012. július 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.moeaboe.gov.tw/About/webpage/book_en4/page1.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 23.) </li> <li id="cite_note-160"><a href="#cite_ref-160">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20111017153218/http://www.water.gov.tw/eng/01aboutus/abo_c_main.asp?bull_id=885">History</a>. Taiwan Water Corporation. [2011. október 17-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.water.gov.tw/eng/01aboutus/abo_c_main.asp?bull_id=885">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 23.) </li> <li id="cite_note-161"><a href="#cite_ref-161">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20130524131640/http://eng.wra.gov.tw/ct.asp?xItem=11802&CtNode=2289#">Introduction</a>. Water Resources Agency. [2013. május 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://eng.wra.gov.tw/ct.asp?xItem=11802&CtNode=2289">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 23.) </li> <li id="cite_note-162"><a href="#cite_ref-162">↑</a> Lotta Danielsson-Murphy: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100114050350/http://www.us-taiwan.org/taiwan_holidays.html">Taiwan Calendar and Holidays</a>. US-Taiwan Business Council. [2010. január 14-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.us-taiwan.org/taiwan_holidays.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 28.) </li> <li id="cite_note-163"><a href="#cite_ref-163">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Postiglione, Gerard A., Grace C. L. Mak. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=RTE8KCespeEC&pg=PA347">Asian higher education</a>. Greenwood Publishing Group, 346–348. o. (1997. november 23.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0313289018" title="Speciális:Könyvforrások/0313289018">ISBN 0313289018</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Asian+higher+education&rft.aulast=Postiglione&rft.aufirst=Gerard+A.&rft.date=1997&rft.pub=Greenwood+Publishing+Group&rft.pages=346%E2%80%93348&rft.isbn=0313289018&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3DRTE8KCespeEC%26pg%3DPA347">  </li> <li id="cite_note-164"><a href="#cite_ref-164">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.today/20120731065336/http://www.gio.gov.tw/info/taiwan-story/education/edown/3-1.htm">The Story of Taiwan-Education Taiwan's Educational Development and Present Situation</a>. Government Information Office, Republic of China. [2012. július 31-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.gio.gov.tw/info/taiwan-story/education/edown/3-1.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 28.) </li> <li id="cite_note-165"><a href="#cite_ref-165">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Gary Phillips (2007. november 17.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20071126225257/http://www.air.org/publications/documents/phillips.chance.favors.the.prepared.mind.pdf">Chance Favors the Prepared Mind: Mathematics and Science Indicators for Comparing States and Nations</a>” (PDF), Kiadó: American Institutes for Research. [2007. november 26-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.air.org/publications/documents/phillips.chance.favors.the.prepared.mind.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 21.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Chance+Favors+the+Prepared+Mind%3A+Mathematics+and+Science+Indicators+for+Comparing+States+and+Nations&rft.date=2007-11-17&rft.au=Gary+Phillips&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.air.org%2Fpublications%2Fdocuments%2Fphillips.chance.favors.the.prepared.mind.pdf">  </li> <li id="cite_note-166"><a href="#cite_ref-166">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Bucknall, Keven. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=npxUXbUg6uUC&pg=PA15">Chinese Business Etiquette and Culture</a>. C&M Online Media, Inc., 15. o. (2002. november 23.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0917990447" title="Speciális:Könyvforrások/0917990447">ISBN 0917990447</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Chinese+Business+Etiquette+and+Culture&rft.aulast=Bucknall&rft.aufirst=Keven&rft.date=2002&rft.pub=C%26M+Online+Media%2C+Inc.&rft.isbn=0917990447&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3DnpxUXbUg6uUC%26pg%3DPA15"> [<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/*/https://books.google.com/?id=npxUXbUg6uUC&pg=PA15">halott link</a>] </li> <li id="cite_note-167"><a href="#cite_ref-167">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090608075457/http://www.taipeitimes.com/News/archives/1999/11/01/0000009019">Betting on Taiwan's future with the Nankang software park</a>. Taipei Times, 1999. november 1. [2009. június 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.taipeitimes.com/News/archives/1999/11/01/0000009019">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 28.) </li> <li id="cite_note-168"><a href="#cite_ref-168">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080608050510/http://investintaiwan.nat.gov.tw/en/news/200509/2005090201.html">Over 70% of Taiwanese parents send kids to English bushibans</a>. Invest in Taiwan, Department of Investment Services, 2005. szeptember 2. [2008. június 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://investintaiwan.nat.gov.tw/en/news/200509/2005090201.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 28.) </li> <li id="cite_note-169"><a href="#cite_ref-169">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-C._Smith-1997">C. Smith, Douglas. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=NqJP5uE9LewC&pg=PA119">Middle education in the Middle Kingdom</a>. Greenwood Publishing Group, 119. o. (1997). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0275956415" title="Speciális:Könyvforrások/0275956415">ISBN 0275956415</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Middle+education+in+the+Middle+Kingdom&rft.aulast=C.+Smith&rft.aufirst=Douglas&rft.date=1997&rft.pub=Greenwood+Publishing+Group&rft.isbn=0275956415&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3DNqJP5uE9LewC%26pg%3DPA119">  </li> <li id="cite_note-170"><a href="#cite_ref-170">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.npm.gov.tw/en/Article.aspx?sNo=03001513">Old Collection & New Additions</a>. National Palace Museum. (Hozzáférés: 2019. május 27.) </li> <li id="cite_note-gio-tourism-171">↑ <a href="#cite_ref-gio-tourism_171-0">a</a> <a href="#cite_ref-gio-tourism_171-1">b</a> <a href="#cite_ref-gio-tourism_171-2">c</a> <a href="#cite_ref-gio-tourism_171-3">d</a> <a href="#cite_ref-gio-tourism_171-4">e</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20101229144818/http://www.gio.gov.tw/taiwan-website/5-gp/yearbook/18Tourism.pdf#">Tourism</a>. 2009 Yearbook, Government Information Office. [2010. december 29-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.gio.gov.tw/taiwan-website/5-gp/yearbook/18Tourism.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 25.) </li> <li id="cite_note-172"><a href="#cite_ref-172">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110921233412/http://www.juming.org.tw/opencms/juming_en/about/founder/lifed/lifed_0002.html?tools=lifed&ina=2&seq=3">Ju Ming Biography</a>. Juming Museum. [2011. szeptember 21-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.juming.org.tw/opencms/juming_en/about/founder/lifed/lifed_0002.html?tools=lifed&ina=2&seq=3">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 25.) </li> <li id="cite_note-taipeitimes-173"><a href="#cite_ref-taipeitimes_173-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190201172032/http://www.taipeitimes.com/News/feat/archives/2010/01/24/2003464261">Taiwan’s secret weapon</a>. Taipei Times, 2010. január 24. [2019. február 1-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.taipeitimes.com/News/feat/archives/2010/01/24/2003464261">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 8.) </li> <li id="cite_note-Keane-174"><a href="#cite_ref-Keane_174-0">↑</a> Keane, Michael. Donald, Stephanie. Hong, Yin. [2002] (2002). Media in China: Consumption, Content and Crisis. Routledge Publishing. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0700716149" title="Speciális:Könyvforrások/0700716149">ISBN 0-7007-1614-9</a> </li> <li id="cite_note-latrobe-175">↑ <a href="#cite_ref-latrobe_175-0">a</a> <a href="#cite_ref-latrobe_175-1">b</a> Deslandes, Jeanne: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120316002211/http://www.latrobe.edu.au/screeningthepast/firstrelease/fr1100/jdfr11g.htm">Dancing shadows of film exhibition: Taiwan and the Japanese influence</a>. Screening the Past, La Trobe University, 2000. november 1. [2012. március 16-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.latrobe.edu.au/screeningthepast/firstrelease/fr1100/jdfr11g.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 8.) </li> <li id="cite_note-gio-176">↑ <a href="#cite_ref-gio_176-0">a</a> <a href="#cite_ref-gio_176-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120312142354/http://www.taiwan.gov.tw/ct.asp?xItem=27553&ctNode=1924&mp=1001#">Cinema</a>. Government Information Office, 2010. május 26. [2012. március 12-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.taiwan.gov.tw/ct.asp?xItem=27553&ctNode=1924&mp=1001">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 8.) </li> <li id="cite_note-gio-folk-177">↑ <a href="#cite_ref-gio-folk_177-0">a</a> <a href="#cite_ref-gio-folk_177-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20101229140747/http://www.gio.gov.tw/taiwan-website/5-gp/yearbook/17Culture.pdf#">Folk Arts</a>. 2009 Yearbook, Government Information Office. [2010. december 29-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.gio.gov.tw/taiwan-website/5-gp/yearbook/17Culture.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 13.) </li> <li id="cite_note-wokme-178">↑ <a href="#cite_ref-wokme_178-0">a</a> <a href="#cite_ref-wokme_178-1">b</a> <a href="#cite_ref-wokme_178-2">c</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150410010658/http://wokme.com/cuisines/taiwanese.htm">Taiwanese cuisine</a>. Wokme Asian Cooking Guide. [2015. április 10-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.wokme.com/cuisines/taiwanese.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 24.) </li> <li id="cite_note-popularfood-179">↑ <a href="#cite_ref-popularfood_179-0">a</a> <a href="#cite_ref-popularfood_179-1">b</a> <a href="#cite_ref-popularfood_179-2">c</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120620025602/http://www.gio.gov.tw/taiwan-website/5-gp/culture/food/">Popular Food Culture in Taiwan</a>. Government Information Office, 2006. [2012. június 20-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.gio.gov.tw/taiwan-website/5-gp/culture/food/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 24.) </li> <li id="cite_note-180"><a href="#cite_ref-180">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110111143610/http://coffeetea.about.com/od/bubbletea/a/bubbletea.htm#">Bubble Tea</a>. [2011. január 11-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://coffeetea.about.com/od/bubbletea/a/bubbletea.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 24.) </li> <li id="cite_note-focus-181">↑ <a href="#cite_ref-focus_181-0">a</a> <a href="#cite_ref-focus_181-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110725172516/http://focustaiwan.tw/ShowNews/WebNews_Detail.aspx?ID=201007030009&Type=aLIV">Baseball most popular sport in Taiwan: poll</a>. Focus Taiwan News Channel, 2010. július 3. [2011. július 25-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://focustaiwan.tw/ShowNews/WebNews_Detail.aspx?ID=201007030009&Type=aLIV">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 13.) </li> <li id="cite_note-182"><a href="#cite_ref-182">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150712193311/http://www.culture.tw/index.php?option=com_content&task=view&id=918&Itemid=157">Taiwan Baseball a new rallying point for national pride</a>. Taiwan Culture Portal, 2008. szeptember 30. [2015. július 12-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.culture.tw/index.php?option=com_content&task=view&id=918&Itemid=157">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 13.) </li> <li id="cite_note-183"><a href="#cite_ref-183">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160304115533/http://mlb.mlb.com/usa_baseball/schedule_world_cup.jsp">2007 USA Baseball World Cup Schedule</a>. USA Baseball. [2016. március 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://mlb.mlb.com/usa_baseball/schedule_world_cup.jsp">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 13.) </li> <li id="cite_note-media-184">↑ <a href="#cite_ref-media_184-0">a</a> <a href="#cite_ref-media_184-1">b</a> <a href="#cite_ref-media_184-2">c</a> <a href="#cite_ref-media_184-3">d</a> <a href="#cite_ref-media_184-4">e</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20101229144158/http://www.gio.gov.tw/taiwan-website/5-gp/yearbook/15MassMedia.pdf#">Mass Media</a>. 2009 Yearbook, Government Information Office. [2010. december 29-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.gio.gov.tw/taiwan-website/5-gp/yearbook/15MassMedia.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 23.) </li> <li id="cite_note-185"><a href="#cite_ref-185">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Chen-2008">Chen, Yi-Hsiang.szerk.: Ying Zhu, Michael Keane, Ruoyun Bai: Looking for Taiwan's Competitive Edge, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=r92kt2Z12akC&lpg=PA177&dq=taiwanese%20drama&pg=PA180">TV drama in China</a>. Hong Kong University Press, 175-186. o. (2008). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-962-209-940-1" title="Speciális:Könyvforrások/978-962-209-940-1">ISBN 978-962-209-940-1</a>. Hozzáférés ideje: 2010. november 23.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=TV+drama+in+China&rft.atitle=Looking+for+Taiwan%27s+Competitive+Edge&rft.aulast=Chen&rft.aufirst=Yi-Hsiang&rft.date=2008&rft.pub=Hong+Kong+University+Press&rft.isbn=978-962-209-940-1&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3Dr92kt2Z12akC%26lpg%3DPA177%26dq%3Dtaiwanese%2520drama%26pg%3DPA180">  </li> <li id="cite_note-186"><a href="#cite_ref-186">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100601080859/http://admin.taiwan.net.tw/statistics/File/200912/table01_2009.pdf#">Visitor Arrivals 1968-2009</a>. Tourism Bureau. [2010. június 1-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://admin.taiwan.net.tw/statistics/File/200912/table01_2009.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 23.) </li> <li id="cite_note-187"><a href="#cite_ref-187">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20140427195145/http://admin.taiwan.net.tw/statistics/File/200912/table02_2009.pdf#">Visitor arrivals by Residence, 2009</a>. Tourism Bureau. [2014. április 27-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://admin.taiwan.net.tw/statistics/File/200912/table02_2009.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 23.) </li> <li id="cite_note-188"><a href="#cite_ref-188">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190203005814/https://eng.taiwan.net.tw/m1.aspx?sNo=0002015">Recreation Farms</a>. Tourism Bureau. [2019. február 3-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://eng.taiwan.net.tw/m1.aspx?sNo=0002015">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 23.) </li> <li id="cite_note-189"><a href="#cite_ref-189">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190327154632/http://www.taiwanholidays.com.au/taiwan-markets-open-up-for-medical-tourism-to-taiwan">Markets Open up for Medical Tourism to Taiwan</a>. Taiwan Holidays. [2019. március 27-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.taiwanholidays.com.au/taiwan-markets-open-up-for-medical-tourism-to-taiwan">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 23.) </li> <li id="cite_note-190"><a href="#cite_ref-190">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100924153742/http://www.worldtravelguide.net/taiwan/public-holidays">Taiwan Public Holidays</a>. World Travel Guide. [2010. szeptember 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.worldtravelguide.net/taiwan/public-holidays">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 10.) </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Források">Források</h2>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=49" title="Szakasz szerkesztése: Források">szerkesztés</a>]</div> <ul><li>Fenby 2009: Fenby, Jonathan (2009): The Penguin History of Modern China: The Fall and Rise of a Great Power, 1850–2009, Penguin Books, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780713998320" title="Speciális:Könyvforrások/9780713998320">ISBN 978-0-7139-9832-0</a></li> <li>Fung 2000: Fung, Edmund S. K. (2000): In search of Chinese democracy: civil opposition in Nationalist China, 1929–1949, Cambridge modern China series, Cambridge University Press, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780521771245" title="Speciális:Könyvforrások/9780521771245">ISBN 978-0-521-77124-5</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Fordítás">Fordítás</h2>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=50" title="Szakasz szerkesztése: Fordítás">szerkesztés</a>]</div> <ul><li>Ez a szócikk részben vagy egészben a <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Republic_of_China" class="extiw" title="en:Republic of China">Republic of China</a> című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Ajánlott_irodalom">Ajánlott irodalom</h2>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=51" title="Szakasz szerkesztése: Ajánlott irodalom">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110429095322/http://doit.moea.gov.tw/itech/data/2008_1_1_EN.pdf">2008 White Paper On Taiwan Industrial Technology</a>. Department of Industrial Technology, 2008. [2011. április 29-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://doit.moea.gov.tw/itech/data/2008_1_1_EN.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 27.)</li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Cole-2006">Cole, B.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/taiwanssecurityh0000cole">Taiwan's Security: History and Prospects</a>. Routledge (2006). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0415365813" title="Speciális:Könyvforrások/0415365813">ISBN 0415365813</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Taiwan%27s+Security%3A+History+and+Prospects&rft.aulast=Cole&rft.aufirst=B.&rft.date=2006&rft.pub=Routledge&rft.isbn=0415365813&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Ftaiwanssecurityh0000cole"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Copper-2006">Copper, J.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/playingwithfirel0000copp">Playing with Fire: The Looming War with China over Taiwan</a>. Praeger Security International General Interest (2006). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0275988880" title="Speciális:Könyvforrások/0275988880">ISBN 0275988880</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Playing+with+Fire%3A+The+Looming+War+with+China+over+Taiwan&rft.aulast=Copper&rft.aufirst=J.&rft.date=2006&rft.pub=Praeger+Security+International+General+Interest&rft.isbn=0275988880&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fplayingwithfirel0000copp"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Jordán-2005">Jordán, Gyula. Tajvan történelme. Kossuth Kiadó Zrt. (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/963094684X" title="Speciális:Könyvforrások/963094684X">ISBN 963094684X</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Tajvan+t%C3%B6rt%C3%A9nelme&rft.aulast=Jord%C3%A1n&rft.aufirst=Gyula&rft.date=2005&rft.pub=Kossuth+Kiad%C3%B3+Zrt.&rft.isbn=963094684X"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Dr._Kubassek-2003">Dr. Kubassek, János. Tájfunok Tajvan földjén. Medicina Könyvkiadó Zrt. (2003). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789632438818" title="Speciális:Könyvforrások/9789632438818">ISBN 9789632438818</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=T%C3%A1jfunok+Tajvan+f%C3%B6ldj%C3%A9n&rft.aulast=Dr.+Kubassek&rft.aufirst=J%C3%A1nos&rft.date=2003&rft.pub=Medicina+K%C3%B6nyvkiad%C3%B3+Zrt.&rft.isbn=9789632438818"> </li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="További_információk">További információk</h2>[<a href="/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&section=52" title="Szakasz szerkesztése: További információk">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.freeworldmaps.net/asia/taiwan/map.html">Tajvan térképe</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Konzuli_informaciok/Utazas_kulfoldre/Fontos+utaz%C3%A1si+tan%C3%A1csok/fontos_utazasi_tanacsok_orsz.aspx?d=Beutaz%C3%A1si,%20tart%C3%B3zkod%C3%A1si%20%C3%A9s%20munkav%C3%A1llal%C3%A1si%20felt%C3%A9telek&c=167&z=%c3%81zsia">A Magyar Külügyminisztérium tájékoztatója Tajvanba utazóknak</a>[<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/*/http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Konzuli_informaciok/Utazas_kulfoldre/Fontos+utaz%C3%A1si+tan%C3%A1csok/fontos_utazasi_tanacsok_orsz.aspx?d=Beutaz%C3%A1si,%20tart%C3%B3zkod%C3%A1si%20%C3%A9s%20munkav%C3%A1llal%C3%A1si%20felt%C3%A9telek&c=167&z=%c3%81zsia">halott link</a>]</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080531042339/http://www.hungary.org.tw/magyar/hungary.htm">A tajpeji Magyar Kereskedelmi Iroda honlapja</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.roc-taiwan.org/HU">A budapesti Tajpej Képviseleti Iroda honlapja</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/tw.html">A CIA adatlapja Tajvanról</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20101229003947/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/tw.html">Archiválva</a> 2010. december 29-i dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://kitekinto.hu/cimkek/tajvan/">A Kitekintő.hu Tajvannal foglalkozó lapgyűjteménye</a></li></ul> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Kínai_Köztársaság" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-autocollapse navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="3"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><a href="/wiki/Sablon:K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g-t%C3%A9mak%C3%B6r%C3%B6k" title="Sablon:Kínai Köztársaság-témakörök">Sablon:Kínai Köztársaság-témakörök</a><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g-t%C3%A9mak%C3%B6r%C3%B6k">m</a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g-t%C3%A9mak%C3%B6r%C3%B6k">v</a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g-t%C3%A9mak%C3%B6r%C3%B6k&action=edit">sz</a></li></ul></div><div id="Kínai_Köztársaság" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a class="mw-selflink selflink">Kínai Köztársaság</a></div></th></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/w/index.php?title=A_K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&action=edit&redlink=1" class="new" title="A Kínai Köztársaság történelme (a lap nem létezik)">Történelem</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/w/index.php?title=1911-es_k%C3%ADnai_forradalom&action=edit&redlink=1" class="new" title="1911-es kínai forradalom (a lap nem létezik)">1911-es kínai forradalom</a> (<a href="/wiki/Vucsangi_felkel%C3%A9s" title="Vucsangi felkelés">vucsangi felkelés</a>) • <a href="/wiki/M%C3%A1jus_negyedike_mozgalom" title="Május negyedike mozgalom">május negyedike mozgalom</a> • <a href="/wiki/Hadurak_kora" title="Hadurak kora">hadurak kora</a> • <a href="/w/index.php?title=Mandzs%C3%BAria_jap%C3%A1n_megsz%C3%A1ll%C3%A1sa&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mandzsúria japán megszállása (a lap nem létezik)">Mandzsúria japán megszállása</a> • <a href="/w/index.php?title=Hsziani_incidens&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hsziani incidens (a lap nem létezik)">hsziani incidens</a> • <a href="/wiki/M%C3%A1sodik_k%C3%ADnai%E2%80%93jap%C3%A1n_h%C3%A1bor%C3%BA" title="Második kínai–japán háború">második kínai–japán háború</a> • <a href="/wiki/K%C3%ADnai_polg%C3%A1rh%C3%A1bor%C3%BA" title="Kínai polgárháború">kínai polgárháború</a> • <a href="/w/index.php?title=228-as_incidens&action=edit&redlink=1" class="new" title="228-as incidens (a lap nem létezik)">228-as incidens</a> (lásd még: <a href="/wiki/Tajvan_t%C3%B6rt%C3%A9nelme" title="Tajvan történelme">Tajvan történelme</a>)</div></td><td class="noviewer navbox-image" rowspan="7" style="width:1px;padding:0 0 0 2px"><div><a href="/wiki/F%C3%A1jl:National_Emblem_of_the_Republic_of_China.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8b/National_Emblem_of_the_Republic_of_China.svg/60px-National_Emblem_of_the_Republic_of_China.svg.png" decoding="async" width="60" height="60" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8b/National_Emblem_of_the_Republic_of_China.svg/90px-National_Emblem_of_the_Republic_of_China.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8b/National_Emblem_of_the_Republic_of_China.svg/120px-National_Emblem_of_the_Republic_of_China.svg.png 2x" data-file-width="600" data-file-height="600" /></a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/w/index.php?title=A_K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_gazdas%C3%A1ga&action=edit&redlink=1" class="new" title="A Kínai Köztársaság gazdasága (a lap nem létezik)">Gazdaság</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Tajvani_%C3%BAj_doll%C3%A1r" title="Tajvani új dollár">tajvani új dollár</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/A_K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_k%C3%B6zleked%C3%A9se" title="A Kínai Köztársaság közlekedése">Közlekedés</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/A_K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_vas%C3%BAti_k%C3%B6zleked%C3%A9se" title="A Kínai Köztársaság vasúti közlekedése">vasút</a> • <a href="/wiki/Tajvani_nagysebess%C3%A9g%C5%B1_vas%C3%BAt" title="Tajvani nagysebességű vasút">nagysebességű vasút</a> • <a href="/wiki/Tajpeji_metr%C3%B3" title="Tajpeji metró">tajpeji metró</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Tajvan_f%C3%B6ldrajza" title="Tajvan földrajza">Földrajz</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Tajvan_(sziget)" title="Tajvan (sziget)">Tajvan szigete</a> • <a href="/w/index.php?title=A_K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_szigetei&action=edit&redlink=1" class="new" title="A Kínai Köztársaság szigetei (a lap nem létezik)">Kisebb szigetek listája</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Kultúra</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Tajvan_kult%C3%BAr%C3%A1ja" title="Tajvan kultúrája">Tajvan kultúrája</a> • <a href="/wiki/Tajvani_filmm%C5%B1v%C3%A9szet" title="Tajvani filmművészet">Filmművészet</a> • <a href="/wiki/Tajvani_gasztron%C3%B3mia" title="Tajvani gasztronómia">Gasztronómia</a> • <a href="/w/index.php?title=Tajvani_irodalom&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tajvani irodalom (a lap nem létezik)">Irodalom</a> • <a href="/wiki/Tajvan_zenei_%C3%A9lete" title="Tajvan zenei élete">Zene</a> • <a href="/w/index.php?title=A_K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_turizmusa&action=edit&redlink=1" class="new" title="A Kínai Köztársaság turizmusa (a lap nem létezik)">Turizmus</a> • <a href="/w/index.php?title=A_K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_sport%C3%A9lete&action=edit&redlink=1" class="new" title="A Kínai Köztársaság sportélete (a lap nem létezik)">Sport</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Társadalom</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/A_K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_demogr%C3%A1fiai_adatai" title="A Kínai Köztársaság demográfiai adatai">Népesség</a> • <a href="/w/index.php?title=A_K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_vall%C3%A1si_%C3%A9lete&action=edit&redlink=1" class="new" title="A Kínai Köztársaság vallási élete (a lap nem létezik)">Vallási élet</a> • <a href="/w/index.php?title=A_K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_oktat%C3%A1si_rendszere&action=edit&redlink=1" class="new" title="A Kínai Köztársaság oktatási rendszere (a lap nem létezik)">Oktatás</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Közigazgatás</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/A_K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_k%C3%B6zigazgat%C3%A1si_egys%C3%A9gei" title="A Kínai Köztársaság közigazgatási egységei">Közigazgatási egységek</a> • <a href="/w/index.php?title=A_K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_politikai_p%C3%A1rtjai&action=edit&redlink=1" class="new" title="A Kínai Köztársaság politikai pártjai (a lap nem létezik)">Politikai pártok</a></div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Ázsia_országai" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist mw-collapsible mw-collapsed navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><a href="/wiki/Sablon:%C3%81zsia" title="Sablon:Ázsia">Sablon:Ázsia</a><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:%C3%81zsia">m</a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:%C3%81zsia">v</a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:%C3%81zsia&action=edit">sz</a></li></ul></div><div id="Ázsia_országai" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/%C3%81zsia_orsz%C3%A1gai" title="Ázsia országai">Ázsia országai</a></div></th></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;text-align:left"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:South_Asia_(orthographic_projection)_without_national_boundaries.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e3/South_Asia_%28orthographic_projection%29_without_national_boundaries.svg/70px-South_Asia_%28orthographic_projection%29_without_national_boundaries.svg.png" decoding="async" width="70" height="70" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e3/South_Asia_%28orthographic_projection%29_without_national_boundaries.svg/105px-South_Asia_%28orthographic_projection%29_without_national_boundaries.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e3/South_Asia_%28orthographic_projection%29_without_national_boundaries.svg/140px-South_Asia_%28orthographic_projection%29_without_national_boundaries.svg.png 2x" data-file-width="550" data-file-height="550" /></a>  <a href="/wiki/D%C3%A9l-%C3%81zsia" title="Dél-Ázsia">Dél-Ázsia</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5c/Flag_of_the_Taliban.svg/22px-Flag_of_the_Taliban.svg.png" decoding="async" width="22" height="11" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5c/Flag_of_the_Taliban.svg/33px-Flag_of_the_Taliban.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5c/Flag_of_the_Taliban.svg/44px-Flag_of_the_Taliban.svg.png 2x" data-file-width="1000" data-file-height="500" /> <a href="/wiki/Afganiszt%C3%A1n" title="Afganisztán">Afganisztán</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f9/Flag_of_Bangladesh.svg/22px-Flag_of_Bangladesh.svg.png" decoding="async" width="22" height="13" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f9/Flag_of_Bangladesh.svg/33px-Flag_of_Bangladesh.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f9/Flag_of_Bangladesh.svg/44px-Flag_of_Bangladesh.svg.png 2x" data-file-width="1000" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Banglades" title="Banglades">Banglades</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/91/Flag_of_Bhutan.svg/22px-Flag_of_Bhutan.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/91/Flag_of_Bhutan.svg/33px-Flag_of_Bhutan.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/91/Flag_of_Bhutan.svg/44px-Flag_of_Bhutan.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Bhut%C3%A1n" title="Bhután">Bhután</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/41/Flag_of_India.svg/22px-Flag_of_India.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/41/Flag_of_India.svg/33px-Flag_of_India.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/41/Flag_of_India.svg/44px-Flag_of_India.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/India" title="India">India</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0f/Flag_of_Maldives.svg/22px-Flag_of_Maldives.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0f/Flag_of_Maldives.svg/33px-Flag_of_Maldives.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0f/Flag_of_Maldives.svg/44px-Flag_of_Maldives.svg.png 2x" data-file-width="720" data-file-height="480" /> <a href="/wiki/Mald%C3%ADv-szigetek" title="Maldív-szigetek">Maldív-szigetek</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9b/Flag_of_Nepal.svg/16px-Flag_of_Nepal.svg.png" decoding="async" width="16" height="20" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9b/Flag_of_Nepal.svg/25px-Flag_of_Nepal.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9b/Flag_of_Nepal.svg/33px-Flag_of_Nepal.svg.png 2x" data-file-width="726" data-file-height="885" /> <a href="/wiki/Nep%C3%A1l" title="Nepál">Nepál</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Flag_of_Pakistan.svg/22px-Flag_of_Pakistan.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Flag_of_Pakistan.svg/33px-Flag_of_Pakistan.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Flag_of_Pakistan.svg/44px-Flag_of_Pakistan.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Pakiszt%C3%A1n" title="Pakisztán">Pakisztán</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/11/Flag_of_Sri_Lanka.svg/22px-Flag_of_Sri_Lanka.svg.png" decoding="async" width="22" height="11" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/11/Flag_of_Sri_Lanka.svg/33px-Flag_of_Sri_Lanka.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/11/Flag_of_Sri_Lanka.svg/44px-Flag_of_Sri_Lanka.svg.png 2x" data-file-width="1200" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Sr%C3%AD_Lanka" title="Srí Lanka">Srí Lanka</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;text-align:left"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Southeast_Asia_(orthographic_projection).svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f7/Southeast_Asia_%28orthographic_projection%29.svg/70px-Southeast_Asia_%28orthographic_projection%29.svg.png" decoding="async" width="70" height="70" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f7/Southeast_Asia_%28orthographic_projection%29.svg/105px-Southeast_Asia_%28orthographic_projection%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f7/Southeast_Asia_%28orthographic_projection%29.svg/140px-Southeast_Asia_%28orthographic_projection%29.svg.png 2x" data-file-width="550" data-file-height="551" /></a>  <a href="/wiki/D%C3%A9lkelet-%C3%81zsia" title="Délkelet-Ázsia">Délkelet-Ázsia</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9c/Flag_of_Brunei.svg/22px-Flag_of_Brunei.svg.png" decoding="async" width="22" height="11" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9c/Flag_of_Brunei.svg/33px-Flag_of_Brunei.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9c/Flag_of_Brunei.svg/44px-Flag_of_Brunei.svg.png 2x" data-file-width="1440" data-file-height="720" /> <a href="/wiki/Brunei" title="Brunei">Brunei</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/99/Flag_of_the_Philippines.svg/22px-Flag_of_the_Philippines.svg.png" decoding="async" width="22" height="11" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/99/Flag_of_the_Philippines.svg/33px-Flag_of_the_Philippines.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/99/Flag_of_the_Philippines.svg/44px-Flag_of_the_Philippines.svg.png 2x" data-file-width="1200" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/F%C3%BCl%C3%B6p-szigetek" title="Fülöp-szigetek">Fülöp-szigetek</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9f/Flag_of_Indonesia.svg/22px-Flag_of_Indonesia.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9f/Flag_of_Indonesia.svg/33px-Flag_of_Indonesia.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9f/Flag_of_Indonesia.svg/44px-Flag_of_Indonesia.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Indon%C3%A9zia" title="Indonézia">Indonézia</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Flag_of_Cambodia.svg/22px-Flag_of_Cambodia.svg.png" decoding="async" width="22" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Flag_of_Cambodia.svg/33px-Flag_of_Cambodia.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Flag_of_Cambodia.svg/44px-Flag_of_Cambodia.svg.png 2x" data-file-width="1000" data-file-height="640" /> <a href="/wiki/Kambodzsa" title="Kambodzsa">Kambodzsa</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/26/Flag_of_East_Timor.svg/22px-Flag_of_East_Timor.svg.png" decoding="async" width="22" height="11" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/26/Flag_of_East_Timor.svg/33px-Flag_of_East_Timor.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/26/Flag_of_East_Timor.svg/44px-Flag_of_East_Timor.svg.png 2x" data-file-width="1200" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Kelet-Timor" title="Kelet-Timor">Kelet-Timor</a>3</li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/56/Flag_of_Laos.svg/22px-Flag_of_Laos.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/56/Flag_of_Laos.svg/33px-Flag_of_Laos.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/56/Flag_of_Laos.svg/44px-Flag_of_Laos.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Laosz" title="Laosz">Laosz</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/66/Flag_of_Malaysia.svg/22px-Flag_of_Malaysia.svg.png" decoding="async" width="22" height="11" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/66/Flag_of_Malaysia.svg/33px-Flag_of_Malaysia.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/66/Flag_of_Malaysia.svg/44px-Flag_of_Malaysia.svg.png 2x" data-file-width="1200" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Malajzia" title="Malajzia">Malajzia</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8c/Flag_of_Myanmar.svg/22px-Flag_of_Myanmar.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8c/Flag_of_Myanmar.svg/33px-Flag_of_Myanmar.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8c/Flag_of_Myanmar.svg/44px-Flag_of_Myanmar.svg.png 2x" data-file-width="1200" data-file-height="800" /> <a href="/wiki/Mianmar" title="Mianmar">Mianmar</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/48/Flag_of_Singapore.svg/22px-Flag_of_Singapore.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/48/Flag_of_Singapore.svg/33px-Flag_of_Singapore.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/48/Flag_of_Singapore.svg/44px-Flag_of_Singapore.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Szingap%C3%BAr" title="Szingapúr">Szingapúr</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a9/Flag_of_Thailand.svg/22px-Flag_of_Thailand.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a9/Flag_of_Thailand.svg/33px-Flag_of_Thailand.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a9/Flag_of_Thailand.svg/44px-Flag_of_Thailand.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Thaif%C3%B6ld" title="Thaiföld">Thaiföld</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/21/Flag_of_Vietnam.svg/22px-Flag_of_Vietnam.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/21/Flag_of_Vietnam.svg/33px-Flag_of_Vietnam.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/21/Flag_of_Vietnam.svg/44px-Flag_of_Vietnam.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Vietn%C3%A1m" title="Vietnám">Vietnám</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;text-align:left"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Western_Asia_(orthographic_projection).svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/37/Western_Asia_%28orthographic_projection%29.svg/70px-Western_Asia_%28orthographic_projection%29.svg.png" decoding="async" width="70" height="70" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/37/Western_Asia_%28orthographic_projection%29.svg/105px-Western_Asia_%28orthographic_projection%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/37/Western_Asia_%28orthographic_projection%29.svg/140px-Western_Asia_%28orthographic_projection%29.svg.png 2x" data-file-width="683" data-file-height="683" /></a>  <a href="/wiki/D%C3%A9lnyugat-%C3%81zsia" title="Délnyugat-Ázsia">Délnyugat-Ázsia</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/dd/Flag_of_Azerbaijan.svg/22px-Flag_of_Azerbaijan.svg.png" decoding="async" width="22" height="11" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/dd/Flag_of_Azerbaijan.svg/33px-Flag_of_Azerbaijan.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/dd/Flag_of_Azerbaijan.svg/44px-Flag_of_Azerbaijan.svg.png 2x" data-file-width="1200" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Azerbajdzs%C3%A1n" title="Azerbajdzsán">Azerbajdzsán</a>2</li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2c/Flag_of_Bahrain.svg/22px-Flag_of_Bahrain.svg.png" decoding="async" width="22" height="13" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2c/Flag_of_Bahrain.svg/33px-Flag_of_Bahrain.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2c/Flag_of_Bahrain.svg/44px-Flag_of_Bahrain.svg.png 2x" data-file-width="1000" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Bahrein" title="Bahrein">Bahrein</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d4/Flag_of_Cyprus.svg/22px-Flag_of_Cyprus.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d4/Flag_of_Cyprus.svg/33px-Flag_of_Cyprus.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d4/Flag_of_Cyprus.svg/44px-Flag_of_Cyprus.svg.png 2x" data-file-width="1200" data-file-height="800" /> <a href="/wiki/Ciprusi_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g" title="Ciprusi Köztársaság">Ciprus</a>1</li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cb/Flag_of_the_United_Arab_Emirates.svg/22px-Flag_of_the_United_Arab_Emirates.svg.png" decoding="async" width="22" height="11" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cb/Flag_of_the_United_Arab_Emirates.svg/33px-Flag_of_the_United_Arab_Emirates.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cb/Flag_of_the_United_Arab_Emirates.svg/44px-Flag_of_the_United_Arab_Emirates.svg.png 2x" data-file-width="1200" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Egyes%C3%BClt_Arab_Em%C3%ADrs%C3%A9gek" title="Egyesült Arab Emírségek">Egyesült Arab Emírségek</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0f/Flag_of_Georgia.svg/22px-Flag_of_Georgia.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0f/Flag_of_Georgia.svg/33px-Flag_of_Georgia.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0f/Flag_of_Georgia.svg/44px-Flag_of_Georgia.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Gr%C3%BAzia" title="Grúzia">Grúzia</a>2</li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f6/Flag_of_Iraq.svg/22px-Flag_of_Iraq.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f6/Flag_of_Iraq.svg/33px-Flag_of_Iraq.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f6/Flag_of_Iraq.svg/44px-Flag_of_Iraq.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Irak" title="Irak">Irak</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ca/Flag_of_Iran.svg/22px-Flag_of_Iran.svg.png" decoding="async" width="22" height="13" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ca/Flag_of_Iran.svg/33px-Flag_of_Iran.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ca/Flag_of_Iran.svg/44px-Flag_of_Iran.svg.png 2x" data-file-width="630" data-file-height="360" /> <a href="/wiki/Ir%C3%A1n" title="Irán">Irán</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d4/Flag_of_Israel.svg/22px-Flag_of_Israel.svg.png" decoding="async" width="22" height="16" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d4/Flag_of_Israel.svg/33px-Flag_of_Israel.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d4/Flag_of_Israel.svg/44px-Flag_of_Israel.svg.png 2x" data-file-width="1100" data-file-height="800" /> <a href="/wiki/Izrael" title="Izrael">Izrael</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c0/Flag_of_Jordan.svg/22px-Flag_of_Jordan.svg.png" decoding="async" width="22" height="11" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c0/Flag_of_Jordan.svg/33px-Flag_of_Jordan.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c0/Flag_of_Jordan.svg/44px-Flag_of_Jordan.svg.png 2x" data-file-width="1200" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Jord%C3%A1nia" title="Jordánia">Jordánia</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/89/Flag_of_Yemen.svg/22px-Flag_of_Yemen.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/89/Flag_of_Yemen.svg/33px-Flag_of_Yemen.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/89/Flag_of_Yemen.svg/44px-Flag_of_Yemen.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Jemen" title="Jemen">Jemen</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/65/Flag_of_Qatar.svg/22px-Flag_of_Qatar.svg.png" decoding="async" width="22" height="9" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/65/Flag_of_Qatar.svg/33px-Flag_of_Qatar.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/65/Flag_of_Qatar.svg/44px-Flag_of_Qatar.svg.png 2x" data-file-width="1400" data-file-height="550" /> <a href="/wiki/Katar" title="Katar">Katar</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/aa/Flag_of_Kuwait.svg/22px-Flag_of_Kuwait.svg.png" decoding="async" width="22" height="11" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/aa/Flag_of_Kuwait.svg/33px-Flag_of_Kuwait.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/aa/Flag_of_Kuwait.svg/44px-Flag_of_Kuwait.svg.png 2x" data-file-width="1200" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Kuvait" title="Kuvait">Kuvait</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/59/Flag_of_Lebanon.svg/22px-Flag_of_Lebanon.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/59/Flag_of_Lebanon.svg/33px-Flag_of_Lebanon.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/59/Flag_of_Lebanon.svg/44px-Flag_of_Lebanon.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Libanon" title="Libanon">Libanon</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/dd/Flag_of_Oman.svg/22px-Flag_of_Oman.svg.png" decoding="async" width="22" height="13" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/dd/Flag_of_Oman.svg/33px-Flag_of_Oman.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/dd/Flag_of_Oman.svg/44px-Flag_of_Oman.svg.png 2x" data-file-width="1050" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Om%C3%A1n" title="Omán">Omán</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2f/Flag_of_Armenia.svg/22px-Flag_of_Armenia.svg.png" decoding="async" width="22" height="11" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2f/Flag_of_Armenia.svg/33px-Flag_of_Armenia.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2f/Flag_of_Armenia.svg/44px-Flag_of_Armenia.svg.png 2x" data-file-width="1200" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/%C3%96rm%C3%A9nyorsz%C3%A1g" title="Örményország">Örményország</a>1</li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0d/Flag_of_Saudi_Arabia.svg/22px-Flag_of_Saudi_Arabia.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0d/Flag_of_Saudi_Arabia.svg/33px-Flag_of_Saudi_Arabia.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0d/Flag_of_Saudi_Arabia.svg/44px-Flag_of_Saudi_Arabia.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Sza%C3%BAd-Ar%C3%A1bia" title="Szaúd-Arábia">Szaúd-Arábia</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/53/Flag_of_Syria.svg/22px-Flag_of_Syria.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/53/Flag_of_Syria.svg/33px-Flag_of_Syria.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/53/Flag_of_Syria.svg/44px-Flag_of_Syria.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Sz%C3%ADria" title="Szíria">Szíria</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b4/Flag_of_Turkey.svg/22px-Flag_of_Turkey.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b4/Flag_of_Turkey.svg/33px-Flag_of_Turkey.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b4/Flag_of_Turkey.svg/44px-Flag_of_Turkey.svg.png 2x" data-file-width="1200" data-file-height="800" /> <a href="/wiki/T%C3%B6r%C3%B6korsz%C3%A1g" title="Törökország">Törökország</a>2</li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;text-align:left"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:North_Asia_(orthographic_projection).svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c9/North_Asia_%28orthographic_projection%29.svg/70px-North_Asia_%28orthographic_projection%29.svg.png" decoding="async" width="70" height="70" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c9/North_Asia_%28orthographic_projection%29.svg/105px-North_Asia_%28orthographic_projection%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c9/North_Asia_%28orthographic_projection%29.svg/140px-North_Asia_%28orthographic_projection%29.svg.png 2x" data-file-width="550" data-file-height="550" /></a>  <a href="/wiki/%C3%89szak-%C3%81zsia" title="Észak-Ázsia">Észak-Ázsia</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f3/Flag_of_Russia.svg/22px-Flag_of_Russia.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f3/Flag_of_Russia.svg/33px-Flag_of_Russia.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f3/Flag_of_Russia.svg/44px-Flag_of_Russia.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Oroszorsz%C3%A1g" title="Oroszország">Oroszország</a>2</li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;text-align:left"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:East_Asia_(orthographic_projection).svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ab/East_Asia_%28orthographic_projection%29.svg/70px-East_Asia_%28orthographic_projection%29.svg.png" decoding="async" width="70" height="70" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ab/East_Asia_%28orthographic_projection%29.svg/105px-East_Asia_%28orthographic_projection%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ab/East_Asia_%28orthographic_projection%29.svg/140px-East_Asia_%28orthographic_projection%29.svg.png 2x" data-file-width="541" data-file-height="541" /></a>  <a href="/wiki/Kelet-%C3%81zsia" title="Kelet-Ázsia">Kelet-Ázsia</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/09/Flag_of_South_Korea.svg/22px-Flag_of_South_Korea.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/09/Flag_of_South_Korea.svg/33px-Flag_of_South_Korea.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/09/Flag_of_South_Korea.svg/44px-Flag_of_South_Korea.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/D%C3%A9l-Korea" title="Dél-Korea">Dél-Korea</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/51/Flag_of_North_Korea.svg/22px-Flag_of_North_Korea.svg.png" decoding="async" width="22" height="11" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/51/Flag_of_North_Korea.svg/33px-Flag_of_North_Korea.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/51/Flag_of_North_Korea.svg/44px-Flag_of_North_Korea.svg.png 2x" data-file-width="1600" data-file-height="800" /> <a href="/wiki/%C3%89szak-Korea" title="Észak-Korea">Észak-Korea</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fa/Flag_of_the_People%27s_Republic_of_China.svg/22px-Flag_of_the_People%27s_Republic_of_China.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fa/Flag_of_the_People%27s_Republic_of_China.svg/33px-Flag_of_the_People%27s_Republic_of_China.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fa/Flag_of_the_People%27s_Republic_of_China.svg/44px-Flag_of_the_People%27s_Republic_of_China.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/K%C3%ADna" title="Kína">Kína</a> <ul><li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5b/Flag_of_Hong_Kong.svg/22px-Flag_of_Hong_Kong.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5b/Flag_of_Hong_Kong.svg/33px-Flag_of_Hong_Kong.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5b/Flag_of_Hong_Kong.svg/44px-Flag_of_Hong_Kong.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Hongkong" title="Hongkong">Hongkong</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/63/Flag_of_Macau.svg/22px-Flag_of_Macau.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/63/Flag_of_Macau.svg/33px-Flag_of_Macau.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/63/Flag_of_Macau.svg/44px-Flag_of_Macau.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Maka%C3%B3" title="Makaó">Makaó</a></li></ul></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9e/Flag_of_Japan.svg/22px-Flag_of_Japan.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9e/Flag_of_Japan.svg/33px-Flag_of_Japan.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9e/Flag_of_Japan.svg/44px-Flag_of_Japan.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Jap%C3%A1n" title="Japán">Japán</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4c/Flag_of_Mongolia.svg/22px-Flag_of_Mongolia.svg.png" decoding="async" width="22" height="11" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4c/Flag_of_Mongolia.svg/33px-Flag_of_Mongolia.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4c/Flag_of_Mongolia.svg/44px-Flag_of_Mongolia.svg.png 2x" data-file-width="1200" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Mong%C3%B3lia" title="Mongólia">Mongólia</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;text-align:left"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Central_Asia_(orthographic_projection).svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/88/Central_Asia_%28orthographic_projection%29.svg/70px-Central_Asia_%28orthographic_projection%29.svg.png" decoding="async" width="70" height="70" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/88/Central_Asia_%28orthographic_projection%29.svg/105px-Central_Asia_%28orthographic_projection%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/88/Central_Asia_%28orthographic_projection%29.svg/140px-Central_Asia_%28orthographic_projection%29.svg.png 2x" data-file-width="553" data-file-height="553" /></a>  <a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9p-%C3%81zsia" title="Közép-Ázsia">Közép-Ázsia</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d3/Flag_of_Kazakhstan.svg/22px-Flag_of_Kazakhstan.svg.png" decoding="async" width="22" height="11" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d3/Flag_of_Kazakhstan.svg/33px-Flag_of_Kazakhstan.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d3/Flag_of_Kazakhstan.svg/44px-Flag_of_Kazakhstan.svg.png 2x" data-file-width="1000" data-file-height="500" /> <a href="/wiki/Kazahszt%C3%A1n" title="Kazahsztán">Kazahsztán</a>2</li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c7/Flag_of_Kyrgyzstan.svg/22px-Flag_of_Kyrgyzstan.svg.png" decoding="async" width="22" height="13" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c7/Flag_of_Kyrgyzstan.svg/33px-Flag_of_Kyrgyzstan.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c7/Flag_of_Kyrgyzstan.svg/44px-Flag_of_Kyrgyzstan.svg.png 2x" data-file-width="1000" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Kirgiziszt%C3%A1n" title="Kirgizisztán">Kirgizisztán</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d0/Flag_of_Tajikistan.svg/22px-Flag_of_Tajikistan.svg.png" decoding="async" width="22" height="11" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d0/Flag_of_Tajikistan.svg/33px-Flag_of_Tajikistan.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d0/Flag_of_Tajikistan.svg/44px-Flag_of_Tajikistan.svg.png 2x" data-file-width="1200" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/T%C3%A1dzsikiszt%C3%A1n" title="Tádzsikisztán">Tádzsikisztán</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1b/Flag_of_Turkmenistan.svg/22px-Flag_of_Turkmenistan.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1b/Flag_of_Turkmenistan.svg/33px-Flag_of_Turkmenistan.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1b/Flag_of_Turkmenistan.svg/44px-Flag_of_Turkmenistan.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/T%C3%BCrkmeniszt%C3%A1n" title="Türkmenisztán">Türkmenisztán</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/84/Flag_of_Uzbekistan.svg/22px-Flag_of_Uzbekistan.svg.png" decoding="async" width="22" height="11" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/84/Flag_of_Uzbekistan.svg/33px-Flag_of_Uzbekistan.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/84/Flag_of_Uzbekistan.svg/44px-Flag_of_Uzbekistan.svg.png 2x" data-file-width="1000" data-file-height="500" /> <a href="/wiki/%C3%9Czbegiszt%C3%A1n" title="Üzbegisztán">Üzbegisztán</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;text-align:left">Függő területek</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg/22px-Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg.png" decoding="async" width="22" height="13" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg/33px-Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg/44px-Flag_of_the_United_Kingdom_%283-5%29.svg.png 2x" data-file-width="1000" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Akrot%C3%ADri_%C3%A9s_Dek%C3%A9lia" title="Akrotíri és Dekélia">Akrotíri és Dekélia</a>1</li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/67/Flag_of_Christmas_Island.svg/22px-Flag_of_Christmas_Island.svg.png" decoding="async" width="22" height="11" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/67/Flag_of_Christmas_Island.svg/33px-Flag_of_Christmas_Island.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/67/Flag_of_Christmas_Island.svg/44px-Flag_of_Christmas_Island.svg.png 2x" data-file-width="512" data-file-height="256" /> <a href="/wiki/Kar%C3%A1csony-sziget" title="Karácsony-sziget">Karácsony-sziget</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/74/Flag_of_the_Cocos_%28Keeling%29_Islands.svg/22px-Flag_of_the_Cocos_%28Keeling%29_Islands.svg.png" decoding="async" width="22" height="11" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/74/Flag_of_the_Cocos_%28Keeling%29_Islands.svg/33px-Flag_of_the_Cocos_%28Keeling%29_Islands.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/74/Flag_of_the_Cocos_%28Keeling%29_Islands.svg/44px-Flag_of_the_Cocos_%28Keeling%29_Islands.svg.png 2x" data-file-width="600" data-file-height="300" /> <a href="/wiki/K%C3%B3kusz_(Keeling)-szigetek" title="Kókusz (Keeling)-szigetek">Kókusz (Keeling)-szigetek</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;text-align:left">Vitatott státuszú területek</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7a/Flag_of_the_Republic_of_Abkhazia.svg/22px-Flag_of_the_Republic_of_Abkhazia.svg.png" decoding="async" width="22" height="11" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7a/Flag_of_the_Republic_of_Abkhazia.svg/33px-Flag_of_the_Republic_of_Abkhazia.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7a/Flag_of_the_Republic_of_Abkhazia.svg/44px-Flag_of_the_Republic_of_Abkhazia.svg.png 2x" data-file-width="600" data-file-height="300" /> <a href="/wiki/Abh%C3%A1zia" title="Abházia">Abházia</a>2</li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/12/Flag_of_South_Ossetia.svg/22px-Flag_of_South_Ossetia.svg.png" decoding="async" width="22" height="11" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/12/Flag_of_South_Ossetia.svg/33px-Flag_of_South_Ossetia.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/12/Flag_of_South_Ossetia.svg/44px-Flag_of_South_Ossetia.svg.png 2x" data-file-width="1200" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/D%C3%A9l-Osz%C3%A9tia" title="Dél-Oszétia">Dél-Oszétia</a>1</li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1e/Flag_of_the_Turkish_Republic_of_Northern_Cyprus.svg/22px-Flag_of_the_Turkish_Republic_of_Northern_Cyprus.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1e/Flag_of_the_Turkish_Republic_of_Northern_Cyprus.svg/33px-Flag_of_the_Turkish_Republic_of_Northern_Cyprus.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1e/Flag_of_the_Turkish_Republic_of_Northern_Cyprus.svg/44px-Flag_of_the_Turkish_Republic_of_Northern_Cyprus.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/%C3%89szak-Ciprus" title="Észak-Ciprus">Észak-Ciprus</a>1</li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3d/Flag_of_Artsakh.svg/22px-Flag_of_Artsakh.svg.png" decoding="async" width="22" height="11" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3d/Flag_of_Artsakh.svg/33px-Flag_of_Artsakh.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3d/Flag_of_Artsakh.svg/44px-Flag_of_Artsakh.svg.png 2x" data-file-width="1200" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Hegyi-Karabah_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g" title="Hegyi-Karabah Köztársaság">Hegyi-Karabah Köztársaság</a>1</li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Flag_of_the_Republic_of_China.svg/22px-Flag_of_the_Republic_of_China.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Flag_of_the_Republic_of_China.svg/33px-Flag_of_the_Republic_of_China.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Flag_of_the_Republic_of_China.svg/44px-Flag_of_the_Republic_of_China.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /> <a class="mw-selflink selflink">Kínai Köztársaság</a></li> <li><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/00/Flag_of_Palestine.svg/22px-Flag_of_Palestine.svg.png" decoding="async" width="22" height="11" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/00/Flag_of_Palestine.svg/33px-Flag_of_Palestine.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/00/Flag_of_Palestine.svg/44px-Flag_of_Palestine.svg.png 2x" data-file-width="1200" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Palesztina" title="Palesztina">Palesztina</a></li> <li><a href="/wiki/Tamil_%C3%8Dlam" title="Tamil Ílam">Tamil Ílam</a></li></ul> </div></td></tr><tr><td class="navbox-abovebelow" colspan="2"><div>1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják    2 Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják</div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26643308">@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output div.navbox.authoritycontrol{display:block}.mw-parser-output .authoritycontrol tbody,.mw-parser-output .authoritycontrol tr,.mw-parser-output .authoritycontrol th,.mw-parser-output .authoritycontrol td,.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-row>th+td{display:block;text-align:center}.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-list-with-group{border:none}}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox authoritycontrol" aria-labelledby="Nemzetközi_katalógusok" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Nemzetközi_katalógusok" scope="row" class="navbox-group" style="width:auto"><a href="/wiki/Sablon:Nemzetk%C3%B6zi_katal%C3%B3gusok/doc" title="Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc">Nemzetközi katalógusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/WorldCat" title="WorldCat">WorldCat</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://id.oclc.org/worldcat/entity/E39PBJcrd4RjtCBk4wfMhTwwG3">E39PBJcrd4RjtCBk4wfMhTwwG3</a></li> <li><a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">VIAF</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://viaf.org/viaf/316750432">316750432</a></li> <li><a href="/wiki/Kongresszusi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Kongresszusi Könyvtár">LCCN</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://lccn.loc.gov/n80022631">n80022631</a></li> <li><a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Szabv%C3%A1nyos_N%C3%A9vazonos%C3%ADt%C3%B3" title="Nemzetközi Szabványos Névazonosító">ISNI</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://isni.org/isni/000000012285649X">0000 0001 2285 649X</a></li> <li><a href="/wiki/Integr%C3%A1lt_katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Integrált katalógustár">GND</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://d-nb.info/gnd/4017875-4">4017875-4</a></li> <li>SUDOC: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.idref.fr/026620847">026620847</a></li> <li><a href="/wiki/Francia_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Francia Nemzeti Könyvtár">BNF</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb11949898m">cb11949898m</a></li> <li><a href="/wiki/Spanyol_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Spanyol Nemzeti Könyvtár">BNE</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://catalogo.bne.es/uhtbin/authoritybrowse.cgi?action=display&authority_id=XX4575438">XX4575438</a></li> <li><a href="/wiki/Orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9si_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Jap%C3%A1n)" title="Országgyűlési Könyvtár (Japán)">KKT</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://id.ndl.go.jp/auth/ndlna/00326118">00326118</a></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:3px; margin-right:3px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:49%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:-3px; margin-right:1%; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Kelet-%C3%81zsia-port%C3%A1l.svg" class="mw-file-description" title="Kelet-Ázsia"><img alt="Kelet-Ázsia" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6a/Kelet-%C3%81zsia-port%C3%A1l.svg/25px-Kelet-%C3%81zsia-port%C3%A1l.svg.png" decoding="async" width="25" height="23" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6a/Kelet-%C3%81zsia-port%C3%A1l.svg/38px-Kelet-%C3%81zsia-port%C3%A1l.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6a/Kelet-%C3%81zsia-port%C3%A1l.svg/50px-Kelet-%C3%81zsia-port%C3%A1l.svg.png 2x" data-file-width="400" data-file-height="360" /></a> <a href="/wiki/Port%C3%A1l:Kelet-%C3%81zsia" title="Portál:Kelet-Ázsia">Kelet-Ázsia-portál</a></li><li style="float: right; min-height: 27px; line-height: 25px; width:49%; margin:0; margin-top:.5em; margin-right:-3px; margin-left:1%; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:P_geography.png" class="mw-file-description" title="Földrajz"><img alt="Földrajz" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8c/P_geography.png/25px-P_geography.png" decoding="async" width="25" height="22" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8c/P_geography.png/38px-P_geography.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8c/P_geography.png/50px-P_geography.png 2x" data-file-width="77" data-file-height="68" /></a> <a href="/wiki/Port%C3%A1l:F%C3%B6ldrajz" title="Portál:Földrajz">Földrajzportál</a></li></ul></div></div> </div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kínai_Köztársaság&oldid=27569382">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kínai_Köztársaság&oldid=27569382</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g" title="Kategória:Kínai Köztársaság">Kínai Köztársaság</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Szigetorsz%C3%A1gok" title="Kategória:Szigetországok">Szigetországok</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Minden_sz%C3%B3cikk_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal" title="Kategória:Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal">Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Sz%C3%B3cikkek_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal_2023_m%C3%A1rcius%C3%A1b%C3%B3l" title="Kategória:Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2023 márciusából">Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2023 márciusából</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Sz%C3%B3cikkek_mandarin_nyelv%C5%B1_tartalommal" title="Kategória:Szócikkek mandarin nyelvű tartalommal">Szócikkek mandarin nyelvű tartalommal</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Leford%C3%ADtand%C3%B3_cikkekre_val%C3%B3_utal%C3%A1st_tartalmaz%C3%B3_lapok" title="Kategória:Lefordítandó cikkekre való utalást tartalmazó lapok">Lefordítandó cikkekre való utalást tartalmazó lapok</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Sz%C3%B3cikkek_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal_2023_janu%C3%A1rj%C3%A1b%C3%B3l" title="Kategória:Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2023 januárjából">Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2023 januárjából</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_VIAF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_LCCN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_ISNI-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek ISNI-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek ISNI-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_GND-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BNF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_KKT-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Kiemelt_cikkek" title="Kategória:Kiemelt cikkek">Kiemelt cikkek</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. november 2., 22:32</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-f69cdc8f6-5nd9x","wgBackendResponseTime":251,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"1.929","walltime":"2.602","ppvisitednodes":{"value":43892,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":479988,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":200783,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":17,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":3,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":1,"limit":20},"unstrip-size":{"value":214976,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":2,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 2057.507 1 -total"," 36.31% 747.137 6 Sablon:References"," 35.94% 739.394 1 Sablon:Jegyzetek"," 20.80% 427.911 114 Sablon:Cite_web"," 17.21% 354.084 1 Sablon:Ország_infobox"," 14.39% 296.053 2 Sablon:Navbox"," 12.95% 266.496 1 Sablon:Ázsia"," 10.79% 221.934 327 Sablon:Isodátum"," 10.42% 214.317 20 Sablon:Wikidata"," 8.66% 178.121 71 Sablon:Zászló2"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.501","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":6517680,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.eqiad.main-5dc468848-xf22f","timestamp":"20241123133356","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"K\u00ednai K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q865","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q865","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2005-03-11T05:05:25Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/7\/70\/Taiwan-CIA_WFB_Map_hu.png","headline":"de facto \u00e1llam D\u00e9lkelet-\u00c1zsi\u00e1ban"}</script> </body> </html>